Perifériáról a társadalomba - szektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Perifériáról a társadalomba - szektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért"

Átírás

1 FEJLESZTÉSI TÁRSASÁG Perifériáról a társadalomba - szektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért ELSŐ NYÍRSÉGI A projekt a TÁMOP / azonosítószámú program keretében valósul meg az Európai Unió társfinanszírozásával.

2 Perifériáról a társadalomba szektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért Szerzők: Tóth Miklós, Büdszentiné Szép Enikő, Váradi Zsuzsanna, Vályogos Zsolt Felelős kiadó: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Váradi Zsuzsanna Készült 100 példányban. Nyomdai kivitelezés: Gprint Iroda A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

3

4 Tartalomjegyzék A projekt társadalmi és szakmai megalapozottsága "Perifériáról a társdalomba" szektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért című pályázat bemutatása 5 - A pályázatot megalapozó szükséglet felmérés 33 - A pályázó Első Nyírségi Fejlesztési Társaság bemutatása 37 - A pályázati program bemutatása 40 - Tapasztalatok a mentori munkáról 41 Fotó melléklet 46

5

6 Perifériáról a társadalomba szektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért Tóth Miklós TÁMOP / A projekt társadalmi, szakmai megalapozottsága Bevezetés A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatásával, társadalmi helyzetével kapcsolatos tanulmányok, vizsgálatok és kutatások száma, de legalábbis ezek nyilvános publikálása az utóbbi fél évtizedben jelentősen csökkent. Jelen tanulmány ezért elsősorban az ezredforduló tájékán keletkezett kutatási eredményeknek a jelenben történő összehasonlításával kívánja felvázolni azokat a tendenciákat, amelyek a mában zajló folyamatokra vonatkoztatva fogalmaznak meg következtetéseket, esetleges javaslatokat. Részletesebben bemutatjuk továbbá a Nyíregyházán, illetve az Észak-alföldi Régióban működő foglalkoztatási paktumokat, programokat. Az már csaknem közhely, hogy Szabolcs Szatmár Bereg megye az ország néhány más megyéjével egyetemben, számos vonatkozásban kiemelten lemaradt, illetve elmaradt az ország más területeinek fejlődésétől. Itt esősorban a gazdaság, a mezőgazdasági és árutermelés és az ehhez kapcsolódó innováció hiányát kell megemlíteni, ami megalapozza, de legalábbis jelentősen befolyásolja többek között a társadalmi, népesség, oktatás, infrastruktúra fejlesztés, kultúra és közművelődés állapotát. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül a rendszerváltozást követően eltelt két évtized társadalmi és közösségi életének, a lakosság szemléletének változásait sem. Az információs társadalom robbanása, a kommunikáció teljes átalakulása (mobil telefon, internet, televíziós szolgáltatások korlátlan szaporodása, a korszerű elektronikai hírközlő eszközök, adattároló kapacitások szinte beláthatatlan mérete, ezen technológiák robbanásszerű fejlődése és elérhetőségük, a különféle kommunikációs platformok megjelenése és tartalmak beláthatatlan mennyisége). De ide sorolható a munkakultúra megváltozása, termelési és szolgáltatási ágazatok teljes megszűnése a hozzájuk kötődő munkakultúrával, infrastruktúrával, közösségi élettel, társadalmi kapcsolatokkal. Nem maradhat ki a felsorolásból a családok szétesése, a tradicionális társadalmi kötődések és ezek formáinak fellazulása, a gazdasági válság, morális és erkölcsi válság, társadalmi depresszió, generációk közötti kapcsolattartás és kommunikáció problémái stb.) De a hátrányos régiók között említik a megyét a népesség összetétele, a rossz szociális körülmények között élők, a munkanélküliség, a társadalmilag és gazdaságilag hátrányos körülmények között élő cigány lakosság nagy létszámának vonatkozásában is. A társadalmi és gazdasági, valamint morális tényezők bonyolult és összetett jellege miatt nyilván nem lehet olyan egységes módszertant alkalmazni, amely valamennyi tényezőt egyszerre tudja elemezni annak minden összefüggésében. Most tehát ebből a halmazból a munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetű csoportok helyzetét vizsgáljuk meg néhány aspektusban. 5

7 Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája A munkanélküliek számának növekedésével a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés kulcsfontosságú kérdéssé vált az ezredvég Európájában. Mivel az Unió nem rendelkezik jogosítványokkal ahhoz, hogy közvetlen befolyást gyakoroljon az egyes tagállamok költségvetési kiadásaira és munkahely teremtési programjaira, egységes foglalkoztatáspolitika kidolgozására és koordinálására törekszik. Már az Európai Közösség évi alapító szerződése rendelkezik arról, hogy egy tagországbeli a másik tagállam területére szabadon beléphet, az ott meghirdetett állásajánlatra jelentkezhet, és munkát végezhet az adott tagállam munkajogi normái szerint. Az EU 1993-ban fogadta el az ún. Európai Szociális Chartát, amelynek realizálására és ennek részeként a szabad munkavállalási jog érvényesítésére több elképzelés és terv született. A foglalkoztatáspolitika fent megfogalmazott céljai érdekében az Európai Unió az számos lépést tett. A szervezet több ún. akciótervet dolgozott ki a munkaerő piaci integráció megfelelő előkészítésére, nagy hangsúlyt helyezve a helyi munkahelyteremtés kérdésére. Adatbázisok és információs rendszerek összegzik a tagországok munkaügyi tapasztalatait, és folyamatosan nyomon követik munkaerő piaci stratégiájuk alakulását. Az Unió közösségi programot hozott létre a női munkavállalók alkupozíciójának emelésére ( NOW), a rokkantak és bizonyos hátrányos helyzetű csoportok munkaerő piaci helyzetének javítására (HORIZON), valamint az új szaktudás elsajátítására és munkahelyteremtésre (EUROFORM). Az Európai Tanács decemberében elkészített Akcióterve behatóan foglalkozik az oktatási és képzési rendszerekkel, valamint a megfelelő képzés nélküli fiatalok elhelyezkedésének problematikájával. A maastrichti szerződés revíziója és az Unió keleti bővítése kapcsán összeült évi kormányközi konferencia napirendjén szerepelt a versenyképességet és a munkahelyteremtést befolyásoló belső piac kérdése. Az EU a foglalkoztatáspolitika különböző kérdéseiről 1997-ben Zöld Könyvet adott ki Partnerség az új munkaszervezetért címmel, amely leszögezi, hogy: "a hierarchikus és merev struktúrákat újító szellemű és rugalmas, magas szakértelmen, nagyfokú bizalmon és a munkavállalók fokozottabb integrálásán alapuló struktúrák váltják fel". Az Európai Tanács novemberében, Luxemburgban tartott rendkívüli ülésének apropója kifejezetten a Tanács foglalkoztatáspolitikájának koordinálása volt. Ezen az ülésen olyan irányelveket dolgoztak ki, amelyeket elfogadásuk után integráltak a tagállamok szociális programjaiba és nemzeti foglalkoztatási akcióterveibe. A tanácskozáson kiemelt témaként szerepelt az ifjúsági és tartós munkanélküliség kezelése, az iskolarendszer javításának kérdése, valamint a vállalkozóvá válás ösztönzésének lehetősége. A testület célul tűzte ki a vállalkozások beindításának és működtetésének megkönnyítését. Az Európai Tanács ösztönözte a szociális partnereket olyan megállapodások létrehozására, amelyek az Unió egészére vonatkozó képzési és átképzési feltételeket rögzítik. Az EU-nak és tagállamainak e téren eddig elért eredményei ellenére a szabad munkaerő áramlást továbbra is számos formális és informális tényező nehezíti. Ilyenek például az eltérő társadalombiztosítási és adórendszerek, a képesítések és diplomák elismerésének problémája, az eltérő foglalkoztatási feltételek, valamint egyes országokban a képzettségbeli lemaradás. Nehézséget jelent ezeken kívül a nyelvtudás és az információ gyakori hiánya, valamint a munkaerő infrastruktúrájának kiépítetlensége. A migrációs problémák leküzdésére a kelet- és közép európai országok csatlakozását követően az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezmény lehetőséget nyújt ezen államokból, így hazánkból is érkező munkaerő esetében arra, hogy alkalmazni lehessen a fokozatosság és átmeneti időszak alkalmazásának elvét. Az Európai Unió tevékenysége a foglalkoztatáspolitika terén nem zárult még le, mivel a szervezet folyamatosan igyekszik a nehézségeket leküzdeni. Számos program és elméleti terv született, így a közeljövőben ezek gyakorlati alkalmazására tevődik a hangsúly. Az Unió 6

8 keleti bővítésének rendezése és ennek részeként a szabad munkaerő áramlás elősegítése alapkövei az egységes Európa sikeres megteremtésének. (Orgoványi Euridike: Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája) Magyarországon, a megindult növekedés ellenére, továbbra is alacsony a foglalkoztatottság. Az állástalanok (munkanélküliek és inaktívak) aránya nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas. A foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabbak közé tartozik Európában: a magyar foglalkoztatási ráta több mint 10 százalékponttal marad el az EU-tagországok átlagától. Foglalkoztatásbeli lemaradásunk azonban nemtől és korcsoporttól függően iskolai végzettségi kategóriánként igen különböző: a felsőfokú végzettségűekre nézve csekély, mindössze 3-4 százalékpontnyi, a középfokú végzettségűeknél 7-8 százalékpontnyi, a középfokúnál alacsonyabb végzettségűek esetében azonban már igen jelentős: százalékpontot tesz ki. Foglalkoztatás és oktatáspolitikai szempontból is rendkívül lényeges kérdés, hogy az aggregált lemaradásban mekkora szerepet játszik az iskolázottsági összetétel-különbség, illetve az, hogy különböző iskolai végzettségű emberek az Európai Unió átlagához képest más-más mértékben foglalkoztathatók. Az alacsony iskolázottságúak még mindig igen magas aránya döntően arra vezethető vissza, hogy a nyolcvanas évek közepétől megtört az a hosszú távú trend, amely a hetvenes évek eleje óta évről-évre folyamatosan csökkentette az egy születési évjáratból a nagyon alacsony iskolázottsági szinten megrekedt népesség arányát. Az iskoláztatási expanzió megállt a szegény néprétegeknél. A foglalkoztatási lemaradás zöme abból adódik, hogy bajok vannak az alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatásával: az EU átlagához képest túl sokan vannak, és rosszabbul is foglalkoztathatók. (Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon KERTESI GÁBOR VARGA JÚLIA) Fejlettségi differenciálódás és gazdasági környezet A gazdasági fejlettség, a lakossági jövedelmek és a munkanélküliség jellemzőit nagytérségi szinten vizsgálva a főváros kiugróan kedvező fejlettségi mutatóin túlmenően mindenek előtt a határozott nyugat-kelet megosztottság tűnik szembe, elsődlegesen az északnyugati és középső országrész sikeres szerkezetváltása és megújulása áll szemben az ország többi részének lassabb ütemű felzárkózásával. Az észak-nyugati térségek mai dinamikája elsődlegesen a földrajzi fekvésének, a gazdasági szerkezetváltásban domináns szerepet játszó nyugati piacokhoz való közelségének köszönhető, a térséget mindennapi kapcsolatrendszer fűzi a szomszédos osztrák tartományokhoz. Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl képzett, és az Európai Unió átlagához viszonyítva alacsony bérköltségű munkaereje és kedvező közlekedési hálózata elősegítette a külföldi tőke beáramlását (az összes külföldi tőke 85%-a e három régióban realizálódott), az innováció és export-orientált iparágak (autógyártás, elektronika) megtelepedését. Ennek következtében itt a legalacsonyabb bár nagy területi egyenlőtlenséget mutat a munkanélküliségi ráta, miközben a jövedelmi viszonyok is kedvezőbbek az átlagosnál. A kedvező nemzetközi versenyhelyzet megőrzése érdekében szükség van a munkaerő-piaci igényhez illeszkedő rugalmas képzési rendszer kialakítására, valamint a vállalkozások közötti együttműködések és az üzleti szolgáltatások fejlesztésére, az önkormányzati szerepvállalások növelésére. Jól érzékelhetőek a nyugati országrész dinamikus tengelyei: a Budapest - Győr - Mosonmagyaróvár - Sopron (Pozsony - Bécs) vonal, és a Budapest - Székesfehérvár - Balaton 7

9 tengely, ahol mind a nagyobb városok, mind a kisebb centrumok körzetei a legjobb helyzetű térségcsoportba kerültek. E határzónában egyértelműen a külső hatások, leginkább a viszonylag közeli, hatalmas gazdasági erejű dél-német, észak-olasz és osztrák régiók dinamizáló ereje mutatkozik meg. Ugyanakkor az elmaradottabb keleti és északi országrészre is igaz, hogy minden nagyváros kiemelkedik a környezetéből, helyi dinamikus centrumokat képez. Ezek a regionális központok piaci vonzerőt jelentenek a kereskedelemnek, magukhoz vonzzák az újjászerveződő pénzügyi és gazdasági szolgáltató tevékenységeket. Az elkövetkező időszakban térségi szervező szerepükre, hagyományosan erős felsőoktatási potenciáljukra és az EU csatlakozást követően felértékelődő földrajzi fekvésükre építve nemcsak saját, hanem környezetük fejlődését is dinamizálhatják. Egyes korábban főleg agrárjellegű térségekben a külföldi tőke beáramlásával és a vállalkozások élénkülésével átalakult és növekedési pályára állt a gazdaság. Az ilyen felzárkózó térségeken belül külön csoportot képviselnek az ipari válságövezetek revitalizálódó, strukturális megújulás alatt álló területei (pl. Miskolc, Tiszaújváros) Az északi és keleti régiók kistérségeinek többsége az elmaradottabb térségek közé tartozik. Ezeket a térségeket az átlagosnál rosszabb munkanélküliségi és jövedelmi helyzet, a külföldi tőke és a vállalkozói aktivitás alacsony aránya jellemzi. Ennek okai a térségek agrárjellege, alacsony vállalkozói kapacitása, hiányos infrastruktúrája, az ország- és régióhatár menti fekvés, vagy a meghatározó térségközpont hiánya. Feladatként jelentkezik e kistérségi centrumok fejlesztése a foglalkoztatásban betöltött szerepkör erősítése érdekében. A térségek többsége aprófalvas jellegű, amely a méretgazdaságosság miatt korlátozza a köz- és más szolgáltatások hatékony fejlesztését és egyúttal szükségessé teszi a települések összefogását, a térségen belüli közlekedés fejlesztését. Az elmaradottabb térségekre a lakosság alacsonyabb jövedelmi helyzetén túl jellemző a tartós munkanélküliek magasabb aránya, a lakosság alacsonyabb képzettsége, miközben a roma népesség aránya magasabb az országos átlagnál. Ezen térségek többsége gazdag természeti és kulturális erőforrásokkal rendelkezik (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek területén helyezkedik el), ami a turizmus területén kínál jó kitörési lehetőséget. A fejlesztések szűk keresztmetszeteit jelenti a hiányos települési infrastruktúra és az elszegényedett, alacsony komfort fokozattal rendelkező lakóterületeknek az átlagosnál nagyobb aránya. Helyzetelemzés A TÁRKI 1999-ben végzett társadalmi rétegződésvizsgálata szerint Magyarországon a lakosság 40 %-a élt biztonságos vagyoni, anyagi és kulturális körülmények között, ők a társadalmi, gazdasági és politikai átalakulás nyertesei. A társadalom másik 60 %-a egyik napról a másikra él, ők azok a vesztesek, akik számára a társadalmi változások biztonságvesztést, leszakadást, tartós szegénységet okoztak. A vizsgálat a társadalmi érvényesülés keretfeltételeit és ennek megfelelően az egyenlőtlenség szerkezetét vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a marginalizálódás és a társadalmi együttműködés kereteiből való kiszorulás meghatározó tényezői között az elmúlt évek kutatásaiban öt nagyobb csoport jellemezhető hátrányos helyzetűként (Kerülő Judit): 8

10 1. Családi életciklus hátrányai, ezen belül: A legalább három gyereket nevelő háztartások Azok a háztartások, ahol a háztartásfő 40 évesnél fiatalabb Gyermekét egyedül nevelő szülős háztartások Egyedül élő idős egyének háztartásai 2. Munkaerőpiac hátrányai, ezen belül: Munkanélküli háztartásfővel rendelkező háztartások Tartós munkanélküliség Munkanélküliség halmozódása egy háztartáson belül Alkalmi munkából élők 3. Regionális egyenlőtlenség, ezen belül: Az ország keleti részén élés Tanyás és községekben élés 4. Képzettségi hátrányok, ezen belül: Befejezetlen általános iskola vagy legfeljebb általános iskolai végzettség Szakképzettség hiánya 5. Etnikai hovatartozás, ezen belül: A cigány etnikumhoz tartozás Az első esély: a tankötelezettségi korban való oktatási részvétel. Radó Péter az oktatás szempontjából releváns egyenlőtlenségeknek tekinti a családi hátteret, ezen belül az apa iskolai végzettségét, a család szociális, gazdasági és anyagi helyzetét, lakóhelyét, diszkriminált kisebbséghez való tartozását és a csökkent egyéni képességeket. Felhívja a figyelmet, hogy az oktatási rendszerbe belépő gyermekeknél figyelembe kell venni ezeket az induláskor meglévő egyenlőtlenségeket. Ám a legkülönbözőbb hátrányok egymást erősítő hatásával is szembe kell nézni. 1. Családi háttérből fakadó egyenlőtlenségek A nemzetközi és hazai vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy az iskolázottsági lehetőségek hasznosítása terén megjelenő egyenlőtlenségek elsősorban a szülők foglalkozásának, szocioökonómiai státuszának hátteréből, különösen az apa iskolai végzettségéből vezethetők le. (7.) 13 európai országban végzett kutatás eredményei azt támasztották alá, hogy az oktatás expanziója ellenére a szülők iskolai végzettségének hatása az oktatás alsó szintjén a legerőteljesebb, később csökken. Mindezek azt jelentik, hogy a szülők alacsony iskolai végzettségéből eredő hátrányok már nagyon hamar, az iskolai tanulmányok elején jelentkeznek. (8.) Közismert Pierre Bourdieu kulturális tőke-elmélete, mely szerint a kulturális elemek nemcsak, hogy egyre jobban beépülnek a szociális egyenlőtlenségek létrehozásába és fenntartásába, hanem jószerével ezek testesítik meg magát a gazdasági egyenlőtlenségeket. Minden társadalomban elsősorban a család az a közeg, amely a különböző kulturális ismereteket közvetíti a gyerekek számára. Hiányuk akadályozza a gyerekek iskolai sikereit. A lemorzsolódás okát elemző kutatások azt igazolják, hogy az általános iskolát elvégezni nem képes gyerekek közel 90 %-nál a szülők iskolai végzettsége maximum 8 osztály. (9.) Az iskola tehát szelektál és reprodukálja az alacsony iskolai végzettséget. 9

11 2. A család anyagi helyzete A Magyar Háztatás Panel vizsgálat eredményei azt igazolják, hogy minél alacsonyabb egy adott háztartás jövedelme, annál jellemzőbben hiányzik kiadásai közül az oktatásra, kultúrára fordított összeg. 3. Lakóhely Az általános iskolában történő lemorzsolódási adatok azt igazolják, hogy az iskolai kudarc és a település között szignifikáns a kapcsolat, azaz a kistelepüléseken élők között magasabb a végzettséget nem szerzők aránya, mint a városi iskolák esetében. 4. Diszkriminált kisebbséghez való tartozás Kertesi Gábor és Kemény István a kilencvenes években lefolytatott cigány vizsgálatának eredményei azt igazolják, hogy míg a nem cigány tanulók közel 80 %-a szerez az általános iskolainál magasabb végzettséget, addig ez a cigány tanulók esetében mindössze 5 %. Egy cigány tanulónak ötvenszer kisebb az esélye arra, hogy diplomát szerezzen, mint nem cigány társainak. Ennek a hatalmas esélykülönbségnek a legnagyobb része az érettségit adó középfokú oktatásba való belépés pontján keletkezik. (Kerülő Judit: Hátrányos helyzetű csoportok és a felnőttoktatás A hátrányos helyzet, hátrányos helyzetű csoportok) Fontos megjegyeznünk, hogy a tanulmányban vázolt releváns egyenlőtlenségek tekintetében az elmúlt egy évtizedben jelentős minőségi javulás nem következett be. A családi háttér esetében tovább rontja az esélyeket, hogy többségében mindkét szülő tartós munkanélküli vagy segélyezett, így a családban elő iskoláskorú gyakorlatilag nem is lát példát a rendszerességre, tanulásra, a munka világával kapcsolatban semmilyen szülői személyes példamutatást nem kap. Nem elhanyagolható továbbá a személye példamutatás hiányán kívül az sem, hogy a felnövő generációk a munkáról és az állásszerzésről családi és a szűkebb szocioökonómiai térben a terhelt gazdasági és társadalmi környezetben csak a reménytelenségről, sok esetben negatív megközelítésről hallanak. Ez determinálhatja a tanulással, a munka világával való későbbi kapcsolatukat, motiváltságukat is. Összességében az elmúlt időszakban nem történt jelentős javulás a család szocioökonámiai helyzetében, aminek messze menő személyes és társadalmi következményei lesznek a jövőben. A különböző foglalkoztatást segítő eszközök sem biztosítanak tartós javulást, hiszen a támogatott képzéseket követően nem megoldott a foglalkoztatás, nincsenek új munkahelyek, ahol a megszerzett ismeretek birtokában tartós foglalkoztatásra lehetőség nyílna. Megmaradt, sőt a jelek szerint tovább erősödött a diszkriminált státusz és tovább erősödik a szegregáció is, növekszik a leszakadó réteg amelynek társadalmi és gazdasági okai egyaránt vannak. A képzés, oktatás fontos eleme az esélyegyenlőség és a munkához való egyenlő eséllyel történő hozzájutás feltételeinek javításához, hiányzik a jelenséget kezelni kívánó módszer komlexitása. A kívánt állapot eléréséhez szélesebb körű és átfogó rendezésre van szükség, mert a problémát sem a gazdaság egymaga, sem pedig a önállóan a képzés nem tudja megoldani. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a munkaerő piac sem tudta megfogalmazni azokat a képzési igényeket, amelyeknek megfelelően a szakképző iskolarendszer biztosítani tudná a képzett 10

12 munkaerőt. A gazdasági és pénzügyi válság tovább súlyosbítja a helyzetet, és amint az idézett szerző megfogalmazta, a különféle hátrányok egymást nagymértékben erősítik. Második esély Ha az iskola rendes korban nem tudja biztosítani azt a képzettséget, felkészültséget és esélyt, amely a munkaerőpiacon való elhelyezkedést, ezáltal az egyén biztonságát, jólétét képes garantálni, szükséges a társadalomból való kiilleszkedéssel veszélyeztetettek számára olyan lehetőség kidolgozása, amely az újrakezdést, a beilleszkedést hivatott elősegíteni. Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatást, szakképzést végző intézményeinek megoszlása Hosszú évek óta foglalkozom szegénységkutatással, a szegénnyé válás és a végleges leszakadás tendenciájának, okainak feltárásával. Mind az e témában lefolytatott vizsgálatok, mind saját kutatási eredményeim azt igazolták, hogy a szegényedés az iskolától, a tanulástól való lehetőségek megfosztottságában írható le. (14.) Az iskolák elérhetősége, az iskolarendszerű képzésben való részvétel, az iskolák társadalmi mobilitást fékező szerepének vizsgálatáról számtalan szociológiai kutatás készült, bizonyítva az egyén társadalmi helyének reprodukálódásában az oktatási intézmények meghatározó szerepét. A továbbiakban vizsgáljuk meg mi a helyzet az iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel lehetőségeivel. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a nyilvántartásba vett 61 intézmény 15 településen található, ebből 8 város, mindössze 7 a kistelepülések száma. E megyében 228 település van, és amíg a 16 város felében, a 212 község mindössze 3 %-ban volt lehetősége az ott élőknek helyben iskolán kívüli képzésbe való bekapcsolódásra. Ne felejtsük el, a nagyobb távolság költségnövelő tényezőként is hat, akár az egyén, akár a képzést szervező oldaláról nézve. A nyilvántartásban szereplő iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények mindössze 8 %-a tartozik gazdálkodási forma szerinti megoszlást tekintve a nonprofit szervezetekhez. Elgondolkodtató, hogy mindössze 5 népfőiskola (Sárospatak, Szolnok, Dunaújváros, Kék, Zalaegerszeg) végzett szakképzést. A népfőiskolák szerepének erősödése a kistelepülésen élők hátrányainak csökkentésében jelentős szerepet játszhat. Sokkal kedvezőbb a helyzet, ha a civil szféra szerepét a szakképzésben résztvevők támogatási oldaláról vizsgáljuk. Országos adatok szerint a szakképzésben résztvevők közel felének, 51 %-nak a képzésben való részvételét alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, egyházak támogatták 1999-ben. (Kerülő Judit: Hátrányos helyzetű csoportok és a felnőttoktatás A hátrányos helyzet, hátrányos helyzetű csoportok Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján a Második esély lehetőséget teremt az alapképzésből bármely ok miatt kimaradt emberek számára, de nem hozott áttörő sikereket és nem is érte el célját maradéktalanul. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az e képzések keretében szerzett szakképesítés nem piacképes. Érdemes lenne talán a képzések minőségét és tartalmát is megvizsgálni, de valószínűbb, hogy ami leginkább hiányzik a sikerességhez, - csakúgy mint a társadalom és a gazdaság más területein is mutatkozó mérsékelt eredmények esetében, az a rendszer szintű szemlélet. Önmagában egy jól működő képzési rendszer még nem oldja meg a munkahelyteremtés hiánya, a más területeken jelentkező társadalmi feszültségek, a morális válság, a globalizáció és egyéb problémák összetett kihívásait. Rendszer szinten lehet megoldást remélni, amelyben az egyén nem csak tudatos gondolkodásában, hanem érzéseiben is mintegy ösztönösen megéli 11

13 a társadalmi, anyagi, egzisztenciális biztonságot, ami újabb motivációt jelent a fejlődés, önképzés irányába. A napi gyakorlatból igazolva látjuk a tanulmányban megfogalmazott problémák közül például az anyagi források hiánya miatti kirekesztettséget, amely tényleges sokszor valós annak, hogy a jelentkező az utazási költségeket nem tudja megfizetni, ezért marad ki a képzésből, vagy támogatott foglalkoztatásból. Az intézmények megoszlása cáfolhatatlan tény és adottság is egyben, de belátható, hogy valamennyi képzés nem házhoz vihető akár a szükséges infrastruktúra, akár a képző humán erőforrás mozgatása szempontjából. Egy nagyon egyszerűnek látszó kérdés merül fel tehát, ki viselje az ebből a sajátosságból eredő többlet költségeket? Számos esetben maga a támogatott képzési forma biztosítja a lehetőséget az utazási és más járulékos költségek megtérítésére is. Az iskolarendszeren kívüli nyilvántartott szakképzést folytató intézmények közül a nonprofit gazdálkodási forma szerint működő szervezetek kis aránya az utóbbi időben változott. Új törvényi szabályozás teszi lehetővé nonprofit gazdasági társaságot alakítását, ami egyfajta átrendeződést kezdett meg a képzést folytató szervezetek körében. Meg kell különböztetnünk gyakorlatilag iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató, klasszikus értelemben vett civil szervezeteket, valamint ilyen tevékenységet folytató nonprofit vállalkozásokat. Lényeges különbség a szervezeti formákban és abból adódó infrastruktúrális háttérben van, tekintettel arra, hogy a képzéshez szükséges szigorú akkreditáció követelményeinek mindként típusú képzőnek egyformán kell megfelelnie. Ami nem elhanyagolható különbség lehet még a szakképző civil szervezet és a nonprofit vállalkozás között, az a motiváció, hiszen a civil szervezetek esetében nem feltétlenül elsősorban az anyagi érdekeltség a döntő, hanem egyfajta belső elkötelezettség és érzelmi, morális attitűd. Az iskolarendszeren kívüli képzést folytató civil szervezetekkel kapcsolatosan figyelembe kel venni, hogy a szervezeteknek csak kis része vált alkalmassá az önkormányzati, állami feladatok átvállalására. Csak a nagyok rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, humánerőforrással, minőségbiztosítással és a feladatok ellátáshoz szükséges program és intézményi akkreditálással. A tanulmányban említett TIT, népfőiskolák és más akár országos szervezetek jelentős szervezeti és strukturális átalakuláson mentek keresztül az elmúlt 2 évtizedben. Gyakorlatilag megszűntek a korábbi intézményi háttértámogatások mind szakmai, mind anyagi értelemben, és mára gyakorlatilag csaknem minden civil szervezet társadalmi támogatottsága lecsökkent. Elsősorban az individualizálódott társadalom természetes folyamatként értelmezhető ez a jelenség, a szervezeteknek nincsen tömegbázisa, ami anyagi és humánerőforrást jelenthetne. Emiatt a civil szervezeteknek, még a nagyoknak is át kellet értékelni küldetésüket, lehetőségeiket és célkitűzésiekt. Közeli példa is van arra, hogy népfőiskola miként alakult át kertbarát-nyugdíjas klubbá, és komoly ismertterjesztő és korábban képző szervezet hogyan kényszerült megválni infrastruktúrájától, ingatlanától. Nem számíthatunk tehát a közeli jövőben sem arra, hogy civil szervezetek tömegesen vállalnak majd szerepet az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. Működnek azonban helyi, regionális és országos, valamint ezeket tömörítő ernyőszervezetek, továbbá foglalkoztatási paktumok ezen a területen, a hátrányos helyzetű munkavállalókkal történő foglalkozást is bele értve, akik jelentős tevékenységet fejtenek ki a munkaerő piaci felzárkóztatásban. 12

14 Foglalkoztatási paktumok, szövetségek, programok Az Európai Unió tagállamaiban kísérleti jelleggel 1997-ben hozták létre az első foglalkoztatási paktumokat, s azok sikere után az ilyen jellegű projektek beépültek a Strukturális Alap, azon belül az Európai Szociális Alap támogatási rendszerébe. Azóta best practice"-ként, a legjobb gyakorlatként, követésre méltó, jó példaként emlegeti az Európai Unió a foglalkoztatási paktumokat, mivel ezek a helyi, megyei vagy regionális szintű együttműködések konkrét, kézzel fogható módon járulnak hozzá a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatási szint növeléséhez. Magyarországon osztrák példa nyomán 2002-től alakultak meg az első foglalkoztatási együttműködések. Régiónkban két jelentősebb foglakoztatási paktum szerveződött: Az Észak-alföldi Regionális Foglalkoztatási Paktum (korábban: FORTE regionális modellértékű program a nonprofit foglalkoztatás fejlesztéséért Debrecen) és a Nyírségi Foglalkoztatási Paktum Nyíregyháza Az Észak-alföldi Regionális Foglalkoztatási Paktum A paktum célkitűzései az Észak-alföldi Regionális Non-profit Foglalkoztatás-fejlesztési Stratégiában megfogalmazott célokhoz igazodnak. Az együttműködés hosszú távon a régió területi különbségeinek csökkentését, a foglalkoztatási színvonal minőségének növelését, a munkanélküliség csökkentését hivatott elősegíteni. Ennek érdekében az aláíró felek tevékenységük összehangolásával elősegítik: új munkahelyek teremtését, a helyi foglalkoztatási viszonyok javítását, a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának támogatását, modell értékű regionális non-profit hálózat létrehozását, folyamatos bővítését, szervezeti és tartalmi gazdagítását, minőségének növelését a non-profit szerepvállalás formáinak és módjainak feltérképezését, a non-profit szektor foglalkoztatási szegmensében való együttműködési rendszerek kialakítását, a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit nővelő programok indítását és működtetését, az Európai Uniós pályázati lehetőségek kihasználását, eredményes pályázatokkal források teremtését a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósulása érdekében, a foglalkoztatási színvonal emelését, atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével, a nemek közötti esélyegyenlőséget - elősegítő programok támogatását, a munkaerőpiaci információk gyors és torzításmentes áramlását, elősegítve ezzel a hatékony döntéseket, a regionális non-profit foglalkoztatás-fejlesztési stratégia céljaira összpontosító és ahhoz illeszkedő innovatív projekt-fejlesztés folyamatát. 13

15 Nyírségi Foglalkoztatási Paktum Célja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, megvalósítása és terjesztése. A munkaerőpiacon mind jelentősebb arányban képviseltetik magukat a tartósan munka nélkül lévők, illetve a többszörösen hátrányos helyzetben lévő személyek, akik esetében a hagyományos reintegrációs programok működtetésével és az állásközvetítés módszerével nem lehet sikeres munkaerőpiaci integrációt elérni. A szakterületen működő civilek, munkáltatók támogatása, felkészítése erre a feladatra elengedhetetlenül szükséges. Új módszerekre, új szervezeti és munkaformák alkalmazására van szükség a hagyományos modellek mellett mind a munkanélküliek körében, mind a munkáltató-munkavállaló kapcsolat terén. Nyírségi Foglalkoztatási Paktum az önkormányzati, a civil és a magánszféra közös konszenzusaként hivatott a nyíregyházi kistérség munkaerő-piaci helyzetét javítani. Célunk a kistérségben működő vállalkozásokkal együttműködve különböző fejlesztési projektek generálása és megvalósítása, a térség szakképzett munkaerő bázisának bővítése, a munkanélküliség csökkentése és a humán erőforrás térségben való megtartása. A nyíregyházi kistérségben számos piaci, gazdaságot élénkítő lehetőség van a szabad kapacitású munkaerőt és ipari területet figyelembe véve, ezzel szemben a szakképzetlen munkaerő nagy száma kevésbé teszi vonzóvá a területet. E strukturális jellegű munkanélküliség megszüntetésére, valamint a munkaerő-piac fellendítéséhez a piaci viszonyoknak megfelelő szakképzett munkaerőbázis létrehozására, a fekete és szürkegazdaság felszámolására, újabb és újabb beruházásokra, a szabad kapacitású területek megfelelő hasznosítására van szükség. A Foglalkoztatási Paktum nagyban hozzájárul a gazdaság különböző szegmenseinek összefogásával az erőforrások hatékony felhasználására, elosztására. Szükség van továbbá a vállalkozások, cégek vezetőinek továbbképzésére, ismereteik bővítésére. Működésük hatékonyabbá tétele érdekében indokolt szervezeti kultúrájuk, HRstratégiájuk felülvizsgálata, esetlegesen kialakítása. Sok esetben nem rendelkeznek kellő rugalmassággal, illetve erőforrással ahhoz, hogy új piacot szerezzenek termékeiknek, szolgáltatásaiknak, ezáltal nagyobb bevételt realizálva. Hosszú távú célok: az állami, civil és magánszféra közös konszenzusaként megvalósul a foglalkoztatási integráció a nyíregyházi kistérségben; piaci igényeknek megfelelően szakképzett munkavállalói réteg termelődik; a térségben működő vállalkozások piacszerzése bővül, gazdasági hatékonysága nő; a nyíregyházi kistérség foglalkoztatási szintjének növelése, a munkanélküliség csökkentése. Nyírségi Foglalkoztatási Paktum közvetlen céljai: Nyírségi Foglalkoztatási Paktum létrehozása a konzorciumi partnerekkel való együttműködés során tovább épül a szociális és foglalkoztatási integráció, amely korábban a HEFOP modellprogramunk során kidolgozott egyablakos rendszerben valósult meg; társadalmi befogadás erősítése; térségi versenyképesség javítása; alkalmazkodóképesség javítása; foglalkoztathatóság javítása. Cél csoportok: munkanélküliséggel veszélyeztetett személyek pályakezdő fiatalok, különös tekintettel a felsőfokú végzettségűekre megváltozott munkaképességűek tartósan munkanélküliek 14

16 40 éven felüli munkanélküliek nők térségi vállalkozók fogyatékkal élők Várt eredmények: a Foglalkoztatási Paktumba 15 szervezet bevonása; kistérségi szinten 5 projektterv készül el; a projekt előkészítési szakasz végére 1 a kistérségre kiterjedő stratégiai terv készül el; a projekt végére 1 éves akcióterv készül; a Foglalkoztatási Paktum tovább erősítheti a már meglévő, önkormányzati, munkaügyi szervek, valamint civil szervezetek közötti együttműködést, és elősegíti a piaci szektor bevonását a helyi foglalkoztatáspolitikába, elősegítve a munkaerő kereslet-kínálat egyensúlyát. A foglalkoztatási paktumok több programot is koordináltak, illetve jelenleg is működtetnek. EU-HÁLÓ Partnerség Program A foglalkoztatási célú civil szervezetekért A program megvalósításáért felelős szakmai konzorcium: Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ) Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége (NHSZOSZ) Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetsége (MÁEOSZ) Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (OTE) A program során 4 konzorciumi partner együttműködésével - a programiroda szakmai és operatív irányítása mellett - 4 területi koordinátor vezetésével, 20 megyei tanácsadó 200 foglalkoztatási célú nonprofit szervezet számára biztosít folyamatkövető tanácsadást egyéni konzultációkon. Emellett 400 partnerszervezet részére nyújt információkat (elektronikus hírlevélben és csoportos megyei klubok során), valamint térítésmentes szolgáltatásokat tart fent a projekt befejezéséig. A program célja A projekt stratégiai célja a munka világához kötődő civil szervezetek számára az EU-Háló Partnerség Program eddigi projektciklusai során létrejött tanácsadói hálózat fenntartása és működtetése. Az országos tanácsadói hálózat biztosítja a korlátozott erőforrásokkal bíró nonprofit szervezetek szakmai-, módszertani hátterének megteremtését. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után jelentős mértékben megemelkedtek a hazánkban felhasználható pályázati források. Kiemelt stratégiai cél, hogy a partnerszervezeti kör forrásfelvevő képességének megteremtését, azok felhasználásának hatékonyságát támogassuk programunkkal. Ehhez elsősorban a partnerszervezeti kör szakmai ismereteinek bővítését, helyi partnerségek kialakulását, megerősítését, működését támogatjuk felkészült tanácsadóink közreműködésével, pályázatírói, közösségfejlesztő, módszertani ismereteik segítségével. A projekt alapvető célja, hogy az így létrejövő együttműködések a lokális és regionális térben is megjelenítsék a probléma feltárására és feldolgozására képes nonprofit szervezeteket, mint aktív, a közösség által ismert és elismert helyi cselekvők körét. A projekt végső soron megalapozza a 2007-től EU-s forrásokból működtetett regionális hálózatok kialakítását, azok - fizetett és térítésmentesen nyújtott - szolgáltatásainak körét. 15

17 Mentor Program A civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának tartós növelése érdekében A program célja: Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával, az országban 120 humánszolgáltató civil szervezet nyerte el a jogot fiatal munkavállalók foglalkoztatási támogatására, annak érdekében, hogy a szervezetek fiatal, érettségivel rendelkező, szakképzett illetve diplomás regisztrált álláskeresők alkalmazásával, képessé váljanak foglalkoztatási kapacitásaik megerősítésére, felkészüljenek a közfeladatok hatékony ellátására, valamint az EU-s források lehívására. Annak érdekében, hogy a fiatal munkavállalók minél könnyebben beilleszkedjenek a civil szervezetekhez, valamint sikerüljön tartós együttműködést kialakítaniuk az ottani munkatársakkal egy felkészült szakemberekből álló Mentor Hálózat működik közre. A Mentor Hálózatot működtető szakmai konzorcium tagjai: Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ) Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége (NHSZOSZ) Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetsége (MÁEOSZ) Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (OTE) A Mentor Hálózat tevékenységi köre: A Mentor Hálózat 7 regionális mentor közreműködésével, az ország területén 120 humánszolgáltató civil szervezettel tart kapcsolatot, 14 hónapon keresztül, a program előkészítő és foglalkoztatási szakaszában. A mentorok a szervezeteknél tett helyszíni látogatások, valamint az előre meghatározott időpontban és helyszínen lebonyolított egyéni, vagy csoportos tanácsadások alkalmával segítséget nyújtanak a szervezeteknek a humánerőforrás-fejlesztésükre elnyert pályázati források hatékony felhasználásában, valamint a sikeres emberi-erőforrás fejlesztés érdekében, az új munkatársak kiválasztásában, fogadásában, motiválásában, hogy a továbbfoglalkoztatás sikeres legyen minden érintett szervezet esetében. A humánerőforrás-fejlesztés területén jártas mentorok mind a szervezetek kapcsolattartóival, mind az új munkatársakkal egyéni - folyamatkövető tanácsadást tartanak, melyekről a honlapon, elektronikusan is hozzáférhető adatlapokat készítenek. Az adatlapokon rögzítésre kerülnek a feltárt szervezeti problémák, a megoldandó kérdések, valamint a megoldási javaslatok. FORTE Foglalkoztatás-fejlesztés a regionális társadalom esélyegyenlőségéért A FORTE elnevezésű program a Regionális Operatív Program 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása intézkedés 1. komponensének nyertes pályázataként kerül megvalósításra. Célja: A szeptemberétől novemberéig tartó program az Észak-Alföldi Régióba tartozó három megyében (Hajdú- Bihar, Jász- Nagykun- Szolnok, Szabolcs- Szatmár- Bereg) szektorok közötti összefogáson alapuló, modellértékű regionális partnerségi hálózatot kíván létrehozni. A regionális együttműködésbe a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek mellett bevonásra kerülnek a Megyei Munkaügyi Központok és a Megyei Önkormányzatok is. A program részeként a megyékben zajló fókuszcsoportokon történő helyzetfeltárások eredményeként elkészül a nonprofit szektorra vonatkozó Regionális Foglalkoztatás-fejlesztési 16

18 Stratégia, amely megyei és regionális szükségletekre építve, a releváns adatokkal alátámasztva szerves részét képezi majd a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervnek. Megvalósítói: Főkedvezményezett: Munkanélkülieket Segítő Közhasznú szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ). Partnerek civil szféra. CSAT Egyesület (Hajdú-Bihar megyében) CONTACT Kht. (Jász-Nagykun-Szolnok megyében) Első Nyírségi Fejlesztési Társulás (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) Állami szektor szereplői: Megyei Munkaügyi Központok Megyei Önkormányzatok A Szövetség már megvalósított programjaiban kiemelt szerepet kapott a hálózatépítés, a nonprofit foglalkoztatás-fejlesztés, valamint a korlátozott erőforrásokkal rendelkező civil szervezetek megerősítése, forrásfelvevő képességük javítása. A programtapasztalatokból kiderült, hogy az ország régióinak nonprofit szervezetiben hajlandóság mutatkozik az önszerveződésre, különös tekintettel az Észak-Alföldi Régió szervezetire. Ezért az Észak-Alföldi Régióban megvalósuló FORTE program célja, hogy az itt létrejövő regionális hálózat a jövőben modellértékű kezdeményezéssé váljon más régiók számára is. A Regionális Foglalkoztatási-fejlesztési Akcióterv megalkotásában részvételi lehetőséget biztosít azoknak a nonprofit szervezeteknek, akik eddig hátrányos pozícióból indultak ezen a területen a többi szektor intézményeivel szemben, továbbá azoknak a korlátozott erőforrásokkal bíró civileknek is, akik ugyan nem kívánnak makro-projektet lebonyolítani, viszont biztosítani szeretnék szervezetük folyamatos humán erőforrását, jelentősen javítva ezzel életesélyeiket. Csak a közös stratégiai tervezés biztosíthat lehetőséget arra, hogy egy alulról szerveződő, tartós motiváción alapuló civil intézményesülési folyamat induljon meg, amely korábbi tapasztalatokon alapulva biztosítja a nonprofit szektor megfelelő szerepét a társadalmi döntéshozatal rendszerében, mind lokális, mind regionális szinten. A civil referensek részt vesznek az egyes megyékben működő nonprofit szervezetek felkutatásában, megismerésében. A program elemeként januárban indul egy 6 alkalmas gyakorlatorientált képzés, melynek megfogalmazott célja felkészíteni a régió nonprofit szervezeteinek képviselőit a foglalkoztatás-fejlesztési tevékenységbe való bekapcsolódásra, stratégiai tervezésre, az együttgondolkodást megalapozó szemlélet erősítésére, a helyzetfeltárásban való részvétel lehetőségének biztosításával. ÉR Hálózat 2006 Program projektterv Az MSKSZMSZ és megyei partnerei (CSAT Egyesület, CONTACT Munkarehabilitáció Kht., ENYFT) eddigi munkája eredményeként régiónkban ismertté vált számos olyan nonprofit szervezet, melyek közös partnerségek kialakítására törekednek egy regionális nonprofit foglalkoztatási Fórum keretein belül. Ezek a szervezetek az NCA által a korábbi pályázati ciklusban támogatott ÉR Hálózat Program során létrehozták az Észak-alföldi Regionális Nonprofit Foglalkoztatási Fórumot és működtették azt számos Fórum ülés alkalmával. A Fórum fő tevékenységei között a szakmai és érdekképviseleti munka mellett immár szerepel az önkéntes tevékenységek támogatása is, illetve régióban működő nonprofit szervezetek humánerőforrásának megerősítése önkéntesek bevonásával. Szándékunk a Fórum szakmai tevékenységének fenntartása, illetve az önkéntes tevékenységek kiemelt támogatása felkészült munkatársakkal, a kiépült kommunikációs és információs rendszer segítségével. 17

19 A program célja: Elsődleges cél az Észak-alföldi Regionális Nonprofit Foglalkoztatási Fórum további működtetése, ezáltal minél több szervezetet aktív részvételének előmozdítása a regionális szintű tervezési-stratégiai munkában, megerősítve a nonprofit szektor foglalkoztatási ágazatát. A Fórum lehetőséget biztosít arra is, hogy a működőképessé vált partnerségi rendszerek fennmaradjanak, s végül önsegítő, önfenntartó partnerségekké fejlődjenek, valamint elősegíti a közös érdekek képviseletét; szakmai anyagok, szakmapolitikai kutatások létrejöttét. További kiemelt cél a régióban működő nonprofit szervezetek humánerőforrás problémáinak csökkentése önkéntesek bevonásával, az önkéntes tevékenység támogatásával. Az önkéntesség, mint tendencia széleskörű népszerűsítése érdekében tervezzük egy kiadvány készítését és megjelentetését, melyben a program önkéntesei foglalnák össze tapasztalataikat, benyomásaikat a nonprofit szektorban végzett 80 órás tevékenységük zárásaként. A program célcsoportja A program célcsoportját azok az Észak-alföldi régióban működő nonprofit szervezetek alkotják, akik foglalkoztatási célú projektek megvalósítói (vagy ilyen programok beindítását tervezik) és aktívan részt kívánnak venni a Fórum munkájában. A program célcsoportját képezik továbbá az önkéntesek, akik a régió felsőoktatási intézményeivel hallgatói jogviszonyban állnak, vagy más régióban tanulnak, de lakhelyük a régióban található (II.- V. évfolyamos szociális képzésben résztvevő, vagy ilyen érdeklődésű hallgatók). Azokat a régiónkban tevékenykedő nonprofit szervezeteket sem zárja ki a program önkéntes elemében való részvételből, önkéntesek bevonásával kívánja tevékenységüket színesíteni, azonban nem tagjai a Fórumnak. Ezek a szervezetek adhatják a program másodlagos célcsoportját. Országos szervezetként jelentős koordinációs és szakmai segítséget a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége. Az MSKSZMSZ 1998-ban alakult, mint országos ernyőszervezet. Mind a hazai, mind az Európai Unió által támogatott programjaink célja elsősorban a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek támogatása, hatékony szerepvállalásuk erősítése, valamint számukra minőségi szolgáltatások kialakítása és nyújtása. A szervezet célja továbbá a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, megvalósítása és terjesztése. A munkaerőpiacon mind jelentősebb arányban képviseltetik magukat a tartósan munka nélkül lévők, illetve a többszörösen hátrányos helyzetben lévő személyek, akik esetében a hagyományos reintegrációs programok működtetésével és az állásközvetítés módszerével nem lehet sikeres munkaerőpiaci integrációt elérni. A szakterületen működő civilek, munkáltatók támogatása, felkészítése erre a feladatra elengedhetetlenül szükséges. Új módszerekre, új szervezeti és munkaformák alkalmazására van szükség a hagyományos modellek mellett mind a munkanélküliek körében, mind a munkáltató-munkavállaló kapcsolat terén. Az évek során az országos hálózatépítő és működtető projekteken kívül a szervezet számos regionális program megvalósításában is részt vett, hiszen a jelenlegi pályáztatási rendszerben a foglalkozatási és munkanélküliek támogatását célzó programok szervezése mindinkább regionális keretek között valósul meg. A programok célja és célcsoportja egyre sokszínűbb: így az országos hálózatépítő tevékenység mellett már többek között önkéntesek és szociális szakemberek képzésével, regionális foglalkoztatási stratégia készítésével, országos érdekképviseleti tevékenységgel foglalkozó projekteket működtet. A szervezet szerteágazó tevékenységei és szolgáltatásai azt igénylik, hogy szervezetünk munkatársai és külső szakértői is megfelelő végzettségű felkészült szakemberek, akik 18

20 folyamatos továbbképzéseken és tréningeken vesznek részt, annak érdekében hogy naprakészek lehessenek, szaktudásuk bővüljön, s így minél több információt tudjanak közvetíteni és minél hatékonyabb segítséget nyújthassanak a korlátozott erőforrásokkal bíró nonprofit szervezetek számára. Az egyre egységesebb képet mutató Európa, a különböző társadalmi és politikai, kormányzati és nem kormányzati szervek folyamatosan nagy figyelemmel kísérik az Európai Unió (EU) tagjává vált, Magyarországon zajló, a kisebbségeket is érintő folyamatokat, jelenségeket. Ezzel a mottóval alakult a cigány vállalkozók és munkavállalók érdekeinek országos koordinálására a Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete (VÉROSZ) egy, 2002-ben létrejött civil szervezet. Célkitűzések A Szervezet, mint nevében is jelzi elsősorban a roma származású magyar állampolgárok által működtetett egyéni és társas vállalkozások munkájának támogatását tekinti céljának. A roma vállalkozások fejlesztése, és a roma munkavállalók mind nagyobb arányú foglalkoztatása érdekében felvállalja, hogy: ellátja a roma vállalkozók érdekképviseletét, elősegíti a roma vállalkozások felzárkóztatását és beilleszkedését a dinamikusan fejlődő magyar gazdaságba, képzési programokat szervez, országos információs központot és hálózatot épít ki megyei képviseletekkel, adatbankot létesít, adó- és jogi tanácsadó szolgálatot létesít, pályázati programokat épít ki és menedzsel, együttműködik a helyi és területi önkormányzatokkal, részt vesz a munkahelyteremtő programokban, megteremti a roma vállalkozók média-hátterét, erőfeszítéseket tesz a az adó- és járulékfizetési kötelezettség megsértésével, vagy egyéb okból, jogellenesen végzett foglalkoztatás megszüntetésére, a javaslatot dolgoz ki a jelenlegi közmunkarendszer megreformálására, az államháztartás kiadásainak csökkentésére, részt vesz az országos és nemzetközi pályázatokon és programokon, illetve elősegíti a roma vállalkozók és munkavállalók részvételét ezen programokban, szoros kapcsolatot alakít ki a meglévő roma civil szervezetekkel, illetve elősegíti azok megalapítását, A Cigány Kisebbségi Önkormányzat is tett lépéseket a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő piaci esélyeinek a javítására. Saját nyilatkozatuk alapján: A Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat megalakulása óta azon munkálkodik, hogy hatékonyan tudja ellátni a Szabolcs megyében élő Roma lakosság problémáit. Munkánk során tapasztaltuk, hogy a legnagyobb problémát a munkanélküliség, a megfelelő szakképesítés hiánya jelenti. E problémák javítása érdekében a Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat számos hivatalos szervvel vette fel a kapcsolatot és kezdeményezett együttműködést. Néhány mondatban felsorolnánk, mely szervek segítik a munkánkat az együttes cél elérése érdekében. 19

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009.

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. Egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlege

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11.

A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11. A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11. A Foglalkoztatási Paktum Pályázat - TÁMOP 1.4.4-08/1 (2010.01.01. 2011.06.01.) Helyi és határon

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Frekvencia Egyesület 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9.

Frekvencia Egyesület 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2008. Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése. Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése. Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése című pályázati kiírásához Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1 A projektek

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben