ÖN ELLÁTÁS EGÉSZSÉG LELKI ÉLET. Önellátás, vidéki élet miért? élnek a természethez fizikailag közel, attól mégis távol. A valódi vidéki élet elõnyei

Átírás

1 & I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM FEBRUÁR Lámpás lándzsa ÖN ELLÁTÁS EGÉSZSÉG LELKI ÉLET Köszöntjük Olvasóinkat! Most induló, havonta megjelenõ kiadványunk fõ témája az önellátás, az egészség és a lelki élet. Egészségünk és lelki életünk szoros összefüggése nem szorul különösebb bizonyításra, az ezek szempontjából legmegfelelõbb környezet pedig a vidéki élet. Reméljük, minden Olvasónk talál érdeklõdésének megfelelõ, hasznos olvasmányt lapunkban. A szerkesztõk Önellátás, vidéki élet miért? Ha az emberiség továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élõvilágot, és önmagát is. Sokszor hallottuk már de igaz. A századra az életmód, a kultúra alapvetõen városi életmóddá és kultúrává vált. Persze sokan élnek vidéken, de jelentõs részük a városokba jár dolgozni. Szokásaikat, szórakozásaikat a városi életforma határozza meg. Ma a falusi ember is zöldségeshez jár és henteshez, szupermarketben vásárol éppúgy, mint a városi lakosság ez néhány évtizede még elképzelhetetlen volt. Így tömegek élnek a természethez fizikailag közel, attól mégis távol. A valódi vidéki élet elõnyei Évezredeken keresztül a földmûvelés határozta meg az emberiség életét. Lehet ezt idealizálni vagy semmibe venni, de egyik véglet sem jó. Mindazonáltal a valódi vidéki életnek nevezzük ezt önellátásnak olyan elõnyei vannak, amelyek messze túlszárnyalják a hátrányokat különösen úgy, hogy a hátrányok nagy része inkább csak a kényelmességünkbõl kikukkantva tûnik annak. Lassacskán a társadalom minden rétegébe beszivárog az a gondolat, hogy hamarosan nagy baj lesz a Földdel, válság közelít. Mára Magyarországon is több önfenntartó, a természet törvényeivel harmóniában élõ közösség épült ki (ökofalvak, Zöldfalu hálózat). Maguk termelik az egészséges bioélelmiszereiket, nem függnek a nagy ellátórendszerektõl (víz, gáz, villany). Mindenben a természetes módszereket helyezik elõtérbe, legyen az akár a betegségek gyógyítása, akár az építkezés stb. Úgy vélik, hogy túlélésüket ez biztosítja az általuk várt nehéz körülmények idején. Szükségünk van Tartalom Függõleges tengelyû szélerõmû 3 Segítség, egészséges lettem! 5 Hol vagytok, férfiak? 6 Ízes falatok 8 Csend 9 Leckék az életrõl és a világról 10 Mátrix az illúzió börtönében 11 A történelem felderítetlen zugai A beilleszthetetlen leletek 14 Teremtés valóság rendszer 15 A kútnál 16 A szerszám 19 Szabó Dezsõ: Barátom is akadt 20

2 ÖNELLÁTÁS tudásra de nem elméletekre, hanem gyakorlatban alkalmazható, kipróbált ismeretekre, tapasztalatokra. Hányan tudnánk egy kemencét megépíteni, szappant fõzni, tehenet fejni, vályogot vetni? Kinek van átfogó, rendszerezett, kipróbált tudása a gyógynövényekrõl, ki ismeri az ehetõ vadnövényeket? Hány embernek van ma valós, a gyakorlatban használható tudása? Ezek nélkül a vidéki élet valójában csak kevésbé kényelmes, de városi élet lesz, s nem jutunk elõrébb. A város csapdává válik Amikor elérkezik bármilyen válság vagy katasztrófahelyzet, a nagy ellátórendszerek megbénulnak, a város csapdává válik. Gondoljunk csak arra, mi lenne Budapesttel, ha csak egy hétig nem lenne víz, vagy télen csak néhány hétig nem volna fûtés. A társadalmi változások is mind veszélyesebbé teszik a városi létet. Józan paraszti ésszel is beláthatjuk, hogy a vidéki élet nagyobb biztonságot és kevesebb kísértést, megpróbáló helyzetet nyújt. Mit tegyünk tehát? A szélsõségek ebben a kérdésben is helytelenek: mind a semmittevés, mind pedig az, ha felkészületlenül, pánikszerûen elhagyjuk a lakóhelyeinket. Ebben a kérdésben sem szabad, hogy a félelmeink vezéreljenek bennünket. Jól átgondolt tervekre van szükségünk, kisebb és nagyobb közösségek szintjén is s természetesen elsõsorban várnunk Isten személyes vezetését e kérdésben is. Úgy véljük, hogy a jövõ útja a kis, összetartó közösségekben lehet, egy ember vagy egy család számára rendkívül nehéz lenne önfenntartó módon berendezkedni. Mérjük fel a lehetõségeinket, és keressük személyesen Isten akaratát önmagunkra és családunkra nézve. Amikor az önfenntartásról beszélünk, nem csak arról van szó, hogy hagyjuk ott a panellakást, és legyen egy kertünk. Meg kell változtatnunk az alapvetõ szemléletmódunkat: a természet leigázója hamis dicsfényét cseréljük fel a éljünk 2 & LÁMPÁS LÁNDZSA 2010/ 1. együtt -re, vagyis találjuk meg a magunk helyét a természet rendszerében úgy, hogy aktívan elõmozdítjuk, segítjük vagy akár újra létrehozzuk a természet már meglévõ rendszereit. A harmónia kialakítása a környezettel maga után vonja a fogyasztás drasztikus csökkentését, az energia megtakarítását, és a természetbõl való házi energianyerés különféle módozatainak alkalmazását. Egy bioszemléletû gazdaságban természetes módon létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok a termesztett növényeink, a szántóföldünk és a természetes fauna tagjai között. A VALÓDI VIDÉKI ÉLETNEK NEVEZZÜK EZT ÖNELLÁTÁSNAK OLYAN ELÕNYEI VANNAK, AMELYEK MESSZE TÚLSZÁRNYALJÁK A HÁTRÁNYOKAT KÜLÖNÖSEN ÚGY, HOGY A HÁTRÁNYOK NAGY RÉSZE INKÁBB CSAK A KÉNYELMESSÉGÜNKBÕL KIKUKKANTVA TÛNIK ANNAK. A közösség nem életpótlék Az önfenntartáson alapuló gondolkodás azt jelenti, hogy a gazdálkodás valamennyi összetevõjét (növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, táj- és vízrajzi adottságokat) egységes ökológiai rendszerré szerkesztjük össze, amelyben az elõre megtervezett módon létrejövõ kapcsolati hálón keresztül az egyes elemek teljesítõképessége, használhatósága javul, a ráfordítás csökken (ápolás, takarmány, gyógyszerek, elhelyezésre szolgáló épületek). Ezt permakultúrás gazdálkodásnak nevezik. A rendszernek része az ember is, tehát az önfenntartás egyben emberi élõhelyeket is teremt, az életminõséget javítja. Ennek célja az is, hogy pozitív közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek, embercsoportok között. Az önfenntartás határozott etikai követelményrendszert állít fel, amely minden, a jövõért felelõsen gondolkodó ember cselekedeteit kell, hogy irányítsa. Az önfenntartás az egyéneket maximálisan tiszteletben tartva egyúttal közösségi gondolkodást, cselekvést kíván, méghozzá magas etikai szinten, különben a közösség életképtelenné válik. A közösség ilyenformán gondviselõvé és támasszá lesz mind a biológiai környezetre, mind a közösség tagjaira nézve. Az életmódunkat úgy kell megváltoztatnunk, hogy az ne ártson se magunknak, se a világnak. Olyan közösségeket kell létrehozni, amelyek valódi emberi igényeket elégítenek ki, biztosítva mindenki számára az értelmes munkát, és a pihenést, a megbecsülést a közösség tagjaként. Ugyanakkor természetesen rendkívül fontos az egyéni képességek, a személyiség kiteljesedése a közösség nem lehet életpótlék. Egy öszszetartó, szabad emberekbõl álló közösség ideális lehetõség a feleslegnek számító javak egymással való megosztására. Ez lehet egy közösségen belüli cserekapcsolat. De nem csak anyagi dolgokat cserélhetünk egymással, cserealap lehet a tudás, információ, adott területet érintõ szakértelem. Például én megcsinálom a tetõdet, te megtanítasz szövegszerkesztõt használni. Erre is van már példa, az elõbbi elv legfejlettebb megvalósítói a LETS-ek (helyi gazdasági-kereskedelmi rendszerek magyar megfogalmazásban szívességbankok ). A gondolkodás visszaszerzése Az önfenntartás lényegi eleme a gondolkodás megõrzése-visszaszerzése. A városi élet nem teszi lehetõvé a szabad gondolkodást. A gondolat hatalom, gondolkodni csak szabadon lehet. A gondolkodás irányí-

3 ÖNELLÁTÁS tására és ellenõrzésére a legjobb módszer, ha az embert egy mesterséges világba helyezzük, ahol minden futószalagon érkezik, mint egy nagyüzemi keltetõben. Ezzel szemben az önfenntartás megmutatja a valóságot: hogyan élünk, mik az értékek. A gondolatok és az élet itt találkozik azok esetében, akik a létükkel bizonyítják, hogy komolyan gondolják, amirõl beszélnek. Az önfenntartás lényege a szabadság. Szabad élet, ami azt jelenti, hogy az egyén a természet részeként és a Teremtõvel közösségben kíván élni. Ez nem jelenti azt, hogy hátat fordítunk a társadalom problémáinak éppen az önfenntartás lehet ezekre az egyik gyógyír. Szabó Ferenc, Poór Balázs Függõleges tengelyû szélerõmû Dr. Györgyi Viktor kifejlesztette a függõleges tengelyû szélerõmûvet, amely forradalmasíthatja az alternatív energiatermelés piacát. A professzor a világszabadalmat nem viszi sem Amerikába, sem Kínába, itthon épít gyárat és kutatóintézetet. A gyártás beindításához 50 milliárd forintra van szükség. Dr. Györgyi Viktor 2007-ben bejegyzett grandiózus világszabadalmát, a függõleges tengelyû szélerõmûvet hamarosan gyártani fogják Magyarországon. A profeszszor és munkatársai kutatóállomást építenek Felcsúton, míg Bicskén a turbinagyártáshoz fejlesztik a gyártókapacitást. Az új típusú szélerõmû sokkal hatékonyabb a jelenleg is használatban lévõ vízszintes tengelyû, háromlapátos szélerõmûnél, forradalmasíthatja a megújuló energiatermelés piacát. Bár Györgyi Viktort a világ valamennyi tájáról megkörnyékezték már, és nem kapott európai uniós támogatást a GVOP programból forráshiányra hivatkozva, mégis Magyarországon akarja tartani a szabadalmat, és itt indítja be a termelést. A téma fontosságát legjobban Lukács György professzor véleménye tükrözi: szerinte a transzformátor feltalálása óta a villamos iparban ilyen nagy jelentõségû találmány nem született Magyarországon. Dr. Györgyi Viktor a Budapesti Mûszaki Fõiskola gépgyártás technológiai szakán szerzett üzemmérnöki diplomát, 1969-ben ban villamosmérnöki diplomát, majd 1979-ben kiegészítõ szakmérnöki diplomát kapott. A TRANSZFORMÁTOR FELTALÁLÁSA ÓTA A VILLAMOS IPARBAN ILYEN NAGY JELENTÕSÉGÛ TALÁLMÁNY NEM SZÜLETETT MAGYARORSZÁGON. Az állandó mágneses villamos gépekben történõ alkalmazása c. összefoglaló tudományos eredményeinek elismeréseként a Mûegyetem szenátusától Doktor technikus címet kapott. [ ] Felcsúton, egy 27 hektáros területen már megépítették az új típusú szélerõmû 10 méter magas & LÁMPÁS LÁNDZSA 2010/ 1. 3

4 ÖNELLÁTÁS prototípusát, amely hozza a várt mérési eredményeket. E mellé terveznek egy újabb, 33 méter magas erõmûvet. Itt fog felépülni a kutatóintézet is. A tervek szerint 100 kwos, 1 MW-os és 10 MW-os turbinákat gyártanának, egy 100 kw-os kísérleti turbina már alkatrészekben le is van gyártva (zajlanak a hivatalok engedélyeztetési procedúrái). A termelés beindításához a kezdeti beruházás költsége 10 milliárd forintra rúgna, míg ha teljes kapacitással beindulna a gyártás, annak költsége megközelítené az 50 milliárd forintot, ahol kezdetben közel ezer fõt tudnának munkához juttatni. Késõbb, a folyamatosan jelentkezõ külföldi igények miatt több tízezer fõnyi munkaerõre is szükség lehet. A termelés során a turbinát, a generátort és az energiatárolás segédberendezéseit gyártanák magyarázza a terveket dr. Györgyi Viktor. [ ] Tizenöt év kutatómunkája Dr. Györgyi Viktor 1993-ban kezdte tanulmányozni behatóbban a szélturbinákat és az áramlástani elméletet. Korábban repülõgép-fejlesztéssel foglalkozott, ezért az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult áramlástanra összpontosított. A professzor a szél energetikai viszonyait vizsgálta közel öt évig. A hagyományos szélerõmûvek energiatermelési hatékonysága korlátozott: a kis és a nagy sebességû szeleknél nem termel energiát. Ezért egy olyan masszív turbina megvalósításán kezdett el gondolkodni, amely a teljes szélsebesség-tartományban jó hatásfokkal mûködik. Ehhez járult még az a feladat, hogy optimalizáljon egy új típusú generátort is. A kutatás megkezdése óta közel 1500 oldalnyi szakmai anyagot gyûjtött össze. A világszabadalom leírásáig nagy jelentõségû matematikai munkát kellett folytatni, a rendszer elméleti mûködését egy hétváltozós, parciális differenciálegyenlet írja le, amely a turbinaméretezés alapjául szolgál. 4 & LÁMPÁS LÁNDZSA 2010/ 1. MAGYARORSZÁGON AZ URALKODÓ SZELEK KIS SEBESSÉGÛEK ÉS VÁLTOZÓ IRÁNYÚAK, A SZABADALOM SZERINTI SZÉLERÕMÛVEK EZÉRT IS JOBB HATÁSFOKKAL ÜZEMELTETHETÕK. Az új szélerõmû mûködési elve Az új típusú szélerõmû függõleges turbinája valójában két fõ részre oszlik: álló és forgó részre. A turbina külsõ álló részén helyezkednek el a nem mozgó, ún. szélterelõ görbületi elemek, amelyek a szerkezet belsejébe vezetik a szelet. Ezek számát optimalizálással lehet meghatározni adott teljesítményre. Belül speciális turbinalapátokat hoz forgásba a levegõ energiája. A forgórész közepén olyan technikai megoldást alkalmaznak, amellyel növelhetõ az átáramló levegõ forgatónyomatékot létrehozó hatása. A szélturbina lényege tehát, hogy a szerkezetbe áramló szelet felgyorsítják a szélterelõ elemek, megnövelik az impulzust, így a forgó lapátok energiatermelése jó hatásfokú. Vagyis a szél csapdába kerül, ezért munkát kell végeznie. A szél ezt követõen az üres tengelyrészen keresztül átáramlik a túloldalra, és elhagyja az erõmûvet. A szerkezet stabilitását a jó gépészeti konstrukció biztosítja. A turbina alatt helyezkedik el a generátortér, benne a villamos energiát elõállító generátor ezt a turbina tengelye hajtja meg. Ugyanitt található az erõmûvet szabályzó elektronikai rendszer is. A függõleges tengelyû szélerõmû elõnyei Az indulási szélsebesség csak 1 km/óra, és kevésbé széljárta területeken is gazdaságosan üzemeltethetõ. A beruházási költsége 1-2 ezer dollár/kw, tehát a fele a hagyományos, háromlapátos erõmû költségeinek. Nem szükséges erõs alapozás, mert a súlypontja sokkal alacsonyabban van, mint a vízszintes tengelyû turbinának. A szélterelõ lapátok rögzítve vannak, nem kell változtatni a szögállásukat, így a konstrukció miatt mindig szélirányban állnak. Hatásfokuk kb. a kétszerese a jelenleg mûködõ erõmûvekének. A karbantartási és üzemeltetési költségek százalékkal csökkenthetõk az eddig alkalmazott technológiákhoz képest. Élettartamuk sokkal hoszszabb, mint háromlapátos társaiké, a szükséges karbantartás pedig könnyen és gyorsan elvégezhetõ. A villamos hálózatra kapcsolás az eddigi rendszereknél lényegesen egyszerûbb, kb. 50 százalékkal olcsóbb és megbízhatóbb. Magyarországon az uralkodó szelek kis sebességûek és változó irányúak, a szabadalom szerinti szélerõmûvek ezért is jobb hatásfokkal üzemeltethetõk. Az új magyar termék tehát versenyképes lehet az egész világon. Forrás: ingatlanmagazin.com 2011 Zöld Technológia,

5 EGÉSZSÉG Segítség, egészséges lettem! Tapasztaltunk vagy láttunk-e már olyat, hogy valaki hiába szerzett be minden könyvet és rengeteg információt, nem javult az élete, az egészsége? Az általános információ önmagában nem elegendõ. FÕ AZ EGÉSZSÉG! Furcsa dolog az egészség legalábbis ahogyan napjainkban láthatjuk. Mindenütt az egészséges életmódról hallhatunk, a csapból is ez folyik. Egészségguruk hirdetik az igét, a könyvesboltok polcai roskadoznak a sok életmódkiadvány alatt. Itt a Kelet titka, a Nyugat elrejtett kincsei már csak egy lépés, még vegyél meg valamit, és a tökéletes élet birtokába juthatsz. Minden betegségre van jó tanács, valamilyen gyógymód. Van nyers étrend, van vegetáriánus, ehetsz paleolit módra, de legolcsóbb a fényevés lehet natúr módon vagy panírozva, ünnepnapokon flambírozott fény fogyasztandó. És sokan vannak, akik bekapcsolódnak a trendekbe, mégis betegek. Roszszabb az egészségük, az életminõségük, mint amikor nem csináltak semmit. Van, aki évtizedek óta nem látott koleszterint, nemhogy evett volna bármit, ami tartalmazza, a koleszterinszintje mégis az egekben van. Az illetõ az éppen aktuális csodamódszerbe beleszerelmesedve elszigetelõdik értetlennek tûnõ családjától, környezetétõl, mondván, hogy ti ezt nem érthetitek, nem vagytok még ezen a szinten, nem fogjátok fel, milyen nagyszerû is mindez. Õk pedig ezt kérdezik magukban: Ez lenne az a híres tökéletes egészség? Ilyen legyek én is? Hiszen mielõtt belefogtál, jobban néztél ki, mint most. Volt erõd dolgozni, nem hullott a hajad, nem voltál csontreklám. Vonszolod magad, és közben próbálod elhitetni velünk, hogy ez a normális. Hogyan lehetséges ez? Talán úgy, hogy ugyanaz mûködik az egészség területén is, mint máshol a tekintélyelv vezérel. A félinformációk és általánosságok világa ez. Az egészség a valóságban egyszerû dolog. Akkor érhetõ el, ha a hozzá vezetõ módszer személyre szabott. Akkor mûködik jól, hanem pusztán általános elveken nyugszik, mert úgy nagyon veszélyes is tud AZ EGÉSZSÉG LEHETÕSÉGE EGY ESZKÖZ AHHOZ, HOGY MEGVÁLTOZTASSUK A GONDOLKODÁSUNKAT, ÉS EZEN KERESZTÜL AZ ÉLETMINÕSÉGÜNKET. lenni. Hiszen ismerjük a régi mondást: Ami az egyiket meggyógyítja, a másikat megöli. Mi a megoldás? Az orvoslás maga. Az egészség iparágán belül (is) ritka az, hogy a személybõl és annak szükségleteibõl induljon ki minden. Holott az ember és az élete a fontos. Nem lehet cél, hogy eladjuk a termékeinket ami lehet anyagi természetû (egy szer vagy módszer, amitõl hirtelen minden megváltozik), vagy szellemi termék is (amitõl üdvözülsz). Az egészség lehetõsége egy eszköz ahhoz, hogy megváltoztassuk a gondolkodásunkat, és ezen keresztül az életminõségünket. Tegyük fel a kérdést: egészséges-e az az ember, akinek nincs se keze, se lába, de boldog? Vagy egészséges-e az az ember, aki nyers zöldségen él, a ruhája belül bolyhosodik, mert koptatják a csontjai, és nem tudja, mi az a felszabadult öröm, nevetés? A valóban mûködõ egészséghez nem segíthetnek el pusztán az általános elvek, mert nincs mindenkire pontosan egyformán érvényes szabály, nincs két egyforma ember. Az egészség csak akkor érhetõ el, ha igazi orvossal találkozik a változtatni akaró. Ki az orvos? Az, aki az élet felfedezésén és megõrzésén munkálkodik. Orvos az, aki a változtatás és gyógyítás terápiáit diagnózis alapján állítja fel. Aki nem egy megoldandó problémát lát, amit gyorsan belegyömöszöl egy kategóriába, amely kategóriához tartozik egy módszer, egy szer vagy vegyszer, amit ha belekeverünk az emberi tartályba, amely százalék vizet tartalmaz, akkor hirtelen minden megoldódik. Az igazi orvos nem egy problémát lát, hanem egy embert, akinek ezer baja van testi és lelki egyaránt. Ezeket akarja gyógyítani. Ha egymás mellé teszszük a mozaikdarabkákat, akkor láthatjuk, hogy nem létezik általános gyógyír. Miért? Mert egy rendszer létezik, aminek egy része az egészség. Az egészségen keresztül lehet legjobban szabaddá tenni, de irányítani is bárkit. Ez az egészség- & LÁMPÁS LÁNDZSA 2010/ 1. 5

6 EGÉSZSÉG LELKI ÉLET piacon keresztül mûködik a mi civilizációnkban. Hogyan is mûködik az egészségpiac? A piacon kereskedés folyik. Mi a kereskedelem lényege? Minél több ügyfélre van szükség, és a terméket annyiért kell eladni, amenynyit a vevõk mint legmagasabb értéket hajlandók kifizetni érte. Milyen az ideális piac? Ha ön árul valamit, és kimegy az utcára, találomra rábök egy emberre, és azt mondja: mától ön az ügyfelem. Õ pedig minden ellenkezés nélkül megvesz vagy megtesz bármit, amit ön mond neki. Bármit akár van rá pénze, akár nincs. Ez a legkifinomultabb rabság, ami létezik. Az általánosságok legtöbbször ide vezetnek, mivel mi csak változók vagyunk ebben a képletben. X=, ahol x a profit, és az értéke folytonos növekedést mutat. Az egészség hasonlít a ruhára. Az általános elvek olyanok, mint egy vég szövet. Megtehetem, hogy egy darabot magam köré csavarok, de lássuk be, ez nem igazán jó. Ezért kell személyre szabni no és persze a kész ruhát viselni is kell - p - Hol vagytok, férfiak? 6 & LÁMPÁS LÁNDZSA 2010/ 1. Valami megváltozott. Reménykedem, hogy nem végérvényesen. Valami eltûnt, vagy inkább valaki: a férfi, az apa. Születésünktõl fogva meghatározó számunkra a nõk óvó, gondoskodó jelenléte, a családban és mindenütt másutt is. A férfiak, apák dolgoznak, intézkednek valahol, vagy ha éppen otthon vannak, akkor feszültek, fáradtak, nem találják a helyüket. Állandóan hibáztatnak valakit. Félnek döntéseket hozni. Fogalmuk sincs arról, mit kell tenniük a családban, párkapcsolatban, az életben. Nem értik önmagukat, nem értik a párjukat, a külvilágot. Ez a nõkre is nagyobb terhet ró, mivel a férfiaknak egy viszonylag bevált módszerük van a megoldásra: a menekülés. A nõk elfáradnak, elfásulnak, kezdik unni a hisztis férfiakat. Gyermekeink pedig átveszik a látottakat, és végül felépül egy világ, amelyben nincs egyensúly. A férfiaknak életbevágóan fontos, hogy férfiaktól kapjanak elismerést, ugyanúgy, ahogy a nõk más nõktõl várják a dicséretet. A férfiaknak a legfontosabb lenne az életben a riválisoktól (hasonló nemûektõl) kapott elismerés. A társa számára nem õ az ellenfél, ezért az az elismerés, amit a feleségétõl kap, kevésbé számít neki. A férfi számára csak a riválistól kapott elismerésnek van valódi értéke. Gondoljunk csak az apai dicséretre: Fiam, büszke vagyok rád! Ha ez a rendszer felborul és a fiú, aki elindul a férfivá válás útján, nem kapja meg a szükséges elismeréseket az apától, a barátoktól (saját törzsközösségébõl ), akkor lelkének ez a része diszharmonikusan fog mûködni. Fel fog nõni, lesz munkája, családja, csak nem találja meg a helyét a világban. Legtöbbször a feleség az, aki a férfi lelkében ezt az ûrt megpróbálja betölteni, vagy a férfi kényszeríti rá, hogy betöltse. Ha ez így marad, akkor két lehetõség van mindössze. A feleség a férfi anyjává lesz, így a férfi viszszasüllyed a gyermekkorba lázadásaival, hisztériájával, félelmeivel, tehetetlenségeivel együtt. Egy idõ után végül, ha nem történik változás, akkor a feleség elhagyhatja a férjét, mondván: neki nem kell még egy gyerek. A másik lehetõség, hogy állandósul a harc a férj és a feleség között, mert a nõ azt mondhatja, hogy én nem vagyok az anyád, nem adom meg azt az elismerést és védelmet, amit vársz, amit neked kellene biztosítani az egész család számára. A férfi

7 LELKI ÉLET erre a nincs egy jó szavad sem hozzám! felkiáltással megsértõdik, bevágja az ajtót, és menekül. Mindig újabb és újabb dolgokba fog, így próbálva elismerést kisajtolni a környezetébõl, pedig valójában ezzel szigeteli el magát mindenkitõl. Ilyenkor menekülnek az emberek a különbözõ szabályrendszerekbe, amelyek biztonságot jelenthetnek számukra. Megjelennek a nevelési, életvezetési, napi rutinra vonatkozó szabályok, törvények, amelyek áthághatatlanok. A kereszténységben ezt még nyakon öntik kegyes szósszal, Istennel és az üdvösséggel is fûszerezik. Megjelenik a gonosz Isten képzete, aki mindent lát és figyel, mindenrõl tud, és mindig készen van a büntetésre. Megjelenik egy olyan frusztrált Isten, aki pontosan úgy néz ki, mint apa. Megjelenik a törvény Istenének képe, aki kísértetiesen hasonlít egy identitását vesztett férfire, aki nem tudja, mi a dolga vagy ha tudja, akkor az nem a szeretetkapcsolaton keresztül nyilvánul meg, hanem üzleti alapon. Ha betartod a törvényeimet, akkor én megkapom tõled a szükséges elismerést. Mert bizony én isten vagyok, de ha tõled nem kapok elismerést, akkor én nem is létezhetem. Ha nem teszed, amit mondok, akkor megsértõdöm rád, rátok, és akkor jön a büntetés, ami valójában a bosszú azért, amit nem kaptam meg tõled. A férfiasság kérdése nagyon fontos dolog, ez egyáltalán nem az erõszakról szól, nem a macsóságról, hanem a teremtés rendjérõl, a fejlõdés lehetõségérõl. A férfiaknak szükségük lenne férfiközösségekre, hogy férfinyelven beszélgessenek egymással, ahogy a nõknek is szükségük van arra, hogy nõi nyelven beszélgessenek egymás között. A férfiaknak szükségük van a beavatásra, a kihívásokra, harcra, gyõzelemre, és ennek megbeszélésére a férfiak közösségében. Erõs férfiakra van szükség, akik igazán adni tudnak a gyermekeiknek és a társadalomnak. Poór Balázs & LÁMPÁS LÁNDZSA 2010/ 1. 7

8 EGÉSZSÉG Elõttem a termék. Gusztusos csomagolásban burgonyás ropogtatnivaló. A felirat szerint hagyományos recept alapján, a legkiválóbb alapanyagokból készült. A tradicionális burgonyás tésztát megdagasztják, nyújtják, majd apró, kerek korongokat szaggatnak belõle, melyeket kemencében sütnek aranybarnára. Hmmm összefut az ember szájában a nyál. A leírás békebeli ízeket, hangulatokat idéz fel bennem. Látom magam elõtt drága jó nagyanyámat, amint a jó meleg konyhában sürög-forog, egészséges mosolyát sugározva szét közöttünk, unokák között, akik ámulva várták a csodát. Rögtön készen lesz drágaságaim szólt leguggolva és átölelt minket. Ezek a pillanatok ma is életem legboldogabb emlékeit jelentik. Kibontom a csomagot, hogy újra megízleljem a rég elfeledett ízeket, és közben tovább olvasgatom az ízléses grafikával díszített zacskót. Azt is írja, hogy e rendhagyó csemegét csak Magyarország egyes vidékein készítették. Igen, emlékszem. Most, hogy az elsõ falatok zamata kezd érvényesülni, felidézem a tájat, ahol drága jó nagyszüleim éltek, és újra látom a falut, méla teheneivel, aranyló búzamezõivel, hegyekkel körülvéve Tovább böngészve a zacskó feliratát, kiderül, hogy a burgonyás tallér tartalmaz még burgonyakeményítõt, növényi zsírt és burgonyaport is. Ó, a burgonyapor! Drága jó nagyapám jut eszembe, ki délután hazatérve a földekrõl, egy nagy szalmazsákot tett nagyanyám elé a konyha padlójára, majd élete párjára nézett némán, várva annak ítéletét. A nagyi kinyitotta a zsákot, 8 & LÁMPÁS LÁNDZSA 2010/ 1. Ízes falatok belepillantott, majd két tenyerét összecsapva, a boldogságtól könynyes szemmel, szerelemtõl büszkén nézett vissza nagyapára. Kálmán! Ez gyönyörû! suttogta. Persze ebbõl mi sem maradhattunk ki, odasereglettünk és sorban belekukucskáltunk a zsákba, melyben ott aranylott a csodás burgonyapor. Micsoda idõk voltak azok! Akkor még valódiak voltak a dolgok, ízzel, illattal, színekkel. De mindez nem volt elég, nagyapám (ki faluszerte közismert tréfamester volt) honnan, honnan nem, elõrántott két akkora darab növényi zsírt, amekkorát még sosem láttunk, és kacagva ezt kiáltotta: Rengeteg van még belõle, rengeteg! Soha ilyen csodás termésünk nem volt, Amália! És elkapta a nagyi derekát, jól megforgatta, mi csak ámultunk tátott szájjal. De szép is volt! A finom falatok még E471-es emulgeálószert is tartalmaznak. Az E471 titka generációról generációra öröklõdött a családban, az ükapám ükapja ismerkedett meg elõször a titokkal, külországban vándorló céhlegényként a taljánoknál, majd adta tovább a tapasztalatait, a titkos fogásokat, hogy minél jobban emulgeáljon az az E471. Lássuk, mit ír még: só, módosított keményítõ, savópor, élesztõkivonat, sõt színezékként kurkumin is! Hát igen. Ez a cég valóban odafigyel a részletekre! Hol kapható manapság olyan élelmiszer, amibõl ne spórolnák ki az olyan alapvetõ és régóta jól bevált öszszetevõket, mint például a kurkumin vagy a savópor. Én még ahhoz a generációhoz tartozom, amelynek megadatott megízlelni a nagyi utolérhetetlen savóporát. Emlékszem, hogyan ácsingóztunk a szekrény tetején sorakozó, kockás kendõvel lekötözött üvegek után, és emlékszem arra is, amikor õsszel a savó eltevésekor az egész házat megtöltötte ennek a csodálatos csemegének az illata. Ez volt az az idõszak, amikor a drága nagyinak igencsak sok dolga akadt, ugyanis ekkor vonta ki az élesztõt is, nagyapám meg a mezõre járt kurkumint kaszálni, vagy esténként a keményítõt módosította az udvaron. Sürgött-forgott mindkettõ, ám egymásra és miránk mindig szakítottak idõt. Ahol tudtunk, segítettünk, szaladtunk nagypapitól a nagymamihoz az élesztõkivonatos fazékkal, majd vissza, csépeltük a kurkumint, szállt az antioxidáns mindenfelé, és nyomokban minden tartalmazott egy kis földimogyorót! De kár, hogy vége (Szerkesztett változat. Forrás:

9 LELKI ÉLET Csend Z ajos világban élünk. Túltelített világban. Egybemosódik minden. A betûk is zajosak. Mindenhol kiabálnak. Egyre rövidebb a szünet két gondolat között. Megszûnt a különbséget tevõ pihenés a magánélet és a munka között. Nincs különbség a tanulás és a kikapcsolódás között, mindegyik ugyanolyan zajjal, fáradsággal jár. Éhség van a földön: a nyugalomra és a csendre. Sok mindent akarunk. Mindent el kell érnünk, mégpedig most. Túl sok a szó. Sok a közlés. Nincs mélység, hallgatás. Mindent tudunk mindenkirõl, de megszûnt a figyelem. Információs társadalom van, figyelem nincs. Közlés van, érdeklõdés nincs. A 70-es években a reklámtáblákon a fények felvillanása között 30 másodperc telt el. Ma 5 másodperc. Ez zajos. Minél több az információ, impulzus, hatás, annál több zajt érzékelünk, annál kevésbé tudjuk kontrollálni az érzelmeinket, az életünket. És éhezünk. A csendre. Milyen csendre vágyunk? A természet csendje harmonikus, zajos, mégis alkotó csend. A meghittség csendje. A szerelem csendje. Japánban az igazán szerelmesek képesek órákon át csendben ülni és nézni a másikat, mert együtt vannak. A változás csendje. Az idõ csendje. Csak az tud csendben maradni, akinek van ideje. Modern világunkban majdnem mindent gépek végeznek helyettünk. Mégsem lett több az idõnk! A csend elfogadása a bizonytalanságtûrés, az önismeret, a bennünk élõ bizalom és az egyéniség integritásának a mércéje is. Most éppen válság van. A válságban kapkodni szokás. Pedig nem marad le semmirõl, aki nem rohan. Sõt. Saját magunk számára a válság pontosan akkor fejezõdik be, amikor mi úgy döntünk, hogy nem futunk, hanem elõször gondolkodunk, és utána megyünk: lassan, megfontoltan, de kitartóan és céltudatosan haladunk a mi utunkon. & LÁMPÁS LÁNDZSA 2010/ 1. 9

10 TÁRSADALOM Leckék az életrõl és a világról Örkény István így ír Az élet értelme címû egypercesében: Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fûzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fûzzük fel õket, nem lesz belõlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erõs. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára. Anélkül, hogy kész választ adnánk az élet értelmére a paprikakoszorúból elindulva, kijelenthetjük, hogy az élet egyszerû tényeit szemügyre véve, s ügyelve a gondolatok egy mederben tartására, valóban fontos és érdekes dolgoknak juthatunk a nyomára. Gondolkodjunk elõször arról, amit tudunk nem a tételekrõl, hanem magáról a tudásról. Mi az, amit tudunk? Mi az, amirõl csak azt gondoljuk, hogy tudjuk? Mi az, amin nem is gondolkodunk, hogy tudjuk-e, mert magától értetõdõnek vesszük, hogy tudjuk? Tudjuk-e valójában azt, amit csak elhiszünk anélkül, hogy utánajártunk volna? Általában azt gondoljuk, hogy alapvetõen rendben vannak a dolgok. Ez egyfajta hit, bizalom valamiben, ami nem érvekre, tényekre és gyakorlati tudásra támaszkodik. Ezt hívják úgy, hogy vakhit. Világunk tulajdonképpen erre épül. Minden esetben rossz ez? Természetesen hiszek abban, hogy ha felszállok a buszra, oda fog vinni engem, ami a tábláján szerepel. Ha kiváltom a receptemet a gyógyszertárban, bízhatom benne, hogy az azon szereplõ köhögéscsillapítót fogom megkapni, s nem az történik, hogy a patikus hirtelen dévaj ötletétõl vezérelve hashajtót ad helyette. Bizonyos mértékû & 10 LÁMPÁS LÁNDZSA 2010/ 1. bizalom szükséges a hétköznapi élethez. De vajon a tõlem elvárt bizalom, hit nem halad-e túl az egészséges mértéken? Hihetek abban, hogy fontos vagyok hogy azok, akik az információkat birtokolják, szétosztják, az én érdekeimet tartják szem elõtt. Hihetem, hogy akik eddig irányították az életemet, az én érdekemben tettek mindent, amit tettek. Hihetek abban, hogy tudom, mi történik körülöttem, hogy értem az életet. Hogy tájékoztatnak mindenrõl, ami a boldogságot és az igazi életet illeti. Azt hihetem, hogy tudom az igazságot, a teljes igazságot, mindent, amire szükségem lehet. Mindez csak akkor, csakis akkor lehet igaz, ha én vagyok a legfontosabb, ha mindenki az én érdekemet tartja szem elõtt, és a javamra cselekszik és nem a magáéra. Mert ha csak a legkisebb mértékben is a saját érdekeit érvényesíti az, aki az információkat szétosztja, természetszerûleg torzítania kell a híreken. Nem szükséges hazudnia, elég, ha nem mond el mindent, amit tudnom kellene. E pillanatban a valóság máris távol került tõlem amit láthatok, az csak egy kép. Egy nem valóság, egy illúzió. Ön hiheti, hogy sok mindent tud, ismeretei széles körûek és alaposak, a kultúra az, ami értelmet ad mindennek, hiheti, hogy a tudomány világít a sötétségben, s bizonyára megoldja az emberiség problémáinak nagy részét legalábbis azokat, amelyek megoldása szükséges ahhoz, hogy az emberi faj fennmaradhasson. Minden bizonnyal hiszi, hogy ismeri a tényeket, tisztában van azzal, mi a tudomány mai állása. Hiszi, hogy vannak gyógyíthatatlan betegségek. Hogy a majomtól származunk, úgy, ahogyan az le van írva, ahogy nekünk magyarázták. Hogy nincsenek olyan bizonyítékok, amik igazolnák, hogy az ember már az úgynevezett õskorban fejlettebb volt, mint ma. Hiheti, hogy a bûnözés legyõzhetetlen, hogy a világ legnagyobb problémája a terrorizmus. És hihet még milliónyi dolgot, amit érvekkel próbál alátámasztani. Szép épület ez, de van egy kis hibája, ami csak akkor derül ki, ha elég közel megyünk hozzá. A hiba az, hogy ön a felsoroltak közül egyiket sem tudja, legfeljebb hiszi. Ezek ugyanis nem tények, hanem információk. Ha úgy tetszik, közlemények. Amihez ön hozzájut amit kap valakiktõl esetleg valamilyen céllal, azok csak információk, amelyek átmentek n+1 szûrõn, hol akaratlanul, hol tudatosan válogatták, szelektálták és közölték ezeket. Ha mindez csak információ, akkor ön nincsen tudatában annak, mi a valóság, csak annyit tudhat, hogy egyet s mást közöltek önnel, elvárva,