HAZAI JOGALKOTÁSI KONCEPCIÓK ÉS ELMÉLETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HAZAI JOGALKOTÁSI KONCEPCIÓK ÉS ELMÉLETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR SZILVÁSY GYÖRGY PÉTER HAZAI JOGALKOTÁSI KONCEPCIÓK ÉS ELMÉLETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1 Jelen tanulmány azt a célt tűzi ki, hogy néhány szempont tükrében összehasonlítást végezzen a hazánkban jelenleg használatos három, a jogalkotástan széles körű feldolgozására törekvő munka körében. Mindhárom mű sajátossága, hogy azokat a hazai felsőoktatásban tananyagként használják. A három munka adatai a következők: Drinóczi Tímea Petrétei József: Jogalkotástan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, [Institutiones Juris. Dialóg Campus Tankönyvek.] Lektor: Ádám Antal Kiss László. 480 oldal. [A továbbiakban: A pécsi Jogalkotástan.] Tamás András: Legistica. A jogalkotástan vázlata. 6., átdolgozott kiadás. Szent István Társulat, Budapest, oldal. [A továbbiakban: Legistica.] Tóth Judit: Jogalkotástan. Egyetemi jegyzet. Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Jogtudományi Tanszék, Budapest, oldal. [A továbbiakban: Tóth Judit Jogalkotástana.] A jogalkotástan és a kodifikáció hazai szakirodalmát az előzmények körében (ha átfogó munkákat keresünk konkrétan ilyen vagy hasonló címek alatt) túlzottan bőséges szám nem jellemzi. Többek között a következő fontosabb munkákat lehet indokolt megemlíteni: Szalay László: Codificatio. Pest, 1847., Mártonffy Károly: A szabatos törvény. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1932., Kampis György: Kodifikáció. Elmélet és gyakorlat. Unió Kiadó, [Budapest, 1995.], Kiss László Petrétei József: A törvényhozástan alapvonásai. Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 1996., Kampis György Szép György Vida István: A jogszabályok előkészítése. Kódexpress Kiadó, Budapest, Megítélésem szerint a pécsi Jogalkotástan úgy is tekinthető, mint Kiss és Petrétei munkájának továbbfejlesztett, bővített változata. A Legistica első kiadása 1999-es, Tóth Judit Jogalkotástanának egy előző kiadása pedig korábban már megjelent (2007-ben). Így mindhárom munka úgy vizsgálható, mint amelynek komoly előzményei vannak. 1 A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Hatékony központi és helyi jogalkotás műhelyben készült.. A műhely (kutatócsoport) vezetője: KAPONYI Erzsébet. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: TAKÁCS Péter egyetemi tanár (BCE KIK). A szerző főiskolai tanársegéd (Rendőrtiszti Főiskola Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék); elérhetősége:

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A SZERZŐK MUNKÁSSÁGÁRÓL NÉHÁNY SZÓBAN a) Drinóczi Tímea habilitált egyetemi docens (PhD), a Pécsi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszék vezetője. A jogalkotás témájával széles körű alkotmányjogi kutatásai között hosszú ideje, több mint 10 éve, mint tudományos kutató foglalkozik. Az International Association of Legislation tagja. 1 b) Petrétei József habilitált egyetemi tanár (PhD), a Drinóczi Tímea által vezetett tanszék oktatója. A fenti honlapokon elérhető életrajz és publikációs jegyzékek alapján megállapítható, hogy a jogalkotás témájával ugyancsak széles körű alkotmányjogi munkásság mellett közel 25 éve, mint tudományos kutató foglalkozik. Testközelből vizsgálhatta, irányította a jogalkotási munkát mint igazságügyi (utóbb igazságügyi és rendészeti) miniszter 2004 és 2007 között. 2 c) Tamás András habilitált egyetemi tanár (DSc), jelenleg a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán a Jogtudományi Tanszék oktatója, professor emeritus. A jogalkotás és a jogalkalmazás kérdéseivel kezdetben hosszú ideig mint gyakorlati szakember, testközelből is foglalkozott: pályája kezdetén hét évig bíróságon dolgozott (fogalmazó, titkár, majd bíró volt, így szakvizsgát is tett), azt követően pedig több mint 15 évig a központi államigazgatásban dolgozott kodifikációval foglalkozó munkatársként, vezetőként. Tudományos munkássága rendkívül szerteágazó, annak többek közt a jogelmélet, a közigazgatási jog, a környezetvédelmi jog mellett a jogalkotástan csak egyik vonulata. Ennek oktatásával közel 40 éve foglalkozik, a tárgykörben számos tanulmánya is megjelent. Tamás András is az International Association of Legislation tagja. 3 d) Tóth Judit 1 A témához kötődő publikációi közé tartozik egyebek közt: A nemzetközi jog beszűrődése a magyar jogforrási rendszerbe. Magyar Jog, 2005/10. sz., o.; Merre tovább jogalkotás Jat. is, marad is. De Jure, 2007/11. sz., o. (Társszerző: CHRONOWSKi Nóra.); A jogalkotás és a jogforrási rendszer egyes jellemzői Olaszországban. Jogtudományi Közlöny 2007/12. sz., o.; A Törvényhozástan tárgy oktatásának output-ja, avagy a Nagy Parkolón túli Köztársaság parlamenti ülése. In: Per Pedes Apostolorum. Tanulmányok PETRÉTEI József egyetemi docens 50. születésnapjára (szerk.: CHRONOWSKI Nóra). PAMA Könyvek, o.; Minőségi jogalkotás és adminisztratív terhek csökkentése Európában. HVG-Orac, Budapest, DRINÓCZI Tímea életrajza és publikációs jegyzéke elérhető többek közt a pécsi jogi karhoz kapcsolódó honlapon: (elérés: október 15.); publikációs jegyzéke továbbá a Magyar Tudományos Művek Tárában is (www.mtmt.hu). 2 A témához kötődő publikációi közé tartozik egyebek közt: Társadalmi közreműködés a jogalkotásban. Állam és Igazgatás, 1989/5. sz., o.; A törvény keletkezése, a belső törvényhozási eljárás. Magyar Közigazgatás, 1993/10. sz., o.; A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráciában. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.; A jogszabályok érvényessége és hatályossága a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában. In: Emlékkönyv ÁDÁM Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára (szerk.: uő.). Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, o.; Jogforrások és jogalkotás az Alaptörvényben. In: Alkotmány és jogalkotás az EU tagállamaként. Válogatott tanulmányok (szerk.: CHRONOWSKI Nóra). HVG-Orac, Budapest, o. PETRÉTEi József életrajza és publikációs jegyzéke elérhető többek közt a pécsi jogi karhoz kapcsolódó honlapon: (elérés: október 15.); publikációs jegyzéke továbbá a Magyar Tudományos Művek Tárában is (www.mtmt.hu). 3 A témához kötődő munkái közé tartozik egyebek közt: A jogi norma egyes technikai elemeiről. Jogtudományi Közlöny, 1980/8. sz., o.; Kormányzati jogalkotás. Fejezetek a jog technikai értelmezésének köréből. Doktori értekezés. [Gépirat.] Budapest, 1989.; Jogelvek. In: Emlékkönyv SZENTPÉTERI István egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára (szerk.: TÓTH Károly). Szeged,

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR egyetemi docens (CSc), a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszék oktatója, tanszékvezető-helyettes. Ugyancsak rendkívül szerteágazó alkotmányjogi és közigazgatási tudományos munkássággal rendelkezik, valamint több mint 25 éve dolgozik a közigazgatásban is, és tett szakvizsgát is. 4 AZ EGYES MŰVEK BEMUTATÁSA Figyelemmel a terjedelmi korlátokra, elsősorban néhány jellegzetesség kiragadásával igyekszem a három munkát jellemezni. 1. A pécsi Jogalkotástan A könyv tankönyvi jellegét aláhúzza az is, hogy a Dialóg Campus Tankönyvek sorozatában jelent meg. A könyv szakirodalmi bázisa igen széles körű: a hivatkozott irodalom jegyzéke 227 tételt ölel fel, melyből 99 idegen nyelvű (főként német, ill. néhány angol és egy olasz). A jegyzékben megtalálható a Legistica első, 1999-es kiadására történő hivatkozás. A szerzők valamennyi fejezetben számos jegyzetet alkalmaznak. A formát tekintve ezek az adott fejezet zárásaként, végjegyzetként jelennek meg. Így az irodalomjegyzék valamennyi tétele (akár többször is) konkrét hivatkozásként is megjelenik. A könyv oktatásban történő felhasználhatóságát nagyban segíti, hogy a törzsszövegtől elkülönülten kisebb betűmérettel szedve a bemutatott tézisekhez példák is társulnak. Az előszóban (13. o.) a szerzők rámutatnak, hogy mi a könyv felépítésének fő vezérfonala: a tíz fejezetből az első négy elméleti jellegű, a következő kettő átmeneti jellegű, az utolsó négy pedig kifejezetten praxisorientált. Az egyes fejezeteken belül (újrakezdődő számozással) a további belső egységeket nagybetűk, majd római, végül arab számok jelölik. Officina ny., o.; A jog érvényessége és az érvényes jog. In: Iustum, aequum, salutare. Emlékkönyv ZLINSZKY János tiszteletére (szerk.: BÁNRÉVY GÁBOR JOBBÁGYI Gábor VARGA Csaba). Budapest, Osiris Kft. ny., o.; Közigazgatás és rendeletalkotás. In: Pro Publico Bono, 2011/1. sz., o. Tamás András életrajzi adatait és publikációs jegyzékét részletesen bemutatja a tiszteletére készült ünnepi kötet függeléke: Ratio Legis Ratio Iuris. Ünnepi tanulmányok TAMÁS András tiszteletére 70. születésnapja alkalmából Liber amicorum. Studia A. TAMÁS septuagenario dedicata (szerk: GERENCSÉR Balázs TAKÁCS Péter). [Pro Publico Bono Xenia Bibliotheca Iuridica. Libri Amicorum 39.] Szent István Társulat, Budapest, o. Publikációinak jelentős része az MTMT-ben is megtalálható. 4 A témához kötődő publikációi közé tartozik egyebek közt: Az európai integráció és az alkotmányozás kapcsolata. Európai Tükör, 1998/1. sz., o.; Epizódok a lengyel alkotmányozás legújabb történetéből. Valóság, 1999/4. sz., o.; Civilek részvétele a jogalkotásban. In: Nonprofit szervezetek joga (szerk.: uő.). Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, Budapest, o. (CD-Rom); Alkotmányosság az Európai Unióban és a tagállamokban. In: Összehasonlító alkotmányjog (szerk.: TÓTH Judit LEGÉNY Krisztián). CompLex Kiadó, Budapest, o.; Alkotmányozás és állampolgárság. In: Tanulmányok ÁDÁM Antal professor emeritus születésének 80. évfordulójára (szerk.: CHRONOWSKI Nóra Petrétei József). PTE ÁJK, Pécs, o. TÓTH Judit életrajza és publikációs jegyzéke elérhető többek közt a szegedi jogi kar honlapján: ?objectParentFolderId=10447 (elérés: október 15.); publikációs jegyzéke továbbá a Magyar Tudományos Művek Tárában is (www.mtmt.hu).

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az I. fejezet megalapozónak tekinthető: a jogalkotástan fogalmáról, tárgyáról és módszeréről szól. A szerzők jogalkotástannak a jogalkotás egészét, azaz a jogszabályok létrejöttének sajátosságait vizsgáló tudományt tekintik (szűkebb értelemben, törvényhozástanként csak a törvények alkotására vonatkoztatva 19. o.). A jogalkotástan részterületei a következők (21. o.): a jogalkotás-elmélet (a jogalkotásra vonatkozó ismeretek tudományos feldolgozása); a jogalkotási analitika (különös tekintettel a normaelméletre); a jogalkotási taktika (ide tartozik a jogalkotási szervek és a konkrét jogalkotás eljárás vizsgálata); a jogalkotási metodika (ide tartozik pl. döntéselméleti és jogpolitikai megfontolások alapján az adott jogszabály célja, értékelése, hatályosulásának elemzése); valamint a jogalkotási technika (ez a jogi norma formába öntésére vonatkozik, ideértve pl. a szabályok megfogalmazásának, a normák tagolásának kérdéseit). Ez a felosztási metódus meghatározza a tankönyvi fejezetek felépítését is. A jogalkotástannak tantárgyként alapvető céljául a szerzők azt jelölik meg, hogy összefoglalja azokat a legfontosabb elméleti ismereteket, amelyek a jogalkotás során irányadóak, valamint, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a jogszabályok kidolgozásához és hatályosulásának vizsgálatához (31. o.). Az elméleti bevezető fejezetek közül a II. a normatani alapokat tárgyalja. A jogalkotás tárgykörében óhatatlanul találkozunk a jogelmélet egyik fő vizsgálati szempontjával, a jogi norma jelenségének tárgyalásával. A szerzők voksukat egyébként a háromelemű normaszerkezet mellett teszik le, jóllehet utalnak az ettől eltérő szakirodalmi álláspontokra is (50. o.). Mindhárom normaelem részletes vizsgálata mellett bemutatják a normák felosztásának érvényességi erő alapján történő kategorizálását is (utalva pl. a kógencia diszpozitivitás kérdésére, ld o.). A III. fejezet a jogalkotás fogalmi megközelítésének részletes elemzését nyújtja. A szerzők a jogalkotást elsősorban mint az alkotmány által konstituált hatalomgyakorlást, továbbá mint a jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek sajátos tevékenységfajtáját fogják fel ( o.). Külön részletesen vizsgálják a szerzők a törvény- és a rendeletalkotás eltérő jellegzetességeit, a felhatalmazás és a delegáció kérdéseit. A IV. fejezet a jogalkotás termékeivel, a jogszabályokkal (valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel) foglalkozik. A tankönyv írása idejének megfelelően az akkor hatályos Alkotmány és jogalkotási törvény (1987. évi XI. tv.) alapján sorra áttekinti a Magyar Köztársaságban alkotható jogszabályok és egyéb jogi eszközök jellemzőit. (Természetesen elsősorban ez a fejezet az, amelynek előzményeit a Petrétei-féle alkotmányjogi tankönyv is tartalmazza. 4 ) Az V. fejezet átmeneti céllal a jogalkotási metodika, azaz az ún. belső jogalkotási eljárás tárgykörével foglalkozik. A fejezet elején a szerzők rámutatnak arra, hogy a jogalkotási eljárás belső és külső vetületei mit jelölnek (175. o.): a belső eljárás a jogszabályba foglalt döntés felkutatásának és meghozatalának módszerét, a külső eljárás a jogszabály formális keletkezését, a döntéshozatal egyes szakaszaira vonatkozó szabályokat foglalja magában. 4 PETRÉTEI József: Magyar alkotmányjog I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, o.

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Ebből következően a belső eljárás szabályai a jogszabályoknál lényegében megegyeznek, a külső eljárás szabályai viszont a törvény- és a rendeletalkotás tekintetében lényegesen eltérnek. A belső eljárást a szerzők nyolc szakaszra tagolják, melynek kezdeti lépései a jogalkotási probléma felismerése és definiálása, valamint a kiindulási helyzet elemzése; vége pedig a döntés meghozatala és ennek megalapozása, valamint az eredmény ellenőrzése (176. o.). A VI. egyben második átmeneti fejezet a jogalkotási taktika, azaz a külső jogalkotási eljárás kérdéskörét tárgyalja. E fejezet a formális ismérvek, lényegében a kapcsolódó jogi szabályozás ismertetésével mutatja be valamennyi jogszabály keletkezésének technikai folyamatát. A legrészletesebb bemutatás természetesen a törvényalkotás kérdéseihez kapcsolódik, nem mellőzve azon keletkezési szakaszok bemutatását sem, amelyek az országgyűlési döntéshozatalt megelőzik (a törvények kezdeményezése, a Kormánynak a törvényjavaslat előkészítésére vonatkozó eljárása), ill. követik (aláírás, kihirdetés). A praxisorientáltnak tekintett első fejezet, a VII., a jogalkotás technikájáról, annak külső szisztematikájáról, azaz a jogszabály szerkezetének, tagolásának, felépítésének kérdéseiről szól. E címszó alatt a szerzők részletesen bemutatják, hogy hogyan kell megjelölni a jogszabályokat (egyéb jogi eszközöket), ill. azt is, hogy milyen főbb szerkezeti elemek megkülönböztetésének lehet helye. A VIII. fejezet ugyancsak a jogalkotás technikájáról, ennek belső szisztematikájáról szól. E fejezet célja, hogy bemutassa, miképp lehet tartalmi szempontok szerint megfelelőképp érthető, logikus, ellentmondásoktól mentes szöveget megalkotni. A jogszabály megszövegezése ismereteinek megalapozása érdekében a fejezet a jogi szaknyelvvel kapcsolatos tárgykörök ismertetésével is foglalkozik. A fejezet második fele pedig a jogalkotás során előforduló jellegzetes hibákról ad részletes képet számos példával, ezzel is segítve a gyakorlati megközelítést. A IX. fejezet a jogalkotás technikájának egy harmadik részével, a jogszabályszerkesztés gyakorlatával foglalkozik. A szerzők a kodifikáció/kodifikátor kifejezések helyett a fejezet címében jelölt szót helyesebbnek látják. Kifejezésre jut a szerzők álláspontja a jogszabályszerkesztővel szemben támasztott követelmények, ill. a jogszabályszerkesztési folyamat szerkezeti elemeinek (megértés és elemzés; tervezés; összeállítás; tüzetes vizsgálat) kapcsán is. A könyv zárófejezete a jogszabályok hatályosulását és a dereguláció kérdéseit vizsgálja. Ennek keretében a túlszabályozás és a hatékony jogalkotás aspektusait is bemutatják a szerzők. A könyv tankönyvjellege okán a X. fejezet után több olyan szerkezeti elem is található, melyek segítik az oktatásban történő felhasználhatóságot. Mellékletek címszó alatt a szerzők hat, a tárgykört érintő listát, vizsgálati szempontrendszert helyeztek el (az egyiket ezek közül a Német Szövetségi Köztársaságban alkották meg). A felhasznált irodalom jegyzékét követően pedig a könyvben történő keresést tárgymutató is segíti.

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Összefoglalóan megállapítható, hogy a könyv klasszikusan tankönyv-jellegű: szoros didaktikai szerkezetben, világos és logikus rendben, áttekinthető felosztásban tárgyalja a sorba rendezett tárgyköröket. Valamennyi alapfogalom részletes magyarázatát tartalmazza, általában az adott szerkezeti egység elején, mellyel biztosítja a fogalmakra épülő logikai rend egységességét. Az elméleti kérdések tárgyalásakor általában többféle elméleti konstrukciót is bemutat, majd jelzi, melyikkel ért egyet, s másokkal miért nem. A tankönyv oktatásban történő felhasználhatóságát kiválóan szolgálja, hogy mint fentebb erre már utaltam szinte minden fontosabb megállapításhoz, elméleti tételhez tartozik egy vagy több példa, melyek nyilvánvalóan segítik a joghallgatókat abban, hogy amikor először találkoznak a jogi szövegek elemzésének feladatával, már idejekorán kiszűrhessék a jellegzetes hibákat. Nem haszontalan mindez a könyv más olvasójának sem: legfeljebb (szomorú) ismerősként köszöntenek rá az egyre inkább megszokottá váló problémák. Sajnos a könyv átdolgozása még nem került napirendre, így bár a mű jelentős része a hatályos joghoz nem kötődő volta miatt kiválóan használható egyes fejezetei szükségképp elavulttá váltak (különösen az egyes jogszabályok/állami irányítás egyéb jogi eszközei ismertetése). Remélhetőleg egy következő kiadásban olvashatjuk a legújabb kori magyar jogalkotás sajátosságainak értékelését is (ld. pl. az ún. önmegsemmisítő jogszabályok vagy a visszaható hatályú jogalkotás kérdéseit). 2. A Legistica E tankönyv irodalomjegyzéke is igen bőséges: 122 tételből áll, ezek közül azonban mindössze 20 darab a magyar nyelvű (köztük szerepel a pécsi Jogalkotástan is). A szerző széles körű nyelvismeretét mutatja, hogy a munkák között szereplő elsősorban angol és német nyelvű könyveket francia, olasz, spanyol, cseh, lengyel nyelvűek egészítik ki. A szerző tudományos munkásságát ismerve mindemellett természetesen nem hiányoznak jelentős skandináv munkák sem (svéd, dán vagy finn nyelven). A szerző külön utal rá: az irodalomjegyzék az általános tájékozódást szolgálja, a Legistica tehát nem tekinthető az abban szereplő művek (egyébként kizárólag könyvek) feldolgozásának. Ennek megfelelően a könyvben nincs hagyományosan vett hivatkozott irodalom, nincsenek lábjegyzetek. Nem vette fel továbbá a szerző amint erre maga utal a listára az Egyesült Államok igen jelentős szakirodalmát sem (9. o.). A könyv három nagy részre oszlik, melyek címe: Bevezetés, Jogszabálytan, A jogalkotás mint társadalmi technológia. Az egyes részeken belül római számokkal elkülönített további részek, illetve arab számmal jelölt kisebb egységek találhatók, melyeket folyó számozással láttak el (így összesen VI, illetve 58 kisebb egység van). A szerző fenntartja módszerét melyet pl. másik jelentős, közigazgatási jogi tárgyú tankönyvében is alkalmaz 5, és az egyes szakkifejezések (terminus technicusok) latin megfelelőjét zárójelben megadja. 5 TAMÁS András: A közigazgatási jog elmélete. 4., átdolgozott kiadás. Szent István Társulat, Budapest, 2010.

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A Bevezetésben a szerző körülhatárolja a jogalkotástan (legistica) tárgyát, és saját tárgyalási módszerét is. Megállapítja, hogy a jogalkotástan viszonylag újkeletű, rendszerezett ismeret, amelynek tárgya a jogszabályok megalkotása; egy egységes fogalomkészlet kialakítása és egy egységes műveletrendszer bemutatása. Ugyanakkor a szerző azt is világossá teszi: megítélése szerint a jogalkotástan nem azonos a jogszabályszerkesztői vagy kodifikátori szakma mesterségbeli fogásainak gyűjteményével (7. o.). Határozottan állítja továbbá: Európában a jogalkotástan körében azok a szerzők mutattak fel eddig jelentős, alapvető munkákat, akik a tényleges jogalkotásban (annak gyakorlatában) is hosszabb ideig részt vettek (13. o.). (E vélemény megalapozottsága a szerző fentebb vázolt munkásságának tükrében is érthető.) A szerző a jogalkotástan fő tárgyköreit három csoportba osztja, melyek a következők ( o.): a jogszabálytan, mely a jogi jellegű szabályok általános (norma) tulajdonságait mutatja be; a jogalkotás technológiája, mely vizsgálata tárgyává a teljes jogalkotási folyamatot teszi; valamint a jogalkotás technikája, mely a jogalkotás egyes műveleteit ismerteti. A szerző úgy látja, a jogalkotástan mint tananyag a közigazgatási jog körében helyezhető el. 6 Az ésszerű és megfelelően szakszerű jogalkotói döntések megalapozása ugyanis elsősorban a közigazgatási szervek tevékenységében jelenik meg. Vonatkozik ez pl. a jogszabálytervezetek kidolgozására, azok egyeztetésére, véleményeztetésére, kihirdetésére, egyáltalában kezelésére. Ezzel összefüggésben a szerző rámutat arra a manapság elterjedt gyakorlatra, mellyel a tervezetek kidolgozására külső szakértőket bíznak meg (talán indokolt lehet annyi kiegészítés: ez újabban nem pusztán a kormányzati döntés-előkészítésre vonatkozik). Tamás András nem osztja azok véleményét, akik ezt megfelelő és helyes tendenciának tartják: a jogszabálytervezetek elkészítése éppúgy önálló szakma, mint sok más tevékenység, és ezt nem hivatásszerűen végzőktől nehezen várható el, hogy a jogalkotás egyöntetűségét, az egyenletes szakmai színvonalat fenntartsák. Ez független attól, hogy valaki saját szakterületén adott esetben magas színvonalú munkát végző szakember ( o.). A Jogszabálytan c. rész kiterjedt, elsősorban normatani vizsgálatot tár elénk. A jog mint normarendszer különféle felfogásait, annak értelmezését is bemutatja. Külön kiemelhető néhány fogalom sajátos értelmezése, ill. definiálása. Hatályos jog alatt pl. a szerző a következőt érti: az adott helyen és időben érvényes jogszabályok összessége (100. o.). Sajátos műszó az ún. CODEX: ez térben és időben érvényes jogi szabályosságok halmazát jelenti. Több, mint a jogszabályok összessége: nem egy létező könyv, de leírható, sőt a számítógépesítés korában többnyire már létezik is. Tartalmazza a hatályos jogszabályok szövegét, a bírói gyakorlatot, a jogtudományi irodalmat, az ügyvédi gyakorlatot is. Lényegében megfelel a mai számítógépes jogtárak megvalósulásának ( o.). 6 Ennek megfelelően pl. a PPKE Jog- és Államtudományi Karán a jogalkotástan a közigazgatási jog c. főkollégium részét képezi. (Pécsett, Szegeden vagy az ELTE jogi karán viszont az Alkotmányjogi Tanszék gondozza a tárgyat, természetesen ez is indokolható.)

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A szerző hosszan vizsgálja a jogi norma és a jogszabály szerkezetére vonatkozó ismereteket is. A normatív tartalom megjelenítése szempontjából pl. feltétlen (kategorikus), azaz hipotézis nélküli; feltételes (hipotetikus), egy hipotézissel rendelkező; és változatokat egybefűző (diszjunktív), azaz több hipotézist tartalmazó normákat mutat be (128. o.). A szerző a jogszabályszerkezet körében nem mellőzve bizonyos normalogikai alapismeretek bemutatását sem tárgyalja a klasszikus hármas normafelosztást is (a jogszabály dogmatikai szerkezete 168. o.). A Jogalkotástan mint társadalmi technológia c. részben a szerző a jogalkotás társadalomra gyakorolt hatásait, az ezzel kapcsolatos összefüggéseket is vizsgálja. Ennek körében külön esik szó a legitimitás vagy éppen a képviselet kérdéseiről. A jogalkotás technológiája alatt a szerző mindazoknak a hivatalos műveleteknek és módszereknek az összességét érti, amelyek végeredménye egy hatályos jogszabály lesz (209. o.). Ennek keretében tárgyalja a jogalkotás kezdeményezésével, tervezésével, a jogszabályszerkesztéssel ( jogszabálytervezet-készítés 224. o.), és a jogalkotás összehangolásával összefüggő kérdéseket. A jogalkotásformák címszó alatt a harmadik részben a szerző bemutat bizonyos, az általános jogelmélet, jogtörténet, alkotmányjog stb. körében megismert fogalmakat, gyakran sajátos természetesen jogalkotástannal összefüggő nézőpontból. Így külön szerkezeti egységek foglalkoznak a jogforrás, a kódex (eredeti, azaz törvénykönyvi értelmében), az alkotmány, a törvény és a rendelet, illetve a jogszabályrendezés kérdéseivel. Ez utóbbi körében a szerző külön vizsgálja, helyes-e a dereguláció fogalmát a revízióval azonosítani (természetesen nem), melyiknek mi a lényege; szól továbbá az ún. kompiláció jelentőségéről is. A könyv függeléke az irodalomjegyzéket megelőzve a Legistica kiadásakor hatályos normaszövegeket tartalmaz. A négy jogforrás közül az elektronikus információszabadságról szóló törvény kivételével a többi időközben hatályát vesztette (az évi jogalkotási törvény, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 2008-as kormányrendelet, valamint a Kormány 1994-es ügyrendje). Szerencsére mindez a könyv aktualitásából és használhatóságából mit sem von le mondanivalója túlnyomó részben, figyelemmel a megfelelő absztrakciós szintre és az alapos elméleti megalapozásra, a jogszabályok egyre gyorsabb változásaitól függetlenül irányadó maradhat. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Legistica újabb bizonyítéka a szerző sajátos, egyedi munkásságának: fogalomhasználatával, tárgyalási módszerével és korántsem utolsó sorban erőteljesen megalapozott gyakorlati eredetű tudásával ötvözi a jog- és államelmélet, a közigazgatás-tudomány és az alkotmánytan, vagy éppen a szociológia körében feltárt törvényszerűségeket, ismereteket, nemritkán saját véleményeit. Az aktuális folyamatokra több helyen reagál, sajátos humorával olykor kemény kritikával illeti a tárgykör más elméleti szerzőit, de éppúgy gyakorlati művelőit és felhasználóit, megrendelőit is (ideértve pl. a politika szféráját is). Azzal sem árulok el titkot, ha jelzem: világosan kiolvasható a szerző értékelése az aktuális jogalkotási termékek

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR színvonaláról, mely hasonlóan persze más szerzőkéhez is túlzottan szívderítőnek nem mondható. Kíváncsian várhatjuk ugyanakkor a majdani 7. kiadást, melyben vélhetőleg értékelést nyernek a legújabb jogalkotási alkotmányozási trendek is. Indokolt még jelezni: a Legisticában általában nem olvashatunk nagy számban jó vagy rossz példákat, szerkezeti megoldások gyakorlati megvalósulásait, tipikus jogalkotási hibákat stb. Ennek magyarázata, hogy a fentieket a szerző előadásai során mutatja be, illetve a hallgatók számára kiadott jogszabályszerkesztési feladatok értékelése során mutat rá ezekre. 3. Tóth Judit Jogalkotástana Jelen munka saját meghatározása szerint is Egyetemi jegyzet. Ehhez igazodik terjedelme, és szakirodalmi jegyzéke is, mely utóbbi 35 tételt ölel fel (ezek közt két angol nyelvű szerepel, ugyanakkor fellelhető a pécsi Jogalkotástan és a Legistica 2003-as kiadása is). A szerző ugyanakkor utal a tárgykörrel kapcsolatos, az utóbbi évtizedekben legjelentősebbnek tekinthető külföldi és magyar szerzők munkásságára is (3-4. o.). A jegyzet hivatkozásokat, lábjegyzeteket nem tartalmaz, ugyanakkor az idézeteket idézőjellel jelzi. A munka 13, arab számmal jelzett fejezetre különül, az egyes fejezeteken belül pedig ugyancsak arab számmal jelölt bekezdésekre tagolódik. Az 1. fejezet a tárgymegjelölésről szól (Mi a jogalkotástan?), és a szerző ezt több körben járja körül (1-2. o.): legszűkebb értelemben: a törvények születésének tudományos vizsgálata és az ismeretek rendszerezése, ill. annak javítása; tágabb értelemben: a jogforrástani normák alkotásának menetéről, alapvető szakmai szabályairól szóló tanítás (itt a szerző utal Tamás András álláspontjára is); legtágabb értelemben: a jogi normaként működő szabályozási rendszerek elemeinek megalkotására, javítására vonatkozó rendszerezett tanítás. A 2. fejezet hasonlóan az előző munkákhoz elméleti (és történeti) alapozást teremt meg (A kodifikáció és a jogforrás). Ez a fejezet szól olyan kérdésekről is, melyeket a Legistica esetében mint jogalkotásformákat ismerhettünk meg. A jegyzet kiadásának időpontja lehetőséget teremtett arra is, hogy a szerző ismertesse a jogalkotás szabályozása hazai történetének legújabb fejleményeit is (pl. az Alaptörvény és az új jogalkotási törvény megalkotását). A jegyzetben használatos fogalmi háló (jogforrás, jogszabály, normatani kérdések stb.) megalapozása is itt olvasható. A 3. fejezet a szabályozási ciklusról, azaz a normaalkotás ideális menetéről szól. Ennek kezdete a szabályozási igény azonosítása, zárása pedig a jogtisztítás (helyesbítés), ill. a dereguláció (ld. hasonlóan a pécsi Jogalkotástan esetében az ún. belső jogalkotási eljárás kérdéseit). A 4. fejezet arra keresi a választ, hogy a jó (minőségi) jogalkotás érdekében miképp szükséges a szabályozási következmények hatásait megbecsülni, vizsgálni; mivel ez szükséges a jó norma alkotásához szükséges optimális tartalom kialakításához. A hatásbecslés körében a szerző megkülönböztet előzetes, kísérő és utólagos

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR változatokat ( o.). A gyakorlati megvalósításra példaként egy konkrét jogszabálytervezethez készített hatásvizsgálati lapot is megtekinthetünk ( o.). Az 5. fejezet a jogi, normatív nyelvezet kérdéseit tárgyalja. A jogi nyelv következő rétegeit sorolja fel a szerző (47. o.): a jogi norma nyelve; a jogtudomány, jogi szakirodalom nyelve; a jogalkalmazók nyelve; valamint a jogász és a laikus közti kommunikáció nyelve. Ezek közül a vizsgálati tárgy figyelemmel a jegyzet céljára a felsorolás első eleme. A 6. fejezet a szabályozási tartalom kérdéseit vizsgálja, különös tekintettel a harmonizációra. A fejezetben foglaltak arra kívánnak rámutatni, hogyan lehet a politikai megrendelő szándékát a jogi rendszerbe átültetni. Ennek integráns része az, hogyan illeszthető a készülő jogszabály a jogrendszerbe külön vizsgálva ennek részeként a nemzetközi és az uniós joggal fennálló összhangot is. A 7. fejezet a formát vizsgálja: a jogszabályok szerkezeti elemeit tárgyalja (hasonlóan lásd: a pécsi Jogalkotástan esetében az ún. külső szisztematika), ideértve a jogszabályok (állami irányítás egyéb jogi eszközei/közjogi szervezetszabályozó eszközök) megjelölését és címét, vagy éppen a hatályra vonatkozó rendelkezéseket is (különös tekintettel a visszaható hatály kérdésére, figyelemmel a legújabb idők alkotmánymódosításaira is). A fejezetben helyet kap többek közt a preambulumok, az értelmező és felhatalmazó rendelkezések, a mellékletek elhelyezésének és jellegének kérdésköre is. A 8. fejezet a jogalkotási eljárás egyik fontos elemét: a tervezetek egyeztetésének kérdéseit tárgyalja. A szerző részletesen kitér az uniós egyeztetésekre is, melynek körében ismerteti az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságra vonatkozó rendelkezéseket. Ehhez a témához kapcsolható a 9. fejezet is, mely nyitott jogalkotás cím alatt a döntéshozatali folyamat demokratizmusát mutatja be. Ennek keretében esik szó többek közt az elektronikus információszabadságról, valamint a jogszabályelőkészítésben történő társadalmi részvételről szóló törvények előírásairól, a közadatkeresőről, illetve az 1990-ben száműzött társadalmi vita intézményéről. A 10. fejezet a jogalkotási eljárás (szabályozási ciklus) végső fázisairól szól (kihirdetés; ill. jogtisztítás: helyesbítés, dereguláció). A szerző részletesen utal a helyesbítési gyakorlatnak az utóbbi időkben történő számos kifogásolható elemére, s az ezzel összefüggő alkotmánybírósági gyakorlatra is. Ha úgy tetszik, a szerző a következő két fejezetet afféle különös részként különíthette el. A 11. fejezet önállóan szól az önkormányzati rendeletalkotás kérdéseiről. Ez teljes mértékben indokolt, hiszen a jogalkotás és a tudomány figyelme jórészt az országos hatályú jogszabályokra irányul. Ehhez képest az Alkotmánybíróság gyakorlatában az önkormányzati rendeletek igen nagy számban jelennek meg (2012. január 1-jétől az ezzel kapcsolatos hatáskör ugyanakkor a rendes bírósághoz kerül). A 12. fejezet pedig a nemzetközi szerződésekkel összefüggő jogalkotási kérdéseket vizsgálja, e körben bemutatva a korábbi (1982. évi 27. törvényerejű rendelet) és a hatályos jogi szabályozást is (2005. évi L. törvény).

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A 13. fejezet követve a pécsi Jogalkotástan esetén a belső szisztematika körében vázolt rendszert (ld. a pécsi Jogalkotástan oldalait) jellemző jogalkotási hibatípusokat sorol fel. Olvashatjuk továbbá a 2007-ben keletkezett, A közigazgatás megújítása Operatív program c. dokumentum fontosabb, a témával szorosan összefüggő részleteit ( o.). Érdekes és meglehetősen terjedelmes (22 oldalnyi) melléklet társul a tankönyv 13 fejezetéhez. Címe: Példák a jogalkotási hibákra. Ennek keretében hosszú leírásokat olvashatunk, melyek a hatástalan (történetesen az utcai prostitúcióval összefüggő) szabályozás, a hatásbecslés és a politikai megrendelői szándék tisztázásának hiánya, valamint a szövegezés, a jogszabályszerkesztés hiányosságaira, nehézségeire mutatnak rá. A melléklet kiválóan szolgálhatja a gyakorlati oktatás igényeit is. Összefoglalóan elmondható, hogy a jegyzet kiváló oktatási segédanyag. A fenti két mű elméleti megállapításait is számos helyen hasznosítja, az elméleti tételek mellett pedig számos példával segíti a tananyag elsajátítását. A melléklet külön részletes elemzést tesz lehetővé, hiszen jelentős terjedelme és a jegyzet egészére épülő jellege elmélyült tanulmányozást igényel. Kiadásának évszáma okán lehetővé válik, hogy eltérően a másik két könyvtől reagáljon a legújabb jogalkotási folyamatokra is (pl. az Alkotmányba elhelyezett visszaható hatályú, a közteherviseléssel összefüggő szabályra, vagy éppen az új Alaptörvény által alkalmazott megoldásokra). KITEKINTÉS AKTUÁLIS JOGALKOTÁSI KÉRDÉSEKRE Jelen alpontban néhány olyan kérdés fenti szerzők általi bemutatását végzem el, amelyek a jogalkotás (főleg hazai) trendjében elsősorban az utóbbi években jelentek meg. a) A dereguláció A dereguláció mint a jogalkotáshoz szükségszerűen kapcsolódó fogalom, az utóbbi időben nem pusztán hazai, de pl. uniós szinten is óriási jelentőségre tett szert. Hazánkban a rendszerváltást követően került előtérbe, s időről időre (ha úgy tetszik: kormányról kormányra) kerülnek elő deregulációs programok. A pécsi Jogalkotástan a dereguláció fogalmát kettéválasztja: gazdasági és jogi jellegű részekre. A jogi dereguláció célja adott kérdés állami szabályozásának megszüntetése, csökkentése, alapvetően a jogtisztítás és a hatékony(abb), minőségi jogalkotás kialakítása érdekében. Ez jelentheti azt, hogy az állam lemond bizonyos jogterületek teljes vagy részleges szabályozásáról, ill., hogy adott jogi előírások minőségi újraszövegezése mellett dönt. A dereguláció eredetét a könyv egyértelműen az USA-beli gazdasággal összefüggő szabályozás körébe helyezi, 7 más államokban később ettől független folyamatként is 7 DRINÓCZI Tímea tudományos munkásságának jelentős része kiterjed a gazdaság és a jogi szabályozás, a második generációs alapjogok összefüggéseire. Ld. pl.: A piacgazdaság és a versenyszabadság alkotmányjogi értelemben. Jogtudományi Közlöny, 2004/9. sz., o.; A gazdasági alkotmányról I-II. Magyar

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR bemutatja. A szerzők rámutatnak arra is: a dereguláció mennyiségi értelemben pusztán a normák számának csökkentését jelenti, minőségi értelemben azonban ennél szélesebb: jogtisztítást, a normák értelmének megtisztítását is jelenti; s ehhez kapcsolódik a megfelelő joganyagrendezés is. A szerzők úgy látják: lényegében a rendszerváltás óta csak kampányszerűen, alkalmanként, és alapvetően technikai-formális jellegű deregulációs tevékenység folyt hazánkban a rendszerváltást követően, ebben kedvező változásokat 2002-től vélnek felfedezni ( o.). Tóth Judit Jogalkotástanának megközelítése hasonló: deregulációnak tekinti a felesleges (hatástalan, elavult, a közösségi joggal ellentétes stb.) jogszabályok hatályon kívül helyezését, kiiktatását (30. o.). Ez része a minőségi jogalkotás (better regulation) elvárásrendszerének is, amennyiben az egyszerűsítés egyik elemét képezi (32. o.). Utal a szerző arra is, hogy a dereguláció törvényi előírásának tekinthető a hatályos, évi jogalkotási törvény (2010. évi CXXX. tv.) 22. -a (a jogszabályok tartalmi felülvizsgálata 35. o.). A deregulációt a jogtisztítás erőteljes eszközének tekinti, és táblázatokkal mutatja be a jogforrások számának növekedését. A dereguláció céljának azt tekinti, hogy annak következtében a jogállam követelményeinek megfelelően a jogrendszer áttekinthető és koherens legyen. A dereguláció nem pusztán a jogi szabályozás terjedelmének csökkentését, hanem adott esetben a szabályozandó életviszonyok körének szűkítését, a jogi kötöttségek lazítását is jelenti (összefüggésben pl. a pécsi Jogalkotástanban is olvasható gazdasági vetülettel). A szerző is áttekinti a hazai dereguláció történetét, említi pl. a nagy deregulációs évi LXXXII. törvényt is. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban továbbra is úgy látja, a dereguláció komolyan vételét, folyamatos ellenőrzését továbbra is indokolt lenne megkövetelni; annak felfogása ugyanis továbbra is elsősorban a mennyiségi szempontokra koncentrál ( o.). Tamás András a kérdést némiképp más szemszögből vizsgálja. A Legistica Jogszabályrendezés címszó alatti szerkezeti egységében (száma: 58.) rámutat, hogy a jogalkotás célja átfogó jogszabályrendezés is lehet, melynek célja a szabályok egységes időszerűsítése. Ennek általános technológiája a jogszabályok módosítása és hatályon kívül helyezése. Célszerű ugyanakkor ezt nem egy-egy jogszabály, hanem központi irányítással a teljes jogrendszer vonatkozásában elvégezni. A jogszabály-felülvizsgálat (revízió) tehát önálló jogalkotásforma, melynek eredménye új jogszabály lesz. Európában ez általában hatályon kívül helyező jogszabály formájában jelenik meg. A szerző azonban úgy látja: ez a fogalom nem azonos a deregulációval (jóllehet, újabban sokan azonosítják vele). A dereguláció kifejezés ugyanis arra utal, hogy a jogalkotó bizonyos kérdések jogi rendezését egészében megszünteti (formailag ez is hatályon kívül helyező jogszabály lesz). Ezért ez nem elsősorban jogtudományi, hanem kormányzati irányítási (adminisztratív-igazgatási, közpolitikai) kérdés, s bár valóban gazdasági eredetű, de a közigazgatás gazdasági (a magánszférából eredő) eszközökkel történő megvalósításának elsősorban amerikai eredetű, és korántsem egyöntetűen helyeselt módszereihez Közigazgatás, 2005/4. sz., o. és 2005/5. sz., o.; Gondolatkísérlet a gazdasági alapjogok közgazdaságtani és jogi megközelítésére. Magyar Jog, 2006/5. sz., o.; Gazdasági alkotmány és gazdasági alapjogok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2007.; A gazdasági alapjogok szabályozásának szükségessége az Alkotmányban nemzetközi kitekintés. In: Gazdasági alapjogok és az új magyar Alkotmány (szerk.: MOLNÁR Borbála GYOMBOLAI Zsolt TÉGLÁSI András). Országgyűlés, Budapest, o.

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR tartozik. Ebben az értelemben tehát a dereguláció a jogi szabályozás helyett a magánszabályozás (szerződéses viszonyok) körébe utal bizonyos kérdéseket. 8 A deregulációt ismét a jogi szférában vizsgálva, a szerző tehát nem ért egyet pl. azzal, hogy az az ún. túlszabályozás megfelelő ellenszere, a jogalanyok ui. nem a jogszabályok mennyiségével, hanem annak követhetőségével (kredibilitásával) foglalkoznak elsősorban. A jogtisztítás mint másik fogalmi magyarázat sem teljesen helytálló a szerző szerint: hiszen a jogszabályok mennyisége helyett azok tartalma az, ami a jogalanyok szempontjából elsősorban számít ( o.) b) Önmegsemmisítő, öngyilkos jogszabályok Az előző alponttal szoros összefüggésben áll az a néhány éve alkalmazott jogalkotási módszer, mely alapján a kizárólag módosító vagy hatályon kívül helyező jogszabályi rendelkezések (vagy kizárólag ilyeneket tartalmazó jogszabályok) saját a hatálybalépésüket követő egy vagy néhány napon belül történő hatályvesztésükről rendelkeznek. A pécsi Jogalkotástan erről még mint az akkori időszakban ritka megoldásként helyes és korszerű módszerről tett említést, figyelemmel arra, hogy ez a megoldás segít elkerülni a jogrendszer megterhelését (425. o.). A módszer elterjedése azonban számos aggályt is felvetett. Tóth Judit például úgy fogalmaz, hogy az öngyilkosság arra a feltételezésre épül, hogy a kizárólag módosító vagy hatályon kívül helyező norma új normatartalmat nem hordoz, hatálybalépésével azonnal teljesül. A konkrét helyzetben azonban ezt senki nem ellenőrzi, ráadásul az ilyen normák a hatályos jogszabályok köréből igen gyorsan kikerülnek, így egy kizárólag a hatályos jogot tartalmazó jogszabálygyűjteményben a visszakereshetőségük rövid idő eltelte után kizárt. A szerző úgy látja, ez akár még alkotmányossági kifogásokat is felvethet, hiszen véleménye szerint a szabály az alkotmányt módosító törvényekre is kiterjed, ezáltal alapjogi vagy alkotmányos intézmények módosításának rekonstruálása is lehetetlenné válik (86. o.). Tamás András még ennél is sokkal kritikusabb a kérdés megítélésében. A szerző véleménye szerint a problémát az okozza, hogy egy többféleképp is magyarázható alkotmánybírósági döntésből téves következtetést vontak le. A módosító szabály érvényességi ideje ugyanis meg kell, hogy egyezzen a módosított szabály érvényességi idejével. A megoldást tehát a szerző megalapozatlannak, értelmetlennek, ezáltal elfogadhatatlannak tekinti ( o.). A kritikák ellenére rá kell mutatni: a hatályos jogalkotási törvény nemhogy eltörölte volna, inkább mint erre Tóth Judit Jogalkotástana is rámutat (86. o.) intézményesítette a megoldást. 9 Ennek következtében viszont meg kell említeni: nehezen értelmezhető, 8 Ld. még a szerzőtől: Állami funkciók változása. Társadalom és Gazdaság, 2007/1. sz., o.; A jogállam közigazgatásának fejlődése : közigazgatásból magánüzlet. Iustum Aequum Salutare, 2009/3. sz., o. 9 A hatályos törvényszöveg szerint: 12. (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik.

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR hogy az önmegsemmisítő módosítások, hatályon kívül helyezések gyakorlata a jogalkotási törvény kifejezett, fenti előírása ellenére megmaradt a magyar jogalkotásban. 10 c) Az évi XI. törvény ún. hatályos szövege augusztus 9-én a Magyar Közlönyben megjelent a jogalkotási törvény egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövege. Ebből kiderült pl., hogy a köztársasági elnök jogosult törvényerejű rendelet alkotására. A közzétevők ugyanis átvezettek olyan szövegváltoztatásokat, melyekre az évi XXXI. törvény, azaz az első nagy alkotmánymódosítás adott lehetőséget: ahol jogszabály a Népköztársaság Elnöki Tanácsát említi, ezen köztársasági elnököt kell érteni. Ugyanakkor nem került sor sehol a tanácsok átnevezésére, arról ugyanis törvényi rendelkezés soha nem született (csak annyit tartalmazott az önkormányzati törvény eredeti szövege, hogy a tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat). Természetesen ez a megoldás felzúdulást keltett (vélhetőleg a célja is ez volt: a kétharmados, régen elavult és alig-alig módosított jogalkotási törvény lecserélése hosszú ideje aktuális lett volna). Nem maradt reflektálatlan a kérdés még az Országgyűlésben sem (pl. kétszer intéztek ez ügyben kérdést a jogalkotásért felelős miniszterhez). A tudomány is reagált, így Tamás András a Legisticában pl. jelezte, hogy ha ez a szöveg az érintett miniszterek jóváhagyásával jelent meg, akkor az a magyar jogalkotás mélypontja lehet (257. o.). Amint erre korábban már utaltam, a könyv függelékében szerepel a törvény, mely esetében a szerző fenntartotta a jogszabálygyűjteményekben általában alkalmazott törvényszöveg-változatot (mint nem közhitelest, de ésszerűt), és részletes lábjegyzetekben mutatta be a megítélése szerint figyelembe veendő normaszöveget ( o.). A felzúdulást továbbra sem követte az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége: új törvényt sokáig nem fogadtak el. Arra csak az új összetételű Országgyűlés által került sor, miután egyébként az Alkotmánybíróság döntött az évi XI. törvény egészének pro futuro hatállyal, december 31-ével történő megsemmisítéséről [121/2009. (XII. 7.) AB határozat]. d) Az Alkotmány 70/I. (2) bekezdésének változásai A év második felében az új összetételű Országgyűlés konkrétan meghatározott politikai célokkal összefüggésben el kívánt térni az Alkotmánybíróság következetes, az adóügyek tekintetében (is) alkalmazott gyakorlatától. Az Alkotmány közteherviseléssel összefüggő 70/I. (2) bekezdésének két módosítását is végrehajtotta, amelyek eltérő megfogalmazásban lehetővé kívánták tenni bizonyos államtól kapott juttatások visszamenőleges megadóztatását (külön előírt mértékű kötelezettség megfizetését). (2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti. 10 Emellett a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso (elérés: október 15.) számos olyan jogszabályt hatályosként tüntet fel, amelyek kizárólag módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak.

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A dátumok ismeretében érthető, hogy csak Tóth Judit reagálhatott az új folyamatokra. A szerző itt utal a 61/2011. (VII. 13.) AB határozatban olvasható indokolásra, és egyéb AB határozatokra is, melyek a visszamenőleges jogalkotás tilalmát a jogállamiság fontos értékének tekintik ( o.). Megemlíthető, hogy a módosított alkotmányi felhatalmazás alapján alkotott mindkét 98 %-os különadós törvényt megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Az Alkotmány hivatkozott szabálya azonban ezt követően is hatályban maradt (Magyarország Alaptörvényében ugyanakkor már nem szerepel azonos vagy hasonló megfogalmazás).

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. február 26-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. február 26-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 26-i ülésére Tárgy: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése Előadó: Sümegi Attila jegyző Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár 1. Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: Születési név: 2. Betöltött beosztás, munkakör, foglalkozási terület: Önéletrajz Prof. Dr. Patyi András Patyi András elnök, Nemzeti Választási Bizottság 3. Szakmai

Részletesebben

Segédanyag SZMSZ alkotáshoz

Segédanyag SZMSZ alkotáshoz Segédanyag SZMSZ alkotáshoz A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztálya ezúton szeretne segítséget nyújtani a települési önkormányzatoknak új

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/65-7/2012. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II.27.) önkormányzati

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 egyes önkormányzati rendeletek és önkormányzati rendeleti rendelkezések technikai deregulációs hatályon

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

2. (1) Az Ör. 2. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a következő f) ponttal egészül ki:

2. (1) Az Ör. 2. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a következő f) ponttal egészül ki: Gecse Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(III..) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 3/2011.(I.28.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Jegyzetboltb an kapható? Egedy-Gellén-Horváth-Pál- Szentpéteri Nagy Kari jegyzet 2013 igen, 1500 Ft

Jegyzetboltb an kapható? Egedy-Gellén-Horváth-Pál- Szentpéteri Nagy Kari jegyzet 2013 igen, 1500 Ft I. folyam Igazgatásszervező alapszak Egedy-Gellén-Horváth-Pál- Áltanános politológia Bevezetés a politológiába Szentpéteri Nagy Kari jegyzet 2013 igen, 1500 Ft Közigazgatástudomány alapjai A közigazgatás

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

2009. február-május Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

2009. február-május Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar S ZAKMAI Ö NÉLETRAJZ SZEMÉLYES ADATOK Név DR. SZENDI ANTAL Telefon 392-3559/19249; IP: 111020; IRM: 19-249 E-mail szendi.antal@nav.gov..hu SZAKMAI TAPASZTALAT Dátum Intézmény Beosztás 2009 szeptemberétől

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testülete /2014. (...) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről Budapest, 2007. május

Részletesebben

A HELYI JOGALKOTÁS, JOGSZABÁLYSZERKESZTÉS JELLEMZŐ HIBÁI A 10 LEGGYAKORIBB HIBA BEMUTATÁSÁVAL

A HELYI JOGALKOTÁS, JOGSZABÁLYSZERKESZTÉS JELLEMZŐ HIBÁI A 10 LEGGYAKORIBB HIBA BEMUTATÁSÁVAL JOGSZABÁLYSZERKESZTÉS JELLEMZŐ HIBÁI A 10 LEGGYAKORIBB HIBA BEMUTATÁSÁVAL JOGSZABÁLYSZERKESZTÉS JELLEMZŐ HIBÁI 1. TÚLTERJESZKEDÉS A FELHATALMAZÁSON 22. A halott-átvételi díj összege 2500 Ft. 15. (1) A

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 27-én tartandó ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 27-én tartandó ülésére HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐJÉTŐL 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 27-én

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

ü g y v é d i i r o d a

ü g y v é d i i r o d a ügyvédi iroda Az iroda Dr. Bittera Csaba és dr. Tóth Péter partnerek különféle profilú ügyfélkörnek nyújtott jogi szolgáltatással több, mint egy évtizedes széleskörű tapasztalatra tettek szert számos különböző

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei készítette: Ferenczi Edéné 2009.október 14. Mi a szakdolgozat? Közgazdasági tartalmú értekezés Bizonyítja a hallgató szakterületi jártasságát Hazai és nemzetközi

Részletesebben

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép.

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép. Ócsa Város Önkormányzat../2013.(...)sz. önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Ócsa Város Önkormányzata

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Önkormányzati Rendeletek Tára

Önkormányzati Rendeletek Tára Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 28/2013.(XI.29.)

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző 1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet

Részletesebben

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2 2...2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE...2 2.2 MEGJEGYZÉSEK A JELENTÉSSEL KAPCSOLATBAN...5 2.3 FELHASZNÁLT ANYAGOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...5 2. FEJEZET 1 2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Részletesebben

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Szám: 02/102-12/2014. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Ózd, 2015. szeptember 3. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi Osztály

Ózd, 2015. szeptember 3. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi Osztály Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /..(..) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról szóló 17/2010. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról Ózd,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 300. MELLÉKLET:1 TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2015. (VI..) önkormányzati rendelete. az elektronikus ügyintézés helyi szabályairól

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2015. (VI..) önkormányzati rendelete. az elektronikus ügyintézés helyi szabályairól 5. napirendi pont előterjesztésének melléklete Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2. Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének../2015. (VI..) önkormányzati

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Back András 1 I. A Közszolgálati

Részletesebben

51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás

51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás 51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás módosításáról 1 hatályos: 2014.01.01-2014.01.02 A központi

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

A rendelet normaszövegét törvényességi szempontból megvizsgáltam:

A rendelet normaszövegét törvényességi szempontból megvizsgáltam: BADACSONYTOMAJ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 8258 Badacsonytomaj, Fő utca 14. Telefon: 87/571-270 Fax: 87/471-289 E-mail: onkormanyzat@badacsonytomaj.hu Szám: 1/13-./2015.. ELŐTERJESZTÉS Badacsonytomaj Város

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. egyes módosító rendeletek hatályon kívül helyezéséről

RENDELETTERVEZET. egyes módosító rendeletek hatályon kívül helyezéséről BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER RENDELETTERVEZET egyes módosító rendeletek hatályon kívül helyezéséről Készítette: Kernné dr. Kulcsár Dóra igazgatási irodavezető Előterjesztő: Tóth

Részletesebben

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 1

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 1 OptiJUS Opten Kft. 1 2010. évi CXXX. törvény 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 1 2014.6.6. óta hatályos szöveg Az Országgyűlés az Alaptörvény T) cikkében foglaltak végrehajtására, 2 a jogállamiság

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

és a jogászi ésszerűség *

és a jogászi ésszerűség * Korom Ágoston A törvény értelme és a jogászi ésszerűség * A Tamás Andrást köszöntő kötetről Ötvenöt szerző ötvennégy tanulmánya szerepel a Ratio Legis Ratio Iuris című gyűjteményes kötetben, mintegy 600

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései

Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 11. szám 3547 VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 6/2011. (II. 3.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE (1999-2012)

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE (1999-2012) DR. CSÉCSY ANDREA PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE (1999-2012) I. MAGYAR NYELVŰ PUBLIKÁCIÓK I/1. MONOGRÁFIÁK, MONOGRÁFIÁBAN ÍRT FEJEZETEK, KÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK 1. Szerződésszegés. In: Osztovics András (szerk.):

Részletesebben

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására

ELŐTERJESZTÉS. a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására ELŐTERJESZTÉS a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet tervezetének elfogadására Tárgy: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap 2015. október 6. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap 2015. október 6. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2015. október 6-8. és 12-13. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 28-i ülésére Tárgy: Az államháztartáson kívüli forrás átvételének szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Tervezet. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról

Tervezet. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/ 326 /2010 A tervezet a minisztérium álláspontját nem tükrözi 1 Tervezet A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. május 5-én tartandó ülésére. Tárgy: Az iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata. Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

PÉCSI HATÁRİR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX.

PÉCSI HATÁRİR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX. TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX. Pécs 2008 TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK IX. TANULMÁNYOK A RENDÉSZET ÉS RENDVÉDELEM KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZADBAN CÍMŐ TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁRÓL Szerkesztette: Gaál Gyula Hautzinger Zoltán

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015.(...) önkormányzati rendelete a közterületek és középületek fellobogózásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015.(...) önkormányzati rendelete a közterületek és középületek fellobogózásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015.(...) önkormányzati rendelete a közterületek és középületek fellobogózásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben