BESZÁMOLÓ A ÉVI PIACFELÜGYELETI TERV VÉGREHAJTÁSÁRÓL. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa. által jóváhagyva: március 24-én.

Átírás

1 BESZÁMOLÓ A ÉVI PIACFELÜGYELETI TERV VÉGREHAJTÁSÁRÓL A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa által jóváhagyva: március 24-én.

2 TARTALOM I. BEVEZETÉS A hatóság hivatalból végzett piacfelügyeleti tevékenysége A piacfelügyeleti terv végrehajtásának eljárási rendszere Az ellenőrzés alá vont szolgáltatók kiválasztása Az alkalmazható hatósági eszközök Statisztikai adatok A piacfelügyeleti terv végrehajtásának összefoglaló értékelése 13 II. A TANÁCS ÁLTAL ELŐÍRT KÖTELEZETTSÉGEK ELLENŐRZÉSE 22 T1/ A referenciaajánlat készítésére kötelezett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségek teljesítésének vizsgálata a 8. és 9. számú piacon T2/ A referenciaajánlat készítésére nem kötelezett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók vizsgálata a 9. sz. piacon T3/ Az előfizetői hurok átengedésének és a bitfolyam hozzáférés biztosításának vizsgálata III. KIEMELT PIACFELÜGYELETI FELADATOK 28 K1/ Az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződések jogszerűségi vizsgálata K2/ A hűségszerződések szabályozásának vizsgálata az általános szerződési feltételekben K3/ A mobil rádiótelefon szolgáltatók általános szerződési feltételeinek általános ellenőrzése K4/ Az elektronikus hírközlési szolgáltatók szolgáltatásminőségi adatainak feldolgozása és közzététele IV. AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK PIACFELÜGYELETE 41 H1/ A szélessávú Internet ellátottság felmérése H2/ Egyetemes elektronikus szolgáltatók ellenőrzése 2

3 H3/ Az Internet szolgáltatók telefonhálózaton elérhető ügyfélszolgálata és hibabejelentő szolgálata elérhetőségi feltételeinek vizsgálata H4/ Az Internet szolgáltatók szerződéskötést megelőző műszaki tevékenységének vizsgálata az 1 Mbit/s-nál magasabb sebességű ADSL csomagok esetében H5/ Az Internet szolgáltatók honlapjain közzétett információk hitelességének vizsgálata H6/ Elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók földrajzi szám felhasználásának vizsgálata H7/ A több mint egy éve ÁSZF-et nem módosító szolgáltatók vizsgálata H8/ Minőségi mutató mérésének ellenőrzése Internet szolgáltatás esetén (garantált fel- és letöltési sebesség) H9/ Az elektronikus hírközlési szolgáltatások közzétett mutatóinak ellenőrzése (a bejelentett panaszok száma 1000 előfizetőre vetítve) H10/ A digitális átállással kapcsolatos feladatok (bejelentések ellenőrzése) V. POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK PIACFELÜGYELETE 74 P1/ Az egyetemes postai szolgáltatások minőségének hatósági vizsgálata P2/ Igénybevevői elégedettségvizsgálat az egyetemes postai szolgáltatások ellátási minőségének ellenőrzése céljából a Posta Partnerek által ellátott területeken P3/ A nyilvántartásba vett, vagy abból törölt postai szolgáltatók bejelentett tevékenységének hatósági ellenőrzése P4/ A nem egyetemes postai szolgáltatók ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszerének hatósági vizsgálata P5/ A nyilvántartásban nem szereplő, bejelentés nélkül működő, postai szolgáltatást ellátó szervezetek feltárása P6/ A tértivevényes küldemények zsákos kézbesítésének és a tértivevények kezelésének megfelelőségi vizsgálata P7/ Levélgyűjtőszekrények telepítésének megfelelőségi vizsgálata 3

4 VI. BERENDEZÉSEK PIACFELÜGYELETE 91 BEP1-6/ Elektronikus hírközlő végberendezések, rádióberendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések forgalomba hozatalának ellenőrzése VII. UTÓELLENŐRZÉSEK 95 U1/ A DTH és IPTV szolgáltatók előfizetői szerződésének jogszerűségi vizsgálata (H7/2007) U2/ Szolgáltatás-megfelelőség mérésének, dokumentálásának és közzétételének vizsgálata a műsorjelelosztó szolgáltatók vonatkozásában (K2-A-C/2007) U3/ Az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók földrajzi szám felhasználásának vizsgálata (H1/2007) U4/ Az általános szerződési feltételek módosítása jogszerűségének ellenőrzése (H4/2007; U1/2007) U5/ Berendezés piacfelügyeleti utóellenőrzés VIII. PIACFELÜGYELETI TERVEN KÍVÜL HIVATALBÓL VÉGZETT FELADATOK 107 TK1/ Az Invitel Távközlési Zrt. és az Invitel Telekommunikációs Kft. előfizetői szerződéseinek és szerződéskötési eljárásainak vizsgálata TK2/ Könnyen megjegyezhető (speciális) számok hordozhatóságának vizsgálata TK3/ Az Invitel Távközlési Zrt. és az Invitel Telekommunikációs Kft. szóbeli szerződéskötési gyakorlata TK4/ A munkaerő-kölcsönző szervezetek postai irányú tevékenységének hatósági vizsgálata TK5/ A meghatározó műsorterjesztők szerződéses feltételei nyilvánosságra hozatalának vizsgálata 4

5 I. BEVEZETÉS A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége összetett és szerteágazó területekre terjed ki a hírközlésben. Ide tartozik az elektronikus hírközlés felügyelete, mely tartalmazza a Tanács által I.1.diagram hozott piacszabályozási határozatokban foglalt kötelezettségek ellenőrzé- Az Internet szolgáltatók előfizetők szerinti megoszlása (2007) sét, a szolgáltatások minőségének 100 ezer felett; felügyeletét, a fogyasztók (előfizetők, 1,3% 10-és 100 ezer között; 5,0% felhasználók) érdekeit védő garanciális szabályok érvényesítését, vala- között; 15,7% mint magába foglalja a hírközlő végberendezések, és a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések forgalmazásának felügyeletét is. A hírközlés, mint tágabb fo alatt; 78,0% galom a postai szolgáltatásokra is kiterjed. A piacfelügyelet maga nem csupán ellenőrzést, felügyeletet és eljárást jelent, hanem a hírközlési piac változásainak figyelemmel kísérését, elemzését, és szükség esetén jogalkotás kezdeményezését. I.2. diagram A hírközlés a legdinamikusabban A kábeltelevíziós szolgáltatók előfizetői létszám szerinti megoszlása (2007) fejlődő iparág, melyet rengeteg piaci felett; 1,1% előfizető szereplő, áttekinthetetlenül széles felett; 3,3% szolgáltatási kínálat, változó szabályozási környezet jellemez. E piacon között; 5,8% több száz szolgáltató van jelen, a néhány tucat előfizetővel rendelkezőtől a több milliós felhasználói kört 1000 alatt; 57,1% 5000 alatt; 32,5% kiszolgálókig (ez elsősorban az Internet és a kábeltelevíziós szolgáltatás esetében jellemző, melyet az I.1. és I.2. diagram adatai igazolnak). Az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban 1 foglalt kötelezettségeket azonban valamennyi piaci szereplőnek be kell tartania, függetlenül piaci súlyától, szakmai tapasztalatától, a rendelkezésére álló anyagi forrásoktól. Az előfizetőt a szolgáltatás I.3. diagram Az előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltatók száma igénybevétele során semmilyen hátrány 1400 sem érheti a fenti szempontok 1200 miatt: valamennyi szolgáltatótól a szerződéses feltételek szerint meghatározott szolgáltatást a megfelelő minőségben meg kell kapnia A szolgáltatók számának, valamint szolgáltatásaik igénybevevőinek folyamatos növekedése mellett állandóan változik a nyújtott szolgáltatások tartalma, illetve teljesen új szol- 1 Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény Elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály: e törvény, e törvény felhatalmazása alapján a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, elektronikus hírközlésre vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus, valamint a hatóság határozata. 5

6 gáltatások jelennek meg. Ez, valamint a változások gyorsasága, és az ehhez kapcsolódó nagyszámú általános szerződési feltétel módosítás jelentős kockázatot jelent a piacfelügyelet szempontjából elsődleges fogyasztói (előfizetői, felhasználói) garanciák biztosítása során, mert az előfizetők megszerzése és megtartása, újabb és újabb ajánlatokkal való megkeresése során gyakran háttérbe szorul az őket megillető jogosultságok biztosítása. A hatóság piacfelügyeleti tevékenységének alapvető célja a tiszta verseny fenntartása, és a fogyasztói érdekek védelme, melyeket az Eht. 2 alapelvként rögzít. Ezek érvényesülése pusztán hatósági eszközökkel hatékonyan nem biztosítható, elengedhetetlen a szolgáltatók együttműködése, önkéntes jogkövető magatartása. Ezért a hatóság minden esetben biztosítja az ún. soft law eszközök alkalmazása keretében az egyes felmerülő problémák egyeztetéssel történő megoldását és ebben a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője is jelentős szerepet játszik -, azonban a hatóság felhívása ellenére el nem hárított jogsértések esetén súlyos szankciókat alkalmaz. A már idézett alapelvek érvényesülése a hírközlés minden szereplőjének alapvető érdeke. Az önkéntes jogkövetés mellett a jól működő piac alapvető feltétele, hogy a fogyasztók az egyre bővülő szolgáltatási palettáról minden információ birtokában egyre inkább tudatosan döntsenek. A fogyasztók tudatosságának növelését a hatóság 2008-ban stratégiai célként rögzítette és az első lépések meg is történtek e cél elérése érdekében. A 2009-es piacfelügyeleti terv mind az ellenőrzések szempontrendszerében, mind pedig az alkalmazandó hatósági intézkedések megválasztásában illeszkedik a fenti célhoz. A hatóság minden évben beszámolót készít az előző évi piacfelügyeleti terv végrehajtásáról. A beszámoló a bevezetésben áttekintő módon összefoglalja a piacfelügyeleti tevékenység elveit és módszerét, az alkalmazható hatósági eszközöket, röviden összefoglalja a teljes tevékenységre vonatkozó statisztikai adatokat, valamint értékeli az adott évre szóló terv végrehajtását. A beszámoló külön fejezetekben (II-VIII.) részletesen ismerteti a - a Tanács által előírt kötelezettségek ellenőrzésével, - a kiemelt piacfelügyeleti feladatokkal, - az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal, - a postai szolgáltatásokkal, - a berendezések piacfelügyeletével, - az utóellenőrzéssel, valamint - a terven kívül hivatalból végzett piacfelügyeleti feladatokkal kapcsolatos eredményeket, tapasztalatokat és a hatóság intézkedéseit. 1. A HATÓSÁG HIVATALBÓL VÉGZETT PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGE A A hatóság piacfelügyeleti tevékenysé- hatóság hivatalból végzett piacfelügyeleti tevékenysége ge a hírközlési piac működésének figyelemmel kísérésén (pl. KTV és szélessávú felmérés), az egyedi kérelmek és az előző évi tapasztalatok elemzés, terv terv hatósági piacfelügyeleti beszámoló elemzésén alapul. Az elemzések ezen monitorozás kész készítése se ellenőrzés eljárás eljárás kész készítése se túl elősegítik a jogalkotási feladatok teljesítését, esetleges ágazati döntések meghozatalát, illetve olyan problémákat tárhatnak fel, melyekre a hatóság- Egyedi kérelmek, k előző évi visszacsatolás tapasztalatok I.1. ábra 2 Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény 6

7 nak önállóan, vagy más társhatóság eljárását kezdeményezve reagálnia kell. Az elemzés alapján összeállított terv alapján lefolytatott eljárásokról a hatóság beszámolót készít. Mind a terv, mind a beszámoló azok közzététele útján jelzi a piac valamennyi szereplője számára, hogy egyrészt melyek azok a területek, amelyek ellenőrzését a hatóság indokoltnak tartja, másrészt összefoglaló képet ad a hatósági eljárások során feltárt problémákról és azokkal kapcsolatos hatósági döntésekről. A hatósági ellenőrzések keretében a hatóság jogsértés feltárása esetén - a fokozatosság elvét betartva felhívás kiadásával nyújt lehetőséget arra, hogy a szolgáltatók önkéntes jogkövetéssel tegyenek eleget az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak. Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a felhívásokban foglaltaknak az érintettek nem tettek eleget, hivatalból piacfelügyeleti eljárást indít és jogszabályban meghatározott szankciót alkalmaz. 2. A PIACFELÜGYELETI TERV VÉGREHAJTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDSZERE: A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSES MODELL Valamennyi, hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás egységes rendben, azonos eljárási lé- ellenőrzés jogsértést pések szerint történik. A hatóság első lépésként hatósági ellenőrzés keretében akár helyszíni ellenőrzéssel, akár a nyilvántartás adatai alapján, akár elrendelt adatszolgáltatással felméri és elemzi, hogy történt-e, valószínű-e jogsértés a vizsgált témában. Amennyiben az HATÓSÁGI ELLENŐRZ RZÉS tár fel, felhívás kiadására kerül sor. A felhívás nagy előnye, hogy egy- ELLENŐRZÉS NINCS NINCS JOGSÉRTÉS JOGSÉRTÉS ELLENŐRZ RZÉS részt lehetőséget nyújt a szolgáltató LEZÁRÁSA számára, hogy önkéntes jogkövetés JOGSÉRTÉS JOGSÉRTÉS keretében korrigálja a nem megfelelőséget, másrészt gyors és hatékony I.2. ábra FELHÍVÁS, ÖNKÉNTES ÖNKÉNTES eszköz arra, hogy a hatóság kikényszerítse a jogsértés elhárítását. Az JOGKÖVETÉS UTÓELLENŐRZÉS JOGKÖVETÉS ELLE ENŐRZÉS LEZÁRÁSA ellenőrzés kötetlenebb formájából JOGSÉRTÉS JOGSÉRTÉS adódóan több lehetőséget nyújt az adott helyzetben leghatékonyabb I.2. ábra PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁS hatósági eszköz alkalmazásának SZANKCIÓ megválasztására, továbbá elősegíti a hatósági erőforrások koncentrálását, elosztását. A hatósági ellenőrzéses modellben nem kerülhet sor arra, hogy a szolgáltatók a hatósági kötelezéseket nem hajtják végre. A hatósági ellenőrzés utóellenőrzés piacfelügyeleti eljárás folyamatra épülő modell garantálja a jogszerű magatartás kikényszerítését. Az ellenőrzés funkciójánál meg kell jegyezni, hogy annak csak egyik eleme a jogsértések feltárása, elhárítása. A másik, ezzel egyenértékű funkció a szolgáltatók tevékenységének folyamatos kontroll alatt tartása, a hatósági felügyelet tudatának fenntartása. Az éves beszámolási és tervezési rendszerből adódóan vannak olyan feladatok, melyek ellenőrzése nem oldható meg a tárgyévben: ezeket nevesíti a terv utóellenőrzési önálló feladatként. A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége folyamatos tevékenység. Szükségszerűen vannak olyan feladatok, melyek esetében a végrehajtás vizsgálata a következő évre húzódik át. Így például a T1 feladat tematikáját a évi vizsgálat tapasztalatai határozták meg, ezért a évi piacfelügyeleti tervben meghatározott vizsgálat egyben az előző évi vizsgálat utóellenőrzése is, de tekintettel a vonatkozó tanácsi határozat augusztusi meghozatalára a feladat végrehajtása októberben kezdődött, és várhatóan 2009 első negyedévére fejeződik be. Vagyis, bár a hatóság piacfelügyeleti tevékenysége alapvetően éves terven és beszámolón alapul, valójában az egyes évek feladatai egymásra épülnek, és a terv vagy beszámoló csak egy adott pillanatról nyújt helyzetképet. 7

8 3. AZ ELLENŐRZÉS ALÁ VONT SZOLGÁLTATÓK KIVÁLASZTÁSA Az indokolt módon való eljárás és a hatékonyság, mint eljárási alapelveknek 3 való megfele- a hatóság tudomására jutott egyéb tények meghatározzák azokat a lés érdekében a hatóság az ellenőrzés alá vont szolgáltatókat előzetes elemzés alapján választja ki. Az egyedi kérelmek, problémákat, melyeket a hatóságnak meg kell oldania. Az adott szolgáltatás, vagy valószínű jogsértő gyakorlat meghatározását követően ki kell választani azt a szolgáltatói kört, mellyel szemben a hatóság a vizsgálatot lefolytatja. A szolgáltatók kiválasztására irányuló elemzés figyelembe veszi a rendelkezésre álló ható- sági erőforrásokat, és ehhez rendelve a sokaságot jól jellemző 10-20%-os reprezentatív minta alapján meghatározza a vizsgálandó szolgáltatói kört, azt is figyelembe véve, hogy a vizsgálat lehetőleg minél nagyobb előfizetői létszámot érintsen. Másik fontos alapszabály, hogy az adott évben az azonos szolgáltatási területen működő, közel azonos nagyságú előfizetői körrel rendelkező szolgáltatókat egy, vagy lehetőleg ugyanannyi tervfeladat érintsen. E szabály biztosítja az egyenlő elbánás elvének érvényesülését. Értelemszerűen nincs szükség az érintett szolgáltatói kör mintavételes meghatározására, amennyiben az ellenőrzés vagy felmérés valamennyi szolgáltatóra kiterjed (pl. K4 szolgáltatásminőségi adatok elemzése; H1 szélessávú ellátottság felmérés), vagy az eljárás alanyai csak jogszabályban meghatározott szolgáltatók lehetnek, mint pl. a tanácsi ügyek esetében a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók, az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében az e tárgyban a miniszterrel szerződést kötött, vagy a miniszter által kijelölt szolgáltatók. Az utóellenőrzések esetében pedig azon szolgáltatók vizsgálatára kerül sor, amelyeket a hatóság korábban akár felhívott az önkéntes jogkövetésre, akár határozatban számára tételes kötelezettséget írt elő, vagy vele szemben bírságot alkalmazott. További általános szabály, hogy a hatósághoz tájékoztatási igénnyel fordulók, valamint az eljárások lefolytatását kérő ügyfelek által jelzett problémákra a hatóságnak reagálnia kell, és az egyedi ügyekben jelentkező jogsértéseket általános jelleggel, akár a szolgáltató teljes tevékenységének felülvizsgálatával, akár az adott tárgyban érintett valamennyi szolgáltató ellenőrzésével kell elhárítania. Ezen esetekben a vizsgálandó szolgáltatói kört, vagy szolgáltatási területet közvetett módon a hatósághoz forduló ügyfelek határozzák meg. Az ellenőrzés alá vonandó szolgáltatók kiválasztása során a hatóságnak úgy kell eljárnia, hogy egyrészt reagáljon a benyújtott kérelmekben, illetve a hivatalból folytatott eljárásokban felmerült problémákra. A fentiekben bemutatott kiválasztási mód mellett gyakorlattá vált azon kiválasztási szempont alkalmazása is, amely szerint a hatóság kockázatosnak és ellenőrzendőnek tartja minden olyan szolgáltató magatartását, amely az egyszerűen teljesíthető, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti. E szolgáltatók esetében nem érvényesülnek a kiválasztásra vonatkozó általános szabályok, és az adott szolgáltató esetében sor kerülhet egy éven belül több szempontú (több tervfeladatot érintő) ellenőrzésre is. E kiválasztási szempont alkalmazásának másik célja a hatósági nyilvántartások hitelességének biztosítása, hiszen e nyilvántartások az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatások vonatkozásában garanciális jelleggel bírnak. 4. AZ ALKALMAZHATÓ HATÓSÁGI ESZKÖZÖK 4.1. Önszabályozás és önkéntes jogkövetés Ahhoz, hogy az Eht.-ban alapelvi szinten megfogalmazott, a hatékony verseny fenntartására, továbbfejlődésére, a fogyasztói (felhasználói, előfizetői) jogok érvényesülésére vonatkozó társadalmi célok érvényesüljenek, elengedhetetlen, hogy a szolgáltatók az elektronikus hír- 3 Eht

9 közlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak, illetve a közjog által nem szabályozott kérdésekben az önszabályozás keretében kialakított hálózati (összekapcsolási, hozzáférési) és SZANKCIÓ (PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁS) AZ ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉS ELLENŐRZÉSE PIACFELÜGYELETI (HATÓSÁGI) ELLENŐRZÉS: FELHÍVÁS ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉSRE I.3. ábra ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉS (ÖNSZABÁLYOZÁS, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK) JOGSÉRTÉS előfizetői szerződésekben (egyedi előfizetői szerződések, általános szerződési feltételek) foglaltaknak önkéntes jogkövetés útján tegyenek eleget. Jogállamban ez a jogok érvényesülésének leghatékonyabb módja. A hatóság feladata, hogy a fokozatosság elvét betartva egyrészt biztosítsa az önkéntes jogkövetés lehetőségét (ehhez igazodik a hatósági ellenőrzéses modell, valamint az ún. soft law eszközök alkalmazása), másrészt ellenőrizze az önszabályozás keretében kialakított feltételek teljesülését. Az önszabályozás érvényesül az általános szerződési feltételek elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban tételesen nem meghatározott tartalmában, valamint a szolgáltatás minőségére vonatkozó minimál- és célértékek vállalása során. Az önszabályoelektronikus hírközlési szolgáltatások feltételei zás lehetősége következik abból, hogy bár az a hírközlési joganyag által rendkívül részletesen szabályozottak, mégiscsak alapvetően polgári jogi jellegű szerződések, így bizonyos kérdésekben, mint pl. a K3 tervfeladat által vizsgált, a mobil rádiótelefon szolgáltató általános szerződési feltételeiben érvényesülnie kell a civiljog megengedő (diszpozitív) szabályainak, de ez az önszabályozás sosem lehet egyoldalú, a szerződési feltételeket kialakító fél érdekeit a másik fél kárára érvényesítő A hatósági döntés kikényszerítése: a szankció A hatóság által eddig leggyakrabban alkalmazott szankció, a bírság. A éves idő- a bírságok összértéke az I.1. szakban a hivatalból indított és a kérelemre indult eljárásokban diagram szerint alakult. (A diagram az eljárási bírságokat nem tartalmazza.) I.4. diagram A kiszabott piacfelügyeleti érdemi bírságok alakulása (ezer Ft), Kérelemre Hivatalból A 2008-as adatok mutatják, hogy a hatóság hivatalból indított eljárásait jól hangolta össze a kérelemre indult eljárásokban, valamint a hatósághoz érkezett tájékoztatási igényekben szereplő témákkal, és a korábbi évektől eltérően a bírságszankció alkalmazására jellemzően a piacfelügyeleti terv végrehajtása, illetve a terven kívül folytatott, hivatalból indított eljárásaiban került sor. 9

10 A hatóság a as időszakban kialakította egységes joggyakorlatát a bírságok alkalmazásakor. Ennek egyik eleme az egységes értelmezést biztosító szankciópolitika, másik a bírságot tartalmazó határozatokhoz kapcsolódó kötelező belső szakmai egyeztetés. 250 I.5. diagram A bírságoló határozatok száma és az összes bírság Bírságoló határozatok száma Bírságok együttes összege (ezer Ft) A 2008-ban elsősorban az egyedi előfizetői szerződésekkel (K1: 54 határozatban 93 millió Ft bírság), valamint az általános szerződési feltételek módosításával kapcsolatban végzett fel- adatok eredményeként (H7: 17 határozatban; 2,5 millió Ft bírság; U1: 3 határozatban 29 millió Ft bírság; U4: 13 határozatban 8,7 millió Ft bírság) mind a kiszabott bírságok összege, mind az ilyen szankciót tartalmazó határozatok száma jelentősen emelkedett az előző évekhez képest. Ugyanakkor az Eht. más szankcionálási lehetőségeket is lehetővé tesz. Így mód van: hivatalból indított eljárásokban a jogsértő kötelezésére az eljárási költségek megtérí- tésére, a jogsértő kötelezésére meghatározott információk nyilvánosságra hozatalára, a tényállás tisztázása során megszerzett információk hatóság általi nyilvánosságra hozatalára, a jogsértő költségén a határozat országos napilapban történő közzétételére, a szolgáltató kötelezésére helyreigazító közlés közzétételére. Bár a hatóság határozatait és felhívásait közzéteszi, valamint rendszeresen kommunikálja a kiemelt ügyekben hozott döntéseit, a nyilvánosság, mint hatósági eszköz alkalmazásában további lehetőségek vannak. A 2009-es terv végrehajtása során a hatóság törekszik arra, hogy a bírságok helyett vagy mellett egyre inkább a nyilvánosságot, mint kényszerítő eszközt alkalmazza, mert így fokozottabban érvényesülhet a fogyasztók tájékoztatása. 10

11 5. STATISZTIKAI ADATOK 5.1. A piacfelügyeleti terv végrehajtásának statisztikai adatai Felhívás 345; 29% A 2008-as évben az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő 35 tervfeladat végrehajtása során a lefolytatott eljárások, elrendelt adatszolgáltatások, illetve helyszíni ellenőrzések összesen 2677 szolgáltatót érintettek (vagyis egy szolgáltatót több feladat is érintett). A postai piacfelügyelet körében - az egyetemes szolgáltatót is beleértve szolgáltató ellenőrzésére került sor, illetve 137, nyilvántartásban nem szereplő, bejelentés nélkül működő, valószínűleg postai szolgáltatást ellátó szervezet vizsgálatát végezte el a hatóság. A berendezések piacfelügyelete összesen 246 berendezés-típust érintett. Bírság; 104; 21% I.6. diagram Az elektronikus hírközlési szolgáltatások ellenőrzésének adatai I.7. diagram Az elektronikus hírközlési szolgáltatások utóellenőrzésének adatai Megfelelő 840; 71% Megfelelő; 381; 79% Az elektronikus hírközlési szolgáltatási területen a hatóság a piacfelügyeleti terv végrehajtása során 1185 hatósági ellenőrzést végzett, és ezek eredményeként az ügyek 29%-ában hívta fel a jogsértő szolgáltatót a jogkövető magatartásra. A 2007-es és 2008-as terv keretében kiadott hatósági kötelezések teljesítésére irányuló 485 utóellenőrzés keretében a hatóság 104 esetben (21%) indított piacfelügyeleti eljárást, mert a szolgáltatók nem tartották be a felhívásokban foglaltakat, és szinte valamennyi ügyben bírság kiszabására került sor. A 2007-ben végzett hatósági ellenőrzések adataival összevetve megállapítható, hogy ban a hatóság az ellenőrzések számát 36%-kal növelte. A feltárt jogsértések aránya a es 26%-ról 2008-ra 29%-ra emelkedett. I.8. diagram Az ellenőrzések összefoglaló adatai, Megfelelő Nem megfelelő Hatósági ellenőrzés Utóellenőrzés 11

12 Az utóellenőrzések száma a tavalyi évhez képest 23%-kal nőtt, míg a feltárt (és bírsággal sújtott) jogsértések aránya a 2007-es 17%-ról 21%-ra emelkedett, mely növekedés alapvetően az általános szerződési feltételek módosításainak és az egyedi előfizetői szerződések utóellenőrzéséből adódik A jogszabályban előírt adatszolgáltatás statisztikai adatai 2008-ban a hatóság jogszabály-előkészítésben végzett tevékenységének köszönhetően jelentősen egyszerűsödött az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége a 22/2001. (XII. 22.) MeHVM rendelet hatályon kívül helyezésével, és a 345/2004. (XII. 23.) Korm. rendelet megújításával. I. 9. diagram Az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatása Megfelelő 2470; 78% Felhívott 695; 22% Megfelelő 610; 88% A hatóság a piacfelügyeleti terv végrehajtása keretében, az ellenőrizendő szolgáltatók kiválasztásakor figyelembe veszi, hogy melyek azon szolgáltatók, amelyek adatszolgáltatási kötelezettségüknek határidőre nem, vagy nem megfelelően tettek eleget. E szolgáltatókat ellenőrzi, illetve helyszíni ellenőrzéssel győződik meg arról, hogy az adott szolgáltatók székhelyükön fellelhetők-e, végeznek-e egyáltalán szolgáltatást. Az ellenőrzések eredményeként ha annak törvényben meghatározott feltételei fennállnak a szolgáltató megszüntetése érdekében cégfelügyeleti eljárást kezdeményez (2008-ban összesen négyet), vagy törli őket a hatósági nyilvántartásból. A 2007-es adatokkal összevetve az adatszolgáltatási fegyelem jelentősen nőtt az elektronikus hírközlési szolgáltatók esetében. Az adatszolgáltatás elmulasztása 34%-ról 22%-ra csökkent (I.8. diagram), és míg 2007-ben 28, addig 2008-ban már csak 7 szolgáltatót kellett ismételten bírságolni. A postai szolgáltatók esetében az adatszolgáltatási fegyelem romlása tapasztalható, a 2007-es 8%-ról 20%-ra nőtt az adatszolgáltatást elmulasztó kötelezett szolgáltatók aránya. Ez alapvetően azzal indokolható, hogy egy év alatt a bejelentett szolgáltatók száma 43%-kal, 90-ről 129-re emelkedett, és az újonnan megjelent szolgáltatók nincsenek tisztában jogszabályi kötelezettségeikkel. Az egyetemes szolgáltató mellett a postai piacon megjelenő, most már több mint száz, jelentős árbevétellel és szakmai tapasztalattal nem rendelkező szolgáltató ellenőrzése a 2009-es tervben is fontos feladat. Bírságolt 85; 12% Megfelelő 103; 80% I. 10. diagram A postai szolgáltatók adatszolgáltatása Felhívott 26; 20% Megfelelő 18; 69% Bírságolt 8; 31% 12

13 100% 80% I.11. diagram A jogszabályban előírt adatszolgáltatás összefoglaló adatai, % 40% % Megfelelő Mulasztás 0% Elektronikus hírközlés Posta 6. A PIACFELÜGYELETI TERV VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE 6.1. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségek betartásának ellenőrzése A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra a Tanács által kiszabott kötelezettségek teljesülését három területen ellenőrizte a hatóság. A T1 vizsgálat a évi ellenőrzés során kiadott felhívásokban foglaltak betartásának utóellenőrzésén kívül kiterjed a referencia összekapcsolási ajánlatban meghatározott folyamatok vizsgálatára, az igénybejelentések kezelésére, teljesítésére, a csatlakozónyaláb közös használata esetén a helymegosztási díjak megosztására, valamint arra, hogy a kötelezett szolgáltatók a jogosultak igénye esetén biztosítják-e közbenső szolgáltatón keresztül történő kétirányú hívástovábbítást. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés alapját képező 8. 4 és 9. 5 piaci határozatokat a Tanács 2008 augusztusában fogadta el és az ellenőrzés októberben indult, a feladat végrehajtása I. negyedévben ér véget. A T2 vizsgálat keretében a hatóság ellenőrizte, hogy a 9. piacon jelentős piaci erejű szolgáltatóként azonosított, de referenciaajánlat készítésére nem kötelezett szolgáltatók betartják-e a Tanács határozatában rájuk rótt kötelezettségeket. Az ellenőrzött 10 szolgáltató az egyes kötelezettségeket az I.12. diagram szerinti arányban teljesítette. Az egyes kötelezettségeket nem vagy nem megfelelően teljesítő szolgáltatókat a Tanács felhívta a jogkövető magatartás tanúsítására. A felhívásokban foglaltak betartását a hatóság 2009-ben utóellenőrzi. 4 16/2004. (IV. 23.) IHM rendelet 1. sz. melléklet: 8. Híváskezdeményezés nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból 5 16/2004. (IV. 23.) IHM rendelet 1. sz. melléklet: 9. Hívásvégződtetés egyedi, nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban 13

14 100% I.12. diagram A referenciaajánlat készítésére nem kötelezett JPE szolgáltatók ellenőrzésének eredményei 80% Megfelelő Nem megfelelő 60% 40% 20% 0% Közzététel Bejelentés Hívásvégződtetési díjak Alkalmazott feltételek Átláthatóság Egyenlő elbánás A évre szóló piacfelügyeleti tervben előzetesen meghatározott előfizetői hurok átengedése és a bitfolyam hozzáférés vizsgálatának (T3) fókuszpontjait a és számú piacon hozott piackijelölő határozatok, valamint a évi vizsgálatok tapasztalatai alakították ki. A évi vizsgálat egyik fő fó- JPE kötelezettségek kuszpontja a hurokátengedéshez ellenőrzése kapcsolódó folyamatok vizsgálata, az RIO kötelezettek igénybejelentések kezelése, teljesí- T1 FOLYAMATBAN ellenőrzése tése. További célpont a technológiai- RIO készítésére nem lag alkalmatlan elutasítások vizsgá- T2 kötelezett szolgáltatók lata, azon esetekben, ahol 60 napon ellenőrzése belül más szolgáltató szolgáltatása Hurokátengedési mégis megjelenik ugyanazon a hur- T3 FOLYAMATBAN vizsgálat kon, valamint a helymegosztási havidíjak (utó) ellenőrzése. I.4 ábra Az egyenlő elbánás és átláthatóság integrált vizsgálatát a következő fő témakörök mentén ellenőrizni a hatóság: 1. Szolgáltatás létesítése (hurokátengedés, országos és helyi IP bitfolyam hozzáférés) 2. Használaton kívüli hurkok átadása 3. Szolgáltató-váltás 4. Karbantartás (hibajavítás) 5. Elutasítás 6. Pénzügyi elszámolás 7. Információnyújtás 8. Közzététel A feladat végrehajtása folyamatban van, befejezése I. negyedévében várható. 6 16/2004. (IV. 23.) IHM rendelet 1. sz. melléklet: 11. A fémes hurkok és alhurkok nagykereskedelmi átengedése (beleértve a részleges átengedést is) szélessávú és beszédcélú szolgáltatások nyújtása céljából 7 16/2004. (IV. 23.) IHM rendelet 1. sz. melléklet: 12. Nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás 14

15 6.2. Kiemelt piacfelügyeleti tervfeladatok A kiemelt feladatok jelentik minden évben azokat a központi területeket, melyeket a hatóság a terv készítésekor kritikusnak tart; akár a korábbi évben felmerült jogsértések, akár a megváltozott jogszabályi környezetből adódó hatások miatt ban négy olyan területet jelölt meg a hatóság, melyek a piacfelügyeleti tevékenység leglényegesebb elemeit jelentették, ezek: az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződések jogszerűsége (K1), a hűségszerződések szabályozása az általános szerződési feltételekben (K2), a mobil rádiótelefon szolgáltatók általános szerződési feltételeinek általános vizsgálata (K3), valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók szolgáltatásminőségi adatainak feldolgozása és közzététele (K4). Az egyedi előfizetői szerződés (K1) alapvető jelentőségű a felek közötti jogosultságok és kötelezettségek vonatkozásában. E speciális szerződésfajta (ún. blanketta-szerződés) amellett, hogy létrehozza az előfizetői jogviszonyt, tartalmazza a szerződés teljesítése során gyakorolható jogokat. A hatóság K1 K2 K3 K4 Kiemelt feladat Egyedi előfizetői szerződés Hűségnyilatkozattal kötött szerződések Mobil szolgáltatók általános szerződési feltételei Minőségi adatok I.5 ábra ben ellenőrizte és megállapította, hogy a vizsgált helyhez kötött telefon, mobiltelefon, Internet és a műsorterjesztő szolgáltatók között nem volt olyan, melynek egyedi előfizetői szerződése teljes mértékben megfelelt volna a jogszabályi előírásoknak. A 2008-ban kiemelt feladatként végzett utóellenőrzés során még mindig, közel 91% arányban talált a hatóság jogsértő szerződéseket, melyeknek egy része a korábban kiadott határozatokban foglaltak be nem tartásából, illetve a módosítások során a szerződésekbe illesztett újabb jogsértő feltételekből adódtak. A hatóság tapasztalatai szerint az egyedi előfizetői szerződések hiányosságai jellemzően a szolgáltatói kötelezettségekhez kapcsolódnak. A több éve végzett ellenőrzés 2009-ben is folytatódik, kiemelt feladatként. Az elektronikus hírközlési piacon fenntartandó verseny lényeges eleme az előfizetői szolgál- tatások minősége. Ahhoz, hogy az előfizetők (fogyasztók, felhasználók) az egyes szolgáltatók szolgáltatásai között minden lényeges információ birtokában választhassanak, az ár mel- Az elektronikus hírközlési piacon az előfizetők megtartása érdekében a szolgáltatók előre meghatározott időszakra is kötnek szerződéseket. Ennek az előfizető által valamilyen kedvezmény ellenében vállalt, rögzített idejű elkötelezettségnek két fajtája van: a határozatlan idejű előfizetői szerződések mellé vállalt hűségnyilatkozat és a határozott idejű szerződés. Mindkettő szerződéstípus közös vonása, hogy meghatározott időre szólóan korlátozza az előfizető egyes jogait valamilyen kedvezmény ellenében. A hatóság e feladat (K2) végrehajtása során arra a következetésre jutott, hogy a hűségnyilatkozattal kötött szerződés megfelel az általános szerződési feltétel fogalmának; ezért 2009-ben ennek megfelelően ellenőrzi e speciális előfizetői szerződést ban a hatóság teljes körűen ellenőrizte a mobil rádiótelefon szolgáltatók általános szerződési feltételeit (K3). Az ellenőrzés eredményeként feltárt (III.1. táblázat), szolgáltatónként több mint 100 nem áttekinthető, ellentmondásos, jogellenes, nem közérthető, hiányos vagy hibás, illetve hiányzó, valamint elírást tartalmazó rendelkezést a szolgáltatók a felhívásokban foglaltaknak megfelelően kijavították. 15

16 lett a minőség a meghatározó elem. A tudatos fogyasztói döntés elősegítése érdekében a hatóság több éve elemzi és közzéteszi a jogszabályi kötelezettség alapján a szolgáltatók által a minőség biztosítása érdekében végzett tevékenység adatait (K4). Az elemzés eredményeként elmondható, hogy összességében a mobil rádiótelefon szolgáltatás jelenti a fogyasztók számára a minőség szempontjából a legjobb szolgáltatást, míg az Internet szolgáltatás több szempontból is kritikusnak minősíthető (III. 6. diagram). Az összes adat a hatóság honlapján ( elérhető Az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacfelügyelete Az Internet szolgáltatáshoz kapcsolódó piacfelügyeleti feladatok Az Internet szolgáltatáshoz kapcsolódó a szolgáltatókhoz benyújtott panaszok, a hatósághoz beadott kérelmek és bejelentések, valamint a hatóság ügyfélszolgálatára érkező megkeresések megoszlása indokolttá tette, hogy Internet szolgáltatás ban a hatóság több témában is ellenőrizze az e szolgáltatás fajtához kapcsolódó kötelezettségek betartását. H1 Ellátottság felmérése A szélessávú ellátottság nemzetgazdasági szempontból lényeges jellemző- H3 Ügyfélszolgálat, hibabejelentés je az elektronikus hírközlés piacának. A hatóság több éve méri fel e területen a Szerződéskötést megelőző H4 penetrációt, illetve a szolgáltatás mű- műszaki vizsgálat szaki jellemzőinek változásait (H1). Az Honlapon közzétett H5 adatok szerint a 2004-es előfizetői információk szám 2008 II. félévre közel hétszeresé- Garantált sebesség re nőtt, és az előző évhez képest a H8 mérésének ellenőrzése növekedés 23%-os. Jelentősen módosult a letöltésre igénybe vehető sávszélesség névleges értéke, míg I.6. ábra ben a jellemző adat 144 kbit/s-től 1 Mbit/s-ig terjedt, addig 2008-ra az előfizetők harmada már 4Mbit/s-ot meghaladó névleges sávszélességet vehet igénybe (IV.7. diagram). Az ügyfélszolgálat elérhetősége és a hibabejelentés megtételének lehetősége alapvető je- lentőségű az előfizetői jogok biztosítása szempontjából. A hatóság 182 ellenőrzést végzett, és csak a szolgáltatók 16%-ának tevékenysége volt megfelelő (H3). A felhívásoknak azonban valamennyi szolgáltató eleget tett. Tekintettel e terület kiemelt fontosságára, a hatóság 2009-ben e témában az ellenőrzést folytatja. A hatóság tapasztalatai szerint az Internet szolgáltatással jelentkező problémák az előfizetők megfelelő tájékoztatásának hiányából, illetve a szolgáltatók által a különböző reklámokban, illetve a szerződéskötés során keltett túlzott várakozásokból erednek. A hatóság ezért ban több olyan területen is vizsgálatot végzett, melyek alapvetően a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatásra, valamint a kínált sávszélességgel, illetve az ehhez kapcsolódó garantált le- és feltöltési sebességgel kapcsolatos előzetes szolgáltatói tevékenységre irányultak. A honlapon közzétett információk hitelességével kapcsolatban (H5) a hatóság megállapítot- szerződés megkötését megelőzően a szolgáltatók ellen- ta, hogy a vizsgált 137 szolgáltató közül mindössze 22 esetében volt összhangban a jogszabályi követelményekkel, illetve az általános szerződési feltételekkel (IV.15. diagram). A feladat végrehajtása egyben az utóellenőrzést is magában foglalta: a felhívásokban foglaltaknak minden szolgáltató eleget tett. A hatóság azt is vizsgálta, hogy a őrzik-e az adott előfizetői hozzáférési ponton elérhető sávszélességet, illetve azt, hogy amennyiben e sávszélesség nem éri el a szerződésben meghatározott értéket, lehetőséget biztosítanak-e a ténylegesen elérhető sávszélességnek megfelelő díjcsomagra való áttérésre (H4). A vizsgálat megállapította, hogy a szolgáltatók döntő többsége kellő gondossággal jár el a szerződés megkötése során, illetve biztosítja az előfizetők számára a fenti visszalépési 16

17 lehetőséget, ugyanakkor az egyik legnagyobb előfizetői létszámmal rendelkező szolgáltató a Magyar Telekom e visszalépési lehetőséget nem biztosítja. Rosszabb a helyzet a jogszabályban meghatározott, a garantált le-és feltöltési sebesség méréséhez kapcsolódó követelmények betartásával kapcsolatban (H8). Az ellenőrzés eredményei azt mutatják, hogy bár a szolgáltatók a szükséges méréseket elvégzik, azonban ezt nem megfelelően dokumentálják, így a minőséggel kapcsolatos problémák esetén a mérési eredmények hiteles visszakereshetősége, a mérések igazolása nem minden esetben biztosítható (IV.19. diagram) Egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó feladatok A hatóság jogszabályi kötelezettség alapján rendszeresen ellenőrzi az egyetemes elektronikus szolgáltatókat terhelő kötelezettségek teljesítését (H2). Az évről évre végzett ellenőrzések rendre megállapítják, hogy a kötelezettségeknek a szolgáltatók eleget tesznek. A vizsgálatok eredményei is előre jelzik, hogy valójában az egyetemes szolgáltatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek nem jelentenek a szolgáltatók számára olyan terhet, melyet ne tudnának könnyen teljesíteni, illetve az előírt minőségi követelmények lényegében megegyeznek az Elektronikus hírközlési egyéb szolgáltatásokra vonatkozó el szolgáltatás várásokkal. H2 H6 H7 H9 H10 Egyetemes szolgáltatás Földrajzi számok felhasználása ÁSZF módosítás Előfizetői panaszok nyilvántartása A műsorterjesztők és műsorszolgáltatók közötti kapcsolat elemzése I.7. ábra Az azonosítók korlátos állami erőforrások, így használatuk egyrészt szigo- rú szabályokhoz, másrészt díjfizetéshez kötött. Az azonosítók használatához másik oldalról olyan, az előfizetők és a piac szempontjából is jelentős jogosultságok kötődnek, mint a számhordozhatóság; a számhordozhatóságnak pedig feltétele a Központi Referencia Adatbázisban szereplő adatok hitelessége. A hatóság 100 szolgáltató vonatkozásában ellenőrizte a számhasználattal kapcsolatos kötemeg jogsértést, melyek abból a kény- lezettségek betartását (H6), és 27 esetben állapított szerhelyzetből adódtak, hogy egyes jelentős piaci erejű szolgáltatók a jogosult szolgáltatók piacra lépését azzal próbálták megakadályozni, hogy az azok előfizetőihez irányuló hívások végződtetésére megkövetelték a közvetlen összekapcsolást. E helyzet megoldása érdekében a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókkal közvetlen összekapcsolt hálózattal rendelkező szolgáltatók jogtalanul adtak át számokat más, az adott szolgáltatóval közvetlenül össze nem kapcsolódott szolgáltatóknak. A felhívást nem teljesítő szolgáltatókkal kapcsolatban a piacfelügyeleti eljárások 2009-ben fejeződnek be. A korábbi évek során, az általános szerződési feltételek módosításának vizsgálata keretében számos szolgáltató nyilatkozott úgy, hogy módosítást az adott évben nem végzett. Ezért 2008-ban a hatóság külön feladat keretében ellenőrizte a több mint egy éve módosítást nem végző szolgáltatók tevékenységét (H7), és megállapította, hogy az ellenőrzött 47 szolgáltató közül, mindössze 8 (17%) tartotta be minden szempontból a jogszabályban előírt kötelezettségeket, és 16 szolgáltató annak ellenére nem módosította általános szerződési feltételeit, hogy maguk a feltételek változtak (IV.18. diagram). A vizsgálat alá vont szolgáltatói kör jellemzően 5000-nél kevesebb előfizetővel rendelkezik, és jogkövetési fegyelmének hiányosságát jól jellemzi, hogy már az elrendelt adatszolgáltatással kapcsolatban is 17 esetben (36%!) kellett bírságot alkalmazni, 3 szolgáltató esetében ismételten, a vezető tisztségviselő egyidejű szankcionálása mellett. A kötelezettségek betartásának utóellenőrzésére 2009-ben sor kerül, azonban azt figyelembe kell venni, hogy a szeptember 1-jétől módosuló Eht. az általános szerződési feltételek módosításának szabályait fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősítette, így a közzétételre és az előfizetők értesítésére vonatkozó szabályok be- 17

18 tartásának ellenőrzése a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe került. Az előfizetői igények érvényesítése, valamint a szolgáltatókhoz benyújtott, az 1000 előfizető- re jutó panaszok kimutatásának vezetése érdekében elengedhetetlen, hogy a szolgáltatók a jogszabályban előírt minősítés alapján megfelelő nyilvántartást vezessenek az előfizetői panaszokról. Az ezzel kapcsolatos ellenőrzés (H9: 54 szolgáltató 62 szolgáltatása) 24%-os jogsértési arányt tárt fel. A kiadott felhívások utóellenőrzése folyamatban van. A Dtv. 8 -nek a vélemények sokszínűségét biztosító rendelkezései érvényesülésének biztosí- tása érdekében a hatóság vizsgálta a bárki számára elérhető nyilvános adatok alapján a műsorterjesztő szolgáltatók és a műsorszolgáltatók tulajdonosi viszonyait, a műsorterjesztő szolgáltatók általános szerződési feltételeiben foglalt egyes díjcsomagoknál elemezte a 25%- os tulajdonosi arányt, és az ehhez kapcsolódó irányítási jogviszony meglétét. Monitoring rendszer keretében az általános szerződési feltételek (az abban szereplő díjcsomagok öszszetételének) változása folyamatos ellenőrzésével biztosítható, hogy a hatóság részére naprakész információk álljanak rendelkezésre, és szükség esetén a 25%-os határ meghaladásakor a szükséges intézkedések megtehetők legyenek. Az elemzés eredményeként megállapítható, hogy a jelenlegi tulajdonosi, érdekeltségi szerkezet alapján a hatóságnak kiemelten kell kezelnie, és folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a UPC - Liberty médiacsoport közötti kapcsolatot Terven kívül, hivatalból végzett piacfelügyeleti tevékenység A hatóság a piacfelügyeleti terven kívül is folytat piacfelügyeleti tevékenységet, akár saját döntése, akár bejelentés, akár más hatóság vagy állami szervezet kezdeményezésére. A TK1 feladat keretében az ügyészség, valamint az Állampolgári Jogok Országgyűlési Bizto- felmerült kérdésben, a könnyen megjegyezhető sának kezdeményezésére a hatóság vizsgálta az Invitel Zrt. és az Invitel Telekommunikációs Kft. előfizetői szerződéseit és szerződéskötési eljárását, illetve külön vizsgálatot indított (TK3) a szóban kötött szerződésekkel kapcsolatos szolgáltatói gyakorlattal kapcsolatban. Mindkét eljárás jogsértést tárt fel, és az Invitel Zrt. jogsértő egyedi előfizetői szerződései miatt bírságot szabott ki a hatóság. A Tanács előtt jogvitás eljárás keretében számok használatával kapcsolatban a hatóság vizsgálta, hogy eltérően kezelik-e ezen számokat a telefonszolgáltatók, és alkalmaznak-e jogsértő szerződési feltételeket e vonatkozásban (TK2). Az ellenőrzés nem tárt fel olyan elsősorban a számhordozhatósággal kapcsolatos jogsértést, mely további hatósági intézkedést igényelne. A Dtv. a meghatározó jelentőségűnek minősülő műsorterjesztő szolgáltatókat 9 speciális kötelezettségekkel terheli. A TK5 feladat keretében a hatóság 6 szolgáltatót azonosított meghatározóként, és 3 esetében állapította meg, hogy nem hozta nyilvánosságra a jogszabályban meghatározott tartalmú szerződési feltételeit Utóellenőrzések A hatóság 2007-ben ellenőrizte a műholdas műsorterjesztők (UPC, DIGI), valamint a Magyar Telekom IPTV szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeit és megkötött egyedi előfizetői szerződéseit, és tekintettel a feltárt jogsértésekre, mindhárom szolgáltatót felhívta a szerződések módosítására. Az utóellenőrzés (U1) megállapította, hogy egyik szolgáltató sem tett eleget a felhívásokban foglaltaknak teljes körűen, ezért mindhármat bírsággal sújtotta a hatóság, összesen 29 millió Ft összegben. A szankciót megállapító határozatokban 8 A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló évi LXXIV. törvény (2) Médiapolitikai szempontból meghatározó jelentőségűnek minősül a műsorterjesztő (a továbbiakban: meghatározó műsorterjesztő), ha a) előfizetőinek száma meghaladja a százezer főt, vagy b) ingyenesen hozzáférhető műsorterjesztés esetén vételkörzete a Magyar Köztársaság lakosságának több mint egyharmadára kiterjed és a műsorterjesztő vagy azzal irányítási viszonyban álló szolgáltató vagy vállalkozás a Magyar Köztársaság területén végzett műsorterjesztésből vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásból származó árbevétele meghaladja az évi 1000 millió forintot. 18

19 megszabott újabb határidő 2009-ben telik le, ezt követően újabb utóellenőrzésre kerül sor. A szolgáltatás megfelelőségének mérésére, annak dokumentálására és közzétételére vonat- párhuzamosan végzett, a 2007-ben a földrajzi számok megfelelő használatákozó utóellenőrzés során (U2) összesen 25 szolgáltatót ellenőrzött a hatóság, és 7 esetben állapította meg, hogy a 2007-ben kiadott felhívások ellenére továbbra is fennállnak alapvetően adminisztrációs hiányosságok. A kötelezett szolgáltatókat 2009-ben ismét ellenőrzi a hatóság. A H6 feladattal ra felhívott szolgáltatókra kiterjedő utóellenőrzés egy szolgáltató esetében állapított meg jogsértést (etel Kft.). A vele szemben a jogsértő módon átadott számok miatt indított piacfelügyeleti eljárás folyamatban van. A 2007-ben az általános szerződési feltételek módosításához kapcsolódó kötelezettségek megsértése miatt felhívott 49 szolgáltatót ellenőrizte a hatóság és 19 esetben állapította meg, hogy a szolgáltató eljárása minden szempontból megfelelő (U4). A többi szolgáltató vagy bírságot, vagy ismételten bírságot kapott, a vezető tisztségviselő szankcionálása mellett. A évi ellenőrzésnél a H7-eshez hasonlóan figyelembe kell venni, hogy a szeptember 1-jétől módosuló Eht. Utóellenőrzés az általános szerződési feltételek módosításának szabályait fogyasz- DTH és IPTV U1 tóvédelmi rendelkezéseknek minő- előfizetői szerződés sítette, így a közzétételre és az Minőség mérésének előfizetők értesítésére vonatkozó U2 ellenőrzése szabályok betartásának ellenőrzése a fogyasztóvédelmi hatóság hatás- Földrajzi szám U3 körébe került. felhasználása A berendezések piacfelügyelete ÁSZF U4 (BEP) során a hatóság a nem meg- módosítás felelőnek talált berendezések ese- Berendezés tében vagy kötelezi a berendezés U5 piacfelügyelet gyártóját, hogy termékét tegye a követelményeknek, jogszabályi I.8. ábra előírásoknak megfelelővé, vagy megtiltja annak forgalomba hozatalát és forgalmazását, valamint elrendeli a piacról történő kivonását. A jogsértés esetén indítandó piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésben a hatóság a fentiek mellett arra is kötelezi a jogsértőt, hogy igazolja megfelelő, hiteles dokumentumokkal, hogy a kötelezettségének eleget tett (a berendezést a piacról kivonta). Így utóellenőrzésre csak azokban az esetekben van szükség, amikor az igazolásokat a kötelezettek a határozatokban megszabott határidőben nem nyújtják be. Utóellenőrzés keretében a hatóság 17 határozat végrehajtását ellenőrizte. Három esetben állapított meg jogsértést a hatóság, két piacfelügyeleti eljárás folyamatban van; a lezárult eljárás eredményeként pedig a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-t 15 millió Ft bírsággal sújtotta. 7. Postai szolgáltatások piacfelügyelete Az egyetemes postai szolgáltatások minősége (P1) az előző évekhez képest javult, az aka- dálymentes hozzáféréssel nem rendelkező állandó postai szolgáltatóhelyek, levélgyűjtő szekrények és külterületi támpontok számában, valamint a nem megfelelő bedobó nyílású levélgyűjtő szekrények számában is csökkenés történt évben. A Magyar Posta Zrt. a évi beszámolójában foglaltak alapján a szolgáltatás minőségi mutatóira vonatkozó előírt értékeket teljesítette. 19

20 P1 P2 P3 P4 P5 P6 P7 Postai szolgáltatás Egyetemes szolgáltatás Igénybevevői elégedettség Bejelentett szolgáltatók ellenőrzése Ügyfélszolgálat, panaszkezelés Nem bejelentett szolgáltatók ellenőrzése Tértivevényes küldemények Levélgyűjtőszekrények I.9. ábra Ugyanakkor nem teljesítette a nehezen megközelíthető levélszekrényekre és állandó szolgáltatóhelyekre, valamint a várakozási időre vonatkozó előírásokat, bár ezek mértéke jelentősen javult az előző évekhez képest. A Magyar Posta Zrt., mint kijelölt egyetemes postai szolgáltató hálózatkorszerűsítési programja keretében második félévében megkezdte egyes állandó postai szolgáltató helyei üzemeltetési feladatainak szerződéses jogviszony keretében történő vállalkozásba adását. Az ún. Posta Partner Program végrehajtására irányuló ellenőrzés (P2) megállapításai szerint a Posta partnerek alapvetően teljesítik az előírt követelményeket. A bejelentett postai szolgáltatókat évről évre ellenőrzi a hatóság, abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az ágazati jogszabályokban és általános szerződési feltételeikben foglalt követelményeknek. A P3 vizsgálat során az ellenőrzött 13 szolgáltató közül 7 esetében tapasztalt jogsértést a hatóság, és felhívta ezen szolgáltatókat a jogkövető magatartásra. A nem egyetemes szolgáltatók ügyfélszolgálati és panaszkezelési tevékenységével kapcsolatban nem tárt fel jogsértést az ellenőrzés (P4). A postai piacon csak olyan szolgáltatók működhetnek, melyek a hatóságnál bejelentették szolgáltatásukat. A P5 vizsgálat során a társhatósági nyilvántartások (APEH, KSH) alapján a hatóság 137 olyan szolgáltatót ellenőrzött, melyek a postai tevékenységre utaló TEOR számon adóbefizetést teljesítettek. Az ellenőrzés eredményeként 7 szolgáltató jelentkezett be a hatósághoz. A tértivevényes küldemények kezelésére (P6), és a levélszekrények telepítésére (P7) vonatkozó ellenőrzések olyan jogsértést nem tártak fel, mely piacfelügyeleti eljárás megindítását indokolta volna. 9. Berendezések piacfelügyelete Berendezés A hatóság a berendezések ellenőrzé piacfelügyelet sét hat részfeladat (BEP1-6) keretében, két típus szerinti bontásban [EMC Bejelentett BEP1 rádióberendezések (nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések) és végberen- BEP2 Internetes forgalmazás dezések] szerinti bontásban, az értékesítési módok, illetve a forgalmazók piaci helyzetének figyelembevételével BEP3 Nagy gyártók ellenőrzése végezte. BEP4 Hírközlő végberendezések Az összefoglaló adatok szerint a be- rendezések forgalomba hozatalának ellenőrzése (BEP) során a 254 vizsgált BEP5 Rádióberendezések berendezés 19%-a, azaz összesen 48 berendezés esetében állapított meg a BEP6 EMC berendezések hatóság nem megfelelőséget. Az ellenőrzések során a hatóság a bejelen- I.10. ábra 20