Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelés szabványának változásai. keresés...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelés szabványának változásai. keresés..."

Átírás

1 keresés... Villámhírek: :31 Bejelentkezés Nyitólap Lapszámok Képzés Előfizetés Események Fórum Médiaajánlat Kapcsolat Navigáció: Lapszámok» 2013» Szeptember» Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelés szabványának változásai Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika HKL Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelés szabványának változásai SZEPTEMBER 16. HÉTFŐ, 09:42 ÍRTA: RUFF ENGELBERT, SZIJÁRTÓ GÁBOR 0 HOZZÁSZÓLÁSOK A Villanyszerelők Lapja elmúlt számaiban sorra jelentek meg a szabványváltozásokkal, és -értelmezésekkel kapcsolatos cikksorozatok. Jelen írás a közeljövő (2014) egy igen jelentős szerelési szabványával kíván foglalkozni: az M SZ EN cel (IEC 61439). Cikksorozatunkban ismertetni fogjuk a legfontosabb változásokat az új szabványt illetően az előző (M SZ EN [IEC 60439]) tartalmához képest. Kitérünk arra is, hogy miért előnyös ezen szabvány alkalmazása, mit jelent a szabvány bevezetése a piaci szereplők számára (a villanyszerelők, a villamos tervezők és a berendezésgyártók szemszögéből). Végül foglalkozni kívánunk azon fontosabb jellegzetességekkel, amelyeket az üzemeltetők, beruházók részéről tudni érdemes a szabvány alkalmazása vonatkozásában. VILÁGÍTÁS MEGÚJULÓ K Az első cikkben röviden felvázoljuk a szabványok és ezen belül a szerelési szabvány hátterét múltját, követelményeit, azt, hogy miért szükséges egy új szabvány a kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelésére, továbbá, hogy milyen változásokat hozott az M SZ EN a régihez képest. Körüljárjuk az átállás lehetséges buktatóit, azt, hogy hogyan hat várhatóan a piacra az új szabvány. A második rész ismertetni fogja az új szabvány főbb műszaki specifikációit kiemelve a konstrukcióellenőrzést, mint új fogalmat. Kísérletet teszünk a további új fogalmak értelmezésére, úgy, mint például a konstrukcióellenőrzött és darabvizsgált berendezések. Bemutatjuk a háromféle ellenőrzési metódust, ami szóba kerülhet az új szabványnál. A harmadik részben tárgyaljuk, hogy miben más a darabvizsgálat, mint a TTA vizsgálat. A leírtakat darabvizsgálati példákkal illusztráljuk. Egy berendezésnél megadjuk a fontosabb vizsgálati szempontokat. Igyekszünk gyakorlati példákkal még szemléletesebbé tenni a szabvány változás lényegét. Az utolsó részben áttekintjük a tervezésnél és a berendezésgyártásnál a főbb szempontokat a szakirodalom és a szabványkövetelmények segítségével. Ezek után ismertetjük a szerelés menetét érdekesebb lépéseit kiemelve. Igyekszünk hasznos tippekkel szolgálni, hogy a gyártásnál mire kell odafigyelni. Kitekintünk a szabványváltozáson túlra is, hogy globálisan mit hozhat ez az újítás a villamos szakma jövője számára. Cikksorozatunk során főleg a teljesítmény-kapcsoló- és vezérlőberendezésekre vonatkozó előírásokkal foglalkozunk, amelyeket a és szabványlapok határoznak meg. Bevezetés A nemzetközi villamos ipari szabványok kidolgozásának vezető szervezete az IEC (International Electrotechnical Commission) ben bocsátotta ki először az IEC (Általános szabályok), illetve a (Teljesítmény-kapcsoló- és teljesítményvezérlőberendezések) (MSZ EN , ) szabványokat, amelyek a Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések összeszerelésének témakörével foglalkoznak. A szabvány elsődleges célja, hogy a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelése biztonságos és folyamatos energiaellátásra törekvő legyen. Fontos a biztonság hangsúlyozása, hiszen garantálni kell a végfelhasználók (fogyasztók) számára minden épület esetén, hogy a villamos berendezés ami az egyik legérzékenyebb készülék ne jelentsen kockázatot az emberi élet és a létesítmény szempontjából (pl. tűz, áramütés, robbanás stb.). Az előbbiekben említett másik fontos tényező a folyamatos energiaellátás szavatolása. M a a világon, így M agyarországon sem engedhető meg, hogy a termelés váratlan okok miatt leálljon. Számos példa bizonyítja világszerte, hogy gazdaságilag milyen káros lehet a villamosenergia-kimaradás. Németországban például a düsseldorfi repülőtérnél bekövetkezett tűz után három napig teljesen le kellett zárni a létesítményt, az egész repülőtér rekonstrukciója több mint két hónapba telt. Hasonló esetek fordultak elő az USA-ban, ez az amerikai ipar számára évente több mint 2000 milliárd forint veszteséget jelent. Kínában a villamos tűzre visszavezethető esetek száma elérte a et 2008-ban. Franciaországban a villamos tüzek okozta károk elérik az évi 274 milliárd forintot, öt tűzesetből egy villamos meghibásodásra vezethető vissza, ami elvesztegetett munkanapot jelent a termelés szempontjából. Egy biztosítói statisztika szerint a létesítményekben bekövetkezett káresetek 64 %-a tűzkár volt, és ennek jelentős hányada a villamos rendszer hibájára vezethető vissza (22 %). A káresetek hátterében a villamos hibák egy része a nem szabványos szerelés eredménye. Ezen példák is jól mutatják, hogy jócskán van hova fejlődni ezen a területen, csökkentve a fent felsorolt számokat, ezért születettek különböző követelmények, melyek végül egy új szerelési szabványt hívtak életre. Gondolatébresztő a biztonsági világításhoz WEB-es LED-ek II. Környezetbarát iroda energiatakarékos világításának tervezése Mire és hogyan alkalmazhatók a LED-ek? A gépjárművilágítás fejlődésének története II. - Az utóbbi 30 év fejlesztései VITAINDÍTÓ Digitális mágneses indukciós világítás rendszerek Gégecső vagy hajlékony védőcső? III. Közvilágítás és LEDtechnológia Kereskedelem: válságon innen és túl Lássuk a medvét! EZT LÁTTAM FRISS HO ZZÁSZÓ LÁSO K energiatakarékosság XII. Nagyító alatt a gázmotor Hulladékhasznosítás A napelemes rendszerek veszélyforrásai és azok kiküszöbölése Napelempiaci körkép TANULSÁGO S Az építőipari ló Death, danger, escape... Barátaink a bankok? El kell menni innen Az irodatűz, a gazdaságosság és a szürke karbantartó

2 Kapcsolat Veszprémben, hazánk egyetlen VILLAMOSIPARI MÚZEÚM :18 Védővezetős érintésvédelem a PEN vezető keresztmetszete lehet 1/2 a fázisveze :41 A ronda villámhárítóról Jó lenne esztétikus, 5letes, szellemes (de megfele :16 A szerelési szabvány áttekintése Az első kapcsoló- és vezérlőberendezésekkel kapcsolatos biztonsági szabványokat, szabályokat és alapelveket összefoglaló dokumentációt 1896-ban adta ki a VDE (Verband der Elektrotechnik Német Elektrotechnikai Egyesület). Az első magyar villamos biztonsági szabvány 1914-től volt érvényben, melynek kidolgozásában a M EE (M agyar Elektrotechnikai Egyesület) részéről közreműködött dr. Liska József, Zipernowsky Károly és Bláthy Ottó Titusz. A Villamos berendezések létesítése 1000 V alatt című VDE 0100 szabvány 1941-ben jelent meg. A szigetelésre vonatkozó követelmények és az érintésvédelemmel kapcsolatos szabványrész 1958-ban látott napvilágot. Az első kisfeszültségű berendezés szabvány, az IEC ban jelent meg Gyárilag szerelt kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések címmel. A második verzió 1985-ben lépett hatályba Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelése 1. rész: Tipizált és részlegesen tipizált kisfeszültségű berendezések címmel, melyben bevezették a tipizált (TTA Type-Tested Assemblies) és a részlegesen tipizált berendezések (PTTA Partial Type-Tested Assemblies) fogalmakat erre majd később részletesebben kitérünk. Az új számozási rendszer (IEC kezdetű) 1999-ben jelent meg (IEC 60439). A fentiek összefoglalását az 1. ábra szemlélteti. Miért szükséges egy új szabvány a kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelésére? Kritikák a szabvánnyal szemben A szabványt nem volt könnyű megértetni és alkalmazni, mivel találhatók benne olyan sötét foltok, melyek lehetővé tették a szubjektív értelmezéseket, illetve a tartalom is kevésbé jól strukturált. Felépítését tekintve dilemmát okoz a tipizált és részlegesen tipizált berendezés elkülönítése is, hiszen a két kategória között nincsen egyértelmű határ, a szabvány alkalmazása így korlátozott, és az osztályozás sem nyilvánvaló a végfelhasználó számára. Ezek az okok arra vezethetőek vissza, hogy a szabvány 1. lapja kettős funkciót töltött be: termékszabvány is volt és általános követelményeket is tartalmazott a sorozat többi részéhez. A szabványt nem mindegyik gyártó tartotta be, és ezért részekre bomlott a piac. Mi hívta életre a es szabványt? A kisfeszültségű berendezésekre az IEC (M SZ HD 60364) és a magyarországi (helyi) szabványok vonatkoznak. A kapcsolóés vezérlőberendezésekre a régi (IEC ) helyett az új (IEC &2) szabványt lehet alkalmazni, mely tartalmazza a gyűjtősínek (IEC ) és a vezérlőszekrények (IEC x) részeket. Az IEC es szabvány MSZ EN néven már megtalálható a M agyar Szabványügyi Testület honlapján.

3 A szabványok általában egy átmeneti időszakot követően váltják egymást, amely alatt mind a régi, mind az új hatályban van. Ebben az esetben is ez történik, jelenleg az átmeneti időszak tart, az új szabvány 2014-től fogja teljes körűen felváltani a régit. Az új szabvány érkezésének oka, hogy ezáltal a teljes rendszer tervezése megvalósítható a rá vonatkozó szabványok betartásával. Különböző kölcsönhatások vizsgálhatóak, ellenőrizhetőek. A bevezetés fő szempontja a szakemberek és a laikusok biztonsága minden olyan kockázattal, veszéllyel szemben, ami a szerelésre vezethető vissza. Ugyancsak követelményként jelent meg, hogy az üzemeltetés, karbantartás leegyszerűsödjön, és emellett a módosítási lehetőség is fennmaradjon. M anapság a szerelések 80%-a nem felelne meg a fent említett szabvány által állított követelményeknek világszerte. Ennek több magyarázata is lehet: - a követelmények nincsenek tisztázva - a kapcsolószekrény- és berendezésgyártók szerepköre nincsen kikristályosodva. Min változtat az új szabvány? A es szabványban az 1. és 2. lapot együtt kell alkalmazni, míg a régebbi szabványnál elegendő volt az 1. lap. Szigorúbb ellenőrzési követelmények is születtek általa, ennek keretében például a darabvizsgálat során a gyártó által elvégzendő ellenőrzések száma tízre nőtt. Szigorúbb biztonsági és üzembiztonsági előírások is keletkeztek. Szigorodtak a követelmények a szigetelőanyagokkal és a tranziens túlfeszültség-állósággal szemben. Rendeződött a származtathatósága egy típustesztelt referencia berendezésből. Az új szabvány 50 helyett már 200 működési ciklust határoz meg a zárszerkezetekre, reteszekre. Ezekről a követelményekről részletesebben a következő cikkekben teszünk említést. A kisfeszültségű berendezések szerelése kellő szakértelmet és figyelmet igényel a szerelvény teljes életciklusa során (2. ábra) mely három részből áll. Az első fázis a tervezés előkészítése, mely során a fontosabb műszaki paraméterek hatásait szükséges megvizsgálni. A felhasználandó anyagok tulajdonságait pontosan meg kell határozni. A második fázis a tervezés és a kivitelezés (gyártás) műszaki oldalról. Az utolsó fázisban pedig már a felhasználóhoz közeli lépésekről beszélhetünk: telepítés, üzemeltetés, élettartam vége. A 3. ábrán a fogalmak előtti szám egészen pontosan meghatározza a szabványon belüli pontot, amelyben a fogalmat definiálják. A szabvány felépítése igazodik a védelmi eszközökkel foglalkozó IEC es szabványhoz. M egkülönbözteti az eredeti termékgyártót (Original M anufacturer) a kapcsolószekrényt összeállító berendezésgyártótól (Assembly M anufacturer). Az első felel a kapcsolószekrény eredeti terveiért, valamint elvégzi az ún. tervezési ellenőrzéseket (design verifications), amiket tanúsító szervezeteken (Asefa, ASTA, KEM A stb.) keresztül kell igazolnia. A második szereplő feladata a kapcsolószekrény összeállítása (Panel builder berendezésgyártó). A végső összeszerelésnél ő vállalja a felelősséget, és a szerelés befejezésével az ő feladata a darabvizsgálati ellenőrzést elvégezni. Az összeszerelésnél az összes mechanikus és villamos alkatrészt (funkcionális egységek, kapcsoló eszközök, szekrények stb.) figyelembe kell venniük (4. ábra). A szabvány alkalmazásában érintett piaci szereplők A szabvány alkalmazása számos piaci szereplő közreműködésével valósulhat meg: beruházó, tervező és tervellenőr, engedélyező hatóság (M KEH M agyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal), berendezésgyártó, financiális vállalat (pl.: bank), üzemeltető, biztosító. Ezek közül szeretnénk kiemelni azokat, akik a villamos szakmához közelebb állnak (tervező, berendezésgyártó, üzemeltető). A tervező számára a szabvány alkalmazása előnyt jelenthet, hiszen a berendezés meghibásodása (termeléskiesés, káresemény, baleset) során védettséget élvez, mert a követelményeknek megfelelően tervezett, és ezt a tervdokumentációval alá is tudja támasztani. A berendezésgyártó számára két lehetőség áll fenn az új szabvány kapcsán. Az első esetben a termékgyártó típusvizsgált rendszerét alkalmazza, ekkor konstrukciós ellenőrzéseket nem kell elvégeznie, csupán a tíz darabvizsgálatot kell lefolytatnia. A második esetnél, ha eltér a termékgyártó által bevizsgáltatott konfigurációtól, vagy nem tartja be a szerelési utasításokat (nem típusvizsgált berendezés), abban az esetben a felelősség a berendezésgyártóra száll. Amennyiben a berendezésgyártó eltér a bevizsgált konstrukciótól, az esetben el kell végeznie a konstrukció ellenőrzését is, ellenőrizve azt, hogy az adott módosítás milyen hatással van a berendezés működőképességére. Tehát a berendezésgyártó az eddigieknél egyszerűbben lebonyolíthatja az átadást/átvételt a beruházó és a hatóság felé. Hasonlóan a tervezőhöz szabvány szerinti kivitelezés esetén a berendezés meghibásodása, baleset során a berendezésgyártó is mentesül a jogi következmények alól. Az üzemeltető számára kedvező lehet a szabvány szerint tervezett és kivitelezett kapcsolóberendezések működtetése, hiszen így az üzembiztonság magasabb, a meghibásodások és károk lehetősége a minimálishoz közelít. A bevezetés előtt álló vállalatoknak a helyzet felismerése után két feladatot kell elkülönítenünk. Egyrészről a szerelési és ellenőrzési technológia kidolgozását, másrészről minőségbiztosítási oldalról biztosítani kell azokat a dokumentumokat és módszereket, melyekkel a kialakított szerelési technológia eredménye a folyamat és a termék ellenőrizhető, az ellenőrzés dokumentálható, eredményei megismételhetők és kiértékelhetők. Befejezés Ez a cikksorozat nem tűzheti ki célul a felsorolt vonatkozó, több száz oldalnyi anyag kiterjedtebb ismertetését, és ezért nem pótolhatja azok pontos és részletes tanulmányozását. A következő részekben ismertetni fogjuk tehát az új fogalmakat részletesebben, és bemutatjuk példákon keresztül a szabvány követelményrendszere által meghatározott új ellenőrzéseket. Folytatása következik. Irodalomjegyzék MSZ EN :2000 MSZ EN &2:2012 A. P. Rao, D. A. Chavan, P. Patel, T. N. Shah: Introduction to IEC 61439: A new standard on Switchgear & Controlgear Assemblies Arató Cs.: Állandóság és változások a villamos szakmai előírásokban (2012) C. McKee: IEC An introduction (2012) Dr. Novothny F.: A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések szabvány változásai IEC IEC &2 (2012) G. Verlinden: Basisprincipes EN EN (2011) Kriston J.: Intelligent energy Nagy L.: Villamos hálózatok tűzvédelme, a villamos elosztószekrények tűzvédelme (2007/10,11-12) R. Borchert: IEC The new Standard for Low-Voltage Switchgear Assemblies Changes and Effects in respect of Tests Rudolf J.: Tájékoztató az MSZ EN ,-2:2010 szabvány bevezetéséről (2012) Ruff E.: Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések gyártásellenőrzése (2013) ABB: Technical Application Papers No.11 Guidelines to the construction of a low-voltage assembly complying with the Standards IEC Part 1 and Part 2 ABB: The new standard for low-voltage switchgear and controlgear ASSEMBLIES (2010) Schneider Electric: How to assemble an electrical switchboard Technical guide (2013) Siemens: IEC The new Standard for Low-Voltage Switchgear Assemblies Changes and Effects in respect of Tests (2009) Szabványértelmezés: IEC EN MSZ EN 61439

4 keresés... Villámhírek: :37 Bejelentkezés Nyitólap Lapszámok Képzés Előfizetés Események Fórum Médiaajánlat Kapcsolat Navigáció: Lapszámok» 2013» Október» Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési szabványának változásai II. - A konstrukcióellenőrzés főbb lépései Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika HKL Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési szabványának változásai II. - A konstrukcióellenőrzés főbb lépései OKTÓBER 16. SZERDA, 14:39 ÍRTA: RUFF ENGELBERT, SZIJÁRTÓ GÁBOR, VILLAMOSMÉRNÖK 0 HOZZÁSZÓLÁSOK Jelen írás a közeljövő egy igen jelentős szerelési szabványával kíván foglalkozni: az M SZ EN cel (IEC 61439). Cikksorozatunk első részében röviden ismertettük a szabvány múltját, követelményeit, kitértünk arra is, hogy miért szükséges egy új szabvány a kapcsoló- és vezérlőberendezések szerelésére, továbbá, hogy milyen változásokat hozott az M SZ EN hez képest, és mindez hogyan érinti a piaci szereplőket (tervezők, beruházók, üzemeltetők).a most következő részben kísérletet teszünk további új fogalmak értelmezésére, úgy, mint például a konstrukcióellenőrzött és darabvizsgált berendezések. Bemutatjuk a háromféle ellenőrzési metódust, ami szóba kerülhet az új szabványnál. Végül ismertetni fogjuk az új szabvány főbb műszaki specifikációit kiemelve a konstrukcióellenőrzés lépéseit. VILÁGÍTÁS MEGÚJULÓ K Konstrukció ellenőrzött, darabvizsgált - ellenőrzött berendezések Ahogy a cikksorozat bevezetőjében említettük, az új szabvány egyik fontos jellemzője a régi szabványhoz képest, hogy a tipizált és a részlegesen tipizált berendezés (TTA és PTTA) fogalmakat felváltja az ellenőrzött berendezés (tested assemblies) fogalma, mely két ellenőrzésre bontható fel: konstrukciós és darabvizsgálati. Ezen cikk az előbbit, míg a következő cikk az utóbbi ellenőrzést fogják bemutatni. Azt is tisztáztuk az előző cikkben, hogy az eredeti termékgyártó felel a konstrukció ellenőrzés végrehajtásáért. Ezután a berendezésgyártónak két választási lehetősége adódik: az eredeti termékgyártó szerelési útmutatójának megfelelően szereli össze a rendszert, vagy attól eltér (1. ábra). Ezen cikk az előbbi pontokat veszi végig, míg az ezt követő cikkek az utána következő lépéseket fogja taglalni (pl. darabvizsgálat, szimulációk, mechanikai összeszerelés stb.). Légi akadályvilágítás III. A gépjárművilágítás fejlődésének története II. - Az utóbbi 30 év fejlesztései Meghosszabbított korengedmény OLED fényforrások I. Hagyományos eszközök speciális funkciói I. - Időrelék másképpen energiatakarékosság IV. Geotermikus energia környezetbarát hasznosítása Az elektroszmog élettani következményei energiatakarékosság II. energiatakarékosság VIII. - Világítástechnika VITAINDÍTÓ Néhány gondolat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Magyar fejlesztésű elektronikus fénycsőelőtétek Mi van veled, okos mérés? Közvilágítás és LEDtechnológia Trükkös energia- és fénymegtakarítók TANULSÁGO S Tömeges áramütés egy rossz döntés miatt Barátaink a bankok? Az olcsó kábel is lehet jó? A villanyszerelési munka veszélyei Egy sokkoló történet EZT LÁTTAM A háromféle ellenőrzési metódus M int már említettük, az elvégzendő ellenőrzéseket három különböző módszerrel hajthatjuk végre. Nem végezhető el bármely mérési lépés bármely metódussal, de van olyan eset, ahol van választási lehetőségünk (2. táblázat). A három metódus a következő: - Ellenőrző mérés: egy berendezés mintadarabjának vagy a berendezések egyes részeinek mérése, annak igazolására szolgál, hogy a konstrukció teljesíti a vonatkozó berendezés szabvány követelményeit. (M egjegyzés: az ellenőrző mérés egyenértékű a típusvizsgálattal.) - Ellenőrző összehasonlítás: egy berendezés vagy egy berendezés részeinek kialakítására javasolt konstrukció strukturált összehasonlítása egy méréssel ellenőrzött referencia konstrukcióval. - Ellenőrző értékelés: egy berendezés mintadarabjának vagy a berendezések egyes részeinek kialakításánál alkalmazott szigorú konstrukciós szabályok vagy számítások ellenőrzése, annak igazolására, hogy a konstrukció teljesíti-e a vonatkozó berendezés szabvány követelményeit. FRISS HO ZZÁSZÓ LÁSO K Kapcsolat Veszprémben, hazánk egyetlen VILLAMOSIPARI MÚZEÚM :18 Védővezetős érintésvédelem a PEN vezető keresztmetszete lehet 1/2 a fázisveze :41 A ronda villámhárítóról Jó lenne esztétikus, 5letes, szellemes (de megfele :16 Eredeti gyártó - konstrukcióellenőrzés

5 Eredeti gyártó - konstrukcióellenőrzés Az M SZ EN szabvány megjelenésével előtérbe került néhány új fogalom, amit érdemes lenne tisztázni, mielőtt továbblépnénk a konstrukcióellenőrzés kérdéskörére. Ilyen például az eredeti gyártó definíciója. Az eredeti gyártó egy olyan szervezet, amely megvalósította (létrehozta) az eredeti konstrukciót és (elvégezte és/vagy elvégeztette) a berendezés ellenőrzéseket a vonatkozó berendezés szabvány előírásai szerint. A berendezésgyártó az a szervezet, amely a berendezés teljes összeállításáért vállalja a felelősséget, a berendezést annak elkészülte után darabvizsgálati ellenőrzésnek veti alá. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a berendezésgyártó az eredeti gyártótól eltérő (különböző) szervezet is lehet. A konstrukciós ellenőrzés szerepe egy berendezés mintadarabjának vagy a berendezések egyes részeinek az ellenőrzése. Annak igazolására szolgál, hogy a konstrukció teljesíti-e a vonatkozó berendezés szabvány követelményeit. Az ellenőrzés alapvetően az eredeti gyártó feladata. Amennyiben az eredeti konstrukciót a berendezésgyártó módosította, azaz a bevizsgált konstrukciótól eltérő konstrukciót hozott létre, úgy neki is el kell végeznie az ellenőrzését. M eg kell vizsgálnia, hogy a módosítás milyen hatással van a berendezés működési paramétereire. M ég egy fogalmat érdemes megemlíteni mielőtt a konstrukciós ellenőrzés főbb lépéseire áttérnénk az RDF-et (Rated Diversity Factor), mint csökkentési tényezőt. Általában a gyűjtősínre csatlakozott készülék terhelése nem egyforma. Emiatt nem szükséges gyűjtősín méretezésnél az összes készülék (névleges áramainak összegét) folyamatos működését figyelembe venni (1. táblázat.) A konstrukcióellenőrzés főbb lépései A következőkben ismertetjük, hogy a szabvány követelményei szerint hogyan kell a berendezés ellenőrzését elvégezni. A konstrukciós ellenőrzésen belül nem kell elvégezni azokat a vizsgálatokat, amelyek kihatással vannak a berendezés működőképességére (pl. zárlatbiztossági ellenőrzés), abban az esetben, ha a berendezést üzembe helyezik. Kis darabszámú illetve egyedi rendeléseknél van ennek jelentősége. A 2. táblázatban megtekinthetők a konstrukciós ellenőrzés főbb lépései, ezen belül, hogy adott vizsgálatnál, így például a szekrények IP védettségénél milyen ellenőrzési metódus alkalmazható. Korrózióállóság A szabvány a beltéri fémes anyagú kapcsolószekrényekre a következő korrózióállósági tesztet írja elő. 6x24 óra ciklikus vizsgálatot ír elő az M SZ EN :2006 (Db vizsgálat) szabvány 40 ± 3 C-on, 95%-os relatív páratartalom mellett és 2x24 óra sós pára ciklikus vizsgálatot az M SZ EN :2000 (Ka vizsgálat) szabvány alapján 35±2 C-on. A teszt végeztével nem megengedett a nagyobb mértékű rozsdásodásra, repedésre, vagy más károsodásra utaló jel, mint amelyet az ISO megenged. A felület védőrétegének károsodása megengedett, de a mechanikai integritás nem szabad, hogy sérüljön, a tömítés se károsodjon, ajtók, zsanérok, zárak és a rögzítések rendellenes erőfeszítések nélkül működjenek. (M egjegyzés: a szabvány ugyan kültérre is előír követelményeket, de ezzel cikksorozatunkban nem szeretnénk foglalkozni, ugyanis főleg a beltérre készült kapcsolóberendezéseket vesszük górcső alá.)

6 Szigetelő anyagok tulajdonságai A szigetelőanyagok túlmelegedése és a belső áramkörök vizsgálata fontos szempont. Ellenőrizendő a szigetelőanyagból gyártott burkolat hő stabilitása az M SZ EN :2008 szabvány szerint a Bb vizsgálat alapján természetes légáramlás mellett 168 órán keresztül, 70 C hőmérsékleti hatásnak kitéve, 96 órás helyreállási idővel. Elektromosan fűtött szekrény használata ajánlott, a természetes légmozgás megvalósítható a szekrény falába fúrt lyukakkal. Amennyiben a burkolat túl nagy a fűtő -szekrény befogadó képességének, ez esetben használható reprezentatív burkolat minta. A teszt végeztével a burkolaton, illetve burkolatmintán nem látható törés, illetve a burkolat nem lehet ragacsos vagy zsíros. Az izzóhuzalos tesztet az M SZ EN :2001 vizsgálati eljárás és az M SZ EN :2001 éghetőség vizsgálat módszerei alapján kell elvégezni. Az izzóhuzalos tesztet el kell végezni a berendezés részein, vagy a részeiből kivett elemeken. A vizsgálatot a felhasznált anyag legkisebb anyagvastagságú pontjánál kell végezni. Amennyiben egy adott anyagot egy adott keresztmetszettel már megvizsgáltunk, akkor ezt nem szükséges újra vizsgálnunk. Az izzószál hegyének hőmérséklete a különböző vizsgálati pontokra: C a vezető részek vizsgálatára, C abban az esetben, ha a szekrényt a falüregben kívánjuk elhelyezni, C az összes többi részre, beleértve a védővezetőt is. Tehát a szabvány kimondja, hogy a feszültség alatt álló részeknek 960 C-ot el kell viselniük 30 másodpercig úgy, hogy se közben se utána ne keletkezzen tűz. A többi alkatrésznél a vizsgáló hőmérséklet 650 C. A berendezés mechanikus védelme - IP-védettség Az M SZ EN 60529:2001 szabvány jelöli meg a készülékek burkolatainak védettségi szintjét abból a szempontból, hogy azoknak milyen szintű a veszélyes részek érintése elleni védelme, illetve mennyire védett az adott készülék víz és szilárd tárgyak behatolása ellen. Olyan behatásokra, mint korrozív gőzök, nedvesség, gombák vagy férgek, illetve robbanás elleni védelemre az előbb említett szabvány nem vonatkozik. Az IP-védettséget jelző kód két számjegyből áll. Az első számjegye a szilárd tárgyak behatolása, illetve por behatolás elleni védelem szintjére, a második számjegy a burkolat víz behatolása elleni védettségi fokozatra utal (3. táblázat). Amennyiben a személyek érintése elleni védelem az adott burkolat esetén magasabb, mint az az első számjegyből következne, az esetben az IP-védettség jelzése kiegészülhet egy úgynevezett járulékos betűvel. Bizonyos esetekben, amikor csak a személyek védelmét kell figyelembe vennünk, akkor a számjegyek X betűkkel helyettesíthetők (pl. IPxxD). A betűjelek jelentése a következő: - A: kézfejjel történő érintés elleni védelem - B: védelem ujjal történő érintés ellen - C: szerszámmal való érintés elleni védelem - D: védelem huzallal történő érintés ellen Az IP-kódot mindig számjegyenként olvassuk ki (lásd 2. ábra), ne egészben. Pl. ahol IP31 védettségi szint az elvárt, abban a környezetben nem fog megfelelni sem az IP22, sem az IP40-es védettségű szekrény. M ind a két paraméternek el kell érnie, vagy meghaladnia a megadott szintet. Az IP-kódot villamos készülékekre 72,5 kv-ig (kisfeszültségű rendszereknél V váltakozó áramú és V egyenáramú feszültségről beszélhetünk) alkalmazzák.

7 IK-védettség Röviden az IK-védettségről, az M SZ EN 62262:1998 szabvány határozza meg a villamos berendezések burkolatai által nyújtott védettségi fokozatot, amely megadja a külső mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóságot (3. ábra). M inden szám a behatás energiájára utal (Joule-ban), amit a tárgy el tud viselni (4. táblázat). Bármilyen IK vizsgálatból eredő deformáció eredménye nem befolyásolhatja a kapcsolóberendezés biztonságát. A kapcsolóberendezés IP-védettségét meg kell őrizni. A feszültség alatt álló részek és a kapcsolóberendezés többi része között megfelelő távolságot kell tartani V-os névleges feszültségig a feszültség alatt álló részek (réz sín) és a takaró panelek közötti távolság valószínűleg egy esemény után deformálódhat (lásd 5. ábra) (pl. IK-védettség vizsgálat).ennek a távolságnak legalább 20 mm-nek (d) kell lennie a szabvány szerint, ha ez nem lehetséges további szigetelőanyagok elhelyezése szükséges. (Folytatjuk!) Irodalomjegyzék: Ruff E.: Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések gyártásellenőrzése (2013) Schneider Electric: How to assemble an electrical switchboard Technical guide (2013) Schneider Electric: Épületvillamossági kézikönyv (2007) Siemens: IEC The new Standard for Low-Voltage Switchgear Assemblies -Changes and Effects in respect of Tests (2009) M SZ EN :2000 MSZ EN &2:2012 M SZ EN :2006 M SZ EN :2000 M SZ EN :2008 M SZ EN :2001 M SZ EN :2001 MSZ EN 60529:2001 MSZ EN 62262:1998 MSZ EN 62262:1998 T émakör: Szabványok Szólj hozzá! Név (kötelező) cím (kötelező) Weblap 1000 karakter maradt Kérek értesítést a következő hozzászólásokról Frissítés KÜLDÉS (CTRL+ENTER) JComments

8 keresés... Villámhírek: :15 Bejelentkezés Nyitólap Lapszámok Képzés Előfizetés Események Fórum Médiaajánlat Kapcsolat Navigáció: Lapszámok» 2013» November» Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési szabványának változásai III. - A konstrukcióellenőrzés főbb Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika HKL lépései (folytatás) Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési szabványának változásai III. - A konstrukcióellenőrzés főbb lépései (folytatás) NOVEMBER 14. CSÜTÖRTÖK, 10:43 ÍRTA: VL SZAKLAP 0 HOZZÁSZÓLÁSOK Jelen írás a közeljövő egy igen jelentős szerelési szabványával kíván foglalkozni: az M SZ EN cel. Cikksorozatunk első részében röviden ismertettük a szabvány múltját, követelményeit. A második cikkben bemutattuk a háromféle ellenőrzési módszert, és rátértünk a konstrukció ellenőrzés ismertetésére. A most következő részben folytatni kívánjuk a konstrukció ellenőrzés lépéseinek bemutatását. Az előző cikk végén a berendezés mechanikus védelmét vettük górcső alá, azon belül is külön foglalkoztunk az IP- és IKvédettséggel. Azt is bemutattuk, hogy a szabvány milyen ellenőrzési követelményeket ír elő (VL 2013/10. szám, 28. old. 2. táblázat) a konstrukció ellenőrzésnél. Szeretnénk kiemelni, hogy cikksorozatunk célja nem az, hogy pontról pontra bemutassa a szabványt, hanem felvázolja, hogy a régihez (M SZ EN 60439) képest milyen jelentős változásokat hozott az új szabvány. Tehát, a táblázat szerint a konstrukció ellenőrzés következő lépése: VILÁGÍTÁS MEGÚJULÓ K A kúszóáramutak és átívelési távolságok vizsgálata A kúszóáramutak és átívelési távolságok meghatározása az M SZ EN :2008 elveire épül, célja a szigetelők összehangoltságának biztosítása. A különálló áramkörök kúszóáramút és átívelési távolságának méretezésénél a legnagyobb feszültségértékeket kell figyelembe venni (a névleges lökőfeszültség értéket az átívelési távolságoknál, illetve a névleges szigetelési feszültséget a kúszóáramutak méretezésénél) (1. ábra). Fényforrások környezetvédelmi értékelése életcikluselemzés segítségével II. Légi akadályvilágítás II. Környezetbarát iroda energiatakarékos világításának tervezése OLED fényforrások I. energiatakarékosság VII. - Világítástechnika A napenergia hasznosítása III. Örökzöld téma Energiatakarékosság X. energiatakarékosság IV. Harmonikus zavarok a villamosenergiafelhasználás gyakorlatában energiatakarékosság VIII. - Világítástechnika VITAINDÍTÓ TANULSÁGO S A legkisebb kúszóáramutakat és átívelési távolságokat az alábbi elemek között szükséges biztosítani: két vezető a vezető és a földelés. A szabványban található táblázat megadja azokat a távolságokat, amelyeket névleges lökőfeszültségre (Uimp) a gyártó megadott. A kimutatásban található értékek egy meghatározott inhomogén villamos térre és 3-as szennyezettségi fokra (a pontos definíciója a szabványban megtalálható) vonatkozik. Ezek a feltételek biztosítják, hogy a lökőfeszültségnek 0-tól 2000 m tengerszint feletti magasságig ellenáll (1. táblázat) V-os gyűjtősín névleges feszültségnél (Un) a megadott névleges lökőfeszültség (Uimp) 12 kv, ebben az esetben a két gyűjtősín közötti távolságnak legalább 14 mm-nek kell lennie, ugyanez 750 V-nál már csak 8 kv, ami azt jelenti, hogy a legkisebb távolság 8 mm lehet. Mi van veled, okos mérés? Gégecső vagy hajlékony védőcső? III. Néhány gondolat a tartalékvilágítás szabályozási hátteréhez Fotovillamos (PV) inverterek A villamossági piac kilátásairól EZT LÁTTAM A suszter és a kaptafája Tömeges áramütés egy rossz döntés miatt Barátaink a bankok? Egy sokkoló történet Death, danger, escape... Áramütés elleni védelem Ez az alapvédelem és a hibavédelem (régebben: érintésvédelem) megfelelő működésének ellenőrzését foglalja magában. Ellenőrizni kell a védővezető folytonosságát, illetve vizsgálni kell a védővezetőket zárlatbiztonság szempontjából. Az alkalmazott védővezető ellenállása nem haladhatja meg a 0,1 Ω-ot. A védővezető folytonossága csak méréssel igazolható, zárlatbiztonsága viszont méréssel vagy egy már bevizsgált referencia-berendezéssel történő összehasonlítással is. Ezen összehasonlítás végezhető számítással, illetve ellenőrző lista alapján történő ellenőrzéssel is. Azoknál a kapcsolóberendezéseknél, amik nem érzékenyek az elektromágneses terekre (lásd EMC vizsgálatok bekezdés) az egyszerű védővezető használata is megfelelő, azonban elektromágneses térre érzékenyebb berendezés esetén magasabb védelmi szint szükséges, ami sodrattal érhető el (2. ábra). FRISS HO ZZÁSZÓ LÁSO K Kapcsolat Veszprémben, hazánk egyetlen VILLAMOSIPARI MÚZEÚM :18 Védővezetős érintésvédelem a PEN vezető keresztmetszete lehet 1/2 a fázisveze :41 A védővezető (PE protective conductor) segítségével érhető el, hogy a kapcsolóberendezés minden alkatrésze azonos potenciálon legyen. Úgy kell méretezni, hogy kellőképpen ellenálljon a hőnek és az elektrondinamikai hatásoknak, ami hibaáram esetén akár 0,2-5 másodperc alatt folyhat. A védővezető keresztmetszetét az alábbi összefüggéssel lehet kiszámolni: A ronda villámhárítóról Jó lenne esztétikus, 5letes, szellemes (de megfele :16 ahol: az SP a védővezető keresztmetszete mm2-ben, I: a fázis és a föld között folyó hibaáram, t: a hibaáram fennállásának időtartama, k: tényező, ami a védővezető alapanyagától függ. Például a PVC szigetelésű réz vezetőnek a k tényezője 143. A védővezetőt egyértelműen azonosítani kell és sárga-zöld jelzéssel ellátni. Előfordulhat, hogy a védő- és a nullavezetőt egy vezetőként (PEN) alkalmazzák, ebben az esetben a nullavezetőt is külön méretezni kell, azonban cikkünk erre most nem tér ki.

9 Kapcsolóberendezések és alkatrészek beépítése Készülékeknél és alkatrészeknél ellenőrizendő, hogy a beépített készülékek és komponensek megfelelnek-e a szabványban foglaltaknak. Kapcsolóberendezések és alkatrészek beépítésének szabályos ellenőrzésénél három fő szempontot kell kiemelni, hogy az előírás szerint (3. ábra): lettek-e a belső funkcionális egységek telepítve, a védelmi eszköz esetében a (pl.: megszakító) biztonsági távolságokat betartották-e, az üzemeltető és a karbantartó biztonsága garantálva van-e normál működés során. Érdemes megemlíteni, hogy manapság igencsak terjedőben vannak az alumínium gyűjtősínek (régebben pont az alumíniumot váltotta a réz gyűjtősín). Ezen sínek kiválasztásakor különösen oda kell figyelni: a minőségére, hiszen az alumíniumnak nagyobb a fajlagos ellenállása és kisebb a mechanikai tűrőképessége a rézhez képest, felületének minőségét bevonattal (ón, réz) szokás javítani az alumínium gyűjtősínnek, ami biztosítja a villamos kapcsolatot és a korrózióállóságot, melegedésnél (lásd a teljesítmény követelmények egyik pontját) a legnagyobb megengedett hőmérséklet kisebb, mint a réznél (csupasz alumíniumnál 90 C, ón bevonatos alumíniumnál 105 C, míg réz esetén 140 C). Belső villamos áramkörök és csatlakozások Értékeléssel igazolandó a főáramkörök és segédáramkörök megfelelősége, beleértve a főáramkörök keresztmetszeteinek ellenőrzését. Figyelembe kell venni a segédáramkörök földelési rendszerét, biztosítani kell a földzárlatvédelem megfelelőségét, illetve azt, hogy egy zárlat nem okoz váratlanul veszélyes üzemet. A segédáramköröket védeni kell a zárlati áram hatásaitól. A csatlakozó kapcsoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek biztosítják a külső vezetékek csatlakoztatását. A külső védővezető csatlakozását meg kell jelölni az M SZ EN 60445:2011 szabványnak megfelelően. Ez a jelölés nem szükséges abban az esetben, ahol a külső védővezető egy belső védővezetőhöz csatlakozik, amely világosan azonosított zöld-sárga színezéssel. Eltérő rendelkezés hiányában a csatlakozók azonosítása meg kell, feleljen az előbb említett szabványnak. A gyűjtősín csatlakozásnál figyelembe kell venni: a hőmérséklet emelkedést az eszköz csatlakozási pontjánál (4. ábra), valamint a csökkentő tényezőt attól függően, hogyan helyezkedik el a gyűjtősín (élre forduló vagy lapos). A követelmények szerint a főáramköröket legalább 6 mm2 keresztmetszetű vezetővel kell csatlakoztatni (például merev vagy szigetelt hajlított gyűjtősín, kábel). Szigetelt, hajlított gyűjtősín nem használható, ha a névleges áram (In) 630 A-nél nagyobb. Az elektrodinamikus erők során kialakuló rövidzárlat kiszámolható, hiszen a csúcsáramerősség négyzetével arányos. Például ha a csúcsáram 5 A, akkor az elektrodinamikus erő 25 N. Érdemes megkülönböztetni a különböző alkalmazásokra használt vezetőket (teljesítmény, vezérlés, kommunikáció) (5. ábra). A teljesítmény átvitelére szánt vezetékeknek külön nyomvonalon kell menni a kommunikáció vezetékeitől. Melegedés A kapcsolóberendezés IP-védettsége hatással lehet a berendezés hődisszipáló tulajdonságára. M inél magasabb az IP-védettségi fokozat, annál kisebb hő hagyja el a kapcsolóberendezést. Ezért javasolják a gyűjtősínek kapcsoló- és vezérlőberendezéseinek

10 kiválasztásakor egy csökkentő tényező figyelembe vételét. A csökkentő tényező mértéke függ: az IP-védettségtől és a kapcsolóberendezést körülvevő környezeti hőmérséklettől. A szabvány a megengedett áram értéknél 35 C-os környezeti hőmérsékletet feltételez (2. táblázat). Például egy kapcsolóberendezés IP-védettsége 31 vagy ennél kisebb, a gyűjtősín mérete 50 x 10 mm lapos réz, aminek a megengedhető áram terhelése 1200 A. Ha az IP-védettségi fokozat 31 fölött van, abban az esetben a megengedhető üzemi áram már csak 1080 A. A kapcsolóberendezéseknél ellenőrizni lehet a melegedést hőkamera segítségével (ún. termovíziós felvételek készítésével) egy próbateszt során (6. ábra). EMC (ElectroMagnetic Compatibility elektromágneses összeférhetőség) vizsgálatok Elektromos zavarkibocsátás az összes villamos kapcsolóberendezésre hat, azaz minden villamos berendezés bizonyos mértékig zavarforrás is. Olyan elektromágneses jelet/jeleket adhat ki, amely rendellenes működést okozhat elektromágneses elven működő készülékeknél, berendezéseknél. Ez akkor válhat zavaróvá, ha akadályozza, illetve zavarja egy másik készülék hibamentes működését, ezt már a tervezés folyamán figyelembe kell venni. A berendezés tervezése és gyártása során biztosítani kell, hogy a berendezés által keltett elektromágneses zavar ne haladja meg azt a szintet, amely gátolja a rádió- és távközlési berendezések rendeltetésszerű működését, valamint biztosítani kell, hogy a rendeltetésszerű működése során a berendezés zavartűrése olyan szintű legyen, hogy a rendeltetésszerű használatában nem jelentkezik elfogadhatatlan minőségi romlás. A belső villamos áramkörök és csatlakozások pontban három alkalmazást különböztettünk meg a vezetők szempontjából. Az utolsó típust, vagyis a kommunikációt szeretnénk egy kicsit részletesebben kifejteni. Az elektromágneses összeférhetőség esetén felmerül kérdésként, hogy a kapcsolóberendezés képes-e működni zavart környezetben. Az elektromágneses zavarok minden elektronikus alkatrészre negatívan hatnak: - olyan szabályzóknál és mérőeszközöknél, amelyek analóg jeleket dolgoznak fel, - PLC-kre és kommunikációs interfészekre, melyek digitális jeleket továbbítanak. Ennek megakadályozásához a következő lépéseket szükséges megtenni: a fellépő zavarokat csökkenteni, amelyek akár a kapcsolóberendezésen kívülről is jöhetnek, a kommunikációt olyan belső téren (kapcsolóberendezésen belül) kell végrehajtani, ami megelőzi a problémát, valamint fokozottan figyelni kell a kapcsolóberendezésbe bemenő sugárzott és vezetett zavarokra. Hatékony védekezés lehet az árnyékolt kábel vagy a duplán árnyékolt sodrat a sugárzott zavarok ellen, a kábel fém páncélzatát azonban földelni kell (7. ábra). Befejezés Akkor mondható komplexnek a rendszer, ha minden egyes elemét úgy tervezték, hogy a többivel a lehető legjobban együtt tudjon üzemelni, megfelelő koordináció legyen az alkatrészek között, ha a legrosszabb esetre is bevizsgálják a konstrukciót, és magas minőségű anyagokat használnak az összeszerelésnél. M indezek által a módosítás lehetősége fennáll már a tervezési szakasztól kezdve. Napjaink legkritikusabb infrastruktúráinál (pl. olaj és gáz létesítmények, kórházak, vegyi és nukleáris üzemek stb.) kellő odafigyelés és tapasztalat szükséges, hogy ne következzen be anyagi kár vagy emberi élet elvesztése. Éppen ezért kerül(he)t(n)ek előtérbe a különböző villamos tervezői, specifikációs, konfiguráló szoftverek. Ezek a szoftverek (szoftvercsomagok) olyan számítógépes alkalmazások, melyek segíthetik a villamos tervező és berendezésgyártó munkáját. A programok segítségével például listázható az anyaglista, homlokképi rajzok és költségvetési számítások is végezhetők. A következő részben ismertetjük, hogy miben más a darabvizsgálat, mint a TTA vizsgálat. A leírtakat darabvizsgálati példákkal illusztráljuk. Egy berendezésnél megadjuk a fontosabb vizsgálati szempontokat, bemutatjuk hogyan használhatók kapcsolóberendezések tervezésénél, kivitelezésnél a szoftverek, milyen számítógépes szimulációk végezhetőek (például kapcsolóberendezések hőmérsékleti kölcsönhatásainak ellenőrzése). Irodalomjegyzék: Kálnay Gábor: Termokamera használata (Energiagazdálkodás laboratóriumi útmutató, 2011) Ruff E.: Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések gyártásellenőrzése (szakdolgozat, 2013) Schneider Electric: How to assemble an electrical switchboard Technical guide (2013) MSZ EN :2000 MSZ EN &2:2012 MSZ EN :2008 MSZ EN 60445:2011 T émakör: Szabványok Szólj hozzá! Név (kötelező) cím (kötelező) Weblap

11 keresés... Villámhírek: :42 Bejelentkezés Nyitólap Lapszámok Képzés Előfizetés Események Fórum Médiaajánlat Kapcsolat Navigáció: Lapszámok» 2014» Január-Február» Várható következmények és a szerelési szabvány jövője - Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika HKL szabványának változásai IV. Várható következmények és a szerelési szabvány jövője - Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési szabványának változásai IV FEBRUÁR 13. CSÜTÖRTÖK, 11:14 ÍRTA: RUFF ENGELBERT, SZIJÁRTÓ GÁBOR 0 HOZZÁSZÓLÁSOK Cikksorozatunk utolsó részében áttekintjük a tervezésnél és a berendezésgyártásnál a főbb szempontokat a szakirodalom és a szabvány- követelmények segítségével. Foglalkozunk azon fontosabb jellegzetességekkel, amelyeket az üzemeltetők, beruházók részéről tudni érdemes a szabvány alkalmazása vonatkozásában. Igyekszünk hasznos tippekkel szolgálni, hogy az átállásnál mire kell odafigyelni. Kitekintünk a szabványváltozáson túlra is, hogy globálisan mit hozhat ez az újítás a villamos szakma jövője számára. A szabványváltozás mértékét az elmúlt cikkekben bemutatva látszik, az hogy több, mint egyszerű számjegyváltozás (60439-ről re). Az új szabvány nagyobb biztonságot és megbízhatóságot szavatol. M egszűnik a TTA és PTTA fogalom. Tisztázza az eredeti gyártó és a berendezésgyártó közötti feladatleosztást és felelősségeket.12 konstrukciós vizsgálatról és 10 darabvizsgálatról rendelkezik, ami 7 típusvizsgálatból és 3 egyéb vizsgálatból áll. Az elkövetkező években a típusvizsgált berendezések piaca középtávon akár 50%-kal is növekedhet. Így a következőkben a szabvány várható hatásait taglaljuk. A szerelési szabványok (nem csak a villamos szakmán belül) egymás analógiájaként foghatók fel, ezek a változások már régebben elérték például az autóipart. Az autó tervezése, kivitelezése és ellenőrzése hasonló lépéseket foglal magába. Ezeket a közlekedési eszközöket is több gyártó alkatrészei alkotják például a motor, az alváz, a lámpa, az audiorendszer stb. mind-mind eltérő gyártótól származhat. A végén a tulajdonos mégis egy autómárkát vásárol, és nem alkatrészgyártók összességével fémjelzett gépjárművet birtokol. Ugyanezen folyamat elején tart most a villamos kapcsolóberendezés-gyártás is. A legfontosabb pont a két szabvány közötti kapcsolat rögzítése. Egy villamos berendezés ellenőrzésekor az első lépés annak vizsgálata, hogy az adott kapcsolóberendezés megfelel-e a legújabb kiadású szabványnak. Amennyiben nem megfelel meg a vonatkozó szabvány követelményeinek, meg kell vizsgálni, hogy a kapcsolóberendezés kivitelezésekor érvényben lévő szabványváltozatnak megfelel-e a berendezés. Azon a kapcsolóberendezésen, amin az M SZ EN szabvány alapján elvégezték a vizsgálatokat, az új szabvány azzal megegyező vagy magasabb követelményeit tartalmazó vizsgálatokat nem szükséges megismételni. Ha az eredmények megfelelnek az új szabvány követelményeinek, abban az esetben az M SZ EN szabvánnyal összhangban van. Csak azokat a további vizsgálatokat szükséges végrehajtani, amiket az új szabvány vezetett be. VILÁGÍTÁS A hazai labdarúgóstadionok világításának helyzete WEB-es LED-ek I. LED-es közvilágítási lámpatestekkel szemben támasztott elvárások és a trendek változása Lámpatest korszerűsítés és a CE megfelelőség kérdései A LED-ekről reklámozás nélkül VITAINDÍTÓ Mi van veled, okos mérés? Magyar fejlesztésű elektronikus fénycsőelőtétek Digitális mágneses indukciós világítás rendszerek Marketing Trükkös energia- és fénymegtakarítók MEGÚJULÓ K energiatakarékosság IV. Az elektroszmog élettani következményei II. A tüzelőanyagcella, mint lehetséges segédeszköz egyes megújuló energiák hatékony kihasználásához? I. Geotermikus energia környezetbarát hasznosítása Egy napelem-rendszer működési eredményei és a megvalósítás gyakorlati tapasztalatai M EAK, Debrecen TANULSÁGO S Death, danger, escape... Az építőipari ló Foglalkozása: hibaelhárít ó Barátaink a bankok? A szakma egy biztonságtechnikai cég szemszögéből EZT LÁTTAM Ha beüt a krach, de a berendezés megfelel az M SZ EN nek, azt a berendezésgyártó megfelelő bizonyítékokkal a műszaki leírás és a vizsgálati eredmények megőrzésével, valamint a megfelelőségi nyilatkozat elraktározásával (10 évig) alá tudja támasztani, így nem marasztalható el. Ha a berendezésgyártó az eredeti gyártó bevizsgált rendszerét alkalmazza, teljes mértékben betartva a gyártó szerelési utasításait, akkor a konstrukciós ellenőrzéseket nem kell elvégeznie, csupán a 10 db darabvizsgálatot kell lefolytatnia. A darabvizsgálatok nagy része szemrevételezéses ellenőrzés, de a műszeres vizsgálatok feltételei is minden jelentősebb berendezésgyártónál adottak. Egy adott konstrukció kialakításánál lehetőség nyílik arra is, hogy az egyik gyártótól származzon a szekrény, egy másiktól a gyűjtősín, a harmadiktól a megszakító, a negyediktől a túlfeszültség-védelmi készülék stb., azonban nem mindig könnyű feladat az összeválogatás, és igencsak megdrágíthatja a szerelési költségeket. A berendezésgyártó is dönthet úgy, hogy keveri a különböző gyártók alkatrészeit, de abban az esetben nemcsak berendezésgyártó, hanem az eredeti gyártó szerepét is betölti, és mind a két ellenőrzési lépcsőt el kell végeznie (konstrukciós- és darabvizsgálat). A darabvizsgálat hasonlít a régi szabvány által meghatározott vizsgálatra, és a végrehajtása viszonylag egyszerű. A konstrukciós ellenőrzés azonban tartalmaz néhány olyan vizsgálatot némelyik könnyen elvégezhető, ami csak laboratóriumi körülmények között hajtható végre. A berendezések forgalomba hozatala A kapcsolóberendezések a legtöbb esetben megrendelésre készülnek azaz eladásra, így azok forgalomba hozatala nem elkerülhető lépés. A vonatkozó jogi hátteret a későbbiekben igyekszünk összefoglalni. A gyártónak valamennyi jogi előírásnak meg kell felelnie, ha a termékét a piacra szeretné vinni. Ennek megfelelően a munkája nem ért véget a berendezés összeszerelésével és ellenőrzésével, megfelelőségértékelési eljárást kell lefolytatnia. Fontos kérdés a készülék helyettesíthetősége egy meglévő kapcsolóberendezésnél, figyelembe véve a hőmérsékletemelkedést és a rövidzárlati szilárdságot. Az új szabvány egyértelműen meghatározza a lehetőségeket: Hőmérsékletemelkedés: lehetséges készülék cseréje anélkül, hogy a konstrukciós ellenőrzést megismételjük, feltéve, hogy az új eszköz azonos a régivel, vagy egy másik típus, de mégis azonos, vagy jobb értékeket mutat áramkimaradás és hőmérsékletemelkedés szempontjából. Az összehasonlításnál mindig az eredeti eszközt kell alapul venni, ahogy a termékszabvány bevizsgálata mutatja. Rövidzárlati szilárdság: a készülék cseréjét lehetővé teszi anélkül, hogy a konstrukciós ellenőrzést meg kelljen ismételni, feltéve, hogy az új eszköz azonos paraméterekkel rendelkezik a régivel. Abban az esetben, ha eltérnek az adatok, akkor a gyártótól kell beszerezni állásfoglalást arról, hogy a készülék azonos vagy jobb paraméterekkel rendelkezik, mint a kiváltott eszköz a rövidzárlati karakterisztikák tekintetében. A rövidzárlati szilárdságvizsgálatot a kap- csolóberendezés összes áramkörére nem szükséges elvégezni abban az esetben, ha: FRISS HO ZZÁSZÓ LÁSO K Kapcsolat Veszprémben, hazánk egyetlen VILLAMOSIPARI MÚZEÚM :18 Védővezetős érintésvédelem a PEN vezető keresztmetszete lehet 1/2 a fázisveze :41 A ronda villámhárítóról Jó lenne esztétikus, 5letes, szellemes (de megfele :16 a kapcsolóberendezés névleges rövidzárlati szilárdsága vagy névleges rövidzárlati árama nem haladja meg a 10 ka effektív áramértéket, a kapcsolóberendezést olyan túláramvédelmi eszköz védi, melynek megszakítási árama nem haladja meg a 17 ka-t, a kapcsolóberendezés segédáramköreit olyan transzformátorra csatlakoztatjuk, melynek névleges teljesítménye nem haladja meg a 10 kva-t, nem lehet kevesebb 110 V névleges szekunder feszültsége, vagy 1,6 kva-nél nem lehet kevesebb 110 V névleges szekunder feszültségnél, és a rövidzárlati impedancia nem lehet kevesebb 4%-nál. M inden más áramkört ellenőrizni kell. A hőmérsékletemelkedés követelményeit szeretnénk még a továbbiakban részletezni. Három különböző módszer lehetséges az

12 ellenőrzésnél (az eredeti gyártó vállalja a felelősséget a megfelelő ellenőrzési módszer kiválasztásáért): Kiegészítő vizsgálatok az MSZ EN szabvány szerint Az előző bekezdés végén szó esett a kiegészítő vizsgálatokról, a következőkben ennek a funkcióját, lehetőségeit mutatnánk be. Ha a megrendelőnek különleges kérése van az adott kapcsolóberendezés esetében, a berendezésgyártóval megegyezhet abban, hogy a szabvány követelményein túlmutató vizsgálatokat elvégezze a kivitelező, és ezen eredményeket dokumentálja. Ezek általában a vevő szemszögéből a kritikusabb eszközök átvizsgálása vagy a kapcsolóberendezés felhasználási területéhez való további optimalizálás (pl. a földrengésállóság [szinuszos rázásvizsgálat], ívállóság). A gyakorlatban azonban a kiegészítő vizsgálatok alapjait a konstrukció- és darabvizsgálatok során a berendezésgyártó elvégzi (pl. mechanikai állapot, hőmérsékletemelkedés stb.), csak a kérés(ek)nek megfelelően bővítenie kell. Megfelelőségértékelési eljárás A készülék alapvető követelményeknek való megfelelését megfelelőségértékelési eljárás alkalmazása biztosítja, amelynek elvégzéséért a gyártó vagy a Közösségen belüli meghatalmazott képviselője felelős. A megfelelőség-értékelést a gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselője választása szerint maga, vagy bejelentett szervezet bevonásával végezheti. A berendezés ellenőrzése után a berendezésgyártónak megfelelőségi nyilatkozatot kell készítenie a vonatkozó előírásoknak és szabványoknak megfelelően: M SZ EN ISO/IEC 17000:2005, M SZ EN ISO/IEC :2010, M SZ EN ISO/IEC :2004, majd a berendezésen fel kell tüntetnie a CE jelölést. A berendezésgyártónak nyilatkozatot kell tennie a berendezés megfelelőségéről, köteles előkészíteni azokat a műszaki dokumentációkat, melyek ezt a megfelelőséget igazolják. A megfelelőségi nyilatkozat kiadásának megkönnyítése érdekében a berendezésgyártónak a következő szempontokat kell figyelembe vennie: a kapcsolóberendezés az M SZ EN szabvány szerint bevizsgált, a kapcsolóberendezés szerelésénél betartotta a gyártó(k) által kiadott szerelési útmutatókban leírtakat, rendelkezik ISO 9000 típusú szabvány jóváhagyásával, mely minőségirányítási rendszerekkel foglalkozik. A CE megfelelőségi nyilatkozat jelzése a berendezésen vagy a csomagoláson ma már nélkülözhetetlen. Ennek a jelzésnek szerepelnie kell abban a dokumentációban is, ami a berendezéssel együtt érkezik. A megfelelőségi nyilatkozat feltüntetése ezeken a dokumentációkon arra szolgál, hogy tájékoztassa az ügyfelet, hogy a kapcsolóberendezésre vonatkozó irányelveknek (direktíváknak) eleget tesz. Egyes projekteknél követelmény lehet, hogy ez a CE megfelelőségi nyilatkozat archiválásra kerüljön (lásd még később a példát). M űszaki dokumentáció létrehozása, mely az alábbiakat tartalmazza: a berendezés leírása, teljesítésének igazolása az irányelvek szerint (ellenőrzések és egyes berendezések vizsgálatról szóló jelentései, készülékek listája CEjelzéssel ellátva), ezekhez a dokumentációkhoz a hozzáférést csak az ellenőrző hatóság számára kell lehetővé tenni, a törvény 10 éves időtartamot ír elő (az eladás időpontjától számolva). A műszaki dokumentáció tartalmazza a kapcsolóberendezés fontosabb paramétereit Műszaki dokumentáció A gyártónak az elvégzett ellenőrzéseket követően el kell készítenie a berendezés műszaki dokumentációját. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a készülék az alapvető követelményeknek megfelel-e, és ki kell terjednie a készülék tervezésére és gyártására. A műszaki dokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a készülék általános leírása, b) bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a készülék megfelel az adott esetben teljes mértékben vagy részben alkalmazott harmonizált szabványoknak, c) amennyiben a gyártó nem alkalmazott harmonizált szabványokat, illetve azokat csak részben alkalmazta, az alapvető követelményeknek a teljesítésére irányuló lépések leírását és magyarázatát, ideértve a 62/2006. GKM rendelet 3. melléklet 1. pontjában meghatározott elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó megfelelőségértékelés leírást, az elvégzett tervezési számítások eredményeit, a végrehajtott vizsgálatokat és a vizsgálati jegyzőkönyveket, valamint minden olyan egyéb dokumentumot, amelyet a megfelelőségér-tékeléshez felhasználtak. A berendezés műszaki dokumentációjának elkészítését követi az EK megfelelőségi nyilatkozat. Az 1. táblázatban olvasható kiegészítő információkat kell tartalmaznia annak a műszaki dokumentációnak, ami a kapcsolóberendezéssel együtt érkezik. További kiegészítő információk biztosítása, amennyiben szükséges: védettségi fokozat, kapcsolóberendezés földelési rendszer típusa, telepítés helyszíne (beltérre/ kültérre), helyszínen rögzített vagy hordozható, szennyezettségi fokozat, EMC (elektromágneses összeférhetőség) besorolás, speciális üzemi körülmények, külső kialakítás, mechanikai behatások elleni védelem, szerkezet típusa (rögzített vagy részben eltávolítható, pl. fiókos), rövidzárlati szilárdság és védelmi eszközök működése, áramütés elleni védelem, kapcsolóberendezés tömege (ha több mint 30 kg), villamos tervrajzok (beleértve az elemek azonosítását, pl. megszakító).

13 A 2. ábrán látható tájékoztatást kell tartalmaznia egy vagy több címkének: a berendezésgyártó neve vagy cég neve (aki az összeszerelt kapcsolóberendezésért a felelősséget vállalja), pl. berendezésgyártó neve: Gipsz Jakab, típusmegnevezés vagy azonosító szám, pl. ABCD-1234, gyártási év azonosítása, pl vagy , MSZ EN X (az X részt azonosítani kell). Fő szempontja a kapcsolóberendezésen és a csomagolásán elhelyezett jelöléseknek az, hogy láthatók és mindenki számára értelmezhetők legyenek. Jelölés készülhet öntvény, préselés, gravírozás vagy hasonló eljárások segítségével. Ellenőrizhető a jelölés módja úgy, hogy kézzel (egy darab szappanos vízbe mártott ruhadarabbal) 15 másodpercig, majd benzinnel átitatott ruhadarabbal további 15 másodpercig dörzsöljük. A vizsgálat után a megfelelőségi jelölésnek olvashatónak kell lennie. Az átállás nehézségei A es szabvány november 1-jéig érvényes, eddig kell átállni az új szabvány követelményrendszerére. Az átállás számos kérdést is felvet. Egyrészről a bevezetésre kerülő ellenőrzések közül akad olyan, ami alapjában sem kétfilléres tétel, és a kissebb berendezésgyártók (amennyiben le kell folytatniuk) nem feltétlenül képesek biztosítani a szükséges infrastrukturális hátteret (pl. IP-védettségvizsgálat). M ásrészről eddig tömeggyártásról beszéltünk az új szabvány kapcsán. M i a helyzet, ha a megrendelő igényeinek kielégítése egyedi megoldást követel? Egyedi gyártás esetén nem lehet évek alatt leamortizálni a konstrukcióellenőrzés megnövekedett költségeit. Így ha a megrendelő egyedi konstrukciót szeretne, akkor azért borsos árat kellene fizetnie? Ezek az újítások a kis darabszámú gyártást teljesen ellehetetlenítenék, a multiknak pedig nem érdeke egyedi gyártással foglalkozni. Az általuk kiadott katalógusok, melyek elemei átestek a konstrukcióellenőrzésen, megkötik a tervező kezét, csak az adott katalógus összetevőit építheti az adott berendezésbe, ha már egyetlen, a katalógusban nem szereplő (az eredetitől eltérő paraméterű) elemet is beletervez, abban az esetben már egy új konstrukcióról beszélünk, annak következményeivel. Kiskapu természetesen akad, de ahhoz részletesen ismerni kell a vonatkozó jogi hátteret is (2. táblázat). A jogszabályok az egyedi berendezések esetén némi engedményt tesznek. Egyedi berendezés esetén a típusvizsgálat nem értelmezhető, mivel a típusvizsgálatok eredményeképp kiadott tanúsítvány csak a vizsgált típussal teljesen azonos kialakítású, azonos alkatrészekből, anyagokból felépített termékekre vonatkozik. Ezért az egyedi termékeket gyártók olyan eljárást kell, hogy lefolytassanak, amely alapján a gyártott termékeken a CE jelölést megalapozottan lehet feltüntetni. Az átállás nem tűnik egyszerűnek, viszont a berendezés biztonságossága megnövekedik, egységesebbé válik a rendszer, ez hosszútávon a rendszer megbízhatóságának növekedését is jelentheti. A megbízhatóbb rendszer pedig kevesebb villamos balesetet, tűzesetet és szolgáltatáskimaradást eredményez. Összefoglaló és következtetések Az IEC szabvány 4. kiadását 1999-ben tették közzé, majd 2004-ben kisebb módosításokat eszközöltek rajta. A szabvány nem követte a kor egyre szigoródó biztonsági követelményeit (mint például lökőfeszültség-állóság vagy túlmelegedés és tűzhatások szembeni védelem), melyek már más kisfeszültségű termékszabványokban szerepeltek. Az új M SZ EN szabvány fontos változásokat hozott a régi (M SZ EN 60439) szabványhoz képest a kisfeszültségű teljesítmény- és vezérlő kap- csolóberendezések szerelésével kapcsolatosan. Az új szabvány struktúrája átláthatóbb azzal, hogy két részre bontották: általános és kifejezetten termékkel foglalkozó részek. Új meghatározások szerepelnek benne (pl. eredeti gyártó és berendezésgyártó). Új követelmény pl. a kap- csolóberendezés névleges áramának kötelező megadása. Tartalmazza az új kapcsolóberendezés konstrukcióellenőrzési koncepciót. Ez az új szemlélet véglegesen szakít a régebben használt TTA és PTTA besorolással, ráadásul a kapcsolóberendezés megfelelőségét most már nem csak vizsgálatokkal lehet bebizonyítani, hanem vannak más (alternatív) lehetőségek: számítás, mérés és tervezési szabályok. Az új szabvány precízebb, megszüntette azokat a szürke foltokat, amiket az előző szabvány tartalmazott. Az új szabvány belevette ezeket a biztonsági követelményeket, és további minőségre vonatkozó a környezetet figyelembe vevő feltételeket szabott meg. Így ezekkel a kiegészítésekkel az M SZ EN szabványsorozat műszaki szempontból az aktuális és jövőbeli elvárásoknak is megfelel. Egyértelműen meghatározta, hogy a kapcsoló-berendezésért ki felel, ezzel is egyszerűbbé téve azon villamos szakemberek munkáját, akik ezen a területen dolgoznak nap, mint nap. T émakör: Szabványok Szólj hozzá! Név (kötelező) cím (kötelező) Weblap

Bevezetés. Villanyszerelők Lapja. Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelés szabványának változásai. Infoshow. 25 éves a KNX rendszer - meghívó

Bevezetés. Villanyszerelők Lapja. Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelés szabványának változásai. Infoshow. 25 éves a KNX rendszer - meghívó keresés... Villámhírek: 201 5. 1 1. 1 7. 1 0:1 5 Bejelentkezés Nyitólap Lapszámok Előfizetés Események Fórum Médiaajánlat Kapcsolat Hírlevél archívum Navigáció: Lapszámok» 201 3» Szeptember» Kisfeszültségű

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA

ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA ÉRINTÉSVÉDELEM SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT DOKUMENTÁCIÓJA Új berendezés érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata (Használatba vétel előtti felülvizsgálat, vagy más elnevezéssel első felülvizsgálat)

Részletesebben

FÓKUSZBAN AZ ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM ÉRINTÉSVÉDELEM HIBAVÉDELEM. Dr. Novothny Ferenc ( PhD) Egyetemi docens

FÓKUSZBAN AZ ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM ÉRINTÉSVÉDELEM HIBAVÉDELEM. Dr. Novothny Ferenc ( PhD) Egyetemi docens FÓKUSZBAN AZ ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM ÉRINTÉSVÉDELEM HIBAVÉDELEM Dr. Novothny Ferenc ( PhD) Egyetemi docens Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet VET 2014.05.16. EGYENPOTENCIÁLRA-HOZÁS

Részletesebben

Háztartási Méretű KisErőművek

Háztartási Méretű KisErőművek Pásztohy Tamás. @hensel.hu Napelemes rendszerek érintés-, villám-, és s túlfeszt lfeszültségvédelme Háztartási Méretű KisErőművek Hálózatra visszatápláló (ON-GRID) rendszerek Napelemek Inverter Elszámolási

Részletesebben

A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések új szabványai

A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések új szabványai A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések új szabványai Magyar nyelven megjelentek: MSZ EN 61439-1:2012: Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 1. rész: Általános szabályok (IEC 61439-1:2011)

Részletesebben

Érintésvédelem alapfogalmak

Érintésvédelem alapfogalmak Érintésvédelem alapfogalmak Horváth Zoltán Villamos üzemmérnök T: 06 20 9 284 299, E mail: horvath.z@clh.hu Miért fontos az ÉV ellenőrzése? Munkánk során felelősek vagyunk azért, amit teszünk DE: felelősek

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Alapok - Az építményben és annak környezetében a fizikai károsodás és az élőlények érintési és

Részletesebben

MSZ EN 61439-1 és 2 szabvány. A biztonságos és megbízható kisfeszültségű kapcsolóberendezés

MSZ EN 61439-1 és 2 szabvány. A biztonságos és megbízható kisfeszültségű kapcsolóberendezés MSZ EN 61439-1 és 2 szabvány A biztonságos és megbízható kisfeszültségű kapcsolóberendezés alapkövetelményei MSZ EN 61439-1 és 2 Egy szabvány, mely igazodik igényeihez Az IEC/MSZ EN szabványokat ma már

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás.

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 2015. február 2. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás Tartalom, tervezői jogosultságok A tervezés

Részletesebben

A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat

A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat V. melléklet A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Részletesebben

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008

KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 KÉMÉNYKONFERENCIA 2008 Építtetők, tervezők, műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felelőssége a megfelelő minőség megvalósításában ÉMI Kht. Épületgépészeti és Energetikai Tudományos Osztály Haszmann

Részletesebben

Új IEC kapcsolóberendezés szabvány

Új IEC kapcsolóberendezés szabvány Új IEC kapcsolóberendezés szabvány Drexler Péter AREVA Hungária Kft. MEE Villamos kapcsolókészülékek és berendezések szakmai nap Budapest 2007.november 13. Az IEC nagyfeszültségű berendezés-szabványok

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Villanyszerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése

Részletesebben

Villanyszerelő 4. 33 522 04 0001 33 02 Érintésvédelmi,erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló

Villanyszerelő 4. 33 522 04 0001 33 02 Érintésvédelmi,erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló A 10/2007 (. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

- MSZ EN 50110-1:2005 Villamos berendezések üzemeltetése. - MSZ 447:1998+1M:2002 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás

- MSZ EN 50110-1:2005 Villamos berendezések üzemeltetése. - MSZ 447:1998+1M:2002 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás Az alábbiakban összefoglaltuk a fontosabb szabványokat, amelyek szükségesek lehetnek a mindennapi munkáink során. Igyekszünk minden változást naprakészen vezetni ezen az oldalon. Minden ezzel kapcsolatos

Részletesebben

NAPELEMES ERŐMŰVEK ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELME

NAPELEMES ERŐMŰVEK ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELME NAPELEMES ERŐMŰVEK ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELME Dr. Novothny Ferenc ( PhD) Egyetemi docens Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet V. Energetikai konferencia 2010.11.25.

Részletesebben

ÚTMUTATÓ XL3 KONFIGURÁLHATÓ BERENDEZÉS IEC 60439 >>> IEC 61439 A VILLAMOSSÁGI RENDSZEREK ÉS INFORMATIKAI HÁLÓZATOK VILÁGSZINTŰ SZAKÉRTŐJE

ÚTMUTATÓ XL3 KONFIGURÁLHATÓ BERENDEZÉS IEC 60439 >>> IEC 61439 A VILLAMOSSÁGI RENDSZEREK ÉS INFORMATIKAI HÁLÓZATOK VILÁGSZINTŰ SZAKÉRTŐJE ÚTMUTATÓ XL3 KONFIGURÁLHATÓ BERENDEZÉS IEC 60439 >>> IEC 61439 A VILLAMOSSÁGI RENDSZEREK ÉS INFORMATIKAI HÁLÓZATOK VILÁGSZINTŰ SZAKÉRTŐJE XL 3 konfigurálható rendszerek útmutató az átálláshoz az IEC 60439-ről

Részletesebben

DK-kábelösszekötő dobozok funkciómegtartással. Termékismertető 02/2009

DK-kábelösszekötő dobozok funkciómegtartással. Termékismertető 02/2009 Termékismertető 02/2009 DK-kábelösszekötő dobozok Szabvány: DIN 4102.12. rész szerint Védettség: IP 65 Kapocstartomány: 0,5-16 mm² -ig Alapanyag: duroplaszt, vagy porszórt acéllemez ISO 9001 Hensel Hungária

Részletesebben

BIZTONSÁGI VIZSGÁLATOK GÉPEKEN, HORDOZHATÓ KÉSZÜLÉKEKEN, KAPCSOLÓSZEKRÉNYEKEN ÉS MÁS BERENDEZÉSEKEN

BIZTONSÁGI VIZSGÁLATOK GÉPEKEN, HORDOZHATÓ KÉSZÜLÉKEKEN, KAPCSOLÓSZEKRÉNYEKEN ÉS MÁS BERENDEZÉSEKEN BIZTONSÁGI VIZSGÁLATOK GÉPEKEN, HORDOZHATÓ KÉSZÜLÉKEKEN, KAPCSOLÓSZEKRÉNYEKEN ÉS MÁS BERENDEZÉSEKEN Hermann Zoltán C+D Automatika Kft. 1191. Budapest, Földvári u. 2. Tel. +36 1 2829676, 2829896 Fax.+36

Részletesebben

C60PV-DC kismegszakító C karakterisztika

C60PV-DC kismegszakító C karakterisztika DC áramkörök védelme C60PV-DC kismegszakító C karakterisztika A C60PV-DC egy DC kismegszakító többfüzéres (multi string). PB105200-50 Kiegészítve csatlakozódoboz kapcsolókkal (pl: C60NA-DC), a C60PV-DC

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektromos gép- és készülékszerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának

Részletesebben

CES Hőgenerátor Kezelési útmutató

CES Hőgenerátor Kezelési útmutató CES Hőgenerátor Kezelési útmutató CES KFT. Üzembe helyezés előtt figyelmesen olvassa el! Tartalom Bevezető... 3 C.E.S. kavitációs hőgenerátorok leírása és alkalmazása... 3 2. A C.E.S. kavitációs hőgenerátorok

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Villanyszerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai

Részletesebben

Bond-Rite Clamp II Öntesztelő sztatikai földelőcsipesz

Bond-Rite Clamp II Öntesztelő sztatikai földelőcsipesz ÜZEMBE HELYEZÉS ELŐTT OLVASSA EL AZ ÜZEMBE HELYEZÉSI ÉS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT! Bond-Rite Clamp II Öntesztelő sztatikai földelőcsipesz Üzembe helyezési és használati útmutató www.newson-gale.com Bond-Rite

Részletesebben

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 4 Villanyszerelő 4 33 522 04 0100 21 01 Kábelszerelő Villanyszerelő 4

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 4 Villanyszerelő 4 33 522 04 0100 21 01 Kábelszerelő Villanyszerelő 4 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT F-01. 1. A felvonók műszaki biztonságtechnikai vizsgálatának fajtái és terjedelme:

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT F-01. 1. A felvonók műszaki biztonságtechnikai vizsgálatának fajtái és terjedelme: Oldal: 1/5 1. A felvonók műszaki biztonságtechnikai vizsgálatának fajtái és terjedelme: 1.1 Üzembe helyezési vizsgálat: 1.1.1 Az ellenőrzés hatálya: Ezen vizsgálatot minden olyan a 113/1998. (VI.10.) Kormányrendelet

Részletesebben

Késes biztosítók G/8. Késes biztosítók MSZ EN 60269-1 MSZ EN 60269-2 MSZ HD 60269-2-1

Késes biztosítók G/8. Késes biztosítók MSZ EN 60269-1 MSZ EN 60269-2 MSZ HD 60269-2-1 Késes biztosítók A késes biztosító túlterhelés vagy zárlat esetén - a létrejövő hő hatására történő kiolvadás útján - nyitja az áramkört, ezáltal a mögötte lévő vezetékrészt és fogyasztókészülékeket megóvja.

Részletesebben

Megbízhatóság Felhasználóbarát megoldások Környezetbarát kivitel. EL-ngn A fény motorja. P e o p l e I n n o v a t i o n s S o l u t i o n s

Megbízhatóság Felhasználóbarát megoldások Környezetbarát kivitel. EL-ngn A fény motorja. P e o p l e I n n o v a t i o n s S o l u t i o n s Megbízhatóság Felhasználóbarát megoldások Környezetbarát kivitel EL-ngn A fény motorja P e o p l e I n n o v a t i o n s S o l u t i o n s Next GeNeration A világítás energiahatékonyságát célzó piaci elvárások

Részletesebben

SANTON. Tűzvédelmi kapcsoló Napelemes rendszerekhez. Használati útmutató

SANTON. Tűzvédelmi kapcsoló Napelemes rendszerekhez. Használati útmutató SANTON Tűzvédelmi kapcsoló Napelemes rendszerekhez Használati útmutató Típusválaszték DFS-1/DFS-14 - Motoros DC megszakító tokozásban - Telepítési útmutató DFS-1-W/DFS-14-W - Motoros DC megszakító tokozásban

Részletesebben

IEC 61439 EN 61439 MSZ EN 61439

IEC 61439 EN 61439 MSZ EN 61439 61 439 SZABVANYERTELMEZES.HU IEC 61439 EN 61439 MSZ EN 61439 SZABVÁNYÉRTELMEZÉS SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA A MINDENNAPOKBAN TARTALMI ÉS FORMAI VÁLTOZÁSOK A KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓ- ÉS VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK SZABVÁNYAIBAN

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja B u d a p e s t, 2 0 1 3. s z e p t e m b e r 2 7. Orvostechnikai eszköz vs. Gyógyászati segédeszköz Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

A vasbeton gazdaságossági méretezése

A vasbeton gazdaságossági méretezése A vasbeton gazdaságossági méretezése dr. Hajtó Ödön 1 Vegyünk egy 6 métert áthidaló vasbeton lemezt, melyet az önsúly és 2,5 kn/fm hasznos teher terhel 1 fm termék árát a továbbiakban az alábbi alapárakkal

Részletesebben

Siemens Zrt 2011. 5SL Kismegszakítók. Az 5SL kismegszakítók használhatók főkapcsolóként,

Siemens Zrt 2011. 5SL Kismegszakítók. Az 5SL kismegszakítók használhatók főkapcsolóként, 5SL Kismegszakítók BET Kisfeszültségű áramkör védelem z új 5SL kismegszakító 6 k-ig terjedő alkalmazáshoz. készülék rendelkezik az összes Siemens kismegszakítónál megszokott szolgáltatási jellemzővel.

Részletesebben

BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ VEC típusú központi ventilátorok. VEC típusú központi ventilátorok szereléséhez

BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ VEC típusú központi ventilátorok. VEC típusú központi ventilátorok szereléséhez BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ VEC típusú központi ventilátorok VEC típusú központi ventilátorok szereléséhez A VEC egy olyan elszívó központi ventilátor család, amelyet kifejezetten a különböző lakó- és kereskedelmi

Részletesebben

PV GUARD Használati - kezelési útmutató PV-DC-AM-01 típusú készülékhez

PV GUARD Használati - kezelési útmutató PV-DC-AM-01 típusú készülékhez P P P enta P ort Mérnöki, Elektronikai és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 2440 Százhalombatta, Asztalos u. 5. Tel./Fax.: 23 355-701 e-mail: mail@pentaport.hu PV GUARD Használati - kezelési

Részletesebben

Regisztrált vállalkozók és az ELMŰ-ÉMÁSZ Régióközpontok kapcsolata. Szolgáltatáskoordinációs osztály: Kisari Róbert Palicska Zoltán 1

Regisztrált vállalkozók és az ELMŰ-ÉMÁSZ Régióközpontok kapcsolata. Szolgáltatáskoordinációs osztály: Kisari Róbert Palicska Zoltán 1 Regisztrált vállalkozók és az ELMŰ-ÉMÁSZ Régióközpontok kapcsolata Szolgáltatáskoordinációs osztály: Kisari Róbert Palicska Zoltán 1 Az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport vállalati struktúrája és engedélyesei 10 Régióközpont

Részletesebben

79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet. az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről

79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet. az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről A jogszabály mai napon hatályos állapota 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről A villamos energia termeléséről,

Részletesebben

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL. Komplex szakmai vizsga Gyakorlati vizsgatevékenység

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL. Komplex szakmai vizsga Gyakorlati vizsgatevékenység NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL Komplex szakmai vizsga Gyakorlati vizsgatevékenység Vizsgafeladat megnevezése: Épületvillamossági vagy villamos berendezés szerelési feladat Gyakorlati vizsgatevékenység

Részletesebben

SZABVÁNYOK. 2009-tõl hatályban lévõ szabványok jegyzéke (forrás MSZT)

SZABVÁNYOK. 2009-tõl hatályban lévõ szabványok jegyzéke (forrás MSZT) SZABVÁNYOK 2009-tõl hatályban lévõ szabványok jegyzéke (forrás MSZT) Sorszám Hivatkozási szám Szabványcím 1 MSZ 1:2002 Szabványos villamos feszültségek 2 MSZ 10900:1970 Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségû

Részletesebben

Fényes kilátások! HENSELelosztók. előnyei a napelemes rendszerekhez - Önnek! Biztonságos villamos installációs- és elosztó rendszerek

Fényes kilátások! HENSELelosztók. előnyei a napelemes rendszerekhez - Önnek! Biztonságos villamos installációs- és elosztó rendszerek Professional Photovoltaic Distributors Fényes kilátások! HENSELelosztók PV előnyei a napelemes rendszerekhez - Önnek! Biztonságos villamos installációs- és elosztó rendszerek 1 ENYSUN - használja ki az

Részletesebben

KITERJESZTETT GARANCIA

KITERJESZTETT GARANCIA KITERJESZTETT GARANCIA A termék forgalmazója 10 év, a gyártásból eredő anyag és konstrukciós hibákra kiterjedő jótállást vállal a BVF SRHC fűtőkábelekre. A jótállás kizárólag a szakszerűen kitöltött és

Részletesebben

ÁRAMVEZETÕ SÍNES VILÁGÍTÁSI RENDSZER

ÁRAMVEZETÕ SÍNES VILÁGÍTÁSI RENDSZER ÁRAMVEZETÕ SÍNES VILÁGÍTÁSI RENDSZER 2014. szeptember V.0.8 ÁRAMVEZETÕ SÍNES VILÁGÍTÁSI RENDSZER ÁRAMVEZETÕ SÍNRENDSZER AAG STUCCHI Az AAG STUCCHI áramvezetõ sínes világítási rendszere a 3-fázisú rendszer

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Műszaki Biztonsági Szabályzat 11/2013.(III.21.) NGM

TARTALOMJEGYZÉK Műszaki Biztonsági Szabályzat 11/2013.(III.21.) NGM TARTALOMJEGYZÉK Műszaki Biztonsági Szabályzat 11/2013.(III.21.) NGM 1. A Műszaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe 6226 2. Fogalom meghatározások 6226 2.1. Általános fogalom meghatározások 6226

Részletesebben

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010. június 8. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1

Ex Fórum 2010 Konferencia. 2010. június 8. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1 1 Zónabesorolást csak A Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes és B Tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt területeken kell végezni? Az OTSZ 5. Melléklet II. Fejezet 2.8.-2.13. pontjai

Részletesebben

Helyesbítés a kézikönyvhöz

Helyesbítés a kézikönyvhöz Hajtástechnika \ Hajtásautomatizálás \ Rendszerintegráció \ Szolgáltatások Helyesbítés a kézikönyvhöz MOVIMOT MM..D Funkcionális biztonság A megengedett készülékkombinációk bővítése Kiadás: 2013. 11. 20258291

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Nagy Katalin TMKE elnöke Visegrád, 2014. 10. 02. TSZVSZ - Országos Tűzvédelmi Konferencia Szabályozási célok TMMK a jogszabály követelményeit

Részletesebben

IP 66 védettségű VLT frekvenciaváltók 90kW-ig

IP 66 védettségű VLT frekvenciaváltók 90kW-ig IP 66 védettségű VLT frekvenciaváltók 90kW-ig Az IP 66 védettségű VLT frekvenciaváltók 0,25 és 90 kw közötti teljesítménytartományban érhetők el. Ezzel lehetővé válik a frekvenciaváltó motor mellé történő

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE SZÉCHENY STÁN EGYETEM HTT://N.SZE.H HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE Marcsa Dániel illamos gépek és energetika 2013/2014 - őszi szemeszter Kisfeszültségű hálózatok méretezése A leggyakrabban kisfeszültségű vezetékek

Részletesebben

TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK

TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK I. Gyártásellenőrzés TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK I. Gyártásellenőrzés a 99/5/EC (R&TTE) Directive, Annex III alapján (5/2004. (IV.13.) IHM rendelet 3.számú melléklete) II. Műszaki konstrukciós dokumentáció a

Részletesebben

Konténeres adatközpont megoldások

Konténeres adatközpont megoldások Konténeres adatközpont megoldások A konténerekbe telepített adatközpontok több előnnyel rendelkeznek a hagyományos adatközponti megoldásokkal szemben: az adatközponti IT eszközök biztonságos üzemeltetéséhez

Részletesebben

AC feszültség detektor / Zseblámpa. Model AX-T01. Használati útmutató

AC feszültség detektor / Zseblámpa. Model AX-T01. Használati útmutató AC feszültség detektor / Zseblámpa Model AX-T01 Használati útmutató Mielőtt használni kezdené a készüléket, vagy javítaná a készüléket, kérjük olvassa el a teljes használati útmutatót, különösen vegye

Részletesebben

M A G Y A R S Z A B V Á N Y MSZ 2364-703

M A G Y A R S Z A B V Á N Y MSZ 2364-703 1994.szeptember M A G Y A R S Z A B V Á N Y MSZ 2364-703 Legfeljebb 1000 V névleges feszültség ú er ósáramú villamos berendezések létesítése Szaunafútó berendezést tartalmazó helyiségek Electrical installations

Részletesebben

FDCL221-Ex Jelvonal illesztő modul (Ex)

FDCL221-Ex Jelvonal illesztő modul (Ex) FDCL221-Ex Jelvonal illesztő modul (Ex) Címzett (FDnet-Ex/C-NET-Ex) FDnet-Ex/C-NET-Ex jelvonalhoz robbanásveszélyes ekre Sinteso Cerberus PRO FDnet-Ex / C-NET-Ex jelvonalak elektromos leválasztása az FDnet

Részletesebben

Villamos berendezések üzembe helyezés előtti első felülvizsgálata

Villamos berendezések üzembe helyezés előtti első felülvizsgálata Villamos berendezések üzembe helyezés előtti első felülvizsgálata Az OTSZ 3. rész XII. fejezete foglalkozik a villamos berendezések ellenőrzésével, s szó szerint a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (OTSZ) nem

Részletesebben

79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet. az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről

79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet. az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről Joganyagok - 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet - az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak 1. oldal való megfelelőség 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági

Részletesebben

l i CSATLAKOZÓ-KOMBINÁCIÓK

l i CSATLAKOZÓ-KOMBINÁCIÓK r e GANZ KK Kft n ISO 9001 d s z e rb a en t l tá i d u CSATLAKOZÓKOMBINÁCIÓK A ház különlegesen erõs, ütésálló könnyen nyitható, ezáltal komfortos szerelést biztosít tömszelencén át csatlakoztatható 35

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

BIZTOSÍTÓS KÉSZÜLÉKEK, GYŰJTŐSÍN RENDSZEREK

BIZTOSÍTÓS KÉSZÜLÉKEK, GYŰJTŐSÍN RENDSZEREK W TYTAN R BIZTOSÍTÓS KAPCSOLÓ 60 mm-es SÍNRENDSZERRE IS504851 Biztosító betéttartóval (villogó kiolvadásjelző) Szűkitő betéttel D01 és 10x38 mm cilinder betétekhez 400 V AC, 63 A, 50 ka, AC22B, lakatolható,

Részletesebben

6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén)

6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén) BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén) 2004. AZ ÁRAMFEJLESZTŐ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

Tudnivalók az építési termék rendeletről

Tudnivalók az építési termék rendeletről Tudnivalók az építési termék rendeletről 1 Bevezetés Az Európai Unió egy lényeges célja a szabad áruforgalom biztosítása és a kereskedelem műszaki akadályainak leépítése Európán belül. Az építési termék

Részletesebben

H-2040 Budaörs, Komáromi u. 22. Pf. 296.

H-2040 Budaörs, Komáromi u. 22. Pf. 296. MŰSZER AUTOMATIKA KFT. H-2040 Budaörs, Komáromi u. 22. Pf. 296. Telefon: +36 23 365280, Fax: +36 23 365087 Telephely: H-2030 Érd, Alsó u.10. Pf.56.Telefon: +36 23 365152 Fax: +36 23 365837 www.muszerautomatika.hu

Részletesebben

3. A vezetékekre vonatkozó fontosabb jellemzk

3. A vezetékekre vonatkozó fontosabb jellemzk 3. A vezetékekre vonatkozó fontosabb jellemzk 3.1 Ersáramú vezetékek nemzetközi jelölése (HD 361 szerint) A CENELEC a HD 361. a vezetékek, kábelek nemzetközi jelölésére vonatkozó szabványban részlegesen

Részletesebben

TM-73726 Szervó vezérlő

TM-73726 Szervó vezérlő TM-73726 Szervó vezérlő Használati útmutató 2011 BioDigit Ltd. Minden jog fenntartva. A dokumentum sokszorosítása, tartalmának közzététele bármilyen formában, beleértve az elektronikai és mechanikai kivitelezést

Részletesebben

TARTÁLY ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET TÁVADÓ BENYÚLÓ ÉRZÉKELŐVEL

TARTÁLY ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET TÁVADÓ BENYÚLÓ ÉRZÉKELŐVEL MŰSZERKÖNYV TARTÁLY ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET TÁVADÓ BENYÚLÓ ÉRZÉKELŐVEL Típusszám: 80-0-00 - Gyártási szám: Gyártás kelte: A műszerkönyvön és a terméken levő gyártási számnak azonosnak kell lennie! A változtatás

Részletesebben

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer Villamos szakmai rendszerszemlélet II. A földelőrendszer A villamos szakmai rendszerszemléletről szóló cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül elsőként a földelőrendszert tárgyaljuk.

Részletesebben

LFM Használati útmutató

LFM Használati útmutató Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 LFM Használati útmutató Oldalak 1 1.ábra 2.ábra Oldalak 2 3.ábra

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

TGV-2 típusú kéziműködtetésű motorvédő kapcsoló Műszaki ismertető

TGV-2 típusú kéziműködtetésű motorvédő kapcsoló Műszaki ismertető TGV-2 típusú kéziműködtetésű motorvédő kapcsoló Műszaki ismertető A motorvédőkapcsoló olyan mechanikai kapcsolókészülék, amely hárompólusú érintkezőrendszerből, kéziműködtetésű mechanizmusból, termikus

Részletesebben

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban A projekt bruttó összköltsége: 166.817.040.- Ft, 100%-os támogatási intenzitás mellett. Megvalósítási időszak: 2015.02.02-2015.05.29. Projektazonosító:

Részletesebben

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő Villanyszerelő

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő Villanyszerelő Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

601H-R és 601H-F típusú HŐÉRZÉKELŐK

601H-R és 601H-F típusú HŐÉRZÉKELŐK 601H-R és 601H-F típusú HŐÉRZÉKELŐK 1. BEVEZETÉS A 601H-R és 601H-F hőérzékelők a mennyezetre szerelhető, aljzatra illeszthető 600-as sorozatú érzékelők közé tartoznak. Kétvezetékes hálózatba szerelhető,

Részletesebben

Szerelési, karbantartási útmutató

Szerelési, karbantartási útmutató ROTO ELZETT Vasalatkereskedelmi Kft. 9461 Lövő, Kossuth L. u.25. Szerelési, karbantartási útmutató Termékszavatossági előírások Az üvegezéstechnika ékelési előírásait be kell tartani. Agresszív faanyagok

Részletesebben

Szolárrendszerek tűzvédelmi szempontból. Tűzvédelem műszaki irányelvei.

Szolárrendszerek tűzvédelmi szempontból. Tűzvédelem műszaki irányelvei. Szolárrendszerek tűzvédelmi szempontból. Tűzvédelem műszaki irányelvei. Miről szeretnék beszélni! Rendszer Rendszerösszetevők Az egyenáram élettani hatásai Tűzvédelem megvalósítási lehetőségei A rendszer?

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 35 52 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának

Részletesebben

aresa led lensoflex THE GREEN LIGHT

aresa led lensoflex THE GREEN LIGHT aresa led lensoflex THE GREEN LIGHT aresa led lensoflex SZ A VILÁGÍTÓTEST JELLEMZŐ I LED MODULOK HASZNÁLATA AZ OPTIMÁLIS VILÁGÍTÁSÉRT Ennél a típusnál a LED-ek egy síkban helyezkednek el, és különböző

Részletesebben

HU Használati utasítás. devireg 330

HU Használati utasítás. devireg 330 HU Használati utasítás devireg 330 Ž Felhasználási terület A devireg 330 szobahõmérséklet, padlóhõmérséklet, hûtõházak, fagyvédõk, hójelzõk, ipari létesítmények, tetõcsatornák hõmérsékletének szabályozására

Részletesebben

Épületvillamosság. Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem "i" MSZ EN 50020:2003

Épületvillamosság. Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem i MSZ EN 50020:2003 Épületvillamosság Robbanásbiztos villamos gyártmányok. I-es alkalmazási csoport. Gyújtószikramentes rendszerek. 1. rész: Szerkezet és vizsgálatok MSZ EN 50394-1:2004* Villamos gyártmányok robbanóképes

Részletesebben

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az

Részletesebben

Helyzetkapcsolók H/12. Helyzetkapcsolók. LS15 hely zet kap cso lók MSZ EN 60947-1

Helyzetkapcsolók H/12. Helyzetkapcsolók. LS15 hely zet kap cso lók MSZ EN 60947-1 Helyzetkapcsolók A helyzetkapcsolót valamilyen mozgó szerkezet, vagy gép mozgó része működteti, ha ez a rész egy előre meghatározott (pl. a mozgási útjának a vége) helyzetet ér el. Ebben az esetben a záró

Részletesebben

Villamosság biztonságtechnikája I. rész

Villamosság biztonságtechnikája I. rész Villamosság biztonságtechnikája I. rész Villamos alapfogalmak 1. Ismertesse az áramforrás és az áramkör fogalmát (áramkör rajza)! Az áramkör elemei? 2. Mi a villamos áram, feszültség és az ellenállás?

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

DOP 02. Kezelési és karbantartási útmutató OPTIKAI KIOLVASÓ. Dok. No. DOP-070809-000-01-1M 2007/8

DOP 02. Kezelési és karbantartási útmutató OPTIKAI KIOLVASÓ. Dok. No. DOP-070809-000-01-1M 2007/8 DOP 02 OPTIKAI KIOLVASÓ Kezelési és karbantartási útmutató Dok. No. DOP-070809-000-01-1M 2007/8 TARTALOMJEGYZÉK DOP 02... 1 Általános tudnivalók, biztonság... 2 Műszaki leírás... 3 Felépítése... 3 Műszaki

Részletesebben

Niko érintőképernyő. Méret: 154 x 93mm (kb. 7 ) Felbontás: 800 x 480 pixel Képarány: 16:9

Niko érintőképernyő. Méret: 154 x 93mm (kb. 7 ) Felbontás: 800 x 480 pixel Képarány: 16:9 Niko érintőképernyő 1. Általános leírás A Nikobus érintőképernyő segítségével könnyen kezelhetővé válik a telepített épületautomatizálási rendszer. A képernyő könnyen felszerelhető a falra, csak 1 szerelő

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV IL-REF20H mozgásérzékelős LED reflektorhoz www.inlightled.hu Bevezetés A passzív, infravörös érzékelővel ellátott LED reflektor érzékeli a mozgást, valamint a testhőmérsékletet.

Részletesebben

305/2011 EU rendelet ill. 275/2013 kormányrendelet alkalmazása. CREATON Hungary Kft.

305/2011 EU rendelet ill. 275/2013 kormányrendelet alkalmazása. CREATON Hungary Kft. 305/2011 EU rendelet ill. 275/2013 kormányrendelet alkalmazása CREATON Hungary Kft. 1. Kerámia tetőcserepek 2. Sík- és hullámpala 3. Szerelt homlokzatburkolatok Kerámia tetőcserepek Legfontosabb változások

Részletesebben

Rácsos kivitel. I. év. oszt. IK >10 (50 joule) IP 66 BOLLARD VILÁGÍTÓ OSZLOPOK BORNEO. H : 600 mm H : 800 mm H : 1050 mm ALUMÍNIUM

Rácsos kivitel. I. év. oszt. IK >10 (50 joule) IP 66 BOLLARD VILÁGÍTÓ OSZLOPOK BORNEO. H : 600 mm H : 800 mm H : 1050 mm ALUMÍNIUM BOLLARD VILÁGÍTÓ OSZLOPOK BORNEO ALUMÍNIUM Rácsos kivitel H : 600 mm H : 800 mm H : 1050 mm Alkalmazási terület Köz- és magánkertek, utak, fasorok stb. világítására. Mûszaki jellemzõk Alumínium öntvény

Részletesebben

Érintésvédelem. összefoglaló kivonat az Elektrotechnika III. tantárgy el adásaiból 2002. Dr. Kloknicer Imre okl. eá. vill. mérnök

Érintésvédelem. összefoglaló kivonat az Elektrotechnika III. tantárgy el adásaiból 2002. Dr. Kloknicer Imre okl. eá. vill. mérnök Érintésvédelem összefoglaló kivonat az Elektrotechnika III. tantárgy el adásaiból 2002. Dr. Kloknicer Imre okl. eá. vill. mérnök 2 Tartalom 1. Bevezetés 2. Az érintésvédelem célja 3. Érintésvédelmi stratégiák

Részletesebben

Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése. Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára

Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése. Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára Feladatalapú pályázati témák 2015 (Sorszám: 2/2015/1.) Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára Magyar Mérnöki Kamara

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

Jelzõ- és fényoszlopok Optimum Ø70 Harmony XVE. Katalógus

Jelzõ- és fényoszlopok Optimum Ø70 Harmony XVE. Katalógus Optimum Ø70 Harmony XVE Katalógus 05 Bemutatás AZ XVE jelzõ- és fényoszlopok alkalmasak egy gép, készülék vagy speciális alkalmazás állapotának körkörös távjelzésére fény- és/vagy hangjelzés formájában.

Részletesebben

tapasztalatai Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1

tapasztalatai Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1 Tűzoltó készülék k tanúsítás s folyamata, tapasztalatai a vizsgáló intézet szemével Szabó Attila tű. alezredes Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 12-06-11 1 Tűzvédelmi Megfelelőségi gi Tanúsítv tvány szerepe

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II. Elektromágneses kompatibilitás II. EMC érintkező védelem - az érintkezők nyitása és zárása során ún. átívelések jönnek létre - ezek csökkentik az érintkezők élettartamát - és nagyfrekvenciás EM sugárzások

Részletesebben

EXLED-001 (HT-F62413A-10)

EXLED-001 (HT-F62413A-10) LED VILÁGÍTÁS Biztonsági előírások és használati utasítás EXLED-001 (HT-F62413A-10) Köszönjük, hogy ezt a terméket választotta. Kérjük, üzembe helyezés előtt figyelmesen olvassa át ezt a használati utasítást

Részletesebben

A Smart-UPS 1200/1500 VA 100/120/230 Vac rackbe szerelhető 1U telepítési útmutatója

A Smart-UPS 1200/1500 VA 100/120/230 Vac rackbe szerelhető 1U telepítési útmutatója A Smart-UPS 1200/1500 VA 100/120/230 Vac rackbe szerelhető 1U telepítési útmutatója Fontos biztonsági üzenetek Olvassa el alaposan az utasításokat, hogy megismerje a berendezést, mielőtt üzembe helyezi,

Részletesebben

TM-87235 Közlekedési lámpa vezérlő

TM-87235 Közlekedési lámpa vezérlő TM-87235 Közlekedési lámpa vezérlő Használati útmutató 2011 BioDigit Ltd. Minden jog fenntartva. A dokumentum sokszorosítása, tartalmának közzététele bármilyen formában, beleértve az elektronikai és mechanikai

Részletesebben

Belső villámvédelmi rendszer

Belső villámvédelmi rendszer Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 Villámvédelmi potenciál-kiegyenlítés Belső villámvédelmi rendszer A belső villámvédelemnek kell megakadályoznia

Részletesebben