Átiktatva: J/255. J/ számú BESZÁMOLÓ. a Szülőföld Alap évi tevékenységéről és működéséről. Előadó: Budapest, 2010.

Átírás

1 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Átiktatva: J/255 J/ számú BESZÁMOLÓ a Szülőföld Alap évi tevékenységéről és működéséről Előadó: Kiss Péter a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter Budapest, május

2 BESZÁMOLÓ a Szülőföld Alap évi tevékenységéről és működéséről Az alábbiakban bemutatott beszámoló a Szülőföld Alapról szóló évi II. törvény 10. (5) bekezdésében foglalt beszámolási kötelezettség teljesítését szolgálja. I. ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ A SZÜLŐFÖLD ALAPRÓL Az Alap jogszabályi háttere, forrásai A Szülőföld Alapot létrehozó évi II. törvény február 28-án lépett hatályba. A Szülőföld Alap olyan, 1 milliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapként jött létre, amely támogatást nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz, anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához. A nemzetpolitika tartalmi és szervezeti megújítása részeként az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére a külhoni magyar szervezetekkel lefolytatott konzultációkat követően a évi CXXXIV. törvénnyel módosította a Szülőföld Alapról szóló évi II. törvényt, aminek eredményeképpen az Alap a külhoni magyarok pályázati úton történő támogatásának legjelentősebb intézményévé vált. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény kimondja, hogy a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására szolgáló et, a bevételi előirányzat 2%-át át kell csoportosítani a Szülőföld Alapba ben ez az 856 millió forint volt, melynek működési költségekkel csökkentett éről rendeltetésénél fogva az Oktatási és Szakképzési Kollégium döntött a második pályázati fordulóban. A Miniszterelnöki Hivatal fejezeti kezelésű előirányzatából további 500 millió Ft átcsoportosítására is sor került, amely első félévében kerül kiutalásra a támogatott szervezetek részére. Így a költségvetési törvényben biztosított 1 milliárd forint ű forrással együtt a Szülőföld Alap 2009-ben összességében több mint 2 milliárd forint ben nyújthatott támogatást a szomszédos államokban élő magyarok számára. Az Alap döntési rendszere Az Alap irányítása, illetve működtetése a 2007-től működő háromszintű rendszerben (elvi irányítás döntés végrehajtás) zajlott. Az Alap tevékenységét a Regionális Egyeztető Fórum elvi iránymutatása és ajánlásai alapján végzi. A Regionális Egyeztető Fórum elnöke a nemzetpolitikáért felelős miniszter, tagjait ő kéri fel a központi államigazgatási szervek vezetői és vezetői megbízatású köztisztviselői, illetve a szomszédos államokban élő magyar közösségek választott vezetői, képviselői közül. A kollégiumok az Alap támogatási célok alapján megszervezett szakmai döntéshozó testületei. A kollégiumok döntései a nemzetpolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával válnak érvényessé. A kollégiumok szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett, politikamentesen végzik szakmai tevékenységüket. Így elérhetővé válik, hogy az érintett célcsoportok legitim vezetőivel való 1

3 egyeztetés után, véleményük figyelembevétele mellett szakmailag megalapozott, politikamentes döntések szülessenek. Az Alapot kezelő szervezet Az Alappal a nemzetpolitikáért felelős miniszter rendelkezik, annak forrásait a miniszter által alapított és a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár irányítása alatt működő Szülőföld Alap Iroda (a továbbiakban: Iroda) kezeli. Az Iroda a vonatkozó jogszabályokban és az alapító okiratában meghatározottak szerint felelős az Alap működtetési, pályázatkezelői feladatainak ellátásáért. Az Iroda 2009-ben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szervként működött. A Szülőföld Alap tevékenységét a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása mellett végzi, döntései nyomon követhetők az interneten is ( Az Iroda a 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet 5. -ának (1) bekezdése szerint ellátja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló évi LXII. törvény 26. -ában előírt központi nyilvántartás kezelésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat. A Központi Támogatás-nyilvántartó Rendszer hozzáférhető a internetes oldalon, amely a támogatást nyújtó szervek, intézmények adatszolgáltatása alapján tartalmaz információkat a külhoni magyarságnak nyújtott támogatásokról. Társadalmi Tanácsadó Testület A háromszintű rendszerbe tagozódik be óta a Szülőföld Alap magyarországi és külhoni magyar szakemberekből álló Társadalmi Tanácsadó Testülete is. A testület az Alap szakértői, tanácsadó szervezete, amelynek célja a miniszterelnök felkérése alapján a szakmai kollégiumok, valamint a Regionális Egyeztető Fórum munkájának a támogatási rendszer hatékonyabb működésének és megalapozottabb döntéshozatalának elősegítése érdekében. II. A SZÜLŐFÖLD ALAP ÉVI MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DÖNTÉSEK A) Regionális Egyeztető Fórum A Regionális Egyeztető Fórum december 2-án tartotta meg ülését, amelyen döntött a évi támogatási célokról és prioritásokról, a pályázati támogatások arányáról, illetve a támogatások régiók és szakmai kollégiumok közötti elosztásának arányáról a következők szerint. A támogatások regionális megoszlása 2009-ben: Ország Elosztási arány (%) Románia 39,75 Szlovákia 14,75 Szerbia 22 Ukrajna 19 Horvátország 2 Szlovénia 1,5 Ausztria 1 Összesen 100 2

4 A támogatások kollégiumok közötti megoszlása 2009-ben: Kollégium Elosztási arány (%) Oktatási és Szakképzési Kollégium 50 Kulturális, Egyházi és Média Kollégium 40 Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium 10 Összesen 100 Kis ű támogatások: A Regionális Egyeztető Fórum döntése alapján az úgynevezett kis ű programok támogatására a kollégiumok a rendelkezésükre álló legfeljebb tíz százalékát különíthették el, és erre régiónként egy alapítvány vagy egyéb civil szervezet pályázhatott, amely gondoskodik a kis ű programok támogatásáról továbbpályáztatás útján. A kis ű pályáztatást lebonyolító szervezetek a Szülőföld Alap támogatási céljainak teljes körét igyekeztek lefedni a pályázataik meghirdetésekor, egyaránt támogatták a kulturális rendezvények megszervezését, oktatási tan- és segédanyagok beszerzését, tanulmányi versenyek, szaktáborok megrendezését, kisebb volumenű informatikai eszközök megvásárlását, vagy az önkormányzatok közötti, határon átnyúló programok megvalósítását. A kis ű programok vonatkozásában a lebonyolító szervezetek 100 és 500 ezer Ft közötti ben ítéltek meg támogatásokat, ezzel egészítették ki a Szülőföld Alap 500 ezer Ft feletti támogatásokat biztosító rendszerét. A lebonyolító szervezetek igyekeztek a lehető legtöbb programot támogatásban részesíteni, ezért az átlagos támogatási a kis ű pályázatok esetében 150 ezer forintot tett ki. A feladatot pályázati úton a következő civil szervezetek nyerték el: Ország/Kollégium Románia Szlovákia Szerbia Oktatási és Szakképzési Kollégium Lebonyolító szervezet: EuroTrans Alapítvány támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Szekeres László Alapítvány támogatás: Ft Kulturális, Egyházi és Média Kollégium Lebonyolító szervezet: EuroTrans Alapítvány támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Csemadok támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Szekeres László Alapítvány támogatás: Ft Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium Lebonyolító szervezet: EuroTrans Alapítvány támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Szövetség a Közös Célokért támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Szekeres László Alapítvány támogatás: Ft 3

5 Ukrajna támogatás összesen: Ft Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség támogatás: Ft Lebonyolító szervezet: Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása támogatás: Ft Ft Ft Ft A Regionális Egyeztető Fórum által elfogadott évi prioritások: Általános prioritások: Valamennyi közösség esetében támogatási célként fogalmazódott meg a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás, az írott és elektronikus média, valamint a kulturális intézményrendszer. További célként jelent meg az önkormányzati programok, illetve a szórványban élő magyarság programjainak. Az egyes régiók prioritásai: Románia 1. Oktatás és szakképzés: Magyar nyelvű oktatási intézmények ; magyar nyelvű felsőoktatás ; szórványintézmények. 2. Kultúra, egyház, média: Magyar nyelvű kulturális intézmények ; magyar nyelvű média. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Önkormányzati programok, fejlesztések ; informatikai programok az erdélyi magyarság Európai Unióhoz történő felzárkóztatása és modernizációs célkitűzéseinek céljából. Szlovákia 1. Oktatás és szakképzés: Óvodai és iskolai beiratkozási programok ; köz- és felsőoktatás ; szak- és felnőttképzés. 2. Kultúra, egyház, média: Kiemelten fontos kulturális szervezetek. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Kistérségi együttműködés ; szórvány- és peremmagyarság számára megvalósítandó programok. 4

6 Szerbia 1. Oktatás és szakképzés: Diáksegélyező egyesületek ; köz- és felsőoktatás ; felnőttképzés és szakmai átképzés. 2. Kultúra, egyház, média: Művelődési intézmények, művelődési házak működtetésének és épületeik felújítási ; műemlék jellegű épületek felújítása; közművelődési szervezetek ; magyar nyelvű média. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Informatikai infrastruktúra fejlesztése a vajdasági magyarság versenyképességének növelése, illetve információs társadalomhoz való felzárkóztatása céljából. Ukrajna 1. Oktatás és szakképzés: Magyar nyelvű óvodai nevelés, közoktatás, felsőoktatás, szakképzés és felnőttképzés, szórványoktatás és fejlesztése; ösztöndíjak biztosítása; egyházi közoktatás fejlesztése; tankönyvkiadás és oktatási segédanyag-ellátás helyzetének javítása; magyar vonatkozású kutatások ; pedagógusszervezetek és továbbképzések. 2. Kultúra, egyház, média: Magyar kulturális intézmények és szervezetek, színházak fejlesztésének és működésének ; könyvkiadás, kézirat-előkészítés, könyvtárak ; az épített kulturális örökség megőrzése; egyházi intézmények és kiadványok ; a magyar nyelv hivatalos használatát elősegítő programok ; ifjúsági és sportprogramok ; magyar nyelvű írott és elektronikus média fejlesztése. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Informatikai programok ; internet-hozzáférés elősegítése; nemzeti identitás megőrzését, magyar nyelv hivatalos használatát célzó programok ; testvér-települési programok. Horvátország 1. Oktatás és szakképzés: Anyanyelvű alap- és középfokú oktatás ; munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai továbbképzések és átképzések ; life long learning-jellegű projektek ; szórványban élő magyarság számára oktatási programok ; tudományos, kutatási együttműködés. 2. Kultúra, egyház, média: Kulturális rendezvények, fesztiválok, szemlék, nagyobb szabású kulturális programok ; magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó ; magyar nyelvű hitélet. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Önkormányzati együttműködések, informatika; határokon átnyúló kulturális együttműködés ; közösségi pontok létrehozása és működtetése. 5

7 Szlovénia 1. Oktatás és szakképzés: Ifjúságnevelési és nemzeti identitást megőrző programok ; magyar nemzetiségi programokat tartalmazó tantárgyak ében pedagógiai eszközfejlesztés ; tudományos élet és együttműködés ; tudományos és irodalmi alkotások fordítása; felnőtt-, szakképzés és tanártovábbképzés ; ösztöndíjprogramok. 2. Kultúra, egyház, média: Kulturális intézményrendszer fenntartása és ; kulturális programok, rendezvények ; művészeti és hagyományőrző programok ; szakrális emlékek feltérképezése és felújítása. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Magyar magyar együttműködés és kapcsolatok ; regionális turisztikai projektek. Ausztria 1. Oktatás és szakképzés: Magyar nyelvű oktatással, képzéssel is foglalkozó szervezetek működési, eszközfejlesztési és rendezvény. 2. Kultúra, egyház, média: Magyar nyelvű kiadványok ; kulturális rendezvények. 3. Önkormányzati együttműködések, informatika: Önkormányzati rendezvények. B) Kollégiumok A kollégiumok elnevezése és forrásokból történő részesülésének aránya 2009-ben nem változott Kollégium Elosztási arány (%) Oktatási és Szakképzési Kollégium 50 Kulturális, Egyházi és Média Kollégium 40 Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium 10 Összesen 100 A kollégiumok tagjainak a nemzetpolitikáért felelős miniszter a központi államigazgatási szerveknek az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel, továbbá a támogatások odaítélésénél a döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel rendelkező köztisztviselőit nevezi ki. A kollégium elnöke és tagjainak többsége csak ilyen módon kinevezett magyarországi köztisztviselő lehet. A kollégiumok egyes tagjaira a Regionális Egyeztető Fórumban képviselettel rendelkező szomszédos országokbeli magyar közösségek által létrehozott szervezetek tehetnek javaslatot. Azok a külhoni magyar szervezetek, amelyek az adott kollégiumban nincsenek jelen szavazati joggal, állandó tanácskozási jogú meghívottal képviseltetik magukat. Ennek a konstrukciónak az 6

8 eredményeképpen valamennyi szomszédos országbeli magyar közösség legitim szervezete részt vesz a kollégiumok munkájában. Figyelemmel arra, hogy a szakmai döntések színtere a kollégium, és ezért annak tagjaira kiemelt felelősség hárul, a külhoni tagoknak az adott régió magyarságának fontosabb intézményeivel, szervezeteivel (különösen a civil szervezetekkel) a pályázati döntések előtt előzetes egyeztetést kell lefolytatniuk, annak érdekében, hogy az általuk javasolt döntések az adott régió magyarságának egyeztetett álláspontját tükrözzék. A kollégiumok döntése alapján, a Regionális Egyeztető Fórum által megállapított regionális arányok megtartásával a rendelkezésre álló ek 5%-a erejéig határon túli magyarsággal kapcsolatos programjaik megvalósítására magyarországi szervezetek is támogatásban részesülhettek. Az első féléves pályázati felhívások meghirdetésére február 26-án került sor. A pályázati forduló felhívásaira kiemelt volt az érdeklődés, az előző évihez képest 40%-kal több, összesen 2129 pályázat érkezett be 4,22 milliárd forint ben, amely így 4,7-szeresen haladta meg a rendelkezésre álló et. A kollégiumok április és május folyamán tartották meg pályázatokat elbíráló ülésüket. A beérkezett igények nagy számára tekintettel a kollégiumok végül 925 pályázó támogatására tettek javaslatot, összességében 900 millió forint ben. A második fordulóban, szeptember 14. és október 5. között további 1,09 milliárd forint ben hirdethettek pályázatot a kollégiumok. A felhívásokra 1761 pályázat érkezett be, mintegy 3,61 milliárd forint ben, amely háromszoros túligénylést jelentett. Ezek közül novemberi és decemberi ülésein 872 pályázatot támogatott a három szakmai kollégium. Összességében elmondható, hogy a 2009-es évben a megelőző évinél 30%-kal több, 3890 pályázat érkezett be, amelyek közül az Alap ötödével több, 1797 programnak nyújtott támogatást. Kihelyezett kollégiumi ülések Az Alap kollégiumai 2009-ben kihelyezett üléseket tartottak: szeptember 10-én Szabadkán a Tanítóképző Kar épületében a Kulturális, Egyházi és Média Kollégium, szeptember 22-én Révkomáromban a Selye János Egyetemen az Oktatási és Szakképzési Kollégium, míg szeptember 30-án Aradon a Jelen Házban az Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium tartott ülést. A kihelyezett ülések célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet az egyes kollégiumok vonatkozásában az adott régióból fontos és sikeres pályázati tevékenységre, így kerültek kiválasztásra az üléshelyszínek. Mindemellett az is cél volt, hogy az Alap tevékenységét és eredményeit a kihelyezett ülések iránti médiafigyelmet is felhasználva mutassuk be. A kezdeményezés 2009-es sikerére figyelemmel a külhoni magyar delegáltak javaslatára is a kihelyezett ülések gyakorlata 2010-ben is folytatódik. III. A MAGYAR MAGYAR KAPCSOLATTARTÁSI TÁMOGATÁS LEBONYOLÍTÁSA A Kormány a nemzetpolitika 2006 nyarán elkezdett koncepcionális és szervezeti megújítása ében áttekintette azt, hogy milyen eszközökkel tudja a továbbiakban erősíteni a külhoni magyar közösségek és az anyaország közötti kapcsolatokat, hogyan tud még hatékonyabban hozzájárulni a külhoni magyarok identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzéséhez. Ennek 7

9 a célnak az érdekében a Kormány úgy döntött, hogy 2008-tól a Szülőföld Alapon belül az eddigi támogatásokon túlmenően forrásokat biztosít a magyar közösségek és az anyaország közötti kapcsolattartás erősítéséhez. A támogatás a Velencei Bizottság által is elfogadott elvekre építve, a nyelvi és kulturális önazonosság erősítését és az anyaországgal való kapcsolatok fenntartását segítő támogatási formaként került bevezetésre. Azok a szerb, illetve ukrán állampolgárságú igénylők részesülhetnek támogatásban, akik a kérelem benyújtásának napján rendelkeznek a kedvezménytörvény (2001. évi LXII. törvény) alapján kiadott Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy a támogatás lehetőségével mindenek előtt azok éljenek, akik a magyar nyelvhez és kultúrához való tartozásukat aktív cselekménnyel, a Magyar igazolvány kiváltásával nyilvánították ki. Azoknak a személyeknek nyújtható minden jogi vagy politikai probléma nélkül kapcsolattartási támogatás, akik a Velencei Bizottság által is elismert indokok alapján tartják a kapcsolatot az anyaországgal, így oktatási, kulturális, művészeti, közművelődési, tudományos, hitéleti, média, sport, civiltársadalmi, önkormányzati együttműködési, magyar magyar együttműködési vagy turizmussal kapcsolatos céllal, illetve kegyeleti okokból beutazók számára. Az üzleti tevékenységgel, illetve munkavállalással kapcsolatosan beutazók e körbe nem tartoznak. A felmerült költségek alapján átalánydíjas támogatást lehet igényelni: A csoport: akik esetében a Magyarországgal való kapcsolattartás költsége átlagos. Az átalány e: 15 euró. B csoport: akik esetében a Magyarországgal való kapcsolattartás költsége az átlagot meghaladja. Az átalány e: 50 euró. A támogatás elosztásának rendje A forrás felosztásáról döntést hozó: a Szülőföld Alap. Feladata: - az Alap szervezetén keresztül gondoskodik a lebonyolító szervezetek pályázati úton történő kijelöléséről, illetve - az Alap felé kell elszámolni a támogatás folyósításáról és a költségekről. Lebonyolító szervezetek: a pályázati eljárás során kijelölt határon túli szervezetek. Feladatuk: - a magyar államigazgatási és költségvetési szervekkel való kapcsolattartás, - a támogatási források befogadása, külön folyószámlán vezetése, - a beérkező kérelmek alaki és érdemi ellenőrzése, elbírálása, - a támogatás folyósítása a nyertes kérelmezőnek, - a támogatások elszámolása. A lebonyolító szervezetek a támogatási legfeljebb 10%-áig terjedően számolhatnak el költségeket, ebből mind a lebonyolító, mind az információs irodák költségei fedezendőek. Közreműködő szervezetek: az információs irodák. Feladatuk: - a támogatási rendszer kedvezményezetteinek tájékoztatása, - a kérelmek és a csatlakozó okmányok befogadása, azok első körben történő ellenőrzése és munkanaponkénti megküldése a lebonyolító szervezethez. 8

10 A kapcsolattartási támogatás regionális lebonyolításával, a támogatások kifizetésével kapcsolatos feladatokat az Oktatási és Szakképzési Kollégium nyílt pályázata alapján Szerbiában a Szekeres László Alapítvány, Ukrajnában pedig 2009 májusáig az Unió Jótékonysági Alapítvány, azt követően a KAMOT Jótékonysági Alapítvány látta el. A magyar magyar kapcsolattartási támogatások kifizetése folyamatosan zajlik, 2009-ben mintegy vízumot igénylő szerbiai és ukrajnai magyar kapott hozzájárulást a magyarországi beutazással kapcsolatos költségeihez. IV. A TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Az Alapból megítélt támogatások célnak megfelelő és szabályszerű felhasználását, a támogatott programok megvalósulását a Szülőföld Alap Iroda ellenőrzi, amelynek eszközei a kedvezményezettek részéről benyújtott szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás dokumentumainak áttekintése, a helyszíni ellenőrzés, továbbá a monitoring vizsgálat lefolytatása. A kedvezményezettekkel megkötött támogatási szerződés alapján a támogatott a szerződésben rögzített elszámolási határidőn belül köteles megküldeni a támogatás felhasználására vonatkozó szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást az Iroda részére. Az Iroda minden támogatás esetében elvégzi az elszámolás dokumentumainak vizsgálatát, szükség esetén hiánypótlásra vagy nem rendeltetésszerű felhasználás esetén a támogatási visszautalására szólítja fel a kedvezményezettet. Az elszámolás lezárása esetén az Iroda teljesítésigazolást állít ki. A további támogatás nyújtásának feltétele a lejárt határidejű támogatások teljes körű elszámolása. A év folyamán 13 esetben, 27,049 millió Ft ben került sor a támogatás egészben vagy részben történő visszautalására. Az Iroda szükség esetén helyszíni ellenőrzés ében is megvizsgálja a támogatási cél tényleges megvalósulását, a pénzügyi elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok, nyilvántartások valódiságát, szabályszerűségét. A évben 119 esetben, 155 millió forint ű támogatásnál került sor helyszíni ellenőrzésre. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján a támogatottak a szükséges intézkedéseket megtették, a felmerült hiányosságokat pótolták, így a támogatás ének visszautalása egy esetben sem vált szükségessé. A) Monitoring Az Állami Számvevőszék a és a évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során javaslatot tett az Alapból nyújtott támogatások hosszú távú hasznosulására irányuló monitoring vizsgálat lefolytatására. 9

11 Az Alapból között megítélt támogatásokat az alábbi táblázat mutatja be: Év Támogatott pályázatok száma Támogatás e, területei Oktatási, Kulturális, Regionális, Szociális, Területfejlesztési és Egyházügyi és Önkormányzati Média együttműködési - Teljes támogatás Ft Ft Ft Támogatás e, területei Év Támogatott Oktatási, Kulturális, Regionális, pályázatok Szociális, Területfejlesztési és Gazdasági és száma Egyházügyi és Önkormányzati Informatika Teljes támogatás Média együttműködési Ft Ft Ft Ft Év Támogatott pályázatok száma Oktatási és Szakképzési Támogatás e, területei Kulturális és Egyházi Önkormányzati együttműködési, Informatika, Média Teljes támogatás Ft Ft Ft Ft Támogatás e, területei Támogatott Év pályázatok Önkormányzati Oktatási és Kulturális, Egyházi Teljes támogatás száma együttműködési és Szakképzési és Média Informatikai Ft Ft Ft Ft Év Mind összesen Támogatott pályázatok száma Támogatás e, területei Teljes támogatás Ft A Szülőföld Alap Iroda 2009 márciusában indította el az Alap közötti inak átfogó monitoring vizsgálatát, amelynek célja, hogy a támogatásokkal elért eredmények, illetve az Alap működésével kapcsolatos tapasztalatok szélesebb szemszögből is áttekinthetővé váljanak a konkrét programokon, támogatásokon túlmenően. Ennek érdekében az Iroda 239 támogatott program megvalósítója részére küldött ki kérdőívet, amelyek bemutatják egyrészt az egyes határon túli szervezetek tevékenységét, másrészt pedig a Szülőföld Alapból elnyert támogatások felhasználását. Az érintett határon túli szervezetek által visszaküldött kérdőívek beérkezését követően 2009 szeptemberében kezdődhetett meg az adatok értékelése. A visszaküldött kérdőívek értékelését egy, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára mint a Szülőföld Alap Iroda tevékenységét irányító állami vezető által megbízott három tagú Monitoring Bizottság végezte, amelynek tagjai a Miniszterelnöki Hivatal határon túli támogatások tekintetében tapasztalattal rendelkező munkatársai. A vizsgálatban érintett kedvezményezettek szervezeti sajátosságai A monitoring során összesen 129 szervezet vizsgálata történt meg. A szervezetek kiválasztásánál szempont volt, hogy az adott ország pályázati arányának nagyjából megfeleljenek, így a szervezetek 2%-a ausztriai, 2%-a horvátországi, 33%-a romániai, 30%-a szerbiai, 24%-a szlovákiai, 2%-a szlovéniai, 7%-a pedig ukrajnai. 10

12 Vizsgált támogatottak intézményi, szervezeti típus szerint 20% 5% 5% 6% 3% 2% 17% 42% Egyesület Közintézmény Önkormányzat Alapítvány Társulás Gazdasági szereplő Egyház Egyéb A kiválasztott pályázók 78%-a rendelkezik fiókszervezettel, különösen igaz ez az egyesületekre, melyek 76%-a rendelkezik ilyennel, valamint a közintézményekre (91%), alapítványokra (73%), társulásokra (83%). Vizsgált támogatottak főtevékenysége 11% 15% 3% 3% 4% 2% oktatási kulturális 37% egyházi 25% média önkormányzati gazdasági szociális kutatási A pályázók 21%-ánál nem beszélhetünk tagságról, különösen az egyházak, közintézmények, önkormányzatok esetében. A fennmaradó 79% esetében 55% rendelkezik 50 fősnél kisebb tagsággal, míg 28% 100 főnél nagyobb tagsággal. A szervezetek 41%-a vagy nem nyilatkozott arról, hogy szed-e tagdíjat, vagy olyan testület, melyre ez nem alkalmazható, például önkormányzat vagy köztestület, 29%-uk pedig bár megtehetné, nem él a tagdíjbeszedés lehetőségével, költségeit pályázatokból, önkéntes munkából, adományokból fedezi. A vizsgált pályázók 30%-a nem rendelkezik fizetett alkalmazottal, ez különösen az egyesületekre jellemző, melyek 46%-a nem rendelkezik ilyennel, illetve az alapítványokra, melyek 35%-a nem rendelkezik alkalmazottal. 31% működik 5-nél kevesebb alkalmazottal, köztük az egyesületek 39%- a, az alapítványok 35%-a, a társulások 50%-a. 39%-uk rendelkezik 5-nél több fizetett alkalmazottal, a köztestületek 73%-a, az önkormányzatok és egyházak 100%-a. A pályázók 55%-a nem rendelkezik ingatlannal. 26%-uk rendelkezik olyan ingatlannal, melynek beszerzéséhez a magyar költségvetés bármilyen formában hozzájárult, míg 19%-uk rendelkezik olyan ingatlannal, melyhez egyéb forrásból jutott hozzá. Az egyesületeknek mintegy 59%-a nem 11

13 rendelkezik ingatlannal, az alapítványoknak 38%-a, a gazdasági szereplők 75%-a, a köztestületek 32%-a pedig olyan ingatlanban működik, melyet nem ő birtokol. Az egyesületek 20%-a rendelkezik ingatlannal magyar költségvetési támogatás segítségével, az alapítványok 55%-áról mondható el ugyanez. Más forrásból szerzett ingatlannal természetesen első sorban az önkormányzatok, köztestületek és egyházak rendelkeznek. A pályázók 91%-a rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal, 97%-a térségi kapcsolatokkal és 95%-a helyi kapcsolatokkal. A vizsgálatban érintett kedvezményezettek pályázati sajátosságai A szervezetek 43%-a költségvetésének felét vagy annál kevesebbet fedez pályázatokból, 25%-uk a költségek és fenntartás több mint 90%-át pályázati forrásokból fedezi, ezek 32%-ánál ez az arány 100%. Jellemzően és nem meglepő módon a köztestületek, önkormányzatok, egyházak rendelkeznek alacsonyabb pályázati hányaddal, míg az egyesületek és alapítványok esetében a pályázati források aránya jellemzően 75% felett van. A szervezetek 26%-a rendelkezik maximum 5 nyertes pályázattal az elmúlt 5 évben. 50%-uk 6 19 sikeres pályázatot írt az elmúlt 5 évben, míg 24%-uk húsz, vagy annál több sikeres pályázattal rendelkezik. A legsikeresebb pályázók 46%-a egyesület, 38%-a alapítvány. A vizsgált szervezeteknél pályázat útján elnyert ek 1 millió és 4,2 milliárd forint között szóródtak. A pályázók 28%-a nyert az utóbbi öt évben 10 millió forintnál kisebb et, míg 22%-uk 100 millió feletti et. A legsikeresebb pályázók 34%-a alapítvány, 17%-a egyesület, 14%-a köztestület, 14%-a önkormányzat. A legsikeresebb pályázók 28%-a teljes egészében magyarországi forrásokból jutott hozzá a 100 millió forintot meghaladó pályázati hez. Meg kell azonban jegyezni, hogy köztük jelennek meg azok a lebonyolító szervezetek, amelyek a magyarországi forrásból, határon túl megvalósuló kis ű pályázatokat kezelik, valamint a magyar magyar kapcsolattartási támogatással kapcsolatos teendőket bonyolítják. Ezen támogatások jelentős része nem a szervezetnél, hanem az általa kiosztott támogatások kedvezményezettjeinél hasznosult. Az összes pályázó 43%-a teljes egészében magyarországi forrásokból nyert támogatást, 75%-uknál pedig a megszerzett pályázati források több mint 50%-a származik Magyarországról. Magyarországi források megszerzésében legeredményesebb szervezetek intézménytípus szerint Források 50%-ban Magyarországról 15% Források 100%-ban Magyarországról 17% 44% 21% 24% Egyesület 39% Alapítvány Köztestület Egyéb 20% 20% Egyesület Alapítvány Köztestület Egyéb 12

14 A 100%-ban Magyarországról pályázatot nyerők 4 4%-a horvátországi, illetve szlovéniai egyben elmondhatjuk, hogy ebből a két országból a vizsgált szervezetek a pályázat nélkül biztosított hazai forrásokon túlmenően csak magyarországi forrásokat nyertek el, 17 17%-uk szlovákiai és ukrajnai, 26%-uk szerbiai, 33%-uk pedig romániai. Jellemzően tehát a magyar pályázati forrásoktól erősen függők között az ukrajnai, a szlovéniai és a horvátországi szereplőket találjuk, míg a többi térség sikerrel pályázik más forrásokra is. Különösen szembetűnő a különbség Szerbia és Ukrajna esetében. A vizsgált szervezetek mindössze 23%-a tudott sikeresen európai vagy más, nemzetközi forrásra sikeresen pályázni, az 50 millió forintnál nagyobb et megnyerő szervezetek pedig az összes vizsgált szervezet mindössze 5%-át teszik ki. Ezen szervezetek 34,5% 34,5%-a romániai és szerbiai, 28%-a szlovákiai, 3%-a ausztriai. A saját országon belüli pályázatokon a szervezetek 50%-a volt sikeres. Ezek 3%-a ausztriai (az innen vizsgált szervezetek mindegyike sikeresen pályázott), 32%-a romániai, 29%-a szerbiai, 34%- a szlovákiai és 2%-a ukrajnai, a vizsgált horvátországi és szlovéniai szervezeteknek nem volt sikeres hazai pályázata. A magyarországi pályázati források között döntően az Oktatási és Kulturális Minisztérium határon túlra irányuló pályázatait, valamint a Szülőföld Alapot találjuk, de felbukkan a Corvinus Zrt. is. A vizsgált szervezetek 15%-a kizárólag a Szülőföld Alap pályázatain volt sikeres. Ezen szervezetek 42%-a egyesület, 26%-a pedig köztestület. 11%-uk Ukrajnából, 21%-uk Szlovákiából, 5%-uk Szlovéniából, 16%-uk Szerbiából, 36%-uk Romániából, 11%-uk pedig Horvátországból pályázott. A pályázók 53%-ánál a Szülőföld Alapból nyert támogatás nem éri el az összes pályázott támogatás 50%-át, 29%-uknál pedig ez az arány 20% alatt marad, utóbbiak a Szülőföld Alapot kiegészítő forrásként használják. A legjellemzőbb célok, amire a Szülőföld Alaptól nyert támogatást fordították, az a működési költségek, fejlesztések fedezete, programok megvalósítása, kiadványok publikálása, egy-egy új projekt elindítása. A vizsgált pályázatok 25%-a a kulturális, 44%-a az oktatási, 31%-a pedig az önkormányzati kollégiumhoz került beadásra. Pályázati célterületek a kis ű és a nagyobb ű pályázatok esetében 5 M HUF alatti pályázatok 5 M HUF feletti pályázatok 33% 40% 27% Kulturális kollégium Oktatási kollégium Önkormányzati kollégium 21% 11% 68% Kulturális kollégium Oktatási kollégium Önkormányzati kollégium A pályázatokra jellemző a komplexitás, egy-egy pályázaton belül több cél megvalósítására, így például egyszerre működésre és képzésre, vagy eszközbeszerzésre és oktatásra pályáznak. A nagy, 5 millió forintot meghaladó ű nyertes pályázatok esetén a pályázatok 37%-a volt ilyen komplex pályázat, míg a kisebb, 5 millió forint alatti pályázatok esetén 30%. 13

15 A legnépszerűbb pályázati terület a működési költségek előteremtése, a pályázatok 32%-a irányul erre, 27% eszközfejlesztésre, 25% képzésre, 10% ingatlanra, 6% pedig könyv, folyóirat kiadására, digitalizálásra vagy filmkészítésre. A nagy ű, 5 millió forint feletti pályázatok esetén ez az arány: 29% a működés, 32% az eszközbeszerzés, 21% a képzés, 11% az ingatlan, illetve 7% a könyv, folyóirat kiadása, digitalizálás vagy filmkészítés esetén. A kis ű, 5 millió forint alatti pályázatok esetén 31% irányul működésre, 30% eszközbeszerzésre, 25% képzésre, 8% ingatlanfejlesztésre és 6% kiadványok megjelentetésére. A vizsgált pályázatok nagyjából felénél merült fel valamilyen nehézség a megvalósítás során. A pályázók által említett problémák többsége elsősorban a megvalósítással, szervezéssel kapcsolatos kérdések, nem kapcsolódnak a pályázathoz, illetve a pályázati rendszerhez, de van néhány olyan jellemző többnyire finanszírozási probléma, ami mindenképpen említést érdemel. Több pályázónak problémát jelentett a pályázat leadása és a támogatás utalása között eltelt hosszú idő, mivel így kevesebb idő maradt a projekt megvalósítására, illetve az árfolyamváltozások és banki átváltási költségek miatt jelentkező többletköltség. Tipikus probléma, hogy nehézségek merültek fel az önrész előteremtése során, illetve hogy más támogatóktól is csak későn érkezett meg a megvalósításhoz szükséges. Sok esetben jelentett nehézséget a pályázók számára az előfinanszírozás, illetve a járulékok visszaigénylése. Az ingatlanfejlesztések esetén az engedélyek beszerzése és egyben a határidők betartása volt nehézkes. Specifikusan a filmkészítéshez kapcsolódó probléma, hogy a filmgyártás hosszabb folyamat, mint az Alap elszámolási ciklusa. Az oktatáshoz kapcsolódó pályázatok támogatásánál a tanév és a naptári év elválása jelentett nehézséget. Nehézkes a nem eurózónához tartozó országok esetében a három pénznemben történő kimutatás. Elmondható, hogy a pályázatok 72%-a esetében a pályázók tervezik a projekt folytatását, melynél a Szülőföld Alap is természetesen megjelenik, mint megpályázandó forrás. A pályázók más források mellett hosszú távon számolnak a Szülőföld Alaptól elnyerhető támogatásokkal, de más pályázati forrásokat is használnak. A pályázók Szülőföld Alappal kapcsolatos tapasztalatai általában pozitívak, sokban megkönnyíti a pályázást az elektronikus pályázati rendszer bevezetése, valamint a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges mellékletek megküldésének egyszerűsítése. Elégedettek a Szülőföld Alap Iroda munkatársainak segítőkészségével, a gyors munkamenettel. A vizsgálat lebonyolítására vonatkozó tapasztalatok A Szülőföld Alap pályázati rendszerének indulása óta ez volt az első monitoring vizsgálat, a kérdőívek pedig próbakérdezés nélkül kerültek kiküldésre a pályázókhoz, így az eredmények értékelése sok problémára mutatott rá. Ez alapján szükséges a kiküldött kérdőívek felülvizsgálata, pontosítása, újabb kérdések beiktatása, hogy reprezentatívabb eredményekre juthassunk. Mivel a kérdezés nem kérdezőbiztosok útján történik, az esetleges értelmezési problémák elkerülése végett szükség van egy rövid, közérthető kitöltési útmutató elkészítésére. A monitoring rámutatott olyan kérésekre és kérdésekre, melyek kisebb változtatásokat tesznek indokolttá a pályázatok elszámolása vonatkozásában. Kérésként felmerült, hogy azon országok esetében, ahol euró a fizetési eszköz, a támogatást abban kaphassák meg, az árfolyamproblémák kikerülése miatt, illetve a számlák fordítása miatt kérik, hogy az elszámolási idő 30 napról 45 vagy 60 napra nőjön. 14

16 A vizsgálat első körének tapasztalatai alapján a monitoring folyatása szükséges a évben is, ennek pedig alapeleme az adatgyűjtésre szolgáló kérdőívek kisebb felülvizsgálata, valamint a kérdések megválaszolását, irányítását elősegítő kitöltési útmutató összeállítása. B) Az Alap működésének ellenőrzése Az Állami Számvevőszék december 8. és június 19. között elkülönítetten vizsgálta mind a Szülőföld Alap, mind a Szülőföld Alap Iroda évi tevékenységének szabályszerűségét. A számvevőszéki jelentés szerint a Szülőföld Alap évi működése megfelelt a jogszabályi előírásoknak; a támogatások biztosításához szükséges döntések a Regionális Egyeztető Fórum, illetve a szakmai kollégiumok részéről megszülettek, az Iroda pedig megfelelően gondoskodott a döntések előkészítéséről és végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy az Alap a beszámolási és könyvvezetési tevékenységhez előírt belső szabályzatokkal rendelkezett, amelyek eleget tettek a jogszabályok által támasztott követelményeknek. Az Alap évre vonatkozó éves költségvetési beszámolója a számviteli törvényben, illetve az államháztartási jogszabályokban foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készült el, az Alap vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az Állami Számvevőszék ezen túlmenően javaslatot tett a pályáztatási tevékenység egyes elemeinek módosítása érdekében, amelyek a pályázati felhívások kiegészítésére, a támogatási szerződésben előírható azonnali beszedési megbízás alkalmazásának vizsgálatára, és a monitoring vizsgálat lefolytatására irányultak. A Szülőföld Alap Iroda a számvevőszéki javaslatoknak a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a év második féléves pályázatainak meghirdetése és elbírálása során eleget tett. A Szülőföld Alap Iroda vonatkozásában az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az alapkezelő gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az Iroda évi beszámolóját a felügyeleti szerv ellenőrizte és az Alap könyvvizsgálója is auditálta. A könyvvizsgálói jelentés megállapította, hogy az Iroda évre vonatkozó éves költségvetési beszámolóját a számviteli törvényben, illetve az államháztartási jogszabályokban foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítette el, az Iroda vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az Iroda gazdálkodásával kapcsolatos eljárási rendjének szabályozottsága megfelelő. Az Iroda tevékenységének ellenőrzése során az Állami Számvevőszék javaslatot tett a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatok technikai jellegű kiegészítésére, valamint a kötelezettségvállalással kapcsolatos dokumentumok iktatási rendjének fokozott figyelemmel kísérésére. Az Iroda a javaslatoknak haladéktalanul eleget tett. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) szeptember 2. és november 30. között ellenőrizte a Munkaerőpiaci Alap által átadott források terhére a Szülőföld Alapból közötti időszakban biztosított támogatások felhasználását. A KEHI kockázatelemzésen alapuló mintavétel alapján vizsgálta egyes támogatási szerződések esetében a támogatás megítélésének, a támogatási szerződések feltételeinek, a támogatások folyósításának és felhasználásának jogszerűségét. 15

17 A vizsgálat eredményeképpen a KEHI megállapította, hogy a támogatások megítélése a vonatkozó jogszabályokban előírt döntési rendszerben történt. A támogatási szerződések megkötésére az érintett kormányrendeletnek megfelelően került sor, a szerződések tartalma összhangban van a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. A kedvezményezettek a támogatást a pályázatban megjelölt célokkal és a támogatási szerződésben foglalt rendelkezésekkel összhangban használták fel. A támogatottak két kivétellel határidőben elkészítették a támogatások felhasználásáról szóló számszaki elszámolást és szöveges indokolást. A Szülőföld Alap Iroda a két, határidőt elmulasztó szervezetet hiánypótlásra szólította fel, melynek az érintettek maradéktalanul eleget tettek. Összességében a KEHI ellenőrzési jelentése a vizsgálat alapján megállapította, hogy a Munkaerőpiaci Alapból a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására a Szülőföld Alapból nyújtott támogatás felhasználására a vonatkozó jogszabályoknak és támogatási szerződéseknek megfelelően, szabályszerűen került sor. A jelentés szerint a vizsgálat az ellenőrzés során nem tárt fel szabálytalanságot, így a Szülőföld Alap Iroda részére nem került javaslat megfogalmazásra. 16

18 V. AZ ALAP FORRÁSAI ÉS AZOK FELOSZTÁSA Az Alap évi bevételei és kiadásai* (millió Ft) Bevételek Kiadások Költségvetési támogatás 1 000,0 Alapból nyújtott támogatások 2 376,3 Egyéb bevételek 881,8 Alapkezelő működési költségei* 185,3 Egyéb kiadás** 201,9 Összes bevétel 1 881,8 Összes kiadás 2 763,5 * A Szülőföld Alapról szóló évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 26. (2) bekezdése értelmében az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének 10%-a használható fel működési és pályázatkezelési költségekre. A magában foglalja az Alap elvi irányító és döntéshozó testületeivel kapcsolatos költségeket és a Szülőföld Alap Iroda működési kiadásainak fedezetét is, amelyek összesen 9,8%-ot tettek ki, így alatta maradtak a jogszabályban meghatározott 10%-os korlátnak. ** Egyéb kiadás címen a Szülőföld Alap 197 millió forintot utalt vissza a Miniszterelnöki Hivatal, 4,9 millió forintot pedig a Munkaerőpiaci Alap részére, amelyek a korábban átadott, de a kedvezményezettek által fel nem használt, ezért az Alap részére visszautalt támogatásokból tevődnek össze. 17

19 Ország Az Alap évi forrásainak elosztása (millió Ft) Összesen I. forduló Oktatási és Szakképzési Kollégium Kulturális, Egyházi és Média Kollégium Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium Románia 339,8 77,5 228,3 34,0 Szlovákia 126,1 28,8 84,7 12,6 Szerbia 188,1 42,9 126,4 18,8 Ukrajna 162,5 37,1 109,2 16,2 Horvátország 17,1 3,9 11,5 1,7 Szlovénia 12,8 2,9 8,6 1,3 Ausztria 8,6 2,0 5,7 0,9 Magyarország 45,0 10,2 30,3 4,5 Összesen 900,0 205,3 604,7 90,0 Ország Összesen II. forduló Oktatási és Szakképzési Kollégium Kulturális, Egyházi és Média Kollégium Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium Románia 460,9 322,8 92,0 46,1 Szlovákia 171,0 119,8 34,1 17,1 Szerbia 255,1 178,7 50,9 25,5 Ukrajna 220,2 154,2 43,9 22,1 Horvátország 23,2 16,3 4,6 2,3 Szlovénia 17,2 7,5 8,0 1,7 Ausztria 11,6 8,1 2,4 1,1 Magyarország 61,0 42,8 12,1 6,1 Összesen 1 220,2 850,4 248,0 122,0 Ország Összesen Összesen Oktatási és Szakképzési Kollégium Kulturális, Egyházi és Média Kollégium Önkormányzati együttműködési, Informatikai Kollégium Románia 800,7 400,3 320,3 80,1 Szlovákia 297,1 148,6 118,8 29,7 Szerbia 443,2 221,6 177,3 44,3 Ukrajna 382,7 191,3 153,1 38,3 Horvátország 40,3 20,2 16,1 4,0 Szlovénia 30,0 10,4 16,6 3,0 Ausztria 20,2 10,1 8,1 2,0 Magyarország 106,0 53,0 42,4 10,6 Összesen 2 120, ,5 852,7 212,0 18

20 A évben beérkezett és támogatott pályázatok adatai Ország Beérkezett pályázatok száma (db) I. forduló Beérkezett igények (Ft) Támogatott pályázatok száma (db) Kiosztott támogatások (Ft) Románia Szlovákia Szerbia Ukrajna Horvátország Szlovénia Ausztria Magyarország Összesen Ország Beérkezett pályázatok száma (db) II. forduló Beérkezett igények (Ft) Támogatott pályázatok száma (db) Kiosztott támogatások (Ft) Románia Szlovákia Szerbia Ukrajna Horvátország Szlovénia Ausztria Magyarország Összesen Ország Beérkezett pályázatok száma (db) Összesen Beérkezett igények (Ft) Támogatott pályázatok száma (db) Kiosztott támogatások (Ft) Románia Szlovákia Szerbia Ukrajna Horvátország Szlovénia Ausztria Magyarország Összesen

21 VI. AZ EGYES KOLLÉGIUMOK PÁLYÁZATI DÖNTÉSEI 1.) Kulturális, Egyházi és Média Kollégium A Kulturális, Egyházi és Média Kollégium a 2009-es évben 852,7 millió Ft ben írhatott ki pályázatot a határon túli magyar kulturális, egyházi és médiaprogramok támogatására. A legtöbb pályázatot ezen kollégium pályázati kiírásaira nyújtották be, szám szerint 2403-at, mintegy 4,5 milliárd Ft ben, amelyek közül a kollégium 976 pályázatot tudott támogatásban részesíteni. Pályázati felhívások bemutatása (millió Ft) Pályázati felhívás a romániai pályázók számára I. forduló 1.1. Művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények és szervezetek működési és program 61,3 0,5 5, Magyar nyelvű kulturális folyóiratok 27,0 0,5 5, Magyar média 50,0 0,5 5, Dokumentum- és rövidfilmek készítésének Határon túli magyar kulturális szellemi örökség digitalizálásával és internetes megjelenítésével kapcsolatos programok A romániai magyar egyházi tulajdonban levő épített örökség feltárási, inventarizációs és felújítási programjainak Lebonyolító szervezetek részére kulturális és közművelődési intézmények, szervezetek támogatására továbbpályáztatás céljából Összesen 228,3 15,0 0,5 5,0 18,0 0,5 5,0 25,0 0,5 5,0 32,

22 II. forduló Művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények és szervezetek működési és program Hivatásos színházak, táncszínházak és az opera országon belüli tájolási programjainak és új produkciók megvalósításának 22,0 0,5 3,0 20,0 0,5 3, Magyar könyvkiadás 20,0 0,3 3, Magyar nyelvű kulturális folyóiratok 1.5. Határon túli magyar kulturális szellemi örökség digitalizálásával és internetes megjelenítésével kapcsolatos programok 20,0 0,5 3,0 10,0 0,5 2,0 Összesen 92,0 - - Pályázati felhívás a szlovákiai pályázók számára I. forduló 2.1. Országos vagy regionális szinten kiemelt jelentőségű kulturális, művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak, különösen - a szlovákiai magyar előadó-művészetek intézményeinek és szervezeteinek (színházak, táncegyüttesek és zenei együttesek) országon belüli tájolási programjainak a és új produkciók megvalósítása, illetve a szlovákiai magyar alkotóművészeti intézmények és szervezetek (képző-, iparés fotóművészet) programjainak a 45,0 0,5 25,0 21

23 a szlovákiai magyar vonatkozású állománnyal rendelkező köz- és egyházi gyűjtemények (könyvtári, levéltári és muzeális intézmények, szervezetek) szakmai programjainak (állománygyarapítás, állományvédelem és -őrzés, restaurálás, digitalizálás és szakmai képzések), továbbá az intézmények műszaki eszközparkjának a korszerűsítése Magyar nyelvű könyv- és lapkiadás, valamint a média közösségmegtartó programjainak Magyar nyelvű elektronikus média működési és beruházási költségeinek Épített kulturális örökség, tájházak és egyházi jellegű épületek feltárásának, megóvásának és felújításának 14,8 0,2 14,8 3,5 0,2 3,5 13,0 0,5 13, Lebonyolító szervezetek részére kulturális, művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak továbbpályáztatás céljából Összesen 84,7 8,4 - - II. forduló 2.1. Országos vagy regionális szinten kiemelt jelentőségű kulturális, művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak, különösen - a szlovákiai magyar előadó-művészetek intézményeinek és szervezeteinek (színházak, táncegyüttesek és zenei együttesek) országon belüli tájolási programjainak a és új produkciók megvalósítása, illetve a szlovákiai magyar alkotóművészeti intézmények és szervezetek (képző-, iparés fotóművészet) programjainak a 15,2 0,3 8,0 22

24 a szlovákiai magyar vonatkozású állománnyal rendelkező köz- és egyházi gyűjtemények (könyvtári, levéltári és muzeális intézmények, szervezetek) szakmai programjainak (állománygyarapítás, állományvédelem és -őrzés, restaurálás, digitalizálás és szakmai képzések), továbbá az intézmények műszaki eszközparkjának a korszerűsítése Magyar nyelvű könyv- és lapkiadás, valamint a média közösségmegtartó programjainak Magyar nyelvű elektronikus média működési és beruházási költségeinek Épített kulturális örökség, tájházak és egyházi jellegű épületek feltárásának, megóvásának és felújításának 8,0 0,2 8,0 1,5 0,2 1,5 6,0 0,3 6, Lebonyolító szervezetek részére kulturális, művészeti, közgyűjteményi, közművelődési intézmények, szervezetek működésének és programjainak továbbpályáztatás céljából 3,4 - - Összesen 34,1 - - Pályázati felhívás a szerbiai pályázók számára I. forduló Országos szinten kiemelt jelentőségű, művészeti, közgyűjteményi és közművelődési intézmények, szervezetek működésének, infrastrukturális fejlesztése Kulturális és közművelődési intézmények és szervezetek programtevékenységének, állománygyarapításának 3.3. A magyar nyelvű könyv- és folyóiratkiadás 3.4. A magyar nyelvű színházi és filmprodukciók 10,0 0,5 10,0 15,0 0,5 15,0 20,0 0,2 20,0 10,0 0,5 10, Művelődési házak felújítása 5,0 0,5 5,0 23

25 3.6. Történelmi egyházak programjai, műemlékek és műemlék jellegű épületek megóvása és felújítása 10,0 0,5 10, Kulturális rendezvények 25,0 0,5 25, Magyar nyelvű, nem helyi jellegű írott és elektronikus média működési költségeinek 18,76 0,5 18, Lebonyolító szervezetek részére művészeti, közgyűjteményi, közművelődési programok támogatására továbbpályáztatás 12, céljából Összesen 126,4 II. forduló Országos szinten kiemelt jelentőségű, művészeti, közgyűjteményi és közművelődési intézmények, szervezetek működésének, infrastrukturális fejlesztése Országos vagy regionális jelentőségű, kulturális és közművelődési intézmények és szervezetek programtevékenységének, kulturális rendezvényeinek 3.3. A magyar nyelvű könyv- és folyóiratkiadás 10,0 0,5 10,0 10,0 0,5 10,0 8,81 0,2 8, A magyar nyelvű színházi és 7,0 0,5 7,0 filmprodukciók Magyar nyelvű, írott és elektronikus média 3.5. működési költségeinek 10,0 0,5 10, Lebonyolító szervezetek részére művészeti, közgyűjteményi, közművelődési programok támogatására továbbpályáztatás 5, céljából Összesen 50,