A különadók és a minimálbér hatásai az élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására

Átírás

1 FÓRIÁN ZOLTÁN Üzletág igazgató Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Agrár Európa Kft. A különadók és a minimálbér hatásai az élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására 1024 Budapest, Fillér u. 10/b. Budapest, november 6.

2 Milyen mértékben érintett az iparág és hogyan hat a foglalkoztatásra? 2010, 2011, 2012 Tartalom 1. Vizsgált adók 2. Módszertan, eredmények 2.1. Bankadó 2.2. Ágazati különadók 2.3. NETA 3. Minimálbér 4. Következtetések Az élelmiszeripar helyzetének legrövidebb összegzése az, hogy nem tesz lehetővé fenntartható fejlődési pályán maradást. Az erőforrások felélése folyik. (2012: 5%, 2013 jan-aug -3%)

3 1. A vizsgálat köre Energiaadó; Kiskereskedelmi adó; Ágazati különadók évi XCIV. tv. Távközlési adó; Sávosan progresszív (2010, 2011, 2012) Bankadó; Népegészségügyi termékadó

4 2. Módszertan, eredmények Szükségszerűen leegyszerűsítésekkel kell élnünk. Számításainkat alapját egyik oldalról a különadók költségvetési bevételei, másik oldalról az élelmiszeripar vállalkozások pénzügyi adatai képezik. Alapvető feltételezésünk, hogy a különadók továbbhárítása igen magas arányú.

5 2.1. Bankadó 1. Az élelmiszeripar hitelek aránya az összes vállalati hitelben jól meghatározható; 2. MNB: A bankok a háztartásokra 80-90, a vállalatokra százalékban hárították át a tranzakciós illetéket; 3. A betéti oldallal az élelmiszeripar alacsony érintettsége miatt nem foglalkoztunk; 4. Az élelmiszeripar hitelállományának aránya az elmúlt három évben 2,3-2,4 % volt az összes hitelekből; 5. A bankok által befizetett különadókból ezek alapján 10,6 Mrd Ft. hárult át az élelmiszeriparra. Az élelmiszeriparra hárult összeg, millió Ft összeg bankadók arány 100% 95% ,0 2, , , ,5 2, , , ,6 2, , , , ,1 Forrás: Agrár Európa Kft. kalkuláció 6. Ebből a kötelezettségállományok alapján képeztünk szakágazati szintű számokat húsipar, növényolajgyártás az élen 2011: adózott eredmény 15,6%-a 7. Az élelmiszeripar másik finanszírozója, a szállító kevésbé tudja áthárítani bankadóból adódó költségeit, de nem kétséges, hogy a vevői oldallal együtt, onnan voltak terhek.

6 2.2. Ágazati különadók I. Kiskereskedelmi: két irányú áthárítás, arányukra az árviszonyból következtettünk: 70-30; 40-60; A számítás alapja az élelmiszer aránya a kiskereskedelmi forgalomban (35,4-38,4%) További két korrekciós tényező: feldolgozott élelmiszerek aránya (fogyasztói kosár: 66:33), import (30) Az élelmiszerekre jutó adó, millió Ft bolti kiskereskedelem adója arány 35,4 36,2 38,4 élelmiszerre jutó , , ,7 millió Ft , , ,4 Összesen ,9 millió Ft , , ,9 Összesen ,0 millió Ft , , ,0 Összesen ,6 Forrás: Agrár Európa Kft. számítás Szakágazati bontás forgalom alapján: hús, baromfi, tej

7 2.2. Ágazati különadók II. Távközlési: áthárítás a mobiloknál 100 % feletti Kalkuláció a GDP-hez való hozzájárulás (1,9-2,1%) és a távközlési piac szerkezete alapján (a lakossági: üzleti: köz+nonprofit szféra aránya: 62:35:3 %) A távközlési különadó élelmiszeriparra áthárított értéke (millió Ft) távközlési különadó , , ,1 35 % üzleti arány , , ,3 2% élelmiszeripari arány 459,3 501,0 518,2 Forrás: Agrár Európa Kft. számítás 1478,5 mft

8 2.2. Ágazati különadók III. Energiaellátók: az ipar az összes energia-felhasználásból %-kal részesedik Az iparon belül az élelmiszeriparra termelési érték alapján osztottuk le (10% KSH). Az energiaellátók adójának hatása az élelmiszeriparra, millió Ft energiaellátók , , ,2 ipar aránya 37% , , ,5 élelmiszeripar 10% 1 703, , ,4 Forrás: Agrár Európa Kft. számítás 5926,1 mft Szakágazati bontás anyag-jellegű ráfordítások alapján Állati termékek ismét a dobogón

9 2.3. NETA Csak az élelmiszeriparból származó bevételek Érintettek: édesipar, alkoholmentes italgyártók, ételízesítők gyártói, ízesített sör, valamint alkoholos frissítők forgalmazói, gyümölcsízgyártók évtől e termékadóból származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. NETA befizetések, 2011 Üdítőital 18% Előre csomagolt cukrozott készítmények 64% Befizetések arányai Sós snack 18% Sűrítmény, koncentrátum, vagy szörp formában értékesített üdítőital 0% Cukrozott kakópor 2% Ételízesítő 14% Energiaital 4% Más üdítőital 12% Ízesített sör és alkoholos frissítő 1% Gyümölcsíz 1% Előrecsomagolt cukrozott készítmény 49% Ételízesítő 16% Energiaital 1% Forrás: NAV A NETA-bevételek alakulása, millió Ft Népegészségügyi termékadó Forrás. KSH, Költségevetési Felelősségi Intézet

10 3. Minimálbér I és 2013 között Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek az OECD 34 tagországa közül, összesen 9,89 százalékkal. NGM tól kompenzáció (10 MFt utólag) - legtöbb elemében azonos a többi EU tagéval (ahol van!) óta garantált szakmai bérminimumok - Német példa: jogi kiskapuk az órabérminimum nélküli ágazatokban - rabszolgaság -Módszertani problémák az emelés hatásánál, ellentétes nemzetközi vizsgálati eredmények -2001: 57%- os emelés: 3-4 %-os foglalkoztatás-csökkenés A minimálbér és a garantált bérminimum alakulása, Ft, ,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A minimálbér emelkedésének üteme, % előző év = ,2 33,5 19,4 16,7 18,9 17,2 15,4 12,5 16,2 13,3 14, ,9 6,0 25, , ,6 5,3 3,6 4, ,1 2,8 19, ,4

11 140, , Minimálbér II. 100,0 80,0 60,0 40, ,0 A minimálbér (Ft) és az alkalmazotti létszám (ezer fő) A nem teljesítmény alapú bérezés foglalkoztatás és versenyképesség torzító; 0, Az élelmiszeriparban jelentős a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, annak emelése közvetlenül hat a bérköltségek növekedésére. - A minimálbér és annak évről-évre történő emelése nem önmagában oka az élelmiszeripari foglalkoztatottak száma csökkenésének, de erősíti azokat a hatásokat, amelyek a termelési költségek racionalizálása irányában hatnak. - Azok a körülmények, amelyek az élelmiszeripari vállalkozásokat tevékenységük folyamatos racionalizálására kényszerítik, az emelkedő minimálbér nélkül is csökkenő foglalkoztatotti számot eredményeztek volna. -A minimálbér-emelés nem is elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti bérekkel rendelkező rétegek keresetére.

12 4. Következtetések I. - Az élelmiszeriparra háruló különadók költséghatásai erősítették a többi költség- és gazdálkodást nehezítő tényező hatását. -Gyenge láncszem: Érdekérvényesítő képességének gyengesége miatt az élelmiszeripar e költségemelkedéseit nem tudja továbbhárítani sem a vevőire, sem a beszállítóira. A különadók számított hatása az élelmiszeriparban, millió Ft Összesen bank 4 202, , , ,2 kiskereskedelmi 3 993, , , ,6 távközlési 459,3 501,0 518, ,5 energiellátók 1 703, , , ,1 NETA , , ,3 Összesen , , , ,7 Forrás: Agrár Európa Kft. %

13 4. Következtetések II. A vizsgált különadók élelmiszeripari költséghatása 2011, millió Ft Bankadók Kiskeradó Távközlési adó Energiaadó NETA Összesen Édesség gyártása 214,0 519,6 26,0 112, , ,2 Húsfeldolgozás, -tartósítás 425, ,1 59,8 267, ,1 Üdítőital, ásványvíz gyártása 207,9 591,9 29,6 122,5 720, ,2 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 273,4 907,2 45,3 207, ,4 Tejtermék gyártása 293,4 738,8 36,9 166, ,7 Olaj gyártása 355,7 666,3 33,3 161, ,9 Haszonállat-eledel gyártása 210,8 625,5 31,3 143, ,0 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás 310,4 475,9 23,8 106,7 916,7 Dohánytermék gyártása 197,6 569,9 28,5 33,8 829,8 Kenyér; friss pékáru gyártása 152,7 521,4 26,1 98,8 798,9 Szőlőbor termelése 301,8 313,7 15,7 68,1 699,3 Fűszer, ételízesítő gyártása 50,7 101,4 5,1 21,4 458,4 637,0 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 174,2 365,0 18,2 77,4 634,9 Malomipari termék gyártása 137,0 385,5 19,3 86,7 628,5 Keményítő, keményítőtermék gyártása 101,3 350,7 17,5 67,6 537,1 Sörgyártás 138,0 300,0 15,0 40,3 493,3 Hobbiállat-eledel gyártása 179,6 240,7 12,0 51,7 484,1 Készétel gyártása+homogenizált, diétás étel gyártása 144,5 207,0 10,3 42,9 404,7 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 86,3 188,1 9,4 45,8 329,6 Cukorgyártás 73,8 183,2 9,2 46,1 312,3 Tartósított lisztes áru gyártása 70,4 157,0 7,8 28,6 263,8 Tésztafélék gyártása 66,9 132,9 6,6 28,0 234,4 Desztillált szeszes ital gyártása 64,1 142,3 7,1 19,8 233,3 M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása 17,9 52,0 2,6 10,5 83,0 Burgonyafeldolgozás, -tartósítás 11,1 40,8 2,0 8,8 62,7 Jégkrém gyártása 7,7 17,2 0,9 3,2 28,9 Tea, kávé feldolgozása 5,0 15,4 0,8 3,4 24,6 Margarin gyártása 4,8 14,9 0,7 4,0 24,5 Halfeldolgozás, -tartósítás 1,5 1,2 0,1 0,3 2,9 Gyümölcsbor termelése 1,3 1,1 0,1 0,3 2,8 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása 0,1 0,1 0,0 0,0 0,2 Malátagyártás 0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 Összesen 4 279, ,6 501, , , ,9

14 4. Következtetések III. Az elmúlt három évben az alkalmazottak létszáma az élelmiszeriparban újabb 2,3 %-kal csökkent. Ebben a különadók hatása kézzel fogható, hiszen 2009 után még növekedett is a létszám. Az újbóli csökkenést szorosan összekapcsolhatjuk a különadók negatív hatásokat erősítő jellegével. Ennek a 3200 alkalmazottnak a leépítésében kulcsszerepet játszottak a különadók. 130,0 125,0 120,0 128,0 126,0 126,0 123,0 123,6 Az alkalmazásban állók száma és az átlagos statisztikai létszám ezer fő 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 118,6 112,9 116,0 105,3 113,0 100,3 107,0 99,7 103,5 96,0 101,3 96,4 97,4 93,9 91,8 95,7 94,

15 20/