NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET. Közleményei 162. sz.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET. Közleményei 162. sz."

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 162. sz. Témavezető: Rechnitzer János DSc intézetigazgató Készült a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából A TUDÁS- ÉS TECHNOLÓGIATRANSZFER LEHETŐSÉGEINEK JOBB KIHASZNÁLÁSA A REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK CSÖKKENTÉSÉRE GYŐR, JÚNIUS

2 Témavezető: Rechnitzer János DSc intézetigazgató Közreműködött: Csatári Bálint CSc MTA RKK ATI, Kecskemét (IV. fejezet) Csizmadia Zoltán MTA RKK NYUTI, Győr (III., VI. fejezet) Dőry Tibor PhD MTA RKK NYUTI, Győr (I. fejezet) H. Barsi Boglárka MTA RKK NYUTI, Győr (VII. fejezet) Kanalas Imre MTA RKK ATI, Szolnok (IV. fejezet) Lengyel Balázs SZTE hallgató (V.5 fejezet) Mezei Katalin MTA RKK NYUTI, Győr (V. fejezet) Rechnitzer János DSc MTA RKK NYUTI, Győr (II., III. fejezet) Smahó Melinda MTA RKK NYUTI, Győr (II. fejezet) Tóth Krisztina MTA RKK ATI, Kecskemét (IV. fejezet) Szerkesztette: Mezei Katalin MTA RKK NYUTI, Győr Csizmadia Zoltán MTA RKK NYUTI, Győr Vasvári Bálint MTA RKK NYUTI, Győr Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítők engedélyével lehetséges.

3 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. A tudásalapú gazdaság regionális összefüggései...14 II. A tudás és hordozóinak regionális sajátossága III. A kistérségi térfejlődés az innovációs és humán tényezők alapján...18 IV. A magyar városhálózat tudás alapú megújító képessége az ezredfordulón..19 V. Az egyetemek szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben...22 VI. Az innováció hálózati alapú megközelítése VII.. Kis- és középvállalkozások innovációja a tudásgazdaságban...25 I.A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEI I.1.Bevezetés...28 I.2.A tudás és az innováció jelentősége a regionális fejlődésben I.3.A tudás kategóriái és terjedésének jellegzetességei I.4.A tudásalapú gazdaság koncepciója I.4.1Tanuló szervezetek: a tudástermelés és hasznosítás új formái...39 I.5.Következtetések a regionális politika számára...42 II.A TUDÁS ÉS HORDOZÓINAK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGA II.1.Bevezetés...46 II.2.A humán erőforrások regionális fejlődés II.3.Az emberi tényezők...51 II.3.1A népesség iskolázottsága...56 II.3.2A képzettség területi szerkezete II.3.3Idegen nyelvek ismerete II.4.Az életminőség...65 II.4.1Civil társadalom II.4.2A regionális és lokális identitás...70 II.5.Életkörülmények II.5.1Az info-kommunikációs infrastrukúra és a városhálózat...72 II.6.A tudás és ismeretközlés hálózata...75 II.6.1Az alsó és középfokú intézmények II.6.2A felsőoktatás hálózata és a tudásközvetítők II.6.3Kutatás-fejlesztés területi különbségei...89 II.7. Összefoglalás, ajánlások III.A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT TUDÁS ALAPÚ MEGÚJÍTÓ KÉPESSÉGE AZ EZREDFORDULÓN III.1.Módszertani kérdések, és a településhálózat alapvető leíró statisztikai jellemzői III.2.Csoportosítási alternatívák lehetséges fejlettségi klaszterek III.2.1Innovációs klaszterek a teljes modell alapján III.2.2Innovációs klaszterek a részleges modell alapján III.3.Népesség és területiség az innovációs potenciál demográfiai és térbeli sajátosságai IV.A KISTÉRSÉGI TÉRFEJLŐDÉS ÖSSZETEVŐI ÉS AZOK VÁLTOZÁSA ( ), KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HUMÁN ÉS AZ INNOVATÍV TÉNYEZŐKRE

4 IV.1.Bevezetés IV.2.A kutatás menete: IV.3.Az elsődleges eredmények: IV.3.1Az 1992-es általános faktor analízis IV.3.2Az 1997-es általános faktoranalízis IV.3.3A 2002-es általános faktoranalízis IV.3.4Az 1992-es humán(k+f) faktor analízis IV.3.5A 2002-es humán(k+f) faktor analízis IV.3.6Az összevont (komplex) faktoranalízisek IV.3.7Az általános fejlettség és humán fejlettség faktorpontjainak összehasonlító elemezése IV.4.Összegzés: IV.5. Az elemzés táblázatos és grafikus mellékletei V.AZ EGYETEMEK SZEREPE A REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN V.1.Közelítési módok V.2.Az egyetemek szerepe a régiófejlesztési stratégiákban V.2.1Kereslet oldali megközelítés: Regionális egyetem V.2.2Kínálatoldali megközelítés: Innovatív egyetem V.3.A felsőoktatás területi hatásainak mérése és osztályozása V.3.1Diffúz modell V.3.2Innovációs modell V.4.A tudás, mint termelési tényező V.4.1A tudásteremtés vállalati modellje V.5.Triple Helix modell V.5.1Triple Helix modell, mint nem-lineáris innovációs modell V.5.2Az egyetemek szerepe a Triple Helixben V.5.3Kormányzati szerepvállalás a Triple Helixben V.5.4Tudástranszfer és tudásteremtés a Triple Helixben V.6.Összegzés VI.AZ INNOVÁCIÓ HÁLÓZATI ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉSE VI.1.A fogalmi keret és a teoretikai értelmezési rendszer tisztázása VI.1.1Innováció VI.1.2Kapcsolathálózatok Hálózatelemzés VI.2.A hazai innovációs rendszer alulfejlettsége nemzetközi kitekintés, országos helyzetkép, belső egyenlőtlenségek VI.2.1Nemzetközi vonatkozások VI.2.2Hazai helyzetkép VI.3.A hálózati perspektíva lehetőségei az innováció-kutatásban VI.3.1A hálózatelmélet- és elemzés gyengeségei és lehetőségei az innovációkutatásban, a tudástermelés és tudás-allokáció kérdéskörében VI.4.Hálózati kompetencia VI.4.1A hálózati kompetencia elmélete VI.4.2Összefüggések: a hálózati kompetencia szerepe a technológiai összefonódásokban és a sikeres innovációban VI.5.Hálózati konfigurációk a sikeres innovációk mögött VI.5.1Elméleti irányvonalak párhuzamos megközelítések VI.5.2Az innováció rendszere és mintázata

5 VI.6.Innovációs rendszerek VI.6.1Innovációs modellek típusai VI.6.2A rendszerelvű megközelítés alapelvei VI.6.3Ugyanaz csak egy kicsit másképp VI.6.4A regionális innovációs rendszerek jellemzői a lokális és a globális tudások integrációja és hálózati alapú szerveződése VI.6.5Segítő intézményhálózat az innovációs rendszerekben VI.7.Az innovációs hálózatok elmélete és egy lehetséges tipológiája A SEIN Projekt megállapításai VI.7.1Elméleti fejlődési vonalak VI.7.2Funkciók és formák VI.7.3Egy lehetséges tipológia VI.7.4Általános modell VI.8.Innovációs láncok az új tudások és az ezeken alapuló innovatív termékek, szolgáltatások terjedésének hálózati jellemzői VI.8.1Elméleti fejlődési irányok VI.8.2Diffúziós modellek VI.9.Az innovációs hálózatok vizuális aspektusai a grafikus ábrázolás lehetőségei VI.9.1Az ábrázolási technikák alapvető kérdései: szabályok, komponensek, konfigurációk VI.9.2Ábrázolási példák a nemzetközi és a hazai elemzések alapján VI.10.Javaslatok az innováció hálózati jellegű hazai kutatásához VII.KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK INNOVÁCIÓJA A TUDÁSGAZDASÁGBAN VII.1.Bevezetés VII.2.Az új gazdaság, tudás gazdaság fogalma és legfőbb jellemzői VII.3.Az e-business és e-kereskedelem VII.4.Regionális kihívások a globális gazdaságban VII.5.Kis- és középvállalkozások helyzete VII.5.1Az új gazdaság biztosította előnyök VII.5.2A KKV-k új gazdaságba való integrációjának legfontosabb akadályai VII.5.3Alkalmazható politikák VII.6.Az IKT szektor jelentősége, magyar gazdaságban elfoglalt helye VII.7.A magyarországi IKT szektor jellemzői VII.8.Magyar KKV-k az új gazdaságban VII.9.Kis- és középvállalkozások innovációjának jellemzői VII.10.A KKV-k innovációjának mérése VII.11.Helyi kezdeményezések a kis- és középvállalkozások innovációjának elősegítésére VII.12.Az innováció finanszírozása VII.12.1EU 6. Kutatás-fejlesztési Keretprogram (FP6) VII.12.2Európai Beruházási Bank (EIB) és Európai Beruházási Alap (EIF) VII.12.3Innováció és tudásalapú gazdaság a Nemzeti Fejlesztési Tervben Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) VII.13.Konklúzió...294

6 IRODALOMJEGYZÉK

7 ÁBRAJEGYZÉK I.1.ÁBRA: A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG KÜLÖNBÖZŐ ASPEKTUSAI...30 I.2.ÁBRA: A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG SEMATIKUS FOLYAMATAI II.1.ÁBRA: A HUMÁN ERŐFORRÁSOKAT BEFOLYÁSOLÓ TERÜLETI TÉNYEZŐK. 50 II.2. ÁBRA: A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT (ORSZÁGOS ÁTLAG = 100%)...53 II.3.ÁBRA: A MUNKAERŐFORRÁS (15-19 ÉVES NÉPESSÉG) VÁLTOZÁSA A MEGYÉKBEN KÖZÖTT (ORSZÁGOS ÁTLAG = 100%)...53 II.4. ÁBRA: EZER LAKOSRA JUTÓ ÁLLANDÓ BELFÖLDI VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET MEGYÉNKÉNT, II.5. ÁBRA: A 7 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG ÁLTAL ELVÉGZETT ÁTLAGOS OSZTÁLYSZÁM MEGYÉNKÉNT, 1990, (A MUTATÓ ÉVI ÉRTÉKEI SZERINTI CSÖKKENŐ SORRENDBEN)...57 II.6.ÁBRA: A 7 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA, (%)...60 II.7.ÁBRA: A 7 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA, (%)...61 II.8.ÁBRA: AZ EZER FŐRE JUTÓ NONPROFIT SZERVEZETEK SZÁMA MEGYÉNKÉNT, 2000-BEN II.9.ÁBRA: A LAKOSSÁG EGY FŐRE JUTÓ HOZZÁJÁRULÁSA (PÉNZBELI ADOMÁNY) A NONPROFIT SZERVEZETEK BEVÉTELÉHEZ MEGYÉK SZERINT 1997-BEN, FT II.10. ÁBRA: A MAGYAR VÁROSOK LEHETSÉGES CSOPORTJAI AZ IKT SZEKTOR ALAPJÁN II.11. ÁBRA: A VÁROSOK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK SZEREPE A VIDÉK ELLÁTÁSÁBAN (2000.) II.12.ÁBRA: EZER LAKOSRA JUTÓ FELSŐOKTATÁSI HALLGATÓK A MEGYÉKBEN 1990., 1996., (FŐ/EZER LAKOS)...82 II.13.ÁBRA: A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE 2002-BEN... 83

8 II.14.ÁBRA: A TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTT OKTATÓK SZÁMA A MEGYÉK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIBEN 1990., (FŐ) II.15.ÁBRA: AZ MTA KÖZTESTÜLETI TAGJAINAK MEGOSZLÁSA TUDOMÁNYOS OSZTÁLYOK SZERINT AZ EGYES TERÜLETI BIZOTTSÁGOK ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN 2002-BEN...88 II.16.ÁBRA: TERÜLETI FEJLETTSÉG ÉS A K+F SZINTJE, 1995 ÉS III.1.ÁBRA: A HUMÁN, A FELSŐOKTATÁSI ÉS AZ INNOVÁCIÓS JELLEGŰ FEJLETTSÉGI PARAMÉTEREKET MÉRŐ FŐKOMPONENSEK ÉRTÉKEINEK ELOSZLÁSA III.2.ÁBRA: LEHETSÉGES INNOVÁCIÓS KLASZTEREK A 23 KIUGRÓ VÁROSON BELÜL III.3.ÁBRA: A HAT LEGFEJLETTEBB KLASZTERBEN TÖMÖRÜLŐ VÁROSOK HELYZETE AZ EGYES CSOPORTKÉPZŐ DIMENZIÓK ALAPJÁN III.4.ÁBRA: AZ INNOVÁCIÓS ADOTTSÁGOK ALAPJÁN ELKÜLÖNÍTETT 11 KLASZTER MEGOSZLÁSI STRUKTÚRÁJA A HAZAI VÁROSHÁLÓZATBAN (%) III.5.ÁBRA: A KLASZTERKÉPZŐ MUTATÓK ÁTLAGÉRTÉKEI VÁROSCSOPORTONKÉNT III.6.ÁBRA: A KEDVEZŐ MEGÚJULÓ KÉPESSÉGGEL RENDELKEZŐ 46 VÁROS TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE (CSOPORTBONTÁSBAN) III.7.ÁBRA: A KEDVEZŐ INNOVÁCIÓS ADOTTSÁGOKKAL RENDELKEZŐ VÁROSOK BELSŐ HIERARCHIÁJA A REDUKÁLT MODELLBEN III.8.ÁBRA: ÁTLAGOS LAKÓNÉPESSÉG KLASZTERENKÉNT (2001) III.9.ÁBRA: A 11 VÁROSKLASZTER TAGJAINAK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE A MEGÚJULÓ KÉPESSÉG REGIONÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEI IV.1.ÁBRA: AZ ÁLTALÁNOS FAKTORANALÍZIS FŐFAKTORÁNAK PONTÉRTÉKEI 1992-BEN IV.2.ÁBRA:AZ ÁLTALÁNOS FAKTORANALÍZIS FŐFAKTORÁNAK PONTÉRTÉKEI 1997-BEN IV.3. ÁBRA: AZ ÁLTALÁNOS FAKTORANALÍZIS FŐFAKTORÁNAK PONTÉRTÉKEI 2002-BEN

9 IV.4.ÁBRA: A HUMÁN FAKTORANALÍZIS FŐFAKTORÁNAK PONTÉRTÉKEI 1992BEN IV.5.ÁBRA: A HUMÁN FAKTORANALÍZIS FŐFAKTORÁNAK PONTÉRTÉKEI 2002BEN IV.6.ÁBRA: A HUMÁN FAKTORANALÍZIS FŐFAKTORÁNAK PONTÉRTÉKEINEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI 1992 ÉS 2002 KÖZÖTT IV.7.ÁBRA: A KOMPLEX FAKTORANALÍZIS FŐFAKTORÁNAK PONTÉRTÉKVÁLTOZÁSAI 1992 ÉS 2002 KÖZÖTT IV.8.ÁBRA: A KISTÉRSÉGEK TÍPUSAI AZ ÁLTALÁNOS FAKTORPONTÉRTÉKEK ALAPJÁN 2002-BEN IV.9.ÁBRA: AZ ÁLTALÁNOS- ÉS HUMÁNFEJLETTSÉG FAKTORPONTJAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA V.1.ÁBRA: AZ EGYETEM HELYI ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI HATÁSAI V.2.ÁBRA: A TUDÁS FAJTÁI V.3.ÁBRA: A TUDÁSSPIRÁL FOLYAMATA V.4.ÁBRA: A TUDÁSTEREMTÉS KÉTDIMENZIÓJÚ MEGKÖZELÍTÉSE V.5.ÁBRA: KÜLSŐ ELEMEK FELHASZNÁLÁSA A TUDÁSTEREMTÉSBEN V.6.ÁBRA: AZ TUDOMÁNY- IPAR- KORMÁNYZAT ETATISTA ÉS LAISSEZ FAIRE MODELLJE V.7.ÁBRA: AZ TUDOMÁNY- IPAR- KORMÁNYZAT TRIPLE HELIX MODELLJE V.8.ÁBRA: AZ EGYETEM ÉS A GAZDASÁGI SZFÉRA KÖZTI TUDÁSÁRAMOK VI.1.ÁBRA: A VÁLLALATKÖZI TECHNOLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SZÁMÁNAK ÉS BELSŐ ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSI TENDENCIÁI 1973 ÉS 1988 KÖZÖTT*..210 VI.2.ÁBRA: A TUDÁSALAPÚ INTERAKTÍV HÁLÓZATI INNOVÁCIÓ ELMÉLETÉNEK KIFORMÁLÓDÁSA VI.3.ÁBRA: ALTERNATÍV MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS ORIENTÁCIÓK A HÁLÓZATOK KUTATÁSÁBAN VI.4.ÁBRA: HÁLÓZAT ÉS HÁLÓZAT-KOMPONENS DEKONSTRUKCIÓ...224

10 VI.5.ÁBRA: A HÁLÓZATI KOMPETENCIA ELŐÉLETE ÉS UTÓHATÁSA : EGY HIPOTETIKUS ELMÉLETI MODELL FŐBB ÖSSZEFÜGGÉSEI VI.6.ÁBRA: ELMÉLETI KERETRENDSZER VI.7.ÁBRA: AZ INNOVÁCIÓS PARTNEREK ÉS FUNKCIÓIK VI.8.ÁBRA: A HÁLÓZATI INTENZITÁS ÉS MINTÁZAT LEHETSÉGES KONFIGURÁCIÓJÁNAK KERETRENDSZERE VI.9.ÁBRA: AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS STRUKTÚRÁK TIPOLÓGIÁJA VI.10.ÁBRA: A SEIN PROJEKT MODELLJÉNEK HÁLÓZATI KÉPE VI.11.ÁBRA: AZ INNOVÁCIÓK TERJEDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS EMPIRIKUS GÖRBÉJE VI.12.ÁBRA: AZ ALTERNATÍV ABSZTRAKCIÓS SÍKOK EGYMÁSRA VETÜLÉSE * VI.13.ÁBRA: AZ EGO-CENTRIKUS INNOVÁCIÓS KAPCSOLATHÁLÓZAT ÁBRÁZOLÁSÁNAK PÉLDÁJA (AZ EREDETI MÁSOLATA) VI.14.ÁBRA: AZ INNOVÁCIÓS KAPCSOLATHÁLÓZAT ÖSSZETÉTELÉNEK PÓKHÁLÓDIAGRAMJA A HAZAI IPARI PARKOK VONATKOZÁSÁBAN VI.15.ÁBRA: A CALGARY-I VEZETÉK NÉLKÜLI TECHNOLÓGIÁKBAN ÉRDEKELT CÉGEK KAPCSOLATHÁLÓZATA, MINT REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZER (AZ EREDETI MÁSOLATA A GENEALÓGIAI MEGOLDÁS SZEMLÉLTETÉSE VÉGETT) TÁBLÁZATJEGYZÉK: I.1.TÁBLÁZAT: A BELSŐ ÉS A KÜLSŐ TANULÁS FORMÁI...31 II.1.TÁBLÁZAT: MAGYARORSZÁG RÉGIÓINAK ÁTLAGOS ELVÉGZETT OSZTÁLYSZÁM SZERINTI SORRENDJE (1990, 2001.)...58 II.2.TÁBLÁZAT: AZ IDENTITÁS INDEXEI MAGYARORSZÁGON (%) II.3. TÁBLÁZAT: AZ ALAPFOKÚ OKTATÁS INTÉZMÉNYEI ÉS NÉHÁNY MUTATÓJA (1990, 2001.)... 77

11 II.4. TÁBLÁZAT: A FELSŐOKTATÁSBA FELVETTEK ÉS A IV. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK ÁTLAGOS ARÁNYA (F/L) MEGYÉNKÉNT ( , ) II.5.TÁBLÁZAT: AZ MTA KÖZTESTÜLETI TAGJAINAK TERÜLETI ILLETŐSÉGE (2000) II.6.TÁBLÁZAT: A KUTATÁS-FEJLESZTÉS FELTÉTELEINEK JELLEMZŐI II.7.TÁBLÁZAT : A KUTATÁS-FEJLESZTÉSBEN FOGLALKOZTATOTTAK* II.8.TÁBLÁZAT: BEJELENTETT TANULMÁNY, MEGADOTT SZABADALOM II.9.TÁBLÁZAT: A K+F POTENCIÁL RANGSORA II.10.TÁBLÁZAT: A K+F POTENCIÁL ÉS GAZDASÁGI FEJLETTSÉG TÍPUSAI...94 III.1.TÁBLÁZAT: A KLASZTERKÉPZŐ FŐKOMPONENSEK ÖSSZETEVŐI III.2.TÁBLÁZAT: A FŐKOMPONENSEK LEÍRÓ ADATAI III.3.TÁBLÁZAT: A FŐKOMPONENSEK KÖZTI KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓK (PEARSON)* III.4.TÁBLÁZAT: A CSOPORTKÉPZŐDÉS LÉPCSŐFOKAI AZ ÖSSZEVONÓDÁSOK SORRENDJE III.5.TÁBLÁZAT: A K-MEAN KLASZTER MÓDSZERREL KÉSZÍTETT CSOPORTOSÍTÁS EREDMÉNYEI III.6.TÁBLÁZAT: CSOPORTJELLEMZŐK (FŐKOMPONENS ÁTLAGOK) AZ ÖT FEJLETTSÉGI DIMENZIÓ MENTÉN III.7.TÁBLÁZAT: A NEM-HIERARCHIKUS REDUKÁLT MODELL KLASZTEREINEK TAGJAI, ÉS A KLASZTER KÖZÉPPONTTÓL MÉRT TÁVOLSÁGUK III.8.TÁBLÁZAT: A KEDVEZŐ INNOVÁCIÓS ADOTTSÁGOKKAL RENDELKEZŐ VÁROSCSOPORTOK MUTATÓI III.9.TÁBLÁZAT: LAKÓNÉPESSÉGI STATISZTIKÁK KLASZTERBONTÁSBAN NÉPESSÉG ÉS INNOVÁCIÓ (2001) III.10.TÁBLÁZAT: AZ EGYES RÉGIÓK VÁROSAINAK MEGOSZLÁSA A KALSZTERBESOROLÁS FÜGGVÉNYÉBEN III.11.TÁBLÁZAT: AZ EGYES RÉGIÓK VÁROSAINAK KLASZTERSÚLYA...132

12 III.12.TÁBLÁZAT: AZ INNOVÁCIÓS FEJLETTSÉG ÉS VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁS ÖSSZEFÜGGÉSE IV.1. TÁBLÁZAT: AZ ÁLTALÁNOS FAKTORANALÍZIS MUTATÓI IV.2.TÁBLÁZAT: A HUMÁN FAKTORANALÍZIS MUTATÓI IV.3.TÁBLÁZAT: FAKTORSTRUKTÚRA, MAGYARÁZÓ ERŐ A 2002-ES HUMÁN FAKTORANALÍZISHEZ IV.4.TÁBLÁZAT: A FAKTORPONTÉRTÉKEK ÁLTAL KÉPZETT CSOPORTOK VISSZASZÁMÍTOTT ÉRTÉKEI A KOMPLEX FAKTORANALÍZIS ALAPJÁN 1992-BEN ÉS 2002-BEN V.1. TÁBLÁZAT: A REGIONÁLIS- ÉS INNOVATÍV EGYETEMI MODELL JELLEMZŐI. 177 V.2.TÁBLÁZAT: KÉT FELFOGÁS A TUDÁSRÓL VI.1.TÁBLÁZAT: A KÜLÖNBÖZŐ GENERÁCIÓS INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK JELLEMZÉSE VI.2.TÁBLÁZAT: AZ INNOVÁCIÓ-ELMÉLETEK FEJLŐDÉSI PÁLYÁJA VI.3.TÁBLÁZAT: A HAZAI KAPCSOLATHÁLÓZAT ELEMZÉSI KUTATÁSOK FŐBB IRÁNYAI AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATÁNAK MARGINÁLIS HELYZETE (A TELJESSÉG MELLŐZÉSÉVEL) VI.4.TÁBLÁZAT: MAGYARORSZÁG FONTOSABB VERSENYKÉPESSÉGI MUTATÓI NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN, VI.5.TÁBLÁZAT: A CÉGEK MEGOSZLÁSA AZ INNOVÁCIÓHOZ KAPOTT SEGÍTSÉG JELENTŐSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSE SZERINT (%) VI.6.TÁBLÁZAT: A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK TÍPUSAI VI.7.TÁBLÁZAT: AZ INNOVÁCIÓS HÁLÓZATOK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ LEHETSÉGES MOTIVÁCIÓK VI.8.TÁBLÁZAT:AZ INNOVÁCIÓS HÁLÓZATOK FORMÁI SEIN PROJEKT KLASSZIFIKÁCIÓ VI.9.TÁBLÁZAT: AZ INNOVÁCIÓS RENDSZER HÁLÓZATI EGYSÉGEINEK ÁLTALÁNOS MODELLJE JELÖLÉSEK ÉS MAGYARÁZATOK...249

13 VI.10.TÁBLÁZAT: AZ INNOVÁCIÓS RENDSZER HÁLÓZATI KONTAKTUSAINAK ÁLTALÁNOS MODELLJE KAPCSOLATMÁTRIX VI.11.TÁBLÁZAT: DIFFÚZIÓS MODELLEK VI.12.TÁBLÁZAT: AZ INNOVÁCIÓS HÁLÓZATOK ÁBRÁZOLÁSAKOR FELMERÜLŐ KAPCSOLATFORMÁK, NÉZŐPONTOK, KÖZELÍTÉSI ALTERNATÍVÁK TÍPUSAI VII.1. TÁBLÁZAT: AZ IKT SZEKTOR ARÁNYA A NEMZETGAZDASÁGI EGÉSZÉHEZ VISZONYÍTVA VII.2.TÁBLÁZAT: AZ IKT SZEKTOR NEMZETGAZDASÁGI SÚLYÁT JELLEMZŐ NÉHÁNY MUTATÓ VII.3.TÁBLÁZAT: AZ IKT SZEKTOR JELLEMZŐ GAZDASÁGI MUTATÓI VII.4.TÁBLÁZAT: A KKV-K INNOVÁCIÓJÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK...285

14 14 Vezetői összefoglaló Vezetői összefoglaló I. A tudásalapú gazdaság regionális összefüggései A közgazdasági szakirodalomban napjainkra általánosan elfogadottá vált, hogy a regionális gazdaságok versenyelőnye egyre inkább a tudás-vezérelte innováción, semmint a hagyományos költségtényezőkön alapul. Ennek oka abban keresendő, hogy a 21. században a hagyományos termelési tényezők (a föld és a munkaerő) ára jelentősen alacsonyabb a fejlődő és az újonnan iparosodó országokban, mint az iparilag fejlett államokban. Éppen ezért az utóbbi államok gazdasági szervezetei a szabványos termékek tömeggyártását egyre fokozottabb mértékben áttelepítik a fejlődő és feltörekvő országok régióiba. Emellett az iparilag fejlett államok jól kiépített és magas színvonalú tudás-termelő rendszerekkel rendelkeznek, amelyek képessé teszik őket a termékötletek megvalósítására, illetve magas hozzáadott értéket megtestesítő, új szolgáltatások bevezetésére. Ezek a termékek és szolgáltatások elsősorban változatosságuk és minőségük alapján versenyeznek a világpiacon, ezért az árversenynek kisebb jelentősége van, és meghatározóan a tudás, valamint az innováció jelenti a fejlett gazdaságok exportjának sikerét. Napjainkban kis számú régióban összpontosul a kritikus mennyiségű tudás, területileg koncentráltak a kutatás-fejlesztési ráfordítások, illetve a szabadalmi bejelentések. A regionális jellemvonások, a társadalmi hálózatok, a szociális tőke, illetve a térbeli közelség is alapvetően befolyással vannak a tudás iránti keresletre. Másrészt, a nagyvárosokban és a régiókban a magasan képezett munkaerő mobilitása is nagyban hozzájárul a tudás terjedéséhez, ami egyszerűbben valósul meg az agglomerációkban, illetve a régióban, mint a régiók között. Harmadsorban, az innovációs folyamat különböző szakaszaiban szükséges tudás és egyéb inputok is könnyebben hozzáférhetők a tudást nagyobb mértékben koncentráló agglomerációkban. A szakirodalom áttekintése során levonható a következtetés, mely szerint elsősorban a kódolt és a hallgatólagos tudás eloszlása és transzfere határozza meg a régiók helyét a modern piacgazdaságban. Egyrészről, a tudás forrásainak koncentrációja, illetve annak hiánya befolyásolja a régióknak a globális gazdaságban betöltött szerepét. Másrészről, a tudáscsere mértéke és dinamikája függvényében változhat a régiók pozíciója, előbbre, de hátrébb is léphetnek a globális hierarchiában. A régiók versenyképessége ennek következtében nagymértékben függ attól, hogy mekkora a regionális szereplők tudás generáló és hasznosító kapacitása, milyen mértékben képesek innovációvá fejleszteni a megszerzett tudást, illetve a nemzetközi piacokon exportsikereket elérni a régióban kifejlesztett új termékekkel és szolgáltatásokkal.

15 Vezetői összefoglaló 15 Az innováció földrajza megmutatta, hogy napjainkra kialakult a régiók hierarchiája. A nemzetközi hierarchia csúcsán áll a kaliforniai Szilícium-völgy és a szintén egyesült államokbeli bostoni 128-as út térsége. Európában Berlin, a finn Uusimaa, a párizsi agglomeráció (Ile-de-France), Stockholm, Baden-Württemberg és a londoni agglomeráció koncentrálja Európában az állami és a vállalati kutatásfejlesztési ráfordítások közel felét. Rá kell mutatni arra is, hogy az európai tudásáramlás és tudástranszfer is meghatározóan az említett régiók között megy végbe. Azért lehetséges mindez, mivel ezekben a térségekben koncentrálódnak a régió specializációjához illeszkedő legújabb tudományos ismeretek, aminek következtében a nemzetközi innovációs rendszer fontos csomópontjaivá válnak. A régiók gazdasági fejlődésének perspektíváit vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy a vezető régiók és a fejletlenebb régiók között nem valósul meg konvergencia, az inkább a régiók csoportjai között megy végbe (EIS 2002). Ez semmiképpen sem annak a következménye, hogy a tudásátadás a távolsággal arányosan csökken, mivel a tudásáramlás nemzetközi csomópontjai között akkor is intenzív csere zajlik, ha az adott régiók távoli kontinenseken találhatók. A fejletlenebb térségek divergenciáját mindenekelőtt az abszorpciós, tudástranszfer és tudásgenerálási kapacitásaik alacsony színvonalában kereshetjük. Ennek az a következménye, hogy a térségben található tudás mennyisége nem éri el azt a kritikus szintet, amely segítené a gazdasági szervezeteik bekapcsolódását a nemzetközi innovációs rendszerekbe. Az áttekintett elméleti összefüggések alapján levonható az a következtetés, hogy a helyi, endogén fejlődésre alapozott regionális politika önmagában nem elegendő, mivel annak kizárólagos alkalmazása nem képes felzárkóztatni a fejletlenebb adottságú régiókat az élvonalhoz. A regionális politika alakítóinak tekintettel kell lenni arra is, hogy az endogén növekedéselmélet hangsúlyozza az interregionális kapcsolatok és a nemzetközi tudás- és technológiai transzfer szerepét is, éppen ezért komoly szerepet kell kapni a régió belső motorjainak teljesítmény- és hatékonyságnövelését szolgáló intézkedések mellett a külső kapcsolatrendszer fejlesztésének is. Az export bázis, az iparág vezető vállalkozásaival fenntartott kereskedelmi kapcsolatok, a valós keresletre épülő tudásközvetítő szervezetek mind kritikus szerepet játszanak az innovatív régiók sikerében. Az Európai Unióban megvalósított kínálaterősítő intézkedések (pl. technológiai központok, inkubátorházak) mérsékelt sikere komoly dilemma elé állítja viszont a regionális gazdaságpolitikusokat. Az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy az innovatív cégek fejlődését meghatározóan befolyásoló tényezőkre csak kis mértékben lehet befolyása a regionális adminisztrációnak, fejlesztési ügynökségeknek. Lényeges szerepe lehet azonban azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legújabb technológiai ismeretek forrásaival és a nemzetközi tudásbázisokkal igyekeznek összekapcsolni a régiót.

16 16 Vezetői összefoglaló Végezetül, a regionális politika fontos célkitűzéseként lehet meghatározni, hogy segítse elő és tegye lehetővé a vállalkozások számára a tudás innovációvá transzformálását, ami a nagyobb versenyképesség és a magasabb regionális export záloga is egyben. Mindez azonban széleskörű koordinációt igényel: a regionális, a nemzeti és a nemzetközi keresleti és kínálati tényezők alapos megértését és elemzését. A regionális politika alakítóinak arra is figyelemmel kell lenni, hogy a nevezett folyamatokat önállóan nem képesek jelentősebb mértékben befolyásolni, így fontos, hogy jó interregionális együttműködéseket alakítsanak ki, illetve vállaljanak aktív szerepet a nemzeti, valamint nemzetközi fejlesztési programok kidolgozásában. II. A tudás és hordozóinak regionális sajátossága A területfejlesztési politikák célja a modern gazdaságokban, hogy a népesség életkörülményeit és az azokban meglévő különbségeket mérsékelje. A területi politikák beavatkozási iránya a gazdasági szektorok átalakításával, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésével, az életfeltételeket szolgáló különféle infrastrukturális és intézményi feltételek javítására szól. A törekvések célpontja az esély biztosítása a fejlődést segítő területi faktorok megújításával, illetve a felzárkózás feltételeinek biztosításával. Az utóbbi tényező szolgálja a területi kiegyenlítés és regionális különbségek mérséklését, amelyek természetesen csak hosszú távon érvényesülhetnek. A modern területfejlesztési politikák már nem kezelik egységesen a teret, az imént említett általános célt differenciáltan alkalmazzák (Horváth 1998). A hetvenes évektől nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területek sajátos társadalmi-gazdasági szerkezetekkel rendelkeznek, így azok egységes kezelése nem lehetséges, egy differenciált cél, eszköz- és intézményrendszerrel oldható meg a helyi erőforrások aktivizálása. A munka- és tevékenység kultúra erős területi sajátosságokat mutat, a felhalmozott tapasztalatok eltérő aktivitást takarnak, az alkalmazkodás az új ismeretekhez éppen ezen társadalmi és kulturális összefüggések miatt, térben roppant különböző.. A területfejlesztés korábbi - fejlődési tényezők importja, felülről vezényelt, döntően gazdasági szemléletű átalakítás paradigmája megingott, helyette egy új gondolkodás és cselekvési mód jelent meg. Ennek az új formálódó paradigmának két központi eleme van, az egyik az alulról építkezés, s a másik lényegében az elsőhöz kapcsolódva, abból következően a humán erőforrások aktivizálása, azok alkotó elemeinek élénkítése. Megállapítható, hogy a humánerőforrás, mint a gazdaság és társadalomfejlesztés egyik új dimenziója, tartalmában roppant összetett, színes fogalom, így feltárása sokoldalú, árnyalt megközelítést kíván. A regionális vonatkozásban ez az

17 Vezetői összefoglaló 17 árnyaltság még határozottabb, hiszen különféle adottságú térségeket hasonlítunk össze, ahol nem mindegy, hogy azok milyen fejlődési pályán mentek keresztül, s ezzel milyen adottságokat (energiákat) halmoztak fel. A területi egységekben tartósan jelen vannak értékek, vagy értékhordozók, amelyek akarva, vagy akaratlanul hozzájárulnak humánerőforrások mennyiségének és főleg minőségének formálásához. A hozzájárulás módja és mértéke számos tényezőtől függ, így a területi egység elhelyezkedésétől, annak gazdasági szerkezetétől, a létrejött intézményhálózattal, annak működtetőitől, a történelmi pályától, a felhalmozott ismeretektől, a népesség összetételétől, a területi egység imázsától, a fejlesztési elképzelésektől, a politikai aktivitástól és még számos további elemtől. Nem lehet és nem szabad a területi egység humánerőforrásait néhány tényező alapján elemezni és értékelni. Törekedni kell a komplexitásra, a faktorok bonyolult hálózatának feltérképezésére, s csak ennek alapján lehet érdemleges megállapításokat tenni, illetve fejlesztési célokat meghatározni. Ennek következtében a humánerőforrások regionális elemzési módszereiben a hagyományos adatértékelések, egyszerűbb és bonyolultabb összefüggés vizsgálatok mellett szükségesek a mintavételei eljárások, az esettanulmányok és más szociológiai eljárások alkalmazása is. A kombinatív technikák lehetőséget adnak a tényezők árnyalt összefüggéseinek feltárására, azok szinergiának érzékeltetésére. Az áttekintett néhány hazai elemzés azt jelzi, hogy a humánerőforrások és a gazdaság regionális szerkezet között ugyan erős sztochasztikus, de nem függvényszerű kapcsolat figyelhető meg az átmenet évtizedében. A regionális gazdasági struktúra összességében hat a humánerőforrások területi szerkezetére, annak eloszlását befolyásolja, de minél összetettebben, minél árnyaltabban kíséreljük meg felvázolni a jelenséget, annál több tényezőt találunk, ami már nemcsak a gazdasági potenciáltól függ. Megállapítható, hogy a humánerőforrások extenzív mutatói (pl. foglalkoztatás, képzettség, iskolázottság, bizonyos mérhető ismeretek) szorosabban kötődnek a területi egységek gazdasági adottságaihoz. Ugyanakkor az intenzív mutatókat (életminőség, társadalmi aktivitás, kultúra), már nem csupán a gazdasági feltételek, hanem a területi egység belső erőforrásai (rejtett energiái) is alakítják, s ezzel jelentősen hatnak a humánerőforrások minőségére, egyben hozzájárulva regionális megosztottságukhoz. A kilencvenes években a humánerőforrások a regionális szerkezetekben stabilnak tekinthetők, az átmenet időszakában jelentősen nem változtak, azok területi átstrukturálódása nem következett be. Nem történt a térségek között közeledés, nem ismerhető fel a kiegyenlítés, éppen ellenkezőleg új típusú egyenlőtlenségek alakultak ki. Az új tudás és ismeret határozott koncentrációja a fővárosban, és kisebb mértékben a regionális központokban történt meg, azok csak lassan, mérsékelt ütemben, mondhatni lopakodva, számos esetben véletlenszerűen szivárognak le a településhálózat alsóbb szintjeibe. A főváros-vidék megosztottság mellett a nyugat-kelet dichotómia humánerőforrásoknál is érvényesült, vagyis a

18 18 Vezetői összefoglaló nyugati, döntően határrégiók és nagycentrumok aktívabban koncentrálták, illetve bővítették ezen kapacitásaikat, mint az ország keleti, alföldi térségei. S változatlanul érvényes a településhálózat hierarchiájában elfoglalt helyzet, hiszen ebben a hálózatban elfoglalt csomóponti, vagy periférikus helyzet befolyásolta a humánerőforrások meglétét, de azok aktivitását is. Ezen trivium általánosan érvényesülése mellett persze több s talán egyre több új/régi alkotó tör ki a törvényszerűség kényszerpályájából, s ezzel bomlasztja, lassan erodálja a kialakult regionális szerkezetet. A kitörési pontokat a regionális fejlesztési koncepciók és programok megkísérelték felvázolni. A régiók felismerték, hogy a humánerőforrások átfogó fejlesztése nélkül nem képesek az adottságaikon javítani. Sokszínűen, más és más hangsúlyokkal és célokkal jelenik meg a humánerőforrás fejlesztés a jövőbeli célok és cselekvési irányok között. Talán nagyobb önállósággal, a regionális akaratok szabadabb érvényesítése mellett lenne lehetséges a régiók elképzeléseinek megvalósítása, s ezzel az oldódó területi különbségek még ütemezettebb gyorsítása. III. A kistérségi térfejlődés az innovációs és humán tényezők alapján A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized kistérségi szintre bontható, vagy e szinten értékelhető területi változásairól sokféle elemzés, értékelés, vélemény jelent már meg. Ez a sajátos területi, az európai normák szerint lokális NUTS IV. szint, amely sok vonatkozásban megegyezik a magyar igazgatás történetében igazán sohasem kiemelkedő szerepet játszó járásokéval, a rendszerváltáskor megszűnt városkörnyékek helyébe lépett. A magyarországi kistérségeknek több évre, többféle megközelítésű faktor- és clusteranalízis módszerrel végzett, az általános- és humán fejlettségükre vonatkozó vizsgálata és azok eredményeinek területi értékelése valószínűsíthetően mind a módszernek, mind a felhasználható adatok jellegének köszönhetően nem hozott átütő eredményeket. Ennek oka lehet részben az, hogy a KSH TSTAR adatok egyre kevésbé alkalmasak még ebben a komplex megközelítésben is azoknak a bonyolult térbeli gazdasági társadalmi folyamatoknak a leírására, amelyek ma térségeink átalakulását jellemzik. Másrészt oka lehet az is, s ez sem kevésbé fontos, hogy az 1990-es évek elején lejátszódott hatalmas és mindent átfogó változások óta lényegében csak igen kevés térségben és alig néhány ágazat területén következtek be olyan horderejű újabb strukturális változások, amelyeket a komplex analízis a fenti mutatókkal ki tudott volna mutatni. A különböző faktorstruktúrák tartalmának időbeli vizsgálatából csak nagyon finom átrendeződések állapíthatók meg. A különböző időpontokra meghatározott főfaktorok tartalmaiban amelyek csak mérsékelten változtak hol a humán, hol a gazdasági, hol az infrastrukturális tényezők változtatták pozícióikat. Az 1990-es

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A tudás szerepe és a regionális fejlődés

A tudás szerepe és a regionális fejlődés A tudás szerepe és a regionális fejlődés Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi István Egyetem, Győr Globális gazdaság ismérvei Klasszikus

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában a regionális szempontok erősítése dr. Németh Gábor SZTNH Információs és Oktatási Központ A szellemi tulajdon védelmének jelenbeli problémái

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján TÖMBÖLY TEODÓRA MRTT XII. VÁNDORGYŰLÉSE 2014. NOVEMBER 28. Előadás felépítése Általános nemzetközi kitekintés, környezet, tendenciák,

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben