SZAKDOLGOZAT Blaschek Lilla 2011

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Blaschek Lilla 2011

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi Gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány AZ ELEKTRONIKUS PÉNZÜGYI ÉS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK FOGYASZTÓVÉDELMI HELYZETE MAGYARORSZÁGON Készítette: Blaschek Lilla Budapest, 2011

3 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék... 5 Táblázatok... 5 Bevezetés... 6 Általánosságban a fogyasztóvédelemről... 8 Kialakulása az Európai Unió-ban... 8 Kialakulása Magyarországon Egyének fogyasztói jogainak érvényesítése a fogyasztóvédelemben EU-s fórumok Hazai fórumok (az EU-s fórumok magyarországi megfelelője) Fogyasztóvédelmi Szervezetek és Érdekcsoportok Az Európai Unió fogyasztóvédelmi szervei és érdekcsoportjai Magyarországi fogyasztóvédelmi szervek Közösségi fogyasztóvédelmi irányelvek Pénzügyi Szolgáltatások Fogyasztóvédelmi helyzete A főbb pénzügyi területek és fogyasztók védelmére kialakított szabályozásuk Hitelintézetek Biztosítás Befektetési Szolgáltatások Nyugdíj Pénzügyi Fogyasztóvédelem Hitelintézetek Reklámozás Befektetések biztosítása Távértékesítés Európai Uniós irányelvek /64/EK Irányelv a pénzforgalmi szolgáltatásokról /48/EK Irányelv a fogyasztói hitel-megállapodásokról /65/EK Irányelv a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról Az egységes pénzügyi piac programja Zöld Könyv a Pénzügyi szolgáltatások politikájáról az EU-ban ( ) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A csatlakozás hatása a pénzügyi felügyeletekre Vitarendezés A FIN-NET csatlakozási alapelvei: (ezek mind a vitarendezési fórumokra vonatkoznak) A FIN-NET hiányosságai: Elektronikus pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzete Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások kialakulása Elektronikus pénzügyi szolgáltatások Elektronikus pénzügyi szolgáltatások: A közösségi szabályozás az elektronikus pénzügyi szolgáltatásoknál

4 87/598/EEC ajánlás és később 97/489/EC ajánlás az elektronikus fizetési eszközökről A nemzetközi fizetési műveletekre a 9-90/109/EEC számú ajánlásra vonatkozó 97/5/EC direktíva Magyarországi fogyasztóvédelmi törvények évi XXXV. Törvény /2001.(XII.10.) kormányrendelet évi XXXV. Törvény Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások jövője az euró bevezetése után: SEPA (Single Euro Payments Area) - Egységes Euró Fizetési Övezet A SEPA működése A SEPA elemei Ütemezés Fizetési Módok A SEPA Magyarországon Az elektronikus banki szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzete A bankkártyák fajtái Bankkártya tranzakciók A bankkártyák jövője: Az egységes chipkártyák Fogyasztóvédelmi szabályozások a bankkártyákra Office/Home banking szolgáltatás Tele-bank és Call Center A fogyasztók hívásainak hatékony rendszerezője: A Call Center Mobilbank szolgáltatás A Mobiltelefonos szolgáltatást igénybevevő ügyfelek számának alakulása 2008 szeptemberéig A fogyasztóvédelem legfontosabb kérdése: A Biztonság Internet Banking Az Internet Banking szolgáltatást igénybevevő ügyfelek Az Internet Banking szolgáltatással való visszaélések, csalások A biztonság Primer kutatásaim az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokkall kapcsolatban Befejezés Felhasznált irodalom Mellékletek

5 Ábrajegyzék 1. ábra: THM kiszámításának képlete ábra: FIN-NET eljárási rend ábra: FIN-NET ügyek száma 2009-ben ábra: FIN-NET ügyek szektoronkénti megoszlása 2009-ben ábra: Bankkártya forgalom adatai 2011-ben ábra: Bankkártyák száma márkanév szerint félév (ezer db) ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál ( negyedév végén, db. és %) ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező vállalati ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál ( negyedév végén, db. és %) ábra: A hetente internetező felnőttek és az online bankolók számának alakulása, ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál ( negyedév végén, db. és %) ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező vállalati ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál ( negyedév végén, db. és %) ábra: SSL biztonsági technológiával ellátott webhely kinézete ábra: Hamis honlapcím Táblázatok 1. Táblázat: Közösségi fogyasztóvédelmi irányelvek csoportosítása Táblázat: ATM-ek és Bankfiókok számának alakulása 2011-ben Táblázat: A kártyatípusok számának alakulása 2011-ben

6 Bevezetés A pénz már az ókortól kezdve létezik és évszázadokon keresztül a napjainkig még mindig használatban van. Mindenki ismeri és használja. A pénzzel együtt jött létre a pénzügy, mely a pénz kezelésével és hasznosításával foglalkozik. A mai pénzügyi rendszer bonyolult egy hozzá nem értő számára, csak a szakemberek át igazán. Szinte napi szinten változik, ezért mindig figyelni kell az újításokat, híreket, hogy el lehessen igazodni benne. Számos szolgáltatás létezik, és számos törvény szabályozza ezeket, így nem könnyű kiigazodni egy átlagembernek a pénzügyi rendszerben. A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozásunk után még bonyolultabbá vált a szabályozás, mivel átvettük a közösségi jogszabályokat. Természetesen megmaradtak azok a nemzeti törvények is, melyek nem akadályozták a közösségi jogszabályok érvényesülését. A fogyasztók érdekeinek, jogainak védelmére jött létre a fogyasztóvédelem, mely először még csak pár területre vonatkozott, majd egyre bővült. A szakdolgozatomban szeretném először a fogyasztóvédelem kialakulásnak történetét bemutatni, majd választ kapnak az olvasók arra is, hogy mért volt nagy szükség a kialakítására. Bemutatom az Európai Uniós fogyasztóvédelmi jogszabályozást és intézményrendszert, és a Magyarországi fogyasztóvédelmi szabályozást és intézményrendszert is. Az általános ismertetés után leszűkítem a kört a pénzügyi szolgáltatások körében hozott fogyasztóvédelmi jogszabályokra. Ebben a részben ismertetem a főbb pénzügyi területeket, a közösségi programokat és a pénzügyi fogyasztóvédelmi szerveket. A pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzetelemzése adja meg az alapját, a szakdolgozatom a fő témájának, mely a Magyarországon lévő elektronikus szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzetét mutatja be. A 21. században az internet és a mobiltelefon már széles körben elterjedt, és ez a terjeszkedő tendencia továbbra is folytatódik. A fiatal korosztálytól egészen a éves korosztályokig, szinte már mindenki naponta használja az internetet. Az idősebbek közül is egyre többen tanulják meg az internet használatát, és veszik igénybe rendszeresen. Már a mobiltelefonokról is könnyen elérhető, így megfelelő technikai feltételek mellett, bárhol, bármikor használatba vehetők az elektronikus szolgáltatások. Ezt az előnyt kihasználva, a vállaltok, magánvállalkozások és még számos intézmény lehetővé tette, hogy a honlapjukon elérhetőek legyenek és el tudják intézni 6

7 elektronikusan az ügyfeleikkel kapcsolatos számos ügyleteiket. A bankok is kihasználták ezen lehetőségeiket, és olyan számlacsomagokat hirdettek meg, amelyeknél az ügyfeleik - ingyenesen vagy a havidíj részeként hozzájutnak a telebank szolgáltatásaikhoz. Ezek a szolgáltatások, mindazon pénzügyi szolgáltatások, amiket a bankfiókokba is el lehet intézni. A bankok honlapján egy azonosítóval, jelszóval és számlaszámmal lehet belépni a telebankba, és igényelni valamely pénzügyi szolgáltatást. Ezen elektronikus pénzügyi szolgáltatásokra vonatkoznak fogyasztóvédelmi szabályozások, amelyeket később részletesen kifejtek és kutatásaim alapján elemzek. 7

8 Általánosságban a fogyasztóvédelemről Kialakulása az Európai Unió-ban A fogyasztóvédelmi politika kérdéseiről, ezenfelül a fogyasztói jogok szabályozásáról egészen 1992-ig a Maastrichti Szerződésig nem volt közvetlen utalás a fogyasztókra. Az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 94. cikke alapján amely a jogharmonizáció eszközeként az irányelvet jelöli meg - fogalmazódott meg az első 3 - a fogyasztók jogait védő - irányelv: a megtévesztő reklámokról szóló 84/450/EGK, a második a házaló kereskedelemről szóló 85/577/EGK, és a termékfelelősségről szóló 85/374/EGK irányelv ben lépett hatályba az Egységes Európai Okmány melynek melléklete több mint 300 jogszabály elfogadását írta elő a Maastrichti Szerződésig. Az EEO nyomán jött létre többek között, a játékok biztonságáról szóló 88/378/EGK, az általános termékbiztonságról szóló 92/59/EGK és a fogyasztói szerződések tisztességtelen feltételeiről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv. A fogyasztóvédelmi szabályozást, az úgynevezett minimum harmonizáció elvére helyezte, ami azt jelentette, hogy csak azt szabályozza közösségi szinten, ami a tagállami szabályozások harmonizációjához elengedhetetlen a többi kérdésekben a tagállamok döntenek így a tagállamok szigorúbb nemzeti szabályokat is hozhatnak. A Maastricht-i Szerződés XI. fejezetének 129 a) cikkelye foglalkozott a fogyasztóvédelemmel, amely cikk meghatározta azt, hogy a Közösségnek miként kell hozzájárulnia a magas szintű fogyasztóvédelem eléréséhez, aminek a kialakításában, szükséges intézkedések meghozatalára van szükség a belső piacon. A különleges cselekvési programok hozzájárultak a magas szintű fogyasztóvédelemhez, mely ösztönözte és támogatta a tagállamok fogyasztók egészségére, biztonságára és gazdasági érdekeinek védelmére szolgáló politikáját. A minimum harmonizáció továbbra is megmarad. Az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés a korábbi 129a) cikket felváltó 153. cikk bevezetésével hozzájárult, a koherens közösségi fogyasztóvédelmi politika kialakulásához és meghatározta a fogyasztói alapjogokat. 1 A fogyasztók alapvető jogai: 1 Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Complex kiadó Kft.,

9 1.A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme. 2.A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelméhez való jog. 3. Jogorvoslathoz való jog. 4. Tájékoztatáshoz és oktatáshoz való jog. 5. Képviselethez és meghallgatáshoz való jog. Szigorodó szabályokat vezet be, nagyobb hangsúlyt kap a fogyasztók egészségének, biztonságának, gazdasági érdekének védelme és elősegítése, továbbá az információhoz, oktatáshoz, és az érdekvédelem céljából történő önszerveződéshez való jog. Az Amszterdami Szerződés megerősítette a fogyasztóvédelmi szabályozás önállóságát azáltal, hogy a fogyasztóvédelem önálló szabályozási követelményként lép fel. A Bizottság által kidolgozott ra vonatkozó fogyasztóvédelmi cselekvési terve a következő célkitűzéseket határozta meg: A fogyasztóvédelem közös magas szintje: ez a fogyasztói javak és szolgáltatások biztonságát, és a fogyasztók gazdasági érdekeivel kapcsolatos szabályozást jelentette. Jogi keretek kialakítása Fogyasztóvédelmi szabályok tagállamokban történő gördülékeny végrehajtására, fejleszteni kell az együttműködést és az információs rendszereket: Fogyasztók tájékoztatásának egységesítése (pl. címkék). Ösztönözni kell a fogyasztói szerveket, hogy minél aktívabban vegyenek részt az Európai Unió politikáiban április 6-án létrejött a as egészség és fogyasztóvédelmi politika stratégiája és cselekvés programja mely az egészség és a fogyasztói érdekek közötti szoros kapcsolat kialakítására törekszik. Célkitűzései: egészségügy és a fogyasztóvédelem összehangolása a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, a fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása, 9

10 a jogorvoslathoz, a kárigények érvényesítéséhez való jog, valamint jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel. fogyasztói piacok és nemzeti fogyasztói politikák hatékonyabb ellenőrzése magas szintű közösségi fogyasztóvédelem jobb tényfeltáró munka, hatékonyabb konzultáció és a fogyasztói érdekek határozottabb képviselete révén termékbiztonság növelése fogyasztók magasabb szintű informálása és képzése (például az Európai Fogyasztói Központok szerepének erősítésével) A stratégia nem vezetett be jelentősebb változásokat inkább a meglévő szabályozásokat hangolta össze. Kialakulása Magyarországon 2 Az Európai Unióhoz való május 1.-jei csatlakozásunkkal a közösségi fogyasztóvédelmi szabályozásokat is át kellett vennünk. A Bizottság kidolgozott egyfajta iránymutató könyvet, a Fehér Könyvet, melyben közép- és kelet-európai társult országoknak szóló, közösségi jogi normák átvételéhez adott iránymutatást. Ebben meghatározták a legsürgetőbb feladatokat, valamint a jogi normákat, így megszülethetett Magyarországon, a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény. A törvény: o biztosítja a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmét, o meghatározza a forgalmazással, illetve a szolgáltatásnyújtással összefüggő különös követelményeket (pl.: a használati és kezelési útmutatót, az ár feltüntetését, a csomagolást, a megfelelősséget és a különös felelősségi szabályokat). o kötelezővé teszi a fogyasztók fogyasztóvédelmi oktatását. o kitér a fogyasztói jogok érvényesítésére ezen belül a panaszkezelés módszereire és az ügyfélszolgálat szabályozására

11 o meghatározza a fogyasztóvédelem állami, önkormányzati és érdek-képviseleti intézményrendszerét és ezek működését valamint a békéltető testületek működését és hatáskörét. Egyének fogyasztói jogainak érvényesítése a fogyasztóvédelemben 3 Az egyének fogyasztói jogai közvetlen hatállyal érvényesíthetőek, ami azt jelenti, hogy hivatkozhat rá a nemzeti bíróságok előtt. A közvetlen hatály alapján az egyéneknek jogukban áll, hogy nemzeti bíróságaik előtt a közösségi jogra hivatkozzanak és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság a közösségi jogra alapozza ítéletét, amely a nemzeti jog ellenében érvényesül, még a kettő összeütközése esetén is. EU-s fórumok bírósági eljárások: fogyasztóvédelmi viták esetén egyik jogérvényesítési mód. bíróságon kívüli eljárások: megelőzhetik, kiegészíthetik vagy helyettesíthetik a bírósági eljárásokat. közérdekű keresetindítás joga: valaki a fogyasztók nevében kollektív szinten indít eljárást pl. társadalmi szervezetek, közigazgatási hatóságok Hazai fórumok (az EU-s fórumok magyarországi megfelelője) bírósági eljárások bíróságon kívüli eljárások - békéltető testületek: minden megyébe van egy békéltető testület közérdekű keresetindítás joga Fogyasztóvédelmi Szervezetek és Érdekcsoportok Az Európai Unió fogyasztóvédelmi szervei és érdekcsoportjai 4 DG SANCO Egészségügyi- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG SANCO - Director Générale de la santé et des consommateurs) 1995-ben alakult meg, 6 Igazgatósággal. Jelenlegi feladatai, a 3 Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Complex kiadó Kft.,

12 forgalomba kerülő élelmiszerek és fogyasztási cikkek biztonságának biztosítása, az EU belső piacán a fogyasztók érdekeinek védelme, és a polgárai egészségét védő és javító projektek támogatása. ECCG Mivel a fogyasztóvédelem jelenléte az egyes tagállamokban igencsak eltérő, ezért a Bizottság kialakított, 1962-ben, egy európai szintű intézményesített kapcsolatot, amely létrehozta a Fogyasztói Kérdések Bizottságát (Contact Committee for Consumer Questions), ami a következő fogyasztóvédelmi csoportokat foglalta magába: Fogyasztói Szervezetek Európai Irodája (BEUC) Európai Közösségek Családi Szervezetei (COFACE) Fogyasztói Szövetkezetek Európai Közössége (EURO COOP) Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) 2003-ban a Fogyasztói Kérdések Bizottsága, a számos átalakulásai után, végül az Európai Fogyasztói Konzultatív Csoport (ECCG - European Consumer Consultative Group) néven jött létre. A szervezet jelenlegi feladata a nemzeti és európai fogyasztói szervezetekkel való konzultálás, valamint a fogyasztóvédelmi problémákat megvitatása, és a problémákkal kapcsolatos tanácsadás. A fogyasztókat érintő kérdésekben, a Bizottság számára is információkat szolgáltat, továbbá tájékoztatja a Bizottságot a tagállami fejleményekről. Jelenlegi tagjai: nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetek egy-egy képviselője egy-egy tag minden európai fogyasztóvédelmi szervezetből (BEUC és ANEC); két társult tag (Eurocoop és COFACE); két EGT megfigyelő tag (Izlandról és Norvégiából). ANEC és BEUC Az Európai Szövetség a Fogyasztók Képviseletének Összehangolására a Szabványosításban (ANEC = European Association for the Co-ordination of Consumer Representation in Standardisation), 1995-ben jött létre. Koordinálja a szabványosításban a fogyasztói képviseleteket. A termékek és szolgáltatások biztonságosságát segíti elő. Legfőbb megvalósítandó céljai, a gyermekek biztonsága, a háztartási készülékek megfelelősége, az információs társadalom, a környezet, a szolgáltatások és a közlekedés biztonsága. 12

13 Az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC Bureau Européen des Unions de Consommateurs), 1962-ben alakult. 31 ország 44 független nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetét tömöríti magába, így a legnagyobb közösségi szinten működő fogyasztóvédelmi szervezet. Képviseli a tagok érdekeit főként a fogyasztói szerződések, digitális jogok, pénzügyi szolgáltatások, élelmiszer, egészség, biztonság, energia és fenntarthatóság, csoportos keresetek terén az európai intézményekben. ECC A fogyasztók informálására, tájékoztatására illetve esetleges jogsértés esetén a megfelelő jogorvoslat biztosítására létrehozták a tagállamok és az Európai Unió Bizottsága az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát (ECC-NET). A Magyarországon lévő Európai Fogyasztói Központ a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében végzi a tevékenységét A tájékoztatás területén fontos szerepe van az ún. riasztórendszernek. Ilyen például o a RAPEX (Rapid Alert System for non-food consumer products), mely a veszélyes termékekkel, o a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed), mely az élelmiszerekkel kapcsolatban juttat el információt a tagállamoknak. Magyarországi fogyasztóvédelmi szervek Magyarországon az évi CLV. törvény határozza meg a magyar intézményrendszer felépítését. A fogyasztóvédelmi politika kialakításáért és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) irányításáért a fogyasztóvédelemért felelős miniszter felel. Az NFH és a területi főfelügyelőségek végzik a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat, felügyelik a meglévő jogszabályokat és eljárnak a jogsértőkkel szemben. A Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR) az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998.(IV.29.) Korm. rendelet értelmében tartalmazza valamennyi magyar piacfelügyeleti feladatkörrel rendelkező hatóság és megfelelőség tanúsítást végző szervezet bejelentését, azonban csakis azok a bejelentések láthatók, amelyek nyilvánossá tételéhez a tulajdonosuk is hozzájárul. 5 5 Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Complex kiadó Kft.,

14 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mellett más hatóságok is szerephez jutnak a fogyasztóvédelem területén: Gazdasági Versenyhivatal Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyar Energia Hivatal Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Nemzeti Adó-és Vámhivatal Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Néhány fontos fogyasztóvédelmi civil szervezet: - Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület - Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége - Tudatos Vásárlók Egyesülete Közösségi fogyasztóvédelmi irányelvek A közösségi fogyasztóvédelem kitér a tisztességtelen piaci szereplőkre, melyek szabályozására 3 főbb irányelv jött létre: o a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet o a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet o és a megtévesztő és összehasonlító reklámokról szóló irányelv A termékekre vonatkozóan 4 irányelv fogalmazódott meg: a termékfelelősségről, a termékbiztonságról, a termékbiztonsági szabályokról és a házaló kereskedelemről. A távollévők közötti ügyleteknél a szabályozást kiterjesztették a távollévők közötti kereskedelemre, az elektronikus kereskedelemre és a pénzügyi szolgáltatások távértékesítésére. 14

15 Az utolsó szegmens ahova kiterjedt a fogyasztóvédelmi szabályozás a szolgáltatások azon belül pedig az utazási és pénzügyi szolgáltatások. 6 (1. táblázat) 1. Táblázat: Közösségi fogyasztóvédelmi irányelvek csoportosítása Piaci szereplők magatartásának szabályozása Termékekre vonatkozik Irányelv a termékfelelősségről Termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról Irányelv a tisztességtelen szerződési feltételekről Irányelv a megtévesztő és összehasonlító reklámról Szolgáltatásokra vonatkozik Irányelv a pénzügyi szolgáltatások területén Irányelv a termékbiztonságról Termékbiztonsági szabályok Irányelv az utazási szolgáltatások területén Irányelv a házaló kereskedelemről Távollévők közötti ügyletek Irányelv a távollévők közötti Irányelv az elektronikus kereskedelemről kereskedelemről Irányelv a pénzügyi szolgáltatások távértékesítéséről Forrás: 1 Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Complex kiadó Kft., táblázat 15

16 Pénzügyi Szolgáltatások Fogyasztóvédelmi helyzete A főbb pénzügyi területek és fogyasztók védelmére kialakított szabályozásuk 1. Hitelintézetek Ide soroljuk az szolgáltatási tevékenységet folytató intézményeket, a pénzpiaci műveletek területén. Fajtái: Bankok, Szakosított hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek, Külföldi hitelintézet fióktelepei. A hitelintézet speciális fajtája az a hitelintézet, mely elektronikus pénzt bocsát ki. Erről külön jogszabály rendelkezik. Csak hitelintézeti engedéllyel rendelkező hitelintézetek nyújthatnak szolgáltatásokat, ezért be kell jelenteni az Európai Bizottságnál, amely engedélyezi és megjelenteti az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 7 Ha határon átnyúló szolgáltatást akar nyújtani egy hitelintézet, akkor megtarthatja eredeti nevét abban az esetben, ha megkülönböztető jelzést használ, a határon túli hitelintézetek miatt. Ha fiókot szeretne létesíteni egy másik tagállamban, akkor először is, be kell mutatnia a helyi felügyeleti szervnek az alapításhoz szükséges dokumentumokat, majd a felügyeleti szervnek 3 hónapja van arra, hogy értesítse a másik tagállamot a fióknyitás ügyéről. Hitelintézetek alapításának és működésének főbb jellemzői: o Rt vagy szövetkezeti forma o meghatározott alaptőke o PSZÁF engedélye kötelező o Meghatározott személyi és tárgyi feltételek o Csak a meghatározott tevékenységeket végezhet o Folyamatos meghatározott szavatoló tőkéje kell, hogy legyen 2. Biztosítás Tevékenysége a biztosítási szerződésen, jogszabályon, illetve tagsági jogviszonyon alapul, mellyel kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, felméri a kockázatokat, megállapítja a szolgáltatás költségét, tartalékot képez, és átvállalja a kockázatokat. A biztosítók pénzalapokat képeznek, melyekhez a forrást, a biztosítási díj adja. A kockázatok nagyságát matematikai és statisztikai

17 módszerekkel mérik fel. Ezt a tevékenységet a biztosítási közvetítőknek (ügynök, alkusz), csak engedéllyel lehet elvégezni. A csatlakozás után szigorúbb lett a szabályozás a biztosítási közvetítők ügyében. Regisztrálni kellett minden ilyen alkuszt, illetve ügynököt a biztosítás felügyelet honlapján. Így az ügyfelek leellenőrizhették, hogy az ügynökük tényleg az adott biztosítónál dolgozik-e. A linket bemásolva megnézhető az EGT tagállami biztosításközvetítők adatai: xls A biztosítás nemcsak az egyén számára, hanem saját országa számára is nagyon fontos, mivel az a pénz, amit az egyén felhalmoz egy biztosítónál, befektetésre kerül, és ez jövedelmező az országnak. Ezenkívül nem az Államnak kell fizetnie a káresetek után. 3. Befektetési Szolgáltatások 8 Befektetési szolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában egy vagy több befektetési eszközre: bizományosi tevékenység kereskedelmi tevékenység portfólió kezelés jegyzési garanciavállalás ügynöki tevékenység az értékpapír forgalomba hozatala. Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység: értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, értékpapír letétkezelés befektetési hitel nyújtása nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás, befektetési tanácsadás, ügyfélszámla-vezetés, értékpapír-számlavezetés, értékpapír-kölcsönzés

18 Befektetési eszközök: a) átruházható értékpapírok; b) pénzpiaci eszközök; c) határidős ügyletek értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire, készpénzben is d) határidős kamatlábügyletek; e) kamat-, deviza- és tőkecsere-ügyletek; f) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, készpénzben is. 4. Nyugdíj A 20. században alakult ki a vegyes nyugdíjrendszer Magyarországon. Két összetevője van, a felosztó-kirovó rendszer melynél az aktív dolgozó korosztályok járulék befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjrendszert. A másik összetevője pedig a magánnyugdíjpénztár melynél a kötelező tagdíjbefizetésekből és azok befektetéseinek a hozamaiból finanszírozzák az ellátást. Az új törvények miatt, már kevés magánnyugdíjpénztár tud fennmaradni, mivel nagyon sokan átléptek az állami felosztókirovó rendszerbe. 9 Pénzügyi Fogyasztóvédelem Hitelintézetek 10 A szolgáltatások szabad áramlását, már a Római szerződés alapjoggá nyilvánította. Ez azt jelentette a pénzügyi szolgáltatások területén, hogy bármely tagállam bármely pénzügyi szervezete pénzügyi szolgáltatást nyújthatott, bármely másik tagállamban. Mivel a kölcsönös elismerés értelmében, ha egy pénzügyi szolgáltató a tagországok egyikének jogrendje alapján megkapta az illetékes felügyeleti hatóságtól a tevékenységhez szükséges engedélyt, a többi tagország hatóságai ezt az engedélyt elismerik (single European passport - egyetlen európai engedély elve). A hitelintézet működésének ellenőrzését pedig a székhelye szerinti tagállamban lévő felügyeleti szerv végzi, persze miután előzetesen tájékoztatta (3 hónapon belül) a hitelintézet a szolgáltatásnyújtási szándékáról a fogadó állam felügyeleti szervét. Ez a fajta szabályozás, elősegítette a verseny növekedését a piacon, új termékek jelentek meg, és a meglévőket Európai Füzetek EUcsatakozás, pénzügyi felügyelet és fogyasztóvédelem 18

19 pedig minél jobban a fogyasztók igényeihez igazították. Az ügyfelek, fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások szabad mozgásával, a fogyasztók már nemcsak a nemzeti piacon vesznek majd igénybe pénzügyi szolgáltatásokat, hanem a nemzetközi piacon is. Ez a nemzetközi versengés felerősíti, így olcsóbbá válnak a pénzügyi szolgáltatások. Reklámozás A tagállamokban lévő pénzügyi szervezetek, előzetes bejelentési kötelezettség nélkül reklámozhatnak. Ez azt jelenti, hogy ahol a szolgáltatásnyújtás végbe megy, ott meg kell felelnie az adott országban a reklámokra vonatkozó tartalmi és formai szabályoknak, de nem kell előzetesen bejelenteni reklámozási tevékenységet. Tartalmaznia kell minden információt, azaz a pénzügyi szolgáltatás összes - a fogyasztó által megfizetendő - költségét: hitelkamatlábat (rögzített vagy változó), és az alkalmazandó díjakra vonatkozó részletes tájékoztatásokat, nehogy megtéveszthessék a fogyasztót a reklámok. Ezen költségek a következők: a teljes hitelösszeg hitelkamatláb a teljeshiteldíj-mutató(thm) a hitelmegállapodás időtartama bármely előtörlesztés összege teljes összeg és a törlesztések összege A hitelintézetek nem küldhetnek a fogyasztó beleegyezése nélkül reklámanyagot, illetve nem hirdethetnek meg nyereményjátékokat. Befektetések biztosítása A befektetések biztososítását az Európai Unióban, minimálisan eurótól (kb. 5,3 millió forint) lehet igénybe venni, ez a hatályos irányelv által megszabott minimum összeg. Magyarország kivétel, mivel a BEVA által nyújtott befektető-védelemmel rendelkezik, és csak január 1-jéig kellett elérnie ezt az összeget, addig mentességet kapott ig csak 1 millió volt a minimális összeg, majd január 1-jétől már 2 millió forintra emelkedett, és január 1-jétől már 6 millió forint lett. 11 Az átmeneti időszakban a magyar pénzintézetek akkor nyújthatnak szolgáltatásokat a másik tagállamokban, ha a másik tagállamok befektető-védelmi rendszeréhez csatlakoznak, és

20 így biztosítani tudják a minimális fedezeti összeget. Ugyanakkor más tagállamok pénzintézetei maximum a közösség minimum szintjét kell, hogy megtartsák. Távértékesítés Egy irányelv tartalmazza mindazon szabályokat, amik a pénzügyi szolgáltatások távértékesítésével kapcsolatosak. Távértékesített pénzügyi szolgáltatások közé sorolja a banki, biztosítási, befektetési és nyugdíj alapok szolgáltatásait melyek távollévők között értékesítenek és nem szükséges hozzá a fizikai jelenlét. Ilyenkor a szerződést a pénzintézet elektronikus vagy postai úton eljuttatja az ügyfélnek, aki 14 napot kap, arra hogy elfogadja az ajánlatot (elállási jog). Az elállási és az elfogadási jog nem léphet érvénybe azoknál a pénzügyi szolgáltatásoknál, amelyeknél az ár a piac mozgásától függ, tehát például, ha a szerződéskor alacsonyabb volt az ára a részvénynek, mint a szerződés teljesítésekor. Mielőtt ajánlatot tennének a pénzügyi szolgáltatók a fogyasztóktól, meg kell szerezniük az előzetes beleegyezésüket, illetve meg kell tudniuk, hogy egyáltalán kívánnak-e a fogyasztók kapcsolatot létesíteni a szolgáltatókkal. Európai Uniós irányelvek /64/EK Irányelv a pénzforgalmi szolgáltatásokról Az irányelv meghatározza azt, hogy mely szolgáltatások minősülnek pénzforgalmi szolgáltatásoknak. Ezek: fizetési számlavezetés beszedések teljesítése kártyával történő fizetési műveletek be- és kifizetés a számláról átutalások (egyszeri, rendszeres) fizetési eszközök kibocsátása fizetési műveletek távközlési, illetve informatikai eszközön keresztül Meghatározza, hogy a pénzforgalmi intézmény csak olyan jogi személy lehet, aki rendelkezik a megfelelő engedéllyel és szavatoló tőkével ahhoz, hogy a tevékenységét elkezdhesse a Közösség területén. A fogyasztó fogalmát is pontosan keretbe foglalja. A tajtékoztatási kötelezettség ügyében az irányelv megszabja, hogy a több fizetési műveletekre vonatkozó keresztszerződéseknél kötelező az előzetes tájékoztatás, és a 12 Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Complex kiadó Kft.,

21 keresztszerződés ingyenes papír alapú formája. Az egyszerű fizetési műveletekre ez nem érvényes. Részletesen szabályozza a fizetési műveleteket és a felszámítható díjak mértékét. Mivel a fogyasztók hibájából számos biztonsági probléma keletkezett, ezért az irányelv kitér arra is, hogy a fogyasztók hogyan kezeljék biztonságosan a fizetési eszközöket. Megadják azt a lehetőséget is, hogy a fogyasztók is élhessenek azzal a jogukkal, miszerint panaszt nyújthatnak be a szolgáltatók ellen /48/EK Irányelv a fogyasztói hitel-megállapodásokról Az irányelv engedélyezte azt, hogy a tagállamok állampolgárai felvehessenek bármely más tagállamban fogyasztási hiteleket. Így hosszú távon ez a hitelkamatok és hiteldíjak csökkenéséhez vezetett, mivel minden országban a hitelt nyújtó bankokban azonosan kell informálniuk a fogyasztókat, és a hitelek éves díját egységes norma szerint kell kiszámolniuk. Az irányelv a 2 cikkének 2. bekezdésében leírt, 200 és euró közötti hitel-megállapodásokra vonatkozik. A jogszabály célja, hogy ne legyen nagyszámú eladósodás és a hitelező ne adjon mindenkinek felelőtlenül hiteleket. Ennek érdekében az általános reklámszabályokon túlmenően meghatározza azt is, hogy a reklámoknak világosnak és tisztán érthetőnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell egy általános tájékoztatást. A hitel szerződésének megkötése előtt részletes tájékoztatást, és a különböző ajánlatokról információt kell nyújtania a hitelezőnek. Az elállási jogot teljes mértékben egységesíti (minimum 7 nap), és indoklás nélkül nyújthatja be a fogyasztó. Egységes lesz a határidő előtti visszafizetés szabályozása is, mely megadja ezt a visszafizetés lehetőségét, és meghatározza az ellentétezés plafonértékét és kiszámítását. Az irányelv meghatározza a THM kiszámítását és annak képletét: 1. ábra: THM kiszámításának képlete Forrás: H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, Ak: a k-adik törlesztő részlet összege, m: a törlesztő részletek száma, tk: a k-adik törlesztő részlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, i: a THM századrésze. 21

22 A legutolsó intézkedés a jogszabályban egy független testület létrehozása tagállamonként mely felügyeli a hitelezőket /65/EK Irányelv a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról A távollévők közötti szerződéskötésekre vonatkozik mely széles körű tájékoztatást határoz meg a szerződéskötést megelőzően. A szerződési feltételeket a szolgáltató köteles átnyújtani papíron vagy tartós adathordozón. Személyi hatálya a fogyasztóra és a szolgáltatóra vonatkozik mivel e személyek viszonyában alkalmazható. A fogyasztó az, aki igénybe veszi a szolgáltatást, tehát a távértékesített szolgáltatás vevője. A szolgáltató az, aki adja a szolgáltatást, tehát a távértékesített szolgáltatás eladója. Az irányelv meghatározza, hogy a fogyasztónak joga van a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül indoklás nélkül elállni a szerződéstől.(elállási jog)kivétel az egy hónapnál rövidebb idejű szerződések, a már mindkét fél által a fogyasztó kérésére teljesített szerződések, egyes pénzpiaci műveletekre adott megbízások és a tagállamok által meghatározott néhány különleges eset. Élet és nyugdíjbiztosítások esetén a 14 nap 30 napra emelhető a tagállam által. Magyarországon az életbiztosítási szerződés elállási jogára adnak 30 napot. Mindezen irányelvek hozzájárulnak az egységes pénzügyi piac kialakításához és létrejöttéhez, mely az Európai Unió célja. Az egységes pénzügyi piac programja május 11-én az Európai Parlament elfogadta a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó, politikai célkitűzéseket és speciális intézkedéseket tartalmazó Pénzügyi Szolgáltatási Akciótervet, mely meghatározta a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának stratégiáját. Célja a belső pénzügyi piac versenyképességének biztosítása, az egységes európai valuta lehetőségeinek kihasználásával, és magas fogyasztóvédelmi követelmények megvalósításával. A stratégia kikötötte, hogy gyorsabbá kell tenni a pénzügyi jogalkotást, és át kell vennie minden tagállamnak a közösségi szabályozást. Ennek érdekében a tagállamok pénzügyi felügyeleti szerveinek együtt kell működniük. 22

23 Ez egy közösségi dokumentum mely az egységes piac létrejövetelének érdekében 3 konkrét célt fogalmaz meg: 1) a prudenciális 13 szabályozás tökéletesítése 2) egységes pénzügyi piac létrehozása vállalati szektornak 3) a pénzügyi lakossági szolgáltatások biztonságosabbá és elérhetővé tétele 4) a piaci integrálódást hátráltató adózási akadályok megszüntetése 1) A közösségi fogyasztóvédelmi szerveknek szigorúbb szabályozást kell létrehozniuk az Európai Unió piacán. A bank-, a biztosítási és az értékpapírügyleteknél egységes szabályozást kell kialakítani, és ki kell építeni a pénzügyi csoportok prudenciális felügyeletének rendszerét. 2) Vállalati szféra (idetartoznak a nagyvállalatok, intézmények) Hat területet emelt ki: 1. jogi alap megteremtése a befektetési szolgáltatásoknál (befolyásolás és bennfentes kereskedelem 14 kivédésére) 2. tőkeemelési korlátozás megszüntetése a más tagállamból érkezőkkel szemben így az Unióban a tőkebevonás egységes lehet. 3. egységes nemzetközi számviteli szabályok (például a több országban jelenlévő cégeknél hasznos lehet, mivel így a cégek pénzügyi helyzetéről valós képet kaphatunk) 4. egységes szabályok a nyugdíjalapoknál (amely serkenti a mobilitást és csökkenti a munkaerő költségeit) 5. a közösségi értékpapír-kereskedelem jogbiztonságának meghatározása 6. közösségi szinten egységesíteni a cégalapítás szabályait (egyesülés, kivásárlás, átszervezés) 3) Lakossági szféra (ide tartoznak a kis és középvállalatok, természetes személyek) Ezen a területen a változások lassabban mennek végbe. Itt is hat területen hoznak rendelkezéseket: 13 A pénzintézeteknél bankári alapelveket, ügyfélérdeket szem előtt tartó magatartást értünk alatta. Magyarországon a PSZÁF látja el a prudenciális felügyeletet. 23

24 1. az ügyfelek világos tájékoztatása és információellátása a pénzügyi szolgáltatásokról, és azok igénybevételéről ( pl.: pénzügyi szolgáltatások távértékesítése, nemzetközi visszaélések elleni védelem, határon túli biztosításközvetítés) 2. bíróságon kívüli vitarendezés és ennek fórumai ( könnyen lehessen panaszt benyújtani akár határon túli szolgáltatásoknál is) 3. a tagállamokban meglévő nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok közelítése 4. elektronikus kereskedelem biztonságossá tétele 5. biztosítás közvetítés egységesítése a tagállamokban 6. tagállamok között lévő kisösszegű fizetési műveletek összehangolása (ez lépés hozzájárul a nemzetközi fogyasztói átutalások és kártyás fizetések díjaink csökkentéséhez) 4) A július 1-jén hatályba lépett megtakarítások adóztatására vonatkozó irányelv és az 1997-ben elfogadott vállalati adózásról szóló Magatartási Kódex segíti, az adózási szabályok megszüntetésének megvalósítását. Minden tagország biztosítja az egyenlő piacra jutási lehetőséget és a fogyasztók védelmét. Az irányelvek tartalmazzák a biztonságos működés szabályait. Zöld Könyv a Pénzügyi szolgáltatások politikájáról az EU-ban 15 ( ) Az Európai Bizottság 2005 májusában jelentette meg az EU fogyasztóvédelmi benne a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó - politikájának a következő öt évre javasolt elveit. A fogyasztóvédelemi elvek nemcsak a természetes személyekre vonatkozik, hanem a kisvállalkozásokra is. A szabályozandó pénzügyi területek: o a bankszámlák, o a fizetési szolgáltatások,

25 o a pénzügyi közvetítés o a jelzáloghitelezés o a felelősségteljes hitelezés (responsible lending) A Zöld Könyv iránymutatásai alapján, a 2008-as fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelvben megfogalmazódott annak a megoldása, hogy a fogyasztó hogyan védhető meg, a fogyasztási hitelek és jelzáloghitelek által okozott eladósodástól. Ez az irányelv megteremti a felelősségteljes hitelezés alapjait. A politikában megfogalmazódik a THM egységes számítási módja, és a visszafizetési lehetőségek is, amelyet szintén tartalmaz a jogszabály. Megoldásra vár még az euró jelzálog modellje (Euromortgage). Az is megfogalmazódott, hogy a fogyasztókat részletesen tájékoztatni kell a pénzügyi termékekről/szolgáltatásokról, így az átlagemberek is át tudják látni, a pénzügyi szolgáltatások bonyolultnak tűnő rendszerét. Az információ félreértése végett is szakmai segítségnyújtást kell adni, és a szolgáltatóknak nem szabad eltitkolniuk a fontosabb információkat. A jogi alapját a szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségéről, a es pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv tartalmazza. A távértékesítésnél, pedig a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló irányelv szabályozza. A bankszámlák és a fizetési szolgáltatások széles körben elterjedt pénzügyi szolgáltatások. A mobilitásnak köszönhetően távértékesítés útján, létrejött még a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás is, így ez is növelte a fizetési műveletek számát. A probléma az volt, hogy míg belföldön a fizetési szolgáltatások költsége alacsony volt, addig a határon átnyúló szolgáltatások költsége magas volt, ezért inkább minden szolgáltató abba a tagállamba nyitott bankszámlát, ahol a szolgáltatását nyújtotta. Ezért javasolták az IBAN és BIC (bankszámlaszám és bankazonosító) bevezetését, amely később az európai szabvány lett, így biztonságosabbak voltak az utalások. Azonban nem minden fizetési szolgáltatást lehetett távértékesíteni. Röviden kitér a politika arra is, hogy a pénzügyi közvetítőknek - akik az egyre bonyolultabb pénzügyi szolgáltatásokat közvetítik - magas színvonalú szaktudással kell rendelkezni, és fontos, hogy független legyen a többi pénzügyi szolgáltatótól. 25

26 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A közös pénz bevezetése a vállalati, intézményi szférában gyorsította a modernizációt, míg a lakossági szférában lassabb volt a nemzteti szabályok sajátosságai miatt. A nemzeti szabályok csakis a fogyasztók védelmének érdekében hozhatók, és nem akadályoztathatják a pénzügyi szolgáltatások szabad áramlását. Ezért kellett bevezetni a magas színvonalú fogyasztóvédelmi szabályokat, összehangolni a tagállamokban a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozást és külön kellett választani a vállalati és a lakossági szférát. A tagállamokban lévő pénzügyi felügyeletek nagy szerepet játszanak a közös, magas színvonalú fogyasztóvédelmi szabályozás megalkotásában. A cél egy olyan pénzügyi infrastruktúra létrehozása volt, amelynek kialakításánál szükség volt a tagállamokban lévő - a pénzügyi szabályozásért felelős - pénzügyi szervekre, melyek kialakíthatták a jogi és technikai hibáktól mentes, közösségi pénzügyi infrastruktúrát. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással megkapta az anyaország felügyeleti jogát, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek befektetései és a betétei védelme a magyar felügyelet kezében maradt. A csatlakozás után a Magyarországon alapított, és ténylegesen Magyarországon működő pénzügyi szervek felügyeletét, a hazai fogyasztóvédelmi felügyeleti szervek (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) látják el, a magyar jogszabályoknak megfelelően. A Magyarországon lévő fióktelepeket is ellenőrizhetik, és intézkedhetnek a magyar fogyasztóvédelmi szervek, de csak korlátozottan, miszerint: - az ügyfelek valós információval történő ellátását ellenőrizhetik - ellenőrizhetik a fióktelepek likviditását, és ha csőd közelébe jut valamelyik, akkor jeleznie kell a magyar felügyeleti szervnek - ha valamelyik fiók megszegi a fogyasztóvédelmi szabályokat, akkor beavatkozhatnak. 16 A csatlakozás hatása a pénzügyi felügyeletekre Az Európai Unió kiterjedésével kialakultak úgynevezett pénzügyi csoportok, melyek különféle pénzügyi, szervezeti és tulajdonosi kapcsolatok révén, több országra vagy kontinensre kiterjedően, vagy akár ugyanazon országban, de több pénzügyi, gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket. Ezen csoportok nagy hatással vannak a világ Európai Füzetek EUcsatakozás, pénzügyi felügyelet és fogyasztóvédelem 26

27 pénzügyi és gazdasági folyamataira, ezért a nemzeti szabályozások képtelenek ezen csoportokat egységesen szabályozni így létre hozta az Európai Unió a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét mint egységesen szabályozó szervet. Minden országban közösek voltak a célok: 1. kiterjeszteni a pénzügyi csoportokra mindazon szabályozásokat, amit eddig nemzeti szinten nem tudtak. 2. a prudenciális szempontok kiterjesztése a pénzügyi csoportokra is 3. a különböző ágazati irányelvek pénzügyi csoportokra is vonatkozzanak. Ez a három cél teljesülése csökkenti a közösségi pénzügyi piac függőségét a pénzügyi csoportoktól. A tagállamok felügyeleteinek hatásköre a határokon túlnyúlnak, és új feladatokat kapnak. A pénzügyi csoportokra vonatkozó szabályozások: nem alkalmazhatnak forrásátcsoportosításokat külön minősítés a tőkemozgásokról a csoportvezetőnek szakmai és erkölcsi szabályoknak kell megfelelni Vitarendezés17 Az egységes belső piac kiterjedtsége érvényes a pénzügyi szférára is. Az ügyfelek már nemcsak a saját országukban vesznek igénybe pénzügyi szolgáltatásokat, hanem más országokban is mivel például olcsóbbak és jobbak a kondíciók. Az ügyfelek a reklamációjukkal, csak a szolgáltatást nyújtó pénzügyi szerv országának fórumához fordulhattak, ami igen nehézkes volt a nyelv, a költségek és az ismeretlen eljárások miatt. Ezen problémák megoldására hozta létre az Európai Bizottság 2001-ben a FIN- NET-et (financial dispute resolution network). A FIN-NET az Európai Gazdasági Térség (Európai Unió, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia) területén a bíróságokon kívül működő pénzügyivita-rendező fórumok hálózata, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók közötti, határon átnyúló pénzügyi viták kezelésével foglalkozik. Jelenleg a FIN-Net hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint 51 taggal rendelkezik 22 országból. Minden ügyfél bátran fordulhat az országában lévő fórumhoz, amely segít a bírósági út kikerülésével rendezni a problémáját, azaz továbbítja az ügyet az illetékes ország

28 vitarendezési fórumához, segít az idegen nyelv miatt felmerülő problémák megoldásában és elmagyarázza az eljárási módszereket. A magyar fogyasztó, külföldi pénzügyi vállalkozással való vitájának rendezése a következőképpen zajlik le: (2. ábra) 1. a magyar fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez fordul segítségért. 2. a cég határoz, hogy aláveti magát vagy nem a jogvitában a békéltetői testületi eljárásnak. 3. az eljárás elindul vagy nem indul el. A külföldi fogyasztó, magyar pénzügyi vállalkozással való vitája is hasonlóképpen zajlik le. 2. ábra: FIN-NET eljárási rend Forrás: Mint láthatjuk a diagramon a megalakulás óta több mint négyszeresére nőtt a vitás ügyek száma. Minél több tag lép be az Európai Unióba annál gyorsabban fog nőni ez a szám főleg a kisebb elmaradottabb országok belépésénél. (3. ábra) 3. ábra: FIN-NET ügyek száma 2009-ben 28

29 Forrás: Mint látható a kördiagramon legtöbb problémás ügy a bankszektorhoz fűződik mivel a bankok nyújtják a legszélesebb körét a pénzügyi szolgáltatásoknak. Ezután jönnek a biztosítások és nem sokkal lemaradva a befektetések ezeknek a szabályozása eléggé körül van határolva ezért nincs annyi problémás ügy, mint a bankoknál.(4. ábra) 4. ábra: FIN-NET ügyek szektoronkénti megoszlása 2009-ben Forrás: A FIN-NET csatlakozási alapelvei: (ezek mind a vitarendezési fórumokra vonatkoznak) függetlenség elve: pártatlannak kell lennie a döntéseiben átláthatóság elve: elégséges információ a az eljárási módszereikről. 29

30 kontradiktóriusság elve: lehetőség a véleménynyilvánításra és a másik fél meghallgatására. hatékonyság elve: gyors, egyszerű és olcsó legyen az alternatív vitarendezés legalitás elve: a fogyasztóvédelmi jogszabályokat szem előtt kell tartani. szabadság elve: a döntés nem kötelező, csak ha elfogadták a felek. képviselet elve: bevonhatnak egy harmadik személyt, is mint képviselőt az eljárás alatt. A FIN-NET hiányosságai: o az Európai Bizottság által működtetett hálózatokkal való együttműködés hiánya o honlap elavultsága o nem az összes FIN-Net tag jogosult minden egyes határon átnyúló pénzügyi jogvita rendezésért. 30

31 Elektronikus pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzete 18 Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások kialakulása A 21. században kommunikáció és technológia fejlődésével már egyre inkább, a gyors és kényelmes távszolgáltatásokon keresztül intézik az ügyeiket az emberek. Habár a pénzintézetek esetében még népszerű a bankfiókokban lévő személyes kiszolgálás, az elektronikus úton való ügyintézés egyre elterjedtebb. A pénzintézetek nagy fejlődésen mentek át az elmúlt évszázadban. Az 50-es években adták ki az első bankkártyákat és megjelent a telefonos ügyfélszolgálat. A 80-as években létrejöttek az első Office, majd Home banking alkalmazások. A számítógép és internet elterjedése után, megjelentek az elektronikus pénzügyi szolgáltatások. A legmodernebb internetes szolgáltatással rendelkező mobiltelefonok elterjedésével, az internetes pénzügyi szolgáltatások már bárhol elérhetőek voltak. A elektronikus pénzügyi szolgáltatások fejlődésének mozgatórugói: o Számítógépek kapacitásának jelentős növekedése és árának csökkenése, o Távközlési kapacitások növekedése, az internet penetráció terjedése, o Multimédiás technológiák fejlődése, o Informatikai, adatkezelési alkalmazások fejlődése, o Alkalmazásokba beépített intelligencia fejlődése, o Alkalmazások integrációja, o Mobil technológiák fejlődése o Új felhasználói generációk megjelenése, o Felhasználóbarát alkalmazások, technológiák, o Támogató kormányzati programok, o Globális verseny, o e-bank, e-beszerzés Az internet globális kiterjedése miatt, nehéz a közösségi szabályozás az elektronikus pénzügyi szolgáltatások terén. Mivel az internet a nemzetközi hálózatok virtuális világa, így az információk tartalmi követése és ellenőrzése fizikailag lehetetlen. A közösségi

32 szabályozáson kívül létre kell hozniuk a nemzeteknek is, egy olyan speciális szabályozást, amit az Európai Uniós szabályrendszer nem tartalmaz. A következő támpontok megállapíthatóak a fogyasztók védelmének érdekében: A polgári jognak a szerződésekre vonatkozó általános meghatározása, tökéletesen alkalmazható, az elektronikus kereskedelmi kapcsolatok során létrejött szerződésekre. Az elektronikus és a papíralapú forma törvény előtti egyenlősége biztosított Az elektronikus kereskedelem által megkívánt adatbiztonság, adatvédelem, illetve az elektronikus formához kapcsolódó elvárt követelmények (megbízhatóság, hitelesség, letagadhatatlanság), és az elektronikus dokumentum valamilyen formában történő hitelesítése, az elektronikus aláírás, a mostani technológiai szinten megoldható. A szolgáltatás nyújtásában érdekelt valamennyi szolgáltató felelőssége rendezhető, csak a közvetítő szolgáltatók mentesülnek néhány meghatározott szituációban a felelősségvállalás alól. Elektronikus pénzügyi szolgáltatások Elektronikus fizetési eszközök: bankkártya, hitelkártya (ezeket az elektronikus banki szolgáltatásoknál fejtem ki bővebben), elektronikus pénzeszköz. Elektronikus pénzeszköz (e-pénz): Kisösszegű kifizetések megkönnyítésére használható, a készpénz alapvető tulajdonságaival rendelkező fizetési eszköz. Elektronikus pénzügyi szolgáltatások: 1. Elektronikus átutalás 2. Számlanyitás 3. Számlainformációk, lekérdezések 4. Törzsadatok lekérdezése 5. Számlaegyenleg lekérdezése 6. Számlatörténet lekérdezése 7. Bankkártya információk 8. Hitelkártya információk 9. Lekötött betétek lekérdezése 10. Sorban álló tételek követése 11. Átutalás (eseti és rendszeres) 12. Csoportos beszedési megbízás 32

33 13. Postai kifizetés 14. Átvezetések 15. Betétműveletek 16. Hiteligénylés 17. Befektetések 18. Értékpapír-kereskedelem 19. Állampapírok adásvétele 20. Kötvények adásvétele 21. Befektetési jegyek adásvétele 22. Mobil szolgáltatások 23. WAP-os tranzakció 24. Automatikus SMS értesítés 25. SMS lekérdezés 26. Mobiltelefon előfizetői kártya feltöltése 27. Egyéb 28. Szolgáltatás igénylése 29. Szolgáltatás letiltása 30. Bankkártya igénylése 31. Bankkártya letiltás 32. Bankkártya limit módosítása 33. Belépési kód megváltoztatása A közösségi szabályozás az elektronikus pénzügyi szolgáltatásoknál 87/598/EEC ajánlás és később 97/489/EC ajánlás az elektronikus fizetési eszközökről Az európai Bizottság által megfogalmazott ajánlás. Az elektronikus fizetési eszközöket, az elszigetelt és egymással nem kompatíbilis fizetési rendszerek kialakulásának elkerülése miatt, közösségi szinten gondolkodva kell kialakítani, azzal a céllal, hogy az elektronikus fizetési eszközök a közösség teljes területén minél szélesebb körben használhatóak legyenek. A 97/489/EC ajánlás kiegészíti, illetve megfogalmazza az alapfogalmakat, az áttekinthetőség, átláthatóság minimális követelményeit, a szerződő felek jogait, kötelezettségét és felelősségét, a kibocsátónak a letiltással, és a megfelelő panaszkezelési eljárással kapcsolatos alapvető kötelezettségeit. Az elektronikus fizetési eszköznek két fajtáját különbözteti meg, az elektronikus pénzeszközt és a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközt, melynek az ismérve, hogy a számlakövetelése felett rendelkezhet, egy személyazonosító kód, vagy egy másik személyazonosító eszköz (elektronikus aláírás) használatával. A fizetőeszköz akkor is lehet elektronikus, ha egy ténylegesen elektronikus művelet során, vagy egy úgynevezett. off-line papíralapú műveletben (aláírás-egyeztetéssel és papírbizonylat kiállításával) használják. A két legfontosabb tulajdonsága az elektronikus pénzeszköznek az elektronikus értéktárolás és az újratölthetőség.. 33

34 Az ajánlás kitér még az elektronikus pénzeszközöknél az alkalmazott árfolyamra, díjakra, költségekre, kamatra (leírásukra és számításuk módjára), a jogorvoslati lehetőségekre, és arra az időpontra, amikor a számlatulajdonos számláját megterhelik A nemzetközi fizetési műveletekre a 9-90/109/EEC számú ajánlásra vonatkozó 97/5/EC direktíva Az Európai Bizottság által megfogalmazott ajánlás és direktíva. Megfogalmazza hogy a nemzetközi fizetési műveletek követhetőségének biztosításaként, a tájékoztatás szabályai között szerepel, a banki műveletről szóló, kötelezően feltüntetendő adatok köre (mint pl.: a műveleti azonosító, eredeti összeg, műveleti díjak és jutalékok, alkalmazott árfolyam, teljesítési, jóváírási idő, felvételi lehetőség, stb.). Megszabja, hogy euróig visszatérítési kötelezettség terheli a szolgáltatókat abban az esetben, ha az átutalás teljesítésénél irányadó határidőket nem tartották be, illetve késedelmes jóváírás esetén. 19 Magyarországi fogyasztóvédelmi törvények évi XXXV. Törvény Megfogalmazza, hogy az elektronikus aláírás, az elektronikus irat, az elektronikus dokumentum elfogadását nem lehet megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát nem lehet kétségbe vonni, azért mert a dokumentum vagy irat elektronikus formában van. Kivételt képeznek az öröklési- és családjogi ügyek, ahol nem elég az elektronikus forma. Az elektronikus aláírás megfelel az Európai Unió irányelvének, miszerint jogilag érvényes és elfogadható a bírósági eljárásokban. 232/2001.(XII.10.) kormányrendelet Összhangban áll az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok közötti átutalásokról, valamint a Bizottságnak az elektronikus fizetési eszközökkel végzett műveletekről szóló irányelvével. 19 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/irányelve, amit októberben fogadtak el, és 2013-ig kell átvenni a nemzeti jogba. Ez az irányelv, számos változtatást vezet majd be, az elektronikus fizetésekkel, az elállási joggal, a rejtett internetes díjakkal és az egységes formanyomtatvánnyal kapcsolatban. 34

35 2004. évi XXXV. Törvény Európai Parlament és Tanács a 2000/46/EK irányelvének az átvétele miszerint, az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet legalább háromszázmillió forint jegyzett tőkével alapítható, és a szakosított hitelintézet jelentősen szűkebb tevékenységet folytathat, nem gyűjthet betétet, és hitelt sem nyújthat. Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások jövője az euró bevezetése után: SEPA (Single Euro Payments Area) - Egységes Euró Fizetési Övezet 20 Bevezetése hozzájárul az elektronikus pénzügyi szolgáltatások gyorsabb, egyszerűbb, biztonságosabb és költséghatékonyabb végrehajtásához. A SEPA működése Az Egységes Euró Fizetési Övezeten belüli országok fogyasztói, vállalatai és más gazdasági szereplői, tartózkodási helytől függetlenül, az euróban eszközölt fizetési műveleteiket országhatáron kívül vagy belül, azonos feltételekkel (díjak, teljesítési idők, jogi keretek tekintetében), ugyanolyan alapfeltételek, jogok és kötelezettségek mellett tudják végrehajtani. Az Európai Unió 27 tagállama ezenkívül még Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc is csatlakoztak a SEPA-hoz. A 32 tagállam 490 millió lakosa és gazdasága évente mintegy 71,5 milliárd elektronikus tranzakciót bonyolít le egymás között. Célja az európai integráció előmozdítása, egy versenyképes kis összegű fizetési műveleteket lebonyolító euro-pénzforgalmi piacon keresztül, mivel az övezeten belüli euró pénzforgalom "belföldivé" válik, így az euró fizetési műveletek ugyanolyan feltételek között teljesülnek, mint a többi övezeten belüli tagállamban. A SEPA szolgáltatásai egységes fizetési módokat, eljárásokat és szabványokat hoz létre, amelyeket majd az országai is átvesznek. A SEPA elemei a közös valuta: euró egységes euro fizetési módok: SEPA-átutalás, SEPA-beszedés, SEPAkártyaművelet hatékony háttérrendszerek az euro fizetések feldolgozására

36 egységes technikai szabványok egységes üzleti gyakorlat harmonizált jogi háttér folyamatosan megújuló, ügyfélorientált szolgáltatások Létrehozásához szükséges szakmai csoportok: az európai bankszektor, Európában elszámolással és teljesítéssel foglalkozó intézmények, euro övezeti vállalati szektor (nagyvállalatok, kereskedők, kis- és középvállalkozások). Felhasználói: a közigazgatás és a fogyasztók. Közintézmények: eurorendszer (az EKB és az euroövezeti NKB 21 -ok), Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok Az EPC (Európai Fizetési Tanács) egy olyan keretrendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a SEPA-átutalás, - beszedés, - kártyaművelet végrehajtását. Az első kettőnél egy-egy új fizetési modellt hoztak létre, a harmadik fizetési módnál meg egy alkalmazkodási stratégiát vezettek be. A lényege a modelleknek és az alkalmazkodási stratégiának, hogy a szabályok, gyakorlat és szabványok, egyértelműen elkülöníthetőek legyenek a háttérrendszerektől. A pénzügyi intézményeknek lehetőségük van fejleszteni a szolgáltatásokat, mely számos előnnyel jár (pl.: gyorsabb teljesítés). Az elektronikus számlázás (e-számlázás) ügyében olyan újítás kerül bevezetésre, hogy az ügyfelek a szolgáltatást, a fizetést megelőzően, az elektronikus számlaegyeztetést (e-számlaegyeztetés) pedig a fizetést követően vehetik igénybe, így nincs többé szükség papíralapú dokumentációra. Ez a folyamat az STP feldolgozás. Ütemezés Tervezési Megvalósítás (igénybe vehetők a fizetési módok) Átállás (széles körben elterjedtek a SEPA fizetési módok) SECA (Single Euro Cash Area) (Egységes Euró Készpénz Övezet) koncepció: 21 euroövezet Nemzeti Központi Bankjai 36

37 2006 márciusában az EPC vezette be. Célja a készpénz-feldolgozás és kezelés költségeinek a csökkentése, a nemzeti központi bankok készpénzforgalmi szolgáltatásainak közelítésével. Fizetési Módok I. SEPA Credit Transfer (SEPA átutalás) II. SEPA Direct Debit (SEPA beszedési megbízás) III. SEPA Cards (SEPA kártyás fizetések) I. SEPA Credit Transfer (SEPA-átutalás) jellemzői: 1. Az övezeten belül minden fogyasztó elérhető 2. A teljes összeget jóváírják a kedvezményezett számláján; 3. Nincs felső értékhatár az átualásnál 4. Maximális teljesítési idő három munkanap 5. Háttérrendszerektől való elkülönülés 6. Az IBAN-t és a BIC-kódot használják a számlák azonosítására; 7. A visszautasított és visszaküldött átutalásokra átfogó szabályok vonatkoznak. II. SEPA Direct Debit (SEPA beszedési megbízás) 2 fajtája van: 1. az adós közvetlenül a hitelezőnek 2. az adós közvetlenül a saját bankjának ad felhatalmazást a beszedésre SEPA beszedés alapkonstrukciója (SDD CORE) Jellemzőiben megegyezik az átutalásnál említett 1-es, 5-ös, 6-os, 7-es ponttal. Továbbá jellemző a beszedési megbízásokra egyedi, illetve kötegelt (csoportos) megbízás formájában kiterjednek is kezdeményezhető, a maximális teljesítési idejük 5 munkanap ismétlődő tranzakcióknál 2 munkanap. Vállalatok közötti SEPA beszedés (B2B SDD) Az SDD CORE-tól eltérően ezt nem vehetik igénybe fogyasztók, szorosabbak a határidők(beszedési,visszautalási), és a kötelezett nem jogosult felhatalmazás alapján teljesített beszedés visszatérítésére. Egyszerű és gyors, meghatározott a teljesítési időpont, 2010-től csökkent adminisztrációs költségek és nagyobb biztonság az elektronikus felhatalmazás bevezetése miatt. 37

38 III. SEPA Cards Framework (SCF)(SEPA-Kártyaműveletek) Célok: Az egész euróövezetben egy kártyával lehessen fizetni és egységes módon lehessen fizetni és fizetést fogadni a kártyával. A bankok, nemzetközi kártyatársaságok egyéb feldolgozó központok versenyhelyzetének a megteremtése január 1.-jére kizárólag SEPA konform (EMV) bankkártya-termékek bevezetése. A SEPA Magyarországon 22 Magyarországon még nem került bevezetésre az euró, ami a SEPA egységes pénzneme. Euróban történnek az átutalások, beszedési megbízások és kártyaműveletek. Az előkészületek már zajlanak euró bevezetésre történő gyakorlati felkészülés megkezdéséről. az átálláshoz. A Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság létrehozta a Nemzeti Átállási Tervet, amely összefoglalja az egyes gazdasági szereplők és szakterületek legfőbb feladatait, az euro bevezetése kapcsán releváns jogszabályi változásokat, valamint ajánlásokkal segíti a magán- és közszféra átállását májusában megalakult a Magyar SEPA Egyesület, amely a SEPA átállási folyamat nemzeti szervezője, felelőse. Célja a SEPA fizetési módok fejlesztésének és magyarországi bevezetésének támogatása. Tagjai hitelintézetek, MNB, Magyar Bankszövetség, Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Miniszterelnöki Hivatal (MEH). Ahhoz hogy mindenki számára elérhető legyen, minél többen kell, hogy csatlakoznak a pénzforgalmi szolgáltatók közül. Mindezen előkészületek hozzájárulnak a már említett, az Egységes Euró Fizetési Övezeten belüli fizetési módok és eszközök a szabványainak, egységes eljárási szabályainak egyszerűbb és gyorsabb átvételére. A SEPA-átutalás lehetőségét ma már több hazai bank 23 kínálja ügyfeleinek, és egy bank (Unicredit Bank Hungary Zrt. Szabadság tér 5-6., Budapest, 2009/11/2) már SEPA-beszedések teljesítésére is képes. A beszedés fizetési módok belföldi forint műveletekre vonatkozó bevezetésének legkorábbi időpontja 2013 közepe lehet az egyesület szerint feltéve, ha megvalósul a bankok közötti napközben elszámolás A listát itt lehet megtekinteni: 38

39 Fogyasztóvédelmi szempontból a SEPA fizetési módszerek létrejötte kedvező, mivel a fogyasztók az övezet területén bármely tagállamban ugyanolyan feltételek között tudják végrehajtani a fizetési műveleteket. Fogyasztók számára kedvező lehetőségek: könnyen áttekinthető lesz az egységes szabályozás egységes technikai szabványok mellett könnyebb lesz a fizetési műveletek használata az egységes díjak alapján bármely országba ugyanolyan olcsón kezdeményezhetnek tranzakciókat gyorsabb teljesítés nagyobb biztonságot nyújt alacsonyabb adminisztrációs költségek (papíralapú dokumentáció helyett, elektronikus dokumentáció) Az elektronikus banki szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzete 24 Különbséget kell tenni a hagyományos és elektronikus szolgáltatások között. A következők szerint lehet ezeket csoportosítani. A bank-ügyfél kapcsolat megvalósulása szerint: o Elektronikus módon: ATM (Automatic Teller Machine): készpénzkiadó automata POS (Point of Sale) terminálok: magyarul a "vásárlás helye", azok a berendezések, amelyeknél az ügyfelek fizetni tudnak, vagy készpénzt vehetnek fel.(például a boltokban elhelyezett bankkártya-leolvasók) SST (Self-Service Terminal): önkiszolgáló terminál általános információk lekérésére. Mobil Banking (pl.: WAP, GPRS, SMS alapú) Telebanking (Interactive Voice Response), touch-tone szolgáltatások

40 Call Center (némileg kilóg a sorból, mert csak egy része elektronikus, a vonal másik végén a banki ügyintéző található) PC/Internet banking Faxbank, Web TV, egyéb multimédiás eszközök o Hagyományos módon Banki személyzettel való személyes ügyintézés Postai úton történő ügyintézés A bank és az ügyfél földrajzi elhelyezkedése szerint: (Attól függően, hogy az ügyfél honnan lép kapcsolatba a pénzintézettel.) Home banking Office banking Egyéb, fiókon kívülről történő kapcsolatfelvétel (pl.: ATM, POS) A bank épületén, fiókon belüli lebonyolítás Az első 3 (Office banking, Home banking, egyéb fiókon kívüli kapcsolatfelvétel) csoportot együttesen remote, azaz távoli banking néven is ismerhetjük. Kártyák által lebonyolítható elektronikus szolgáltatások A bankkártyák és a terminálok (ATM, POS) elterjedésével lehetővé vált a készpénzfelvétel a bankfiókokon kívül és ezzel együtt még más elektronikus szolgáltatások is elérhetővé váltak a terminálokon keresztül. Jelentős fejlődésen ment keresztül azóta mind a bankkártya kibocsátás és mind a bankkártya forgalom. A legfrissebb 2011-es adatok szerint db kártya van a forgalomban. 2. Táblázat: ATM-ek és Bankfiókok számának alakulása 2011-ben Megye, megyeszékhely ATM-ek száma Bankfiókok száma Budapest Baranya megye, Pécs Bács-Kiskun megye, Kecskemét Békés megye, Békéscsaba BAZ megye, Miskolc

41 Csongrád megye, Szeged Fejér megye, Székesfehérvár Győr-Moson-Sopron megye, Győr Hajdú-Bihar megye, Debrecen Heves megye, Eger Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szolnok Komárom megye, Tatabánya Nógrád megye, Salgótarján Pest megye (Budapest nélkül!) Somogy megye, Kaposvár Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyháza Tolna megye, Szekszárd Vas megye, Szombathely Veszprém megye, Veszprém Zala megye, Zalaegerszeg Összesen Készpénz-felvételi funkcióval rendelkező ATM-ek száma Átutalási funkcióval rendelkező ATM-ek száma 0 0 Készpénz-befizetési funkcióval rendelkező ATM-ek száma Falba épített, napi 24 órában használható ATM-ek száma Falba épített, kevesebb mint napi 24 órában igénybe vehető ATM-ek száma Önállóan álló, napi 24 órában használható ATM-ek száma Önállóan álló, kevesebb mint napi 24 órában igénybe vehető ATM-ek száma Forrás: Ugyancsak a 2011-es statisztika alapján 4879 ATM működik Magyarországon, melynél mindegyik rendelkezik készpénzfelvételi funkcióval. Ezek közül 564 automatánál lehetséges a készpénz-befizetés. A falba épített ATM-ek közül 2290 működik a nap 24 órájában, és 326 kevesebb, mint 24 órában. Az önállóan álló ATM-ek közül pedig, 1565 működik 24 órában, és 698 kevesebb, mint 24 órában. Az is kiolvasható a táblázatból, hogy 2011-ben az ATM-ek száma több mint kétszerese a bankfiókok számának. (lásd 3. táblázat) A bankkártyák fajtái Használatkor terhelt kártya (Debit card=betéti kártya) mely a használat után azonnal terheli a kártyát a megadott összeggel. Halasztott fizetést lehetővé tévő kártya: 41

42 Halasztott terheléses kártya=charge card: mellyel a tulajdonos bármennyit fizethet egy adott periódus alatt, azonban a periódus végén egy összegben kell a kártyáról elköltött összes pénzt visszafizetnie. Klasszikus hitelkártya=credit card: a bank és a kártyatulajdonos hitelszerződést köt mely, tartalmazza a visszafizetési kondíciókat, a hitelösszeget és a kamatfeltételeket. Budget card: rulírozó hiteleket vehet igénybe vele. Előre fizetett kártya: melynek összegét előre kifizetik (telefonkártya, üzemanyagkártya). Magyarországon, 2011-ben a használatkor terhelt kártya=debit card a legnépszerűbb, ahogy ezt a statisztikából is le lehet olvasni. Mivel minden számlanyitáshoz jár egy ilyen kártya ezért nyilvánvaló, hogy mért ebből bocsátottak ki a legtöbbet. A debit card után jön a klasszikus hitelkártya, mely ugyancsak népszerű annak ellenére, hogy a visszafizetés a kamatokkal együtt nem kifizetődő. A hitelkerethez kapcsolódó debit azaz a Charge card és a delayed debit azaz a Budget card száma között nincs számottevő különbség. A legkevesebben az előrefizetett kártyákat használják, mivel most már a telefonokat is jellemzően az ATM-eken keresztültöltik fel, és a benzinkutakon se olyan népszerű már az üzemanyagkártya. 2. Táblázat: A kártyatípusok számának alakulása 2011-ben Debit Hitelkerethez kapcsolódó debit Credit Delayed debit Előrefizetett Forrás: A kártya jellemzőit tekintve lehet: Dombornyomásos Mágnescsíkos Chipkártya Biometrikus Holografikus 42

43 Hibrid Ezenkívül leéteznek még az olyan kártyák - bár ezeket nem a bankok bocsátják ki amikkel nem pénzt lehet gyűjteni, hanem az egyes bevásárlások után pontokat, melyeket aztán levásárolhatnak, illetve valamilyen termékre beválthatnak Bankkártya tranzakciók A legkisebb értékben a készpénzbefizetés tranzakciót veszik igénybe a bankkártyán keresztül a fogyasztók. Véleményem szerint azért, mert biztonságosabbnak gondolják a készpénz bankfiókba való bevitelét, illetve a dolgozók fizetése jellemzően a bankszámlájukra megy, így inkább az ügyfelek kivesznek pénzt, mint hogy beraknak. A készpénzfelvétel már az első bankkártyák kibocsátása után kedveltté vált, mivel egyszerűbb és olcsóbb volt, mint egy bankfiókon keresztül. A legkedveltebb funkciója a bankkártyának a vásárlás, mely 69%-a a teljes bankkártya forgalomnak. A fizetést sokkal egyszerűbbé tette a bankkártya, mivel mindig kéznél volt, és nem kellett először elmenni egy automatához, hogy kivegyen a fogyasztó egy kis készpénzt. Ezenkívül nem kell fizetni a vásárlásért semmilyen tranzakciós díjat, ellentétben az automatán keresztüli készpénz felvételért. (5. ábra) 5. ábra: Bankkártya forgalom adatai 2011-ben Bankkártya forgalom adatai Készpénz befizetés; ; 0% Készpénz felvét; ; 36% Vásárlási forgalom; ; 64% Forrás: Minden évben csak minimálisan változik a bankkártyák száma az elmúlt 3 év adatai alapján. Az adatok alapján a MasterCard a legnépszerűbb mely az évek során növekvő tendenciát mutat. Ezzel ellentétben a VISA kártyák száma egyre csökken. Talán kapcsolatban van a két kártya számának az alakulása. Nemcsak a VISA hanem a megmaradt két márka (AMEX, saját lógós) kártyáinak száma is folyamatosan csökken. Ha 43

44 ez a tendencia folytatódik, még az is lehetséges, hogy a jövőben a MasterCard egyedüli márka lesz a pénzügyi piacon. (6. ábra) 6. ábra: Bankkártyák száma márkanév szerint félév (ezer db) Bankkártyák száma márkanév szerint (ezer db) félév saját logós AMEX VISA MasterCard Forrás: A bankkártyák jövője: Az egységes chipkártyák A plasztikkártyák továbbfejlesztésével létrejöttek a chipkártyák, melyek 2004 óta nagymértékben elterjedtek Magyarországon. A chipkártyákon személyes azonosító adatok leellenőrizhetők anélkül, hogy a bank és ügyfele közötti viszony titkossága sérülne. Felhasználását számos ágazatban lehet használni, ezek például az egészségügy, mobiltávközlés, bankügyletek, egyéb távközlés, közlekedés és multimédia. Ezek a kártyák szinte már pénztárcaként működhetnek, és fizetni lehet velük, anélkül hogy megadnánk a személyes adatainkat. Az EMV chipkötelező alkalmazását előíró SEPA-hoz (Egységes Euró Fizetési Övezet) 25 igazodva, a hazai bankok többsége azt tervezte, hogy januártól az irányelvekben foglaltaknak megfelelően lesz SEPA konform (EMV) bankkártya-termékük. Ez azt jelenti, hogy kártyáikon a mágnescsík mellett már megtalálható a hamisítást megnehezítő EMV chip is. A teljes EMV megfelelés 2010 végére akarták megvalósítani negyedik negyedév végén jelentett adatok: a 7,3 millió betéti kártya 33%-a működési fizetési funkcióval ellátott chipes kártya; 26 az 1,5 millió credit/charge kártya 18%-a működési fizetési funkcióval ellátott chipes kártya; es ütemterv Európai Fizetési Tanács 26 I. Melléklet 44

45 a 4700 ATM berendezés 81%-a chip olvasására alkalmas; a közel 57 ezer kereskedői POS berendezés 85%-a chip olvasására alkalmas; a tízezer bankfióki/postai POS berendezés 3%-a chip olvasására alkalmas. Fogyasztóvédelmi szabályozások a bankkártyákra Az elektronikus fizető eszközökről szóló jogszabály magába foglalja a szolgáltató és a fogyasztó jogait és kötelezettségeit. A fogyasztó köteles a szerződésben leírt szabályoknak megfelelően használni a fizetési eszközt. Ez azt jelenti, hogy a fizetési eszközt és annak azonosítóját mindig biztos helyen kell tárolnia. Ha bármi történne vele,- például, elveszett vagy ellopták akkor haladéktalanul köteles értesíteni a kibocsátót, így az ebből származó károkért nem vonhatják felelősségre csak abban az esetben, ha szándékosan megtévesztette a kibocsátót, illetve súlyos gondatlanságából eredően. A tulajdonos a keletkező kárt legfeljebb forintig viselheti, ha kizárt a súlyos gondatlanság és szándékosság bűne. Ugyancsak köteles értesíteni a pénzügyi szolgáltatóját, abban az esetben, ha tőle idegen illetve az általa felhatalmazott személytől eltérő egyén hajt végre valamilyen műveletet a bankszámláján. Végül azt is be kell jelentenie, ha pénzintézete számlájának vezetésében tévedett vagy hibát követett el. A pénzügyi szolgáltató felel azokért a károkért, amik a technikai-műszaki okokból bekövetkezett bejelentési kötelezettség elmulasztása során keletkezett. Az APEH által megfogalmazott tanácsok a bankkártya használat során: A bizonylatot mindig meg kell őrizni legalább a következő bankszámlakivonat megérkezéséig, mert esetleges reklamációt ezzel lehet érvényesíteni. A kártyát a fizetés során lehetőleg nem szabad szem elől veszíteni. Lehetőség szerint igénybe kell venni a számlamozgásokról küldött SMS-értesítés szolgáltatást. Az esetleges visszaélésekből származó veszteség korlátozására ajánlatos megadni napi és/vagy heti bankkártya limiteket. A kártya mágnescsíkja érzékeny a hőre, a mágneses térre, ezért nem szabad a kártyát napon, TV-készülék vagy hangszóró közelében hagyni, fizetéskor pedig ügyelni kell arra, hogy a kártya ne kerüljön a pénztáraknál található mágneses pultra. 45

46 Office/Home banking szolgáltatás 27 Az Office/Home banking olyan elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat foglal magában, melyek lehetővé teszik az ügyfelük számára hogy személyes jelenlét nélkül, kapcsolatot létesítsen a bankkal. A Home banking esetében az ügyfél a saját otthonából lép kapcsolatba a bankkal, míg az Office bankingnél a vállalat informatikai infrastruktúráját használja fel kapcsolatfelvételre. Ebből kifolyólag a Home bankinget a lakossági szféra veszi igénybe, az Office bankinget pedig a nagyvállalatok használják. A létrehozásának oka a bankfiókban való sorban állás kiküszöbölése. A kezdetekben csak telefonon keresztül lehetet elérni úgy, hogy az ügyfél felhívta a bankot, bemondta a nevét vagy számlaszámát, majd besuttogta a jelszavát, és ezután intézhette az utalásait, illetve leellenőrizhette a bankszámláján lévő összeget. Ez a megoldás még nagyon kezdetleges, kevésbé biztonságos, lassú és pontatlan volt, mivel a vonal másik végén ülő alkalmazottnak sokszor nehéz volt megértenie a számlaszámot illetve jelszót. Később Magyarországon 1989-től digitális telefonközpontokat hoztak létre a kézi kapcsolású telefonközpontok helyett. Ezzel a technikai újítással az ügyfél már maga pötyöghette be, hogy mit akar. Ettől fogva az IT folyamatos fejlődésével, a mobiltelefonok, számítógépek és az internet létrehozásával, jelenleg ezeket az elektronikus szolgáltatásokat különböztetjük meg: Telebank és Call Center Internet Banking Mobilbank szolgáltatás Tele-bank és Call Center A kialakulását a Home/Office banking részben már leírtam, így a működésével folytatom. A Tele-bank szolgáltatással termék-, szolgáltatáskínálatról, aktuális kamatokról, díjakról, árfolyamokról és hasonló információkról lehet tájékozódni. A szolgáltatás még arra is lehetőséget nyújt, hogy különböző tranzakciókat hajthasson végre az ügyfél. Tele-bankon keresztül igényelhető tranzakciók: eseti átutalások állandó megbízások

47 közüzemi megbízások egyenleglekérdezés betétlekötés adatmódosítás számlazárolás folyószámlahitel igénylés lakossági hitelek általános információ kártyaigénylés kártyazárolás csekkek, és egyéb formanyomtatványok igénylése SMS kontroll üzenet szolgáltatás igénylése A telefonos szolgáltatás csak "touch tone" - hanghívásos üzemmódban működő - nyomógombos telefonkészülékkel érhető el. Minden banknál különböző szolgáltatások érhető el. A legáltalánosabb tranzakciók, amelyek minden banknál használatba vehetők, a számlaegyenlegről való információk lekérése és az átutalások. A Raiffeisen és Budapest bank telefonos szolgáltatásai nyújtják a legkevesebb lehetőséget.(átutalás és számlaegyenleg lekérdezés) Az AXA Bank pedig ezt kiegészíti még a Bankkártya limitmódosítással. Ezen a három bankon kívül (Raiffeisen, Budapest, AXA), a táblázatban lévő többi bankban már komolyabb tranzakciók is végrehajthatók, mint például az állandó megbízások, betétlekötés, bankkártyával kapcsolatos tranzakciók, folyószámlahitel igénylés, értékpapír-ügyintézés és befektetésekhez kapcsolódó megbízások. 28 A fogyasztók hívásainak hatékony rendszerezője: A Call Center Az elavult kézi kapcsolású telefonközpont kevésbé biztonságos, lassú és pontatlan volt, mivel a vonal másik végén ülő alkalmazottnak sokszor nehéz volt megértenie a számlaszámot illetve jelszót. Ezek helyett létrejöttek a Call Centerek. A Call Center egy komplex kiszolgáló rendszer, mely fogadja a beérkező hívásokat, azonosítja az ügyfeleket, kezeli a hívásvárakoztatást és rendszerezi a bejövő hívásokat. Több mint egy egyszerű információs központ, mivel az IVR (Interactive Voice Response) 29 rendszere teljes 28 II. Melléklet 29 Az IVR egy olyan interaktív menürendszer, amelyben a felhasználó egy hagyományos telefonkészülék nyomógombjai segítségével kommunikálhat egy ügyfélszolgálati rendszerrel. A telefonálót általában egy hangbemondásos menü fogadja, majd az általa adott választ egy újabb lejátszott üzenet követi, amire aztán megint reagál a felhasználó, és így tovább, amíg el nem éri a kívánt információt vagy szolgáltatást. Ma már 47

48 egészében át tudja venni az ügyfél kisszolgálását, ha csak egyszerű információ lekérdezéséről van szó. A komolyabb pénzügyi tranzakcióknál egy ügyintézőt kapcsol a vonalba. A Call Center nemcsak az ügyfelek kiszolgálásának gyorsabbá és kényelmesebbé tételét segíti, hanem a pénzintézetek költségeit is csökkenti. Mobilbank szolgáltatás A mobiltelefonok egyszerű kezelhetősége, széles körben való elterjedése és könnyű kezelhetősége, segített kialakítani a Mobilbank szolgáltatásokat a pénzintézeteknél. A Mobilbank szolgáltatásokkal felruházott mobiltelefonok úgy funkciónál, mint egy bankfiók. A készpénzfelvétel, illetve - elhelyezés kivételével mindenféle banki művelet elvégezhető a mobilon keresztül. Habár a szerződéskötés miatt, a folyószámla nyitáskor és a hitelfelvételkor, még szükséges a személyes jelenlét. A szolgáltatás igénybevételével az ügyfél SMS formájában információhoz jut. Az SMS-ért fizetnie kell egy alapdíjat így, csak olyan ember veheti igénybe, akinek már van számlája valamilyen banknál. A bank számára azért fontos a számlavezetés, mert később a számlára terheli rá a szolgáltatás díját. Nemcsak SMS szolgáltatást lehet igénybe venni, hanem WAP (Wireless Application Protocol) szolgáltatást is, mely az internetnél biztonságosabb és megbízhatóbb protokollt használ. WAP igénybevételének technikai feltétele, a WAP böngésző futtatására alkalmas mobiltelefon, ami a jelenlegi helyzet lehetőségeit tekintve könnyen és olcsón beszerezhető. A szolgáltatás használatához gondoskodni kell a helyes WAP beállításról, melyhez segítséget nyújthat bármely mobiltelefonos szolgáltató. A WAP jellemzően az adott bank internetes szolgáltatásai közül a legfontosabb funkciókat tudja. A WAP és SMS szolgáltatásokkal az alábbi tranzakciókat lehet igénybe venni: lekötött és nem lekötött pénzösszegek egyenlegének lekérdezése; számlaforgalom lekérdezése az esetlegesen korában beadott megbízások és azok teljesülésének ellenőrzése a számlához kapcsolódó limitek lekérdezése és módosítása átutalás indítása betétlekötés és feloldás általános a számlainformációk és egyenlegek lekérdezése, sőt, akár a telefonon keresztüli szerződéskötés is lehetséges. 48

49 árfolyam információk lekérdezése WAP-on keresztüli kényelmi szolgáltatások: hírlevél olvasása ATM kereső bankfiók kereső E két fajta fizetési mód hátránya, - amellett hogy az SMS- vagy WAP alapú rendszer kissé lassú és körülményes - hogy pluszpénzébe kerül a felhasználónak. 30 Az úgynevezett NFC (near field communication = rádiófrekvenciás kommunikációs technológia) technológiának köszönhetően, ma már a felhasználó egy gomb megnyomásával pénzt tud előhívni egy közeli ATM-ből, a mobiltelefon egyszeri érintésével, vagy a telefon egy POS-terminálhoz való odatartásával. Így máris érzékeli és - egy, a telefonba és a terminálba beépített chip segítségével - azonosítja a vevőt, aki végrehajtja a tranzakciót. (Nyugat-Európában például, a buszon és villamoson - jegylyukasztás vagy - érvényesítés helyett csak odaérintik mobiltelefonjukat a kapaszkodóra szerelt készülékhez, és így fizetik ki az utazásukat.). Az ügyfél azonítás és a biztonságos pénzkezelés megvalósítására, a jelenlegi mobiltelefonok alapvető kommunikációs csatornái kiválóan alkalmasak A bankok és a telefontársaságok egymással párhuzamosan építik ki a rendszereiket, ami hátráltatja a kohéziót ezen rendszerek között, habár eléggé hasonlóak egymáshoz. A Mobiltelefonos szolgáltatást igénybevevő ügyfelek számának alakulása 2008 szeptemberéig Mobiltelefonos banki szolgáltatásokra vonatkozóan, a 2008-as év elején közel 2,2 millió lakossági ügyfél, és több mint 150 ezer vállalati ügyfél kötött szerződést szeptemberére körülbelül 400 ezerrel nőt a lakossági ügyfelek száma, és mintegy 10 ezerrel a vállalati ügyfelek száma, így 3 hónap alatt a lakossági részen körülbelül 15%-os volt, a vállalati részen pedig körülbelül 16%-os volt a növekedés harmadik negyedévének végén a lakossági mobilbanki ügyfelek aránya, a mobilbank szolgáltatással rendelkező bankok összes lakossági ügyfeléhez viszonyítva átlagosan 37% volt, a vállalati ügyfelek esetén pedig átlagosan 17% volt a megfelelő érték. (7. és 8. ábra)

50 7. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál ( negyedév végén, db. és %) Forrás: 8. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező vállalati ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál ( negyedév végén, db. és %) Forrás: Jelenleg a földön élő mobilfelhasználók száma meghaladja a 4 milliárdot, ebből 61 százalék rendelkezik előfizetéssel, melyek közül a legaktívabban az Y generáció, illetve 50

51 a év közöttiek használják a mobilbanki szolgáltatásokat. Nyugat-Európában még a év közötti korosztály is aktív felhasználó. 31 A fogyasztóvédelem legfontosabb kérdése: A Biztonság 32 A legtöbb mobiltelefonos kapcsolatokkal és/vagy tranzakciókkal működő mobil alkalmazás fejlesztésekor, fontos szerepet kap a felhasználók biztonságos azonosíthatósága. A felhasználó-azonosítási folyamatokban a legnagyobb biztonságot olyan jelszavakat használva érhetünk el, melyek rendszeresen változnak. Ezért jöttek létre a rövid időkorlátos, egyszeri jelszavak (one-time-password, OTP). Míg az internet bankolásnál számos a biztonságát garantáló eszközöket használhatunk (USB tokenek, SMS jelszavak, stb.), addig mobiltelefonok sokszínű választéka miatt ilyen eszközök előállítása nehezebb. A minden típusú eszközön működő tanúsítvány alapú azonosítást szinte lehetetlen megoldani (a mobil eszközök tanúsítvány-kezelése jelentősen gyengébb). Mobiltelefonos vírusok,csalások 2011 szeptemberében egy újfajta trójai vírus jelent meg, az Android-kompatibilis Spitmo, mely a bankoktól származó SMS-eket figyeli, és a bejelentkezéshez és tranzakciókhoz tartozó bizalmas adatokat szűri ki. Ha egy okostelefonon megjelenik a vírus, akkor rögtön engedélyt kér különféle rendszerösszetevők eléréséhez, illetve egyes műveletek elvégzéséhez. A beérkező SMS-eket szétválogatja, és amelyek feltételezhetően banki kódokat is tartalmaznak, azokat feltölti egy szerverre. Így a létrehozóikat olyan SMS-ekkel halmozza el, amelyek hitelesítéshez alkalmazható, egyszer használatos kódokat hordoznak. A vírusokon kívül elterjedtek olyan hardver szintű csalások, mint a SIMkártyák klónozása, vagy a mobilkészülékek és eszközök illetéktelen kezekbe kerülése. Ennek elkerülésében segítenek a jelszavas és biometrikus hitelesítési technikák, és a tranzakció-monitorozás. Ezen megoldások már elérhetők, csak ki kell terjeszteni ezeket szélesebb körben. A nagyobb károkat a szoftver szintű csalások okozzák majd a jövőben, mivel az operációs rendszerek, vagy a különféle alkalmazások sérülékenységeinek kihasználásával, igyekeznek majd pénzhez juttatni a csalókat. Ilyenek a mobil operációs rendszerekkel kompatibilis kártékony kódok. Az adatvédelem biztosítása

52 Google Wallet (elektronikus pénztárca) három biztonsági szintje: 1. PIN- kódos azonosítás 2. egy olyan chip van benne, amely az okostelefon memóriájától elkülönítetten működik, és bizonyos körülmények teljesülése - például fizikai rongálás - esetén megsemmisíti a tárolt adatokat, így a bizalmas információkat is. 3. Mastercard PayPass technológia, amely többek között a kártyaadatok titkosított átvitelét segíti elő. A Smart Card Alliance már évek óta kutatja a mobilfizetés teljes biztonságának létrehozását. A teljes védelem kialakításának lehetőségét egy többlépcsős folyamat megvalósításában látják a kutatók. A védelmi intézkedéseknek ki kell terjedniük az eszközmenedzsmentre, a hitelesítésre, az authorizációra és nem utolsósorban a pénzügyi adatok megfelelő kezelésére. A biztonságot veszélyeztetik a rendszerek rengeteg - kontrollálatlan, nem megfelelően konfigurált és karbantartott funkciói, ezért az ilyen szolgáltatásokat le kell tiltani. A mobilfizetésnél egy többszereplős környezetről beszélünk, ahol bankok, mobil- és pénzügyi szolgáltatók, kereskedők, valamint vásárlók is részt vesznek a folyamatokban. Nemcsak a szolgáltatoknak kell a biztonsági kockázatokkal foglalkozni, hanem a végfelhasználóknak is. A jövőben az okostelefonok lesznek majd a mobilfizetés végrehajtói, ezt mutatják a piaci trendek, a felhasználói igények és a gyártók tervei. Azonban még hiányzik a fogyasztóvédelmi szablyázás e téren. A szabványok és főleg a jogszabályok remélhetőleg a közeljövőben kitérnek majd a mobilfizetésekre is, és keretbe foglalják a mobilbiztonság fogalmát és eszközeit is. Internet Banking 33 A mai modern elektronikus társadalomban a világháló az egyik legfontosabb információs eszköz, mely a piac terjedelmét szélesíti, a mobilitást és a társadalmon belüli versenyt serkenti. Lehetővé teszi az állampolgároknak, hogy kapcsolatban maradjanak a saját anyaországukkal, még akkor is, ha külföldön vannak. Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások közül, az internet-alapú banki elérhetőség az egyik leggyorsabban fejlődő

53 terület. A szolgáltatás használatával egyszerűbben és gyorsabban indíthatunk tranzakciókat, adhatunk állandó megbízásokat, követhetjük nyomon számlaforgalmunkat anélkül, hogy be kellene fáradnunk a bankfiókba, ráadásul a szolgáltatás a nap 24 órájában igénybe vehető. Az alapszolgáltatásokon túl lehetőség van betétlekötésre, vagy betétfelbontásra, bankkártyához kapcsolódó limitek módosítására, bankkártya vagy hitel igénylésére, mobiltelefon feltöltésére és befektetések kezelésére. Az internetes banki, biztosítási és befektetési szolgáltatások igénybevételére, a szolgáltatóval kell szerződést kötni. Az interneten keresztül beküldött megbízásokat a pénzügyi szolgáltató, a személyes ügyintézéssel azonos tartalmi követelményeknek megfelelően fogadja be és kezeli. Az internetes banki szolgáltatások köre folyamatosan bővül, és egyre több tranzakció teljesítésére nyújt lehetőséget, a technika fejlődésével együtt. Az Internet Banking szolgáltatást igénybevevő ügyfelek Magyarországon, évről évre egyre többen veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A legalább hetente internetezők (18 69 évesek) száma 2009-ben hazánkban, 3,2 millió fő volt, míg 2004-ban csak 1 millió. Mindez azt jelenti, hogy 3-szorosára nőtt 5 év alatt a felhasználók száma. Az internet elterjedésével párhuzamosan az online bankolók száma is megnövekedett, mivel 2009-ben már 1,2 millióan intézték bankügyeiket az interneten; míg ez a szám 2006-ban még alig haladta meg a félmilliót.(9. ábra) 9. ábra: A hetente internetező felnőttek és az online bankolók számának alakulása, Forrás: 53

54 Magyarországon negyedévének végén, a pénzintézeteknek körülbelül 1,9 millió internetes folyószámla-szolgáltatásokkal rendelkező lakossági ügyféllel volt szerződésük, ami közel 6%-kal több, mint 3 hónappal ezt megelőzően, és mintegy 16%-kal magasabb, mint az előző évben. (10. ábra) 10. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál ( negyedév végén, db. és %) Forrás: Az internet-banki szolgáltatásokra szerződött vállalkozások száma szeptember 30.-án, közel 300 ezer volt, ami 16 %-os növekedés mutat az év eleje óta, ugyanakkor a 2007-es év elejéhez viszonyítva, közel 43%-os növekedést mutat. (8. ábra) 54

55 11. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező vállalati ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál ( negyedév végén, db. és %) Forrás: harmadik negyedévének végén, a lakossági internetbanki ügyfelek aránya, az internetes szolgáltatással rendelkező bankok összes lakossági ügyfeléhez viszonyítva, átlagosan 27% volt, a vállalati ügyfelek esetén pedig átlagosan 35% volt a megfelelő érték.(11. ábra) Az Internet Banking jellemzői 34 Megbízható, hiszen saját maga jár el ügyeiben, és nincs külön ügyintéző Egyszerű ha figyelmesen végigolvassa, és követi a felhasználási útmutatót; Gyors nem kell sorban állni, másokra várni, a műveletek 1-2 perc alatt végbemennek Olcsóbb a bankfióki szolgáltatásnál, nincs időbeli korlát (a nap 24 órájában él a szolgáltatás) Nincs térbeli korlát (a világ bármely pontjáról elérhető a szolgáltatás) Biztonságos (titkosított adatkapcsolat, nemzetközi szabványok alkalmazásával). Technikai feltételek: Számítógép, internetes kapcsolattal (modem, ADSL, Wi-Fi, hotspot stb.) A pénzügyi szervezet által meghatározott böngészőprogram (MS Explorer, Firefox stb.)

56 A szolgáltatás igénybevételének 3 lépése: Ügyfél és szolgáltató közötti szerződéskötés. A szerződésben meg van határozva, hogy az ügyfél, mely szolgáltatásokat szeretne használni a jövőben. Ha az ügyfél rendelkezik bankszámlával vagy értékpapírszámlával az adott szolgáltatónál, akkor nem kell új számlát nyitnia. 2. A szolgáltató az ügyfél rendelkezésére bocsát egy személyre szóló felhasználónevet és jelszót (PIN kódot), és az ügyintézéshez kapcsolódó biztonsági eszközöket és tudnivalókat. Az azonosítás módja és a nyújtott biztonsági szint bankonként eltérő lehet. Néhány pénzügyi szervezet a hagyományos felhasználónév, illetve jelszó-azonosítást az ügyfél biztonsága érdekében kiegészítette: SMS-azonosítással (az ügyfél minden belépéshez egy egyedi kódsort kap a mobiltelefonjára), (pl.: K&H, OTP banknál) Chipkártyás azonosítással (pénzügyi tranzakcióit digitális aláírással történő védelem szavatolja) (pl.: K&H banknál) Token azonosítással (például OTP, CIB banknál) 3. Szerződéskötés után pénzintézet, az internetes szolgáltatást, rövid időn belül a fogyasztó rendelkezésére bocsátja. Az internetes bankolás használata a következőképpen megy végbe. Először meg kell nyitni az adott pénzintézet weblapját, ahol az ügyfélnek jogosultsága van igénybe venni az elektronikus szolgáltatásokat. Be kell írni a felhasználónevet, jelszót és számlaszámot a kijelölt helyekre, majd a belépésre kattintva kész a művelet. A fogyasztók védelmének érdekében minden végrehajtott műveletről visszaigazolást kap az ügyfél, melyeket célszerű lementeni. Így, ha később adategyeztetésre kerül sor a szolgáltatóval, akkor könnyen előkereshető. Az Internet Banking szolgáltatással való visszaélések, csalások

57 A szolgáltatás elterjedésével egy időben, jelentek meg az ezzel kapcsolatos visszaélések és csalások is. A 21. században a legjellemzőbb bűncselekmény az adathalászat. A szélhámosok úgy tesznek, mintha banki alkalmazottnak lennének, és telefonon vagy en keresztül rábírják a számlatulajdonosokat, hogy adják meg az azonosítójukat és jelszavukat. Ezek az adatok lehetőséget adnak a csalónak, hogy belépjen annak a személynek az internetes bankjába, akitől az adatokat ellopták, és így pár perc alatt leveszik az összes pénzt a számláról. Ennek elkerülése érdekében fontos tudni, hogy a bank soha nem kéri el ügyfele titkos adatait ben. Az adathalászat másik fajtája a hamis banki oldalak. A csalók az jeik segítségével ál-banki oldalra csalják a fogyasztókat, akik ezeken az oldalakon megadják a titkos személyes adataikat. Ezek az oldalak szinte teljesen hasonlóak a bank eredeti internetes oldalához, és át is navigálja a fogyasztót az eredeti internetbankjába, azonban ezalatt a csaló, észrevétlenül ellopja a titkos információkat. A lehallgató készülékek mintájára, a számítógép billentyűzetét is képesek lehallgatni, a billentyűzetet megfigyelő programok. Ezek a programok megjegyeznek minden billentyűzet leütést, és így kiszűrik, hogy a bankok ügyfelei milyen jelszavakat és kódokat ütöttek be. Ez a program egy kémprogram segítségével jut be a számítógépbe. Egy megfelelő vírusirtó program illetve tűzfal képes meggátolni, ezen kémprogramok számítógépbe való bejutását. A fogyasztók védelmére, ezért sok szolgáltató ezeket már együtt, egyetlen csomagban is nyújtja 36 A PSZÁF nem felügyeli az Internet működését, és annak biztonságáért sem felelős. A PSZÁF a bankok biztonságos működését felügyeli, beleértve az interneten keresztül nyújtott szolgáltatásokat is, így ellenőrzi az interneten nyújtott bankszolgáltatások biztonságát is. Az internetes csalások bűncselekménynek számítanak, ezért felderítésük a nyomozó hatóságok feladata. A biztonság Az Internet Banking kulcsfontosságú eleme a fogyasztóvédelem szempontjából, a biztonság, melyet a PSZÁF felügyel. A szolgáltatók a maximális biztonság elérésnek érdekében folyamatosan fejlesztenek, és többszintű védelmi rendszereket építenek ki

58 Az internetes bankolás biztonságát szolgáló eszközök: 37 SSL (Secure Socket Layer): Napjainkban, az elektronikus kereskedelemben, illetve az adatok védelme érdekében, világszerte ez a legbiztonságosabb és legelterjedtebb védelmi rendszer. Titkosított csatornán keresztül a kommunikációban résztvevő számítógépek között biztonságos kapcsolat létesíthető. Ez a kapcsolat már akkor létrejön, amikor az ügyfél eléri a szolgáltató oldalát. A bankok által használt SSL a jelenlegi legerősebb, 128 bites titkosítást támogatja. Az SSL az ügyfél adatait továbbítás előtt titkosítja, így az kódolt formában jut el a bankhoz, ennek következtében illetéktelen személyek számára azok nem értelmezhetők. Az SSL csak az átviteli csatorna biztonságáról gondoskodik, a felek azonosításáról azonban nem. 12. ábra: SSL biztonsági technológiával ellátott webhely kinézete Forrás: Többszintű azonosítási rendszer: az alapszintet a felhasználónév és jelszó tartalmazza, és a további szinteket további biztonsági kódok jelentik. Többcsatornás azonosítási rendszer: nemcsak a számítógépen, hanem egy másik eszközön keresztül is azonosítania kell magát a fogyasztónak. Példák a többcsatornás azonosítási rendszerre: