Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVl/2. (2008) pp AZ ÜGYINTÉZÉS ÉS A KÖZIGAZGATÁSI MUNKAFOLYAMATOK MODELLEZÉSÉRŐL TORMA ANDRÁS*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVl/2. (2008) pp. 465-488 AZ ÜGYINTÉZÉS ÉS A KÖZIGAZGATÁSI MUNKAFOLYAMATOK MODELLEZÉSÉRŐL TORMA ANDRÁS*"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVl/2. (2008) pp AZ ÜGYINTÉZÉS ÉS A KÖZIGAZGATÁSI MUNKAFOLYAMATOK MODELLEZÉSÉRŐL TORMA ANDRÁS* Bevezető gondolatok Az információrobbanással jellemezhető napjaink rohanó világában hajlamosak vagyunk az egyszerűsítésre: a dolgok fekete-fehér színre festésére. így van ez a közigazgatás világát illetően is, amellyel összefüggésben azt feltételezzük például, hogy ha megváltoztatjuk annak szervezeti rendszerét, vagy esetleg újabb és újabb követelményeket támasztunk személyzetével (a köztisztviselőkkel) szemben, akkor minden rendben lesz" Márpedig nyilvánvaló, hogy az egyszerűsítésnek súlyos negatíve következményei lehetnek mindenhol, da a modern államok legnagyobb üzemeiben", a közigazgatásban méginkább. Kimondható tehát jelmondatként: óvakodjunk az egyszerűsítéstől! A jelen tanulmány - mindezek előre bocsátásával - mégis egyszerűsít, hiszen el kell ismerni: a modellalkotás nem más, mint egyszerűsítés. Csakhogy az ennek révén szerzett előnyök messze túlszárnyalják azt a veszteséget", amit ezzel okozunk, ezért a mérleg - meggyőződésünk szerint - feltétlenül pozitív. Ebben bizakodva három fő kérdéskör tárgyalására kerítünk sort. Először az ügyintézés modellezésének jelentőségére mutatunk rá, a közigazgatás három tartópillére - a szervezet, a személyzet és a működés - kontextusába helyezvén azt. Ezt követően az ügyintézés e-kormányzás" koncepciójához való illeszkedésének vizsgálata kerül terítékre, hiszen nem férhet kétség ahhoz, hogy a modern információs és kommunikációs technikák és technológiák (is) meghatározó befolyással vannak az ügyintézésre, mint a közigazgatási munkafolyamatok egyikére. Végül a harmadik - a tanulmány legerőteljesebb - fejezetében a közigazgatási munkafolyamatok és az ügyintézés sajátosságait tárjuk fel, elméleti (elsősorban szervezés-elméleti) és történeti aspektusokat is segítségül hívva. ' DR. TORMA ANDRÁS intézetigazgató egyetemi tanár Miskolci Egyetem ÁJK, Államtudományi Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros

2 466 Torma András I. Az ügyintézés modellezésének jelentősége Az ügyek intézése ügyintézés - mint fogalom, széles körben elterjedt és használatos a magyar társadalomban. A magánéletben történő használata rendszerint arra utal, hogy hivatalos ügyet kell intézni - például engedélyt kell kérni, adatokat és azok változását kell bejelenteni, idézésnek kell eleget tenni stb. valamilyen hivatalban. Egy olyan hatóságnál, amelyben (elvileg legalábbis) ügyfélbarát-ügyintézés folyik, ennek ellenére bizonyosan hosszú ideig kell sorban állni, és ki fog derülni, hogy még egy dokumentum hiányzik. A hivatalban ugyanis az egyes ügyek papaír alapú dokumentumokban (aktákban) testesülnek meg, amelyeket az ügyfélnek kell beszereznie. Az ügyintézés egészen mást jelent a közigazgatás, illetve a közigazgatási jog oldaláról. Olyan, ún. hatósági munkát, amelyet: előre meghatározott jogi előírások keretein belül, tehát kötött - eljárási és anyagi jogi - jogrendben, erre jogszabályban felhatalmazott szervezetek, tehát hivatalok (mint hatóságok) látnak el, speciális képzettséggel rendelkező, és az állammal (önkormányzattal) sajátos jogviszonyban álló személyek, tehát köztisztviselők segítségével. Az ügyintézés ebben az értelemben közigazgatási jogi terminustechnicus, kifejezetten közigazgatási hatósági ügyek intézését jelenti. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. (2) bekezdése legális definíciót ad e fogalomra. E szerint hatósági ügy: egyfelől minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, másfelől: valamely tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és az abból való törlés is, ha törvény köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti a tevékenység elvégzését vagy a foglalkozás gyakorlását. E megfogalmazás - mint látható - a hatósági ügy fogalmát az anyagi jog felől közelíti meg, hiszen jogok biztosítását, illetve kötelezettségek előírását tartalmazza. Amennyiben azonban a hatósági ügy fogalmát a hatóságok által ténylegesen megvalósított cselekmények oldaláról, vagyis eljárásjogi szempontból közelítjük meg, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy a hatósági ügyintézés olyan tevékenységsorozat, amelyet konkrét közigazgatási aktus (döntés) előkészítése, kibocsátása és végrehajtása érdekében valósítanak meg az erre felhatalmazott szervek, meghatározott jogi keretek között. Ebből a szempontból az ügyintézés két, szervesen egymáshoz illeszkedő, egymást kölcsönösen feltételező részből áll: az iratkezelési és az érdemi

3 Az ügyintézés és a közigazgatási munkafolyamatok modellezéséről 467 cselekményekből. Iratkezelési cselekmények következők: a küldemény (kérelem) átvétele, felbontása és érkeztetése, iktatása, expediálása, irattározása, selejtezése, és végül: levéltárba adása. Érdemi cselekmények pedig a következők: szignálás, irat- és jogszabály-tanulmányozás, a bizonyítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos cselekmények elvégzése (idézés, szakértő kirendelése, szemle lefolytatása, tárgyalás tartása, társhatóságok megkeresése), döntéstervezet megszerkesztése, és végül: kiadmányozás. 1 Az érdemi cselekmények meghatározott logikai rendben beépülnek az iratkezelési cselekmények közé, a következők szerint. A szignálás az érkeztetést, az irat- és jogszabálytanulmányozás, a bizonyítási cselekmények elvégzése, a döntés-tervezet megszerkesztése és a kiadmányozás pedig (ebben a sorrendben) az iktatást követi. így alakul ki az ügyintézés teljes folyamata. Az a munkafolyamat, amelynek modellezése a jelen tanulmány tárgyát képezi. Mindezeket azért bocsátottuk előre, hogy rávilágítsunk arra, miért nem mellőzhető a közigazgatás lényegének a feltárása, és az ügyintézés folyamatának e kontextusban való tárgyalása, illetve elhelyezése. Vizsgáljuk meg tehát, hogy mi adja a közigazgatás lényegét. A közigazgatás sok szempont szerint közelíthető fogalom, és példák sokasága révén lenne bizonyítható, hogy százötven esztendeje, amióta közigazgatás-tudomány létezik, azóta az egyes tudósok mennyire és milyen mértékben fejtették ki róla gyakran egyoldalú, vagy legalábbis nem minden összetevőre kitetjedő nézeteiket. Ezek ismertetése meghaladja a jelen tanulmány kereteit, viszont arra utalnunk kell, hogy miben látjuk mi magunk a közigazgatás lényegét. Nos a különböző álláspontok és nézetek egyfajta szintéziseként - úgy ítéljük meg, hogy a modern értelemben felfogott közigazgatás nem más, mint: - az állam által meghatározott közfeladatoknak (közigazgatási feladatoknak), sajátos szervek (tipikusan közigazgatási-, kivételesen nem közigazgatási szervek) útján, - sajátos apparátussal (köztisztviselőkkel) történő ellátása, - jogszabályban előírt keretek között. Ebben az értelemben - minden korban adottnak véve a közigazgatásra háruló feladatokat - a modern közigazgatás három, egymástól elszakíthatatlanul szoros kapcsolatban álló pilléren nyugszik: a szervezeteken, a személyzeten és a feladatellátáson, vagyis a működésen. A közigazgatás átalakítása, az adott kor 1 Lásd a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2006.(XI1.29.) Korm. rendeletet, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényt, valamint a helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 12/2006.(XII. 18.) ÖTM-rendeletet.

4 468 Torma András követelményeihez való hozzáigazítása, ha úgy tetszik reformja jelentheti tehát a szervezeti struktúra átalakítását, a köztisztviselőkre vonatkozó előírások megváltoztatását, valamint a feladatellátás, a működés új alapokra helyezését. A történeti tapasztalatok, de a magyar tapasztalatok különösen azt bizonyítják, hogy a közigazgatás reformjának (modernizálásának) középpontjában szinte kivétel nélkül, mindig a szervezet(rendszer) átalakítása állt, és tegyük hozzá: a modernizáció ezzel gyakran, sajnos ki is merült. Pedig a személyzet és a működés legalább olyan jelentőséggel bír, mint a szervezet! 2 A jelen tanulmány közreadásával a szerző szándéka nem más, mint annak tudatosítása, hogy a közigazgatás működése egyik szeletének, a jogalkalmazásnak, és azon belül a közigazgatási hatósági ügyintézésnek, mint munkafolyamatnak a vizsgálata, valamint annak a megváltozott elvárásokhoz, illetve követelményekhez való hozzáigazítása is kimagasló jelentőséggel bír. A modern, törvényesen és hatékonyan működő közigazgatás megvalósítása tehát - a szervezeti és a személyzeti rendszer racionalizálásán túlmenően nem nélkülözheti az ügyintézési folyamatok racionalizálását sem. Ez annál is inkább fontos követelmény, mert a lakosság a valóságban soha nem az állammal, hanem az annak nevében fellépő különböző hatóságokkal találkozik, azaz számára az államot maga a hatóság testesíti meg. Ha a hatóság az ügyet számára gyorsan, megnyugtatóan intézi el, akkor elégedett lesz, ellenkező esetben pedig elégedetlen, ami tömeges méretekben akár a fennálló társadalmi rend elleni támadáshoz is vezethet. Kimondható ezért, hogy a hatósági munka messze több, mint jogi-szakmai kérdés: politikai kérdés! Sajnálatos, hogy e felismerés igen nehezen vert gyökeret még a magyar szakirodalomban is, nemhogy a magyar közigazgatási gyakorlatban! Az e kérdéskörben született első jelentős, tudományos igényű munka csak 1934-ben 2 A közigazgatás személyzetének fontosságát bizonyítja többek között az a tény, hogy a magyar szakirodalomban ismeretes olyan álláspont (is), amely a közigazgatást meghatározott számú köztisztviselő tevékenységeként definiálja. Lásd Lőrincz Lajos: A közigazgatás létszámáról. In: A magyar közigazgatás korszerűsítésének elvi és gyakorlati kérdései. Unió Kiadó Budapest, Mi magunk is valljuk, hogy a közigazgatás teljesítménye és annak minősége alapvetően a köztisztviselők képzettségétől és hozzáállásától fugg. A magasan képzett-, kellően motivált és etikus köztisztviselői kar nehéz anyagi körülmények között, bürokratikus akadályokkal teletűzdelt jogrendszerben, merev szervezeti rendszerben, hiányos infrastruktúrával is képes a közösség megelégedettségére szolgálni. Nem feledhető, amit Magyary Zoltán tanított: a közigazgatás az emberekért van! Fontos - és különösen a jogállamban fontos - hogy a közigazgatás jogszerűen működjön. Fontos az is, hogy hatékony legyen, de a legfontosabb mégis az, hogy az adott közösség (település, megye, nép és nemzet) tagjai elégedettek legyenek annak teljesítményével.

5 Az ügyintézés és a közigazgatási munkafolyamatok modellezéséről 469 jelent meg Fluck András, a Magyary-iskola egyik tagja tollából: A közigazgatási ügyintézés reformja" címmel. Négy évvel később azonban a szerző megjelentette az e témát sokkal részletesebben tárgyaló A közigazgatási ügyintézés racionalizálása" című művét, amelynél átfogóbb, és a gyakorlati élet számára is közvetlenül hasznosítható munka - ismereteink szerint - azóta sem született! Önmagában már ez is mutatja, hogy 1945 után a közigazgatási ügyintézés racionalizálása mostoha gyermeke volt a magyar közigazgatás jobbítását célzó munkálatoknak. Eredmények persze születtek, de ezek - néhány kivételtől eltekintve rendszerint nem lépték túl egy-egy közigazgatási (elsősorban tanácsi) hivatal határait, illetve egy-egy szerző, vagy munkacsoport tudományos hipotézise igazolásának szűk kereteit. 3 II. Az ügyintézésnek az e-kormányzás" koncepciójához való illeszkedése Az 1989/1990 évi rendszerváltásnak a magyar közigazgatásra gyakorolt hatásáról viszonylag jelentős számú publikáció született az elmúlt 'majd két évtizedben. Ezekből kiolvasható, hogy igazán két meghatározó jelentőségű, egymással szorosan összefüggő, de mégis külön nevesítendő hatás, illetve kihívás érte és hozzá kell tenni: gyakorlatilag éri ma is a magyar közigazgatást: a) az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés, majd a csatlakozás után a sikeres és eredményes tagállami közreműködés, b) a modem információs és kommunikációs technikák és technológiák behatolása a társadalomba: az Információs Társadalom építésének szükségessége. Témánk szempontjából természetesen ez utóbbinak van jelentősége, hiszen a közigazgatási munkafolyamatok modellezése, illetve annak tényleges megvalósítása - azaz végeredményben az ügyintézés racionalizálása - ma már ' Az üdítő kivételek között az alábbiak nevesíthetők: Dr. Pécsváradi János: Az ügymenetvizsgálatok főbb tapasztalatai (TISZI Budapest, 1973), Dr. Horváth Imre: A tanácsi ügyfélszolgálat szervezése és működése (ASZI Budapest, 1978), Dr. Kovacsics József: Bevezetés az államigazgatási informatikába (Akadémiai Kiadó Budapest, 1980), Dr. Csuth Sándor-Dr. Gáspár Mátyás: A tanácsi leíró irodák szervezése (ASZI Budapest, 1981), Dr. Verebélyi Imre (Szerk.): A tanácsi szakigazgatás szervezetének és vezetésének korszerűsítése (ÁSZI Budapest, 1982.), Kovács Miklós-Bende Zoltánné: Szervezésmódszertan (Tankönyvkiadó Budapest, 1986), Dr. Berkes József: Az ügyvitelszervezés a tanácsi igazgatásban. Állam és Igazgatás évi 3. szám), Dr. Dudás Ferenc: egymenetes ügyintézés a gyakorlatban (Állam és Igazgatás évi 4. szám), Dr. Dudás Ferenc: Ügyintézési módszertan (KJK, Budapest, 1993).

6 470 Torma András nem nélkülözheti a modern információs és kommunikációs technikák és technológiák megfelelő alkalmazását. Pontosabban: az általuk nyújtott lehetőségek kiaknázását a közfeladatok hatékonyabb ellátása és a polgárok nagyobb megelégedése érdekében. Az már egy másik kérdés, hogy - mint arra utaltunk az Európai Unió elvárásai természetesen szoros összefüggésben állnak a modern kommunikációs technikák és technológiák közigazgatási alkalmazásával, ennek részletezése azonban meghaladja a rendelkezésünkre álló kereteket. A modem információs és kommunikációs technikák és technológiák magyar közigazgatásban történt eddigi alkalmazása ráirányítja a figyelmet - sok egyéb mellett - arra is, hogy valós eredmények csak akkor születhetnek, ha azok alkalmazását megelőzően megtörténik a munkafolyamatok rendbetétele. Önmagában tehát modern technikai eszközök és technológiák birtoklása, vagy alkalmazása még nem feltétlenül vezet el a racionális ügyintézéshez! Ha úgy tetszik: - első lépés annak feltárása kell legyen ami van", - második lépés annak kidolgozása kell legyen aminek lennie kell", - harmadik lépés pedig annak vizsgálata kell legyen, hogy a konkrét munkafolyamatokban, az egyes - később részletesen tárgyalandó - ügyintézési müveletek során hol, miként hívhatók segítségül a modern információs- és kommunikációs technikák és technológiák. 4 Az e-kormányzás" koncepciója tényleges megvalósulásának igen jelentős közjogi eredménye az a tény, hogy a Ket. külön fejezetet szentel az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás szabályainak. Sőt: azok végrehajtását igen jelentős számú kormányrendelet és miniszteri rendelet is szolgálja. Közismert, de utaltunk is rá, hogy az ügyintézés alapvetően az e törvényben meghatározott általános eljárási szabályok alapján valósul meg. Közismert az is, hogy a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet nem csupán a hagyományos papír alapú ügyiratkezelés szabályait rögzíti, hanem az elektronikus iratok kezelésének követelményeit is, így nyilvánvaló az ügyintézés (modellezése) és az e-kormányzás koncepciója közötti szoros összefüggés. 4 Minderről a Magyary-iskola tagja, Raith Tivadar a következőket írja Az irodaüzem racionalizálása" című munkájában: A gépek alkalmazása korántsem jelenti az irodai munka racionalizálását. Nem annyira a gépeken, mint inkább az egész irodai munka helyes megszervezésén és az egyes gépek e szervezetbe - megfelelő módon - történő bekapcsolásán múlik az irodaszervezés sikere (Révai Kiadás, Budapest, 1930).

7 Az ügyintézés és a közigazgatási munkafolyamatok modellezéséről 471 A törvényi és rendeleti szabályozással szoros összefüggésben e körben (is) indokolt rámutatni arra, hogy soha nem feledhető: jelentős különbség van a magánigazgatás és a közigazgatás között! Márcsak azért is mert: a) A magánigazgatásban mindent szabad, amit jogszabály nem tilt, ezzel szemben a közigazgatás csak azt teheti, és csak olyan keretek között, amit a jogi szabályozás megenged. A modern demokratikus jogállamban a közigazgatás, így az annak részét képező ügyintézés is törvény alá rendelt tevékenység! b) A magánigazgatás célja a profit-maximalizálás, a közigazgatás célja pedig a törvényesség betartása mellett a közügyek olyan intézése, amely a lakosság köz-megelégedettségéhez vezet. Evidencia, hogy a közigazgatásnak törvényi kötelezettsége az olyan ügyekkel való foglalkozás is, amelyek nem intézhetők el kizárólagosan a profit-érdekeltségen alapuló piaci viszonyok szerint: honvédelem, rendészet, környezetvédelem, oktatás, egészségügy stb. Éppen ezért világossan ki kell mondani: a magánigazgatás megoldásai" nem mindig, vihetők át egy az egyben" a közügyek intézésébe. Ez persze nem jelentheti azt, hogy nem célszerű, illetve nem szabad tanulmányozni a magánigazgatásban bevett módszereket, hiszen H. Fayol már az 1910-es években rámutatott arra, hogy az ipari üzemekben szerzett igazgatási ismeretek, és az ott alkalmazott módszerek hasznosíthatók a közigazgatásban is, vagyis ahogyan ő fogalmazott: a közigazgatás indusztrializálható. 5 Vagy nézzük meg, mit ír erről a magyar közigazgatástudomány egyik legnagyobb alakja, Magyary Zoltán:... A mai állam közigazgatási gépezetének vezetésében és igazgatásában a nagyüzemnek azok a szabályai, amelyeket Fayol fejtett ki úttörő módon, a közérdek nagy kára nélkül többé nem negligálhatok." 6 5 Henri Fayol: Administration Industrielle et Générale. (Dunod Paris, 1916.) Magyarul: Ipari és általános vezetés. (KJK, Budapest, 1984.) Megjegyezzük, hogy Fayol tanai termékeny talajra hullottak Magyarországon (is), amit bizonyít például Mártonffy Károlynak a Magyary-iskola másik jelentős személyiségének munkássága is. Mártonffy ugyanis így fogalmazott 1927-ben:...a kiskereskedéstől fel a világvárosok hatalmas áruházáig, a kisiparos műhelyétől a több ezer munkással dolgozó gyártelepig, a különféle nagyvállalatok, bankok és pénzintézetek mind ugyanolyan belső törvények szerint élnek, mint az ember erkölcsi testületei...a községtől egészen a megszervezett nemzetig, az államig. Mindazok az elvek és módszerek, amelyeket a mozgékony és alkalmazkodni tudó, találákony kereskedelmi és ipari szellem a saját vállalataiban önmagából kitermelt, maradék nélkül átplántálhatok az ember erkölcsi testületeinek igazgatásába is." (A közigazgatás indusztrializálása. Társadalomtudomány, VII. Évfolyam, 6-8. szám.) Magyary Zoltán: A magyar közigazgatás racionalizálása. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1930.

8 472 Torma András Azt valljuk tehát mi magunk is, hogy a magánigazgatás módszereit és megoldásait tanulmányozni szükséges. Sőt! Amennyiben azok jogszabályi keretek között, adekvát módon beilleszthetők a közigazgatási munkafolyamatokba, akkor azokat alkalmazni is kell. Feltéve azonban, hogy gyorsítják az ügyintézés folymatát, vagy egyébként hatékonyság-növekedést eredményeznek és a törvényesség nem szenved csorbát, továbbá a lakosság közmegelégedettségének színvonala legalábbis nem csökken. 7 III. A közigazgatási munkafolyamatok és az ügyintézés sajátosságai Minden munkának, illetve munkafolyamatnak, így a közigazgatási munkafolyamatnak is megvannak a maga sajátosságai. Ezek olyan tények és körülmények, amelyek megkülönböztető ismérvként húzzák meg a határvonalat" az adott munkafolyamat és más munkafolyamatok között. A közigazgatási munkafolyamatok sajátosságainak meghatározása során az igazgatás", majd a folyamat" mint szervezéstudományi terminustechnikusok lényegének feltárásából indokolt kiindulni. Ezt követheti a közigazgatási munkafolyamat" definiálása és sajátosságainak (jellegzetességeinek) tételes számbavétele. Az első két kérdéskör a fejezet elméleti alapjait teremti meg, a harmadik pedig már elvezet minket a közigazgatás gyakorlati terepére. 1. A közigazgatási munkafolyamatok és az ügyintézés elméleti alapjai A) Az igazgatásról A szervezés- és vezetéstudományi munkákban, az igazgatás és vezetés fogalma mellett igen gyakran használt kategória a folyamat" fogalma is, aminek magyarázata abban keresendő, hogy az igazgatás mint az emberi tevékenységek egyike, maga is több, egymásra szervesen ráépülő alkotóelemből áll, és mint ilyen maga is egy folyamatot - ún. ciklust - jelent. Az már más kérdés, hogy az egyes szerzők nem feltétlenül azonos alkotóelemből álló folyamatként definiálják az igazgatás fogalmát. Nézzünk meg ezek közül három, témánk szempontjából fontos példát! 7 A kérdésre - jelentősége miatt - később még visszatérünk!

9 Az ügyintézés és a közigazgatási munkafolyamatok modellezéséről A francia Henri Fayol szerint az igazgatás öt elemből áll. Nem jelent mást, mint előre-látni (ma úgy mondanánk: tervezni), szervezni, rendelkezni, összehangolni és ellenőrizni. 8 Egy amerikai szerzőpáros L. Gulick és L. Urwick alapvetően elfogadva Fayol álláspontját, de továbbfejlesztve azt, megalkotta a POSDCORB-rendszer néven elhíresült modellt, amely a következő szavak angol kezdőbetűiből áll: tervezés (planning), szervezés (organizing), személyzeti tevékenység (staffing), döntés (directing), koordinálás (coordinating), tájékozódás (reporting), és pénzügyi tevékenység (budgeting). Látható, hogy e felfogásban az igazgatás elemeinek száma megnőtt, hiszen az ellenőrzés helyébe a tájékozódás és a pénzügyi tevékenység lépett (hozzátesszük: tartalmilag lényegében azonos jelentéssel, mint az ellenőrzés), másfelől pedig új elemként megjelent a személyzeti tevékenység, mint a vezetői munka egyik legfontosabb összetevője. 9 - Berényi Sándor nyomán 10 Kalas Tibor az igazgatást olyan, az emberi együtműködéshez kapcsolódó tevékenységnek tekinti, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket és a munka összhangját. Felfogása szerint az igazgatás elemei a következők: célkitűzés, információgyűjtés és -feldolgozás, -tervezés, -döntés, -végrehajtás, koordináció és ellenőrzés." E három definíció révén arra kívántunk rámutatni, hogy a tudományos életben az igazgatás, illetve az igazgatási munka mindenkinél egy több elemből álló, célszerű emberi tevékenységként tételeződik. Márpedig ha az általános értelemben felfogott igazgatást ez jellemzi, akkor ennek jellemeznie kell a közigazgatást is, minthogy végeredményben az is igazgatás: a közös ügyek igazgatása! Ne feledjük Fayol-, és Fayol tanai jegyében Mártonffy Károly és 8 H. Fayol: i. m.: 13. o. Megjegyezzük: Fayol a szervezést - mint látható - az igazgatás elemei között helyezi el. Olyan emberi tevékenységet ért alatta, amely a vállalat materiális (értsd: dologi-anyagi) és szociális (értsd: személyi) feltételeit biztosítja. 9 Luther Gulick-Lyndall Urwick: Papers on the Science of Administration. New York, Meg kell jegyezni, hogy - mint az megállapítható a fentiekből - a szerzőpáros szerint az igazgatás és a szervezés nem szinonim fogalom, vagyis az igazgatásnak mint tevékenységsorozatnak az egyik elemét képezi szervezés, ugyanúgy, mint azt Fayol is vallotta. 10 Berényi Sándor: Az igazgatás fogalma. In: Magyar Államigazgatási Jog Általános Rész. BM Könyvkiadó, Budapest, o. " Kalas Tibor: Igazgatás a modem társadalomban. In: Magyar Közigazgatási Jog Altalános Rész. Osiris Kiadó, Budapest, o.

10 474 Torma András Magyary Zoltán korábban jelzett gondolatainak lényegét, mely szennt a közigazgatás indusztrializálható! Nem férhet kétség mindezek alapján ahhoz, hogy a közigazgatás is célszerű emberi tevékenység, amely több részelemből áll, és amikor ténylegesen magvalósul, akkor mindig valamilyen konkrét munkafolyamatként ölt testet. Itt azonban meg kell állnunk, és utalnunk kell arra, hogy e kérdésre még rövidesen visszatérünk. Ezt megelőzően azonban tisztázni szükséges a folyamat" fogalmának lényegi ismérveit, hiszen - mint láttuk - az igazgatás és a közigazgatás egyaránt folyamat, mindig valamilyen konkrét munkafolyamat megvalósítása eredményeként valósul meg. B) A folyamatról Mit is értünk tudományos értelemben a folyamat" fogalma alatt? Szervezéstudományi szempontból a folyamat nem más, mint egy előre meghatározott cél elérését szolgáló, egymással összefüggő és egymásra épülő tevékenységek, mint folyamatrészek (elemek) láncolata. Látható, hogy a folyamat cél-orientált, azaz a kezdetétől, a lefutásán át, a befejeződéséig nem csupán egy általában meghatározható iránya (ún. vektora) van, hanem ez az irány mindig az előre kitűzött cél felé mutat. A folyamat célja nem magából a folyamatból ered, hanem az erre feljogosított személy (vezető) elhatározásából. Ö az, aki elindítja a folyamatot, és annak lefutása alatt gondoskodik arról, hogy az egyes tevékenységek összerendezettek legyenek, vagyis arról, hogy az egyes tevékenységek iránya mindig a cél felé mutasson. Az ilyen értelemben felfogott folyamat szükségképpen két tartópilléren nyugszik: az ún. folyamatrészeken (elemeken), valamint az egyes folyamatrészeket (elemeket) összetartó kapcsolati rendszereken. a) A folyamatrészek (elemek) lehetnek események, emberi tevékenységek, vagy akár elméleti síkon mozogva a gondolati szférába tartozó elgondolások is. Számunkra azonban természetesen az emberi tevékenységeknek van jelentősége, hiszen a közigazgatási munkafolyamatok egyike, az ügyintézés képezi a jelen munka közvetlen tárgyát, ami természetesen emberi tevékenység. Az 1. fejezetben utaltunk arra, hogy ügyintézés tekintetében megvalósuló folyamatrészek (elemek) az ügyintézési folyamat két fő szakaszához igazodnak: az iratkezeléshez és az érdemi ügyintézéshez. Csak emlékeztetésül: iratkezelési cselekményként (vagyis ügyintézési folyamatrészként) említettük például a küldemény (kérelem) átvételét, felbontását és érkeztetését, iktatását stb., mig érdemi ügyintézési

11 Az ügyintézés és a közigazgatási munkafolyamatok modellezéséről 475 cselekményként (vagyis ügyintézési folyamatrészként) a szignálást, az irat- és jogszabály-tanulmányozást, a döntéstervezet megszerkesztését stb. b) A folyamatrészek mellett a folyamat másik tartópilléreként a folyamat-részeket összetartó kapcsolati rendszereket jelöltük meg. E kapcsolati rendszerek amelyek végeredményben a folyamatrészeket kötik össze lehetnek térbeli, időbeli és oksági jellegűek. Térbeli a folyamatrészeket összetartó kapcsolati rendszer akkor, ha az egyes részeket a térbeliség, tehát a térbeli egymásmellettiség tartja össze. (Példaként szolgálhat az az eset, amikor a kérelem érkeztetése és iktatása egy helyiségben történik.) Az ilyen folyamatot térbeli akadályok beépítésével lehet megszakítani, illetve ezen akadályok felszámolásával lehet továbbvinni. Időbeli a folyamatrészeket összetartó kapcsolati rendszer akkor, ha az egyes részeket az időbeliség, tehát a kronológiai sorrend tartja össze. (Példaként szolgálhat az az eset, amikor a kérelem beérkezése utáni következő lépés kronológiai sorrendben az iktatás, amit követ a döntéstervezet elkészítése, amit követ a kiadmányozás, és így tovább.) Az ilyen folyamatot az időtávolság növelésével választhatjuk szét folyamatrészekre, vagyis másként kifejezve: a folyamat az időtávolság növelésével szakítható meg. Lásd például a jog világában az elévülés kérdését! A folyamatrészeket összetartó kapcsolati rendszerek harmadik formája az okság. Ez esetben a folyamat egyik eleme oka az őt követő folyamatrésznek, amely ezáltal okozattá válik. Hangsúlyozni kell azonban, hogy - folyamatról lévén szó - az okozattá váló rész (elem) gyakran okként hat az őt követő folyamatrészre, vagyis egy konkrét folyamatrész egyidejűleg lehet ok és okozat is, persze más-más rész (elem) tekintetében! (Példaként szolgálhat a hatósági ügyintézés terén az az eset, amikor a köztisztviselő idézést küld az ügyfél részére. Ez esetben az idézés kibocsátása oka annak, hogy rövid időn belül tárgyalás tartására kerül sor, vagyis a tárgyalás megtartása okozattá vált. Ezzel azonban nem zárul le az ügyintézési folyamat, hiszen a tárgyalás, mint okozat, egyidejűleg oka lesz a döntéstervezet elkészítésének, majd a döntés meghozatalának.) A folyamattal, és annak elemeivel összefüggésben azt is hangsúlyozni szükséges, hogy az itt jelzett háromféle kapcsolati rendszer nem csupán önmagában, hanem egymással együtt is összetartója lehet egy folyamatnak. Sőt, általános törvényszerűségként kimondható az is, hogy a kapcsolatrendszer, illetve az egyes folyamatrészeket összetartó kapcsolat akkor a legerősebb, ha azt egyaránt jellemzi a térbeliség, az időbeliség és az okság. A folyamat jellegét mindig az határozza meg, hogy az egyes folyamatrészek (elemek) között a tér-, az idő, és az okság tekintetében fönnáll-e összefüggés, és ez az összefüggés minden elemre, a folyamat egész lefutása idejére fennmarad-e. Ennek azért van különös jelentősége a közigazgatásszervezés vonatkozásában, mert nem csak a munkafolyamat elemekre bontása

12 476 Torma András történhet meg ennek segítségével, hanem az elemek kiválasztása után a kapcsolati jellemzők feltárása, vagy esetleg a folyamatok újjászervezése esetében azok megteremtése is. A folyamat kiinduló pontja mindig azon folyamatrésznél (elemnél) található, ahol a cél, az irány, valamint az összefüggés együttesen van jelen, és a folyamat mindig ott fejeződik be rendeltetésszerűen, ahol elérve a célt, elfogynak a folyamatrészek és a közöttük feszülő kapcsolatok. A folyamat fogalmához szorosan kapcsolódik a feladat fogalma, amit már csak azért is érdemes tisztázni, mert végeredményben a közigazgatási feladatok ellátása során felmerülő tevékenységek, mint munkafolyamatok egyike, az ügyintézés képezi vizsgálódásunk tárgyát. Nos, ebben a vonatkozásban azt kell leszögezni, hogy a folyamat azáltal válhat (válik) feladattá, ha jól behatárolt eredménye, produktuma (például: egy konkrét közgazgatási aktus kibocsátása) van, és ehhez, mint célhoz, illetve annak eléréséhez akár jogszabályi, akár nem jogszabályi, hanem például szerződésben előírt kötelezettséget rendelünk, azaz szankció kilátásba helyezésével írjuk elő a cél elérését biztosító tevékenységek kifejtését. Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a kötelezettség nem csak a produktum (cél) elérésére irányulhat, hanem az ahhoz vezető út bejárására, továbbá a folyamat egyes elemeinek elvégzésére is. Ez utóbbinak az igazgatás, és különösen a közigazgatás tekintetében van kiemelkedő jelentősége, hiszen - a demokratikus jogállam keretei között - komoly törvényességi érdekek fűződnek ahhoz, hogy egy konkrét munkafolyamatnak minden egyes eleme a jogszabályi követelményeknek megfelelően valósuljon meg. A folyamat és a feladat fogalmával összefüggésben végezetül a folyamat tartalmát kell még tárgyalnunk. A folyamat tartalmát - a bennük megvalósított emberi cselekvések szerint bonthatjuk folyamatrészekre, ún. Munkafolyamatokra, a munkafolyamatok pedig műveletekre tagolhatok. Munkafolyamatnak nevezzük az egy munkahelyen megvalósított egy teljes feladatmegoldást, annak kezdetétől a befejezéséig, tehát a célként tételezett produktum elkészültéig, függetlenül attól, hogy azt hol, mennyi idő alatt, milyen eszközök segítségével és hány személy valósítja meg. Ebben az értelemben a munkafolyamat köti össze a célt, mint elérni kívánt eredményt magával a feladatellátás eredményével, a produktummal. (A közigazgatás világából példaként szolgálhat egy építési engedély kibocsátásának folyamata a kérelem érkeztetésétől a határozat kibocsátásán át, az iratok selejtezéséig, illetve a levéltár részére történő átadásáig.) A munkafolyamatok rendszerint több tevékenységből, ún. műveletekből, vagy másként kifejezve: ún. Munkalépésekből állnak. A müvelet (munkalépés) az önálló feladatmegoldás alapegysége, amelyet rendszerint egyetlen személy végez, egy munkatárgyon és egyetlen eszközzel, egy végső célként előírt produktum megszületése érdekében.

13 Az ügyintézés és a közigazgatási munkafolyamatok modellezéséről 477 (Példaként szolgálhat az előbb hivatkozott építési engedélyezés munkafolyamata kapcsán a kérelem érkeztetése, iktatása, a határozat kiadmányozása stb.) A közigazgatási munkafolyamatok megvalósítása eredményeként előálló produktumok nem kizárólag hatósági döntések képében ölthetnek testet, hanem megjelenhetnek egy konkrét rendezvény (például: képviselő-testületi ülés, falugyűlés), egy konkrét beruházás megvalósítása (például egy iskola felépítése), vagy akár egy szolgáltatás megszervezése (például: ügyfélfogadás) formájában is. Ezzel azonban már elérkeztünk a közigazgatási munkafolyamatok világához, ami átvezet minket a következő fejezetbe. 2. A közigazgatási munkafolyamatok és az ügyintézés jellegzetességei 2.1. Történeti visszatekintés Az igazgatási munka vállalati racionalizálásának Taylor által kidolgozott módszereit viszonylag korán átvették a magyar üzemek. Ebben jelentős szerepet játszott Méhely Kálmán mérnök, aki már 1912-ben vitát rendezett a Taylor által kidolgozott munkaszervezési és bérezési rendszerről. 12 Számunkra azonban fontosabb Fayol nézeteinek magyarországi átültetése, illetve továbbfejlesztése, hiszen az - mint láttuk - végeredményben a magánigazgatás határainak átlépését, pontosabban: az ott megvalósított elvek és módszerek közigazgatásban történő alkalmazását (is) jelentette. Tagadhatatlan tehát, hogy a magyar közigazgatás megreformálásának jelentős előzményei vannak. 13 Utalnunk kell itt mindenekelőtt Magyary Zoltán és iskolája képviselőire, illetve műveikre Lásd erről Méhely Kálmán: Vitasorozat a Taylor-rendszerről. Pátria Irodalmi Válallat és Nyomdai Rt., Budapest, Mártonffy Károly 1939-ben a következőket írta A magyar közigazgatás megújulása" című művében:... Ha a ma reformmunkásai ősök után kutatnak, messze vissza kell menniük a letűnt évszázadokba, mert a közigazgatási reform gondolatát már megtaláljuk a XVII. évszázad utolsó évtizedeiben a török háború vége felé Joggal állíthatjuk, hogy ez idő óta a közigazgatásunk reformja utáni vágy a magyar élet állandó kísérőzenéje." 14 Lásd ezek közül például: Magyary Zoltán: A magyar közigazgatás racionalizálása. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1930.) Magyary Z.: A magyar közigazgatás racionalizálásnak programja. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest, 1932.) Magyary Z.: Közigazgatási vezérkar. (Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., Pécs, 1938.) Magyary Z.: Magyar Közigazgatás. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1942.) Mártonffy Károly: A magyar közigazgatás megújulása. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1939.) Raith Tivadar: Az

14 478 Torma András Magyary Zoltán ( ) a Taylor és követői (például L. Gulick), valamint a Fayol és követői által vallott nézetek kiváló ismerője, és magyar továbbfejlesztője volt. Olyan jogtudós, aki számos igazgatástudományi, közigazgatás-tudományi művet alkotott, és valódi tudományos iskolát teremtett: az Európa-hírű Magyary-iskolát. Magyary munkásságának sajátossága abban ragadható meg, hogy a közigazgatás összetevőit - a szervezetet, a személyzetet és a működést - az adott korszak jogtudósaival ellentétben nem csak a jogi nézőpontból vizsgálta, hanem interdiszciplináris megközelítésben: a szervezéstudományi és a szociológiai szempontokat is egyaránt érvényesítve. A fejlett államok így különösen Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok államszervezeti megoldásainak tanulmányozása alapján azt vallotta, hogy a modem társadalomban, és annak közigazgatásában nem nélkülözhetők a magánigazgatásban kidolgozott, és a szervezés-tudomány segítségével általánosított eredmények, hiszen a magánigazgatásban és a közigazgatásban van egy meghatározó közös pont: mindkettő igazgatás! Azt is hangsúlyozta, hogy a közigazgatás az emberekért van", ezért az emberek fölött nem uralkodnia kell, hanem szolgáltatásokat kell részükre biztosítani, továbbá figyelmet kell szentelni arra is, hogy a közigazgatás ne csak jogszerűen, hanem gazdaságosan és eredményesen (hatékonyan) is dolgozzon. Munkásságának középpontjában a közigazgatás hatékonyságának növelése állt. Ahogyan fogalmazott:...a XIX. század nagy teljesítménye volt a jogállam megteremtése,...de a posztindusztriális államban az egyénnek már nemcsak ez az érdeke,...hanem az is, hogy a közigazgatás teljesítményeket produkáljon....a jogállam egyoldalú túlzásba esett, és ez oda vezetett, hogy... minden más szempont elhalványult...(márpedig) a gazdaságosságot és eredményességet a jogszabályok keretében kell elérni, azzal össze lehet egyeztetni." A közigazgatás jogi és szervezés-tudományi vizsgálati módszereinek egyfajta szintézisét fő müvében, A magyar közigazgatás" című kötetben találhatjuk meg, igaz, ebben a jogi szempont szerepe héttérbe szorul, mint ahogyan egész munkásságában is. A közigazgatást érintő jogi kérdésekkel inkább a korszak más jogtudósai így Tomcsányi Móric és Egyed István irodaiizem racionalizálása. (Révai Kiadás Budapest, stb. müveket.) Raith T.: A szervezés alapelvei és módszertana.(magyar Könyvviteli Folyóirat, Budapest, 1936.) Fluck András: A közigazgatási ügyintézés reformja. (Magyar Királyi Belügyminisztérium Budapest, 1934.) Fluck A.: A közigazgatási ügyintézés racionalizálása. (Magyar Királyi Állami Nyomda Budapest, 1938.) Mámai Kiss István: A közigazgatási adattárak. (Magyar Közigazgatástudományi Intézet, Budapest, 1944.) 15 Lásd A közigazgatás és a közönség" című, 1937-ben megtartott előadásának szövegét a Magyar közigazgatás-tudomány klasszikusai című kötetben. (Szerk.: Lőrincz Lajos) Közgazdasági és Jogi Kiadó Budapest, 1988., o.

15 Az ügyintézés és a közigazgatási munkafolyamatok modellezéséről 479 valamint tanítványai, a Magyary-iskola tagjai: Martonyi János, Valló józsef és Mártonffy Károly foglalkoztak. Munkásságának jelentőségét felismerve, és azt elismerve, a miniszterelnök 1931-ben Magyary Zoltánt a közigazgatás egyszerűsítésének előkészítéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki. A kinevező rendelet 4. -a valamennyi állami és önkormányzati hatóság vezetőjének kötelezővé tette Magyary kutatásainak segítését. Az Iskola tagjai természetesen megkapták a különböző hivatalok támogatását, és ennek alapján a magyar közigazgatástudomány életében példa nélküli, empirikus módszereken és összehasonlító kutatásokon és felméréseken alapuló tudományos munka indult meg, illetve terebélyesedett ki Magyarországon. Nagy kár, az egész magyar nemzet és ezen belül az egész magyar közigazgatás nagy fájdalma, hogy Magyary Zoltán kutatásainak eredményeiből a gyakorlati életben nem sok minden realizálódhatott. Megakadályozta azt az 1945-ben bekövetkezett halála, és a háború, illetve annak elvesztése. 16 A Magyary-iskolához tartozó kutatók a teljes magyar közigazgatás szervezetét, személyzetét és működését vizsgálat tárgyává tették, és ennek során messzemenően alkalmazták az empirikus mérések, a szociológia és a szervezéstudomány által kidolgozott megközelítési módszereket is. A számos kutató által elért új tudományos eredmények bemutatása meghaladja a jelen munka kereteit, ezért csupán jelzésként, a vizsgált témakörre figyelemmel emelünk ki két tudóst: Fluck Andrást és Raith Tivadart, illetve az ő munkásságukat. Fluck András Magyary közvetlen munkatársaként a közigazgatás működésével, és azon belül az ügyintézés racionalizálásával foglalkozott. A Közigazgatásunk tudományos szervezésének munkaprogramja" című művében a következőket írja:...amikor a magyar közigazgatás tudományos szervezésének problémájával foglalkozó gyakorlati organizátor...közigazgatásunk újjászervezési szükségességeit orvosolni igyekszik: arra az eredményre jut, hogy a kitűzött cél érdekében megoldandó feladatok két általános csoportba oszlanak: 1. a szorosan vett szervezési megoldások és 2. a mechanizálási megoldások csoportjára. A szorosan vett szervezési megoldások azok az intézkedések, amelyek minden különleges berendezés vagy felszerelés igénybevétele nélkül megvalósíthatók: a mechanizálási megoldások pedig azok 16 Magyary Zoltán munkásságának értékeléséről lásd például: Lőrincz Lajos: Magyary Zoltán munkássága nemzetközi összehasonlításban (Magyar Közigazgatás évi 4. szám), Szamell Lajos: Magyary Zoltán munkássága (Magyar Panteon. Válogatta Saád József. Új Mandátum Könyvkiadó Budapest, 2000.), Verebélyi Imre: Memorandum dr. Magyary Zoltán, az HAS 1945 előtti alelnökének nemzetközi rehabilitása és méltó elismerése érdekében (Magyar Közigazgatás, évi 7. szám).

16 480 Torma András az intézkedések, amelyek főként mechanikus segédeszközök (irodagép stb.) igénybevételével vihetők keresztül. Vitán felül áll, hogy a közigazgatás tudományos szervezésének munkájában a szorosan vett szervezési megoldások az elsőrendű fontosságúak." 17 Mi magunk mindehhez két megjegyzést fűzünk: 1. Alapvetően osztjuk a szerző azon nézetét, amely szerint a közigazgatás (egyáltalán az igazgatás) működése racionalizálásának az említettek szerinti két jól elhatárolható területe van. 2. Másrészt viszont nem osztjuk azt a nézetét, amely szerint elsődleges a szervezési megoldások területe. Úgy ítéljük meg ugyanis, hogy a két terület egyformán fontos, nincs köztük értékbeli" különbség. Önmagában az egyik terület művelése és alkalmazása még nem biztosít kielégítő eredményt, ezért - lehetőség szerint a két terület eredményeinek gyakorlati alkalmazását, bevezetését össze kell kötni egymással, mert csak így emelhető jelentősen a közigazgatási munka hatékonysága. 18 Kutatásainak eredményét mint arra korábban már utaltunk Fluck András először 1934-ben, majd 1938-ban tette közzé A közigazgatási ügyintézés reformja", illetve a Közigazgatási ügyintézés racionalizálása" címmel. Ez utóbbi munkájának 1. Alapvetés" című fejezetében a következőket írja:...vajon a taylori elv, a munkafolyamatoknak a felbonthatósága és racionális rekonstrukciójának lehetősége valóban alkalmazható a közigazgatásban is? A tapasztalat azt mutatja, hogy igen. A közigazgatási munka ugyanis - éppúgy, mint minden munka - láncszerűen egymáshoz kapcsolódó munkamozzanatokból áll: postabontás, iktatás, mutatózás, kiosztás, elintézési tervezetkészítés, kiadmányozás, letisztázás, kiadás stb." 19 Ezt követően Fluck kifejti, hogy amennyiben mindezt egy konkrét ügy kapcsán valósítja meg a hivatal, akkor ügymenetről beszélünk, ami megvalósítható célszerűtlenül és célszerűen (racionálisan). A célszerűtlen ügyintézésnek megvannak a maga hátrányai, amelyeket ki kell küszöbölni az ügymenetek konkrét vizsgálatának, és újraszervezésének eredményeként. Ez esetben - tehát végeredményben az ügyirat útjának egyszerűsítése, lerövidítése révén - valósul meg a célszerű ügymenet, vagyis az ügyintézés racionalizálása. Fluck András sok-sok konkrét ügytípus - például: a névváltoztatási ügyek, az építési ügyek stb. - bemutatásával bizonyítja elgondolásának helyességét: vagyis 17 Fluck András: Közigazgatásunk tudományos szervezésének munkaprogramja. Eggenberger Könyvkereskedés, Budapest, Annak bizonyítására, hogy a mechanizálási eljárások is fontosak, Raith Tivadar munkássága szolgál, akinek tudományos tevékenységét Fluck András után fogjuk áttekinteni. 19 Fluck András: A közigazgatási ügyintézés racionalizálása. Magyar Királyi Állami Nyomda Budapest, o.

17 Az ügyintézés és a közigazgatási munkafolyamatok modellezéséről 481 azt a hipotézist, hogy a taylori rendszer a közigazgatási munkafolyamatok, az ügymenetek esetében is alkalmazható. Fluck András mellett egy másik magyar tudós, Raith Tivadar is foglalkozott az igazgatási tevékenység (működés) racionalizálásával, ő azonban inkább a technikai eszközök alkalmazása oldaláról közelítette meg a kérdést. Az irodaüzem racionalizálása" című kötetében részletesen foglalkozik azokkal a gépekkel és munkaeljárásokkal, amelyek az irodában, az ún. irodaüzemben" alkalmazhatók a munka racionalizálása 20 érdekében. Igaz, hogy a szerző az ipari üzemek irodájának racionalizálási lehetőségeit veszi számba, számunkra mégis jelentős ennek áttekintése, hiszen - mint arra helyesen már Fayol és Mártonffy is rámutatott végeredményben ott is igazgatás folyik, a közigazgatási hivatalokhoz hasonlóan. Éppen ezért az irodaüzemek igazgatási munkáját segítő gépek és módszerek természetesen használhatók a hivatalokban is. Milyen gépekről, eljárásokról is tesz említést a szerző? Csupán ízelítőül nézzünk néhányat, aszerint, hogy azt az irodaüzem melyik tevékenységi körében alkalmazhatja leginkább: a hírszolgálat területén: jelzőkészülékek, telefon, mechanikus postaszerkezetek, az iratváltás területén: írógép, diktálógép, sokszorosítógép, borítékozógép, az elszámolás területén: összeadó gépek és készülékek, számológép, könyvelőgép. E technikai eszközök részletes bemutatása mellett Raith Tivadar számos olyan megállapítást tesz, amelyek rendkívül figyelemre méltóak a mai magyar közigazgatás jobbításán dolgozó szakemberek számára is. Ezek közül a következő öt legfontosabbat emeljük ki: 1. Taylor alapelve a racionalizálási törekvések lényegét illetően melynek lényege, mint íija: megfelelő embert a megfelelő helyre" - helyes, de kiegészítendő azzal, hogy minden munkához a megfelelő munkaeszközt és munkaeljárást kell hozzárendelni. 2. A racionális munka feltételei a következők: a munkamegosztás széles körű alkalmazása, a különböző munkáknak egy menetben való egyesítése, a felesleges mozdulatok és járkálások megszüntetése, az egyes munkák sorrendjének megállapítása és a munkamegosztás által részekre szaggatott munkafolyamatoknak ilyen módon való újbóli egyesítése, a kézi munkának mindinkább gépi munkával való helyettesítése. 20 A szerző szerint: Racionalizálás mindazoknak az eszközöknek a megállapítása és alkalmazása, amelyeket a technika és a tervszerű rend a gazdaságosság emelésére rendelkezésre bocsát. Célja a közjólét emelése a javak olcsóbb és jobbá tétele, valamint azok mennyiségének szaporítása által."

18 482 Torma András 3. A racionalizálás célja a munkának az eddiginél gazdaságosabb és célszerűbb elvégzése. Első feladat a vállalat jelenlegi állapotának, költségviszonyainak, munkamódjának a megismerése, s csak ezután következik a megfelelően kidolgozott, a legracionálisabb munkamódnak megfelelő átszervezés. 4. Bár a gépek alkalmazása döntő jelentőségű az irodai munka racionalizálása szempontjából, a gépek alkalmazása azonban még korántsem jelenti az irodai munka racionalizálását. Nem annyira a gépeken, mint inkább az egész irodai munka helyes megszervezésén, és az egyes gépek e szervezetbe - adekvát módon - történő bekapcsolásán múlik az irodaszervezés sikere. 5. Ahhoz, hogy az irodai eszközök kielégítsék a racionalizálás követelményét, a következő kívánalmaknak kell, hogy megfeleljenek: könnyű kezelhetőség, a gép kezeléséhez szükséges mozdulatok számának lehetőség szerinti csökkentése, az eszközök nagyságának a munkafeladatokhoz való igazítása, valamint az eszközök megfelelő térbeli elhelyezése. Úgy véljük, hogy ezen intelmek napjainkban is megfontolandók, sőt a jövő igazgatás-szervezői számára is iránymutatásként szolgálhatnak A közigazgatási munkafolyamatok és az ügyintézés napjainkban Az előző fejezetekben kifejtetteket a közigazgatás mai világára vetítve kimondható, hogy a közigazgatási munkafolyamatok száma napjainkban megszámlálhatatlanul magas, hiszen a közigazgatási feladatok a modern államban rendkívül sokrétűek, összetettek. 2 'A közigazgatási feladatok ugyanis ma már átfogják a társadalmi-gazdasági élet minden területét, és végeredményben a törvényhozó által meghatározott keretek között biztosítják a széles értelemben felfogott közügyek intézését, illetve ahogyan Berényi Sándor fogalmaz:...a közigazgatás...két fő feladatot lát el: egyrészről az állami döntések előkészítését...mint például az információk, nyilvántartások gyűjtését, rendszerezését, a tervezést, másrészről pedig a döntések végrehajtását." 22 A szakirodalom mint oly sok kérdésben - a közigazgatási feladatok körének vonatkozásában is megosztott, és nem feltétlenül osztja Berényi Sándor 21 Magyary Zoltán már 1930-ban így írt erről:...kétségtelen, hogy a közigazgatás teendői az utóbbi év alatt sokszorosan megszaporodtak, az állami és önkormányzati közigazgatás teherbírása és teljesítőképessége olyan követelmények alá került, amelyek új szervezeti és eljárási megoldások nélkül nem teljesíthetők." (Lásd: A magyar közigazgatás racionalizálása. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest, 1930) 22 r Berényi Sándor: A közigazgatás rendeltetése, feladatai. In: Magyar Közigazgatás Jog Általános Rész. Osiris Kiadó, Budapest, o.

19 Az ügyintézés és a közigazgatási munkafolyamatok modellezéséről 483 ezen álláspontját. Ez természetesnek tekinthető, hiszen a közigazgatás feladatai folytonosan változnak. Változnak azért, mert változnak az azokat meghatározó körülmények: a kül- és belpolitikai viszonyok, a társadalom gazdasági fejlettsége, a hatalomra kerülő személyek és csoportok szándékai stb. Mégis adható egyfajta összegző felsorolás a közigazgatás feladatairól, a következők szerint: gazdaságszervezés, gazdálkodás, intézetek irányítása és felügyelete, védelmi feladatok ellátása, külgazdasági és külpolitikai feladatok ellátása, irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladatok, valamint belső igazgatási feladatok. 23 E feladatkörök megnevezése önmagáért beszél, illetve témánkra tekintettel nem is szorul különösebb részletezésre. Sokkal fontosabb ettől annak kimondása, hogy amikor a közigazgatási szervek ellátják e feladataikat, különböző cselekményeket valósítanak meg, illetve különböző tevékenységeket fejtenek ki, és e tevékenységek csoportosíthatók, rendszerezhetők. A közigazgatási tevékenységek ugyanis konkrét munkafolyamatok eredményeként valósulnak meg. A közigazgatási tevékenységek tudományos igényű rendszerezése közül kettőt, két példaértékűt emelünk ki napjaink szakirodalmából: Berényi Sándor és Kalas Tibor álláspontját. a) Berényi Sándor a közigazgatási tevékenységeket két fő csoportba sorolja, különbséget téve közhatalmi igazgatás és közvetlen igazgatás kategóriái között. - A közhatalmi tevékenységek összefoglaló sajátossága természetesen a közhatalom, azaz olyan döntések meghozatalára való jogszabályi felhatalmazás, amely alapján a közigazgatási szervek a társadalom valamennyi tagja és szervezete részére kötelező érvényű döntéseket hozhatnak meghatározott jogszabályi keretek között, és ezek nem teljesítése esetén szintén meghatározott jogszabályi keretek között - gondoskodhatnak e döntések állami kényszerítő eszközökkel való kikényszerítéséről. Berényi e körbe sorolja a jogalkotást és a hatósági jogalkalmazást. A közvetlen igazgatás esetében a tevékenység megvalósításakor a hangsúly nem a közigazgatási szervek közhatalmán van, hanem magán a tevékenység sajátosságán. Ebből a szempontból Berényi négy tevékenységtípus között tesz különbséget: 1. szervezetirányítás, 2. gazdálkodás, 3. materiális tevékenység (információgyűjtés, nyilvántartások vezetése), továbbá 4. belső igazgatás, és vezetés között. Ez utóbbi alatt az egyes közigazgatási szerveken belül megvalósuló igazgatási és vezetői tevékenységeket kell érteni. A belső 23 Lásd erről például Torma András: A közigazgatás feladatai. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XX/1. Miskolc University Press, 2002.

20 484 Torma András szervezeti egységek kialakítását és egymáshoz illesztését, feladatokkal való ellátását, a személyzeti feladatok ellátását, a különböző technikai eszközök és technológiák munkafolyamatban való elhelyezését, valamint a közigazgatási ügyvitel egész folyamatát: az ügykezelést és az ügyintézést egyaránt. 24 b) Kalas Tibor annak hangsúlyozásával, hogy a tevékenységek szorosan kötődnek a feladatokhoz - hatféle közigazgatási tevékenységet nevez meg: 1. jogalkotás és törvényelőkészítés, 2. hatósági jogalkalmazás, 3. irányítás, 4. felügyelet, 5. közvetlen tulajdonosi tevékenység kifejtése, és 6. materiális tevékenység. 25 A két álláspont vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy a nézetek nagyfokú hasonlóságot mutatnak, ami persze nem véletlen. Mint ahhogy az sem, hogy további szerzők álláspontjának bemutatása is hasonló eredményre vezetne. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert megteremti számunkra a közigazgatási tevékenységek, mint munkafolyamatok lényegének, illetve sajátosságainak feltárási lehetőségét. Melyek ezek, vagyis végeredményben melyek a közigazgatási munkafolyamatok sajátosságai, illetve jellemzői? Álláspontunk szerint a következők: 1 közhatalom-gyakorlás alapján, annak keretében, 2. erre jogszabályban feljogosított szervek (rendszerint közigazgatási-, kivételesen nem közigazgatási szervek), illetve személyek (rendszerint köztisztviselők) valósítják meg, 3. rendkívüli összetettségük miatt rendszerint több személy egyidejű, vagy egymásra épülő tevékenységét követelik meg, 4. jogszabályi felhatalmazás szükségeltetik a megvalósításukhoz, 5. jogszabályok határozzák meg a döntések tartalmi és formai kellékeit, 6. irányultságukat tekintve a társadalom tagjai irányába (kifelé) és a szervezetrendszeren, illetve egyetlen szerven belülre (befelé) is irányulhatnak, 7. megvalósításuk minősége tömeges jellegük miatt messze több, mint szakmai kérdés: politikai kérdés, hiszen meghatározza a lakosság közérzetét, és ezzel az állam egészéhez való viszonyulását is. A jelen fejezet elején utaltunk arra, hogy a közigazgatási munkafolyamatok száma ma már megszámlálhatatlanul magas. Témánk szempontjából mégis indokolt ezekből egyet, az ügyintézést kiemelni, hiszen az ügyintézés modellezése áll végeredményben a jelen tanulmány középpontjában. 24 Berényi S.: i. m o. Kalas Tibor: A közigazgatás kialakulása, fogalma, feladatai. In: Közigazgatási Jog 1. Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Virtuóz Kiadó, Budapest, o.

Közigazgatási Jog 1. Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I.

Közigazgatási Jog 1. Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Közigazgatási Jog 1. Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I. Miskolci Egyetem ÁJK Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék 2012 1 2 Szerkesztette: PROF. DR. TORMA ANDRÁS intézetigazgató egyetemi

Részletesebben

Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

Részletesebben

Irattári műhelybeszélgetés Iratkezelési szabályzat

Irattári műhelybeszélgetés Iratkezelési szabályzat Irattári műhelybeszélgetés Iratkezelési szabályzat Veszprém, 2013. október 29. Készítette: Szitási Istvánné segédlevéltáros Ügyvitel IRATKEZELÉS Küldemények érkezése Beadványok érkeztetése Nyilvántartásba

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL A BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1. számú melléklete A H I V A T A L S Z E R V E Z E T I S É M Á J A Báta KÖZSÉG ÖNKORMÁNY- ZATÁNAK KÉPVISELŐ- TESTÜLETE Sárpilis KÖZSÉG ÖNKORMÁNY- ZATÁNAK KÉPVISELŐ-

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

2013.09.09. Master of Arts. Management fejlődési szakaszai. Klasszikus. Humán. Modern. Stratégiai. Klasszikus menedzsment elméletek - Taylor

2013.09.09. Master of Arts. Management fejlődési szakaszai. Klasszikus. Humán. Modern. Stratégiai. Klasszikus menedzsment elméletek - Taylor Master of Arts Management fejlődési szakaszai Klasszikus Humán Modern Stratégiai Klasszikus menedzsment elméletek - Taylor 2 Frederick Winslow Taylor (1856-1915) A tudományos vezetés alapelvei és módszerei

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXV/2. (2007), pp. 463-429 ADALÉKOK A SZERVEZÉSTUDOMÁNY IRÁNYZATAIHOZ TORMA ANDRÁS*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXV/2. (2007), pp. 463-429 ADALÉKOK A SZERVEZÉSTUDOMÁNY IRÁNYZATAIHOZ TORMA ANDRÁS* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXV/2. (2007), pp. 463-429 ADALÉKOK A SZERVEZÉSTUDOMÁNY IRÁNYZATAIHOZ TORMA ANDRÁS* Bevezető gondolatok Közismert, hogy a szervezéstudomány viszonylag fiatal

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben

Iktatószám: A hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő: H A T Á S V I Z S G Á L A T I VIII/695/2013. 1 nap Dátum: Kapcsolódó hatásvizsgálati lapok: L A P 2013. április 15. nincs Hatásvizsgálatba bevont

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III.31.) Korm. rendelet 4.

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

Projekt címe: Körösladány Város Polgármesteri Hivatalának és a projektbe bevonni kívánt intézményeinek szervezetfejlesztése

Projekt címe: Körösladány Város Polgármesteri Hivatalának és a projektbe bevonni kívánt intézményeinek szervezetfejlesztése Beszámoló Projekt címe: Körösladány Város Polgármesteri Hivatalának és a projektbe bevonni kívánt intézményeinek szervezetfejlesztése Projekt azonosítószáma: ÁROP 1.A.2/A-2008-0159 Készítette: HyperTeam

Részletesebben

IV. A munkaköri leírás és elemzése

IV. A munkaköri leírás és elemzése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET Téma neve/címe: Integrált ügyfélszolgálat kialakítása Téma gazdája: Lakatos András Jegyzetkészítő: Lakatos András További résztvevők: Csiba András Kovács István Lackó Péter

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Tájékoztató. az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató. az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (továbbiakban: OKV) Elnöksége a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III.31.)

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A magyar központi Közigazgatás Szervezetfejlesztési Terve. Átfogó cél: hatékonyság

A magyar központi Közigazgatás Szervezetfejlesztési Terve. Átfogó cél: hatékonyság A magyar központi Közigazgatás Szervezetfejlesztési Terve Átfogó cél: hatékonyság Célkitűzések A haza mindenek előtt, Kormányzati felkészülés, Csapatépítési és -megtartási eszköz, Egyéni és együttes szakmai,

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal A Polgármesteri Hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1

A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1 A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1 6. számú melléklet Az önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 38.. (1) bekezdése értelmében: "A képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

Megállapodás a Tápszentmiklósi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról, közös fenntartásról és a feladatok ellátásáról. (egységes szerkezet)

Megállapodás a Tápszentmiklósi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról, közös fenntartásról és a feladatok ellátásáról. (egységes szerkezet) Megállapodás a Tápszentmiklósi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról, közös fenntartásról és a feladatok ellátásáról. (egységes szerkezet) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A közigazgatási szervek belső szervezeti felépítése

A közigazgatási szervek belső szervezeti felépítése A közigazgatási szervek belső szervezeti felépítése A közigazgatási szervek belső szervezeti felépítését két alapvető tényező határozza meg. Az egyik a szerv mérete. Nagy szervezetekben tagolt, a munkamegosztásban

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat Adószám: 14283624-2-02 Cégbíróság: Baranya Megyei Bíróság Cégjegyzékszám: Cg.02-10-060357 CORRIGIA Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 7630 Pécs, Bor u. 67. Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2011. december 1.

Részletesebben

Taktaközi Önkormányzati Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulás Közbeszerzési Szabályzata

Taktaközi Önkormányzati Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulás Közbeszerzési Szabályzata Taktaközi Önkormányzati Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulás Közbeszerzési Szabályzata Taktaközi Önkormányzati Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Társulás (3922, Taktaharkány, Gépállomás

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb tudományterületekkel... 4 4. Az informatika ágai... 5 AZ

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA

A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA Dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár 2014. november 06. Közpolitikai cél: közigazgatás hatékonyságának növelése E-közigazgatási szolgáltatások körének

Részletesebben

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ a záródolgozat (portfólió) elkészítéséhez és védéséhez 55 345 03 0000 00 00 Közösségi-civil szervező szakképesítés 2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti

Részletesebben

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2010. sz. Vezérigazgatói Utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. január 05. Érvényes: Visszavonásig A Társaság Panaszkezelési Szabályzatában

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

A legjobb az, ha a nagy problémákkal már akkor foglalkozunk, amikor még kicsik. (Vető József)

A legjobb az, ha a nagy problémákkal már akkor foglalkozunk, amikor még kicsik. (Vető József) Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete Beszámoló a Gazdasági Ellátó Szervezetnél 2013 évben végzett belső ellenőrzések által feltárt hibák javításáról Pusztainé Nádházi Ibolya 2014. május 14. A

Részletesebben

A legjobb az, ha a nagy problémákkal már akkor foglalkozunk, amikor még kicsik. (Vető József)

A legjobb az, ha a nagy problémákkal már akkor foglalkozunk, amikor még kicsik. (Vető József) Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete Beszámoló a Gazdasági Ellátó Szervezetnél 2013 évben végzett belső ellenőrzések által feltárt hibák javításáról Pusztainé Nádházi Ibolya 2014. május 14. A

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. március 21-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező célokról Előadó

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK

I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK I/2.6. pont 1 Hivatal Általános Közzétételi listája ÁLLTALLÁNOS IINTÉZZKEDÉSEK 1. Ahol felelősként több van nevesítve, a nevesítésük sorrendje jelenti az egymás közti adatáramlás sorrendjét is (kijelölve

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013.

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013. DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. FÉLÉV 1. ZH SEGÉDANYAG 1 2012/2013. TANÉV DEBRECEN 2013 1 FONTOS! A segédanyag 13. és 16. oldalán

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I.

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. A szabályzat hatálya Ezen utasítás hatálya a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire terjed ki. II. Az Önkormányzat honlapjának

Részletesebben

Iratkezelés ellenőrzése, az ellenőrzés részletes feladatai Dr. Kenyeres István Budapest Főváros Levéltára főigazgató Belső Ellenőrök Társasága II.

Iratkezelés ellenőrzése, az ellenőrzés részletes feladatai Dr. Kenyeres István Budapest Főváros Levéltára főigazgató Belső Ellenőrök Társasága II. Iratkezelés ellenőrzése, az ellenőrzés részletes feladatai Dr. Kenyeres István Budapest Főváros Levéltára főigazgató Belső Ellenőrök Társasága II. SZAKMAI KONFERENCIA 2014. február 24. Amiről szólesz Az

Részletesebben

Hiánypótlás. Hiánypótlás HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. készített ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓHOZ 2011. FEBRUÁR 9. 1/11

Hiánypótlás. Hiánypótlás HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. készített ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓHOZ 2011. FEBRUÁR 9. 1/11 Hiánypótlás Hiánypótlás a HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓHOZ 2011. FEBRUÁR 9. 1/11 Tartalom 1) Átalakított szervezeten belüli eljárások száma... 3 2) A hivatal szervezetfejlesztési

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet. Titkárság

Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet. Titkárság Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet Titkárság a tevékenységének társadalmi szintű szervezési és koordinatív támogatásával, adatgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos, valamint az előkészítő és

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti 1/2010. (I. 28.) önkormányzati testületi határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13. napján tartandó ülésére 13. számú napirendi pont Tárgy: Közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv Előterjesztő és

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK ADAT FRISSÍTÉS MEGŐRZÉS A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben