INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZAFÜRED

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZAFÜRED"

Átírás

1 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TISZAFÜRED 2008

2 IVS, Tiszafüred KONCEPT 2000 BT. DR. SZABÓ ATTILA MŰSZAKI RÉSZEK, TÉRKÉPEK ART-VITAL KFT. VÉGH JÓZSEF AZ ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL KÖZREMŰKÖDŐK: SZŰCS ISTVÁN ALPOLGÁRMESTER MAGYAR ÉVA PÁLYÁZATI REFERENS SZŰCS GÁBOR PROJEKT IRODA Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

3 IVS, Tiszafüred TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉS HÁLÓZATBAN A VÁROS HELYZETE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN VÁROS FUNKCIÓI, FELADATAI VÁROS FUNKCIÓELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE TISZAFÜREDI KISTÉRSÉG ÉS A VÁROS VONZÁSKÖRZETE A VÁROSI DINAMIKA ELEMZÉSE VÁROS TÍPUSA A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAPJÁN VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS GAZDASÁG Vállalkozások helyzetének elemzése Turizmus Elérhetőség TÁRSADALOM Demográfiai jellemzők Iskolázottság Foglalkoztatottság Gazdasági aktivitás KÖRNYEZET Természeti és épített környezet Lakásállomány, közművek Települési infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közműhálózat Elektromos hálózat és térvilágítás Hírközlési hálózat KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Egészségügyi ellátás Közigazgatás Oktatási intézmények Kulturális intézmények Egyéb Közszolgáltatók A hátrányos helyzet igazolását szolgáló indikátorok összefoglalása VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSE TELEPÜLÉS SZERKEZET, VÁROSRÉSZEK VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK SWOT ANALÍZIS (VÁROS) VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÁROS JÖVŐKÉPE TISZAFÜRED- HÁROM SZINTŰ- STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA Illeszkedés, összhang a település fejlesztési koncepcióval, tervvel Célrendszer koherenciája Környezeti állapot AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE...75 Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

4 IVS, Tiszafüred 6.1. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE AKCIÓTERÜLETEK LEÍRÁSA (CÉLKAPCSOLAT, FUNKCIÓK, TEVÉKENYSÉGEK) HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS AKCIÓTERÜLETEK PÉNZÜGYI TERVE AKCIÓTERÜLETEK FEJLESZTÉSI SORRENDJE STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA INGATLAN GAZDÁLKODÁSI TERV NEM FEJLESZTÉS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK PARTNERSÉG A városfejlesztési akcióprogram lakossági véleményezése Módszertan A minta jellemzői Problémakatalógus A tervezett beavatkozások értékelése További fejlesztési javaslatok Következtetések Stratégia megvalósításában közreműködő csoportok azonosítása Lakosság, magánszféra, közszféra együttműködése VÁROSFEJLESZTÉSI SZERVEZET TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ A városfejlesztéshez kapcsolódó vállalkozói projektek Energiafűz ültetvények telepítése Biogáz üzem kialakítása Téglagyár Horgászfalu kialakítása Tiszaörvényen MONITORING FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK melléklet: Városi funkciók táblázat melléklet: Megvalósult projektek melléklet: Felhasznált adatok igazolása melléklet: Hátrányos helyzetű gyerekek száma melléklet: Ingatlangazdálkodási terv melléklet: Partnerség/Lakosság felmérés kérdőív melléklet: Társadalmasítás/Partnerség dokumentumai Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

5 IVS, Tiszafüred 1. Vezetői összefoglaló Helyzetelemezés: Tiszafüred funkcióhiányos kisváros, az Észak- Alföldi Stratégiában dinamizálható térségi központként meghatározott település. A város gazdasági élete 1990 előtti évtizedekben ipari-agrár meghatározottságú volt. A rendszerváltás után az itt lévő ipari üzemek beszüntették a termelést, az agrárrumban pedig jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. Nagyrészt ennek a folyamatnak a hatásaként a város lakosságszáma az utolsó nyolc évben stagnált, majd csökkent. Helyi természeti adottságoknak köszönhetően a város turisztikai potenciálja az elmúlt 15 évben jelentősen növekedett. A Tisza-tóra épített szabadidős és horgász turizmus fellendülése jelentős lehetőséghez jutatja a várost és lakosságát. Részben ez a gazdasági ágazat segített a városnak enyhíteni - az ipari üzemek kivonulásával- a foglalkoztatásban keletkező feszültségeket. Városrészek: Tiszafüred egyközpontú kisváros, új alközpontokra nincs igény, kiépítésük nem indokolt. A városrészek felosztását funkciók alapján végeztük el. I. városrész: Üdülőövezet (turizmus) II. városrész: Tiszafüred (lakóövezet) III. városrész: Ipari területek (Gazdaság/ipar) Problémák, hiányosságok a városrészekben: I. városrész: Tiszafüred húzó iparága a turizmus. A jelenleginél nagyobb turista forgalmat csak úgy tud elérni a város, ha fejleszti turisztikai infrastruktúráját, szolgáltatásait. A jelenlegi szabad strand eszközparkjával nem tud minőségi szolgáltatást nyújtani, kicsi a kapacitása. A panzió/szálloda kínálatot növelni kell a városrészben, az esős napokban kevés az alternatív turista program. Az úthálózat, járda, belvíz rendszer nem megfelelő. II. Az elmúlt tíz évben a városban csak egy darab számottevő több mint százmillió forint értékű - ingatlan fejlesztés volt, a település jelentős ingatlanfejlesztései lemaradást görget maga előtt. A közszolgáltatások pl. önkormányzat épületei elavultak korszerűtlenek, egyéb közösségi intézmények pl. piac korszerűtlen, a város új központi tengelyében van. A városnak nincs rendezett, kiépített városközpontja, parkokat, köztereket fel kell újítani. Az útfejlesztés ellenére még mindig jelentős a poros, vagy leromlott állapotú utak aránya a városban. A belvíz elvezetése nem megoldott. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

6 IVS, Tiszafüred III. Az ipari városrész ingatlanjainak döntő része barnamezős iparai terület, magán tulajdonnal. A felhagyott termelés következményeképpen a területek általános állapota évről-évre romlik. A városi tulajdonban lévő cca. 8 hektáros ipari területek közé ékelt ipari célra kijelölt terület hasznosítását nehezíti a romló úthálózat és közmű infrastruktúra hiányosságai, a romló állapotú környezet. Antiszegregációs terv : Az antiszegregációs terv első lépcsőjeként beindításra kerül az Esély a munkára program, amely a problémák feltárására, a foglalkoztatás képzettségi feltételeinek megteremtésére koncentrál. (lásd. humánerőforrás fejlesztés). A város gazdasági életének dinamizálása, a foglalkoztatási színvonal emelése az IVS célkitűzési, programjai között szerepel, ez garantálja közép és hosszabb távon a hátrányos helyzetű családok számának csökkentését. Jövőkép, városfejlesztési célok: Tiszafüred város, a település arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, a szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, közigazgatás, oktatás, szabadidős kikapcsolódási lehetőségek, szociális intézmények) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a Tisza-tó térségének elismert, megkerülhetetlen kisvárosa-központja valamint kiemelt turista célpontja- üdülő központja, fővárosa - kíván lenni, amely dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó település. ÁTFOGÓ CÉL: Minőségi társadalmi környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása Indikátor INDIKÁTOR JELENLEGI ÉRTÉK 2006 CÉL- ÉRTÉK 2015 CÉL- ÉRTÉK 2026 Városi lakosságszám fő 1% növekedés 5% növekedés Munkanélküliek száma 723 fő 30% csökkentés 50% csökkentés Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

7 IVS, Tiszafüred Akcióterületek/Fejlesztések: I, sz. akció terület: 1. sz. városrész Üdülő terület TURISZTIKAI VONZEREJÉT ERŐSÍTŐ, KOMPLEX FEJLESZTÉSEK. (Tisza-tavi partszakasz és üdülőterület fejlesztése, termálfürdő rekonstrukció) II, sz. akció terület: 2. sz. városrész/centrum:, RENDEZETT KÖZINTÉZMÉNYEK ÚJ VÁROSKÖZPONT (A városközpont revitalizációja a meglévő épületek rekonstrukciójával és a közterületek rehabilitációjával, valamint az átmenő gépjárműforgalom elterelésével) III, sz. akció terület: 2. sz. városrész: VÁROSKÉP JAVÍTÁSA (KÖZTEREK, KÖZÖSSÉGI SZABADTÉRI LÉTESÍTMÉNYEK) A 33-AS FŐKÖZLEKEDÉSI ÚT ARCULATI RENDEZÉSE IV, sz. akció terület: 3. sz. városrész I. ÜTEM IPARI KÖRNYEZET TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE (ÖNKORMÁNYZATI IPARI TERÜLET BÉRBEADÁSA, KÖZMŰHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE) Humánerőforrás fejlesztés: PROGRAMOK Esti általános-iskola felnőtteknek Új helyi szakképzések kialakítása: pl. kertész, házvezetőnő, turista szállásadó és a letelepedő ipari üzemek igényei szerint. Informatikai oktatás/ módszertani reform, nyelvoktatás fejlesztése az eszközpark és az egyéni képzés feltételeinek javításával az oktatásban. Adózási, marketing, kereskedelmi, adómorál információk képzés szállásadók részére. A programok csökkentik a városban a szegregációt, azaz növelik a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási esélyeit, a munkaerő piacon pedig a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

8 IVS, Tiszafüred Pénzügyi terv és ütemezés: Millió Ft Akcióterület Becsült Önkormányzat Magántőke összköltség I. Akcióterület: Üdülőterület 2, Akcióterület: Tiszafüred városközpont 3, Akcióterület: Tiszafüred 33-as út és környezete 4, Fejlesztés: Ipari terület közművesítés 5, Humánerőforrás fejlesztés, , , (minden akcióterületet érint) ÖSSZESEN: 4417, ,196 Saját tőke 10% (átlagos érték) - 280,8 - XXX- jelentős (milliárd) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt) Akcióterület Első ütem Második ütem Harmadik ütem I. Akcióterület: Üdülőterület X XX XX 2, Akcióterület: Tiszafüred XXX XX X centrum 3, Akcióterület: Tiszafüred - XX X 3, Fejlesztés: Ipari területek - X X rehabilitációja 4, Humánerőforrás fejlesztés, (minden akció területet érint) X X X Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

9 IVS, Tiszafüred Városfejlesztési szervezet: Önkormányzaton belül alakul, 6 fővel az ingatlanfejlesztési csoport. Munkaköri funkciók/fő: 1, vezető, 2, gazdasági vezető, 3, műszaki/ingatlanfejlesztés, 4, pénzügy/adminisztráció. 5, pályázat/monitoring, esélyegyenlőség, 6, környezetvédelem. Partnerség: Az IVS-ben szereplő fejlesztések, célok kialakításába bevontuk az érintett célcsoportokat: 1, Lakossági fórum. 2, Érintett helyi Kkv-kal, befektetőkkel egyeztetések. 3, Kistérség településeivel érdekegyeztetés. 4. Kétoldalú befektetői tárgyalások. 5. Kisebbségi önkormányzattal egyeztetés. 6. szakmai egyeztetések. Hatások: A tervezett fejlesztések hatására a város gazdasága fejlődésnek indul, a munkanélküliek aránya várhatóan 30%-kal csökken 2015-re. A fejlődés húzóágazata a turizmus lesz. A város térségi, Tisza-tavi szerepköre megerősödik. A népességszám csökkenés megáll. A városba látogató turisták száma a program hatására %-kal, a vendégéjszakák száma 100%-kal növekedhet. Mind a három városrészben végrehajtott beruházások hatására a gazdasági fejlődés fenntarthatósága biztosítva lesz. A minőségi városi környezet kialakításával Tiszafüred háta mögött hagyja a régi városi képet, imázst és felépíti új arculatát, betöltve térségi, Tisza-tavi vezető szerepkörét. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

10 IVS, Tiszafüred 2. Város szerepe a település hálózatban 2.1. A város helyzete az Észak- Alföldi településszerkezetben Város fekvése: Tiszafüred az Észak- Alföldi Régióban, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén helyezkedik el. A teleülésen két kétszámjegyű út is keresztül halad: kelet-nyugat irányba a 33-as út, északnyugat-délkelet irányba a 34-es út. A település négy megye találkozási pontjában helyezkedik el: Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Hajdú-Bihar megye öleli körbe a Tisza-tó fővárosát. Közvetlen közigazgatási szomszédjai: Tiszadorogma, Tiszabábolna (BAZ megye), Egyek, Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye), Poroszló, Újlőrincfalva (Heves megye), Tiszaszőlős, Tiszaigar, Újlőrinc, Nagyiván (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Tiszafüred helyzete a régióban: Átlagosnak tekinthető a régióban a kisvárosok száma (13, az országban 77), közülük azonban csak Karcag, Mezőtúr és Jászberény tekinthető teljes értékűnek (az utóbbi hosszú ideig a középvárosok csoportjába tartozott, és csak az elmúlt évtizedben csúszott vissza ebbe a csoportba), míg a többiek (Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Vásárosnamény) csak hiányos értékűnek számítanak. Bizonyos mértékű felülreprezentáltságot mutat a legalsó kategória, a törpevárosok köre, ahol az ország 92 városából 23 a régióban található, közülük 8 teljes értékű (Balmazújváros, Hajdúnánás, Polgár, Kisújszállás, Kunhegyes, Tiszaföldvár, Nagykálló, Tiszavasvári), 15 pedig hiányos értékű (Biharkeresztes, Derecske, Hajdúdorog, Létavértes, Nádudvar, Téglás, Jászapáti, Jászárokszállás, Martfű, Túrkeve, Baktalórántháza, Csenger, Tiszalök, Újfehértó, Záhony). /Forrás: Észak- Alföldi régió stratégiai programja, Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

11 IVS, Tiszafüred Tiszafüred dinamizálható térségi központ: /Forrás: Észak- Alföldi régió stratégiai programja, Tiszafüred város jellemzői: - Funkcióhiányos volt (ipari-agrár) kisváros. - Dinamizálható térségi központ. - Jelentős természeti adottságokkal rendelkező Tisza tavi- turista központ Város funkciói, feladatai A város funkcióit, feladatait- célcsoportok szerint- három fő részre oszthatjuk: 1, Funkció: Városi lakosság, gazdaság és egyéb szervezetek igényeinek való megfelelés 2, Funkció: Kistérség és vonzáskörzet igényeinek való megfelelés 3, Funkció: Turizmus területén horgász, szabadidős, vízi- országosan és részben nemzetközi szinten jelentkező piaci igényeknek való megfelelés A következő pontban megvizsgáljuk, hogy célcsoportok igényeinek hogyan felelnek meg a városi funkciók, illetve feltárjuk a funkció hiányokat. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

12 IVS, Tiszafüred 2.3. Város funkcióellátottságának elemzése Funkcióellátottság vizsgálatát, a következő- igényeket feltáró- adatok felhasználásával végeztük el: (1.sz.melléklet: Kisvárosi funkciók) - Lakossági fórum - Vállalkozói fórum - Lakossági kérdőíves felmérés eredménye - Témában az önkormányzat szakembereivel tartott megbeszélés - Önkormányzat részére készített turisztikai felmérések Kiemelkedő problémák, hiányosságok: - Kisvárosi alap infrastruktúra területén: utak, járdák, belvízrendszer. - Kisvárosi funkciók területen: főtér-városközpont, piac, közintézmények állaga, zöldfelületek, parkok, játszóterek. - Üdülőközpont területen: meglévő szabad strand állapota, kapacitása, turisztikai infrastruktúra és turisztikai attrakciók hiánya. - A lakosság legfontosabb problémája a munkanélküliség, munkahelyek hiánya ( pontban) 2.4. Tiszafüredi Kistérség és a város vonzáskörzete A Tiszafüredi kistérség tizenhárom települést foglal magába, ebből három városi ranggal bír: Tiszafüred, Abádszalók és Kunhegyes. A Tiszafüredi Kistérség települései és elhelyezkedése 1. ábra Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

13 IVS, Tiszafüred Településnév Lakosság száma Településnév Lakosság száma Településnév Lakosság száma Tiszafüred Tiszaszőlős Tiszagyenda Kunhegyes Tiszaroff Tiszaigar 895 Abádszalók Tiszaörs Tomajmonostora 732 Tiszabura Nagyiván Tiszaszentimre Tiszaderzs Forrás: Váti Kht A kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-keleti részén helyezkedik el. Területe 847 km 2, lakónépessége december 31-én fő. Népsűrűsége az országos átlagnak mindössze 46,6%-a (51,4 fő/km 2 ), és az elvándorlás további kedvezőtlen tendenciákat eredményez és 2004 között a kistérség lakónépessége 7%-kal csökkent, arányaiban jobban, mint a megye, vagy akár a régió lakosságának száma. A vándorlási egyenleg évek óta negatív a KSH adatai szerint. Társadalmi és gazdasági szempontból a kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű területei közé tartozik, jellemző az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség. 2. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása a térségben Forrás: Váti Kht Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

14 A Kistérségi Fejlesztési Tanács novemberében alakult meg, legfőbb feladatát a kistérségben felmerülő területfejlesztési igények és lehetőségek összehangolásában jelölte meg. A 13 települést magába foglaló többcélú társulás célja a régió fejlesztési prioritásaival összhangban lévő tartós gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés. Tiszafüred -humán, egészségügy, közigazgatás, kereskedelem, foglalkoztatás- területeken jelentős mikrotérségi vonzáskörzete: (20-21 ezer lakos) Tomajmonostora, Tiszaigar, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszaőrs 2.5. A városi dinamika elemzése A dinamika méréséhez használt mutatók: ( ) Népességszám változás: lassú csökkenés Munkahelyek számának változása: stagnálás Munkanélküliségi ráta: kis mértékű javulás Gazdasági szervezetek számának változása: kis mértékű csökkenés A városhierarchiában bekövetkezett változás: nincs változás, turisztikai szerepkör erősödés. Nappali népesség nagyobb, mint az éjszakai 110% (Forrás: Észak- Alföldi- Stratégia) Múlt Jövő Ipari-agrár Agráripari kisváros kisváros Tisza-tó központ/ kisváros üdülő 3.sz.ábra Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

15 A város között bekövetkezett fejlődése lassú ütemű volt, de határozott elmozdulás történt a kitűzött cél, a turisztikai jövőkép felé. A fejlődést részben a helyi forrás hiány, illetve a nemzetgazdaság fejlődésének megtorpanásai (pl. belföldi turizmus) jelentősen befolyásolták, visszafogták. Tiszafüred funkcióhiányos dinamizálható kisváros a jelenlegi lassú dinamikájú fejlődés, célzott a helyi viszonyok között jelentősnek számító fejlesztésekkel felgyorsítható, a magántőke üzleti aktivitása az egyedi természeti adottságoknak is köszönhetően a befektetési környezet fejlesztésével erősíthető Város típusa a foglalkoztatottság alapján Helyben foglalkoztatott lakosság. 1.sz. táblázat ÖSSZEVONT NEMZETGAZDSÁGI ÁG FOGLALKOZTATOTT FŐ % Mezőgazdaság ,93 Ipar, építőipar ,86 Szolgáltatás ,21 Összesen Forrás: KSH-2001 FOGLALKOZTATÁSI TERÜLETEK % Központi szerepkör (közigazgatási, oktatási, egészségügyi szolgáltatások) 35 Ipari szerepkör 10 Építőipar 15 Agrárszerepkör 5 Közlekedési szerepkör - Üdülési-idegenforgalmi szerepkör 5 Lakófunkció (szolgáltatás, kereskedelem) 30 Összesen 100 Forrás: 2007-es becslés, 2001-es KSH adatok, 2007-es önkormányzati információk alapján. A városban a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei. Ezen kívül, Tiszafüred város szerepe a foglalkoztatás alapján vegyes képet mutat, az üdülésiidegenforgalom foglalkoztatási képessége évről-évre növekszik. A növekedés azonban elsősorban szezonális nyári hónapokat érinti, emiatt az éves átlag adat növekedése gyenge ütemű. Ipari foglalkoztatás nem jelentős. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

16 3. Város szintű helyzetértékelés 3.1. Gazdaság Vállalkozások helyzetének elemzése Tiszafüred az 1980-as évekre számottevő ipari munkahellyel és munkaerő-vonzó potenciállal rendelkező, térszervező centrummá vált. Ez együtt járt Tiszaörvény (1966) és Tiszaszőlős (1976) közigazgatási ellátásának Tiszafüredre történő integrálásával ben Tiszafüredet várossá nyilvánították, így Kócsújfalu, Tiszaörvény és Tiszaszőlős (újra önállóvá válásáig) egyéb belterületként, illetve városrészként szerepel ben Tiszafüred középfokú központi szerepkörre kijelölt besorolást kapott, sőt a nagyközséget érintően, a Tisza II. vízlépcső idegenforgalmi hatásával is számoltak. Ezek egyik következményeként a település központi szerepkörét erősítendő, ipartelepítés is kezdetét vette Tiszafüreden. Az 1960-as évek végén az Alumíniumgyár, az 1970-es években a Magyar Hajó- és Darugyár (a későbbi Ganz-Danubius) majd a Kőbányai Gyógyszerárugyár) épített gyáregységet, telepet Tiszafüreden. Az 1990-es évek társadalmi-gazdasági átalakulásai jelentősen hatottak Tiszafüredre. A nagy munkaerő-foglalkoztató gyárak, üzemek bezártak és mintegy 2000 dolgozó vált munkanélkülivé. A gazdasági fellendülés üteme ezen a területen a várt alatt maradt. Ugyan újabb munkahelyek, vállalkozások kialakultak, de a térség alapvető problémája továbbra is a munkanélküliség maradt. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

17 Gazdasági mutatók Tendencia Regisztrált vállalkozások száma A regisztrált vállalkozások száma 1997-től ig növekedett, majd 2-3 éves stagnálás után 2006-ra db-csökkent. A csökkenés mértéke 5%-7% a legmagasabb évi adathoz képest. Működő vállalkozások száma A regisztrált és működő vállalkozások aránya 60-63% között alakult, között. A működő vállalkozások változása a regisztrált vállalkozások mozgását követte, önkormányzati források szerint sok az alvó vállalkozás a városban. Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 10% feletti részaránnyal rendelkezik a 2005-ös adatok alapján: kereskedelem, szálláshely, szolgáltatás, építőipar. Mezőgazdaság csak 4%. Kiskereskedelmi üzletek száma (humán Üzletek száma 2003-óta stagnál, csökken, 2005-ben 251 db ebből gyógyszertárak nélkül) élelmiszer 39 db, ruházati 28 db. Ebből élelmiszer jellegű ruházati jellegű Vendéglátóhelyek száma 2002-es csökkenés után hat éve közel egy szinten van, 110 db ban. Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma *2006-ban 1306 fő, 1998-hoz képest 50%-kal csökkent. (kereskedelemi és magán szállásadás) Vendégek száma összesen a szálláshelyeken *Vendégek száma 1998 óta nem változott lényegesen fő (kereskedelmi és magán szállásadás) körül alakul. Vendégéjszaka száma összesen (kereskedelmi és magán szállásadás) *1998-tól 2006-ig 70%-kal csökkent, 80 ezer vendégéjszakáról 25 ezerre. Kivetett iparűzési adó Az iparűzési adó volumene öt év alatt 80%-kal - Értékben (ezer Ft) emelkedett, az adófizetők száma pedig 25%-kal. - iparűzési adót fizető vállalkozások száma A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása *- magyarázat a turizmus fejezetben Az önkormányzat adótitokra hivatkozva megtagadta az adatszolgáltatást. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

18 Iparűzési adó 2.sz.táblázat Adatok befizetett adó e Ft adófizetők száma (fő) Forrás: Önkormányzat Turizmus Adottságok A XIX. század végéig a település nevezetes népművészeti központ volt, szűrszabó, nyerges és fazekas mesterek dolgoztak 1 és teremtettek hagyományt a mai napig is fennmaradó művészeteknek. A településen álló, klasszicista stílusú Lipcsey-kúriában 1949-ben nyílt meg a Kiss Pál Múzeum, amely az első falumúzeum volt az országban. A ház régészeti, néprajzi, történeti, természettudományi anyagokat őriz, becses darabja két eredeti Kossuth-levél. A város történetéhez szorosan hozzátartozik a Tisza-tó kialakulása, amely a jövőbeni fejlesztési lehetőségek kitűnő alapját képezi. A tó eredetileg a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszer részeként került kialakításra, mely rendszer fő célja az Alföld vízhiányos területeinek öntözése volt. A tó megvalósítása során a természet csodálatos vízi világot hozott létre annak ellenre, hogy az eredeti tervekben szereplő vízszintnél lényegesen alacsonyabb szint állandósult. A tervezettnél alacsonyabbra duzzasztott vízszintnek köszönhetően egy változó mélységű, vízi növényekkel, másutt cserjékkel, fákkal tarkított, szigetes, zeg-zugos táj alakult ki. A tó rendeltetése átalakult, egyedülálló természeti értéket képvisel. Keleti területe (Tisza-tavi Madárrezervátum) a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan 1999 óta a Világörökség részét képezi. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

19 *Turizmus KSH adatai és a valóság közötti ellentmondások: Feltételezés KSH adatok alapján: A szálláshelyek, vendégéjszakák száma jelentősen csökkent 1998-hoz képest. Pl tól 2006-ig 70%-kal csökkent, 80 ezer vendégéjszakáról 25 ezerre. Csökkenés okai: es ciánszennyeződés hatása - attrakciók kiépülésének elmaradása - szúnyogirtás megoldatlansága - adózás elkerülése (idegenforgalmi adó) - Tiszaszőlős 2003-as kiválása. Következtetés: - KSH adatok alapján mutatott tendencia nem felel meg a valóságnak. - A valós adat ezer vendégéjszaka között lehet, a csökkenés helyett, stagnálás, kis mértékű növekedés feltételezhető közötti időszakban Elérhetőség Tiszafüred az Észak- Alföldi Régióban, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén helyezkedik el. A teleülésen két kétszámjegyű út is keresztül halad: kelet-nyugat irányba a 33-as út, északnyugat-délkelet irányba a 34-es út. A település négy megye találkozási pontjában helyezkedik el: Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Hajdú-Bihar megye öleli körbe a Tisza-tó fővárosát. Közvetlen közigazgatási szomszédjai: Tiszadorogma, Tiszabábolna (BAZ megye), Egyek, Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye), Poroszló, Újlőrincfalva (Heves megye), Tiszaszőlős, Tiszaigar, Újlőrinc, Nagyiván (Jász-Nagykun-Szolnok megye). A város Budapestről megközelíthető az M3-ason, majd Füzesabonytól a 33-as úton, Debrecen felől szintén a 33-ason, Szolnok irányából a 34-es úton. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

20 3.2. Társadalom Demográfiai jellemzők Ha megvizsgáljuk Tiszafüred népességének alakulását az 1870-es évek végétől napjainkig, láthatjuk, hogy egy töretlen növekedési ütem tört meg 1990-ben a politikai, gazdasági rendszerváltással. Az addig virágzó ipari tevékenység, ami a város egyik húzóerejét képzete, nagyon rövid idő alatt összeomlott, ami elindított egy jelentős elvándorlást a településről. Tiszafüred népességének alakulása 1870-től 2005-ig Forrás: KSH,- Népszámlálás 2001 és Jász-Nagykun-Szolnok Megye Statisztikai Évkönyv sz.ábra 2 Az ábrát tanulmányozva két fontos dátumról nem szabad elfelejtkeznünk, mégpedig Tiszaszőlős csatlakozásáról 1984-ben, majd a városról történő leválásáról 2003-ban. Tiszafüred lakosságának száma 1984-ben fő volt, ez Tiszaszőlőssel (2075 fő) együtt összesen lakost jelentett ben fő lakta a várost, ez a létszám 1818 fővel csökkent a következő évben Tiszaszőlős önálló közigazgatásának visszaállítását követően. Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

21 Tiszafüred vándorlási különbözetének alakulása Év Különbözet (ki- és bevándorlás) Forrás: KSH, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Statisztikai Évkönyvek Ha megvizsgáljuk a város lakosságának koreloszlását, látható, hogy magas a 60 év feletti lakosok aránya és a 14 év alatti gyermekek száma is közel 20 %. Ezek az értékek éppen a határán mozognak a kedvezőtlen demográfiai helyzet kategóriájának, amikor is az aktív keresőkre jelentős számú eltartott jut. A városban a vándorlási mérleg évek óta negatív a településen, ami azt jelenti, hogy több, sőt egyre több a kivándorló, mint a betelepülő polgár (lásd. 1. táblázat). Az elvándorlás elsősorban nem az idősebb korosztályt érinti, hanem a munkaképes korú népességet, így a településen maradó lakosságra egyre nagyobb terhek hárulnak. Társadalom elemzése útmutató szerint Tendencia Lakónépesség (fő) Tiszaszőlős 2003-ban levált a településről között a népesség csökkent 3-4%-kal. Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya Ábrán feldolgozva x Nyilvántartott álláskeresők száma (2005 előtt 2000 és 2006 között 30-35%-kal csökkent a számuk. regisztrált munkanélküliek) Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

22 Nyilvántartott álláskeresők aránya a 2000 és 2006 között a területi mutató kismértékben munkaképes korú népesség %-ában (Területi csökkent 12,43%-ról 8,59%-ra. A megyei átlagtól mutató néven található) (2005 előtt jobb az érték. regisztrált munkanélküliek) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel (Szöveges magyarázat a pontban) rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 8,3825% Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 43,8405% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 69,92495 Rendszeres munka jövedelemmel nem 12,947% rendelkezők 3 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel 4,03% rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató) Tiszafüred koreloszlása 20% 18% 29% 7% 26% Forrás: KSH, Népszámlálási adatok, sz.ábra Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

23 Iskolázottság A város lakóira sajnos jellemző az alacsony iskolázottság. A 14 évnél magasabb korú népességnek csak 84,6%-a (9 550 fő) rendelkezik legalább általános iskolai végzettséggel (8 általános), ami egyben azt is jelenti, hogy 15,35%-uk még az általános iskolát sem végezte el. A 18 évnél idősebb lakosok mindössze 30%-a rendelkezik érettségivel. A felsőfokú végezettséggel rendelkezők arányát a 25 éves, vagy annál idősebb lakosság körében vizsgálva hasonlóan gyenge eredményt tapasztalhatunk: 795 fő, mindössze 8,4% (forrás: KSH népszámlálás, 2001). Az alacsony iskolázottság a hosszú távú gazdasági fejlődés kerékkötője lehet, ezért feltétlenül szükséges azoknak a feltételeknek a megteremtése, melyek elősegítik a lakosság képzését, továbbképzését Foglalkoztatottság Tiszafüreden a munkavállaló korú népesség száma 8482 fő. Ebből nyilvántartott álláskereső 2007 februárjában 756 fő, a munkanélküliségi ráta tehát 8,91%, az országos átlagnál közel másfél százalékkal magasabb. A tartós munkanélküliek száma (365 nap feletti) 110 fő, rendszeres szociális segélyben 229 fő részesül. A foglalkoztatottak körében nagyobb arányban találhatók a magasabb iskolázottságúak, így joggal feltételezhető, hogy az alacsony iskolázottsági szint (más településekhez hasonlóan) a foglalkoztatás korlátja. 6. ábra A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 15% 0% 20% 32% 33% 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola Érettségi Felsőfokú Forrás: KSH, Népszámlálási adatok, 2001 Tiszafüred a Tisza tó fővárosa

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója. Várható összköltség ezer Ft-ban.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója. Várható összköltség ezer Ft-ban. 1. sz. melléklet A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet Szolnok, Tószegi út 21. Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

1.. A Rendelet 5. -a az alábbi 2.ponttal egészül ki: 5. 2 pont: Hatáskör átruházás, eljárási szabályok:

1.. A Rendelet 5. -a az alábbi 2.ponttal egészül ki: 5. 2 pont: Hatáskör átruházás, eljárási szabályok: Képviselő-testületének 8/2010 (II.11.) sz. rendelete ának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2010.(I.28.) sz. rendeletének módosításáról Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szarvas, 2006. április 27.

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szarvas, 2006. április 27. A Szarvasi Önkormányzat 15/2006.(IV.28.) számú rendelete a 2005. évi költségvetésről szóló többször módositott 1/2005.(II.18.) számú rendelet v é g r e h a j t á s á r ó l Az Államháztartásról szóló, többször

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

JNSZ TISZK PROGRAM - Szolnoki Gazdasági Napok

JNSZ TISZK PROGRAM - Szolnoki Gazdasági Napok JNSZ TISZK PROGRAM - Szolnoki Gazdasági Napok 2009. 09. 10. (csütörtök) Az oktatás és a gazdaság kapcsolata avagy Mit tehet a szakképzés a gazdaság fellendítése érdekében A versenyszféra és a szakképzés

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19.

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19. Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról Dátum: 2009. október 19. A közzétett pályázati keretek Prioritás száma, neve 1. Regionális Forrás 2007-2013-ban (millió Ft) Meghirdetett forrás 2007-2008-ban

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/007.(VIII.9.) Ör az önkormányzat 007. évi költségvetéséről szóló 1/007. (I.1.) Ör módosításáról 1. A.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM TOP4.0 2014. május 8-ai tervezet A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MEGYEI KERET FELOSZTÁSA A TOP4.0 SZERINT INTÉZKEDÉS SZÁMA MEGNEVEZÉS MILLIÓ Ft % TOP1.1

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. november 30. 1/13 I. Prioritás bemutatása - DDOP 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Ivóvízellátás A településen közüzemi vízmû és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 2 db mélyfúrású kút biztosítja. A kutak vize vas és mangántartalmú, vízkezelést tesz

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben