Megállapodás száma: COLL-CT GREENERGY. - Az európai növényházak energia optimalizálása -

Átírás

1 Megállapodás száma: COLL-CT GREENERGY - Az európai növényházak energia optimalizálása - A hatékony növényházi energiahasznosítás európai minőségi előírásai Kézikönyv

2 A hatékony növényházi energiahasznosítás európai minőségi előírásai 1. Az alkalmazás célja és köre. Ezen előírások meghatározzák azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a különféle kertészeti termesztő rendszerek energia optimalizálásához minden európai növényháznak teljesítenie kell. Kitérnek a növényházak műszaki minimumfeltételeire is tekintettel az energiaveszteség minimalizálására és a hatékony termesztés maximalizálására, hogy az egyes területek éghajlati adottságai teljes mértékben kiaknázhatóak legyenek. Az előírások négy éghajlati övezetbe sorolva az Európai Unió országaiban történő bevezetésre készültek. 2. Az alkalmazási övezetek. Az Európai Uniót az adott területre nézve leginkább megfelelő feltételek meghatározása céljából az uralkodó éghajlati viszonyok alapján négy egymástól különálló övezetre osztották fel (1. ábra): A övezet: Északkelet Európa, ideértve Észtország, Finnország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Svédország. B övezet: Északnyugat Európa, ideértve Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Egyesült Királyság, Cseh Köztársaság. C övezet: Délkelet Európa, ideértve Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Bulgária, Horvátország, Románia. D övezet: Dél Európa, ideértve Ciprus, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália, a volt Jugoszláv Köztársaság és Macedónia, Törökország.

3 1. ábra: Az alkalmazási övezetek. 3. Figyelembe vett előírások A övezet: Északkelet Európa, ideértve Észtország, Finnország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Svédország. Finnország 99/2001 Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumi rendelet a mezőgazdasági építmények gazdasági támogatásáról és az épületek alap egységáráról 100/2001 Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumi rendelet a lakásszabályozásról és a minisztérium által gazdasági támogatásban részesített építményekre vonatkozó ajánlásokról Az elektromos áram és bizonyos üzemanyagok fogyasztási adójáról szóló 1260/96 törvény 447/2005 módosítása 766/2000 Kormányrendelet a nehézolaj és a könnyűolaj kéntartalmáról. 157/1987 Kormányhatározat az erőművi és kazánházi részecskekibocsátás megakadályozásának általános szabályairól 362/2003 Kormányrendelet a hulladékégetésről 86/2000 Környezetvédelmi törvény, ez a törvény magában foglalja az EU 96/61/EK irányelvét. 169/2000 Rendelet a környezetvédelemről. 2004/8/EK EK irányelv a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról 683/2004 Törvény a kibocsátás kereskedelméről, ez a törvény magában foglalja az EU 2003/87/EK irányelvét.

4 2002/91/EK EK irányelv az épületek energiateljesítményéről. B övezet: Északnyugat Európa, ideértve Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Egyesült Királyság, Cseh Köztársaság. Németország (Szabványtervezet) DIN V Kiadás: Növényházak 1.rész: Tervezés és számítások (Szabványtervezet) DIN V Kiadás: Növényházak; 12,80 m hajószélességű és 3,065 m hosszú dimenziójú acél és alumínium szerkezetek. DIN EN Kiadás: Közvetlen gáztüzelésű hőlégfúvók növényházakhoz és nem lakóhelyiségek kiegészítő fűtéséhez; Német rendelet EN 12669:2000 DIN EN Kiadás: Növényházak. Tervezés és kivitelezés. 1. rész: Növényházak üzemi növény termesztéshez; Német rendelet EN :2001 DIN EN Kiadás: Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra.; Német rendelet EN 13206:2001 SN EN Kiadás: Közvetlen gáztüzelésű hőlégfúvók növényházakhoz és nem lakóhelyiségek kiegészítő fűtéséhez. SN EN Kiadás: Növényházak. Tervezés és kivitelezés. 1. rész: Növényházak üzemi növény termesztéshez SN EN Kiadás: Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra. BS EN Kiadás: Növényházak. Tervezés és kivitelezés. 1. rész: Növényházak üzemi növény-termesztéshez BS EN Kiadás: Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra. DVGW G 633. Kiadás: CO2-dúsító berendezések a növényházakban; Üzembe helyezés és működtetés NF E Kiadás: Közvetlen gáztüzelésű hőlégfúvók növényházakhoz és nem lakóhelyiségek kiegészítő fűtéséhez. NF T Kiadás: Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra. NF T Kiadás: Műanyagok. Egy- vagy többfalú lapok növényházi kertészetekben. Általános műszaki szállítási kifejezések és fajlagos jellemzők. Értékelési módszerek. NF U Kiadás: Növényházak és tartozékaik. Kifejezésgyűjtemény. NF U Kiadás: Síküveg növényházak. Tervezés, leírás, minta. U Kiadás: Növényházak. Növényház tömítettségének meghatározása [fakeret ún. "continuing shoulder" for frills "dadant-sheet" megoldással]. NF U Kiadás: Fóliasátras növényházak. Tervezés, leírás, minta. NF U Kiadás: Növényházak. Tervezés és kivitelezés. 1. rész: Növényházak üzemi növény-termesztéshez OENORM B Kiadás: Bevonatolás (kezelés) Szolgáltatási szerződés szabvány.

5 OENORM EN ISO Kiadás: Műanyagok. Dupla és tripla rétegelt poli(metil metakrilát) lemezek. Vizsgálati módszerek (ISO 12017:1995) OENORM EN Kiadás: Közvetlen gáztüzelésű hőlégfúvók növényházakhoz és nem lakóhelyiségek kiegészítő fűtéséhez. OENORM EN Kiadás: Növényházak. Tervezés és kivitelezés. 1. rész: Növényházak üzemi növény-termesztéshez. OENORM EN 13206, Kiadás: Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra. UNE IN, Kiadás: Szélhatás üzemi növény-termesztéssel foglalkozó növényházakban. UNE IN, Kiadás: Hóhatás üzemi növény-termesztéssel foglalkozó növényházakban. UNE-EN , Kiadás: Növényházak. Tervezés és kivitelezés. 1. rész: Növényházak üzemi növény-termesztéshez. UNE-EN 13206, Kiadás: Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra. DIN11535T1EErl ND Tervezés ellenőrzés; A műszaki tervezés szabályai; DIN lap "Növényházak", Kiadás: Megjelent az ND MBl (1978)-ban. Hollandia Zöld címkés üvegház (GLK) és Zöld pénzügyi támogatás Zöld Címkés Bizonyítványt olyan üvegháznak állítanak ki, amely számos nemzeti környezeti, ill. állandó alapkövetelményt is kielégít, továbbá pontokat is kap minden nem kötelező eljárás alkalmazásáért. A CHP például csak abban az esetben ér pontot, ha azt füstgáztisztítóval és kondenzátorral kombinálják. Ez a bizonyítvány beruházások esetében a Zöld alapon keresztül 1 2% kal alacsonyabb kamat elérését is lehetővé teszi. A levegőminőségről szóló 96/62/EK irányelvet magában foglaló EU irányelv bevezetése ( ). A 2001/80/EK irányelvet magában foglaló, berendezések ellenőrzéséről és karbantartásáról szóló jogi szabályozás. A nemzeti kibocsátási értékekről szóló 2003/81/EK irányelvet magában foglaló EU irányelv bevezetése ( ). Pillanatnyilag csak kis számú, nagyon nagy kertészeti vállalat felel meg a CO2 kibocsátás kereskedelem követelményeinek, összes hőteljesítményük több mint 20 MW. Várható, hogy a növényház kibocsátások ilyen formájú gazdasági szabályzása a jövőben több KKV ra ki fog terjedni. Egyesült Királyság SI 2000 No. 2531b dekrétum a 2000 es építésügyi szabályzatról valamint módosításai: Építésügyi és Bejegyzett Műszaki Ellenőr i Szabályzat (Módosítás) 2006 (SI 2006 No. 652). Az épületek energiateljesítménye (Bizonyítványok és Vizsgálatok) (Anglia és Wales) Szabályzat 2007 (SI 2007/991). A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése (Anglia és Wales). Szabályzat 2000.

6 A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése (Anglia és Wales) (Módosítás) Szabályzat SI 1993 No Kazán (hatásfok) szabályzat (1993 as dekrétum) A kiterjesztett tőkeleírás feltételei Az energia technológiai feltételek listája (2007). A CHPQA Standard, november SI 2005 No A klímaterhelési adó (különféle módosítások) szabályzat (2005 ös dekrétum) 2002/91/EK EU irányelv az épületek energiateljesítményéről. C övezet: Délkelet Európa, ideértve Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Bulgária, Horvátország, Románia. D övezet: Dél Európa, ideértve Ciprus, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália, a volt Jugoszláv Köztársaság és Macedónia, Törökország. Olaszország Elnöki rendelet, július 24, n.66. A várostervezési ügyek vonatkozó feladatait a régiókra osztják, ők veszik kézbe a területhasználatra vonatkozó oktatást, beleértve az összes kognitív, normatív és igazgatási szempontot a megóvási folyamat, a talajátalakulás valamint a légtér védelme tekintetében. D.L. n. 102 ( ). A szükséges megelőző intézkedések megtétele a mezőgazdasági termelés, élőállat tenyésztés, valamint a mezőgazdasági vállalati struktúrák és a mezőgazdasági infrastruktúra károsodása ellen. D.lgs n. 22 ( ). A 91/156/EGK hulladék anyagokról szóló, a 91/689/EGK veszélyes hulladékról szóló és a 94/62/EK csomagolóanyagokról és csomagolóanyag hulladékokról szóló irányelvek végrehajtása. Rendelet Az ipari rendszerek általi környezetszennyező kibocsátás csökkentésének irányelvei, valamint a kibocsátás minimum értékeinek megállapítása. Rendelet december 24, n.350. Rendelkezések a növényházi termesztéshez felhasznált gázolaj fogyasztási adójáról. Regionális törvények általánosságban ezek a törvények a mezőgazdasági földterületek használatát szabályozzák, s meghatározzák a növényházak létesítésével kapcsolatos előírásokat is. Spanyolország 2005/32/EK irányelv (2005. július 6.) az energiafelhasználó termékek környezetbarát

7 tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről. Megújuló energiák Terv (54/1997 Villamos energia ágazatról szóló törvény) Energiatakarékossági és hatékonysági akcióterv /2005 törvény Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere. (BOE No.59 of 10/3/2005). Jogszabály A klímaváltozásról szóló kiotói jegyzőkönyv ratifikálása. (BOE No. of 8/2/2005). Királyi Rendelet 436/2004 Elektromos energiatermelés egyedi elbánás alapján. (BOE No75 of 27/3/2004). Nemzeti Energia Program (a R+D+I National Plan en belül). (13/86 törvény a tudományról). Királyi Rendelet 1073/2002 A levegő vizsgálata és minőségmenedzsmentje kén dioxid, nitrogén oxidok, részecskék, ólom, benzol és szén monoxid tekintetében. (BOE No. 260 of 30/10/2002). 16/2002 törvény A környezetszennyezés megelőzésének, csökkentésének integrációja. (BOE No. 157 of 2/7/2002). Királyi Rendelet 613/2001 Az agrártermelés termelési struktúráinak fejlesztése és modernizációja. (BOE No. 138 of 9/6/2001). 6/2001 törvény a 1302/1986 környezetvédelmi hatástanulmányról (EIA) szóló Királyi Törvényerejű Rendelet módosításáról. (BOE No 138 of 9/6/2001). Királyi Rendelet 2200/1995 A minőségi és ipari biztonság infrastruktúrája. (BOE No. 32 of 6/2/1996). 19/1995 törvény Az agrártermelés modernizációja. (BOE No. 159 of 5/7/1995). 4. Definíciók Ezen előírások alkalmazásában a következő definíciók alkalmazandók: Növényház: Olyan fémből készült könnyűszerkezetes, üveg vagy műanyag borítású építmény, amelyben a külsőnél nagyobb hőmérsékleten folytatnak növénytermesztést. Ezen építmények szabályozott körülmények között optimalizálják a hősugár áteresztést, céljuk a növény környezeti feltételeinek javítása, valamint megfelelő mérettel rendelkeznek ahhoz, hogy a személyzet belül dolgozhasson. Az adott területre jellemző éghajlati viszonyoktól függően a következő szerkezettípusok vannak használatban: o o o o o Nagy fesztávú növényház, Venlo típusú, Alagút típusú növényház, Nyeregtetős növényház, Íves tetőszerkezetű növényház,

8 o Dupla műanyag borítású fóliasátor növényház. o Almería típusú (Spanyolország). o Alacsony belmagasságú, alagút típusú műanyag növényház. Borítás anyaga: rugalmas vagy merev, nagy hősugár áteresztőképességű, hosszúhullámú infravörös sugárzást megfelelően visszatartó anyagú. A borítást úgy kell megtervezni, hogy a növényházat megfelelően elszigetelje a környezettől, ugyanakkor a fotoszintézis szempontjából aktív sugárzást (PAsugárzás) nagy százalékban átengedje. Szellőztető rendszerek: a növényház belső hőmérsékletének csökkentését szolgálják azáltal, hogy megengedik a külső, hidegebb levegő beáramlását. A szellőztetésnek két típusa ismeretes: o Passzív ventilláció: a levegő konvekció természetes folyamata, melyet a növényház belsejében és az azon kívül uralkodó hőmérsékletkülönbség következtében előálló sűrűségváltozás, valamint az építmény különböző részeit érő szélmozgásból eredő járulékos nyomás eredményez. o Kényszerventilláció: a növényházba nyomó és/vagy elszívó ventillátorok segítségével külső levegőt juttatunk be. Ezen rendszer a belső levegő külső levegővel való mechanikus cseréjét teszi lehetővé. Vízelpárologtatásos hűtőrendszerek: a növényház belsejében történő vízelpárologtatással lehetővé teszik, hogy a belső hőmérséklet a külső hőmérséklet alá csökkenjen. A folyadék gázzá alakításához bizonyos mennyiségű energia szükséges. Ezt az energiát a légkörből nyerik a páratartalom telítési pontig történő emelésével. Többféle típusú rendszer létezik: o Vízköd képző rendszer (pára/vízköd előállító rendszerek): a rendszer úgy működik, hogy nagy mennyiségű, kis méretű vízrészecskét (5 15 µm) porlaszt a levegőbe. A kis méretnek köszönhetően a részecskék lefelé irányuló mozgása lassú, elég hosszú ideig maradnak a növényház levegőjében ahhoz, hogy még a növénnyel való kapcsolatba kerülés azelőtt elpárologjanak. o Párologtató panelek (vályus ( pan ) és ventillátoros hűtés): olyan vízzel telített porózus anyagot tartalmazó, a növényház egyik oldalán elhelyezkedő keretek, amelyekkel ellentétes oldalra elektromos ventillátorokat telepítettek. A külső levegő a porózus anyagon keresztül éri el a növényházat. Nedvességet köt meg és csökkenti hőmérsékletét, majd a növényház belsejében levő levegővel érintkezve elszívják a ventillátorok. o Hűtőtornyok: olyan elpárologtató rendszerű hűtők, melyek a vizet a környező levegő nedveshőmérő hőmérsékletéhez közeli értékre hűtik le. A hűtőtornyok víz elpárologtatás segítségével vonnak el hőt a növényházból. Mesterséges fény: olyan rendszerek, melyek lehetővé teszik a termelőnek a növények fényszakaszának megváltoztatását és/vagy a növényházon belüli fényerősség szintjének javítását. Fűtő vagy hőelosztó rendszerek: a hideg periódusok alatt lehetővé teszik a hőmérséklet emelését. A növényházakban jelenleg a következők vannak használatban: o Meleg vizes fűtőrendszerek: a víz egy kazánban kerül felmelegítésre, majd csövek segítségével szétáramoltatják a növényházban. A víz hőtartalmának egy részét elvesztve visszakerül a kazánba. Az ilyen rendszerek a csövekkel érintkező levegőt konvekció segítségével, a talajt és a növényeket pedig ezzel egyidejűleg radiáció segítségével fűtik. o Direkt égésű meleg levegő előállítók: olyan nagy teljesítményű rendszerek, melyekben az üzemanyag elégése folytán keletkező meleg levegő és égési gázok a

9 növényházban szétoszlanak. o Indirekt égésű meleg levegő előállítók: mind a növényekkel, mind pedig az emberekkel kapcsolatos a növényházba szétáramló mérgező gázok által esetlegesen okozott problémák elkerülése érdekében ezek a generátorok már hőcserélőket is magukban foglalnak, melyek úgy biztosítják a meleg levegő növényházban történő áramlását, hogy közben az égési gázokat eltávolítják. Kogeneráció: villamos energia termelése, valamint az egyébként hulladék hőenergia melléktermékek összegyűjtése és hasznosítása. A kogenerációt másképpen kapcsolt hő és villamos energiatermelő (CHP) rendszernek is nevezik. CO2 trágyázás: a szén dioxid beépülésének legbiztonságosabb és legjobban kontrollálható módja a tiszta CO2 beépítésével történő széntartalom növelés (Nederhoff, 1990). Független a fűtési rendszertől. Klimatikus szabályzó rendszer: olyan integrált rendszer, amely a növényház külső és belső változóit is figyelembe veszi és a belső mikroklíma megváltoztatásához szükséges összes mechanizmust irányítja. 5. Szerkezeti minimumfeltételek A szerkezeti változtatások általában a növényház átszivárgásának csökkentését és a hőszigetelése javítását célozzák vagy véglegesen vagy pedig csak az év leghidegebb időszakára. A következő szempontokat kell figyelembe venni: Szempont I: Tájolás. A növényházakat alapesetben úgy tájolják, hogy a maximális hősugárzás érje. A legtöbb PAáteresztésre a növényházban októbertől márciusig van szükség, amikor is kevesebb fény áll rendelkezésre a Nap évszakváltozás miatti alacsony szögállása következtében. E cél elérése érdekében a szabadon álló növényház gerince kelet nyugati tájolásával több fényt kap e kritikus időszak alatt. Szempont II: A csatorna (a szerkezet legalacsonyabban fekvő része) alatti minimális

10 magasság szükséges egy adott minimum légtérfogat biztosításához, ami bizonyos hőtehetetlenséget nyújt, hogy a szellőztető levegő jó keringése biztosított legyen. Szempont III: A növényház maximális szélessége. Túl nagy hajószélesség a növényház oldalirányú szellőzésének hatásfokát csökkenti. Szempont IV: Szomszédos növényházak közötti minimális távolság. Célja a megfelelő természetes szellőzés biztosítása. Szempont V: Téglalap alapú növényházak: a növényház szerkezeti biztonságának javítása, továbbá a borítási felszín/földfelszín arány csökkentése, valamint a kondukciós konvekciós, ill. az infravörös radiációs hőveszteség következetes csökkentése. Szempont VI: A cső gerinchálózat föld alatt fusson. Ha kazánt alkalmazunk központi fűtés esetén energiatermelőként, a csővezeték hővesztesége nagyon fontossá válik. Szempont VII: A növényházak tömítettsége. A tömítésekbe fektetett plusz energia csupán évi 5 % megtakarítást eredményezhet. Szempont VIII: A fő növényházi tartóelemek szigetelése a hőveszteség csökkentése céljából. Szempont IX: Oldalfali ernyő a légáteresztésből és kondukció konvekcióból adódó hőveszteség csökkentésére. Szempont X: Üveg helyett dupla fóliaréteg. A duplarétegű anyag több hőt tart vissza. Szempont XI: Széltörők kihelyezése az uralkodó szélirányi oldalon a növényház védelme céljából. Szempont XII: A szomszédos növényházak csatornával való összekötése a egymás melletti növényházak oldalfalain történő hőveszteség csökkentése céljából. Szempont XIII: Keretek: az árnyékoló hatás csökkentése, a napenergia felfogásának javítása. Szempont XIV: A tető szöge. A tető Naphoz képest beállított szöge meghatározza azt az energiamennyiséget, amely visszaverődik, ill. áteresztődik. Szempont XV: A helykihasználás növelése érdekében használjunk mobil munkaasztalokat. Szempont XVI: Minden, a növényház belsejébe nyíló bejárat kétszárnyú ajtó. Szempont XVII: Planírozza el a talajt a meleg levegő legmagasabb helyek felé való törekvéséből adódó hőveszteség elkerülése, ill. a növényházi hőmérséklet homogenitásának javítása céljából. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (1. táblázat). 1. táblázat: Szerkezeti feltételek (ablakok déli (Kelet nyugat) (Kelet nyugat) (Kelet nyugat) (3 4 méter) (80 méter) (10 20 méter) (3 méter) H(4 5 méter) H( 3 méter) SZEMPONT V H SZEMPONT VI *N Finnországban *O N az Egyesült Királyságban * H Magyarországon H N H SZEMPONT IX (üvegfalak * Hollandiában, SZEMPONT X SZEMPONT VII SZEMPONT VIII esetében) (3 4 méter) irányba) (3 4 méter) *C Romániában (40 m) *H Romániában 25 méter 1 ernyő kötelező, 2./3. ernyő ajánlott (üvegrost, duplafalú műanyag fal) (3 4 méter) H(<100 méter) (50 méter) ( 6 méter)

11 SZEMPONT XI (fák és bokrok SZEMPONT XII N SZEMPONT XIII SZEMPONT XIV (>27 fok) SZEMPONT XV SZEMPONT XVI SZEMPONT XVII termesztésénél) (kivéve a zöldségféléket) H *Naz Egyesült Királyságban *O Alumínium (szigetelt növényházakban) N Hollandiában (>22 26 fok) (>28%) *H (>10 fok) Romániában (dísznövényeknél) (dísznövényeknél és palántanevelőknél) H H H H H Németország HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. : semmilyen vagy kis hatás. * az információkat a ZÖLD CÍMKÉS NÖVÉNYHÁZ ra (GLK) vonatkozó követelmények alapján gyűjtötték, mely egy olyan hollandiai minősítő rendszer, ami lehetővé teszi a termelőnek, hogy befektetéseire adókedvezményt kapjon. E kérdőívet olyan növényházat alapul véve töltötték ki, ahol az átlagos minimumhőmérséklet januárban 17 ºC. Az O minősítés azt jelenti, hogy a szempont kötelező jellegű a ZÖLD CÍMKÉS bizonyítványhoz, az R rel jelölt további pontok nem kötelezőek (O), de beleszámítanak abba a pontrendszerbe, amelyiken a ZÖLD CÍMKÉS bizonyítvány alapul. Az besorolás azt jelenti, hogy a szempont a Jó Gyakorlat része és a legtöbb palántanevelőnél alkalmazzák. 6. Növényházakat borító anyagokkal szemben támasztott követelmények A növényházak borítására hőszigetelő anyagok használandók. A hosszúhullámú infravörös sugárzást maximálisan visszatartó, a PAR sugárzást pedig maximálisan áteresztő tulajdonságúnak kell lennie. A következő szempontokat kell figyelembe venni: Szempont I: A megfelelő borítóanyagok kiválasztása. A növényház borításának elsődleges célja a két környezet közötti fényátbocsátó fal biztosítása. Szempont II: A nap sugárzásának minimum áteresztőképessége ( nm). Szempont III: Az infravörös sugárzás maximum áteresztőképessége ( nm). Szempont IV: A növényház tetejének fehérre meszelése a növényházba jutó napsugárzás mennyiségének csökkentése, valamint a belső hőmérséklet és a fény erősségének csökkentése céljából. Szempont V: Az üveg/műanyag borítás tisztán tartása az áteresztőképesség növelése céljából. Szempont VI: Tönkrement borítóanyag pótlása. Szempont VII: A borítás rendszeres megújítása (műanyagfilm). Szempont VIII: Dupla vagy sokrétegű borítás. A növényház borításának jobb szigetelése érdekében megfontolandó dupla bevonat vagy a műanyagok alkalmazása. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (2. táblázat). 2. táblázat: Borítóanyagokkal szemben támasztott követelmények Max. fényáteresztés H*(fűtés nélküli műanyag) (UV és infravörös fényre nézve szelektív)

12 H(>80% tető) *O 75% (Venlo típusú növényházak teteje) 71% (nagy fesztávú növényházak teteje) H(>80%) H(>80% tető) (>80% oldalfalak) H(<60%) H(<50 %) (ernyő nélküli (ernyő, filmréteg nélküli növényházak) H SZEMPONT V H SZEMPONT VI H *O H SZEMPONT VII SZEMPONT VIII növényházak) H az anyag élettartamától függően *O (amennyiben nincs fehérre meszelve) H H(az anyagok H *H Magyarországon, fűtés nélküli műanyag növényházra max. hasznos élettartamát tekintetbe véve) (ha a növényház fűtött) HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. : semmilyen vagy kis hatás. 7. Szellőzési minimumfeltételek A mechanikai szellőztető rendszerek költséges alkalmazása helyett a növényházak természetes szellőzését optimalizáljuk. A következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: A tető szellőzőinek tájolása. A növényházakat alapesetben az uralkodó széljárás irányára merőlegesen tájolják. Szempont II: Szellőztető felület (oldalsó és tetőn levő, a földfelszín százalékában kifejezve). Szempont III: A rovarháló porozitása. Az alacsony porozitás csökkenti a növényházak szellőztethetőségét. Szempont IV: A szellőzők hermetikus tömítése. Ugyan a hideg évszakokban a szellőzőablakok alapesetben zárva vannak, de az ablakkeret tömítése hőveszteség (hűtött növényházak esetében pedig melegedés) potenciális forrása lehet. Szempont V: A légsebességmérő időszakos karbantartása. Szempont VI: Levegő visszakeringtető ventillátorok. A kényszerlevegős fűtési rendszer ventillátora adott esetben folyamatos légkeverés biztosítására is felhasználható. Szempont VII: Elszívó ventillátorok: a növényház egyik végén elszívják a levegőt, a külső levegő a másik végén pedig beáramlik. Szempont VIII: Teljesen automatizált szellőztető rendszerek. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (3. táblázat).

13 3. táblázat: Szellőzéssel szemben támasztott követelmények (>25%) (>25%) H Németország SZEMPONT V H SZEMPONT VI * H Észtországban SZEMPONT VII SZEMPONT VIII H (kerüljük a (az uralkodó nyári forró és a téli hideg szelet) * HRomániában H(>25%) *10% műanyag esetében a végén Magyarországon (>25% oldalsó+tető) (oldalsó >10%, ill. tető >20%) (>40%) (>40%) H * H H széljárásra merőleges) Romániában * H Romániában Németország H H H HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. : semmilyen vagy kis hatás. 8. Hűtési minimumfeltételek Betartásuk szükséges és nagyon ajánlott azokban az övezetekben, melyekben a természetes és mechanikai szellőztető rendszerek nem elegendőek a növénytermesztés optimális hőmérsékletének biztosítására. A következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: Hűtőrendszer. A levegő hőmérsékletének csökkentésére használják, ami az elpárologtatás a víz gőzzé való átalakulása látens hőjének felhasználásával történik. Szempont II: Állítson üzembe vízköd képző rendszert. A nagy nyomású köd vagy páraképző rendszer száraz éghajlatú vidéken hűtésre is használható, amennyiben a vízminőség megfelelő. Szempont III: Talajhűtés használata esetén talajszigetelés alkalmazandó, hogy megakadályozzuk a hő talajon keresztüli beáramlását a növényházba. Szempont IV: Teljesen automatizált (számítógép vezérelt) hűtőrendszerek. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (4. táblázat). 4. táblázat: Hűtéssel szemben támasztott követelmények

14 *NDániában **Németország Németország Németország N H H (vízköd rendszer, alacsony nyomású rendszer air water légnedvesség ventillátorokkal) H HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. : semmilyen vagy kis hatás. 9. Passzív kiegészítő rendszerekkel szemben megfogalmazott követelmények Az itt leírt alacsony energiafogyasztást ösztönző szempontok azt a célt szolgálják, hogy támogassák a költségesebb fő szellőző és hűtőrendszer működését. A következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: Dupla rétegű borítás vagy buborékos fólia. Többrétegű bevonat javítja ugyan a szigetelést, de csökkenti az áteresztőképességet. Szempont II: Az üveg kiváltása szigetelő elemekre a konvekciós kondukciós hőveszteség csökkentése céljából. Szempont III: Hővisszatartó ernyő használata hideg időben. A növényházakban az árnyékoló és hővisszatartó anyagok széles skáláját alkalmazzák kezdve az egyszerű szövött anyagtól a kiváló minőségű szövetig, melyek némelyike alumínium bevonatot tartalmaz a Nap sugárzásának visszaverése vagy a hő növényházba való visszaverése céljából. Szempont IV: A hővisszatartó ernyők megfelelő karbantartása. Szempont V: Gőzáteresztő hővisszatartó ernyők használata. Szempont VI: Árnyékoló ernyők alkalmazása meleg időben, melyek csökkentik a növényházba jutó napsugárzás mennyiségét, csökkentve ezzel a belső hőmérsékletet és a fényerősséget. Szempont VII: Porózus ernyők használata a növényház szellőzésének javítása céljából. Szempont VIII: A növényház egyes részeinek elkülönítésére az oszlopok között alkalmazzon elválasztó lapot. Szempont IX: Kiegészítő szigetelés. Szempont X: Rugó segítségével záródó vagy automata ajtók a kifelé irányuló légáramlás csökkentésére. Szempont XI: A növényház felosztása a klimatikus szabályzás javítása céljából. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (5. táblázat). 5. táblázat: Passzív kiegészítő rendszerekkel szemben támasztott követelmények. (PVC, Vinil N *O Hollandiában *O film vagy üveg az üveg anyagú növényházak oldalán) * Hműanyag növényházaknál Magyarországon (dupla polietilén takarólap ha fűtött a rendszer)

15 *O (belső rész automatizált) (fűtés nélkül) H(fűtött H *O H H SZEMPONT V SZEMPONT VI (üveg anyagú SZEMPONT VII SZEMPONT VIII SZEMPONT IX SZEMPONT X rendszer esetén alumíniumozott takarólapok) (feltekerhető külső ernyők, automatizált) *N Romániában növényház) (a különféle SZEMPONT XI (a termesztési terv szerint) *N Magyarországon növények elkülönítésére, ill. a szinteltolódásos növényházaknál) HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. : semmilyen vagy kis hatás. 10. Mesterséges fényre vonatkozó minimumfeltételek Ezek a szempontok olyan övezetekben szükségesek és ajánlhatók, ahol a sem a napsugárzás időtartama, sem annak intenzitása nem megfelelő a növények számára. A következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: Fényforrás. Energiát takarítunk meg akkor, ha a legjobb fényforrást választjuk, ha az intenzitás megfelelő, ill. ha a rögzítés helye olyan, ami egyöntetűséget biztosít. Szempont II: Időszakos karbantartás, a lámpák és fényforrások tisztítása és felújítása. Szempont III: A fényeloszlás mérése. Szempont IV: Időszakos karbantartás, a fényérzékelők felújítása. Szempont V: Az égők üzembe helyezésének speciális módozatai (részletezés). Szempont VI: A gyári tűrés alatti fénykibocsátású fényforrások eltávolítása. Szempont VII: Felharmonikus szűrés. Szempont VIII: Frekvenciavezérelt hajtószerkezetek. Szempont (Media) IX: Teljesen automatizált (számítógépvezérelt) mesterséges világítás. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (6. táblázat).

16 6. táblázat: A mesterséges világítással szemben támasztott követelmények. (HPS lámpák, 220/380 vagy 400 V os) H *SON T LED Dániában, HPS lampák az Egyesült Királyságban ** >20 W m2 a fényszennyezési törvény hatálya alá esik *O (éves) H*Romániában fénycsövek, V **Magyarországo n Na lámpa H H *H Romániában (éves) H H SZEMPONT V H (a sugárzásmérés alapján) SZEMPONT VI (csak akkor, ha a felharmonikusok problémát jelentenek) SZEMPONT VII SZEMPONT VIII SZEMPONT IX Németország H H HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. : semmilyen vagy kis hatás. D övezet: csak a mesterséges megvilágítású növényházakra alkalmazandók. 11. A fűtéssel szemben támasztott minimumfeltételek Ezek a szempontok olyan övezetekben szükségesek és ajánlhatók, melyek hideg éghajlatúak, s hosszú ideig, ill. nagy valószínűséggel fennáll a fagyás lehetősége. A fűtő rendszerek módosításának célja a kalorikus energia hasznosításának optimalizálása és a létesítmények hatékony módon történő hőellátása. A következő szempontokat vegyük figyelembe: KAZÁNOK Szempont I: Kazánszigetelés a hőveszteség csökkentésére. Szempont II: A kazánok hatásfokának ellenőrzése, bizonyosodjunk meg arról, hogy a legnagyobb hatásfokkal működnek. Szempont III: Hőmérséklet integrálása. Szempont IV: Az energiafelhasználás rögzítése. Szempont V: Alacsonyabb beállított hőmérséklet a szükséges hőmennyiség csökkentése érdekében. Szempont VI: Magasabb beállított relatív páratartalom a hőtelj. szükséglet csökkentése érdekében. Szempont VII: Időszakos karbantartás és tisztítás. Szempont VIII: Az érzékelő ellenőrzése a pontosabb hőmérsékleti szabályozás érdekében. Szempont IX: A keringtető szivattyú motor általi szabályzása.

17 Szempont X: Egy fűtőrendszerrel rendelkező palántanevelőknél egymodulos füstgázkondenzátort használnak energia visszanyerésre. Szempont (Media) XI: Kombinált kondenzátor. Nagyobb energia visszanyerésre képes, mert két részből tevődik össze: az első a visszatérő ágban, a második pedig egy különálló alacsony kapacitású hő hálózatban van. Szempont XII: A fűtőcsöveket alacsonyan, a növények szintjén kell vezetni. Szempont XIII: A fűtési rendszer átállítása faaprítékra vagy pellet re, bio olajra, ill. egyéb megújuló energiaforrásra. Szempont XIV: Kettős kazánrendszerek alacsonyabb energiaszinten: a fűtési szükséglet szabályzása és a hőteljesítmény maximalizálása. Szempont XV. Turbulátor telepítése a kazánba, a kéményen keresztüli hőveszteség csökkentése érdekében. Szempont XVI. Levegő előfűtő berendezés vagy előmelegítő telepítése a kazánba, a hőveszteség csökkentése érdekében. HŐLÉGBEFÚVÓK/FÜSTGÁZ Szempont XVII: Szellőző nélküli rendszer. Szempont XVIII: Kényszerelszívású fűtési rendszer a gravitációs rendszer helyett. Szempont XIX: Zárt égésterű kazán a kényszerelszívású hőlégbefúvók helyett. Szempont XX: Időszakos karbantartás és tisztítás. Szempont XXI: Keringtető ventillátorok. Szempont XXII: Teljesen automatizált (számítógépvezérelt) fűtőrendszerek. Minimum paraméter megadása. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (7. táblázat). 7. táblázat: Fűtéssel szemben támasztott követelmények. *O H H *H *O *O H H H (1x hetente) H H H H H H SZEMPONT X SZEMPONT XI Németország Észtországban SZEMPONT V SZEMPONT VI SZEMPONT VII H SZEMPONT VIII H SZEMPONT IX (fő szivattyúk) *H évenként (a >130kW os kazánoknál évente kétszer) *O

18 (alsó és felső csövek kombinációja) SZEMPONTS XIII XIV XV XVI SZEMPONT XVII N SZEMPONT XVIII SZEMPONT XIX SZEMPONT XX and XXI SZEMPONT XXII SZEMPONT XII Németország H H H H H HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. : semmilyen vagy kis hatás. D övezet: csak a fűtéssel ellátott növényházakra alkalmazandók. 12. A kogeneráció minimumfeltételei Ezen szempontokat olyan területekre ajánljuk, ahol elkerülhetetlen a nagyon költséges fűtőrendszerek alkalmazása, ill. a kogenerációs rendszerek életképesek lehetnek. A következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: A megfelelő üzemi hatásfok biztosítása érdekében rendszeres ellenőrzés végzése. Szempont II: Füstgáztisztító felszerelése a NOx. szint csökkentése érdekében. Szempont III: Füstgázhűtés. Szempont IV: Minimális hőtárolás. Szempont V: Füstgázhőmérő üzembe helyezése (vagy a kazán tisztaságának ellenőrzése) a hőveszteség ellenőrzéséhez. Szempont VI: Teljesen automatizált (számítógépvezérelt) rendszerek. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (8. táblázat). 8. táblázat: Kogenerációval szemben támasztott követelmények. H SZEMPONT V H H* NOx kibocsátás és füstgáz hőmérséklet *csak akkor, ha a CO2 saját használatra van *O Hollandiában *O 100m3/ha *H Romániában *O * H Romániában

19 SZEMPONT VI *O H H H HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. : semmilyen vagy kis hatás. D övezet: csak ilyen rendszerekkel ellátott növényházakra alkalmazandók. 13. A hőelosztás minimumfeltételei Ezek a szempontok olyan területeken szükségesek és ajánlhatók, melyek hideg éghajlatúak, s hosszú ideig, ill. nagy valószínűséggel fennáll a fagyás lehetősége. A fűtő rendszerek módosításának célja a kalorikus energia hasznosításának optimalizálása és a létesítmények hatékony módon történő hőellátása. A következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: A hálózatban törekedni kell a homogén hőmérséklet fenntartására. Szempont II: A kazánháztól a növényházig futó fő fűtőcsövek megfelelő szigetelése. Szempont III: A felső és a munkaasztali fűtés szétválasztása két külön hőkörre. Szempont IV: Munkaasztal alatti fűtőrendszer. Szempont V: Változtatható magasságú fűtési rendszer a növény fűtésének jobbá tételére. Szempont VI: Léghevítő a növénykárosodás elkerülése érdekében évi néhány napra. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (Table 9). 9. táblázat: A hőelosztással szemben támasztott követelmények (változtatható ±2 (változtatható (változtatható ±2 ºC) ºC) *O H SZEMPONT V SZEMPONT VI (változtatható ±5 ºC) ±2 5 ºC) H * H H *H Magyarországon Magyarországon *H Romániában *N Magyarországon HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. : semmilyen vagy kis hatás. D övezet: csak fűtéssel ellátott növényházakra alkalmazandók. 14. A Hőtárolás minimumfeltételei Ezek a szempontok olyan területeken szükségesek és ajánlhatók, melyek hideg éghajlatúak,

20 s hosszú ideig, ill. nagy valószínűséggel fennáll a fagyás lehetősége. A fűtő rendszerek módosításának célja a kalorikus energia hasznosításának optimalizálása és a létesítmények hatékony módon történő hőellátása. A következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: A tartályok szigetelése a hőveszteség csökkentése céljából. Szempont II: Tárolásvezérlő modul a klímaszámítógépen. Szempont III: Hőtárolás a hőenergia éjszakai továbbításához. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (10. táblázat). 10. táblázat: A hőtárolással szemben támasztott követelmények HR *O min cm vastag H*Romániában HR R *O Hollandiában HR HR R R *H Magyarországon HR ásványgyapot HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. : semmilyen vagy kis hatás. D övezet: csak széntartalom növelő rendszerrel ellátott növényházakra alkalmazandók. 15. A CO2 trágyázás minimumfeltételei Ezek a szempontok a növény megfelelő fejlődése számára szükséges CO2 mennyiségének biztosítása érdekében olyan területekre ajánlhatók, ahol a légtérben hiány mutatkozik. A következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: Az érzékelők időszakos karbantartása. Szempont II: A növényházon belüli CO2 koncentráció. Szempont III: CHP füstgáztisztítóval. Szempont IV: CO2 termelés füstgázból: tiszta üzemanyag. Szempont V: Időszakos karbantartás és tisztítás (részletezés). A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (11. táblázat). 11. táblázat: CO2 trágyázással szemben támasztott követelmények. *O H H and V ( ppm) (> 600 ppm) ( ppm) H ( ppm)