Energiaügyi kihívások és energiapolitika. A Bizottság hozzájárulása a május 22-i Európai Tanács számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Energiaügyi kihívások és energiapolitika. A Bizottság hozzájárulása a 2013. május 22-i Európai Tanács számára"

Átírás

1 Energiaügyi kihívások és energiapolitika A Bizottság hozzájárulása a május 22-i Európai Tanács számára

2 Energiaügyi kihívások és energiapolitika A Bizottság hozzájárulása a május 22-i Európai Tanács számára A május 22-i Európai Tanácsot megelőzően e dokumentum a gazdaság versenyképességéhez kapcsolódó aktuális kérdésekre összpontosítva áttekint néhány energiaügyi kihívást, melyekkel Európának szembe kell néznie. Nem szándéka felölelni az energiafelhasználás éghajlati és környezeti vetületeinek átfogóbb kérdését; mivel az egy jelenleg zajló nyilvános konzultáció tárgyát képezi 1. A dokumentum melléklete tartalmazza az Európa energiaszerkezetével és energiaügyi kihívásaival kapcsolatos alapvető tényeket és számadatokat, valamint az uniós szakpolitikai és jogi keret főbb elemeit. A tagállamok eltérő energiaszerkezettel rendelkeznek. Az EU teljes energiaszükségletét 2011-ben az átlagos bruttó belföldi energiafelhasználás tekintetében a következő forrásokból fedezték: 35% olaj, 24% gáz, 17% szilárd tüzelőanyag, pl. szén, 14% atomenergia, 10% megújuló energia, pl. víz- és szélenergia. Az energiaszerkezet országonként igen eltérő képet mutat (lásd az 5. mellékletet), és a földrajzi adottságoknak megfelelően folyamatosan változik, többek között a természeti erőforrások megléte és hozzáférhetősége, a nemzeti szakpolitikai döntések alakulása, mint például az atomenergia alkalmazása vagy annak elutasítása, a pénzügyi ösztönzők változása, a műszaki fejlődés, a dekarbonizációs követelmények és a belső piac fejlődése szerint 2. Célkitűzéseik hasonlóak A különbségek ellenére a tagállamok három szakpolitikai célkitűzése megegyezik: a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentése ( versenyképesség ), a megbízható és folyamatos energiaellátás biztosítása ( az ellátás biztonsága ), valamint az energiatermelés, -szállítás és -felhasználás környezeti hatásának visszaszorítása ( fenntarthatóság ). Ezek a célkitűzések uniós szinten gyakorta közös keret és együttes fellépés révén valósíthatók meg a legmegfelelőbben. Ez indokolja, hogy az uniós állam- és kormányfők három kiemelt cél megvalósítását tűzték ki 2020-ra: a széndioxid-kibocsátás 20%-os csökkentését az 1990-es szinthez képest, a megújuló energiák arányának 20%-ra történő növelését a teljes uniós energiaszerkezetben, valamint az energiahatékonyság 20%-os fokozását. Ezek a célok egyúttal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia alapját képezik. keretrendszerük közös. Az európai energiapiac elmélyítése és egyesítése érdekében az infrastruktúrák közötti összeköttetések fejlesztése, a gáz- és villamosenergia-ellátás biztosítékai, a fogyasztói jogok, az egyenlő versenyfeltételek, valamint az energiapiaci szereplők felügyelete révén jogi keretrendszer áll rendelkezésre. Hatályos uniós jogszabályok mozdítják elő a megújuló energiaforrások használatát, fokozzák az energiahatékonyság terén tett erőfeszítéseket és gondoskodnak a biztonságos nyílt tengeri kőolaj- és földgázkitermelésről. Ezen jogi eszközök közül több még végrehajtásra vár (lásd a 3. mellékletet). 1 2 Az Európai Bizottság március 27-én hozta nyilvánosságra a 2020 utáni éghajlat- és energiapolitika keretéről szóló konzultatív zöld könyvet (COM(2013)169). A konzultáció eredményeit a konzultációs időszakot (március vége július eleje) követően a Bizottság felhasználja konkrét javaslatai 2013 végére várható előterjesztéséhez. A lehetséges forgatókönyvekről részletesebb információkat tartalmaz az Európai Bizottság által készített ütemterv: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve (COM(2011) 112) és a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv (COM(2011)885). 1

3 1. Európa főbb energiaügyi kihívásai Európa egyre inkább harmadik országokból érkező energiabehozataltól függ Jelenleg korántsem termelünk annyi energiát, mint amennyire szükségünk van. Európa importfüggősége fokozatosan nőtt az utóbbi két évtizedben, ami az olaj és a gáz tekintetében re várhatóan több mint 80%-ra emelkedik. Néhány tagállam kizárólag egyetlen orosz beszállítótól vásárol, gázfogyasztásuk %-a pedig egyetlen útvonalon érkezik. Ebből adódóan ezek a tagállamok egyetlen beszállítójuk piaci erejétől függenek, amelynek árképzése nem feltétlenül követi a piaci tendenciákat. Európa is részt vesz az energiaforrásokért folytatott globális versenyben. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint az energiaigény globális szinten 2035-ig várhatóan több mint egyharmadával növekszik, melynek 60%-a Kínának, Indiának és a Közel-Keletnek tudható be. A világszerte megnövekedett energiaigény közvetlen hatást gyakorolhat Európára. Például Japán és Korea magas áron szerzi be a cseppfolyósított földgázt (LNG) az uniós LNG-import februári átlagárát 60%- kal meghaladó áron, és ennek tudható be, hogy az uniós LNG-import 2011-hez viszonyítva 30%-kal csökkent. Azok a tagállamok, melyek különböző földgázbeszállítókkal működnek együtt, több ellátási útvonal is rendelkezésükre áll, és földgázpiacuk fejlett, előnyre tesznek szert és kevesebbet fizetnek a behozatalért. Az Egyesült Királyságba, Németországba és Belgiumba irányuló földgázimport határparitáson számolt becsült átlagára jóval (hozzávetőlegesen 35%-kal) alacsonyabb, mint azon országok esetében alkalmazott, határparitáson számolt becsült átlagárak, melyek korlátozott számú beszállítóra támaszkodnak (pl. Bulgária és Litvánia). Míg Európa egyre inkább függ a fosszilis tüzelőanyag-behozataltól, az eddig földgázimportra szoruló Egyesült Államok esetében elmozdulás tapasztalható a nettó exportőr státusz felé. A villamosenergia-árakban mutatkozó eltérések jelentős mértékben függenek a fosszilis tüzelőanyagok árától, és az Egyesült Államokban a belföldi olaj- és gázkitermelés (különösen palagáz) utóbbi időben tapasztalható fellendülése tovább mélyíti az EU és az USA ipari energiaárai közötti szakadékot ben az ipar számára felszámított gázárak több mint négyszer olyan magasak voltak Európában, mint az Egyesült Államokban. Mindez kedvezőtlenül hat az európai vállalkozások versenyképességére. Ugyanakkor ez a fejlemény a világ többi részére is hatással van. AZ IEA reálértéken számított villamosenergia-árakra érvényes ipari árindexe 7 év alatt (2005 és 2012 között) 37%-os növekedést mutatott az európai OECD-tagok körében, míg az USA esetében mínusz 4%-os változásról beszélhetünk. Az európai háztartási árindex kevésbé növekedett (+22%), ám ez is jelentősen meghaladja az USA index emelkedését (+8%). Az egyesült államokbeli palagáz-fellendülés további következménye, hogy az európai erőművekben fokozódik a széndioxidot kibocsátó szénfelhasználás. A nagyarányú egyesült államokbeli gázfelhasználásból adódóan a rendelkezésre álló szenet Európába exportálják. A szénimport európai felhasználása 2012 első 11 hónapja során 2011 megegyező időszakával összevetve 2%-kal (feketekőszén), illetve közel 9%-kal (lignit) nőtt. Az Egyesült Királyságban és Spanyolországban a szénfelhasználás (feketekőszén és lignit) 28%-kal emelkedett 2012 első 11 2

4 hónapjában; Franciaországban 16%-kal, míg Németországban 3%-kal. A legjelentősebb növekedést Írország (2012 első 11 hónapjában megkétszereződött a szénfelhasználás) és Portugália (+38%) tapasztalta. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja egyik friss tanulmányában forgatókönyv-elemzést közöl, melyben a hazai palagáz-kitermelés importfüggőségre gyakorolt lehetséges hatását vizsgálják. Valószínűtlen, hogy Európa földgáz tekintetében önellátóvá válna, ugyanakkor optimista forgatókönyv szerint a hazai nem hagyományos gáz felválthatná a hanyatló hagyományos kitermelést, melynek következtében az importfüggőség folyamatosan 60% körüli szinten maradhatna. Európában már zajlik a nem hagyományos források kitermelése: Észtország energiaszükségletének 90%-át palaolaj-kitermelésből fedezi. Néhány esetben az uniós áremelések nemzeti szakpolitikai döntés eredményei A fogyasztók egyre magasabb árat fizetnek az energiáért, amely egyre nagyobb részét képezi az átlagos háztartási költségeknek, a személyszállítást is beleértve tagállamtól függően 7 17% közötti értékeket mutatva. A lakosság szegényebb rétegei egyes tagállamokban az összes kiadásuk 22%-át energiára költik. Az adókkal növelt háztartási energiaköltségek várhatóan még abban az esetben is tovább emelkednek, ha a belső energiapiac teljes kiépítése jelentette előnyöket figyelembe vesszük. Mindez részben a globális nyersanyagigény okozta nyomásból adódik, de hozzájárulnak az elavuló és egyre nehezebben karbantartható infrastruktúra költségei is. Az energiaárak ugyanakkor nagymértékben függenek a tagállamok tarifális és adóügyi döntéseitől (beleértve a támogatási rendszerek költségeit). Az EU-15 esetében (az EU-27-re vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre) a hazai fogyasztóknak felszámított végleges ár adótartalma 1998 és 2010 között 22%-ról 28%-ra nőtt. Ugyanezen időszakban az ipari felhasználóknak felszámított adóterhek 19%-ról 27%-ra nőttek. Néhány tagállamban, például Dániában, egyes villamosenergia- és gázfogyasztó-kategóriákban az energiaárakra terhelt adó a végszámla 50%-át teszi ki. Történelmi mélyponton az energiaszektorba történő beruházások Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve és a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv szerint a biztonságos és versenyképes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára való áttérés érdekében huzamos és fokozott beruházásokra van szükség az energia-berendezések, a hálózatok, a közlekedéstechnológia, az infrastruktúra és az energiahatékony építkezés terén. A 2050-ig tartó időszakban a fokozott beruházások a becslések szerint éves szinten a GDP 1,5%-át teszik ki. Az EU-ban 2020-ig 1 billió EUR értékben van szükség beruházásokra az ellátás biztosítása, a források sokféleségének megteremtése, valamint a tisztább energiák és a versenyképes árak integrált energiapiacon belüli biztosítása érdekében. Egyes tagállamok energiaügyi szempontból továbbra is elszigetelt helyzetben vannak, mivel az EU-n belül nem rendelkeznek kellő infrastrukturális összeköttetésekkel. Észak- és Kelet-Európában továbbra is jellemző az egyetlen beszerzési forrásból adódó gázimportfüggőség. Európa egyes régióiban az egyre növekvő mértékben rendelkezésre álló ingadozó megújuló energia a megfelelő 3

5 infrastruktúra hiányában nem jut el a fogyasztókhoz. E hiányosságok leküzdése érdekében 2020-ra (hozzávetőlegesen 200 milliárd EUR értékben) új beruházásokra van szükség távvezetékek, rendszerösszeköttetések, tárolási létesítmények, stb. kialakítása végett. Ezért fokozott beruházásokra van szükség: a és közötti időszakokat összevetve a villamosenergia tekintetében több mint 50%-os, a gáz tekintetében mintegy 30%-os növekedés kívánatos. Mindemellett a fogyasztók számára érzékelhető költséghatások várhatóan minimálisak lesznek (a villamosenergia vonatkozásában kb. 1%), melyeket nagymértékben ellensúlyoznak az árkonvergencia, az ellátás fokozott biztonsága, a mérsékeltebb tartalékszükségletek és a fokozottan kiaknázott megújuló energiák jelentette előnyök ig az EU teljes szénerőmű-kapacitásának közel egyötöde, ami megfelel Lengyelország teljes villamosenergia-kapacitásának, elavul. Az Egyesült Királyság energiatermelési kapacitásának 11%-át lecsatlakoztatják a hálózatról. Az EU-ban, Svájcban és Norvégiában a tervek szerint üzemen kívül helyezendő erőművek száma 70%-kal meghaladja az előző öt év értékeit. A megújuló energia iránti alacsony kereslet és a megújuló energiaforrások növekvő termelése miatt az utóbbi három évben hozzávetőlegesen 40 GW-t termelő gázerőmű- és 25 GW-t termelő szénerőműprojekteket halasztottak el vagy állítottak le. Ez hozzávetőlegesen Hollandia, Belgium és Dánia együttes kapacitásának felel meg. A megújuló energiaforrások terén 2013 első negyedévében 25%-kal csökkentek a beruházások Európában, ezen belül több országban, köztük Spanyolországban (-96%), Olaszországban és Franciaországban szinte teljes leállás következett be. 2. Rendelkezésre állnak a megfelelő szakpolitikák, ám a végrehajtás túl lassú Közép- és hosszútávon Európának az energiaárak tekintetében nem áll módjában felvenni a versenyt legnagyobb kereskedelmi partnerével, az Egyesült Államokkal; ennek oka a kiaknázható természeti erőforrásokban mutatkozó különbség. Nettó energiaimportőrként Európa biztonságra, versenyképes és fenntartható energiarendszerre törekvő stratégiája rendkívüli mértékben függ az energiahatékonyságon alapuló széleskörű megközelítés alkalmazásától, az intelligens infrastruktúrákon nyugvó versenypiacok létrehozásától, a tüzelőanyagok és a beszerzési útvonalak sokféleségének megteremtésétől, a hagyományos és attól eltérő energiaforrások kiaknázásától, valamint az innovációtól. (1) Energiahatékonyság: Beruházás az olcsóbb és tisztább energiaforrásokba Ahhoz, hogy 2020-ra megvalósuljon az energiahatékonyság 20%-os növelésének uniós célkitűzése, ezer szénerőmű vagy ötszázezer szélturbina kapacitásával egyenértékű energiát kell megtakarítanunk. Az energiahatékonyság csökkenti az energiaigényt, az energiaimportot és a szennyezést. Mindemellett hosszú távú megoldást kínál a tüzelőanyag-hiány és a magas energiaárak jelentette kihívásokra. Az energiahatékonyság keresletcsökkentésben játszott alapvető szerepe ellenére gazdasági potenciáljának mindössze kis részét hasznosítjuk. 4

6 Európa továbbra is a világ legjelentősebb (a 2011-ben megvalósult globális energiahatékonysági beruházások 40%-át képviselő) energiahatékonysági piaca, az EIB pedig a világ legjelentősebb tiszta energiát támogató hitelezője. Kína (az energiaágazat éves bevételeinek 3-4%-át beruházásra fordítva) és az USA (2007 és 2010 között energiahatékonysági ráfordításait több mint megkétszerezve) gyors ütemben zárkóznak fel. 1. háttérmagyarázat: Az ipari termékek energiahatékonysági minimumszabványai (környezetbarát tervezésre vonatkozó rendeletek) Az elektromos ipari termékek környezetbarát tervezéséről szóló első négy rendelet (motorok, keringetőszivattyúk, ventilátorok és vízszivattyúk) ra várhatóan éves szinten Magyarország jelenlegi teljes energiafogyasztásával megegyező mértékű energiamegtakarítást (195 TWh) eredményez, és jelentősen hozzájárul az EU 2020 célkitűzéseinek megvalósításához. Ezek a rendeletek világviszonylatban elsőként irányulnak kapcsolódó termékek csoportjára (termékkörszélesítés), amellett, hogy figyelembe veszik a fogyasztók igényeit és változó használati szokásait (felhasználó-érzékeny megközelítés). A jogszabályok innovatív jellege már tapasztalható, jelentős technológiai fejlesztéseket eredményezett. A rendeletek némelyikének sikere lendületet adott az európai és globális szintű szabványosításnak. A motorokról szóló uniós rendeletet elsőként Kína használta alapul nemzeti jogszabálya kialakításakor. Jelenleg Szaúd-Arábia mérlegeli, hogy a motorokról szóló uniós rendeletben foglalt követelményekkel megegyezőeket vezet be. Az Egyesült Államokban folyamatban van az uniós jogszabályok által támasztott követelmények átvétele a szivattyúk és ventilátorok tekintetében, a kapcsolódó mérési szabványt is alkalmazva. (2) Nyitott és versenyképes energiapiacok az Unió szükségleteinek kielégítése A piaci nyitás, a határon átnyúló kereskedelem terjedése, a piaci integráció és az erőteljesebb verseny, valamint a mindezt előmozdító uniós jogszabályok, továbbá a versenypolitikai és az állami támogatási szabályok érvényesítése révén ellenőrzés alatt tartják az energiaárakat. Míg 2002 és 2012 között a primer energiatermékek árai éves szinten 14%-kal nőttek a nyersolaj, csaknem 10%-kal a gáz és 8%-kal a szén esetében, a villamosenergia nagykereskedelmi ára az EU-ban ennél jóval kisebb ütemben, 3,4%-kal emelkedett. 4 A piaci liberalizáció leszorító hatást gyakorolt az árakra azokon a nagykereskedelmi piacokon, ahol engedélyezték a liberalizációt. Emellett a versenyző piacok biztosították a villamosenergia-infrastruktúra optimális kihasználását és a beruházások iránti árjelzéseket. 3 4 Az elektromos motorok környezetbarát tervezéséről szóló 640/2009/EK rendelet, a keringetőszivattyúkról szóló 641/2009/EK rendelet, a 125 W és 500 kw közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorokról szóló 327/2011/EU rendelet és a vízszivattyúkról szóló 547/2012/EU rendelet. A nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árak közötti különbséget a nemzeti adók és illetékek, vagyis az energiaárak nem energia jellegű összetevői határozzák meg. 5

7 Ugyanakkor számottevő mozgástér kínálkozik a javításra. Az integrált európai gázpiac hiánya által okozott költség felmérésére irányuló folyamatban lévő munkálatok során készült becslések szerint a harmadik energiacsomag 2015-ös teljes körű végrehajtásának piaci haszna 2012-hez (az alapeset) képest elérheti a maximum évi 8 milliárd EUR-t. Az említett haszon akár évi 30 milliárd EUR-ig is emelkedhet, ha teljes mértékben integrálják a 27 tagállamból álló Unió piacát. A villamosenergia tekintetében az integráció haszna (a nemzeti önellátással szemben) évi legfeljebb 35 milliárd EUR költségmegtakarítást jelentene. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) becslései szerint évi 15 milliárd EURval (a gáz nagykereskedelmi árának 10%-a) egyenértékű megtakarításra van lehetőség, ha megszüntetik azokat a meglévő piaci hiányosságokat, amelyek lehetővé teszik az uniós tagállamok közötti versenyképtelen árkülönbségeket. Ami a kiskereskedelmet illeti, a végleges ár szabályozása még mindig hátráltatja a piaci nyitást. Ez káros a versenyre és a beruházásokra nézve; és azokban az esetekben, amikor a költségeknél alacsonyabb, szabályozott árakat állapítanak meg, ennek következtében hiány keletkezik, amelyet végső soron ugyancsak az adófizetőknek kell állniuk. 2. háttérmagyarázat: A határokon átnyúló energiainfrastruktúrába történő beruházások Az Uniónak az energia belső piacának kiépítése és energiaszigetek megszüntetése keretében be kell ruháznia a határon átnyúló összeköttetések kialakításába. Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programnak köszönhetően több, a gázáramlás irányának megfordítására irányuló projekt van folyamatban Közép- és Kelet Európában. Ezek elősegítették a februári hideghullám alkalmával tapasztaltakhoz hasonló gázellátási problémák elkerülését. A közelmúltban elfogadott, transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatások új módot állapítanak meg a közös érdekű infrastrukturális projektek meghatározására és végrehajtásuk felgyorsítására annak révén, hogy fokozott regionális együttműködést, egyszerűsített engedélyezési eljárásokat, és megfelelő szabályozási elbánást alakítanak ki, továbbá európai pénzügyi támogatást biztosítanak a javasolt Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. A tagállamok közötti regionális együttműködés rendkívül hasznos lehet a szükséges beruházások megvalósítása tekintetében március 25-én a balti energiapiacok összekapcsolási terve keretében együttműködő tagállamok megállapodtak egy átfogó földgáz infrastruktúra-fejlesztési csomagról és a végrehajtás ütemtervéről. A javasolt beruházások egy új LNG-terminálra irányulnak, amely lefedhetné a szóban forgó országok jelenlegi gázszükségletének akár 40%-át, továbbá egy olyan, mintegy 1,3 milliárd EUR költségvonzatú csővezeték-építési projektre (balti összekötőelem, a Baltikumon belüli összeköttetések, valamint Lengyelország és Litvánia közötti összeköttetés), amely megszüntetné a balti államok és Finnország elszigeteltségét és növelné az ellátásbiztonságot. 6

8 (3) Költségmegtakarítások a megújuló energia, valamint az egyéb hagyományos és nem hagyományos saját energiaforrások terén A széndioxid-kibocsátás csökkentése, a harmadik országok energiaszállításaitól való függőség mérséklése, valamint a fosszilis tüzelőanyag-behozatal számlájának lefaragása céljából a tagállamok 13%-ra növelték a megújuló energiaforrások részarányát Európa 2011-es energiafogyasztásán belül (5 százalékpontos emelkedés 6 év alatt) ben a villamosenergia 20,6%-a származott megújuló forrásból. E fejlődés lehetőséget ad arra, hogy ellenőrzés alatt tartsák a nagykereskedelmi villamosenergia-árakat, mivel a szél- és napenergia legfontosabb technológiáinak határköltsége majdnem nulla. A megújuló energiaforrásokba történő beruházások révén 2020-ig három millió új munkahely jöhet létre (jelenleg már EU-szerte 1,19 millió alkalmazott dolgozik ebben az ágazatban). Az Unió jó úton halad a megújulóenergia-irányelvben előirányzott azon célkitűzés elérése felé, hogy a megújuló energia részaránya 20%-ot tegyen ki az energiafogyasztáson belül. Azonban a helyzet tagállamonként változik. A nemzeti támogatási programok a megújulóenergia-irányelvnek megfelelően alapvető szerepet játszanak a megújuló energiaforrások erőteljes növekedésének előmozdításában. Mindazonáltal a megújuló energiaforrások növekedése még mindig jórészt a támogatásokon és egyes merev támogatási programokon alapul, amelyek nem veszik figyelembe a technológiák éretté válásakor bekövetkező jelentős árcsökkenéseket. Ennek következtében túlkompenzációra került sor a súlyos gazdasági megszorítások idején. Ugyanakkor a támogatási programok hirtelen néhány esetben visszamenőleges megváltoztatása hozzájárult a befektetők elbizonytalanodásához. Még várat magára a megújulóenergia-irányelv alapján rendelkezésre álló együttműködési mechanizmusok kihasználása, továbbá közelíteni kell a nemzeti támogatási programokat ahhoz, hogy kiaknázhassák az integrált energiapiac európai dimenzióját. Becslések szerint 2020-ig legfeljebb 8 milliárd EUR-val csökkenne a teljes energiarendszer költsége, ha megvalósulna az egész Unióra kiterjedő megújulóenergia-kereskedelem, és minden tagállamban költséghatékonyan elérnék a 20%-os megújulóenergia-arányra vonatkozó célkitűzést. A megújuló energiának a villamosenergia-szerkezeten belüli magas aránya felveti azt a kérdést, hogy megfelelők-e a hálózatok és a villamosenergia-termelési kapacitások. Ez akkor válik problémává, amikor a nap- és szélenergiából származó, ingadozó megújuló energiatermelést más energiaforrásokkal kell kiegyensúlyozni. Néhány tagállam azt tervezi, hogy megfizeti a nemzeti szintű villamosenergia-termelési kapacitás rendelkezésre állását ( kapacitáspiacok ), amely a leggyakrabban fosszilis tüzelőanyagokra épül. Ez a megközelítés annak a veszélyét hordozza magában, hogy gazdaságilag kevéssé működik hatékonyan, és valószínűsíthetően állandósítja a belső energiapiac széttagoltságát, valamint rögzíti a fosszilis tüzelőanyagra épülő energiatermelési kapacitásokat. Vannak más olyan, gazdaságilag fenntarthatóbb intézkedések, amelyek a rendszer rugalmasabbá tételére és az esetleges megfelelési problémák kezelésére irányulnak, ugyanakkor fenntartják, sőt akár erősítik a belső energiapiacot. Az ilyen intézkedések közé tartozik a határon átnyúló infrastruktúrába történő beruházás (minél szélesebb a hálózat, annál könnyebb kiegyensúlyoznia a megújuló energiaforrásokat), az igényoldali gazdálkodás és a tárolás. 7

9 (4) Technológia és innováció Az Unió energetikai célkitűzéseinek eléréséhez szükséges technológiai váltás kizárólag a meglévő energia-infrastruktúrák lényeges korszerűsítése révén lehetséges. Az energetikai K+F és innováció továbbra is alapvető szerepet játszik az olcsóbb, hatékonyabb és megbízhatóbb energiatechnológiák kifejlesztése terén. A K+F-re fordított uniós kiadások a válság ellenére lépést tartanak Japánéval és az Egyesült Államokéval. Az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) szereplő ágazatokban végzett technológiai fejlesztésbe történő állami- és magánberuházások a évi 3,2 milliárd EURról, 2010-re 5,4 milliárd EUR-ra növekedtek. Jelenleg az iparág állja a SET-tervbe foglalt összes kutatási és innovációs beruházás mintegy 70%-át, miközben a tagállami beruházások körülbelül 20%- ot tesznek ki, az Európai Bizottság pedig azok 10%-át fedezi. A tagállamok K+F terén tett erőfeszítései továbbra is széttagoltak. A tagállamok közötti koordináció javítása és az erőforrások egybegyűjtése lehetőséget adna a kutatási erőfeszítések hatékonyságának növelésére, a párhuzamosságok elkerülésére, valamint lehetővé tenné a technológiai áttörésekhez szükséges kritikus tömeg elérését. Az Unió kutatási erőfeszítései az elmúlt két évtizedben jelentősen hozzájárultak az árak csökkenéséhez és a technológiai fejlődéshez a különböző kulcsfontosságú energiaágazatokban, így a szélenergia és a fotovoltaikus rendszer terén. Emiatt, és más okokból kifolyólag meredeken zuhant a fényelektromos napelemmodulok költsége (néhány év alatt az egyharmadára csökkent). A SETtervben szereplő, 2030-ig elérendő 1 EUR/kW-os célkitűzés már 2020-ra megvalósulhat. Az uniós erőfeszítések a közlekedés terén is lehetővé tették a második generációs bioüzemanyagok kedvező fogadtatását óta az Intelligens energia Európa (IEE) program több mint 300 projekt révén segítette elő a technológiák piaci felvevőképességét és a nem technológiai jellegű akadályok leküzdését. Az említett projektek több mint 4 milliárd EUR értékű kapcsolódó beruházás elindítását segítették. Az IEE II program keretében emellett együttműködés jött létre a pénzügyi intézményekkel annak érdekében, hogy a program projektfejlesztési támogatási eszközei (ELENA és a helyi energetikai beruházás MLEI) révén mintegy 2 milliárd EUR beruházást mozgósítson a fenntartható energia terén. Ezek a beruházások a várakozások szerint több mint évi 2000 GWh energiamegtakarítást eredményeznek majd. Mellékletek: 1. A 2020-ra szóló célkitűzések teljesítése terén tett előrehaladás 2. A február 4-i Európai Tanács által adott energiapolitikai iránymutatások nyomon követése 3. A legfontosabb uniós energiapolitikai jogszabályok végrehajtása 4. Az energiapolitikákat támogató legfontosabb uniós pénzügyi eszközök áttekintése 5. Európa legfontosabb energiaügyi adatai 8

10 1. melléklet: A 2020-ra szóló célkitűzések teljesítése terén tett előrehaladás (1) Az üvegházhatású gázok 1990-es évekbeli kibocsátásához képest 20%-os csökkenést kitűző uniós cél 2011-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása becslések szerint 16%-kal volt alacsonyabb az 1990-es szinteknél. Ezt a célkitűzést az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és a vállaláselosztási határozat révén valósítják meg. (2) A megújuló energiaforrások 20%-os részesedése az EU teljes bruttó energiafogyasztásában 2011-ben a megújuló energiák részaránya 13% volt az Unió energiafogyasztásában, míg 2005-ben mindössze 8,5%. A kötelező nemzeti célok megállapítását követően a megújuló energia növekedése gyorsult, de a 2020-ra vonatkozó célkitűzés teljesítése érdekében éves szinten átlagosan 6,3% növekedés szükséges. A Bizottság ennélfogva négy olyan területet határozott meg, ahol növelni kell az erőfeszítéseket: az energiapiacot, a támogatási rendszereket, az együttműködési mechanizmusokat, valamint a földközi-tengeri térségbeli együttműködést 5, és jelenleg az ezek (vagyis villamos energia belső piacának megnyitása, a megújuló energia jobb piaci integrációja, együttműködés és kereskedelem, infrastruktúra és fogyasztók, technológiai innováció és fenntarthatóság) kezelésére vonatkozó iránymutatások elkészítésén dolgozik. (3) Az EU primerenergia-felhasználásának 20%-os mérséklése a 2007-ben készült előrejelzésekhez képest Ez a célkitűzés jogilag nem kötelező a tagállamok számára. A primerenergia-felhasználás 2005/2006- ban érte el a csúcspontját (mintegy 1825 Mtoe), 2007 óta pedig kismértékben csökken (2011-ben elérte az 1730 Mtoe-t). Ennek oka a gazdasági válság, a meglévő szakpolitikák eredményessége, valamint az uniós ipar csökkenő energiaintenzitása. 5 Közlemény: Megújuló energia: az európai energiapiac egyik meghatározó tényezője, COM(2012)

11 2. melléklet: A február 4-i Európai Tanács által adott energiapolitikai iránymutatások nyomon követése Energiahatékonyság A októberben elfogadott energiahatékonysági irányelv a várakozások szerint lehetővé teszi az EU számára, hogy megközelítőleg elérje a17%-ot, a 2020-ra szóló 20%-os energiahatékonysági célkitűzéshez képest. Ugyancsak 2012-ben került megkötésre az EU és az Egyesült Államok között az irodai berendezésekre vonatkozó energiahatékonysági címkézésről szóló Energy Star megállapodás, továbbá 265 millió EUR-s költségvetéssel létrejött az Energiahatékonysági Alap. Tárgyalások folynak arról a bizottsági javaslatról, amely a 6,5 milliárd EUR-s tervezett előirányzattal rendelkező Horizont 2020 Energiaügyi Kihívás program létrehozására irányul. A program várhatóan integrálja majd az energiahatékonyságot elősegítő programokat. Végezetül pedig 2012 júliusában elindult az intelligens városokra és közösségekre vonatkozó európai innovációs partnerség, amelynek célja az olyan innovatív energetikai-közlekedési-ikt technológiai megoldások ösztönzése, amelyek erősítik a fenntarthatóságot a városokban és a közösségekben. A belső piac Teljesen működőképes, összekapcsolt és integrált belső energiapiac 2014-ig. Előrehaladás tapasztalható a villamosenergia-piac növekvő mértékű összekapcsolása, és a nagykereskedelmi árak konvergenciája terén, valamint a gázszolgáltatók közötti verseny erősödése tekintetében, ami a jobb összeköttetések miatt következett be. A 2012 novemberében felállított villamosenergiaügyi koordinációs csoport várhatóan erősíteni fogja a tagállamok közötti koordinációt, a kockázatok azonosítása, valamint az ellátás-biztonsági válságra adandó megfelelő válaszlépések tekintetében. A belső energiapiacról szóló bizottsági közlemény keretében javaslatot tettünk a 2014-es határidőig fennmaradó kihívások kezelésére szolgáló cselekvési tervre (COM(2012(663) ig meg kell szüntetni egyes uniós tagállamoknak az európai gáz- és villamosenergiahálózatoktól való elszigeteltségét : Folytatódik európai infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos előkészítő munka, miközben a végleges többéves pénzügyi keret és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz elfogadását várjuk, amelyben a Bizottság javaslata szerint 9,1 milliárd EUR-t fordítnánk energia-infrastruktúrára. A márciusban elfogadott, transzeurópai energia-infrastruktúrákra vonatkozó iránymutatások 12 stratégiai transzeurópai energiafolyosót jelölnek ki, és rendelkeznek a közös érdekű projektek kiválasztásának módjáról, valamint azok végrehajtásának felgyorsításáról. A villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők, illetve a gázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők hálózata (ENTSO-E és ENTSO-G) tekintetében szintén jelentős előrehaladás történt a gáz és villamosenergia hálózatokra vonatkozó tízéves hálózatfejlesztési terv (TYNDP) előkészítése során. 10

12 Az EU és a tagállamok tevékenységeinek jobb összehangolása annak érdekében, hogy az Unió külső kapcsolataiban érvényesüljön a következetesség és a koherencia szempontja : Az Európai Tanácsnak a koordináció javítására irányuló felhívására válaszként folytatódott az uniós energiapolitika külső dimenziójának megerősítésére irányuló tevékenység. Előrelépés történt a Kaszpi-tengeri gázvezetékről és a Déli Gázfolyosóról szóló tárgyalások során. Elfogadták az Európai Unió és Oroszország közös, 2050-re szóló energiaügyi ütemtervét, és folytatódtak a tárgyalások Oroszországgal és Fehéroroszországgal a balti tagállamok villamosenergia-rendszerének üzemeltetéséről. Kína tekintetében létrejött az EU-Kína urbanizációs partnerség és az energiabiztonsági párbeszéd. Ami az Európai Tanácsnak azt a felhívását illeti, hogy adjanak tájékoztatást a harmadik országokkal megkötött kétoldalú energiaügyi megállapodásokról, novemberben elfogatásra került és hatályba lépett a tagállamok és a harmadik országok közötti kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos tájékoztatási mechanizmus. 11

13 3. melléklet: A legfontosabb uniós energiapolitikai jogszabályok végrehajtása A harmadik energiaügyi jogalkotási csomag átültetése (A április 30-án fennálló helyzet) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályok (a július 13-i 2009/72/EK irányelv) és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályok (a július 13-i 2009/73/EK irányelv) Az átültetés határideje: március 3. Tagállam Az átültetés jelenlegi helyzete a tagállam bejelentése szerint -Villamosenergia-irányelv - Az átültetés jelenlegi helyzete a tagállam bejelentése szerint - Gázirányelv Belgium Teljes Teljes Bulgária Teljes Teljes Cseh Köztársaság Teljes Teljes Dánia Teljes Teljes Németország Teljes Teljes Észtország Teljes Teljes Írország Teljes Teljes Görögország Teljes Teljes Spanyolország Teljes Teljes Franciaország Teljes Teljes Olaszország Teljes Teljes Ciprus Teljes Teljes Lettország Teljes Teljes Litvánia Teljes Részben Luxemburg Teljes Teljes Magyarország Teljes Teljes Málta Teljes Teljes Hollandia Teljes Teljes Ausztria Teljes Teljes Lengyelország Teljes Teljes Portugália Teljes Teljes Románia Teljes Teljes Szlovénia Részben Részben Szlovákia Teljes Teljes Finnország Részben Részben Svédország Teljes Teljes Egyesült Királyság Részben Részben

14 A harmadik energiaügyi jogalkotási csomag előírja az átvitelirendszerirányítók nemzeti szintű tanúsítását M Bejelentés megtörtént / kiadott vélemény Folyamatban Bejelentésre vár

15 A megújulóenergia-irányelv végrehajtása (az uniós célkitűzés, miszerint a megújuló energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 20%-ot tegyen ki) A április 23-i 2009/28/EK irányelv Az átültetés határideje: december 5. Az első időközi célkitűzés* terén tett előrelépés áttekintése (a március 27-i eredményjelentés szerint) >2% az időközi célkitűzés felett <1% vagy<2% időközi célkitűzés felett >1% időközi célkitűzés alatt Tagállam megújuló energiaforrások aránya 2005 megújuló energiaforrások aránya 2010 Első időközi célkitűzés megújuló energiaforrások aránya 2020 célkitűzés Ausztria 23.3% 30.1% 25.4% 34% Belgium 2.2% 5.4% 4.4% 13% Bulgária 9.4% 13.8% 10.7% 16% Ciprus 2.9% 5.7% 4.9% 13% Cseh Köztársaság 6.1% 9.4% 7.5% 13% Németország 5.8% 11.0% 8.2% 18% Dánia 17% 22.2% 19.6% 30% Észtország 18% 24.3% 19.4% 25% Görögország 6.9% 9.7% 9.1% 18% Spanyolország 8.7% 13.8% 10.9% 20% Finnország 28.5% 33% 30.4% 38% Franciaország 10.3% 13.5% 12.8% 23% Magyarország 4.3% 8.8% 6.0% 13% Írország 3.1% 5.8% 5.7% 16% Olaszország 5.2% 10.4% 7.6% 17% Litvánia 15% 19.7% 16.6% 23% Luxemburg 0.9% 3% 2.9% 11% Lettország 32.6% 32.6% 34.0% 40% Málta 0% 0.4% 2.0% 10% Hollandia 2.4% 3.8% 4.7% 14% Lengyelország 7.2% 9.5% 8.8% 15% Portugália 20.5% 24.6% 22.6% 31% Románia 17.8% 23.6% 19.0% 24% Svédország 39.8% 49.1% 41.6% 49% Szlovénia 16.0% 19.9% 17.8% 25% Szlovákia 6.7% 9.8% 8.2% 14% Egyesült Királyság 1.3% 3.3% 4.0% 15% EU 8.5% 12.7% 10.7% 20% * Az előrelépés legobjektívabb módon úgy mérhető, hogy a tagállamokat első időközi célkitűzésükhöz viszonyítva értékelik, a 2011/2012-re érvényes arányértékeik átlagának kiszámítása révén. Míg az előrelépés 2010-ig átlagosan jónak mondható, az nem tükrözi azokat a szakpolitikai és gazdasági bizonytalanságokat, amelyekkel a megújuló energiát előállítóknak jelenleg szembe kell nézniük.

16 Energiahatékonyság: az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv átültetése A május 19-i 2010/31/EU irányelv Az átültetés határideje: július 9. Tagállam az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv* Átültetés NZEB** beszámoló Költségoptimumszámítások Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság * Az átültetés jelenlegi helyzete a tagállamok bejelentése alapján (zöld: teljes; narancs: részben; piros: nincs átültetés). A Bizottság prima facie és megfelelőségi ellenőrzéseket hajt végre azon tagállamok esetében, melyek bejelentették az átültetést. A közel nulla energiaigényű épületekről (NZEB) szóló beszámolók és a költségoptimum-számítások tekintetében a jelenlegi helyzet azt tükrözi, hogy beérkeztek-e a beszámolók, figyelmen kívül hagyva azok teljességét. A Bizottság a beérkezett beszámolókat elemzi. ** Közel nulla energiaigényű épületek

17 4. melléklet: Az energiapolitikákat támogató legfontosabb uniós pénzügyi eszközök áttekintése Az energiaügyre elkülönített uniós források áttekintése (meglévő és a közötti időszak lehetséges új) programjainak és eszközeinek bontásában A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretében elkülönített pénzeszközök A Bizottság javaslata szerint a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretében elkülönítendő pénzeszközök Összegek Millió EUR-ban kifejezve Transzeurópai hálózatok (TEN- E) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Villamosenergi a- és gázinfrastuktúr a (1) 155 Összesen Fenntartható energia (2) Atomene rgia (3) Villamosenergiaés gázinfrastuktúra (1) Összesen Fenntartható energia (2) Atomenerg ia (3) mely pénzügyi eszközöket tartalmaz (1 000) Európai energiaügyi gazdaságélénkítő program (EEGP) mely pénzügyi eszközöket tartalmaz (Európai Energiahatékonysági Alap) (265) Uniós pénzes zközök Versenyképességi és (A) - (B) innovációs keretprogram: Intelligens energia Európa program mely magában foglalja az (132) Európai helyi energiahatékonysági támogatást (ELENA) (technikai segítségnyújtás) Strukturális alapok Kutatási, technológiafejlesztési (C) és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogram Kockázatmegosztó (D) finanszírozási mechanizmus (Bizottság EBB) Bővítéspolitikai finanszírozás 112 Az Euratom nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja: FP7-Fission Az Euratom nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja: FP7 Fusion Atomerőművek leállítása (LT, SK, BG) RÉSZÖSSZEG ÖSSZESEN A. magában foglalja az ELENA-t, az EBB, a CEB, az EBRD és a KfW együttműködésével B. az új Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram része C. a as 7. KFTD keretprogram: általánosságban az atomenergiától eltérő kutatásokra elkülönített pénzeszközök D. a teljes Kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus (RSFF) keretösszegének 14%-a, elsősorban a nap- és szélenergia tekintetében

18 5. melléklet: Európa legfontosabb energiaügyi adatai 1. Európa energiaszerkezete Európa változó energiaszerkezete Az EU bruttó belföldi energiafelhasználása 2011 Az EU bruttó belföldi energiafelhasználása 2030 (forgatókönyv) Nukleáris Megújuló 14% 10% 17% Szilárd tüzelőanyag Nukleáris Megújuló 14% 18% 12% Szilárd tüzelőanyag Gáz 24% 35% Olaj Gáz 22% 33% Olaj Forrás: Európai Bizottság Az energia táplálja társadalmunkat és gazdaságunkat Az EU 2011-es energiafogyasztása ágazatonként Egyéb Szolgáltatások 1% Ipar Mezőgazdaság 2% 13% 26% 25% Háztartások és lakossági szükségletek 33% Közlekedés Forrás: Európai Bizottság

19 Az energiaszerkezet jelentős eltéréseket mutat az EU-n belül Az uniós tagállamok 2011-es bruttó belföldi energiafelhasználása Olaj Gáz Szilárd tüzelőanyagok Nukleáris Megújuló 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK Forrás: Európai Bizottság

20 2. Európa importfüggősége Európa évente 406 milliárd EUR (a GDP 3,2%-a) értékű olajat, gázt és szenet importál, és a függőség várhatóan erősödni fog A behozott tüzelőanyag részaránya az EU teljes energiafogyasztásában (a tendenciáknak megfelelő forgatókönyv) % Oil Gáz Solid fuels Forrás: Európai Bizottság Európa néhány szállítótól függ Az EU 2011-es nyersolaj-behozatala Az EU 2011-es földgázbehozatala Novégia 12% Kazakhsztá n 6% Mexikó Azerbajdzs 1% án 5% Egyéb 8% Opec országok 33% Nigéria 4% Nem meghatározott 10% Katar 11% Egyiptom, Líbia, Trinidad és Tobago, egyéb egyenként 1% Oroszorszá g* 30% Oroszorszá g* 35% Algéria 13% Norvégia 28% * Ez a számadat felöleli a nem Oroszországból érkező, de az EU-ba Oroszországon keresztül szállított olaj/gázimportot is Forrás: Európai Bizottság

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Problémafelvetés, célkitűzés A Magyar Energetika 2010/11-12 számában Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A VILÁG ENERGIATECHNOLÓGIAI KILÁTÁSAI 2050-IG (WETO-H2)

A VILÁG ENERGIATECHNOLÓGIAI KILÁTÁSAI 2050-IG (WETO-H2) A VILÁG ENERGIATECHNOLÓGIAI KILÁTÁSAI 2050-IG (WETO-H2) KULCSFONTOSSÁGÚ ÜZENETEK A WETO-H2 tanulmány egy referencia-előrejelzésen és két további forgatókönyv-változaton: egy kevesebb szenet felhasználó

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Köszöntjük a Napenergia hasznosítás aktuális helyzete és fejlődési irányai szakmai konferencia résztvevőit

Köszöntjük a Napenergia hasznosítás aktuális helyzete és fejlődési irányai szakmai konferencia résztvevőit Köszöntjük a Napenergia hasznosítás aktuális helyzete és fejlődési irányai szakmai konferencia résztvevőit Napenergia hasznosítás aktuális helyzete és fejlődési irányai 14:30 14:45 Napelemes piaci körkép

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MUNKAPÉLDÁNY a Kormány álláspontját nem tükrözi Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 Budapest, 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben