INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZAFÜRED
|
|
- Andrea Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZAFÜRED 2008
2 IVS, Tiszafüred KONCEPT 2000 BT. DR. SZABÓ ATTILA MŰSZAKI RÉSZEK, TÉRKÉPEK ART-VITAL KFT. VÉGH JÓZSEF AZ ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL KÖZREMŰKÖDŐK: SZŰCS ISTVÁN ALPOLGÁRMESTER MAGYAR ÉVA PÁLYÁZATI REFERENS SZŰCS GÁBOR PROJEKT IRODA Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
3 IVS, Tiszafüred TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉS HÁLÓZATBAN A VÁROS HELYZETE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN VÁROS FUNKCIÓI, FELADATAI VÁROS FUNKCIÓELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE TISZAFÜREDI KISTÉRSÉG ÉS A VÁROS VONZÁSKÖRZETE A VÁROSI DINAMIKA ELEMZÉSE VÁROS TÍPUSA A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAPJÁN VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS GAZDASÁG Vállalkozások helyzetének elemzése Turizmus Elérhetőség TÁRSADALOM Demográfiai jellemzők Iskolázottság Foglalkoztatottság Gazdasági aktivitás KÖRNYEZET Természeti és épített környezet Lakásállomány, közművek Települési infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közműhálózat Elektromos hálózat és térvilágítás Hírközlési hálózat KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Egészségügyi ellátás Közigazgatás Oktatási intézmények Kulturális intézmények Egyéb Közszolgáltatók A hátrányos helyzet igazolását szolgáló indikátorok összefoglalása VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSE TELEPÜLÉS SZERKEZET, VÁROSRÉSZEK VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK SWOT ANALÍZIS (VÁROS) VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÁROS JÖVŐKÉPE TISZAFÜRED- HÁROM SZINTŰ- STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA Illeszkedés, összhang a település fejlesztési koncepcióval, tervvel Célrendszer koherenciája Környezeti állapot AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE...75 Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
4 IVS, Tiszafüred 6.1. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE AKCIÓTERÜLETEK LEÍRÁSA (CÉLKAPCSOLAT, FUNKCIÓK, TEVÉKENYSÉGEK) HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS AKCIÓTERÜLETEK PÉNZÜGYI TERVE AKCIÓTERÜLETEK FEJLESZTÉSI SORRENDJE STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA INGATLAN GAZDÁLKODÁSI TERV NEM FEJLESZTÉS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK PARTNERSÉG A városfejlesztési akcióprogram lakossági véleményezése Módszertan A minta jellemzői Problémakatalógus A tervezett beavatkozások értékelése További fejlesztési javaslatok Következtetések Stratégia megvalósításában közreműködő csoportok azonosítása Lakosság, magánszféra, közszféra együttműködése VÁROSFEJLESZTÉSI SZERVEZET TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ A városfejlesztéshez kapcsolódó vállalkozói projektek Energiafűz ültetvények telepítése Biogáz üzem kialakítása Téglagyár Horgászfalu kialakítása Tiszaörvényen MONITORING FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK melléklet: Városi funkciók táblázat melléklet: Megvalósult projektek melléklet: Felhasznált adatok igazolása melléklet: Hátrányos helyzetű gyerekek száma melléklet: Ingatlangazdálkodási terv melléklet: Partnerség/Lakosság felmérés kérdőív melléklet: Társadalmasítás/Partnerség dokumentumai Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
5 IVS, Tiszafüred 1. Vezetői összefoglaló Helyzetelemezés: Tiszafüred funkcióhiányos kisváros, az Észak- Alföldi Stratégiában dinamizálható térségi központként meghatározott település. A város gazdasági élete 1990 előtti évtizedekben ipari-agrár meghatározottságú volt. A rendszerváltás után az itt lévő ipari üzemek beszüntették a termelést, az agrárrumban pedig jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. Nagyrészt ennek a folyamatnak a hatásaként a város lakosságszáma az utolsó nyolc évben stagnált, majd csökkent. Helyi természeti adottságoknak köszönhetően a város turisztikai potenciálja az elmúlt 15 évben jelentősen növekedett. A Tisza-tóra épített szabadidős és horgász turizmus fellendülése jelentős lehetőséghez jutatja a várost és lakosságát. Részben ez a gazdasági ágazat segített a városnak enyhíteni - az ipari üzemek kivonulásával- a foglalkoztatásban keletkező feszültségeket. Városrészek: Tiszafüred egyközpontú kisváros, új alközpontokra nincs igény, kiépítésük nem indokolt. A városrészek felosztását funkciók alapján végeztük el. I. városrész: Üdülőövezet (turizmus) II. városrész: Tiszafüred (lakóövezet) III. városrész: Ipari területek (Gazdaság/ipar) Problémák, hiányosságok a városrészekben: I. városrész: Tiszafüred húzó iparága a turizmus. A jelenleginél nagyobb turista forgalmat csak úgy tud elérni a város, ha fejleszti turisztikai infrastruktúráját, szolgáltatásait. A jelenlegi szabad strand eszközparkjával nem tud minőségi szolgáltatást nyújtani, kicsi a kapacitása. A panzió/szálloda kínálatot növelni kell a városrészben, az esős napokban kevés az alternatív turista program. Az úthálózat, járda, belvíz rendszer nem megfelelő. II. Az elmúlt tíz évben a városban csak egy darab számottevő több mint százmillió forint értékű - ingatlan fejlesztés volt, a település jelentős ingatlanfejlesztései lemaradást görget maga előtt. A közszolgáltatások pl. önkormányzat épületei elavultak korszerűtlenek, egyéb közösségi intézmények pl. piac korszerűtlen, a város új központi tengelyében van. A városnak nincs rendezett, kiépített városközpontja, parkokat, köztereket fel kell újítani. Az útfejlesztés ellenére még mindig jelentős a poros, vagy leromlott állapotú utak aránya a városban. A belvíz elvezetése nem megoldott. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
6 IVS, Tiszafüred III. Az ipari városrész ingatlanjainak döntő része barnamezős iparai terület, magán tulajdonnal. A felhagyott termelés következményeképpen a területek általános állapota évről-évre romlik. A városi tulajdonban lévő cca. 8 hektáros ipari területek közé ékelt ipari célra kijelölt terület hasznosítását nehezíti a romló úthálózat és közmű infrastruktúra hiányosságai, a romló állapotú környezet. Antiszegregációs terv : Az antiszegregációs terv első lépcsőjeként beindításra kerül az Esély a munkára program, amely a problémák feltárására, a foglalkoztatás képzettségi feltételeinek megteremtésére koncentrál. (lásd. humánerőforrás fejlesztés). A város gazdasági életének dinamizálása, a foglalkoztatási színvonal emelése az IVS célkitűzési, programjai között szerepel, ez garantálja közép és hosszabb távon a hátrányos helyzetű családok számának csökkentését. Jövőkép, városfejlesztési célok: Tiszafüred város, a település arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, a szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, közigazgatás, oktatás, szabadidős kikapcsolódási lehetőségek, szociális intézmények) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a Tisza-tó térségének elismert, megkerülhetetlen kisvárosa-központja valamint kiemelt turista célpontja- üdülő központja, fővárosa - kíván lenni, amely dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó település. ÁTFOGÓ CÉL: Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása Indikátor INDIKÁTOR JELENLEGI ÉRTÉK 2006 CÉL- ÉRTÉK 2015 CÉL- ÉRTÉK 2026 Városi lakosságszám fő 1% növekedés 5% növekedés Munkanélküliek száma 723 fő 30% csökkentés 50% csökkentés Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
7 IVS, Tiszafüred Akcióterületek/Fejlesztések: I, sz. akció terület: 1. sz. városrész Üdülő terület TURISZTIKAI VONZEREJÉT ERŐSÍTŐ, KOMPLEX FEJLESZTÉSEK. (Tisza-tavi partszakasz és üdülőterület fejlesztése, termálfürdő rekonstrukció) II, sz. akció terület: 2. sz. városrész/centrum:, RENDEZETT KÖZINTÉZMÉNYEK ÚJ VÁROSKÖZPONT (A városközpont revitalizációja a meglévő épületek rekonstrukciójával és a közterületek rehabilitációjával, valamint az átmenő gépjárműforgalom elterelésével) III, sz. akció terület: 2. sz. városrész: VÁROSKÉP JAVÍTÁSA (KÖZTEREK, KÖZÖSSÉGI SZABADTÉRI LÉTESÍTMÉNYEK) A 33-AS FŐKÖZLEKEDÉSI ÚT ARCULATI RENDEZÉSE IV, sz. akció terület: 3. sz. városrész I. ÜTEM IPARI KÖRNYEZET TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE (ÖNKORMÁNYZATI IPARI TERÜLET BÉRBEADÁSA, KÖZMŰHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE) Humánerőforrás fejlesztés: PROGRAMOK Esti általános-iskola felnőtteknek Új helyi szakképzések kialakítása: pl. kertész, házvezetőnő, turista szállásadó és a letelepedő ipari üzemek igényei szerint. Informatikai oktatás/ módszertani reform, nyelvoktatás fejlesztése az eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával az oktatásban. Adózási, marketing, kereskedelmi, adómorál információk képzés szállásadók részére. A programok csökkentik a városban a szegregációt, azaz növelik a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási esélyeit, a munkaerő piacon pedig a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
8 IVS, Tiszafüred Pénzügyi terv és ütemezés: Millió Ft Akcióterület Becsült Önkormányzat Magántőke összköltség I. Akcióterület: Üdülőterület 2, Akcióterület: Tiszafüred városközpont 3, Akcióterület: Tiszafüred 33-as út és környezete 4, Fejlesztés: Ipari terület közművesítés 5, Humánerőforrás fejlesztés, , , (minden akcióterületet érint) ÖSSZESEN: 4417, ,196 Saját tőke 10% (átlagos érték) - 280,8 - XXX- jelentős (milliárd) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt) Akcióterület Első ütem Második ütem Harmadik ütem I. Akcióterület: Üdülőterület X XX XX 2, Akcióterület: Tiszafüred XXX XX X centrum 3, Akcióterület: Tiszafüred - XX X 3, Fejlesztés: Ipari területek - X X rehabilitációja 4, Humánerőforrás fejlesztés, (minden akció területet érint) X X X Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
9 IVS, Tiszafüred Városfejlesztési szervezet: Önkormányzaton belül alakul, 6 fővel az ingatlanfejlesztési csoport. Munkaköri funkciók/fő: 1, vezető, 2, gazdasági vezető, 3, műszaki/ingatlanfejlesztés, 4, pénzügy/adminisztráció. 5, pályázat/monitoring, esélyegyenlőség, 6, környezetvédelem. Partnerség: Az IVS-ben szereplő fejlesztések, célok kialakításába bevontuk az érintett célcsoportokat: 1, Lakossági fórum. 2, Érintett helyi Kkv-kal, befektetőkkel egyeztetések. 3, Kistérség településeivel érdekegyeztetés. 4. Kétoldalú befektetői tárgyalások. 5. Kisebbségi önkormányzattal egyeztetés. 6. szakmai egyeztetések. Hatások: A tervezett fejlesztések hatására a város gazdasága fejlődésnek indul, a munkanélküliek aránya várhatóan 30%-kal csökken 2015-re. A fejlődés húzóágazata a turizmus lesz. A város térségi, Tisza-tavi szerepköre megerősödik. A népességszám csökkenés megáll. A városba látogató turisták száma a program hatására %-kal, a vendégéjszakák száma 100%-kal növekedhet. Mind a három városrészben végrehajtott beruházások hatására a gazdasági fejlődés fenntarthatósága biztosítva lesz. A minőségi városi környezet kialakításával Tiszafüred háta mögött hagyja a régi városi képet, imázst és felépíti új arculatát, betöltve térségi, Tisza-tavi vezető szerepkörét. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
10 IVS, Tiszafüred 2. Város szerepe a település hálózatban 2.1. A város helyzete az Észak- Alföldi településszerkezetben Város fekvése: Tiszafüred az Észak- Alföldi Régióban, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén helyezkedik el. A teleülésen két kétszámjegyű út is keresztül halad: kelet-nyugat irányba a 33-as út, északnyugat-délkelet irányba a 34-es út. A település négy megye találkozási pontjában helyezkedik el: Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Hajdú-Bihar megye öleli körbe a Tisza-tó fővárosát. Közvetlen közigazgatási szomszédjai: Tiszadorogma, Tiszabábolna (BAZ megye), Egyek, Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye), Poroszló, Újlőrincfalva (Heves megye), Tiszaszőlős, Tiszaigar, Újlőrinc, Nagyiván (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Tiszafüred helyzete a régióban: Átlagosnak tekinthető a régióban a kisvárosok száma (13, az országban 77), közülük azonban csak Karcag, Mezőtúr és Jászberény tekinthető teljes értékűnek (az utóbbi hosszú ideig a középvárosok csoportjába tartozott, és csak az elmúlt évtizedben csúszott vissza ebbe a csoportba), míg a többiek (Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Vásárosnamény) csak hiányos értékűnek számítanak. Bizonyos mértékű felülreprezentáltságot mutat a legalsó kategória, a törpevárosok köre, ahol az ország 92 városából 23 a régióban található, közülük 8 teljes értékű (Balmazújváros, Hajdúnánás, Polgár, Kisújszállás, Kunhegyes, Tiszaföldvár, Nagykálló, Tiszavasvári), 15 pedig hiányos értékű (Biharkeresztes, Derecske, Hajdúdorog, Létavértes, Nádudvar, Téglás, Jászapáti, Jászárokszállás, Martfű, Túrkeve, Baktalórántháza, Csenger, Tiszalök, Újfehértó, Záhony). /Forrás: Észak- Alföldi régió stratégiai programja, Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
11 IVS, Tiszafüred Tiszafüred dinamizálható térségi központ: /Forrás: Észak- Alföldi régió stratégiai programja, Tiszafüred város jellemzői: - Funkcióhiányos volt (ipari-agrár) kisváros. - Dinamizálható térségi központ. - Jelentős természeti adottságokkal rendelkező Tisza tavi- turista központ Város funkciói, feladatai A város funkcióit, feladatait- célcsoportok szerint- három fő részre oszthatjuk: 1, Funkció: Városi lakosság, gazdaság és egyéb szervezetek igényeinek való megfelelés 2, Funkció: Kistérség és vonzáskörzet igényeinek való megfelelés 3, Funkció: Turizmus területén horgász, szabadidős, vízi- országosan és részben nemzetközi szinten jelentkező piaci igényeknek való megfelelés A következő pontban megvizsgáljuk, hogy célcsoportok igényeinek hogyan felelnek meg a városi funkciók, illetve feltárjuk a funkció hiányokat. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
12 IVS, Tiszafüred 2.3. Város funkcióellátottságának elemzése Funkcióellátottság vizsgálatát, a következő- igényeket feltáró- adatok felhasználásával végeztük el: (1.sz.melléklet: Kisvárosi funkciók) - Lakossági fórum - Vállalkozói fórum - Lakossági kérdőíves felmérés eredménye - Témában az önkormányzat szakembereivel tartott megbeszélés - Önkormányzat részére készített turisztikai felmérések Kiemelkedő problémák, hiányosságok: - Kisvárosi alap infrastruktúra területén: utak, járdák, belvízrendszer. - Kisvárosi funkciók területen: főtér-városközpont, piac, közintézmények állaga, zöldfelületek, parkok, játszóterek. - Üdülőközpont területen: meglévő szabad strand állapota, kapacitása, turisztikai infrastruktúra és turisztikai attrakciók hiánya. - A lakosság legfontosabb problémája a munkanélküliség, munkahelyek hiánya ( pontban) 2.4. Tiszafüredi Kistérség és a város vonzáskörzete A Tiszafüredi kistérség tizenhárom települést foglal magába, ebből három városi ranggal bír: Tiszafüred, Abádszalók és Kunhegyes. A Tiszafüredi Kistérség települései és elhelyezkedése 1. ábra Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
13 IVS, Tiszafüred Településnév Lakosság száma Településnév Lakosság száma Településnév Lakosság száma Tiszafüred Tiszaszőlős Tiszagyenda Kunhegyes Tiszaroff Tiszaigar 895 Abádszalók Tiszaörs Tomajmonostora 732 Tiszabura Nagyiván Tiszaszentimre Tiszaderzs Forrás: Váti Kht A kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-keleti részén helyezkedik el. Területe 847 km 2, lakónépessége december 31-én fő. Népsűrűsége az országos átlagnak mindössze 46,6%-a (51,4 fő/km 2 ), és az elvándorlás további kedvezőtlen tendenciákat eredményez és 2004 között a kistérség lakónépessége 7%-kal csökkent, arányaiban jobban, mint a megye, vagy akár a régió lakosságának száma. A vándorlási egyenleg évek óta negatív a KSH adatai szerint. Társadalmi és gazdasági szempontból a kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű területei közé tartozik, jellemző az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség. 2. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása a térségben Forrás: Váti Kht Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
14 A Kistérségi Fejlesztési Tanács novemberében alakult meg, legfőbb feladatát a kistérségben felmerülő területfejlesztési igények és lehetőségek összehangolásában jelölte meg. A 13 települést magába foglaló többcélú társulás célja a régió fejlesztési prioritásaival összhangban lévő tartós gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés. Tiszafüred -humán, egészségügy, közigazgatás, kereskedelem, foglalkoztatás- területeken jelentős mikrotérségi vonzáskörzete: (20-21 ezer lakos) Tomajmonostora, Tiszaigar, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszaőrs 2.5. A városi dinamika elemzése A dinamika méréséhez használt mutatók: ( ) Népességszám változás: lassú csökkenés Munkahelyek számának változása: stagnálás Munkanélküliségi ráta: kis mértékű javulás Gazdasági szervezetek számának változása: kis mértékű csökkenés A városhierarchiában bekövetkezett változás: nincs változás, turisztikai szerepkör erősödés. Nappali népesség nagyobb, mint az éjszakai 110% (Forrás: Észak- Alföldi- Stratégia) Múlt Jövő Ipari-agrár Agráripari kisváros kisváros Tisza-tó központ/ kisváros üdülő 3.sz.ábra Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
15 A város között bekövetkezett fejlődése lassú ütemű volt, de határozott elmozdulás történt a kitűzött cél, a turisztikai jövőkép felé. A fejlődést részben a helyi forrás hiány, illetve a nemzetgazdaság fejlődésének megtorpanásai (pl. belföldi turizmus) jelentősen befolyásolták, visszafogták. Tiszafüred funkcióhiányos dinamizálható kisváros a jelenlegi lassú dinamikájú fejlődés, célzott a helyi viszonyok között jelentősnek számító fejlesztésekkel felgyorsítható, a magántőke üzleti aktivitása az egyedi természeti adottságoknak is köszönhetően a befektetési környezet fejlesztésével erősíthető Város típusa a foglalkoztatottság alapján Helyben foglalkoztatott lakosság. 1.sz. táblázat ÖSSZEVONT NEMZETGAZDSÁGI ÁG FOGLALKOZTATOTT FŐ % Mezőgazdaság ,93 Ipar, építőipar ,86 Szolgáltatás ,21 Összesen Forrás: KSH-2001 FOGLALKOZTATÁSI TERÜLETEK % Központi szerepkör (közigazgatási, oktatási, egészségügyi szolgáltatások) 35 Ipari szerepkör 10 Építőipar 15 Agrárszerepkör 5 Közlekedési szerepkör - Üdülési-idegenforgalmi szerepkör 5 Lakófunkció (szolgáltatás, kereskedelem) 30 Összesen 100 Forrás: 2007-es becslés, 2001-es KSH adatok, 2007-es önkormányzati információk alapján. A városban a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei. Ezen kívül, Tiszafüred város szerepe a foglalkoztatás alapján vegyes képet mutat, az üdülésiidegenforgalom foglalkoztatási képessége évről-évre növekszik. A növekedés azonban elsősorban szezonális nyári hónapokat érinti, emiatt az éves átlag adat növekedése gyenge ütemű. Ipari foglalkoztatás nem jelentős. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
16 3. Város szintű helyzetértékelés 3.1. Gazdaság Vállalkozások helyzetének elemzése Tiszafüred az 1980-as évekre számottevő ipari munkahellyel és munkaerő-vonzó potenciállal rendelkező, térszervező centrummá vált. Ez együtt járt Tiszaörvény (1966) és Tiszaszőlős (1976) közigazgatási ellátásának Tiszafüredre történő integrálásával ben Tiszafüredet várossá nyilvánították, így Kócsújfalu, Tiszaörvény és Tiszaszőlős (újra önállóvá válásáig) egyéb belterületként, illetve városrészként szerepel ben Tiszafüred középfokú központi szerepkörre kijelölt besorolást kapott, sőt a nagyközséget érintően, a Tisza II. vízlépcső idegenforgalmi hatásával is számoltak. Ezek egyik következményeként a település központi szerepkörét erősítendő, ipartelepítés is kezdetét vette Tiszafüreden. Az 1960-as évek végén az Alumíniumgyár, az 1970-es években a Magyar Hajó- és Darugyár (a későbbi Ganz-Danubius) majd a Kőbányai Gyógyszerárugyár) épített gyáregységet, telepet Tiszafüreden. Az 1990-es évek társadalmi-gazdasági átalakulásai jelentősen hatottak Tiszafüredre. A nagy munkaerő-foglalkoztató gyárak, üzemek bezártak és mintegy 2000 dolgozó vált munkanélkülivé. A gazdasági fellendülés üteme ezen a területen a várt alatt maradt. Ugyan újabb munkahelyek, vállalkozások kialakultak, de a térség alapvető problémája továbbra is a munkanélküliség maradt. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
17 Gazdasági mutatók Tendencia Regisztrált vállalkozások száma A regisztrált vállalkozások száma 1997-től ig növekedett, majd 2-3 éves stagnálás után 2006-ra db-csökkent. A csökkenés mértéke 5%-7% a legmagasabb évi adathoz képest. Működő vállalkozások száma A regisztrált és működő vállalkozások aránya 60-63% között alakult, között. A működő vállalkozások változása a regisztrált vállalkozások mozgását követte, önkormányzati források szerint sok az alvó vállalkozás a városban. Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 10% feletti részaránnyal rendelkezik a 2005-ös adatok alapján: kereskedelem, szálláshely, szolgáltatás, építőipar. Mezőgazdaság csak 4%. Kiskereskedelmi üzletek száma (humán Üzletek száma 2003-óta stagnál, csökken, 2005-ben 251 db ebből gyógyszertárak nélkül) élelmiszer 39 db, ruházati 28 db. Ebből élelmiszer jellegű ruházati jellegű Vendéglátóhelyek száma 2002-es csökkenés után hat éve közel egy szinten van, 110 db ban. Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma *2006-ban 1306 fő, 1998-hoz képest 50%-kal csökkent. (kereskedelemi és magán szállásadás) Vendégek száma összesen a szálláshelyeken *Vendégek száma 1998 óta nem változott lényegesen fő (kereskedelmi és magán szállásadás) körül alakul. Vendégéjszaka száma összesen (kereskedelmi és magán szállásadás) *1998-tól 2006-ig 70%-kal csökkent, 80 ezer vendégéjszakáról 25 ezerre. Kivetett iparűzési adó Az iparűzési adó volumene öt év alatt 80%-kal - Értékben (ezer Ft) emelkedett, az adófizetők száma pedig 25%-kal. - iparűzési adót fizető vállalkozások száma A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása *- magyarázat a turizmus fejezetben Az önkormányzat adótitokra hivatkozva megtagadta az adatszolgáltatást. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
18 Iparűzési adó 2.sz.táblázat Adatok befizetett adó e Ft adófizetők száma (fő) Forrás: Önkormányzat Turizmus Adottságok A XIX. század végéig a település nevezetes népművészeti központ volt, szűrszabó, nyerges és fazekas mesterek dolgoztak 1 és teremtettek hagyományt a mai napig is fennmaradó művészeteknek. A településen álló, klasszicista stílusú Lipcsey-kúriában 1949-ben nyílt meg a Kiss Pál Múzeum, amely az első falumúzeum volt az országban. A ház régészeti, néprajzi, történeti, természettudományi anyagokat őriz, becses darabja két eredeti Kossuth-levél. A város történetéhez szorosan hozzátartozik a Tisza-tó kialakulása, amely a jövőbeni fejlesztési lehetőségek kitűnő alapját képezi. A tó eredetileg a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszer részeként került kialakításra, mely rendszer fő célja az Alföld vízhiányos területeinek öntözése volt. A tó megvalósítása során a természet csodálatos vízi világot hozott létre annak ellenre, hogy az eredeti tervekben szereplő vízszintnél lényegesen alacsonyabb szint állandósult. A tervezettnél alacsonyabbra duzzasztott vízszintnek köszönhetően egy változó mélységű, vízi növényekkel, másutt cserjékkel, fákkal tarkított, szigetes, zeg-zugos táj alakult ki. A tó rendeltetése átalakult, egyedülálló természeti értéket képvisel. Keleti területe (Tisza-tavi Madárrezervátum) a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan 1999 óta a Világörökség részét képezi. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
19 *Turizmus KSH adatai és a valóság közötti ellentmondások: Feltételezés KSH adatok alapján: A szálláshelyek, vendégéjszakák száma jelentősen csökkent 1998-hoz képest. Pl tól 2006-ig 70%-kal csökkent, 80 ezer vendégéjszakáról 25 ezerre. Csökkenés okai: es ciánszennyeződés hatása - attrakciók kiépülésének elmaradása - szúnyogirtás megoldatlansága - adózás elkerülése (idegenforgalmi adó) - Tiszaszőlős 2003-as kiválása. Következtetés: - KSH adatok alapján mutatott tendencia nem felel meg a valóságnak. - A valós adat ezer vendégéjszaka között lehet, a csökkenés helyett, stagnálás, kis mértékű növekedés feltételezhető közötti időszakban Elérhetőség Tiszafüred az Észak- Alföldi Régióban, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén helyezkedik el. A teleülésen két kétszámjegyű út is keresztül halad: kelet-nyugat irányba a 33-as út, északnyugat-délkelet irányba a 34-es út. A település négy megye találkozási pontjában helyezkedik el: Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Hajdú-Bihar megye öleli körbe a Tisza-tó fővárosát. Közvetlen közigazgatási szomszédjai: Tiszadorogma, Tiszabábolna (BAZ megye), Egyek, Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye), Poroszló, Újlőrincfalva (Heves megye), Tiszaszőlős, Tiszaigar, Újlőrinc, Nagyiván (Jász-Nagykun-Szolnok megye). A város Budapestről megközelíthető az M3-ason, majd Füzesabonytól a 33-as úton, Debrecen felől szintén a 33-ason, Szolnok irányából a 34-es úton. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
20 3.2. Társadalom Demográfiai jellemzők Ha megvizsgáljuk Tiszafüred népességének alakulását az 1870-es évek végétől napjainkig, láthatjuk, hogy egy töretlen növekedési ütem tört meg 1990-ben a politikai, gazdasági rendszerváltással. Az addig virágzó ipari tevékenység, ami a város egyik húzóerejét képzete, nagyon rövid idő alatt összeomlott, ami elindított egy jelentős elvándorlást a településről. Tiszafüred népességének alakulása 1870-től 2005-ig Forrás: KSH,- Népszámlálás 2001 és Jász-Nagykun-Szolnok Megye Statisztikai Évkönyv sz.ábra 2 Az ábrát tanulmányozva két fontos dátumról nem szabad elfelejtkeznünk, mégpedig Tiszaszőlős csatlakozásáról 1984-ben, majd a városról történő leválásáról 2003-ban. Tiszafüred lakosságának száma 1984-ben fő volt, ez Tiszaszőlőssel (2075 fő) együtt összesen lakost jelentett ben fő lakta a várost, ez a létszám 1818 fővel csökkent a következő évben Tiszaszőlős önálló közigazgatásának visszaállítását követően. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
21 Tiszafüred vándorlási különbözetének alakulása Év Különbözet (ki- és bevándorlás) Forrás: KSH, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Statisztikai Évkönyvek Ha megvizsgáljuk a város lakosságának koreloszlását, látható, hogy magas a 60 év feletti lakosok aránya és a 14 év alatti gyermekek száma is közel 20 %. Ezek az értékek éppen a határán mozognak a kedvezőtlen demográfiai helyzet kategóriájának, amikor is az aktív keresőkre jelentős számú eltartott jut. A városban a vándorlási mérleg évek óta negatív a településen, ami azt jelenti, hogy több, sőt egyre több a kivándorló, mint a betelepülő polgár (lásd. 1. táblázat). Az elvándorlás elsősorban nem az idősebb korosztályt érinti, hanem a munkaképes korú népességet, így a településen maradó lakosságra egyre nagyobb terhek hárulnak. Társadalom elemzése útmutató szerint Tendencia Lakónépesség (fő) Tiszaszőlős 2003-ban levált a településről között a népesség csökkent 3-4%-kal. Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya Ábrán feldolgozva x Nyilvántartott álláskeresők száma (2005 előtt 2000 és 2006 között 30-35%-kal csökkent a számuk. regisztrált munkanélküliek) Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
22 Nyilvántartott álláskeresők aránya a 2000 és 2006 között a területi mutató kismértékben munkaképes korú népesség %-ában (Területi csökkent 12,43%-ról 8,59%-ra. A megyei átlagtól mutató néven található) (2005 előtt jobb az érték. regisztrált munkanélküliek) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel (Szöveges magyarázat a pontban) rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 8,3825% Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 43,8405% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 69,92495 Rendszeres munka jövedelemmel nem 12,947% rendelkezők 3 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel 4,03% rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató) Tiszafüred koreloszlása 20% 18% 29% 7% 26% Forrás: KSH, Népszámlálási adatok, sz.ábra Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
23 Iskolázottság A város lakóira sajnos jellemző az alacsony iskolázottság. A 14 évnél magasabb korú népességnek csak 84,6%-a (9 550 fő) rendelkezik legalább általános iskolai végzettséggel (8 általános), ami egyben azt is jelenti, hogy 15,35%-uk még az általános iskolát sem végezte el. A 18 évnél idősebb lakosok mindössze 30%-a rendelkezik érettségivel. A felsőfokú végezettséggel rendelkezők arányát a 25 éves, vagy annál idősebb lakosság körében vizsgálva hasonlóan gyenge eredményt tapasztalhatunk: 795 fő, mindössze 8,4% (forrás: KSH népszámlálás, 2001). Az alacsony iskolázottság a hosszú távú gazdasági fejlődés kerékkötője lehet, ezért feltétlenül szükséges azoknak a feltételeknek a megteremtése, melyek elősegítik a lakosság képzését, továbbképzését Foglalkoztatottság Tiszafüreden a munkavállaló korú népesség száma 8482 fő. Ebből nyilvántartott álláskereső 2007 februárjában 756 fő, a munkanélküliségi ráta tehát 8,91%, az országos átlagnál közel másfél százalékkal magasabb. A tartós munkanélküliek száma (365 nap feletti) 110 fő, rendszeres szociális segélyben 229 fő részesül. A foglalkoztatottak körében nagyobb arányban találhatók a magasabb iskolázottságúak, így joggal feltételezhető, hogy az alacsony iskolázottsági szint (más településekhez hasonlóan) a foglalkoztatás korlátja. 6. ábra A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 15% 0% 20% 32% 33% 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola Érettségi Felsőfokú Forrás: KSH, Népszámlálási adatok, 2001 Tiszafüred a Tisza tó fővárosa
1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok
Mellékletek 1. sz. melléklet: A KSH-tól beszerzett városrész szintű adatok; 2. sz. melléklet: Helyzetelemzést segítő adatok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához;
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenHEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
RészletesebbenTársadalmi folyamatok Újpesten
2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól
RészletesebbenHort Község Önkormányzatának Gazdasági programja
Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált
RészletesebbenHEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenÚtmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez
Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenHátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika
Hátrányos helyzetű járások és települések Urbánné Malomsoki Mónika Jogi szabályozás Felhatalmazás alapja: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 290/2014. Kormányrendelet a
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenKivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.
Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenA taktaközi települések fóruma
A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA
Részletesebben0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01
dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója. Várható összköltség ezer Ft-ban.
1. sz. melléklet A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet Szolnok, Tószegi út 21. Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
T é g l á s V á r o s T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről T ervező: Art Vital
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenTelepülésrendezési Tervének módosításához
Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE
PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,
RészletesebbenHEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd
RészletesebbenT e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.
Kisvárda Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció Koncepció készítéséről T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s Kereskedelmi Kft. (C-1-1062)
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év december hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM
MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenLAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy
RészletesebbenDemográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenTÁMOP / Projekt rendezvény Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások TÁMOP-1.4.4
A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben" TÁMOP - 1.4.4-08/1-2009-0016 Projekt rendezvény 2010. 08. 04. Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
Részletesebbenkészítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából
Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából a támogatott tevékenységek megvalósításához kapcsolódó befektetés-ösztönzési stratégia megalapozó befektetési adatbázis készítette: RowanHill Global Befektetési
Részletesebben1.. A Rendelet 5. -a az alábbi 2.ponttal egészül ki: 5. 2 pont: Hatáskör átruházás, eljárási szabályok:
Képviselő-testületének 8/2010 (II.11.) sz. rendelete ának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2010.(I.28.) sz. rendeletének módosításáról Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított
RészletesebbenNAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenA régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és
A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac
RészletesebbenTisztelt Partnerünk!
2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es
Részletesebben1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával)
Alátámasztó munkarészek 1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával) Az alábbi ábrák Kál község lakónépességére vonatkozó főbb adatokat összegzik. A település lakossága a vizsgált
RészletesebbenAz adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!
Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok
Részletesebben2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata
2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. augusztus TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz
RészletesebbenÚjpest gazdasági szerepe
2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely
RészletesebbenMunkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA
AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenTERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE
TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE Jaschitzné Cserni Tímea Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szolnok, február 7.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szolnok, 2017. február 7. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Foglalkoztatási paktum
RészletesebbenÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenRÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
Részletesebben1.. 2.. 3.. 4.. 5.. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szarvas, 2006. április 27.
A Szarvasi Önkormányzat 15/2006.(IV.28.) számú rendelete a 2005. évi költségvetésről szóló többször módositott 1/2005.(II.18.) számú rendelet v é g r e h a j t á s á r ó l Az Államháztartásról szóló, többször
RészletesebbenJegyzőkönyvi kivonat
Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenAz Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program
Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai 2007-13 Közép-magyarországi operatív program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tudásalapú gazdaság innovációés vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség
RészletesebbenAZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenTérségi egyenl tlenségek
Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció
RészletesebbenGödöllő és Tura összehasonlítása
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Gödöllő és Tura összehasonlítása Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Godor.Amelita@gtk.szie.hu Enyedi György
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
Részletesebben2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga
BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenMagyarország régióinak földrajza
Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső
RészletesebbenMellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz
Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT
ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY 2017. 11. 10. VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT Hajdu Csaba okleveles településtervező, városrendezési referens PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS
RészletesebbenNAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E
NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,
RészletesebbenStatisztikai mutatók leírása
Munkaerő-piaci monitoring EURES-T Pannonia Statisztikai mutatók leírása 1. Népesség Forrás: Központ Statisztikai Hivatal Lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkodási hellyel
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenMUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenBeszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!
Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület
Részletesebben