SZAKDOLGOZAT Huzsvai Nelli 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Huzsvai Nelli 2010"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Huzsvai Nelli

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdas{gdiplom{cia szakir{ny MAGYARORSZ[G ÉS BELGIUM ENERGIAFÜGGŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍT[SA - MENNYIRE HASZN[LHATÓ AZ UNIÓS MUTATÓSZ[M? Budapest, 2010 Készítette: Huzsvai Nelli 2

3 Tartalomjegyzék Ábrák és táblázatok... 4 Bevezetés Az Európai Unió Az Unió energiapolitikája Energiafüggőség, ellátásbiztonság Az EU-27 energiatermelése Az EU-27 energiaigénye Az EU-27 energiafüggősége Belgium és Magyarország Belgium Magyarország A két országban rendelkezésre álló kapacitások Fosszilis energiaforrások Nukleáris energia Megújuló energiaforrások A két ország energiafüggőségének összehasonlítása Az ország területének szerepe az energiafüggőségben A GDP és a gazdasági szerkezet szerepe az energiafüggőségben A lakosság szerepe az energiafüggőségben A közlekedés szerepe az energiafüggőségben Az energiamix szerepe az energiafüggőségben A villamos áram szerepe az energiafüggőségben Az ár szerepe az energiafüggőségben Az új energiafüggőségi mutató Az országok csoportosítása Az új belga és magyar mutató Összefoglalás Felhasznált irodalom Függelék

4 Ábrák és táblázatok 1. ábra: Energiaszerkezet az EU-27-ben ábra: Az Unió energiafogyasztása ábra: : Energia az Európai Unióban ábra: Megújuló energiaforrások a fogyasztásban ábra: Belgium energiafogyasztói 2008-ban ábra: Megújuló energiaforrások a fogyasztásban ábra: Magyarország energiafogyasztói 2008-ban ábra: EU-s energiafüggőségi hányados ábra: A háztartások energiafogyasztása ábra: A közlekedés szerepe a végső fogyasztásban ábra: Belgium és Magyarország energiafogyasztása ábra: Az energiakiadások aránya a jövedelemben ábra: Energiafüggőség mátrix táblázat: Az EU-27 energiaimportja 2006 és 2008 között táblázat: Belgium: főbb gazdasági mutatók táblázat: Belgium energiaszektora 2008-ban táblázat: Magyarország: főbb gazdasági mutatók táblázat: Magyarország energiaszektora 2008-ban táblázat: Magyarország energiahordozó nyersanyagvagyona táblázat: A magyarországi készletek élettartama táblázat: Magyarország fenntartható bioenergetikai potenciálja táblázat: Fenntartható megújuló energia potenciál táblázat: Összehasonlítás a lakosság alapján táblázat: Háztartások energiafogyasztása táblázat: Modell a belga háztartások energiatakarékosságáról táblázat: Modell a magyar háztartások energiatakarékosságáról táblázat: Megújuló energiaforrások aránya a bruttó végső energiafelhasználásban táblázat: Elektromos áram termelés 2008-ban táblázat: Elektromos áram 2008-ban táblázat: Fogyasztói árak alakulása 2008.július-december táblázat: Az EU energiatermelése 2008-ban forráshely alapján táblázat: Energiafogyasztás az EU-ban 2008-ban energiatípus szerint táblázat: Energiafogyasztás az EU-ban 2008-ban fogyasztók szerint táblázat: Az EU-ba importált energia és a tagországok energiafüggősége 2008-ban

5 Bevezetés Energiaügyekben a világ országai egyre növekvő mértékben vannak kölcsönösen egymásra utalva. A kölcsönös energiafüggőség hatást gyakorol a fejlődésre, a kereskedelemre, a versenyképességre, a nemzetközi kapcsolatokra és az éghajlatváltozás terén megvalósuló globális együttműködésre. 1 Az energia a gazdaság mozgatórugója, alapvető fontosságú az államok és közösségek működéséhez. A közös, európai szintű energiapolitika az Európai Unió kezdetei óta kiemelt fontosságú kérdés. Bár az energiaellátás biztonságának megteremtése nemzeti felelősség alá esik, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó 1951-es Párizsi Szerződés, majd az Európai Atomenergia Közösséget megalakító 1957-es Római Szerződés az integráció első lépéseiként megmutatták az országok elkötelezettségét egy európai összefogás iránt. Az elmúlt közel 60 év gazdasági és geopolitikai változásai ellenére az energia kérdése még mindig lényeges szerepet tölt be, azonban az Európai Uniónak komoly kihívásokkal kell szembenéznie az energiaellátás ügyével kapcsolatban. Újra és újra felmerül a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a biztonságos ellátás és az importfüggőség kérdése. Így tehát megállapíthatjuk, hogy az energiafüggőség témája aktuális társadalompolitikai jelenség. Ne feledkezzünk meg például az elmúlt években lezajlott oroszországi gázszállítási konfliktusokról, ami megindította az orosz gáztól függő országokban az alternatív megoldások keresését és új cselekvési tervek kidolgozását. A kezdeményezés értelmében 2020-ra az energiafüggőség csökkentése érdekében, valamint környezetvédelmi megfontolások következtében az Unió kötelezi magát, hogy az alternatív forrásokból előállított energia részesedését a végső fogyasztásban a jelenlegi 8,5%-ról 20%-ra emeli. Ezt a célt az összes tagországnak átlagosan kell megvalósítania, vagyis bizonyos országoknak magasabb, másoknak kisebb szintet kell elérniük. Magyarországnak Belgiummal, Csehországgal és Ciprussal egyetemben 13%-ot kell tejesítenie egy évtized múlva. 1 Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén, 2008.november 13. 5

6 Az ilyen és ehhez hasonló előírások megállapításakor az uniós döntéshozóknak számos körülményt kell megvizsgálniuk. Az említett négy ország nemcsak területében, lakosságában és gazdasági fejlettségében, de még az Európai Unió által használt energiafüggőségi hányados tekintetében is (Belgium 79,5%, Csehország 27,6%, Ciprus 97,5%, Magyarország 63,7%) nagyon különbözik egymástól, mégis ugyanazt a százalékot kell produkálniuk a feltüntetett időpontig. Magyarország és az uniós alapító tag Belgium lakossága közel azonos, de területét tekintve hazánk háromszorosa az utóbbinak. A két ország példáján keresztül megpróbálunk egy új energiafüggőségi mutatószámot kialakítani, ami figyelembe veszi az ország sajátosságait és az alternatív energiaforrások potenciálját. A dolgozat első fejezetében röviden bemutatásra kerül az Európai Unió energiapolitikája, megvizsgáljuk a rendelkezésre álló elektronikus és nyomtatott forrásokban, hogy milyen irányelveket és előírásokat kell követniük a tagországoknak; továbbá meghatározásra kerül az energiafüggőség fogalma. Ezután az Unió hivatalos statisztikai adatbázisából gyűjtött információk alapján áttekintjük az EU energiatermelését, a fennálló igényt, vagyis a 27 tagország valós energiafogyasztását és az importot. A második fejezetben bemutatjuk Belgiumot és Magyarországot (a betűrendet követve került Belgium előre) gazdasági és energetikai szempontból a dolgozat kereteihez mért rövid terjedelemben. Ezt követően megpróbáljuk felvázolni a két országban rendelkezésre álló energiakapacitásokat. A kutatás során számos egymásnak ellentmondó adat került elő, ezek közül igyekeztünk a legreálisabbnak tűnőt kiválasztani. Ez főként a jövőben kiaknázható megújuló források becslésére igaz. A harmadik részben alaposabb vizsgálat alá vonjuk az Európai Unióban használt energiafüggőségi mutatót. Megnézzük, hogy mennyire fest valós képet az adott ország importfüggőségéről, és hogy milyen tényezők befolyásolják. Különböző modellek felállításával saját számítások alapján következtetéseket vonunk le, és a tapasztalatok alapján teszünk próbát az utolsó fejezetben egy új, használhatóbb mutatószám kialakítására. 6

7 1. Az Európai Unió 1.1. Az Unió energiapolitikája Az energiapolitika magában foglalja az energiaellátásra vonatkozó stratégiai célkitűzéseket, a termelés és elosztás jogi szabályozását, az ehhez szorosan kapcsolódó társadalompolitikai célkitűzéseket és szabályozást (szociális szempontok, fogyasztóvédelem), és tekintettel az energiaipar jelentős környezetvédelmi hatására -, a környezetvédelmi szempontokra, illetve az energetikai szektorhoz kapcsoló külgazdaságikülpolitikai kapcsolatokra vonatkozó politikát is. 2 Az Európai Unió három legfontosabb energiapolitikai célja, melyeket hosszú távon kíván teljesíteni: a gazdaság zavartalan működésének és az állampolgárok jólétének biztosítása, minden fogyasztó megfelelő mértékben és megfizethető árakon jusson az energiatermékekhez, mindez a környezetvédelem és a fenntartható növekedés szem előtt tartásával. 3 Az energiakészletek biztonsága kiemelt téma az Európai Unióban, mert a 27-ek függősége az energiaimporttól, főként az olajtól és újabban a gáztól, jelentős. Az EU tagországokban felhasznált energia több mint fele az Unión kívülről származik, és ez az arány növekvő tendenciát mutat. Az egyik legjelentősebb exportőr Oroszország, aki a tranzit országokkal felmerülő viták révén az elmúlt években bebizonyította, hogy a gáz visszatartásával könnyen bizonytalan helyzetbe sodorhatja a beszállító európai országokat. Ha az uniós energiapolitika fejlődését vizsgáljuk az integrációs folyamatban, akkor megállapíthatjuk, hogy a Közösséget létrehozó három alapvető dokumentum közöl kettő (az Európai Atomenergia Közösséget és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződések) szorosan kapcsolódott 4 ehhez a témakörhöz. A kezdeti lépések után viszont a további együttműködés szorgalmazása megtorpant, a tagállamok nemzeti szinten tartották a kérdést, kétoldalú megállapodásokkal biztosították energiaellátásukat. 2 Katona János: Energiapolitika. In: Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. CompLex Kiadó, Budapest, Euvonal - energiapolitika ( letöltve: :35 4 A második világháború után az erőviszonyok újrarendezésében jelentős szerepet játszott a régió széntermelésének összehangolása, valamint az atomenergia szabályozása. 7

8 Az integráció elmélyítése az energiapolitika területén 1986-ban kezdődött, amikor a tagországok energiaügyi miniszterei megfogalmazták az igényt a szabad kereskedelem kialakítására az energiaszektorban is. Ekkor került előtérbe az ellátásbiztonság és a gazdasági versenyképesség növelése, továbbá az energiaszektorhoz kapcsolható költségek csökkentése. A folyamatos piacliberalizációs törekvések mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a globalizációs kihívások, mint például a megújuló energiaforrások használata vagy az energiakereslet visszafogása. 5 Az EU különböző terveket 6 dolgozott ki egy új energiastratégia létrehozásához, mely biztonságosabb, fenntartható és alacsonyabb széndioxid kibocsátású gazdaságon alapul. Az energiapolitika folyamatos felülvizsgálata teret biztosít a jövőorientált cselekvésnek, és a változó körülmények, valamint a tervek megvalósíthatóságának függvényében alakítható. A Bizottság 2007 novemberében tette közzé az Európai stratégiai energiatechnológiai tervet (SET-terv), melynek célja az alacsony széndioxid-kibocsátású vagy teljesen széndioxidmentes technológiák kutatása és fejlesztése úgy mint a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a geotermikus energia és a másodlagos biomassza. A jelentés hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások használata a klímaváltozásra gyakorolt kedvező hatás mellett is számos előnnyel kecsegtet: biztonságosabban elérhető, változatosabb, kevesebb az okozott légszennyezés, továbbá új munkahelyek teremtésére is lehetőség nyílik a környezetvédelmi és a megújuló energia szektorban. Az EB 2008 novemberében fogadta el az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatát. 7 Ez azzal foglalkozik, hogy az EU hogyan tudja csökkenteni függőségét az importált energiától, és ezáltal növelni az ellátás biztonságát, és miként csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Ez a tervezet szorgalmazza a tagállamok közötti szolidaritást az energia terén, és hangsúlyozza, hogy az EU kiemelt jelentőséget tulajdonít a megújuló energiaforrásoknak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében. 5 Katona János: Energiapolitika. In: Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. CompLex Kiadó, Budapest, Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban Eurostat évkönyv 2010), Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén 2008.november13. 8

9 Az energiastratégia megvalósításához és a klímaváltozásból eredő energiaügyi problémák megoldására az EU létrehozta a elnevezésű kezdeményezést. Ez a csomag három fő célkitűzést fogalmaz meg, melyeket 2020-ig kell teljesíteni uniós szinten. A kezdeményezés első pontjában a tagországok elkötelezik magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-kal (az 1990-es szinthez képest) való csökkentése mellett. Ez az egyik legnehezebb pontja a programnak, ugyanis a kibocsátás csökkentése az energiafelhasználás csökkentését is jelenti, ami termeléscsökkenést vonhat maga után. Tehát ezt a célt a fenntartható fejlődés keretében úgy kell elérni, hogy közben a hatékonyabb felhasználás és az alternatív megoldások révén ne keletkezzen a gazdaságban visszaesés. A második pont az alternatív energiaforrások használatának ösztönzéséről szól. Az EU tagállamaiban az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások (biomassza, szél, víz stb.) részarányát a jelenlegi 8,5%-ról 20%-ra 8 kell növelni a kitűzött időpontig. Ezen források legfontosabb előnyét az képezi, hogy nem károsak a környezetre, így nem járulnak hozzá a további klímaváltozáshoz. Ez a megoldás két további kérdést vet fel. Az első, hogy vajon lehetséges-e megfelelő mennyiségű energia előállítása az alternatív módszerekkel, vagy a termelés teljes körű átalakítása szükséges. A másik jogos kérdés, hogy elegendő-e az alternatív forrásokra való átállás kijelölt szintje a klímaváltozás megfékezéséhez; hiszen ez azt jelenti, hogy a másik 80%-ot továbbra is nem megújuló, a környezetre káros forrásokból kívánja fedezni az EU. Az utolsó pont az energiahatékonyság 20%-os növelésére szólít fel. Az energiahatékonyság növelése azt jelenti, hogy ugyanannyi forrás felhasználásával több energia állítható elő a tudatosabb felhasználás következtében. Számos különböző módszerrel lehet elősegíteni az energiafelhasználás csökkentését, ilyenek például a lakó- és irodaépületek tudatos, energiahatékonyabb tervezése, a háztartási termékekre bevezetett energia címkék használata (összehasonlíthatóság) vagy az ökodesign stb. A tervek mind pozitív eredménnyel kecsegtetnek, és uniós támogatás igényelhető megvalósításukhoz. 8 Ez a százalék országonként eltér: az EU-27 átlagában 20%, Belgium 13%, Bulgária 16%, Csehország 13%, Dánia 30%, Németország 18%, Észtország 25%, Írország 16%, Görögország 18%, Spanyolország 20%, Franciaország 23%, Olaszország 17%, Ciprus 13%, Lettország 40%, Litvánia 23%, Luxemburg 11%, Magyarország 13%, Málta 10%, Hollandia 14%, Ausztria 34%, Lengyelország 15%, Portugália 31%, Románia 24%, Szlovénia 25%, Szlovákia 14%, Finnország 38%, Svédország 49%, Egyesült Királyság 15%. 9

10 Az EU az energiaügyi kilátások alapvető változását várja a program sikeres megvalósulásától. A pozitív szcenárió bekövetkezése esetén a kitűzött időpontra a Közösség energiafelhasználása 15%-kal, míg az energiabehozatal akár 26%-kal csökkenhet a kezdeményezés előtt mért adatokhoz képest, ami jelentős változást jelent. Az EU így kívánja megakadályozni, hogy az egyre intenzívebb energiafelhasználás következtében növekvő energiaimport révén az Unióban megtermelt vagyon kiáramoljon a külső energiatermelőkhöz. Ezen túlmenően gazdasági növekedésre és új munkahelyek teremtésére is számít az EU a program teljesítésével. A sikeres energiapolitika megvalósításához és a stratégiában megfogalmazott értékek eléréséhez azonban további intézkedések foganatosítása is szükséges Energiafüggőség, ellátásbiztonság Az EU energiavitájának legfőbb pontjai között szerepel az energiafüggőség kérdése, mellyel mind a tagállamoknak, mind az Uniónak mint integrációs egységnek szembe kell nézni. Egy hatékonyan működő gazdaságnak versenyképes, megbízható és fenntartható energiaszektorral kell rendelkeznie. Ez a téma az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerül az ingadózó olajárak, az EU-n kívüli országok energia visszatartása, a nem megfelelő nemzeti elektromos hálózatok és az energiaszolgáltatók piacra lépési nehézségei kapcsán. Az Európai Unióban használt definíció 10 alapján az energiafüggőség a nettó energiaimport és a bruttó energiafogyasztás hányadosaként értelmezendő. A bruttó fogyasztás a bruttó belföldi fogyasztás és a nemzetközi tengeri támaszpontokon felhasznált energia összege. A negatív függőségi hányados nettó energia exportot jelent; a 100%-ot meghaladó függőség pedig azt jelenti, hogy az energia tárolásra került. A jelenlegi mutatószám a fogyasztás és az energiabehozatal mennyiségén kívül semmilyen más tényezőt nem vesz figyelembe, így egyesekben felmerülhet a kérdés: hogyan tekinthető két ország energiafüggősége azonosnak akkor, ha energiafogyasztásuk és importjuk aránya megegyezik, de az egyik mindezt a rendelkezésre álló kapacitások 100%-os kihasználásával, míg a másik csak 70-80%-os kihasználással produkálja. Mindazonáltal az energiafüggőség szoros kapcsolatban 9 A kezdeményezésről szóló rész Kathleen Van Brempt korábbi Európai Parlamenti képviselő az EU energiafüggetlenségének megvalósításáról szóló 2010.március 25-i leuveni (Belgium) előadásán alapul. 10 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban Eurostat évkönyv 2010) 10

11 van az ellátásbiztonság és az importfüggőség fogalmával, következzék tehát ezek tisztázása. A CEPS (Centre for European Policy Studies, Európai Uniós eseményekkel és problémákkal foglalkozó szervezet) szerint az ellátásbiztonság két megközelítésből politikai és gazdasági - is definiálható. 11 Elsőként nézzük, hogy politikai viszonylatban milyen meghatározásokat fogad el az intézmény. Az Európai Bizottság megfogalmazásában a gazdaság megfelelő működéshez elengedhetetlen energiaellátás biztonsága az energiahordozók megszakítás nélküli fizikai elérhetőségét jelenti racionális árakon, a környezeti hatások figyelembe vételével. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) általi megfogalmazott definíció alapján az energiabiztonság az energia különböző formáinak folyamatos elérhetősége megfelelő mennyiségben és elérhető áron. 12 Gazdasági értelemben véve egy olyan körülmény, melyben egy nemzet és annak összes vagy legtöbb állampolgára és vállalkozása megfelelő mennyiségű energiához jut elérhető áron a belátható jövőben, mely jelentős szolgáltatás-megszakítási kockázatoktól mentes. Egy másik definíció alapján az energiabiztonság állandó energiaforrások fenntartása megfizethető árakon, mely a váratlan ellátásszünetből vagy áremelésből származó makroökonómiai eltolódások elkerülését teszi lehetővé. 13 A fenti definíciókat összegezve megállapíthatjuk, hogy az ellátásbiztonságon mindenképp az energiaforrásokhoz való zavartalan hozzáférést értjük, megfizethető áron. A legfontosabb ellátásbiztonságot veszélyeztető kockázatok geopolitikai, technikai vagy környezeti eredetűek lehetnek, melyek a termelés, a felhasználás vagy az import során merülhetnek fel. (A források, mint például az olajkészletek kimerülését nem vesszük a kockázatok közé, mert ez egy előre megjósolt és bizonyított tény, így tehát nem tekinthető váratlan eseménynek. Az áringadozás lehetősége pedig a világgazdaság miden területét 11 Arianna Checchi, Arno Behrens, Christina Egenhofer: Long-term Energy Security Risks for Europe: A Sector-specific Approach (Hosszú távú energiabiztonsági kockázatok Európában: szektor-specifikus megközelítés), CEPS Working Document No. 309/January 2009, Arianna Checchi, Arno Behrens, Christina Egenhofer: Long-term Energy Security Risks for Europe: A Sector-specific Approach (Hosszú távú energiabiztonsági kockázatok Európában: szektor-specifikus megközelítés), CEPS Working Document No. 309/January 2009, u.o. 11

12 érintő kockázat.) Geopolitikai kockázat a forrás vagy a szállító országban bekövetkező háború, sztrájk, terrorcselekmény vagy kormányzati beavatkozás. A technikai kockázatok között találjuk az elavult vagy rossz infrastruktúrával ellátott rendszerek alkalmazását, melyek szükséges fejlesztésekkel és elegendő mennyiségű befektetéssel jelentős mértékben csökkenthetők. Környezeti kockázat pedig a működés vagy az esetleges balesetek következtében keletkező potenciális környezetkárosító hatás. Az Unió által megfogalmazott ellátásbiztonság-javító intézkedések: a fennálló importfüggőség csökkentése az országok megújuló és nem megújuló energiaforrásai révén egy közös, európai szintű felkészülés rendkívüli helyzetekre a növekvő energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges befektetések biztosítása az energiához való hozzáférés biztosítása 14 Mint látjuk, az importfüggőség az ellátásbiztonságon belül értelmezendő, és olyan értelemben használjuk, hogy egy adott ország (vagy integráció) energiaigényének kielégítésére saját forrásait jelentős mennyiségű behozatallal kénytelen kiegészíteni. Az importfüggőség alapvetően három módszerrel csökkenthető. Egyrészt a külső források diverzifikálásával enyhíthető egy-egy beszállító bizonytalanságának hatása. Másrészt új források, például a környezeti szempontból is előnyös megújulók beemelése az energiaszerkezetbe, részben vagy egészben helyettesítheti a helyi kimerült készleteket. Végül, de nem utolsó sorban a rendelkezésre álló energiaforrások leggazdaságosabb felhasználása jelenthet ésszerű megoldást az importfüggőség problémájára Az EU-27 energiatermelése Az energiaszektor pontos vizsgálatához a törvényalkotóknak az új rendelkezések kialakításához egyre több és pontosabb adatra van szükségük, ezért az Eurostat létrehozta az energiastatisztikák koherens és harmonizált rendszerét. Ezek a statisztikák a tagállamok tájékoztatását, rangsorolhatóságát és összehasonlíthatóságát is lehetővé teszik. Az éves 14 Katona János: Energiapolitika. In: Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. CompLex Kiadó, Budapest,

13 adatbázisok tartalmazzák a 27 tagország, a tagjelölt Horvátország és Törökország, és az EGK tag Norvégia és Izland ide vonatkozó hiteles adatait, melyek bizonyos országok esetében akár 1985-ig visszamenőleg elérhetők ban az Európai Unió területén előállított energia összesen 842,7 millió toe 15 (842,7 millió tonna olajnak felel meg) volt. Ez az érték évről évre általánosan csökkenő tendenciát mutat, ahogy a tagországokban rendelkezésre álló nyersanyagok mennyisége csökken (vagy kitermelésük többé már nem gazdaságos). A rendelkezésre álló EU-n belül előállított energia egyenlőtlenül oszlik meg, a különböző tagállamok között jelentős eltérések figyelhetők meg. Mennyiségileg az Egyesült Királyság járul hozzá leginkább az Unió energiatermeléséhez, az összes előállított energia 19,5%-a származik az országból. 1. ábra: Energiaszerkezet az EU-27-ben (2008) szén és lignit 21% nyersolaj 13% megújuló források 17% 100% nap geotermikus földgáz 20% szél nukleáris energia 29% saját készítésű ábra, forrás: Eurostat yearbook % víz biomassza Az EU-27 elsődleges energiatermelését vizsgálva megállapítható, hogy az energiaszerkezet öt alapvető forrást tartalmaz. Az előállított energia legnagyobb hányadát (29%) 2008-ban a nukleáris energia adta; ez a típus Belgiumban, Franciaországban, Litvániában, Szlovákiában és Svédországban a belföldi energiatermelés több mint 50%-át biztosította (lásd: függelék). A nukleáris energia népszerű alternatív megoldás az üvegházhatást okozó gázok és a fosszilis energiaforrások, továbbá az EU növekvő energiaimport-függőségének 15 lásd: függelék 18. táblázat 13

14 csökkentésére. De nem szabad megfeledkezni, hogy az energiatermelés következtében radioaktív hulladék keletkezik, ami speciális kezelésre szorul ban a termelés közel egy ötödét tette ki a szénből vagy lignitből valamint a földgázból származó energia. A harmadik fosszilis energia típus, a nyersolajból előállított energia a vizsgált évben 13%-a volt az összes energiának; ennél a típusnál figyelhető meg a legnagyobb visszaesés a termelés volumenében, mely 28,7%-kal csökkent 2002 és 2007 között. Ezek a nem megújuló energiaforrások (földgáz, kőolaj, szén) az Unió terültén csökkenőben vannak, ezért elkerülhetetlen az importjuk; a jelenlegi behozatali szint az előrejelzések szerint 2020-ig nagyjából változatlan marad. A fosszilis energiák közül a legnagyobb figyelmet a földgáznak kell szentelni, mert sok Európai Uniós országban, köztük hazánkban is, egyetlen beszerzési forrás biztosítja az ellátást, ami könnyen veszélyes helyzeteket okozhat. Ezek az országok kiszolgáltatottak a termelő és tranzit országok esetleges politikai ellentétéből fakadó problémáknak, az áremelkedéseknek vagy akár a természeti katasztrófáknak, baleseteknek. Az orosz-ukrán gázválságot követően a Tanács 2009-ben elfogadta azt az irányelvet, mely kötelezi a tagországokat, hogy egy megszabott olajtartalékkal rendelkezzenek. Az ilyen és ehhez hasonló olaj és gázpiacot érintő intézkedések azt hivatottak biztosítani, hogy minden tagállam érdemleges szerepet vállaljon a források elérésével kapcsolatos esetleges problémák megelőzésében és elkerülésében. Egy olyan összehangolt cselekvési rendszer is kidolgozásra került, mely lehetővé teszi, hogy a tagállamok azonnal és egységesen léphessenek fel vészhelyzet esetén. A megújuló energiaforrások jelentősége folyamatosan növekszik (2002 és 2007 között mennyiségileg 38,4%-kal nőtt), 2008-ban uniós szinten már a termelés 17%-át tette ki. Az alternatív energiák használata segít az energiaforrások biztonságosabbá tételében azáltal, hogy csökkenti az energiaimport iránti igényt. Az alternatív forrásból származó energia legnagyobb része (69%) biomasszából került előállításra, így ez tekinthető az elsődleges megújuló energiaforrásnak az Európai Unióban. Ez az összes megtermelt energia 12%-át jelenti. A vízenergia tekinthető még valamelyest jelentősnek, mely az alternatív forrásokat tekintve 19%-ban, míg az összes típust tekintve mindössze 3%-ban járult hozzá az energiatermeléshez. Bár egyes országok energiaszerkezetében nagyobb szerephez jut, a 14

15 szél-, a geotermikus és a napenergia a többi forráshoz viszonyítva uniós szinten még nem biztosít nagy mennyiségű energiát. Az Unió a megújuló energiaforrásokat tekinti a legnagyobb potenciálisan kiaknázható belső energiaforrásnak. A tagországokat az EU a megújuló energiaforrások ösztönzéséről szóló irányelvben kötelezi olyan nemzeti cselekvési tervek kialakítására, melyben kidolgozzák, hogy milyen módon növelhető az alternatív források jelentősége az ország energiaszerkezetén belül. A terveknek olyan fenntarthatósági előírásokat is tartalmazni kell, melyek lehetővé teszik például annak biztosítását, hogy a bioüzemanyag előállítása közben nem veszélyeztetik az élelmiszerkészleteket vagy az erdőket (sem az EU-n belül, sem azon kívül) Az EU-27 energiaigénye Az energiafogyasztás mérése két módon történik az Európai Unióban. 16 Egyrészt vizsgálják a bruttó belföldi energiafogyasztást, amely egyenlő egy vizsgált földrajzi terület belföldi energiaszükségletének kielégítéséhez szükséges energia mennyiségével. Ez a szám megmutatja egy ország teljes energiaszükségletét: tartalmazza az energiaszektor felhasználását, az elosztási és szállítási veszteségeket, a végső felhasználók energiafogyasztását és a statisztikai eltéréseket. A végső energiafelhasználás viszont az energiaszektor felhasználását figyelmen kívül hagyja, a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások, a háztartások és a közlekedés fogyasztását összesíti ban az EU bruttó belföldi energiafogyasztása 1800 millió toe volt (lásd: függelék 19. táblázat). A tagállamok belső energiafogyasztását nagy részben energiarendszerük szerkezete és az elsődleges energiaforrásokhoz való hozzáférésük határozza meg. Az hogy az energiafogyasztás összetétele hogyan oszlik meg az adott források között, az országok egyedi sajátosságaitól függ. Az Unió egészét tekintve a bruttó fogyasztásban az olajnak (36,5%) és a földgáznak (24,5%) volt legnagyobb a részesedése, ami túlnyomó részt importált energiát jelent. A szilárd tüzelők 17%-át képezték az energiafogyasztásnak, a nukleáris energia pedig 13,4% volt. A megújuló energiaforrások 2008-ban az összes tagország figyelembevételével már a fogyasztás 8,4%-át adták. 16 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban Eurostat évkönyv 2010),

16 A következő ábrán megfigyelhetjük, hogy hogyan változott az egyes energiatípusok jelentősége. Az 1998-tól 2008-ig terjedő időszakra vonatkozó trendet a nyersolaj és olajszármazékok és a szilárd tüzelők csökkenése, valamint a földgáz és a megújuló források növekedése jellemzi a bruttó belföldi energiafogyasztásban. A tendenciaváltás az EU energiaszerkezetének változását bizonyítja, hiszen a legszennyezőbb források vannak visszaszorulóban, míg a környezetbarát források kezdenek lőtérbe kerülni. 2. ábra: Az Unió energiafogyasztása (millió toe) saját készítésű ábra, forrás: Eurostat megújuló nukleáris szilárd tüzelők földgáz nyersolaj és olajszármazékok 2008-ban az energiaszektor felhasználását figyelmen kívül hagyó végső energia felhasználás a bruttó belföldi fogyasztás 65%-a, azaz 1169 millió toe volt. Az EU végső felhasználását tekintve a közlekedés 374,3 millió toe (32%), az ipar 317,9 millió toe (27,2%) és a háztartások 296,6 millió toe (25,4%) energiafelhasználással bizonyultak a legjelentősebb fogyasztóknak. Közülük is a közlekedési szektor felhasználása nő a legnagyobb ütemben, ami nagyban hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok légkörbe kerüléséhez. 16

17 A fogyasztási adatok ismeretében meghatározhatjuk egy gazdaság energiaintenzitását 17 is, ha a bruttó belföldi energiafogyasztást elosztjuk az ugyanarra az időszakra vonatkozó GDP-vel. A számításkor az energia mértékegysége kgoe (kilogram of oil equivalent), azaz ennyi kilogramm olajjal egyenértékű, a GDP-t pedig 1995-ös árakon vesszük figyelembe egységesen. Megállapíthatjuk, hogy egy ország gazdasági szerkezete fontos szerepet játszik az energiaintenzitás meghatározásában. Számos országban a gazdasági szerkezet megváltozásával a kevésbé energiaigényes szektorok kerültek előtérbe; megnövekedett a szolgáltatások jelentősége, és háttérbe szorult a sokat fogyasztó nehézipar. Az uniós tagországok közül 2007-ben Dánia és Írország energiaintenzitása volt a legalacsonyabb, míg a legmagasabb a két új csatlakozó, Románia és Bulgária esetében volt Az EU-27 energiafüggősége ábra: : Energia az Európai Unióban (millió toe) energiatermelés összesen bruttó belföldi energiafogyasztás energiaimport összesen saját készítésű ábra, forrás: Eurostat A kőszénből, lignitből és nyersolajból előállítható energiamennyiség csökkenésének következtében az Európai Unió szükségletei csak importtal elégíthetők ki, és ez a függés egyre erősebb. Az EU energiafüggősége a 80-as években kevesebb, mint 40% volt. Ez a szint 2000-ben 46,8%-ra, 2004-ben 50,3%-ra, 2008-ra pedig 54,8%-ra emelkedett. Az Unió saját energiatermelésének részesedése a végső fogyasztásban egyes előrejelzések szerint ra akár 36%-ra eshet. A program sikeres megvalósítása viszont 17 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban Eurostat évkönyv 2010), Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén, 2008.november

18 ezt a hányadost is pozitívan befolyásolná, az energiapolitikai előírások betartásával 44% körüli érték tartható óta az EU-27 energiaimportja magasabb, mint saját energiatermelése, ami azt jelenti, hogy az Unió bruttó belső energiafogyasztásának több mint 50%-át nettó importból fedezi ban az importált energia mennyisége elérte az 1015 millió toe-t, ami az akkori energiaárakkal számolva 350 millió euróra becsülhető 19 (az összlakosságot tekintve állampolgáronként 700 euró). A behozatalban két forrás dominál, 59%-át tette ki az olaj és 27%-át a földgázimport. 1. táblázat: Az EU-27 energiaimportja 2006 és 2008 között (millió toe) energiaimport összesen 1010,9 988,9 1015,0 nyersolaj és olajszármazékok 608,6 587,9 598,4 földgáz 266,5 260,8 274,5 egyéb 135,8 140,2 142,1 saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat A legnépesebb tagállamok importálták a legtöbb energiát (lásd: függelék 21. táblázat) az Egyesült Királyság és Lengyelország kivételével. Jelenleg az egyetlen nettó energiaexportőr az Európai Unióban Dánia 20, 2008-ban 4,6 millió toe energiát exportált külföldre. Dánia energiafüggősége az adott évben -22,3% volt, vagyis az ország egyáltalán nem függ importált energiától. A többi EU-s országot tekintve a legalacsonyabb függőségi rátával Lengyelország, Csehország és az Egyesült Királyság rendelkezik, míg Ciprus, Málta és Luxemburg szinte teljes energiaszükségletét importból fedezi. Az energiaimport forrását vizsgálva 21 megállapíthatjuk, hogy néhány beszállító ország domináns szerepben van az EU energia behozatalában. Az Uniónak diverzifikálnia kell energiaforrásait, mert ez veszélyes ben az EU-ba importált olaj közel egyharmada (30,3 %) Oroszországból származott, ez 11,6 százalékponttal magasabb a 2000-ben mért adathoz képest. Oroszország a szén elsődleges beszállítójává vált, a 2000-es 7,9%-ról 2007-re 22,6%-ra nőtt az orosz import aránya. Ezzel szemben az import földgáz tekintetében az ország veszített jelentőségéből: 40,4 %-ról 30,7 %-ra csökkent 2000 és 19 u.o ben lett nettó energia exportőr. 21 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban Eurostat évkönyv 2010),

19 2007 között (bár azt meg kell jegyeznünk, hogy az említett időszakban az importált földgáz mennyiségileg alig változott). A nukleáris energia előállításához szükséges urán több mint felét Ausztrália és Kanada biztosítja. Ha a beszállítás volumenét ország-csoportokra bontva vizsgáljuk, akkor az olajimport tekintetében az Oroszország-Norvégia-Líbia-Szaúd-Arábia négyes 59,5%-kal, a földgázimport tekintetében pedig az Oroszország-Norvégia-Algéria hármas volt a legjelentősebb 63,6%-kal ben az EU-ba irányuló szénbehozatal 64,5%-át biztosította Oroszország, Dél-Afrika, Ausztrália és Kolumbia. Mit tesz az EU, és milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy csökkentse függését? Ebben a helyzetben elsősorban infrastrukturális befektetések létrehozásával lehet segíteni mind a fosszilis, mind a megújuló energiát tekintve. Ez jelentős finanszírozást kíván, tehát csak a tagállamok együttműködésével és magánbefektetők bevonásával valósítható meg. A kutatástámogatás is egy nélkülözhetetlen és hatékony intézkedés, mert a fejlesztések révén új, energiahatékonyság szempontjából kedvezőbb rendszerek alakíthatók ki. Továbbá az EU ösztönzi és népszerűsíti a tagállamok közötti energiaszolidaritást. Gyakran felmerülő vita, hogy szükséges-e az energia ügyet külpolitikai kérdésként kezelni. A kezdeményezés támogatói azzal érvelnek, hogy az energiával kapcsolatos problémák megoldása nélkül nem hozható létre politikai stabilitás, tehát elengedhetetlen az államok zavartalan működéséhez. 19

20 2. Belgium és Magyarország 2.1. Belgium Belgium kiváló infrastruktúrával ellátott fejlett piacgazdasággal rendelkezik, mely erős nyitottságából eredően a külkereskedelemre támaszkodik, ezáltal jelentős mértékben befolyásolja a világgazdaság alakulása. 22 Nyersanyagokban meglehetősen szegény, de meg kell említenünk az építőipari alapanyagokat és a szenet, bár ez utóbbit ma már nem bányásszák. A 18. század második felétől a déli, vallon régióban található szénmezők a belga gazdaság motorjaként funkcionáltak, a szénbányászaton alapuló kohászat és gépgyártás a fellendülés mozgatórugói voltak. A 20. század közepére viszont a világgazdaság fejlődésével szerkezetváltás következett be, a vallon ipari központban a nehézipar hanyatlani kezdett, új ágazatok kerültek domináns szerepbe. A fellendülés következő szakasza már a flamand területen valósult meg; a beáramló amerikai tőke a vegyi- és elektronikai ipart tette a belga gazdaság új húzóágazataivá. 23 Mivel az ország nyersanyagokban szegény, ezért jelentős importra szorul belőlük. Az összes tradicionális ágazatra kiterjedő fejlett ipari tevékenység az utóbbi évtizedekben főként az ország északi részében, a népesebb flamand területen folyik. Gazdasági tevékenységet közel 95%-ban kis- és középvállalatok végeznek. A külkereskedelem java Németországgal, Franciaországgal és Hollandiával megy végbe. 2. táblázat: Belgium: főbb gazdasági mutatók ( ) GDP (folyó áron; mrd euro) Reál GDP változás (%) 2,9 1,0-2,8 Egy főre jutó GDP (1000 euro/fő) 28,8 28,9 27,2 Költségvetés egyenlege (GDP %-a) -0,2-1,2-6,0 Államadósság (GDP %-a) 84,2 89,8 96,7 Infláció (%) 1,8 4,5 0,0 Munkanélküliségi ráta (%) 7,5 7,0 7,9 saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat 22 ITD Hungary: Belgium ( letöltve: :15 23 Szűcs Anita: Belgium: kisállami dilemmák a nagyhatalmak árnyékában. In: Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest,

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018 GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM a GDP százelékában a GDP százelékában százalék, % Százalék,

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE 2017. november 2. DR. HABIL. SZUCHY RÓBERT PHD EGYETEMI DOCENS DÉKÁNHELYETTE A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HELYZETE JOGI MEGKÖZELÍTÉSBEN

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR 4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100

Részletesebben

Richter Csoport hó I. félévi jelentés július 31.

Richter Csoport hó I. félévi jelentés július 31. Richter Csoport 2014. I. félévi jelentés 2014. július 31. Összefoglaló 2014. I. félév Konszolidált árbevétel: -5,3% ( ), -1,7% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS TAGORSZÁGOK MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA RENEWABLE ENERGY USE IN HUNGARY AND IN THE SURROUNDING EU MEMBER STATES Csizmásné Tóth Judit 1 - Poór Judit 2 - Hollósy

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.

Részletesebben

A magyar energiapolitika eredményei

A magyar energiapolitika eredményei A magyar energiapolitika eredményei Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Tartalom I. Bevezetetés - Globális folyamatok

Részletesebben

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN

TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Magyarország energiaellátásbiztonságának számszerűsítése a Supply/Demand Index segítségével Kékes Mátyás Energetikai mérnök BSc matyas.kekes@gmail.com

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben