SZAKDOLGOZAT Huzsvai Nelli 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Huzsvai Nelli 2010"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Huzsvai Nelli

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdas{gdiplom{cia szakir{ny MAGYARORSZ[G ÉS BELGIUM ENERGIAFÜGGŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍT[SA - MENNYIRE HASZN[LHATÓ AZ UNIÓS MUTATÓSZ[M? Budapest, 2010 Készítette: Huzsvai Nelli 2

3 Tartalomjegyzék Ábrák és táblázatok... 4 Bevezetés Az Európai Unió Az Unió energiapolitikája Energiafüggőség, ellátásbiztonság Az EU-27 energiatermelése Az EU-27 energiaigénye Az EU-27 energiafüggősége Belgium és Magyarország Belgium Magyarország A két országban rendelkezésre álló kapacitások Fosszilis energiaforrások Nukleáris energia Megújuló energiaforrások A két ország energiafüggőségének összehasonlítása Az ország területének szerepe az energiafüggőségben A GDP és a gazdasági szerkezet szerepe az energiafüggőségben A lakosság szerepe az energiafüggőségben A közlekedés szerepe az energiafüggőségben Az energiamix szerepe az energiafüggőségben A villamos áram szerepe az energiafüggőségben Az ár szerepe az energiafüggőségben Az új energiafüggőségi mutató Az országok csoportosítása Az új belga és magyar mutató Összefoglalás Felhasznált irodalom Függelék

4 Ábrák és táblázatok 1. ábra: Energiaszerkezet az EU-27-ben ábra: Az Unió energiafogyasztása ábra: : Energia az Európai Unióban ábra: Megújuló energiaforrások a fogyasztásban ábra: Belgium energiafogyasztói 2008-ban ábra: Megújuló energiaforrások a fogyasztásban ábra: Magyarország energiafogyasztói 2008-ban ábra: EU-s energiafüggőségi hányados ábra: A háztartások energiafogyasztása ábra: A közlekedés szerepe a végső fogyasztásban ábra: Belgium és Magyarország energiafogyasztása ábra: Az energiakiadások aránya a jövedelemben ábra: Energiafüggőség mátrix táblázat: Az EU-27 energiaimportja 2006 és 2008 között táblázat: Belgium: főbb gazdasági mutatók táblázat: Belgium energiaszektora 2008-ban táblázat: Magyarország: főbb gazdasági mutatók táblázat: Magyarország energiaszektora 2008-ban táblázat: Magyarország energiahordozó nyersanyagvagyona táblázat: A magyarországi készletek élettartama táblázat: Magyarország fenntartható bioenergetikai potenciálja táblázat: Fenntartható megújuló energia potenciál táblázat: Összehasonlítás a lakosság alapján táblázat: Háztartások energiafogyasztása táblázat: Modell a belga háztartások energiatakarékosságáról táblázat: Modell a magyar háztartások energiatakarékosságáról táblázat: Megújuló energiaforrások aránya a bruttó végső energiafelhasználásban táblázat: Elektromos áram termelés 2008-ban táblázat: Elektromos áram 2008-ban táblázat: Fogyasztói árak alakulása 2008.július-december táblázat: Az EU energiatermelése 2008-ban forráshely alapján táblázat: Energiafogyasztás az EU-ban 2008-ban energiatípus szerint táblázat: Energiafogyasztás az EU-ban 2008-ban fogyasztók szerint táblázat: Az EU-ba importált energia és a tagországok energiafüggősége 2008-ban

5 Bevezetés Energiaügyekben a világ országai egyre növekvő mértékben vannak kölcsönösen egymásra utalva. A kölcsönös energiafüggőség hatást gyakorol a fejlődésre, a kereskedelemre, a versenyképességre, a nemzetközi kapcsolatokra és az éghajlatváltozás terén megvalósuló globális együttműködésre. 1 Az energia a gazdaság mozgatórugója, alapvető fontosságú az államok és közösségek működéséhez. A közös, európai szintű energiapolitika az Európai Unió kezdetei óta kiemelt fontosságú kérdés. Bár az energiaellátás biztonságának megteremtése nemzeti felelősség alá esik, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó 1951-es Párizsi Szerződés, majd az Európai Atomenergia Közösséget megalakító 1957-es Római Szerződés az integráció első lépéseiként megmutatták az országok elkötelezettségét egy európai összefogás iránt. Az elmúlt közel 60 év gazdasági és geopolitikai változásai ellenére az energia kérdése még mindig lényeges szerepet tölt be, azonban az Európai Uniónak komoly kihívásokkal kell szembenéznie az energiaellátás ügyével kapcsolatban. Újra és újra felmerül a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a biztonságos ellátás és az importfüggőség kérdése. Így tehát megállapíthatjuk, hogy az energiafüggőség témája aktuális társadalompolitikai jelenség. Ne feledkezzünk meg például az elmúlt években lezajlott oroszországi gázszállítási konfliktusokról, ami megindította az orosz gáztól függő országokban az alternatív megoldások keresését és új cselekvési tervek kidolgozását. A kezdeményezés értelmében 2020-ra az energiafüggőség csökkentése érdekében, valamint környezetvédelmi megfontolások következtében az Unió kötelezi magát, hogy az alternatív forrásokból előállított energia részesedését a végső fogyasztásban a jelenlegi 8,5%-ról 20%-ra emeli. Ezt a célt az összes tagországnak átlagosan kell megvalósítania, vagyis bizonyos országoknak magasabb, másoknak kisebb szintet kell elérniük. Magyarországnak Belgiummal, Csehországgal és Ciprussal egyetemben 13%-ot kell tejesítenie egy évtized múlva. 1 Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén, 2008.november 13. 5

6 Az ilyen és ehhez hasonló előírások megállapításakor az uniós döntéshozóknak számos körülményt kell megvizsgálniuk. Az említett négy ország nemcsak területében, lakosságában és gazdasági fejlettségében, de még az Európai Unió által használt energiafüggőségi hányados tekintetében is (Belgium 79,5%, Csehország 27,6%, Ciprus 97,5%, Magyarország 63,7%) nagyon különbözik egymástól, mégis ugyanazt a százalékot kell produkálniuk a feltüntetett időpontig. Magyarország és az uniós alapító tag Belgium lakossága közel azonos, de területét tekintve hazánk háromszorosa az utóbbinak. A két ország példáján keresztül megpróbálunk egy új energiafüggőségi mutatószámot kialakítani, ami figyelembe veszi az ország sajátosságait és az alternatív energiaforrások potenciálját. A dolgozat első fejezetében röviden bemutatásra kerül az Európai Unió energiapolitikája, megvizsgáljuk a rendelkezésre álló elektronikus és nyomtatott forrásokban, hogy milyen irányelveket és előírásokat kell követniük a tagországoknak; továbbá meghatározásra kerül az energiafüggőség fogalma. Ezután az Unió hivatalos statisztikai adatbázisából gyűjtött információk alapján áttekintjük az EU energiatermelését, a fennálló igényt, vagyis a 27 tagország valós energiafogyasztását és az importot. A második fejezetben bemutatjuk Belgiumot és Magyarországot (a betűrendet követve került Belgium előre) gazdasági és energetikai szempontból a dolgozat kereteihez mért rövid terjedelemben. Ezt követően megpróbáljuk felvázolni a két országban rendelkezésre álló energiakapacitásokat. A kutatás során számos egymásnak ellentmondó adat került elő, ezek közül igyekeztünk a legreálisabbnak tűnőt kiválasztani. Ez főként a jövőben kiaknázható megújuló források becslésére igaz. A harmadik részben alaposabb vizsgálat alá vonjuk az Európai Unióban használt energiafüggőségi mutatót. Megnézzük, hogy mennyire fest valós képet az adott ország importfüggőségéről, és hogy milyen tényezők befolyásolják. Különböző modellek felállításával saját számítások alapján következtetéseket vonunk le, és a tapasztalatok alapján teszünk próbát az utolsó fejezetben egy új, használhatóbb mutatószám kialakítására. 6

7 1. Az Európai Unió 1.1. Az Unió energiapolitikája Az energiapolitika magában foglalja az energiaellátásra vonatkozó stratégiai célkitűzéseket, a termelés és elosztás jogi szabályozását, az ehhez szorosan kapcsolódó társadalompolitikai célkitűzéseket és szabályozást (szociális szempontok, fogyasztóvédelem), és tekintettel az energiaipar jelentős környezetvédelmi hatására -, a környezetvédelmi szempontokra, illetve az energetikai szektorhoz kapcsoló külgazdaságikülpolitikai kapcsolatokra vonatkozó politikát is. 2 Az Európai Unió három legfontosabb energiapolitikai célja, melyeket hosszú távon kíván teljesíteni: a gazdaság zavartalan működésének és az állampolgárok jólétének biztosítása, minden fogyasztó megfelelő mértékben és megfizethető árakon jusson az energiatermékekhez, mindez a környezetvédelem és a fenntartható növekedés szem előtt tartásával. 3 Az energiakészletek biztonsága kiemelt téma az Európai Unióban, mert a 27-ek függősége az energiaimporttól, főként az olajtól és újabban a gáztól, jelentős. Az EU tagországokban felhasznált energia több mint fele az Unión kívülről származik, és ez az arány növekvő tendenciát mutat. Az egyik legjelentősebb exportőr Oroszország, aki a tranzit országokkal felmerülő viták révén az elmúlt években bebizonyította, hogy a gáz visszatartásával könnyen bizonytalan helyzetbe sodorhatja a beszállító európai országokat. Ha az uniós energiapolitika fejlődését vizsgáljuk az integrációs folyamatban, akkor megállapíthatjuk, hogy a Közösséget létrehozó három alapvető dokumentum közöl kettő (az Európai Atomenergia Közösséget és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződések) szorosan kapcsolódott 4 ehhez a témakörhöz. A kezdeti lépések után viszont a további együttműködés szorgalmazása megtorpant, a tagállamok nemzeti szinten tartották a kérdést, kétoldalú megállapodásokkal biztosították energiaellátásukat. 2 Katona János: Energiapolitika. In: Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. CompLex Kiadó, Budapest, Euvonal - energiapolitika (www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21) letöltve: :35 4 A második világháború után az erőviszonyok újrarendezésében jelentős szerepet játszott a régió széntermelésének összehangolása, valamint az atomenergia szabályozása. 7

8 Az integráció elmélyítése az energiapolitika területén 1986-ban kezdődött, amikor a tagországok energiaügyi miniszterei megfogalmazták az igényt a szabad kereskedelem kialakítására az energiaszektorban is. Ekkor került előtérbe az ellátásbiztonság és a gazdasági versenyképesség növelése, továbbá az energiaszektorhoz kapcsolható költségek csökkentése. A folyamatos piacliberalizációs törekvések mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a globalizációs kihívások, mint például a megújuló energiaforrások használata vagy az energiakereslet visszafogása. 5 Az EU különböző terveket 6 dolgozott ki egy új energiastratégia létrehozásához, mely biztonságosabb, fenntartható és alacsonyabb széndioxid kibocsátású gazdaságon alapul. Az energiapolitika folyamatos felülvizsgálata teret biztosít a jövőorientált cselekvésnek, és a változó körülmények, valamint a tervek megvalósíthatóságának függvényében alakítható. A Bizottság 2007 novemberében tette közzé az Európai stratégiai energiatechnológiai tervet (SET-terv), melynek célja az alacsony széndioxid-kibocsátású vagy teljesen széndioxidmentes technológiák kutatása és fejlesztése úgy mint a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a geotermikus energia és a másodlagos biomassza. A jelentés hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások használata a klímaváltozásra gyakorolt kedvező hatás mellett is számos előnnyel kecsegtet: biztonságosabban elérhető, változatosabb, kevesebb az okozott légszennyezés, továbbá új munkahelyek teremtésére is lehetőség nyílik a környezetvédelmi és a megújuló energia szektorban. Az EB 2008 novemberében fogadta el az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatát. 7 Ez azzal foglalkozik, hogy az EU hogyan tudja csökkenteni függőségét az importált energiától, és ezáltal növelni az ellátás biztonságát, és miként csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Ez a tervezet szorgalmazza a tagállamok közötti szolidaritást az energia terén, és hangsúlyozza, hogy az EU kiemelt jelentőséget tulajdonít a megújuló energiaforrásoknak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében. 5 Katona János: Energiapolitika. In: Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. CompLex Kiadó, Budapest, Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban Eurostat évkönyv 2010), Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén 2008.november13. 8

9 Az energiastratégia megvalósításához és a klímaváltozásból eredő energiaügyi problémák megoldására az EU létrehozta a elnevezésű kezdeményezést. Ez a csomag három fő célkitűzést fogalmaz meg, melyeket 2020-ig kell teljesíteni uniós szinten. A kezdeményezés első pontjában a tagországok elkötelezik magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-kal (az 1990-es szinthez képest) való csökkentése mellett. Ez az egyik legnehezebb pontja a programnak, ugyanis a kibocsátás csökkentése az energiafelhasználás csökkentését is jelenti, ami termeléscsökkenést vonhat maga után. Tehát ezt a célt a fenntartható fejlődés keretében úgy kell elérni, hogy közben a hatékonyabb felhasználás és az alternatív megoldások révén ne keletkezzen a gazdaságban visszaesés. A második pont az alternatív energiaforrások használatának ösztönzéséről szól. Az EU tagállamaiban az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások (biomassza, szél, víz stb.) részarányát a jelenlegi 8,5%-ról 20%-ra 8 kell növelni a kitűzött időpontig. Ezen források legfontosabb előnyét az képezi, hogy nem károsak a környezetre, így nem járulnak hozzá a további klímaváltozáshoz. Ez a megoldás két további kérdést vet fel. Az első, hogy vajon lehetséges-e megfelelő mennyiségű energia előállítása az alternatív módszerekkel, vagy a termelés teljes körű átalakítása szükséges. A másik jogos kérdés, hogy elegendő-e az alternatív forrásokra való átállás kijelölt szintje a klímaváltozás megfékezéséhez; hiszen ez azt jelenti, hogy a másik 80%-ot továbbra is nem megújuló, a környezetre káros forrásokból kívánja fedezni az EU. Az utolsó pont az energiahatékonyság 20%-os növelésére szólít fel. Az energiahatékonyság növelése azt jelenti, hogy ugyanannyi forrás felhasználásával több energia állítható elő a tudatosabb felhasználás következtében. Számos különböző módszerrel lehet elősegíteni az energiafelhasználás csökkentését, ilyenek például a lakó- és irodaépületek tudatos, energiahatékonyabb tervezése, a háztartási termékekre bevezetett energia címkék használata (összehasonlíthatóság) vagy az ökodesign stb. A tervek mind pozitív eredménnyel kecsegtetnek, és uniós támogatás igényelhető megvalósításukhoz. 8 Ez a százalék országonként eltér: az EU-27 átlagában 20%, Belgium 13%, Bulgária 16%, Csehország 13%, Dánia 30%, Németország 18%, Észtország 25%, Írország 16%, Görögország 18%, Spanyolország 20%, Franciaország 23%, Olaszország 17%, Ciprus 13%, Lettország 40%, Litvánia 23%, Luxemburg 11%, Magyarország 13%, Málta 10%, Hollandia 14%, Ausztria 34%, Lengyelország 15%, Portugália 31%, Románia 24%, Szlovénia 25%, Szlovákia 14%, Finnország 38%, Svédország 49%, Egyesült Királyság 15%. 9

10 Az EU az energiaügyi kilátások alapvető változását várja a program sikeres megvalósulásától. A pozitív szcenárió bekövetkezése esetén a kitűzött időpontra a Közösség energiafelhasználása 15%-kal, míg az energiabehozatal akár 26%-kal csökkenhet a kezdeményezés előtt mért adatokhoz képest, ami jelentős változást jelent. Az EU így kívánja megakadályozni, hogy az egyre intenzívebb energiafelhasználás következtében növekvő energiaimport révén az Unióban megtermelt vagyon kiáramoljon a külső energiatermelőkhöz. Ezen túlmenően gazdasági növekedésre és új munkahelyek teremtésére is számít az EU a program teljesítésével. A sikeres energiapolitika megvalósításához és a stratégiában megfogalmazott értékek eléréséhez azonban további intézkedések foganatosítása is szükséges Energiafüggőség, ellátásbiztonság Az EU energiavitájának legfőbb pontjai között szerepel az energiafüggőség kérdése, mellyel mind a tagállamoknak, mind az Uniónak mint integrációs egységnek szembe kell nézni. Egy hatékonyan működő gazdaságnak versenyképes, megbízható és fenntartható energiaszektorral kell rendelkeznie. Ez a téma az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerül az ingadózó olajárak, az EU-n kívüli országok energia visszatartása, a nem megfelelő nemzeti elektromos hálózatok és az energiaszolgáltatók piacra lépési nehézségei kapcsán. Az Európai Unióban használt definíció 10 alapján az energiafüggőség a nettó energiaimport és a bruttó energiafogyasztás hányadosaként értelmezendő. A bruttó fogyasztás a bruttó belföldi fogyasztás és a nemzetközi tengeri támaszpontokon felhasznált energia összege. A negatív függőségi hányados nettó energia exportot jelent; a 100%-ot meghaladó függőség pedig azt jelenti, hogy az energia tárolásra került. A jelenlegi mutatószám a fogyasztás és az energiabehozatal mennyiségén kívül semmilyen más tényezőt nem vesz figyelembe, így egyesekben felmerülhet a kérdés: hogyan tekinthető két ország energiafüggősége azonosnak akkor, ha energiafogyasztásuk és importjuk aránya megegyezik, de az egyik mindezt a rendelkezésre álló kapacitások 100%-os kihasználásával, míg a másik csak 70-80%-os kihasználással produkálja. Mindazonáltal az energiafüggőség szoros kapcsolatban 9 A kezdeményezésről szóló rész Kathleen Van Brempt korábbi Európai Parlamenti képviselő az EU energiafüggetlenségének megvalósításáról szóló 2010.március 25-i leuveni (Belgium) előadásán alapul. 10 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban Eurostat évkönyv 2010) 10

11 van az ellátásbiztonság és az importfüggőség fogalmával, következzék tehát ezek tisztázása. A CEPS (Centre for European Policy Studies, Európai Uniós eseményekkel és problémákkal foglalkozó szervezet) szerint az ellátásbiztonság két megközelítésből politikai és gazdasági - is definiálható. 11 Elsőként nézzük, hogy politikai viszonylatban milyen meghatározásokat fogad el az intézmény. Az Európai Bizottság megfogalmazásában a gazdaság megfelelő működéshez elengedhetetlen energiaellátás biztonsága az energiahordozók megszakítás nélküli fizikai elérhetőségét jelenti racionális árakon, a környezeti hatások figyelembe vételével. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) általi megfogalmazott definíció alapján az energiabiztonság az energia különböző formáinak folyamatos elérhetősége megfelelő mennyiségben és elérhető áron. 12 Gazdasági értelemben véve egy olyan körülmény, melyben egy nemzet és annak összes vagy legtöbb állampolgára és vállalkozása megfelelő mennyiségű energiához jut elérhető áron a belátható jövőben, mely jelentős szolgáltatás-megszakítási kockázatoktól mentes. Egy másik definíció alapján az energiabiztonság állandó energiaforrások fenntartása megfizethető árakon, mely a váratlan ellátásszünetből vagy áremelésből származó makroökonómiai eltolódások elkerülését teszi lehetővé. 13 A fenti definíciókat összegezve megállapíthatjuk, hogy az ellátásbiztonságon mindenképp az energiaforrásokhoz való zavartalan hozzáférést értjük, megfizethető áron. A legfontosabb ellátásbiztonságot veszélyeztető kockázatok geopolitikai, technikai vagy környezeti eredetűek lehetnek, melyek a termelés, a felhasználás vagy az import során merülhetnek fel. (A források, mint például az olajkészletek kimerülését nem vesszük a kockázatok közé, mert ez egy előre megjósolt és bizonyított tény, így tehát nem tekinthető váratlan eseménynek. Az áringadozás lehetősége pedig a világgazdaság miden területét 11 Arianna Checchi, Arno Behrens, Christina Egenhofer: Long-term Energy Security Risks for Europe: A Sector-specific Approach (Hosszú távú energiabiztonsági kockázatok Európában: szektor-specifikus megközelítés), CEPS Working Document No. 309/January 2009, Arianna Checchi, Arno Behrens, Christina Egenhofer: Long-term Energy Security Risks for Europe: A Sector-specific Approach (Hosszú távú energiabiztonsági kockázatok Európában: szektor-specifikus megközelítés), CEPS Working Document No. 309/January 2009, u.o. 11

12 érintő kockázat.) Geopolitikai kockázat a forrás vagy a szállító országban bekövetkező háború, sztrájk, terrorcselekmény vagy kormányzati beavatkozás. A technikai kockázatok között találjuk az elavult vagy rossz infrastruktúrával ellátott rendszerek alkalmazását, melyek szükséges fejlesztésekkel és elegendő mennyiségű befektetéssel jelentős mértékben csökkenthetők. Környezeti kockázat pedig a működés vagy az esetleges balesetek következtében keletkező potenciális környezetkárosító hatás. Az Unió által megfogalmazott ellátásbiztonság-javító intézkedések: a fennálló importfüggőség csökkentése az országok megújuló és nem megújuló energiaforrásai révén egy közös, európai szintű felkészülés rendkívüli helyzetekre a növekvő energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges befektetések biztosítása az energiához való hozzáférés biztosítása 14 Mint látjuk, az importfüggőség az ellátásbiztonságon belül értelmezendő, és olyan értelemben használjuk, hogy egy adott ország (vagy integráció) energiaigényének kielégítésére saját forrásait jelentős mennyiségű behozatallal kénytelen kiegészíteni. Az importfüggőség alapvetően három módszerrel csökkenthető. Egyrészt a külső források diverzifikálásával enyhíthető egy-egy beszállító bizonytalanságának hatása. Másrészt új források, például a környezeti szempontból is előnyös megújulók beemelése az energiaszerkezetbe, részben vagy egészben helyettesítheti a helyi kimerült készleteket. Végül, de nem utolsó sorban a rendelkezésre álló energiaforrások leggazdaságosabb felhasználása jelenthet ésszerű megoldást az importfüggőség problémájára Az EU-27 energiatermelése Az energiaszektor pontos vizsgálatához a törvényalkotóknak az új rendelkezések kialakításához egyre több és pontosabb adatra van szükségük, ezért az Eurostat létrehozta az energiastatisztikák koherens és harmonizált rendszerét. Ezek a statisztikák a tagállamok tájékoztatását, rangsorolhatóságát és összehasonlíthatóságát is lehetővé teszik. Az éves 14 Katona János: Energiapolitika. In: Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. CompLex Kiadó, Budapest,

13 adatbázisok tartalmazzák a 27 tagország, a tagjelölt Horvátország és Törökország, és az EGK tag Norvégia és Izland ide vonatkozó hiteles adatait, melyek bizonyos országok esetében akár 1985-ig visszamenőleg elérhetők ban az Európai Unió területén előállított energia összesen 842,7 millió toe 15 (842,7 millió tonna olajnak felel meg) volt. Ez az érték évről évre általánosan csökkenő tendenciát mutat, ahogy a tagországokban rendelkezésre álló nyersanyagok mennyisége csökken (vagy kitermelésük többé már nem gazdaságos). A rendelkezésre álló EU-n belül előállított energia egyenlőtlenül oszlik meg, a különböző tagállamok között jelentős eltérések figyelhetők meg. Mennyiségileg az Egyesült Királyság járul hozzá leginkább az Unió energiatermeléséhez, az összes előállított energia 19,5%-a származik az országból. 1. ábra: Energiaszerkezet az EU-27-ben (2008) szén és lignit 21% nyersolaj 13% megújuló források 17% 100% nap geotermikus földgáz 20% szél nukleáris energia 29% saját készítésű ábra, forrás: Eurostat yearbook % víz biomassza Az EU-27 elsődleges energiatermelését vizsgálva megállapítható, hogy az energiaszerkezet öt alapvető forrást tartalmaz. Az előállított energia legnagyobb hányadát (29%) 2008-ban a nukleáris energia adta; ez a típus Belgiumban, Franciaországban, Litvániában, Szlovákiában és Svédországban a belföldi energiatermelés több mint 50%-át biztosította (lásd: függelék). A nukleáris energia népszerű alternatív megoldás az üvegházhatást okozó gázok és a fosszilis energiaforrások, továbbá az EU növekvő energiaimport-függőségének 15 lásd: függelék 18. táblázat 13

14 csökkentésére. De nem szabad megfeledkezni, hogy az energiatermelés következtében radioaktív hulladék keletkezik, ami speciális kezelésre szorul ban a termelés közel egy ötödét tette ki a szénből vagy lignitből valamint a földgázból származó energia. A harmadik fosszilis energia típus, a nyersolajból előállított energia a vizsgált évben 13%-a volt az összes energiának; ennél a típusnál figyelhető meg a legnagyobb visszaesés a termelés volumenében, mely 28,7%-kal csökkent 2002 és 2007 között. Ezek a nem megújuló energiaforrások (földgáz, kőolaj, szén) az Unió terültén csökkenőben vannak, ezért elkerülhetetlen az importjuk; a jelenlegi behozatali szint az előrejelzések szerint 2020-ig nagyjából változatlan marad. A fosszilis energiák közül a legnagyobb figyelmet a földgáznak kell szentelni, mert sok Európai Uniós országban, köztük hazánkban is, egyetlen beszerzési forrás biztosítja az ellátást, ami könnyen veszélyes helyzeteket okozhat. Ezek az országok kiszolgáltatottak a termelő és tranzit országok esetleges politikai ellentétéből fakadó problémáknak, az áremelkedéseknek vagy akár a természeti katasztrófáknak, baleseteknek. Az orosz-ukrán gázválságot követően a Tanács 2009-ben elfogadta azt az irányelvet, mely kötelezi a tagországokat, hogy egy megszabott olajtartalékkal rendelkezzenek. Az ilyen és ehhez hasonló olaj és gázpiacot érintő intézkedések azt hivatottak biztosítani, hogy minden tagállam érdemleges szerepet vállaljon a források elérésével kapcsolatos esetleges problémák megelőzésében és elkerülésében. Egy olyan összehangolt cselekvési rendszer is kidolgozásra került, mely lehetővé teszi, hogy a tagállamok azonnal és egységesen léphessenek fel vészhelyzet esetén. A megújuló energiaforrások jelentősége folyamatosan növekszik (2002 és 2007 között mennyiségileg 38,4%-kal nőtt), 2008-ban uniós szinten már a termelés 17%-át tette ki. Az alternatív energiák használata segít az energiaforrások biztonságosabbá tételében azáltal, hogy csökkenti az energiaimport iránti igényt. Az alternatív forrásból származó energia legnagyobb része (69%) biomasszából került előállításra, így ez tekinthető az elsődleges megújuló energiaforrásnak az Európai Unióban. Ez az összes megtermelt energia 12%-át jelenti. A vízenergia tekinthető még valamelyest jelentősnek, mely az alternatív forrásokat tekintve 19%-ban, míg az összes típust tekintve mindössze 3%-ban járult hozzá az energiatermeléshez. Bár egyes országok energiaszerkezetében nagyobb szerephez jut, a 14

15 szél-, a geotermikus és a napenergia a többi forráshoz viszonyítva uniós szinten még nem biztosít nagy mennyiségű energiát. Az Unió a megújuló energiaforrásokat tekinti a legnagyobb potenciálisan kiaknázható belső energiaforrásnak. A tagországokat az EU a megújuló energiaforrások ösztönzéséről szóló irányelvben kötelezi olyan nemzeti cselekvési tervek kialakítására, melyben kidolgozzák, hogy milyen módon növelhető az alternatív források jelentősége az ország energiaszerkezetén belül. A terveknek olyan fenntarthatósági előírásokat is tartalmazni kell, melyek lehetővé teszik például annak biztosítását, hogy a bioüzemanyag előállítása közben nem veszélyeztetik az élelmiszerkészleteket vagy az erdőket (sem az EU-n belül, sem azon kívül) Az EU-27 energiaigénye Az energiafogyasztás mérése két módon történik az Európai Unióban. 16 Egyrészt vizsgálják a bruttó belföldi energiafogyasztást, amely egyenlő egy vizsgált földrajzi terület belföldi energiaszükségletének kielégítéséhez szükséges energia mennyiségével. Ez a szám megmutatja egy ország teljes energiaszükségletét: tartalmazza az energiaszektor felhasználását, az elosztási és szállítási veszteségeket, a végső felhasználók energiafogyasztását és a statisztikai eltéréseket. A végső energiafelhasználás viszont az energiaszektor felhasználását figyelmen kívül hagyja, a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások, a háztartások és a közlekedés fogyasztását összesíti ban az EU bruttó belföldi energiafogyasztása 1800 millió toe volt (lásd: függelék 19. táblázat). A tagállamok belső energiafogyasztását nagy részben energiarendszerük szerkezete és az elsődleges energiaforrásokhoz való hozzáférésük határozza meg. Az hogy az energiafogyasztás összetétele hogyan oszlik meg az adott források között, az országok egyedi sajátosságaitól függ. Az Unió egészét tekintve a bruttó fogyasztásban az olajnak (36,5%) és a földgáznak (24,5%) volt legnagyobb a részesedése, ami túlnyomó részt importált energiát jelent. A szilárd tüzelők 17%-át képezték az energiafogyasztásnak, a nukleáris energia pedig 13,4% volt. A megújuló energiaforrások 2008-ban az összes tagország figyelembevételével már a fogyasztás 8,4%-át adták. 16 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban Eurostat évkönyv 2010),

16 A következő ábrán megfigyelhetjük, hogy hogyan változott az egyes energiatípusok jelentősége. Az 1998-tól 2008-ig terjedő időszakra vonatkozó trendet a nyersolaj és olajszármazékok és a szilárd tüzelők csökkenése, valamint a földgáz és a megújuló források növekedése jellemzi a bruttó belföldi energiafogyasztásban. A tendenciaváltás az EU energiaszerkezetének változását bizonyítja, hiszen a legszennyezőbb források vannak visszaszorulóban, míg a környezetbarát források kezdenek lőtérbe kerülni. 2. ábra: Az Unió energiafogyasztása (millió toe) saját készítésű ábra, forrás: Eurostat megújuló nukleáris szilárd tüzelők földgáz nyersolaj és olajszármazékok 2008-ban az energiaszektor felhasználását figyelmen kívül hagyó végső energia felhasználás a bruttó belföldi fogyasztás 65%-a, azaz 1169 millió toe volt. Az EU végső felhasználását tekintve a közlekedés 374,3 millió toe (32%), az ipar 317,9 millió toe (27,2%) és a háztartások 296,6 millió toe (25,4%) energiafelhasználással bizonyultak a legjelentősebb fogyasztóknak. Közülük is a közlekedési szektor felhasználása nő a legnagyobb ütemben, ami nagyban hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok légkörbe kerüléséhez. 16

17 A fogyasztási adatok ismeretében meghatározhatjuk egy gazdaság energiaintenzitását 17 is, ha a bruttó belföldi energiafogyasztást elosztjuk az ugyanarra az időszakra vonatkozó GDP-vel. A számításkor az energia mértékegysége kgoe (kilogram of oil equivalent), azaz ennyi kilogramm olajjal egyenértékű, a GDP-t pedig 1995-ös árakon vesszük figyelembe egységesen. Megállapíthatjuk, hogy egy ország gazdasági szerkezete fontos szerepet játszik az energiaintenzitás meghatározásában. Számos országban a gazdasági szerkezet megváltozásával a kevésbé energiaigényes szektorok kerültek előtérbe; megnövekedett a szolgáltatások jelentősége, és háttérbe szorult a sokat fogyasztó nehézipar. Az uniós tagországok közül 2007-ben Dánia és Írország energiaintenzitása volt a legalacsonyabb, míg a legmagasabb a két új csatlakozó, Románia és Bulgária esetében volt Az EU-27 energiafüggősége ábra: : Energia az Európai Unióban (millió toe) energiatermelés összesen bruttó belföldi energiafogyasztás energiaimport összesen saját készítésű ábra, forrás: Eurostat A kőszénből, lignitből és nyersolajból előállítható energiamennyiség csökkenésének következtében az Európai Unió szükségletei csak importtal elégíthetők ki, és ez a függés egyre erősebb. Az EU energiafüggősége a 80-as években kevesebb, mint 40% volt. Ez a szint 2000-ben 46,8%-ra, 2004-ben 50,3%-ra, 2008-ra pedig 54,8%-ra emelkedett. Az Unió saját energiatermelésének részesedése a végső fogyasztásban egyes előrejelzések szerint ra akár 36%-ra eshet. A program sikeres megvalósítása viszont 17 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban Eurostat évkönyv 2010), Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén, 2008.november

18 ezt a hányadost is pozitívan befolyásolná, az energiapolitikai előírások betartásával 44% körüli érték tartható óta az EU-27 energiaimportja magasabb, mint saját energiatermelése, ami azt jelenti, hogy az Unió bruttó belső energiafogyasztásának több mint 50%-át nettó importból fedezi ban az importált energia mennyisége elérte az 1015 millió toe-t, ami az akkori energiaárakkal számolva 350 millió euróra becsülhető 19 (az összlakosságot tekintve állampolgáronként 700 euró). A behozatalban két forrás dominál, 59%-át tette ki az olaj és 27%-át a földgázimport. 1. táblázat: Az EU-27 energiaimportja 2006 és 2008 között (millió toe) energiaimport összesen 1010,9 988,9 1015,0 nyersolaj és olajszármazékok 608,6 587,9 598,4 földgáz 266,5 260,8 274,5 egyéb 135,8 140,2 142,1 saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat A legnépesebb tagállamok importálták a legtöbb energiát (lásd: függelék 21. táblázat) az Egyesült Királyság és Lengyelország kivételével. Jelenleg az egyetlen nettó energiaexportőr az Európai Unióban Dánia 20, 2008-ban 4,6 millió toe energiát exportált külföldre. Dánia energiafüggősége az adott évben -22,3% volt, vagyis az ország egyáltalán nem függ importált energiától. A többi EU-s országot tekintve a legalacsonyabb függőségi rátával Lengyelország, Csehország és az Egyesült Királyság rendelkezik, míg Ciprus, Málta és Luxemburg szinte teljes energiaszükségletét importból fedezi. Az energiaimport forrását vizsgálva 21 megállapíthatjuk, hogy néhány beszállító ország domináns szerepben van az EU energia behozatalában. Az Uniónak diverzifikálnia kell energiaforrásait, mert ez veszélyes ben az EU-ba importált olaj közel egyharmada (30,3 %) Oroszországból származott, ez 11,6 százalékponttal magasabb a 2000-ben mért adathoz képest. Oroszország a szén elsődleges beszállítójává vált, a 2000-es 7,9%-ról 2007-re 22,6%-ra nőtt az orosz import aránya. Ezzel szemben az import földgáz tekintetében az ország veszített jelentőségéből: 40,4 %-ról 30,7 %-ra csökkent 2000 és 19 u.o ben lett nettó energia exportőr. 21 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban Eurostat évkönyv 2010),

19 2007 között (bár azt meg kell jegyeznünk, hogy az említett időszakban az importált földgáz mennyiségileg alig változott). A nukleáris energia előállításához szükséges urán több mint felét Ausztrália és Kanada biztosítja. Ha a beszállítás volumenét ország-csoportokra bontva vizsgáljuk, akkor az olajimport tekintetében az Oroszország-Norvégia-Líbia-Szaúd-Arábia négyes 59,5%-kal, a földgázimport tekintetében pedig az Oroszország-Norvégia-Algéria hármas volt a legjelentősebb 63,6%-kal ben az EU-ba irányuló szénbehozatal 64,5%-át biztosította Oroszország, Dél-Afrika, Ausztrália és Kolumbia. Mit tesz az EU, és milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy csökkentse függését? Ebben a helyzetben elsősorban infrastrukturális befektetések létrehozásával lehet segíteni mind a fosszilis, mind a megújuló energiát tekintve. Ez jelentős finanszírozást kíván, tehát csak a tagállamok együttműködésével és magánbefektetők bevonásával valósítható meg. A kutatástámogatás is egy nélkülözhetetlen és hatékony intézkedés, mert a fejlesztések révén új, energiahatékonyság szempontjából kedvezőbb rendszerek alakíthatók ki. Továbbá az EU ösztönzi és népszerűsíti a tagállamok közötti energiaszolidaritást. Gyakran felmerülő vita, hogy szükséges-e az energia ügyet külpolitikai kérdésként kezelni. A kezdeményezés támogatói azzal érvelnek, hogy az energiával kapcsolatos problémák megoldása nélkül nem hozható létre politikai stabilitás, tehát elengedhetetlen az államok zavartalan működéséhez. 19

20 2. Belgium és Magyarország 2.1. Belgium Belgium kiváló infrastruktúrával ellátott fejlett piacgazdasággal rendelkezik, mely erős nyitottságából eredően a külkereskedelemre támaszkodik, ezáltal jelentős mértékben befolyásolja a világgazdaság alakulása. 22 Nyersanyagokban meglehetősen szegény, de meg kell említenünk az építőipari alapanyagokat és a szenet, bár ez utóbbit ma már nem bányásszák. A 18. század második felétől a déli, vallon régióban található szénmezők a belga gazdaság motorjaként funkcionáltak, a szénbányászaton alapuló kohászat és gépgyártás a fellendülés mozgatórugói voltak. A 20. század közepére viszont a világgazdaság fejlődésével szerkezetváltás következett be, a vallon ipari központban a nehézipar hanyatlani kezdett, új ágazatok kerültek domináns szerepbe. A fellendülés következő szakasza már a flamand területen valósult meg; a beáramló amerikai tőke a vegyi- és elektronikai ipart tette a belga gazdaság új húzóágazataivá. 23 Mivel az ország nyersanyagokban szegény, ezért jelentős importra szorul belőlük. Az összes tradicionális ágazatra kiterjedő fejlett ipari tevékenység az utóbbi évtizedekben főként az ország északi részében, a népesebb flamand területen folyik. Gazdasági tevékenységet közel 95%-ban kis- és középvállalatok végeznek. A külkereskedelem java Németországgal, Franciaországgal és Hollandiával megy végbe. 2. táblázat: Belgium: főbb gazdasági mutatók ( ) GDP (folyó áron; mrd euro) Reál GDP változás (%) 2,9 1,0-2,8 Egy főre jutó GDP (1000 euro/fő) 28,8 28,9 27,2 Költségvetés egyenlege (GDP %-a) -0,2-1,2-6,0 Államadósság (GDP %-a) 84,2 89,8 96,7 Infláció (%) 1,8 4,5 0,0 Munkanélküliségi ráta (%) 7,5 7,0 7,9 saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat 22 ITD Hungary: Belgium (http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=be#gazdasag) letöltve: :15 23 Szűcs Anita: Belgium: kisállami dilemmák a nagyhatalmak árnyékában. In: Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest,

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A magyar energiapolitika eredményei

A magyar energiapolitika eredményei A magyar energiapolitika eredményei Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Tartalom I. Bevezetetés - Globális folyamatok

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az energiapolitika fogalma. Az Európai Unió energiapolitikája. Az európai energiastratégia fő célkitűzései. Az energiapolitika tartalma

Az energiapolitika fogalma. Az Európai Unió energiapolitikája. Az európai energiastratégia fő célkitűzései. Az energiapolitika tartalma Az Európai Unió energiapolitikája Az energiapolitika fogalma Egy adott politikai egység tág értelemben vett energiaellátásának biztosítására vonatkozó Kajtár Gábor előadása 1 - politikai célkitűzések,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben