ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ФІЗИКИ. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK TÉMAKÖREI FIZIKÁBÓL (BSC szint)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ФІЗИКИ. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK TÉMAKÖREI FIZIKÁBÓL (BSC szint)"

Átírás

1 ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ФІЗИКИ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK TÉMAKÖREI FIZIKÁBÓL (BSC szint) Берегово / Beregszász, 014

2 ЗАТВЕРДЖУЮ Голови приймальної комісії: Й.Й. Сікура (ректор) І.І. Орос (президент) 014 року Kidolgozták a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Matematika tanszékének munkatárasai: Kohut Attila Pallay Dezső Pallay Ferenc Beregszászi István Kudlotyák Csaba Jóváhagyta: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felvételi Bizottsága. Dátum: Jegyzőkönyv száma:

3 Előszó A fizika írásbeli felvételi teszt feladatsora a középiskolai tananyagra épül. Ismertetőnk azoknak a főiskolára jelentkezőknek nyújt segítséget, akik egyik felvételi tantárgyként a fizikát választották. Ebben az ismertetőben bemutatjuk a kémia írásbeli vizsgán előforduló feladattípusokat, valamint segítségül bemutatunk egy mintatesztet is. A fizika felvételi teszt megírására 60 perc áll a jelentkezők rendelkezésére. A vizsgán összesen 00 pont érhető el, ebből 100 pont a jelentkezés értéke, s további 100 pont szerezhető a felvételi tesztvizsgán. Mindegyik tesztfeladat pontértéke és Sikeres felvételizést kívánunk!

4 Felvételi vizsgakövetelmények fizikából I. EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK A mozgás jellemzői: pálya, út, elmozdulás. Pálya: az a vonal, ami mentén halad a test. (Kör, egyenes vonal, cikcakk stb.) Elmozdulás: a kiindulási pontból a végpontba mutató vektor. Út: a pálya hossza. Jele: s, mértékegysége [s] si = 1 m(éter) Egyenes vonalú, egyenletes a mozgás, ha a pálya egyenes, a sebesség állandó. (Pl.: mozgólépcsőn álló ember.) sebesség = megtett út az út megtételéhez szükséges idő s m v = [v] t SI= 1 s átlagsebesség: akkor használjuk, ha a mozgás során változik a test sebessége. Egy test átlagsebessége az a sebesség, amellyel egyenletesen haladva ugyanannyi idő alatt ugyanannyi utat tesz meg, mint szakaszonként változó sebesség esetén. átlagsebes ség = összes megtett út összes eltelt idő v = átl Pillanatnyi sebesség: egy nagyon rövid időegységre számított átlagsebesség. s ö t ö út-idő grafikon: s v 3 v s a függvénygörbe az idő tengelyével szöget zár be v 1 <v <v 3 v 3 v v 3 : már volt kezdősebessége a testnek v : nem volt kezdősebesség v 1 : a test később indult, mint a többi v 1 v 1 t sebesség-idő grafikon: v a a 1 a 3 t a függvénygörbe a t tengellyel párhuzamos a 1 <a (a=gyorsulás) a 3 : a test a többihez (1-es és -es) ellenkező irányba mozog t elmozdulás-idő grafikon szakaszosan egyenletes mozgást végző test esetén: x A grafikonról leolvasható, hogy a test milyen sebességgel, mennyi utat tett meg, mikor állt, és visszafordulva milyen mozgást végzett. t 1

5 Példák: mozgólépcsőn álló ember, egyenletes sebességgel, egyenesen haladó autó, stb. Egyenes vonalú, egyenletesen változó a mozgás, ha a pálya egyenes, a sebesség pedig ugyanannyi idő alatt ugyanannyival változik. Az időegység alatti sebességváltozás lesz a test gyorsulása gyorsulás = sebességváltozás a sebességváltozáshoz szükséges idő v m a = [a] t SI= 1 s Az egyenletesen változó mozgással haladó test által megtett út egyenesen arányos az út megtételéhez szükséges idő négyzetével. (Ha v 0 =0) s~t s =állandó, a mérések szerint a gyorsulás fele t a ha v 0 0 s = v 0 t + t a v - v 0 ha v 0 =0 s = t s = v 0 t + t t v v = v 0 + a t s=megtett út v 0 s = v 0 t + t a=gyorsulás v e v 0 a = t=út megtételéhez v t v 0 t s = v 0 t + t szükséges idő v e =elért sebesség v 0 t v t v 0 =kezdősebesség s = + v 0 + v s = t út-idő grafikon: Előbb gyosult, majd lassult a test. s v 3 v v 1 s v 1 t sebesség-idő grafikon: v a 3 a a 3 >a >a 1 a v gyorsulás idő grafikon: t a 1 t t

6 Speciális eset a szabadesés. Akkor végez szabadesést a test, ha a gravitációs erőn kívül semmilyen más erő nem hat rá. Minden szabadon eső test gyorsulása egyforma. Ez a m gyorsulás az ún. gravitációs gyorsulás, jele: g, értéke (Kárpátalján): 9,81 s g értéke a Föld középpontjához közel nagy, ettől távolodva egyre kisebb az értéke. g s = v 0 t + t A szabadon eső test súlya: P = m g (Newton II. alapján) Galilei volt az, aki kísérleteket végzett a szabadeséssel. Megállapította, hogy minden elejtett tárgy (tömegétől függetlenül) ugyanakkora idő alatt ér le a földre. Ez akkor igaz, ha nincs légellenállás. Példák: feldobott, majd visszahulló kő (függőleges hajítás); lengőajtó (bár itta a pálya nem egyenes vonal); egyenletes gyorsulással gyorsuló autó; stb. Függőleges hajítás: emelkedés ideje = kezdőezdősség gravitációs gyorsulás t g A feldobás helyére a test akkora sebességgel érkezik vissza, mint a kezdősebesség volt, de az előjel ellentétes. Lejtőn mozgó test sebessége, gyorsulása: A test egyenletesen változó sebességgel halad mind felfelé, mind lefelé a lejtőn. (A súrlódási erő lehet akkora, hogy lefelé haladáskor a lejtőmenti mozgatóerővel egyensúlyt tartson, és akkor a test egyenletes sebességgel mozog.) A test gyorsulását a lejtőmenti mozgatóerő hozta létre, mely a test súlyának lejtővel párhuzamos összetevője. F m = P sinα, ahol: F m : a lejtőmenti mozgatóerő P: a test súlya α: a lejtő hajlásszöge A test gyorsulása F = m a felhasználásával: a = g sinα Mindez akkor igaz, ha a súrlódástól eltekintünk. Ha van súrlódás, a test mozgását gátolja a súrlódási erő. Fs = Fny μ. F ny a test súlyának lejtőre merőleges összetevője. F ny = P cosα. Tehát a súrlódási erő: F s = P μ cosα. A testet gyorsító erő: F m -F ny. Tehát a = g( sinα μ cosα) lesz a test gyorsulása, ha van súrlódás. em = v 0 II. PERIODIKUS MOZGÁSOK Periodikus: a mozgás (vagy annak részlete) bizonyos időközönként ismétlődik. (Periodikus=ismétlődő.) Egyenletes a körmozgás, ha a pontszerű test ugyanannyi idő alatt ugyanakkora körívet tesz meg. Ehhez kell egy olyan erő, amely a testet a kör közepe felé húzza. Ennek a neve: centripetális erő. v k : kerületi sebesség kerületi sebesség = ív idő v k = A teljes kört tesz meg a test, akkor i=k=rπ Egy kör megtételéhez szükséges idő (periódusidő): T i t 3

7 v k rπ =, ahol r a körpálya sugara T Fordulatszám: időegység alatt megtett körök száma. Jele: n vagy ν[ν] SI= s 1 = 1 Hz (Hertz) ν és T fordítottan arányosak ν ~ ν = 1 T rπ T 1 v k = = rπ = ν rπ T szögelfordulás jele:α α~t 1 T 1 T ~ ν ν t =állandó Az időegység alatti szögelfordulás ad egy ún. szögsebességet. α szögelfordulás = állandó = szögsebesség = t szögelforduláshoz szükséges idő szögsebesség jele:ω (omega) v Ha teljes a kör: α=360 o k =π rad ω = r π ω= = π ν T v k : nagysága állandó, iránya minden pillanatban más v k változó mennyiség v k változása: Δv van gyorsulás, és mindig a kör középpontja felé mutat. Neve: centripetális gyorsulás i α v k = ω r = r i = r α t t v v α v = v k α k v v = = a cp = v k ω k a t t t cp = a cp = r ω r α B v k A α a cp -t a centripetális erő (F cp ) hozta létre. Fcp = a cp m, ahol m a mozgó test tömege Minél közelebb van egymáshoz az A és a B pont, annál jobban látható, hogy Δv a kör közepe felé mutat Δv A centripetális erő egy olyan erő, amely a testet a kör közepe felé húzza. Ha a szögsebesség változik (egyenletesen változó körmozgás): szögsebesség változása Δω szöggyorsu lás = β = ehhez szükséges idő Δt a = r β, ahol a - a haladó mozgás gyorsulása; r - a körpálya sugara; β - a forgómozgás szöggyorsulása β szögelfordulás kiszámítása: α = ω0 t + t Példák: lemezjátszó, kerék pontjai; centrifuga; stb. Rezgőmozgás: egy test két pont között periodikusan mozog 4

8 Amplitudo szélső helyzet (áll) lassul egyensúlyi helyzet (v=max) szélső helyzet (áll) gyorsul x A Ha a kitérés-idő grafikon szinuszgörbe harmonikus rezgőmozgás (csillapítatlan rezgés, az amplitudo nem változik) Egyensúlyi helyzet t A rezgésidő (T): egy teljes rezgés megtételéhez szükséges idő Ha az amplitudo folyamatosan csökken, csillapított a rezgés. Amplitudo (A): A legnagyobb kitérés. Egyensúlyi helyzettől a szélső helyzet felé mutat. Kitérés (x): Egyensúlyi helyzettől való távolság. (Van iránya!) Frekvencia (ν): időegység alatti rezgések száma Periódusidő (T): egy teljes rezgés megtételéhez szükséges idő Harmonikus rezgőmozgás és az egyenletes körmozgás kapcsolata Minden harmonikus rezgőmozgáshoz található egy olyan egyenletes körmozgás, amelynek érintőre vett vetülete ugyanazt a mozgást végzi, mint a harmonikus rezgőmozgás. Ennek segítségével adható meg a harmonikus rezgőmozgás kitérése, sebessége, gyorsulása. 5

9 v k α a cp α: körmozgásnál szögelfordulás, rezgőmozgásnál fázisszög a v szélső helyzet x egyensúlyi helyzet A rezgő test kitérése: x = A sin(ω t + α 0 ) A rezgő test sebessége: x = A ω cos(ω t + α0 ) x=kitérés A rezgő test gyorsulása: a = A ω sin(ω t + α v=sebesség 0 ) = -x ω a=gyorsulás A=amplitudo ω=körfrekvencia t=adott időpillanat α 0 =kezdőfázis (amennyit már elmozdult a középső helyzethez képest) A rezgő test saját rezgésideje: A rezgő test saját rezgésszáma: T = π 1 ν = π m k k m T=saját rezgésidő ν=saját rezgésszám m=a rezgő test sebessége k=rugóállandó l=inga fonalának hossza g=gravitációs gyorsulás Ha egy rezgő rendszert egyszeri erő hatására rezgésbe hozunk, akkor végzi az ún. saját rezgését. Ilyenkor a rendszer az ő saját rezgésszámával végzi a rezgést. Mindegy, hogy kicsit vagy nagyon térítem ki a rezgő testet, a rezgésszám ugyanaz. Ha a rendszert ismétlődően éri az erőhatás, kényszerrezgést végez. Ilyenkor a kényszerítő rezgésszámával kénytelen rezegni a rezgő rendszer. A kényszerrezgés speciális esete a rezonancia. Akkor alakul ki, ha a kényszerítő a rezgő rendszert a saját rezgésszámával kényszeríti rezegni. Ekkor az amplitudo olyan nagy lehet, hogy bekövetkezhet a rezonanciakatasztrófa. Pl.: Tacoma híd katasztrófája: a szél oldalról fújta a hidat, és rezonanciára kényszerítette Hídon nem lépnek egyszerre a katonák, nehogy rezonancia következzen be. 6

10 A saját rezgésszám f Inga mozgása: szélső helyzet szélső helyzet egyensúlyi helyzet Inga lengésideje: T = π l g A mechanikai energia megmaradása rezgőmozgásnál: A rugalmas energia és a mozgási energia összege állandó. 1 1 kx + mv = állandó III. SÚRLÓDÁS, KÖZEGELLENÁLLÁS A súrlódás egymással érintkező testek közt lép fel. A súrlódás oka a felületek érdessége. Így a súrlódási erő függ az érintkező felületek minőségétől. Fajtái: Tapadási súrlódás: egymással érintkező, egymáshoz képest nyugalomban lévő testek között lép fel. A tapadási súrlódási erő jele: F s0, iránya mindig ellentétes a húzóerő irányával. F s0 F h ellenereje egyészen az elmozdulásig. Nagysága a nulláról nő egészen a maximális értékig, amit a test megmozdulásakor ér el. F s0 =F h F s0 = μ 0 F ny ahol μ 0 : a tapadási súrlódási együttható F ny : a felületre merőleges nyomóerő Csúszási súrlódás: egymással érintkező, egymáshoz képest elmozduló testek között lép fel. A csúszási súrlódási erő jele: F s, iránya ellentétes a test sebességének irányával. F s = μ Fny ahol μ : a csúszási súrlódási együttható F ny : a felületre merőleges nyomóerő 7

11 μ 0 és μ függ: az érintkező felületek anyagi minőségétől és az érintkező felületek kidolgozottságától Gördülő ellenállás: a két érintkező felület közül legalább az egyik gördülni képes (pl.: gömb vagy henger) F görd = μ g Fny ahol μ g : a gördülési ellenállási tényező F ny : a felületre merőleges nyomóerő ugyanazon testek esetén μ 0 > μ > μ g tehát Fs 0 > F s > F g Közegellenállás: Akkor lép fel, amikor egy testet gázban vagy folyadékban mozgatunk. A közegellenállás függ a közeg sűrűségétől, a test alakjától, a test és a közeg egymáshoz viszonyított sebességétől (F köz négyzetesen arányos a sebességgel). A közegellenálláskor fellépő erő kiszámítása: F k =-6πηrv rel (gömb alakú test), illetve nagyobb 1 sebességek és tetszőleges alakú test esetén: F = -k Sρ υ v, ahol η: a folyadék dinamikai viszkozitása v rel : a test közeghez viszonyított sebessége r: a gömb sugara υ = v rel ρ: a közeg sűrűsége S: a mozgásirányra merőleges legnagyobb keresztmetszet k: a formatényező k A súrlódás lehet hasznos is, de káros is. Hasznos: így tudunk járni, fékezni az autóval, írni tollal/ceruzával, megfogni valamit, stb. A súrlódási erő növelhető az érintkező felületek érdesítésével. Pl. az autó kerekének rovátkái, érdesített aszfalt, stb. Káros: a súrlódó felületek kopnak, erőt kell kifejteni, hogy valamit el tudjunk húzni, stb. A súrlódási erő csökkenthető, ha az érintkező felületek érdességét csökkentjük. Pl. olajozás/zsírozás a mechanikai műszereknél, stb. Ha egy testet meg akarunk mozdítani, először a tapadási súrlódási erőt kell kifejtenünk. Mivel a csúszási súrlódási erő ennél kisebb érték, a test egyenletes mozgatásához ezután már kisebb erő is elegendő. Ilyenkor a csúszási súrlódási erő és a miáltalunk kifejtett húzóerő egyensúlyt tart. A test gyorsításához ennél nagyobb erővel kell húznunk a testet. Ha van súrlódás, és egy testen munkát végzünk, a súrlódást is le kell győznünk, így több munkát kell végeznünk. Ez a munka ált. nem a hasznos munka. rel IV. GÁZOK TULAJDONSÁGAI, HŐTÁGULÁSA, IDEÁLIS GÁZ A gázok tulajdonságai 1. A részecskék egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek az ütközések között rendkívül nagy sebességgel ( m/s). Állandó és rendezetlen mozgásban vannak a részecskék 3. A részecskék pillanatnyi sebességének átlaga állandó egy adott hőmérsékleten. Ha a hőmérséklet nő, a sebességek átlaga is megnő 4. A gázok kitöltik a rendelkezésükre álló teret. 8

12 5. Összenyomhatók, egy bizonyos nyomást elérve cseppfolyósíthatók 6. Nincs önálló alakjuk és térfogatuk 7. A különböző minőségű gázok egymással keverednek (a hőmérséklettől függő keveredés a diffúzió) 8. A gázrészecskék sokaságát jellemző fizikai mennyiségeket állapotjelzőknek nevezzük. Ha a gázok mennyisége adott, az állapotjelzők: p (nyomás), T (hőmérséklet), V (térfogat). Gázok hőtágulása Állandó nyomás mellett keressük a gázok térfogata és hőmérséklete közti kapcsolatot. Tapasztalat szerint, ha kétszeresére emelem a gáz hőmérsékletét, kétszeresére nő a térfogata is. A térfogat a hőmérséklettel egyenes arányban nő. Többféle minőségű gázzal elvégezve a kísérletet, ábrázolva a gáz térfogatát a hőmérséklet függvényében: V H A grafikonból adódik, hogy a különböző minőségű gázok egyenesei egy pontban (- O 73 0 C) érik el a hőmérséklet tengelyét, ezért célszerű ezt a pontot abszolút 0 foknak CO nevezni Kelvin hőmérsékleti skála C T állandó T ( 0 C) Ideális gáz Ideális a gáz, ha: - Adott térfogatban azonos részecskék vannak, melyek között semmilyen (vonzó-taszító) kölcsönhatás nincs. - A részecskék mérete kicsi a köztük levő távolsághoz és a tartály méretéhez képest. - A részecskék állandó mozgásban vannak, és mozgásuk során rugalmasan ütköznek egymáshoz és a tartály falához. - A tartály falai tökéletesen merevek. Az ideális gázok tulajdonságait legjobban a nemesgázok közelítik meg. A ideális gáz állapotegyenlete: p V = ν R T, ahol p: a gáz nyomása V: a gáz térfogata ν: a gáz anyagmennyisége (mol-ban) T: a gáz hőmérséklete R: egyetemes gázállandó, értéke: 8,314 A hőmérséklet értelmezése J mol K A gázok Kelvin fokokban mért hőmérséklete egyenesen arányos a gázrészecske átlagos mozgási energiájával. Ebből következik, hogy a hőmérséklet a gázrészecske átlagos mozgási energiájával értelmezhető. 1 3 m v átl = k T A nyomás értelmezése 9

13 p V = 3 N E m p V = 3 Σ E m Az ideális gáz nyomásának és térfogatának szorzata a gáz összes részecskéjének mozgási energiájának /3-ad része. Hőmérsékleti skálák: Celsius hőmérsékleti skála: alappontok: víz fagyása 0 o C, víz forrása 100 o C Kelvin hőmérsékleti skála: alappontok: 0 K abszolút 0 hőmérséklet -73 o C a beosztás olyan, mint a Celsius skálánál Farenheit hőmérsékleti skála: alappontok: 0 o F: sók oldásával előállítható akkori legkisebb hőmérséklet (kb. -17,7 o C) 100 o F: az ember testhőmérséklete (kb. 37,7 o C) Reamur hőmérsékleti skála: alappontok: 0 o R=0 o C és 80 o R=100 o C az alkohol térfogatváltozásából indult ki. V. HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK Háromféle halmazállapot létezik: szilárd, folyékony és gáz. (A negyedik a plazma, de erről nem tanultunk.) Latens hő: olvadáspontnál, forráspontnál melegítjük az anyagot, de a hőmérséklete nem változik addig, amíg az összes anyag el nem olvad/el nem párolog. Olvadás(szilárd folyékony) és Fagyás(folyékony szilárd): Az olvadás folyamata kristályos anyagoknál: melegítés: a hőmérséklet emelkedik egészen az olvadáspontig Q1 = csz m T, ahol Q a szilárd anyag által felvett hőenergia, c sz a szilárd anyag fajhője, m a melegített test tömege, ΔT a hőmérséklet-változás. Elértük az olvadáspontot. Ekkor további melegítésre nem változik az anyag hőmérséklete, de elindul az olvadás folyamata. A felvett energia a kémiai kötések felbontásához szükséges. Q = Lolv m, ahol Q az olvadás/fagyás során felvett/leadott hőenergia, L olv a fajlagos J olvadáshő, m a megolvadt/megfagyott anyag tömege. L fagy =-L olv [L olv ]= 1 kg ha minden szilárd anyag elolvadt, és tovább melegítjük a folyadékot, a forráspontig nincs halmazállapot-változás, hanem az anyag hőmérséklete nő. A melegítés során felvett hő: Q3 = cf m T, ahol Q a folyékony anyag által felvett hőenergia, c f a folyékony anyag fajhője, m a melegített test tömege, ΔT a hőmérséklet-változás. Párolgás(folyékony gáz) és Lecsapódás(gáz folyékony): A párolgás egy speciális esete a szublimáció, amikor a szilárd fázis közvetlen gáz halmazállapotúvá alakul. Szublimálnak a következő anyagok: jód, kén, kámfor, szárazjég, mentol, poszfor, naftalin. Minden anyag minden hőmérsékleten párolog, de minél magasabb a hőmérséklet, a párolgás sebessége annál nagyobb. A párolgás sebessége függ: - a hőmérséklettől - az elpárolgott részecskék áramlási sebességétől - a párolgó anyag minőségétől. 10

14 Párolgás során a párolgó anyag hőmérséklete mindig csökken. Ennek oka az, hogy azok a részecskék tudnak kilépni a folyadékból vagy szilárd anyagból, amelyek energiája nagyobb, mint az átlagé. A kisebb energiájú részecskék maradnak vissza, így az anyag hőmérséklete is alacsony. Forrás: a párolgás egy speciális esete, melynek során a folyadék nemcsak a felszínén, hanem a belsejében is párolog. A forráskor a felszínre jövő buborékban az adott anyag gőze van. A forrásban lévő folyadék hőmérséklete állandó, de ahhoz, hogy forrásban tartsuk, energiát kell befektetni. Q 4 = Lforr m, ahol Q az forrás/lecsapódás során felvett/leadott hőenergia, L f a fajlagos J forráshő, m az elforrt/lecsapódott anyag tömege. L lecs =-L forr [L forr ]= 1 kg A forráspont függ a folyadék minőségétől és a külső nyomástól. A forrás akkor indul el, ha a buborékban levő gőz nyomása megegyezik a külső levegő nyomásával. A halmazállapotváltozások grafikonja: VI. ÁLLAPOTJELZŐK, TERMODINAMIKUS EGYENSÚLYOK, TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK Állapotjelzők Az állapotjelzők határozzák meg a gázrészecskék összességének fizikai tulajdonságait. p: nyomás (Pa) T: hőmérséklet (K) V: térfogat (m 3 ) n: anyagmennyiség (mol) Az ún. állapotsík használata a gázoknál Állapotsík: olyan Descartes-féle koordináta rendszer, amelynek tengeyeit egy-egy állapotjelző alkotja. Speciális állapotváltozások: - állandó a hőmérséklet: izotermikus folyamat - állandó a nyomás: izobár állapotváltozás - állandó a térfogat: izochor állapotváltozás - körfolyamat: olyan állapotváltozás, ahol a folyamatok során a gáz visszatér a kiindulási állapotába. A különböző fajta (p-v; p-t; V-T) diagramokat átrajzolhatjuk egy másikba. A termodinamika I. főtétele A gáz belső energiájának változása megegyezik a hőközlés és a végzett munka összegével. E b = Q + A A = p ΔV 11

15 Q +, ha a rendszer felvesz hőenergiát A +, ha külső erő végzi a munkát Q -, ha a rendszer lead hőenergiát A -, ha a gáz végzi a munkát Ha zárt a rendszer, akkor nincs a környezetével semmilyen kapcsolatban, vagyis se hőcsere nincs, se munkavégzés nem történhet. Q=0 A=0 ΔE b =0 Adiabatikus az állapotváltozás, ha a rendszer és a környezete közt nincs hőcsere. Q=0 ΔE b =A Ekkor a rendszeren végzett munka megnöveli a gáz belső energiáját (a hőmérséklet nő), ha a gáz végez munkát, ezt a belső energiájának rovására teszi (a hőmérséklet csökken). Ha nyitott a rendszer, de a folyamat során a gáz visszatér a kezdeti állapotába, vagyis körfolyamat történik, a belső energia nem változhat. Izochor folyamatnál a termodinamika I. főtétele: V=állandó ΔV=0 A=0 ΔE b =Q Izobár folyamatnál a termodinamika I. főtétele: p=állandó van ΔV, A, Q, ΔE b E Q - A Q p b = = C p p C p C V = n ΔT R mólhő = fajhő moláris tömeg Robert-Mayer egyenlet Izotermikus folyamatnál a termodinamika I. főtétele: T=állandó ΔE b =0 Q + A = 0 Q = -A vagy A = -Q Adiabatikus folyamatnál a termodinamika I. főtétele: Nem történik hőcsere Q=0 ΔE b =A Ha A +, E b megnő Ha A-, E b csökken A termodinamika II. főtétele A környezetüktől elszigetelt rendszerekben önmaguktól olyan irányú folyamatok játszódhatnak csak le, amelyek a rendszert egyensúlyi állapotához közelebb viszik. A kiegyenlítődésre törekvő állapotjelzők: p és T A magukra hagyott rendszerekben olyan folyamatok játszódnak le, amelyek a rendszerben a rendezetlenséget, véletlenszerűséget növelik. Energiaátalakítás: meleg anyagok (pl. vízgőz) hűtésével a felszabaduló energiát elektromos energává alakítani. Az energiaátalakítók minőségét a hatásfokkal írhatjuk le: kimenő hasznos munka hatásfok = bemenő energia, azaz a bemenő energia hányad része lesz hasznosítható. Pl.: gőzturbina bekerülő gőz: magas hőmérséklet (T m ) Q m kimenő víz: alacsony hőmérséklet (T a ) Q a η = kimenő hasznos munka Q m Qa Qa = = 1 bemenő energia Q m Q m ez minden ideális hőerőgépre érvényes. Bárhogy tökéletesítjük is a gépeket T m növelésével vagy T a csökkentésével, η max <1, azaz Q m - met nem lehet teljesen hasznos munkává alakítani. Periodikus folyamatban hőenergiát nem lehet maradéktalanul mechanikai energiává alakítani. 1

16 Ha η max =1 (100%), akkor T a = 0K, de a termodinamika III. főtétele kimondja, hogy ezt a hőmérsékletet véges számú lépésben nem érhetjük el. A termodinamika főtételeit kísérleti úton állapították meg, ellenpéldát eddig nem találtak. A gázok törvényszerűségei Boyle-Mariotte törvény: adott mennyiségű gáznak állandó hőmérsékleten a nyomása fordítottan arányos a térfogatával. nyomás térfogat = állandó p V = állandó p V = p 1 1 V Ha ábrázoljuk adott hőmérsékleten a gáz nyomása és térfogata közötti összefüggést, akkor hiperbolát kapnk: p T 1 <T <T 3 V T 3 T T1 Gay-Lussac I. törvénye: adott mennyiségű gáznak állandó nyomáson a térfogata egyenesen arányos a Kelvin fokokban mért hőmérséklettel. V V = 1 V állandó = T T1 T V p 3 p V p 1 p 3 <p <p 1 p 1 V1 = p V V 1 T állandó T (K) V 1 <V p 1 >p Charles törvénye vagy Gay-Lussac II. törvénye: adott mennyiségű gáznak állandó térfogaton a nyomása egyenesen arányos a Kelvin fokokban mért hőmérsékletével. p p = 1 p állandó = T T1 T p V 3 V V 3 <V <V 1 p V = p 1 1 V p p 1 V 1 p 1 <p V 1 >V p1 V1 = p V V 1 V = T 1 T T állandó T (K) A három törvényből következik, hogy adott mennyiségű gáz nyomásának és térfogatának szorzata egyenesen arányos a Kelvin fokokban mért hőmérsékletével. Ez az egyesített gáztörvény. p V p1 V1 p V = állandó = T T T 1 13

17 p 1 = T 1 p T VII. ELEKTROSZTATIKA Elektrosztatikai alapjelenségek Kísérletek: 1, Dörzsölésnél az összedörzsölt testek ellentétes töltésűek lesznek. Ha fésűt és szőrmét/selyempapírt dörzsölünk össze, a fésű lesz - töltésű, a selyempapír + töltésű. Ha a - fésűt semleges, apró selyempapírdarabkákhoz közelítjük, magához vonzza azokat. A jelenség magyarázata: a fésűn lévő - többlettöltések a kis selyempapírok - töltéseit eltaszították, a helyben maradt + töltéseket pedig vonzották., Csapból folyó vékony vízsugárhoz közelítjük a megdörzsölt fésűt. A vízsugár elhajlott a fésű felé. 3, Ping-pong labdás kísérlet: földelt 1 grafittal (vezetővel) bevont ping-pong labda töltött fésű (-) fémdoboz szigetelő (műanyag) Mi történik? - elektromos megosztás -ben - elektromos megosztás a labdában - a labda -hez csapódik, felvesz negatív töltést, így a fémdobozzal taszítják egymást - a labda átlendül, és -höz érve leadja töltésfeleslegét a földbe - az egész kezdődik elölről 4, Fémhálós kísérlet: a megdörzsölt fésűt hozzáérintettük a fémhálóhoz, így a felületek arányában eloszlanak a - töltések, tehát a hálóra is átvándorolnak. Ha a hálót kör alakban hajlítottuk meg, az összes külső kis csík felemelkedett. Ha S alakba hajlítottuk át, a külső íven felálltak, a belsőn lelapultak a csíkok. Ennek az az oka, hogy a többlettöltések mindig a testek külső felületén helyezkednek el, mert így vannak egymástól a legtávolabb. 5, Elektroszkópok: megdörzsölt, - tültésű fésűvel közelítünk hozzá, így a fémszálak szétállnak. Ha elvesszük, viszamennek alaphelyzetbe. Ha a fésűt hozzá is érintjük, a fémszálak elvétel után is egymástól távol maradnak. 6, Ha egy töltött és egy semleges elektroszkópot összeérintünk - száraz fával: akkor nem történik semmi, tehát a száraz fa szigetelő - műanyaggal: nem történik semmi, tehát a műanyag szigetelő - fémmel: a két elektroszkópon a fémcsíkok azonos mértékben állnak szét, tehát a fém tökéletes vezető. A vezető/szigetelő tulajdonság azonban függ a hőmérséklettől és a feszültségtől. 14

18 7, Elektroszkóphoz - töltésű fésűt közelítünk, tehát elektromos megosztás jön létre benne. Az elektroszkópot a kezünkkel földeljük, tehát a - töltéseket elvezetjük róla. Ha egyszerre elvesszük a fésűt és a kezünket, a fémcsíkok szétállnak, ugyanis + töltésűek lettek. Ha ezután ismét a - fésűvel közelítünk, a fémlapok ismét lezuhannak egymás mellé, mert lent a töltések kiegyenlítődtek. Coulomb törvénye A töltés jele: q [q] SI=1C (Coulomb) q r A töltések között ható erő egyenesen arányos a töltések nagyságával, és fordítottan arányos a töltések közti távolság négyzetével, és függ a köztük levő tér anyagi minőségétől. q1 q F = k, ahol r F: a töltések közt ható erő k: a töltések közti tér anyagi minőségére jellemző állandó. Ha ez a tér levegő vagy vákuum, 9 N m értéke 9 10 C q 1, q : töltések r: q 1 és q közti távolság q 1 Az elektromos mező, a térerősség Az elektrosztatikai kísérletekből látható, hogy minden töltött test körül elektromos tér, elektromos mező alakul ki (elektromos erőtér). Először a - töltésre hat, azt eltaszítja, aztán a +-ra, azt vonzza. Az elektromos mező az elektromos töltésekre erőt fejt ki. (Azokra a töltésekre, amelyek a mezőben vannak.) Az elektromos mező jellemzésére az ún. térerősséget használjuk. Egy töltött gömb körül olyan elektromos mező, tér jön létre, amely a töltött gömbtől távolodva egyre gyengébb. De egy adott távolságra a töltött gömbtől az elektromos tér erőssége minden pillanatban ugyanakkora. E A + A E B B Az A pontba rajzolt vektor megadja a töltött gömb elektromos terének ún. térerősségét. E A = E B E C < E A C + E C 15

19 Az elektomos mezőt pl. elektroszkóppal vagy egy másik töltés segítségével mutathatjuk ki. A térerősség jele: E A térerősség méréséhez egy ún. próbatöltést használnak, és mérik az adott pontba helyezett próbatöltésre ható erőt. Próbatöltés jele: q o q r A + q o E A r q + + B q q F o A q FA = k = k = E A r qo r q q F o B q FB = k F B = FA = k = E B r qo r próbatöltésre ható erő Fq térerösség = E = próbatöltés qo q EA = k ahol q az elektromos mező létrehotója, r a q-tól való távolság r N [E]= 1 vektormennyiség C Az elektromos mező szemléltetésére az erővonalakat használjuk. Az erővonalak olyan képzeletbeli görbék, melyek érintői a görbék egyes pontjaiban az ottani térerősségvektor irányába mutatnak. E A E B Az erővonalak a + töltésektől indulnak és a - töltéseken végződnek, és nem metszik egymást, mert akkor nem lehetne értelmezni őket. (A + töltésre ható erő irányába mutatnak.) Annyi erővonalat rajzolunk fel, hogy számuk egyenlő legyen az adott felületen érvényes térerősség nagyságának mérőszámával. A mező erősségét az erővonalak sűrűsége jellemzi. 16

20 Két egyenlő nagyságú pozitív töltés terének erővonalai Két egyenlő nagyságú, különnemű töltés terének erővonalai (Inhomogén elektromos tér) Részecskék rendeződése két lemez között. + - Homogén elektromos tér alakul ki. Ebben az elektromos térerősség nagyság és irány szerint ugyan akkora minden pontban. Síkkondenzátor Lemezek közti feszültség: U = E d ; ahol E-a lemezek közti térerősség q Kondenzátor kapacitása: C = ; ahol q-az egyik lemezen levő töltések száma U S C = ; ahol d-a lemezek közti távolság; S-a lemezek felülete 4π k d 1 Kondenzátor elektromos terének kapacitása: Energia = C U Az elektromos mező munkája Homogén elektromos mezőben: d A B q + b C Ha A pontból B pontba mozdítja el az elektromos mező a + töltést, akkor a mező munkát végez (A AB ). A = F s cosα = F d A AB 17

21 F = E q A AB = E q d A AC A AC A AC = = = F s cosα F E d cosα q d cosα = cosα = F d d s s = d cosα A CB = F b cosα cos90 o = 0 A CB = 0 A pontból C pontba a mező munkája ugyanannyi, mintha A-ból először B-be, utána C-be menne a próbatöltés. Tehát az elektromos mezőben végzett munka független az út hosszától, csak a két pont helyzetétől függ. Ezeket a mezőket konzervatívnak nevezzük. A B-ből C-be való mozgatás ekvipotenciális felületen (azonos potenciálú felület) történt. Az ezen való mozgatáshoz nincs szükség munkára. A AB = E q d A AB = E d = állandó q Mivel E d állandó, a munka egyenesen arányos a töltéssel. Ez a hányados jellemzi az A és A B pont közti ún. feszültséget. U = AB AB q VIII. AZ ELEKTROMOS ÁRAM Az elektromos áram Elektromos áram: töltések egyirányú áramlása. Áramerősség: időegység alatt a test keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség. A töltés jele: q [q] SI=1C (Coulomb) Áramerősség jele: I áramerössé g = Az áram hatásai töltésmennyiség áramlási idő I = q t [I] SI=1A (Amper) 1, Mágneses hatás Ha tekercshez telepet kapcsolunk, mágnesként viselkedik, mágnesnek tekinthető. (Pl.: vonzza a vasat.), Fényhatás Ha izzót telephez kapcsolunk, megindul a töltések vándorlása. Ezek a vékony huzalban súrlódnak, így hő keletkezik. Egy bizonyos hőmérséklet után a fémszál izzik, tehát világít. 3, Hőhatás a -es pontban leírtak alapján 4, Kémiai hatás (elektrolízis) 5, Élettani hatás (áramütés, izomgörcs) A vezetők ellenállása, Ohm törvénye 18

22 A vezető két vége közti feszültség egyenesen arányos a vezetőn áthaladó áram erősségével. (Ez Ohm törvénye.) Az előző állításból következik, hogy a feszültség és az áthaladó áram hányados állandó, és megadja az adott fogyasztó ún. ellenállását. Az ellenállás jele: R U R = [R] SI=1Ω (Ohm) I Huzal ellenállása: R = ρ l S Az ellenállás a hőmérséklet növelésével arányosan nő. Az ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása ρ-huzal fajlagos ellenállása l-huzal hossza S-huzal keresztmetszete Soros kapcsolásnál: - a fogyasztókon áthaladó áramerősség egyforma (I=állandó) - a fogyasztók végpontjai közti feszültségek összege megegyezik a telep végpontjai közti feszültséggel (U 1 +U +U 3 =U) - U1 = R 1 I U = R I U 3 = R 3 I R1 I + R I + R 3 I = R I R 1 +R +R 3 =R Ha a sorba kapcsolt fogyasztók ellenállását összeadjuk, akkor megkapjuk annak a fogyasztónak az ellenállását, ami a sorba kapcsoltak helyére kötve ugyanolyan áramerősséget eredményez. Ez az eredő ellenállás. Párhuzamos kapcsolásnál: - az egyes fogyasztók végpontjai közti feszültség megegyezik a telep végpontjai közti feszültséggel (U 1 =U =U 3 =U) - a főágakban folyó áram erőssége megegyezik a mellékágakban folyó áramerősségek összegével (I 1 +I +I 3 =I) U U U U az eredő ellenállás: = + + = + + (Ez a legkisebb R eredő R1 R R 3 R eredő R1 R R 3 ellenállásnál is kisebb lesz.) Ohm törvénye teljes áramkörre 19

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz? Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

1. Elektromos alapjelenségek

1. Elektromos alapjelenségek 1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 27. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 27. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

Elektrosztatika tesztek

Elektrosztatika tesztek Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverő kis papírdarabkákat messziről magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. 1. rész Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni

Részletesebben

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015 Javítási útmutató Fizika felmérő 2015 A tesztkérdésre csak 2 vagy 0 pont adható. Ha a fehér négyzetben megadott választ a hallgató áthúzza és mellette egyértelműen megadja a módosított (jó) válaszát a

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben 1. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek,

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt.

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt. 1. Statikus elektromosság Dörzsöléssel a testek elektromos állapotba hozhatók. Ilyenkor egyik testről töltések mennek át a másikra. Az a test, amelyről a negatív töltések (elektronok) átmennek, pozitív

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Hallgatói Alapítvány FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - A -

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Hallgatói Alapítvány FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - A - FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - A - HALLGATÓ NEVE: CSOPORTJA: Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc A feladatsor megoldásához kizárólag Négyjegyű Függvénytáblázat és szöveges információ megjelenítésére

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

GYIK mechanikából. (sűrűségmérés: - tömeg+térfogatmérés (akár Arkhimédész-törvény segítségével 5)

GYIK mechanikából. (sűrűségmérés: - tömeg+térfogatmérés (akár Arkhimédész-törvény segítségével 5) GYIK mechanikából 1.1.1. kölcsönhatás: két test vagy mező egymásra való, kölcsönös hatása mozgásállapot: testek azon állapota, melynek során helyük megváltozik (itt fontos a mozgó test tömege is!) tömegmérések:

Részletesebben

Munka, energia, teljesítmény

Munka, energia, teljesítmény Munka, energia, teljesítmény Ha egy tárgyra, testre erő hat és annak hatására elmozdul, halad, megváltoztatja helyzetét, akkor az erő munkát végez. Ez a munka annál nagyobb, minél nagyobb az erő (F) és

Részletesebben

Gáztörvények tesztek

Gáztörvények tesztek Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata MÁGESESSÉG Türmer Kata HOA? év: görög falu Magnesia, sok természetes mágnes Ezeket iodestones (iode= vonz), magnetitet tartalmaznak, Fe3O4. Kínaiak: iránytű, két olyan hely ahol maximum a vonzás Kínaiak

Részletesebben

Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő:

Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő: Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő: A rugalmas test (pl. rugó) megnyúlása egyenesen arányos a rugalmas erő nagyságával. Ezért lehet a rugót erőmérőnek

Részletesebben

Mágnesesség, indukció, váltakozó áram Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan

Mágnesesség, indukció, váltakozó áram Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan Mágnesesség, indukció, váltakozó áram Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

A középszintű fizika érettségi témakörei:

A középszintű fizika érettségi témakörei: A középszintű fizika érettségi témakörei: 1. Mozgások. Vonatkoztatási rendszerek. Sebesség. Az egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Az s(t), v(t), a(t) függvények grafikus ábrázolása, elemzése.

Részletesebben

A szilárd halmazállapotú anyag:

A szilárd halmazállapotú anyag: Az anyag belső szerkezete Az anyagok legtöbb tulajdonsága belső szerkezetükkel kapcsolatos. Légnemű anyag: Kis önálló részecskék (korpuszkulák) sokasága. A gázok részecskéi állandóan mozognak, rendezetlenül

Részletesebben

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek Keresés (http://wwwtankonyvtarhu/hu) NVDA (http://wwwnvda-projectorg/) W3C (http://wwww3org/wai/intro/people-use-web/) A- (#) A (#) A+ (#) (#) English (/en/tartalom/tamop425/0027_fiz2/ch01s03html) Kapcsolat

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 18. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Fizika példák a döntőben

Fizika példák a döntőben Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/ Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 14. Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fizika

Részletesebben

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h Továbbhaladás feltételei Fizika 10. g és h Általános: A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

mágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés

mágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés MÁGNESESSÉG A mágneses sajátságok, az elektromossághoz hasonlóan, régóta megfigyelt tapasztalatok voltak, a két jelenségkör szoros kapcsolatának felismerése azonban csak mintegy két évszázaddal ezelőtt

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszleetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali feér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. november 7. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Erők (rug., grav., súly, súrl., közegell., centripet.,), forgatónyomaték, egyensúly Rugalmas erő:

Erők (rug., grav., súly, súrl., közegell., centripet.,), forgatónyomaték, egyensúly Rugalmas erő: Erők (rug., grav., súly, súrl., közegell., centripet.,), forgatónyomaték, egyensúly Rugalmas erő: A rugalmas test (pl. rugó) megnyúlása egyenesen arányos a rugalmas erő nagyságával. Ezért lehet a rugót

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Atomfizika tesztek. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen?

Atomfizika tesztek. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen? Atomfizika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) Azonos tömegű ideális gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. b) Normál állapotú, 22,41 liter térfogatú ideális gázok 6. 10 23 db részecskét tartalmaznak.

Részletesebben

Érettségi témakörök és tételek fizikából, 2010

Érettségi témakörök és tételek fizikából, 2010 Érettségi témakörök és tételek fizikából, 010 01. tétel: A haladó mozgások - Egyenes vonalú egyenletes, és egyenletesen változó mozgások. Egyenes vonalú mozgások szuperpozíciója. - A mozgásokra jellemző

Részletesebben

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

Elméleti kérdések és válaszok

Elméleti kérdések és válaszok Elméleti kérdések és válaszok Folyamatosan bővül 9. évfolyam Tartalom 1. Értelmezd a következő fogalmakat: megfigyelés, kísérlet, modell!... 3 2. Mit nevezünk koordináta rendszernek és mit vonatkoztatási

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben