ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ФІЗИКИ. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK TÉMAKÖREI FIZIKÁBÓL (BSC szint)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ФІЗИКИ. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK TÉMAKÖREI FIZIKÁBÓL (BSC szint)"

Átírás

1 ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ФІЗИКИ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK TÉMAKÖREI FIZIKÁBÓL (BSC szint) Берегово / Beregszász, 014

2 ЗАТВЕРДЖУЮ Голови приймальної комісії: Й.Й. Сікура (ректор) І.І. Орос (президент) 014 року Kidolgozták a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Matematika tanszékének munkatárasai: Kohut Attila Pallay Dezső Pallay Ferenc Beregszászi István Kudlotyák Csaba Jóváhagyta: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felvételi Bizottsága. Dátum: Jegyzőkönyv száma:

3 Előszó A fizika írásbeli felvételi teszt feladatsora a középiskolai tananyagra épül. Ismertetőnk azoknak a főiskolára jelentkezőknek nyújt segítséget, akik egyik felvételi tantárgyként a fizikát választották. Ebben az ismertetőben bemutatjuk a kémia írásbeli vizsgán előforduló feladattípusokat, valamint segítségül bemutatunk egy mintatesztet is. A fizika felvételi teszt megírására 60 perc áll a jelentkezők rendelkezésére. A vizsgán összesen 00 pont érhető el, ebből 100 pont a jelentkezés értéke, s további 100 pont szerezhető a felvételi tesztvizsgán. Mindegyik tesztfeladat pontértéke és Sikeres felvételizést kívánunk!

4 Felvételi vizsgakövetelmények fizikából I. EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK A mozgás jellemzői: pálya, út, elmozdulás. Pálya: az a vonal, ami mentén halad a test. (Kör, egyenes vonal, cikcakk stb.) Elmozdulás: a kiindulási pontból a végpontba mutató vektor. Út: a pálya hossza. Jele: s, mértékegysége [s] si = 1 m(éter) Egyenes vonalú, egyenletes a mozgás, ha a pálya egyenes, a sebesség állandó. (Pl.: mozgólépcsőn álló ember.) sebesség = megtett út az út megtételéhez szükséges idő s m v = [v] t SI= 1 s átlagsebesség: akkor használjuk, ha a mozgás során változik a test sebessége. Egy test átlagsebessége az a sebesség, amellyel egyenletesen haladva ugyanannyi idő alatt ugyanannyi utat tesz meg, mint szakaszonként változó sebesség esetén. átlagsebes ség = összes megtett út összes eltelt idő v = átl Pillanatnyi sebesség: egy nagyon rövid időegységre számított átlagsebesség. s ö t ö út-idő grafikon: s v 3 v s a függvénygörbe az idő tengelyével szöget zár be v 1 <v <v 3 v 3 v v 3 : már volt kezdősebessége a testnek v : nem volt kezdősebesség v 1 : a test később indult, mint a többi v 1 v 1 t sebesség-idő grafikon: v a a 1 a 3 t a függvénygörbe a t tengellyel párhuzamos a 1 <a (a=gyorsulás) a 3 : a test a többihez (1-es és -es) ellenkező irányba mozog t elmozdulás-idő grafikon szakaszosan egyenletes mozgást végző test esetén: x A grafikonról leolvasható, hogy a test milyen sebességgel, mennyi utat tett meg, mikor állt, és visszafordulva milyen mozgást végzett. t 1

5 Példák: mozgólépcsőn álló ember, egyenletes sebességgel, egyenesen haladó autó, stb. Egyenes vonalú, egyenletesen változó a mozgás, ha a pálya egyenes, a sebesség pedig ugyanannyi idő alatt ugyanannyival változik. Az időegység alatti sebességváltozás lesz a test gyorsulása gyorsulás = sebességváltozás a sebességváltozáshoz szükséges idő v m a = [a] t SI= 1 s Az egyenletesen változó mozgással haladó test által megtett út egyenesen arányos az út megtételéhez szükséges idő négyzetével. (Ha v 0 =0) s~t s =állandó, a mérések szerint a gyorsulás fele t a ha v 0 0 s = v 0 t + t a v - v 0 ha v 0 =0 s = t s = v 0 t + t t v v = v 0 + a t s=megtett út v 0 s = v 0 t + t a=gyorsulás v e v 0 a = t=út megtételéhez v t v 0 t s = v 0 t + t szükséges idő v e =elért sebesség v 0 t v t v 0 =kezdősebesség s = + v 0 + v s = t út-idő grafikon: Előbb gyosult, majd lassult a test. s v 3 v v 1 s v 1 t sebesség-idő grafikon: v a 3 a a 3 >a >a 1 a v gyorsulás idő grafikon: t a 1 t t

6 Speciális eset a szabadesés. Akkor végez szabadesést a test, ha a gravitációs erőn kívül semmilyen más erő nem hat rá. Minden szabadon eső test gyorsulása egyforma. Ez a m gyorsulás az ún. gravitációs gyorsulás, jele: g, értéke (Kárpátalján): 9,81 s g értéke a Föld középpontjához közel nagy, ettől távolodva egyre kisebb az értéke. g s = v 0 t + t A szabadon eső test súlya: P = m g (Newton II. alapján) Galilei volt az, aki kísérleteket végzett a szabadeséssel. Megállapította, hogy minden elejtett tárgy (tömegétől függetlenül) ugyanakkora idő alatt ér le a földre. Ez akkor igaz, ha nincs légellenállás. Példák: feldobott, majd visszahulló kő (függőleges hajítás); lengőajtó (bár itta a pálya nem egyenes vonal); egyenletes gyorsulással gyorsuló autó; stb. Függőleges hajítás: emelkedés ideje = kezdőezdősség gravitációs gyorsulás t g A feldobás helyére a test akkora sebességgel érkezik vissza, mint a kezdősebesség volt, de az előjel ellentétes. Lejtőn mozgó test sebessége, gyorsulása: A test egyenletesen változó sebességgel halad mind felfelé, mind lefelé a lejtőn. (A súrlódási erő lehet akkora, hogy lefelé haladáskor a lejtőmenti mozgatóerővel egyensúlyt tartson, és akkor a test egyenletes sebességgel mozog.) A test gyorsulását a lejtőmenti mozgatóerő hozta létre, mely a test súlyának lejtővel párhuzamos összetevője. F m = P sinα, ahol: F m : a lejtőmenti mozgatóerő P: a test súlya α: a lejtő hajlásszöge A test gyorsulása F = m a felhasználásával: a = g sinα Mindez akkor igaz, ha a súrlódástól eltekintünk. Ha van súrlódás, a test mozgását gátolja a súrlódási erő. Fs = Fny μ. F ny a test súlyának lejtőre merőleges összetevője. F ny = P cosα. Tehát a súrlódási erő: F s = P μ cosα. A testet gyorsító erő: F m -F ny. Tehát a = g( sinα μ cosα) lesz a test gyorsulása, ha van súrlódás. em = v 0 II. PERIODIKUS MOZGÁSOK Periodikus: a mozgás (vagy annak részlete) bizonyos időközönként ismétlődik. (Periodikus=ismétlődő.) Egyenletes a körmozgás, ha a pontszerű test ugyanannyi idő alatt ugyanakkora körívet tesz meg. Ehhez kell egy olyan erő, amely a testet a kör közepe felé húzza. Ennek a neve: centripetális erő. v k : kerületi sebesség kerületi sebesség = ív idő v k = A teljes kört tesz meg a test, akkor i=k=rπ Egy kör megtételéhez szükséges idő (periódusidő): T i t 3

7 v k rπ =, ahol r a körpálya sugara T Fordulatszám: időegység alatt megtett körök száma. Jele: n vagy ν[ν] SI= s 1 = 1 Hz (Hertz) ν és T fordítottan arányosak ν ~ ν = 1 T rπ T 1 v k = = rπ = ν rπ T szögelfordulás jele:α α~t 1 T 1 T ~ ν ν t =állandó Az időegység alatti szögelfordulás ad egy ún. szögsebességet. α szögelfordulás = állandó = szögsebesség = t szögelforduláshoz szükséges idő szögsebesség jele:ω (omega) v Ha teljes a kör: α=360 o k =π rad ω = r π ω= = π ν T v k : nagysága állandó, iránya minden pillanatban más v k változó mennyiség v k változása: Δv van gyorsulás, és mindig a kör középpontja felé mutat. Neve: centripetális gyorsulás i α v k = ω r = r i = r α t t v v α v = v k α k v v = = a cp = v k ω k a t t t cp = a cp = r ω r α B v k A α a cp -t a centripetális erő (F cp ) hozta létre. Fcp = a cp m, ahol m a mozgó test tömege Minél közelebb van egymáshoz az A és a B pont, annál jobban látható, hogy Δv a kör közepe felé mutat Δv A centripetális erő egy olyan erő, amely a testet a kör közepe felé húzza. Ha a szögsebesség változik (egyenletesen változó körmozgás): szögsebesség változása Δω szöggyorsu lás = β = ehhez szükséges idő Δt a = r β, ahol a - a haladó mozgás gyorsulása; r - a körpálya sugara; β - a forgómozgás szöggyorsulása β szögelfordulás kiszámítása: α = ω0 t + t Példák: lemezjátszó, kerék pontjai; centrifuga; stb. Rezgőmozgás: egy test két pont között periodikusan mozog 4

8 Amplitudo szélső helyzet (áll) lassul egyensúlyi helyzet (v=max) szélső helyzet (áll) gyorsul x A Ha a kitérés-idő grafikon szinuszgörbe harmonikus rezgőmozgás (csillapítatlan rezgés, az amplitudo nem változik) Egyensúlyi helyzet t A rezgésidő (T): egy teljes rezgés megtételéhez szükséges idő Ha az amplitudo folyamatosan csökken, csillapított a rezgés. Amplitudo (A): A legnagyobb kitérés. Egyensúlyi helyzettől a szélső helyzet felé mutat. Kitérés (x): Egyensúlyi helyzettől való távolság. (Van iránya!) Frekvencia (ν): időegység alatti rezgések száma Periódusidő (T): egy teljes rezgés megtételéhez szükséges idő Harmonikus rezgőmozgás és az egyenletes körmozgás kapcsolata Minden harmonikus rezgőmozgáshoz található egy olyan egyenletes körmozgás, amelynek érintőre vett vetülete ugyanazt a mozgást végzi, mint a harmonikus rezgőmozgás. Ennek segítségével adható meg a harmonikus rezgőmozgás kitérése, sebessége, gyorsulása. 5

9 v k α a cp α: körmozgásnál szögelfordulás, rezgőmozgásnál fázisszög a v szélső helyzet x egyensúlyi helyzet A rezgő test kitérése: x = A sin(ω t + α 0 ) A rezgő test sebessége: x = A ω cos(ω t + α0 ) x=kitérés A rezgő test gyorsulása: a = A ω sin(ω t + α v=sebesség 0 ) = -x ω a=gyorsulás A=amplitudo ω=körfrekvencia t=adott időpillanat α 0 =kezdőfázis (amennyit már elmozdult a középső helyzethez képest) A rezgő test saját rezgésideje: A rezgő test saját rezgésszáma: T = π 1 ν = π m k k m T=saját rezgésidő ν=saját rezgésszám m=a rezgő test sebessége k=rugóállandó l=inga fonalának hossza g=gravitációs gyorsulás Ha egy rezgő rendszert egyszeri erő hatására rezgésbe hozunk, akkor végzi az ún. saját rezgését. Ilyenkor a rendszer az ő saját rezgésszámával végzi a rezgést. Mindegy, hogy kicsit vagy nagyon térítem ki a rezgő testet, a rezgésszám ugyanaz. Ha a rendszert ismétlődően éri az erőhatás, kényszerrezgést végez. Ilyenkor a kényszerítő rezgésszámával kénytelen rezegni a rezgő rendszer. A kényszerrezgés speciális esete a rezonancia. Akkor alakul ki, ha a kényszerítő a rezgő rendszert a saját rezgésszámával kényszeríti rezegni. Ekkor az amplitudo olyan nagy lehet, hogy bekövetkezhet a rezonanciakatasztrófa. Pl.: Tacoma híd katasztrófája: a szél oldalról fújta a hidat, és rezonanciára kényszerítette Hídon nem lépnek egyszerre a katonák, nehogy rezonancia következzen be. 6

10 A saját rezgésszám f Inga mozgása: szélső helyzet szélső helyzet egyensúlyi helyzet Inga lengésideje: T = π l g A mechanikai energia megmaradása rezgőmozgásnál: A rugalmas energia és a mozgási energia összege állandó. 1 1 kx + mv = állandó III. SÚRLÓDÁS, KÖZEGELLENÁLLÁS A súrlódás egymással érintkező testek közt lép fel. A súrlódás oka a felületek érdessége. Így a súrlódási erő függ az érintkező felületek minőségétől. Fajtái: Tapadási súrlódás: egymással érintkező, egymáshoz képest nyugalomban lévő testek között lép fel. A tapadási súrlódási erő jele: F s0, iránya mindig ellentétes a húzóerő irányával. F s0 F h ellenereje egyészen az elmozdulásig. Nagysága a nulláról nő egészen a maximális értékig, amit a test megmozdulásakor ér el. F s0 =F h F s0 = μ 0 F ny ahol μ 0 : a tapadási súrlódási együttható F ny : a felületre merőleges nyomóerő Csúszási súrlódás: egymással érintkező, egymáshoz képest elmozduló testek között lép fel. A csúszási súrlódási erő jele: F s, iránya ellentétes a test sebességének irányával. F s = μ Fny ahol μ : a csúszási súrlódási együttható F ny : a felületre merőleges nyomóerő 7

11 μ 0 és μ függ: az érintkező felületek anyagi minőségétől és az érintkező felületek kidolgozottságától Gördülő ellenállás: a két érintkező felület közül legalább az egyik gördülni képes (pl.: gömb vagy henger) F görd = μ g Fny ahol μ g : a gördülési ellenállási tényező F ny : a felületre merőleges nyomóerő ugyanazon testek esetén μ 0 > μ > μ g tehát Fs 0 > F s > F g Közegellenállás: Akkor lép fel, amikor egy testet gázban vagy folyadékban mozgatunk. A közegellenállás függ a közeg sűrűségétől, a test alakjától, a test és a közeg egymáshoz viszonyított sebességétől (F köz négyzetesen arányos a sebességgel). A közegellenálláskor fellépő erő kiszámítása: F k =-6πηrv rel (gömb alakú test), illetve nagyobb 1 sebességek és tetszőleges alakú test esetén: F = -k Sρ υ v, ahol η: a folyadék dinamikai viszkozitása v rel : a test közeghez viszonyított sebessége r: a gömb sugara υ = v rel ρ: a közeg sűrűsége S: a mozgásirányra merőleges legnagyobb keresztmetszet k: a formatényező k A súrlódás lehet hasznos is, de káros is. Hasznos: így tudunk járni, fékezni az autóval, írni tollal/ceruzával, megfogni valamit, stb. A súrlódási erő növelhető az érintkező felületek érdesítésével. Pl. az autó kerekének rovátkái, érdesített aszfalt, stb. Káros: a súrlódó felületek kopnak, erőt kell kifejteni, hogy valamit el tudjunk húzni, stb. A súrlódási erő csökkenthető, ha az érintkező felületek érdességét csökkentjük. Pl. olajozás/zsírozás a mechanikai műszereknél, stb. Ha egy testet meg akarunk mozdítani, először a tapadási súrlódási erőt kell kifejtenünk. Mivel a csúszási súrlódási erő ennél kisebb érték, a test egyenletes mozgatásához ezután már kisebb erő is elegendő. Ilyenkor a csúszási súrlódási erő és a miáltalunk kifejtett húzóerő egyensúlyt tart. A test gyorsításához ennél nagyobb erővel kell húznunk a testet. Ha van súrlódás, és egy testen munkát végzünk, a súrlódást is le kell győznünk, így több munkát kell végeznünk. Ez a munka ált. nem a hasznos munka. rel IV. GÁZOK TULAJDONSÁGAI, HŐTÁGULÁSA, IDEÁLIS GÁZ A gázok tulajdonságai 1. A részecskék egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek az ütközések között rendkívül nagy sebességgel ( m/s). Állandó és rendezetlen mozgásban vannak a részecskék 3. A részecskék pillanatnyi sebességének átlaga állandó egy adott hőmérsékleten. Ha a hőmérséklet nő, a sebességek átlaga is megnő 4. A gázok kitöltik a rendelkezésükre álló teret. 8

12 5. Összenyomhatók, egy bizonyos nyomást elérve cseppfolyósíthatók 6. Nincs önálló alakjuk és térfogatuk 7. A különböző minőségű gázok egymással keverednek (a hőmérséklettől függő keveredés a diffúzió) 8. A gázrészecskék sokaságát jellemző fizikai mennyiségeket állapotjelzőknek nevezzük. Ha a gázok mennyisége adott, az állapotjelzők: p (nyomás), T (hőmérséklet), V (térfogat). Gázok hőtágulása Állandó nyomás mellett keressük a gázok térfogata és hőmérséklete közti kapcsolatot. Tapasztalat szerint, ha kétszeresére emelem a gáz hőmérsékletét, kétszeresére nő a térfogata is. A térfogat a hőmérséklettel egyenes arányban nő. Többféle minőségű gázzal elvégezve a kísérletet, ábrázolva a gáz térfogatát a hőmérséklet függvényében: V H A grafikonból adódik, hogy a különböző minőségű gázok egyenesei egy pontban (- O 73 0 C) érik el a hőmérséklet tengelyét, ezért célszerű ezt a pontot abszolút 0 foknak CO nevezni Kelvin hőmérsékleti skála C T állandó T ( 0 C) Ideális gáz Ideális a gáz, ha: - Adott térfogatban azonos részecskék vannak, melyek között semmilyen (vonzó-taszító) kölcsönhatás nincs. - A részecskék mérete kicsi a köztük levő távolsághoz és a tartály méretéhez képest. - A részecskék állandó mozgásban vannak, és mozgásuk során rugalmasan ütköznek egymáshoz és a tartály falához. - A tartály falai tökéletesen merevek. Az ideális gázok tulajdonságait legjobban a nemesgázok közelítik meg. A ideális gáz állapotegyenlete: p V = ν R T, ahol p: a gáz nyomása V: a gáz térfogata ν: a gáz anyagmennyisége (mol-ban) T: a gáz hőmérséklete R: egyetemes gázállandó, értéke: 8,314 A hőmérséklet értelmezése J mol K A gázok Kelvin fokokban mért hőmérséklete egyenesen arányos a gázrészecske átlagos mozgási energiájával. Ebből következik, hogy a hőmérséklet a gázrészecske átlagos mozgási energiájával értelmezhető. 1 3 m v átl = k T A nyomás értelmezése 9

13 p V = 3 N E m p V = 3 Σ E m Az ideális gáz nyomásának és térfogatának szorzata a gáz összes részecskéjének mozgási energiájának /3-ad része. Hőmérsékleti skálák: Celsius hőmérsékleti skála: alappontok: víz fagyása 0 o C, víz forrása 100 o C Kelvin hőmérsékleti skála: alappontok: 0 K abszolút 0 hőmérséklet -73 o C a beosztás olyan, mint a Celsius skálánál Farenheit hőmérsékleti skála: alappontok: 0 o F: sók oldásával előállítható akkori legkisebb hőmérséklet (kb. -17,7 o C) 100 o F: az ember testhőmérséklete (kb. 37,7 o C) Reamur hőmérsékleti skála: alappontok: 0 o R=0 o C és 80 o R=100 o C az alkohol térfogatváltozásából indult ki. V. HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK Háromféle halmazállapot létezik: szilárd, folyékony és gáz. (A negyedik a plazma, de erről nem tanultunk.) Latens hő: olvadáspontnál, forráspontnál melegítjük az anyagot, de a hőmérséklete nem változik addig, amíg az összes anyag el nem olvad/el nem párolog. Olvadás(szilárd folyékony) és Fagyás(folyékony szilárd): Az olvadás folyamata kristályos anyagoknál: melegítés: a hőmérséklet emelkedik egészen az olvadáspontig Q1 = csz m T, ahol Q a szilárd anyag által felvett hőenergia, c sz a szilárd anyag fajhője, m a melegített test tömege, ΔT a hőmérséklet-változás. Elértük az olvadáspontot. Ekkor további melegítésre nem változik az anyag hőmérséklete, de elindul az olvadás folyamata. A felvett energia a kémiai kötések felbontásához szükséges. Q = Lolv m, ahol Q az olvadás/fagyás során felvett/leadott hőenergia, L olv a fajlagos J olvadáshő, m a megolvadt/megfagyott anyag tömege. L fagy =-L olv [L olv ]= 1 kg ha minden szilárd anyag elolvadt, és tovább melegítjük a folyadékot, a forráspontig nincs halmazállapot-változás, hanem az anyag hőmérséklete nő. A melegítés során felvett hő: Q3 = cf m T, ahol Q a folyékony anyag által felvett hőenergia, c f a folyékony anyag fajhője, m a melegített test tömege, ΔT a hőmérséklet-változás. Párolgás(folyékony gáz) és Lecsapódás(gáz folyékony): A párolgás egy speciális esete a szublimáció, amikor a szilárd fázis közvetlen gáz halmazállapotúvá alakul. Szublimálnak a következő anyagok: jód, kén, kámfor, szárazjég, mentol, poszfor, naftalin. Minden anyag minden hőmérsékleten párolog, de minél magasabb a hőmérséklet, a párolgás sebessége annál nagyobb. A párolgás sebessége függ: - a hőmérséklettől - az elpárolgott részecskék áramlási sebességétől - a párolgó anyag minőségétől. 10

14 Párolgás során a párolgó anyag hőmérséklete mindig csökken. Ennek oka az, hogy azok a részecskék tudnak kilépni a folyadékból vagy szilárd anyagból, amelyek energiája nagyobb, mint az átlagé. A kisebb energiájú részecskék maradnak vissza, így az anyag hőmérséklete is alacsony. Forrás: a párolgás egy speciális esete, melynek során a folyadék nemcsak a felszínén, hanem a belsejében is párolog. A forráskor a felszínre jövő buborékban az adott anyag gőze van. A forrásban lévő folyadék hőmérséklete állandó, de ahhoz, hogy forrásban tartsuk, energiát kell befektetni. Q 4 = Lforr m, ahol Q az forrás/lecsapódás során felvett/leadott hőenergia, L f a fajlagos J forráshő, m az elforrt/lecsapódott anyag tömege. L lecs =-L forr [L forr ]= 1 kg A forráspont függ a folyadék minőségétől és a külső nyomástól. A forrás akkor indul el, ha a buborékban levő gőz nyomása megegyezik a külső levegő nyomásával. A halmazállapotváltozások grafikonja: VI. ÁLLAPOTJELZŐK, TERMODINAMIKUS EGYENSÚLYOK, TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK Állapotjelzők Az állapotjelzők határozzák meg a gázrészecskék összességének fizikai tulajdonságait. p: nyomás (Pa) T: hőmérséklet (K) V: térfogat (m 3 ) n: anyagmennyiség (mol) Az ún. állapotsík használata a gázoknál Állapotsík: olyan Descartes-féle koordináta rendszer, amelynek tengeyeit egy-egy állapotjelző alkotja. Speciális állapotváltozások: - állandó a hőmérséklet: izotermikus folyamat - állandó a nyomás: izobár állapotváltozás - állandó a térfogat: izochor állapotváltozás - körfolyamat: olyan állapotváltozás, ahol a folyamatok során a gáz visszatér a kiindulási állapotába. A különböző fajta (p-v; p-t; V-T) diagramokat átrajzolhatjuk egy másikba. A termodinamika I. főtétele A gáz belső energiájának változása megegyezik a hőközlés és a végzett munka összegével. E b = Q + A A = p ΔV 11

15 Q +, ha a rendszer felvesz hőenergiát A +, ha külső erő végzi a munkát Q -, ha a rendszer lead hőenergiát A -, ha a gáz végzi a munkát Ha zárt a rendszer, akkor nincs a környezetével semmilyen kapcsolatban, vagyis se hőcsere nincs, se munkavégzés nem történhet. Q=0 A=0 ΔE b =0 Adiabatikus az állapotváltozás, ha a rendszer és a környezete közt nincs hőcsere. Q=0 ΔE b =A Ekkor a rendszeren végzett munka megnöveli a gáz belső energiáját (a hőmérséklet nő), ha a gáz végez munkát, ezt a belső energiájának rovására teszi (a hőmérséklet csökken). Ha nyitott a rendszer, de a folyamat során a gáz visszatér a kezdeti állapotába, vagyis körfolyamat történik, a belső energia nem változhat. Izochor folyamatnál a termodinamika I. főtétele: V=állandó ΔV=0 A=0 ΔE b =Q Izobár folyamatnál a termodinamika I. főtétele: p=állandó van ΔV, A, Q, ΔE b E Q - A Q p b = = C p p C p C V = n ΔT R mólhő = fajhő moláris tömeg Robert-Mayer egyenlet Izotermikus folyamatnál a termodinamika I. főtétele: T=állandó ΔE b =0 Q + A = 0 Q = -A vagy A = -Q Adiabatikus folyamatnál a termodinamika I. főtétele: Nem történik hőcsere Q=0 ΔE b =A Ha A +, E b megnő Ha A-, E b csökken A termodinamika II. főtétele A környezetüktől elszigetelt rendszerekben önmaguktól olyan irányú folyamatok játszódhatnak csak le, amelyek a rendszert egyensúlyi állapotához közelebb viszik. A kiegyenlítődésre törekvő állapotjelzők: p és T A magukra hagyott rendszerekben olyan folyamatok játszódnak le, amelyek a rendszerben a rendezetlenséget, véletlenszerűséget növelik. Energiaátalakítás: meleg anyagok (pl. vízgőz) hűtésével a felszabaduló energiát elektromos energává alakítani. Az energiaátalakítók minőségét a hatásfokkal írhatjuk le: kimenő hasznos munka hatásfok = bemenő energia, azaz a bemenő energia hányad része lesz hasznosítható. Pl.: gőzturbina bekerülő gőz: magas hőmérséklet (T m ) Q m kimenő víz: alacsony hőmérséklet (T a ) Q a η = kimenő hasznos munka Q m Qa Qa = = 1 bemenő energia Q m Q m ez minden ideális hőerőgépre érvényes. Bárhogy tökéletesítjük is a gépeket T m növelésével vagy T a csökkentésével, η max <1, azaz Q m - met nem lehet teljesen hasznos munkává alakítani. Periodikus folyamatban hőenergiát nem lehet maradéktalanul mechanikai energiává alakítani. 1

16 Ha η max =1 (100%), akkor T a = 0K, de a termodinamika III. főtétele kimondja, hogy ezt a hőmérsékletet véges számú lépésben nem érhetjük el. A termodinamika főtételeit kísérleti úton állapították meg, ellenpéldát eddig nem találtak. A gázok törvényszerűségei Boyle-Mariotte törvény: adott mennyiségű gáznak állandó hőmérsékleten a nyomása fordítottan arányos a térfogatával. nyomás térfogat = állandó p V = állandó p V = p 1 1 V Ha ábrázoljuk adott hőmérsékleten a gáz nyomása és térfogata közötti összefüggést, akkor hiperbolát kapnk: p T 1 <T <T 3 V T 3 T T1 Gay-Lussac I. törvénye: adott mennyiségű gáznak állandó nyomáson a térfogata egyenesen arányos a Kelvin fokokban mért hőmérséklettel. V V = 1 V állandó = T T1 T V p 3 p V p 1 p 3 <p <p 1 p 1 V1 = p V V 1 T állandó T (K) V 1 <V p 1 >p Charles törvénye vagy Gay-Lussac II. törvénye: adott mennyiségű gáznak állandó térfogaton a nyomása egyenesen arányos a Kelvin fokokban mért hőmérsékletével. p p = 1 p állandó = T T1 T p V 3 V V 3 <V <V 1 p V = p 1 1 V p p 1 V 1 p 1 <p V 1 >V p1 V1 = p V V 1 V = T 1 T T állandó T (K) A három törvényből következik, hogy adott mennyiségű gáz nyomásának és térfogatának szorzata egyenesen arányos a Kelvin fokokban mért hőmérsékletével. Ez az egyesített gáztörvény. p V p1 V1 p V = állandó = T T T 1 13

17 p 1 = T 1 p T VII. ELEKTROSZTATIKA Elektrosztatikai alapjelenségek Kísérletek: 1, Dörzsölésnél az összedörzsölt testek ellentétes töltésűek lesznek. Ha fésűt és szőrmét/selyempapírt dörzsölünk össze, a fésű lesz - töltésű, a selyempapír + töltésű. Ha a - fésűt semleges, apró selyempapírdarabkákhoz közelítjük, magához vonzza azokat. A jelenség magyarázata: a fésűn lévő - többlettöltések a kis selyempapírok - töltéseit eltaszították, a helyben maradt + töltéseket pedig vonzották., Csapból folyó vékony vízsugárhoz közelítjük a megdörzsölt fésűt. A vízsugár elhajlott a fésű felé. 3, Ping-pong labdás kísérlet: földelt 1 grafittal (vezetővel) bevont ping-pong labda töltött fésű (-) fémdoboz szigetelő (műanyag) Mi történik? - elektromos megosztás -ben - elektromos megosztás a labdában - a labda -hez csapódik, felvesz negatív töltést, így a fémdobozzal taszítják egymást - a labda átlendül, és -höz érve leadja töltésfeleslegét a földbe - az egész kezdődik elölről 4, Fémhálós kísérlet: a megdörzsölt fésűt hozzáérintettük a fémhálóhoz, így a felületek arányában eloszlanak a - töltések, tehát a hálóra is átvándorolnak. Ha a hálót kör alakban hajlítottuk meg, az összes külső kis csík felemelkedett. Ha S alakba hajlítottuk át, a külső íven felálltak, a belsőn lelapultak a csíkok. Ennek az az oka, hogy a többlettöltések mindig a testek külső felületén helyezkednek el, mert így vannak egymástól a legtávolabb. 5, Elektroszkópok: megdörzsölt, - tültésű fésűvel közelítünk hozzá, így a fémszálak szétállnak. Ha elvesszük, viszamennek alaphelyzetbe. Ha a fésűt hozzá is érintjük, a fémszálak elvétel után is egymástól távol maradnak. 6, Ha egy töltött és egy semleges elektroszkópot összeérintünk - száraz fával: akkor nem történik semmi, tehát a száraz fa szigetelő - műanyaggal: nem történik semmi, tehát a műanyag szigetelő - fémmel: a két elektroszkópon a fémcsíkok azonos mértékben állnak szét, tehát a fém tökéletes vezető. A vezető/szigetelő tulajdonság azonban függ a hőmérséklettől és a feszültségtől. 14

18 7, Elektroszkóphoz - töltésű fésűt közelítünk, tehát elektromos megosztás jön létre benne. Az elektroszkópot a kezünkkel földeljük, tehát a - töltéseket elvezetjük róla. Ha egyszerre elvesszük a fésűt és a kezünket, a fémcsíkok szétállnak, ugyanis + töltésűek lettek. Ha ezután ismét a - fésűvel közelítünk, a fémlapok ismét lezuhannak egymás mellé, mert lent a töltések kiegyenlítődtek. Coulomb törvénye A töltés jele: q [q] SI=1C (Coulomb) q r A töltések között ható erő egyenesen arányos a töltések nagyságával, és fordítottan arányos a töltések közti távolság négyzetével, és függ a köztük levő tér anyagi minőségétől. q1 q F = k, ahol r F: a töltések közt ható erő k: a töltések közti tér anyagi minőségére jellemző állandó. Ha ez a tér levegő vagy vákuum, 9 N m értéke 9 10 C q 1, q : töltések r: q 1 és q közti távolság q 1 Az elektromos mező, a térerősség Az elektrosztatikai kísérletekből látható, hogy minden töltött test körül elektromos tér, elektromos mező alakul ki (elektromos erőtér). Először a - töltésre hat, azt eltaszítja, aztán a +-ra, azt vonzza. Az elektromos mező az elektromos töltésekre erőt fejt ki. (Azokra a töltésekre, amelyek a mezőben vannak.) Az elektromos mező jellemzésére az ún. térerősséget használjuk. Egy töltött gömb körül olyan elektromos mező, tér jön létre, amely a töltött gömbtől távolodva egyre gyengébb. De egy adott távolságra a töltött gömbtől az elektromos tér erőssége minden pillanatban ugyanakkora. E A + A E B B Az A pontba rajzolt vektor megadja a töltött gömb elektromos terének ún. térerősségét. E A = E B E C < E A C + E C 15

19 Az elektomos mezőt pl. elektroszkóppal vagy egy másik töltés segítségével mutathatjuk ki. A térerősség jele: E A térerősség méréséhez egy ún. próbatöltést használnak, és mérik az adott pontba helyezett próbatöltésre ható erőt. Próbatöltés jele: q o q r A + q o E A r q + + B q q F o A q FA = k = k = E A r qo r q q F o B q FB = k F B = FA = k = E B r qo r próbatöltésre ható erő Fq térerösség = E = próbatöltés qo q EA = k ahol q az elektromos mező létrehotója, r a q-tól való távolság r N [E]= 1 vektormennyiség C Az elektromos mező szemléltetésére az erővonalakat használjuk. Az erővonalak olyan képzeletbeli görbék, melyek érintői a görbék egyes pontjaiban az ottani térerősségvektor irányába mutatnak. E A E B Az erővonalak a + töltésektől indulnak és a - töltéseken végződnek, és nem metszik egymást, mert akkor nem lehetne értelmezni őket. (A + töltésre ható erő irányába mutatnak.) Annyi erővonalat rajzolunk fel, hogy számuk egyenlő legyen az adott felületen érvényes térerősség nagyságának mérőszámával. A mező erősségét az erővonalak sűrűsége jellemzi. 16

20 Két egyenlő nagyságú pozitív töltés terének erővonalai Két egyenlő nagyságú, különnemű töltés terének erővonalai (Inhomogén elektromos tér) Részecskék rendeződése két lemez között. + - Homogén elektromos tér alakul ki. Ebben az elektromos térerősség nagyság és irány szerint ugyan akkora minden pontban. Síkkondenzátor Lemezek közti feszültség: U = E d ; ahol E-a lemezek közti térerősség q Kondenzátor kapacitása: C = ; ahol q-az egyik lemezen levő töltések száma U S C = ; ahol d-a lemezek közti távolság; S-a lemezek felülete 4π k d 1 Kondenzátor elektromos terének kapacitása: Energia = C U Az elektromos mező munkája Homogén elektromos mezőben: d A B q + b C Ha A pontból B pontba mozdítja el az elektromos mező a + töltést, akkor a mező munkát végez (A AB ). A = F s cosα = F d A AB 17

21 F = E q A AB = E q d A AC A AC A AC = = = F s cosα F E d cosα q d cosα = cosα = F d d s s = d cosα A CB = F b cosα cos90 o = 0 A CB = 0 A pontból C pontba a mező munkája ugyanannyi, mintha A-ból először B-be, utána C-be menne a próbatöltés. Tehát az elektromos mezőben végzett munka független az út hosszától, csak a két pont helyzetétől függ. Ezeket a mezőket konzervatívnak nevezzük. A B-ből C-be való mozgatás ekvipotenciális felületen (azonos potenciálú felület) történt. Az ezen való mozgatáshoz nincs szükség munkára. A AB = E q d A AB = E d = állandó q Mivel E d állandó, a munka egyenesen arányos a töltéssel. Ez a hányados jellemzi az A és A B pont közti ún. feszültséget. U = AB AB q VIII. AZ ELEKTROMOS ÁRAM Az elektromos áram Elektromos áram: töltések egyirányú áramlása. Áramerősség: időegység alatt a test keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség. A töltés jele: q [q] SI=1C (Coulomb) Áramerősség jele: I áramerössé g = Az áram hatásai töltésmennyiség áramlási idő I = q t [I] SI=1A (Amper) 1, Mágneses hatás Ha tekercshez telepet kapcsolunk, mágnesként viselkedik, mágnesnek tekinthető. (Pl.: vonzza a vasat.), Fényhatás Ha izzót telephez kapcsolunk, megindul a töltések vándorlása. Ezek a vékony huzalban súrlódnak, így hő keletkezik. Egy bizonyos hőmérséklet után a fémszál izzik, tehát világít. 3, Hőhatás a -es pontban leírtak alapján 4, Kémiai hatás (elektrolízis) 5, Élettani hatás (áramütés, izomgörcs) A vezetők ellenállása, Ohm törvénye 18

22 A vezető két vége közti feszültség egyenesen arányos a vezetőn áthaladó áram erősségével. (Ez Ohm törvénye.) Az előző állításból következik, hogy a feszültség és az áthaladó áram hányados állandó, és megadja az adott fogyasztó ún. ellenállását. Az ellenállás jele: R U R = [R] SI=1Ω (Ohm) I Huzal ellenállása: R = ρ l S Az ellenállás a hőmérséklet növelésével arányosan nő. Az ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása ρ-huzal fajlagos ellenállása l-huzal hossza S-huzal keresztmetszete Soros kapcsolásnál: - a fogyasztókon áthaladó áramerősség egyforma (I=állandó) - a fogyasztók végpontjai közti feszültségek összege megegyezik a telep végpontjai közti feszültséggel (U 1 +U +U 3 =U) - U1 = R 1 I U = R I U 3 = R 3 I R1 I + R I + R 3 I = R I R 1 +R +R 3 =R Ha a sorba kapcsolt fogyasztók ellenállását összeadjuk, akkor megkapjuk annak a fogyasztónak az ellenállását, ami a sorba kapcsoltak helyére kötve ugyanolyan áramerősséget eredményez. Ez az eredő ellenállás. Párhuzamos kapcsolásnál: - az egyes fogyasztók végpontjai közti feszültség megegyezik a telep végpontjai közti feszültséggel (U 1 =U =U 3 =U) - a főágakban folyó áram erőssége megegyezik a mellékágakban folyó áramerősségek összegével (I 1 +I +I 3 =I) U U U U az eredő ellenállás: = + + = + + (Ez a legkisebb R eredő R1 R R 3 R eredő R1 R R 3 ellenállásnál is kisebb lesz.) Ohm törvénye teljes áramkörre 19

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

ELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!

ELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek! ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz? Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

Elektromos alapjelenségek

Elektromos alapjelenségek Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor Mi az áramerősség fogalma? (1 helyes válasz) 1. 1:56 Normál Egységnyi idő alatt áthaladó töltések száma. Egységnyi idő alatt áthaladó feszültségek száma. Egységnyi idő alatt áthaladó áramerősségek száma.

Részletesebben

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

1. Elektromos alapjelenségek

1. Elektromos alapjelenségek 1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 27. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 27. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Elektrosztatika tesztek

Elektrosztatika tesztek Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverő kis papírdarabkákat messziről magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Mérnöki alapok 2. előadás

Mérnöki alapok 2. előadás Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Dinamika A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Newton törvényei: I. Newton I. axiómája: Minden nyugalomban lévő test megtartja nyugalmi állapotát, minden mozgó test

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás

Részletesebben

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató 1. C 2. A 3. X 4. B 5. C 6. D 7. D 8. C 9. D 10. B 11. D 12. C 13. A 14. C 15. C 16. D 17. C 18. C 19. C 20. B FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató I. RÉSZ Összesen 1 1. téma II. RÉSZ Atommodellek: Thomson

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

Speciális mozgásfajták

Speciális mozgásfajták DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. 1. rész Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015 Javítási útmutató Fizika felmérő 2015 A tesztkérdésre csak 2 vagy 0 pont adható. Ha a fehér négyzetben megadott választ a hallgató áthúzza és mellette egyértelműen megadja a módosított (jó) válaszát a

Részletesebben

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt.

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt. 1. Statikus elektromosság Dörzsöléssel a testek elektromos állapotba hozhatók. Ilyenkor egyik testről töltések mennek át a másikra. Az a test, amelyről a negatív töltések (elektronok) átmennek, pozitív

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben