TÖRTÉNELEM HELYI TANTERVE

Átírás

1 A Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TÖRTÉNELEM HELYI TANTERVE a 11(12)-12 (13). évfolyamok számára az emelt szintű érettségire való felkészítéshez 1. oldal

2 Készítették: BARANYAI PÉTER történelemtanár és URBÁN KÁROLY történelemtanár Módosítva: június március június oldal

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. A tantárgy tanulásának célja 2. Követelmények 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Fejlesztendő kompetenciák 4. Ellenőrzés, értékelés 5. A taneszközök kiválasztásainak eszközei 6. A tanterv évfolyamokra és témakörökre lebontva Történelem a szakközépiskolák 11. évfolyama számára emelt szintű érettségi esetén magyar és angol/német nyelven Történelem a szakközépiskolák 12. évfolyama számára emelt szintű érettségi esetén magyar és angol/német nyelven 3. oldal

4 1. A TANTÁRGY TANULÁSÁNAK CÉLJA A tantárgy általános és konkrét oktatási-nevelési célokat és feladatokat szolgál. Olyan történelemszemlélet kialakítását célozza meg tanulóinkban, amely képessé teszi a tanulókat arra, hogy hazánk és nemzetünk történelmi múltját az emberiség történelmének részeként és folyamatban is értsék, ismerjék. A tanulók fejlettségi szintjének megfelelő értelmi és érzelmi neveléssel nemzetünk sorsáért felelősséget érző, tenni akaró és tudó állampolgárokat szeretnénk nevelni, akik értik és megbecsülik a velünk együtt élő és szomszédos népeket, kultúrákat. Ehhez nemzeti önismeretre, jogosan büszke nemzeti öntudatra is szükség van. A hazaszeretet érzésének kialakulásában a honismeretnek is komoly szerep jut. A tanulók a történelmet környezetük történetén át tudják magukénak érezni. Tantárgyunk kiemelt célja, hogy a társadalmi valóság megismert jelenségeit történelmi múltjukban és távlataikban, kölcsönös összefüggéseikben, fejlődési folyamatukban, változásaikban és változataiban lássák a tanulók. A tantárgy a többi tantárggyal együtt, de dominánsan vállalja, hogy rendszerezi és integrálja a különböző forrásokból származó ismeretanyagot. Viszonyaink megkívánják az elemi állampolgári, közgazdasági, közigazgatási, közjogi, vallási és etikai ismeretek elsajátítását, az azokat gyakorolni tudó, tudatos társadalmi cselekvésre képes polgárok képzését. Az előzőekből következik, hogy megfelelő tananyag feldolgozása alapján formáljuk a tanulók értelmi és érzelmi azonosuláson nyugvó (de egyéni!) meggyőződését. Törekedünk arra is, hogy diákjaink tiszteljék egymás véleményét, meggyőződését, másságát, annak nyilvánvaló értékeit pedig becsüljék. Célunk képessé tenni tanulóinkat, hogy adottságaiknak megfelelő szinten szóban, képben és írásban ki tudják fejezni magukat, közölni tudják másokkal is gondolataikat, véleményüket, meggyőződésüket és érzelmeiket, életkoruknak megfelelő szinten tudjanak tájékozódni a történelmi térben és időben. Feladat- és problémamegoldó képességüket tudatosan fejlesztjük. Ennek feladatnak legfontosabb részterületei: a memorizálás és ismeretfelidézés, az ismeretek alkalmazása, csoportosítása, rendszerezése az összehasonlítás 4. oldal

5 az ok-okozati (egy okozat - több ok) összefüggések felismertetése és alkalmazása a kiemelés, az általánosítás az ítéletalkotás és a következtetés. A történelemtanítás eredményességének egyik lényeges mutatója a tanuló viszonya a tárgyhoz. Célunk ezen kívül az esztétikai igényesség formálása, a szép szeretete, a szép iránti fogékonyság és igény kialakítása is. A felelős, tevékeny állampolgári magatartásforma kialakítására szintén törekszünk tanulóinknál. A gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fejlődés különböző szintjeinek a megvilágítása kiemelt célunk. A tanulók érdeklődésének felkeltését a múlt és a jelen megismerése iránt szintén fontosnak tartjuk. A globális problémák iránti érzékenység kialakítását ugyancsak nem hanyagoljuk el. A társadalomtudományos gondolkodás fejlesztése, továbbá a tudományosan megalapozott, korszerű ismeretek nyújtása, a megfelelő viselkedéskultúra és a toleráns attitűdök kialakítása ugyancsak fontos törekvésünk. A demokratikus attitűdök erősítését szintén nem kívánjuk elhanyagolni. Kiemelt céljaink közé tartozik a történelemszemlélet alakítása, a hazaszeretet fejlesztése, a nemzet, világ történelmének összefüggéseinek láttatása, a saját világnézet kialakulásának segítése, a probléma- és feladatmegoldó képesség fejlesztése. A) A történelem ismerete és megértése: Legyen képes a tanuló: sorrendbe állítani egy múltbéli történet eseményeit indokolni egy múltbéli cselekvést indokolni az emberek tetteit, azok miértjét és a történelmi változásokat felismerni a különbséget a múlt és a jelen között, az egyes korszakok között leírni és bemutatni egy adott időszak alatt végbement változásokat felismerni, hogy nem csupán változások történtek az időben, hanem létezik maradandóság is egységben látni és láttatni (bemutatni) egy korszak különböző jellemzőit megérteni a változás és haladás eltérő fogalmát 5. oldal

6 tudni, hogy az okok és következmények nem egyforma jelentőségűek, rangsorolni tudni azokat felismerni a változások összetett voltát érteni, hogy az emberi eszmék és magatartásformák a körülmények által determináltak elmagyarázni az egymáshoz kapcsolódó okok relatív fontosságát megérteni és elmagyarázni az alapvető problémákat, amelyek a történelmi események komplex leírásakor, elemzésekor felmerülnek. B) A történelem mélyebb értelmezése Tudják a tanulók, hogy a történelmi leírások ugyanazt az eseményt változatokban, eltérésekkel is bemutathatják a tények és a vélemények között különbség van a bizonyítékok hiánya a múlt eseményeinek eltérő értelmezéséhez, megítéléséhez vezet(het) az értelmezés különbözhet a valóságtól (a tévedésektől a történelemtudomány sem mentes!) a körülmények és a szubjektív érzelmek az egyéni történelemszemlélet és a történések megítélését befolyásolják miért eltérőek a vélemények a történelem egyes eseményeiről különböző korokban és társadalmakban milyen problémákba ütközik az objektivitás a történettudományban C) A történelmi források használata Legyenek képesek a tanulók következtetéseket levonni történelmi források alapján összerakni a különböző forrásokból szerzett információkat megmagyarázni egy-egy történelmi forrás jelentőségét összemérni a különböző források használhatóságát Mi történelem tanárok pedig vegyük figyelembe: az alsóbb évfolyamok ismeretanyagát, az azokban kialakított szemléleti elemi jártasságot, az előző évfolyamokon szerzett elvonatkoztatási készségeket, az elemi szintű időérzékelést, 6. oldal

7 az alapvető nyelvhelyességi ismereteket, készségeket és anyanyelvi kifejezőkészséget, a geológiai, infrastrukturális, urbanisztikai és vízrajzi alapismereteket a művészetekkel kapcsolatos alapismereteket (képzőművészet, irodalom, zene), az alsóbb évfolyamok vallással, hitvilággal, hiedelmekkel kapcsolatos ismereteit. További célok és feladatok A történettudomány s az iskolai történelemtanítás szerepe, s egyben feladata a valóság lehetőleg pontos, tárgyszerű és szakmai igényességgel való bemutatása. Erre a szemléletre építhető a közös nemzeti és európai értékek megbecsülése, mely nélkül a valódi öntudat és a belső szuverenitás nem képzelhető el. A történelemben való tájékozottság és az ennek nyomán kialakult képességek teszik lehetővé az egyén számára, hogy eligazodhasson a társadalmi jelenségek között, hogy felismerje helyét és szerepét, s hogy élni tudjon alkotmányos jogaival és teljesítse állampolgári kötelességeit. A tananyag típusai, a tananyagok felépítése általánosságban A történelemtanítás tananyaga keret jellegű: nem lép fel a teljesség igényével, nem terjed ki mindenre. Előtérbe állítja a fontosabbnak vélt történelmi - társadalmi csomópontokat, s jelzi az önálló tanári munka lehetőségét. A magyar és az egyetemes történelem tanításában arányosságra és összhangra törekszünk, a kölcsönhatások érvényesülésének bemutatásával. A tananyag egésze három egymástól különböző részből, azaz három modulból (A,B,C) áll. E modulok a történelem tanulmányozásának egymástól eltérő lehetőségeit biztosítják. A modulok szervesen kapcsolódnak össze elősegítve a tantárgy igényes és eredményes tanítását. A modulokban a következő elképzelések érvényesülnek. [A] modul: A rendszeres áttekintés Az "A" modul kronológiai elv szerint kerül fel. Átfogó ismeretanyagot tartalmaz, de nem törekszik teljességre. A történelmi folyamat egy-egy kiemelt összetevőjét, részletkérdéseit mutatja be. A magyar és az egyetemes történelem eseményeit egymással párhuzamosan mutatja be. A nemzeti történelem hangsúlyosabb szerephez jut (l. az óraszámok) benne. 7. oldal

8 [B] modul: A változások megértése Ez a modul egy fontosnak tartott részterület elemző bemutatására szolgál: egyetlen téma történetét lehetőleg teljességben tárgyalja. Figyelembe véve, hogy a éves tanulók gondolkodásukban és cselekedeteikben egyre inkább pragmatikusak, így nem mondhatunk le az elmélyültebb, a részleteket is feltáró - bemutató tanításról. Tanítványainkban tudatosítani kívánjuk, hogy a történelem máig tartó folyamat, melynek számos jelensége évszázadok óta napjainkban is hat (pld: a vallások, a művészetek, a dolgozók évszázados küzdelmei jogaikért, a nemzedékek egymáshoz való viszonya, az iskola szerepe a társadalmakban stb.) Konstruktív múltszemlélet kialakítására törekszünk. Ez a modul segít a modern világ megértésében, felkészít a jövő eseményeinek értelmezésére, szakszerű útbaigazítást nyújt az önképzést, s az önművelést illetően. A modul oktatása során feltétlenül érvényesülnie kell az alábbi feltételnek: a pedagógus élhessen az oktatási törvényben megadott és a NAT-ban biztosított didaktikai - oktatási szabadságával a tanuló számára jelentsen szellemi erőfeszítést a múlt - jelen - jövő összefüggéseinek egy részterületen való elmélyültebb feltárása fejlessze a tanulókban a józan kritikai érzéket, hogy könnyebben eligazodhassanak az egymástól eltérő, esetleg egymásnak ellentmondó információk között segítse elő a tanulókban a reális értékrend kialakulását a XXI. században bekövetkező változások megértéséhez, illetve aktív alakításához. [C] modul: Tudomány-, technika-, kultúra és szakmatörténet (Művelődéstörténet) A természettudományok és a technika (a szakmák!) kibontakozása elválaszthatatlan része volt a történelmi fejlődésnek. E modul keretében az általános történelmi műveltséget, tájékozódottságot kívánjuk összehangolni tanulóink választott szakmáinak történeti fejlődésével. A szakterületek történetének ismerete elősegítheti a leendő munkavállaló felkészülését az eredményes és sikeres életre. A modul oktatása során feltétlenül érvényesülnie kell az alábbi feltételeknek: 8. oldal

9 törekednünk kell egy-egy történelmi kor kiemelkedő tudományos, illetve technikai (művelődéstörténeti) vívmányainak életszerű bemutatására, társadalmi hatásainak érzékeltetésére az iskola szakmai orientációjának megfelelően történelmi ismereteket kívánunk nyújtani az egyes szakmákra jellemző speciális sajátosságokra vonatkozóan. Összegzésképpen: A tananyag felépítésének ez a módja és a keret jelleg lehetőséget ad számunkra a helyi és az egyéni szempontok érvényesítésére. A modulok értékelését és minősítését beszámítjuk az évfolyam sikeres elvégzésébe. 9. oldal

10 2. Követelmények A) A történeti megértés elősegítése a közép- és emeltszintű érettségi vizsga követelményeinek szempontjából fontos nevek, fogalmak, évszámok, események topográfia és összefüggések tanítása a konkrét eseménysorozat pontos bemutatása: időrend, szinkronitás, belső összefüggések, kapcsolatok más eseményekkel, folyamatokkal a változások bemutatása egy-egy történelmi korszakon belül (pl. az életmód, tömegkommunikáció fejlődése, az ember és környezetének alakulásán és változásai stb.) egyes személyek, csoportok tetteinek indoklása annak bemutatása, hogy a változás és a fejlődés nem azonos fogalmak különböző típusú történelmi, ideológiai (eszmei) változások megkülönböztetése B) A történelmi források feldolgozásában és használatában való eligazodás tökéletesítése a források hitelességének és értékének megítélése a keletkezési körülmények alapján a különböző történeti források sajátosságainak, forrásértékének ismerete a különböző történelmi korokból származó tárgyi emlékek felidézése, leírása, bemutatása (szakmúzeumok: hadtörténeti, iparművészeti, bélyeg, vendéglátóipari, gyógyszer, levéltár, könyvtárak stb.) az adott korból származó ásatások, források felhasználása történelmi személyiségek és események bemutatásánál irodalmi alkotások alapján következtetések levonása a történelmi atlasz használata az események idő- és térbeli változásainak bemutatására, a történelmi szövegekben előforduló földrajzi nevek térképen való megtalálása, "vaktérkép" készítése statisztikai adatok, diagramok, grafikonok, információk gyűjtése filmek, videó- és hanganyagok és a sajtó felhasználása C) A történelmi tények, ismeretek, vélemények értelmezése és értékelése. különbségtétel a tények és a vélemények között 10. oldal

11 annak tudatosítása, hogy a múltban lezajlott eseményekről egymástól eltérő ismertetések, feldolgozások készültek, így a múlt jelenségeit többféle módon értelmezhetők egy-egy történelmi eseménnyel kapcsolatban készült eltérő tartalmú ismertetések erős és gyenge posztjainak bemutatása annak bemutatása, hogy az egyén nézetei és személyes körülményei milyen hatással lehetnek arra, amit bizonyos történelmi eseményekről elmond D) A fejlesztendő személyiségvonások és pozitív attitűdök az emberi élet, az emberi szellem (gondolkodás) feltétlen tisztelete kíváncsiság, érdeklődés az elmúlt korok embereinek élete iránt a pozitív erkölcsi értékek, elfogadása, tisztelete a tolerancia, az empátia és a szociális felelősség, mint a demokratikus viselkedésmód kiindulópontjai a tárgyilagosságra való törekvés; az ésszerűség elvének elfogadása, érvényesítése az ötletesség és fantázia felhasználása az egyén, a társadalom és az állam közötti viszonyrendszerekben rejlő problémák érzékeltetése, elfogadása a tárgyilagos, logikus érvelésre és ítéletalkotásra való törekvés E) Az önművelés és önképzés igényeinek kialakítása és segítése az iskolai, házi illetve a fővárosi (kerületi) könyvtárak használata, eligazodás a történelmi témájú könyvek között történelmi témájú térképek, képek, cikkek, adatok, táblázatok gyűjtése, felhasználása (faliújság, tabló készítéséhez) a tanulmányi kirándulásokon a történelmi ismeretek kiegészítése kirándulásokon készített történelmi, művelődéstörténeti témájú fényképek készítése, prospektusok beszerzése történelmi témájú dokumentumfilmek megtekintése, megbeszélése (iskolában és iskolán kívül) lexikonok, monográfiák, szakkönyvek önálló használata (kiselőadásokhoz) kiselőadások készíttetése megadott témáról ajánlott szakirodalom alapján történelmi folyóiratok (Rubicon, Historia, Valóság, Világosság stb.) olvastatása. 11. oldal

12 Tézisek - kifejtés A Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola történelem tanárai arra az álláspontra jutottak, hogy a sokféle alternatív tantervi javaslat közül a hagyományos, kronologikus szerkezetű történelemtanítást óhajtják követni. Így tudjuk megvalósítani, hogy tanítványaink eredményesen tudjanak felkészülni a történelem írásbeli és szóbeli vizsgákra. Az írásbeli témakörök - szándékaink szerint - jelölik a magyar és az egyetemes történelem szinte minden nagy korszakát. Átfogó ismeretanyagot adunk, de nem törekszünk a teljességre, a történelmi folyamatok egy-egy kiemelt összetevőjét, részkérdéseit dolgozzuk fel. Az emelt színtű történelemképzéssel lehetővé szeretnénk tenni diákjaink számára, hogy írásbeli vizsgájukat bármelyik felsőfokú oktatási intézmény a felvételi vizsga részeként fogadja el. Az általunk választott témakörökön belül az iskola pedagógiai programjának megfelelő, a helyi sajátosságokat is tükröző témákat kívánunk feldolgozni. 12. oldal

13 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Fejlesztendő kompetenciák A követelményrendszer kidolgozása során az alábbi szinteket alkalmazzuk: 1. A megértés szintje A történelmi fogalmakat, összefüggéseket, törvényszerűségeket akkor nevezhetjük megértettnek, ha azokat helyesen tudják alkalmazni a tanulók. A témaköröket akkor értik a tanulók, ha értik az azokban szereplő fogalmakat, összefüggéseket, törvényszerűségeket és látják az azokban meghúzódó történelmi fejlődés vonalát. 2. Az alkalmazás szintje Az ismereteket a tanulók számukra új helyzetben is alkotó módon tudják alkalmazni. A történelemben az alkalmazás szintjét az önálló problémalátás és problémamegoldás képessége jellemezheti konkrét történelmi szituációkban. Természetesen az alkalmazás szintjén belül nagyon sok fokozat lehetséges: az egyszerű kérdések, feladatok önálló megoldásától a felvételi szintű kérdések, feladatok megoldásával bezárólag. Itt valamiféle felső határt nem szabni szinte lehetetlen. Az évfolyamokra és témakörökre lebontott követelmények részletesen megtalálhatók a tantervben. Ahhoz, hogy a tanulók egyik évfolyamról a másikba léphessenek, meg kell felelniük az egyes évfolyamok és az évfolyamokon belüli témakörök céljainak és követelményeinek. Azok képezik konkretizálva a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, összhangban a kerettanterv továbbhaladási feltételeivel. A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a 13. oldal

14 történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen. A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni. Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. 14. oldal

15 Fejlesztendő kompetenciák 15. oldal

16 1. Források használata és értékelése TÉMÁK 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása 1.2 Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése 1.3 Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) VIZSGASZINTEK Középszint Tudjon válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egyszerű kérdésekre. Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes történelem fontosabb szöveges forrásait, és megadott szempontok szerint tudjon a forrás alapján egyszerű következtetéseket megfogalmazni. Legyen képes dokumentumokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. Megadott szempontok alapján tudjon információkat gyűjteni a forrásból, és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Tudjon különbséget tenni a múltban lezajlott események egymástól eltérő tartalmú leírásai között. Legyen képes megállapítani két azonos tárgyú történelmi forrás közti tartalmi és formai különbségeket, és tudjon egyszerű feltételezéseket megfogalmazni a két forrás közti különbség(ek) okáról. Legyen képes másodlagos és elsődleges források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására. Legyen képes képi források leírására, a nagy történelmi korszakok, korstílusok szerinti csoportosítására. Emelt szint Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni jellemzőiket, megadott dokumentumok alapján bemutatni. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. Legyen képes különböző típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével. Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerző álláspontját bemutatni. 16. oldal

17 TÉMÁK megadott szempont szerinti értelmezése 1.4 A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez 1.5 Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból 1.6 A tények és feltételezések megkülönböztetése 1.7 Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása 1.8 Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete VIZSGASZINTEK Középszint Tudjon megadott vagy saját maga által kiválasztott képzőművészeti alkotásokat felhasználni egy-egy történelmi korszak sajátosságainak bemutatásához. Ismerje a térképes ábrázolás fontosabb sajátosságait (pl. színek, perspektíva, szimbólumok). Tudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni. Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, kronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó állításokat megfogalmazni, következtetéseket levonni, egyszerű, rövid kifejtést igénylő kérdésekre válaszolni. Legyen képes tényekre és feltételezésekre példát hozni megadott szempontok alapján egyszerűbb forrásokból és ismeretterjesztő szövegekből. Emelt szint Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Különböző térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti, gazdasági) bemutatni. Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. Legyen képes szöveges forrás, adatsor alapján diagramot, grafikont, sematikus ábrát készíteni. Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztő szövegekben megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplő témákhoz kapcsolódó szemléltető ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. Legyen képes megállapítani, hogy a szerző az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta. 17. oldal

18 TÉMÁK 1.9 A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során 1.10 Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet 1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat. Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről. 18. oldal

19 2. A szaknyelv alkalmazása TÉMÁK 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata 2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete VIZSGASZINTEK Középszint Legyen képes a fontosabb történelmi fogalmakat meghatározás alapján felismerni. Legyen képes az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni. Emelt szint Legyen képes a történelmi szakszókincset használni. Forrás alapján legyen képes történelmi fogalmak meghatározására. Tudja, hogy bizonyos fogalmak (pl. rabszolga, gyarmat, vármegye) a különböző történelmi korokban eltérő jelentéssel bírtak. Legyen képes e különböző jelentéseket források segítségével értelmezni. 19. oldal

20 3. Tájékozódás térben és időben TÉMÁK 3.1 Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken 3.2 A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában 3.3 A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken 3.4 Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése 3.5 A történelmi tér változásainak ismerete 3.6 Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése VIZSGASZINTEK Középszint Legyen képes a fontosabb történelmi topográfiai neveket a vaktérképen bejelölt pontokhoz vagy területekhez kapcsolni, és alapvető ismereteket gyűjteni. Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a földrajzi környezet hatással volt az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulására. Tudjon atlasz segítségével egyszerű történelmi térképvázlatot készíteni. Legyen képes a fontos történelmi eseményeket sorrendbe állítani, évszámokkal, nevekkel és helyekkel összekapcsolni. Legyen képes megadott segítséggel (pl. térképvázlat, kronológiai tábla, forrás) konkrét eseménysorokat bemutatni. Emelt szint Legyen képes vaktérképen bejelölt fontosabb történelmi helyszíneket azonosítani. Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk kialakulásában játszott szerepéről. Történelmi térképvázlat és más segédlet (pl. forrás, kulcsszavak, szempontok) alapján legyen képes jellemezni a korszak történelmi régióit. Tudjon történelmi térképvázlatot készíteni vaktérkép és más források alapján történelmi jelenségek és eseménysorok bemutatására. Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak változását indokolni. Legyen képes értelmezni és összehasonlítani az ugyanazon régiót, államalakulatot, vagy népet bemutató, különböző korokat ábrázoló térképeket és térképvázlatokat. Legyen képes önállóan konkrét eseménysorokat bemutatni. Legyen képes eseményhez vagy eseménysorhoz kapcsolódó adatokat táblázatba rendezni. 20. oldal

21 TÉMÁK 3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete 3.8 Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között 3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása VIZSGASZINTEK Középszint Tudja a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok sorrendjét megállapítani, jellemzőiket felsorolásból kiválasztani. Ismerje fel az egyetemes és a magyar történelem felsorolt eseményeiből azokat, amelyek időbeli közelség vagy valamilyen összefüggés alapján egymáshoz kapcsolhatók. Tudjon kiválasztani jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak. Emelt szint Legyen képes a különböző történelmi korszakokat több szempontból jellemezni. Tudja felsorolásból kiválasztani az egymáshoz kapcsolható jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségek kortársait. Tudjon magyar történelmi eseményekhez egyetemes, egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseményeket rendelni időbeli közelség alapján (pl. azonos év, évtized, helyszín). Tudja az egyetemes vagy a magyar történelmet megadott szempontból korszakokra felbontani (pl. gazdasági, kulturális fejlődés, tudományos gondolkodás). 21. oldal

22 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása TÉMÁK 4.1 A tanultak okok és következmények szerinti rendezése 4.2 Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van 4.3 Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése 4.4 A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése 4.5 Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja 4.6 Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről VIZSGASZINTEK Középszint Legyen képes a felsorolt történelmi tényezők közül az okokat és a következményeket összekapcsolni. Legyen képes a különböző felsorolt történelmi tényezők közül kiválasztani az adott történelmi esemény okait, következményeit. Legyen képes a felsorolt történelmi okok, célok, következmények megadott szempontok szerinti csoportosítására (pl. politikai, társadalmi, gazdasági) Legyen képes alapvető történelmi események lényeges és kevésbé lényeges elemeinek megkülönböztetésére. Tudjon egyszerű kérdéseket megfogalmazni történelmi események okairól és következményeiről. Emelt szint Legyen képes történelmi események okairól és következményeiről feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni. Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek egyszerre több oka és következménye van. Legyen képes a történelmi események, összefüggések lényeges és kevésbé lényeges szempontjainak megkülönböztetésére. Tudjon feltételezéseket megfogalmazni megadott forrás segítségével, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolhatja. Tudjon önálló kérdéseket megfogalmazni történelmi események okairól és következményeiről. 22. oldal

23 TÉMÁK 4.7 A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon 4.8 A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása 4.9 Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása 4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése 4.11 Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása VIZSGASZINTEK Középszint Példák kiválasztása a változás és a fejlődés bemutatására. Gyűjtsön példákat arra, hogy különböző történelmi régiók fejlődése eltérő ütemű lehet. Források segítségével ismerje fel a nagyobb történelmi régiók közötti fontosabb különbségeket. Megadott felsorolásból tudja kiválasztani valamely aktuális esemény történelmi előzményeit. Emelt szint Példák segítségével értelmezze a változás és a fejlődés közti különbséget. Mutassa be az egyes korszakok nagyobb történelmi régiói közötti fontosabb különbségeket. Legyen képes valamely jelenkori esemény történelmi előzményeire vonatkozó állításokat megfogalmazni. Legyen képes hasonló történelmi eseményeket (pl. háborúk, békekötések, forradalmak) megadott vagy önálló szempontok alapján összehasonlítani. Legyen képes történelmi eseményhez megadott szempontok szerint analógiákat keresni, választását indokolni. Legyen képes szabadon választott történelmi jelenségek változásait hosszabb időtávon végigkísérni. Legyen képes egy ország vagy régió történelmét szabadon választott szempontból hosszabb időtávon keresztül bemutatni. Legyen képes a tanult történelmi korokat sokrétűen (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, művelődéstörténeti szempontból) összehasonlítani. 23. oldal

24 TÉMÁK 4.12 A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása 4.13 Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egyegy történelmi esemény alakulásában 4.14 Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai VIZSGASZINTEK Középszint Legyen képes történelmi események és szereplők között kapcsolatot találni. Legyen képes források segítségével történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét bemutatni. Legyen képes történelmi események okait, következményeit megkülönböztetni. Legyen képes egyes fontosabb történelmi események következményeit és a benne részt vevők szándékait összevetni. Emelt szint Hozzon példát arra, hogy a magyar történelem sorsfordító eseményeinek eltérő értékelései léteznek. Legyen képes források segítségével történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból bemutatni. Legyen képes források alapján történelmi események okait, következményeit és a résztvevők szándékait összehasonlítani, a közöttük levő összefüggésekre rámutatni. 24. oldal

25 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása TÉMÁK 5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra VIZSGASZINTEK Középszint Legyen képes megkülönböztetni és bemutatni a gazdaság egyes területeit (pl. ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra) az adott korban. Jellemezze a termelési technikákat (pl. nehézeke, szövőgép) és technológiákat (pl. vetésforgó, textilmanufaktúra) az adott korban. Tudjon különbséget tenni a munkamegosztás különböző formái között. Ismerje fel a termelés új szervezeti formáinak és társadalomformáló hatásának kölcsönhatását. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban. 5.2 Népesség, település, életmód Legyen képes felismerni és bemutatni a népesedési folyamatok főbb jellemzőit. Hozzon példát arra, hogy a politikai, társadalmi, etnikai és gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban élők életmódját, mentalitását. Ismerje fel és mutassa be az urbanizáció hatásait (életkörülmények javulása, környezetszennyezés). Legyen képes források alapján bemutatni az alapvető társadalmi csoportok (pl. nemesség, jobbágyság) életmódját (pl. lakás, öltözködés). Emelt szint Legyen képes több korszakon keresztül végigvezetni a gazdaság változásait. Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és bemutatni a gazdaság szereplőit az adott korban. Tudja különböző szempontok alapján összehasonlítani az eltérő gazdasági fejlődésű területeket (pl. centrum, periféria). Legyen képes felismerni és jellemezni egyes korok meghatározó gazdaságpolitikáját. Legyen képes a műveltségi viszonyok és a gazdaság összefüggéseit értelmezni. Legyen képes feltárni és értelmezni a felekezeti, társadalmi, politikai és népesedési viszonyok kölcsönhatását. 25. oldal

26 TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint 5.3 Egyén, közösség, társadalom Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérő szempontok (pl. műveltség, életmód, gazdasági helyzet) szerint. Legyen képes egy-egy kiemelkedő történelmi személy életútját bemutatni, közösségformáló, társadalomalakító tevékenységét felismerni. Legyen képes főbb vonalakban bemutatni a helyi társadalom főbb jellemzőit (pl. lakóhely, iskolai közösség kiemelkedő személyiségei, eseményei). Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait különböző történelmi korszakokban (pl. nemzetiségi kérdés, zsidókérdés Magyarországon, a romák integrációja hazánkban). Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a különböző történelmi korokban. 5.4 A modern demokráciák működése Legyen képes bemutatni adott parlamenti rendszerek működését és felépítését. Tudja bemutatni az általános, egyenlő és titkos választójogért folyó küzdelem problémakörét egy konkrét példán keresztül. Emelt szint Legyen képes értelmezni az egyén és a közösség érvényesülési (pl. katonáskodás, hivatal) és érdekérvényesítési (pl. céh, pártok) lehetőségeit és korlátait a különböző történelmi korokban, helyzetekben. Tudja jellemezni a társadalmi viszonyokat különböző szempontok alapján (pl. társadalmi mobilitás, társadalmi normák, nyitottság, illetve zártság). Legyen képes értékelni különböző szempontok szerint egy-egy kiemelkedő történelmi személy életművét. Ismerje a politikai érdekérvényesítés különböző formáit (pl. pártok, szakszervezetek, civil szervezetek). Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus és az ún. parlamenti váltógazdaság működését, az ellenzéki pártok szerepét. Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgyakorlás, a hatalommegosztás és a hatalomellenőrzés eszközeit és módszereit. 26. oldal

27 TÉMÁK 5.5 Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 5.6 Nemzetközi konfliktusok és együttműködés VIZSGASZINTEK Középszint Tudja megnevezni és bemutatni a különböző államformákat. Legyen képes a hatalmi ágakat megkülönböztetni, és az egyes ágak funkcióit, szerepét konkrét példákon keresztül különböző korokban bemutatni. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemző néhány kormányzati struktúrát (pl. Magyarország kormányzása a XVI-XVII. században, a reformkorban, a dualizmus korában stb.) bemutatni. Tudja bemutatni a polgári demokratikus és totális rendszerek közötti különbséget. Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, célkitűzéseit. Legyen képes különböző korok jellemző hadseregtípusait jellemezni, a fegyverek (pl. fegyvertípusok, fegyvernemek) fejlődését ismertetni. Legyen képes a világ- és a magyar történelem egyes sorsfordító csatáit (pl. Mohács, Waterloo, Sztálingrád) ismertetni, a győzelem és vereség okairól állításokat megfogalmazni. Érdekütközés és egyetértés az Európai Unióban konkrét példákon keresztül. Emelt szint Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemző néhány kormányzati struktúrát összehasonlítani. Legyen képes a kormányzás szintjeit megkülönböztetni, és formáit különböző korokban (pl. központi kormányzati intézmények, helyi közigazgatás, megyék, városi önkormányzat) bemutatni. Legyen képes bemutatni az állam és az egyház viszonyának változásait különböző korokban. Ismerje az emberiség fejlődése során megfogalmazott korszakokat meghatározó eszméket, ideológiákat. Legyen képes a nemzetállamok kialakulásának történelmi körülményeit, jellemzőit bemutatni. Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövetségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a konfliktusban résztvevők célkitűzéseit, és az azokat lezáró békeszerződéseket. Legyen képes egy-egy háborút bemutatni, a háború kimenetelét meghatározó tényezőket elemezni. Tudja mérlegelni a háborús terhek és következmények (pl. vereség, emberveszteségek, gazdasági kimerültség, növekvő hátországi elégedetlenség) hatásait a hadviselő országokra. Legyen képes bemutatni a második világháború utáni döntő világpolitikai folyamatokat, és a nemzetközi együttműködés színtereit. Értse a globalizáció jelenségeit, és értelmezze a globális 27. oldal

28 TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint problémákat. Legyen képes értelmezni az európai integráció alapelveit. 28. oldal

29 4. Ellenőrzés, értékelés Mivel a történelem tanításának elsődleges célja a személyiségformálás, ezért a NAT és a kerettanterv közös követelményeibe foglalt értékek közvetítésének, a "jó polgár" nevelésének az értékelési, minősítési rendszere is elsősorban a tanulók fejlesztését szolgálja, ezért az érettségiig hangsúlyozottan értékeljük (nem feltétlenül osztályzatokkal) a tanulók részvételét a tanórai közös munkában és az iskolai demokrácia fórumain. Különös súlyt helyezünk az általános fejlesztési követelmények területén elért tanulói eredmények - tehát az elsajátított készségek és képességek - ellenőrzésére és értékelésére. Az osztályzatokban kifejezésre jutó minősítésben azonban emellett megfelelő szerepet kell kapnia a tények, fogalmak, összefüggések ismeretének. A történelem tanítása is megkívánja az alapismeretek biztos tudását. Ennek tanítása nem korlátozódhat valamiféle "szabad beszélgetésre". Ugyanakkor a történelem terén rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a tanulók kifejthessék saját véleményüket. Ez önmagában azonban nem képezheti osztályozás tárgyát, sem akkor, ha megegyezik, sem akkor, ha ellentétes a nevelő nézeteivel. Legfeljebb az érvelés logikáját és a benne rejlő tényismereteket értékelhetjük. Az emelt szintű és középszintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelő témakörök címei többségükben azonosak, a különbség a témakörökhöz előírt kognitív ismeretanyag mennyiségében van. Vagyis az emelt szintű érettségi témakörei magukba foglalják a középszintű érettségi témaköreit is. A hangsúlyt a megközelítésre, valamint a feldolgozás egyéb módszereire - például a forráselemzésekre, a tanulói kiselőadásokra, feladatlap-, tesztés esszéíratásra, az önálló tanulási történelmi elemzésekre és adatfeldolgozásokra, valamint a vitákra - helyezzük. Ezt a képzési- és követelményrendszer szintet a történelmet érettségi vagy felvételi tárgyként választó tanulók számára állítottuk össze. 29. oldal

30 A történelem tanításában a tanulók önálló gondolkodását, ismereteik önálló alkalmazását helyezzük előtérbe. Ennek az ellenőrzésben is érvényesülnie kell, ezért gyakran adunk valóban önállóságot igénylő feladatokat. A "Miért?" - kérdés sem kíván önálló gondolkodást, ha a reá adandó választ a tankönyv tartalmazza, vagy ha az órán már közösen megadtuk rá a feleletet. Ebben az esetben a "Miért?" is csak észbevésést és reprodukciót, nem az ismeretek önálló alkalmazását igényli. Az értékelésnek nem lehet alapja a világnézeti elkötelezettség, e tekintetben el kell fogadni a tanuló önálló világképét. Az értékelés az alapfogalmakra és az összefüggések felismerésére koncentrál. Az értékelés 5 érdemjeggyel történik. A kiemelkedő teljesítményt félévenként szaktanári dicsérettel értékeljük. Az írásbeli számonkérés formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya: Az írásbeli számonkérés elsősorban iskolai beszámoltatásokból, ill. részben otthoni, a felkészülést elősegítő feladatokból áll. A beszámoltatók formái és rendje a kerettanterv és a vizsgakövetelmények által megfogalmazott tananyag függvényében kerül meghatározásra. A különféle (röpdolgozat, témazáró dolgozat, otthoni feladatok) beszámoltatások eltérő súllyal jelennek meg az értékelésben. A témazáró dolgozat súlyozottan számít a tanuló érdemjegyében. Minden esetben, de különösen a témazáró feladatlapok összeállítása során szükséges nagy figyelmet fordítani arra, hogy a feladatok között a vizsgakövetelményeknek megfelelő arányban szerepeljenek egyrészt a gazdasággal, a társadalommal, a politikai élettel és a kultúrával kapcsolatos kérdések, másrészt a tények, fogalmak, összefüggések megértését és önálló alkalmazását kívánó gondolkodtató feladatok. Természetesen a kronológiai és topográfiai tájékozódó képesség vizsgálatáról sem feledkezhetünk meg. Az írásbeli számonkérés formái: 30. oldal

31 a) Témazáró dolgozat A nagydolgozat nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. A nagydolgozatot egy nagyobb anyagrész lezárásakor íratjuk, és szükség esetén összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. Félévenként legalább egy nagydolgozatot kell íratni. Ennek a dolgozatnak a megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Tekintettel arra, hogy 2005-től a történelem is írásbeli érettségi tantárgy, a nagydolgozat a/ egyszerű, rövid választ igénylő feladatsora /6-10 feladat /=a teszt b/ és a szöveges (kifejtendő) feladat(ok)= az esszé(k) félévi illetve év végi osztályzat adásakor két érdemjegynek számit. Az osztályozó naplóba az érdemjegyet a kötelező írásbeli dolgozatok rovatba pirossal, az adott hónap érdemjegyei közé kékkel írjuk be. Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk. Elégtelen osztályzat esetén 2 héten belül, egy alkalommal a tanuló részére javítási lehetőséget kell biztosítani. Elégtelentől különböző osztályzat esetén is felajánlhat a szaktanár javítási lehetőséget, mellyel újabb osztályzat szerezhető. A javító dolgozat osztályzatát az osztályozó naplóba a kötelező írásbeli dolgozatok rovatba pirossal írjuk be (ez csak egyszer szerepel). b) Nagydolgozat A témazáró dolgozat egy-egy anyagrész lezárására szolgáló számonkérési forma, mely max. 45 percet vehet igénybe. Értékelése egy osztályzattal történi, melyet az osztályozó naplóba a megfelelő hónaphoz ír be a szaktanár. A témazáró dolgozatot egy héttel előbb be kell jelenteni és szükség esetén összefoglalás előzi meg. c) Rövid írásbeli számonkérés (röbdolgozat, ill. kisdolgozat) A rövid írásbeli dolgozat kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzésére szolgál. Célja a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Időtartama max. 20 perc. d) Diagnosztikus felmérés A 12. év végén (kéttannyelvű osztályok esetén a 13. év végén) április közepéig írásbeli diagnosztikus felmérést tartunk az érettségi tartalmi követelményéből, melynek százalékos teljesítményét az előírásoknak megfelelően értékeljük. Hiányzás esetén a tanulóval pótló 31. oldal

32 dolgozatot iratunk. Az elégtelent írt tanulók háromtagú vizsgabizottság előtt szóbeli javítóvizsgán vesznek részt. Ezen felmérések eredménye zöld színű tollal kétszer kerül beírásra az osztálynaplóba. A változtatás jogát a vizsgáztatásra vonatkozóan a későbbiek során fenntartjuk! Bármely írásbeli számonkérésre elégtelen osztályzat adható, ha a tanuló nem megengedett segédeszközt használt megírása során. Az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelése mellett aláírásával ellátva legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A tanuló joga, hogy a kijavított és értékelt írásbeli számonkérést megtekintse. A kötelező írásbeli nagydolgozatot a szaktanár a tanév végéig megőrzi, a tanév végén leadja irattározásra. Az értékelésnek nem lehet alapja a világnézeti elkötelezettség, e tekintetben el kell fogadni a tanuló önálló világképét. Az értékelés 5 érdemjeggyel történik. A kiemelkedő teljesítményt félévenként szaktanári dicsérettel értékeljük. Az elégtelenre álló tanulók szüleit első alkalommal az első vagy a harmadik negyedév végén az ellenőrző könyvben, másodszor pedig az iskola bélyegzőjével ellátott, hivatalos, tértivevényes és ajánlott levélben legkésőbb a félévi, illetve az év végi lezárás előtt 10 nappal értesíteni kell. Az egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatsor (=teszt) értékelése %-ban kifejezve a következő iskolánkban: elégtelen 0-19% elégséges 20-32% közepes 33 46% jó 47-79% jeles % Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. 32. oldal

33 források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. Az írásbeli iskolai számonkérésen lehetséges feladattípusok: 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszerű következtetések, értékelések megfogalmazása 3. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése 4. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése, elemzése 5. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból, következtetések levonása 6. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez 7. Térképekről információk gyűjtése, következtetések levonása 8. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 9. Események közötti sorrendiség megállapítása 10. Célok és következmények megkülönböztetése, értelmezése 11. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 12. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről 13. Különböző jellegű folyamatok és eseménysorozatok közötti kapcsolatok megtalálása 14. Egyéb Szöveges feladatnak az tekinthető, ahol néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl.: név, évszám, topográfia mérésére irányulnak. Emelt szinten e feladatokhoz nem feltétlenül kapcsolódik valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép), amely segíthetne a tanulónak a feladat megoldásában. Feladattípusok 1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat 33. oldal

34 E feladatoknál általában valamilyen forrás (szöveg, térkép, kép) felhasználásával kell néhány mondatban, 8-10 sorban (kb szóban) megoldani a kitűzött feladatot 2. Szöveges, elemző (hosszabb) feladat Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forrásanyag segítségével vagy anélkül kell soros szerkesztett szövegben (kb szóban) megoldani a feladatot. Szóbeli számonkérés: szóbeli számonkérés (felelet, előadás stb.) történelmi események bemutatása és értékelése térképvázlat alapján több órai aktív, illetve passzív tanulói munka érdemjeggyel történő értékelése tanórán kívüli tevékenység (verseny, vetélkedő, pályamunka, faliújság, térképfelelősi tevékenység, tanulói gyűjtőmunka) osztályzattal való értékelése Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai az érvényben lévő előírásoknak és követelményeknek. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. A házi feladatok célja lehet: - Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása. Így tudjuk elérni, hogy a legfontosabb ismeretek megszilárduljanak, alapvető tudáselemek készségként álljanak a tanulók rendelkezésére. 34. oldal