História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Gyermek, gyermekmunka, nevelés az ipari forraddalom korában. Adattár, Képek Állam és gyermekvédelem. Adattár, Képek Társadalom, nevelés, mozgalom, Adattár, Képek Gyermek a szovjet rendszerben. Adattár, Képek Az úttörõvasutasok 10 pontja iii

4

5 1. Gyermek, gyermekmunka, nevelés az ipari forraddalom korában. Adattár, BURUCS Kornélia Gyermek, gyermekmunka, nevelés az ipari forradalom korában Adattár, Sándor István halálával hatályba lép 1793-ban kelt végrendelete, amelyben 5 5 ezer forintot hagyott a fővárosra az itt felállítandó szül- és lelencház felépítésére Párizsban elkészítik az első beszélő és alvó babát június 1. A spitalfieldi intézet mintájára Brunszvik Teréz Budán, krisztinavárosi házukban, előkelő vendégek jelenlétében, nagy ünnepség keretében Angyalkert néven megnyitja az első hazai (és Habsburgbirodalmi) kisdedóvót. Az első óvodák német nyelvűek voltak, az első magyar nyelvű kisdedóvó a pesti Lipótvárosban nyitotta meg kapuit március 19-én, az első állami óvoda pedig Liptószentmártonban ban. A színvonalasabb óvodákban a 2 6 éves gyermekekkel 3 csoportban s ennek megfelelően 3 teremben, eltérő színű: zöld, fehér, vörös bútorok között foglalkoztak. A kisdedóvókban hangsúlyt fektettek a gyermekek testi-lelki nevelésére. Rendszeresen mérték a gyermek növekedését, különböző gyakorlatokkal fejlesztették a szem, a kar, a tüdő működését, a szaglást, ízlelést, tapintást és a hallást, papírhajtogatással, rajzoltatással egyesítették a látást, a kezet. A gyermekek értelmi neveléséhez különböző alakzatú idomokat, valamint Rapos József elmefejtő gépét használták, az utóbbi számolásra, a természeti tárgyak, képek összehasonlítására, olvastatásra, rajzoltatásra egyaránt alkalmas volt. A Russ-féle számgéppel már boltost játszhattak a nagyobbacska gyerekek, az időgéppel pedig az óramutató járását tudták megfejteni. (1836-ban 14, 1867-ben 164, 1895-ben pedig már 983 kisdedóvó működött országszerte ben közel 100 ezer gyermek látogatta az intézményt.) március 5. A fővárosi Magyar Nemzeti Casino kistermében gr. Festetich Leó elnökletével megalakul a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület, melynek óvóképezdéje Festetich alapítványa támogatásával előbb Tolnán (1837), majd Pesten (1843) nyílt meg augusztus. Marfia Dorothea főhercegnő és Ürményi Ferenc támogatásával, közadakozásból Schoepf- Merei Ágost 12 betegággyal megalapítja a Pesti Szegénygyermek Kórházat, mely Párizs, Szentpétervár és Bécs mellett ekkor Európa negyedik gyermekkórháza A gyárak jogviszonyairól szóló 1840: XVII. törvénycikk kimondja: a 12. életévüket el nem ért gyermeket csak olyan gyári munkára lehet alkalmazni, amely egészségükre nem ártalmas, testi fejlődésüket nem akadályozza. 16 év alatti gyermekek naponta legfeljebb 9 órát dolgozhatnak, egyórás pihenőidővel Megjelenik Kunoss Endre: Dajkakönyv című könyve.» A bécsi I. sz. szülészeti klinikán tanársegédként dolgozó Semmelweis Ignác felismeri és közli a gyermekágyi láz kórokát. (Antiszeptikus módszerei elismertetéséért azonban évtizedekig kellett küzdenie.) A fővárosban elrendelik, hogy az utcán és a trágyadombokon talált gyermekeket gyűjtsék össze, s szegény családoknál fizetés mellett helyezzék el őket Megalakul a Pesti Első Bölcsőde Egylet, mely a szegény, házon kívül dolgozó szülők 4 év alatti kisdedeinek gondozását vállalta két bölcsőházában Nádasdy Lipót elnökletével megalakul a Lelencügyi Társulat. december 5. Az uralkodó szentesíti a népiskolai közoktatás tárgyában alkotott 1868:XXXVIII. törvénycikket, mely kötelezi a szülőket és gyámokat, hogy gyermekeiket, gyámoltjaikat ha nevelésükről a háznál vagy magán tanintézetben nem gondoskodnak 6 12 éves koruk között nyilvános iskolába járassák. december 8. A király szentesíti a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868:LIII. törvénycikket, melynek 12. -a kimondja: a vegyes házasságból született fiúk az atya, a leányok az anya vallását követik. A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában hozott 1868:LIV. törvénycikk 22. -a 1

6 értelmében a származás törvényességéről nem az egyházi bíróságok, hanem a városi, illetve megyei és kerületi törvényszékek döntenek Megalakul a Budai Nevelési Nőegylet, mely 1872-től Magyarországi Központi Fröbel-nőegyesület név alatt működött. Az egylet a fővárosban óvodákat, gyermekkerteket, gyermekkertésznő-képző tanfolyamokat és óvónőképző intézetet tartott fenn, az utóbbinak között Péterfy Sándor volt az igazgatója április Id. Károlyi Istvánné és Károlyi Kornis Clarissa kezdeményezésére megalakul a Budapesti (később: Országos) Első Gyermekmenedékhely Egyesület. Elhalt, beteg vagy szabadságvesztésre ítélt szülők gyermekeit gondozta 5-6 éves korukig, kitett ( lelenc ) gyermekeket mentett, s szegény családokat segélyezett. A csecsemőket megbízható budapesti, de főleg vidéki dajkáknál helyezte el, akiket külön bizottságok felügyeltek. Az 1 6 éves gyerekeket részint fővárosi központi intézetében, részint vidéki fióktelepein (Fót, Szegvár, Rétság, Üllő, Lajosmizse, Paks stb.) neveltette. november 21. Balatonfüreden Molnár Aladár megnyitja az első hazai szeretetházat Forgó bácsi (Ágai Adolf) szerkesztésében megindul az első jelentősebb gyermeklap, a Kis Lap február 27. Az uralkodó szentesíti az 1872:VIII. törvénycikket, az ipartörvényt. A törvény tanoncvédő szakaszai: 12. életév alatti gyermek, iparhatósági engedély kivételével, tanoncnak nem vehető fel; 14 év alatti tanonc napi 10, 14 év feletti napi 12 órai munkánál többre nem kötelezhető, az iskolában töltött időt is beleszámítva; bizonyos iparágak kivételével éjjeli munkára (este 9 reggel 5 óra) 16 év alatti tanoncok általában nem alkalmazhatók Megalakul az Országos Kisdedvédő Egyesület, mely 1874 júniusában egyesül a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesülettel es évek közepe 1890-es évek Országszerte több árvaház nyílik: Pécs, Radvány, Munkács, Szombathely, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Eperjes, Esztergom, Nagyszombat, Budapest, Eperjes, Zólyomlipcse, Rozsnyó stb április 3. A király szentesíti a közegészségügyi igazgatás alapjait megvető 1876:XIV. törvénycikket, melynek III. fejezete a gyermekekre és iskolákra vonatkozó intézkedéseket tartalmazza. Kimondja: A gyermekek egészségi állapota hatósági felügyelet és intézkedés tárgyát képezi. A törvény értelmében a népiskolák, a nyilvános és magánintézetek, az óvodák közegészségügyi tekintetben a törvényhatóság felügyelete alá tartoznak, amely ezt a feladatot a tisztiorvos útján gyakorolja. A törvény 10 forintig terjedő kihágási pénzbírsággal fenyegeti azt, aki az ápolására, gondozására bízott 7 éven aluli gyermeket betegség esetén nem viszi mielőbb orvoshoz. A törvény értelmében a község tartozik gondoskodni lelenceinek és a dajkaságba adott gyermekek gondozásáról, eltartásáról, gyógyíttatásáról. Ennek megfelelően előzetes orvosi vizsgálaton alapuló községi elöljárósági engedélyhez köti, hogy valaki a saját lakásán csecsemőt szoptatás, kisdedet dajkálás végett elvállalhasson. A községi elöljáróságnak külön jegyzéket kell vezetnie a dajkaságba adott csecsemőkről, s rendszeresen ellenőriznie a dajka bánásmódját, a kisdedek táplálását, hogylétét. április 26. Megalakul a Fővárosi (1883 óta Klotild) Szeretetház Egyesület. A családias közösségekben, családapa és -anya felügyelete mellett fős csoportokban nevelődő, különböző korú gyermekek elemi oktatásban részesültek, s valamely kézműipari ágban szereztek ismereteket július 4. A király szentesíti a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877:XX. törvénycikket. E szerint a kiskorúak (teljes nagykorúság: 24. életév betöltése) atyai hatalom vagy gyámság alatt állnak. Az atyai hatalomnál fogva az apa kiskorú gyermekeinek törvényes képviselője, azok vagyonát rendszerint számadás terhe nélkül kezeli, részükre gyámot nevezhet ki, illetve személy(eke)t a gyámságból kizárhat. Ha azonban az atya gyermeke tartását és nevelését teljesen elhanyagolja, vagy erkölcsiségét vagy testi jólétét vagy gyermeke vagyonának állagát rossz kezelés által veszélyezteti, az atyai hatalmat a gyámhatóság megszüntetheti. A törvény széles hatáskört biztosít a gyámhatóságnak: az árvaszék gyakorolja a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni természetű magánjogi ügyeiben a felügyeleti és jóváhagyási jogkört, a gyámpénztárakban őrzi és kezeli ezek értékeit, közigazgatási jellegű tevékenységében pedig közvetlen gyermekvédelmi feladatok ellátására (elhagyottá nyilvánítás, elbocsátás, pályaválasztás, tartási költségek érvényesítése stb.) is hivatva volt május 27. A király szentesíti az szeptember 1-jén hatályba lépő büntető törvénykönyvet, az 1878: V. törvénycikket. A Csemegi-kódex a 12 éven aluli gyermekek büntethetőségét kizárja, a év közötti elkövetőket pedig akkor rendeli büntetni, ha cselekményük bűnösségének felismerésére szükséges belátással 2

7 bírnak. A kódex a gyermekek védelmében is több rendelkezést tartalmaz: súlyos börtön- vagy fegyházbüntetéssel fenyegeti a magzatelhajtó anyát, illetve személyt; 5 évig terjedhető börtönnel sújtja a házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül az után megölő anyát, míg a gyermekkitételt fogházzal, a gyermek más családba csempészését, kicserélését, elsikkasztását, eltitkolását vagy családi állásától más módon történő megfosztását ugyancsak börtönbüntetéssel szankcionálja. A törvény kötelezi az igazságügyminisztert, hogy a züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak számára létesítsen javítóintézetet január A Budapesti Kir. Orvosegyesület bizottságot küld ki a nevelésre kiadott fővárosi gyermekek sorsának felderítésére. A bizottság jelentésében elismeri: a törvénytelen szülöttek sorsa szánalomra méltó az ápolásba adott gyermekek a környező falvakban rosszul ápoltatnak... elnyomorodott, kiéhezett, félholt állapotban sőt nem egy esetben állítólag útközben kimúltak egyenesen a Rókus kórház boncasztalára hozatnak fel faluról gyógykezelés végett... a gondatlanság vagy hiányos ápolás végett kérdőre vont tápszülők rendesen azzal állnak elő, hogy tőlük ezen csekély és emellett még bizonytalan tápdíjért, melyet kapnak, több nem telik. A főváros területén és környékén a törvénytelen szülöttek és dajkaságba adott gyermekek feletti hatósági őrködés hiányos. Az is köztudott, hogy közvetítő címen Budapesten nem egy üzlet valóságos gyermekvásárt folytat, mely egyrészről egy csoport hajhász, másrészről egy csoport lábadozó anya között történik, ki gyermekén túladni igyekszik, mert magának sincs sem kenyere, sem szolgálatja. június 12. A király szentesíti az szeptember 1-jén hatályba lépő 1879:XL. törvénycikket, a kihágási törvényt, mely a kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi érdekeit védő rendelkezéseket is tartalmaz: bünteti azt a szülőt, gyámot, felügyelőt, aki 16 éven aluli gyermekét csavarogni engedi; az ilyen korú csavargók javítóintézetbe szállítását rendeli el, ahol azok egy évig neveltetnek. december 20. A király szentesíti az állampolgárságról szóló 1879:L. törvénycikket. Kimondja: magyar állampolgár törvényes gyermekei és magyar állampolgárnő törvénytelen gyermekei akkor is magyar állampolgárok, ha külföldön születtek Budapesten Feld Zsigmond rendszeresíti a gyermekek részére játszó gyermekszínházat, mely előbb a Vigadóban, majd más színházhelyiségekben működött körül Egy angol hölgy házilag varrt bábuval szórakoztatja gyermekeit, mely rövid idő alatt plüssmackóként világsztár lett A törvénytelen gyermekek megmentése érdekében több mint 200 ezer forintnyi vagyonukat a forgóládás módszer hazai meghonosítására ajánlja fel Vécsey János és neje, Szathmáry Borbála. A Vécsey-alapítványt kezelő Országos Első Gyermekmenedékhely Egyesület fővárosi IX. kerületi intézetének alagsorában vasredőnnyel lezárható ablak mögött asztal, rajta kosár várta a felesleges gyermekeket. Az ablak fölötti táblán a következő állt: A Vécsey János és Borbála nevű lelencalapítvány terhére törvénytelen ágyból született csecsemő-gyermekek, akik még nincsenek az anyakönyvbe bevezetve és megkeresztelve vagy körülmetélve, jól bepólyázva és megszoptatva, a táblával megjelölt utcai ablak betolása folytán keletkező nyíláson éjjeli 12 és 3 óra között csengetés után, megnevezés nélkül lelencek gyanánt átvétetnek május 21. Kihirdetik az újabb ipartörvényt, az 1884:XVII. törvénycikket. A törvény a gyári gyermekmunkát is szabályozza. Kimondja: 10 év alatti gyermek egyáltalán nem, a év közötti az iparhatóság engedélyével alkalmazható gyárban, ha munkája mellett az iskolát is tudja látogatni éves gyári munkások naponta legfeljebb 8, a év közöttiek 10 órát dolgoztathatók. Éjjeli munkára 16 éven aluli gyári munkások általában nem kötelezhetők. (A törvényi tiltások ellenére a gyermekmunka elterjedt volt. Az évi népszámlálás adatai szerint év közötti gyermek dolgozott; 70%-uk az őstermelésben, 12,7%-uk az iparban, 12%-uk házicselédként, a többi a bányászatban, kereskedelemben, közlekedésben talált munkát.) az év folyamán Aszódon megnyílik az első állami fiújavító intézet, melyet 1890-ben a rákospalotai leánynevelő intézet követ. (Az első javítóintézetet a főváros létesítette, 1881-ben kimondva: a dologházat alakítsák át mindkét nembeli, 16 éven aluli csavargó és munkakerülő gyermekek javítóintézetévé = Fővárosi Szeretetház.) Megalakul a Budapesti Szünidei Gyermektelep Egyesület, amely 8 12 éves, gyenge testalkatú szegény gyermekek 1 2 hónapos nyári nyaraltatását vállalta telepein (Kőbánya, Pomáz, Balatonlelle, Tata-Tóváros, Trencsén, Zebegény, Aszód) június 29. Szalárdi Mór egyetemi tanár kezdeményezésére, neves orvosok közreműködésével megalakul a Szegény Beteg Gyermek Egyesület, mely július 1-jén kezdi meg tényleges működését. 3

8 1886. július 8. Kihirdetik az 1886:XXII. törvénycikket, a községi törvényt. Rögzíti: a törvényes(ített) gyermekek atyjuk községi illetőségét követik, míg a törvénytelenek azon község illetőségébe tartoznak, amelyben születésük idején anyjuk tartózkodott. A törvény a értelmében mennyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek könyöradománya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna, minden község tartozik saját területén a magukat közsegély nélkül fenntartani nem tudó szegényekről, talált gyermekekről gondoskodni. (Vagyis az elhagyott gyermekek gondozása a szegényügy egy ága volt, melynek megoldását az állam a községekre hárította.) május 11. Kihirdetik az 1887:XXII. törvénycikket, mely elrendeli a kötelező védhimlőoltást. december 26. A fővárosban megalakul a Gyermekbarát Egyesület, mely iskolai napokon több száz gyermeknek biztosított ebédet a népkonyhákon. Az egyesületet ténykedését 1888-tól a király is támogatta évi 1000 forinttal március 10. Az anyagi-erkölcsi romlás veszélyének kitett 6 18 éves gyermekek megmentésére megalakul az Országos Gyermekvédő Egyesület Rakovszky István elnökletével. december 15. Benedek Elek és Pósa Lajos szerkesztésében megindul a legismertebb gyermeklap, Az Én Újságom, mely Mackó úr és mások népszerű alakjával 1944 végéig szórakoztatta az olvasni még nem vagy alig tudó gyermekeket. 2. Képek 4

9 5

10 6

11 7

12 8

13 9

14 10

15 1. Állam és gyermekvédelem. Adattár, BURUCS Kornélia Állam és gyermekvédelem, Adattár április 28. A király szentesíti a kisdedóvásról szóló 1891: XV. törvénycikket. (A törvény végrehajtása kapcsán /1892. számú rendeletével a vallás- és közoktatásügyi miniszter október 18-án kiadja az Utasítás a polgári községek számára dokumentumot, melynek mellékleteiben a mintaszerű óvoda kialakításához nyújt segítséget.) A kisdedóvás feladata a 3 6 éves gyermekeket egyfelől ápolás és gondozás által a szülők távollétében érhető veszélyektől óvni; másfelől rendre és tisztaságra szoktatás, valamint ügyességüknek, értelmüknek és kedélyüknek korukhoz mért fejlesztése által őket testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükben elősegíteni... tanításnak a kisdedóvás körében helye nincs. A törvény megkülönbözteti a kisdedóvónők irányítása alatt álló intézeteket, valamint a dajkák felügyelete alatt álló állandó vagy ideiglenes (nyári) gyermekmenedékházakat. Mindkettőt törvényi feltételek mellett az állam, a községek (kötelezően a törvényhatósági jogú városok, vármegyei székhelyül szolgáló községek, továbbá 15 ezer forintot meghaladó állami egyenes adót fizető települések), hitfelekezetek, jogi személyek és engedély birtokában magánszemélyek tarthatnak fenn. A törvény kimondja: ahol ilyen gyermekintézmény van, ott minden szülő/gyám köteles 3 6 éves gyermekét/gyámoltját oda járatni, kivéve, ha igazolja, hogy otthon vagy másutt biztosítja gyermeke állandó gondozását és felügyeletét. A kisdedóvókat úgy kell kialakítani, hogy egy terembe legfeljebb 80 gyermek kerüljön, s tágas, világos, könnyen szellőztethető és kellően felszerelt szobákkal és a szabadban lehetőleg befásított, alkalmas játszótérrel legyen ellátva. A kisdedóvó lehetőség szerint reggeltől estig nyitva tartandó december 9. A király szentesíti a gyermek vallásáról szóló 1894: XXXII. törvénycikket, melynek értelmében az október 1. után vegyes házasságra lépők a házasságkötés előtt a kir. közjegyző, a kir. járásbíró, polgármester vagy főszolgabíró előtt véglegesen megegyezhetnek, hogy gyermekeik valamennyien az atya vagy az anya vallását kövessék Benedek Elek kiadja a Magyar mese- és mondavilágot. A századforduló a gyermekirodalom első virágkora. Számos kiadó, nyomda, intézmény, egyesület adott ki nagy példányszámú és kötetszámú sorozatokat (pl. Az Én Újságom könyvei, Piros könyvek, Benedek Elek kis könyvtára, Százszorszép könyvek), s gombamódra szaporodtak a hosszabb-rövidebb életű gyermeklapok, magazinok is (Kis Lap: ; Az Én Újságom: ; Jó Pajtás: ; Magyar Lányok: ; Zászlónk: ; Kis Pajtás: ; Góbé, Hetedhétország stb.). A születő gyermekpróza első rangos mesterei: Pósa Lajos, Gaál Mózes és Benedek Elek voltak. Sebők Zsigmond Mackó úr és a két medvebocs: Dorka, Zebulon kalandjait folytatásos regényfolyamban mesélte el, derűsen szórakoztató volt Gombos F. Albin Hájas Muki kalandjai című gyermekregénye, Tutsek Anna Cilike-sorozata pedig a lányok okulására szolgált. A generációkat tanító értékes művekből csak néhányat említve: Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk (1907), Krúdy Gyula: Gyermekmesék (1909), Móra Ferenc: Csilicsali Csalavári Csalavér (1913), Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (1916), Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön március 15. Fehér Kereszt Országos Lelencházegyesület név alatt egyesül a Szegény Beteg Gyermek Egyesület és az Országos Lelencház Egylet. Első védnöknője gr. Károlyi Sándomé, majd Stefánia főhercegnő szeptember 23. Budapesten az uralkodó jelenlétében avatják fel a Tűzoltó utcai lelencházat július 10. A király szentesíti a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló, 1898: XXI. törvénycikket. E szerint a talált és elhagyottnak nyilvánított gyermekek után 7 éves korukig a felmerülő gondozási, ápolási és nevelési költségeket január 1-jétől az Országos Betegápolási Alap fedezi. szeptember Budapesten Nemzetközi Gyermekvédő Kongresszust rendeznek, amelyen a résztvevők az orvosi, a jogi, a pedagógiai, a jótékonysági és az emberbaráti szakosztály keretében a gyermekvédelem irányelveit igyekeztek tisztázni, a kongresszushoz kapcsolódó kiállításokon pedig az e téren elért hazai eredményeket mutatták be A Magyar Könyvtár sorozatban 3 kötetben megjelenik R. Kipling: A dzsungel könyve c. műve. 11

16 1901. június 5. A király szentesíti az állami gyermekmenhelyekről szóló 1901: VIII. törvénycikket. Az állami gyermekvédelmet megalapozó a talált, valamint a hatóságilag elhagyottnak nyilvánított hét éven aluli gyermekek védelmére Budapesten és az ország különböző vidékein gyermekmenhelyek (lelencintézetek) felállítását határozza el. július 27. A király szentesíti a közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901: XXI. törvénycikket. Azok a hét évet betöltött volt állami gondozottak, akik törvényhatósági, magánárvaházakban vagy más jótékonysági intézetben, egyesületnél el nem helyezhetők, illetve akiket ekkor nyilvánítanak elhagyottnak, 15 éves korukig állami menhelyek kötelékében maradnak, s lehetőség szerint az intézet falain belül vagy megbízható gondviselőnél, elsősorban gazdáknál és iparosoknál helyeztetnek el. Az ilyen gyermekek gondozási, eltartási, nevelési, kiképzési költségei azonban az illetőségi községet terhelik. az év folyamán Azon hazafias czéltól vezéreltetve, hogy,a hasonló fajta külföldi képeskönyveket nélkülözhetővé tegyék, Lampert Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedése 3 7 éves gyermekek részére kiadja a Faragó József által rajzolt Mindentudó képeskönyvet Megjelenik Sebők Zsigmond: Mackó úr című műve június 24. A belügyminiszter 1/V-c/1903. számú körrendeletével kiadja a Szabályzat az elhagyott gyermekek védelméről szóló dokumentumot. Rögzíti: a talált, valamint a hatóságilag elhagyottá nyilvánított gyermekeknek igénye van az állami gyermekmenhelybe való felvételre. Elhagyottnak kell tekinteni azokat a 15 éven aluli vagyontalan gyermekeket, akiknek eltartására és nevelésére köteles és képes hozzátartozói nincsenek, s akiknek eltartásáról a rokonok, jótevők, jótékony intézetek, egyesületek kellően nem gondoskodnak. Budapesten megnyitja kapuit a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona, mely a süketek, vakok és gyengeelméjűek kivételével a testileg nyomorék gyermekek nevelését, mesterségre tanítását tűzte célul október A Gyermekvédelem c. folyóiratban cikk jelent meg Az iparostanulók védelme címmel. Részlet: A szennyes, töredezett, rozoga ágy, korhadó szalmával megtöltött szalmazsák, gyűrött ágynemű, meghatározhatatlan színű takaró... füsttől, portól fekete fal, egy-egy törött ablak: többnyire... ez a hű képe annak a helyiségnek, amelyben a dolgos [tanonc] csapat napjának legtöbb óráját fárasztó munkában tölti... Ha a szegény inas az egész napi lótás-futásban elfárad, és az éppen nem mesterséghez tartozó cselédmunkában, házi teendők végzésében kimerül, még sincs joga a nyugalomhoz: előbb egy sor kannát kell telehordania vízzel, fát kell vágnia, azt is be kell hordania, tüzet raknia, a majsztrom rakoncátlan gyermekei körül való teendőket elvégeznie... Akárhány gazda még a szükséges táplálékot sem adja meg az inasnak, gyakran csak a hulladék jut nekik... az év folyamán A temesvári Délvidék Fehér Kereszt Lelencház Egyesület által fenntartott gyermekkórházban 5 fővel megindul a 6 hónapos gyermekvédőnői tanfolyam. A tananyag: a gyermek teste és ápolása; gyakoribb gyermekbetegségek; a beteg gyermek ápolása; a gyermek intézeti ápolása. (1910-től a képzést a budapesti M. Kir. Gyermekmenhely veszi át, 12 hónapos, részletesebb tananyagú tanfolyammal.) állami gyermekmenhely épül: Budapest, Pécs, Veszprém, Debrecen, Nagyvárad, Gyula, Kolozsvár, Szeged, Arad, Kecskemét, Szabadka, Szombathely, Rimaszombat, Munkács, Kassa, Marosvásárhely, Temesvár. (A menhelyek felvételi, gyűjtő és elosztó helyek voltak, ahonnan a gyermekeket a teleporvos és felügyelőnő ellenőrizte telepekre, onnan főleg parasztgazda és iparos nevelőszülőkhöz helyezték ki.) Edelsheim-Gyulai Lipót szerkesztésében megindul A Gyermekvédelem Lapja február 25. Edelsheim-Gyulai Lipót és Karsai Sándor kezdeményezésére megalakul az Országos Gyermekvédő Liga, mely 15 pontos programjában a gyermeknyomor enyhítését, az állami és a társadalmi gyermekvédelem koordinálását tekintette fő feladatának. A társadalmi szervezetként alakult Liga anyagi alapja biztosítására dán mintára minden év májusában Gyermeknap címen országos utcai perselyes gyűjtést rendezett. A döntően társadalmi adakozásra alapozott jövedelmeiből elhagyott gyermekek részére nevelőintézeteket, iparos tanulóotthonokat, anya- és csecsemőotthonokat, hadiárvaházakat, a gyengeelméjű, illetve tbc-s gyermekek számára külön otthonokat, üdülőtelepeket, orvosi rendelőket tartott fenn, szegény családokat segélyezett, pénzés ruhasegélyt folyósított, s anyagilag támogatta a gyermekvédelemmel foglalkozó egyéb egyesületeket, árvaházakat, bölcsődéket, népkonyhákat, szünidei fürdő-konviktusokat stb. Emellett jogsegélyi feladatokat is ellátott, s rábízták a züllött gyermekek védelme kérdésének megoldását is között szervezte a gyermekek külföldi, majd itthoni üdültetését. 12

17 június 3 4. Temesváron megrendezik az első magyarországi gyermekvédelmi kongresszust. az év folyamánnagy László megalapítja a Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaságot, mely könyvtárat és 1910-től nemzetközi viszonylatban elsőként múzeumot tartott fenn, A gyermek címmel pedig folyóiratot adott ki. A Kúria 79. számú döntvényében az anya házasságon kívül született gyermekeinek törvényes öröklést biztosít. (Az apát továbbra is csak az anya társadalmi állásához mért tartási kötelezettség terhelte, vele és családjával azonban a gyermek nem került rokonságba.) Ybl Miklós tervei alapján Budapesten megépül az Állami Gyermekmenhely (Lelencház), melyben jelentős kórházi részleg is működött (1957-től Heim Pál Gyermekkórház néven folytatja tevékenységét) május 31. A felekezet nélküli alapra helyezkedő gyermekvédelmi szervezetek ellensúlyozására Esztergomban megalakul a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve egyesület. július 30. Az uralkodó szentesíti a büntető törvényeket és a bűnvádi perrendtartást kiegészítő és módosító 1908: XXXVI: törvénycikket. A büntetőnovella II. fejezete a tételes jogtól eltérően új alapokra fekteti a gyermek- és fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket. A korábbitól eltérően nem a megtorlást (mely csak nagyságrendjében, de nem jellegében tért el a felnőttekétől), hanem az elkövető egyéniségét, tettének okait és annak körülményeit figyelembe vevő intézkedéseket támogat, amelyek a gyermek megmentését és a nevelés szempontjait juttatják érvényre. A törvény kimondja: 12. életévét be nem töltött gyermek ellen sem vád nem emelhető, sem bűnvádi eljárás nem indítható. Az ügyében eljáró hatóság őt megfenyítés végett a házi fegyelem gyakorlására jogosított egyénnek vagy az iskolai hatóságnak adhatja át utóbbi a gyermeket megdorgálhatja vagy iskolai elzárással büntetheti, vagy az őt erkölcsi romlásnak kitevő környezetből ideiglenesen gyermekmenhelybe szállíttatja. A éves fiatalkorúakkal szemben a bíró mérlegelése alapján a következő intézkedések foganatosíthatók: dorgálás, próbára bocsátás, javító nevelés, fogház- vagy államfogház büntetés január 1-jétől működött a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága is, mely felügyelte a javítóintézeteket, s ellenőrizte a kísérletileg kihelyezett, illetve próbára bocsátott gyermekeket. augusztus 6. Kihirdetik az évi közegészségügyi törvényt módosító 1908: XXXVIII. törvénycikket, mely értelmében a település a körorvos útján felügyel a magánfelek által dajkaságba adott és az állami menhelyek által elhelyezett gyermekek ápolására. A csecsemőhalandóság elleni küzdelem előmozdítása érdekében előírja: a helyi hatóság köteles szakképzett bábát tartani. Bábaképzés az 1910-es években 12 helyen folyt Magyarországon. Bábának éves, jó erkölcsű és egészséges, írni-olvasni tudó nők jelentkezhettek. Az okleveles bábák önállóan vezethették le a normális lefolyású szüléseket, gondozhatták az újszülötteket, a gyermekágyas anyákat. A 4 6 hetes tanfolyamon kiképzett cédulás bábák rendszerint 1 1 községben folytathatták tevékenységüket. Az évi törvény értelmében 800 lakos feletti községnek okleveles bábát kell alkalmaznia, 10 ezer lakosig hármat, e fölött 5 ezer lakosonként 1 1 bábát kell foglalkoztatni. az év folyamán Megalakul az Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesület. Célja: szegény nők támogatása a terhesség, szülés, gyermekágy és szoptatás ideje alatt Megalakul a Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen gr. Tisza István és Prohászka Ottokár elnökletével. Elkészül Bartók Béla: Gyermekeknek című zongoraműve A Jó Pajtás című gyermeklap népszerű alakja Dörmögő Dömötör. ( között a Tündérkert című lap Lekvár Petijének történeteiből okulhatott a gyermeksereg, majd között ismét a Jó Pajtást vehették kézbe.) Szegénysorsú gyermekek szanatóriumi kezelésének biztosítására Zsófia hercegnő és Apponyi Albert gr. fővédnöksége mellett megalakul a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. Ez évtől a gyermekgyógyászat kötelező tanulmányi ág az egyetemi orvosképzésben, 1916 óta pedig kötelező szigorlati tárgy Megjelenik Lévai Ödön: Gyermekmenhelyeink és csecsemővédelmünk című könyve, melyben nehezményezi, hogy a rászoruló kisdedeknek csak töredéke kerül menhelybe. Részlet a könyvből: Az okok ismeretesek írja. A községek nem utalják be a csecsemőt, gyermeket, már csak azért sem, nehogy a községnek kelljen megtéríteni a sokszor ránézve igazán terhes és magas összegre rúgó gondozási költséget, ha 7 éves elmúlt... Helytelen lelketlenül bánni el a csecsemőgyerek életével, mint a bába- és javasasszonyok javarésze... A csecsemő élete ellen valóságos szövetkezetek esküsznek össze. A gyilkosság módja sokféle... Anyja által a falura adott vagy az anyjától elvett csecsemőket a zsemlyés savanyútej, a pálinkás zsemlye és kenyér, mákfőzet és káposzta, szilva ezek a leggyakoribb»magyar okok«hamarosan sírba viszik. Siettetik a 13

18 rettenetes piszok, az ápolás, gondozás hiánya, és talán még kis jóakarat is, nemegyszer az angyalcsináló és gondozó nevelőszülő részéről, aki megszánja végül a csecsemőt, és más módon sietteti pusztulását Ignotus előszavával megjelenik Nádai Pál: Könyv a gyermekről. Munka, játék, művészet c. kétkötetes műve, melyben a gyermekszoba kialakításának, a mesélés és a gyerekjátékok fontosságának, a képeskönyveknek, az ifjúsági irodalomnak, továbbá a gyermekmunkára, a természet szeretetére, művészi, erkölcsi és szociális nevelésének szentel fejezeteket július 18. Kihirdetésével hatályba lép az állami, vármegyei és államvasúti alkalmazottak családi pótlékáról szóló 1912: XXXV. törvénycikk. A törvény a köztisztviselőket különösen kedvezőtlenül érintő megélhetési viszonyokon kívánt segíteni. A családi pótlék összege a különböző alkalmazotti kategóriák és a gyermekszám alapján évi korona volt. A családi pótlékot elsősorban a férfi kapta, nőalkalmazott csak akkor, ha a gyermek apja elhunyt, vagy teljesen keresetképtelen, illetve ha külön éltek, s a nő igazolta: a gyermek az ő gondviselése alatt áll, s eltartásáról ő gondoskodik április 12. Kihirdetik a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913: VII. törvénycikket, mely elrendeli, hogy minden kir. törvényszéknél, amelynek büntető hatásköre van, fiatalkorúak bíróságát kell felállítani. A fiatalkorúak bírájának joghatósága elé tartozik minden 15 éven aluli gyermek, továbbá azok a év közötti fiatalkorúak, akik nem sajtóvétséget, illetve olyan bűncselekményt követtek el, amelyet halál- vagy fegyházbüntetéssel sújt a büntető törvény. A fiatalkorúak bíróságai január 1-jén kezdik meg működésüket. (A Budapesti Büntetőtörvényszék adatai szerint a fiatalkorúak ügyeinek száma 1914-ben 4750, 1915-ben már 6667, 1916-ban pedig 7347 volt.) az év folyamán A berni Wander A. G. Gyógyszer- és Tápszergyár Budapesten leányvállalatot létesít. Fő készítményei: malátakivonatból, tojásból, tejből és kakaóból álló Ovomaltine roboráló szer, tápszerek, malátakivonatok június 13. Bárczy István fővárosi polgármester és Madzsar József kezdeményezésére megalakult az Országos Stefánia Szövetség. A szövetség ténykedése két nagy területet fogott át: egészségügyi szakmunka (orvosok, védőnők, tejkonyha, napközik, terhes- és szülőintézetek, anya- és csecsemőotthonok, csecsemő- és gyermekkórházak), valamint a helyi fiókszövetségek által végzett szociális karitatív munka. A magyarországi nagyarányú csecsemőhalálozás elleni küzdelem irányítására a szövetség igazgatósága március 29-i ülésén döntött az Anya- és Csecsemővédelmi Központi Intézet (később: Zita Királyné Alapítványi Intézet) felállításáról, amely a fővárosban a Vas u. 10.-ben működött, mintagyermekkórházzal, -dajkaintézettel, - bábaképzővel, védőnői és gondozónői továbbképző intézettel. A szövetséghez tartozott az Uránia tejkonyha is, ahol a mesterséges táplálásra szoruló és beteg csecsemők részére orvosi felügyelet és előírás alapján készítették el a különféle tejkészítményeket. A Szövetség az 1920-as években megszervezte a vándorkelengye akciót, az otthon szülő nők segítésére pedig vándorládákat állított össze; a kórházakban működő védőnői útján, valamint az Anyák iskolája keretében felvilágosító munkát folytatott től országos jelleggel működött 1949-ig, az anya- és csecsemővédelem állami irányítás alá vételéig ben 237 védőintézete működött országszerte 431 orvossal, 572 védőnővel; 54 tejkonyhát, 11 anyaotthont, 13 szülőintézetet, 30 bölcsődét tartott fenn. A Zöldkereszt általános egészségvédelmi jogosítványaival egy időben a Stefánia 1941-ben Országos Egészségvédelmi Szövetséggé alakult. A Szövetség 1928-tól Anya- és Csecsemővédelem címmel folyóiratot adott ki. az év folyamán Kármán Elemér Erzsébetfalván felállítja a Kriminálpedagógiai Intézetet Adatok szerint Budapesten a bejegyzett prostituáltak 49%-a kiskorú volt június 8. A háború okozta néppusztítás ellensúlyozásaként a belügyminiszter XII/1916. számú körrendeletében a munkába járó anyák 1 éven felüli gyermekeinek ellátása végett napközi otthonok létesítésére hívja fel a törvényhatóságok figyelmét. (Hivatalosan itt szerepel először a napközi elnevezés.) A /1917. számú rendeletében a belügyminiszter a napközi otthonoknak, mint nemzeterősítő intézményeknek a minél általánosabb elterjesztését sürgeti. A napközikben a délelőtti és a gyermek korának megfelelő délutáni munka és játéktermi foglalkoztatás mellett megoldják a gyermekek háromszori étkeztetését (reggeli, ebéd, uzsonna), heti egyszeri fürdetését, a köröm- és hajvágást, az ebéd utáni alvást. A napköziben állandó orvosi felügyelet működött, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségügyi állapotát június 15. Az 1913-ban létrejött Budapesti Gyermeküdülőhely Egyesület átalakulásával osztrák mintára megalakul az MSZDP irányítása alatt álló Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete, mely gyermekvédelmi, kulturális, karitatív, gyermekegészségi és propagandatevékenységet folytatott ban az 14

19 egyesületet bízták meg a Károly király gyermeknyaraltatási akció lebonyolításával, melynek keretében 20 ezer gyermek utazhatott Abbáziába (Opatija), a tengerpartra. 2. Képek 15

20 16