ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN 200 KÉRDÉS 200 VÁLASZ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN 200 KÉRDÉS 200 VÁLASZ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL"

Átírás

1 ÖT ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN 200 KÉRDÉS 200 VÁLASZ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

2 Nálunk megtalálja a választ Ha kérdése van az Európai Unióval vagy Magyarország EU-tagságával kapcsolatban, hívja munkanapokon 10 és 18 óra között a budapesti tarifával hívható telefonszámot: , látogasson el honlapunkra: vagy tegye fel kérdését ben: Öt éve az EU-ban

3 Általános információk 3 Utazás, tartózkodás 20 Oktatás 30 Munkavállalás 40 Szociálpolitika, nyugdíj 53 Egészségügyi ellátás 60 Vásárlás, fogyasztóvédelem 69 Vállalkozás 78 Adók, vámok 96 Euró 103 Mezõgazdaság 106 Környezetvédelem 114 Kutatás-fejlesztés 122 Kultúra 125 1

4 BEVEZETÕ KEDVES OLVASÓ! Az EUvonal EU Tájékoztató Szolgálat több mint hat éve válaszol az Európai Unióval és Magyarország tagságával kapcsolatos kérdésekre. A mindennapi életben megfogalmazódó kérdések gyors, pontos és a gyakorlatban is használható válaszokat igényelnek. A 200 kérdés 200 válasz arra a tapasztalatra és szakmai tudásra épül, amely az EUvonalnál az évek során felhalmozódott. Kiadványunk több kiadásban megjelent már, jelen kiadványban a szolgálathoz beérkezõ több százezer kérdésbõl és válaszból azt a több mint kétszázat ismertetjük, melyeket Önök az utóbbi hat évben leggyakrabban tettek fel nekünk. Arra törekedtünk, hogy a kiadványban mindenki megtalálja az õt leginkább érintõ válaszokat. A füzet hasznos információkat nyújt többek között az uniós utazással, munkavállalással, oktatással, fogyasztóvédelemmel, egészségügyi ellátásokkal valamint különbözõ uniós szakpolitikákkal kapcsolatban, sorra veszi a vállalkozók legfontosabb kérdéseit, és segít eligazodni az EU intézményrendszerében is. Bizonyára lesznek azonban olyanok, akik ebben a kis füzetben mégsem találják meg kérdésükre a választ. Figyelmükbe ajánljuk az EUvonal honlapját (www.euvonal.hu), amelyen több mint ezer kérdés-válasz és több tízezer oldalnyi, kereshetõ és könnyen kezelhetõ ismertetõ áll rendelkezésre az EU-tagság mindennapjairól. Azok, akik még részletesebb információt keresnek, az EUvonal telefonszámán ( ) hétköznap 10 és 18 óra között, vagy en keresztül tehetik fel kérdéseiket. Mindenkinek van kérdése. Nekünk van válaszunk. EUvonal EU Tájékoztató Szolgálat 2

5 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Mit jelent, hogy Magyarország az EU tagja? Magyarország az Európai Unió tagjaként egy közel félmilliárd lakosú gazdasági és politikai közösség tagja, melynek osztozik feladataiban és élvezi elõnyeit. Hazánk a huszonhét tagállamra vonatkozó közösségi politika aktív alakítója: számos magyar tisztviselõ dolgozik az Európai Bizottságban, képviselõink az uniós döntés-elõkészítés és döntéshozatal részesei a Tanácsban és az Európai Parlamentben is. Az EU ugyanakkor mindennapi életünk részévé vált. A közösségi jog számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely közvetlenül kihat a polgárok mindennapjaira, életminõségére. EU-s jogszabály védi például a légi utasokat, akiknek repülõgépe késve indul, szabadon tanulhatunk az EU bármely tagállamában, a legtöbb tagállamban szabadon vállalhatunk munkát, utazásaink során az uniós határok schengeni tagságunkkal szinte észrevétlenné váltak, más uniós országokban is érvényes itthoni egészségbiztosításunk, szigorúbb higiéniai szabályok vonatkoznak az élelmiszerkereskedõkre, szigorúbb elõírások a környezetünk védelmére, és sorolhatnánk azokat a változásokat, melyek mindannyiunkat érintenek. Az EU-tagság a vállalkozásokat sem hagyta érintetlenül. A magyar vállalkozások elõtt immár nyitva áll az unió vámoktól, mennyiségi és technikai korlátozásoktól mentes piaca, s így termékeikkel, szolgáltatásaikkal új vevõkre találhatnak. S ne feledkezzünk el az EU-költségvetésbõl származó jelentõs fejlesztési forrásokról sem, amelyek a vállalkozók, a mezõgazdaságban dolgozók, az önkormányzatok vagy a civil szervezetek számára is lényeges elõrelépésre adhatnak módot a régi tagállamok gazdasági színvonalához való felzárkózásban. Az uniós tagság ugyanakkor kötelezettségekkel is jár. Magyarországnak is hozzá kell járulnia az EU költségvetéséhez, alkalmaznia kell a közösen elfogadott jogszabályokat. Magyarországnak is teljesítenie kell a Gazdasági és Monetáris Unió kritériumait, el kell fogadnunk annak célkitûzéseit, és törekednünk kell a mielõbbi megfelelésre. Az EU-tagság tehát egyfelõl komoly feladatokkal jár, másfelõl gazdag lehetõségeket nyújt rajtunk múlik, hogy e lehetõségekbõl mennyit tudunk kiaknázni. 3

6 Mely országok alkotják az Európai Uniót? 1957-ben hat ország Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország alapította meg az Európai Gazdasági Közösséget, amelyhez 1973-ban csatlakozott Nagy-Britannia, Dánia és Írország. Görögország évi, Spanyolország és Portugália évi felvételével az EK 12 tagúra bõvült, amelyet Ausztria, Finnország és Svédország évi csatlakozása követett. Az Európai Unió legszélesebb körû bõvítésére 2004 májusában került sor, mely során Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozásával az unió 25 tagúvá vált ben Románia és Bulgária csatlakozott az Európai Unióhoz, így az jelenleg 27 tagú. és az Európai Parlament által elfogadott jogszabályok végrehajtásáért, felügyeli, hogy a tagállamok betartják-e a közösségi szabályozásokat. A 27 tagú Európai Bizottságba jelenleg minden tagállam egy biztost delegál, valamennyi bizottsági tag egy-egy szakterületért felelõs. A Lisszaboni Szerzõdés hatálybalépése esetén továbbra is minden tagállam egy-egy biztost delegálhat a Bizottságba. A Bizottság mandátumának ideje öt év. Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása alapján jön létre, miután a tagállamok biztosjelöltjeit az Európai Parlament meghallgatta és alkalmasnak találta. A Bizottság munkáját az elnök irányítja, akit a tagállamok választanak meg. A Bizottság szervezete fõigazgatóságokra és szolgálatokra tagolódik. A fõigazgatóságok a minisztériumokhoz hasonlítanak, amelyekben az EU közös politikáit (mezõgazdaság, környezetvédelem, regionális politika stb.) dolgozzák ki. Hogyan mûködik az Európai Bizottság? Az Európai Bizottságot az Európai Unió kormányának is szokták nevezni, mert feladata, hogy javaslatokat tegyen új jogszabályok megalkotására, felelõs a Tanács Hogyan mûködik az Európai Unió Tanácsa? Az Európai Unió Tanácsa más elnevezéssel a Miniszterek Tanácsa, röviden: Tanács az EU legfõbb döntéshozó és jogalkotó szerve az Európai Parlament mellett. A Tanács a tagállamok szakminisztereibõl áll, 4

7 s a tárgyalt témától függõen kilenc különbözõ összetételben ülésezik. Így megkülönböztetjük: az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsát, a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsot, a Bel- és Igazságügyi Tanácsot, a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsot, a Versenyképességi Tanácsot, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Tanácsot, a Mezõgazdasági és Halászati Tanácsot, a Környezetvédelmi Tanácsot, valamit az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanácsot. A Tanácsban minden tagállam meghatározott számú szavazattal rendelkezik népességének arányában. Magyarország a 345-bõl 12 szavazattal rendelkezik. A döntéseket többnyire minõsített többséggel hozzák meg, de vannak esetek, ahol egyszerû többséggel vagy egyhangúsággal születnek. Az egyes Tanácsok eltérõ rendszerességgel üléseznek, a jelentõsebbek havonta, míg mások évente 2 6 alkalommal. A Tanács munkáját a COREPER, a tagállamok Állandó Képviselõinek Bizottsága segíti. Hogyan mûködik az Európai Parlament? Az uniós polgárok 5 évente, közvetlenül választják meg az Európai Parlamentet. A június 7-i választáson 736 képviselõ, ebbõl 22 magyar kerül megválasztásra. A képviselõk nem országonként csoportosulnak, hanem európai szinten szervezõdõ politikai csoportokat (frakciókat) alkotnak. Az Európai Parlament székhelye Strasbourg, de az üléseket elõre meghatározott ütemterv szerint Strasbourgban és Brüsszelben tartják, megosztva. A Parlament fõ feladata a jogalkotás, melyet többféle eljárás keretében a Tanácscsal közösen gyakorol. Jelentõs szerepe van az uniós költségvetés elfogadásában és a költségvetési kiadások ellenõrzésében. Általános ellenõrzési jogkörrel rendelkezik az uniós szervekkel, így a Bizottsággal és a Tanáccsal szemben is. Az Európai Parlament jelentõsége az integráció mélyülésével folyamatosan nõ, jogkörei bõvülnek. (Az Európai Parlament nem azonos az Európa Parlamenttel, ami az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése és tagjai a tagországok nemzeti parlamentjeinek delegáltjai.) 5

8 Mi az Európai Tanács? Az Európai Tanács az Európai Unió állam- és kormányfõinek testülete. Az unió politikai csúcsszerve, amely meghatározza az Európai Unió általános politikai irányait és dönt az unió fejlõdését és mûködését érintõ stratégiai kérdésekben. Az ülésen az állam- és kormányfõkön kívül részt vesznek a tagállamok külügyminiszterei, valamint az Európai Bizottság elnöke is. Az Európai Tanács stratégiai döntései mellett jogi aktust nem alkothat, arra az Európai Unió Tanácsának van joga önállóan, vagy a Parlamenttel közösen. Az Európai Tanács évente fõszabály szerint négy alkalommal ülésezik, de sor kerülhet rendkívüli, ún. informális ülésekre is. (Az Európai Tanács nem azonos az Európa Tanáccsal, amely nem EU-intézmény, hanem egy strasbourgi székhelyû kormányközi szervezet.) A Tanács (más néven az Európai Unió Tanácsa, vagy Miniszterek Tanácsa) az Európai Unió legfontosabb jogi döntéshozatali szerve, amely kezdettõl fogva az uniós intézményi struktúra központi szereplõje. A Tanács a tagállamok szakminisztereibõl áll, és a tárgyalt témától függõen kilenc különbözõ formációban ülésezik. Az Európai Tanács az Európai Unió állam- és kormányfõinek testülete. Az unió politikai csúcsszerve, amely meghatározza az Európai Unió általános politikai irányait, évente legalább négyszer tanácskozik. Az Európa Tanács az Európai Uniótól független nemzetközi szervezet, amelyet 10 nyugat-európai ország hozott létre május 5-én Londonban, mára a kontinens legtöbb (47) országa tagja. Az Európa Tanács a tagállamai közötti politikai, szociális, jogi és kulturális együttmûködés megszilárdítására és az emberi értékek védelmére törekszik Európában. Magyarország mikor tölti be az EU soros elnökségi tisztségét? Melyek az elnökség legfontosabb feladatai? Mi a különbség a Tanács, az Európai Tanács és az Európa Tanács között? A soros elnökség az Európai Unió Tanácsához (Tanács) kötõdik: a Tanács elnöki tisztségét egy elõre meghatározott rend szerint félévenkénti váltásban más-más tagállam tölti be. Az Európai Unió elnökségét adó tagállam irányítja az egyes tanácsi formációkat, javaslatokat dolgoz ki az elnökségi perió- 6

9 dus stratégiai prioritásaira, valamint biztosítja az unió mûködésének folyamatosságát, rugalmasságát, elõkészíti a döntéseket, és tárgyal a tagállamok közötti kompromisszumokról. Az elnökség szempontjából meghatározó a megelõzõ és a következõ soros elnök szerepe is. Az elnökséget betöltõ államok egy 2004-es megállapodás értelmében hármasával, egyfajta trióban szorosabban együttmûködnek. Ennek menetrendjét hosszabb idõtávra elõre meghatározták annak érdekében, hogy az érintett tagállamnak elegendõ ideje legyen felkészülni a felelõsségteljes feladatra. A hármas elnökség gyakorlatát azért vezették be, mert a tapasztalatok szerint az elnökségi feladatok egyre nagyobb hányadának megoldása az elõkészítéstõl a döntésen át a végrehajtásig több elnökségi periódust vesz igénybe. A hármas elnökség az egymás közötti szoros összehangoló tevékenységgel biztosítani tudja, hogy e kérdések koncepcionális kezelése, a megoldás keresése egységes felfogás szerint történjen. Ez egyben gyorsíthatja a feladat elvégzését és javíthatja a megoldás hatékonyságát is. A három elnökség közösen gondolkodik a teendõkön, egymással egyeztetve alakítják ki közös átfogó programjukat, amelyet kiegészítenek féléves programjukkal. Magyarország Spanyolországgal (2010. elsõ félév) és Belgiummal (2010. második félév) alkot egy elnökségi triót, hazánk 2011 januárja és júniusa között lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. Elsõ alkalommal a trió közös logót fog alkalmazni, amely csupán egy elemében különbözve utal majd a különbözõ elnökségi szakaszokra. Mi a feladata az Európai Közösségek Bíróságának? Az Európai Unióban a közösségi jog tiszteletben tartását az Európai Bíróság és az Elsõfokú Bíróság biztosítja. Az Európai Bíróság huszonhét bíróból és nyolc fõtanácsnokból áll, akiket a tagállamok kormányai delegálnak hat évre. A Bíróság feladata a jog tiszteletben tartásának biztosítása az Európai Közösségeket létrehozó szerzõdések, valamint a hatáskörrel rendelkezõ közösségi intézmények rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása során. A feladat elvégzése érdekében a Bíróság széles körû bírói hatáskörrel rendelkezik, amelyet a különféle eljárások során gyakorol. Többek között hatáskörrel bír tagállam vagy intézmény által indított megsemmisítés iránti keresetek vagy intézményi mulasztás megállapítására irányuló keresetek, tagállami mulasztás megállapítására irányuló keresetek, elõzetes döntéshozatali eljárások esetén és az Elsõfokú Bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezések ügyében is. Az Elsõfokú Bíróság szintén tagállamonként egy-egy bíróból áll. Az Elsõfokú Bíró- 7

10 ság akárcsak a Bíróság feladata a jog tiszteletben tartásának biztosítása az Európai Közösségeket létrehozó szerzõdések, valamint a hatáskörrel rendelkezõ intézmények rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása során. Az Elsõfokú Bíróság rendelkezik hatáskörrel elsõ fokon a magánszemélyek és a tagállamok közvetlen keresetei alapján indult eljárásokban, kivéve azokat, amelyeket bírói különtanácsok hatáskörébe utalhatnak, illetve amelyek a Bíróság hatáskörében maradnak. Az Elsõfokú Bíróságot a Nizzai Szerzõdés az Európai Bíróság tehermentesítésére hozta létre. Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke 2005-ben kezdte meg mûködését. Ez a héttagú bíróság elsõ fokon az uniós tisztviselõk közszolgálati jogvitáiban jár el. Határozatai ellen kizárólag jogkérdésekben az Elsõfokú Bírósághoz lehet fellebbezni. Vannak-e az Európai Uniónak tanácsadó szervei? Az Európai Uniónak két tanácsadó testülete van, melyek véleményét meghatározott témakörökben kötelezõ kikérni. A Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó jellegû testület, konzultatív szerv, amelynek feladata a gazdasági és szociális érdekcsoportok bevonása a közösségi döntések elõkészítésébe. A testület a munkaadók, a munkavállalók, a szakszervezetek, a fogyasztók és egyéb érdekvédelmi szervek csoportjából áll, melyeket a tagállamok gazdasági és szociális érdekvédelmi szervezetei delegálnak. Az intézmény feladata, hogy tanácsokat adjon az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak gazdasági, szociális és foglalkoztatási ügyekben, de véleményt nyilváníthat a közösségi jogalkotás bármely kérdésében is. A Régiók Bizottsága feladata szintén a véleményalkotás és az érdekképviselet. Konzultálni kell vele a régiókat és a helyi önkormányzatokat érintõ kérdésekben (pl. a regionális politika, az oktatás, a kultúra, a közegészségügy, a közlekedéspolitika, a gazdasági és szociális kohézió területei). A tagállamok önkormányzati szervezetei delegálják a Bizottság tagjait. A Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága mozgástere és lehetõségei meglehetõsen korlátozottak, mert véleményük nem kötelezõ erejû. Milyen ügyben lehet az európai ombudsmanhoz fordulni? Az európai ombudsmanhoz az Európai Unió intézményeinek és szerveinek tevékenysége során felmerülõ hivatali visszásságokkal kapcsolatban lehet panasszal fordulni. Hivatali visszásság, ha egy intézmény nem a jogszabályoknak megfelelõen mûkö- 8

11 dik, illetve nem tartja tiszteletben a helyes ügyintézés alapelveit, vagy megsérti az emberi jogokat. Az ombudsman a tagállamok nemzeti, területi vagy helyi közigazgatási intézményeivel kapcsolatos panaszokkal nem foglalkozik. Az Európai Unió tevékenységét több ügynökség segíti. Az ügynökségek közös vonása, hogy szakosítottak, technikai, tudományos célokra vagy menedzsmenttel, kifejezetten végrehajtási feladatok ellátására hozták õket létre másodlagos jogszabályokkal, területileg decentralizáltan. Jogi személyiséggel rendelkeznek. Az elsõ ügynökségeket, a Szakképzés Fejlesztésének Európai Központját (Cedefop) és az Európai Alapítványt az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND) 1975-ben alapították, azóta számuk folyamatosan növekszik. Megnevezésük nemcsak ügynökség lehet, elõfordul az alapítvány, a hivatal, a központ, valamint az intézet megnevezés is. Közösségi ügynökség segíti például az unió környezetvédelmi területen kifejtett tevékenységét (EEA Európai Környezetvédelmi Ügynökség), az alapjogok érvényesülését (FRA Európai Alapjogi Ügynökség), vagy az élelmiszerbiztonság megvalósulását (EFSA Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal). Magyarországi székhelyû ügynökség a ban alapított Európai Innovációs és Technológiai Intézet. Milyen más szervezetek segítik az uniós politikák végrehajtását, a tagállamok együttmûködését? Egy másik tagállamban a hatóságok nem megfelelõen alkalmazták rám vonatkozólag a belsõ piaci jogszabályokat. Kihez fordulhatok? Az Európai Bizottság alternatív vitarendezési mechanizmusként létrehozta az ún. SOLVIT-központokat, annak érdekében, hogy a belsõ piaccal kapcsolatos vitákat a bírósági út helyett más módon, a hatóságokkal egyeztetve, gyorsabban, rugalmasabban és ingyenesen lehessen megoldani. A SOLVIT általában a cégek vagy állampolgárok, illetve a nemzeti hatóságok között felmerült, határokon átívelõ problémákkal foglalkozik, amelyek az uniós jog esetlegesen helytelen alkalmazásából fakadnak. A rendszer alapja a SOLVIT-központokból álló hálózat. A központok a tagállamok államigazgatásában kapnak helyet, és egymással kommunikálva segítik a hozzájuk forduló ügyfelek hatóságokkal szembeni vitás ügyeinek gyors megoldását. 9

12 A magyar SOLVIT-központ a Külügyminisztériumban mûködik, elérhetõsége: Külügyminisztérium EU Gazdaságpolitikai Fõosztály Telefon: Fax: Van az Európai Uniónak közös rendõrsége? A Maastrichti Szerzõdés rendelkezett az Europol felállításáról, amely az Európai Unió bûnüldözõ szerve, feladata a bûnüldözési operatív információk kezelése, a szervezet teljes körûen július 1-jétõl mûködik. Az Europol célja a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttmûködés javítása a nemzetközi szervezett bûnözés és a terrorizmus megelõzése és visszaszorítása terén, például a kábítószer-kereskedelem, az embercsempészet, a pénzhamisítás és a pénzmosás, a terrorizmus, az emberkereskedelem, valamint a tiltott gépjármû-kereskedelem területein. Mit tesz az EU a bûncselekmények számának csökkentése érdekében? A bûncselekmények visszaszorítása, a bûnmegelõzés és a bûnüldözés elsõsorban a tagállamok hatásköre. A kábítószerrel kapcsolatos bûncselekmények, a nemzetközi csalássorozatok, a szervezett bûnözés, az embercsempészet, az emberkereskedelem, a gyermekek elleni erõszak és a szexuális bûncselekmények azonban olyan súlyos bûnözési formák, amelyek az unió minden tagállamában elõfordulnak, és nem ismernek határokat. Ezek ellen a bûncselekmények ellen európai összefogással lehet a leghatékonyabban küzdeni. A tagállamok ezért az összeurópai problémát jelentõ súlyos bûncselekményformák elleni közös küzdelem érdekében akcióterveket, stratégiákat állítanak össze. Ilyen törekvést tükröz például az európai elfogatóparancs alkalmazása mind a 27 tagállamban, a szervezett bûnözés elleni fellépésrõl szóló akcióterv vagy az EU kábítószer-stratégiája, amelyek összehangolják és egységesítik az uniós tagállamok hatóságainak fellépését. 10

13 Használhatjuk-e a magyar nyelvet az EU intézményeiben? Melyek a hivatalos nyelvek az Európai Unióban? Bármely tagállam állampolgára, amenynyiben valamely ügyben az unió intézményeihez fordul, jogosult azt hazájának hivatalos nyelvén, vagy az unió bármely más hivatalos nyelvén megtenni, és a választ is ezen a nyelven megkapni. Minden tagállam állampolgára jogosult az unió rá is vonatkozó rendelkezéseit saját országa hivatalos nyelvén olvasni. Saját hazájuk nyelvét használhatják az Európai Parlamentben a képviselõk vagy a Tanácsban a tagállamok miniszterei is. Mindez vonatkozik a magyar nyelvre is. A munkamegbeszéléseken az unió intézményeiben mindazonáltal a tolmácsés fordítási költségek csökkentése és a munka hatékonyságának növelése érdekében a szakértõk, a tisztviselõk általában az uniós alkalmazottak nagy többsége által beszélt munkanyelveket használják, így az angolt, a franciát és a németet. Ezt a munkaszintû nyelvhasználatot az uniós intézmények mûködési rendjükben szabályozzák. Az Európai Unió hivatalos nyelveinek száma a május 1-jei bõvítéssel 20- ra, majd a január 1-jei bõvítéssel 22- re emelkedett, ugyanekkortól számít az ír nyelv (gael) is hivatalos nyelvnek, így tehát az EU-nak jelenleg 23 hivatalos nyelve van. Ezek a következõk: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén. Milyen jogokat biztosít az uniós polgárság intézménye? Uniós polgár az a személy, aki az unió valamely tagállamának állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárok jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni. Választójoggal rendelkeznek és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan 11

14 harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Az uniós polgárok jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni. Jogosultak továbbá írásban az EU hivatalos nyelveinek bármelyikén az unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez fordulni, és ugyanazon a nyelven választ kapni. Melyek az Európai Unió jelképei? Az Európai Unió jelképei az EU zászlaja, himnusza, jelmondata, valamint az Európanap. Az unió egyik legkézzelfoghatóbb jelképe emellett közös pénzneme, az euró, amely január 1-jén jelent meg a készpénzforgalomban. Az EU zászlaja kék alapon 12 aranysárga csillag alkotta körbõl áll, mely Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is szimbolizálja. A zászlót 1986 eleje óta használja valamennyi európai intézmény. Az unió himnusza Ludwig van Beethoven IX. szimfóniája Örömódájának részlete. A himnusz az Európában hirdetett szabadság, béke és szolidaritás ideáljait fejezi ki. Az unió jelmondatát egy felhívást követõen 2000-ben választották ki. A jelmondat: Egyesülve a sokféleségben, amelynek üzenete, hogy az Unió egyesíti az európaiakat, s a különféle kultúrák, hagyományok és nyelvek sokféleségükkel gazdagabbá teszik a kontinenst. Az unióban minden év május 9-én ünneplik az ún. Európa-napot, Robert Schuman május 9-én elõterjesztett, Európa újjászervezésérõl szóló javaslatára emlékezve, amit a mai Európai Unió megszületéséhez vezetõ elsõ lépésnek tekinthetünk. Ezeket a gyakorlatban minden tagállam által használt jelképeket az eredeti elképzelések szerint jogilag is megerõsítette volna az Alkotmányszerzõdés, de az erre vonatkozó passzusok a francia és a holland elutasítás után nem kerültek be a Lisszaboni Szerzõdés szövegébe. A Lisszaboni Szerzõdéshez azonban 16 tagállam, köztük Magyarország, nyilatkozatot csatolt, amely szerint a zászlót, a himnuszt, a jelmondatot, az Európa-napot, valamint az eurót is polgáraiknak az EU-hoz való kötõdése jelképeként ismeri el. Az Európai Parlament az EU zászlaját, himnuszát, jelmondatát és az Európa-nap megünneplését október 9-i határozata alapján saját szimbólumaiként fogadta el. Mi a lisszaboni stratégia? A lisszaboni stratégia eredeti célja az volt, hogy 2010-re az Európai Unió a világ 12

15 legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható fejlõdésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt. A stratégia ennek eléréséhez számos eszközt rendelt, és feladatokat adott a tagállamoknak. A lisszaboni stratégiát 2005-ben felülvizsgálták, de eszközeinek nemzeti/tagállami jellegében kevés változás történt. A felülvizsgálat szerint nemzeti programok készültek, amelyek teljesítését a Bizottság figyelemmel kíséri, az Európai Tanács tavaszi ülésén minden évben megvizsgálják a program elõrehaladását. A stratégia célrendszere továbbra is aktuális, megújítása nagyrészt a magyar elnökség idejére esik, és eszközeinek gazdagodása attól függ, hogy a soron következõ pénzügyi keret felhasználása és fõ prioritásai tekintetében a tagállamok milyen megállapodásra jutnak. Milyen forrásokból gazdálkodik az Európai Unió? Az EU-költségvetés bevételeit a saját források rendszere biztosítja. Ez a tradicionális saját forrásokból, az áfaalapú saját forrásokból és a GNI-forrásból áll. A tradicionális saját források (TOR) a vámunió és a közös agrárpolitika mûködésébõl származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik országokból érkezõ import utáni vámokat, másrészt a mezõgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. A TOR tehát tisztán uniós bevétel, és közvetlenül következik az EU-politikákból, ugyanakkor a tagállam szedi azt be. Ezért a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-tõl kezdõdõen 25 százalék). Az áfaalapú saját forrásokat minden tagállamra egységes kulcs alkalmazásával állapítják meg, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelõen kiszámított, harmonizált tagállami áfaalapra kell vetíteni tõl kezdõdõen a tagállamoknak áfaalapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük (2001-ig ez 1 százalék volt, míg 2002 és 2004 között 0,75 százalék). A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy fedezni lehessen az EUköltségvetés kiadásait, mert a többi forrás ma már nem elegendõ azok finanszírozására. Ezt a forrást az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki. A tagállamok GNI-ját az uniós szabályok alapján kell kiszámítani. Mi az ún. pénzügyi keret? A pénzügyi keret egy több évre, az utóbbi idõben 7 éves periódusokra szóló megállapodás a pénzügyi elõirányzatokról 13

16 (kiadásokról és bevételekrõl). Ezeket az elõirányzatokat egyfelõl az integrációs feladatok, másfelõl a tagállamok befizetési készségének egyeztetése alapján alakítják ki. Többéves politikai egyeztetés/vita eredménye az Európai Tanács szintjén létrejövõ megállapodás, amelyet a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament ún. intézményközi megállapodásba foglal. Ez a megállapodás, illetve ennek elõirányzatai képezik az éves költségvetési tervezetek alapját. A pénzügyi keret az EU tevékenységét széles körû kiadási kategóriákba, fejezetekbe csoportosítja, és minden fejezetre nézve meghatározza, hogy legfeljebb mennyi pénzt lehet ezek keretében egy-egy év során elkölteni. Az EU éves költségvetésének összeállításánál pedig tiszteletben kell tartani a megfelelõ felsõ értéket, más néven a plafont. A jelenlegi, 2007 és 2013 közötti pénzügyi keret kiadási oldalának maximumát közel 975 milliárd euróban határozták meg. Az unió költségvetése biztosítja a közös politikák végrehajtásához szükséges közösségi pénzügyi eszközöket. Kiemelt költségvetési kiadási vonzata van a közös agrárpolitikának, valamint a tagállamok fejlettségi szintjeinek közeledését segítõ kohéziós politikának. E két politika igénye jóval több, mint a kiadások kétharmada. A költségvetés emellett eszközöket biztosít a közösségi politikák, célok megvalósítását segítõ különféle (például oktatási, kulturális, ifjúsági, kutatás-fejlesztési) programoknak is. Külön pénzügyi fejezet tartalmazza azokat a kiadásokat, amelyeket az unió külkapcsolati céljaira fordít, például a csatlakozni kívánók felzárkóztatására, a szomszédságpolitika támogatására, a fejlõdõ országok, a mediterrán együttmûködés, valamint különféle világméretû tematikus programokra. E fejezet tartalmazza azokat a pénzügyi eszközöket is, amelyeket a közös kül- és biztonságpolitika közösen elhatározott nemzetközi akcióira fordítanak. Az unió intézményeit is mûködtetni kell, erre szolgál az adminisztratív kiadások fejezet. Mire költi a pénzét az EU? Mi volt az Európai Alkotmány, és hogyan lett belõle Lisszaboni Szerzõdés? Az Európai Tanács decemberi, laekeni ülésen a tagállamok nyilatkozatot fogadtak el az unió hosszabb távú intézményi átalakítását, illetve az integráció mélyítésének kérdéseit megvitató 2004-es kormányközi konferencia elõkészítésérõl, 14

17 melyben rendelkeztek az Európai Konvent felállításáról, amelynek feladata egy egységes szövegû alkotmányos szerzõdés tervezetének megalkotása volt. A Konvent által alapként elõterjesztett és a tagállamok kormányközi konferenciája által továbbfejlesztett alkotmányszerzõdés szövegében végül a tagállamok június 18-án állapodtak meg egyhangúlag. A dokumentumot október 29-én, Rómában írták alá. Az alkotmányszerzõdés célja az volt, hogy átláthatóbbá és hatékonyabbá tegye az Európai Uniót, és kellõ rugalmasságot biztosítson a további fejlõdéshez. Emellett egyszerûsíteni kívánta az unió mûködését szabályozó számos egymásra épülõ, egymást módosító, kiegészítõ szerzõdésrendszer kezelhetõségét azzal, hogy az alapszerzõdésnek minõsíthetõ dokumentumokat egyetlen dokumentumba törekedett egyesíteni. Az unió külsõ képviseletét egyértelmûbbé tevõ rendelkezéseket is elfogadtak a közös kül- és biztonságpolitika területét érintõen. Az alkotmányszerzõdés a tervek szerint két évvel aláírása után lépett volna életbe, ám 2005-ben a ratifikációs folyamat során a szöveg a francia és a holland népszavazáson negatív értékítéletet kapott, nem anynyira a tervezet lényegi tartalma miatt, hanem az alkotmányra utaló megnevezéshez tapadó félreértelmezések, belpolitikai problémák, euroszkeptikus nézetek és egészében véve a szerzõdéshez kapcsolódó rossz belsõ lakossági felkészítés, a rossz kommunikáció miatt. Az Európai Tanács júniusi ülésén elhatározott gondolkodási periódust követõen a német elnökség alatt kezdõdött meg a szerzõdés újrafogalmazása a tagállami vélemények és igények alapján. Az új szerzõdést 2007 decemberében Lisszabonban írták alá, ezért kapta az eredetileg reformszerzõdésnek elnevezett dokumentum a Lisszaboni Szerzõdés nevet. Melyek a fõbb különbségek az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerzõdés között? Elnevezés A Lisszaboni Szerzõdés elnevezésébõl elmarad a sokakból ellentmondásos érzést kiváltó alkotmány szó, és az új szerzõdés nem léphet az összes korábbi szerzõdés helyébe, hanem a korábbi alapszerzõdések módosításával léphet majd hatályba. A Lisszaboni Szerzõdés az Európai Unióról szóló szerzõdést (EUSz), és az Európai Közösséget létrehozó szerzõdést (EKSz) módosítja majd. Az EUSz jelenlegi elnevezése megmarad, míg az EKSz új elnevezése az unió mûködésérõl szóló szerzõdés lesz, amely lehetõvé teszi, hogy az Európai Unió külön jogi személyiséget kapjon. Szimbolikus elemek Csakúgy, mint az alkotmány elnevezés, az EU szimbólumai is túl föderalisztikusnak 15

18 bizonyultak a tagállamoknak, így a Szerzõdésben nem lesz az unió jelképeit említõ cikkely. Az a tény azonban, hogy a szimbólumok nem kaptak jogi megerõsítést, a gyakorlaton nem változtat: a tagállamok ugyanúgy használják majd az uniós jelképeket, mint a korábbiakban. Az unió külügyminisztere Nagy-Britannia követelésének engedve a Lisszaboni Szerzõdésben a külügyminiszteri posztot az unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõje névre keresztelték. A kül- és biztonságpolitikáért felelõs fõképviselõ egyfelõl önálló poszt, másfelõl pedig õ lesz az Európai Bizottság alelnöke is. Az Alapjogi Charta Az alapvetõ jogokat védõ egyezmény az Európai Alkotmány szerves részét képezte, a II. rész tartalmazta azt. A Lisszaboni Szerzõdésnek ezzel ellentétben nem része a Charta, ugyanakkor azt jogilag kötelezõ jogszabálynak ismeri el. Jogi aktusok Az alkotmányszerzõdés eredeti szándéka szerint egyszerûsíteni kívánta a közösségi jogszabályok bonyolult rendszerét: áttekinthetõbbé kívánta tenni a különbözõ jogi aktusokat. Bevezette volna az európai törvény és az európai kerettörvény elnevezéseket. A kompromisszum értelmében azonban e két megnevezést elvettették, s ennek következményeképpen a jövõben továbbra is irányelveknek, rendeleteknek és határozatoknak nevezik majd az uniós jogszabályokat. A döntéshozatal A 2004-es kormányközi konferencián elfogadott kettõs többségû szavazási rendszer csak november 1-jén lép hatályba, amely idõpontig a jelenlegi, Nizzában bevezetett minõsített többségû rendszer alkalmazandó. Ezen idõpontot követõen, a március 31-ig tartó átmeneti idõszak alatt, amennyiben egy döntést minõsített többséggel kell elfogadni, a tagállamok kérhetik, hogy azt a nizzai rendszer szabályai szerint fogadják el. Mit tartalmaz a Lisszaboni Szerzõdés? A Lisszaboni Szerzõdés egy több évig tartó tárgyalássorozatot zárt le, amelyet az intézményi kérdések témájában folytattak a tagállamok. Az új Szerzõdés hatálybalépése esetén módosítja a jelenlegi EU- és EK- Szerzõdést, ám nem lép azok helyébe. A dokumentum biztosítani fogja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy az unió meg tudjon felelni a jövõ kihívásainak, és válasszal szolgáljon a polgárok által megfogalmazott igényekre. A Lisszaboni Szerzõdés rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, például az 16

19 emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlõ esélyek és az emberi jogok köztük a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének elvét. A Szerzõdés jogilag kötelezõ szövegnek ismeri el az Alapjogi Chartát, és egységes jogi személyiséget teremt az unió számára. Az Európai Tanács élén bevezeti az állandó elnöki tisztséget. Az elnököt az Európai Tanács két és fél évre nevezi majd ki, egyszer megújítható mandátummal. Létrehozza az EU külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõjének posztját, amelynek betöltõje elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit, és egy személyben az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelõs alelnöke. A Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv marad, hogy minden ország egyegy biztost állíthat tõl azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másként tõl feltételesen, 2017-tõl végérvényesen módosítja a jelenlegi szavazati rendszert, új szabályokat vezetve be a minõsített többség, illetve a döntési folyamatot blokkolni akaró tagállami képesség meghatározására. A minõsített többséggel történõ szavazást még tovább szélesíti a bel- és igazságügyi együttmûködés legtöbb területére. Az Európai Parlament számára a fõszabály a jogalkotási eljárásban az együttdöntés lett, ami jelentõs lépés az ún. demokratikus deficit csökkentésében. A nemzeti parlamentek is jogot kapnak arra, hogy módosítást kezdeményezzenek valamely uniós jogszabálytervezetben, egymillió uniós polgár pedig közös petícióban uniós jogalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottságnál. A Lisszaboni Szerzõdés lehetõvé teszi, hogy a tagok harmada még szorosabb integrációba úgynevezett megerõsített együttmûködésbe kezdhessen valamely témában, feltéve, hogy ennek célja összhangban áll az alapvetõ uniós célokkal, és kezdeményezésük nyitott valamennyi tagállam elõtt. Mikor lép hatályba a Lisszaboni Szerzõdés? A Lisszaboni Szerzõdés csak azt követõen léphet hatályba, hogy azt a huszonhét uniós tagállam mindegyike ratifikálta. Az egyes tagállamok maguk dönthetik el az ország alkotmányos szabályaival összhangban, hogy a ratifikációra népszavazás vagy parlamenti szavazás útján kerül-e sor. A tagállamok többsége már megszavazta a Lisszaboni Szerzõdést, az írek azonban a június 12-én megtartott referendumon elutasították azt. A ratifikációs folyamat vége, így az új szerzõdés hatálybalépésének idõpontja kérdéses. A cél eredetileg az volt, hogy a 17

20 ratifikációt követõen a szerzõdés rendelkezéseit már a 2009 júniusában esedékes európai parlamenti választásokat megelõzõen alkalmazni lehessen. Az Európai Tanács decemberi ülésén egyetértés alakult ki abban, hogy az ír választók számára a többi tagállam aggályaik leküzdése érdekében bizonyos garanciákat vállal, és ennek alapján 2009 õszére várható az új ír népszavazás. Ennek sikere esetén a Lisszaboni Szerzõdés 2009 végén, 2010 elején hatályba léphet. Az Európai Unió mûködésének alapját a továbbiakban is a 2003-ban hatályba lépett Nizzai Szerzõdés és a további csatlakozási szerzõdések módosításai jelentik mindaddig, amíg az EU-tagországok mindegyikében le nem zárul a ratifikációs folyamat. Mi a feltétele annak, hogy egy ország csatlakozhasson az Európai Unióhoz? Az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 49. cikkelye értelmében bármely olyan európai állam kérheti felvételét az unióba, amely tiszteletben tartja a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvetõ szabadságok és a jogállamiság alapelveit. Kérelmét a Tanácshoz kell benyújtania. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy készítsen véleményt a jelentkezõ ország tagságra való alkalmasságáról. A vélemény birtokában a Tanács dönt a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról, majd elfogadás esetén a csatlakozási tárgyalások megkezdésérõl. Az júniusi koppenhágai európai tanácsi ülésen határozták meg azon feltételeket, amelyeket a csatlakozni kívánó középkelet-európai országoknak teljesíteniük kellett uniós tagságuk elnyerése érdekében. A tagjelölt államoknak a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését, illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét garantáló stabil intézményekkel, valamint mûködõ piacgazdasággal kell rendelkezniük, és képesnek kell lenniük arra, hogy megbirkózzanak az unión belül érvényesülõ versenyviszonyokkal és piaci erõkkel. Mindezek mellett vállalniuk kell a tagsággal járó kötelezettségeket, különösen a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitûzéseit. A csatlakozni kívánó országoknak át kell venniük a közösségi joganyagot, az acquis communautaire-t. A felsorolt feltételek kiegészülnek azzal, hogy az uniónak is alkalmasnak kell lennie új tagok befogadására. Hogyan bõvül tovább az Európai Unió? Jelenleg három tagjelölt ország is vár arra, hogy az Európai Unió tagja lehessen. Ehhez legközelebb Horvátország áll, amely 2004 júniusában vált hivatalosan tagjelölt 18

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Magyar állampolgárok beutazása az európai országokba

Magyar állampolgárok beutazása az európai országokba Magyar állampolgárok beutazása az európai országokba Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. Magyar állampolgárok beutazása az európai országokba Utazás az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 5/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: JEGYZŐKÖNYV, II. MELLÉKLET JOGI

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓJA AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁRÓL

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓJA AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁRÓL AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓJA AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁRÓL A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az Európai

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015. Interrail

MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015. Interrail MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015 Interrail Örömmel üdvözöljük Önt az Interrail tel utazók széles táborában! Reméljük, utazásai során sok nagyszerű élményben lesz része. Jó időt, kellemes útitársakat kívánunk!

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 89 final ANNEX 1 MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ÉS AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSHOZ A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról (Sajtóanyag 2009. június 25.) A kötelező

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET Európai Parlament 2014-2019 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2015/0062(NLE) 28.8.2015 *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és az Egyesült Arab Emírségek közötti, a rövid távú tartózkodásra

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.14.)

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.14.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.14. C(2012) 9330 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.14.) a tagállamok illetékes hatóságai által a személyek határokon történő ellenőrzése során használandó közös Határőrök

Részletesebben

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010. Közlekedés az EU-ban Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. A Közlekedés Jogosítvány Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Európai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben