A nemzeti érdekeket megjelenítő gazdaságpolitika folytatása következik!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nemzeti érdekeket megjelenítő gazdaságpolitika folytatása következik!"

Átírás

1 XVI. évfolyam szám A nemzeti érdekeket megjelenítő gazdaságpolitika folytatása következik! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége elfogadta azokat a gazdasági tárgyú javaslatokat, intézkedéseket, amelyeket a patrióta gazdaságpolitika folytatásaként szükségesnek tart a kívánt gazdasági növekedés megvalósításához. Hosszú távon: a társadalmi-gazdasági életciklus horizontjának felemelése, a XXI. századi tudásbázis kiszélesítése, napi gyakorlattá tétele; hosszú távú, a választási ciklusokon túlnyúló makrogazdasági stratégiák kidolgozása; az erőforrások egy irányban, a jövő technológiáinak irányában való mozgósítása; innovációs központok rendszerének kiépítése. Középtávon: a makrogazdasági környezet, az ország pénzügyi-gazdasági stabilitása javuló tendenciáira, a jegybanki növekedési hitelprogram pozitív hatásaira építve a fejlődési lehetőségek kibontakoztatása, aminek hatására nőhet a hosszú távú növekedési potenciál, mely esetben visszatérhet a 3-4 százalékos növekedés. Új szerkezetű, innovatív magyar gazdaság létrehozása: a patrióta jellegű gazdaságpolitika folytatása; a hazai, magyar tulajdonú szereplők előnyben részesítése (uniós források, közbeszerzés); az állam gazdasági szerepvállalásának mérséklése, visszafogottabb piaci jelenléte, kivéve a közmunkát, a közszolgáltatást és a stratégiai szempontokat. Újraiparosítás: a nagyobb hazai hozzáadott értékű ipari termelés növelése; nemzetközi piacokon versenyképes saját termékkel rendelkező hazai nagyvállalkozások fejlesztése; Folytatás a 2. oldalon A Szakma Sztár mottója: A jó szakma felér egy diplomával A szakképzés fontosságát és a duális képzés előnyeit hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök beszédében A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2014-ben hetedik alkalommal rendez te meg a Szakma Kiváló Ta nulója Versenyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). Ezek országos döntőjére a VII. Szakma Sztár Fesztiválon április között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont G és F pavilonjában került sor, melynek díjkiosztó, záró ünnepélyén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is részt vett. A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes, fizikai szakmák beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése volt. A versenyek és a fesztivál szlogenje: A jó szakma felér egy diplomával! Az országos szakmai versenyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába átadott 38 szakképesítésben hirdettük meg a nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulók számára. A versenyeken a következő szakmák tanulói vettek részt: SZKTV: ács, állványozó / bőrdíszműves / burkoló / bútorasztalos / cukrász / élelmiszer- és vegyiáru-eladó / épületasztalos / férfiszabó / festő, díszítő, mázoló és tapétázó / fodrász / gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő / gépi forgácsoló / géplakatos / hegesztő / hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó / kárpitos / kozmetikus / kőműves / központifűtés- és csőhálózat-szerelő / műszakicikk eladó / női szabó / pincér / szakács / szerkezetlakatos / szerszámkészítő / tetőfedő / villanyszerelő / vízvezeték- és vízkészülék-szerelő OSZTV: automatikai műszerész / bútoripari technikus / elektronikai technikus / erősáramú elektrotechnikus / épületgé- Folytatás a 4. oldalon

2 2 Kamarai élet Folytatás az 1. oldalról az ipari, egyetemi K+F együttműködések ösztönzése; közvetlen és közvetett export valamint a beszállítói potenciál fejlesztése; a hazai tulajdonú gyártóbázisok megteremtése, illetve fejlesztése, egyes importált termékek gazdaságos hazai gyártással való kiváltása. Fiskális politika: hangsúly áthelyezése a kiadás-csökkentésekre. A termelékenység növelése: a gazdasági növekedés kevésbé legyen kiszolgáltatva a nemzetközi konjunktúrának; a viszonylagos 3-4%-os munkanélküliség melletti teljes foglalkoztatottság elérése. A versenyképesség, a gazdálkodási környezet, és a finanszírozási feltételek folyamatos javítása: a gazdaság dualitásából eredő negatív hatások mérséklése, a kkv szféra fejlesztése; az energiaszektor egyes területeinek non-profit szolgáltatóvá tételével az ener giaárak csökkentése, bővített újratermelés és energiabiztonság; az üzleti szféra számára kedvezőbb intézményrendszer és rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása; az alacsony beruházási hányad jelentős emelése a belföldi megtakarítások bázisán, javítva és befektetőbaráttá téve az üzleti környezetet; a lánctartozások leépítése; a korrupció, a feketegazdaság visszaszorítása, a közbeszerzések átláthatóságának javítása; a kis- és középvállalkozások megfelelő tőkeellátottságának és hitelképessé gének biztosítása; a meglévő pénzügyi eszköztár Szé - chenyi-kártya konstrukciók, mikro vál lalkozói hitelek, garanciák mind teljesebb kiaknázása, új elemekkel való bővítése (például kamarai garanciaintézmény létrehozása és működtetése), a kkv-k közbeszerzésekben való részvételi lehetőségeinek és feltételeinek javítása; az innovatív kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdításával a meglévő munkahelyek megőrzése, újak létrehozása; a középvállalattá fejleszthető cégek felkarolása és számának növelése, tőkeellátottságuk erősítése, emellett a foglalkoztatás stabilizálása; a fizetési fegyelem erősítése érdekében kisebb kiskereskedelmi és feldolgozóipari vállalkozások számára speciális forgóalap-juttatási konstrukció kialakítása. A vállalkozások külpiaci aktivitásának tovább erősítése: az exportpiacokra történő bejutásban rejlő növekedési potenciál kiaknázása; a kkv-k exportpiaci terjeszkedésének elősegítése különböző piackonform eszközökkel; az exportpiacokon versenyképes, magas K+F+I tartalmú termékek és szolgáltatások előállítása, a leendő exportőrök erre képessé tétele; a hazai kis- és középvállalkozások exporttámogatásához kötött segélyhitelek arányának növelése; a keleti újranyitás politikájának folytatása. Az MKIK elnöksége Az ország vonzóvá tétele befektetési célpontként: a külföldi működő tőke számára megfelelő munka- és termelési kultúra, munkaerő- és exportlehetőség, az új üzleti projektek fogadásához biztosítékok és kedvezmények rendszere; stabil, kiszámítható jogszabályi környezet. A között rendelkezésre álló uniós források a gazdaság élénkítését szolgáló vállalkozásorientált felhasználása: a keret legalább hatvan százalékának közvetlenül a gazdaság, illetve a vállalkozások fejlesztésére való felhasználása; a vállalkozó szféra abszorpciós képességének javítása; az uniós pályázati eljárás- és intézményrendszer egyszerűsítése és megújítása a kamarai hálózat bevonásával; a kamarák, a gazdasági önkormányzatok részvételének intézményes biztosítá sa a helyi/területfejlesztési programok tervezésében, a pályázati célok és a támogatások meghatározásában, az érté kelésben és a monitoring tevékenységben; a vállalkozások számára nyújtott információs szolgáltatások fejlesztése, ennek keretében könnyen elérhető tanácsadói, oktatói szolgáltatások biztosítása, a szolgáltatások egy részének kamarákhoz telepítésével. Foglalkoztatás a munkaerő-piac elemi és strukturális problémáinak kezelése: atipikus foglalkoztatási formák bővítése; az élőmunka terheinek tovább csökkentése; Oktatás, képzés: a duális szakképzés kamarai modelljének továbbfejlesztése; a felsőoktatás és a felnőttképzés a gazdaság, a XXI. század igényeihez igazítása, átalakítása, a feltételek megteremtése; a duális képzési modell kiterjesztése a felsőoktatásra a gazdaságot érintő területeken; átmenet biztosítása a közép- és felsőfokú képzés között; a szakképzettség és ezzel a munkaerő színvonalának, elméleti és gyakorlati felkészültségének növelése; az oktatás belső szerkezetének, tartalmának olyan átalakítása, amely a gazdaság és a társadalom igényeinek megfelelő, munkába állítható, a továbbfejlődést, innovációt segítő munkaerő kibocsátását valósítja meg. Adórendszer: további egyszerűsítés, 4-5 éves perióduson belül különböző kisadók kivezetése; az adminisztrációs terhek csökkentése; a gazdasági növekedést akadályozó gazdasági tárgyú pénzügyi jogszabályok deregulációja; a vállalkozói ügyintézés időigényének és bonyolultsági fokának a fejlettebb uniós országok átlagához közelítése; korszerű, modern technikák alkalmazásával a vállalkozások tehermentesítése az állami szervek többszörös adatigénylése alól; az elsőre figyelmeztetés elvének következetes alkalmazása az ellenőrzéseknél. A kamarai rendszer átalakítása: a gazdasági önkormányzatok szerepvállalásának további bővítése a gazdaságfejlesztés és szervezés, valamint a kamarai közfeladatok ellátása terén; a köztestületi gazdasági kamarákat meg növekedett feladataik ellátására alkalmassá kell tenni; a döntés-előkészítés folyamatába az egyeztetés (kamarai szakmai konzultációk rendszere), a jogszabályi összhang előzetes vizsgálatának beillesztése, annak általános gyakorlattá tétele, hogy a nagy horderejű gazdasági döntések meghozatalát, a törvényjavaslatok benyújtását megelőzi a szakmai előkészítés és egyeztetés. dr. Vereczkey Zoltán

3 Kamarai élet Több 10 milliárd forint érkezhet a szakképzés fejlesztésére Harmincnyolc szakma fiatal sztárjait díjazták Orbán Viktor Először is szeretném megköszönni a kedves meghívásukat, mert nagyszerű érzés ismét a magyar szakképzés legjobbjaival lenni. Joggal gondolhatom úgy, hogy aki már tizenévesen egy szakma sztárja, az jó úton halad, hogy sikeres ember is legyen. Ezért mindenkinek, aki ma itt díjat kap, szeretnék gratulálni és sok sikert kívánni szakmai és magánéleté ben egyaránt. Amit a verseny résztvevői az elmúlt napokban letettek az asztalra, az valódi mestermunka. Biztos vagyok benne, hogy teljesítményük a közönség mentorai és a szponzorok érdeklődését is felkeltette. Önök nemcsak maguknak szereztek elismerést, hanem iskolájuknak és az önöket tanító tanároknak, sőt máris dicsőséget szereztek az ország számára is. Gratulálok hát minden részt vevő diáknak, különösképpen a díjnyerteseknek. Tisztelet és elismerés illeti felkészítő tanáraikat, különösképpen a kemény és áldozatos munkájukért. Arra kérem őket, hogy legyenek büszkék az elért eredményekre és a tanítványaikra. Gratulálok és köszönetet mondok Parragh László elnök úrnak is, hogy ismételten, immár sokadik éve rendezik meg ezt a versenyt. A növekvő érdeklődés magáért beszél. További sok ilyen alkalmat kívánok önöknek, és az elnök úrral egyezően bízom benne, hogy Magyarország hamarosan egy nemzetközi szakmai versenynek is otthont adhat majd, az ehhez szükséges támogatást és hátteret a kormány a legnagyobb örömmel bocsátja a kamara rendelkezésére. Köszönet illeti a kamarát azért is, mert az elmúlt években a kormány elvszerű és elkötelezett segítője volt a munka alapú gazdaság megteremtésében, a kétkezi munka becsületének helyreállításában, és a szakképzési rendszer átalakításában is. Azt akarjuk a kamara, a kormány, sőt azt hiszem, az önök szülei is, hogy a szakiskolák ne munkanélküliek, hanem a munkából élő emberek számát gyarapítsák. Azt akarjuk, hogy a diákok olyan mesterségeket tanuljanak, olyan végzett sé - geket szerezzenek, amelyekkel az isko la elvégzése után valóban el tudnak helyezkedni a szakmájukban. Ha azt akar juk (márpedig azt akarjuk), hogy Ma gyarország legyen Európa egyik termelési központja, akkor az országnak magasan képzett szakembergárdára van szüksége, és a magyar szakemberek ma az ország legfontosabb versenyelőnyét jelenti. Hogy ez így is maradjon, ez elsősorban önökön, az önök tudásán, elkötelezettségén és munkáján múlik. A szakképzési rendszer adja az alapját Magyarország munkára épülő gazdaságpolitikájának, 3 ezért a kamarával egy megállapodás küszöbén állunk arról, hogy a as fejlesztési időszakban több tízmilliárd forintot fordítsunk a hazai szakképzési rendszer fejlesztésére. Számítunk a kamara közreműködésére, tanácsaira, és reményeim szerint a végén erről meg is tudunk majd állapodni egymással. Az elmúlt évek azt mutatják, hogy bár a kormány és a kamara közötti szoros együttműködés képes megteremteni egy versenyképes szakképzési rendszer feltételeit, a magyar szakképzés becsületét azonban csak a képzésben résztvevő diákok tudják helyreállítani. Az eddig elért nemzetközi eredmények azt bizonyítják, hogy a duális szakképzési rendszerrel jó lóra tettünk, és helyes utat választottunk. De az igazán jó hír az, hogy ez az út, ez a politika, a jövő útja biztonságban van, és a következő években legalább négy évig ezen az úton mehetünk tovább, mert ezt az utat a magyarok egyértelműen és határozottan megerősítették. Alig több, mint egy hete az országgyűlési választásokon részben talán önök, ha van szavazati joguk, de az önök szülei biztosan egyértelműen és határozottan megerősítették, hogy tovább kívánnak haladni azon az úton, amelyen az ország az elmúlt években elindult, és amelynek mentén haladva sikereket érhetünk el. Az önök szülei és talán önök is személy szerint, tanáraik igent mondtak az új gazdaságpolitikára, melynek az a célja, hogy egy munkaalapú és ne spekuláció alapú gazdaságot építsünk fel, amelynek az az értelme, hogy végső soron az érdem szerinti boldogulás lehetősége legyen elérhető minden magyar ember számára. Úgy gondolom, hogy Magyarország szerencsés ország, hogy ilyen nagyszer fiataljai vannak, mint amilyenek önök. És azt gondolom, hogy önök is szerencsés fiatalok, hogy ilyen nagyszerű országban élhetnek, mint amilyen a mi hazánk. Szerencsések, hogy egy olyan országban élhetnek, ahol az emberek elsöprő erővel tudnak igent mondani a munkára, a teljesítményre és a fiatalok lehetőségeire. Olyan országban élhetnek, amely nem fél a saját kezébe venni a sorsát, és van bátorsága küzdeni az érdekeiért. Meggyőződésem, hogy Magyarország nagy jövő előtt áll, és biztos vagyok benne, hogy önök is nagy jövő előtt állnak. Ezért végezetül nem is mondhatok önöknek mást, csak azt, csak így tovább. Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

4 4 Gazdaság Még előttünk álló feladat a felsőoktatás átalakítása a gazdaság igényei szerint jelentette ki dr. Parragh László előadásában A felsőoktatásban is be kell vezetni a duális képzést azokon a területeken, amelyek a reálgazdaság számára képeznek szakembereket fejtette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán a VII. Szakma Sztár Fesztivál záró ren dezvényén, Budapesten. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt a kamara és a kormány megállapodott a szakképzés átalakításáról, tavaly szeptembertől duális képzési rendszer működik a szakmunkásképzésben. Az MKIK elnöke szerint az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a rendezvényen, világos üzenetet jelent, azt, hogy a kormány figyelmének középpontjában áll a szakképzés. Parragh László sürgette annak lehetőségét, hogy a szakmunkások intézményesen továbbtanulhassanak a felsőoktatásban. A szakmunkástanulók versenyén ben mintegy 4 ezer végzős szakmunkástanuló indult, a döntőbe 194-en jutottak be 106 iskola képviseletében 38 szakmában. A versenyzők 80 százaléka teljesítette a szakvégzettség megszerzéséhez szükséges feltételeket - mondta Parragh László. Az MKIK megpályázta az európai szakmunkástanulók versenye, az EuroSkills 2018-as megrendezésének jogát, erről májusban Lille-ben dönt az EuroSkills szervezete.... A jó szakma felér egy diplomával Folytatás az 1. oldalról pész technikus / gépgyártástechnológiai technikus / kereskedő / magasépítő technikus / mechatronikai műszerész / vendéglős. A verseny fordulói: elődöntők, előválogatók, döntők. A területi kamarák által szervezett elődöntőkön országosan közel 4 ezer fő vett részt. Az elődöntőkön legjobb eredményt elérő versenyzők kerültek a szakmák előválogatóiba. Az előválogatókat szakképző intézmények a verseny lebonyolítására alkalmas tanműhelyeiben szervezték meg. A végső megmérettetésre, a döntőkre a háromnapos Szakma Sztár Fesztiválon került sor. Idén 106 iskolából 194 diák került be a szakmai versenyek országos döntőjébe. A versenyen a 60 százalékos eredményt elérők felmentést kaphatnak a tanév végén esedékes szakmai vizsgarészek alól. Egyúttal a nemzetközi versenyekre a márciusi I. SkillsHun gary Nemzeti Döntőn, illetve a már korábban kiválasztott versenyzők a szakmai szponzorok által összeállított felkészülési ütemterv szerint mérték össze erejüket a VII. Szakma Sztár Fesztiválon. EuroSkills bemutatót tartottak a vállalati ICT csapat, a faipari technológiák (bútor-, épületasztalos, faipari gépkezelő) csapatainak tagjai, valamint a villanyszerelő és festő versenyzők. A mechatronika versenyszám szponzora pedig a évi WorldSkills versenyre a fesztivál keretében tartotta a válogató versenyek egyik fordulóját. A évi EuroSkills verseny Budapesten történő megrendezésére beadott magyar pályázatról májusában a franciaországi Lille-ben dönt majd a EuroSkills szervezete. A verseny sikerét közvetlenül 790 közreműködő (versenyfelelősök, szakértők, szervezők, az egyes szakmák versenyét szervező, ún. támogató iskolák tanárai és diákjai) illetve 480 szervezet (szakmai támogató cégek és vállalkozások, szakiskolák, egyesületek, érdekképviseletek) munkája, együttműködése segítette. A fesztiválon az idén már mintegy 15 ezer látogató vett részt. A vidéki iskolákból a területi kamarák szervezésében 200 autóbusszal több mint 9 ezer diák jött el látogatóként. Több mint 60 százalékuk osztályos, pályaválasztás előtt álló fiatal volt. A budapesti általános iskolák részére a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kiküldött meghívás eredményeként további több mint diák látogatott ki. A Nemzeti Munkaügyi Hiva tal munkatársai a helyszínen interaktív feladatokkal várták az érdeklődő fiatalokat, akik szakmabemutató filmeket nézhettek, szakmatotót, valamint pályaorientációs kérdőíveket tölthettek ki, szakmai tárlatvezetésen vehettek részt. A látogató diákok egyes szakmák standján a nekik szóló feladatokban saját maguk is kipróbálhatták tehetségüket. A verseny alatt a látogatók népszerű előadók és az iskolák tehetséges diákjai által összeállított, szórakoztató műsort láthattak.

5 Gazdaság A piacvédelem fontosságát hangsúlyozták Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter fogadta Vereczkey Zoltánt 5 A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesü letében az egyik legfontosabb érdekképviseleti munka a piacvédelem kérdésében bontakozott ki. A májusi MKFE küldöttközgyűlésen példanélküli határozat született akkor, amikor az MKFE kijelentette, hogy kész megfinanszírozni valamennyi határátlépő pontra a közlekedési engedélyek érvénytelenítését lehetővé tevő technikai eszköz bélyegző automaták beszerzését. Levelezések és tárgyalások következtek a felajánlás megvalósítása érdekében, de szeptember 28-ig elutasító reakciókkal szembesült az MKFE, amikor Vereczkey Zoltán elnök Magyarország miniszterelnökéhez, Orbán Viktor úrhoz fordult annak érdekében, hogy a nemzeti célokat megfogalmazó gazdaságpolitika a fuvarozó társadalom megvédését is helyezze eszköztárába. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetésével megkezdődött a bizottsági munka, amely során az MKFE és a NiT kiérlelt javaslatait a kormányrendelet módosításának szövegezése során teljes mértékben befogadta. Nagyon sokat lendített a kérdéskör sikeres szakmai lezárásában, hogy december 14-én az MKFE küldöttközgyűlése 6 határozatában a megvalósítás tartalmi részére vonatkozóan fogadott el ajánlásokat. Vereczkey Zoltán Németh Lászlóné fej lesztési miniszternek a találkozó során meg köszönte az eddigi lépéseket, és kiemelte azt a tényt, hogy a kormány a választásokat megelőző utolsó ülésén a rendeletet el is fogadta. Vereczkey Zoltán felelevenítette, hogy melyek azok a területek, ahol a változások a piacvédelem céljait megvalósítják: Az új rendelkezések szerint má jus 4-től az alábbi változások lépnek hatályba: A Magyarországon külön kétoldalú, vagy többoldalú egyezmény alapján kiadott engedéllyel vé gezhető fuvarozás esetében az engedélyen (CEMT-engedély esetében a fuvarnaplóban) a határátlépés helyét és pontos idejét (nap, óra, perc) és a jármű kilométeróra-állását fel kell tüntetni. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy amennyiben a későbbiekben valamilyen, erre a célra szolgáló berendezések telepítése megtörténik a határainkon, akkor ezekkel kell ezt elvégezni, hiányukban kézi rájegyzéssel. A fentebb említett engedélyeket a felrakó- illetve lerakóhelyeken a fuvarozó köteles bemutatni. A felrakóhely nem megfelelő engedély (vagy annak hiánya) esetében megtagadhatja a felrakást, illetve mind a felrakás, mind a lerakás esetében (utóbbinál a címzett) köteles e tényt bejelenteni a közlekedési, vám- illetve rendőrhatóság valamelyikénél, akik jogosultak a bejelentés kapcsán a helyszínen megjelenni és intézkedni. A felrakáskor illetve lerakás alkalmával az engedélyen annak helyét és pontos idejét, valamint a fuvarozó jármű kilométeróra-állását ugyancsak fel kell tüntetni. A felrakó- illetve lerakóhely a fuvarlevél ott maradó példányához köteles csatolni az így kitöltött engedély másolatát és megőrizni azt egy évig. A fentebb felsorolt kötelezettségek bármelyikének megszegése forint közigazgatási bírság kiszabását vonja maga után. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter jelezte, hogy tisztában vannak azzal a körülménnyel, hogy ezen jogszabályok hatása nagyban függ attól is, hogy a külföldi fuvarozókkal az ellenőrző hatóságok be tudják-e tartatni első félévében az érdekképviseletekkel két közös közúti hatósági ellenőrzési akcióra már sor került. Miniszter asszony rögzítette továbbá, hogy a bizottság munkája a rendelet elfogadásával nem fejeződött be, és továbbra is várja az érdekképviseletek szakmai javaslatait. Sok még a lehetőség az energiaköltségek csökkentésében Az elmúlt évek során számos olyan változás történt az energiajog területén, amelyek jelentősen érinthetik az önkormányzatok és a nagyobb energiafelhasználási volumennel rendelkező vállalatok működését. Tapasztalataink szerint pl. kevesen tud ják, hogy a területileg illetékes villa mosenergia elosztóval kötött hálózathasználati szerződésben lévő lekötött teljesítmény mértéke a kontraktus módosításával megváltoztatható, hozzáigazítható a valós igényeinkhez. Az említett hálózathasználati szerződések gyakran évekkel ezelőtt, nemritkán még az 1990-es években köttettek, az adott felhasználó élete azóta azonban sokat változhatott. Ily módon az évekkel ezelőtt meghatározott lekötött teljesítmény mértéke akár indokolatlanul magas lehet, amelyért a fogyasztók feleslegesen fizetnek több elosztói teljesítménydíjat. Változtatási szándék esetén a módosítást a területileg illetékes elosztónál lehet kezdeményezni. Fontos tudni, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint teljesítmény-csökkentő módosítást egy naptári évben egy alkalommal, a hálózathasználati szerződés fordulónapjára lehet kérni, míg annak növelését minden hónapban egyszer. A hálózati tárgyú szerződések módosítása nem csak a villamosenergia fel használás esetében merülhet fel, hanem a gázenergia vonatkozásában is; itt azonban más a fogalomrendszer: gázmérő cseréről, kapacitás csökkentéséről, valamint ezzel összefüggésben elosztóhálózat-használati szerződés módosításról beszélhetünk. Meg kell említeni, hogy mind a villa mos energia, mind a gázenergia vonatkozásában előfordulhat, hogy a szerződésmódosításon felül fizikai beavatkozásra is szükség lehet a felhasználási helyen (pl. áramváltó csere, vagy gázmér ő csere), ellenben erre tapasztalataink szerint akkor van szükség, ha a csökkentés jelentősebb mértékű, ekkor viszont az elvégzett cserék költsége még gyorsabban megtérül. Gázenergia esetén érdekes, hogy az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot a vásárolt kapacitás mértéke határozza meg, így amennyiben a kapacitás-csökkentés eredményeképpen 20 m 3 /h-tól nem nagyobb névleges teljesítményű gázmérő kerül felszerelésre, úgy jogosultságot szerzünk akár cégként is a jelenleg kedvezőbb egyetemes szolgáltatási körbe való belépésre (visszalépésre). Dr. Kovács Norbert ügyvéd, energetikai szakjogász, Dr. Sándor Ügyvédi Iroda

6 6 Gazdaság Új lehetőségek a magyar exportáló vállalkozások részére: tovább bővül az EXIM Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP) Nátrán Roland, az EXIMBANK vezérigazgatója az Exportélénkítési Hitelprogram lehetőségeiről beszélt dr. Vereczkey Zoltánnal. A megbeszélés eredményeként elhatározták, hogy három helyszínen azonnali tájékoztatást adnak az érdeklődő vállalkozók számára és a kamara elektronikus felületein is elősegíti a vállalkozások, a kereskedelmi bankok és az EXIMBANK együttműködését. A magyar gazdaság nagymértékben nyitott, az export eléri a GDP 95 százalékát, ezzel Közép-Kelet-Európában az első helyen állunk Szlovákiával együtt. Ezért kiemelten fontos, hogy az állam eredményes gazdaságpolitikai lépésekkel ösztönözze a magyar exportszektor további bővülését. Ilyen eszköz például az EXIM által elindított Exportélénkítési Hitelprogram. Az EXIM célja, hogy a magyar exportőrök és beszállítóik számára hatékony finanszírozási, biztosítási konstrukciókat szolgáltasson, így elősegítse a hazai áruk, szolgáltatások külpiacon történő értékesítését, és a magyar gazdaság növekedését. Az EXIM egy olyan termékpaletta kialakítására törekedett, amely hitelezési, garanciavállalási és biztosítási termékeivel teljes mértékben lefedi az exporttevékenységhez kapcsolódó termelési folyamatokat. Ennek keretében idén is tovább bővül az Exportélénkítési Hitelprogram. A program során az Eximbank refinanszírozási együttműködést alakított ki a hazai hitelintézetekkel (jelenleg 21 kereskedelmi bank és takarékszövetkezet tagja a programnak), hogy a magyar exportőrök minél szélesebb körben juthassanak az exporttevékenységet támogató, kedvező kamatozású forrásokhoz. Az EHP célja ennek megfelelően a magyar exportőrök és a kkv szektor versenyképességének erősítése, az exportcélú beruházások, MEGHÍVÓ Az EXIMBANK és a PMKIK közös rendezvényére Gödöllő Vecsés Törökbálint május 20-án óra május 21-én óra május 22-én óra Erzsébet Királyné Szálloda Bálterem Gödöllő, Dózsa György út 2. GPS koordináta: N47 35'56.06" E19 20'50.72" Airport Hotel Budapest Nagyterem Vecsés, Lőrinci u. 130/a. GPS koordináta: N47 24' 53" E019 14' 39" Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ 2045 Törökbálint, Kazinczy u. 124/B. GPS koordináta: , Napirend: Az integráció és a nemzetállam kérdései, 10 év EU-tagság értékelése kamarai szemmel Előadó: dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök Az EXIMBANK Exportélénkítési Hitelprogramja Előadó: dr. Szabó László EXIM Bankkapcsolatok és Refinanszírozás üzletág igazgató

7 Gazdaság 7 ezen keresztül a munkahelyteremtés ösztönzése. Az EHP olyan mikro-, kis- és közepes vállalatok, illetve nagyvállalatok számára érhető el, melyek export, vagy exportcélú beszállítói tevékenységet végeznek. A program célja többek között, hogy a hitelintézeti szektor kis mérlegfőösszegű tagjainak bekapcsolásával mikrovállalkozások is kedvező finanszírozáshoz jussanak. A konstrukció alapján olyan exportcélú ügyletek elő- és utófinanszírozására van lehetőség, amelyek alapján a tényleges exportőr a számviteli szabályok szerinti exportárbevételt realizál. A refinanszírozott hitelek elősegítik a vállalkozások közvetlen, vagy beszállítói tevékenységen keresztül történő közvetett áru- és szolgáltatás-exportjának bővítését. Az EHP-n keresztül egy folyamatosan és dinamikusan növekvő devizaforrás áll rendelkezésre, mely keret az igényeknek megfelelően tovább bővíthető. A program rugalmasságát tekintve teljes mértékben illeszkedik a magyar exportőrök igényeihez, mert lehetőséget ad két éven belüli illetve két éven túli export előfinanszírozásra, export utófinanszírozásra, exportcélú beruházási hitelre, és exportcélú lízingfinanszírozásra egyaránt. Az EHP keretében elérhetőek a MEHIB biztosítási termékei is, melyek fedezetet nyújtanak rövid, közép- és hosszú lejáratú exportügyletekhez kapcsolódóan elsősorban külföldi kereskedelmi és politikai kockázatok lefedésére. A két éven túli kedvezményes és fix kamatozású hitelek alapja az ún. CIRR (Commercial Interest Reference Rate), az OECD által havonta meghatározott kamatláb, mely jelenleg 2-5 éves futamidő mellett, euróban évi 1,32%. A két éven belüli kedvezményes és fix kamatozású hitelek alapja pedig az Európai Unió által közzétett EU Referencia kamatláb, mely alapján a két éven belüli hitelkonstrukciók minimum kamata jelenleg 1,13%. A hitelintézetek és az EXIM között létrejött keret-megállapodások lehetővé teszik, hogy a 15 Mrd Ft nettó árbevételnél kisebb méretű vállalatok 10 M EUR-nál (vagy 13 M USD-nál) kisebb hiteligény ese tén egyszerűsített dokumentációval, gyor sí tott eljárásban jussanak a kedvezmé nyes forráshoz. További részletek a weboldalon elérhetőek. Uniós pénzek: április közepén megszűntek a közr eműködő szervezetek Más helyeken kezelik a pályázatokat Még nem tudni, hogy az EU-pályázatok napi szintű kezelését eddig végző, megszüntetett közreműködő szervezetek mintegy kétezer munkatársa közül hányan mennek át a feladatokat átvevő minisztériumokhoz, ugyanis ott majd kevesebb fizetést kapnak. Április 15-ei hatállyal befejezte működését az uniós pályázatok napi kezelését végző négy közreműködő szervezet. A március végén megjelent kormányrendelet szerint az érintett társaságok (MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt., NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.) feladatait az adott szakterületért felelős minisztériumok (NGM, NFM, EMMI), illetve a MAG Zrt. egyes feladatait a Miniszterelnökség veszi át. A közreműködő szervezetek feladatainak minisztériumokhoz történő áthelyezésével lezárult az uniós pályázati intézményrendszer tavaly augusztusban megkezdett átalakítása, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyelete átkerült a Miniszterelnökséghez az NFM-től. Ezt követte az NFÜ január 1-jei megszüntetése, amely révén az egyes ágazatok fejlesztési céljait és az azokhoz rendelt EU-forrásokat meghatározó operatív programokat irányító hatóságok a szaktárcákhoz kerültek. A mostani változtatással pedig az adott szakterületért felelős minisztérium már nemcsak az irányító hatóságok, hanem a közreműködő szervezetek eddig kiszervezett feladatait is ellátja. A négy közreműködő szervezet megszüntetésével lezáruló átalakítás lényege, hogy a fejlesztéspolitikai döntések és azok végrehajtása egy kézbe kerül, kezdve a stratégiai döntések meghozatalától a konkrét végrehajtási, pénzkiosztási döntésekig mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor kiemelte: ezzel kiiktattak minden olyan szereplőt, akik a pályázati forrás felett rendelkező minisztériumok és a pályázó között voltak, vagyis rövidül az az út, amely a pályázati forrásokról szóló döntéstől az EU-pénzek felhasználásáig vezet el. A közreműködő szervezetek feladatait az ott dolgozó mintegy kétezer munkatárssal együtt tervezi átvenni a kormányzat. Miután a béren kívüli juttatások mértéke a változatlan alapfizetés mellett kisebb lesz a minisztériumoknál, mint az állami tulajdonú, de piaci alapon működő közreműködő szervezeteknél, így arra számítunk, hogy lesznek olyanok, akik nem vállalják a munkát a szaktárcáknál. A bérezési kérdés jelentős probléma lehet, mert ezek a szervezetek úgy jöttek létre az államigazgatáson kívül, hogy az ott dolgozó, a pályázatok menedzselését végző szakemberek rugalmas, teljesítményarányos bérezést kaphassanak, amit minisztériumi környezetben sokkal nehezebb megoldani. Várhatóan a jövedelmi viszonyok csökkenése miatt sokan nem fognak munkát vállalni a minisztériumoknál. Az irányító hatóságok felügyelete alatt a zrt. vagy kht. formában működött közreműködő szervezetek feladata a pályázatok napi szintű kezelése volt, amely most a szaktárcákhoz került át. Ebbe beletartozott a pályáztatás folyamatának lebonyolítása, a beadott projektjavaslatok értékelése, a támogatási szerződések megkötése, módosítása, illetve a projektek megvalósításának ellenőrzése, az esetleges szabálytalanságok feltárása, valamint a támogatások kifizetése.

8 8 Gazdaság Minden, amit az MNB újításáról tudni kell! külföldieket szorítja ki az MNB A nemzetgazdaság magas bruttó külső adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fő célja a Magyar Nemzeti Bank által bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külső pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belső (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elő azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvényből kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el főként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra. Fontosabb részletek Az intézkedéscsomag végrehajtása a következő hónapokban több lépcsőben valósul meg Az egyik fontos (kiinduló) lépése, hogy a kéthetes MNB-kötvény betétté alakul, amelyben a külföldiek nem tarthatják majd a jelenleg mintegy 800 milliárd forintot kitevő pénzüket Így vagy elhagyja a pénz az országot, vagy más forintalapú eszközöket keres Az irányadó eszközből való kiszorulással javul az MNB kamateredménye és szűkül a mérlegfőösszege A fő cél tehát az, hogy a (magyar és külföldi) bankok megmozduljanak az állampapírok irányába, a többlet kereslet mértéke több százmilliárd forint lehet Egyelőre kérdéses, hogy az ÁKK erre hogyan reagál forintalapú állampapír kibocsátási magatartásával; valószínű, hogy a hosszabb futamidejű papírok kibocsátása felé tolja el a forrásszerzését Az állam a forintalapú állampapír piacon a bankok felől megjelenő többlet kereslettel (többlet kibocsátás mellett) plusz likviditáshoz jut 1. sz. ábra

9 Gazdaság 9 Ezt felhasználhatja devizaalapú adósságlejáratai finanszírozására (csökkenne a bruttó külső adósság), illetve abba a kényelmes helyzetbe kerülhet, hogy nem kell többé devizakötvényt kibocsátania (esne az államadósság devizaaránya) A program megvalósíthatósága nagyban függ attól a finomhangolástól, hogy az MNB miként segíti elő a megváltozott piaci környezetben a bankok likviditáskeze lését a különböző piaci időszakokban. Miért a bruttó külső adósság csökkentése az MNB célja? Amint arra az MNB részletes indokló anyaga is rámutat, az állam nettó külső adósságának természetesnél intenzívebb (felgyorsítottabb) csökkentése csak reálgazdasági áldozatok árán érhető el (a belföldi szereplők fokozottabb megtakarítása a beruházások és a fogyasztás elől vonna el pénzt). Így az ország külső finanszírozási sérülékenységének csökkentése a bruttó külső adósság csökkentésén keresztül járható út. Ez pedig úgy történhet meg, hogy ezzel párhuzamosan a külföldi eszközök (amelyek döntő része az MNB devizatartaléka) is mérséklődik, és ahogy az MNB ügyvezető igazgatói anyagukban rámutattak: a tartalékok óvatos, fokozatos csökkentésére van mozgástér a tartalékmegfelelési szabályok alapján. Mindez tehát azt jelenti, hogy a bruttó külső adósság és vele párhuzamosan a devizatartalék csökkentése lehet a program egyik célja, ez pedig az állam finanszírozása terén a forintalapú források felé való fokozottabb elmozdulással történhet meg. Amint az első ábrán látható: a bruttó külső adósság a GDP arányában 2011-re közel 120%-ra emelkedett, majd az állam és a bankrendszer devizaadósságának visszafogásán keresztül a nemzetgazdaság bruttó külső adóssága 90%-ra mérséklődött. A mérséklődő bruttó külső adósságállomány mérséklődő külső új devizaalapú forrásbevonási szükséglettel (refinanszírozási igénnyel) is jár, amelyet tovább csökkent, hogy közben a folyó fizetési mérlegünk is masszív többletet produkál (mi finanszírozzuk a külföldet), így pozitív a nettó külső finanszírozási képességünk. Mindez tehát tovább csökkenő bruttó külső forrásbevonási szükségletet eredményez, ahogy azt a második ábra mutatja. Az MNB anyaga szerint Összessé gé ben megállapítható, hogy az ország sérü lékenységének csökkenéséhez a bruttó külső adósság további mérséklődése szükséges. 2. sz. ábra

10 10 Kitekintő Vác és térsége: Könnyítésekre számíthatnak a vállalkozások Nagyobb támogatás a következő hét évben Vác és az Ipoly-mente több településén a tervezettnél nagyobb lehet a vállalkozásoknak adható támogatás 2014 és 2020 között tudhattuk meg a pestmegye.hu honlapról. Vácon folytatódott Pest Megye Önkormányzata és a Széchenyi Prog ram iroda által szervezett gazdasági fórumsorozat. A rendezvényen a Vác környéki, az Ipolymenti, valamint a Felső-Galga menti települések gazdaságfejlesztési céljairól és támogatási lehetőségeiről volt szó, különös tekintettel az elkövetkezendő években elérhető uniós és hazai pályázatokra. A rendezvényen megtartott előadásból és a kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a Vácot érintő programokban és a jövő pályázataiban jelentős könnyítések várhatóak, figyelembe véve a sajátos gazdasági és társadalmi kihívásokat, melyek akadályozzák a város és a nagyobb térség fejlődését. Harrach Péter, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy Vác a munkahelyteremtés központja, szerves egységben, illetve szervezve a térségét, ezért kiemelten fontos ügy a közúthálózat fejlesztése, melyre az unós szabályok és prioritások miatt elsősorban hazai forrásokat kell mozgósítani. Mivel az uniós forrásokból a központi régióban lehívható keret egészében véve is alacsony, ezért a hazai fejlesztési források bevonása, Pest megye és a térség kompenzációja megkerülhetetlen már csak azért is, mert évek óta gond az itt működő vállalkozásoknak, hogy az uniós forrásokhoz nem lehet hozzáférni. A változáshoz ráadásul több lábon álló programra van szükség: a mezőgazdaság fejlesztésére, a turizmus és a rekreációs szolgáltatások fejlesztésére (kiemelten a vendégéjszakák számának növelésére), valamint olyan indirekt területek fejlesztésére, mint például a dunai hajózás. A képviselő világossá tette, hogy a gazdaságfejlesztésről csak a vállalkozásokkal együtt lehet dönteni, összekapcsolva a gazdasági és társadalmi kérdéseket. Szabó István, Pest Megye Közgyű lésé nek alelnöke leszögezte, hogy csak a vállalkozások teremthetnek hosszú távon munkahelyeket. A gazdasági szereplők döntéseihez a megye és a települések csak a kereteket biztosíthatják, de mint hangsúlyozta, ebben is lehet jelentős változásokat elérni. Az önkormányzat az elmúlt Pest megye, pólustérségek három év alatt mintegy 60 térségi és szakmai fórumot szervezett annak érdekében, hogy a 2014 és 2020 közötti fejlesztési időszak tervezése partnerségben történjen meg a vállalkozásokkal. A résztvevők között egyetértés volt abban, hogy az érintett térségekben elmaradt az uniós csatlakozástól remélt fellendülés, és ennek olyan mély okai vannak, amelyekre együtt, a vállalkozásoknak és közösségeknek, valamint a megyei területfejlesztésnek kell válaszokat találni. Miközben Pest megye egésze a Középmagyarország Régió része, s így fejlett régiónak számít, a demográfiai és gazdasági teljesítmény alapján az Ipoly-mente kifejezetten hátrányos helyzetű térségnek számít. De a Börzsöny körül elhelyezkedő Pest megyei és Nógrád megyei települések nagyobb részéről, valamint a Galga felső vidékéről is elmondható, hogy alapvető változások nélkül nem képesek a fenntartható gazdasági növekedésre és az elfogadható életminőség biztosítására az ott élő emberek számára. Még akkor sem, ha a természeti környezet sokak számára jelent vonzó lehetőséget az otthon megteremtésére, illetve a rekreáció és a turizmus (egyelőre) korlátozott vállalkozási lehetőséget biztosít az itt élő embereknek. Sajátos kihívást jelent az érintett Pest megyei és Nógrád megyei településeknek, hogy Vác városa, amely tradicionálisan központja a térségnek, jelentős gazdasági és társadalmi kihívásokkal küzd. A nehézségek nagyobb része abból adódik, hogy az uniós források felhasználása sokkal nehezebb volt Pest megyében, mint a megyehatáron túl elhelyezkedő településeken, városokban. A kiírt pályázatok nem vették figyelembe azt sem, hogy a vállalkozások működése és az általuk megvalósított projektek rendszerint átlépik a megyehatárt, ami különösen Vácon és környezetében okozott gondot, szemben a Budapesti agglomeráció más településeivel. Vác helyzetén az sem javított, hogy az autópálya-fejlesztések révén elsősorban a megye nyugati és déli, dél-keleti része fejlődött, míg északon elmaradtak a Szlovákiát és Magyarországot összekapcsoló közúti fejlesztések, valamint késik az Ipoly-hidak megvalósítása. Az utóbbi kérdésben a két ország kormányai között kötött megállapodásnak köszönhetően végre jelentős változás várható. A jelenlévő polgármesterek elmondták azt is, hogy a belső, települések közötti, a főutakra ráhordó hálózati elemek, valamint a belterületi közutak egy része olyan rossz állapotban van, ami az alapvető feltételeit sem biztosítja a vállalkozások működésének. Vác és térsége nem tekinthető az uniós csatlakozást követő gazdasági változások nyertesének. A 90-es években végrehajtott befektetések nyomán továbbra is jelen van a technológia-intenzív feldolgozóipar, az elmúlt évtizedben Budapestről az agglomerációba kitelepülő technológiai és K+F intenzív vállalkozásoknak azonban elsősorban Dunakeszi, Veresegyháza és Gödöllő volt az elsődleges célpontja, nagyrészt egyszerűen azért, mert a megyében jelentősen csökkent az elektronika és nőtt más ágazatok, így a gyógyszeripar súlya, részaránya. A hazai építőipar mélyrepülése kifejezetten kritikus követ-

11 Kitekintő 11 Sárga színnel jelölve a nagyobb támogatási intenzitásra jogosult települések kezményekkel járt, mivel a városban és térségében az építőipari alapanyaggyártás súlya kiemelkedő volt a gazdaságban és a munkahelyteremtésben. A város és térsége helyzetén az sem javít, hogy a munkaerő iránti kereslet csökkenésével a szakképzett munkaerő elvándorlása egyre nagyobb méreteket öltött, így a térségben a szakképzés hiányosságai éppen olyan problémát jelentenek, mint bárhol máshol az országban. A nagyobb mobilitás a vállalkozásokra is jellemző, kedvezőbb esetben a termelés és szolgáltatás felvevőpiaca bővült lényegesen (térségi vállalkozásból országos lefedettség, vagy akár az exporttevékenység megjelenése), de a telephely kényszerű áthelyezésére is egyre több a példa. Vác kulturális és oktatási központ, amely jelentő mértékben javítja az életminőséget és indirekt módon a vállalkozások versenyképességét is, ugyanakkor megállapítható az is, hogy ebbéli erősségeit nem tudja kihasználni. Egyrészt azért, mert hiányzik közvetlen kapcsolata és így korlátozott a szinergia a Szentendrei kistérséggel, amely ugyancsak a kulturális ipar egyik Pest megyei központja, másrészt a Börzsöny, illetve a Duna bal partjának turisztikai teljesítménye lényegesen elmarad a jobb parti települések, elsősorban Visegrád teljesítményétől. Az itt található értékek így is jelentősek, és az adottságok is jók a fejlődésre, valamint a TDM szervezetek aktivitása is jelentős. De egy léptékében jelentősebb fejlődéshez a térségbeli turizmus komplex támogatására, attrakciófejlesztésre, az értékek hálózatos fejlesztésére van szükség, valamint szálláshelykapacitásokra lenne szükség. A kulturális örökségben és a kreatív teljesítmények kibontakoztatásához pedig átfogó térségfejlesztési programra, az identitás erősítésére, az oktatási és kreatív tevékenységek beágyazottságának erősítésére. A Pest megyei területfejlesztési koncepció és a stratégia ilyen átfogó megközelítéssel készült, derült ki Kuszák Miklós, a megyei területfejlesztési ügynökség vezetőjének előadásából. A tervezés alapelve a partnerség, beleértve a településeket, a szomszédos megyéket és a fővárost is, szemléletében pedig a gazdaság dinami zálását, a térszerkezet megújítását és a társadalom megújítását (családok és kö zösségek támogatását) azonos súlylyal bíró céloknak tekinti. Az EU források (mintegy 7000 Mrd Ft, ebből 260 Mrd Ft a Versenyképes Közép-Magyarország Ope ratív Program, azaz VEKOP) elköltése azonban szabályozott, így a források négy ötödét a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, a K+F és innováció támogatására, a KKV versenyképesség javítására, valamint az infokommunikációs fejlesztésekre kell majd fordítani. Harrach Péter képviselő szavaira reflektálva megerősítette, hogy az uniós forrásokból szerény keret áll rendelkezésre közútfejlesztésre, s az is elsősorban a nagy európai hálózati elemek építésére, ezért valóban elkerülhetetlen a hazai források bővítése. A megyei önkormányzat bízik abban, hogy a vállalkozások és a települések fejlesztéseit az ágazati programok terhére is ki lehet majd egészíteni, illetve átcsoportosítani más régiókból (például, csapadék-vízelvezetésre, kórházfejlesztésre, a 2-es út fejlesztésére, a leszakadó térségek vidékfejlesztési programjaira, stb.). A kompenzáció tehát létszükséglet a térség, valamint a megye egésze számára. A megye fejlődése nem magától értetődő, illetve automatikus. A 2008-as válság megmutatta, hogy a megye gazdasága milyen sérülékeny a megyék összehasonlításában itt esett vissza a legnagyobb mértékben a gazdasági teljesítmény, a beruházások például negyedével csökkentek, annak ellenére, hogy elhelyezkedése és humán adottságai, a régió felvevő piacának mérete és vásárlóereje, valamint a jelenlévő termelési kultúrák valóban erős alapot jelenthetnének egy dinamikusabb bővüléshez. Óriásiak ugyanakkor a fejlettségbeli különbségek, és nehezen kompenzálható termelékenységben az a hátrány, amit az uniós támogatások elosztásában szenved el a megye egésze. Ezért tekinthető eredménynek, hogy a Pest megyei települések egy részében a támogatási intenzitás lényegesen nagyobb lehet, mint eddig, illetve mint ami adható lenne 2014 és 2020 között. Vác térségben a nagyvállalatok 35%-os, a középvállalatok 45%-os, a kisvállalatok akár 55%-os támogatási intenzitással is támogathatóak lesznek. Ez Vác esetében jelenleg kedvezőbb, mint eddig, ami azért fontos, mert Vácon a vállalkozások száma és pályázati aktivitása alapján várható, hogy a források lehívása sikeres és eredményes lesz. A megye elképzeléseit ismertetve az előadó hangsúlyozta, hogy tradicionális és a jövő ágazatait egyszerre kell segíteni. A megye gazdasága ugyanis nem csak GDP kibocsátást tekintve, hanem szerkezetében sem felel meg egy európai értelemben vett versenyképes régiónak. A megyei stratégiához végzett kutatás is megerősítette, hogy a gazdasági szereplők tervezett fejlesztéseinek jellege elsősorban a technológiai fejlesztésre és gépbeszerzésre, építésre és telephelyfejlesztésre irányul. Jelentősen kisebb arányban szerepel a termékfejlesztés, az IKT fejlesztés, az oktatás és képzés; még kevesebb a szervezetfejlesztés. Azaz továbbra is nagyon alacsony a nem materiális befektetések, másképpen az olyan ráfordítások aránya, amelyek az új megoldások alkalmazását, a tudás adaptálását, a szélesebb értelemben vett innovációt segítik. A hazai vállalkozók esetében még mindig domináns a technológiai fejlesztések, a gépesítés és a fizikai állótőke bővítése. Továbbra is nagyon alacsony azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek üzleti tervet készítenek, különösen hosszabb távra. Figyelmet érdemlő tény az is, hogy a vállalkozások mindössze 10 11%-a épít saját erőre a beruházások megvalósításában, 40 50%-a vesz igénybe hitelt, és 85%-a pályázatból bővíti a forrásait. Az új európai uniós pályázatokat várhatóan októberben írják majd ki. A korábbi közreműködő szervezeteket megszüntették, illetve minisztériumok alá sorolták. A területi programokról a megyék (és Budapest) döntenek, a regionális fejlesztési ügynökségek a megyei önkormányzatok tulajdonába kerültek. Megszűnik a papír alapú dokumentáció, az önkormányzatoknál a versenyeztetés. Az elvárt igazolások, dokumentumok beszerzése az állami szervezetek feladata lesz.

12 12 Kitekintő Gazdaság A Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ kiemelt eszköze a határon átnyúló gazdaságszervezésnek Európa jelentősen veszített a versenyképességéből az elmúlt esztendőkben kezdte beszédét Szijjártó Péter államtitkár. Ennek érzékeltetésére elég egy számsort felvillantani. A világ lakosságának kb. 8 százaléka lakik Európában. A világ GDP-jének 25 százalékát állítja elő az öreg kontinens, közben pedig itt, Európában osztjuk szét a világ szociális kiadásainak 50 százalékát. Nyilvánvalóan szerkezeti változtatásokra, strukturális reformokra, mélyreható változásokra van szükség ahhoz, hogy Európa visszanyerje azt a versenyképességét, amellyel korábban rendelkezett. Van egy térsége Európának, amely gyor sabban reagált ezekre a kihívásokra. Gyorsabban tudta végrehajtani azokat a változásokat, amelyek nyomán egy, a munkát és a munka alapján való előrejutás lehetőségét biztosító társadalmakat épített fel. Ez a térség pedig Közép- Európa, amely az elkövetkezendő időszakban az európai növekedés motorja lesz. Ráadásul Közép-Európa előnye az is, hogy a német iparral rendkívül szoros együttműködést tudott felépíteni. Ennek a közép-európai együttműködésnek, amely az európai növekedés motorja lesz a jövőben, egy nagyon fontos láncszeme a magyar-szlovák kétoldalú együttműködés. Dusan Petrik, a szlovák gazdasági minisztérium államtitkára a mikro-, kis- és középvállalkozások együttműködését javasolta Szlovákia Magyarország számára kiemelten fontos, negyedik legfontosabb kereskedelmi partner, akivel külkereskedelmi forgalmunk 5,5 százalékát bonyolítjuk le, kb. 8,6-8,8 milliárd euró értékben, ha a tavalyi évet tekintjük. A kölcsönös munkahelyteremtő befektetések is jelentős mértékűek. Magyarországról a Szlovákiába irányuló tőkebefektetések elérték az 1,2 milliárd eurónyi nagyságrendet, ráadásul ma már 8 ezer alapvetően kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó magyar cég működik Szlovákiában. Szlovákiából is most már lassan 150 millió eurónyi munkahelyteremtő tőke van jelen Magyarországon. A mindenkori magyar külgazdasági politikai vezetés számára komoly kihívást és feladatot jelent, hogy jelentősen növelnünk kell a magyar kis- és közepes vállalkozások részarányát a külkereskedelemben. A magyar foglalkoztatottaknak kb. 75 százalékát a kis- és közepes vállalkozások alkalmazzák, de a magyar export teljesítményből ugyanez a szektor mindössze 20 százalékkal részesedik. A magyar gazdaságnak nagyon komoly növekedési forrása a kis- és közepes vállalkozások részarányának növelése a külkereskedelemben. Itt az államnak feladata van. Ezért hoztuk létre a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, ezért nyitjuk a kereskedőházakat világszerte. Az a célunk, hogy 12 ezer olyan magyar kisés közepes vállalkozás legyen belátható időn belül, amely képes a külpiacokon sikerrel megállni a helyét. Magyarul, 12 ezer olyan kis- és közepes cégünk legyen, amely képes exportképes szolgáltatásokat és termékeket előállítani. Ma kb ilyen vállalkozással rendelkezünk. A kis- és közepes cégek elsődleges célpiacai a környező országok. Vereczkey Zoltán, Szijjártó Péter, Dusan Petrik és Kupcsok Lajos Magyarország leghosszabban Szlo vákiá val határos. A legkézenfekvőbb, hogy a magyar kis- és közepes cégek, ha a külpiaci jelenlétüket kívánják bővíteni, akkor az egyik elsőszámú célországuk éppen Szlovákia. Magyarország és Szlovákia között húzódik Európa egyik leghosszabb határvonala, amely hosszabb a spanyolfrancia, vagy akár hosszabb a német-lengyel határnál is, 646 km hosszú. Európában az egyik leghosszabb határszakasszal rendelkezünk, amelyen azonban az egyik legritkább az átjárási lehetőség. Több mint 20 km az átlagos távolság a határátkelőhelyek között. A ritkán átjárható határ gyakorlatilag lefelezi a kis- és közepes cégek által elérhető piac nagyságát és elvág egymáshoz szorosan kötődő gazdasági térségeket. Ezen versenyhátrányunk leküzdése érdekében a két ország miniszterelnökének megállapodása alapján Magyarország és Szlovákia elindította a két ország történelmének legnagyobb közös fejlesztési programját, amelynek keretében az elmúlt egy évben négy új határátkelési pontot adtunk át a magyar-szlovák határon. Két kompjáratot és két utat, folyamatban van két határátmenet autó pálya kapcsolattá fejlesztése, valamint egy Duna-híd, és egy újabb teherkomp-kapcsolat előkészítése, illetve kivitelezése. A két miniszterelnök a múlt héten egy olyan megállapodást írt alá, amelynek nyomán 2020-ig európai uniós forrásokból huszonegy új határon átívelő összeköttetést hozunk létre a magyar-szlovák határon ig tizenegy új utat, hét Ipoly-hidat építünk, valamint létrehozunk két újabb kompkapcsolatot. Tehát elmondhatjuk,

13 Kitekintő Gazdaság 13 Szijjártó Péter a megvalósításra kerülő infrastruktúrafejlesztések fontosságát hangsúlyozta hogy 2013-hoz képest 2020-ra megduplázzuk a magyar-szlovák határon átívelő határkapcsolatok számát és mindezt európai uniós forrásból finanszírozzuk. Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint a projekt megvalósításában részt vevő szlovák és magyar kamarai tisztségviselőknek. Mivel a kis- és közepes cégek együttműködésére építünk, ezért a kamarák itt kulcspozícióban vannak. Természetesen sok olyan terület van, sok olyan gazdasági ágazat van ilyen például az autóipar, ahol versenytársai vagyunk egymásnak, de ezeken a területeken is megtalálhatjuk az együttműködés formáját a harmadik országbeli beszállításoknál, vagy a harmadik országbeli piacokon való megjelenések esetében. A két kormánynak és a kamaráknak az elkötelezettségét világosan jelzi a magyar-szlovák gazdasági együttműködés fejlesztése iránt, hogy ilyen infrastrukturális és fizikai fejlesztéseket hajtunk végre közösen, valós otthont, valós lehetőséget biztosítva a két ország vállalkozásai közötti együttműködés fejlesztéséhez. Engedjék meg, hogy a Magyar Kormány nevében egyrészt köszönetet mondjak Szlovákia Kormányának a nyitottságért és az együttműködésért és köszönetet mondjak a két ország kamaráinak, vegyes kamarájának azért, hogy a két ország vállalkozásainak együttműködéséért oly sokat tesz. Az együttműködésé fizikai megvalósulását közösen ünnepelhetjük meg. Dunaszerdahelyen tartotta ülését a Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara A Pest megyei kamarát képviselő Décsi Endrénét választották alelnökké Április 11-én a dunaszerdahelyi Villa Rosa étteremben tartotta soros elnökségi ülését a Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara Világi Oszkár elnök és Kupcsok Lajos társelnök vezetésével. Az ülésen részt vettek a kamara korábban megválasztott elnökségi tagjai, köztük szlovák oldalról Zita Zemková, az OTP szlovákiai regionális vezetője, Diana Strofová LOAR-VE, a.s. képviselője, magyar oldalról Décsi Endréné, a PMKIK kézműves tagozatának elnöke, Horváth Nóra, a Győr- Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselője, Tényiné Stark Mária, az MKIK nemzetközi igazgatója, dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Tóth László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldötte. Az elnökségi ülésen folytatódott a szervezeti és a személyi struktúra kiépítése, melynek során az elnökség saját tagjai sorából magyar alelnöknek választotta Décsi Endrénét, a szlovák alelnök pedig Zita Zemková lett. Az elnökség öt bizottság létrehozásáról döntött. A jövőben oktatási, kézműipari, turisztikai, ipari-kereskedelmi és agrárügyekkel foglalkozó bizottság segíti a vegyes kamara munkáját. A PMKIK csaknem 40 vegyes kamarai tagjából már előzetesen többen jelezték részvételi szándékukat az Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara munkájában. Az elnökség kinevezte a szervezet ügyvezetőjét, dr. Bernáthová Silvia személyében. Az elnökségi tagok megállapodtak abban, hogy kiemelten kívánnak foglalkozni az idei évben a két ország gazdaságát alapjaiban meghatározó ágazatokkal. Ennek keretében autóipari beszállítói rendezvényt, konferenciát szerveznek, csatlakoznak a Hungexpo területén ősszel sorra kerülő autóipari nagyrendezvényhez. Szlovákiában és Magyarországon egyaránt szerveznek élelmiszeripari, gasztronómiai a két ország vendéglátóit megmozdító programokat. Döntöttek arról is, hogy soron következő elnökségi ülésüket Törökbálinton, a Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központban tart ják. A vegyes kamara elnök sége részéről a Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Köz pont törökbálinti megnyitó ünnepségen résztvevők hangsúlyozták, hogy már az elmúlt néhány hónap tapasztalatai is bizonyítják, a központ létrehozása hatékonyan, tevőlegesen segíti a magyar és a szlovák vállalkozók közötti gazdasági kapcsolatokat. A Magyar Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara június 5-ére tervezett soron következő ülésével egyidőben és azonos helyszínen, Törökbálinton a Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központban a Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a magyar partner PMKIK tagjai között kétoldalú üzletembertalálkozóra kerül sor. Teljes egyetértés, konstruktív dönté sek jellemezték a Magyar Szlovák Keres kedelmi és Iparkamara elnökségi ülését

14 14 Kitekintő Gazdaság Segíteni fogja a vállalkozók egymásra találását a főkonzulátus is Alakuló kapcsolatok Kassa önkormányzatával Kamaránk Nemzetközi Kapcsolatok Bi zott ságának elnöke, Kárpáti György, vala mint a bizottság egy tagja, Czagányi Zoltán Kas sára tett látogatást. A cél elsősorban a kap csolatfelvétel volt Kassa megye önkormányzatánál Ing. Zachariás Istvánnal. A megyei alelnök úr fogadta a kamarai dele gációt az önkormányzat épületében. A megbeszélésen elhangzott a PMKIK Kár pát-medencei stratégiája, valamint az, hogy kiemelt figyelmet fordít a felvidéki kap csolatokra. Fontos célként tűzték ki a megbeszélésen jelenlévők a 2014-es közös projektek előkészítését, valamint az európai uniós pályázatokban való közös részvétel elősegítését. Ezt követően a kamarai küldöttség egy hosszabb megbeszélésen vett részt Magyarország Főkonzulátusán Czim balmosné Molnár Éva főkonzul asszonnyal. A kölcsönös bemutatkozáson túl szó esett a jövőbeli lehetséges közös munka pontjairól, hogy milyen módon, mely területeken tudna a főkonzulátus és a PMKIK együttműködni. Segíteni kell a határ mindkét oldalán a vállalkozások egymásra találását, akár közös uniós pályázatokkal, vagy akár a határon túli vállalkozók képzésével. Kiemelt fontosságú a szakképzés, amelynek minden ágazatában vannak lehetőségek a felvidéki területen. A Dunamenti Kereskedelmi Kamarák Szövetségében való szoros együttműködési lehetőségek kiaknázása mellett fontos kiemelni a Németországban kialakított nagyon jó kamarai kapcsolatok esetleges bevonását a felvidéki térségbe. Igény lenne mindkét oldalon új szakterületek közös pályázatba való bevonására; ilyen például az egészségügy, amely kiváló lehetőségeket nyújtana új projektek megvalósítására. Kárpáti György, Ing. Zacharias István és Mihók Gábor Czagányi Zoltán, Czimbalmosné Molnár Éva, Kárpáti György és Mihók Gábor Nőttek az átlagkeresetek az év elején Az átlagkeresetek 1,3 százalékkal nőttek az idén január-februárban a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékos volt a növekedés, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a forintot közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A versenyszférában 5,4, a költségvetés területén 9,1, a nonprofit szervezeteknél 9,0 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a január-februárhoz viszonyítva. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan , a közszférában , a nonprofit szervezeteknél , míg a közfoglalkoztatottak forintot kerestek. A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, forint. Ezt az információ és kommunikáció követte forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) forinttal. A legkevesebbet, forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók keresték. Utánuk a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásban dolgozók következnek forinttal, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágak dolgozói forinttal január-februárban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan forint az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9800 forint juttatást kaptak ezen a címen. Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké , a szellemi foglalkozásúaké forint. Az idén a nettó keresetek változása megegyezik a bruttó keresetek változásával, miután a keresetet terhelő járulékok és a személyi jövedelemadózás szabályai változatlanok maradtak. Január-februárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé emelkedtek, mint a keresetek. A forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt magasabb a január-februárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.

15 Gazdaság A jövő teljesen kiszámíthatatlanná vált Globalo-csapdában az állam és állampolgár 15 Azt ma már minden ember érzi, hogy a világban megrendítő és vészjósló átalakulás megy végbe, és talán ma már azt is egyre többen sejtik, hogy ennek a valóságos oka egészen más, mint amit az uralkodó (neoliberális) gondolkodásmód sugall. Pontosabban a globális véleményhatalmi rendszer az okokról nem is beszél, csak kijelenti, hogy a jóléti államnak vége, és ezentúl fogyasszanak kevesebbet az állam és az állampolgárok. Mert a válság igazi kiváltója az, hogy ezek csak pazarolnak, dőzsölnek, hedonizálnak itten összevissza, és persze e túlfogyasztásuk nyomán jól el is adósodtak. A fiskális alkoholizmusba süllyedő felelőtlen állam, pontosabban az ezt üzemeltető cinikus és hazug politikusok, akik persze csak a választók kegyeit keresik, így viszik végromlásba a világot. Pontosabban csak vinnék, ha nem lennének elég éberek a neoliberalizmus léthatárőrei, akik megálljt parancsolnak az ilyen felelőtlen szereplőknek. Tegyük hozzá, politikusok felelőtlen cinizmusa akár igaz is lehetne, a világot irányító nem létező szuperstruktúra csak arról nem beszél ennek kapcsán, hogy a politikai osztály szétrohasztását éppen ő maga gerjeszti folyamatosan. Szóval az állam és az állampolgár globalo-büntibe került. Hogy ez a szinte karikatúraként működő, önmaga paródiájává vált elbeszélési mód hamis, azt ma már tehát sokan érzik, de nem nagyon jött még létre az a narratíva, amely a valóságot igyekezne feltárni. Az alábbiakban a probléma néhány olyan elemét próbálom összeszedni, amelyek talán segíthetnének minket e feltáró munka során. A válság fő oka a gazdaság-technikai felszínen kétségtelenül az, amit egyébként az uralkodó észjárás is megnevez, hogy tudniillik Ázsia rohamosan növeli részarányát a világgazdaságban, és a társadalom ott egészen másképpen szerveződik, a termelés rendszerének családüzemei ott sokkal alacsonyabb költséggel működtethetők, és ez a termékek és szolgáltatások árát folyamatosan viszi lefelé világszerte. Ám ennek olyan kulturális mélyszerkezeti okai vannak, amit nem lehet csak úgy másolni, sőt valószínűleg nem is volna célszerű ezt az utat követni. Emögött a létstratégia nyomán ugyanis ha egykét évtizeden belül nem mennek végbe Bogár László: A tőke tehát ledobta magáról a hagyományos kölcsönös felelősségre épülő szolidaritási kötelékeket, és sorsára hagyta az államot, illetve annak polgárait. az alapvető korrekciók olyan végzetes vagyonfelélő rablógazdálkodás fogja szétrobbantani ezeket a társadalmakat, amelynek éppen elkerülése lenne a fő cél. A külső és belső természetet egyaránt kifosztó rablógazdálkodás már ma is iszonyú feszültségeket kelt. Kínában például olyan környezeti katasztrófák egész sora következhet be, hogy ez az egész világ sorsát befolyásolhatja. A három szakrális őselem közül a (termő)föld és a víz rohamosan fogy, és a harmadik a (tiszta) levegő is egyre inkább hiánycikké kezd válni. A népességrobbanás megakadályozásának politikai-stratégiai szándéka és a kapitalizmus történelmileg példátlan brutalitású bevezetése ellenkező előjelű demográfiai katasztrófával fenyeget. Ez ugyanis éppen annak a tradicionális történelmi családi mélyüzemnek az újratermelésébe avatkozik be drasztikusan, amelynek az elképesztő erejű globális térnyerés köszönhető. Ma és az előttünk álló évtized során azonban még mindent az az egyszerű tény határoz meg, hogy Kína, India és a kis tigrisek gyakorlatilag a világ ipari tömegtermelésének döntő többségét képesek előállítani. Az olcsó munkaerőre épülő olcsó áruk azonban a Nyugaton termelt javak árát is olyan mértékben törik le, hogy ebből az árból már nem lehet fedezni a tőke- és munkaerő-tulajdonosok eddig élvezett jövedelmeit. De itt jön a kérdés legkényesebb része, hogy akkor kinek a jövedelme csökkenjen, a tőke- vagy a munkaerő-tulajdonosáé? Mivel a közvéleményt manipuláló hírközlési eszközök a tőketulajdonosok kezében vannak, így evidens módon lehetett kialakítani azt a tévképzetet, hogy csakis a munkaerő-tulajdonosok jövedelme, tehát a reálbér csökkenhet. Pedig lássuk be, logikailag csökkenhetne ezzel az erővel a profit is. Az uralkodó neoliberális eszmerendszer arra hivatkozik, hogy akkor viszont a tőketulajdonosok kivonják a tőkéiket, és katasztrofális munkanélküliség lesz. Csakhogy így is ez van történülőben, sőt a reálbérek folyamatos csökkentése is tovább súlyosbítja a munkaerő-tulajdonosok helyzetét. Ráadásul a tőketulajdonosok nemcsak kevesebb munkahelyet üzemeltetnek, és kevesebb bért fizetnek, hanem kevesebb adót is, tehát az állam is elszegényedik, és ennek fő kárvallottjai szintén a munkaerő-tulajdonosok meghatározó csoportjai lesznek. És a végső csapás, hogy ha eladósodással próbálnak kilábalni szorongató helyzetükből, akkor ezzel csak végzetes csapdába kerülnek, mert a csökkenő jövedelmeikből egyre kevésbé tudják kifizetni a növekvő kamatokat. És ezzel, mint látjuk, elkezdődik a megszorítások pusztító negatív spiráljának az elmélyülése. Ennek az egésznek a feltételét az 1989-es washingtoni konszenzus eszmerendszere teremtette meg. A tőke-munka hatalmi kapcsolata eleve aszimmetrikus, hisz a tőkés tud nem tőkésként élni, de a munkás nem tud nem munkás lenni, mert éhen hal. A tőke tehát ledobta magáról a hagyományos kölcsönös felelősségre épülő szolidaritási kötelékeket, és sorsára hagyta az államot, illetve annak polgárait. Ám az öngerjesztő lefelé mutató spirál polgárháborús viszonyokat teremt, vagyis az új egyensúlyi helyzet így egész biztosan nem fog tudni kialakulni. A jövő teljesen kiszámíthatatlanná vált, és minden azon múlik, hogy a világot meghatározó erők hajlandónak mutatkoznak-e a helyzet megértésére, és az 1989-es washingtoni konszenzus neoliberális elveinek a korrekciójára. Ha nem, akkor e globalocsapda minden iszonyú következménye egyszerre robbanhat rá világunkra.

16 16 Gazdaság Egyre markánsabban kirajzolódik egy alapvető átrendeződés Csökkent a megyei álláskeresők száma Pest megye gazdaságára az elmúlt három évben folyamatosan jellemző volt a kedvező és kedvezőtlen hírek váltakozása. Az elmúlt három évet sokkal inkább egy útkeresés jellemezte, ahol a makrogazdasági adatok és egyes ágazatok ingadozó teljesítménye volt látható. E sajátos helyzetre jó példa az (ipari) export és a turizmus teljesítményének folyamatos növekedése (az ipar értékesítésén belül az export aránya elérte a 67,3%-ot), és ezzel egy időben a beruházások csökkenése. Míg az előbbi jó hír, és a gazdaság versenyképességének erősödéséről tanúskodik, addig a beruházások csökkenése hosszabb távon tartósan stagnáló pályára kényszerítheti a megye gazdaságát. Ezért olyan fontos, hogy 2013 III. és IV. negyedévében jelentősen nőttek az ipari beruházások, s azon belül is a gépek és berendezések beszerzése. A beruházások növekedése alapvető jelentőséggel bír a tekintetben, hogy a javuló gazdasági teljesítmény hatása kiterjedt legyen. A növekvő export és a turizmus egyre jobb teljesítménye önmagában nem teremtett elég munkahelyet ahhoz, hogy ellensúlyozza a kedvezőtlen folyamatokat, mint például a szolgáltatató vállalkozások stagnálása, a költségvetési szférában dolgozók számának csökkenése, az építőipar tartós és jelentős visszaesése, az ipar, és azon belül a feldolgozóipar hazai értékesítésének trendszerű csökkenése. Megfigyelhető volt a munkanélküliség országos átlagot is meghaladó növekedése, melynek eredményeképpen a Pest megyei munkanélküliségi ráta egyre közelebb került az országos átlaghoz. Pest megye gazdasága szerkezeti változáson megy keresztül. Ez igaz a feldolgozóiparra, és az építőiparról is elmondható. Az építőiparban például nem csak a kivitelezésben, de az alapanyaggyártásban és általában a termelési vertikum egészében is leépítésre kerültek korábban jelentősnek mondható kapacitások és munkahelyek, a még működő vállalkozások pedig új piacok felé fordultak. Így korántsem biztos, hogy a növekvő kereslettel a Pest megyei munkahelyek száma fog bővülni. A beruházási dinamika remélhetőleg előrevetíti a fordulat, a tartós gazdasági növekedés esélyét. Egyrészt az a tény, hogy az év egészét alapul véve is 18%-kal nőtt a beruházások értéke; még inkább az, hogy a beruházások egyre nagyobb részét teszik ki az ipari beruházások. Az utóbbi részaránya az év egészében is elérte az 52,7%-ot, azon belül 59%-ot az új gépek és berendezések beszerzése teszi ki, ami a beruházási ráfordítások egészséges szerkezetéről tanúskodik. Növekedésnek indult a foglalkoztatás és csökkent az álláskeresők száma. Az év végére a munkanélküliségi ráta jelentősen visszaesett, 8,5%-ra, a munkanélküliek száma 50 ezer főre, a nyilvántartott álláskeresők száma 33 ezer főre mérséklődött (ez 19%-os csökkenést jelent éves összehasonlításban). A pályakezdők és a 25 év alatti álláskeresők száma is csökkent (9,1 és 19,2%-kal). A foglalkoztatottak száma ezzel szemben egy év alatt 21 ezer fővel bővült, elérte az 534 ezret, és a foglalkoztatási ráta is 55,1%-ra emelkedett. A bruttó és a nettó átlagkeresetek az elmúlt egy évben is emelkedtek (4,2 és 5,6%-kal) ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete forintot tett ki, ezzel Pest megye a 6. volt a megyék rangsorában. A válság előtti időszakkal összevetve a gazdaság persze még nem tért magához teljes mértékben. A beruházási volumen is csak durván kétharmada a válság előtt mért értéknek. Ez akkor is jelentős elmaradás, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi beruházási boom volumenének jó részét olyan ingatlanfejlesztések, kereskedelmi, ipari és lakáscélú építkezések adták, melyek jó része nem bizonyult megalapozottnak, illetve fenntarthatónak. A munkanélküliség is óvatosságra int, hiszen a Pest megyei ráta éveken keresztül az egyik legalacsonyabb volt a megyék között, és az év végi fellendüléssel együtt is még mindig csak a hatodik legjobb az országban. A foglakoztatás növekedésétől egyelőre elmaradó mértékben emelkedik az alkalmazotti létszám, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak egy része más helyen (Budapesten, más megyében, vagy külföldön) és módon vállal munkát. A Pest megyében regisztrált vállalkozások száma például tovább emelkedett, az év végére meghaladta a 199 ezret. Az ipari termelés 2,5%- kal csökkent, a legalább 50 főt foglalkoztató feldolgozóipari vállalkozások termelése pedig csak 0,3%-kal nőtt. Az is tény azonban, hogy a Pest megyei gazdaságnak kézzelfoghatóan erős, ígéretes szegmensei vannak. A feldolgozóipar egyes ágazatai nem csak a negyedéves összehasonlításban teljesítenek jól, éppen ellenkezőleg, az elmúlt három év összegzése alapján egyre markánsabban kirajzolódik egy mély, alapvető átrendeződés. Egyes gépipari ágazatok teljesítménye ötödével nőtt: a járműgyártás (2013. IV. negyedév: +20,8%), az élelmiszeripar, és a műanyagipar növekedése hosszabb távon is megalapozott és erős. A fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék gyártása ban 18,6%-kal nőtt. A gyógyszeripar termelése csökkent, de több évre visszatekintve erőteljes a növekedés ebben az

17 Gazdaság 17 ágazatban is. Ami tartósan lehúzza az ipar teljesítményét az a korábban meghatározó súllyal bíró, de ma már csak negyedik legnagyobb ágazat a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása folyamatos csökkenése (2013. I IV. negyedév: 22%). A Pest megyei feldolgozóipar szerkezete már egészen más képet mutat, mint 2010-ben. Sokszínűbb, több lábon áll, s az is elmondható, hogy elsősorban a munkaerő-intenzív tevékenységek hagyták el a megye területét, miközben folyamatosan erősödtek azok az ágazatok, illetve vállalkozások, ahol magasabb a gépesítés aránya és a technológiai színvonal. Az élelmiszeripar szerkezete is megváltozott, sokkal kevésbé függ a helyi piacoktól, és egyre nagyobb arányban szállít exportra (legyen az a közelkülföld, vagy távolabbi felvevő piacok) olyan termékszegmensekben, ahol a logisztika hatékonysága kiemelt versenyképességi tényezőnek számít. A szállítás, raktározás gazdasági ágban egyébként 14,1%-kal nőtt az alkalmazottak száma, ami önmagában is kedvező változás, tekintettel arra, hogy a logisztika milyen nagy szerepet tölt be a megye gazdaságában. Ezek a változások elvileg összhangban vannak a várakozásokkal, melyek a megyei gazdaság modernizációjára vonatkoznak. A feldolgozóipar egészére jellemző például, hogy a hazai értékesítéssel szemben egyre nagyobb az export részaránya. A szerkezetváltás azonban feszültségekkel jár. Egy-egy nagyfoglalkoztató leépítése érzékenyen érinti a térségi foglalkoztatást és az egyes települések adóbevételeit, különösen akkor, ha az adott térség gazdasága nem elég rugalmas és az új befektetők is elkerülik az A Szentendrei Skanzen több tízezer látogatót fogad minden évben adott térséget. Mivel a munkavállalók és a vállalkozások mobilitása trendszerűen emelkedik, a szakképzett népesség, valamint a munkaadó vállalkozások elvándorlása egyre valóságosabb kockázatot jelent a lemaradó kistérségek és települések számára, beleértve a megyével határos, hátrányos helyzetű térségeket is. Végül pedig megállapítható az is, hogy a munkatermelékenység növekedése is elmarad attól, ami egy jelentősen gyorsabb gazdasági növekedéshez szükséges lenne. Az építőipar kibocsátása 13%-kal nőtt, ami kis mértékben haladja meg az iparág országos szinten mért növekedési ütemét (12%). Az új szerződések értéke 28,2%-kal nőtt. A lakásépítés azonban továbbra is igen alacsony szinten áll, ban mindössze 1414 lakást építettek, ami fele a korábbi évben épült lakásoknak. A turizmus növekedése töretlenül folytatódott: 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyeken 7,8%-kal nőtt a vendégek és 8,2%-kal a vendégéjszakák száma (437 ezer vendég és 840 ezer vendégéjszaka). Az országos növekedési ütem ennél kisebb volt: 5,3% és 4,6%. Pest megyében a forgalom több mint 70%- át a belföldi vendégek adják; számuk és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt 9,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégek száma 4,2%-kal, a vendégéjszakák száma 5,7%-kal emelkedett. Kiemelést érdemel a Lengyelországból érkező vendégek számának növekedése (27,2%-os növekedés), a vendégéjszakák tekintetében pedig ugyancsak Lengyelország, valamint Hollandia, Csehország, Svájc és Ukrajna. A legnagyobb küldő ország továbbra is Németország, majd Románia és Lengyelország; a tengerentúlról pedig a Koreai Köztársaság. A mezőgazdaság kiemelkedően jól teljesített. A legfontosabb szántóföldi növényekből, közel változatlan termésterületről majd felével több búzát, 39%- kal több napraforgót, majd harmadával több kukoricát és lucernát takarítottak be, mint 2012-ben. A kisebb súllyal bíró cukorrépa, repce és a burgonya vetésterülete csökkent, a termés mennyisége is elmaradt, de kisebb mértékben. A főbb gazdasági haszonállatok száma nőtt a juhállomány 36,4%-kal, ami felülmúlta az országos növekedést, illetve a sertésállomány esetében úgy nőtt, hogy az országos állomány közben csökkent. Készült a Központi Statisztikai Hivatal által készített Statisztikai tájékoztató, Pest megye, 2013/4 kiadványa (közzétéve március); valamint a tájékoztatóban megadott táblázatok alapján. A mogyoródi Aquaréna nemcsak hazánkban, de Közép-Európában is egyedülálló

18 18 Gazdaság Gazdasági társaságokra szabott új törvénytár Felelősség és helytállás szerves egysége Az új Polgári Törvénykönyv, azaz a évi V. törvény március 15-ei hatályba lépése előtt a kamara számos térségi klubjában szervezett előadást az érdeklődők számára a fenti témában. Az előadás, az új kódex felépítését követve, foglalkozott a jogi személyek általános szabályaival, a gazdasági társaságokra vonatkozó közös rendelkezésekkel, majd az egyes társasági formáknál életbe lépő változásokkal, különös tekintettel a korlátolt felelősségű társaságokra. Szerkezeti változás, hogy a korábban külön törvénybe foglalt Gt. (a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény) bekerült a Polgári Törvénykönyvbe, így a jövőben a Ptk. Harmadik Könyvében kell keresnünk a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Ezzel együtt és a polgári jog szellemével összhangban a szabályozás diszpozitív jellegűvé vált, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvényi szabályoktól a felek megállapodásukkal eltérhetnek, hacsak a törvény ezt kifejezetten meg nem tiltja, pl. hitelezői vagy kisebbségvédelmi okból. Valamennyi gazdasági társaságot érintő újdonság, hogy a tag nem pénzbeli hozzájárulásként akár olyan követelést is a társaság rendelkezésére bocsáthat, amelyet az adós írásban elismert, vagy amely jogerős bírósági határozaton alapul. Módosultak a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának szabályai is a korlátolt felelősségű társaságokat illetően: a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig nem kötelező legalább a felét a társaság rendelkezésére bocsátani, ebben az esetben a társasági szerződés állapítja meg a fennmaradó pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának határidejét, amelyre akár egy évnél hosszabb határidő is biztosítható e szabadságot ellensúlyozandó, a Ptk. korlátozza az osztalékfizetést, és helytállási kötelezettséget ír elő mindaddig, amíg a tagok valamennyi pénzbeli hozzájárulást nem teljesítették. A legnagyobb érdeklődés talán a vezető tisztségviselőket, főként a felelősségüket érintő változásokat övezte. Az előadás részletesen kitért a felelősség formájára (szerződésszegéssel, illetve szerződésen kívül okozott kárért való felelősség), a kártérítés mértékére és a mentesülési lehetőségekre is, e helyütt azonban csak a legfontosabb újdonság ismertetésére van mód: amennyiben a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, úgy ezért a társasággal egyetemleges felelősséggel tartozik, azaz a károsult a kárát akár a társasággal, akár a vezetővel szemben érvényesítheti. A társaság felszámolása esetén a hitelezők is kártérítési követelést érvényesíthetnek a vezető tisztségviselővel szemben, amennyiben az a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzetében a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. A szigorúbb felelősségi szabályok tükrében talán megnő a jelentősége a felmentvénynek, amelyet a társaság legfőbb szerve adhat meg a vezető tisztségviselőnek, igazolva ezzel az ügyvezetési tevékenység megfelelőségét. Ügyvezetők figyelmébe ajánljuk azonban, hogy az új Ptk. alapján a legfőbb szerv csak a vezető kérésére, és a beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönthet a felmentvény megadásáról. A korlátolt felelősségű társaságokra áttérve, de a vezető tisztségviselők témáját folytatva, az új törvény alapján, amenynyiben egy kft-nek több ügyvezetője van, úgy bármelyikük tiltakozhat a másik megtett vagy tervezett intézkedésével szemben. A tiltakozást ilyen esetben a taggyűlés bírálja el, s ha az intézkedésre még nem került sor, úgy azt a taggyűlés döntéséig nem is lehet foganatosítani. Kft-k esetében lényeges változás a törzstőke minimumának 3 millió forintra emelése, amelyet a társasági szerződésnek az új Ptk. rendelkezéseihez való igazításával együtt a hatálybalépést (március 15.) követő első létesítő okirat módosítás alkalmával, de legkésőbb március 15-éig kell megtenni e módosításig a már bejegyzett társaságok a korábbi szabályok (Gt.) alapján működnek tovább. Dr. Sándor Zsófia Dr. Sándor Ügyvédi Iroda KOMMENTÁR Legendák szólnak kontár társaságokról, akik csapnivaló munkájuk végeztével köddé válnak, hogy néhány héttel-hónappal később új néven elölről kezdessék kétes tevékenységüket. Eddig a kárvallottak káromkodása volt az egyetlen eszköz a dilettánsokkal szemben. Most a törvény a vezető(k) számon kérhetőségét is előírja, azért, hogy a korlátolt felelősségű társaságok irányítói ne tehessenek meg bármit korlátlanul. Vendéglátósok, figyelem! Tudnivalók a gázpalack biztonságos használatáról Vendéglátó-ipari helyiségekben propán-bután gázpalackot csak a vonatkozó szabványban rögzítettek szerint szabad tárolni és kezelni. Összegyűjtöttük ezeket. A palack más hőfejlesztő berendezéstől legalább 1,5 méterre, a fogyasztó készüléktől pedig 1,3 méterre legyen, hőmérséklete 40 C-nál ne legyen nagyobb. A palackok tárolását is előírás rögzíti. Szabály, hogy a vendéglátó egység működtetője a palackot ne tegye ki sugárzó hőnek vagy közvetlen napfénynek, valamint a palackot jól szellőző helyen tárolja, nyílt lángtól, elektromos berendezésektől és áramforrásoktól távol. Nem tárolható pincében vagy zárt helyen, mivel a PB-gáz nehezebb a levegőnél, és a mélyebben fekvő területeken összegyűlve gyúlékony keveréket képez a levegővel. Üzembe helyezéskor a palackot a PB-gáz használatához kialakított nyomásszabályzóval kell felszerelni, amely megóvja a készüléket a hőmérséklet hatására bekövetkező nyomásváltozástól. A palackhoz csak az előírt típusú nyomásszabályzó használható, amelynek felszerelésekor mindig használati utasítás szerint kell eljárni, és mindaddig zárva kell tartani a szelepet vagy a szabályozó csapot, amíg a nyomásszabályozó nincs biztonságosan rögzítve. Értelemszerűen a berendezés összeállítása közben tilos a dohányzás! Soha nem szabad nyílt lángot használni az esetleges szivárgás ellenőrzésére, az kizárólag szappanos oldattal nézhető meg! Életet menthet, ha rendszeresen ellenőrizzük, hogy a gumicsövön nincs-e lyuk vagy repedés.

19 Gazdaság Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás 19 Építőgép-kezelői jogosítványok cseréje A Magyar Közlöny 2014/50 számában olvasható a nemzetgazdasági miniszter 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelete az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól. A rendelet április 4-én hatályba lépett és az ezt követően folyósított támogatásokra kell alkalmazni. A munkáltató választása szerint e rendelet rendelkezései a január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók. A rendelet kihirdetését követően a munkáltatók megkezdhetik a munkavállalók lakáscélú hiteleihez cafeteria elemként nyújtott támogatás utalását. Lakáscélú hiteltörlesztés teljesen adó- és járulékmentes cafeteriából is lehetséges. A támogatási lehetőség ugyan már a Magyar Közlöny 2013/199 számában olvasható évi CC. törvényben szerepelt, alkalmazásához azonban ez a miniszteri rendelet is szükséges január 31-én Új cafetéria-elem az adómentes lakáshitel támogatás cím alatt arról jelent meg tájékoztatás, hogy ettől az évtől a lakáshitelek törlesztését a munkahely adómentesen segítheti. Az adómentes lakáshitel támogatás 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint lehet, a meglévő lakás értékének 30 százalékáig vehető igénybe új és régi lakásra, forint és devizahitelre egyaránt. Azok a dolgozók jogosultak erre, akik méltányolható lakásigényükre banki hitelt vettek fel az elmúlt években és korábban még nem használták ki a munkáltató által kedvezményesen juttatható keretet. Az adómentes támogatás beépíthető a vállalati cafeteria rendszerbe annak egyik elemeként, ugyanakkor a cafeteria rendszer megléte önmagában nem feltétel a támogatás biztosításához. A juttatást a munkáltatónál írásban kell kérni, és a munkáltató döntése alapján, a cég közvetlenül utalja majd a pénzintézetnek is. Minden munkavállaló csak annyival csökkentheti a lakáshitelének törlesztőrészletét ezzel, amekkora a számára kiosztott cafeteria keret. KOMMENTÁR: Közhely, hogy jó munkát csak biztos hátországgal lehet végezni. Így a munkaadók a legérdekeltebbek abban, hogy dolgozóik nyugodt otthonból induljanak naponta. A most bevezetett cafeteria formájában adható munkáltatói lakáshitel-támogatás, akár a cég irántunk érzett elégedettségének fokmérője is lehet. A hatályos jogszabály a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet értelmében a 2010 előtt kiadott építőgép kezelői jogosítványokkal (6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján) már csak december 31-ig kezelhetik a bejegyzett géptípusokat tulajdonosaik. A Barhács és Társa Kft vállalja a jogosítványok targoncavezető, emelőgépkezelő, földmunkagép kezelő stb. cseréjéhez szükséges képzések és vizsgák megszervezését. Elérhetőségeink: 1089 Budapest, Vajda Péter u. 10/a, telefon: 06/1/ , Kérdésével forduljon bizalommal kollégánkhoz: Barta Tivadar 06/20/ Az adóbevallás egyre egyszerűbb lesz Egyre több személyijövedelemadóbevallás érkezik az interneten keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, tavaly az összes bevallás mintegy negyede elektronikus formában jutott célba. Idén egyebek mellett már az adónyilatkozat is egyszerűen letölthető a NAV honlapján található banner segítségével, a kész bevallást pedig kinyomtatva és aláírva papíron, vagy az ügyfélkapun keresztül az interneten is továbbítani lehet a NAV-hoz. A banner-technológia sikerére alapozva, a NAV szakemberei kiterjesztették az internetről telepíthető szja-bevallások körét, így a 1353-as bevallási formán túl már a 1353 ADÓNYILATKOZAT jelű nyomtatvány ( söralátét ) is egyszerűe n elérhető és letölthető. (Korábban az szjabevallás elektronikus benyújtásához négy programot kellett az adózóknak telepíteniük. Ezt a bonyolult folyamatot egyszerűsítette nagymértékben a tavaly bevezetett szja-banner.) A szükséges programokat a gov.hu honlap Kiemelt témák kategóriájában található SZJA menüpont alatt lehet letölteni és telepíteni. A telepítés előtt elolvasható, hogy milyen feltételekkel választhatók az egyes személyijövedelemadó-bevallási nyomtatványok, és megtekinthetők a felhasználói útmutatók is, valamint a programok telepítéséhez szükséges Java futtatókörnyezetről is itt található tájékoztatás. A kiválasztott nyomtatvány telepítése a bevalláskitöltő program nevét megjelenítő képre kattintva indul. A futtatás során az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a kiválasztott nyomtatvány (1353, 1353NY vagy 1353ADO) és a nyomtatványhoz tartozó aktív súgó is települ. A Tovább, majd az ezután megjelenő második ablakban a Telepít gombra kattintva néhány percen belül befejeződik a letöltés és a telepítés. A Futtat gombbal indítható az ÁNYK, amely automatikusan megnyitja a telepített nyomtatványt. A programok bármikor futtathatók és újraindíthatók (akár a félig kitöltött bevallás is megnyitható), letöltésük, telepítésük és használatuk nem igényel számítástechnikai és idegen nyelvi ismereteket. A programok elérésében segítséget nyújt a NAV kisfilmje a c. linken.

20 20 Oktatás Kiemelt feladat a hiány- és keresett szakmák figyelemmel kísérése Pályaorientáció: tanácsadás és szervezés A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évi CLXXXVII. számú szakképzési törvény jogszabályának eleget téve minden megyébe, így Pest megyében is pályaorientációval kapcsolatos tanácsadási, szervezési feladatokat látnak el. Ennek köszönhetően indítottuk el tevékenységünket Pest megyében, mellyel a továbbtanulás előtt álló 6-7. osztályos fiatalokat, szüleiket, tanáraikat szeretnénk a sikeres pályaválasztás érdekében információkkal ellátni. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a hiány- és keresett szakmákra felhívjuk a figyelmet, ezáltal támogassuk a szakképzést, a szakma tanulását. Ezek megvalósítására osztályfőnöki órákat, szülői értekezleteket, és nem utolsósorban üzemlátogatásokat szervezünk, melyek szoros együttműködést igényelnek intézményekkel, hivatalokkal, cégekkel, gazdálkodó szervezetekkel. Örömmel tapasztaljuk mind az iskolák, mind a gazdálkodó szervezetek részéről a feltétel nélküli segítségnyújtást, támogatást az órák, üzemlátogatások megszervezésében. Az üzemlátogatások kiemelten fontos szerepet töltenek be a szakképzés támogatásában és a tanácsadás folyamatában. Gazdálkodó szervezetek, szakképzésért felelős személyek beszámolóiból tudjuk, hogy nem kevés azon fiatalok száma, akik a cégeknél kihelyezett műhelygyakorlaton találkoznak először életszerű helyzetekkel, feladatokkal, melyeket megtapasztalva rájönnek, hogy a szakiskola befejezését követően nem kívánnak a tanult szakmában elhelyezkedni. Természetesen ilyenkor a diákok rákényszerülnek egy második szakma kitanulására, mely komoly anyagi kiadásokkal jár, illetve még inkább kitolódik a munkába állás korhatára. Arról már nem is beszélve, hogy további tapasztalatok hiányában megismétlődhet a téves pályaválasztás. E helyzet jelentősen alakítható az üzemlátogatások bevezetésével, mert a megtapasztaláson keresztül szerzett ismeret lehetővé teszi, hogy a diákok (sokszor a kísérőtanárok is) konkrét gyakorlati ismereteket gyűjtsenek, majd tudatosan felhasználják a pályaválasztás pillanataiban. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok találkozzanak a munkavégzés valós körülményeivel, jellegzetességeivel, munkavégzéshez szükséges magatartásformákkal, készségekkel. Az üzemlátogatások másik fontos feladata, hogy emelje a szakemberekről kialakult presztízsét. Tapasztaltuk, hogy jelentősen megváltozik a gyerekekben kialakult kép a munkáról és a munkásemberről, amikor láthatnak folyamatokat illetve kipróbálhatnak egy-egy mozzanatot az üzemben folyó munkából. A pályaorientációs munkánk másik fontos része a pályaválasztási rendezvények megszervezése, lebonyolítása. Ennek köszönhetően sikerült két rendezvényt szerveznünk Maglódon és Budakeszin, amelyre a helyi általános iskolák biztosították a helyszínt. A mag ló dira két iskolából, a budakeszisre 6 iskolából érkeztek a diákok, ezzel közel 500 fiatalt sikerült elérnünk. Tizennégy felkészült előadónak köszönhetően a következő szakmák kerültek bemutatásra: asztalos, elektronikai műszerész, gépi forgácsoló, CAD-CAM informatikus, hegesztő, villanyszerelő, kőműves, burkoló, szociális gondozó és ápoló, idegenvezető, utazásszervező, szakács, cukrász, kiadványszerkesztő, online grafikus, távközlési technikus, fodrász. Ezen kívül tájékoztatást adtunk általános információ néven továbbtanulással kapcsolatos fogalmakról (szakmacsoport, hiányszakma, ösztöndíj) iskolatípusokról. A rendezvény különlegessége, hogy a diákok 7 x 25 perces előadások keretében ismerkedhettek az említett szakmákkal, ahol nem csak hallgathatták és nézhették az előadásokat, hanem aktívan bekapcsolódva kipróbálhattak folyamatokat, mozzanatokat, ennek köszönhetően betekintés nyerhettek a szakmák szépségeibe, nehézségeibe. A rendezvény színvonalát tovább emelte Sárvári Ádám vendégelőadónk, aki asztalos szakmában 2012-ben az Euroskills-en első, Wordskills-en hatodik helyezést ért el, ezzel kiérdemelte a Nemzet Legjobbja címet. A diákokat elkísérték színvonalas rendezvényünkre tanáraik, osztályfőnökeik, vendégeink voltak tankerület vezetők, akik örömmel tapasztalták, hogy első kézből értesülhetnek szakmákról, szakképzéssel kapcsolatos információkról. Pályaorientációs munkánkkal vettünk részt egy német magyar Berufsbildungspreis (Szakképzési díj) pályázaton, motiváció kategóriában. Szakmai vizsgabizottsági elnökök és tagok továbbképzése A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara március 28. és április 11. között 160 szakmai vizsgabizottsági elnök és tag továbbképzését szervezte meg. A képzés a komplex szakmai vizsgák bevezetésére és alkalmazására irányult. Az előadás végén a hallgatóknak tesztet kellett kitölteniük, mely alapján igazolást kaptak a képzésen történő részvételről. A felkészítés országosan egységes tematika alapján történt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a tananyagot dr. Barta Tamás és dr. Madarász Sándor készítette, a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól alapján. A duális szakképzési rendszer része az új vizsgaszabályozás bevezetése. A komplex vizsgarendszer legfőbb változásai a moduláris vizsgákhoz képest az alábbiak: a vizsganapok száma csökken, a vizsgák legfeljebb három naposak lesznek megszűnik a százalékos teljesítményszámítási rendszer, helyette 1-től 5-ig terjedő osztályzattal értékelik a vizsgázókat a vizsgabizottság 3 helyett 4 tagú lesz a vizsgaszervező nem tagja a vizsgabizottságnak megszűnik a kérdező tanári szerepkör a vizsgabizottság tagjai részt vesznek a vizsgáztatásban a vizsgadíjazásnál bevezetésre kerül az alapdíj, mely a mindenkori minimálbér 9,5 %-a az alapdíjon felül négy kategória szerinti változó díj került megállapításra a vizsgamegbízásokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési igazgatósága küldi ki elektronikus úton a vizsgajelentéseket is elektronikus úton kell megküldeni. A felnőttképzésben döntő többségben már komplex vizsgákat szerveznek. Az iskolai rendszerű vizsgák esetében felmenő rendszerben, folyamatosan váltja fel a moduláris vizsgarendszert a komplex vizsgáztatás. A továbbképzés prezentációja megtalálható a pmkik.hu (szakképzés) honlapon.

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Boros Gergely, Képviseletvezető - Pécs 2015. január 20. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alatt Stratégiai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től

Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től Labancz Margit, igazgató Német-Magyar Üzleti Fórum Budapest, 2013. április 4. Állami exportösztönzés Exporthitel ügynökség,

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Arday Balázs Regionális képviseletvezető VOSZ Konferencia Hajdúszoboszló, 2015. április 21-22. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL. Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16.

HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL. Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16. HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16. EGYSÉGES KÜLGAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐ RENDSZER A KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM IRÁNYÍTÁSA ALATT 20

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től. Wertheim-Huszár Zoltán Közép-alföldi Regionális Képviselet

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től. Wertheim-Huszár Zoltán Közép-alföldi Regionális Képviselet A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Wertheim-Huszár Zoltán Közép-alföldi Regionális Képviselet Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alatt Stratégiai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA 1 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELHÍVÁSA SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA VERSENYRE ÉS AZ ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYRE 2012/2013. tanévre A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar és Iparkamarával (MKIK)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása

Kamattámogatás. Mezőgazdasági export finanszírozása Mezőgazdasági export finanszírozása Az Eximbank előfinanszírozó termékeivel a mezőgazdasági-exportteljesítést megelőző időszakra vonatkozóan nyújt finanszírozást a kis-, közép- és nagyvállalatok részére

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Állami exportösztönzés. A versenyképesség fokozása érdekében. A bank és a biztosító integrációja. Az EHP célja

Állami exportösztönzés. A versenyképesség fokozása érdekében. A bank és a biztosító integrációja. Az EHP célja Állami exportösztönzés A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Dobos Zoltán Képviseletvezető,Közép-alföldi Régió Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alatt Stratégiai célok

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Horváth Balázs, regionális képviseletvezető-helyettes Észak-dunántúli régió Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége - A MUNKÁÉRT! KONFERENCIA Esztergom,

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

TARTALOM AKTUÁLIS FÓKUSZ NEMZETKÖZI KUTATÁS HÍREK AKTUÁLIS 10. MAGYAR KÉZMŰVES REMEK - JUBILEUMI DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG BUDAPESTEN A VAJDAHUNYAD VÁRBAN A 2012. április 26-án megrendezett jubileumi díjátadó

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám 2 Tisztelt Olvasó! KÖSZÖNTŐ Ön Magyarország első befektetési tőkegarancia termékeket kínáló pénzügyi szolgáltatójának, a Start Tőkegarancia Zrt-nek havi

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben

Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben Heti Válasz Konferencia - Cégfinanszírozás a kkv-szektorban Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben Bertalan Sándor ügyvezető igazgató 2014. október 29. www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. május

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben