AZ IFJÚSÁGI MUNKA. Társadalmi felelősségvállalás koncepciója. Készült az NTP-FTH azonosító számú pályázat keretében
|
|
- Regina Borosné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ IFJÚSÁGI MUNKA Társadalmi felelősségvállalás koncepciója Készült az NTP-FTH azonosító számú pályázat keretében 1
2 I. Az ifjúságügy és a társadalmi felelősségvállalás 1. Az ifjúságügy rendszerének felépítése, tevékenységi területei Az ifjúságügy feladata alapvetően: az ifjúsági korosztályok tagjai tekintetében az önmagáért és közösségeiért felelős polgárrá válás mással nem helyettesíthető támogatása elsősorban a harmadlagos szocializációs terep megmunkálásával, (re)szocializációs szükséghelyzetben akár valamennyi szocializációs terepen megvalósulva (Nagy et al., 2014: 80). Az ifjúságügy rendszere 1 ezek nyomán magába foglalja a társszakmák és az ifjúság kapcsolatát (horizontális ifjúsági tevékenységek), a fiatal egyénekhez és közösségeikhez közvetett módon kapcsolódó, azokat inkább szervező tevékenységeket (ifjúsági szakma), valamint a közvetlen ifjúságsegítést (ifjúsági munka) is. A horizontális ifjúsági tevékenységek az ifjúságügy makroszintű kapcsolatait 2 2 foglalják magukba (Nagy et al., 2014) (1. ábra). Egyszerre jelentik az ifjúság mint társadalmi csoport, a fiatalok és közösségeik mint sajátos generációs preferenciákkal és attribútumokkal jellemezhető csoportok társadalmi intézményrendszerekben, mezőkben megjelenő voltát, illetve más szakmák ifjúságügyhöz való kapcsolódási pontjait. Idesorolható a fiatalok családbeli szerepe, az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon való megjelenése, az egészségügyi érintettségük, a fogyasztási szokásaik, a különböző identitásokhoz kapcsolódó viszonyaik, a szociálpolitikai dimenzió, a devianciák és az ifjúság kapcsolata, valamint az élhető környezet. Ezzel szemben az ifjúsági szakma már valamivel konkrétabb, ám továbbra is elvontabb keretek között teremt kapcsolatot a fiatalokkal (Nagy et al., 2014). Ifjúságszakmai rendszerek formájában az ifjúságügyet érintő feladatokat jelöl ki, melyek a humán és finanszírozási kérdéseket is magukba foglalják. Feladatának tekinti az ifjúsági jogalkotást és jogérvényesítést, ekként kontrollálja és tudatosítja a fiatalok jogait, illetve foglalkozik az ifjúságügyet érintő szabályrendszerrel (ifjúsági törvény). Ifjúsági fókuszú vagy érintettségű koncepciók, cselekvési tervek, startégiaalkotások formájában az ifjúsági szakma a fiatalokkal való tervezés szereplőjévé is válik. Az ifjúságkutatások a fiatalok rétegződését, csoportképzését és -jellemzőiket vizsgálva egyszerre ötvözik a szociológia és más tudományágak különösen a szociálpszichológia és a pedagógia eszközrendszerét és sajátos perspektíváit. A nemzetközi ifjúsági tevékenységek alkalmával nemcsak szervezeti, de döntéshozói szerepvállalás is megvalósul, melyek során más 1 Az ifjúsági szakma hátteréről úgymint tudományos produktumok, szakmai hálózatok, rendezvények, valamint az ifjúságügyet jelentő szakpolitikai térről úgymint ifjúsági törvény és ifjúsági közfeladatok lásd Miből lehetne a cserebogár? Jelentés az ifjúságügyről c. kötetet, különösen Schmidt (2015) és Kaszás (2015). 2 Az ifjúságügyet érintő közpolitikai cselekvés irányelveit tartalmazó ajánlásokat lásd Nagy (2015).
3 országok gyakorlatai, ifjúsági szervezetei, támogatási struktúrája ismerhető meg. És végül a civilnonprofit szektorban működő ifjúsági érintettséggel, fókusszal rendelkező programok, közösségek, szervezetek az önkéntesség elveit szem előtt tartva, az állami és piaci logikától eltérő szemléletmóddal adják az ifjúsági szakma egyik megkerülhetetlen szeletét. 2. Az ifjúsági munka specifikumai Az ifjúsági munka tevékenységei jelentik a legközvetlenebb formáját a közös, fiatalokkal való, valamint a fiatalokért folyó munkának (Nagy et al., 2014). Az ifjúsági munka ekként az egyént, illetve közösségét jelöli meg a tevékenységek szereplőjeként, mely elsősorban módszertani eszköztár körvonalazásával definiálja saját területét. Magába foglalja a fiatalok önkifejezéséhez, önértékelésével szükséges készségek elsajátításának folyamatában, a jövőtervezést mint az egyének életútját érintő segítségnyújtásban való közreműködést. Ahogyan a fiatalok aktivitásának, nyitottságának, befogadásának fejlesztésével megteremti a bevonódás és a részvétel különböző színtereit, segíti az érdekérvényesítést, a formális és nem-formális szervezeti munkát is. Ezzel párhuzamosan az ifjúsági munka foglalkozik az önkéntességgel, és megismerteti a fiatalokkal a szolidaritáson alapuló tevékenységeket, azok létjogosultságát. Több szinten teszi lehetővé a fiatalokkal közös munka megvalósulását, mely a személyes ifjúságsegítéstől (tanácsadás, információnyújtás stb.), az ifjúsági közösségek fejlesztésében, animálásában való közreműködésig terjed. Az ifjúsági munka egyszerre van jelen a helyi közösségi életben, a helyi közösségekhez alkalmazkodó szolgáltatásszervezésben, ahogyan a fiatal generáció életmódjához, fogyasztási szokásaihoz alkalmazkodva az online térben is megtalálható. Emellett ifjúsági projektek és szervezetmenedzsment keretei között ad támogatást a szervezeti működéshez, valamint a pályázási folyamatok sikerességéhez, könnyebb megvalósulásához. II. Társadalmi felelősségvállalás az ifjúsági szakmában A társadalmi felelősségvállalás gyakorlatának ifjúsági szakmába való integrálása legalább olyan fontos feladat, mint a közvetlen ifjúsági munkában megvalósuló elméleti és gyakorlati adaptálás. Egyszerre jelent az ifjúságügy szereplőinek iránymutatást a szemléletváltás és módszerhasználat terén, míg kapcsolódási pontokat a tapasztalatszerzés, tudásátadás során. A fiatal generáció jogi érdekképviseletében, valamint tudatos állampolgárrá nevelésében kiemelt szerepe van a tájékoztatásnak, mely a törvényi ismeretátadás és segítségnyújtás formájában tud hatékony társadalmi, ifjúsági érdeket szolgálni. Mind az ifjúság jogait, mind a konkrét ifjúságügyi rendszer működését formalizáló ifjúsági törvényt illetően kiemelt felelőssége van az 3
4 ifjúsági szakma helyi és országos bázisának abban, hogy megfelelő jelentőséggel ruházzák fel ezek szükségességét, szakmai egyeztetéseken alapuló kialakítását, folyamatos gondozását. Ennek keretei, színterei nem minden esetben valósulhatnak meg a formális, bürokratikus rendszeren belül, igenis igénylik a szakmai találkozók, egyeztetések, kapcsolattartás kevésbé formális eszközeit is. Legyen szó szakmai fórumok, találkozók vagy csak pusztán levelezések, spontán egyeztetések létrejöttéről, az ifjúsági szakma szereplőinek élniük kell e kapcsolattartási és tapasztalatcserén alapuló módszerekkel. Ehhez szorosan kapcsolódó elemet adnak az ifjúságszakmai rendszerek, melyek a terület feladatkijelölésében töltenek be jelentős pozíciót. E szempontból is elengedhetetlen a szféra aktorainak informális jellegű kommunikációja, és ami még ennél is fontosabb a fiatal hallgatók, frissen végzettek szakmai vérkeringésbe való mihamarabbi bekapcsolása. Az ifjúságügy tapasztalattal rendelkező szakembereinek, önkénteseinek fontos felelősségük van az utánpótlásként érkezők folyamatos becsatornázásában, gyakorlati tapasztalataik megszerzésében, hivatástudatuk kiépítésében. Ennek legkézenfekvőbb formái a helyi, településszintű, valamint oktatási intézményi keretek között szerveződő akár online, akár személyes kommunikáción alapuló közösségek, szakmai párbeszéd-rendszer kialakítása. Nem csupán a kapcsolati tőke, de a szakmai fejlődés biztos záloga a nem-formális együttműködési hálózat működtetése. Ez nyilvánvalóan egyéni elköteleződést, többletmunkát, önkéntességet, tárgyi és szellemi költségeket is magában foglaló folyamat, ám az ifjúságügyi szakma továbbéléséhez, hatékony dinamizálásához elengedhetetlen befektetést jelent. A civil szektor ifjúsági célcsoportú szervezetei jelentős közvetítő és megvalósító szerepet töltenek be az iskolai közösségi szolgálatok (IKSZ) teljesítésében. Egyszerre jelenthetnek teret, eszközt azok megvalósításához, miként egyúttal csatornázhatják a fiatalokat a különböző önkéntes tevékenységet jelentő partnerekhez. A hatékony szervezésnek, a tartalmas elfoglaltságoknak kulcsfontosságú funkciója van a fiatalok szolidaritásának építésében, érzékenyítésében, önkéntes társadalmi szerepvállalást érintő hosszú távú elköteleződésének kialakításában. Ha egy fiatal számára az IKSZ keretein belül eltöltött órák hasznosan telnek, tapasztalást gyűjt, értékesnek véli saját közreműködését, sokkal nagyobb eséllyel marad nyitott az ilyen jellegű önkéntes munkák iránt felnőttként is. Az ifjúsági szakma tehát fel kell ismerje a nonprofit kapcsolati háló mozgósításában rejtett értékeket, az ifjúságra mint jelenlegi és jövőbeli erőforrásra való építésben már rég kijelölt szerepét. Párhuzamba állítható az eddigiekkel a nemzetközi ifjúsági tevékenységek során adaptálható nyitott, öntevékeny, ugyanakkor széles együttműködést és tapasztalatcserét jelentő munka. Ezek az országhatárokon átnyúló kapcsolathálók nagyban elősegíthetik a magyarországi ifjúságügy hatékony és valós szakmai háttérrel rendelkező, tudatosan felépített érdekképviseleti és 4
5 érdekmegjelenítő szellemiségének érvényesítését. E kötelékek és kooperációk akár már működő nemzetközi programok keretin belül, akár informális egyeztetések, egyéni ismeretségek és tapasztalatok szakmai közösségbe való szélesebb körű becsatornázásával valósulhatnak meg, illetve tarthatóak életben. A fiatalok esetében nem szabad megfeledkeznünk a társtudományokkal való együtt működés különböző színtereiről sem. Ilyenek például a tematikus, a lokális vagy az országos kiterjedésű ifjúságkutatások, de ide sorolhatjuk az ifjúsági profilú startégiaalkotást is. Egy-egy ifjúságkutatás megszületésének tervezési fázisában fontos a minél szélesebb körű szakmai egyeztetés, az adott részterület szakembereinek bevonása, az adott lokalitás tekintetében minél több releváns szereplő (legyen az kutató, politikus vagy önkéntes kortárssegítő stb.) megszólítása. Az ifjúságot bármely szinten (országos, településszintű vagy kisközösségi szintű) megismerni igyekvő szakmai közeg céljai között kell szerepeljen a generációs sajátosságok feltárása, valamint az adott lokalitás szempontjából releváns vagy kevésbé kutatott területek körvonalazása, és a lehetőségekhez mérten ezek kutatásokba való beépítése. Ahogy az ifjúsági civil aktivitást bemutató összegzésből nyilvánvalóvá vált ilyen kevéssé kutatott terület például az ifjúsági szolgáltatások kérdése, a fiatalok civil szervezetekhez kötődő tagságon túli viszonya. Az ifjúságkutatások és koncepciók, tervezetek elkészültének egy további aspektusa a visszacsatolás és a hozzáférhetőség (közkinccsé tétel). Fontos, hogy az ifjúsági szakma szereplői biztosítsák a kontroll, a (lehetőségekhez mérten) nyitott platform, a nyilvános értékelés lehetőségét, ezáltal legitimációt adva az adott tevékenységnek. Az ifjúságügy szereplőinek kommunikációját nagyban segíti, ha tudnak egymás munkásságáról, a helyi aktorok be tudnak kapcsolódni a különböző tervezési vagy stratégiai folyamatokba, melynek legtöbbje során az adott területet érintő feltáró munka, információfeldolgozás és cselekvési mechanizmus kidolgozása összhangban célszerű működjön. Adaptálhatóság a közvetlen ifjúságsegítésben: a társadalmi felelősségvállalás alkalmazási területei az érdekképviseletben, a csoportos és az egyéni ifjúsági munkában II.3.1. Projekttervezés, szervezetmenedzsment Az ifjúsági szakma projekttervezésben, stratégiaépítésben játszott szerepéről már beszéltünk, azonban fontos látnunk, hogy az ifjúsági munka ebbéli jelentősége is vitathatatlan. A fiatal generáció jelenét és jövőjét meghatározó tervezetek és cselekvési stratégiák során az ifjúsági munkát végzők szerepe nyilvánvaló, részvételük megkerülhetetlen. Az adott lokalitást, helyi sajátosságokat legjobban ismerő érintettek nemcsak kontroll funkciót tudnak betölteni az egyes tervezési és végrehajtási folyamatok során. Egyéni perspektíváik forrását a mindennapos tereptapasztalataik, a fiatal egyénekkel és közösségeikkel történő rendszeresen kapcsolatuk, segítő, tanácsadó munkájuk adja. Ennek révén pedig a döntéshozói, kutatói, szociálpolitikai szemlélet, összességében az ifjúságról mint generációról gondolkodók látásmódjának egyenrangú 5
6 kiegészítőjévé tudnak válni. III.3.2. Helyi ifjúsági munka és szolgáltatások Az ifjúsági munka helyi szinten jelenlévő szereplői, az adott lokalitásban elérhető terek, szolgáltatások a legközvetlenebb célcsoporttal kialakítható kapcsolat eszközeit és környezetét biztosítják. A társadalmi felelősségvállalás elveinek adaptálása éppen ezért megannyi formában elképzelhető és megvalósítható, legyen szó akár a fenntartható fejlődésről, akár az esélyegyenlőségről. A helyi szinten megvalósuló ifjúsági munka kötődjön az konkrét fizikai térhez, létesítményhez vagy sem legnagyobb erénye az adott település alapos adottságainak ismerete, a fiatalokkal való rendszeres kapcsolattartás, a helyi döntéshozói folyamatokban való tájékozottság. E kompetenciák és kapcsolati, valamint tudástőkék aktivizálása segítheti leginkább a helyi munkát, általuk tud hatékony érdekkommunikáció és érdekérvényesítés működni. Ezek a készségek segíthetik a fiatalokért dolgozó szakemberek, önkéntesek azon munkáját, melyek során akár a társadalmi felelősségvállalás jegyében alapvetően profitalapú szervezetek, intézmények, vállalatok képesek bekapcsolódni a helyi ifjúsági munkába, tenni a fiatalokért. Az ifjúsági szolgáltatások szintjén fontos az alacsonyküszöbűség, hiszen így tud leginkább megvalósulni az esélyegyenlőség, illetve az a folyamat, hogy minél több fiatal találja meg a helyét az adott közösségben, adjon bizalmat az ifjúsági munka helyi szereplőinek. Az ifjúsági szolgáltatások között tud több olyan programelem is szerepet kapni, mely a helyi piaci élet vagy politikai szféra szereplőivel közösen szerveződik meg, ekként erősítve a fiatalokban a korosztályuk iránti széles körben nyitott hozzáállást és támogató munkát. III.3.3. Részvétel, bevonódás és önkéntesség Az aktív állampolgárrá nevelés, a nyitott-befogadó attitűd kialakítása, az önmagáért, közösségéért, korosztályáért tenni akaró szemlélet és cselekvés elsajátítása a fiatal generáció esetében kimondottan aktuális. Nemcsak a későbbi felnőtt lét, de a jelenlegi saját vagy közösségének érdekeiért kiállni tudó fiatal attitűdje szempontjából is releváns az ifjúsági munka ebbéli szerepe. E tekintetben az ifjúságsegítők mellett a kortárssegítők szerepe is megkerülhetetlen, hiszen a legintenzívebb, legközvetlenebb mintaadás, valamint ezáltal a mintakövetés is ezeken a szinteken tud leglátványosabban megvalósulni. III.3.4. Ifjúsági közösségfejlesztés és animáció A fiatalok szocializációjában kiemelt szerepe van a kortársaknak, így az ifjúsági formális és nem-formális közösségeknek is. Az ifjúsági életszakasz során a leginkább fogékonyak az egyének a különböző viselkedési mintázatok lekövetésére, mely természetesen a családból, az iskolából és a médiából is érkezhet feléjük. Az ifjúsági munka e szempontból a mintaátadás mellett a problémás fiatalok, a devianciákkal kapcsolatba kerülők helyzetén való javítást, a beavatkozó, segítő attitűdöt is magába foglalja. Az ifjúsági közösségek kialakulásakor nem feltétlenül van jelen ifjúsági szakember, ifjúságsegítő. Legtöbbször alulról jövő kezdeményezésként születik meg a fiatalok fejében egy-egy közösség létrehozása, mely kezdetben baráti társaságként működik, majd válhat szervezett keretek 6
7 között működő közösséggé. E folyamat során az ifjúsági munka szerepe a formális, adminisztratív (bejegyzés, pályázás stb.) segítségnyújtástól kezdődően a konkrét bekapcsolódásig terjedhet. E szempontból az ifjúsági irodák, közösségi terek inkubátorház-funkciót tudnak betölteni, mellyel lehetővé tehetik az adott közösség könnyebb elérését, koncentrálhatóvá válik az adott lokalitáshoz kötődő ifjúsági munka. III.3.5. Személyes ifjúságsegítés A közösségek szintjén végzett ifjúsági munka során szükséges készségek jó része a személyes, egyéni ifjúságsegítés során is alkalmazható. Az iskolában használt pedagógiai módszerek, valamint az otthonról hozott nevelési elvek kiegészítőjeként az ifjúsági munka széleskörű alternatív módszerekhez kapcsolódó tudásbázissal kell rendelkezzen. Ehhez elengedhetetlen az ifjúsági szakemberek állandó nyitottsága és képzése, önképzése. Az ifjúság nem kezelhető egységként, homogén attribútumokkal és problémákkal leírható korosztályként. Bourdieu (2010) szerint az ifjúság több különböző csoportból áll, melyek eltérő szociokulturális, életmódbeli jegyekkel bírnak. 3 E szemlélet nyomán nyilvánvaló, hogy a személyes ifjúságsegítés során is gazdag eszköztárral kell rendelkezniük az ifjúságsegítőknek, kortárssegítőknek. III.3.6. Egyéni autonómia és jövőtervezés A fiatalok egyéni boldogulásának garanciáját képes adni a jó önismeret, az akár önálló készségfejlesztés, a képességeknek és érdeklődési körnek megfelelő iskola- és pályaválasztás. E tekintetben sem kerülhető meg az ifjúsági munka aktorainak jelenléte, társadalmi felelősségvállalása. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a fiatalokkal végzett munka rövid és hosszú távú hatásai a leginkább megtérülőek, a velük való foglalkozás és az értük való munkálkodás generációkon átívelő jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A tudatos és önbizalommal rendelkező fiatal felnőtté/felnőtté válási folyamat során jelentősége van a kommunikációfejlesztésének, az érdekérvényesítésnek, az önismeretnek és az öngondoskodásnak, ahogyan a jövőt érintő tervezési folyamatoknak, legyen szó akár tanulásról, akár karrierről, akár családalapításról III.3.7. Virtuális ifjúsági munka Napjainkban az ifjúsági munka egy része egyértelműen az online térben kell megvalósuljon. Ehhez elengedhetetlen a virtuális tér használatához kapcsolódó ismeretek megszerzése és a folyamatos önképzés. Csak akkor lehet működőképes az online jelenlét, az ottani szolgáltatások elérési hatékonysága, ha a szakemberek (ha nem is a fiatalok szintjén, de azért) otthonosan mozognak a világhálón. Az Y- és a Z-generációs fiatalok életében az internethasználat mindennapos, ám míg előnyeivel a legtöbbször tisztában vannak, a veszélyek kevesek számára nyilvánvalóak. Az online abúzus elleni fellépés, az ennek áldozatul eső fiatalok segítése nem képzelhető el anélkül, hogy az adott segítő ne lenne tisztában az online tér adottságaival. 3 Például: más időbeosztással él egy serdülő középiskolás, mint egy posztadoleszcens, szüleitől még függetlenedni nem tudó fiatal felnőtt. Ezek nyomán célszerű megismerni és kutatni a fiatalok közötti különbségeket, Bourdieu (2010) szerint éppen ezért az ifjúság helyett az ifjúságok a helyes terminus. 7
8 Irodalomjegyzék Bourdieu, P. (2010): Az ifjúság csak egy szó. Educatio, 19. (2.), p. Bruner, J. (2004): Az oktatás kultúrája. Budapest, Gondolat Kiadó. Fazekas, A., Nagy, Á. (2015): Fiatalok. De civilek? - A táborok ifjúságától a fesztiválok ifjúságáig. Civil Szemle 12. (2.) p. Kaszás, A. (2015): Köz- és szakpolitikai tér. In: Nagy, Á. (szerk.): Miből lehetne a cserebogár? Jelentés az ifjúságügyről Budapest, ISZT Alapítvány ISZET Kecskeméti Főiskola Iuvenis Ifjúságszakmai Műhely p. Nagy, Á. (2015): Miből lehetne a cserebogár? - Összefoglaló fejezet. In: Nagy, Á. (szerk.): Miből lehetne a cserebogár? Jelentés az ifjúságügyről Budapest, ISZT Alapítvány ISZET Kecskeméti Főiskola Iuvenis Ifjúságszakmai Műhely p. Nagy, Á., Székely, L. (2008): Civil ifjúság-szervezetek. Új Ifjúsági Szemle, 6. (2-3.), p. Nagy, Á., Bodor, T., Domokos, T., Schád, L. (2014): Ifjúságügy. Budapest, ISZT Alapítvány Enigma 2001 Kiadó. Schmidt, R. (2015): Az ifjúsági szakma háttere. In: Nagy, Á. (szerk.): Miből lehetne a cserebogár? Jelentés az ifjúságügyről Budapest, ISZT Alapítvány ISZET Kecskeméti Főiskola Iuvenis Ifjúságszakmai Műhely p. 8
Fazekas Anna: TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN. Készült az NTP-FTH azonosító számú pályázat keretében
Fazekas Anna: TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN Készült az NTP-FTH-15-0009 azonosító számú pályázat keretében 1 I. Bevezetés A társadalmi felelősségvállalás olyan tevékenységeket takar,
RészletesebbenMIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?
MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is
RészletesebbenMobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában
Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes
RészletesebbenUniós források a települési ifjúsági munka szolgálatában
Uniós források a települési ifjúsági munka szolgálatában Batta Zsófia Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály Budapest, 2017. március Fiatalokat érintő, közösségfejlesztést szolgáló
RészletesebbenTársadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP
Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenNMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek
NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket
RészletesebbenEFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL
EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenAz egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
RészletesebbenEFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA
EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése
RészletesebbenElőadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.
Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,
RészletesebbenElőterjesztés. - a Közgyűléshez
NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a
RészletesebbenEFOP PROJEKTEK ÖSSZEHANGOLÁSA, PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA
EFOP PROJEKTEK ÖSSZEHANGOLÁSA, PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA Alapvető cél A humán tőke növelése és a társadalmi környezet javítása az alábbi alapelvek mentén: 1. Egy-egy településen jelentkező társadalmi problémák
RészletesebbenEgyüttműködő partnerszervezetek
Együttműködő partnerszervezetek 1. Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete 2. Dejtár Község Önkormányzata 3. Drégelypalánk Község Önkormányzata 4. Érsekvadkert Község Önkormányzata 5. Gondoskodás
RészletesebbenA Z I F J Ú S Á G I M U N K A, M I N T A H E L Y I T Á R S A D A L O M F E J L E S Z T É S R É S Z E
IFJÚSÁGBARÁT VÁROS A Z I F J Ú S Á G I M U N K A, M I N T A H E L Y I T Á R S A D A L O M F E J L E S Z T É S R É S Z E S z a b ó C s a b a s z a k m a i v e z e t ő K Ö Z M Ű V E L Ő D É S É S T E L E
RészletesebbenAz ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a
Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,
RészletesebbenÚj szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában
Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink
RészletesebbenEFOP VEKOP Komplex Ifjúsági Fejlesztések Új Nemzedék Újratöltve
EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 Komplex Ifjúsági Fejlesztések Új Nemzedék Újratöltve 20 TELEPÜLÉSEN MŰKÖDTETÜNK KÖZÖSSÉGI TEREKET ELSŐDLEGESEN A 12-25 ÉVES KOROSZTÁLY IGÉNYEIRE SZABOTTAN. Alkotmány út 9.
RészletesebbenTanulási központok kialakítása
Tanulási központok kialakítása NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A gesztor szervezetek szerepe Mi a nyitott tanulási központ? Alapinfrastruktúra f e l n ő t t e k tanulásához,
RészletesebbenTowards Inclusive Development Education
Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
RészletesebbenA TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata
A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001
RészletesebbenGenerációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.
Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN
A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN Selmeczi Zoltán FŐOSZTÁLYVEZETŐ SALGÓTARJÁNI PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONT OKTATÁSI HIVATAL PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK MIÉRT ÉPPEN A POK-ok? A nemzeti
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenEMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. Szóbeli vizsgatevékenység
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 711-12 társadalmi részvétel, közösségfejlesztés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 711-12/1
RészletesebbenINGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN
INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenKapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés
A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény
RészletesebbenÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk
RészletesebbenDebrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.
RészletesebbenAz Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.
Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök
Szakdolgozati témakörök Oktatók Téma Gyenes Zsuzsa Andragógia BA Andragógia MA 1. Az időskori önkéntesség egyéni és/vagy társadalmi haszna. 2. Aktív állampolgárok nevelése - a közművelődés lehetőségei.
RészletesebbenEMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. Szóbeli vizsgatevékenység
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 7114-12/1 z ifjúságpolitika és a helyi ifjúsági munka keretei,
RészletesebbenA közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ
A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Fejlesztés(i)-források A társadalmi
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.
A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere
Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 26181/2016. Tisztelt Közgyűlés! Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása
RészletesebbenMARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC
MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenHelyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével
Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS
SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS 1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés (Social and Youth Work at ISCED level 5) 2. A szakképzettség
RészletesebbenIFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS. Tantervi egység
IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Tantervi egység Az ifjúságsegítő képzés interprofesszionális fejlesztése TÁMOP 5.4.4 09/2 C 2009 0002 A kurzus címe: Ifjúsági közösségfejlesztés (animáció) A kurzus címe angolul
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019
Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai
RészletesebbenKacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről
Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0079/160. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato az EFDD képviselőcsoport nevében
6.3.2019 A8-0079/160 160 2 preambulumbekezdés (2) Az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszédben a Bizottság felhívta a figyelmet a fiatalokba való befektetés szükségességére, továbbá bejelentette
RészletesebbenIskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai
Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenCivil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001
Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének
RészletesebbenA civilek szerepe a szociális innovációban
A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének
RészletesebbenINTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció
INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció (120 kredit, min. 1230 kontakt óra + a szabadon választható tárgyak óraszáma) Képzési cél: A képzés célja, hogy a hallgatók gyakorlatorientált
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon
A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő
RészletesebbenINNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)
INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001
RészletesebbenA Stratégia rendszerének bemutatása
A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos
RészletesebbenTIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.
TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális
RészletesebbenA SEMMELWEIS ALUMNI IGAZGATÓSÁG MODERNIZÁLÁSA. Alumni hagyományt teremtünk
A SEMMELWEIS ALUMNI IGAZGATÓSÁG MODERNIZÁLÁSA Alumni hagyományt teremtünk dr. Oláh Dániel 2016 TARTALOM Előzmények Szervezetfejlesztés háttere Összevonás Alumni, DPR, Karrierközpont Tervek Az első év Arculat,
RészletesebbenIdősügyi Nemzeti Stratégia
09-06-19 IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA 1 Idősügyi Nemzeti Stratégia Korózs Lajos államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium 09-06-19 IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA 2 A KOR FORRADALMA A XXI. század egyik
RészletesebbenA Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi
RészletesebbenEQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1
EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi
RészletesebbenIskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana
Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana Szentendre, 2013. október 28. Dr. Bodó Márton Fogalma Nemzeti köznevelési törvény A közösségi szolgálat: szociális,
RészletesebbenInnovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:
Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenNTP-FTH SPECIÁLIS TEHETSÉGBANK SZAKMAI BESZÁMOLÓ
NTP-FTH-15-0036 SPECIÁLIS TEHETSÉGBANK SZAKMAI BESZÁMOLÓ Tartalom 1. A pályázati program lényege... 3 2. A támogatás segítségével megvalósult szakmai tevékenysége... 3 3. A pályázatban megfogalmazott célok
RészletesebbenKözösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.
Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon
A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló
RészletesebbenA TANULÓI LEMORZSOLÓDÁS SZEREPE A KÖZNEVELÉSBEN
A TANULÓI LEMORZSOLÓDÁS SZEREPE A KÖZNEVELÉSBEN BRASSÓI SÁNDOR KÖZNEVELÉSI ELNÖKHELYETTES OKTATÁSI HIVATAL FOGALMAK ÉS AZ ÉRTELMEZÉSI KERETEK VÁLTOZÁSA Lemorzsolódás Korai vagy végzettség nélküli iskolaelhagyás
RészletesebbenGyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171
SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt
Részletesebben"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:
Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
Részletesebbenkapcsolatok erősítése Vácott
Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Vácott ÁROP 1.A.6 2013 2013 0017 0017 A pályázati konstrukció A Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése elnevezésű pályázat célja a közigazgatási
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenIGÉNYFELMÉRÉS. A pályázat keretein belül, az igények felmérésére alapozott helyi cselekvési terv készül.
IGÉNYFELMÉRÉS Jászapáti Városi Önkormányzat eredményesen pályázott az EFOP-1.2.11-16-2017-00014 azonosítószámú, A jászapáti fiatalok helyben maradásának támogatására című projektre. A projekt alapvető
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése
RészletesebbenMagyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz
Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról
RészletesebbenIfjúsági Közösségi Szolgálat IKSz. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület MKNE Fogadó szervezet
Ifjúsági Közösségi Szolgálat IKSz Magyar Környezeti Nevelési Egyesület MKNE Fogadó szervezet Egy jó gyakorlat: MKNE - BNAG Együttműködési megállapodás a közösségi szolgálat megszervezéséről... Vállalások:
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS
SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS Felsőoktatási szakképzés megjelölése: Indított szakirányok: Képzési terület: Besorolási szak: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenDr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás
RészletesebbenFÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT
FÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT A SEED Alapítványt 1990-ben hozta létre kilenc szervezet, közöttük minisztériumok,
RészletesebbenAL AGENDA. Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt. Mellearn országos konferencia
AL AGENDA Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt Mellearn országos konferencia 2019. 04. 25. Vedovatti Anildo Tartalom. 0 1 A Tanács ajánlása Új lehetőségek
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
RészletesebbenERASMUS+ STRATÉGIAI PARTNERSÉGEK FELSŐOKTATÁS. Információs nap Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatásban október 20.
ERASMUS+ STRATÉGIAI PARTNERSÉGEK FELSŐOKTATÁS Információs nap Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatásban 2016. október 20. Széll Adrienn 2. KULCSTEVÉKENYSÉG (KA2) FELSŐOKTATÁS Stratégiai partnerségek
RészletesebbenKistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében
Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból
RészletesebbenA szakadékok áthidalása
A szakadékok áthidalása Az életpálya tanácsadás rendszerszintű fejlesztése a TÁMOP 2.2.2. kiemelt projektjében CCBI első nemzeti műhelymegbeszélés 2010. május 12 Borbély-Pecze Tibor Bors, programvezető
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon
A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Varga Éva Portfóliófejlesztési
Részletesebben.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.
Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált
RészletesebbenA PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)
A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő
RészletesebbenAZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN
AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenEDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés
EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és
Részletesebben