AZ ERDŐKHÖZ FŰZŐDŐ ÉRZELMI VISZONYULÁS VIZSGÁLATA A BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA KAPCSÁN Baros Zoltán 1 Patkós Csaba 2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ERDŐKHÖZ FŰZŐDŐ ÉRZELMI VISZONYULÁS VIZSGÁLATA A BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA KAPCSÁN Baros Zoltán 1 Patkós Csaba 2"

Átírás

1 AZ ERDŐKHÖZ FŰZŐDŐ ÉRZELMI VISZONYULÁS VIZSGÁLATA A BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA KAPCSÁN Baros Zoltán 1 Patkós Csaba 2 Bevezetés Napjainkban igen sokak által idézett és felhasznált kifejezés a fenntartható fejlődés. A fogalom annyira szerteágazó, hogy más sokszor ellentmondásos kontextusban is találkozhatunk vele. A történelem folyamán minden társadalomban kulcskérdés volt a közösség energiatermelése és felhasználása. Napjaink fosszilis energiahordozókra épülő globalizált világa, mint azt számtalan elméleti modell igazolta, nem fenntartható. A jövőben világszerte döntő kérdés lesz a társadalmak átállítása környezetkímélőbb technológiák és metódusok felhasználására és elterjesztésére. A társadalmi háttér összetettsége világszerte annak részletes feltárására ösztönzi a társadalomtudományok szakembereit. Kutatásunkban a biomassza, azon belül is a tűzifa széleskörű energetikai célú hasznosításának hazai társadalmi oldalának egy szegmensét kívánjuk megvizsgálni. Konkrétan azt kutatjuk, hogy a megkérdezettek rendelkeznek-e azzal az ökológiai tudattal, és ha igen, ez milyen jellemzőkkel írható le, ami szükséges a biomassza, mint energiahordozó ökológiai szemléletű, felelős felhasználásához. A gazdasági háttér A fa energetikai célú hasznosítása nem újkeletű gyakorlatilag egyidős magával az emberiséggel, s a világszerte növekvő energiaigények, illetve a fosszilis energiahordozók kimerülése, illetve az azokkal kapcsolatos környezeti problémák jelentkezése miatt, megújuló energiaforrásként, újra egyre inkább előtérbe kerül. Hazánk természeti adottságai a biomassza energetikai célú hasznosítása szempontjából kiválónak mondhatók, azon belül is a tűzifa, illetve a biodízel és a bioetanol termelése és felhasználása bírhat elsődleges prioritással. (Barótfi, 2) Előbbi kapcsán egyik megoldási lehetőségként az energiaerdők telepítése kínálkozik, ami az ismert környezetvédelmi előnyök mellett számos makro-, mezo- és mikrogazdasági előnnyel jár. Ezek közül a legfontosabbak, a magyarországi viszonyokra vonatkoztatva az alábbiakban foglalhatók össze (Baros, 23): megújuló energiaforrás, amely rendszeres és biztos termelést biztosít, számos formában rendelkezésre álló nyersanyag, általában olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok, viszonylag rövid vágásfordulóval (max. 25 év) termelhető, magas hozamot (5-7,5 m 3 /ha/év) biztosít, közvetett és közvetlen módon is hozzájárul az innovációk térbeli terjedéséhez, hozzájárul a gazdaság fejődéséhez, termelése, feldolgozása és hasznosítása területileg integrálható, a nyereség a régión belül marad, jelentős fogyasztói (ipari és lakossági) igény jelentkezik, javítja vidéki lakosság életkörülményeit, növeli a vidéki területek népességmegtartó képességét, 1 PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék, 41 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 13., 2 Tudományos segédmunkatárs, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 41 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 9., 1

2 a kapcsolódó iparágakra (vegyipar, mezőgazdasági gépgyártás, stb.) pozitív hatást gyakorol, elősegíti a fenntartható fejlődést, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulását, csökkenti az importenergia iránti igényt, új munkahelyeket teremt csökkentve ezzel a szociális és munkaerőpiaci stabilizációs költségeket, a keletkező nyereség az érintett régión belül marad, a beruházásokhoz EU-támogatás igénybe vehető (Strukturális és Kohéziós Alapok). Hazánk közismert importenergia-függősége jelentős terhet ró az ország gazdaságára. Hazánk Európai Uniós csatlakozásával a mezőgazdasági művelés alól kikerült termőföldek területe kb.,8-1 millió hektárt fog kitenni. 8 ezer ha terület energiaerdővel történő beültetése, 8 tonna/ha évi terméssel számolva az ország összes energiaszükséglete mintegy 6%-ának (kb. 64 PJ/év, 2,2-2,5 mtoe) előállítását tenné lehetővé, ami 2-25 millió USD megtakarításával járna. (Bai, 1999). Ahogy az az 1. táblázatból is kiderül, a tűzifa felhasználása a többi megújuló energiaforrás közül már az elmúlt években is magasan kiemelkedő helyet foglalt el. 1. táblázat: A megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon (2) Megújuló energia fajtája Villamosenergiatermelés Víz ,5 Beépített kapacitás Hőhasznosítás GWh MW TJ Ktoe Geotermika 36 9 Napkollektor 56 1,4 Fotovillamos,6,3 Tűzifa 24 6 Növényi hulladék 1,3, Egyéb szilárd hulladék 3 75 Szeméttelepi biogáz 2,3 12,3 Települési szennyvíz gáz Hőszivattyú 4 1 Szemétégetés Forrás: Bohoczky (21) Az energiaerdők telepítése, művelése egyúttal megoldást kínál az ország elmaradott térségeinek problémáira is. A mezőgazdasági termelésből kivont területek újraerdősítése, munkahelyek teremetésével, a kapcsolódó iparágak fejlesztésével, a termelés és hasznosítás területi integrációjának megteremtésével hozzájárul a régió gazdaságának fejlődéséhez, a vidék népességmegtartó képességének növekedéséhez. Összességében, az energetikai célú erdőtelepítéssel (esetlegesen a nap-, szél és geotermikus energia felhasználásával kiegészítve) önálló, regionális energiaellátó rendszerek építhetők ki, melyek elősegítik az elmaradott régiók felzárkózását. Mindezek ellenére, hazánkban a biomassza energetikai hasznosítása mindez ideig nem következett be. Ennek okai a viszonylag olcsó energiaárakban, valamint a mezőgazdaság és a tulajdonviszonyok átalakulásában keresendők, valamint abban, hogy a külföldi példák és a hazai kutatási-fejlesztési eredmények alapján jól ismert technológiákat nem sikerült a politika 2

3 és a kormányzat számára úgy bemutatni, hogy az az ilyen jellegű projectek megvalósításához megfelelő mértékű anyagi támogatást biztosítson (Barótfi, 2). A hasznosítás hazai társadalmi sajátosságairól A kormányzati kezdeményezések hiányosságai mellett érdemes néhány szót szólni a felhasználás társadalmi vonatkozásairól (a fogyasztói oldalról) is. A tűzifa iránt az elmúlt években megjelent növekvő igényeket jelzi több hazai szenes erőmű részben biomassza-alapú tüzelésre történő átállása. Ezek közül is az egyik legnagyobb volumenű, és a fent említettek szempontjából is példaértékű beruházás a Borsodi Hőerőmű 22-ben megkezdett, 3MW villamosenergia-termelő kapacitásnak a környező erdőgazdaságok és fafeldolgozó üzemek fő- és melléktermékeivel történő kiszolgálása (Ávéd, 22). A biomassza felhasználása kapcsán jelentkező telephelyválasztás bemutatására megyei és települési szintű kimutatás készült a jelenleg is üzemelő, 5 kw-nál nagyobb mellékterméktüzelő kazánt üzemeltető hazai cégekről, melyek közül az előbbit az 1. ábra mutatja be. Ennek alapján a legnagyobb, 3 kw-ot meghaladó kapacitások Pest és Jász-Nagykun Szolnok megyében találhatók. A 2-3 kw közötti kategóriába Szabolcs-Szatmár- Bereg, valamint négy dunántúli megye (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, és Somogy) tartozik. Nógrád megye e vonatkozásban kw kapacitással bír. 1. ábra: Az 5 kw-nál nagyobb, melléktermék-tüzelő kazánt alkalmazó cégek összkapacitásának megyénkénti eloszlása (kw) kw Forrás: Bai adatai alapján módosítva (Baros, 23) Összevetve ezt a térképet a magyarországi erdővel borított területek eloszlásával, ér kép rajzolódik ki. A középhegységi zónában található, az átlagosnál nag erdőborítottsággal rendelkező megyékben, az oda települt összkapacitás általába alacsonyabb kategóriába (-1 kw) tartozik (kivételt Veszprém megye képez). Ebb következik, hogy telepítő tényezőként elsősorban nem a rendelkezésre álló nyers keletkezési helyével, hanem a fogyasztópiaccal kell számolnunk. Éppen a felvázolt fogyasztó-centrikusság miatt fontosak az elterjedést akadályozó to tényezők: a lakosság körében jelenleg üzemelő berendezések korszerűtlensége, elavul nagy tüzelőanyag-fogyasztása, fajlagosan nagy károsanyag-kibocsátása, az ága

4 befektetni kívánók rövid távú profit-orientáltsága, az ország alacsony erdősültségi foka, valamint az a tény, hogy a tűzifa mai használatát sokan visszalépésnek tekintik. A tiszazugi kistérségben elvégzett kérdőíves felmérés adatai (Patkós Baros, 24) azt mutatják, hogy a többi megújuló energiaforráshoz képest a bioenergetikai ágazatok átlagos ismertsége alacsonynak tekinthető. A településen, a lakóhely közelében esetlegesen megvalósuló biomassza-alapú erőmű támogatottsága pedig a megkérdezettek között alacsony, ami elsősorban a kéményeknek, illetve a füsthatásnak tulajdonítható (e tekintetben nem téve különbséget a fosszilis és a megújuló energiahordozók környezetre gyakorolt hatásai között). Ráadásul, az általánosan alacsony jövedelmi viszonyok miatt a lakosság fűtési technológiájának kiválasztásában is elsősorban a minél alacsonyabb költségráfordítás dominál. A társadalmi háttér, az identitás szerepe A fent ismertetett gazdasági tényezők mellett egyéb társadalmi tényezőket is figyelembe kell vennünk. Az egyik ilyen fontos társadalmi tényező az identitás, az önazonosság-tudat kérdése. Az identitás többféleképpen értelmezhető, egyrészt élete folyamán minden egyes egyénnek, személynek kialakul a korától, nemétől, családi körülményeitől, neveltetésétől, iskolázottságától, és más tényezőktől függő öntudata; másrészt, a különböző emberi közösségek is rendelkeznek önazonosság tudattal, amely kettős minőséget jelent, hiszen részben a közösség tagjainak összetartozás-érzését jelenti, másrészt pedig a közösségen túli tényezők kirekesztését célozza. A közösségi összetartozási érzés létrejöttében számtalan tényező szerepet játszik, mint a közös történelem, hagyományok, szimbólumrendszer, nyelv, földrajzi környezet, természet stb. Magyarországon a több évtizedes kommunista diktatúra évtizedeiben a valódi, alulról jövő kezdeményezéseket a totális központosítás nevében minden eszközzel igyekeztek elfojtani. A rendszerváltás után paradigmaváltás következett be a területi, regionális folyamatokban. Ismét elsőrangú fontosságúak lettek az alulról jövő kezdeményezések. Már a kommunista diktatúrák rendkívül szabályozott világában is volt néhány terület, ahol az 198-as évek második felétől megindult az erjedés, ilyen volt a környezet- és természetvédelem. Erre lehet példa a helyi közösségek által országszerte meghiúsított hulladékégetők és hulladéktemetők, vagy a bős-nagymarosi erőműrendszer elleni hatalmas tiltakozási hullám, amely nagyban összeforrt a rendszerváltás folyamatával és azóta is eleven, visszatérő kérdése a hazai közéletnek. A megújuló energiaforrások hasznosításának lehetősége többszörösen összefügg a helyi identitással. Egyrészről, épp a kormányzati támogatás hiánya miatt fontos szerep juthat a közösségi kezdeményezéseknek. A helyi erőforrások összefogása, csoportosítása és mozgósítása csak egy nagy belső öntudattal rendelkező, jól megszervezett közösség számára elérhető. A megújuló energiaforrások hasznosítása befektetés- és erőforrás-igényes, ráadásul a beruházások egy része a közösség tagjainak beleegyezését is kell, hogy élvezze. Egy nem összetartó, rosszul megszervezett közösség esetében külső beavatkozások könnyen meg tudják akadályozni a beruházás megvalósulását. A másik oldalon egy, a helyi energiaforrásokat hasznosító létrejövő, megújuló energiát előállító üzem az erőforrásokhoz való közös hozzáférés érzését is nyújtja a közösség számára, ami pedig az identitás egyik fontos forrása lehet. Jelenleg Magyarországon az energiaellátás néhány monopol nagyvállalat kezében van, így a helyi közösségek, települések, önkormányzatok rendkívül kiszolgáltatott helyzetben lehetnek az áremelések kapcsán. Az erőművek többsége, a központosított energiaellátást preferáló gondolkodásmódnak megfelelően, nagyméretű. A kistérségekben, településeken a helyi önkormányzat és a helyi vállalkozók közreműködésével, esetleges állami támogatással és külföldi tőke bevonásával megépítendő, megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek létrehozása kikerülhetetlenül 4

5 elvezetne a helyi összetartozási érzés megerősödéséhez. Nemzetközi néprajzos, kulturális antropológiai példák mutatják, hogy az erőforrásokhoz való közös hozzáférés mindenképpen fontos részét képezi a közösségi identitásnak. (London, 1999; Moussouris Pierce, 2) Egy helyi erőmű létrehozása a közösségnek, az önkormányzat megnövekedett bevételei révén, anyagi jólétet hozhat az érintett térségben. Egy-egy ilyen létesítmény tájképformáló tényező is lehet a maga nemében, hiszen beleépülnek a természetes környezetbe, és mint ilyenek, a mindennapi percepción keresztül fontos részét fogják képezni az adott helyen élő közösségek identitásának. Másképp fogalmazva: mint az emberi tevékenység, illetve annak anyagi megnyilvánulásaként jelennek meg, és a kulturális értékek részévé válnak. De részévé válnak annak az image-nek is, melyet az adott területen és az azon kívül élők alakítanak ki (Paasi, 1989). Fontos kérdés, hogy ki is kezdeményezze a beruházásokat, ennek számos szintje felmerülhet. Az állami szerepvállalás fontosnak tűnik, hiszen a beruházások tőkeigénye olyan nagy, hogy egyedül a kistérségek, helyi önkormányzatok nem tudják azt fedezni. Azonban, ahogy számos példa mutatja, akkor lehet zökkenőmentes egy beruházás megvalósulása, ha az akceptor közösség is magáénak érzi azt (pl. radioaktív hulladéktemetők kérdése). Ugyanakkor egy ilyen beruházás egyben fontos területfejlesztési eszköz is kell, hogy legyen, tehát valamilyen módon bele kell, hogy illeszkedjen a térség meglévő komplex társadalmigazdasági hátterébe. A társadalmi háttér az érzelmi viszonyulás vizsgálata A tűzifa biomasszaként történő termelése és hasznosítása összefüggésben áll a környezeti tudat kérdéskörével is. A fa, mint erőforrás sajátos szemléletmódot igényel. A talán legelfogadhatóbb megközelítés az ún. skandináv modell, azaz a természet használata (Donner-Amnell, 21), azaz erőforrásaink, készleteink ésszerű felhasználása. Ezt, mint a skandináv országok gazdasági sikereinek kulcsát is szokták említeni. Ez, természetesen, a hazai szakirodalomban sem ismeretlen az erdő sokoldalú hasznosítása koncepcióban az értékesíthető termékek és szolgáltatások, valamint a pénzben nem kifejezhető jóléti funkciók együtt jelennek meg, kiegészülve ezen funkciók tartós ellátásával (tartamosságfenntarthatóság). Ezek (materiális javak, jóléti funkciók, stb.) révén a természeti környezet megközelítése társadalmi hasznosságuk felől történik, ugyanakkor a társadalom ezeket nem fizeti meg, így ezen haszonelvű erdőgazdálkodás felé erőteljes kritika fogalmazódik meg a természet- és környezetvédők részéről, akik elsősorban az erdők diverzitása, rezisztenciája és reszilienciája megőrzésének fontosságát hangsúlyozzák. (Süli-Zakar, 1996) Hipotézisünk szerint, a hazai megközelítés ennek megfelelően, a szélsőségek felé hajlik: - az erdő, mint a természet egy darabja jelenik meg, melyet érintetlenül kell hagyni, - a korlátlanul rendelkezésre álló, természeti értéket nem képviselő tűzifa. Alkalmazott módszerek Az érzelmi viszonyulás vizsgálatát kérdőíves felméréssel végeztük el, a Debreceni Egyetem nappali tagozatos, illetve PhD-hallgatók között. A mintaszám 127 volt, a felmérés során véletlenszerű mintavételt alkalmaztunk. 8 darab fényképről kérdeztük a hallgatók véleményét, ezen képeket összetett szempontrendszer szerint válogattuk össze. Fontos volt, hogy a fa különböző állapotokban (ép erdő, erdőirtás, felaprított tűzifa), és különböző környezetekben (vízimalom szép természeti környezetben, illetve lakótelep övezte fatemplom) jelenjen meg. A fosszilis energiahordozók okozta környezetkárosítás szimbólumaként egy erőmű képe került kiválasztásra, a fennmaradó két fotó pedig hazánkban tradicionális mezőgazdasági kultúrtájat (alföldi búzamező, valamint szőlőskert) ábrázolt. A kérdezettek ötfokozatú skálán jelölhették meg véleményüket a megadott szempontokról, illetve a saját érzéseikről. 5

6 Ezen túlmenően kérdéseket tettünk fel a jelenlegi hazai erdősültségi viszonyokkal, és ezen viszonyok okaival kapcsolatban kiemelve azon legfontosabb történelmi eseményeket, melyek a hazai erdőállomány csökkenésében szerepet játszottak, illetve az erőkben végzett individuális tevékenységekkel és a fűtési szokásokkal kapcsolatban. Eredmények Hazánk erdősültségi fokának minimumát 1938-ban érte el az összes földterületből 11%- kal részesedett, majd a folyamatos erdősítések nyomán 1994-re ez a szám 18,9%-ra nőtt, mára pedig meghaladta a 19%-ot. Az állomány 8%-a gazdasági erdő, védelmi erdőnek 15% minősül, a közjóléti és egyéb (pl. kutatási célú) erdők aránya pedig 3, illetve 2%-ot tesz ki (Soproni Egyetem, 1999). Hazánk jelenlegi erdősültségi fokát a megkérdezettek mindössze 7,8%-a gondolja elégségesnek. 71,7%-a kevésnek, 2,5%-a pedig nagyon kevésnek tartja azt (2. ábra). 2. ábra: A magyarországi erdősültség mértékének megítélése (%) Nagyon magas Magas Közepes Alacsony Rendkívül alacsony A magyarországi erdőállománynak a történelmi időkben végbement csökkenésében szerepet játszó események közül a legfontosabbak az alábbiak: a török megszállás időszaka ( ), a mezőgazdaság fejlődése, szántóterületek térhódítása, az ipari forradalom kibontakozása, a népesség növekedése, a trianoni békeszerződés (192), a ( 9-es években kezdődő) privatizáció és a rablógazdálkodás. A megkérdezettek ezek közül elsődlegesen a mezőgazdaság térhódítását jelölték meg (4-en, 31,4%; 3. ábra). A primer szektor a hazai gazdasági szerkezetben jelentős prioritást élvez (a lakosság élelmiszerrel való ellátása, illetve exportképes mivolta miatt), ebből kifolyólag az esetleges energiaerdő-ültetvények megvalósításának is egyik fő akadályát képezi. Sorrendben, ezután, a trianoni békeszerződés (36 db, 28,3%), illetve a mezőgazdasági szektorban az 199-es évektől lejátszódó privatizációval is kapcsolatban álló rablógazdálkodás következik (31 db, 24,4%). Előbbi esetén érdekes megállapítás tehető: a területvesztések elsősorban a Kárpátok jórészt erdővel borított vonulatait érintették, így tehát abszolút értékben az erdőállomány jelentősen csökkent. Az új országhatárokat tekintve viszont az évi 12,9% és az évi 11,8% (Süli-Zakar, 1996) közötti különbség már igen csekélynek mondható. Az erdőket érintő rablógazdálkodás elsősorban a rendszerváltással végbement ésszerűtlen privatizációval erősödött fel. A folyamat jellemzője a tulajdon és a működtetés szétválása, egyfajta piaci bizonytalanság, és rövid távú profit-orientáltság. Érdekes ugyanakkor azt megfigyelni, hogy magát a privatizációs folyamatot általában igen jelentéktelennek ítélik meg 6

7 az erdősültség csökkenésének tekintetében a török megszállás időszaka (37 db, 29,1%) után a második helyen áll (19 db, 15%). 3. ábra: A hazai erdősültség alacsony mértékének okai (db) Török kor Mezőgazdaság térhódítása Népességnövekedés Ipari forradalom Trianoni békeszerződés Privatizáció Rablógazdálkodás 4. ábra: Az erdő hasznosításának különböző módjai (db) Tüzelő gyűjtése Favágás Rekreáció Vadászat Gombaszedés Gyógynövények gyűjtése Élővilág megfigyelése Az erdőhasználat különböző módjai között (4. ábra) messze a legnagyobb arányban a rekreáció (94 db; 74%) vezet, az élővilág megfigyelése előtt. Az erdő által nyújtott materiális javakhoz kapcsolódó tevékenységek gyógynövények, gombák és tűzifa gyűjtése, valamint favágás és vadászat viszont háttérbe szorultak, ami erősíteni látszik azt a kutatási hipotézist, mely szerint nem élünk mindennel, amit az erdő számunkra felkínál. Az épített környezetben (vízimalom és a szocialista lakótelep kellős közepén található, önmagában gyönyörű fatemplom formájában) megjelenő fa nagyfokú érzelmi kötődésről tanúskodik (5-6. ábra). 7

8 Az egyes vélemények szerint mesterkéltnek tartott vízimalom megítélése teljesen egyértelmű: azt a megkérdezettek 37%-a szépnek, 42,5%-a pedig nagyon szépnek tartja (47, illetve 54 db), és általában pozitív véleményt alkot róla. Ennek megfelelően, a környezetidegenség megítélése ezzel ellentétes a többség (58 db; 45,7%) egyáltalán nem tartja környezetidegennek, és mindössze 4-en (3,1%) nyilatkoztak úgy, hogy az teljesen környezetidegen. Ennek valamelyest az ellentétét mutatja fatemplom. Ezt a megkérdezettek legnagyobb hányada (38-an; 29,9%) közepesen szépnek tartja, őket azok követik, akik az épületet nem túl szépnek, vagy egyáltalán nem szépnek minősítették (28 és 25 db; 22 és 19,7%). Tőlük messze elmarad azok száma, akik azt szépnek vagy nagyon szépnek minősítették (12 és 9 db; 9,4 és 7,1%). A környezetidegenség megítélése némiképp magyarázza ezt a képet. Itt a többség (54 db; 42,5%) úgy nyilatkozott, hogy az összbenyomásuk alapján rendkívül környezetidegennek tartja. A többi kategória megoszlása azonban aránylag kiegyenlített képet mutat. 5. ábra: A szépség megítélése a vízimalom és a fatemplom esetén (db) Vizimalom Fatemplom A következő képeken egy erdőirtás-részletet, valamint használatra előkészített, felaprított tűzifát mutattunk be, összehasonlítandó azok hasznosságát és környezetkárosító mivoltát. Az előzetesen vártnak megfelelően, az erdőirtás találtatott a legkevésbé hasznosnak (63 db; 49,6%), ugyanakkor a legkörnyezetkárosítóbbnak (77 db; 6,6%). A felhasználásra kész tűzifa esetén a hasznosság megítélésénél az alábbi kép figyelhető meg: nagyjából hasonló arányban tartják közepesen hasznosnak és viszonylag hasznosnak (36 db; 28,3%), illetve kevésbé hasznosnak és nagyon hasznosnak (18 db; 14,2%). Legkevesebb azoknak a száma, akik a tűzifát egyáltalán nem tartják hasznosnak. A környezetkárosítás tekintetében megállapítható, hogy nagyjából egyenlő arányban tartják kevésbé, közepesen és nagyon környezetkárosítónak (28, 3 és 28 db; 22, 23,6 és 22%). Ettől jelentősen elmarad azoknak a száma, akik viszonylag környezetkárosítónak tartják (18 db; 14,2%). Itt is azoknak a legkisebb a száma, akik egyáltalán nem tartják környezetkárosítónak (12 db; 9,4%). 8

9 6. ábra: A környezetidegenség megítélése a vízimalom és a fatemplom esetén (db) Vizimalom Fatemplom A szintén bemutatott erőmű esetén külön is összehasonlítottuk a hasznosság és a környezetkárosítás megítélését (7. ábra). Itt egyértelműen az a domináns vélemény alakult ki, hogy rendkívül környezetkárosító (94 db; 74%). Fele ennyien a legtöbben ítélik közepesen hasznosnak (47-en; 37%). Minden más vélemény aránya ettől jelentősen elmarad. 7. ábra: A hasznosság és a környezetkárosítás megítélése az erőmű esetén (db) Hasznosság Környezetkárosítás A fosszilis energiahordozókra épülő erőmű környezetszennyező mivoltának felismerésével így megjelenik a tisztább energia iránti igény. A megkérdezettek fával kapcsolatos véleményét összehasonlítottuk két kiválasztott, hazánkban tradicionalitás mezőgazdasági művelési ággal is. Ezek a hazai vetésterületből közel 5%-kal részesedő, mind a hazai élelmiszer-ellátásban fontos, mind az exportban szerepet játszó búza, illetve a méltán híres és közkedvelt magyar borok alapanyaga, a szőlő. 9

10 A tradicionalitás, és ezzel párhuzamosan az érzelmi kötődés jól megfigyelhető az eredmények alakulásából (8. ábra). Mindkét növény esetében a tradicionális (búzamező 43 db; 33,8%, szőlőskert 4 db; 31,5%) és rendkívül tradicionális (búzamező 36 db; 28,3%, szőlőskert 48 db; 37,8%) kategóriák vezetnek, utóbbi esetben már a szőlő kisebb dominanciájával. Mindkét esetben fogalmazódott meg olyan vélemény, mely a két kultúrvegetációt a Haza fogalmához köti. 8. ábra: A tradicionalitás megítélése a búzamező és a szőlőskert esetén (db) Búzamező Szőlőskert Végezetül, összehasonlítottuk az összes bemutatott fényképen szereplő tájkép hasznosságának megítélését, ebből az alábbi eredmények születtek (9. ábra). 9. ábra: A hasznosság megítélése (db) Erdő Erdőirtás Búzamező Szőlőskert Tűzifa Vízimalom Erőmű Leghasznosabbnak a szőlőültetvény (61 db; 48%), illetve a búzamező ítéltetett (57 db; 44,9%), ezeket követi csak az erdő (37 db; 29,1%). Ezektől jócskán lemarad mind az erőmű (1 db; 7,9%), mind pedig a tűzifa (18 db; 14,2%). Legkevésbé hasznosnak magasan az 1

11 erdőirtás ítéltetett (63 db; 49,6%), ezt az erőmű (18 db; 14,2%) és az erdő (12 db; 9,4%) követi. Némiképp meglepő, hogy az erdő megítélése az öt kategóriában nagyjából egységes. A vizsgálatunk számára fontos tűzifa is hasonló képet mutat, itt azonban a közepesen hasznos kategória tekintetében tapasztalható némi növekedés. Összegzés, következtetések Az eredmények tükrében levonható az a következtetés, miszerint erős érzelmi kötődés nyilvánul meg az erdők iránt. Jelentkezik ez, a fából készült épületek szépségének megítélésében, az erdők rekreációban játszott fontos szerepében, az erdősültség hazai mértékének megítélésében, stb. A megkérdezettek felismerték a fosszilis energiahordozók okozta környezetkárosítást is, illetve az erdőirtás veszélyes és nemkívánatos környezeti hatásait is. Az erdők hasznosságának megítélése ugyanakkor elmarad a búzáé és a szőlőé mögött. A tűzifa hasznosságának megítélése ennél sokkal rosszabb, és éppen csak kedvezőbb képet mutat a fosszilis energiahordozókra épült erőműnél. Összességében, mind a hasznosság, mind a környezetkárosítás tekintetében közepesnek minősült. Ez az összkép a tűzifa biomasszaként, energetikai célú hasznosításra, széles körben történő elterjesztés szempontjából nem túl biztató. Azt mondhatjuk, hogy az alacsony erdősültség a tömegtermelésre épített intenzív mezőgazdasági földhasználat tartóssága nem alakította ki az emberekben (így az egyetemistákéban sem) az erdő sokoldalú hasznosíthatóságának tudatát. A helyzet megváltoztatásában a környezeti tudatformálás fontosságát kell megemlítenünk, melyben ezen közösségi szinteken a regionális média és az Internet jut döntő szerephez. IRODALOM Ávéd, I. (22) Fatüzelés a Borsodi Hőerőműben. in: Ökoenerg 22 Energiahatékonysági és Hulladékgazdálkodási Konferencia (Kecskemét, 22. május 3-31.) előadáskötete. Kecskemét, pp Bai, A. (1999) Az energiaerdő, mint alternatív növénytermesztési ágazat. A Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok Konferencián (Debrecen, október ) elhangzott előadás. Baros, Z. (23) A megújuló energiaforrások hasznosításának társadalmi vonatkozásai. Kézirat, Diplomamunka. Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék, 65 p. Barótfi, I. (2) Biomassza alkalmazások Magyarországon. Megújuló energiák Németországban és Magyarországon Konferencia (Budapest, 2. szeptember ) előadáskötete. Budapest, pp Bohoczky, F. (21) A megújuló energiaforrások és az energiapolitika. in: Kircsi, A. (szerk.) MSZET kiadványai, No. 1. Debrecen, pp Donner-Amnell, J. (21) To Be or not to Be Nordic? How Internationalisation Affected the Character of the Nordic Forest Industry and Forest Utilisation in the Nordic Countries. Kézirat, Joensuu, 23 p. London, J. (1998) Ways into the Forest: Place, Identity and Resource Access in California s Northern Sierra Nevada. A Crossing Boundaries The Seventh Annual Conference of the International Association for the Study of Common Property elnevezésű konferencián (Vancouver, június 1-14.) elhangzott előadás. Forrás: Moussouris, Y. Pierce, A. (2) Biodiversity Links to Cultural Identity in Southwest Morocco. Aridlands Newsletter, No

12 Forrás: Paasi, A. (1989) The Media as Creator of Local and Regional Culture. in: The Long-Term Future of Regional Policy - A Nordic View. Report on a Joint NordREFO/OECD Seminar (Reykjavik, május 4-5.). OECD/NordREFO, pp Patkós, Cs. Baros, Z. (24) A humán erőforrások szerepe a megújuló energiaforrások felhasználásában. in: Süli-Zakar, I. (szerk.) Határon átnyúló kapcsolatok, humán erőforrások című tudományos tanácsülés (Debrecen, 23. november 1-11.) előadáskötete. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp Soproni Egyetem (1999): Átalakulási folyamat Magyarország erdőgazdaságában. pp. 3. Forrás: Süli-Zakar, I. (1996) Erdő- és vadgazdálkodás in: Perczel, Gy. (szerk.) Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös kiadó, Budapest, pp

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János, Tóth Tamás*, Baros Zoltán** és Boros Gábor*** PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Az ENERGIA. FMKIK Energia Klub: Az élhető holnapért. Mi a közeljövő legnagyobb kihívása? Nagy István klub elnöke istvan.nagy@adaptiv.

Az ENERGIA. FMKIK Energia Klub: Az élhető holnapért. Mi a közeljövő legnagyobb kihívása? Nagy István klub elnöke istvan.nagy@adaptiv. FMKIK Energia Klub: Az élhető holnapért Mi a közeljövő legnagyobb kihívása? Az ENERGIA 2011. április 14. Nagy István klub elnöke istvan.nagy@adaptiv.eu Tartalom: 1. Miért alakult? 2. Kik a tagjai? 3. Hogyan

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2011. 09. 22 Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műegyetem Kutatóegyetemi program Napi Gazdaság Konferencia 1 Előadás

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben