RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT.

Átírás

1 RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT. BÁTAAPÁTI KUTATÁS Zárótanulmány 7624 Pécs, Nagy Jenő u. 12. tel/fax: (36)72/ , web: 1

2 1. BEVEZETÉS A MÓDSZER, A MINTA A NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ ISMERTSÉGE, A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK TÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISMERETEK, ATTITŰDÖK A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertsége A radioaktív hulladékok keletkezéséről alkotott vélemények A radioaktív hulladékék kezelésének magyarországi gyakorlatával kapcsolatos ismeretek Az eddig Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos vélemények A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos vélemények Az RHK ismertsége, szerepével kapcsolatos információk Az RHK irányító szerve Az RHK működése és a Paksi Atomerőmű A Bátaapátiban levő tároló megnyitásával kapcsolatos ismeretek A nukleáris erőművekben történő energiatermelés támogatottsága A LAKOSSÁGI FÉLELMEKET ELŐIDÉZŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A HULLADÉKLERAKÓ KAPCSÁN Személyes félelmek A NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ HATÁSAI Elvárások a települések önkormányzatától a telephely működésével kapcsolatosan A tároló hatása az adott települések fejlődésére A tároló hatása a család életére A tároló hatása a helyi munkaerőpiacra A tároló helyszínének elfogadása

3 6. A KOMMUNIKÁCIÓRÓL ALKOTOTT VÉLEMÉNYEK A tájékozódás forrásai Hitelesnek tartott információforrások A leginkább közérthetőnek tartott információforrások A tároló kommunikációjával kapcsolatos illetékesség megítélése A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. irodájában működő bemutatóterem és egyéb rendezvények látogatottsága A Bátaapátiban működő bemutatóterem látogatottsága Az NRHT-ban készülő új korszerű felszíni látogatóközpont ismertsége A TETT ISMERTSÉGE ÉS A MŰKÖDÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSE; TETT HÍRLAP, TETT MAGAZIN, TETT-RE KÉSZ NAP, EGYÉB RENDEZVÉNYEK A TETT ismertsége, hasznosságának megítélése Az RHK támogatásával megvalósult fejlesztések ismertsége A TETT tájékoztatási tevékenységének elégségességéről alkotott vélemények A TETT Hírlap ismertsége, hasznosságának megítélése A TETT Magazin ismertsége, hasznosságának megítélése TETT-re kész Nap

4 1. Bevezetés RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT. BÁTAAPÁTI KUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2015 márciusában újra kérdőíves interjúkészítésen alapuló lakossági kutatást végzett a Bátaapátiban működő kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójának megépítésével kapcsolatosan. Ebben az évben is törekedtünk arra, hogy az újabb fejlemények ismertségének, elfogadottságának vizsgálatán túlmenően mérjük és bemutassuk a lakossági véleményekben, attitűdökben az eltelt időszakban végbement változásokat. 2. A módszer, a minta A kutatás módszeréül ebben az esztendőben is a face to face jellegű kérdőíves interjúkat választottuk, amelyet kiképzett kérdezőbiztosaink bonyolítottak le. A minta kialakításánál két tényezőt vettünk figyelembe. Törekedtünk a térség területi arányainak betartására, másrészt a kisebb településeken is igyekeztünk statisztikailag elemezhető mintanagyságot elérni. A háztartások kiválasztása az ún. sétálós módszerrel (településen belül meghatározott algoritmus szerint kell kiválasztani a lakásokat), míg a háztartásokon belül a megkérdezett személy kiválasztása az utolsó születésnap módszerével történt (a háztartás azon tagját kérdeztük meg, akinek a kérdezés napjához viszonyítottan a legutoljára volt a születésnapja). A minta főbb háttérváltozók szerinti megoszlását a következő táblázat szemlélteti: 1. számú táblázat A minta megoszlása főbb háttérváltozók szerint Nemek szerinti megoszlás férfi 355 fő 44,4% nő 445 fő 55,6% összesen 800 fő 100,0% Életkor szerinti megoszlás 40 év alatt 196 fő 24,5% év 121 fő 15,1% év 154 fő 19,3% 60 év és a felett 329 fő 41,1% összesen 800 fő 100,0% Iskolai végzettség szerinti megoszlás maximum 8 általános 229 fő 28,6% szakmunkásképző, szakiskola 345 fő 43,1% 4

5 érettségi 167 fő 20,9% felsőfokú 59 fő 7,4% összesen 800 fő 100,0% Települések szerinti megoszlás Bátaapáti 65 fő 8,1% Bátaszék 360 fő 45,0% Cikó 90 fő 11,3% Feked 45 fő 5,6% Mórágy 70 fő 8,8% Mőcsény 50 fő 6,2% Véménd 120 fő 15,0% összesen 800 fő 100,0% 1/a táblázat települések A minta megoszlása települések szerint *lakónépesség száma *háztartások száma 2015-mas minta minta / háztartások száma Bátaapáti 442 fő fő 49,2% Bátaszék fő fő 14,0% Cikó 942 fő fő 28,1% Mórágy 793 fő fő 18,8% Mőcsény 364 fő fő 54,6% Feked 224 fő fő 90,9% Véménd fő fő 23,5% összesen 9344 fő fő 20,2% (*forrás: RHK 2015) A tanulmányban a háttérelemzések során csak a statisztikailag szignifikáns (khi-négyzet próba, varianciaanalízis) összefüggéseket ismertetjük. Természetesen az átlagértékek kiszámításakor technikai okok miatt minden esetben figyelmen kívül kellett hagyni a 0 értékkel szereplő nem tudja alternatívákat. 3. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertsége, a radioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos ismeretek, attitűdök 3.1. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertsége Kérdőívünk bevezetéseképpen az NRHT-vel kapcsolatos alapismereteket mértük fel, egyúttal kizártuk a kutatásból azokat, akik esetleg ott dolgoznak. A Bátaapátiban folyó nagyberuházásáról, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóról (NHRT-ről) a lakosság döntő többsége hallott. 2. számú táblázat 5

6 A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertségének arányai ismertség hallott róla 780 fő 97,5% 98,5% nem hallott róla 20 fő 2,5% 1,5% összesen 800 fő 100,0% 100,0% Az egyes településekre vonatkozó adatok: 3. számú táblázat A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló ismertségének arányai településenként települések Bátaapáti 100,0% 100,0% Bátaszék 98,9% 98,6% Cikó 97,8% 98,8% Feked 100,0% 100,0% Mórágy 95,7% 100,0% Mőcsény 96,0% 100,0% Véménd 92,5% 95,0% Rákérdeztünk arra is a lakosság körében, hogy mit hallottak a tárolóval kapcsolatosan, azoknál az interjúalanyainknál, akik hallottak a beruházásról. Nőtt azok aránya, akik a veszélyes hulladékot említik, ez jut először a tárolóról eszükbe. A következő válaszokat gyűjtöttük össze (N=780 fő) veszélyes hulladékot tárolnak ott 185 fő 23,7% Paksról hoznak ide veszélyes hulladékot 128 fő 16,4% biztonságos/nem veszélyes 124 fő 15,9% működik/van 82 fő 10,5% hulladéklerakó hely 53 fő 6,8% atomtemető 45 fő 5,8% hasznos/jó hogy van 43 fő 5,5% bővíteni akarják 32 fő 4,1% nem sokat 32 fő 4,1% amit az újságban írnak 17 fő 2,2% rosszat/semmi jót 10 fő 1,3% nem érdekel 10 fő 1,3% mélyen van a föld alatt 8 fő 1,0% sugárzás/nukleáris 7 fő 0,9% nem tudja 7 fő 0,9% sokáig jó lesz/modern 5 fő 0,6% még építik 5 fő 0,6% szennyezés 5 fő 0,6% voltam ott 5 fő 0,6% Bátapátiban van/fejlődik falu 4 fő 0,5% 6

7 fegyveresek őrzik 3 fő 0,4% Véménden de aztán átvitték Apátiba 3 fő 0,4% sok beteg van miatta 3 fő 0,4% nem örülök neki 3 fő 0,4% jót is rosszat is 3 fő 0,4% meg lehet tekinteni 2 fő 0,3% szivárog a víz 2 fő 0,3% elejétől figyelemmel kíséri az egész folyamatot 2 fő 0,3% sok herce-hurca volt miatta 2 fő 0,3% rosszul tájékoztattak 2 fő 0,3% hordókban szállítják 2 fő 0,3% tart tőle a lakosság 2 fő 0,3% nem akarják 2 fő 0,3% Véménden van 2 fő 0,3% Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. A legalább 2 fő által említett válaszokat közöljük. A beruházást ismerő kérdezetteink beszámoltak arról is, hogy ismereteik szerint milyen jellegű anyagokat tárolnak itt. A következő válaszokat jegyeztük le (N=780 fő) kis és közepes aktivitású anyagok 257 fő 32,9% sugárzó/radioaktív hulladékot 201 fő 25,7% védőruha/védőfelszerelés 115 fő 14,7% nem tudja 79 fő 10,1% veszélyes hulladékot 74 fő 9,5% paksi szemetet 67 fő 8,6% szerszámok 22 fő 2,8% fűtőelemeket 14 fő 1,8% kimerült radioaktív anyagok tárolása 12 fő 1,5% hordókat 1 fő 0,1% alacsonyabb lebomlású anyagokat 1 fő 0,1% gyógyászati hulladékot 1 fő 0,1% üveget 1 fő 0,1% elfogadható anyagot szállítanak ide 1 fő 0,1% műanyagot 1 fő 0,1% Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. Azok közül, akik hallottak a tervezett beruházásról (N=780 fő), a döntő többség tudja, hogy Paksról érkezik a hulladék Bátaapátiba: Paksi Atomerőműből 756 fő 94,5% nem tudja 24 fő 3,0% korházakból 19 fő 1,6% kutatóintézetekből 9 fő 1,1% 7

8 A tároló készenléti állapotára vonatkozó kérdésére adott válaszok elmúlt két kutatás során mért megoszlását a 4. számú táblázat szemlélteti: 4. számú táblázat A tároló megvalósításának stádiumairól alkotott vélemények megoszlása megvalósítás stádiuma kutatási program zajlik 7 fő 0,8% 0,0% beruházás, építkezés 41 fő 5,3% 3,5% a felszíni és a felszín alatti létesítmények 684 fő 87,7% 87,4% üzemelnek, a felszín alatti be- ruházás zajlik nem tudja 48 fő 6,2% 9,1% összesen 780 fő 100,0% 100,0% A helyes válaszok aránya gyakorlatilag nem változott, a szignifikáns különbségek: A férfiak nagyobb hányada tudta helyesen a választ (92,2%), szemben a nőkkel (84,1%). A maximum 8 általánossal rendelkező válaszadóink kisebb hányada értesült helyesen a tároló készenléti állapotát illetően (81,9%), mint a magasabb végzettségűek (88,5% és 93,9% között). Legnagyobb hányadban Fekeden ismerték a helyes választ: Feked 95,6% Bátaapáti 92,3% Véménd 91,0% Cikó 89,8% Mórágy 86,6% Bátaszék 85,4% Mőcsény 81,2% 3.2. A radioaktív hulladékok keletkezéséről alkotott vélemények A témakörre vonatkozó ismereteket ezúttal 4 igaz-hamis állítás segítségével mértük fel; a válaszadók saját ismereteikre hagyatkozva döntötték el, minek minősítik az alábbi állításokat: A radioaktív hulladékok különböző kategóriákba sorolhatók, mint például kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékok. Kórházak is termelnek kis aktivitású radioaktív hulladékot. Egyes nem-nukleáris jellegű iparágakban is keletkezik kis aktivitású radioaktív hulladékot. Egyes tudományos kutatóközpontok szintén termelnek radioaktív hulladékot. Általában megállapítható, hogy a lakosság ismeretei jók: 8

9 5. számú táblázat A radioaktív hulladékokra vonatkozó objektív ismeretek állítások igaz hamis nem tudja fő % 2013 % fő % 2013 % fő % 2013 % Különböző kategóriái vannak 76 95,1 95,2 8 3,0 1,1 31 0,9 3,7 Kórházakban is keletkezhet ,0 83,7 66 8,2 6,4 78 9,8 9,9 Nem nukleáris iparágakban ,0 72, ,2 11, ,8 16,1 Kutatóközpontokban is keletk ,6 79,2 66 8,3 7, ,1 13,1 Az igaz állításokkal való egyetértési arány településenkénti adatait a 6. számú táblázat tartalmazza: 6. számú táblázat A radioaktív hulladékokra vonatkozó objektív ismeretek településenként, az igaz állítások arányai állítások Bátaapáti Bátaszék Cikó Feked Mórágy Mőcsény Véménd Különböző kategóriái vannak. 96,9% 95,8% 96,7% 95,6% 98,6% 98,0% 87,5% Kórházakban is keletkezhet. 86,2% 84,7% 85,6% 93,3% 81,4% 84,0% 64,2% Nem nukleáris iparágakban termelnek. 69,2% 77,2% 74,4% 73,3% 51,4% 74,0% 53,3% Kutatóközpontokban is keletkezik. 75,4% 86,4% 82,2% 86,7% 68,6% 76,0% 58,3% 3.3. A radioaktív hulladékék kezelésének magyarországi gyakorlatával kapcsolatos ismeretek A radioaktív hulladékok keletkezésének gyakorlatával kapcsolatos alapismereteket is 4 állítás elfogadásával vagy elvetésével teszteltük. Állításaink a következők voltak: A radioaktív hulladék egy részét jelenleg föld alatt épült speciális létesítményekbe (tárolókba) helyezik el. (A helyes válasz: igaz) Egyes radioaktív hulladékokat megszilárdításuk után acélhordókba csomagolva helyeznek el. (A helyes válasz: igaz) Egyes radioaktív hulladékokat elhelyezés (végső tárolás) céljából külföldre szállítanak. (A helyes válasz: hamis) Egyes radioaktív hulladékokat átmeneti tárolókba helyeznek el, ameddig nem születik végső döntés a sorsukról (a végső tárolásukról). (A helyes válasz: igaz) A válaszok megoszlását a 7. számú táblázatban foglaltuk össze: 7. számú táblázat 9

10 A radioaktív hulladékok kezelésének magyarországi gyakorlatával kapcsolatos ismeretek állítások igaz hamis nem tudja fő % 2013 % fő % 2013 % fő % 2013 % Föld alatt tárolóba helyezik el ,2 93,3 16 2,0 2,1 30 3,8 4,6 Acélhordóba csomagolva ,1 82,8 50 6,2 7,7 77 9,6 9,5 Külföldre is szállítanak ,9 43, ,1 30, ,1 25,7 Átmeneti tárolóba is elhely ,9 70,8 69 8,6 11, ,5 17,8 8. számú táblázat A radioaktív hulladékok kezelésének magyarországi gyakorlatával kapcsolatos ismeretek településenként, a helyes válaszok arányai állítások Bátaapáti Bátaszék Cikó Feked Mórágy Mőcsény Véménd Föld alatt tárolóba helyezik el. 96,9% 93,6% 96,7% 100,0% 97,1% 96,0% 88,3% Acélhordóba csomagolva 92,3% 83,9% 93,3% 93,3% 82,9% 88,0% 69,2% Külföldre is szállítanak. 32,3% 37,5% 36,7% 31,1% 28,6% 40,0% 4,2% Átmeneti tárolóba is elhely. 72,3% 80,3% 81,1% 97,8% 62,9% 70,0% 62,5% 3.4. Az eddig Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos vélemények Az eddig az országban keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatosan három elhelyezési variációt soroltunk fel válaszadóinknak, amelyek közül az alábbi arányban választottak (N=800 fő) Itthon, ahol ezek a hulladékok keletkeztek, helyezzék őket tárolóba. 604 fő 75,5% Szállítsák el valami szegényebb afrikai országba és fizessenek nekik érte. 101 fő 12,6% Hagyják ott, ahol van. 35 fő 4,4% Nem tudta eldönteni 60 fő (7,5%) A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos vélemények A nagy aktivitású radioaktív hulladékok hosszabb távon történő tárolásával kapcsolatos vélekedéseket ezúttal is három állítással való egyetértéssel is mértük. Interjúalanyaink a következő négyfokozatú nevesített skáláról való választással fejezhették ki véleményüket: 1. teljes mértékben egyetért; 2. inkább egyetért, mint nem; 3. inkább nem ért egyet; 4. egyáltalán nem ért egyet.) 10

11 Az állítások az alábbiak voltak: A nagy aktivitású radioaktív hulladékkal kapcsolatos megoldást most kellene kidolgozni, és nem a gyerekeinkre, unokáinkra hagyni. A nagy aktivitású, sugárzó radioaktív hulladéktól nem lehet biztonságos módon megszabadulni. A föld mélyében létrehozott tárolók jelentik a legmegfelelőbb megoldást a nagy aktivitású radioaktív hulladék hosszú távú kezelésére. Megkérdezetteink által adott válaszok megoszlását a következő táblázat szemlélteti (N=800 fő): 9. számú táblázat A nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos állításokkal való egyetértés megoszlása állítások nem tudja teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem fő % fő % fő % fő % fő % Megoldást kellene kidolgozni. 9 1, , ,8 67 8, ,8 Nem lehet biztonságos módon szabadulni tőle , , , , ,4 A föld mélyén kell tárolni. 69 8, , , , ,8 A teljes egyetértés arányai 2013-ban sorrendben a következők voltak: 71,4%, 44,6%, illetve 53,1%. A válaszlehetőségek sorszámaiból (1-teljes mértékben egyetért 4. egyáltalán nem ért egyet) statisztikai mutatókat képeztünk, amelyeket (az átlagok növekvő sorrendjében) a 10. számú táblázatban foglaljuk össze: 11

12 10. számú táblázat A nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos állításokkal való egyetértés főbb statisztikai mutatói állítások N szórás min. max. módusz Megoldást kellene kidolgozni ,79 1,70 1, A föld mélyén kell tárolni ,16 1,80 1, Nem lehet biztonságos módon szabadulni tőle ,56 2,00 1, Megjegyzés: a kisebb átlag nagyobb egyetértést jelent ebben az esetben. A válaszlehetőségek sorszámait felhasználva háttérelemzéseket végeztünk A férfiak inkább egyetértenek azzal, hogy a probléma megoldását most kell elintézni, nem kellene a gyerekeinkre hagyni és azzal, hogy a föld alatti tárolók jelentik a biztonságos megoldást (1,69 és 2,09), mint a nők (1,87 és 2,25) Az iskolai végzettség növekedésével nő az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy most kell kezelni a problémát, nem kell a gyerekeinkre hagyni. A két szélső érték: maximum 8 általános 1,90, illetve felsőfokú 1,41. A 60 évnél idősebbek mindhárom állítással szignifikánsan kevésbé értenek egyet, mint a fiatalabbak. A települések átlagkülönbségeit a következő táblázatban mutatjuk be: 11. számú táblázat A nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos állításokkal való egyetértés átlagai településenként állítások Bátaapáti Bátaszék Cikó Feked Mórágy Mőcsény Véménd Megoldást kellene kidolgozni. 1,82 1,93 2,13 1,09 2,19 1,86 1,10 A föld mélyén kell tárolni. 1,88 2,61 2,26 2,37 2,22 1,78 3,71 Biztonságos módon szabadulni tőle. 1,62 2,53 2,12 1,45 2,05 1,71 1,78 12

13 3.6. Az RHK ismertsége, szerepével kapcsolatos információk Kutatásunk az RHK ismertségével, szerepének fontosságával foglalkozó részében első lépésben megkérdeztük melyik szervezet foglalkozik a radioaktív hulladékok elhelyezésének megszervezésével. Válaszadóink több, mint fele (53,4%, 431 fő) bízott annyira magában, hogy ismeri e szervezetet, míg 46,6%, 369 fő bevallotta, hogy nem tudja a választ. A férfiak közül 61,1%, a nők közül 48,1% gondolta, hogy tudja ki szervezi a radioaktív hulladékok tárolását az országban. Az iskolai végzettség emelkedésével nagyobb arány nyilatkozott úgy, hogy ismeri a radioaktív hulladékok tárolását szervező szervezetet. A két szélső érték: maximum 8 általános 33,2%, felsőfokú 78,0%. A települések közül Fekeden gondolták magukat a legtájékozottabbnak: Feked 71,1% Cikó 63,3% Bátaapáti 56,9% Bátaszék 55,3% Mőcsény 54,0% Mórágy 47,1% Véménd 38,3% A 431 interjúalanyunkat, akik a radioaktív hulladék elhelyezését megszervező szervezetet ismerni vélték megkértük, hogy válasszák ki az általunk felsoroltak közül, hogy ki foglalkozik a radioaktív hulladékok elhelyezésének megszervezésével. A helyes válaszok aránya 74,5% volt. A válaszok aránya az említések gyakorisága sorrendjében (N=431 fő): Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. 321 fő 74,5% MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 92 fő 21,3% Magyar Energia Hivatal 13 fő 3,0% Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 5 fő 1,2% A helyes választ adók szignifikáns különbségei: A települések közül Véménden és Bátaapátiban nevezték meg az RHK-t a legnagyobb hányadban: Véménd 95,7% Bátaapáti 94,6% Feked 93,8% Mőcsény 92,6% Mórágy 90,9% 13

14 Cikó 70,2% Bátaszék 58,8% 3.7. Az RHK irányító szerve Érdeklődtünk az RHK-t ismerő interjúalanyainknál arról is, hogy tudja-e ki irányítja az RHK Kft-t. Az általunk felsorolt válaszlehetőségekből történő kiválasztás arányai (N=431 fő): A Paksi Atomerőmű. 163 fő 37,8% A környezetvédelmi és az atomtörvény alapján a választott országgyűlés. 147 fő 34,1% A kormány. 105fő 24,4% A megyei közgyűlés. 4 fő 0,9% Nem vállalkozott a kiválasztásra 12 fő (2,8%). Az irányító szervet helyesen ismerőket (147 fő, 34,1%) is vizsgáltuk háttér-információk szerint: Bátaapátiban nevezték meg a helyes választ a legnagyobb hányadban: Bátaapáti 67,6% Mórágy 60,6% Mőcsény 59,3% Cikó 45,6% Bátaszék 22,6% Véménd 19,6% Feked 18,8% 3.8. Az RHK működése és a Paksi Atomerőmű Megkérdeztük minden válaszadónkat arról tisztában vannak e azzal, hogy az RHK munkája nem attól függ, hogy Magyarországon működik Atomerőmű, mert a keletkezett radioaktív hulladékot mindenképpen el kell helyezni. A többség 469 fő, 58,6% állította, hogy tisztában van-e ténnyel, 331 válaszadónk számára (41,4%) új volt az információ ban az arány jóval magasabb volt (82,1%). 14

15 A maximum 8 általánost végzettek kisebb arányban tudták, hogy az RHK tevékenysége nem attól függ működik-e Magyarországon atomerőmű (44,1%), szemben a magasabb végzettséggel rendelkezőkkel (61,0% és 65,9% között). A 60 év felettiek kisebb arányban tudták, hogy az RHK tevékenysége nem attól függ működik-e Magyarországon atomerőmű (47,7%), mint a fiatalabbak (62,2%, 72,7%, 66,2% korcsoportok szerint emelkedően). A települések válaszadási arányai: Bátaszék 68,1% Bátaapáti 64,6% Feked 51,1% Cikó 50,0% Véménd 49,2% Mőcsény 48,0% Mórágy 44,3% 3.9. A Bátaapátiban levő tároló megnyitásával kapcsolatos ismeretek A Bátaapátiban létesült kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójával kapcsolatban első kérdésünkben arról érdeklődtünk interjúalanyainknál, hogy emlékeznek-e arra mióta fogadnak ott hulladékot Paksról. A relatív többség 2008-ra emlékezett (N=800 fő): 2008 óta 344 fő 43,0% 2010 óta 230 fő 28,7% 2011 óta 195 fő 24,4% nem tudja 31 fő 3,9% A helyes dátumot 344 fő 43,0% (2013-ban 24,8% ) nevezte meg, 466 válaszadónk rosszul emlékezett vagy nem vállalkozott a válaszadásra.. A 60 év felettiek kisebb arányban emlékeztek 2008-ra (36,5%), mint a fiatalabbak (46,4% és 48,7% között). A településeken a következő arányban mondták a 2008-at: Bátaapáti 53,8% Bátaszék 50,0% Mórágy 47,1% Véménd 42,5% Mőcsény 36,0% Feked 33,3% Cikó 27,8% 15

16 Második kérdésünkben arra kérdeztünk rá, hogy a TETT települések lakossága emlékszik-e arra, hogy az NRHT föld alatti tárolója melyik évben nyílt. Megkérdezetteink csaknem fele 2011-re emlékszik: 2011-ben 360 fő 45,0% 2009-ben 261 fő 32,6% 2012-ben 146 fő 18,3% nem tudja 33 fő 4,1% A helyes dátumot 146 interjúalanyunk (18,3% ) nevezte meg, 466 válaszadónk rosszul emlékezett vagy nem vállalkozott a válaszadásra.. A településeken a helyesen informáltak hányadai: Bátaapáti 25,4% Bátaszék 25,0% Mórágy 20,0% Mőcsény 14,0% Cikó 13,3% Véménd 4,2% Feked 2,2% A nukleáris erőművekben történő energiatermelés támogatottsága Megkérdeztük interjúalanyainkat, hogy mennyiben támogatja az olyan energiatermelést, amely nukleáris erőművekben történik. Nőtt az aránya a teljes elutasítottságnak, csökkent a 2011-es szintre a teljes támogatottságnak a hányada, legtöbben inkább támogatnák, mint nem. A válaszlehetőségek közötti választás arányai: 12. számú táblázat A nukleáris energiatermelés támogatottsági arányai elvárások teljes mértékben támogatja 265 fő 33,1% 42,2% inkább támogatja, mint nem 329 fő 41,1% 34,6% inkább ellenezi 85 fő 10,6% 12,4% teljes mértékben ellenzi 88 fő 11,1% 5,5% nem tudja 33 fő 4,1% 5,3% nem tudja 800 fő 100% 100% A nevesített skála válaszlehetőségeinek sorszámából statisztikai mutatókat számoltunk és háttérelemzéseket végeztünk. A támogatottság csökkent az előző kutatásokhoz képest: A főbb statisztikai mutatók. N átlag szórás minimum maximum módusz 767 1,99 0,

17 2013-ban 1,80-es átlagérték született. Megjegyzés: a kisebb átlagérték nagyobb támogatottságot mutat. A férfiak nagyobb mértékben támogatják a nukleáris energia termelést (1,90), mint a nők (2,07). Leginkább Véménden és Bátaszéken utasítják el a nukleáris erőművekben történő energiatermelést, a legkevésbé Bátaapátiban és Fekeden: 13. számú táblázat A nukleáris energiatermelés támogatottsági átlagai településenként települések Feked 1,60 1,56 Bátaapáti 1,62 1,42 Mőcsény 1,71 1,72 Cikó 1,73 2,25 Mórágy 1,74 1,57 Véménd 1,93 1,51 Bátaszék 2,29 1,92 A 173 inkább vagy feltétel nélkül ellenző válaszadónkat (és a dönteni nem tudókat) meginterjúvoltuk arról, hogy mennyiben támogatná a nukleáris erőművekben történő energiatermelést ha megnyugtató megoldanák a szakemberek a radioaktív hulladék állandó és biztonságos kezelését. A válaszlehetőségek közötti választások arányai ezúttal a következők voltak: 14. számú táblázat A nukleáris energiatermelés támogatottsági átlagai a radioaktív hulladék állandó és biztonságos kezelése mellett elvárások teljes mértékben támogatja 2 fő 1,0% 4,3% inkább támogatja, mint nem 14 fő 6,8% 15,6% inkább ellenezné 86 fő 41,7% 29,0% teljes mértékben ellenzi 44 fő 21,3% 8,6% úgy gondolja nem megvalósítható 27 fő 13,1% 21,5% nem tudott dönteni 33 fő 16,1% 21,0% Összesen: 206 fő 100% 100% 17

18 4. A lakossági félelmeket előidéző kockázati tényezők a hulladéklerakó kapcsán 4.1. Személyes félelmek Az érintettek többségének (531 fő, 66,4%) semmilyen ellenérzése, félelme nem volt soha a tároló működésével kapcsolatban. Kissé félt 22,0%-uk, 176 válaszadónk, míg nagyon félt 93 fő (11,6%) a létesítmény működéséből fakadó káros következményektől. A férfiak között nagyobb arányban vannak olyanok, akik egyáltalán nem tartottak a tárolótól (74,9), szemben a nőkkel (59,6%). A települések különbségei: 15. számú táblázat A személyes félelmek arányai településenként település egyáltalán nem kis mértékben nagy mértékben Bátaapáti 83,1% 13,8% 3,1% Bátaszék 58,1% 29,2% 12,7% Cikó 77,8% 16,7% 5,5% Feked 84,5% 13,3% 2,2% Mórágy 70,0% 25,7% 4,3% Mőcsény 78,0% 14,0% 8,0% Véménd 60,0% 13,3% 26,7% Akik valamilyen mértékben tartanak a tárolótól (kissé félt 176 fő, nagyon félt 93 fő) a létesítmény működéséből fakadó káros következményektől, a következőktől tartottak leginkább (N=269 fő): sugárzástól 81 fő 30,1% sok betegségtől 63 fő 23,4% szivárgástól 40 fő 14,9% szennyezéstől 36 fő 13,4% veszélyes anyagoktól 24 fő 8,9% természeti katasztrófától 10 fő 3,7% nem túl biztonságos 9 fő 3,3% meghibásodástól 6 fő 2,2% gyermekei jövőjét féltette 5 fő 1,9% túl közel vagyunk hozzá 4 fő 1,5% szállítási balesettől 3 fő 1,1% terrortámadástól 2 fő 0,7% háború esetén felrobbantják 2 fő 0,7% ingatlanok értékcsökkenésétől 1 fő 0,4% megújuló energiákra kellene fektetni a hangsúlyt 1 fő 0,4% azt csinálnak amit akarnak 1 fő 0,4% 18

19 egy törésvonalra építették 1 fő 0,4% előbb utóbb más is bekerülhet 1 fő 0,4% mert nem tudok róla sokat 1 fő 0,4% csak félek tőle 1 fő 0,4% Megjegyzés: egy válaszadó több választ is adhatott. Ezúttal is megkértük interjúalanyainkat, hogy az iskolai osztályzatoknak megfelelően értékelje a rendelkezésre álló információik alapján, hogy mennyire gondolja biztonságosnak a Bátaapátiban működő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót. Az értékelések megoszlása a következő volt: 16. számú táblázat A Bátaapátiban működő Nemzeti Radioaktív hulladéktároló biztonságosságát értékelő osztályzatok megoszlása elvárások egyáltalán nem biztonságos 39 fő 4,9% 4,2% 2 70 fő 8,8% 3,1% fő 17,4% 12,0% fő 25,5% 33,6% nagyon biztonságos 309 fő 38,6% 41,8% Nem vállalkozott az értékelésre 39 fő 4,9%. Az értékelések átlaga 3,89 (2013-ban 4,11), szórás 1,19, a módusz az 5-ös. A férfiak nagyobb mértékben bíznak a tároló biztonságában 4,07, mint a nők 3,74. Fekeden és Bátaapátiban a legnagyobb a bizalom a tároló biztonságosságát illetően az utóbbi két mérés alapján. Az átlag romlás most Bátaszéknek köszönhető, amelyik település nagy súllyal szerepel a mintában: 17. számú táblázat A Bátaapátiban működő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló biztonságosságát értékelő átlagok településenként települések Feked 4,59 4,42 Bátaapáti 4,48 4,72 Cikó 4,35 3,78 Mőcsény 4,20 4,20 Mórágy 4,18 4,25 Véménd 3,75 4,08 Bátaszék 3,49 4,03 19

20 A hármasnál rosszabbul értékelt 248 válaszadónkat (31,1%) most zárt kérdés formájában kérdeztük meg, hogy mitől tartanak leginkább. Az alábbi válaszokat gyűjtöttük össze az említések gyakorisága sorrendjében (N=248 fő): A környezetre és az egészségre gyakorolt lehetséges hatások 111 fő 44,8% A működés során bekövetkező radioaktív szivárgás kockázata 102 fő 41,1% A hulladéknak a tároló helyszínre történő szállítása 23 fő 9,3% Egy terroristatámadás okozta kockázat 7 fő 2,8% A helyi ingatlanok árának jelentős csökkenése 5 fő 2,0% 5. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló hatásai A tároló működésének hatásait 2015-ben is több szempontból vizsgáltuk. Megnéztük mi a vélemény arról származtak-e előnyök, és ha igen, akkor mik a tároló üzembe helyezése kapcsán. Emellett az esetleges hátrányokra is rákérdeztünk. A vizsgálat során külön kezeltük a település szinten, valamint személy szerint (illetve a család, háztartás szintjén) megmutatkozó előnyöket és hátrányokat. Felmértük a munkahelyteremtés szemszögéből megmutatkozó várakozásokat is Elvárások a települések önkormányzatától a telephely működésével kapcsolatosan A telephely működésével összefüggésben a helyi lakosság elsősorban az érintett települések önkormányzatától a lakosság tájékoztatását várja el. 18. számú táblázat A működéssel kapcsolatban az az önkormányzattól várt lépések említési gyakorisága elvárások a lakosság tájékoztatása 715 fő 89,4% 85,0% lakossági ellenőrző bizottság felállítása 292 fő 36,5% 38,6% a település anyagi érdekeinek érvényre juttatása 284 fő 35,5% 44,1% a telephely megtekinthetősége 167 fő 20,9% 17,1% semmilyen elvárást nem támaszt 24 fő 3,0% 5,2% egyéb 3 fő 0,4% 0,3% Megjegyzés: egy-egy személy több forrást is megadhatott. A válaszadók közül 3 fő egyéb elvárásokat is említett: tudósok bevonása 1 fő biztonság 1 fő kirándulások szervezése 1 fő 5.2. A tároló hatása az adott települések fejlődésére Megkérdeztük idén is válaszadóinkat arról, hogy szerintük milyen hatást gyakorol a létesítmény a település fejlődésére. A felkínált válaszlehetőségek nem változtak: 20

21 nagy fejlődésnek indult kicsit fejlődött nem volt hatással a fejlődésre visszafejlődött Az emberek többsége szerint továbbra is bizonyos mértékű (nagy, illetve kisebb) fejlődést eredményezett a település szempontjából a bánya működése hoz viszonyítva csökkent azok hányada, akik fejlődést tulajdonítanak azoknak az időknek. 19. számú táblázat A létesítmény a települések fejlődésére gyakorolt hatásával kapcsolatos vélekedések megoszlása értékelés nagy fejlődésnek indult 278 fő 34,8% 40,9% kicsit fejlődött 270 fő 33,8% 35,9% nem volt hatással a fejlődésre 226 fő 28,2% 19,0% visszafejlődött 6 fő 0,8% 0,6% nem nyilatkozott 20 fő 2,4% 3,6% összesen 800 fő 100% 100% Az értékelések településenkénti megoszlását a 20. számú táblázat szemlélteti: 20. számú táblázat A létesítmény a települések fejlődésére gyakorolt hatásával kapcsolatos vélekedések megoszlása településenként (N=aki értékelt) település nagy fejlődés kis fejlődés stagnálás visszafejlődés Bátaapáti 63,1% 95,4% 36,9% 25,6% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Bátaszék 36,2% 25,7% 24,6% 42,4% 38,0% 31,3% 1,2% 0,6% Cikó 16,9% 17,0% 48,3% 60,2% 34,8% 20,5% 0,0% 2,3% Feked 60,0% 71,1% 40,0% 24,5% 0,0% 4,4% 0,0% 0,0% Mórágy 27,1% 64,3% 70,0% 30,0% 2,9% 5,7 0,0% 0,0% Mőcsény 34,0% 72,5% 40,0% 25,5% 26,0% 2,0% 0,0% 0,0% Véménd 13,8% 43,3% 42,2% 37,3% 42,2% 18,6% 1,7% 0,8% A nevesített skála válaszlehetőségeinek sorszámából statisztikai mutatókat számoltunk és háttérelemzéseket végeztünk. A főbb statisztikai mutatók: N átlag átlag2013 szórás minimum maximum módusz 780 1,95 1,78 0,