Energiaügyi kihívások és energiapolitika. A Bizottság hozzájárulása a május 22-i Európai Tanács számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Energiaügyi kihívások és energiapolitika. A Bizottság hozzájárulása a 2013. május 22-i Európai Tanács számára"

Átírás

1 Energiaügyi kihívások és energiapolitika A Bizottság hozzájárulása a május 22-i Európai Tanács számára

2 Energiaügyi kihívások és energiapolitika A Bizottság hozzájárulása a május 22-i Európai Tanács számára A május 22-i Európai Tanácsot megelőzően e dokumentum a gazdaság versenyképességéhez kapcsolódó aktuális kérdésekre összpontosítva áttekint néhány energiaügyi kihívást, melyekkel Európának szembe kell néznie. Nem szándéka felölelni az energiafelhasználás éghajlati és környezeti vetületeinek átfogóbb kérdését; mivel az egy jelenleg zajló nyilvános konzultáció tárgyát képezi 1. A dokumentum melléklete tartalmazza az Európa energiaszerkezetével és energiaügyi kihívásaival kapcsolatos alapvető tényeket és számadatokat, valamint az uniós szakpolitikai és jogi keret főbb elemeit. A tagállamok eltérő energiaszerkezettel rendelkeznek. Az EU teljes energiaszükségletét 2011-ben az átlagos bruttó belföldi energiafelhasználás tekintetében a következő forrásokból fedezték: 35% olaj, 24% gáz, 17% szilárd tüzelőanyag, pl. szén, 14% atomenergia, 10% megújuló energia, pl. víz- és szélenergia. Az energiaszerkezet országonként igen eltérő képet mutat (lásd az 5. mellékletet), és a földrajzi adottságoknak megfelelően folyamatosan változik, többek között a természeti erőforrások megléte és hozzáférhetősége, a nemzeti szakpolitikai döntések alakulása, mint például az atomenergia alkalmazása vagy annak elutasítása, a pénzügyi ösztönzők változása, a műszaki fejlődés, a dekarbonizációs követelmények és a belső piac fejlődése szerint 2. Célkitűzéseik hasonlóak A különbségek ellenére a tagállamok három szakpolitikai célkitűzése megegyezik: a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentése ( versenyképesség ), a megbízható és folyamatos energiaellátás biztosítása ( az ellátás biztonsága ), valamint az energiatermelés, -szállítás és -felhasználás környezeti hatásának visszaszorítása ( fenntarthatóság ). Ezek a célkitűzések uniós szinten gyakorta közös keret és együttes fellépés révén valósíthatók meg a legmegfelelőbben. Ez indokolja, hogy az uniós állam- és kormányfők három kiemelt cél megvalósítását tűzték ki 2020-ra: a széndioxid-kibocsátás 20%-os csökkentését az 1990-es szinthez képest, a megújuló energiák arányának 20%-ra történő növelését a teljes uniós energiaszerkezetben, valamint az energiahatékonyság 20%-os fokozását. Ezek a célok egyúttal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia alapját képezik. keretrendszerük közös. Az európai energiapiac elmélyítése és egyesítése érdekében az infrastruktúrák közötti összeköttetések fejlesztése, a gáz- és villamosenergia-ellátás biztosítékai, a fogyasztói jogok, az egyenlő versenyfeltételek, valamint az energiapiaci szereplők felügyelete révén jogi keretrendszer áll rendelkezésre. Hatályos uniós jogszabályok mozdítják elő a megújuló energiaforrások használatát, fokozzák az energiahatékonyság terén tett erőfeszítéseket és gondoskodnak a biztonságos nyílt tengeri kőolaj- és földgázkitermelésről. Ezen jogi eszközök közül több még végrehajtásra vár (lásd a 3. mellékletet). 1 2 Az Európai Bizottság március 27-én hozta nyilvánosságra a 2020 utáni éghajlat- és energiapolitika keretéről szóló konzultatív zöld könyvet (COM(2013)169). A konzultáció eredményeit a konzultációs időszakot (március vége július eleje) követően a Bizottság felhasználja konkrét javaslatai 2013 végére várható előterjesztéséhez. A lehetséges forgatókönyvekről részletesebb információkat tartalmaz az Európai Bizottság által készített ütemterv: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve (COM(2011) 112) és a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv (COM(2011)885). 1

3 1. Európa főbb energiaügyi kihívásai Európa egyre inkább harmadik országokból érkező energiabehozataltól függ Jelenleg korántsem termelünk annyi energiát, mint amennyire szükségünk van. Európa importfüggősége fokozatosan nőtt az utóbbi két évtizedben, ami az olaj és a gáz tekintetében re várhatóan több mint 80%-ra emelkedik. Néhány tagállam kizárólag egyetlen orosz beszállítótól vásárol, gázfogyasztásuk %-a pedig egyetlen útvonalon érkezik. Ebből adódóan ezek a tagállamok egyetlen beszállítójuk piaci erejétől függenek, amelynek árképzése nem feltétlenül követi a piaci tendenciákat. Európa is részt vesz az energiaforrásokért folytatott globális versenyben. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint az energiaigény globális szinten 2035-ig várhatóan több mint egyharmadával növekszik, melynek 60%-a Kínának, Indiának és a Közel-Keletnek tudható be. A világszerte megnövekedett energiaigény közvetlen hatást gyakorolhat Európára. Például Japán és Korea magas áron szerzi be a cseppfolyósított földgázt (LNG) az uniós LNG-import februári átlagárát 60%- kal meghaladó áron, és ennek tudható be, hogy az uniós LNG-import 2011-hez viszonyítva 30%-kal csökkent. Azok a tagállamok, melyek különböző földgázbeszállítókkal működnek együtt, több ellátási útvonal is rendelkezésükre áll, és földgázpiacuk fejlett, előnyre tesznek szert és kevesebbet fizetnek a behozatalért. Az Egyesült Királyságba, Németországba és Belgiumba irányuló földgázimport határparitáson számolt becsült átlagára jóval (hozzávetőlegesen 35%-kal) alacsonyabb, mint azon országok esetében alkalmazott, határparitáson számolt becsült átlagárak, melyek korlátozott számú beszállítóra támaszkodnak (pl. Bulgária és Litvánia). Míg Európa egyre inkább függ a fosszilis tüzelőanyag-behozataltól, az eddig földgázimportra szoruló Egyesült Államok esetében elmozdulás tapasztalható a nettó exportőr státusz felé. A villamosenergia-árakban mutatkozó eltérések jelentős mértékben függenek a fosszilis tüzelőanyagok árától, és az Egyesült Államokban a belföldi olaj- és gázkitermelés (különösen palagáz) utóbbi időben tapasztalható fellendülése tovább mélyíti az EU és az USA ipari energiaárai közötti szakadékot ben az ipar számára felszámított gázárak több mint négyszer olyan magasak voltak Európában, mint az Egyesült Államokban. Mindez kedvezőtlenül hat az európai vállalkozások versenyképességére. Ugyanakkor ez a fejlemény a világ többi részére is hatással van. AZ IEA reálértéken számított villamosenergia-árakra érvényes ipari árindexe 7 év alatt (2005 és 2012 között) 37%-os növekedést mutatott az európai OECD-tagok körében, míg az USA esetében mínusz 4%-os változásról beszélhetünk. Az európai háztartási árindex kevésbé növekedett (+22%), ám ez is jelentősen meghaladja az USA index emelkedését (+8%). Az egyesült államokbeli palagáz-fellendülés további következménye, hogy az európai erőművekben fokozódik a széndioxidot kibocsátó szénfelhasználás. A nagyarányú egyesült államokbeli gázfelhasználásból adódóan a rendelkezésre álló szenet Európába exportálják. A szénimport európai felhasználása 2012 első 11 hónapja során 2011 megegyező időszakával összevetve 2%-kal (feketekőszén), illetve közel 9%-kal (lignit) nőtt. Az Egyesült Királyságban és Spanyolországban a szénfelhasználás (feketekőszén és lignit) 28%-kal emelkedett 2012 első 11 2

4 hónapjában; Franciaországban 16%-kal, míg Németországban 3%-kal. A legjelentősebb növekedést Írország (2012 első 11 hónapjában megkétszereződött a szénfelhasználás) és Portugália (+38%) tapasztalta. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja egyik friss tanulmányában forgatókönyv-elemzést közöl, melyben a hazai palagáz-kitermelés importfüggőségre gyakorolt lehetséges hatását vizsgálják. Valószínűtlen, hogy Európa földgáz tekintetében önellátóvá válna, ugyanakkor optimista forgatókönyv szerint a hazai nem hagyományos gáz felválthatná a hanyatló hagyományos kitermelést, melynek következtében az importfüggőség folyamatosan 60% körüli szinten maradhatna. Európában már zajlik a nem hagyományos források kitermelése: Észtország energiaszükségletének 90%-át palaolaj-kitermelésből fedezi. Néhány esetben az uniós áremelések nemzeti szakpolitikai döntés eredményei A fogyasztók egyre magasabb árat fizetnek az energiáért, amely egyre nagyobb részét képezi az átlagos háztartási költségeknek, a személyszállítást is beleértve tagállamtól függően 7 17% közötti értékeket mutatva. A lakosság szegényebb rétegei egyes tagállamokban az összes kiadásuk 22%-át energiára költik. Az adókkal növelt háztartási energiaköltségek várhatóan még abban az esetben is tovább emelkednek, ha a belső energiapiac teljes kiépítése jelentette előnyöket figyelembe vesszük. Mindez részben a globális nyersanyagigény okozta nyomásból adódik, de hozzájárulnak az elavuló és egyre nehezebben karbantartható infrastruktúra költségei is. Az energiaárak ugyanakkor nagymértékben függenek a tagállamok tarifális és adóügyi döntéseitől (beleértve a támogatási rendszerek költségeit). Az EU-15 esetében (az EU-27-re vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre) a hazai fogyasztóknak felszámított végleges ár adótartalma 1998 és 2010 között 22%-ról 28%-ra nőtt. Ugyanezen időszakban az ipari felhasználóknak felszámított adóterhek 19%-ról 27%-ra nőttek. Néhány tagállamban, például Dániában, egyes villamosenergia- és gázfogyasztó-kategóriákban az energiaárakra terhelt adó a végszámla 50%-át teszi ki. Történelmi mélyponton az energiaszektorba történő beruházások Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve és a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv szerint a biztonságos és versenyképes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára való áttérés érdekében huzamos és fokozott beruházásokra van szükség az energia-berendezések, a hálózatok, a közlekedéstechnológia, az infrastruktúra és az energiahatékony építkezés terén. A 2050-ig tartó időszakban a fokozott beruházások a becslések szerint éves szinten a GDP 1,5%-át teszik ki. Az EU-ban 2020-ig 1 billió EUR értékben van szükség beruházásokra az ellátás biztosítása, a források sokféleségének megteremtése, valamint a tisztább energiák és a versenyképes árak integrált energiapiacon belüli biztosítása érdekében. Egyes tagállamok energiaügyi szempontból továbbra is elszigetelt helyzetben vannak, mivel az EU-n belül nem rendelkeznek kellő infrastrukturális összeköttetésekkel. Észak- és Kelet-Európában továbbra is jellemző az egyetlen beszerzési forrásból adódó gázimportfüggőség. Európa egyes régióiban az egyre növekvő mértékben rendelkezésre álló ingadozó megújuló energia a megfelelő 3

5 infrastruktúra hiányában nem jut el a fogyasztókhoz. E hiányosságok leküzdése érdekében 2020-ra (hozzávetőlegesen 200 milliárd EUR értékben) új beruházásokra van szükség távvezetékek, rendszerösszeköttetések, tárolási létesítmények, stb. kialakítása végett. Ezért fokozott beruházásokra van szükség: a és közötti időszakokat összevetve a villamosenergia tekintetében több mint 50%-os, a gáz tekintetében mintegy 30%-os növekedés kívánatos. Mindemellett a fogyasztók számára érzékelhető költséghatások várhatóan minimálisak lesznek (a villamosenergia vonatkozásában kb. 1%), melyeket nagymértékben ellensúlyoznak az árkonvergencia, az ellátás fokozott biztonsága, a mérsékeltebb tartalékszükségletek és a fokozottan kiaknázott megújuló energiák jelentette előnyök ig az EU teljes szénerőmű-kapacitásának közel egyötöde, ami megfelel Lengyelország teljes villamosenergia-kapacitásának, elavul. Az Egyesült Királyság energiatermelési kapacitásának 11%-át lecsatlakoztatják a hálózatról. Az EU-ban, Svájcban és Norvégiában a tervek szerint üzemen kívül helyezendő erőművek száma 70%-kal meghaladja az előző öt év értékeit. A megújuló energia iránti alacsony kereslet és a megújuló energiaforrások növekvő termelése miatt az utóbbi három évben hozzávetőlegesen 40 GW-t termelő gázerőmű- és 25 GW-t termelő szénerőműprojekteket halasztottak el vagy állítottak le. Ez hozzávetőlegesen Hollandia, Belgium és Dánia együttes kapacitásának felel meg. A megújuló energiaforrások terén 2013 első negyedévében 25%-kal csökkentek a beruházások Európában, ezen belül több országban, köztük Spanyolországban (-96%), Olaszországban és Franciaországban szinte teljes leállás következett be. 2. Rendelkezésre állnak a megfelelő szakpolitikák, ám a végrehajtás túl lassú Közép- és hosszútávon Európának az energiaárak tekintetében nem áll módjában felvenni a versenyt legnagyobb kereskedelmi partnerével, az Egyesült Államokkal; ennek oka a kiaknázható természeti erőforrásokban mutatkozó különbség. Nettó energiaimportőrként Európa biztonságra, versenyképes és fenntartható energiarendszerre törekvő stratégiája rendkívüli mértékben függ az energiahatékonyságon alapuló széleskörű megközelítés alkalmazásától, az intelligens infrastruktúrákon nyugvó versenypiacok létrehozásától, a tüzelőanyagok és a beszerzési útvonalak sokféleségének megteremtésétől, a hagyományos és attól eltérő energiaforrások kiaknázásától, valamint az innovációtól. (1) Energiahatékonyság: Beruházás az olcsóbb és tisztább energiaforrásokba Ahhoz, hogy 2020-ra megvalósuljon az energiahatékonyság 20%-os növelésének uniós célkitűzése, ezer szénerőmű vagy ötszázezer szélturbina kapacitásával egyenértékű energiát kell megtakarítanunk. Az energiahatékonyság csökkenti az energiaigényt, az energiaimportot és a szennyezést. Mindemellett hosszú távú megoldást kínál a tüzelőanyag-hiány és a magas energiaárak jelentette kihívásokra. Az energiahatékonyság keresletcsökkentésben játszott alapvető szerepe ellenére gazdasági potenciáljának mindössze kis részét hasznosítjuk. 4

6 Európa továbbra is a világ legjelentősebb (a 2011-ben megvalósult globális energiahatékonysági beruházások 40%-át képviselő) energiahatékonysági piaca, az EIB pedig a világ legjelentősebb tiszta energiát támogató hitelezője. Kína (az energiaágazat éves bevételeinek 3-4%-át beruházásra fordítva) és az USA (2007 és 2010 között energiahatékonysági ráfordításait több mint megkétszerezve) gyors ütemben zárkóznak fel. 1. háttérmagyarázat: Az ipari termékek energiahatékonysági minimumszabványai (környezetbarát tervezésre vonatkozó rendeletek) Az elektromos ipari termékek környezetbarát tervezéséről szóló első négy rendelet (motorok, keringetőszivattyúk, ventilátorok és vízszivattyúk) ra várhatóan éves szinten Magyarország jelenlegi teljes energiafogyasztásával megegyező mértékű energiamegtakarítást (195 TWh) eredményez, és jelentősen hozzájárul az EU 2020 célkitűzéseinek megvalósításához. Ezek a rendeletek világviszonylatban elsőként irányulnak kapcsolódó termékek csoportjára (termékkörszélesítés), amellett, hogy figyelembe veszik a fogyasztók igényeit és változó használati szokásait (felhasználó-érzékeny megközelítés). A jogszabályok innovatív jellege már tapasztalható, jelentős technológiai fejlesztéseket eredményezett. A rendeletek némelyikének sikere lendületet adott az európai és globális szintű szabványosításnak. A motorokról szóló uniós rendeletet elsőként Kína használta alapul nemzeti jogszabálya kialakításakor. Jelenleg Szaúd-Arábia mérlegeli, hogy a motorokról szóló uniós rendeletben foglalt követelményekkel megegyezőeket vezet be. Az Egyesült Államokban folyamatban van az uniós jogszabályok által támasztott követelmények átvétele a szivattyúk és ventilátorok tekintetében, a kapcsolódó mérési szabványt is alkalmazva. (2) Nyitott és versenyképes energiapiacok az Unió szükségleteinek kielégítése A piaci nyitás, a határon átnyúló kereskedelem terjedése, a piaci integráció és az erőteljesebb verseny, valamint a mindezt előmozdító uniós jogszabályok, továbbá a versenypolitikai és az állami támogatási szabályok érvényesítése révén ellenőrzés alatt tartják az energiaárakat. Míg 2002 és 2012 között a primer energiatermékek árai éves szinten 14%-kal nőttek a nyersolaj, csaknem 10%-kal a gáz és 8%-kal a szén esetében, a villamosenergia nagykereskedelmi ára az EU-ban ennél jóval kisebb ütemben, 3,4%-kal emelkedett. 4 A piaci liberalizáció leszorító hatást gyakorolt az árakra azokon a nagykereskedelmi piacokon, ahol engedélyezték a liberalizációt. Emellett a versenyző piacok biztosították a villamosenergia-infrastruktúra optimális kihasználását és a beruházások iránti árjelzéseket. 3 4 Az elektromos motorok környezetbarát tervezéséről szóló 640/2009/EK rendelet, a keringetőszivattyúkról szóló 641/2009/EK rendelet, a 125 W és 500 kw közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorokról szóló 327/2011/EU rendelet és a vízszivattyúkról szóló 547/2012/EU rendelet. A nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árak közötti különbséget a nemzeti adók és illetékek, vagyis az energiaárak nem energia jellegű összetevői határozzák meg. 5

7 Ugyanakkor számottevő mozgástér kínálkozik a javításra. Az integrált európai gázpiac hiánya által okozott költség felmérésére irányuló folyamatban lévő munkálatok során készült becslések szerint a harmadik energiacsomag 2015-ös teljes körű végrehajtásának piaci haszna 2012-hez (az alapeset) képest elérheti a maximum évi 8 milliárd EUR-t. Az említett haszon akár évi 30 milliárd EUR-ig is emelkedhet, ha teljes mértékben integrálják a 27 tagállamból álló Unió piacát. A villamosenergia tekintetében az integráció haszna (a nemzeti önellátással szemben) évi legfeljebb 35 milliárd EUR költségmegtakarítást jelentene. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) becslései szerint évi 15 milliárd EURval (a gáz nagykereskedelmi árának 10%-a) egyenértékű megtakarításra van lehetőség, ha megszüntetik azokat a meglévő piaci hiányosságokat, amelyek lehetővé teszik az uniós tagállamok közötti versenyképtelen árkülönbségeket. Ami a kiskereskedelmet illeti, a végleges ár szabályozása még mindig hátráltatja a piaci nyitást. Ez káros a versenyre és a beruházásokra nézve; és azokban az esetekben, amikor a költségeknél alacsonyabb, szabályozott árakat állapítanak meg, ennek következtében hiány keletkezik, amelyet végső soron ugyancsak az adófizetőknek kell állniuk. 2. háttérmagyarázat: A határokon átnyúló energiainfrastruktúrába történő beruházások Az Uniónak az energia belső piacának kiépítése és energiaszigetek megszüntetése keretében be kell ruháznia a határon átnyúló összeköttetések kialakításába. Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programnak köszönhetően több, a gázáramlás irányának megfordítására irányuló projekt van folyamatban Közép- és Kelet Európában. Ezek elősegítették a februári hideghullám alkalmával tapasztaltakhoz hasonló gázellátási problémák elkerülését. A közelmúltban elfogadott, transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatások új módot állapítanak meg a közös érdekű infrastrukturális projektek meghatározására és végrehajtásuk felgyorsítására annak révén, hogy fokozott regionális együttműködést, egyszerűsített engedélyezési eljárásokat, és megfelelő szabályozási elbánást alakítanak ki, továbbá európai pénzügyi támogatást biztosítanak a javasolt Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. A tagállamok közötti regionális együttműködés rendkívül hasznos lehet a szükséges beruházások megvalósítása tekintetében március 25-én a balti energiapiacok összekapcsolási terve keretében együttműködő tagállamok megállapodtak egy átfogó földgáz infrastruktúra-fejlesztési csomagról és a végrehajtás ütemtervéről. A javasolt beruházások egy új LNG-terminálra irányulnak, amely lefedhetné a szóban forgó országok jelenlegi gázszükségletének akár 40%-át, továbbá egy olyan, mintegy 1,3 milliárd EUR költségvonzatú csővezeték-építési projektre (balti összekötőelem, a Baltikumon belüli összeköttetések, valamint Lengyelország és Litvánia közötti összeköttetés), amely megszüntetné a balti államok és Finnország elszigeteltségét és növelné az ellátásbiztonságot. 6

8 (3) Költségmegtakarítások a megújuló energia, valamint az egyéb hagyományos és nem hagyományos saját energiaforrások terén A széndioxid-kibocsátás csökkentése, a harmadik országok energiaszállításaitól való függőség mérséklése, valamint a fosszilis tüzelőanyag-behozatal számlájának lefaragása céljából a tagállamok 13%-ra növelték a megújuló energiaforrások részarányát Európa 2011-es energiafogyasztásán belül (5 százalékpontos emelkedés 6 év alatt) ben a villamosenergia 20,6%-a származott megújuló forrásból. E fejlődés lehetőséget ad arra, hogy ellenőrzés alatt tartsák a nagykereskedelmi villamosenergia-árakat, mivel a szél- és napenergia legfontosabb technológiáinak határköltsége majdnem nulla. A megújuló energiaforrásokba történő beruházások révén 2020-ig három millió új munkahely jöhet létre (jelenleg már EU-szerte 1,19 millió alkalmazott dolgozik ebben az ágazatban). Az Unió jó úton halad a megújulóenergia-irányelvben előirányzott azon célkitűzés elérése felé, hogy a megújuló energia részaránya 20%-ot tegyen ki az energiafogyasztáson belül. Azonban a helyzet tagállamonként változik. A nemzeti támogatási programok a megújulóenergia-irányelvnek megfelelően alapvető szerepet játszanak a megújuló energiaforrások erőteljes növekedésének előmozdításában. Mindazonáltal a megújuló energiaforrások növekedése még mindig jórészt a támogatásokon és egyes merev támogatási programokon alapul, amelyek nem veszik figyelembe a technológiák éretté válásakor bekövetkező jelentős árcsökkenéseket. Ennek következtében túlkompenzációra került sor a súlyos gazdasági megszorítások idején. Ugyanakkor a támogatási programok hirtelen néhány esetben visszamenőleges megváltoztatása hozzájárult a befektetők elbizonytalanodásához. Még várat magára a megújulóenergia-irányelv alapján rendelkezésre álló együttműködési mechanizmusok kihasználása, továbbá közelíteni kell a nemzeti támogatási programokat ahhoz, hogy kiaknázhassák az integrált energiapiac európai dimenzióját. Becslések szerint 2020-ig legfeljebb 8 milliárd EUR-val csökkenne a teljes energiarendszer költsége, ha megvalósulna az egész Unióra kiterjedő megújulóenergia-kereskedelem, és minden tagállamban költséghatékonyan elérnék a 20%-os megújulóenergia-arányra vonatkozó célkitűzést. A megújuló energiának a villamosenergia-szerkezeten belüli magas aránya felveti azt a kérdést, hogy megfelelők-e a hálózatok és a villamosenergia-termelési kapacitások. Ez akkor válik problémává, amikor a nap- és szélenergiából származó, ingadozó megújuló energiatermelést más energiaforrásokkal kell kiegyensúlyozni. Néhány tagállam azt tervezi, hogy megfizeti a nemzeti szintű villamosenergia-termelési kapacitás rendelkezésre állását ( kapacitáspiacok ), amely a leggyakrabban fosszilis tüzelőanyagokra épül. Ez a megközelítés annak a veszélyét hordozza magában, hogy gazdaságilag kevéssé működik hatékonyan, és valószínűsíthetően állandósítja a belső energiapiac széttagoltságát, valamint rögzíti a fosszilis tüzelőanyagra épülő energiatermelési kapacitásokat. Vannak más olyan, gazdaságilag fenntarthatóbb intézkedések, amelyek a rendszer rugalmasabbá tételére és az esetleges megfelelési problémák kezelésére irányulnak, ugyanakkor fenntartják, sőt akár erősítik a belső energiapiacot. Az ilyen intézkedések közé tartozik a határon átnyúló infrastruktúrába történő beruházás (minél szélesebb a hálózat, annál könnyebb kiegyensúlyoznia a megújuló energiaforrásokat), az igényoldali gazdálkodás és a tárolás. 7

9 (4) Technológia és innováció Az Unió energetikai célkitűzéseinek eléréséhez szükséges technológiai váltás kizárólag a meglévő energia-infrastruktúrák lényeges korszerűsítése révén lehetséges. Az energetikai K+F és innováció továbbra is alapvető szerepet játszik az olcsóbb, hatékonyabb és megbízhatóbb energiatechnológiák kifejlesztése terén. A K+F-re fordított uniós kiadások a válság ellenére lépést tartanak Japánéval és az Egyesült Államokéval. Az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) szereplő ágazatokban végzett technológiai fejlesztésbe történő állami- és magánberuházások a évi 3,2 milliárd EURról, 2010-re 5,4 milliárd EUR-ra növekedtek. Jelenleg az iparág állja a SET-tervbe foglalt összes kutatási és innovációs beruházás mintegy 70%-át, miközben a tagállami beruházások körülbelül 20%- ot tesznek ki, az Európai Bizottság pedig azok 10%-át fedezi. A tagállamok K+F terén tett erőfeszítései továbbra is széttagoltak. A tagállamok közötti koordináció javítása és az erőforrások egybegyűjtése lehetőséget adna a kutatási erőfeszítések hatékonyságának növelésére, a párhuzamosságok elkerülésére, valamint lehetővé tenné a technológiai áttörésekhez szükséges kritikus tömeg elérését. Az Unió kutatási erőfeszítései az elmúlt két évtizedben jelentősen hozzájárultak az árak csökkenéséhez és a technológiai fejlődéshez a különböző kulcsfontosságú energiaágazatokban, így a szélenergia és a fotovoltaikus rendszer terén. Emiatt, és más okokból kifolyólag meredeken zuhant a fényelektromos napelemmodulok költsége (néhány év alatt az egyharmadára csökkent). A SETtervben szereplő, 2030-ig elérendő 1 EUR/kW-os célkitűzés már 2020-ra megvalósulhat. Az uniós erőfeszítések a közlekedés terén is lehetővé tették a második generációs bioüzemanyagok kedvező fogadtatását óta az Intelligens energia Európa (IEE) program több mint 300 projekt révén segítette elő a technológiák piaci felvevőképességét és a nem technológiai jellegű akadályok leküzdését. Az említett projektek több mint 4 milliárd EUR értékű kapcsolódó beruházás elindítását segítették. Az IEE II program keretében emellett együttműködés jött létre a pénzügyi intézményekkel annak érdekében, hogy a program projektfejlesztési támogatási eszközei (ELENA és a helyi energetikai beruházás MLEI) révén mintegy 2 milliárd EUR beruházást mozgósítson a fenntartható energia terén. Ezek a beruházások a várakozások szerint több mint évi 2000 GWh energiamegtakarítást eredményeznek majd. Mellékletek: 1. A 2020-ra szóló célkitűzések teljesítése terén tett előrehaladás 2. A február 4-i Európai Tanács által adott energiapolitikai iránymutatások nyomon követése 3. A legfontosabb uniós energiapolitikai jogszabályok végrehajtása 4. Az energiapolitikákat támogató legfontosabb uniós pénzügyi eszközök áttekintése 5. Európa legfontosabb energiaügyi adatai 8

10 1. melléklet: A 2020-ra szóló célkitűzések teljesítése terén tett előrehaladás (1) Az üvegházhatású gázok 1990-es évekbeli kibocsátásához képest 20%-os csökkenést kitűző uniós cél 2011-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása becslések szerint 16%-kal volt alacsonyabb az 1990-es szinteknél. Ezt a célkitűzést az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és a vállaláselosztási határozat révén valósítják meg. (2) A megújuló energiaforrások 20%-os részesedése az EU teljes bruttó energiafogyasztásában 2011-ben a megújuló energiák részaránya 13% volt az Unió energiafogyasztásában, míg 2005-ben mindössze 8,5%. A kötelező nemzeti célok megállapítását követően a megújuló energia növekedése gyorsult, de a 2020-ra vonatkozó célkitűzés teljesítése érdekében éves szinten átlagosan 6,3% növekedés szükséges. A Bizottság ennélfogva négy olyan területet határozott meg, ahol növelni kell az erőfeszítéseket: az energiapiacot, a támogatási rendszereket, az együttműködési mechanizmusokat, valamint a földközi-tengeri térségbeli együttműködést 5, és jelenleg az ezek (vagyis villamos energia belső piacának megnyitása, a megújuló energia jobb piaci integrációja, együttműködés és kereskedelem, infrastruktúra és fogyasztók, technológiai innováció és fenntarthatóság) kezelésére vonatkozó iránymutatások elkészítésén dolgozik. (3) Az EU primerenergia-felhasználásának 20%-os mérséklése a 2007-ben készült előrejelzésekhez képest Ez a célkitűzés jogilag nem kötelező a tagállamok számára. A primerenergia-felhasználás 2005/2006- ban érte el a csúcspontját (mintegy 1825 Mtoe), 2007 óta pedig kismértékben csökken (2011-ben elérte az 1730 Mtoe-t). Ennek oka a gazdasági válság, a meglévő szakpolitikák eredményessége, valamint az uniós ipar csökkenő energiaintenzitása. 5 Közlemény: Megújuló energia: az európai energiapiac egyik meghatározó tényezője, COM(2012)

11 2. melléklet: A február 4-i Európai Tanács által adott energiapolitikai iránymutatások nyomon követése Energiahatékonyság A októberben elfogadott energiahatékonysági irányelv a várakozások szerint lehetővé teszi az EU számára, hogy megközelítőleg elérje a17%-ot, a 2020-ra szóló 20%-os energiahatékonysági célkitűzéshez képest. Ugyancsak 2012-ben került megkötésre az EU és az Egyesült Államok között az irodai berendezésekre vonatkozó energiahatékonysági címkézésről szóló Energy Star megállapodás, továbbá 265 millió EUR-s költségvetéssel létrejött az Energiahatékonysági Alap. Tárgyalások folynak arról a bizottsági javaslatról, amely a 6,5 milliárd EUR-s tervezett előirányzattal rendelkező Horizont 2020 Energiaügyi Kihívás program létrehozására irányul. A program várhatóan integrálja majd az energiahatékonyságot elősegítő programokat. Végezetül pedig 2012 júliusában elindult az intelligens városokra és közösségekre vonatkozó európai innovációs partnerség, amelynek célja az olyan innovatív energetikai-közlekedési-ikt technológiai megoldások ösztönzése, amelyek erősítik a fenntarthatóságot a városokban és a közösségekben. A belső piac Teljesen működőképes, összekapcsolt és integrált belső energiapiac 2014-ig. Előrehaladás tapasztalható a villamosenergia-piac növekvő mértékű összekapcsolása, és a nagykereskedelmi árak konvergenciája terén, valamint a gázszolgáltatók közötti verseny erősödése tekintetében, ami a jobb összeköttetések miatt következett be. A 2012 novemberében felállított villamosenergiaügyi koordinációs csoport várhatóan erősíteni fogja a tagállamok közötti koordinációt, a kockázatok azonosítása, valamint az ellátás-biztonsági válságra adandó megfelelő válaszlépések tekintetében. A belső energiapiacról szóló bizottsági közlemény keretében javaslatot tettünk a 2014-es határidőig fennmaradó kihívások kezelésére szolgáló cselekvési tervre (COM(2012(663) ig meg kell szüntetni egyes uniós tagállamoknak az európai gáz- és villamosenergiahálózatoktól való elszigeteltségét : Folytatódik európai infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos előkészítő munka, miközben a végleges többéves pénzügyi keret és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz elfogadását várjuk, amelyben a Bizottság javaslata szerint 9,1 milliárd EUR-t fordítnánk energia-infrastruktúrára. A márciusban elfogadott, transzeurópai energia-infrastruktúrákra vonatkozó iránymutatások 12 stratégiai transzeurópai energiafolyosót jelölnek ki, és rendelkeznek a közös érdekű projektek kiválasztásának módjáról, valamint azok végrehajtásának felgyorsításáról. A villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők, illetve a gázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők hálózata (ENTSO-E és ENTSO-G) tekintetében szintén jelentős előrehaladás történt a gáz és villamosenergia hálózatokra vonatkozó tízéves hálózatfejlesztési terv (TYNDP) előkészítése során. 10

12 Az EU és a tagállamok tevékenységeinek jobb összehangolása annak érdekében, hogy az Unió külső kapcsolataiban érvényesüljön a következetesség és a koherencia szempontja : Az Európai Tanácsnak a koordináció javítására irányuló felhívására válaszként folytatódott az uniós energiapolitika külső dimenziójának megerősítésére irányuló tevékenység. Előrelépés történt a Kaszpi-tengeri gázvezetékről és a Déli Gázfolyosóról szóló tárgyalások során. Elfogadták az Európai Unió és Oroszország közös, 2050-re szóló energiaügyi ütemtervét, és folytatódtak a tárgyalások Oroszországgal és Fehéroroszországgal a balti tagállamok villamosenergia-rendszerének üzemeltetéséről. Kína tekintetében létrejött az EU-Kína urbanizációs partnerség és az energiabiztonsági párbeszéd. Ami az Európai Tanácsnak azt a felhívását illeti, hogy adjanak tájékoztatást a harmadik országokkal megkötött kétoldalú energiaügyi megállapodásokról, novemberben elfogatásra került és hatályba lépett a tagállamok és a harmadik országok közötti kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos tájékoztatási mechanizmus. 11

13 3. melléklet: A legfontosabb uniós energiapolitikai jogszabályok végrehajtása A harmadik energiaügyi jogalkotási csomag átültetése (A április 30-án fennálló helyzet) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályok (a július 13-i 2009/72/EK irányelv) és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályok (a július 13-i 2009/73/EK irányelv) Az átültetés határideje: március 3. Tagállam Az átültetés jelenlegi helyzete a tagállam bejelentése szerint -Villamosenergia-irányelv - Az átültetés jelenlegi helyzete a tagállam bejelentése szerint - Gázirányelv Belgium Teljes Teljes Bulgária Teljes Teljes Cseh Köztársaság Teljes Teljes Dánia Teljes Teljes Németország Teljes Teljes Észtország Teljes Teljes Írország Teljes Teljes Görögország Teljes Teljes Spanyolország Teljes Teljes Franciaország Teljes Teljes Olaszország Teljes Teljes Ciprus Teljes Teljes Lettország Teljes Teljes Litvánia Teljes Részben Luxemburg Teljes Teljes Magyarország Teljes Teljes Málta Teljes Teljes Hollandia Teljes Teljes Ausztria Teljes Teljes Lengyelország Teljes Teljes Portugália Teljes Teljes Románia Teljes Teljes Szlovénia Részben Részben Szlovákia Teljes Teljes Finnország Részben Részben Svédország Teljes Teljes Egyesült Királyság Részben Részben

14 A harmadik energiaügyi jogalkotási csomag előírja az átvitelirendszerirányítók nemzeti szintű tanúsítását M Bejelentés megtörtént / kiadott vélemény Folyamatban Bejelentésre vár

15 A megújulóenergia-irányelv végrehajtása (az uniós célkitűzés, miszerint a megújuló energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 20%-ot tegyen ki) A április 23-i 2009/28/EK irányelv Az átültetés határideje: december 5. Az első időközi célkitűzés* terén tett előrelépés áttekintése (a március 27-i eredményjelentés szerint) >2% az időközi célkitűzés felett <1% vagy<2% időközi célkitűzés felett >1% időközi célkitűzés alatt Tagállam megújuló energiaforrások aránya 2005 megújuló energiaforrások aránya 2010 Első időközi célkitűzés megújuló energiaforrások aránya 2020 célkitűzés Ausztria 23.3% 30.1% 25.4% 34% Belgium 2.2% 5.4% 4.4% 13% Bulgária 9.4% 13.8% 10.7% 16% Ciprus 2.9% 5.7% 4.9% 13% Cseh Köztársaság 6.1% 9.4% 7.5% 13% Németország 5.8% 11.0% 8.2% 18% Dánia 17% 22.2% 19.6% 30% Észtország 18% 24.3% 19.4% 25% Görögország 6.9% 9.7% 9.1% 18% Spanyolország 8.7% 13.8% 10.9% 20% Finnország 28.5% 33% 30.4% 38% Franciaország 10.3% 13.5% 12.8% 23% Magyarország 4.3% 8.8% 6.0% 13% Írország 3.1% 5.8% 5.7% 16% Olaszország 5.2% 10.4% 7.6% 17% Litvánia 15% 19.7% 16.6% 23% Luxemburg 0.9% 3% 2.9% 11% Lettország 32.6% 32.6% 34.0% 40% Málta 0% 0.4% 2.0% 10% Hollandia 2.4% 3.8% 4.7% 14% Lengyelország 7.2% 9.5% 8.8% 15% Portugália 20.5% 24.6% 22.6% 31% Románia 17.8% 23.6% 19.0% 24% Svédország 39.8% 49.1% 41.6% 49% Szlovénia 16.0% 19.9% 17.8% 25% Szlovákia 6.7% 9.8% 8.2% 14% Egyesült Királyság 1.3% 3.3% 4.0% 15% EU 8.5% 12.7% 10.7% 20% * Az előrelépés legobjektívabb módon úgy mérhető, hogy a tagállamokat első időközi célkitűzésükhöz viszonyítva értékelik, a 2011/2012-re érvényes arányértékeik átlagának kiszámítása révén. Míg az előrelépés 2010-ig átlagosan jónak mondható, az nem tükrözi azokat a szakpolitikai és gazdasági bizonytalanságokat, amelyekkel a megújuló energiát előállítóknak jelenleg szembe kell nézniük.

16 Energiahatékonyság: az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv átültetése A május 19-i 2010/31/EU irányelv Az átültetés határideje: július 9. Tagállam az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv* Átültetés NZEB** beszámoló Költségoptimumszámítások Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság * Az átültetés jelenlegi helyzete a tagállamok bejelentése alapján (zöld: teljes; narancs: részben; piros: nincs átültetés). A Bizottság prima facie és megfelelőségi ellenőrzéseket hajt végre azon tagállamok esetében, melyek bejelentették az átültetést. A közel nulla energiaigényű épületekről (NZEB) szóló beszámolók és a költségoptimum-számítások tekintetében a jelenlegi helyzet azt tükrözi, hogy beérkeztek-e a beszámolók, figyelmen kívül hagyva azok teljességét. A Bizottság a beérkezett beszámolókat elemzi. ** Közel nulla energiaigényű épületek

17 4. melléklet: Az energiapolitikákat támogató legfontosabb uniós pénzügyi eszközök áttekintése Az energiaügyre elkülönített uniós források áttekintése (meglévő és a közötti időszak lehetséges új) programjainak és eszközeinek bontásában A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretében elkülönített pénzeszközök A Bizottság javaslata szerint a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretében elkülönítendő pénzeszközök Összegek Millió EUR-ban kifejezve Transzeurópai hálózatok (TEN- E) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Villamosenergi a- és gázinfrastuktúr a (1) 155 Összesen Fenntartható energia (2) Atomene rgia (3) Villamosenergiaés gázinfrastuktúra (1) Összesen Fenntartható energia (2) Atomenerg ia (3) mely pénzügyi eszközöket tartalmaz (1 000) Európai energiaügyi gazdaságélénkítő program (EEGP) mely pénzügyi eszközöket tartalmaz (Európai Energiahatékonysági Alap) (265) Uniós pénzes zközök Versenyképességi és (A) - (B) innovációs keretprogram: Intelligens energia Európa program mely magában foglalja az (132) Európai helyi energiahatékonysági támogatást (ELENA) (technikai segítségnyújtás) Strukturális alapok Kutatási, technológiafejlesztési (C) és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogram Kockázatmegosztó (D) finanszírozási mechanizmus (Bizottság EBB) Bővítéspolitikai finanszírozás 112 Az Euratom nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja: FP7-Fission Az Euratom nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja: FP7 Fusion Atomerőművek leállítása (LT, SK, BG) RÉSZÖSSZEG ÖSSZESEN A. magában foglalja az ELENA-t, az EBB, a CEB, az EBRD és a KfW együttműködésével B. az új Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram része C. a as 7. KFTD keretprogram: általánosságban az atomenergiától eltérő kutatásokra elkülönített pénzeszközök D. a teljes Kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus (RSFF) keretösszegének 14%-a, elsősorban a nap- és szélenergia tekintetében

18 5. melléklet: Európa legfontosabb energiaügyi adatai 1. Európa energiaszerkezete Európa változó energiaszerkezete Az EU bruttó belföldi energiafelhasználása 2011 Az EU bruttó belföldi energiafelhasználása 2030 (forgatókönyv) Nukleáris Megújuló 14% 10% 17% Szilárd tüzelőanyag Nukleáris Megújuló 14% 18% 12% Szilárd tüzelőanyag Gáz 24% 35% Olaj Gáz 22% 33% Olaj Forrás: Európai Bizottság Az energia táplálja társadalmunkat és gazdaságunkat Az EU 2011-es energiafogyasztása ágazatonként Egyéb Szolgáltatások 1% Ipar Mezőgazdaság 2% 13% 26% 25% Háztartások és lakossági szükségletek 33% Közlekedés Forrás: Európai Bizottság

19 Az energiaszerkezet jelentős eltéréseket mutat az EU-n belül Az uniós tagállamok 2011-es bruttó belföldi energiafelhasználása Olaj Gáz Szilárd tüzelőanyagok Nukleáris Megújuló 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% AT BE BG CY CZ DE DK EE EL ES FI FR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT RO SE SI SK UK Forrás: Európai Bizottság

20 2. Európa importfüggősége Európa évente 406 milliárd EUR (a GDP 3,2%-a) értékű olajat, gázt és szenet importál, és a függőség várhatóan erősödni fog A behozott tüzelőanyag részaránya az EU teljes energiafogyasztásában (a tendenciáknak megfelelő forgatókönyv) % Oil Gáz Solid fuels Forrás: Európai Bizottság Európa néhány szállítótól függ Az EU 2011-es nyersolaj-behozatala Az EU 2011-es földgázbehozatala Novégia 12% Kazakhsztá n 6% Mexikó Azerbajdzs 1% án 5% Egyéb 8% Opec országok 33% Nigéria 4% Nem meghatározott 10% Katar 11% Egyiptom, Líbia, Trinidad és Tobago, egyéb egyenként 1% Oroszorszá g* 30% Oroszorszá g* 35% Algéria 13% Norvégia 28% * Ez a számadat felöleli a nem Oroszországból érkező, de az EU-ba Oroszországon keresztül szállított olaj/gázimportot is Forrás: Európai Bizottság

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)

Részletesebben

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE 2017. november 2. DR. HABIL. SZUCHY RÓBERT PHD EGYETEMI DOCENS DÉKÁNHELYETTE A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HELYZETE JOGI MEGKÖZELÍTÉSBEN

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával

A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával Magyar Energia Szimpózium, 2017 A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával Sebestyénné Szép Tekla, PhD egyetemi

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap

Részletesebben

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége Dr. Nagy Ádám főosztályvezető 2018.12.05. Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály EU stratégiai és jogszabályi keretek Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály Budapest, 2019. március 1. Európai energiapolitika 2015 után harmadik éve növekvő európai energiafogyasztás A 2020-as

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.3.4. C(2019) 1616 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2012/27/EU irányelv VIII. és IX. mellékletének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról FORMANYOMTATVÁNY A KÉRELMEZŐ IGAZGATÓSÁG FELHASZNÁLÁSÁRA (FAKULTATÍV) I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról a munkavállalók szolgáltatások

Részletesebben

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.14. COM(2017) 299 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): kötelezettségvállalásokra,

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia

Részletesebben

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

MELLÉKLET. Az energiaunió aktualizált ütemterve. a következőhöz:

MELLÉKLET. Az energiaunió aktualizált ütemterve. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.2.1. COM(2017) 53 final ANNEX 1 MELLÉKLET Az energiaunió aktualizált ütemterve a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI

Részletesebben

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra

Részletesebben

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból

Részletesebben

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező

Részletesebben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép Szabó Zsolt államtitkár Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Napenergiás helyzetkép és jövőkép Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes

Részletesebben

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban Önkormányzati lehetőségek a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásában fenntartható településfejlesztés, energiahatékony építés és felújítás Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület,

Részletesebben

Kitekintés az EU földgáztárolási szokásaira

Kitekintés az EU földgáztárolási szokásaira Dr. Tihanyi László, professor emeritus Galyas Anna Bella, PhD hallgató Kitekintés az EU földgáztárolási szokásaira 2 16 15 4 2 MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Gázmérnöki

Részletesebben

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)

Részletesebben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Problémafelvetés, célkitűzés A Magyar Energetika 2010/11-12 számában Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

ADÓAZONOSÍTÓ SZÁM Az adóazonosító számokkal kapcsolatos egyes témák: Az adóazonosító szám felépítése. 1. AT Ausztria. 2. BE Belgium. 3.

ADÓAZONOSÍTÓ SZÁM Az adóazonosító számokkal kapcsolatos egyes témák: Az adóazonosító szám felépítése. 1. AT Ausztria. 2. BE Belgium. 3. ADÓAZONOSÍTÓ SZÁM Az adóazonosító számokkal kapcsolatos egyes témák: Az adóazonosító szám felépítése 1. AT Ausztria 99-999/9999 9 számjegy A kötőjelet és a perjelet egyes esetekben (például elektronikus

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben