NYILATKOZAT. Alulírott... (született:...

Átírás

1 NYILATKOZAT 7. számú. melléklet Alulírott (született: , lakik:...) mint a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-vel biztosítási szerződések közvetítésére irányuló jogviszonyban álló.. egyéni vállalkozó/gazdálkodó szervezet* vezető tisztségviselője kijelentem, hogy a Pénzmosásról szóló szabályzatot átvettem és annak tartalmát tudomásul vettem. Dátum:.. aláírás * A megfelelő aláhúzandó. 1/47

2 X. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat 2/47

3 Tartalomjegyzék 7. számú. melléklet I. A szabályzat célja, az alkalmazandó mintaszabályzat, hatósági jóváhagyás4 II. A pénzmosás fogalma, fázisai 4 1. A pénzmosás meghatározása 4 2. Pénzmosás a Büntető törvénykönyv szerint 5 3. A pénzmosás fázisai 6 4. Illegális tevékenység fogalma: 7 III. A pénzmosás gyanújára okot adó adatok, tények, körülmények és magatartások megállapításakor figyelembe veendő szempontok Általános szempontok A gyanú és a szokatlanság Ismerni kell az ügyfelet (Know your customer KYC) A pénzmosás gyanújának felismerése konkrét esetkörökben A pénzmosás megelőzését és megakadályozását elősegítő szempontok 14 IV. Díjfizetésekkel kapcsolatos szabályok Készpénzfizetési korlátozás Díjfizető azonosítása 15 V. Titokvédelmi szabályok A bejelentésekkel kapcsolatos titoktartás A szabályzattal kapcsolatos titoktartás A felfedés tilalma 16 VI. Ügyfél átvilágítási kötelezettség Általános szabályok Tényleges tulajdonos azonosítása Ügyfél átvilágítás természetes személy esetén Ügyfél azonosítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén Egyszerűsített ügyfél átvilágítás Fokozott ügyfél átvilágítás Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések Formanyomtatvány használata Nyilvántartás 27 VII. A Biztosító alkalmazottainak kötelezettségei és jogai a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, az ajánlatok, illetve szerződések feldolgozását végző ügyintézők A Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő jogai 30 VIII. Tranzakció felfüggesztése 32 IX. A Belső ellenőrzés 33 X. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztály részére történő bejelentés eljárási rendje és formája 33 XI. Azonosítás kapcsán keletkezett adatok rögzítése, kezelése 35 XII. Az alkalmazottak képzése, továbbképzése 36 XIII. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása 36 XIV. Hatályba lépés, egyéb rendelkezések 38 3/47

4 A PÉNZMOSÁS MEGELŐZÉSÉRŐL, ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZAT 7. számú. melléklet A szabályzat célja, az alkalmazandó mintaszabályzat, hatósági jóváhagyás A pénzmosás megelőzéséről és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény alapján (továbbiakban Pmt.), valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló évi CLXXX. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, annak érdekében, hogy a CIG Közép-Európai Biztosító Nyrt. (a továbbiakban Biztosító) alkalmazottai és a képviseletében eljáró más személyek (a vezérigazgatóság és az értékesítési hálózat vállalkozói státuszban tevékenykedő személyei, így különösen a képviselői) a továbbiakban a foglalkoztatási formától függetlenül: alkalmazottak a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, illetve képesek legyenek felismerni a pénzmosás-gyanús eseteket, az alábbi belső szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) alkalmazását rendelem el. A szabályzat rendelkezései a megjelölt jogszabályokon túlmenően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: PSZÁF) pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló ajánlásán és a február 12-i keltezéssel kiadott mintaszabályzatán alapulnak. A szabályzatot, vagy annak módosítását a PSZÁF hagyja jóvá. A jóváhagyás beszerzése a vezető jogtanácsos feladata. A pénzmosás fogalma, fázisai A pénzmosás meghatározása A "pénzmosás" kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely lehetetlenné teszi a bűncselekményből, illegálisan szerzett pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tünteti fel. A bűncselekményből származó jövedelem jellemző módon jelentős összeg, hiszen kisebb összegek eredetét nem kell bonyolult pénzügyi manőverekkel legalizálni. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell, hogy előzze valamilyen, a Büntető Törvénykönyvbe (a továbbiakban: Btk.) ütköző tevékenység, amelynek a jövedelmét próbálják legalizálni, tisztára mosni. A jövedelmet így kísérlik meg "beforgatni" a legális gazdaság szférájába. 4/47

5 Pénzmosás a Büntető törvénykönyv szerint 7. számú. melléklet 303. (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámoló-házi vagy központi értéktári tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Nem büntethető az (1)-(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 303/A. (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 5/47

6 (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el. (3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 303/B. Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A pénzmosás fázisai a.) A pénzmosás első fázisa az elhelyezés (szeparálás). Az elhelyezés úgy történik, hogy a bűncselekményekből származó készpénz bevételeket a bűnözők pénzintézetekbe, esetleg biztosítóintézetekbe viszik be befektetés, vagy biztosítási konstrukció formában, ahonnan rövid időn belül belföldre, vagy külföldre kívánják továbbítani, esetleg más fizetőeszközre átváltva. A bűnözők ennek kapcsán sokszor teljesen ismeretlen, gyanútlan személyeket alkalmaznak arra, hogy a készpénzt kis részletekben, több pénzügyi szolgáltatónál fizessék be. Az idegen személyek jelentős honoráriumot kapnak az adott befizetések végrehajtásáért. Tevékenységük során a bűnözők felügyelet alatt tartják őket, hogy a befizetésre átadott pénzösszegek valóban rendeltetési helyükre jussanak. E módszer alkalmazása esetén a pénzt átadó bűnöző vagy képviselője akkor is anonim marad, ha a ténylegesen befizető személyt azonosítják. A külföldön elkövetett bűncselekményekből származó illegális jövedelem becsempészését követően azt oly módon, olyan címszó alatt helyezik el, mintha az szabályos üzleti tevékenységből, legális gazdálkodásból származó bevétel lenne. Jellemző, hogy a pénzmosást folytatók intenzív készpénzforgalommal járó üzletek (pl. játékkaszinók, éttermek, áruházak, pénzváltóhelyek, stb.) megszerzésére törekednek, és e vállalkozásaikból származó legális bevételeiket "piszkos" jövedelmeikkel vegyítik. Több bűnöző csoport kifejezetten pénzmosás céljára hoz létre vállalkozásokat, amelyeknek olyan személyek a vezetői, névleges tulajdonosai, akiknek semmi köze nincs a bűncselekményből származó jövedelem megszerzéséhez. Egyedüli feladatuk az, hogy a legális vállalkozást a jogszabályoknak 6/47

7 messzemenően eleget téve irányítsák és mossák a pénzt. 7. számú. melléklet b.) A pénzmosás második fázisa a rétegezés (bujtatás). A rétegezés az illegális bevételek forrásaiktól való különválasztását jelenti, különböző pénzügyi tranzakciókkal, és célja a bevétel forrása anonimitásának biztosítása. Nevezetesen az illegális bevételt oly módon próbálják elválasztani annak forrásától, a jövedelem megszerzőjének a személyétől, hogy ne lehessen következtetni a jövedelem tényleges forrására, a forrás helyére, a bevételt elérő személy nevére és a bevétel mértékére. Ez úgy érhető el, ha az illegális bevételt részletekre szedve, többszörös (lehetőleg nemzetközi) átutalást végezve juttatják el valamilyen intézetbe. A pénz eredete követhetetlenné válik keresztező és fedő műveletek, vásárlások, elektronikus átutalások révén. Alkalmazott eljárások: Az illegális bevételt részekre bontva, többszöri (lehetőleg határokon átmenő) átutalást végezve juttatják el a címzetthez; A nemzetközi átutalások során off-shore társaságok, bankok, off-shore területeken lévő bankok igénybevétele; Hamis számlák felhasználása a tranzakciók alapjául, hamis export, import iratok; Fiktív gazdasági társaságok, személyek felhasználása; A tranzakció sorozat megszakítása készpénzes műveletekkel, fiktív bankok felhasználása. c.) A pénzmosás harmadik fázisa az integrálás. Az integrálás a bűnös módon "kigazdálkodott" tőkének a gazdaságba történő visszaáramoltatását jelenti. Ennek sikeres végrehajtása esetén a bevétel jogszerű üzleti tevékenységből származó pénzalapnak tűnik. Gyakorlattá vált, hogy készpénzben teljesítik a kifizetéseket, és ily módon a számlavezetésekből nem lehet következtetni a pénzforgalomra, a jövedelem mértékére. Ezt a módszert alkalmazzák a pénzmosásra. A bűncselekményből származó készpénzt azonnal beforgatják (szintén készpénzként) a legális gazdaságba. Részben valós kifizetéseket teljesítenek, részben pedig fiktív teljesítést igazoló számlákat "egyenlítenek ki", bevett gyakorlat a vállalkozások közötti fiktív számlázás. Pénzügyi vagy bankműveletnek kell tekinteni a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások engedélyhez kötött tevékenységi körébe tartozó műveleteket, a biztosítók, befektetési szolgáltatók, magánnyugdíj-és önkéntes biztosító pénztárak, valamint képviselőik által végzett, engedélyhez kötött pénzügyi, biztosítási, befektetési, finanszírozási műveleteket és az ezekhez kapcsolódó pénzforgalmi, számviteli és jogi eljárásokat, valamint a pénzügyi intézmény alapítását. Illegális tevékenység fogalma: Illegális tevékenységnek minősülnek a Btk.-ben szabadságvesztéssel büntetendő 7/47

8 cselekmények, melyek az elkövetőt, elkövetőket és segítőiket, közreműködőiket jövedelemhez, vagyonhoz juttatják. A pénzügyi szervezetek és szolgáltatók a pénzmosás minden fázisában veszélyeztetettek, mert a pénzmosók eljuttathatják e szolgáltatókhoz illegális vagyonukat, rajtuk keresztül mozgathatják azt és megkísérelhetik általuk legálisnak feltüntetni az eredetét. A pénzmosást a legkönnyebben az elhelyezési szakaszban lehet tetten érni. Ez az időpont az, amikor a pénzforrások bekerülnek a pénzintézetbe, biztosítóintézetbe, és a bűncselekmény maga a legsebezhetőbb. Ezt követően már sokkal nehezebb az illegálisan szerzett pénzek azonosítása. Definiciók Európai Unió Az Európai Unió és az Európai Gazdasági térség Európai Unió tagállama Az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam Harmadik országnak kell tekintetni az Európai Unión kívüli államot. Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a biztosító között a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a biztosító között a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony. Az ügyleti megbízás szabályai szerint kell eljárni többek között az eseti befizetés, az ügyfél kezdeményezésére történő rendkívüli díjemelés, szolgáltatás teljesítése (különösen a visszavásárlás, részvisszavásárlás) kötvénykölcsön felvételese esetén. A szerződés természetéből adódó díjváltozások, mint. pl. az indexálás nem minősülnek az ügyleti megbízással egy tekintet alá esőnek, nem vonatkozik rájuk az ügyfél-átvilágítási kötelezettség. Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azok az ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Ügyfél alatt a Pmt. 3. -a alapján az a személy, aki a biztosítóval a biztosító tevékenységi körébe tartozó szoláltatás igénybe vételére írásbeli szerződés köt, illetve a biztosító részére ügyleti megbízást ad. Az ügyfél-átvilágítás során ügyfélként kell kezelni többek közt az eseti befizetőt, (aki ténylegesen teljesíti a befizetést), a kedvezményezettet, az örököst, illetve a biztosítottat, ha a szerződő helyébe lép. Ügyfél átvilágításnak minősül, ha a biztosító írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságra vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzést elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos 8/47

9 személyazonosságára vonatkozó adatokat, és a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi adathordozón. Azonosításnak minősül a Pmt. 7. (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. (2)-(4) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. Személyazonosság igazoló ellenőrzése az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. (5) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. Azt a természetes személyt is tényleges tulajdonosnak tekintjük, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben rendelkezik szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak. Továbbá az a természetes személy, aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (Ptk. 685/B. (2)). Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság, és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. 9/47

10 Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége, a Vám és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatát ellátja, adatot kér a biztosítótól, más hatóságtól, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések kapcsán eleget tesz a évi CLXXX. törvény 10. -ában foglalt bejelentések fogadásával és vizsgálatával kapcsolatos feladatoknak. A pénzügyi információs egység feladatait a Vám- és Pénzügyőrség Központ Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya látja el. A szokatlan tranzakciók megállapításakor figyelembe veendő szempontok. Általános szempontok A pénzmosási tevékenységnek a terrorizmus finanszírozásának korlátlanul sok variációja van, mégis valamennyire jellemző a szokatlanság, a különösség és a normális ügymenettől való eltérés. A pénzmosás bármilyen típusú bűncselekmény következménye lehet, amelyből haszon származik. A pénzmosás elsősorban a pénzek utalásában, mozgatásában jelentkezik, de bármilyen típusú pénzügyi szolgáltatás felhasználása lehetséges a pénzmosás végrehajtása érdekében. A szabályzatban magánszemély alatt kizárólag a természetes személyek értendőek. Minden más üzleti partner a gazdálkodási jellegtől, cégformától vagy elnevezéstől függetlenül, illetve más kategorizálási ismérvre tekintet nélkül a "vállalkozás" vagy nem természetes személy gyűjtőnév alatt szerepel. A szokatlanság A szokatlanság az ügyfél magatartásának, ügyleteinek nem vagy csak erőltetetten magyarázható változása. A szokatlanság, az ügyfél addig tanúsított pénzügyi magatartásában 10/47

11 bekövetkezett váratlan változás, az ügylet egyedisége, mely nem illeszthető az általa alkalmazott gyakorlatba; függetlenül attól, hogy az ügyletre szánt összeg szokásosnak tűnik, és hogy az ügyletre vonatkozó műveleteket teljesítették-e vagy sem, azt az elfogadott eljárásoktól eltérő, erőltetett célra szánják; ha ugyan kevés tény áll a rendelkezésre, de mesterkéltnek tűnik az ügylet magyarázata.. Ismerni kell az ügyfelet (Know your customer KYC) Szokatlannak kell minősíteni minden olyan ügyletet, mely nem illeszkedik az ismert ügyfél életbiztosítási volumenébe, addigi rendes üzleti szokásaiba és gyakorlatába, a biztosítás sajátosságaiba. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a szóban forgó ügylet nagysága illeszkedik-e az ügyfél megszokott tevékenységéhez, illetőleg a feltárt igényeihez; ésszerű-e az újabb szerződéskötés, vagy rendkívüli befizetés az ügyfél korábbi üzleti és személyes gyakorlata alapján, illetőleg a feltárt igényeihez mérten; - az ügyfél által kezdeményezett befizetés a korábbi gyakorlathoz illeszkedő változást mutat-e, vagy eltér attól; A biztosító ügyfél-megismerési gyakorlata összhangban van a törvényi előírásokkal, így különösen a biztosítási tevékenységre, az adat-és személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. Az ügyfél-megismerési gyakorlatot a biztosító a magas kockázati besorolású ügyleteknél évente felülvizsgálja. A pénzmosás felismerése konkrét esetkörökben a.) Pénzmosás életbiztosítás használatával Az alábbi esetekben különösen felmerülhet a pénzmosás gyanúja: Az ügyfél nagyszámú, ám viszonylag kis összegű biztosítással rendelkezik, amelyeknél összességében az éves díj értéke eléri, vagy meghaladja a Ft-ot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj meghaladja a forintot. Az ügyfelek együtt és rövid (pár napos) időközönként, különböző alkalmazottnál tesznek több (legalább három) biztosítási ajánlatot, amelyek együttes éves díja eléri, vagy meghaladja a Ft-ot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj meghaladja a Ft-ot. Olyan ügyfél, akinek több biztosítása van, és azokra úgy helyez el rendkívüli befizetést (topup-ot), hogy az éves befizetés értéke eléri, vagy meghaladja a Ft-ot, így különösen, ha egy napon ugyanazon ügyfél javára több helyről érkezik befizetés. Az ügyfél részéről erőltetett Ft-ot meghaladó készpénzfizetési szándék, szokatlan sietség, óvatosság hiánya. 11/47

12 Az ügyfél ismeretlen tanácsadót, közvetítőt vesz igénybe és ügyleteit szokatlanul magas szintű titkosság jellemzi. Tartózkodás attól, hogy az ajánlat megtételekor a Biztosító által kért, szükséges információt megadják, vagy nem valós információt adnak meg, az ajánlat tételekor az azonosítást az okmányok alapján nem lehet elvégezni. Az ügyfél elzárkózik az ügylet folytatásától, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítani kell. A biztosítási díjat a Biztosítóval személyes kapcsolatba nem kerülő személy kívánja fizetni. Az ügyfél az azonosítása során minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a biztosító nem tud könnyen ellenőrizni, különösen a személyazonosságra vonatkozóan. Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül(útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván szerződést kötni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgálatását, amelyet a biztosító szerződéskötéshez igényel. Olyan gazdasági társaság, amely vonakodik attól, hogy teljes körű információt nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról, vagy tevékenysége végzésének helyéről. Rendszeres ügyletkötés közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt. Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kisérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat. Az ügyfél pénzt kíván befizetni, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántatási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki. Az alkalmazottnak olyan információ jut tudomására, amely arra utal, hogy a befizetés forrása nem tiszta, így különösen adómegkerülésből, illetéktelen előnyök elfogadásából származik. A befektetéshez kötött életbiztosítás volumene nem felel meg az ügyfél normál ügyleteinek, vagy a Pénzügyi látleletben feltártak alapján az ügyfél jövedelmi viszonyaival nem áll arányban. Az ügylet az alkalmazott ismeretei szerint az ügyfél üzleti, vagy személyes tevékenysége alapján logikusnak nem mondható. 12/47

13 Az új szerződés megkötését követő 6 hónapon belül az ügyfél forint feletti, vagy értéktől függetlenül jelentős pénzveszteséggel járó visszavásárlása, pénzkivonása, szerződő, vagy bankszámlaváltása megmagyarázhatatlan. Az ügyfél részére (nem azonosított) harmadik különösen az ügyfél hozzátartozójától eltérő személytől érkeznek befizetések, vagy a szolgáltatás igénybevételekor a szerződésben megjelölttől eltérő személy jelentkezik, vagy rövid idővel a kifizetés előtt bankszámlaszám változás történik. Azonos természetes vagy jogi személy által rövid időközönként, több kedvezményezett javára szóló szerződésének felmondása, esemény kapcsán történő kifizetése. A szerződés időtartama alatt - például rendszeres pénzkivonás esetén - változik a kedvezményezett bankszámla, illetve a szerződő a kedvezményezettet többször megváltoztatja. Az ügyfél megkísérli, hogy ügyletbe bocsátkozzék, szerződést kössön egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, eláll a szerződéskötéstől, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. c.) Pénzmosás esetkörei nemzetközi tevékenységek felhasználásával Olyan ügyfelek jelentkezése nagy összegekkel, amelyek születési, vagy lakóhelye, illetőleg székhelye kábítószer termelő körzetekkel, illetve kábítószer kereskedelemmel kapcsolatos országban van. Különös figyelmet kell fordítani a pénzmosással foglalkozó nemzetközi szervezetek által vezetett szankciós listán lévő, országokra, szervezetekre és személyekre. A biztosító a nemzetközi szankciós listát legalább évente aktualizálja, és ez alapján azonosítja a potenciális, új, és a meglévő ügyfeleket. A szankciós listát az EU pénzügyi szankciós rendeleteiben található természetes és jogi személyek, valamint csoportokat tartalmazó listák alapján állítja össze a Biztosító. d.) Pénzmosás lehetséges esetkörei az alkalmazottakon keresztül Az alábbi esetekben különösen felmerülhet a pénzmosáslehetősége: Az alkalmazott megváltozott életvitele (pl.: költekező életmódja, illetve csak a legszükségesebb esetben megy szabadságra). Változás áll be a képviselő teljesítményében (pl.: portfóliójában hirtelen indokolatlanul jelentős növekedés következik be). Az alkalmazott olyan üzleti kapcsolata egy ügyféllel, amelynek célja a szokásos eljárások megkerülése, így különösen az azonosítási adatlap nélküli kötvényesítés igénylése, a kockázat-elbírálás egyes műveleteinek elhagyása iránti igény kifejezése. A pénzmosás gyanújára a terrorizmus finanszírozására okot adó tények, körülmények, illetve magatartások teljes körét a pénzmosást elkövetők, illetve elkövetni szándékozók 13/47

14 szinte határtalan találékonysága miatt nem lehet teljes körűen megadni. A Biztosító alkalmazottainak a szokatlanságot, különösséget, a normális ügymenettől való eltérést kell észlelniük. A pénzmosás gyanújára okot adó magatartások és körülmények körét, felismerésük módjait időről időre áttekintve és felülvizsgálva szükséges a szabályzatot kiegészíteni, illetve módosítani. Ennek érdekében a PSZÁF és a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya ilyen jellegű ajánlásai alapján a biztosító a jelen szabályzatát időszakonként felülvizsgálja és kiegészíti. Terrorizmus finanszírozásának gyanújára okot adó tranzakciók A terroristák viselekedésükben, életvitelükben jellemzően ügyelnek arra, hogy környezetükben, kapcsolat rendszerükben, pénzügyi szokásaikban ne keltsenek feltűnést, gyanúra adó okot. Ezért vonatkozásukban nem, vagy nehezen tipizálható a szokatlan tranzakciók leírása. A terroristák illegális és jellemzően legálisnak látszó forrásokat is gyűjtenek,: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan működő alapítványoktól, non-profit szervezetektől is gyűjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek kiadványokat értékesítenek. Gyanút kelthet például, ha több személy az életbiztosítási kötvényét felmondva, annak összegét ugyanannak a személynek kéri kifizetni. 6. A pénzmosás megelőzését és megakadályozását elősegítő szempontok A biztosító alkalmazottja jelentse ha tudomására jutott a pénzmosás szándéka, vagy pénzmosás gyanúja ha valaki eltereli a figyelmet a nyilvánvaló szándékról, ha valaki a szándékosan, vagy hanyagság révén elkövetett jogsértésből származó jövedelmet ésszerűnek és becsületesnek tünteti fel, ha ismeri azokat a körülményeket, melyek a pénzmosás szándékára vonatkozó tényeket elleplezik, ha ismeri azokat a körülményeket, melyek indokolatlanul becsületesnek tüntetik fel a pénzmosási kísérletet kezdeményező személyt. Díjfizetésekkel kapcsolatos szabályok Készpénzfizetési korlátozás A biztosító alkalmazottja készpénzben díjat nem vehet át. 14/47

15 Díjfizető azonosítása a) Amennyiben a szerződő és a díjfizető nem azonos személy, akkor az ajánlat felvételekor, valamint a szerződő vagy a díjfizető személyének módosításakor díjfizető azonosítását is el kell végezni.. b) Céges díjfizetés esetén nem természetes személytől rendszeres díjat bankszámláról a biztosító kizárólag akkor fogad el, ha annak utalását a nem természetes személy azonosítható módon saját bankszámlaszámáról kezdeményezi. Titokvédelmi szabályok A bejelentésekkel kapcsolatos titoktartás A jelen szabályzatban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a biztosítási vagy üzleti titok megsértésének, vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének. Nem büntethető üzleti titok megsértése és biztosítási titok megsértése miatt, aki pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. Ilyen esetekben a Biztosító a bejelentő személye részére teljes körű jogi védelmet nyújt. A bejelentési kötelezettség teljesítéséről harmadik személynek különösen az érintett ügyfélnek tájékoztatás nem adható. Biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minősülő a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító egyes ügyfeleire, személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak az ezzel kapcsolatosan rendelkezésére álló valamennyi adatot törölnie kell. A biztosítási titkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet köteles megőrizni. A biztosítási titok megtartására köteles személy, aki biztosítási titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl, vagy nyilvánosságra hoz, büntettet követ, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A pénzügyi információs egység a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény körülmény felmerülése esetén biztosítási titkot, valamint üzleti titkot képező adat- vagy információs szolgáltatását kérheti a biztosítótól, amelynek átadása nem tagadható meg. Jelen szabályzat szerinti pénzmosás gyanúját tartalmazó bejelentés az ügyfél 15/47

16 kötvénydokumentációjában nem helyezhető el. 7. számú. melléklet A szabályzattal kapcsolatos titoktartás A jelen szabályzatot valamennyi alkalmazott köteles titkosan kezelni. A titkos kezelés szükségességének indoka, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hatását csökkentené, ha a pénzmosás gyanújára okot adó formailag egyébként jogszerű pénzügyi műveleteket a potenciális bűnelkövetők számára is hozzáférhetően kezelnék. A titokvédelemre vonatkozó, az előző pontban található előírás miatt az alkalmazottak a szabályzatban foglaltakat az ügyfelekkel vagy harmadik személyekkel semmilyen formában nem közölhetik és nem is tehetik hozzáférhetővé. A szabályzat nyomtatott példányait zárt szekrényben kell tárolni, ahol illetéktelenek nem férhetnek azokhoz, és onnan elővenni csak a legszükségesebb időre, a szabályzat előírásainak tanulmányozása vagy alkalmazása esetén szabad. A felfedés tilalma A Pmt. 27. (1) bekezdése értelmében a biztosító az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről annak tartalmáról, az ügyletnek a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntető eljárás az ügyfélnek, harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személyek titokban maradjon. Nem terjed ki a tiltás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt. Nem jelenti a felfedés tilalmának megsértését két vagy több szolgáltató között történő információ felfedése, feltéve, hogy - az információk ugyanazon ügyfélre ugyanazon ügyletre vonatkoznak, - a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytatja, és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, - érintett szolgáltatók ugyanazon tevékenységet folytatják (biztosítási tevékenységet) - a szakmai titoktartás és a személyi adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra. 16/47

17 Ügyfél átvilágítási kötelezettség 7. számú. melléklet Általános szabályok A Biztosító köteles olyan hatásos eljárásokat kidolgozni és foganatosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy az ügyfelek azonossága a szabályzat hatálya alá tartozó ügyleteknél megállapítható legyen. Ennek érdekében a következőket kell tenni: A biztosító az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni, melynek keretében azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Elemzi az üzleti kapcsolat fennállása során teljesített üzleti megbízásokat, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adataival. A biztosító köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni az ügyfél átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően a bekövetkezett változásról. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a biztosító köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Az azonosítással kapcsolatos adatokat, okiratokat nyolc évig kell megőrizni és nyilvántartani. A határidő a szerződéses kapcsolatok megszűnését követően kezdődik. A Biztosító az ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ennek értelmében azonosítja az ügyfelet, mégpedig legalább azoknak az adatoknak rögzítésével a Pmt. 7. (2) bekezdése határoz meg (minimum adatkör). A biztosító az ügyfelét szerződéskötéskor írásban átvilágítja a Pmt aiban rögzítettek szerint, amennyiben az életbiztosítás éves díja meghaladja a kettőszázhatvanezer forintot, vagy az egyszeri biztosítási díj meghaladja a hatszázötvenezer forintot. Azoknak az ügyfeleknek az azonosítására, amelyekkel a biztosító szerződést nem kötött, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, eseti befizetés, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások eseti befizetések, illetve a részükre teljesített kifizetés vagy összefüggő kifizetések a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják. A biztosító azonosítja az ügyfelét pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágításra még nem került sor. A biztosító abban az esetben is köteles elvégezni az ügyfél átvilágítást, ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. 17/47

18 A biztosító az ügyfél átvilágítás során a Pmt. 7. (3) bekezdésében meghatározott további adatokat is rögzítheti, amennyiben ezen adatokra az ügyfél, az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy az üzleti megbízás jellege és összege, vagy az ügyfél körülményei alapján és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, megakadályozása érdekében szükség van. Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az új ügyfelek esetében kell alkalmazni. Hárommillió-hatszázezer forint értéket meghaladó ügyleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, illetve szerződéskötés, üzleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, akinek átvilágítását végrehajtotta a biztosító. Amennyiben a biztosító nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a biztosító köteles megtagadni az ügyleti megbízás teljesítését, és az üzleti kapcsolat létesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Nem kell azonosítani azokat az ügyfeleket, akik a Pmt a értelmében egyszerűsített ügyfél átvilágítás körébe tartoznak, azaz amennyiben az életbiztosítás éves díja nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot. Nem kell azonosítani a független biztosításközvetítő által azonosított ügyfeleket. Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés keretében több személy, mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés) a biztosító ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. A biztosító a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján szolgáltatásra jogosultak, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a jogosult a szerződésből eredő jogait érvényesíti. Nem kell elvégezni az ügyfél-átvilágítási eljárást abban az esetben, amennyiben a biztosító az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már alkalmazta, vagy az ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult továbbá a képviselő személyazonosságát az ellenőrzési eljárás során megállapította és a megadott adatokban nem történt változás. Amennyiben a biztosító az ügyféllel független biztosításközvetítő útján köt szerződést, akkor az ügyfelet a független biztosításközvetítő azonosítja, és a rögzített adatokat legkésőbb a felvett biztosítási ajánlattal együtt adja át a biztosítónak. A biztosító köteles ügyfél-átvilágítást alkalmazni, ha pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, vagy ha a korábban rögzített 18/47

19 ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel január 1-jét követően a biztosító megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a Pmt. hatályba lépése december 15.) előtt lépett üzleti kapcsolatba és az ügyfél a biztosító írásbeli értesítése ellenére a szolgáltatónál átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselője útján nem jelent meg és az ügyfél, illetve a tényleges tulajdonos a Pmt. által meghatározott ügyfél-átvilágítási eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére. Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az előírtak szerint írásban nem közli a biztosítóval, úgy az adatváltozást az ügyfél személyes megjelenésekor kell rögzíteni. Ha az ügyfél jogi személy vagy más szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy személyazonosságának megállapításán túlmenően a jogi személy, illetőleg a más szervezet azonosítását is el kell végezni. A cég nevében eljáró személyt akkor is azonosítani kell, ha a Biztosító a jogi személyt, illetőleg más szervezetet egyéb ügylet kapcsán már azonosította. Tényleges tulajdonos azonosítása A biztosító formanyomtatványon a szerződőt nyilatkoztatja arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti. A nyilatkozatot a szerződő írásban, büntetőjogi felelősségének tudatában teszi. Amennyiben a szerződő a nyilatkozat tételét megtagadja, az ügyleti megbízást a biztosító nem teljesíti. Amennyiben a természetes személy ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár le, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia (minimális adatkör) - tényleges tulajdonos neve - lakcíme - állampolgársága A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minden esetben köteles a tényleges tulajdonosának ezen három adatát az írásbeli nyilatkozatban megadni. A biztosító jogosult, ha a kockázatot magasabbnak értékeli az alábbi adatokat is rögzíteni: - az azonosító okmány típusa és száma - külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely - születési hely és idő - anyja neve A nyilatkozat a biztosító által készített formanyomtatvány, amelyben a nyilatkozó a nyilatkozatot büntetőjogi felelőssége tudatában kell, hogy tegye. Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy az átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a szolgáltató nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti 19/47

20 kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot. 7. számú. melléklet Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a biztosító az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, illetve ha a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat, jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Az ügyfél-átvilágítást akkor is el kell végezni, ha: olyan szerződésmódosítás történik, amelynek eredményeként a szerződést kötő személyekben történik változás. Ügyfél átvilágítás természetes személy esetén A biztosító az üzleti kapcsolat létesítése vagy az üzleti megbízás végrehajtása, illetve a szolgáltatás teljesítése előtt az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt köteles azonosítani, és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Természetes személy esetén legalább a következő adatokat kell írásban rögzíteni (minimum adatkör): - családi és utónév (születési név) - állampolgárság - lakcíme (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel,) ha nincs cím akkor lakcím nélküli megjelölés - és az azonosító okmányai számát, annak típusát. Külföldi természetes személy esetében a (fényképes) azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni. A biztosító kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy a minimum adatokon túlmenően további adatokat is rögzíthet. Ebben az esetben természetes személy esetében a biztosító a következő adatokat is rögzíti: - születési hely, idő - anyja neve A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekben a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását. Magyar állampolgársággal rendelkező természetes személy esetén: - személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló 20/47