Felszín közeli elhelyezkedése miatt, alacsony fűtőértéke ellenére különösen értékes az észak- és nyugatmagyarországi 5,8 milliárd tonna lignitvagyon.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felszín közeli elhelyezkedése miatt, alacsony fűtőértéke ellenére különösen értékes az észak- és nyugatmagyarországi 5,8 milliárd tonna lignitvagyon."

Átírás

1 ZÖLD IDEOLÓGIÁK A természet és környezetvédő mozgalmak az 1960-as 70-es években szerveződtek. Létrejöttükben jelentős szerepet játszott a Római Klub, amelynek nemzetközileg elismert tudósai tanulmányokat jutattak el az ENSZ tagállamainak kormányaihoz, valamint a James Lovelock által publikált GAIA elmélet. A 93-ik évében lévő Lovelock azonban az utolsó könyvében (Gaia halványuló arca) számos kérdésben módosította korábbi álláspontját, és lesújtó véleményt fejtett ki a tudományosan dilettáns nagyvárosi zöld mozgalmakról, amelyek ma már többet ártanak az emberiségnek, a természetnek és a környezetnek, mint amennyit használnak. Nem különb Lovelock véleménye a politikusok és gazdasági lobbik által támogatott megújuló energiákról sem, amelyek forszírozása gyorsabban fogja tönkre tenni a bolygó ökológiai állapotát, mintha nem tennénk semmit. Ha alaposabban szemügyre vesszük az ezzel kapcsolatos tényeket, észrevehetjük, hogy számos gazdasági hatalom, így az USA, Kanada, Kína, Oroszország, India, Brazília nem dőlt be az ultraradikális zöldek propagandájának, miközben az EU országok ezekhez az elvekhez igazodva önmagukat teszik tönkre. Ez azért sajnálatos, mert Magyarország is kénytelen ezekhez az elvekhez igazodni, és ez jelentősen hozzájárul a gazdasági lemaradásunk fokozódásához. A legsúlyosabb probléma alighanem az energetika területén jelentkezik. Hazánkban ugyanis a lakossági jövedelmek lényegesen nagyobb hányada fordítódik energiára, mint a fejlett EU országokban, annak ellenére, hogy az energiafelhasználás nálunk kisebb. A belföldi energiafelhasználás több mint fele a 80-as években még hazai forrásokból származott, ma azonban az import aránya meghaladja a 70%-ot, szénhidrogéneknél a 80%-ot, és ehhez a siralmas képhez az is jelentősen hozzájárul, hogy a rendelkezésre álló olcsó hazai erőforrások fokozott hasznosítását az EU előírások és a radikális zöldek tiltakozása akadályozza. Hogy a zöld ideológia aktivistái mennyire képzettek, arra példaként szolgál az a tapasztalat, hogy a klímaváltozással kapcsolatban aláírásokat gyűjtő zöld aktivisták általában még olyan egyszerű kérdésekre sem tudnak válaszolni, hogy nyáron miért hosszabbak a nappalok, mint télen, és hogy amikor nálunk tél van, olyankor miért van Rio de Janeiro-ban nyár, sőt még azt a hírt is meglepődve hallgatják, hogy a vízgőz és az ózon is üvegházgáz. Hogy a legostobább blöffökkel is félre lehet vezetni az emberek jelentős részét, arra példa egy amerikai középiskolás diák tréfája, amelynek során aláírásokat gyűjtött a veszélyes dihidrogén monoxid vegyület betiltására, mivel az a savas esők fő komponense, kimutatható rákos daganatokban, és fulladásos halált okozhat. Csak minden tizedik ember jött rá, hogy dihidrogén monoxid = H 2 O azaz víz. Gyakori zöld propaganda, hogy állítsuk vissza a bolygó eredeti természetes állapotát, amelyet tönkretettünk. Csakhogy a természetben nem létezik eredeti természetes állapot. A Föld nem stabil képződmény, hanem folyamatosan átalakuló rendszer, amelyben szüntelenül váltakozva zajlik teremtés és pusztulás. Persze elvileg megtehetnénk, hogy Budapesten lebontjuk a Margit Hidat és az Árpád Hidat, és nyulakat telepítünk a Margit Szigetre, hiszen egy évezreddel ezelőtt ez volt a természetes állapot, bár lehet, hogy egy ilyen rombolás ellen éppen a zöldek tiltakoznának legjobban. Egy másik zöld propaganda, hogy az emberiség széndioxid kibocsátása okozza a klímaváltozást. Ezzel kapcsolatban a Miskolci Egyetem egyik professzora valamikor a következő hasonlatot használta: Egy légy rászáll a szántóföldön az igavonó ökör szarvára, és kijelenti: szántunk. A széndioxid kibocsátás illusztrálására a sajtóban gyakran láthatunk füstölgő kéményeket. Ámde a széndioxid ugyanolyan színtelen átlátszó gáz, mint a levegő, ezért nem látható. Abszorpciós spektrumát a diagram szemlélteti. Így azután a füst amit látunk általában túlnyomórészt vízgőzből áll, bár esetleg tartalmazhat tökéletlen égésből származó koromszemcséket is. Az egyes gazdasági érdekcsoportok számára jól jövedelmező CO 2 kvótakereskedelem pedig már csak azért is értelmetlen, mert például a legutóbbi izlandi vulkán kitörés az EU több éves kvótájának megfelelő mennyiségű széndioxidot bocsátott ki a levegőbe. 1

2 Prof. Dr. Reményi Károly akadémikus a közelmúltban egy előadásában bemutatott egy diagramot, amely több százezer évre visszamenőleg szemléltette a légköri széndioxid koncentráció és az átlagos felszíni hőmérséklet alakulását. Ebből az derült ki, hogy mind a melegedés, mind a széndioxid koncentráció nagyjából százezer éves ciklusokban periodikusan változik, és a két a paraméter között valóban erős korreláció van. Csakhogy számos esetben a klíma melegedés megelőzi a széndioxid koncentráció növekedését, ezért nem egyértelmű, hogy közülük melyik az ok és melyik a következmény. Geofizikus szakemberek véleménye szerint ez a kérdés összefügghet a felszíni vizek gáz elnyelő képességével. Az óceánok vizében ugyanis jelentős mennyiségű elnyelt gáz, többek között oxigén és széndioxid van. Ha bármilyen ok miatt a víz hőmérséklete növekszik, csökkenni fog a gázelnyelő képessége, és hatalmas mennyiségű széndioxidot bocsát ki a levegőbe, ezzel növeli az üvegházhatást, és ez pozitív visszacsatolásként működve tovább fokozza a melegedést. Amikor azonban a légkörben már túl sok az elpárolgott vízgőz, a fokozott felhőképződés a napsugarakat visszaverve megindít egy lehűlési folyamatot. Az éghajlat döntő mértékben az átlagos felszíni hőmérséklettől függ, amelyet elsősorban az alábbi tényezők határoznak meg: A Nap ingadozó sugárzási teljesítménye A felszíni átlagos albedo értéke A planetáris albedo értéke A felhőképződés aktivitása, amely földön kívüli tényezőktől is függ, mint amilyen például a kozmikus sugárzás és a napfolt tevékenység. Az atmoszféra transzmissziós tényezője a napsugárzásnak megfelelő 6000 fok körüli színhőmérsékleten Az atmoszféra transzmissziós tényezője a Föld felszínéről kibocsátott mintegy 290 K körüli színhőmérsékleten (üvegházhatás) Ami az albedo értékét illeti, meg kell különböztetni a felszíni és a planetáris albedo fogalmát. A felszíni albedo azt mutatja, hogy a talaj a beérkező napsugárzás energiájának hány százalékát veri vissza a világűr felé. Néhány felszíni albedo példaként a következő: vízfelület 5 10 % erdő % szántóföld % hómező % köd, felhő % A planetáris albedo azt fejezi ki, hogy a bolygóra beeső teljes napsugárzás energiájának hány százaléka verődik vissza a világűr felé. A Földön ez kb. 30 % körül becsülhető. Fontos tudni, hogy a planetáris albedo nem azonos a talajszinten mérhető albedo átlagával, mivel az atmoszféra szűrési tulajdonsága hullámhossz-függő, továbbá mert a felhők a besugárzás egy részét visszaverik, és az így nem juthat le a talajszintig. Ami pedig a mesterséges eredetű üvegház gázokat illeti, bármit is égetünk el, minden gáznemű égéstermék, így a vízgőz és a keletkező nitrogénoxidok is mind-mind üvegházgázok. A bolygón a teljes üvegházhatás mintegy 60%-át a vízgőz okozza, a széndioxid közreműködése 18-20% között becsülhető. Dr. Miskolczi Ferenc a NASA klímavédelmi projekt volt kutató fizikusa szerint is a globális hőmérséklet emelkedésben a széndioxid kibocsátás alig játszik szerepet, mivel egy olyan bolygón, amelyen a felszín nagyobb részét víz borítja, a gyarapodó széndioxid üvegház hatását a levegőből a vízgőz kiszorulása kompenzálja. A talajszint és a világűr közötti hőmérséklet különbség ugyanis azonos a hőmérsékleti gradiens integráljával az atmoszféra teljes rétegvastagságára vonatkoztatva. Ezért, ha a széndioxid koncentráció valóban növelné a talajszinten a hőmérsékletet, akkor a hőmérsékleti gradiensnek is növekednie kellene az alsóbb légrétegekben, azonban Miskolczi professzor több évtizedre kiterjedő mérési adatai ezt nem igazolják. A széndioxid a természetben szüntelen körforgásban van. A levegőben a széndioxid a vízgőzzel szénsavat alkot, ezért az esővíz szénsav tartalmú, olyan, mint egy gyenge szódavíz, amely a talajra és a felszíni vizekre hullva különféle geokémiai és geofizikai folyamatokon keresztül előbb-utóbb lejut a földkéreg alá, ahonnan a vulkáni tevékenységből és a termálvizekből ismét a légkörbe kerül. Ebbe a természetes körfolyamatba az ember csak nagyon mérsékelten képes beavatkozni, bármennyire is igyekszik. Mi lenne, ha nem törődnénk a CO 2 kvótákkal, és fokozottan hasznosítanánk a rendelkezésre álló könnyen kitermelhető szénkincsünket, amely a becslések szerint elegendő lenne 230 évre, ámde azt úgy kellene felszínre hozni és hasznosítani, hogy ne menjünk szembe az uniós környezetvédelmi előírásokkal. 2

3 Felszín közeli elhelyezkedése miatt, alacsony fűtőértéke ellenére különösen értékes az észak- és nyugatmagyarországi 5,8 milliárd tonna lignitvagyon. Ez termelhető ki legnagyobb arányban, csaknem felerészben. A bányászat ugyanakkor munkahely teremtő tényező. Minden bányászati munkahelyhez három-négy másik kötődik. Statisztikai adatok szerint a hazai bányászat felszámolása mintegy kettőszázezer állás elveszítését jelentette. A bányászat társadalmi hasznossága pedig felülmúlhatja a jelenlegi szabályozási környezetben mutatkozó versenyhátrányt a villamos energia előállításában is. Valamennyi energiaféleség közül a legsokoldalúbb és legtisztább a villamos energia, amely alapvetően meghatározza egy ország fejlettségi színvonalát. A villamos erőműveket a következő tulajdonságaik alapján szokták összehasonlítani: A villamos energia előállítási költsége Rugalmas szabályozhatóság Baleset veszélyesség Környezeti hatások Ha a megtermelt villamos áram költségét az erőmű teljes életciklusára vonatkoztatva számítjuk ki (beleértve a beruházás, a lebontás és a környezet helyreállításának költségét is) akkor ma a legolcsóbb villamos energia a vízenergia és a nukleáris energia, és ezek nem járnak üvegház gázok kibocsátásával sem. Szabályozhatóság szempontjából az erőművek három fő csoportja: 1. Szén-erőművek és atomerőművek, amelyeket egyenletes terheléssel érdemes működtetni. 2. Gyorsan szabályozható erőművek, ilyenek a vízerőművek és a gázmotoros erőművek, és a szivattyúturbinás energiatároló erőművek. 3. Időjárástól függően ingadozó teljesítményű erőművek, ilyenek a szélturbinás erőművek, és a naperőművek egyes típusai. A villamos hálózat stabilitása szempontjából rendkívül fontos, hogy legyenek megfelelő teljesítményű gyorsan szabályozható erőművek, különösen, ha a zöld propaganda hatására egyre több szabályozhatatlan szélturbinát szeretnénk látni a termőföldjeink helyén. Ami a baleseti gyakoriságot illeti, ezt is a megtermelt villamos energia mennyiségére vetítve érdemes vizsgálni, és ekkor a statisztikai adatokból kiderül, hogy a legbiztonságosabbak a nukleáris és a víz erőművek. A hazai villamos energia termelés megoszlása a felhasznált üzemanyag szerint nagyjából a következő: nukleáris kb. 40 % földgáz kb. 28 % szén kb. 28 % olaj és egyéb kb. 4 % Az erőműveink jelentős része rossz műszaki állapotban van és korszerűtlen, felújításuk, korszerűsítésük szükséges. A hazai nagy teljesítményű erőművek és termelési részesedésük: Paksi Atomerőmű kb. 40% Dunamenti Hőerőmű kb. 16% Mátrai Hőerőmű kb. 11% Tisza II. Erőmű kb. 8% (együttesen kb. 75%) További fontosabb kisebb erőművek: Tiszapalkonya, Bánhida, Pécs, Oroszlány, Inota, Ajka. Egy kwh villamos energia becsült tényleges nettó előállítási önköltsége a teljes életciklusra vetítve: Vízenergiával kb. 4,- Ft Nukleáris energiával kb. 10,- Ft Szélenergiával kb. 30,- Ft Geotermikus energiával kb. 60,- Ft Fotovoltaikus napenergiával kb. 120,- Ft A vízerőműveink energiatermelése csekély, a fontosabbak: Kisköre (Tisza) 28,0 MWatt Tiszalök (Tisza) 11,4 MWatt Hernádvíz (Hernád) 4,4 MWatt Nick (Rába) 1,6 MWatt Ikervár (Rába) 1,5 MWatt A vízerőművek mellett a második leggazdaságosabb villamos erőmű a nukleáris erőmű, és ráadásul ezzel lehet kis területen a legtöbb villamos energiát megtermelni füstgázok kibocsátása nélkül. Ha a Paksi 3

4 Atomerőmű termelését szélturbinákkal állítanánk elő, legalább tízezer darab méter magas tornyokra szerelt szélturbinát kellene telepíteni a 93 ezer négyzetkilométeres területünkön. Fukushima után azonban nukleáris erőművek elleni tiltakozás világszerte nő. A katasztrófában a földrengés és szökőár áldozatainak száma meghaladta a 20 ezret. Az atomerőműben is volt halálos áldozat. Egy ember a földmozgás miatt leesett a létráról, és rádőlt egy szekrény. Halálos sugárártalom nem történt. Ámde az egy halott kiváltotta a nemzetközi pánikot. Az atomerőművek ma a legbiztonságosabb erőművek közé tartoznak. Statisztikai adatok szerint ilyen erőművel sokkal több villamos energiát kell termelni, mint egy hagyományos hőerőműben ahhoz, hogy azonos esély legyen azonos számú baleseti áldozatra. Az eddigi nukleáris erőmű balesetek áldozatainak száma pedig kevesebb, mint ahányan egyetlen hónap alatt a Földön közlekedési balesetben veszítik el az életüket. Ami pedig a káros anyag kibocsátást illeti, minden éghető anyagban található radioaktív izotóp, a szénben, a fában, és a biomasszaként ismert szalmában is, és ezek elégetésekor az izotópok a levegőbe kerülnek és szétszóródnak. Nukleáris erőműben is keletkezik sugárzó hulladék, de sem ez, sem egyéb káros anyag a levegőbe nem kerülhet. Mérések igazolják, hogy éghető anyagokat (szén, biomassza, olaj, földgáz) használó erőművek közelében magasabb a radioaktív háttérsugárzás, mint az atomerőművektől azonos távolságban. Fejlesztési stádiumban van a maghasadásos nukleáris erőművek új változata a tóriumos erőmű is, és az első ilyen kísérleti reaktorok már sikeresen működnek Indiában és az USA-ban, de a teljes átállás jelentős költséggel járna. A fizikai Nobel díjas Carlo Rubbia nyílt levelet intézett Barack Obama elnökhöz, hogy a nagy teljesítményű tóriumos reaktor kifejlesztését az USA finanszírozza, mivel ez a reaktor típus oldhatja meg hosszabb távon az emberiség energia és környezetvédelmi problémáit, hiszen ez a technológia készen áll alkalmazásra, nem úgy, mint a hatalmas költségekkel fejlesztés alatt álló fúziós reaktor, amelynek használhatósága még több generációváltást vehet igénybe. Szemben ugyanis a fogyatkozó uránium készletekkel, tóriumból hatalmas kibányászható mennyiség van, amellyel akár 20 ezer évig fedezni lehetne az emberiség villamos energia szükségletét. A tóriumos reaktor előnye az is, hogy benne a tórium fokozatosan alakul át urániummá, és ennek bomlása termeli az energiát, és a reaktorban soha nincs egyszerre annyi hasadó anyag, hogy veszélyt okozhasson, ezért nem is lehet vele atombombát gyártani. A tóriumos reaktorban lejátszódó körfolyamat egyébként a következő: Ami pedig a vízenergiát illeti, hazai folyóinkon a ki nem használt potenciálisan hasznosítható vízenergia teljesítményt megawatt körül becsülik. Ez a legolcsóbb villamos energia, amelynek a teljesítménye könnyen és gyorsan szabályozható. A Duna vízlépcsőzése már egy évszázaddal azelőtt felmerült, de a közbejött történelmi események miatt a vízlépcsők tervezése csak 1938-ban kezdődött meg Horthy Miklós utasítására. A mai éves korosztály számára nehezen érthető, hogy a rendszer bukásával miért kellett egy hasznos műszaki alkotást is lerombolni, úgy beállítva, mintha az valamiféle szocialista nagyberuházás lenne. Egyes lelkes környezetvédők pedig már egyenesen olyasmiket hangoztatnak, hogy a nagymarosi vízlépcső elleni fellépés indította el az egész szocialista világrendszer bukását, különben még ma is létezne a Szovjetunió Gorbacsov elvtárs vezetésével. Vízlépcsők nélkül a Duna természetes vízszint ingadozása meghaladja a 8 métert, és ez a meder alján négyzetméterenként 8 tonna hidrosztatikus nyomásingadozást jelent, ami tovább gyűrűzve a Duna menti löszfalak alá, előbb-utóbb megbontja azok stabilitását, ahogyan történt Dunaszekcsőnél és Kulcs község közelében. A Duna vízszintjének stabilizálásával megakadályozhatók lennének a löszfal omlások. A Duna duzzasztása biztonságosabbá tenné az atomerőmű hűtővíz ellátását, javítaná a vízgazdálkodást, és az árvízvédelmi képességünket, és stabilizáló hatása lenne a Duna-Tisza köze talajvíz szintjére. 4

5 Ráadásul minden duzzasztóműnél a zsiliprendszeren áthaladó hajóktól használati díjat lehetne beszedni, ami javíthatná az állam siralmas költségvetési helyzetét. A történelem folyamán birodalmak emelkedtek fel és buktak meg a környezeti feltételek megváltozása miatt. Ez volt az egyik oka a népvándorlásoknak is. Az ősi Egyiptomban azért kellett időnként új fővárost építeni, mert követni kellett a Nílus pályamódosításait. Ha azt szeretnénk, hogy a számunkra kedvező természeti környezet állapota minél tovább fennmaradjon, gondosodni kell az állagmegóvásról, főleg Magyarországon, amely egyfajta lavór alján terül el. A zöldek megakadályozták a megépült Dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezését is, amellyel mi szabályozhattuk volna a régi Duna-ágba kerülő víz mennyiségét, és nem a szlovákok. Mivel ez fokozta az ökológiai károkat, a zöldek boldogan kijelentették: Ugye megmondtuk! A nagymarosi vízlépcső visszabontása után Bécs Freudenau nevű külvárosában megépítették a nagymarosi vízlépcső és vízerőmű ausztriai változatát, és ezzel Bécs belvárosában a Duna vízszint ingadozása minimálisra csökkent. A vízerőmű a magyarországi energia árak töredékéért (kb. egyetlen eurocent/kwh) termeli meg azt az évi villamos energiát, amelyet Magyarországon mintegy 250 millió köbméter földgáz elégetésével állítunk elő. Bár a Hainburgnál tervezett vízlépcső megépítéséről a zöld tüntetések hatására az osztrák kormány lemondott, ámde a Bécs-Freudenau vízlépcső megépítése előtt népszavazást tartottak, ahol a csendes többség is szóhoz juthatott, és a lakosság 72% elsöprő többsége megszavazta a vízlépcső megépítését. Tisztességes tömegtájékoztatás esetén nálunk is hasonló lehetne az eredmény. Ami pedig a nagymarosi vízlépcső elleni esztétikai kifogásokat illeti, az a valóban gyönyörű Dunakanyar tájképére nagyjából hasonló hatású lenne, mint a Margit Híd a Margit Szigetre, ráadásul ez utóbbihoz hasonlóan száraz lábbal és kerékpárral ott is át lehetne kelni a Dunán. A hazai Duna szakasz előbb-utóbb elkerülhetetlen vízlépcsőzése a hajózás szempontjából is fontos kérdés. Valamikor a magyar hajóépítés világhírű volt. Nálunk készültek az első olyan hajók, amelyek dunai és tengeri közlekedésre is alkalmasak voltak. A hazai hajóépítés azonban megszűnt, a hajóflotta leépült. Gabona exportunk nagy részét vasúton és kamionokkal hordjuk tengeri kikötőkhöz, tovább rontva mezőgazdaságunk nemzetközi versenyképességét. Óriási az árufuvarozó tranzitforgalom is, pedig vízi szállítással egy nagyságrenddel kisebb lehetne a káros anyag kibocsátás és a környezetterhelés. Érdemes még megjegyzést fűzni a megújuló energiákhoz. Maga a megjelölés megtévesztő. A természetben nem létezik megújuló energia, hiszen a világegyetemben az ősrobbanás óta az energia mennyisége állandó. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a környezetbarát energia termeléshez szükséges műszaki berendezéseket nagyrészt külföldről importáljuk, és ezért a gyártáshoz fűződő környezetterhelés és káros hatás az exportőrnél lép fel (amit persze busásan meg is fizetünk), ámde ezzel környezet és természet védelmi szempontból csak áttoljuk a döglött lovat a másik utcába. A kérdés összefügg az ún. ökológiai lábnyom fogalmával. Ez a kifejezés W. Rees és M. Wackernagel kanadai tudósoktól származik, és azt mutatja, hogy egy ember eltartása mekkora termőterületet igényel. Mértékegysége az egy főre vetített termőterület hektárban. A Földön 1961-ben az ökológiai lábnyom 0.88 ha/fő volt, de ez ma már 2,85 ha/fő. A rendelkezésre álló kontingens azonban csupán 2,18 ha/fő, miközben ez az USA-ban 9,57 ha/fő, Nyugat-Európában 6,3 ha/fő, Kelet-Európában 4,9 ha/fő, Magyarországon 3.7 ha/fő. Az ökológiai lábnyom növekedése azért baj, mert a bolygónk felszínének több mint kétharmad részét víz borítja, és csak a szárazföldek kb. 15%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ez azonban fogy, és ahol nincs termőtalaj, ott annak újbóli kialakulása több száz vagy több ezer évet vehet igénybe. Az ökológiai lábnyom fogalma általánosabb értelemben kiterjeszthető a villamos erőművekre is, hiszen ezek, és az ellátásukhoz szükséges tevékenységek is elfoglalnak jelentős területeket. Szakirodalmi becslések alapján villamos energia termelés esetén a biomassza alapon termelt villamos energia ökológiai lábnyoma 35- ször, a szélenergia ökológiai lábnyoma 11-szer, a napenergia ökológiai lábnyoma pedig mintegy másfél-kétszer akkora, mint vízenergia esetén február Dr. Héjjas István aranydiplomás mérnök 5

RÖVID HELYZETELEMZÉS. Néhány tény. Környezetvédelem

RÖVID HELYZETELEMZÉS. Néhány tény. Környezetvédelem RÖVID HELYZETELEMZÉS Tárgy: Környezetvédelem, energiapolitika, folyamszabályozás Néhány tény Hazánkban az évenként felhasznált primer energiahordozó mennyisége kb. 310 millió MWh azaz kb. 1120 PJ, és ennek

Részletesebben

es energiapolitika és környezetvédelem (rövid helyzetelemzés a hibás politikai döntések következményeiről)

es energiapolitika és környezetvédelem (rövid helyzetelemzés a hibás politikai döntések következményeiről) es energiapolitika és környezetvédelem (rövid helyzetelemzés a hibás politikai döntések következményeiről) Néhány tény Hazánkban a belföldi energiafelhasználás több mint fele az 1980-as években még hazai

Részletesebben

Környezetvédelem és energiapolitika. Előadó: Dr. Héjjas István aranydiplomás mérnök

Környezetvédelem és energiapolitika. Előadó: Dr. Héjjas István aranydiplomás mérnök Környezetvédelem és energiapolitika Előadó: Dr. Héjjas István aranydiplomás mérnök A zöld mozgalmak a Római Klub hatására alakultak ki, amelyben a tudósok figyelmeztették a politikusokat, hogy az emberiség

Részletesebben

ENERGIAFÜGGŐSÉG és KLÍMAVÉDELEM. Dr. Héjjas István

ENERGIAFÜGGŐSÉG és KLÍMAVÉDELEM. Dr. Héjjas István ENERGIAFÜGGŐSÉG és KLÍMAVÉDELEM Dr. Héjjas István Túl nagy a hazai energia import Lehetséges okok: Kevés a hazai természeti erőforrás A saját erőforrások kiaknázását gazdasági, politikai, környezetvédelmi,

Részletesebben

Az energiapolitika és környezetvédelmi politika ellentmondásai

Az energiapolitika és környezetvédelmi politika ellentmondásai Az energiapolitika és környezetvédelmi politika ellentmondásai Néhány tény Hazánkban az energiafelhasználás több mint fele az 1980-as években még hazai forrásokból származott, de ma már az import aránya

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

VÍZLÉPCSŐK ÉRVEK ELLENÉRVEK

VÍZLÉPCSŐK ÉRVEK ELLENÉRVEK VÍZLÉPCSŐK ÉRVEK ELLENÉRVEK Kérdések: Szabad-e a folyóinkat duzzasztani? Szabad-e beleavatkozni a természet működésébe? Folyhat-e minden víz szabadon a természet törvényei szerint anélkül, hogy veszélyeztetné

Részletesebben

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21.

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Dr. Héjjas István, sz. Kecskemét, 1938 Szakképzettség 1961: gépészmérnök, Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc (NME) 1970: irányítástechnikai

Részletesebben

ELTITKOLT TÉNYEK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL MEGÚJULÓ ENERGIÁKRÓL

ELTITKOLT TÉNYEK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL MEGÚJULÓ ENERGIÁKRÓL ELTITKOLT TÉNYEK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL és a MEGÚJULÓ ENERGIÁKRÓL Dr. Héjjas István Enpol Hétfő hejjas224@gmail.com 2016. január 11. A TÉNYEK Az éghajlat tényleg változik Az éghajlatot a levegő széndioxid

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS és ENERGETIKA. Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com

KLÍMAVÁLTOZÁS és ENERGETIKA. Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com KLÍMAVÁLTOZÁS és ENERGETIKA Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com 1 Kérdések 1. Tény-e a klímaváltozás? 2. Ha igen, van-e az emberiségnek ebben szerepe? 3. Ha igen, ez milyen gazdasági terheket jelent

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács nfft@parlament.hu

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács nfft@parlament.hu Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács nfft@parlament.hu Tisztelt Tanács, 2011. november 2-án részt vettem az Aranytíz Művelődési Házban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával kapcsolatos rendezvényen

Részletesebben

A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016

A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016 A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016 A Reális Zöldek Klub fontosnak tartja a természet és a környezet állapotának megőrzését és ápolását, ugyanakkor

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország Energiatermelése és felhasználása Dr. Pátzay György 1 Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai

Részletesebben

megnevezés kémiai képlet relatív sűrűség hatás kb. % levegő vízgőz H2O 0,62 58 62 széndioxid CO2 1,52 20 22 ózon

megnevezés kémiai képlet relatív sűrűség hatás kb. % levegő vízgőz H2O 0,62 58 62 széndioxid CO2 1,52 20 22 ózon Dr. Héjjas István: ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK Egy földrajzi térség mikroklímáját alapvetően meghatározza a felszín közelében mérhető hőmérséklet átlagos értéke, valamint annak napi és évszakonkénti ingadozása.

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Geotermikus energia. Előadás menete:

Geotermikus energia. Előadás menete: Geotermikus energia Előadás menete: Geotermikus energia jelentése Geotermikus energia fajtái felhasználása,világ Magyarország Geotermikus energia előnyei, hátrányai Készítette: Gáspár János Környezettan

Részletesebben

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS és ENERGIAPOLITIKA. Dr. Héjjas István

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS és ENERGIAPOLITIKA. Dr. Héjjas István ÉGHAJLATVÁLTOZÁS és ENERGIAPOLITIKA Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com 2016. december Dr. Héjjas István, sz. Kecskemét, 1938. Szakképzettség 1961. gépészmérnök, Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolc 1970.

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Dr. Héjjas István Szent tehenek az energetikában

Dr. Héjjas István Szent tehenek az energetikában Dr. Héjjas István Szent tehenek az energetikában A biztonságos villamos energia ellátást egyre jobban akadályozzák egyes széles körben reklámozott, ámde tudományosan vitatható, sőt cáfolható környezetvédelmi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Kémia 7-8. osztály. 1. Játék a periódusos rendszerrel (kb. 10 perc)

Kémia 7-8. osztály. 1. Játék a periódusos rendszerrel (kb. 10 perc) OM 037757 NÉV: IV. Tollforgató 2012.03.31. Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20. Duna -Megújulóenergia, forrás funkció Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet 2 Tartalom Vízmennyiség,

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország

Részletesebben

GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE

GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE Vázlat 1. Klíma, klímaváltozás, klímaváltozással összefüggő jelenségek 2. Éghajlatváltozás okai a) Természetes okok b) Ember által előidézett

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Dr. Héjjas István: ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK

Dr. Héjjas István: ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK Dr. Héjjas István: ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK A Földön az éghajlat folyamatosan változik. Az utóbbi 5 millió évben nagyjából 100 ezer éves ciklusokban váltogatják egymást a jégkorszakok és a meleg korszakok. Ezt

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

A környezetvédelem jelszavával zajlik az emberi környezet tönkretétele

A környezetvédelem jelszavával zajlik az emberi környezet tönkretétele Dr. Héjjas István*: A környezetvédelem jelszavával zajlik az emberi környezet tönkretétele Olyan időket élünk, amikor a környezetvédelem jelszavával gyorsuló ütemben zajlik az élhető emberi környezet tönkretétele,

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Energetikai Szakkollégium Egyesület Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Dr. NOVOTHNY FERENC (PhD) Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai intézet Budapest, Bécsi u. 96/b. H-1034 novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu

Részletesebben

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Ökoház - Aktív ház. Gergely Gyula Mátyás h9o5aa MSE 2011.04.26.

Ökoház - Aktív ház. Gergely Gyula Mátyás h9o5aa MSE 2011.04.26. Ökoház - Aktív ház Gergely Gyula Mátyás h9o5aa MSE 2011.04.26. Ökoház Laikus épület, természetes és újrahasznosított anyagokból Szakember épület, ami a legkisebb káros hatást gyakorolja környezetére 2

Részletesebben

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZ, SZÉNDIOXID

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZ, SZÉNDIOXID KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZ, SZÉNDIOXID tények és hiedelmek Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com Amióta a Föld létezik, az éghajlat folyamatosan változik 2 Az utóbbi kb. 4-5 millió év jól modellezhető 3 A

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját

A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját Dr. Kemenes László az atomerőmű szakemberének tájékoztatója alapján választ

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége

Részletesebben

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megújuló energiák Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8458 6 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított

Részletesebben

Tüzelőanyagok fejlődése

Tüzelőanyagok fejlődése 1 Mivel fűtsünk? 2 Tüzelőanyagok fejlődése Az emberiség nehezen tud megszabadulni attól a megoldástól, hogy valamilyen tüzelőanyag égetésével melegítse a lakhelyét! ősember a barlangban rőzsét tüzel 3

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október)

Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október) PE Energia Akadémia 103 Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október) A megújuló energiák hasznosításának megítéléséhez elsősorban Németország eredményeit

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható

Részletesebben

Maghasadás, láncreakció, magfúzió

Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből A LÉGKÖR EREDETE A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből Elemek kozmikus gyakorisága: H, He, O, C, Ne, Fe, N, Si, Mg, S, Ar, Ca, Al, Ni, Na,... Gyakoribb vegyületek: CH 4,

Részletesebben

Atomenergia: tények és tévhitek

Atomenergia: tények és tévhitek Atomenergia: tények és tévhitek Budapesti Szkeptikus Konferencia BME, 2005. március 5. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Tárgyalt kérdések 1. Az atomenergia szerepe az energetikában

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza

Részletesebben

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 SZÉLTURBINÁK Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 Uralkodó szélviszonyok a Földön (nálunk nyugati) A két leggyakrabban alkalmazott típus Magyarországon üzembe helyezett szélturbinák

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben