A villamosenergia-rendszer stratégiai kérdései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A villamosenergia-rendszer stratégiai kérdései"

Átírás

1 Köztestületi Stratégiai Programok A villamosenergia-rendszer stratégiai kérdései Kádár Péter Vajda István Budapest, október

2 Tartalom 1 A VILLAMOS ENERGETIKA ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI Az energiatermelő berendezések környezeti hatásai Kibocsátások az életciklus során Területigény Vízfelhasználás Externáliák költsége Az energetikai beruházások értékelése Hálózati kérdések A hálózat flexibilissé tétele A regionális energiatermelés előmozdítása 13 2 AZ ELOSZTOTT VILLAMOS ENERGIATERMELÉS ÉS -TÁROLÁS Elosztott és megújuló termelés A Smart hálózat A megújuló energiák hálózatba integrálása Szélerőművi termelés szabályozása és korlátozása Területi diverzifikáció Lokális irányító-szabályozó központok Tőzsdei ügyletek Innovatív módszerek További módszerek Igény az energiatárolásra A villamos energiatárolás eszközei A SZET MikroSZET Energiatárolás hidrogén formájában Tárolás hő formájában A villamos autók Lendkerekek Akkumulátorok A VRB Sűrített levegős energiatárolás Szuperkapacitások A fogyasztás befolyásolása A DSM tartalékok Fogyasztásszabályozási stratégiák 40

3 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai 1 A villamos energetika és környezeti hatásai 1.1 Az energiatermelő berendezések környezeti hatásai Nincs olyan erőművi technológia, amelyik környezetterhelés nélkül üzemelne, ezért az energetikai fejlesztési és üzemeltetési döntési szempontrendszernek komplex módon kell a kérdést vizsgálni, a túlhangsúlyozott rövidtávú gazdasági tényezők helyett. Az összehasonlítási szempontok mérlegelésénél a hatásfok, a beruházási költség, a fajlagos költségek, az üzemanyag költségek mellett figyelembe kellene venni a CO 2 és egyéb károsanyag kibocsátást, az együttműködést a villamos hálózattal, a területigényt, a vízfelhasználást és egyéb externális költséget is. Energetikai beruházásoknál az eddiginél nagyobb hangsúllyal javasoljuk a környezeti hatásokat figyelembe venni. A környezeti hatások figyelembe vételének a tervezési fázis részét kell képezni. Célszerű a meglévő rendszereket környezetvédelmi korszerűségük tekintetében felülvizsgálni (pl. ennek eredményeként épültek az erőművi füstgáz kéntelenítők) Kibocsátások az életciklus során Gyakorlatilag minden erőmű létrehozása, üzemeltetése és elbontása során jelentős nyersanyag felhasználás történik, illetve különböző károsnak minősített anyag kibocsátása történik a technológiából következően, ami esetenként jelentősen csökkenthető, de nem megszüntethető. A fenntarthatósági elemzésekben a hagyományos élettartam-, megtérülés- és hatásfokszámítások mellett egyre inkább helyet kap a környezet- és energiatudatos életciklus elemzés alapú megközelítés. Ennek lényege, hogy egy eszközt, tárgyat, terméket nem csak annak előállítása vagy felhasználása alatt vizsgálunk, hanem a teljes előállítási, használati és megsemmisítési folyamatát egyben nézzük: mit használunk fel hozzá, mi marad vissza belőle. Ebben a megközelítésben már árnyaltabban tudunk egyes tisztán megújulónak tartott energiaforrást, vagy annak a környezetre gyakorolt hatását vizsgálni. A következő táblázat tájékoztató jelleggel megadja néhány ipari félkész alapanyag előállítási energiaszükségletét. Ez azt mutatja, hogy pl. egy szélerőmű nem bocsát ki káros anyagot, ingyen termeli az energiát de ehhez igen sok energiát kellett korábban befektetni, ami többek között károsanyag kibocsátással is jár. Hasonlóképpen a már nem üzemelő berendezéseket le kell majd bontani, az anyagokat megfelelően újra felhasználni, megsemmisíteni vagy deponálni kell. A berendezések előállításába fektetett energiát láthatatlan szürke energiának nevezik. GJ/t MWh/t Alumínium ,5 Beton 1,4 0,39 Réz ,4 Rozsdamentes acél 53 14,7 1. táblázat: Félkész ipari termékek előállításához szükséges energia 1 1 White Radcliffe Kulcinski: Life cycle energy cost of wind and gas-turbine 3

4 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai 1-1. ábra: Alumínium elektrolízisnél felhasznált energia 2 A fentebbiekre alapozva pl. konkrét szélerőműparkok létrehozásánál az energia befektetés, illetve az életciklus alatti károsanyag kibocsátás is elemzésre került. 1. táblázat: Egy átlagos szélerőműhöz felhasznált energiaigényes anyagok [kg] ábra: Szélerőmű életciklusa során felhasznált energiaigényes anyagok 4 2 European Aluminium Technology Platform & VISION 2030; January Matthew McCulloch - Marlo Raynolds - Michelle Laurie; February 2000: Life-Cycle Value Assessment of a Wind Turbine, Alberta, Canada 4

5 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai Az életciklus elemzésnek egy másik kimenete az Energy Payback Time, az az időtartam években, amennyi alatt megtermeli az előállítás során befektetett energia mennyiséget a készülék. Egyes esetekben soha (pl. űrhajók korábbi napelemei), de itt nem is feltétlen ez a cél. Energetikai célú beruházásoknál viszont alapvető, hogy ne fordítsunk több energiát az előállításukra, mint amennyit meg tud termelni a napelem (vagy mint amennyi energia van a bioüzemanyagban). Fotovoltaikus rendszereknél szűkebb értelemben csak magát a napelemet vizsgálják, tágabb értelemben a tartószerkezetet, invertert, stb ábra: Két konkrét polikristályos és egy vékonyfilmes napelemes rendszer energia visszatérülési időtartama év-ben kifejezve. 5 Hasonló energiamegtérülési időtartamokra jut egy másik kutatás is, mintegy 20 rendszer vizsgálata alapján. Modul fajta Energy Payback Time (év) monokristályos-si 3,2 Vékonyfilm 2,7 2. táblázat: Napelem rnergia megtérülési idő 6 Az életciklus során felhasznált energia számításakor részletesen elemezhető pl. a félvezetőgyártás egyes lépései során összességében befektetett energia mennyiség (pl. tisztítás, őrlés, olvasztás, kristálynövesztés, szeletelés, stb.) 7 Újabb elemzések már Barbara Batumbya Nalukowe - Jianguo Liu - Wiedmer Damien - Tomasz Lukawskií. Life Cycle Assessment of a Wind Turbine; May 22, Sergio Pacca, Deepak Sivaraman and Gregory A. Keoleian Center for Sustainable Systems, Report No. CSS05-09: Life Cycle Assessment of the 33 kw Photovoltaic System ont he Dana Building at the University of Michigan: Thin Film Laminates, Multi-Cristalline modules, and balance of the system compontents; University of Michigan, Ann Arbor, Michigan, June 1, 2006; 6 Colin Bankier and Steve Gale: Energy Payback of Roof Mounted Photovoltaic Cells: Published Jun by Energy Bulletin 7 A. Wokaun, A. Steinfeld: Lecture 2: Life Cycle Analysis and multi-criteria assessment of energy systems in view of sustainability indicators; Life Cycle Analysis (LCA) of photovoltaic (PV) energy systems 5

6 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai szeres energia-visszatérülési rátát jósolnak, illetve 1-4 éven belüli energia visszatérülést. 8 A következő diagram a tipikus erőművi technológiák életciklusa alatt kibocsátott, 1 GWh előállított villamos energiára vonatkozó CO 2 kibocsátást mutatja (t/gwh) ábra: Erőművi fajlagos CO 2 kibocsátások (t/gwh) 9 Az energetikai beruházásoknál javasoljuk az életciklus szemléletű tervezést megvalósítani Területigény Az energiatechnológiák különböző területigényűek, amit mindenképp figyelembe kell venni, ugyanis az emberiség az extenzív fejlődés határait feszegeti azaz a világ sok részén kezd elfogyni a szabad terület, a terület felhasználását nem lehet mindig az energetikának alárendelni. Különösen igaz ez a világvárosokban, mint. pl New York, London, Tokyo. Energiaforrás fosszilis hőerőmű (bánya nélkül) termikus naperőmű napelemes erőmű szélerőmű energiaültetvény 10 Területigény (m 2 /kw) ábra: A villamosenergia-fejlesztés fajlagos területigénye 11 8 Life-Cycle Environmental Performance of Silicon Solar Panels, 9 S.W.White W.H.Readcliffe-G.L.Kulcinski: Life Cycle Energy Cost of Wind and Gas-Turbine Power 10 1 kw beépített kapacitású, biomassza alapű erőműhoz szükséges termőterület (az egy éves folymatos üzem biztosításához) 6

7 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai 1-6. ábra: Egyes villamos energia termelő technológiák teljes technológiai láncra vetített fajlagos területigénye 12 Kétségtelen, hogy a fajlagos terület-kihasználási mutató szempontjából, ha a beépített teljesítményt viszonyítjuk a természetátalakítást szenvedett területek nagyságával, akkor a vízerőművek igen rossz helyen szerepelnek (kb m 2 /MW azaz 1-10 W/m 2 ) 13. A kompakt gázerőművek (ha nem tekintjük a gázkitermelés és -szállítás területigényét), akkor igen előkelő helyen végeznek (akár 100 m 2 /MW azaz W/m 2 ). Relatívan kicsi a nukleáris erőművek helyigénye is, ha nem számoljuk a hűtési technológia, az uránbányászat és dúsítás helyfoglalását.) A hazai környezet egyáltalán nem bővelkedik szabad területekben, ezért a nagy helyigényű, területre vetített kis energiasűrűségű energetikai létesítmények nem előnyösek Vízfelhasználás A XXI. században előre láthatólag a víznek stratégiai szerepe lesz, a vízzel mint helyenként ritka természeti erőforrással kell számolni (pl. Közel-Kelet, Észak-Afrika). Ezért sem közömbös, hogy az egyes technológiák mennyi vizet igényelnek. Ha azt vizsgáljuk, hogy a tüzelőanyag előállításához mennyi vizet használunk (bányászat, tisztítás, kémiai kezelés, öntözés stb.), akkor azt találjuk, hogy míg 1000 kwh villamos energia előállításához szükséges földgáz mennyiséghez 38 liter víz, szénhez 2100 l víz, olajhoz (sajtolásos technológia) l víz szükséges, addig a bioetanolhoz kb és a biodízelhez kb l víz szükséges. 14 Maga az erőmű is igényel vizet. 11 forrás Vajda György: Energetika és fenntartható fejlődés Természet Világa,132. évfolyam, 8. szám, augusztus 12 forrás : Fazekas A.I. 13 A fenti táblázat csak a vízerőtelep méretével számol 14 IEEE Spectrum: How Much Water Does It Take to Make Electricity? - Virginia Water Resources Research Center - 7

8 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai A geotermális 2000 l-t, a hagyományos szenes erőmű l-t (folyami hűtés), a nukleáris kb l-t a fenti energiamennyiség előállítása közben. Az erőművek telepítésének sarkalatos kérdése a hűtőközeg, rendszerint a hűtővíz rendelkezésre állása, ezért előszeretettel építik azokat tavak, tengerek vagy folyók mellé (pl. Dunamenti erőmű, Tisza II. erőmű, Gönyűi erőmű, Paksi erőmű). A hazai energetika eddig nem kellően számolt a víz stratégiai jelentőségével. Össze kell hangolni a hazai vízstratégiával is Externáliák költsége Az erőművek költségét sokszor csak a beruházásra és üzemeltetésre szűkítik le. Azért, hogy teljesebb képet kapjunk, bevezették az externália fogalmát, amely nem csak a közvetlen költségeket (pl. bányászat, bontás, hulladék lerakás), hanem esetenként olyan közvetett költségeket is meghatárol, mint pl. egy erőmű által okozott egészségkárosodás társadalmi költségei. "Externális költségeknek, vagy más néven járulékos, külső költségeknek azokat a költségeket nevezik a villamosenergia-ellátás vonatkozásában, amelyek az emberek egészségkárosodásával, a természetben, a gazdasági tevékenység természeti feltételeinek romlásában, a társadalom anyagi javaiban, életkörülményeiben, szociális viszonyaiban jelentkező károkkal, többletráfordításokkal, többletköltségekkel összefüggésbe hozhatók, s amelyek a villamosenergia-ellátás technológiájának következtében keletkeztek, merültek fel. Tisztán gazdasági megközelítésben és a fogalom terjedelmének erős leszűkítésével az mondható, hogy a villamosenergia-ellátás externális költségei alatt azok a költségek értendők, amelyek a mindenkori piaci árakban nem ismertethetők el. Jóllehet a külső költségek léte mindenki számára világos, a fogalom tehát kvalitatíve lényegileg meghatározott, a költségek számszerűsítése, konkrét, kvantitatív meghatárolása nagyon nehéz. Nagyon nehéz ugyanis megfelelően számba venni a különböző területen jelentkező költségeket. Ennek alapvető oka az, hogy nincs egységes módszer, eljárás a külső költségek számbavételére, s nincs valójában abban sem egyetértés, hogy mely költségek sorolhatók a villamosenergiaellátás külső költségei közé. Egyes vélemények szűkebb körét határozzák meg az ide sorolható költségeknek, mások a költségeknek lényegesen tágabb körét hozzák összefüggésbe a villamosenergia-ellátással. A költségek számbavétele más okokból is nagyon nehéz. Számos esetben egyértelmű, hogy az adott költség a villamosenergiaellátás külső költségei közé sorolható, ugyanakkor nem állnak rendelkezésre adatok a költségek számbavételére. Más esetben elvi problémaként merül fel, hogy egyes károkat hogyan lehet számszerűsíteni, hogyan lehet a veszteség költségét, a kárt számszerűsíteni. A tájrombolás, a zavaró zaj 'kára' nagyon nehezen számszerűsíthető, s bizonyosan bármilyen számszerűsítés erősen szubjektív, esetleges." 15 A terjedőben lévő életciklus elemzési módszer csak a közvetlen költségeket takarja. Jelenleg az építési és üzemeltetési költségeket tekintve a hagyományos fosszilis és nukleáris energiatermelés a legolcsóbb. Nincs ez így, ha a figyelembe vesszük a környezeti, légköri és egészségkárosodást is. Ezeknek pontos számszerűsítésére még 15 Fazekas András István: 8

9 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai nincs egységes módszertan. A technológiák egyik mutatószáma az egységnyi energiatermelésre vonatkozó CO 2 kibocsátás. Az externális költségek tartalmazzák az egyéb, nem a jelenben okozott közvetlen költséget és definíciótól függően tartalmazhatják a CO 2 kibocsátás költségeit is. Alapértelmezésben tartalmazni szokták. Cent / kwh Kőolaj Fekete és barnakőszén Biomassza Földgáz Napelem Szél 1-7. ábra: Az erőművi villamos energia externális költségei (tól ig) Németországban 16 Az externáliák értékeinek felhasználásával a hazai energiamix optimalizálása során az alábbi eredményeket kapjuk: 17 Az erőmű, az üzemanyag és az externális költségek összemérhetőek A radikális mértékű országos CO 2 csökkentés költsége, illetve a távlati externália minimalizálás kb. azonos költségű és hatású (azaz vagy ma csökkentem le a kibocsátást, vagy majd később legalább ennyibe fog kerülni a károk felszámolása) A költségtakarékos megoldás még a 13%-os megújuló részaránnyal is óriási kibocsátás (és externália) növekedést vonna maga után A minimimális beruházási költségű megoldásokban az üzemanyagköltségek tetemesek (pl. gázerőművek)! A gáz részarányt nem szabadna tovább bővíteni, mert növeli a CO 2 kibocsátást (amit épp csökkenteni kellene), illetve a legmagasabb üzemköltségű Minél több szélerőművet kell építeni A vízerőmű mindig belekerült a mixbe A jelenlegi típusú biomassza fejlesztést (természetes erdők igen alacsony hatásfokú égetése) egyik egyedi optimum sem kívánja A szélerőműves és/vagy vízerőműves optimum is tartalmazza a nukleáris fejlesztést (vigyázat, ez nem jelenti, hogy szabályozható a rendszer, egy tárolós erőmű egyértelműen növeli az externális költségeket!) Véleményünk szerint a több technológiát támogató, kiegyensúlyozott párhuzamos technológiai fejlesztés nyújtja legkisebb külső energiafüggőséget. 16 Forrás: Az Európai Bizottság Extern-E kutatása, Időközi jelentés A villamosenergia termelés externális költségei, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra; Elemző tanulmány a MEH részére, 2010 április 9

10 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai 1-8. ábra: Európai technológiák externális költségei (tól ig) ábra: Technológiák CO 2 kibocsátásai 18 Az energetikai tervezésnél a rövidtávú közvetlen költségek helyett a teljes életciklusra számított összköltség és az externális költség szemléletű tervezést javasoljuk. Mindezt az energiamix optimális összetételének meghatárolásakor is figyelembe kéne venni. 18 MEH háttéranyag,

11 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai 1.2 Az energetikai beruházások értékelése Az energetikában ritkán merül fel szabad, minden paraméterében nyitott kérdés, sokkal inkább jól meghatározott, kevés döntési alternatíva közül kell választani, pl.: A termelést vagy a felhasználás hatásfokát növeljük? Fosszilis vagy nukleáris erőművek épüljenek? Épüljön-e vagy ne új vezeték? A profit vagy az ellátásbiztonság a fontosabb? Koncentráltan vagy elosztva termeljünk-e (DG)? Hagyományos vagy megújuló forrásokat alkalmazzunk (REN)? Megépüljön-e a vízlépcső? Nukleáris vagy gáz alapú erőmű épüljön? stb. Mint azt már fennebb láttuk, egy erőmű, de bármely beruházás számos előnnyel és hátránnyal jár. Nem ismerünk olyan energiatermelési formát, amely mindenki számára csak előnyt, tisztaságot, hasznot hoz. De ugyanakkor nincsen jó és rossz erőmű sem. A beruházás hatásait nem csak műszaki, hanem szélesebb szempontrendszerben kell vizsgálni. A beruházások egyik értékelési sémája lehet a kvantitatív súlyfaktorokkal dolgozó STEPLE (szociális, műszaki, gazdasági, politikai, jogi és környezetvédelmi - Social, Technical, Economy, Policy, Legal, Environmental). Pl. a következő szempontokat vizsgálhatjuk: Szociális tényezők Munkahelyteremtés Energia-ellátáshoz való jog Ipari fejlődés egy régióban Új szakmák megjelenése, stb. Műszaki szempontok Ellátási biztonság Energia minőség Termelési- és felhasználási hatékonyság Szabványosítás Integráció, stb. Gazdasági oldal Költségek Energia végfelhasználói ár Gazdasági növekedés Megtérülés (ROI) A beruházott értékek felhalmozódása Időtartam/életciklus, stb. Politikai megközelítés Az állam szerepe Az ellátás elsődlegességének kérdése Csoport érdekek lobbying Nemzeti érdekek, stb. Törvénykezési megfontolások Szabályozás bonyolultsága Alkalmazott restrikciók Ellenőrzött verseny Belépési korlátok Korrupció 11

12 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai Kooperáció a résztvevők között, stb. Környezeti szempontok Üvegházhatás Fel- és elhasznált anyagok mennyisége Táj átalakítás Ökológiai hatás Természeti energiaforrások, stb. A véleményeket és döntéseket a fenti komplex szempontrendszer alapján lehet meghozni. A komplex értékelés egyik megközelítően jó sémája a STEPLE, de további szempontokat is figyelembe lehet venni. Az energetikai döntések során nem az önmagában optimális megoldást választják, hanem az adott helyzetben a relatívan legmegfelelőbbet. Minden szempont egyszerre érvényesül. 19 A döntéselmélet-tudomány igen fejlett, bár az energetikában sajnos ritkán jut szerephez. Jelentős előrelépés lehet, ha az egyszerű, politikusok által is könnyen kezelhető STEPLE sémát bevezetnék. Vannak hasonló módszerek is, mint pl. STEEP (az előző, a jogi szempontrendszer nélkül). Javasoljuk a STEPLE sémát alkalmazni az energetikai döntéshozatalban. 1.3 Hálózati kérdések Környezeti szempontból nem lehet megfeledkezni a villamos energia szállításának eszközeiről, elsősorban a távvezetékekről sem. A távvezetékek megszokott látványelemei az iparilag fejlett országoknak, de ma már egyre nehezebb újabbakat létesíteni. Részben ezért, részben pedig az elektromágneses hatások minimalizálása miatt is nagy jelentősége van a kompakt (viszonylag kis térfogatú) távvezetékek kifejlesztésének. Európai politikusok gyakran felemlítik az Európán átívelő nagyteljesítményű energiahálózat kiépítésének szükségességét. Ehhez tudni kell, hogy a mai nemzeti energiarendszereket alapvetően a kölcsönös kisegítés érdekében kapcsolták össze. A mai kor nagyléptékű kereskedelmi igényeinek kielégítése helyenként szűk keresztmetszeteket hozott létre. Ezek feloldása nem történik egyedi és egyszeri akcióval, kizárólag egy nagy vezeték megépítésével, hanem folyamatosan építeni kell minél több határkeresztező vezetéket így hazánkban is. A helyzet hasonló ahhoz, mint amikor a kelet-nyugati közlekedési folyosók kapacitását számos új út létesítésével, és nem egy nagy országút létrehozásával lehet megoldani. A hazai határkeresztező kapacitások szűkösségét mutatja az is, hogy a régióban szigetszerűen magas villamos energia árak vannak, amelyek kiegyenlítődése csak az elégséges határkeresztezés megléte esetén várható. 19 Kádár P.: Döntési módszerek az energetikában, Energiagazdálkodás 48. évf. 2007/1 sz. pp

13 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai A villamos hálózatok deregulációja előtti világban központi tervgazdálkodás szerint folyt a hálózatfejlesztés. Piaci körülmények között nincs tisztázva, hogy kinek a kötelessége a piaci alapú hálózatfejlesztés, mi tartozik a hazai üzembiztonsághoz, mit kell a nemzetközi tranzitok miatt fejleszteni. Jelenleg az MVM csoporthoz tartozó MAVIR koordinálja az ütemes alaphálózati fejlesztést. Meg kell azonban jegyezni, hogy bizonyos irányokban (É D, ill. K DNy) az épülő kapacitások még jó ideig nagyobb terheléssel fognak üzemelni, ugyanis a nemzetközi tranzit igényt még sokáig a határkeresztezés fogja korlátozni, azaz a belső ellátásra és hálózatra mindez inkább csak terheket ró. Elengedhetetlen a határkeresztező kapacitások fejlesztése. 1.4 A hálózat flexibilissé tétele A hazai villamosenergia-rendszer megfelel a biztonságos ellátási követelményeknek. Struktúráját a központi irányítás, központi tervezés és koncentrált termelés jellemzi. A mai kihívások viszont az elosztott termelésről, az időjárásfüggő erőművekről, a finom szabályozásról, az energiatakarékosságról, környezetvédelemről szólnak. A régi filozófiájú hálózat értelem szerint nem mindenben tud ennek megfelelni, tehát elsősorban nem a hálózati eszközök, hanem a hálózat fizikai struktúrájának, az irányítás filozófiájának fejlesztése a feladat. Mindez a hálózatnak az aktuális termelésifogyasztási környezethez való illesztését jelenti, azaz a hálózat flexibilis lesz. Ennek megvalósításakor együtt kell működni a mesterséges intelligencia eszközeinek alkalmazásában az ICT szakemberekkel. A következő fejlesztéseket javasoljuk: korszerű virtuális irányító központok létrehozása intelligens terhelésszabályozás pontos terhelés és termelés előrejelzés korszerű mérőrendszerek automatikus rekonfiguráció fogyasztói tájékoztatás stb. A hazai hálózat fizikai és irányítási struktúráját kell fejleszteni az elkövetkező években. 1.5 A regionális energiatermelés előmozdítása Az energiatermelés jelenleg, mint önálló profitorientált gazdasági tevékenység szerepel. Ennek megfelelően, ha valaki profitábilisan tud termelni, és az engedélyeket megszerzi (értsd legális, de környezeti és társadalmi szempontból nem biztos, hogy optimális), akkor az energiapiac aktív szereplőjévé válhat. Hazánkban több olyan helyi kezdeményezés látott napvilágot, melyekben egy adott régió a területén található nap-, víz-, szél-, biomassza- és földhő energiából termel villamos- és hőenergiát elsősorban saját ellátásra. Ezáltal munkahelyek teremtődnek, a terület természeti képe karban lesz tartva (erdők, mezők, útszélek), a lakók energiatudatossá válnak és nem kevésbé jelenlegi prioritás az is, hogy megújuló energiát 13

14 VER stratégiai kérdések A villamos energetika és környezeti hatásai termelnek (ezáltal csökken a régió, és az ország energiafüggősége). Ez együttesen társadalmi szinten profitábilis, még akkor is, ha energiaárra vetítve nem a legolcsóbb megoldás. A MIKROVIRKA-projekt hosszú távú célja egy olyan rendszer kiépítése, melyben a megújuló energiaforrások termelői gazdasági társasági formába tömörülve, szabadon kereskedhetnek egy közös mérlegköri elszámolást lehetővé tevő rendszeren az energianeten - keresztül, regionálisan mérlegköröket alkotva a fogyasztókkal, akik ezáltal olcsó és környezetbarát technológiából származó energiához juthatnak. 20 A fenti megoldás mintaértékű, innovatív, amire külföldön is felfigyelhetnek. A regionális energiatermelési kooperáció egy innovatív megoldás. 20 részlet a MIKROVIRKA Egyesület alapszabáláyból 14

15 VER stratégiai kérdések 2 Ebben a fejezetben ismertetjük a REN, DG, Smart fogalmakat, majd az energiatárolási műszaki lehetőségeket. 2.1 Elosztott és megújuló termelés Mindenekelőtt különbséget kell tennünk az elosztott termelés (Distributed Generation DG) és a megújuló energiaforrások (Renewable Sources REN) között. Elosztott a termelés, ha az energiarendszer méreteihez képest kicsi egységekből áll. Pl. Magyarország kb MW-os terheléséhez képest a 2-5 MW kicsinek számít, míg a MW felett koncentrált termelésről beszélhetünk. Az elosztott termelés előnye a helyi adottságok jobb kihasználása, a hálózat nagyobb stabilitása, a kisebb szállítási veszteség. Nálunk főként gázmotorok vannak elterjedve. Megújuló az erőforrás, ha a nap által megújított (fény-, hő-, szél-, víz-, biomassza) energiát, vagy el nem fogyó energiát (pl. geotermikus) használ fel. Egyes esetekben a hulladékot is a megújulók közé sorolják. Manapság sokat beszélnek az elosztott ÉS megújuló erőművekről, de ez a táblázatban is csak egy kategória. ELOSZTOTT (DG) KONCENTRÁLT NEM ELOSZTOTT MEGÚJULÓ (REN) Napelemes erőművek Egyedi szélerőművek Mini vízerőművek Kis biomassza erőmű Bősi erőmű Kisköre Mosonmagyaróvári szélpark Pécsi biomassza NEM MEGÚJULÓ, FOSSZILIS, NUKLEÁRIS Gázmotorok Mátrai Erőmű Dunamenti Erőmű Paksi Erőmű Tisza II. Erőmű 3. táblázat: A REN és DG viszonya Egyes vélemények szerint a DG és bizonyos REN források a központosított hagyományos termelési formáknál költségesebbek. Ez igaz a jelenlegi szabályozási környezetben, ennek ellenére a számos előnnyel is rendelkező elosztott termelési filozófia alapján a világon egyre több létesítmény készül. Erre a folyamatra hazánknak is fel kell készülnie. 15

16 VER stratégiai kérdések 2.2 A Smart hálózat A Smart Grid filozófia létrejöttét két folyamat is indokolta: Az extenzív hálózatépítés során nem jutott (nem jut) elég fizikai erőforrás a meglévő hálózatok teljes cseréjére évenként. Ezek üzembiztonsága az öregedéssel rohamosan csökken. Ennek felismerésével egy időben az átmeneti energia szűke és a demokratikus energiatermelési jog terjedésével megjelent az igény a kisléptékű, zömében megújuló energiatermelés (egyben elosztott is) integrálására A Smart Grid fogalomra nem létezik zárt, egyértelmű meghatárolás. Mindemellett több definíciót áttekintve azt mondhatjuk, hogy Smart Gridnek nevezzük azt az intelligens hálózati együttműködést, ahol az ellátás jobb minőségéért és a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználásáért a korszerű elektronikai, elektromos és ICT technológiát használjuk fel nagy mennyiségben ábra: A hagyományos és ICT 21 technológia találkozása Information and Communication Technology 22 EPRI

17 VER stratégiai kérdések Egy Smart Grid definíció a KEMA kutatóintézettől: 23 : 24 Intelligens Jövőbe mutató A szolgáltatónak is át kell hozzá alakulnia A fogyasztó aktívan részt vesz benne Minden termelést magára vesz, nem válogat Új termékek, piac Öngyógyító Kevésbé sérülékeny Fenntartható A digitális technológia átszövi az energiaszállítás minden részletét Lehetőséget teremt az elosztott termelés integrációjára Optimalizálja a hálózatot A hálózat önjavító, megbízható, biztonságosabb, jobb hatásfokú lesz, miközben a fogyasztó is energiatudatossá válik. Mindez hozzájárul a fenntarthatósághoz, környezetvédelemhez A hagyományos és Smart hálózat összehasonlítása: századi hálózat 21. századi hálózat Elektromechanikus Digitális Egyirányú kommunikáció Kétirányú kommunikáció Központi termelés Elosztott termelés Sugaras hálózat Hurkolt hálózat Kevés érzékelő Számos érzékelő és monitorozó berendezés vakon működik Önmagát monitorozza Kézi helyreállítás Helyreállítási automatizmusok működnek A hibáknak és kieséseknek ki van Adaptív, szigeteket képezhet szolgáltatva Kézi készülék ellenőrzés Folyamatos távmonitorozás Diszpécseri döntések szakemberek által Döntéstámogató rendszerek segítik a diszpécsereket Az áramlásokat nemigen befolyásolják Aktív áramláskontrol Korlátozott árinformációk Teljes aktuális árinformációk A fogyasztónak kevés a választási Sok fogyasztói lehetőség lehetősége A mai Smart Grid filozófia a fizikailag lehatárolt klasszikus mikrogridekből eredeztethető. Míg az előbbiek önálló energiarendszert alkotnak, bennük a termelésterhelés egyensúlyának biztosításával, addig a virtuális mikrogrid egy nagy hálózatra szuperponált számos termelés és terhelés egy részéből képez csoportot, amelyben az 23 Dr. Robert Wilhite, KEMA consulting: The Smart Grid vision for a Smarter Planet előadás alapján 24 Smarter Grids for California and the Planet - KEMA s Perspective and Observations; CEC Workshop on Defining the Pathway to the California Smart Grid of 2020; Sacramento CA, August 5, The Emerging Smart Grid, Centre for Smart Energy, October

18 VER stratégiai kérdések egyensúlyi és szabályozási feladatokat is megoldják. Ezáltal a nagy hálózat egyensúlya nem függ a virtuális mikrogridbe kapcsolt terhelésektől. Ezt ma Smart Grid jellegű működésnek nevezzük. 26 Jellemzői: Nem izolált/izolálható hálózatrész, a közép- és nagyfeszültségű hálózaton helyezkedik el Saját koordinációs/felügyelő központtal rendelkezik Kellemetlen és kicsi termelőket és fogyasztókat fog össze A saját termelés és fogyasztás egy nagyságrendbe esik Kifelé mérlegköri elszámolással, menetrendadással, míg befelé terhelés- és termelésbefolyásolással működik Középfeszültségű és nagyfeszültségű hálózatot használja Részben független tarifa rendszer A meglévő hálózat SMART jellegű fejlesztésével lehet a berendezéseket jobban kihasználni (a hálózat, illetve az erőművek terhelési tényezője növekedhet) 27, a biztonságot fenntartani 28, a szükséges (koncentrált) erőművi kapacitásokat minimalizálni. 26 A Smart kifejezés csak az utóbb három évben terjedt el. 27 az átlagteljesítmény és a névleges teljesítmény hányadosa, maximum 1. Atomerőműnél a karbantartást leszámítva ez 0,95-1, míg egy csúcserőmű esetén csak 0,2-0,4. 28 A Dynamic Rating segítségével a berendezések tényleges állapotának ismeretében terhelik, pl. a transzformátorok és vezetékek terhelhetőségét nem becsléssel, hanem hőmérséklet mérés alapján állapítják meg. 18

19 VER stratégiai kérdések 2-2. ábra: Virtuális MikroGRID -> SMART GRID KÖF elosztó hálózat Irodaház Gen Távfűtés Gázmotor Kis fogyasztók Szél 120 kv-os főelosztó hálózat KÖF elosztó hálózat Szolgáltatói PV Kis üzem Gen Szél Elosztóhálózati üzemirányító felé Gázmotor Smartgrid központi vezérlő (koordinálja a termelést, a terhelést, a hőenergia termelést és igényeket Tárolás Fogyasztói PV Irodaház Gen Hő Gázmotor Hő Kis üzem Kommunikáció és vezérlés 19

20 2.3 A megújuló energiák hálózatba integrálása Számos elosztott, megújuló energiatermelő berendezés kapható piaci forgalomban, számunkra nem az alapberendezések fejlesztése, hanem a részben időjárásfüggő energiatermelés hálózatba integrálása jelenti a legnagyobb kihívást. A következőkben a hazai viszonyokra legjellemzőbb szélenergia-integrálási lehetőségeket említjük, de ezek esetenként érvényesek a többi elosztott erőműre is Szélerőművi termelés szabályozása és korlátozása A szélerőművek termelése a meredek karakterisztika szakaszon (5-12 m/s) igen volatilis a kis szélsebesség-változásokra is. Ebben a tartományban igyekeznek a maximális teljesítményt kihozni a gépekből. A vízszintes szakaszon viszont lapátszög állítással csökkenthető a teljesítmény a névleges érték alá is. A korszerű szélerőművek tehát szabályozhatóak. Országos szinten, ahol szélerőműparkok termelnek, a szélerőművek leszabályozása nem az egyedi gépek külön-külön teljesítmény csökkentésével történhet, hanem a néhány tucat gépet számláló parkban üzemelő gépegységek számának arányos csökkentésével, azaz egyes gépek kikapcsolásával. Pl. 20 toronyból 6 kikapcsolása a kimenő teljesítményt közel 30%-al korlátozza. Az eddig alkalmazott erőművi menetrendek mellett is már több száz MW kikapcsolható kapacitás üzemelhet(ett volna). A rendszerirányító számára minimális kockázattal jár, ha kikapcsolható, vagy visszaterhelhető szélerőművi kapacitások kerülnek telepítésre. A szélenergia termelésnek egyes rendszerekben prioritása van, tehát csak átmeneti állapotokban nyúlnak a korlátozás eszközéhez, de műszakilag mindenképpen járható. Ez a gépeket nem rongálja, csak a tulajdonosnak okoz kis mértékű, jól számítható termeléskiesést. Példaként említhetnénk a burgenlandi erőműveket, ahol hálózati túlterhelés miatt az utóbbi 3 évben 3 1,5 óráig korlátozták kb. 50 MW-al, 250 MW-ra a szélenergia befogadását a hálózatba (kb. 16%-al). Veszélyhelyzet esetén a szélerőműpark durva, központi lekapcsolása is lehetséges Területi diverzifikáció A szétszórt elhelyezkedésű szélfarmok esetén egyenletesebb a szélerőművek összesített termelése (ami egyúttal azt is jelenti, hogy kisebb a szabályozási tartalék igény is), mintha az összes szélerőmű egy kisebb területen, koncentráltan épülne meg. Ezzel együtt a termelés becsülhetősége is jobb, valamint a nagy szélsebesség miatti kiesés egyidejűségének valószínűsége is kisebb. A fent felsoroltak mind olyan előnyök, melyek a szélenergia rendszerbe integrálását oly módon segítik, hogy csökkentik ennek relatív rendszerszintű költségét a kevésszámú, koncentrált alkalmazáshoz képest Lokális irányító-szabályozó központok A hierarchikus villamosenergia-rendszer irányításban a TSO szerepe a teljesítményegyensúly megteremtése, a nagy erőművek szabályozása, a nemzetközi koordináció, stb. Ebből a 20

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Dr. Kádár Péter BMF KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.bmf.hu Kulcsszavak: Szivattyús energiatárolás, Pelton turbina

Részletesebben

NAPJAINK VILLAMOSENERGIA TÁROLÁSA -

NAPJAINK VILLAMOSENERGIA TÁROLÁSA - NAPJAINK VILLAMOSENERGIA TÁROLÁSA - MEGÚJULÓK HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁSA Herbert Ferenc 2007. augusztus 24. Egy régi álom a palackba zárt villámok energiája ENERGIA TÁROLÁS Egy ciklusban eltárolt-kivett

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Energiatárolási lehetőségek és megvalósítás

Energiatárolási lehetőségek és megvalósítás Energiatárolási lehetőségek és megvalósítás Béres Lili tanácsadó Bükk-Térségi LEADER Egyesület 2013. május 16. Energiatárolási lehetőségek Energiatárolási lehetőségek mérettartomány szerint Nagy teljesítmény

Részletesebben

Az épületek, mint villamos fogyasztók

Az épületek, mint villamos fogyasztók Az épületek, mint villamos fogyasztók Dr. Kádár Péter Budapesti Műszaki Főiskola KVK VEI Bécsi u. 94., Budapest, H-1034 HUNGARY kadar.peter@kvk.bmf.hu Épületek, mint villamos fogyasztók 1 Ellátási paradigmaváltás

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

OKOS HÁLÓZATOK ENERGIA TÁROLÁSI NEHÉZSÉGEI

OKOS HÁLÓZATOK ENERGIA TÁROLÁSI NEHÉZSÉGEI OKOS HÁLÓZATOK ENERGIA TÁROLÁSI NEHÉZSÉGEI TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0020 Tudományos képzési műhelyek támogatása és a tehetséggondozás rendszerének kialakítása az Óbudai Egyetemen Magyar rendszerterhelés

Részletesebben

A városi energiaellátás sajátosságai

A városi energiaellátás sajátosságai A városi energiaellátás sajátosságai Dr. Kádár Péter Óbudai Egyetem Kandó Kálmán VillamosmérnökiKar Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu Bevezetés Korszerű, fenntarthatóbb módszerek

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Energiatárolási módok Marcsa Dániel Széchenyi István Egyetem Automatizálási Tanszék 2015 tavaszi szemeszter Energiatárolók 1) Akkumulátorok: ólom-savas 2) Akkumulátorok: lítium-ion

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783 30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Szabó Mihály. ABB Kft., 2013/05/09 Energiahatékonyság és termelékenység a hálózati csatlakozástól a gyártási folyamatokig

Szabó Mihály. ABB Kft., 2013/05/09 Energiahatékonyság és termelékenység a hálózati csatlakozástól a gyártási folyamatokig Szabó Mihály. ABB Kft., 2013/05/09 Energiahatékonyság és termelékenység a hálózati csatlakozástól a gyártási folyamatokig May 15, 2013 Slide 1 Tartalomjegyzék Energiahatékonyság Termelés és átvitel Smart

Részletesebben

Szélerőművek. Dr. Kádár Péter Óbudai Egyetem KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu. Óbudai Zöld Szabadegyetem

Szélerőművek. Dr. Kádár Péter Óbudai Egyetem KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu. Óbudai Zöld Szabadegyetem Dr. Kádár Péter Óbudai Egyetem KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu Vázlat A szél A szélenergia átalakítása A szélerőmű A szélerőmű és a hálózat együttműködése A szél alakítja a

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium Visegrád, 2012. május 9-11. Kapcsolt energiatermelés Azonos technológiai folyamatban hő- és villamosenergia egyidejű

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Az ESPAN (WP 4) Pilotprojekt zárójelentésének rövid összefoglalója: Savas ólomakkumulátor bázisú, helyhez kötött energiatároló rendszerek vizsgálata

Az ESPAN (WP 4) Pilotprojekt zárójelentésének rövid összefoglalója: Savas ólomakkumulátor bázisú, helyhez kötött energiatároló rendszerek vizsgálata ESPAN- Pilotprojekt: Savas ólomakkumulátor bázisú, helyhez kötött energiatároló rendszerek vizsgálata Az ESPAN (WP 4) Pilotprojekt zárójelentésének rövid összefoglalója: Savas ólomakkumulátor bázisú, helyhez

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások

A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások Agenda HUPX bemutatása Miért van szükség ID piacra? ID Piaci design ID piac lehetséges hatásai XBID Projekt

Részletesebben

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Az energiatárolás mindennapok technológiája a jövőből Dr. Pálfi Géza. Okos Jövő Innovációs Klaszter 2014. November 11.

Az energiatárolás mindennapok technológiája a jövőből Dr. Pálfi Géza. Okos Jövő Innovációs Klaszter 2014. November 11. Az energiatárolás mindennapok technológiája a jövőből Dr. Pálfi Géza Okos Jövő Innovációs Klaszter 2014. November 11. Tartalomjegyzék 1.A villamos-energia tárolásának okai 2.Energiatárolási módszerek osztályozása

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása II. Villanyszerelő Konferencia az intelligens házakról és megújuló energiákról Előadás témája: Az alkalmazás alapja Kiserőművek csatlakoztatásának alapja

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9.

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9. Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása Huber Krisz=án 2014. október 9. EU iránymutatások 2020 EU 3. Energia csomag 2009 július Fenntarthatóság (környezet) Versenyképesség

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

Hálózati energiatárolási lehetőségek a növekvő megújuló penetráció függvényében

Hálózati energiatárolási lehetőségek a növekvő megújuló penetráció függvényében Hálózati energiatárolási lehetőségek a növekvő megújuló penetráció függvényében Összehangolt hálózatfejlesztés 62. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás Hotel Azúr Siófok, 215.9.18. Dr. Vokony István,

Részletesebben

- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı:

- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı: - HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı: Dr. Kulcsár Sándor Accusealed Kft. Az energiatermelés problémája a tárolás. A hidrogén alkalmazásánál két feladatot kell megoldani:

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ÁTALAKÍTÓK ÉS AZ ELOSZTÓ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE

MEGÚJULÓ ENERGIA ÁTALAKÍTÓK ÉS AZ ELOSZTÓ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIA ÁTALAKÍTÓK ÉS AZ ELOSZTÓ HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE Tisztelt hallgatóság, tisztelt elnök úr, kedves szaktársak! Köszönöm a lehetőséget, hogy egy példával és remélhetőleg itthon is hasznosítható

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE dr. habil. Raisz Iván Vizsgáljuk meg, hogy e négy szereplőcsoportból összeállt rendszer

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Okos hálózatok, okos mérés

Okos hálózatok, okos mérés PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Okos hálózatok, okos mérés (Outlook; Smart Grid; Smart Metering) Milyen tulajdonságokkal rendelkezik az okos hálózat? Milyen új lehetőségeket, szolgáltatásokat

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt. MESZ XXI. Országos Konferenciája Hódmezővásárhely, 2014.10.14. Tartalom A NES címszavai a villamos energiára,

Részletesebben

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

ELOSZTOTT ENERGIA TÁROLÁS BMF KANDÓ EKH

ELOSZTOTT ENERGIA TÁROLÁS BMF KANDÓ EKH ELOSZTOTT ENERGIA TÁROLÁS BMF KANDÓ EKH Herbert Ferenc 2006. november 30. Egy régi álom a palackba zárt villámok energiája ENERGIA TÁROLÁS Egy ciklusban eltárolt-kivett villamosenergia E be > E ki P ki

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Tóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk

Tóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk Tóth István gépészmérnök, közgazdász Levegı-víz hıszivattyúk Levegő-víz hőszivattyúk Nem hőszivattyús üzemű folyadékhűtő, hanem fűtésre optimalizált gép, hűtés funkcióval vagy anélkül. Többféle változat:

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Az energiatárolás mindennapok technológiája a jövőből Dr. Pálfi Géza. MVM Energia Akadémia 2015. Október 15.

Az energiatárolás mindennapok technológiája a jövőből Dr. Pálfi Géza. MVM Energia Akadémia 2015. Október 15. Az energiatárolás mindennapok technológiája a jövőből Dr. Pálfi Géza MVM Energia Akadémia 201 Október 1 Tartalomjegyzék 1 2 A villamos-energia tárolásának okai Energiatárolási módszerek osztályozása 3

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

A fóti Élhető Jövő Park Smart Grid tapasztalatok

A fóti Élhető Jövő Park Smart Grid tapasztalatok A fóti Élhető Jövő Park Smart Grid tapasztalatok Az Energetikai Szakkollégium tavaszi, Schenek István emlékfélévének hatodik előadása 2015. április 30-án került megrendezésre. Vendégünk Sasvári Gergely,

Részletesebben

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével III. BMF energetikai konferencia 2008. november 25. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály

Részletesebben

Windcraft Development L.L.C. Környezetkímélő Energetikai Rendszer Fejlesztése

Windcraft Development L.L.C. Környezetkímélő Energetikai Rendszer Fejlesztése Windcraft Development L.L.C. Hungary - 1181 Budapest, Üllői u. 431. +36 30 235 2062 Fax: +36 1 294 0750 Környezetkímélő Energetikai Rendszer Fejlesztése Rövid leírás A projekt célja A szélenergia hasznosításán

Részletesebben

A napenergia alapjai

A napenergia alapjai A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát

Részletesebben

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Az energiatározók hazai perpektívái

Az energiatározók hazai perpektívái Az energiatározók hazai perpektívái Dr. Kádár Péter kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu Energiatározás - 2014.11.26. - ÓE KVK 1 Vázlat Technológiák paraméterei Technológiák áttekintése Módszertan Költség összehasonlítás

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

Napelemes rendszer a háztartásban

Napelemes rendszer a háztartásban Napelemes rendszer a háztartásban Dr. Kádár Péter kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu 1 Vázlat Szigetüzem Hálózati termelés ÓE KVK VEI laboratórium 2 Típusmegoldások Kategória jelleg tipikus költség összkapacitás

Részletesebben

STS GROUP ZRt. FUELCELL (Hidrogén üzemanyagcellás erőművek). Előadó: Gyepes Tamás (Elnök Igazgató) Kriston Ákos. Vándorgyűlés előadás, 2009.09.11.

STS GROUP ZRt. FUELCELL (Hidrogén üzemanyagcellás erőművek). Előadó: Gyepes Tamás (Elnök Igazgató) Kriston Ákos. Vándorgyűlés előadás, 2009.09.11. STS GROUP ZRt. FUELCELL (Hidrogén üzemanyagcellás erőművek). Előadó: Gyepes Tamás (Elnök Igazgató) Vándorgyűlés előadás, 2009.09.11. Kriston Ákos Tartalom Elméleti ismertetők Kriston Ákos Mi az az üzemanyagcella?

Részletesebben

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület Dr. Munkácsy Béla adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület nincsen összefüggés az emberi boldogság mértéke és az elfogyasztott

Részletesebben