ERDŐGAZDÁLKODÁSUNK INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEINEK MÉRLEGE FACSKÓ FERENC

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ERDŐGAZDÁLKODÁSUNK INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEINEK MÉRLEGE FACSKÓ FERENC"

Átírás

1 ERDŐGAZDÁLKODÁSUNK INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEINEK MÉRLEGE FACSKÓ FERENC Kulcsszavak: Gibson-Nolan modell, Országos Erdőállomány-adattár, Digiterra, informatika szerepkörei, informatika alkalmazása ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az erdőgazdálkodási ágazat állami szereplői az elmúlt évtizedekben jelentős beruházásokat hajtottak végre, hogy informatikai eszközparkjukat megfelelő szintre fejlesszék. A fejlesztések egy része kényszerűség volt, hiszen a cégek gazdálkodásának operatív irányítása naprakész információkat igényel, és a külső szereplőkkel (partnerek, hatóságok stb.) való digitális kapcsolattartásához is megfelelő informatikai infrastruktúra kell. A szakmai tervezés, irányítás és nyilvántartás informatikai támogatása később kezdődött. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy a gazdálkodás tárgya általában nem igényli a napi szintű, gyors beavatkozást. (Ez alól kivétel fakereskedelem és az ehhez kapcsolódó szállítási feladatok szervezése.) Másrészt az erdőben/erdővel végzett munka terepen zajlik, ezen munkák adminisztrálása csak vált akkor hatékonnyá, amikor megjelentek a térinformatikai információkat kezelő rendszerek, és az ehhez igazított szakmai alkalmazások. Bár az állami erdőkkel gazdálkodó részvénytársaságok egy tulajdonoshoz tartoznak, a régebbi fejlesztéseiket nem összehangolva, hanem önállóan végezték, ami azt eredményezte, hogy a beszerzett szoftver-portfólió nagyon változatos. Ez a tény erősen hátráltatja a tulajdonos által előírt egységes platform bevezetését, hiszen ez a kényszer azt jelenti, hogy a már megvásárolt és használt szoftvert kell kidobni, és egy újat kifizetni. Az ebből származó ellenállást oly módon lehetett volna kiiktatni, hogy az átállást nem egyszerre kellett volna meglépni minden gazdálkodónak, hanem fokozatosan, ahogy a meglévő saját rendszerek elöregednek és kifutnak. BEVEZETÉS Az erdőgazdálkodás informatika vonatkozásait vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy nincs átfogó elemzés erről a területről. A megjelent cikkek, közlemények csak valamilyen részterületet emelnek ki, és azt ismertetik röviden. A hosszabb terjedelmű publikációk inkább elméleti síkon tárgyalják a problémákat, és nem egy konkrét alkalmazást ismertetnek. 1

2 Az Erdő illetve az Erdészeti Lapok köteteit áttekintve az első cikk, ami számítógépet említ, 1963 augusztusában jelent meg. Tóth Miklós 1966-ban és 1969-ben kétrészes ismeretterjesztő cikkben mutatja be a gyakorlatban még ismeretlen eszköznek, az elektronikus számítógépnek a működését (Tóth, 1966 és Tóth, 1969). A decemberi számban két cikk is megjelenik munkaszervezés témakörben. Mindkettőben hangsúlyozzák, hogy ezeket a feladatokat csak számítógépek használatával lehet hatékonyan megoldani. Király László 1968 januárjában (Király, 1968) tudósít arról, hogy az Állami Erdőrendezés Fejlesztési Csoportja sikeresen megoldotta a használatban lévő fatömegtáblák függvényesítését, valamint kísérleteket folytatnak üzemtervek elektronikus számítógépen történő automatikus előállítására. Az eredményről egy 1970 januárjában megjelent cikkben számol be (Király, 1970a). Még ugyanebben az évben beszámol a Szombathelyi Erdőgazdaságnál végrehajtott kísérleti erdőleltározásról, kihangsúlyozva azt, hogy a számítások és a táblázatok számítógéppel készültek (Király, 1970b). AZ Erdő XIX. évf. 11. száma kuriózumként csak informatikai vonatkozású cikkeket tartalmazott. Ez összefügghetett azzal, hogy ettől az évtől vezették be az éves felmérési adatok digitális formában történő tárolását, és az üzemtervek számítógéppel történő előállítását. Az 1970-es évek közepétől olyan cikkek születnek, amelyek nem egy konkrét elvet, módszert vagy programot mutatnak be, hanem a gazdálkodást, ügyvitelt teljes, összetett folyamatnak tekintve már szervezési problémákat is feszegetnek. A Parkerdőgazdaság számítástechnikai csoportvezetője, Csizmazia András egy írországi tanulmányúton vett részt. Tapasztalatairól egy cikkben számol be (Csizmazia, 1995). Bemutatja az írországi erdészeti rendszer bevezetését, és annak szervezeti, közgazdasági hatásait elemzi. ANYAG ÉS MÓDSZER A dolgozatom a tudományterület jellegéből adódóan esettanulmány jellegű. A terepi, laboratóriumi mérés szintű adatgyűjtés lépését a kérdőíves felmérés és az interjúk készítése helyettesítette. Munkámban igyekeztem minél szélesebb időszakot átfogni, hogy a tendenciák jobban felismerhetők legyenek. Az adatgyűjtés háromszor történt meg, 2001-ben, 2005-ben és 2012/13-ban. Ezt egészítette ki ifj. Halasi Gyula kollégának, 1997-es diplomamunkájához készített felmérés jegyzőkönyve. Az adatgyűjtés másik módját a szóbeli interjúk alkották. Ezek formális illetve informális keretek közt folytak. Sok információhoz jutottam hozzá az Alföldi Erdőkért Egyesület 2

3 Informatikai Szakbizottságának és az Országos Erdészeti Egyesület Informatikai Szakosztályának tagjaként. EREDMÉNYEK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE A számítógépesítés korszakai Áttekintve az informatikai eszközök bevezetésének idővonalát megállapítható, hogy technológiák befogadásának Gibson-Nolan modelljén feltüntetett szakaszok értelmezhetők az erdészeti ágazat informatika-használatában is. Lappangás korszaka: az 1960-as évektől az 1980-as évek elejéig tartó időszak. Elsőként az Állami Erdőrendezőségek Műszaki Irodájánál próbálkozik a adatfeldolgozás gépesítésével (Király, 1968 és Király, 1970a), és az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán elkezdődik a számítástechnika oktatása (Facskó, 2012). Az erdőgazdaságoknál ebben az időben a könyvelőgépek jelentették a gépesített adatfeldolgozást. A gépeken a főkönyvi folyószámla-könyvelést, a költséganalitika vezetését, a vásárolt anyag- és fogyóeszköz nyilvántartást vezették, és a bérszámfejtést végezték (Csizmazia Eőry, 1989). A hetvenes évek vége fele könyvelő-automaták váltották le az elhasználódott gépparkot. Ezeknél az eszközöknél már megjelent a mágneses adathordozó, mágnescsíkos karton formájában. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen beszerzett IBM asztali számítógépen hallgatói feladatként, diplomamunkaként számos szakmai alkalmazás született (Facskó, 2008). Bizonyítás korszaka: Az 1980-as évek második fele 1990-es évek eleje közötti időszak. Az erdőgazdaságok beszerezték az első számítógépeiket, jellemzően TPA és VT típusúakat. Az ezeken futó alkalmazások kivétel nélkül könyvelési, ügyviteli feladatokat oldottak meg, tulajdonképpen a könyvelőgépeket váltották le a számítógépekkel. A korszak vége fele, a személyi számítógépek megjelenése átalakította az üzemeltetés rendjét. Az addigi egygépes, centralizált üzemmódot egy decentralizált működtetési mód váltotta fel, nem csak a központban, hanem az erdészeteknél is megjelentek a PC-k. A gazdálkodókhoz kikerülő és a számítástechnikával megfertőzött frissen végzett szakemberek szakmai munkájukat támogató alkalmazásokat fejlesztettek. Berobbanás és növekedés korszaka: az 1990-es évek második felétől számítható. A két szakasz szinte elválaszthatatlan egymástól. A gazdasági környezet oly módon változott, hogy még olyan nem információ-intenzív ágazatban is, mint az erdőgazdálkodás nem lehet a napi gazdálkodást irányítani friss, aktuális információk nélkül. Ez az operatív 3

4 tevékenység csak akkor lehet eredményes, ha az adatfeldolgozás sebessége (a rögzítés helyétől a felhasználás helyéig való eljuttatás és átalakítás) megfelelő. Ebben a szakaszban a profi ügyviteli szoftverek mellett a profi szakmai programcsomagok is elérhetővé váltak. Két fontos szakmai mérföldkő Mielőtt az informatikai fejlesztéseket részletesen elemezném, fontosnak tartom két csomópont kiemelését. Ezek nélkül a szakmai informatika nem juthatott volna el a mai szintre. Országos Erdőállomány-adattár. Az erdőtervek készítésének több évszázados hagyománya biztosítja a tartamos, fenntartható erdőgazdálkodást ez a záloga annak, hogy utódainknak számára is megmaradjanak erdeink. A tízévenkénti felmérések adatinak számítógépes tárolásával és feldolgozásával először az 1960-as évek közepén próbálkoztak. A sikeres kísérletet követően jogszabály írta elő az elektronikus adattárolást. Az Országos Erdőállomány-adattár 1970 óta digitálisan tárolja a felmérések, a tervezett és végrehajtott munkák adatait. Kezdetben csak az alfanumerikus adatokat rögzítették, de a technológia fejlődése lehetővé tette, hogy térinformatikai adatbázisba konvertálják azokat. Ma már bárki számára elérhető az adattár a weben keresztül, igaz szűkített adattartalommal, a tulajdonosra vonatkozó információk elrejtésével. A több mint harminc illetve negyven éves adatsorok nem csak a szakmai tervezés alapjaként szolgálnak, de különféle kutatásokhoz is felhasználják azokat. Az adattár működésével kapcsolatban csak egyetlen problémát lehet de azt kell is megemlíteni, ez pedig az, hogy annak teljes tartalmát nem lehet on-line lekérdezni. Az erdőgazdálkodók csak oly módon tudják használni, hogy a kezelésükbe tartozó erdőrészleteket leíró rekordokat kapják meg, és azokat a saját szerverükön helyezik el. Ez a megoldás megszegi az adatbázis-kezelésnek azt a szabályát, mely szerint egy adatbázis akkor konzisztens, ha minden adat csak egy példányban van jelen. Digiterra. Az 1996-ban alapított DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. térinformatikai szoftvereket fejleszt és forgalmaz, amelyeket a piac a vektoros és raszteres térinformatika hatékony eszközeiként tart számon. Az első nagysikerű termékük a MAP volt. Ennek bevezetése és használata során szerzett tapasztalatokra építve fejlesztették ki az Erdőgazdálkodási Információs Rendszert (EIR). Ez egy térinformatikai alapokra épített, az erdőgazdálkodó szakmai feladataira koncentráló, felhasználóbarát rendszer. Az EIR az erdőgazdálkodás operatív irányítási és ellenőrzési feladatait valósítja meg térinformatikai 4

5 támogatással. Integrálja a külső rendszerekből származó adatokat, így az Országos Erdőállomány-adattárat, az állami ingatlan-nyilvántartás ingatlan-adatbázisát, az erdő és ingatlan-nyilvántartási térképeket. Közvetlenül támogatja a terepen zajló munkafolyamatokat oly módon, hogy a rendszer kiépítésébe szervesen bekapcsolja a mobil informatikai eszközöket. A DigiTerra a mobil informatikában érte el a legnagyobb sikert az Explorer kifejlesztésével. Legújabb termékük a SILVA az erdészeti szakirányítók és erdőtulajdonosok magánerdő-gazdálkodói feladatait támogatja. Változások tényei Az általános tendenciák ismertetése előtt egy kivételről kell említést tenni. A valamikori FALCO (Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát) 1978-ban egy DEC rendszert szerzett be. A nagy volumenű fejlesztést a cég tőkeereje tette lehetővé. A központban, az erdészeti igazgatóságoknál, és a faipari üzemekben egy-egy miniszámítógép üzemelt, mely a teljes vertikumot (a csemete termelésétől a bútor- és készház-gyártásig) átfogta. Az akkori távközlési infrastruktúra miatt a gépeket nem tudták összekötni, az adattovábbítást napi, gépkocsival történő adathordozó-szállítással oldották meg. Ezt később napi kettő, modemes adattovábbítással sikerült kiváltani: este az üzemegységektől a központba továbbították a napi tranzakciókat, azokat éjszaka feldolgozták, és hajnalban a központból megkapták a napi nyitó adatokat. Az január 1-jével a FALCO-ból kivált Szombathelyi Erdészeti Rt-nek szinte a semmiből kellett a saját informatikai infrastruktúráját megteremtenie. Az erdőgazdaságok első informatikai fejlesztései jellemzően az 1980-as évek második felében a társaságok központjaiban valósultak meg. Első lépésként kivétel nélkül a főkönyvi könyvelés gépesítését oldották meg, majd ezt követte az állóeszköz- és pénzügyi rendszerek bevezetése. Az évtized végén, az 1990-es évek elején az üzemegységeket (erdészetek, erdészeti igazgatóságok, egyéb üzemek) is felszerelték számítógépekkel. Az egységeknél az első ügyviteli rendszer a bérelszámolás volt. Ezt követte a számlázás és termelvénykönyvelés gépesítése. A szakmai (erdőművelés, erdőhasználat) tervezést, nyilvántartást és elszámolást támogató rendszerek bevezetése. Kezdetben az önálló, más rendszerekkel nem vagy csak kismértékben összefüggő alkalmazások megvalósítása volt jellemző. Úgynevezett sziget-rendszerek időszaka volt ez: az alkalmazások egymástól elkülönülten üzemeltek, nem volt köztük automatikus adatcsere, az 5

6 adatok átadása azok manuális begépelésével történt. A rendszerek különböző fejlesztőktől származtak, és a szakmai munkát segítő alkalmazásoknál gyakori volt a barkácsolás. Az 1990-es évek végére a részvénytársaságok irányítói számára nyilvánvalóvá vált, hogy heterogén rendszerekből összeállított vállalati információs rendszer homogenizálása a hatékonyság növekedésével és a ráfordítások csökkentésével jár: A fejlesztések mellőzése versenyhátrányt okozhat és akadálya lehet a hatékonyság növelésének, valamint a költséghatékony gazdálkodásnak.. A felismerés következményeként olyan információs rendszereket kezdtek üzembe helyezni, amelyekkel biztosítani tudták az elemi adatokból összeálló információk automatikus áramoltatását, és hatékony elérését. A szemléletváltozást jól mutatja a szoftver-portfólió összetételének változása. Az 1990-es évek vége fele tapasztalt vásárolt saját célra fejlesztetett barkácsolt szoftverek aránya a 25% 50% 25%-ról az elmúlt évtized végére a 83% 8% 9%-ra változott. A fejlesztéseket nem csak a cégvezetés előbb idézett felismerése indukálta, de külső tényezők is katalizálták. Ilyen esemény volt például a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt es rendelkezése, amely előírta az erdőgazdálkodó társaságoknak az internetes kapcsolat biztosítását, az elektronikus levelezés kialakítását és használatának szabályozását. A gazdálkodói hálózatnak és az internetnek az összekapcsolása egyfelől előnyt jelentet, de negatívumhatásai is vannak. Előnyként lehet elkönyvelni, hogy a partnerek az elektronikus kereskedelem révén könnyebben kapcsolódhattak a cégekhez; a külső gazdasági és jogi környezet megismerése gyorsabbá és pontosabbá vált a munkatársak számára; a kommunikáció sebessége megnőtt az elektronikus levelezés segítségével; az erdőgazdálkodó cégek küldetését, a környezet- és természetvédelem területén folyó tevékenységét a nagyközönség számára könnyen hozzáférhető módon tudták publikálni; az internettechnológiát hatékonyan lehet használni a belső adatáramoltatásban. A legnagyobb hátrány az informatikai infrastruktúra sebezhetősége. Ez ellen technikai megoldásokkal (tűzfal, vírusirtó, események naplózása stb.), valamint a felhasználói jogosultságok megfelelő kialakításával, tevékenységük ésszerű korlátozásával és kritikus tevékenységeik naplózásával védekeznek. A számítógépes információs rendszerek bevezetésének idején le kellett küzdeni a felhasználók ellenállását is. Az idegenkedés okai között a következő tényezők kerültek A barkácsolás szót itt pozitív értelemben használom. A felhasználó által saját célra megírt alkalmazást értem alatta. Az informatika áttekintése, a vállalati információs rendszer helyzete. Feljegyzés. Északerdő Rt., Miskolc, szeptember 6

7 megemlítésre: tudatlanság, félelem az újtól; hatalmi pozíció féltése; tiltakozás a többletenergia befektetése ellen, az önálló tanulás, ismeretszerzés igényének hiánya; munkahely megszűnésétől való félelem. Ez utóbbi tényszerűen is kimutatható, a számítógépes ügyvitel bevezetése az adminisztratív munkatársak számának csökkenésével járt. Minden esetben megfigyelhető, hogy az újonnan belépő munkatársak már nem idegenkedtek az IT eszközök használatától, sőt manapság már elvárják az informatikai eszközök, erőforrások rendelkezésre állását. Ez a másik irányból is igaz. Ma már az alkalmazás feltételei között szerepel a készségszintű számítógép-használat. Rendszeresen előfordul, hogy a felhasználók új igényekkel jelentkeznek, illetve a már működő rendszert olyan feladatok elvégzésére is használják, amelyekre annak bevezetésekor nem gondoltak. Ez könnyen érthető, ha De Luca (2003) közlésére gondolunk. Vizsgálatai szerint az alkalmazások funkcióinak jellemzően alig több mint harmadát használják. A létszám csökkenése mellett új munkahelyek is jöttek létre: a nagyobb erdészeti társaságnál 2-3 fős informatikai csoport dolgozik, de nem a teljes szolgáltatásvertikumot üzemeltetik, bizonyos szolgáltatásokat külső cégektől (webszerver üzemeltetése, karbantartás) vásárolnak meg, de az érzékeny alkalmazásokat a szervezeten belül üzemeltetik. Viszont vannak olyanok társaságok, amelyek az összes informatikai szolgáltatást megvásárolják. Felvetődhet a kérdés, hogy az erdőgazdálkodók egy része miért nem szervezi ki teljes egészében az informatikai rendszerük működtetését. Ezen a gazdálkodók tartják magukat azon nézethez, mely szerint az informatika nem szervezeti struktúra, hanem szervezeti erőforrás, melynek hatékony kontrollja a jó működés egyik alapja. A saját informatikai csoportok feladatai jellemzően három fő funkció köré csoportosulnak: tervezni, csinálni, futtatni. Tervezni, vagyis a vállalati felső vezetéssel együttműködve meghatározni a fejlesztések prioritását, az erőforrások kezelését, a kockázatkezelést. Csinálni, vagyis fenntartani a meglévő alkalmazási portfóliót. Futtatni, vagyis működtetni az infrastruktúrát, és kiszolgálni a végfelhasználókat. A géphasználat gyakoriságát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az adminisztratív munkakörben dolgozók napi gyakorisággal, a felső vezetők szinte napi gyakorisággal, a középvezetők 80%-a napi gyakorisággal használja a számítógépet munka közben. A kerületvezetők körében a napi gyakoriságú (munkájukhoz kötődő) géphasználat 10-20% közé tehető. Az utóbbi csoportnál tapasztalható jelentős elmaradás annak tudható be, hogy terepi (időjárásálló, strapabíró) eszközök választéka a más informatikai eszközökhöz képest szegényes és áruk magas. A problémák között megemlíthető a jelenleg használatos 7

8 akkumulátorok rövid üzemideje: egy feltöltéssel nem biztosítható az egy műszak alatti folyamatos rendelkezésre állás. Nem biztosítható a folyamatos adatkapcsolat sem, a településektől távol, esetlegesen szabdalt domb- és hegyvidéki terepen nem minden pontból érhető el mobil hálózat. Ez sajnos ellentmondásban van azzal, hogy a fakereskedelmi és az ehhez kapcsolódó szállítási tevékenység igényelné az on-line jelenlétet. Szintén jelentős probléma, hogy ezen eszközök életciklusa szinte megegyezik egy rendszer kifejlesztésének idejével. Vagyis mire a befogadó rendszer üzemkész, az a terepi eszköz, amihez a rendszert illesztenék, már nem kapható a piacon. Ennek következtében a gazdálkodók napi gyakorlatában együttesen fordul elő a papír alapú adathordozón és az elektronikus úton történő adatrögzítés és -továbbítás attól függően, hogy melyik helyszínen született adatról van szó. A gyakorlat azért sem kényszerítette ki a folyamatos on-line terepi jelenlétet, mert az itt keletkező információk legnagyobb hányada nem szükséges az operatív döntések meghozatalához. Az informatikai szakirodalom szerint csak azokat a szolgáltatási szinteket kell megfelelő szintre fejleszteni, amelyekre az üzletmenet támogatásához szükség van. KÖVETKEZTETÉSEK Napjainkra az erdők kezelését végző társaságok esetében a gazdálkodás elképzelhetetlen számítógépek alkalmazása nélkül. Az információtechnológia kulcsszerepet tölt be a napi feladatok elvégzésében, enélkül nem tudnának működni. A bevezetett informatikai megoldások nem eredményeztek számszakilag kimutatható javulást a termelékenységben. Ez a kijelentés azonban összhangban van a McKinsey Intézet (2001) által kiadott jelentéssel, mely szerint az informatizálás nem egyforma hatással bír az egyes szektorokban, ágazatokban: ott növeli nagymértékben a termelékenységet, ahol a termék vagy szolgáltatás digitalizálható. Esetünkben nem merül fel ilyen termék vagy szolgáltatás. Viszont ha összehasonlítjuk, hogy a számítógépesítés előtti és mostani időszak adatszolgáltatási kötelezettségeit, akkor azt tapasztaljuk, hogy az mennyiségében (sokkal több féle) és minőségében (részletezettség) jelentősen megnőtt. Ezt a feladatot a cégek kisebb adminisztratív létszámmal oldják meg, tehát a definíció szerinti termelékenység megnőtt. Az erdőgazdálkodási ágazatban az informatikát a gazdálkodást segítő infrastruktúrának kell tekinteni, aminek stabilan és megbízhatóan kell működnie. Ezért az információtechnológiai megoldásokban a korszerűségre kell törekedni egy egészségesen enyhe követő magatartással. 8

9 Köszönetnyilvánítás: A kutatás a Talentum Hallgatói tehetséggondozás feltételrendszerének fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen c. TÁMOP B-10/ számú projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Csizmazia A. Eőry L.-né (1989): Számítástechnikai fejlesztések. Az Erdő, XXXVIII:3 (Pilisi Parkerdő különszám), 142 p. (2) Csizmazia András (1995): A hazai ágazati informatikai helyzet egy írországi rendszerfejlesztés tapasztalatai tükrében. Erdészeti Lapok, CXXX:9, o. (3) Facskó F. (2008): Informatika. In: Albert L. (szerk.): Az erdészeti felsőoktatás 200 éve: Emlékkönyv. Selmecbánya Sopron 2008 Sopron: NYME Erdőmérnöki Kar, pp ISBN: (4) Facskó F. (2012): Kezdetek a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. In: Sántáné-Tóth E.: A számítástechnika felsőfokú oktatásának kezdetei Magyarországon. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Budapest. ISBN (5) Király L. (1968): Hozzászólás Kovács Lóránt: táblázatok készítése elektronikus számítógépen c. cikkéhez. Az Erdő, XVII:2, p. (6) Király L. (1970a): Erdőrendezés-fejlesztési eredményeink és lehetőségeink. Az Erdő, XIX:1, 1-8 p. (7) Király L. (1970b): Nagyterületi erdőleltározás a Szombathelyi Erdőgazdaság terüle-tén. Az Erdő, XIX:6, p. (8) De Luca, J. (2003): Requirements The Budgeting Syndrome. Feature Driven Development. node/614?phpsesid=32e8acdacdab3d89c51af9c (letöltés: április 2.) (9) McKinsey Global Institute (2001): US Productivity Growth Understanding the contribution of Information Technology relative to other Factors. Washington, DC, h/us_productivity_growth_ , pp (letöltés: június 2.) (10) Tóth M. (1966): A gép adatfeldolgozás eszközeiről I. Az Erdő, XV:11, p. (11) Tóth M. (1969): A gép adatfeldolgozás eszközeiről II. Az Erdő, XVII:2, p. 9

10 MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÓK GAZDÁLKODÁSI ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGI NEHÉZSÉGEI FODOR LÓRÁNT SZABÓ IMRE LÁSZLÓ Kulcsszavak: termelési volumen ingadozás, kockázatvállalás, globális időjárás változás, mezőgazdasági biztosítás, tőzsdei ügylet ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK: A mezőgazdaság súlya a teljes GDP-ből nagyon kicsi, az utóbbi tíz évben az előállított érték mindössze 3-4%-a volt. Ennek ellenére az elmúlt években mindig a mezőgazdaság teljesítménye került szóba, ha a magyar gazdaság növekedését kellett értékelni. Pedig az elmúlt évek szélsőséges időjárása megviselte a mezőgazdaságot, mind a növénytermesztőket (szárazság, meleg), mind az állattartókat (drága takarmányárak). Ezek a reálfolyamatok a tőzsdei árakban is nyomon követhetők. Így a BÉT árupiaci szekciójában a malmi búza decemberi határidejére szóló jegyzése október közepén 67 ezer forint/tonna körül alakult, míg a decemberi szállítású takarmánybúza szeptemberben tartotta a forint/tonna árat. A takarmánykukorica decemberi ára is forint/tonna árszint körül ingadozott. Tehát az alacsony gabona-termésátlagok magasan tartják a terményárakat, és a szűkös kínálat miatt árnövekedésre lehet számítani, míg a jó termés letöri az árakat. Ez megváltoztathatatlan evidencia, ami a nyereséget illetve a veszteséget meghatározza, vagy van mód a változtatásra mind termelői, mind felhasználói oldalról egyaránt? Véleményünk szerint igen lehet és kell is változtatni, és a számtalan kockázat közül kiemeljük és elemezzük a termelési és a piaci kockázatokat, illetve azok mérséklésének lehetőségét. Foglalkozunk a mezőgazdasági termelés nagyságával, fontosságával a bruttó hazai termék előállításában, a termelés kockázataival, az időjárási tényezők befolyásával a terméseredményekre, és a mezőgazdasági biztosítás, valamint a tőzsdei ügyletek lehetőségeivel. 10

11 DIFFICULTIES OF AGRICULTURAL BUSINESS MANAGEMENT AND PROFITABILITY Keywords: fluctuation of production volumes, risk-taking, global weather change, agricultural insurance, stock exchange transaction SUMMARY OF FINDINGS, CONCLUSIONS AND RECOMMENDATIONS: The proportion of the agriculture in total GDP is very low with its 3-4% in the last ten years. However, in recent years, the performance of agriculture has always been mentioned in relation with the growth of the Hungarian economy in spite of the extreme weather conditions that caused damages to the growers (drought, hot) and the farmers (expensive forage). These effects are reflected in the stock market prices as well. The listing of the wheat (December 2012) was around 67 thousand Ft/t in mid October in BÉT while the price of forage wheat was Ft/t. The price of forage corn altered around Ft/t. Thus, the low grain yields are maintaining high crop prices, and due to limited supply increased prices can be expected, while affluent harvest causes reduced prices. This unalterable evidence determines the profit and the loss. Can it be affected by the agricultural grower or by the consumer? We belive it can and should be changed. Among many risk factors we highlight and analyze the production and market risks, and their possible reduction. We deal with the size of the agricultural production, its importance in the gross domestic product, with production risks, the influence of climatic factors on crop yields, as well as farm insurance and exchange transaction opportunities. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS VOLUMENÉNEK INGADOZÁSA A mezőgazdaság részaránya a kilencvenes évektől kezdve folyamatosan csökkent a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékében, és ezzel összefüggésben a bruttó hazai terméknek az előállításában is. A nemzetgazdasági értéktermelésben 2007-ben a magas gabonaár a gyenge hozamok ellenére is szinten tartotta a mezőgazdaság arányát, amit ban az árunövények magas terméshozama, továbbá a vágóállatok és állati termékek áremelkedése még növelni is tudott. A kibocsátás évi csökkenése azonban már visszavetette a mezőgazdaság részesedését az értéktermelésben, amelyben a növényi termékek áresése is közrejátszott. 11

12 A kibocsátás tovább mérséklődött 2010-ben, de részben a növénytermesztési termékek árában történt jelentős emelkedésnek köszönhetően az ágazat aránya a GDP előállításában növekedett. Az agrárium kiemelkedő évet zárt a 2011-es adatok alapján, és mind a kibocsátás volumene, mind pedig a termelői-árszínvonal számottevően emelkedett, ezek eredményeként az ágazat nemzetgazdasági súlya 1,4 százalékkal nőtt. (www.ksh.hu) A mezőgazdaság részesedése a magyar GDP-ből a 2012-es évben 4 százalék körül volt, míg 2011-ben 4,7 százalékot tett ki. A mezőgazdaságban előállított termelési érték 2012-ben növekedett, az ismert statisztikai adatok alapján elérte a 2229 milliárd forintot az előző évi 2168 milliárd forinttal szemben. Tehát a termelési érték úgy tudott nőni 2,8 százalékot, hogy a volumen 9,2 százalékot csökkent. A látszólagos ellentmondást a termelői árak 13,3 százalékos növekedése magyarázza. Örvendetes, hogy az ágazat kiviteli értéke 2004 óta több mint kétszeresére emelkedett. Az export 2004-ben 3 milliárd euró volt, ami 2012-ben már meghaladta a 7 milliárd eurót. Az agrárexportunk 83 százaléka az Európai Unióba irányul. Az agrárgazdaság a nemzetgazdasági kivitel kb. 10 százalékát adta 2012-ben, míg az előző évben az agrárkivitel aránya 7,4 százalék volt. Szerintünk kedvezőtlen számunkra az is, hogy az agrárexporton belül a nyersanyag-kivitel 46, a félkész-termék 20, míg a késztermék 34 százalékot tett ki. A behozatal összetételében pedig az arányok éppen fordítottak, azaz a nyersanyag 25, a félkész-termék 29, a késztermék pedig 47 százalék. Tehát a magyar kivitel belső arányain kellene változtatni úgy, hogy jelentős mértékben kell elmozdítani azt a késztermék export irányába. MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATAI Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági vállalkozók döntő része nem rendelkezik megfelelő kockázatkezelési stratégiával már csak azért sem, mert majdnem minden évben újratermelődnek a szélsőséges ingadozásokból adódó termelési, piaci és pénzügyi problémák, anomáliák. Ezek között könnyebben kezelhetők is vannak, de a kockázati tényezők nagy része szélsőségesen negatív hatást is kifejthet a vállalkozásokra. A kockázatokat többféle szempont szerint lehet csoportosítani, de az alábbi felosztási rendszer általánosan elfogadott: 12

13 - termelési kockázat a növénytermesztési-, és a többi ágazat növekedési, fejlődési folyamatainak kockázataira és bizonytalanságaira vonatkozik. A különböző termelési tényezők (pl. csapadék, aszály, betegségek stb.) befolyásolják a termények és termékek mennyiségét és minőségét. - piaci vagy árkockázat az inputok és az outputok árait egyaránt befolyásolhatja. Az árkockázat, valamint az áringadozás alapanyagonként és termékenként is jelentős mértékben különbözhet. - pénzügyi kockázat a kölcsönvett pénzösszegekkel, illetőleg a tartozások visszafizetésével kapcsolatos. A pénzügyi kockázat mértékét növelheti a kamatlábak változása, az árfolyamok változása, a visszafizetés ütemezése vagy akár a hitelek elérhetősége. - intézményi kockázat a változó Uniós előírások betartásából, a kormányzat, a helyi önkormányzatok rendeleteiből, törekvéseiből, ellenőrző szerepéből adódik. Ezek mind jelentős mértékben befolyásolhatják a gazdálkodás menetét, eredményességét. - emberi vagy személyi kockázat a szakértelemmel, a gyakorlattal, vagy a vezetői képességekkel kapcsolatos, de ide sorolhatók az egészséggel és a személyi konfliktusokkal kapcsolatos problémák is. A kockázatok kezelésére többféle megoldás is lehetséges, amelyek akár gazdaságonként is különbözhetnek az eltérő belső helyzet és külső környezet következtében. Véleményünk szerint az időjárási és a nagyrészt annak köszönhető árkockázat jelenti a mezőgazdasági termelők legfőbb bizonytalanságait, ezért elsősorban ezeket kívánjuk a következőkben bemutatni, elemezni. IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐK (HŐMÉRSÉKLET, CSAPADÉK) BEFOLYÁSA A TERMÉSÁTLAGOKRA Folyamatos vita van azon, hogy történik-e napjainkban globális időjárás változás és annak mi emberek milyen mértékben vagyunk az okozói. Ebben a vitában mi nem kívánunk részt venni, ezért nézzük inkább a tényadatokat: Az országos éves középhőmérséklet 2012-ben a homogenizált, interpolált adatok alapján 11.4 C volt, mely 1.4 C-kal magasabb az es normálnál óta ez volt a 4. legmelegebb év. Az adatokhoz illesztett lineáris trend-emelkedést mutat, mely az elmúlt 112 évben C, az elmúlt 30 évben pedig C-nak adódott. (www.omsz.hu) 13

14 Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2012 között 1. ábra: Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 2013 A 2. ábrán pedig az látható, hogy a évi csapadékösszeg az előző évi után ismét nagyon kevés volt óta a tízedik legszárazabb év volt. Az elmúlt 112 év adataihoz exponenciális trendet illesztve 7%-os mérsékelt csökkenést láthatunk. Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2012 között 2. ábra: Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 2013 Tehát a tényadatok alapján az látható, hogy a folyamatos melegedés egyre kevesebb és hektikusabb csapadékkal illetve annak eloszlásával párosul. Ez pedig a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen. 14

15 Magyarországon átlagosan 100 milliárd forint természeti kár keletkezik évente. Ebből a nagyobb kockázatot a növénytermesztés viseli, a legjelentősebb károkat az aszály okozza, ezt követik egyenlő arányban az előzőhöz képest feleakkora súllyal a jég, a fagy, az ár- és belvíz okozta károk. Az állattenyésztők kockázatai lényegesen alacsonyabbak, amik közé elsősorban az állatbetegségekkel kapcsolatos kockázatokat sorolhatjuk. (Kemény, Varga, Fogarasi, Kovács, Tóth, 2011) Az alábbi 3-4. ábrákon látható, hogy az egyes években mind búzánál, mind kukoricánál mennyire hektikusan alakultak a termésátlagok és ennek következtében az országosan betakarítható termésmennyiség is. Ezek a jelentős különbségek alapvetően a hőmérsékleti értékek és a csapadékviszonyok kedvező illetve kedvezőtlen alakulásával magyarázhatók. A már régóta emlegetett vízpótlás megoldásával (víztározók kiépítésével, folyók ártereinek alkalmazásával) a magyarországi gabonatermelést minden más beavatkozástól függetlenül- 20 millió tonnás szintre lehetne emelni. Búza termésmennyisége és termésátlaga az egyes években 3. ábra: BÚZA ezer t BÚZA t/ha Forrás: saját készítés 15

16 Kukorica termésmennyisége és termésátlaga az egyes években 4. ábra: Kukorica ezer t Kukorica t/ha Forrás: saját készítés MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁS LEHETŐSÉGE A mezőgazdasági kockázatok mérsékelhetőek lennének biztosítás kötésével is. Magyarországon azonban ez a módszer még mindig nem terjedt el megfelelőképpen, pedig kifejezetten hasznos lehetne most még az egyre növekvő kockázatok miatt. Tavaly január elsején lépett hatályba a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló évi CLXVIII. törvény. (2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről) A kockázatok megosztásra kerülnek a mezőgazdasági termelő, a felvásárló, a mezőgazdasági biztosítás megkötése esetén a biztosító, a bérbe, illetve haszonbérbe adó és az állam között. A rendszer két pillérre épül, az állam által működtetett mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszerre és a mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására. Az egyes események által okozott káresemények meghatározásakor általánosságban a megtörtént esemény által okozott 30%-os hozamérték csökkenést tekinti a jogalkotó káreseménynek. Ez évtől kezdődően az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző összes kárenyhítési hozzájárulás összege. A kárenyhítési hozzájárulás összege: ültetvényművelésre szolgáló termőföld után hektáronként Ft, szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként Ft, egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföldre hektáronként Ft. 16

17 Az időjárási kockázatokra a mezőgazdasági termelő az általa kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához támogatás is vehet igénybe. A mezőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények kezelésére a törvény, szerződési semmisségi meghatározást tartalmaz, valamint a legalább 30%-os mértékű hozam csökkenés esetében haszonbérmérséklést irányoz elő. TŐZSDEI ÜGYLET ALKALMAZÁSA A mezőgazdasági vállalkozók általában jóval a termelési kockázatok elé helyezik a piaci kockázatokat és bizonytalanságokat az értékítéleteikben. (Fodor, 2004) Ennek ellenére mégsem használják ki a lehetőségeiket, például a tőzsdei ügyletkötés adta árbiztonságot. Pedig az 5-6-os ábrán is látszik, hogy a megtermett gabona (búza, kukorica) mennyisége és azok tőzsdei ára összefüggésben vannak egymással. Önkényesen kiragadva két évet, a kukoricánál látható, hogy a határidős decemberi tőzsdei ára Ft/t volt a rekord-termésű évben (7470 t/ha átlagtermés), míg Ft/t volt a tőzsdei ára 2012-ben, mikor a termésátlag csak tonna volt hektáronként. (www.bet.hu) Fodor már 2004-ben javasolta a tőzsdén egy aszálykontraktus bevezetését, amit mind a gabonatermelők, mind a felhasználók használhattak volna a pénzügyi biztonságuk érdekében. 5. ábra: Malmi illetve Euro-búza határidős tőzsdei ára (decemberi), valamint az országos termésátlagok alakulása Búza dec Ft/t Búza t/10 ha Forrás: saját kimutatás 17

18 6. ábra: Kukorica határidős tőzsdei ára (decemberi), valamint az országos termésátlagok alakulása Kukorica dec Ft/t Kukorica t/10 ha Forrás: saját kimutatás FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről (2) Fodor L (2004): Tőzsdei ismeretek mezőgazdasági vállalkozóknak, Budapest, Szaktudás Kiadó Ház 31. p. (3) Kemény G. - Varga T.- Fogarasi J. - Kovács G. - Tóth O. (2011): A hazai mezőgazdasági biztosítási rendszer problémái és továbbfejlesztésének lehetőségei, Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet. (4) (5) (6) Szerzők: Dr. Fodor Lóránt egyetemi adjunktus Dr. Szabó Imre László egyetemi docens PE Georgikon Kar 8360 Keszthely Deák Ferenc u. 16. Telefon:

19 AZ EGYÉNI GAZDASÁGOK HELYZETE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN KIS GEORGINA Kulcsszavak: egyéni gazdaságok, Észak-alföldi régió, méretosztályok, Standard Termelési Érték, üzemosztályok ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A tanulmány az Észak-alföldi régió egyéni gazdaságainak gazdasági erejét térképezte fel, illetve annak alakulását kísérelte meg nyomon követni. A lefolytatott vizsgálatok a 2003-tól 2010-ig tartó időszakra terjedtek ki. Célként fogalmazódott meg, hogy az üzemméret és a Standard Termelési Érték között találjak olyan összefüggést illetve összefüggéseket, amelyek a gazdaságok jövedelmezőségének, illetve az üzemméret növekedésének sikerét egyértelműsítenének, vagy éppen indukálnák azt. A Standard Termelési Érték számtani átlagának termelési irányonkénti alakulásának vizsgálatakor az abszolút, illetve a relatív változások eredményei nem mutattak a gazdaságokban jelentősebb eltérést az évek során egymáshoz viszonyítva. A méretosztályok átlag szerinti alakulásának vizsgálatakor kitűnt, hogy az egyéni gazdaságokra általában a 6-os és a 7-es méretosztály a jellemző, amely praktikusan középkategóriának tekinthető. Megállapítható továbbá, hogy az üzemméret és a Standard Termelési Értékkel kapcsolatos kérdések elemzése során nem találtam olyan statisztikailag is bizonyítható összefüggéseket, amelyeket korábban célként fogalmaztam meg. SUMMARY CLONCLUSIONS, SUGGESTIONS The study has investigated the Northern Plain region s single economies economical power and tried to follow its conformation. The survey was conducted between 2003 and The aim was to find such connections between the size of the plant and the Standard Production Rate that indicates or defines the success of the profitability of the economics and the growing plant sizes. When examining the Standard Production Rate average in different production areas, the absolute and relative changes connected to each other do not show special differences during the years. It was shown by the monitoring of averages of size orders that the single economies received 6 or 7 rates that is why one can say they are middleware. It can be stated that there is no statistically proven relationships between analyzing plant size and Standard Production Rate related questions. A téma indoklása, a kutatás célja BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedben jelentős változások zajlottak le a magyar mezőgazdaságban, amelyek hatásai a teljes ágazatot érintették. A kárpótlási és privatizációs törvényeknek köszönhetően új tulajdonosi struktúra alakult ki, amely törvényszerűen az üzemszervezet átalakulásához vezetett. A megváltozott termelési struktúra az elaprózódott birtoktestek, a nagyszámú, ugyanakkor kisméretű egyéni gazdaság, illetve a kisszámú, de nagy birtokmérettel rendelkező (intenzív termelést folytató) gazdasági szervezetek váltak jellemzővé, azaz kétpólusú termelési szerkezet alakult ki (Baranyi- Süli-Zakar, 1997). A kilencvenes évek végétől kezdve azonban egy nagyon lassú, de folyamatos birtokkoncentráció indult meg, részben a piaci folyamatoknak, részben Magyarország európai uniós 19

20 csatlakozásának köszönhetően. Ezzel párhuzamosan egy új, illetve korábban már középparaszti gazdaságként létező termelői csoport került egyre inkább előtérbe: a családi gazdaság. A történelem folyamán mindig is nagy volt a magyar mezőgazdasági termelésben a családi gazdálkodáson alapuló gazdaságok szerepe, függetlenül attól, hogy az adott korszaknak megfelelően középparaszti rétegként, kistermelőként, háztáji gazdaságként, vagy éppen a rendszerváltást követően egyéni gazdálkodóként nevesítették meg őket. A családi gazdálkodás feltételeinek, ismérveinek szakmai alapon történő újradefiniálása alapvető fontosságú az agrárágazat jövőjét illetően. A családi gazdaságok amellett, hogy enyhíthetik a kelet-közép-európai térség egykori szocialista államaiban kényszerűen kialakult kétpólusú termelési struktúrát, nagyban elősegíthetik a falusi munkanélküliség és a jövedelemhiány enyhítését. Ezért sikeres,,átmentésük és a mezőgazdasági termék-előállításon túlmutató szerepük megőrzése alapvető nemzeti érdek. Végül, de nem utolsó sorban a téma tudományos igényű elemzését indokolja többek között az a körülmény is, hogy,, a mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is termelt, és munkát, megélhetést adott a vidék embere és közösségei számára. A mezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett regionálisan eltérő mértékben ugyan, de környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia (Ángyán, 2000). Ez az értékelés ma sem veszített időszerűségéből. Mindezeken túl nagyon lényeges szem előtt tartani, hogy a mezőgazdasági termelés jellegében jelentősen különbözik a gazdaság többi szektorától. A természetnek való rendkívüli kiszolgáltatottsága okozza többek között azt, hogy a vállalkozói tőke előnyben részesíti az ipart vagy a szolgáltatásokat a mezőgazdasággal szemben. Mivel az ipar helyileg elsősorban a városokhoz kötődik, a vidék tőkeellátásában a piaci gazdasági koordináció nem lesz elégséges (Simon, 2001). Ez a tény tovább nehezíti a kilábalást, másrészt alátámasztja a már működő mezőgazdasági vállalkozások fontosságát. A dolgozat alapvető kutatási célja az Észak-alföldi régióban működő egyéni gazdaságok ökonómiai vizsgálata. Az egyéni gazdaságokkal kapcsolatos kutatások igen sokrétűek, gyakorta több tudomány területet is felölelnek, azaz interdiszciplináris jellegűek, ami nagyban segítheti egy komplex kép kialakítását az egyéni gazdaságok működését és jövőbeni lehetőségeit illetően. Az egyéni gazdaságokra jellemző, hogy termelőeszközeik egy személy, illetve egy szűkebb család tulajdonában vannak, a vagyonon belül nem különül el egymástól a személyes szükségletek közvetlen kielégítését szolgáló (lakás, bútorzat, stb.) magánvagyon és a vállalkozásban működő (termőföld, épületek, gépek, stb.) vagyonrész. Sok esetben az egyéni gazdaságok által művelt föld és egyéb eszközök egy része nem saját tulajdonban van, hanem azokat bérleti szerződések alapján hasznosítják, de a szerződéses feltételek szabta keretek között a bérlők ezek felett az eszközök felett is szabadon rendelkezhetnek. A tulajdonos önállóan dönt az eszközök és a megtermelt jövedelem felhasználásról, ugyanakkor teljes vagyonával felel a gazdaság hitelezőinek, szállítóinak követeléseiért. 20

21 Az egyéni gazdaságok köre több szempont szerint osztályozható, gyakorlati megfontolások alapján azonban csak a méret és adózás szempontjából vett csoportosítást ismerjük, melyek a következők lehetnek: - ház körüli kertek, családi ellátó gazdaságok, hobbitermelés; - családi gazdaságok; - vállalkozói nagygazdaságok (Buzás Gy.-Nemessályi Zs.-Székely Cs., 2000). Az egyéni gazdaságok az EU támogatáspolitikai rendszerében A nemzetközi, elsősorban az európai szakirodalomban az egyéni gazdaságok lehatárolása éppolyan sokszínűséget mutat, mint hazánkban. Igaz ez annak ellenére, hogy a vizsgált gazdálkodói kör megjelenése a termelői palettán, illetve szerepe az Európai Unió tagállamaiban kiegyensúlyozottabb volt és szinte folyamatos támogatottságot élvez mind a mai napig. Az 1990-es években, döntően az angolszász területen végzett empirikus kutatások eredményein nyugvó álláspontok szerint, az egyéni gazdaságot, az ún.,,farmot a család menedzseli; a munka legnagyobb részét a család adja; a beruházások, illetve a tőkebefektetések kockázatának túlnyomó részét a család viseli; a mezőgazdasági termelés a legfontosabb tevékenység és bevételi forrás a család számára; végezetül: a család a,,farmon él. A fentiekből következően a családi,,farm egy olyan jelenség, amely a vállalkozó, a menedzser és munkás szerepeit ugyanabban a családban kombinálja (Gasson-Errington, 1993; 1999). A közös európai agrárpolitika áttekintése több okból is hasznos lehet a hazai egyéni gazdaságok tanulmányozása során. Egyrészt a közösségen belül lezajlott változások és fejlődési folyamatok tapasztalatai viszonylag jól hasznosíthatóak hazai viszonylatban is. Másrészt Magyarország eurointegrációs törekvéseinek köszönhetően már a kilencvenes évek végétől kezdve irányadónak tekintették a KAP iránymutatásait, amelyek a május 1-jei Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően immár kötelezővé váltak a magyar mezőgazdaság számára is. Az egyéni gazdaságok számára hazánk európai uniós csatlakozása alapvető jelentőséggel bírt. Már a felkészülési időszakban is megmutatkozott a döntően családi munkaerőre alapozott gazdaságok szükségessége. A rendszerváltozás során a szocialista agrárgazdaság maga után hagyott, viszonylag jól működő mezőgazdaságát kellett volna átalakítani, a nemzetközi versenyben helytállóvá tenni a döntően családi gazdaságokon alapuló, de a többi forma számára is helyet hagyó, korszerű agrárstruktúrává. A korszerű gazdaságok kialakulását az is akadályozta, hogy a kárpótlás során csak földhöz jutatták a termelőket, a termeléshez szükséges eszközállomány nem került szétosztásra. A kilencvenes évek végétől kezdve azonban egy nagyon lassú, de folyamatos birtokkoncentráció indult meg. Ez a kedvező folyamat az európai közösséghez való csatlakozáshoz szükséges direktívák (területpihentetés, földalapú támogatás) végrehajtásának is köszönhető. ANYAG ÉS MÓDSZER A dolgozat elméleti megalapozásához hazai kutató és elemző intézetek (Központi Statisztikai Hivatal KSH, Agrárgazdasági Kutató Intézet AKI, Általános Mezőgazdasági Összeírás - ÁMÖ) 21

22 adatbázisai kerültek felhasználásra. Az elemzésbe legnagyobb mértékben használt idősoros adatok az AKI által gyűjtött információkon alapulnak. Az adatbázis az AKI-ban alkalmazott Tesztüzemi Információs Rendszer kérdőíves eredményeire, adataira támaszkodik. Tanulmányomban ezen adatok vizsgálata alapján tett megállapításokat és az adatok elemzése révén levont következtetéseimet mutatom be. A vizsgált alapsokaságot az Észak-alföldi régió azon egyéni gazdaságai alkották, amelyek egy hektárnál nagyobb területen gazdálkodnak, és melyek adatszolgáltatók voltak az Agrárgazdasági Kutató Intézet tesztüzemi információs rendszerében. Vizsgálatomban a tesztüzemi rendszerben résztvevő összes üzem (471 db) közül 173 üzemet vontam be. Azokat, amelyek a vizsgált időszakban (a 2003 és 2010 közötti években) adatszolgáltatók voltak. Ezzel a szűréssel az volt a célom, hogy kivédjem a cserélődő adatszolgáltató üzemek torzító hatásait. Tovább szűkítve az adatbázist, a 173 gazdaságból további 87 gazdaságot vizsgáltam, melyek termelési iránya nem változott a vizsgált 8 évben. Elsősorban a gazdaságok Standard Termelési Értékére voltam kíváncsi. Az elvégzett vizsgálatok nyolc éves időtartamot öleltek át. Elemzéseimet a már meglévő adatbázis segítségével végeztem el. A vizsgálati minta alapvető jellemzőit egyszerű statisztikai átlagvizsgálatok után értékeltem, aggregált idősoros elemzéseket végeztem, lineáris függvénnyel próbáltam szemléltetni a Standard Termelési Érték változását a 173 gazdaságnál, majd a 87-nél is, és ennek alapján határoztam meg a korrelációs együttható értékét. Célom az volt, hogy ezen elemzések kiértékelése során az általam megfogalmazott hipotéziseket alá tudjam támasztani, vagy éppen meg tudjam cáfolni azt. Az Európai Unióban a 86/377/ECC döntéssel létrehozott üzemtipológia a mezőgazdasági üzemek méretének meghatározását és az üzemek tevékenységi irányokba történő besorolását jelenti. Tipológiára azért van szükség, hogy az üzemszerkezeti és üzemgazdasági elemzések során különkülön lehessen vizsgálni az egyes üzemkategóriákat, és össze lehessen hasonlítani az azonos kategóriába tartozó üzemeket valamely más kategóriába tartozó gazdaságokkal ig mind az EUROSTAT Gazdaságszerkezeti Összeírásaiban, mind az FADN rendszerben a Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) alapú tipológiát használtak az üzemméret és a tevékenységi irány meghatározására. A 2010 és az utána következő évek adatait viszont már az új, Standard Termelési Érték (STÉ) alapú tipológia segítségével dolgozzák fel. (Mindkét módszerrel régiónként egy adott összeget rendelünk minden ágazathoz.) Az STÉ együttható kibocsátást fejez ki, ami a támogatásokkal csökkentett termelési értéknek felel meg. 1 Egy gazdaság bizonyos tevékenységei, tevékenységcsoportjai által előállított STÉ-nek az üzemi STÉ-ből való részesedési arányával az adott gazdaság termelési iránya (tevékenységének profilja) is jellemezhető. (AKI, 2010) 1 Az STÉ a mezőgazdasági termelőtevékenységek egységnyi méretére (1 hektár, 1 állat) meghatározott normatív (átlagos időjárási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) termelési érték. (A Standard Termelési Érték tartalmazza: az értékesítést, az üzemi felhasználást, az üzemi fogyasztást és a készletek változásából származó bevételt mind a főtermék, mind a melléktermékek vonatkozásában, nem tartalmaz semmilyen közvetlen és egyéb támogatást, valamint nem tartalmazza az állattenyésztésben a szerves trágya értékét.) A termelőtevékenységek fajlagos STÉ-jét a tevékenységek adott üzemben található méretével megszorozva, majd a szorzatokat összegezve, a gazdaság összes STÉjét kapjuk. Ez az érték a gazdaságok tartós kibocsátását fejezi ki a termelőeszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a termőhelyi adottságok függvényében. Ennél fogva a gazdaság ökonómiai méretének meghatározására is felhasználható. (AKI, 2010) 22

23 Kutatásaim során a következő hipotéziseket fogalmaztam meg: Hipozétis 1 (H1) Az életképes gazdaságok és a termelési irányt megtartó gazdaságok között szoros kapcsolat van Hipotézis 2 (H2) Az életképes gazdaságok száma és részaránya jelentősen nő Hipotézis 3 (H3) A tesztüzemi információs rendszerben vizsgált 50 ha feletti gazdaságok részaránya nő, az országos átlaghoz képest (ÁMÖ adatai alapján) SAJÁT VIZSGÁLATOK Saját vizsgálataim első lépéseként a folyamatos adatszolgáltatás és életképesség szempontjából szűrtem le a között megfigyelt gazdaságokat. A leválogatás után azonban elmondható, hogy a 173 gazdaságból 87 gazdaság (50,28%) nem változtatott a termelési irányán a megfigyelt évek során. (A termelési irány megnevezése e tekintetben azt jelenti, hogy milyen egy adott üzem, vagy üzemcsoport jellemző tevékenységi köre a tevékenység-csoportok STÉ-jének részaránya alapján.) Ezen változatlan termelési irányok a következők voltak: - szakosodott gabona-, olajosmag- és fehérjenövény-termesztés, - vegyes növénytermesztés, - szakosodott tejtermelés, - szakosodott gyümölcstermesztés, - szántóföldi növények tömegtakarmány fogyasztó állatok tartása vegyesen, - szakosodott sertéstartás, - juh-és kecsketartás, - különféle növények és állatok tartása vegyesen A következőkben egy fiktív példán keresztül szeretném bemutatni, hogy a gyakorlatban hogyan is kerül meghatározásra az üzemméret és a tevékenységi irány. Fiktív példa az üzemméret és tevékenységi irány meghatározására Standard Termelési Érték (STÉ) Példa: Csongrád megyei egyéni gazdaság (3 ha árpa, 1,2 ha cirok, 6,8 ha görögdinnye, 1 ha gyep) Üzemméret meghatározása 3 ha x HUF/ha + 1,2 ha x HUF/ha + 6,8 ha x HUF/ha + 1 ha x HUF/ha = HUF = EUR 14-es EU méretkategória szerint 5-ös méretosztály ( EUR között) Tevékenységi típus meghatározása A háromjegyű EU tevékenységi típus szerint: 163 (szántóföldi zöldségek szakosodott termesztése) Forrás: Typology handbook (RI/CC 1500 rev. 3 Brussels, 05/10/2009) és AKI Ágazati Ökonómiai Osztály adatai alapján Ezt követően a gazdaságok STÉ-jének számtani átlag alakulását vizsgáltam a termelési irányok alapján. Az 1. ábra alapján szembetűnő a szakosodott tejtermelés termelési irányt követő gazdaságok STÉ átlaga. 23

24 1. ábra: Standard Termelési Érték számtani átlagának alakulása termelési irányonként ( ) 51980,5 e Ft 17013,19 e Ft e Ft 12708,63 e Ft 15103,66 e Ft 5255 e Ft 9420 e Ft 7600 e Ft Szakosodott gabona-, olajosmag- és fehérjenövény-termesztés termelési irányt követő gazdaságok Vegyes növénytermesztés termelési irányt követő gazdaságok Szakosodott tejtermelés termelési irányt követő gazdaságok Szakosodott gyümölcstermesztés termelési irányt követő gazdaságok Szántóföldi növények-tömegtakarmányfogyasztó állatok tartása vegyesen termelési irányt követő gazdaságok Szakosodott sertéstartás termelési irányt követő gazdaságok Juh-és kecsketartást termelési irányt követő gazdaságok Forrás: AKI tesztüzemi adatok alapján, saját szerkesztés és számítás Különféle növények és állatok tartása vegyesen termelési irányt követő gazdaságok Az abszolút, illetve a relatív változások vizsgálata során sem mutattak a gazdaságok jelentősebb eltérést az évek során egymáshoz viszonyítva. Számításaim további részében a jelentősebb gazdaságok méretosztályait elemeztem. Átlagszámítás alapján próbáltam párhuzamot vonni a méretosztály és a termelési irány között. 24

25 2. ábra: Méretosztályok 2 átlag szerint alakulása termelési irányonként ( ) 9 8, ,74 6,43 5, Szakosodott gabona -, olajosmag - és fehérjenövény - termesztés termelési irányt követő gazdaságok Vegyes növénytermesztés termelési irányt követő gazdaságok Szakosodott tejtermelés termelési irányt követő gazdaságok Szakosodott gyümölcstermesztés termelési irányt követő gazdaságok Szántóföldi növények - tömegtakarmány - fogyasztó állatok tartása vegyesen termelési irányt követő gazdaságok Forrás: AKI tesztüzemi adatok alapján, saját szerkesztés és számítás A 2. ábra alapján az adatsorok vizsgálatánál kitűnik, hogy (átlagosan) az egyéni gazdaságokra a 6- os és a 7-es méretosztály a jellemző. Ez, majdnem, hogy középkategóriának tekinthető. A korábbiakban megállapított tény, nevezetesen hogy a szakosodott tejtermelés termelési irányt követő gazdaságok fejlettsége és STÉ-je a legnagyobb, az üzemméret nagyságánál is megerősíthető. Mint ahogyan azt a korábbiakban is említettem, az üzemek tipizálása során a hektárszámokat és az állatlétszámokat összeszorozva a hozzájuk tartozó együtthatóval, majd a szorzatokat összeadva kapjuk meg az üzemméretet. 2 3-as méretosztály * : EUR közötti üzemméret 4-es méretosztály*: EUR közötti üzemméret 5-ös méretosztály*: EUR közötti üzemméret 6-os méretosztály*: EUR közötti üzemméret 7-es méretosztály*: EUR közötti üzemméret 8-as méretosztály*: EUR közötti üzemméret 9-es méretosztály*: EUR közötti üzemméret 25

26 A fentiek alapján megállapítható, hogy az üzemméret és a Standard Termelési Értékkel kapcsolatos kérdések elemzése során nem találtam olyan, statisztikailag is bizonyítható összefüggést/összefüggéseket, melyek a gazdaságok jövedelmezőségének, illetve üzemméret növekedésének sikerét egyértelműsítenének, vagy éppen erőteljesen indukálnák azt. A gazdaság működési prioritásai is összefüggésben állhatnak az esetleges, még nem vizsgált jövedelmezőség megítélésével. A vizsgált régióban tapasztalható tendenciákból következően, remélhetőleg a közeljövőben az egyéni gazdaságok száma nem csökken majd, sőt némileg növekszik is a vizsgálati minta területén. Ezzel összefüggésben a gazdaságok vélhetően a jövedelemtermelés kívánalmával összhangban a profitorientált tevékenységek felé fordulnak majd. Ez azonban nagyban függ a támogatási források alakulásától, a piaci jelenségektől, valamint a földpiacot érintő törvényi szabályozástól. A lassú, de folyamatos birtokkoncentráció folytatódni látszik és, amennyiben a külföldiek földhöz jutása megvalósul, erősödik ez a folyamat. Optimális esetben a családi gazdaságok száma érzékelhetően nő majd mind regionális, mind országos szinten, természetesen jelentős szakpolitikai támogatottság mellett. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Ángyán J. (2000): Mezőgazdálkodás, vidék, környezet. Falu-Város-Régió 3. sz. pp (2) Baranyai B. Süli-Zakar I. (1997): Kisvállalkozások és vállalkozók helye és szerepe az Alföld mezőgazdaságában. Debreceni Szemle. 2. sz. pp (3) Búzás Gy. Nemessályi Zs. Székely CS. (2000): Mezőgazdasági üzemtan I. pp (4) Gasson, R. Errington, A. (1999): Családi farmgazdaság. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp (Eredeti megjelenés: The Family Farm Business. CAB International, Wallinford, 1993.) (5) Simon S. (2001): Nyugateurópai szövetkezeti modellek alkalmazhatóságának vizsgálata a magyar és román mezőgazdaságban. Doktori (PhD) értekezés. Gödöllő, (6) Keszthelyi, Sz. Pesti, Cs. (2010): A tesztüzemi információs rendszer eredményei. 10. p. (7) AKI, 2010 A szerző levélcíme Address of the author: KIS Georgina Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Gazdaságtudományi Intézet Üzemtani Intézeti Tanszék H-9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2., illetve Jaf Holz Ungarn Kft. H-3434 Mályi, Pesti út

27 A PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMELÉS MAGYARORSZÁGI GYAKORLATA LENCSÉS ENIKŐ Kulcsszavak: technológiai elemek elterjedtsége, alkalmazást befolyásoló tényezők ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Jelen tanulmányban a precíziós növénytermelés elemeinek magyarországi elterjedtségét kívántam feltárni. A fenti vizsgálatok elvégzéséhez egy strukturált interjús felmérést folytattam 2010-ben, 72 gazdaságból álló minta állt rendelkezésemre. A vizsgált minta alacsony elemszáma miatt a kapott eredmények nem tekinthetők sem országosan, sem regionális szinten reprezentatívnak. Azonban a vizsgálat során kapott eredmények segíthetnek a precíziós gazdálkodás elterjedésével kapcsolatos további kutatási irányok feltárásában, kibontásában valamint támpontot nyújthatnak a precíziós technológián belüli fejlesztendő, népszerűsítendő területek meghatározásához. Az interjúim alanyai között voltak olyan gazdálkodók, akik már évek óta használják a technológiát, olyanok, akik a közeljövőben szeretnék bevezetni illetve olyanok is, akik már hallottak róla, de nem tervezik annak alkalmazását. A vizsgálatban szereplő minden gazda foglalkozik növénytermeléssel (vagy növénytermelő gazdaság vagy pedig vegyes gazdaság formájában). A gazdálkodók kiválasztása során területi lehatárolást nem alkalmaztam. A megkérdezett gazdák 11%-a alkalmazta a precíziós növénytermelés valamely elemét a gazdaságában, a precíziós technológiát nem alkalmazó gazdaságok aránya 89% (ezek közül 16 tervezte a precíziós növénytermelés bevezetését). A precíziós növénytermelési technológia alkalmazását két tényező befolyásolta igazolható mértékben, a művelt terület nagysága és a gazdálkodó életkora. A precíziós növénytermelési elemek alkalmazásának gyakoriságát vizsgálva megállapítható, hogy a precíziós növénytermelést folytató gazdálkodók körében a legelső helyen a precíziós tápanyagpótlás és a precíziós növényvédelem állt. 27

28 THE ADAPTATION OF THE PRECISION FARMING TECHNOLOGY IN HUNGARY Key words: adaptation of technology elements, motivating factors of adaptation SUMMARY The aim of this study to examine the adaptation of precision farming technology elements in Hungary. In 2010 I made the structural interviews for examine the adaptation and in the end of data collection 72 farmers answered. This survey were not representative for Hungarian farmers, otherwise the results of the survey are able to explore the way of future research and make stronghold for the developed area of precision farming technology. All of the interviewed farmer made plant production (plant production farm or mixed farm). Some farmer used precision farming technology for ages, some farmers planned to adopt the technology and some made conventional plant production. There was no regional impoundment in my research. Precision farming technology used in 11% of the interviewed farmers, the rate of nonprecision farming technology was 89% (from these 16 farms planned to adopt the technology in the future). According to my research two factors influence the adaptation of precision farming technology. These factors were the quantity of field and the age of farmers. According to the frequency of adaptation of precision farming elements the most famous elements was precision nutrition and precision plant protection. BEVEZETÉS A magyar mezőgazdasági gyakorlatban a precíziós növénytermelés számos eleme jól ismert, de ezen technológiai elemek kombinációjának megvalósítása komoly beruházásnak számít. Egy 3 millió Ft értékű precíziós növénytermelési technológiára történő átállás beruházásának megtérüléséhez szükséges terület nagyságát Kalmár 2009-ben 946-hektárban állapította meg, feltéve, hogy a megtérülési idő 3 év és a felhasznált inputok esetében 5% megtakarítás várható. [Kalmár, 2009] A precíziós növénytermelési technológia fedezeti méretével kapcsolatosan a nemzetközi szakirodalomban széles intervallumban mozognak az eredmények. Az eltérések főként abból adódnak, hogy a vizsgálatok során más-más gazdasági hátérrel számoltak, továbbá egyes esetekben egy-egy önálló technológiai elem életképességét 28

29 nézték, mások pedig a komplex precíziós növénytermelési megoldást. Egyes kutatók véleménye szerint 250 hektár felett már megéri a komplex precíziós növénytermelési technológia alkalmazása, mások szerint csak a precíziós növényvédelem illetve a precíziós tápanyagpótláshoz önmagában szükség van 1500 hektárra. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a precíziós növénytermelési technológia életképességi küszöbe nagymértékben függ a technológia által elérhető megtakarítások és többlet költségek egymáshoz való viszonyától, ami pedig főleg a talaj tulajdonságainak heterogenitásából adódóan változik. minél nagyobb területen tudja kihasználni a gazdaság a precíziós növénytermelés nyújtotta lehetőségeket, annál nagyobb mértékben tapasztalja annak előnyeit. [Smuk et al, 2009; Takács-György, 2012] A precíziós növénytermelési technológia alkalmazási mintázata teljes mértékben különbözik, más mezőgazdasági technológiai innovációk terjedésétől. A különbözőség legfőbb oka az, hogy más korábbi mezőgazdasági innovációkkal ellentétben a precíziós növénytermelési technológia részegységei önállóan és egymással összekapcsolva is alkalmazhatók. [Paxton et al., 2011; Takácsné, 2011] Ugyanakkor egyes konvencionális növénytermelési gépek kisebb változtatásokkal alkalmassá tehetők a precíziós növénytermelés megvalósítására. Például nem feltétlenül szükséges egy új kombájnt megvásárolni, ahhoz, hogy hozamtérképeket készíthessünk, a kombájn korától függően elegendő lehet egy hozammérő és egy fedélzeti számítógép beszerzése is, ami jelentősen csökkenti az átálláshoz szükséges beruházási összeg nagyságát. Swinton és Lowenberg-DeBoer (2001) a precíziós növénytermelés terjedésének kulcstényezőjét az input felhasználás hatékonyságának növelésében látja, vagyis minél hatékonyabbá válik a technológia, ezen része annál gyorsabban fog terjedni. Ezzel szemben a precíziós növénytermelési technológia elterjedését leginkább befolyásoló tényezőket a következőkben határozták meg [Daberkow és McBride, 2003; Edwards-Jones, 2006; Popp Griffin, 2000]: a gazdaság rendelkezésére álló terület és annak elhelyezkedése; a humán erőforrás mennyisége és minősége; a döntéshozó személyisége illetve kockázat érzékenysége; a döntéshozó életkora, információs technológiával szembeni bizalom. 29

30 ANYAG ÉS MÓDSZER A precíziós növénytermelés elemeinek alkalmazásához kapcsolódóan sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem pedig az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatbázisai nem tartalmaznak adatokat. Továbbá a precíziós növénytermelés magyarországi terjedésére vonatkozóan a hazai szakirodalom is kevés információt tartalmaz. A strukturált interjús felmérésem elsődleges célja azon tényezőknek a feltárása a mintában, amelyek befolyásolhatták a gazdálkodókat a precíziós növénytermelési technológiára történő átállásban. Továbbá vizsgáltam, hogy a magyar gazdálkodók mennyire alkalmazzák az egyes precíziós növénytermelési elemeket (pl. precíziós növényvédelem, precíziós tápanyagpótlás, stb.) illetve mely tényezők befolyásolták az elemek alkalmazását. Az adatgyűjtésre 2010 decembere és 2011 júniusa között került sor. A gazdálkodókkal különböző gazdanapokon készültek a személyes interjúkat. A gazdálkodók kiválasztása során területi lehatárolást nem alkalmaztam. Az interjú alanyai között voltak olyan gazdálkodók, akik már évek óta használják a technológiát, olyanok, akik a közeljövőben szeretnék bevezetni illetve olyanok is, akik már hallottak róla, de nem tervezik annak alkalmazását. Végső soron összesen 72 gazdálkodó (ebből 8 alkalmazta a precíziós növénytermelést) válaszai álltak rendelkezésre a feldolgozás során a hiányos válaszadásból adódóan egyetlen gazdát sem kellet kizárni a személyes lekérdezésnek köszönhetően. A strukturált interjúk lefolytatására elsősorban gazdanapok került sor (Pl: Gödöllő, Siófok, Agárd, stb.) Az adatgyűjtés során keletkező információk pontos és hatékony feldolgozása során többféle statisztikai módszert használtam fel. Alkalmazásra kerültek egyváltozós illetve kétváltozós elemzések. A nem metrikus változók közötti kapcsolat feltárására a kereszttábla elemzés került alkalmazásra. A kereszttábla elemzés során a Cramer V értéke valamint a bizonytalansági együtthatót és az ezekhez tartozó szignifikancia szinteket vizsgáltam. A vizsgálat során a nullhipotézis (H0) azt feltételezi, hogy nincsen összefüggés. Ez a statisztika módszer csak a kapcsolat meglétét vagy hiányát mutatja meg, de nem derül ki belőle, hogy a kapcsolat milyen erős. A kapcsolat erőssége a kereszttábla elemzés Cramer V értéke alapján került meghatározásra. [Sajtos Mitev, 2007] A kereszttábla elemzés során érvényességi kritériumaként a társadalomtudományokban elfogadott 5%-os szignifikancia szintet határoztam meg. 30

31 EREDMÉNYEK A precíziós növénytermelés elterjedésének vizsgálatával kapcsolatos eredményeim egyrészt az egyes technológiai elemek alkalmazásának gyakoriságára vonatkoznak, másrészt pedig kereszttábla elemzés segítségével kerestem azon tényezőket, amelyek befolyásolhatják a gazdákat a precíziós növénytermelés bevezetésében. A precíziós növénytermelési elemek alkalmazási gyakorisága a vizsgált mintában A precíziós növénytermelési elemek alkalmazásának gyakoriságát vizsgálva megállapítható, hogy a precíziós növénytermelést folytató gazdálkodók körében a legelső helyen a precíziós tápanyagpótlás (75%) állt, ezt követte a precíziós növényvédelem (62,5%) és a precíziós talajművelés (37,5%). A precíziós növénytermelést folytató gazdák körében alkalmazott elemek gyakorisága szerint a sorkövetés és a hálószerű talajmintavétel nem tartozik a legnépszerűbb elemek közé. Mindazonáltal megvizsgálva a konvencionális gazdálkodást folytató gazdákat is, megállapítható, hogy 5 gazdaságban alkalmazták a sorkövetést és 2 gazdaságban a hálószerű talajmintavételt (ezeknek a gazdaságoknak egyike sem alkalmaz másfajta precíziós növénytermelési elemet). Az egyes technológiai elemeket alkalmazó gazdaságok száma alapján a legnépszerűbb elem a precíziós tápanyagpótlás és a sorkövetés, ezt követte a precíziós növényvédelem és a hálószerű talajmintavétel. (1. táblázat) A precíziós növénytermelési elemek alkalmazási gyakorisága Precíziós növénytermelési elem megnevezése Az elemek alkalmazási gyakorisága a precíziós növénytermelést folytató gazdák körében % (n=8) db Sorkövetés 12,5 1 (+5*) Hálószerű talajmintavétel 25 2 (+3*) Precíziós tápanyagpótlás 75 6 Precíziós növényvédelem 62,5 5 Precíziós talajművelés 37,5 3 Precíziós gyomirtás 12,5 1 Precíziós vetés 12,5 1 Légi felvételkészítés - - (+1*) Hozamtérképezés - - Szenzoros érzékelők - - Gyomtérképezés - - * a konvencionális gazdaságok száma, amelyben használták az adott elemet Forrás: strukturált interjús felmérés alapján, saját szerkesztés 1. táblázat: 31

32 A sorkövetés nagymértékű elterjedése a gazdák körében véleményem szerint az eszköz viszonylag egyszerű kezeléséből, a kedvező árából (az igényektől függően akár már néhány százezer forinttól megvásárolható) és az általa elérhető látványos eredményből fakadnak. A látványos eredmény alatt azt értem, hogy a sorvezető alkalmazása révén, az átfedésmentesművelésnek köszönhetően, jelentős anyag (és ezzel együtt anyagköltség) valamint munkaidő megtakarítás következik be. Az általam felmért gazdaságok között a sorvezető alkalmazása és a gazdaság EUME szerinti mérete között nem volt kimutatható szignifikáns összefüggés, mivel mindegyik méretkategóriában közel azonos számban voltak a sorvezetőt alkalmazó gazdaságok. A hálószerű talaj-mintavételi eljárás gyakori alkalmazásának elsődleges oka az Agrárkörnyezet Gazdálkodási program által kötelezően előírt bővített talajvizsgálat. Magyarországon 2010-ben a szántóterület 20%-a tartozott az AKG előírások alá és részesült támogatásban, integrált szántóföldi növénytermesztés címén. A vizsgált mintában szereplő gazdaságoknál a nagy kategóriától felfele jelent meg a hálószerű talajmintavétel alkalmazása a gazdaságokban. Ugyanakkor a hálószerű talajmintavétel alkalmazása és a gazdaság EUME szerinti mérete között nem volt kimutatható szignifikáns összefüggés. A gazdaság által művelt terület nagysága és az alkalmazott precíziós növénytermelési elemek használata között nem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat, a gazdaság területe nem befolyásolta a gazdálkodókat a precíziós növénytermelési elem kiválasztásában. Kereszttábla elemzés segítségével vizsgáltam, hogy milyen tényezők állnak összefüggésben az alkalmazott precíziós növénytermelési elemfélék kiválasztásával. Ez alapján a precíziós növénytermelési elemek kiválasztását nem befolyásolta szignifikánsan ( >0,05) sem a gazdaság mérete (EUME, földterület, létszám), sem a művelt földterület minőségi kategóriák szerinti megoszlása, sem pedig a gazdálkodó kora. A precíziós növénytermelést folytató gazdaságok közül 62,5% alkalmazott egynél több precíziós növénytermelési elemet. Ezen gazdaságok többsége elsőként a hálószerű talajmintavételt vezette be. A 3 vagy 4 különböző precíziós növénytermelési elemet alkalmazó gazdaságok (50%-a a precíziós növénytermelést folytatóknak) mindegyike egy időben vezette be gazdaságába a többféle elemet. A precíziós növénytermelés 3 illetve 4 32

33 elemét alkalmazók csoportjában a precíziós tápanyagpótlás és a növényvédelem alkalmazása volt a legelterjedtebb, ezt követte a precíziós talajművelés és vetés. Megvizsgálva, hogy milyen tényezők állnak összefüggésben az alkalmazott precíziós növénytermelési elemek számával, az kereszttábla elemzés arra mutatott, hogy a művelt földterület nagysága (Cramer V=0,42, =0,001; bizonytalansági együttható 20%, =0,000) és a létszám (Cramer V=0,35, =0,017; bizonytalansági együttható 16%, =0,032) befolyásolta az alkalmazott precíziós növénytermelési elemek számát. Magyarországon a precíziós növénytermelés terjedésének legnagyobb gátjának a beruházási költségek mértékét tartják, mivel sok esetben nemhogy a fejlesztésre nincsen pénz, de még a termelés alapműveletire sem. [Győrffy, 2002] A precíziós növénytermelési technológia magyarországi terjedését Kalmár (2009) leginkább a szakképzettség illetve a tudás hiányában és a magas kockázatban látta. Véleményem szerint a precíziós növénytermelési technológia alkalmazását az esetek többségében elsősorban nem a szükséges tőke nagysága, hanem inkább a nem pénzügyi tényezők (például kockázat-érzékenység, információs technológiával szembeni bizalom, többletmunka hatékonysága stb.) befolyásolják. A precíziós növénytermelési alkalmazását befolyásoló tényezők A 2010 ősze és 2011 tavasza között készített strukturált interjúk során megkérdezett gazdák 11%-a alkalmazta a precíziós növénytermelés valamely elemét a gazdaságában, a precíziós technológiát nem alkalmazó gazdaságok aránya 89% (ezeknek 25%-a tervezi a precíziós növénytermelési technológia bevezetését). A konvencionális gazdaságok közé soroltam azokat, ahol bár van sorkövetés (12%) vagy hálószerű talajmintavétel (7%) de ezt nem kapcsolták össze, semmiféle precíziós növénytermelési művelettel. Annak ellenére, hogy a nagyobb forgalmazókat magába foglaló régiókban magasabb a precíziós növénytermelést alkalmazó gazdaságok száma, az alkalmazott növénytermelési technológia és a gazdaság régióba tartozása között nem mutatható ki szignifikáns kapcsolat ( = 0,214). (2. táblázat) A precíziós növénytermelést, a kiindulási hipotézisemet megcáfolva, nem csak a nagyobb jövedelemmel rendelkező gazdaságok alkalmazták, továbbá a bevezetést tervező csoportban is megtalálható volt a nagyon kicsi -től a nagyon nagy méretű gazdaságig mindegyik EUME méretkategória. A kereszttábla elemzést elvégezve az alkalmazott növénytermelési 33

34 technológia és az EUME szerinti méretkategória között nincsen szignifikáns összefüggés ( =0,345). (2. táblázat) A strukturált interjús felmérésben a gazdaság által művelt terület szerinti méretkategória és a precíziós növénytermelés alkalmazás között szignifikáns kapcsolat van. A két változó között a Cramer V értéke alapján közepesen erős kapcsolat van (Cramer V =0,314 =0,007). A független változónak választott művelt terület szerinti méretkategória a bizonytalansági együttható értéke alapján szignifikánsan befolyásolja az alkalmazott növénytermesztési technológiát ( =0,003), ugyanakkor a független változó előrejelző képessége alacsony (0,135) vagyis más változók is szerepet játszanak a technológiaválasztásban. A kereszttábla elemzés szerint a precíziós növénytermelést inkább, a művelt terület minősége alapján, a nagy méretű gazdaságok alkalmazták. Kereszttábla elemzés alapján nem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat a technológia alkalmazása és talajminőség heterogenitása között ( =0,8). (2. táblázat) A kereszttábla elemzés alapján gyenge szignifikáns kapcsolat (Cramer V=0,249; =0,046) tapasztalható a növénytermelési technológia alkalmazása és a gazdálkodó korcsoportja között. A kereszttábla elemzés alapján megállapítható, hogy a legtöbb precíziós növénytermelést folytató gazdálkodó a 40 évnél fiatalabb korosztályból került ki, míg az idős gazdálkodók (65 évnél idősebb) közül senki sem alkalmazta a precíziós növénytermelést. A gazdálkodó korcsoportja, mint független változó, a bizonytalansági együttható értéke alapján szignifikánsan befolyásolja az alkalmazott növénytermesztési technológiát ( =0,025), ugyanakkor a független változó előrejelző képessége alacsony (0,09) vagyis más változók is szerepet játszanak a technológiaválasztásban. (2. táblázat) Az egyes növényfajták termesztése és a precíziós növénytermelési technológia alkalmazása között nem tártam fel szignifikáns kapcsolatot. A termelt növényfajták illetve azok előfordulási gyakorisága szinte teljesen azonos a precíziós növénytermelést alkalmazó illetve nem alkalmazó gazdaságok körében. Mindkét gazdálkodói kör esetében a legnépszerűbb növény az őszi búza, ez követi a napraforgó, a takarmánykukorica és az őszi káposztarepce. 34

35 2. táblázat: A precíziós növénytermelés alkalmazása és a gazdaságok néhány jellemző változója közötti kapcsolatok vizsgálata Független változó megnevezése Bizonytalansági Cramer V Kapcsolat együttható erőssége értéke értéke EUME szerinti méretkategória 0,103 0,25 0,28 0,35 nincs Művelt terület szerinti méretkategória 0,135 0,003 0,314 0,01 közepes* Talajminőség heterogenitása 0,005 0,754 0,08 0,8 nincs Gazdálkodó korcsoportja 0,09 0,02 0,25 0,46 közepes* Gazdálkodó iskolai végzettség 0,08 0,48 0,24 0,61 nincs * a szignifikancia szint alacsonyabb, mint 5% Forrás: strukturált interjús felmérés alapján saját szerkesztés A fentieket összegezve a precíziós növénytermesztés alkalmazását szignifikáns csak a művelt terület szerinti méretkategória és a gazdálkodó korcsoportja befolyásolta. A művelt terült nagyságára és a gazdálkodók korosztályára vonatkozó eredményeim egybe csengenek egy a német mezőgazdasági vállalkozások körében 2009-ben végzett kutatással, amely megállapította, hogy precíziós növénytermelést a nagyobb területtel rendelkező középkorú gazdálkodók alkalmazták leginkább [Kutter et al., 2011] Forrásmunkák jegyzéke (1) Daberkow, S., McBride, W., (2003): Farm and operator characteristics affecting the awareness and adoption of precision farming agriculture technologies in the US., Precision Agriculture, Vol4. No. 2., pp (2) Győrffy, B. (2002): A biogazdálkodástól a precíziós mezőgazdaságig. Agrártduományi közlemények (Acta Agraria Debreceniensis), 2.évf. 9.sz., pp (3) Kalmár, S. (2009): A precíziós gazdálkodás terjedésének vizsgálta. Gazdálkodás, 53. évf., 6.sz., pp (4) Edwards-Jones, G. (2006): Modelling farmer decision-making: Concepts, progress and challenges. Animal Science, Vol. 82. No.6., pp (5) Paxton, K.W., et al.: Intensity of precision agriculture technology adaptation by cotton producers. Agricultural and Resource Economics Review, Vol. 40. No. 1., pp (6) Popp, J., Griffin, T. (2000): Adoption trends of early adopters of precision farming in Arkansas. Bloomington, Proceedings of Fifth international Conference on Precision Agriculture. (7) Takácsné György, K. (2011): A precíziós növénytermelés közgazdasági összefüggései, Szaktudás Kiadó ház, Budapest pp (8) Takács-György K (2012): Economic aspects of an agricultural innovation - precision crop production; APSTRACT- 35

36 Aapplied Studies in Agribusiness and Commerce 6:(1-2) pp (2012) (9) Smuk N. Milics G. Salamon L. Neményi M. (2009): A precíziós gazdálkodás beruházásaink megtérülése. Gazdálkodás, 53. évfolyam, 3. szám, pp (10) Swinton S. M., Lowenberg-DeBoer, J. (2001): Global adoption of precision agriculture technologies: who, when and why?, Montpellier: Agro Montpellier pp https://www.msu.edu/user/swinton/d7_(_swintonecpa01.pdf letöltve: :29 36

37 AZ AGRÁRÖKONÓMIA HAZAI KEZDETEI GYAKORLATBAN ÉS ELMÉLETBEN LUKÁCS GÁBOR TÓTH ÉVA KOCSONDI JÓZSEF Kulcsszavak: gabonakonjunktúra, birtokreform, instrukciók, Festetics György, Nagyváthy János Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok Tanulmányunkban Nagyváthy János keszthelyi, a Festetics-birtok jószágkormányzójaként elvégzett tevékenységének elméleti és gyakorlati alapjait, illetve annak hatását vizsgáljuk meg. Levéltári és könyvtári forrásokra alapozva mutatjuk be a XVIII. század végén kibontakozó gabonakonjunktúra hatására birtokainak megreformálásához fogó Festetics György törekvéseit, a director Nagyváthy műveinek és munkásságának gyakorlati hatásait, az utat, mely Európa első agrár-felsőoktatási intézménye, a Georgikon 1797-es megalapításáig vezetett. Bemutatjuk Nagyváthy, az első magyar rendszerbe foglalt agrárszakkönyv A szorgalmatos mezei gazda szerzőjének Keszthelyen írt, ez idáig kiadatlan Közönséges Instructio a Mltgos Tolnai Gróf Festetits György Királyi Kamarás Urodalmiban gyakoroltatni szokott Gazdaságnak rendjén keresztöl című könyvében foglalt agrárökonómiai ismeretanyagot. THE BEGINNING OF HUNGARIAN AGRO-ECONOMICS IN THESIS AND IN PRACTICE Keywords: cereal-boom,feudal large-estate managerial reform, instruction, Festetics György, Nagyváthy János In the last decade of the 18 th century most of the land owners started to modernise farming on their estates due to the booming demand for agricultural products and the favourable price accompanied by it. One of them was Earl György Festetics, who moved to Keszthely to the centre of his neglected estates, after leaving the army. One of the first and most important steps of György Festetics was to appoint János Nagyváthy bailiff, who was a well-known agricultural writer of the era; who managed the Festetics estates as Director between 1792 and At that time he wrote his book titled Közönséges Instructio (Common 37

38 Instructions), which was the first book in the history of work organisation to train farm managers. János Nagyváthy played an outstanding role in the development of farming and organizational sciences, the foundation of agro-economic knowledge and its practical application in Hungary, and Festetics and Nagyváthy made an outstanding role in the beginning of the agricultural higher education in Europe by the foundation of the Georgikon in The reform of the management and the documentation system, the introduction of the double-entry book keeping and the reorganisation of the Directio, which was the main body of the estate management, was established by the book and ideas of János Nagyváthy. He introduced modern economic principles in an age when the theoretical connection between cost rationalization and profit growth were not known, the Hungarian economic education was of bad quality, therefore he was one of the founders of Hungarian economics. In our essay we analyse Nagyváthy s role through research in libraries and archives research. BEVEZETÉS A közgazdaságtan, mint modern tudomány megszületését Adam Smith ( ) An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations ( A nemzetek gazdagsága ) című, 1776-ban megjelent könyvéhez szokás kötni. Az agrárökonómia megalapozásában, az ökonómiai ismeretek mezőgazdasági alkalmazásának elterjedésében kiemelkedő szerepet Albrecht Daniel Thaer ( ) Grundsätze der rationellen Landwirthschaft ( ) című műve játszott. Az új tudományterület ismereteinek hazai elterjedése, az elvek gyakorlati alkalmazása lassan valósult meg. Kautz Gyula szerint a XVIII. század végén már a közgazdasági szervezkedés első kísérletei megfigyelhetők voltak, de az elmaradás jelentős volt. A hazai tudományos élet kiváló képviselőinek (Berzeviczy, Szapáry, Podmaniczky, Tessedik, Schwartner, Pankl, Nagyváthy) műveiben megjelentek már a közgazdasági gondolkodás alapvető eszmerendszere, viszont az így összegyűjtött elméleti ismeretek a gyakorlatban csak nagyon lassan terjedtek el. Nagyváthy János műveiben az agrárökonómia általánosan elfogadott területei közül többek között az alábbiakkal foglalkozott: a) mezőgazdaság nemzetgazdasági kapcsolódásainak vizsgálata, b) a jövedelem és költségviszonyok bemutatása, c) a munkaerőviszonyokkal, ezzel összefüggésben a termelőeszközökkel, d) a mezőgazdasági termékek kereskedelmének törvényszerűségeivel. 38

39 Dolgozatunkban terjedelmi okból nem tudunk valamennyi kérdéssel részletesen foglalkozni, de néhány jellemző idézet és összefüggés bemutatásával hívjuk fel a figyelmet Nagyváthy János eddig kevéssé ismert, agrárökonómiai ismereteket nyújtó munkásságára. A Festetics-birtok Directoraként jegyzett, termelési, agrárökonómiai, üzemszervezési kézikönyve a birtok megreformálásának alapjául szolgált, a korszakban egyedülállónak számító módon újult meg a birtok gazdálkodása: tudatosan a költségek csökkentésével, a bevételek fokozásával és a termelési hatékonyság növelésével. AZ AGRÁRÖKONÓMIA ELMÉLETI ISMERETEI A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN A jövedelem és költségviszonyok bemutatása Alapvetően autark gazdasági viszonyok jellemezték a hazai kis- és nagybirtokokat a XVIII. század végéig, alacsony pénzforgalommal, főként önellátásra termeltek. Ezért számított újdonságnak, hogy Nagyváthy a gazdálkodás alapvető céljává tette a jövedelemtermelést: minden Gazda ollyast termesszen, ami leg=jobban terem és a leg=jobban Pénzre lehet forditani. 1 A növénytermesztési ágazatok jövedelem-centrikussá tételét kívánta tenni: fel=kell keresni azon Földeket, és Vidékeket is, a mellyekben a Borsó, Lentse, Köles s. a t kűlőnősen jol terem, és jó áron el=kél, s. azokat nem tsak a Házi Szükségre, de pénzre is termeszteni. 2 A birtokon az egyoldalú fejlesztések helyett az állattenyésztésnövénytermesztés- rétgazdálkodás komplex fejlesztését tartotta célravezetőnek; erre több helyen utalt is: a Marha tartásnak a Pénzbeli Jövedelem, és a trágya tsinálás lévén leg=nevezetesebb tzélja, minden sereget addig kell szaporítani, valamelly Jószágban, míg arra a bizonyos Számra nem jut, a mellynél már tőbbet haszonnal ki=tartani nem lehet. 3 Ezzel tulajdonképpen a termelés diverzifikálására tett javaslatot, az állattenyésztés kapcsán később megjegyezte, hogy a virágzó tenyésztés azt mutatja, hogy ott a gazdák tehetősek, mert a tenyésztéshez capitalis (tőke) kell!. 4 A bevételek növelésének elérése mellett Nagyváthy a költségtakarékosságra is felszólította a gazdatisztjeit: az Uraságnak minden némű Vagyonjával takarikossan bánjon, és nem tsak hogy haszontalan, és Ujj Kőltségeket ne tegyen, hanem még a Folyókat is kevesebbel be=érje, hogy igy a jövedelem mind a javitások hasznával, mind a takarékosság által 1 Nagyváthy (1795): Közönséges Instructio a Mltgos Tolnai Gróf Festetits György Királyi Kamarás Urodalmiban gyakoroltatni szokott Gazdaságnak rendjén keresztöl p. 2 Nagyváthy (1795): i. m p. 3 Nagyváthy (1795): i. m p. 4 Nagyváthy (1822): Magyar Practicus Tenyésztető. V. p. 39

40 esztendörül esztendőre nevekedjék. 5 Az alkalmazottak közül a számtartó és a kasznár tudták legjobban, hogy a kereskedésben forgó dolgok mennyiben legyenek, 6 Nagyváthy elrendelte, hogy előre kalkulust készítsenek arról: ez, vagy amaz mennyiből áll az uraságnak. 7 A költségszámításokat a Directionak és a tiszttartónak is leadták, így az El=adásban tudhassa magát mihez tartani. A központi és a helyi vezetők ezzel egyaránt ismerték a termékekre fordított költségeket, ezáltal az értékesítési ár meghatározásához elegendő információval rendelkeztek. 8 Nagyváthy a jó termés és a piaci ár összefüggéséről megjegyezte: a bővség oltsóságot szerez, és éppen akkor kell valamit összve=venni, mikor az oltsó, és jó, de az oltsó és a jó közt mindig a legjobbat kell választani, ha szinte valamivel drágább is. 9 A rossz termésű (ezért magasabb árakat hozó) szűk esztendőben pedig az elkerülhetetlen szükségen felöl senki semmit nyereség fejében ne vegyen, mivel Magyarországban egy hibás esztendő után négy-öt kövér esztendők szoktak következni, a mellyek az egész speculatiot dugába döntik. 10 A munkaerőviszonyok és termelőeszközök A XVIII. század végének feudális nagybirtoka munkaerőviszonyok tekintetében meglehetősen homogén képet mutatott, ti. a jobbágyi robotmunka mellett a pénzes munkások és az uradalmi alkalmazottak (különféle beosztású gazdatisztek) munkája is felhasználásra került, Nagyváthy rendkívül részletesen foglalkozik a munkatípusokhoz rendelhető munkaerővel. A jószágigazgató elrendelte: a Tisztség Ajtaja a szegény ember elött soha bé=zárva ne legyen, hanem azok[na]k Kéréseit Szép móddal meg=halgassa, Panaszaikat békességtűréssel vegye őket tanátsolásával segitse, oktassa, és beléjek a Felsőség eránt való engedelmességet bé=plántálni igyekezzen. 11 A tisztektől a jobbágyokkal olyan bánásmódot kért, mint Édes Attya Gyermekeivel szokott, Egyik kezében kaláts, Másikban Vessző legyen, az az Egy Részröl őket Szeresse, más Részröl pedig Rendetlenségekröl Emberi módon fenitse, magát mindenekben az Urbariumhoz szabván. A mellyet ha a Tiszt Kővet, az Uraság őtet oltalmazni fogja Nagyváthy (1795): i. m p. (XXVIII. pont) 6 Nagyváthy (1795): i. m p. 7 Nagyváthy (1795): i. m p. 8 Nagyváthy (1795): i. m p. 9 Nagyváthy (1795): i. m p. 10 Nagyváthy (1795): i. m p. 11 Nagyváthy (1795): i. m p. 12 Nagyváthy (1795): i. m p. 40

41 A robotos erő felhasználásából a Nyári takarodásra leg=nagyobb maradjon=fel, ezért minden aprólékos, és magános munkákat a mennyire tsak lehet, a Tselédekkel és tehetetlenebb Robotosokkal, és oltsó Pénzesekkel kell el=végeztetni. 13 Az uradalmakban egész éven át szolgáló mesterekkel előre alkudjon meg a tiszt, menynyiért készítik el a gazdaságnak a kért eszközöket. Az uradalmi gazdasághoz tartozó szerszámok, minéműek: ekék, szekerek, talitskák, egyebek ég alatt imitt amott való heverése által elromlanak, elvesznek. 14 A vasból készült tárgyakat száraz helyen kellett tárolni, conserválni, nehogy a rozsda a gondatlanság miatt félig is=meg eméssze. 15 A sót mindig száraz helyen kellett tárolni, hogy a nedvesség abból semmit el ne emésszen. 16 A borokat a töltögetések között a pintzérektől is óvni kellett. A gabona az ablakokra és a granariumokra való nem vigyázás miatt zsizsikesedik, szemetesedik, az egerektől megemésztetik; az asztagokban beázik és kitsírázik. 17 Fel kellett jegyezni, hogy a kályhákra, cserépedényekre, üvegekre, lakatosokra, kovátsokra ki mennyit, mit mikor, hová és mennyiért költött illetve dolgoztatott. 18 Az eddigiekből belátható, hogy Nagyváthy felismerte, hogy a termelés költségei mellett az állóeszközök fenntartása is komoly terhet jelentett a birtokon, ezek csökkentése érdekében a gondos tervezés és számadás alapelvvé vált. A mezőgazdasági termékek kereskedelmének törvényszerűségei Nagyváthy felismerte, hogy a nagybirtokon (és a gazdaság minden más ágában is) alapvető fontosságú probléma a beszerzés és az értékesítés, a bemeneti (vagy input), és a kimeneti (vagy output) oldalak összehangolása. Foglalkozott a megtermelt javak eladásának megszervezésével és lebonyolításával; a szükséges nyersanyagok olcsó beszerzési lehetőségével, a piaci információk begyűjtésével több mint két évszázaddal ezelőtti sorai azt bizonyítják, hogy nem korunk új keletű problémái ezek. Felismerte a piaci viszonyok jelentőségét, megfogalmazta: az egyes uradalmakban hiába folytattak szakmailag magas szintű gazdálkodást, ha a megtermelt javakat nem tudták megfelelő áron értékesíteni: a leg=serényebb Gazdaság is haszontalan, ha a Gazda Ember Productumait jó Árrán el=nem tudja adni. 19 A termelési ismeretek mellett olyan új növények termesztését is elrendelte a tudós Director, amelyek addig szokásban nem voltak, és a Főldnek minéműségéhez képest jól teremvén több pénzt 13 Nagyváthy (1795): i. m p. 14 Nagyváthy (1795): i. m p. 15 Nagyváthy (1795): i. m p. 16 Nagyváthy (1795): i. m p. 17 Nagyváthy (1795): i. m p. 18 Nagyváthy (1795): i. m p. 19 Nagyváthy (1795): i. m p. 41

42 hoznak a Cassába, ide sorolta többek között a dohányt, sáfrányt, répaféléket, lucernát, bükkönyt. Az uradalmi vezetők egyik legfontosabb tulajdonságaként ismertette, hogy pontosan tudják: Mikor és mi módon kell pénzen valamit bé=szerezni és pénzé tenni nyereséggel. 20 Az agronómiai ismeretek elsajátításán túl a gazdatisztek gazdasági-kereskedelmi jártasságának és ökonómiai tudásuk bővítésének is fontos szerepet szánt: minden Tiszt igyekezzen magának a kereskedésről is ideákat szerezni, annyival is inkább, hogy sok dolgok vannak olyanok, a mellyeket úgy a mint teremnek, nem lehet olly szerentsésen el=adni, mint ha azok mesterség által=meg változtatnak és úgy tétetnek pénzzé. 21 A vezetők munkáját megkönnyítendő pontosan meghatározott volt a termékek köre, amelyekkel kereskedni kellett, a Gubatsal, Dohánnyal, Mézzel, Viasszal, Malomkövel, Deszkával, Létzel, Talpakkal, Fa zsindellyel, Borjuk és Ürük[ne]k öszve=szedésekkel, és Tsikók ökrök és göbölyökért való kitseréléssel, Hamuzsírral, Lovakkal, Vajjal, Sajttal. Nagyváthy véleménye szerint a legnagyobb mesterség azon esik, hogy ki=ki a maga productumait a leg=drágábban el=adja. 22 Ennek megvalósításáért az uradalmakban mind a közel, mind a távol való Bor, Gabona, Dohány, Méz, Marha és Gyapjú vásárlók tudva legyenek. A birtokigazgatás központi szervénél (Oeconomica Directio) is volt jegyzék a kereskedőkről, ez is az árukereskedelem megnövekedett jelentőségét mutatja. 23 Az előállított termékek, megtermelt javak jó áron el=keljenek, jó előre a vevökröl, és vásárlókról kell szorgalmatoskodni, melynek megvalósítása érdekében az uradalmi tisztek számára információs rendszer kiépítését rendelte el. 24 A gazdatisztek a Direction keresztül folytatott levelezésükben az aktuális piaci árakat, az adás-vételeket, a piaci viszonyokat, a külső uradalmak eladásait is közölték egymással. 25 Nagyváthy tisztában volt a kereslet növekedésének árfelverő hatásával is, megítélése szerint Nincs az eladásban annál egy hasznosabb fortély, mintha az uradalom valamelyik productumáért concurrentiát idézett elő, ekkor az egyik a másikra fel=veri a dolog árát. Ha kereszténnyel zsidó konkurál, legjobb. 26 Felismerte a nagybani értékesítés, az azonnali, készpénzzel történő fizetés előnyeit, ezért az ilyen esetekben engedményeket adhattak a kereskedőnek, a portéka ugyan illendő áron menjen=el mindenkor, mindazonáltal mikor nagy qvantitásra alkusznak a kereskedők, a gazda egy-két garasra ne tekintsen, kivált ha mindjár kész pénz üti a markát, mert a mi az alkuban el-vész, 20 Nagyváthy (1795): i. m p. 21 Nagyváthy (1795): i. m p. 22 Nagyváthy (1795): i. m p. 23 Nagyváthy (1795): i. m p. 24 Nagyváthy (1795): i. m p. 25 Nagyváthy (1795): i. m p. 26 Nagyváthy (1795): i. m p. 42

43 meg=jön a készpénzen és kamatain. 27 Kiemelte, hogy Jobb valamit kevés, de bizonyos nyereséggel el=adni, mint sok[na]k reménysége alatt kért valamit és akkor is, midőn a bővség miatt a kereskedők keveset ígérnek. 28 A tisztek kereskedés során elkövetett fontosabb hibáit is leírta Nagyváthy, hogy elkerüljék ezeket ( Eladásban nevezetes hibák ), például megfigyelte: ha nem jöttek a kereskedők, a tiszt gyakran kétségben esik és nyakra-főre mindenét fele áron vesztegeti. 29 A kereskedelem fejlesztését különféle bizonylatokkal is segítették, az uradalmakban a Directio -hoz beadandó számadások mellett saját jegyzőkönyvet vezettek, amelyben fel legyen írva, mi mivégre, és mitsoda áron vétetett ehhez s ehhez. 30 Világosan le kellet írni eladáskor és vételkor is, hogy a tiszt kivel contractál, ki=nevében és mellyik uraság részére. 31 A romlandó termékeket kellett csak sürgősen eladni: Egyedöl az bocsátani áruba, a mi mentöl tovább tartatik, annál tovább romlik. 32 A jól tárolható és nem romlandó termékek, valamint a különösen értékes cikkek közül a dohány és a bor olyatén productumok, a mellyek a tovább tartással fogynak ugyan, de árokat ( ) nevelik, ezért is ezekkel mind ezen esztendőben bátorságosan szükség kereskedést folytatni, a mellyekeben a termés bőv, és a minéműségében igen jó. 33 Az állatállományok értékesítésénél a hízlalási célból vásárolt állományok közül Ujj Esztendöre a nyaralt Göbölyök meg=hizván el=adattassanak, és helyettek mások szedettessenek=öszve, ha a Tisztségnek Reménysége van, hogy a második hizlalást=is husvétig el=adhatja. 34 A göböly Marhák, Meddő tehenek, Sertések, Ürük eladására és vételére vonatkozón is részletes utasításokat közölt. 35 A későbbi időszakban komoly konjunktúrát kiváltó cikk volt a gyapjú, melynek eladását Nagyváthy igen nevezetes munka -ként aposztrofálta, ezért részletes utasításokat adott róla. A különböző fajtájú juhok gyapját külön zsákokba tömetvén, külön alkudva az Ordinari és Spányol gyapjújára kellett eladni, minél több gyapjú-kereskedők fordulnak meg egy jószágban, annál jobb, 36 és azon igyekezni, hogy a gyapjút a legelső kezekbe, a Fabrikásoknak lehessen el=adni. 37 Ha egy termék iránti nagyobb kereslet jelentkezett, annak hírét a Directiohoz kell adni (...) erre nézve nem árt, ha a Tisztek hónapi jelentésükben megírják, mijjeg van, vagy lesz, és mitsoda időkre ahhoz vevő kell Nagyváthy (1795): i. m p. 28 Nagyváthy (1795): i. m p. 29 Nagyváthy (1795): i. m p. 30 Nagyváthy (1795): i. m p. 31 Nagyváthy (1795): i. m p. 32 Nagyváthy (1795): i. m p. 33 Nagyváthy (1795): i. m p. 34 Nagyváthy (1795): i. m. 8. p. 35 Nagyváthy (1795): i. m p. 36 Nagyváthy (1795): i. m p. 37 Nagyváthy (1795): i. m p. 38 Nagyváthy (1795): i. m p. 43

44 Az egyes uradalmi termékeket sokszor feldolgozás után ( más állapotban ) kellett eladni, és gyakran a Kotsmákat, Pálinka égetőket, Hamuzsír főzőket, Malmokat, Mészárszékeket árendába is adták, valamennyi gazdatiszt a fentiek belső manipulatioját el kellett sajátítania, így az ezekből származó hasznot az árendával való összve=vetésből megtudhassa. 39 A készletgazdálkodás is fontos szerepet kapott a költségek csökkentésében, ezzel a jövedelmezőség javításában. Nagyváthy szerint a naturáliákban és materáliákban több kárt okozott a gondviseletlenség, mint a rosszaság, ezért némelly feljegyzéseket ezekre is szükségesnek tartott. 40 Az uradalmakban a tudatos pénzgazdálkodás is megjelent, Nagyváthy szerint a pénz olyan dolog, amelynék néha nagyobb, néha kisebb a betse. 41 A tisztek az uradalmi kasszákban lévő Pénzt haszon, és Szűkség nélkűl heverni nem hagyhatták. 42 Kölcsönt is folyósíthattak, a feltételei voltak, hogy a pénz mentől előbb vissza-fizetessen, az adós zálogot adjon bé, a mellyet romlás és fogyás nélkül lehet megőrizni, és többet ért a reá adott pénznél. 43 A felszámított kamat ( interes ), ha bőven állt pénz rendelkezésre: kisebb, ha kevés pénz forgott, magasabb volt. Az elő-előforduló rablások miatt a tehetősebb polgárokat a tiszteknek arra kellet őket ösztönözni, hogy pénzeiket akar rövid időre, akár pedig hosszabbra az Uraság Cassájában helyezzék el. 44 Agrárökonómiai ismeretek alkalmazásának hatásai Nagyváthy a kereskedelmi és pénzügyi tevékenység fejlesztésére vonatkozó utasításai alapján úgy tűnik: az uradalmakat a már kialakult termelési központ funkció mellett értékesítési-pénzügyi centrumokká is kívánta alakítani. Haszonmaximalizálási, költségcsökkentési elképzeléseinek gyakorlati megvalósulását az 1. ábrán szemléltetjük. 39 Nagyváthy (1795): i. m p. 40 Nagyváthy (1795): i. m p. 41 Nagyváthy (1795): i. m p. 42 Nagyváthy (1795): i. m p. 43 Nagyváthy (1795): i. m p. 44 Nagyváthy (1795): i. m p. 44

45 1. ábra: A Festetics-birtok gazdasági bevételeinek, kiadásainak és jövedelmeinek változása között (az évi százalékában) Kiadások trendvonala: y = 23,933x + 40,609 R 2 = 0, % 300 Bevételek trendvonala: y = 15,419x + 69,804 R 2 = 0, Forrás: Saját szerkesztés, MOL Festetics CsL. P 235/147. I-XIX. füzet A gazdálkodásból származó bevételeket egyértelműen és határozottan növekedtek. Emelkedtek a kiadások is, de itt a változások jóval hektikusabbak voltak. Az ábra év értékelésekor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a komoly tőkehiánnyal küzdő birtok Gazdasági bevételek Gazdasági kiadások rendbetételének munkáját komolyan Jövedelem nehezítette a birtok tulajdonosa, Festetics György Lineáris gróf (Gazdasági b hatalmas ( Ft) adóssága. Lineáris 45 A birtok (Gazdasági bevételeinek kiadások) jelentős részét már a majorság adta, olyan korban, amikor a magyar nagy- és középbirtok többségének jövedelmeiben az úrbéres jövedelmek domináltak (például: adók, naturáliák, makkoltatás formájában). Nagyváthy-t konzervatív beállítottságáért, szemléletmódjáért több könyvben és agrártörténeti munkában bírálták. Valószínűleg ez a nyugat-európai eljárásokat túlzottan előtérbe helyező írókról leírt véleménye miatt alakult ki, mivel úgy tartotta, ha úgy esmernék a Hazát, a mint van; és úgy tudnák, mint tsak én is, miért tsinálják ezt a Magyarok így, és nem amúgy; lehetetlen, hogy annyi Fészkét motskoló madár találtatna köztök. A melly ember a maga Nemzetét semmire sem betsűlvén, Hazáját Vadságnak, Hazafitársait keskeny kilátásúaknak, sőt tudatlanoknak kiáltja: nints esze, ha azt hiteti el magával, hogy ezekért őt a külsők nagy- 45 Csoma (1997): Kertészet és polgárosodás. 19. p. 45

46 ra betsülik. 46 Ezután azonban figyelmeztette is az olvasót: nem azt akarom, hogy magunkat elbízzuk, és minden külsőt megvessünk: hanem azt, hogy a nagy újjságon kapással, ne tegyük magunkat minden kitsinységben, annyival inkább pedig a nagyokban a Taer, Fellenberg, és Schönburg Tanítványává; mert a mit azok mi ránk kiterjeszthetőleg tanítanak: ide haza is megtanúlhatjuk többnyire. A melly Nemzet mást majmol: nemzeti characterét elveszti. 47 Széchenyi Világ című munkájában megjegyezte: nálunk jó s okos gazda névvel büszkélkedhetnék, ki nem hagyja magát olly theoreticus bolondok által, mint Young, Thaer s.a.t. elcsábíttatni. Barta és Orosz (1979) megállapítják, hogy nyilvánvalóan Nagyváthyt támadják a Hitel gúnyos szavai azokról a gazdákról, akik szánakozó mosolygással hallják Young, Koppe, Thaer neveit, új systhemakról, váltógazdazdaságokról s.a.t. pedig hallani nem akarnak, de magokat sokkal eszesebb s úgy nevezett practicusabb gazdáknak tartják, ha mind ezen esztelenségekkel nem bajlódnak. 48 Nagyváthy ugyanakkor nem utasította el egyértelműen a korszakban modernnek számító nyugati szemléletet munkáiban, hanem azok szolgai másolását; minden áron való bevezetését ellenezte. Mind A Szorgalmatos Mezei Gazdában, mind későbbi munkáiban részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel, ami igazolja, hogy a legmodernebb szakirodalom mellett a hazai gazdálkodási viszonyokat is ismerte. Élesen elkülönítette a kis és nagybirtokon sikerrel alkalmazható eljárásokat, egyesek a kicsiny birtokokat gyönyörükké teszik, de nem alkalmazhatók a nagybirtokon, amellyek a Fabrikások módja szerint pénzre valót és oltsót tartoznak termeszteni. 49 Összefoglalás Az üzemtani irodalom szerint Thaer és tanítványai alapozták meg a polgári üzemtant a racionális mezőgazdaság hirdetésével, melynek jellemzője már a nyereségre való törekvés volt. 50 A tanulmányunkban ismertetett, Nagyváthy-tól származó idézetek alapján belátható, hogy már a Thaer-előtti időszakra nyúlnak vissza a jövedelem-centrikus üzemgazdaságtan alapjai, elméletében és gyakorlatában egyaránt. Nagyváthy János a korszak legkiválóbb magyar agrárszakemberének tűnik, későbbi munkássága Európa első agrár-felsőoktatási intézménye, a Georgicon 1797-es alapításában való részvétele, az első magyar közgazdaságtani tudományos munka ( A Magyar Haza Gazdálkodása Smith és Soden után kidolgozva címmel, kézirata lappang vagy megsemmisült, a részletes cenzori elutasítást ismert) megírása is igazolhatja ezen állítást. Megállapításunk egybecseng Borotvás-Nagy (1942) soraival is, aki 46 Nagyváthy (1821): Magyar Practicus Termesztő. VI. p. 47 Nagyváthy (1821): i. m. IX-X. pp. 48 Széchenyi István: Hitel 278. p. Idézi.: Barta János Orosz István: Albrecht Thaer hatása a magyarországi agrártudományra- ATSZ (1979) 376. p. 49 Nagyváthy (1821): i. m. VII. p. 50 Buzás Gyula Nemessályi Zsolt Székely Csaba (szerk., 2000): Mezőgazdasági üzemtan I. 15. p. 46

47 szerint Nagyváthy észrevette azt, amit világhírű kortársa a német Thaer Albert rendszeresen fejtett ki, hogy a robotszolgáltatásokra felépített, hagyományos gazdálkodású, hűbéres eredetű nagybirtok sem vonhatja ki magát a teret foglaló pénzgazdálkodás hatása alól, s akarva nem akarva kénytelen kapitalista vállalattá alakulni. 51 Előfutára volt a pénzgazdálkodás korának, kereskedelmi vállalatnak tekintette az ősiség jogával és egyéb feudális maradványokkal terhelt nagybirtokot. A termelés technológiájának megújítása mellett annak célját is újrafogalmazta, komplex módon kezelve az egyes ágazatok szervezését; ezzel a vezetéstudomány hazai történetében is új fejezetet nyitott, amiért méltán nevezhetjük a XVIII. század legnagyobb magyar gazdájának. 52 Nagyváthy műveiben sokrétű elméleti ismeretanyagot írt le, azonban tárgyalt témái miatt főként gyakorlatorientált szerzőnek tartják. Kitűnően ismerte a nyugat-európai szakirodalmat, ám az elméleti ismeretekkel szemben előtérbe helyezte a gyakorlati tanácsokat (a tapasztalás minden erősségeken felül való bizonyság 53 ), melyeket mindig a magyar valóságból kiindulva adott: tsak azt a módot irom le, a melly a mi Hazánkban, több Házaknál, vagy egészen, vagy némelly részben haszonnal gyakoroltatik. 54 Fontos volt számára a modern, elméleti tudományos eredmények hazai viszonyok között gyakorlatban történő alkalmazásának elősegítése. Munkásságának további jelentősége, hogy a kor minden gazdasági szereplőjének írt a gyakorlatban jól hasznosítható művet, a Festeticsbirtok reformja alapján gondolataiban megjelent a feudális nagybirtok termelőüzemmé, vállalattá alakításának kezdeményezése. A kisüzemi gazdálkodás és a nagyüzemi termelés szétválasztásával a feudális, adóztató típusú nagybirtok termelőüzemmé kívánta alakítani. Mindezek alapján az agrárökonómiai ismeretek hazai megalapozójának, a racionalizált üzemszervezés korai előfutárának tekinthető. Forrásmunkák jegyzéke: Barta J. Orosz I. (1979): Albrecht Thaer hatása a magyarországi agrártudományra. Agrártörténeti Szemle (2) Bekker Zs. (szerk., 2000): Alapművek, alapirányzatok, Budapest. (3) Borotvás-Nagy S. (1942): Nagy magyar gazdák. Szeged. (4) Buzás Gy. Nemessályi Zs. Székely Cs. (szerk.,2000): Mezőgazdasági üzemtan I. Budapest. (5) Csoma Zs. (1997): Kertészet és polgárosodás. Budapest (6) Gunst Péter - Lőkös László (szerk., 1982): A mezőgazdaság története, Budapest. (7) Kaposi Zoltán (2000): Uradalmi gazdaság és társadalom a században, Pécs. (8) Kautz Gyula (1868): A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. Budapest. (9) Mátyás Antal (1998): A korai közgazdaságtan története. Budapest. (10) Nagyváthy János (1791): A szorgalmatos mezei gazda. A Magyarországon gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül. Pest, I-II. kötet. (11) Nagyváthy János (1791): Közönséges Instructio a Mltgos Tolnai Gróf Festetits György Királyi Kamarás Urodalmiban gyakoroltatni szokott Gazdaságnak rendjén keresztöl (kézirat). Keszthely. (12) Nagyváthy János (1821): Magyar Practicus Termesztő. Pest. (Előszó ban kelt.) (13) Nagyváthy János (1822): Magyar Practicus Tenyésztető. Pest (14) Wellmann Imre (1979): A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Agrártört. Tanulm. 6., Budapest. (15) Magyar Országos Levéltár Festetics Családi Levéltár P 235/147. I-XIX. füzet 51 Borotvás-Nagy (1942): Nagy magyar gazdák. Szeged Városi Ny. 43. p. 52 Borotvás-Nagy (1942): i. m. 71. p. 53 Nagyváthy (1791): i. m p. 54 Nagyváthy (1821): i. m. VI. p. 47

48 BORÁSZATI VÁLLAKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉRE HATÓ TÉNYEZŐK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN NAGY-KOVÁCS ERIKA Eladósodottság, likviditás, sajáttőke-arányos jövedelmezőség, eszközarányos jövedelmezőség, borászatok ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az előadásban az Észak-magyarországi régió Tokaji, Egri és Mátrai borvidékének borászatai mérlegbeszámolói elemzésének eredményét ismertetem. Az elemzés lényege, hogy a mintában lévő borász cégek beszámolóit felhasználva végezzek olyan többváltozós statisztikai elemzéseket SPSS statisztikai programcsomag használatával, melyek segítenek pozícionálni az említett vállalkozásokat. A statisztikai elemzésekhez főképpen tőkeáttételi, likviditási és eredményességi mutatókat használtam. Likviditás szempontjából a legjelentősebb eltérést a Tokaji borvidék vizsgált gazdaságai mutatják, amely valószínűleg a magas készletek mennyiségéből adódnak. A jövedelmezőség tekintetében szignifikánsan különböző a három borvidék eszközarányos nyeresége. A tokaji adatok tükrözik leginkább a befektetett tőke magas kockázatát, melyet alátámaszt a hagyományos tokaji bor technológiája és hosszú idejű tőkelekötöttsége. A jövedelmezőség tekintetében szignifikánsan különböző a három borvidék eszközarányos nyeresége. A vizsgált borvidékek borászatainál az saját tőke arányos jövedelmezőség sem ad kedvezőbb képet a ROA értékeinél, nem fedik át egymást az értékek, Tokaji borászatok jövedelmezősége alatta marad mind az egri, mind a mátrai cégek eredményének. Pearson-féle korreláció is megerősíti, hogy a vállalkozások eladósodottsága és likviditása között a vizsgált öt évben szemmel látható kapcsolat volt, amely kihatott a vállalatok eredményességére. A vállalkozásoknál levő forgóeszköz-állomány és a borászatok eladósodottsága szignifikáns kapcsolatot mutat, s ez utóbbi feltételezésemmel egyezően determinálja az eredményességet. Saját tőke híján a pályázatok benyújtása is igen nehézkessé vált, s ez különösen azért veszélyes a talpon maradás szempontjából, mivel főként a 10 éven belül alakult családi pincészeteknek most kellene megalapozniuk gazdálkodásukat, ezzel szemben tartalékaikat élik fel. 48

49 Bevezetés A bor kiemelt szerepet tölt be a magyar kultúrákban, nemzeti tudatban. Az elmúlt évtizedek során a minőségi bor komoly sikereket ért el, felnőtt egy olyan generáció, amely már értékeli a különböző borvidékek és pincék jelentőségét. Tudatosan választanak bort, széleskörű fogyasztói bázis kialakulását segítették elő a birtokalapító borászatok, kemény munkával és nagy tőkebefektetéssel. A szőlőtermesztés és borászat kockázata magas, a hosszútávon lekötött tőke megtérülése borfajtától függően több éves is lehet. Kemény már 2010-ben felhívta a figyelmet a romló jövedelmezőségre. a saját erő hiányára. A hitelhez jutás nehézkes, mivel a mezőgazdasági üzemek zöme nem minősíthető elsőrendű adósnak. (Kemény, 2010b) A válság a kis egyéni vállalkozásokat érintette a legnagyobb mértékben, akik kevésbé hitelképesek. Tovább romlott helyzetük, mivel kismértékű hitelképességük miatt a forrásokhoz csak közvetítőkön keresztül tudnak hozzájutni. (Alvincz et al., 2007; Kemény 2010a). A támogatási pénzek faktorálásával, előfinanszírozásával a közötti időszakban a támogatások 10-20%-a a bankokhoz került, s tisztázásra vár a gazdák-bankok, illetőleg a gazdák-mvh (mint kifizető hely) kapcsolatában a késedelmes kifizetések oka. (Székely, 2010) A birtokkoncentráció már elindult, azonban a vállalkozásokon belül a szőlőterületek egymástól távol való elhelyezkedése, az elaprózott parcella és birtok méret, a magas fajlagos költségek, a kevés valódi magas minőségű pl. dűlőszelektált - borok alacsony aránya jellemzően nem biztosítják az ágazat elvárt eredményét. Mindezek ellenére vannak sikeres példák Magyarországon is, jelen vannak a jól menedzselt családi vállalkozások (Villány, Eger, Sopron, Balaton-régió, Szekszárd, stb.) igazolva a korábban megfogalmazottakat. Anyag és módszer Az Észak-Magyarországi Régió három borvidékének mérlegbeszámolóit vizsgáltam. A Tokaji, az Egri és a Mátrai borvidék borászatainak mérlege és eredmény kimutatása részben található meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium portálján működő elektronikus beszámolók között, annak ellenére, hogy törvény írja elő a beszámolók feltöltését. Az Egri és Tokaji borvidék 20-20, a Mátrai borvidék 14 borászattal foglalkozó vállalkozás mérlegbeszámolóját sikerült a vizsgálata bevonni. Bár a feldolgozott minta nem reprezentatív, a kapott eredmények jelzés értékűek, s alapot adnak a további kutatások folytatásához. 49

50 Az SPSS 20 programcsomag segítségével határoztam meg a vizsgált mutatók értékét. A mennyiségi sorok árnyaltabb leírását teszi lehetővé a box-plot, mely a mért érték átlagát, a kvartiliseket, a mediánt és a terjedelmet (minimum és maximum értékeket) szemlélteti egyetlen ábrában, külön jelölve az outlier értékeket is. A túlzottan kiuró értékek figyelmen kívül hagyásával egy jól értékelhető doboz rajzolódott ki. (Hunyady, 2002) A mutatók közötti összefüggések a Pearson-féle korrelációs együttható számításával kerülnek meghatározásra. Az együttható a metrikus adatnál lévő kapcsolat megállapítására szolgál, a mutató eredményének előjele mutatja meg a kapcsolat irányát (fordított vagy sem). EREDMÉNYEK Az eredményességre ható tényezők közül elsőként a tőkeáttételi, azaz eladósodottsági mutatót határoztam meg. A tőkeáttétel általában a hosszúlejáratú kölcsönök, illetve a tartós források arányával mérhető. Az eladósodottsági mutató a hitelezők hosszú távú kockázatát mutatja. Minél kisebb arányban finanszírozzák a vállalkozás összes eszközét hitelezők, annál kisebb a kockázata, hogy a vállalat nem lesz képes visszafizetni hiteleit. (Brealey - Myers, 2005) Eladósodottsági mutató az alábbi képlet segítésével került meghatározásra: hosszú lejáratú kötelezettségek rövid leljáratú kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú kötelezettségek saját töke Az Egri és Tokaji borvidék vizsgált borászatainak eladósodottság mutató értékei jóval szélesebb skálán mozognak, tehát több vállalkozás is eladósodott. (1. ábra) A tokaji pincék esetében a legnagyobb a szórás, különösen 2009-ben. Mindhárom borvidék esetében látható, hogy igen nagy arányban finanszírozzák a lekötött eszközeiket idegen források. Összességében 2007 kivételével a Mátrai és Egri borvidékek vizsgált pincéi eladósodottság szempontjából hasonló képet mutatnak minden évben. 50

51 Az eladósodottsági mutató alakulása a vizsgált borászatokban 1. ábra Arányszám A likviditási mutató meghatározásával vizsgáltam, hogy a borvidékek vállalkozásai képeseke kiegyenlíteni az esedékes fizetési kötelezettségeiket. A forgóeszközök relatíve likvid eszközök, amelyek vagy már pénzeszközben vannak, vagy könnyen pénzzé konvertálhatóak, illetve rövid időn belül felhasználják őket. Rövid lejáratú kötelezettségek fennálló tartozások, amelyeket a vállalat forgóeszközök felhasználásával egyenlít ki. (Sztanó - Korom, 1996) Rövid távú likvidátás Forgóeszközök I. 100 Rövid lejáratú kötelezettségek Likviditás szempontjából a legjelentősebb eltérést a Tokaji borvidék vizsgált gazdaságai mutatják, amely valószínűleg a magas készletek mennyiségéből adódnak. A tokaji borokat a technológiából eredően hosszú ideig tárolják, nagyobb tőkelekötést követel meg a több km 51

52 pincerendszer több 10 éves borkészlete. A mátrai és egri pincészetek más technológiával készülnek, a könnyebb, gyümölcsös borok pár éven belül értékesítésre kerülnek, adataik kevésbé szórnak, 1,5-2 között mozognak. (2. ábra) A likviditási mutató alakulása a vizsgált borászatokban 2. ábra A r á n y s z á m A gyors likviditási mutató alkalmas olyan vállalkozások likviditásának megítélésére, amelyek lassan forgó árukból (pl. ingatlanok) tartanak készleteket, vagy amelyek túlzott nagyságú készletet halmoztak fel. A hitelezők biztonságának alapvető mérőszáma: összes kötelezettség/összes eszköz. ( vevő követelések forgatási célú értékpapírok pénzeszközök) Likvid gyorsráta rövid lejárítú kötelezettségek saját töke 52

53 A vizsgált gazdaságok középértékei nem érik el a kívánt 1. szintet egyik borvidék esetében sem. A tokaji pincék vizsgált gazdaságai jól teljesítettek, különösen a évben. (3. ábra) A likviditási gyors ráta alakulása a vizsgált borászatokban 3. ábra Arányszám Eszközarányos nyereség (Return on Assets = ROA) meghatározására azért volt szükség, hogy a vállalat teljes eszközállománya átlagosan milyen hozamot biztosított, mekkora megtérülési ráta mellett működtették a vállalat menedzserei. A mutató egyaránt fontos mind a tulajdonosok és hitelezők, mind menedzsment számára. adózott eredmény Eszközarán yos eredmény ( ROA) 100 összeseszköz A jövedelmezőség tekintetében szignifikánsan különböző a három borvidék eszközarányos nyeresége. Az egrinél az adatok szórása jóval kisebb a másik két borvidékhez hasonlítva. (4. ábra) A Mátrai borvidék vállalkozásainál a mutató értéke között igen eklektikus. A mintába több újonnan alakult borászat is bekerült, s ezen cégek ROA-értékei hozzájárulhatnak 53

54 az értékek szórásához, csakúgy, mint a csak kifejezetten borászattal foglalkozó vállalkozások eszközarányos jövedelmezősége. Az eszközarányos nyereség alakulása a vizsgált borászatokban 4. ábra Arányszám A tokaji adatok tükrözik leginkább a befektetett tőke magas kockázatát, melyet alátámaszt a hagyományos tokaji bor technológiája és hosszú idejű tőkelekötöttsége. Az elemzésbe vont tokaji pincészeteknél eredményesség az eszközarányos tekintetében minden évben negatív eredmények fordulnak elő. A mátrai és egri gazdaságok a pozitív tartományba esnek, különösen 2008-ban a vizsgált mátrai borászatok. A vizsgált 5 év alatt az egyes évek időjárásában nagy különbségek voltak, előfordult, hogy a túl meleg ősz miatt nem indult be, vagy túl későn kezdődött a bothrytis-képződés, s a borászatok a szüret kezdetét különböző módon állapították meg. Ezért kerülhettek pincészetek 54

55 teljesen veszteséges, vagy némi nyereséget hozó helyzetbe. Azonban az 5 év alatt az eszközarányos nyereség szórása alacsony, s alapvetően veszteséges. Saját tőke jövedelmezősége (ROE) a jövedelmezőség mérésének egyik leggyakrabban használt mutatója, kifejezi, hogy az adózott eredmény a saját tőke növekedéséhez milyen mértékben képes hozzájárulni. adózott eredmnéy Tökearányo seredmény ( ROE) 100 saját töke A vizsgált borvidékek borászatainál az saját tőke arányos jövedelmezőség sem ad kedvezőbb képet a ROA-mutató értékeinél, nem fedik át egymást az értékek, Tokaji borászatok jövedelmezősége alatta marad mind az egri, mind a mátrai cégek eredményének. A saját tőke jövedelmezősége nagy szórást nem mutat, az eredmény nagysága miatt kerültek a középértékek a negatív tartományba a Tokaji borvidék vizsgált gazdaságai esetében. (5. ábra) A termelési költségek minden évben felmerülnek, azonban a bevételek jelentősen függnek az időjárási viszonyoktól. Emellett a ROA értékével összhangban a gazdasági válság az értékesítést is visszavetette, amely a drágább tokaji borok árbevételét csökkentette. Az árbevételarányos nyereség alakulása a vizsgált borászatokban 5. ábra Arányszám 55

56 A borvidékek vizsgált gazdaságainak adatai között összefüggés-vizsgálatot is folytattam. A Pearson-féle korreláció is megerősíti, hogy a vállalkozások eladósodottsága és likviditása között a vizsgált öt évben szemmel látható kapcsolat volt, amely kihatott a vállalatok eredményességére. Az 1. táblázat csak olyan változó kapcsolatokat tartalmaz, ahol a vizsgálatba vont pincészetek adatai között szignifikáns kapcsolat állt fenn. Például 2011-ben a vállalkozások eladósodottsága és a fizetőképessége között negatív korreláció volt, amely a matematikailag is kimutatható. Forrásmunkák jegyzéke (1) A magyar borászat mai helyzete. (2) Alvincz J. Antal K. Hasza L. Mészáros S. Péter K. Spitálszky M. Varga T. (2007): A mezőgazdasági jövedelemhelyzet és az arra ható tényezők. AKI, Budapest. Agrárgazdasági Tanulmányok, 7. sz. ISBN (3) Brealey, Richard A. Myers, Steward C.: Modern vállalati pénzügyek. PANEM, Budapest, (4) Hunyady László: Grafikus ábrázolás a statisztikában. Statisztikai Szemle, 50. évfolyam, szám p. (5) Kemény G. (2010a): A hazai mezőgazdaság finanszírozásának főbb elemei a pénzügyi válságban. Gazdálkodás, 54. évf. 5. sz p. (6) Kemény G. (szerk.) (2010b): A hazai mezőgazdaság finanszírozási csatornái és a pénzügyi válság ezekre gyakorolt hatása. AKI Budapest. Agrárgazdasági Tanulmányok. 2. sz. (7) Sztanó Imre Korom Erik: Cégátvilágítás. Gordius Holding, Budapest (8) Székely Cs. (2010): Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása az agrárgazdaság évi helyzetéről készült jelentéshez. Gazdálkodás. 54. évf. 7. sz p. 56

57 Pearson-féle korrelációs együttható alakulása a vizsgált gazdaságokban Megnevezés Terület (ha) 2011 Eladósodottsá gi mutató 2010 Eladósodottsá gi mutató 2009 Eladósodottsá gi mutató 2008 Eladósodottsá gi mutató 2007 Eladósodottsá gi mutató 2011 Likviditás Likviditás Likviditás Likviditás Likviditás Likviditási gyorsráta 2010 Likviditási gyorsráta Likviditási gyorsráta 2008 Likviditási gyorsráta Likviditási gyorsráta 2011 ROA 2010 ROA 2009 ROA 2008 ROA 2007 ROA 2011 ROE 2010 ROE 2009 ROE 2008 ROE 2007 ROE Terület (ha) 0,438-0, Eladósodottság 0,912 0,789 0,704 0,691-0,386-0,343-0,486-0,342-0, Eladósodottság 0,912 0,875 0,779 0,703-0,358-0,522-0, Eladósodottság 0,789 0,875 0,941 0,893-0, Eladósodottság 0,704 0,779 0,941 0,891-0,312-0, Eladósodottság 0,691 0,703 0,893 0, Likviditás 1 0,541 0,863 0,601 0,612 0,71 0,477-0, Likviditás 1 0,541 0,84 0,617 0,746 0,347 0,538 0, Likviditás 1 0,863 0,84 0,884 0,841 0,675 0,543 0,668 0,61 0, Likviditás 1 0,601 0,617 0,884 0,883 0,48 0,489 0,695 0, Likviditás 1 0,612 0,746 0,841 0,883 0,514 0,489 0,502 0,608-0,404-0, Likv. gyorsráta -0,386 0,71 0,347 0,675 0,508 0,326 0,4 0, Likv. gyorsráta 0,538 0,543 0,48 0,514 0,508 0,639 0,522 0,46 0,458 0,476 0, Likv. gyorsráta 0,542 0,668 0,489 0,489 0,326 0,639 0, Likv. gyorsráta 0,61 0,695 0,502 0,522 0,576 0,573 Likv. gyorsráta 0,438 0,477 0,503 0,611 0,608 0,4 0,46 0, ROA -0,404 0,502 0,681 0,504 0,562 0,662 0, ROA -0,343-0,358 0,502 0,614 0,433 0,586 0,478 0, ROA -0,312-0,486-0,522-0,456-0,312 0,341 0,458 0,681 0,614 0,624 0,651 0, ROA -0,342-0,374-0,307 0,476 0,504 0,433 0,624 0,64 0,32 0,576 0, ROA -0,322 0,444 0,562 0,586 0,651 0,64 0,494 0, ROE 0,662 0,32 0, ROE -0,379 0,478 0, ROE 0,585 0,767 0, ROE 0,576 0,494 0, ROE -0,351 0,403 0,426 0,378 0,597 0,582 57

58 58

59 AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA SZABÓ VIRÁG NAGYNÉ PÉRCSI KINGA Kulcsszavak: fizetőképes kereslet, összefogás, helyi értékesítés, fenntarthatóság, tájmegőrzés ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, a termék differenciálási követelmények előtérbe kerülésével az ökológiai gazdálkodás fenntartható alternatívát jelenthet a termékpálya egyes szereplői számára. Sajnos a hazai ökogazdálkodás szerepvesztése figyelhető meg az EU-csatlakozást követő időszakban, ami számos tényezőre vezethető vissza. A magyar biotermékek 80-90%-a még mindig exportra kerül. A Biokontroll által ellenőrzött ,73 hektár földterület közel 60%-a rét, legelő, extenzív gyep és ugar. Az ezekre jutó szarvasmarha, juh és kecske állomány alapján a hektáronkénti számosállat létszám nem éri el az 1-et. A kívánatos 2 lenne. Az összes állatállomány 75%-a szarvasmarha. Ennek az állatállománynak túlnyomó része nemzeti parkokban él és a lakosság részére csak kis rész kerül biohúsként értékesítésre. Ez a kedvezőtlen szerkezet sajnos már több mint egy évtizede jellemzi az ökológiai gazdálkodást. Cikkünkben két empirikus vizsgálat eredményeit dolgoztuk fel, melyeket az ökológiai állattartóknak, illetve ökológiai gazdálkodóknak (növény és állattartóknak egyaránt) küldtünk ki. A két kérdőív kérdései eltértnek egymástól a vizsgálatok céljainak különbözőségéből fakadóan. A beérkezett válaszok, információk mégis jó alapot szolgáltatnak az ágazat helyzetének, a versenyképességet akadályozó tényezők vizsgálatára. THE ANALYSIS OF THE COMPETITIVENESS IN THE HUNGARIAN ORGANIC ANIMAL KEEPING Key words: solvent demand, cooperation, local distribution, sustainability, landscape preservation Summary In connection with putting emphasis on the protection of the nature, the food-safety, and the differentiation of the product, organic farming becomes sustainable alternative for some of the actors in the supply chain (stakeholders). Unfortunately the domestic organic production lost on importance after the EU accession which can be led back to numerous root causes, factors % of Hungarian organic products are exported to neighbouring countries. 60 % of the 59

60 13 069,73 ha land controlled by Biokontroll Hungária Ltd. are meadow, pasture, extensive lawn, and fallow. On the basis of cattle, sheep and goat stock the animal unit per hectare can not reach 1 however the desired value should be % of the total livestock is cattle. The main part of this livestock lives in National Parks and only small part of them is sold for the consumers as an organic meat. This unfavourable structure is characteristic for the Hungarian organic farming for more than a decade. We proceed in our article the results of two surveys. We sent questionnaires to the organic animal keepers and to the organic farmers. The questions in both questionnaires were different due to the different aims of both surveys. The received answers and information served as a good basis for the analysis of the state of the sector and the factors which impede the competitiveness. A HAZAI ÖKOLÓGIA ÁLLATÁLLOMÁNY HELYZETE A hazai ökológiai állatállomány az elmúlt tíz évet tekintve jelentős változásokon ment keresztül. Az állattartó gazdaságok száma 2001-től 2004-ig több mint kétszeresére nőtt, az Uniós csatlakozás óta azonban folyamatosan csökkent. Ez a visszaesés kezdetben lassú léptékben zajlott, 2008 után azonban drasztikus visszaesést láthatunk. A Biokontroll Hungária Kft. éves jelentéseiben közzétett adatok között a 2009-es évre vonatkozólag nem találtunk adatot az állattartó gazdaságok számát tekintve. Ha a számosállat nagyságokat tekintjük át, akkor viszont megállapítható, hogy 2008-ról 2009-re érték el a gazdaságok a legnagyobb számosállat növekedést. E tekintetben figyelemreméltó a 2001-ről 2002-re, illetve a 2004-től 2005-re történt állománynövekedés is. Mindhárom esetben támogatás áll a számok hátterében. Elsőként a 2253/1999 (X. 7.) Kormányrendelettel elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, (Ángyán et al., 2002) melynek keretében a legnagyobb érdeklődés az ökológiai gazdálkodási és gyephasznosítási célprogramok iránt nyilvánult meg (Szabó et al., 2003). Később a NAPK 2004-től a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Agrár-környezetgazdálkodási Intézkedéseibe integrálódott és több ökológiai célprogram is kiírásra került külön ágazatonként (Kormosné Koch, 2008). 60

61 Az ökológiai állattartás helyzete hazánkban táblázat Év Összes mezőgazdasági Állattartó gazdaságok száma Állattartó gazdaságok Számosállat Egy állattartó gazdaságra 1 ha-ra jutó számosállat termelő részaránya az összes termelőből jutó számosállat , ,49 0, , ,83 0, , ,82 0, , ,59 0, , ,47 0, ,89 0, , ,61 0, , ,58 0, n.a. n.a n.a. 0, , ,52 0, ,05 n.a. n.a. n.a. Forrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Éves jelentés A 2009-es évben volt az Agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás második kiírása, amelyben szintén meghirdetésre kerültek a különböző ökológiai célprogramok. A gazdaságok nagymértékű számosállat növelésének és az állattartó gazdaságok számának csökkenése eredményeképpen nagyfokú koncentrálódási folyamat következett be, amit jól szemléltet, hogy 2008-ról 2010-re több mint kétszeresére nőtt az egy gazdaságra jutó számosállat. A kiírt támogatások hatására azonban megállapítható, hogy az állattartással foglalkozó gazdaságok száma nem növekedett, tehát ezek a támogatások nem ösztönözték kellőképpen az állattartást ben a gazdaságok száma visszaesett a 2001-es szintre, vagyis az elmúlt tíz évben az Uniós csatlakozás idején lévő kiugrástól eltekintve stabilan, hosszútávon működő állattartó gazdaságok nem tudtak az ökológiai gazdálkodás körforgását biztosító számban felállni. Az állatállomány megoszlása is egyenlőtlen, a gazdálkodók kevesebb, mint 10%-a tart állatot. (Hoffman-Poór, 2009) Ez az érték is tovább romlott, 2011-ben már csak kb. a gazdaságok 5%-a tart állatot. 61

62 Ezt az is alátámasztja, hogy Magyarországon 1 hektár ellenőrzött ökoterületre aránytalanul kevés, 0,1 számosállat jut. A kívánatos 1-1,5, a jelenleginek tíz, tizenötszöröse lenne (Solti, 2006). Romániában a magyar értékkel azonosan alakul az egy hektárra jutó számosállat érték, ezzel szemben Csehországban négyszer, Szlovákiában ötször több számosállat jut 1 hektár ökoterületre, miközben Németországban, Ausztriában és Szlovéniában már közel 1 számosállat (Radics et al., 2006). Ez az arány a koncentráció miatt kis mértékben 0,1-ről 0,2-re javult, de ez az érték még mindig jóval elmarad a környező országok több évvel ezelőtti szintjéhez képest is. Ezen kívül az állatállomány összetétele is kedvezőtlen. A Biokontroll Hungária adatai alapján az összes állatállomány 76%-a szarvasmarha. Ha még hozzávesszük a bivalyállományt, mely az összes állomány kb. 5 %-a, akkor a kérődzők az állatállomány 79%-át teszik ki. Ha figyelembe vesszük, hogy ennek az állatállománynak túlnyomó része a nemzeti parkokban él, akkor láthatjuk, hogy a lakosság részére biohúsnak csak elenyészően kis része kerül. Az ökológiai szarvasmarha állomány nagyságának hátterében az áll, hogy Magyarország ellenőrzött ökogazdálkodási területének több mint fele (57%) rét, legelő, illetve extenzív gyep. (Solti, 2012) Az ökológiai állattartás szerkezete 2. ábra Baromfi 4% Bivaly 5% Juh 6% Kecske 1% Ló 1% Sertés 7% Szarvasmarhafél ék 76% Forrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Éves jelentés,

63 1. táblázat Az ökológiai állatállományok változása Év Baromfi Bivaly Juh Kecske Ló Sertés Szarvas marhafél ék Összesen ,4 289, ,5 341,2 444,8 7503, , ,2 327,4 2121,8 252,8 247,3 703,5 8419, ,4 9,1 Növeke dés, % ,15 348,1 2087,57 200,88 209,8 527, , ,29 27, ,02 345,3 1676,95 284,42 386,74 655, , ,33-4, ,5 539,2 1255,95 304,26 229,92 830, , , ,01 938,6 1108,7 204,13 73, , , ,95-1, , ,85 279,45 140,8 2232, , ,74 27, ,8 933,4 1167,45 250,8 143,4 1530, , ,15-1,9 Forrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Éves jelentés, A baromfiállomány tekintetében 2008-ről 2009-re jelentős állománynövekedést figyelhetünk meg, amely 2009-ben db baromfit jelentett ben tovább nőtt a baromfiállomány db-ra. A Hungária Öko Garancia 2010-ben kb db baromfit ellenőrzött (Hungária Öko Garancia Kft., 2010), így összesen db ökológiai baromfit tartunk számon az országban. Ez a növekedés az utóbbi 3-4 évben következett be, hiszen korábban a baromfit, mint az ökológiai állattartás elhanyagolható szegmensét említették. ANYAG ÉS MÓDSZER Cikkünkben két empirikus vizsgálat eredményeit dolgoztuk fel, melyeket az ökológiai állattartóknak, illetve ökológiai gazdálkodóknak (növény és állattartóknak egyaránt) küldtünk ki. A két kérdőív kérdései eltértnek egymástól a vizsgálatok céljainak különbözőségéből fakadóan. A beérkezett válaszok, információk mégis jó alapot szolgáltatnak az ágazat helyzetének, a versenyképességet akadályozó tényezők vizsgálatára. Az első vizsgálatban a kérdőíveket a Magyar Biokultúra Szövetség honlapján közzétett gazdálkodói lista alapján küldtük ki a szürkemarha-tartással és sertéstartással foglalkozó gazdaságoknak. Megjegyzendő, hogy az összes ökológiai állatállomány 75%-a szarvasmarha. Az említett vizsgálatra 2012 októberében került sor. A Szövetség honlapján közzétett lista alapján 28 gazdaságot szerettünk volna bevonni a vizsgálatba, végül 11 állománytól sikerült adatokat begyűjteni, tehát 39 százalékos a válaszadási hajlandóság. A kérdőíveket hagyományos postai úton küldtük ki, válaszborítékkal együtt. A kérdőív egyaránt tartalmazott 63

64 nyitott és zárt kérdéseket, összesen 30 kérdést tettünk fel és a célunk az volt, hogy átfogó képet kapjunk az ökológiai állattartás jelen helyzetéről. A második felmérésre 2013 márciusában került sor. Ekkor elektronikus úton továbbítottuk a kérdőíveket. A két hazai tanúsító szervezet közül a Hungária Ökogarancia vállalta, hogy felteszi honlapjára kérdőívünket, így a beérkező válaszok elsősorban e termelői körről szolgálnak információval. A Hungária Ökogarancia tanúsító szervezet ellenőrzése alá összesen 159 vállalkozás tartozott 2011-ben. A Biokontroll Hungária is felajánlotta segítségét, de ők papír alapon küldik ki a gazdálkodóknak a kérdőívet és az összegyűjtésében is segítenek. Ez hosszabb folyamat, ezért jelen cikkünkben ezeket az adatokat nem tudtuk felhasználni. Ezt a kérdőívet minden ökológiai gazdálkodó kitölthette, tevékenységi körtől függetlenül, ezért ebből kiválogattuk az állattartással, állati termék feldolgozással foglalkozó vállalkozásokat és csak az ő adataikat elemeztük. Összesen 18 ilyen vállalkozás töltötte ki kérdőívünket. 40 kérdést állítottunk össze, amelyek alapján az ökológiai gazdálkodás általános jellemzőin túl, az értékesítési csatornákról, az ellátási láncról, ennek hosszáról, a forgalmazott termékek jellemzőiről és áralakulásáról kaphatunk képet. EREDMÉNYEK Az első vizsgálat eredményei a következőkben összegezhetők. A válaszadók 91 százaléka rendelkezik saját, illetve bérelt területtel egyaránt. A saját területek nagysága gazdaságonként nagyon eltérő, 15 hektártól egészen a 300 hektáros nagyságig terjed. A saját területek átlagos nagysága 84,25 hektár. A bérelt területek közül a legnagyobbak , illetve 5086 hektár, a legkisebb pedig 5 hektár. A bérleti szerződések időtartalma jellemzően 5-10 év, ritkábban fordul elő illetve 20 éves bérleti szerződés (három estben). A bérelt területek átlagos nagysága 2714,25 hektár. A területek 39,37 százalékát a gazdák legelőként hasznosítják a többit kaszáló, illetve szántóként. A vizsgálat alanyainak egy része nem csak szürkemarhával és mangalicával, hanem őshonos juh, baromfi, ló, bivaly tartásával és tenyésztésével is foglalkozik. A megkérdezett gazdaságok 33%-a rendelkezik feldolgozó üzemmel és 11% vágóhíddal. A gyűjtött adatok alapján megfigyelhető, hogy a válaszoló gazdaságok általában egy és öt közötti létszámban alkalmaznak munkaerőt, sőt, sok estben maguk a család tagjai végzik a gazdálkodást. 64

65 A húsüzemmel rendelkező gazdaságoknál jellemzően évente több állategészségügyi ellenőrzés is van, egyébként az éves, kétéves ellenőrzés a jellemző. A higiéniai szabályoknak való megfelelést kivétel nélkül mindenki nehéznek, illetve közepesen teljesíthetőnek találja. A választ sajnos csak egy gazdaság indokolta mégpedig azzal, hogy a bérelt területeken az infrastruktúra és egyéb körülmények nem megfelelőek. Az állategészségügyi, illetve állatorvosi követelményeknek való megfelelés azért okozhat gondot, mert ezek az állatok villanypásztorral körbekerített legelőkre vannak kihelyezve, ezért az ember jelenlétét nehezen tűrik, a vérvételek és egyéb vizsgálatok elvégzése veszélyes lehet. Az üzemekben az élelmiszer-biztonsági rendszerekre vonatkozó követelmények betartása kapcsán problémaként merült fel, hogy a felülvizsgálatok nem egységesek, valamint sok esetben a megrovó döntések nélkülöznek mindennemű ésszerűséget, hátráltatják a termelő kisüzemek előállító folyamatait ezzel komoly versenybeli lemaradást eredményezve. Ez utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ez nem csak az ökológiai termék-előállítást és nem csak a hazai cégeket érintő probléma. Más európai országokban is gondot okoz a kis- és középvállalkozások esetében a higiéniai előírások, illetve általában az élelmiszer-biztonsági jogszabályok és az ehhez kapcsolódó alapelvek ismerete, megértése és elfogadása (Yapp and Fairman, 2006). Az ökológiai termékek előállítását végző, megkérdezett vágó- és húsüzemek szerint ugyanakkor szükség van az egészségügyi szabályokra és ellenőrzésekre, de az ellenőrzési eljárásokon és kritériumokon változtatni kell véleményük szerint ahhoz, hogy segítsék a minőségi árutermelést. A más üzemekkel (vágó, feldolgozó) együttműködő gazdaságok körében nagy véleménykülönbségek vannak a kapcsolat megítélése tekintetében. A válaszadók 30%-a úgy gondolja, hogy a kapcsolat jól működik, a maradék 70% véleménye megoszlik. Van aki szerint jól működik de nagyon egyoldalú, a feldolgozó szabja meg a feltételeket, más esetben a gazdaság kifejezetten kiszolgáltatva érzi magát. Vannak olyan kapcsolatok, amelyek rosszul működnek, a gazdaságok vezetői úgy érzik, hogy sok problémát nem tudnak megoldani, ami hosszútávon az együttműködés végét eredményezheti. A termelők 45%-a csak helyi szinten értékesíti a termékeit, 33% külföldön és belföldön egyaránt értékesít, 22% csak a magyar piacon van jelen. A felmérés adatai szerint a válaszadóknak csupán 20%-a jelölte meg értékesítési csatornaként a nagy áruházláncokat. A többiek a helyi piacokat, kiskereskedelmi egységeket, szövetkezeteket, saját piacokat jelölték meg mint közvetítő csatornákat. 65

66 Sok esetben nem is célja a gazdaságoknak a kiskereskedelmi láncokba való bekerülés, inkább a helyi piacokon és kiskereskedéseken keresztüli értékesítést preferálják, mivel ez jobban harmonizál az ökogazdálkodás alapvető céljaival, értékeivel. Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a vizsgált gazdaságok közül egyik sem folytat tudatos marketing tevékenységeket és a válaszadók közül összesen egy vállalkozó vesz igénybe szakmai segítséget a probléma megoldásához, a többiek önerőből próbálkoznak, illetve volt aki úgy gondolta, hogy terméke elég ismert, ezért nincs is szükség marketing tevékenységre. A gazdálkodók elsősorban az interneten, helyi és országos médiákon keresztül reklámoznak, de olyan válaszadó is volt, aki nem reklámozza magát. További fontos csatorna az országos vásárokon és kiállításokon való részvétel. A kérdőívben rákérdeztünk arra, hogy mely vevői igényeknek legnehezebb megfelelni a gazdálkodók szerint. A válaszadók 1-5-ös skálán rangsorolhatták az előre megadott szempontokat. A felmérés során kiderült, hogy a legnagyobb kihívás az alacsony ár tartása, ami a versenyben maradáshoz feltétlenül szükséges. A másik komolyabb nehézség a szállítási feltételek betartása és ez különösen azok számára jelent nehezen legyőzhető akadályt, akik multinacionális kiskereskedelmi láncoknak is szállítanak. Ugyanakkor örvendetes az a tény, hogy az egységes jó minőség biztosítása nem jelent problémát a vállalkozások számára. A felmérésben részt vevők úgy gondolják, hogy a tanúsító védjegyek széleskörű alkalmazásának a legnagyobb akadályozó tényezője, hogy nincs fizetőképes kereslet. Ezen a területen a legnagyobb problémát jelentő tényezők között a megfelelő promóciós tevékenységek hiánya foglalja el a második helyet. A harmadik helyre rangsorolták a kiskereskedelem részvételének és a fogyasztói igényeknek a hiányát. A válaszadók az infrastrukturális és technikai hiányosságok mértékét nem tartják aggasztónak a témában. A gazdáknak az utolsó kérdés esetén lehetőségük volt kifejteni véleményüket az ágazat jövőjével kapcsolatosan. Az adott válaszokból kiderül, hogy bár vannak optimista vélemények, azért a többség borúlátó. A legtöbb ökológiai gazdálkodó véleménye szerint az ökológiai gazdálkodás életforma, ami teljes embert, teljes életet, odaadást és rengeteg áldozatot követel. Az állatállomány, illetve a gazdálkodás mérete a második vizsgálati körben is nagyon szóródik 5 és 940 számosállat közötti. 3 vállalkozás csak állati termék kereskedelemmel, illetve feldolgozással foglalkozik. Az állatokkal rendelkező gazdaságokra jellemző a 66

67 közvetlenül fogyasztónak történő értékesítés (77%). A hagyományos termékekhez képest átlagosan 30%-kos felárral értékesítik termékeiket a gazdálkodók, bár a többség (két gazdálkodó kivételével) nem csak állati termékeket értékesít, hanem rendkívül változatos a termékkínálata, gyógy- és fűszernövényektől a saját készítésű lekvárig. A legkisebb árkülönbség 5%, míg a legnagyobb 142% volt. Ez utóbbi a biotermékek teljes választékát kínáló csak feldolgozással és forgalmazással foglalkozó vállalkozásnál. A második vizsgálat főbb eredményei között szerepel a hazai és a külföldi piacok gazdálkodók általi megítélése. Ennek főbb eredményeit a 3. és 4. ábra tartalmazza. 3. ábra Az organikus termékek hazai piacának jellemzői kereskedőkkel szembeni bizalmatlanság túl sok szereplő a termékpályán nehezen teljesíthető szabályozások nincs összefogás termelőkkel szembeni bizalmatlanság márkahűség 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 nincs marketing nincs fizetőképes kereslet magas ár lokális piacszervezés polcdíj tanúsítványok különböznek nincs helyi értékesítés magas kereskedelmi elvárások helyi termékek előnyben sok szereplő telített piac biztos felvevőpiac Forrás: Saját adatfeldolgozás, 2013 A gazdálkodóknak előre megadott szempontokat kellett rangsorolnia 1-5-ig terjedő skálán, ahol 1 az egyáltalán nem jellemzőt, 5- a leginkább jellemző sajátosságot jelentette. Az eredmények alapján a hazai piacra leginkább az ágazat szereplői közötti összefogás hiánya, a fizetőképes kereslet és a marketing hiánya jellemző. Ez utóbbi megállapítás a korábbi vizsgálatunk eredményeivel is összecseng. Fontos jellegzetesség még a kereskedelem által támasztott magas elvárások, ami szintén felmerült korlátozó tényezőként a korábbi empirikus vizsgálatban is. 67

68 A külföldi piacok jellemzőinek értékelése kapcsán mindenképpen meg kell említeni, hogy a vizsgált vállalkozások 33%-a (6 vállalkozás) értékesít külföldre. Ezek véleménye a külföldi piacok fő jellemzőit illetően a következőkben összegezhető. Az ökotermékekkel kapcsolatos pozitív attitűd említhető a külföldi piacok legfontosabb jellemzőjeként a gazdálkodók szerint. Ezt követi a helyi termékek előnyben részesítése az import termékekkel szemben, valamint a meghatározó márkahűség. 4. ábra Az organikus termékek külföldi piacának jellemzői kereskedőkkel szembeni bizalmatlanság termelőkkel szembeni bizalmatlanság túl sok szereplő a termékpályán nehezen teljesíthető szabályozások nincs összefogás márkahűség 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 nincs marketing nincs fizetőképes kereslet magas ár lokális piacszervezés polcdíj tanúsítványok különböznek nincs helyi értékesítés magas kereskedelmi elvárások helyi termékek előnyben sok szereplő telített piac biztos felvevőpiac Forrás: Saját adatfeldolgozás, 2013 A külföldre értékesítő vállalkozások 83%-a magasabb áron értékesít ezekre a piacokra, átlagosan 23%-kal tudnak a külföldi piacokon magasabb árat elérni. A felmért gazdálkodók partnerkapcsolataira jellemző, a kapcsolat orientáltság és a hosszú távú együttműködés, ami mindenképp pozitívnak tekinthető, ugyanakkor hosszú távú kapcsolatok nélkül nem képzelhető el az ökológiai termék-előállítás. 68

69 KÖVETKEZTETÉSEK Vizsgálatainkból kiderül, hogy a hazai ágazat helyzete korántsem kielégítő. Komoly veszélyeket rejt magában a megfelelő marketing hiánya, mivel az ágazat hosszú távon nem tudni talpon maradni a külföldi termékekkel szembeni versenyben megfelelő marketing nélkül. Az MVH ellenőrzéssekkel kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy korszerűbb adminisztrációs rendszer bevezetésére lenne szükség, ezáltal csökkentve a gazdálkodók adminisztrációs terheit és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tájékoztatásra, hogy az esetleges mérési problémákból adódó hibákat, félreértéseket tisztázni lehessen. Szükség lenne továbbá az üzemekben és az állatállományokban történő higiéniai és állat-egészségügyi vizsgálatokkal és ellenőrzésekkel kapcsolatos tájékoztatásra, ismeretek átadására. Nagyon sok előírás van, amelyek a gazdálkodók észlelése alapján nem teszik egészségügyi szempontból biztonságosabbá a termelést, viszont akadályozhatja a termelés menetét. Mindezek kedvező hatással lehetnek a gazdaságok és a feldolgozó üzemek kapcsolatára is. A magas árak leszorítása érdekében elsősorban a támogatás mértékét kellene növelni, másrészről pedig a költséghatékony gazdálkodásra kell törekedni. A nagyobb támogatás megoldást jelenthet a gyenge infrastruktúrára, elősegíthetné a kiskereskedések fellendülését a multinacionális cégekkel szemben. Nem mutatható ki egyértelmű összefüggés az ellátási láncba ékelődő szereplők számának növekedése és a végterméken keletkező jövedelemből való gazdálkodói részesedés mértéke között. Az ökológiai állattartásban a hosszú távú kapcsolatok jellemzőek, melyek ritkán működnek problémamentesen. A gazdálkodók a legfontosabb korlátozó tényezőnek a fizetőképes hazai kereslet és a megfelelő promóciós tevékenységek hiányát látják, mely megállapítást mindkét empirikus vizsgálat alátámaszt. A szürkemarha és a mangalica esetében komoly gondot okoz, hogy az éttermekben, hentesboltokban más fajták húsát árusítják a magyar fajták neve alatt. Az ilyen irányú ellenőrzésekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni és súlyosabban szankcionálni. Az elmúlt években észrevehetően nőtt az érdeklődés nemcsak az öko-, de a magyar termékek iránt is, ugyanakkor a hazai fogyasztók még mindig nem rendelkeznek elég információval a témában. Végül, de nem utolsó sorban fontos kiemelni, hogy az ökológiai állattartás fellendülése megoldást jelenthetne a vidékről elszivárgó munkaerő megtartásában, a falvak elnéptelenedésének a megállításában, a táj környezetbarát alakításában is. 69

70 FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Ángyán J.-Podmaniczky L.-Ónodi G.-Skutai J. (2002): A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Pogram területi orientációja, a évi pályázatainak értékelés és a fejlesztésével kapcsolatos teendők. A falu. XVII. évf. 2., p Hivatkozza: Kormosné Koch K. (2008) (2) Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Éves jelentés, (3) Földes F. (2008): Ökológiai állattartás helye, szerepe és lehetőségei Magyarországon, különös tekintettel a Nyugat-dunántúli régióra, Nyugat Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Gazdaságtudományi Intézet, Agrárgazdaságtani és Marketing Tanszék, Mosonmagyaróvár, p. (4) Hoffmann A.-Poór J. (2009): Az ökológiai gazdálkodás helyzete hazánkban LI. Georgikon Napok, Keszthely p (5) Hungária Öko Garancia Kft., Éves jelentés, 2010 (6) Kormosné Koch K. (2008): Környezettudatosság és támogatások szerepe az ökológiai gazdálkodást folytató egyéni gazdaságokban. PhD értekezés. Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék, Debrecen, 2008 p (7) Radics L.-Kormány A.-Ertseyné Peregi Ki.- Szalay I.-P.V. Fragstein-M. Glemnitz, W. Hartl-Gál I. (2006): Az ökológiai gazdálkodás helyzete az új tagországokban. Kertgazdaság 38. (3) p Hivatkozza: Földes F. (2008) (8) Solti G. (2006): Magyarország ökogazdálkodása 2005-ben. Kistermelők Lapja, 50 (10) p Hivatkozza: Földes F. (2008) (9) Solti G. (2012): Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon. X. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés, szeptember 7. Piliscsaba, 17. p. (10) Szabó G.-Fésüs I.-Balázs K.-Katonáné Kovács J. (2003): A nemzeti agrárkörnyezetvédelmi program pályázatainak elemzése. Gazdálkodás XLVII. évf. p Hivatkozza: Kormosné Koch K. (2008) (11) Yapp, C., Fairman, R. (2006): Factors affecting food safety compliance within small and medium-sized enterprises: implications for regulatory and enforcement strategies, Food Control 17 (2006)

71 MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉKENYSÉG 2000 ÉS 2008 KÖZÖTT NÉHÁNY KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGBAN Absztrakt TÓTH KRISTÓF Az elemzés fókuszában egyes, közép-kelet európai országok mezőgazdasági termelékenysége és annak változása állt. A dolgozat első részében egy összehasonlító elemzés történt az és a as időperiódus között. Ezt követően klaszteranalízis segítségével csoportosításra kerültek az elemzés alávont országok a as időszakban. A klaszterelemzés során körülhatárolható csoportok jöttek létre, melyek a mezőgazdasági hatékonyság tekintetében élesen elhatárolhatóak egymástól. Az eredmény azt sugallja, hogy a hatékonyság alakulásban a gazdálkodási struktúráknak, a technológiának és a termelési szerkezetnek van elsődleges befolyása. A konkrét eredmények azt mutatják, hogy a nagy valószínűséggel a műtrágyázás és a traktorszám növekedése határozza meg leginkább a termelékenység változását, amíg az összes vizsgált ország esetében a munkaerő száma a mezőgazdaságban csak kis hatással van a hatékonyság szerint szegmentált csoportok alakulására, illetve a hatás fordított, minél kisebb a munkaerő száma annál valószínűbb, hogy az adott ország a hatékonyabb csoportba fog tartozni. Bevezetés, elméleti háttér Az elmúlt húsz év során a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosan olyan új igények és kihívások merültek fel, mint például a bioenergetikai alapanyagok termelése (pl. kukorica), melynek következtében háttérbe szorulhat az élelmiszer-alapanyag gyártása, de a föld eróziója, a szélsőséges időjárási körülmények, vagy akár a vízkészletek korlátossága is jelentős kihívás a modern mezőgazdasági termelés számára. Ezzel párhuzamosan egyre inkább nagyobb a szükséglet az élelmiszer előállításra, főleg akkor, mikor közel egymilliárd ember éhezik a Földön. A fejlődő országokban különösen probléma az élelmiszerhiány, és a szegénység, amelyek további életkörülmény romláshoz vezetnek (Lustig, 2009, Mitchell 2008). A fejlődő országokban a mezőgazdasági termelékenység növelése komoly kitörési lehetőség a jelenlegi sokszor igen kritikus társadalmi, szociális helyzetből és hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez is (Sujan et al 2011). Ez a tanulmány ugyanakkor nem elsősorban a fejlődő országokra kíván fókuszálni, hanem azokra az európai országokra, melyekben a mezőgazdaság többé-kevésbé jelentős szereppel bírt 1990-ben lezajlott rendszerváltás előtt és még most is komoly potenciálok állnak rendelkezésre. Tehát szerepük lehet abban, hogy a jövőben nagyobb legyen Európa agrárexport volumene a külföldi, fejlődő országokba, nemcsak a mezőgazdasági termékek, hanem tudás, technológia tekintetében is. Jelen dolgozat azt vizsgálja, hogy egyes közép-kelet európai országokban hogyan változott a mezőgazdasági termelékenység, és hogyan szegmentálódtak a vizsgált országok. A mezőgazdasági termelékenységgel, amit jelen tanulmányban földterülethez kapcsolható termelékenységként (land productivity) definiálhatunk már számos korábbi kutatás, tanulmány is foglalkozott. India esetében például érdekes eredmény született egyes, termelés típus szerint kategorizált régiók közötti eltérés vizsgálatakor. A gabona régióban művelési 71

72 mód fejlesztése, műtrágyázás alapvetően növelte a termelékenységet (William Easter, 1977). A fejlett országokban, például az Egyesült Államokban a teljes tényező termelékenységet (total factor productivity) vizsgálták már korábban is (V. Eldon Ball et al, 1997; Yir-Huieh, 1991; McCunn, Huffman, 2000). Megállapították, hogy az Egyesült Államokban a teljes tényező termelékenység tekintetében jelentős szereppel bír az innováció, technikai tényező, a termelési típus (pl. extenzív, vagy intenzív a termelés). Különösen érdekes annak a vizsgálata, hogy teljesen eltérő termelési szerkezetű ország esetében, hogy alakul a termelékenyég, illetve milyen termelékenységi rés van közöttük (Hayami, 1969). Például az Egyesült Államok és India vizsgálatakor kiderült, hogy a legnagyobb különbséget a termelékenység esetében a felhasznált munkaerő hatékonysága okozta. A második legfontosabb tényező, pedig ami termelékenységbeli eltérést okozza az a tudás és a kutatás (innovációra való hajlam). Ahhoz, hogy az alacsony termelékenység magas termelékenységbe váltson át elengedhetetlenül fontos az olyan inputok szerepe, mint a műtrágya, a modern vetőmagok, vagy a modern technikai eszközök (pl. traktorok száma, teljesítménye) bevonása a termelési folyamatba. Azt mondhatjuk tehát ahhoz, hogy a termelékenységben meglévő különbségek egyes országok között csökkenjenek fontos a tudás, az innováció, agrárkutatás, illetve a különböző termelési tényezők felhasználásának megfelelő kombinációja. A technológiai tényezőnek tehát a szerepe a fejlődésben vitathatatlanul meghatározó (Han et al 2004). Jelentős a befolyása annak is, hogy milyen agrárpolitikát alkalmazunk, hiszen például az árszabályozás jelentősen a befolyásolhatja a termelékenységet is (Fa Hu, M. Antle 1993). Kijelenthető, hogy számos faktor befolyásolhatja a mezőgazdasági termelékenységet. Ilyen lehet az infrastruktúra, a piacra jutási lehetőségek, és a rendelkezésre álló erőforrások mennyisége és minősége, valamint természetesen az alkalmazott kormányzati politika, mely nagymértékben befolyásolhatja a profitot, vagy akár a rendelkezésre álló erőforrásokat is. A fejlődő országokban a mezőgazdaságnak sokkal nagyobb a szerepe a teljes gazdasági növekedésben (Self, Grabowski, 2007), mint például a fejlettebbekben, ahol csökken a GDPből való részesedése a mezőgazdaságnak néhol abszolút és relatív értékben egyaránt. Általánosan kijelenthető, hogy a közép-kelet európai országokra az jellemző, hogy a bruttó hazai termék 2-3%-át adja általánosságban a mezőgazdaság, ezzel párhuzamosan csökken a mezőgazdasági népesség száma, és a vidéken élők egyre nagyobb arányban áramlanak a városokba. A következőkben azt vizsgáljuk kilenc ország esetében, (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Lengyelország, Szerbia, illetve Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) hogy egyes mezőgazdasági inputok milyen befolyással vannak a mezőgazdasági hatékonyságra, azaz milyen csoportok alakultak ki az országok között. Itt nem téveszthetjük szem elől, a korábbi empirikus tanulmányok eredményeit sem, ahol alapvetően három erőforrás került megfogalmazásra (technológia, jelen esetben ez a traktorok számát jelenti, munkaerő, és műtrágya mennyisége, valamint vizsgáljuk a hektáronkénti termésmennyiség alakulást is) ezeket vesszük számításba az alábbiakban is. A kutatás indítéka az volt, hogy e régióra is készüljön a termelékenység vizsgálat, amelyre korábban még nem volt példa, aminek oka lehet az is, hogy a mezőgazdasági termelékenység növekedése kevésbé befolyásolja, a már korábban említett okok miatt, hogy a gazdaság egésze miként prosperál. Mégis érdemes ezt megvizsgálni, hiszen tanulságos lehet egyes ország csoportok közötti különbségek feltárása, annak bemutatása, hogy milyen csoportok alakultak ki Közép és Kelet-Európában a termelékenység tükrében 2000 és 2008 között. 72

73 Módszertan bemutatása Az elemzés során klaszteranalízist végeztünk annak megállapítására, hogy milyen csoportok alakulnak ki a vizsgált országok között a termelékenység függvényében. Klaszteranalízis során hierarchikus elemzést, azon belül először a legközelebbi szomszéd módszert (nearest neighbor method) alkalmaztam. Az egyszerű láncmódszer (legközelebbi szomszéd módszer) két klaszter távolságát a két klaszter legközelebbi tagjai közötti távolságként értelmezi (Füstös, Szalma, 2009), jól alkalmazható a kiugró megfigyelések elemzésére, 1. egyenlet D1(I, J ) = min d(xi, xj ), majd pedig a Ward-féle eljárást (Ward method) alkalmazzuk. A Ward módszer során azokat a csoportokat vonjuk össze, amelyek a klaszteren belüli szórásnégyzetet a legkevésbé növelik (azaz minimális a variancia), így minimalizálva az információveszteséget a csoportok összevonása során. A kutatás eredményei A klaszteranalízis során az első tábla (1. tábla) tartalmazza 1994 és 2000, valamint 2000 és 2008 között az átlagos értékeket. Jelen esetben a termelékenységet jól körülhatárolható változók az egy hektárra jutó GDP (termelékenység) nemzetközi dollárban, a munkaerő (fő/1000 ha), műtrágya (kg/ha), traktorok száma (db/1000ha), illetve egy hektárra jutó gabonatermés. Ha megnézzük a táblázatot, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az egy hektárra jutó hozzáadott érték Bulgária és Csehország kivételével mindenhol nőtt az első 1994 és 2000 közé tartozó periódushoz képest. A hektáronkénti gabona esetében már sokkal egységesebb a kép, minden vizsgált országban nőtt a gabona hozama. 73

74 1. tábla Bulgária Csehország Magyarország Lengyelorszá g Románia Serbia és Montenegro Idősza k Átlagos termelékenység egyes tényezői Termelékenysé g (IntS/ha) Műtrágya (kg/ha) Traktor (db/1000ha) Munkaerő (fő/1000hektár ) Gabona (tonna/ha) 501,17 28,46 6,49 131,56 0,90 479,37 55,41 7,20 134,49 1,08 911,61 74,92 20,00 67,04 1,57 858,12 98,31 21,00 46,64 1,71 867,61 64,88 15,54 50,45 1,93 927,37 88,67 20,15 35,16 2,34 914,19 84,16 70,75 171,54 1,34 996,53 112,72 87,25 148,50 1,60 539,73 22,94 11,02 295,41 1,13 575,86 26,76 12,04 222,07 1,15 413,81 17,82 40,36 240,78 0, ,74 69,47 35,50 311,43 1,47 Szlovákia ,19 44,44 10,84 75,43 1, ,03 61,87 10,78 54,87 1,61 Szlovénia ,50 145,67 194,33 187,28 1, ,77 123,34 211,65 176,78 1,07 Ukrajna ,60 15,36 9,78 120,74 0, ,40 15,90 8,92 93,38 0,88 Forrás: FAOSTAT, saját számítás A klaszterelemzés során első lépésként legközelebbi szomszéd eljárást alkalmaztunk, mivel szerettük volna azonosítani a kiugró elemeket, illetve definíálni azt az országot, vagy országokat, amelyeket ki kell hagyni az elemzésből. Az első táblázat azt mutatja, hogy a teljes elemszámból minden elemet bevontunk az elemzésbe (2. tábla). 74

75 Az elemzésbe bevont elemek száma egyszerű láncmódszer esetén 2. tábla Cases Valid Missing Total N Percent N Percent N Percent 9 100,0 0, ,0 a. Single Linkage Forrás: Saját számítás A 3. táblázatban látható, hogy az első lépésként a Cseh Köztársaságot és Magyarországot vontuk össze, melyből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a legkisebb különbség a termelékenység tekintetében e két ország között van. Utoljára a 8-as Szlovénia csatlakozik a többi országhoz, itt van a legnagyobb ugrás is. Összevonási táblázat egyszerű láncmódszer esetén 3. tábla Stage Cluster Combined Stage Cluster First Appears Cluster 1 Cluster 2 Coefficients Cluster 1 Cluster 2 Next Stage d , i , m , e , n s , i , o , n , Forrás: Saját számítás A dendrogram (1. ábra) alapján láthatjuk, ami egyébként az összevonási táblázatból is kiderült, hogy Szlovéniát az alapsokaságra nem jellemző egységnek minősíthetjük, hiszen igazán egyik ország csoporthoz sem köthető, az ábra alapján önálló csoportot alkot Szlovénia, ami így értelmezhetetlen. Így tehát kénytelenek vagyunk kiszűrni az eljárásból ezt az országot és a további elemzést e nélkül folytatni. 75

76 Dendrogram egyszerű láncmódszer esetén 1. ábra Forrás: Saját számítás Azt követően, hogy kiszűrtük a kiugró országot Szlovéniát, újra elvégezzük a klaszterelemzést, azonban ezúttal a Ward-féle módszert választjuk. A következőkben látható ennek az eljárásnak az összevonási táblája (4. tábla). Összevonási táblázat Ward módszer esetén 4. tábla Stage Cluster Combined Stage Cluster First Appears Cluster 1 Cluster 2 Coefficients Cluster 1 Cluster 2 Next Stage , , , , , , , Forrás: Saját számítás A koefficiensek ábrázolása során azt állapíthatjuk meg (2. ábra), hogy nagy törés a 6. lépésnél van, így nagy valószínűséggel a könyökkritérium alapján két klaszter maradna, de ahhoz, hogy ezt alaposabban megállapítsuk érdemes egy pillantást vetni a dendrogramra is. 76

77 2. ábra Koefficiensek ábrázolása az összevonás lépései függvényében Forrás: Saját számítás A dendrogram alapján is (3. ábra) nagy valószínűséggel két klaszter marad. Azért, hogy teljesen biztosak legyünk a döntésünkben több variációs lehetőséget is végig kell próbálnunk 77

78 Dendrogram szűrés után Ward módszer esetén 3. ábra Forrás: Saját számítás Az első eset látható az alábbi táblában (5. tábla). A harmadik klaszterbe csak egy ország kerülne, így igazán nincs értelme annak, hogy ezzel az eshetőséggel bővebben foglalkozzunk. 5. tábla Klasztercentroidok és szórások háromklaszteres megoldás esetén Ward Method Hektárra jutó GDP Hektárra jutó műtrágya 1000 ha-ra jutó traktor 1000 ha-ra jutó fő Hektárra jutó gabona 1 Mean 512, , , ,7325 1,0125 N Std. Deviation 63, , , ,04293, Mean 912, , , ,5567 1,7500 N Std. Deviation 37, , , ,00669, Mean 701, , , ,1500 1,4700 N Std. Deviation..... Tot al Mean 686, , , ,4688 1,3463 N Std. Deviation 203, , , ,50054,42755 Forrás: Saját számítás 78

79 Klasztercentroidok és szórások kétklaszteres megoldás esetén 6. tábla Ward Method Hektárra jutó GDP Hektárra jutó műtrágya 1000 ha-ra jutó traktor 1000 ha-ra jutó fő Hektárra jutó gabona 1 Mean 512, , , ,7325 1,0125 N Std. Deviation 63, , , ,04293, Mean 859, , , ,2050 1,6800 N Std. Deviation 110, , , ,34603,31696 Total Mean 686, , , ,4688 1,3463 N Std. Deviation 203, , , ,50054,42755 Forrás: Saját számítás Főbb megállapítások, következtetések A dendrogram alapján és a klasztercentroidok alapján is az látszik, hogy alapvetően két csoportra lehet bontani a vizsgált országokat a mezőgazdasági termelékenységük alapján. Az egyik csoportba tartozik Bulgária, Ukrajna, Románia, Szerbia, míg a másikba Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia tartozik. A vizsgálat eredménye nem különösebben meglepetés, igazolhatja a korábbi elképzeléseinket. Ha visszamegyünk az alaptáblára (1. tábla), akkor látható, hogy a második csoportba tartozó hektáronkénti mezőgazdasági GDP a nagyobb. Azt mondhatjuk, hogy a két csoport közül az utóbbi a mezőgazdaságilag hatékony az előbbi pedig a kevésbé hatékony. Ami jól látszik az első tábla alapján is, hogy a technológiailag fejlettebb (amit a traktorszámmal mérhetünk jelen esetben) kerültek egy csoportba, illetve azok, akik nagyobb arányban hasznosítanak műtrágyát. Mindez azt sugallja, hogy nagy valószínűséggel a műtrágyázás és a traktorszám növekedése határozza meg leginkább a termelékenység változását, amíg az összes vizsgált ország esetében a munkaerő száma a mezőgazdaságban csak kis hatással van a csoportok alakulására, illetve a hatás fordított, minél kisebb a munkaerő száma annál valószínűbb, hogy az adott ország a hatékonyabb csoportba fog tartozni. Az egy hektárra jutó gabona mennyisége egyébként szintén visszatükrözi az eredményeket, hiszen minden országban, ahol a nagyobb a termelékenység (GDP/ha) a gabonatermés is nagyobb a kevésbé termelékeny országokhoz viszonyítva. Forrásjegyzék A. McCunn, W. E. Huffman (2000): Convergence in U.S. Productivity Growth for Agriculture: Implications of Interstate Research Spillovers for Funding Agricultural Research. American Journal of Agricultural Economics, Vol 82. No. 3, pp C. B. Barrett, M. R. Carter, C. P. Timmer (2010): A Century-Long Perspective on Agricultural Development. American Journal of Agricultural Economics, Vol 92. No. 2, pp D. Mitchell (2008): A note on rising food demand. The world Bank, Policy Research Working Paper

80 Fan Hu, J. M. Antle (1993): Agricutural Policy and the Productivity: International Evidence. Review of Agricultural Economics, Vol. 15. No. 3. pp Füstös L. (2009): A sokváltozós adatelemzés módszerei. MTA Szociológiai Kutató Intézete, Társadalomtudományi Elemzések Akadémiai Műhelye, Módszertani Füzetek No. 1. G. Han, K. Kalirajan, N. Singh (2004): Productivity, Efficiency and Economic Growth: East Asia and the Rest of the World. The Journal of Developing Areas, Vol. 37, No. 2 pp K. W. Easter, M. E. Abel, G. Norton (1977): Regional differences in Agricultural Productivity in Selected Areas of India. American Journal of Agricultural Economics, Vol 59. No. 2, pp N. Lustig (2009): Coping with rising food prices: Policy dilemmas in the developing world. Center for Global Development. S. Piya, A. Kiminami, H. Yagi (2011): Sources of Agricultural Productivity Growth in South and Southeast Asia. Trends in Agricultural Economics No. 4 pp S. Self, R. Grabowski (2007): Economic development and the role of agricultural technology. Agricultural Economics Vol. 36. pp V. E. Ball, J. C. Bureau, R. Nehring, A. Somwaru (1997): Agricultural Productivity Revisited. American Journal of Agricultural Economics, Vol 79. No. 4, pp Y. Hayami (1969): Sources of Agricultural Productivity Gap Among Selected Countries. American Journal of Agricultural Economics, Vol 51. No. 3, pp Y. Hayami (1970): On the Use of Cobb-Douglas Production Form on the Cross- Country Analysis of Agricultural Production. American Journal of Agricultural Economics, Vol 52. No. 2, pp Y.Hueih Luh, S. E. Stefanou (1991): Productivity Growth in U.S. Agriculture under Dynamic Adjustment. American Journal of Agricultural Economics, Vol. 73, No. 4, pp

81 A MINŐSÉGI TEHÉNTEJ ELŐÁLLÍTÁSÁNAK JÖVŐJE A MAGYAR KISMÉRETŰ GAZDASÁGOKBAN VÁGÁNY JUDIT - KÁRPÁTINÉ DARÓCZI JUDIT Kulcsszó: élelmiszerbiztonság, kockázat, aflatoxin, klímaváltozás, vidék ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az elmúlt néhány évtizedben élelmiszerfogyasztásunk jelentős változásokon ment keresztül. Ezek a változások az elmúlt évtizedben felgyorsultak. A tudomány napról napra a természetben korábban elő nem forduló élelmiszereket, élelmiszeripari alapanyagokat fejleszt ki, melyek biztonsága még nem mindig bizonyított. A technikai, technológiai fejlesztések mellett újabb és újabb kockázati tényezők jelennek meg: a környezetszennyezésnek, a globális klímaváltozásnak köszönhetően súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot eredményezhetnek. Ki ne hallott volna a közelmúlt aflatoxin botrányáról, mely a nyers tehéntejjel kapcsolatban merült fel. Cikkünkben több területet érintünk. Kitérünk arra, hogy a klímaváltozás miként befolyásolhatja az élelmiszerbiztonságot; hogy néhány foknyi hőmérséklet emelkedé,s milyen súlyos következménnyel járhat néhány évtizeden belül csak az aflatoxinnal összefüggésben. Vizsgáljuk a szarvasmarha ágazat ezen belül a nyers tehéntej előállítás helyzetét, valamint egy ben készült kutatás utánkövetéses vizsgálatának eredményeit is bemutatjuk, mely egy kistérség gazdálkodói körében került elvégzésre. A között időszakban több területen is kiemelt szerepet fog kapni az élelmiszerminőség és biztonság. A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia éppúgy kiemelt prioritásként kezeli, mint az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia. Ennek szellemében készítettük el cikkünket. A TEHÉNTEJ ELŐÁLLÍTÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON A szarvasmarha ágazat által előállított tej, mint élelmiszeripari alapanyag, rendkívül jelentős szerepet tölt be az emberi táplálkozásban. Táplálkozás-tudományos ismereteink bővülésével jelentősége csak növekedett: kedvező összetételével, nagy és különleges táplálkozási értékével kiemelkedő szerepet tölt be a korszerű táplálkozásban. 81

82 A megtermelt tej tekintetében a vizsgált kisméretű gazdaságoktól az összes megtermelt tej mennyiségének csupán kis hányada származik, ám a gazdaságok számát alapul véve a kisméretű gazdaságok igen jelentős szereplői a magyar tejágazatnak. A KSH 2012-es statisztikai adatait alapul véve megállapítható, hogy tehenet tartó gazdaság található Magyarországon (1. táblázat), melynek 94,48 százaléka átlagosan 9 tehénnel míg 5,52 százaléka 253 tehénnel rendelkezik (2. táblázat). A tehenet tartó gazdaságok száma (december 1-jén) 1. táblázat darab Összesen Gazdasági szervezet Egyéni gazdaság Forrás: KSH 2013 és AKI 2013 Ahogyan azt az 1. táblázat mutatja, az egyéni gazdaságok száma az elmúlt évtizedben több, mint felére csökkent (2012-ben az egyéni gazdaságok száma csupán 47%-a volt a 2001-es évinek), míg a gazdasági szervezetek esetében enyhe növekedés (2012-ben +13% 2001-hez képest) volt tapasztalható. 2. táblázat Az egy gazdaságra jutó tehenek száma Magyarországon (december 1-jén) tehén/gazdaság Összesen Gazdasági szervezet Egyéni gazdaság Forrás: KSH 2013 és AKI 2013 Az egy gazdaságra jutó tehenek számának alakulásában ellentétes tendencia tapasztalható: a gazdasági szervezetek átlagos tehénlétszáma csökkenő, míg az egyéni gazdaságok állatlétszáma növekvő tendenciát mutat (2. táblázat). A tehénállomány vizsgálatakor két dolgot célszerű megnézni: az állomány összetételét és számának alakulását. (3. táblázat). Hazánkban a tehénállomány létszáma 2010-ig folyamatos csökkenést mutatott, 2011-től azonban enyhe növekedés volt tapasztalható az ágazatban. 82

83 Az állomány összetételét tekintve mind a tejhasznú-, mind pedig a kettőshasznú tehenek számában a tehénállományhoz hasonló tendencia figyelhető meg. Döntő többségében tejhasznú-, javarészt (90 százalékban) holstein-fríz tehenek (Berta, 2010) adják a tehénlétszám legnagyobb hányadát (2012-ben 78%-át). A holstein-fríz mellett az utóbbi időben a koncentrált tejű fajták szerepe is kezd előtérbe kerülni. (Berta, 2010) 3. táblázat Magyarország tej- és kettős hasznosítású tehénállománya között ezer db Magyarország Ebből: tejhasznú tehén kettőshasznú tehén Forrás: KSH, 2013 és AKI, 2013 alapján saját szerkesztés Magyarország tejvertikumával kapcsolatban (az élelmiszerminőséghez és élelmiszerbiztonsághoz hasonlóan) számos tanulmány, cikk és tudományos írás született. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa még az 1990-es évekből, melyek megállapításai a mai napig aktuálisak. KÖLCSEY (1993) Közép- és Kelet-Európa tejgazdaságában számos aggasztó jelenséget tapasztalt. A tejtermelés ebben a régióban csökkent, miközben a szegényedő lakosság csökkenő vásárlóereje miatt a tejfogyasztásban visszaesés történt. A tejtermelés csak ott ért el az átlagosnál magasabb jövedelmezőséget, ahol biztosítható volt a jó minőségű, viszonylag olcsó takarmányok előállítása és egyidejűleg a tehénállomány elegendő genetikai potenciállal rendelkezett. (BALOGH, 1991) SIPOS (1996) úgy gondolta, hogy az állatállomány csökkenésének megállítása és az állattartás ösztönzése még tudatosabb, előrelátóbb gazdasági intézkedéseket követel, mint a növénytermesztésé. Hosszabb a termelési ciklus, az ágazatok tőke igénye magas, a mostani befektető csak évek múltán, az építkezést is figyelembe véve több év elteltével jut tőkéje hozadékához. 83

84 A NYERS TERMELŐI TEHÉNTEJ MINŐSÉGÉNEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON Mielőtt a tehéntej minőségének helyzetét bemutatnánk, vizsgáljuk meg, hogyan lehet értelmezni az élelmiszerminőség és biztonság kérdését. A témának jelentős szakirodalmi bázisa áll rendelkezésre. A következőkben azokat emeljük ki, melyeket a cikkünk szempontjából a leghasznosabbaknak vélünk. Az élelmiszerminőségnek megkülönböztethetünk elsődleges- illetve másodlagos jellemzőit (4. táblázat). Elkülöníthetjük továbbá két további fő komponensét: a táplálkozási értéket és az élelmiszerbiztonságot. Az elsődleges jellemzők által definiálható élelmiszerminőség minden ember esetében ízléstől függően más és más, ezzel szemben a táplálkozási érték és az élelmiszerbiztonság mindenki által elvárt feltétel. szín; illat; állag; íz; Elsődleges jellemzők Táplálkozási érték Forrás: Pallaginé (1999) alapján saját táblázat Az élelmiszerminőség értelmezése Szubjektív tényezők Másodlagos jellemzők frissesség; kényelmesség ; alkalmasság ; csomagolás; ár. Objektív tényezők Élelmiszerbiztonság 4. táblázat Ezzel összefüggésben az élelmiszeripari minőség legfontosabb elemeit Molnár (1992) így foglalja össze: az egészségügyi alkalmasság (az élelmiszer elfogyasztása a fogyasztók egészségét nem károsítja); az élvezhetőséget kifejező érzékszervi tulajdonságok (ízletesség, gusztusosság); a kémiai összetételi jellemzőkkel meghatározható táplálkozásbiológiai érték (az élelmiszernek az emberi szervezet működéséhez energiát, és hasznos anyagokat kell biztosítania); az alkalmasság (az élelmiszereknek meg kell őrizni jellemző tulajdonságaikat egy megadott ideig illetve olyan csomagolásban és előkészítésben kell megjelennie, ahogy a fogyasztó azt megkívánja. 84

85 Az élelmiszerbiztonságot a fogyasztók egészségének érdekében kell megteremteni, míg a tágabban értelmezhető élelmiszerminőség az értékkel kapcsolatos, melyet az árucikk képvisel. Az élelmiszerbiztonság új kihívások előtt áll. A globalizáció, a környezeti szennyeződések, a globális környezeti és éghajlatváltozások, a felgyorsult életmód mind-mind új kockázati tényezőként jelennek meg az élelmiszer-előállítás során a szántóföldtől egészen az asztalig. (Szeitzné, 2010) Ki ne hallott volna a közelmúlt nyers tehéntejjel kapcsolatos élelmiszerbotrányáról: az aflatoxinnal szennyezett tejről? A nyerstejben idehaza alacsony arányban fordul elő az aflatoxin, míg Dél-Európában már régóta küzdenek a problémával jelentette ki Pleva György a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) élelmiszer- és takarmánybiztonsági országos igazgatója (VG.hu, 2103). Kutatások (Battilani et al., 2012) azonban azt támasztják alá, hogy a globális felmelegedés hatására, az aflatoxin megjelenése a takarmányban már Magyarország számára is komoly problémát jelenthet (1. ábra). 1. ábra. A kukorica aflatoxin B1 szennyeződés kockázat index értékének alakulása Európában +2 C és +5 C hőmérsékletváltozás esetén Forrás: Battilani et al., C +5 C 85

86 A kutatás eredményei szerint néhány fokos átlaghőmérséklet emelkedés esetén az aflatoxin a déli részekről északabbra húzódik és azokon a területeken is veszélyforrásként jelenik meg, ahol ma még csak ritkán jellemző. Az elméleti felvezetést követően tekintsük át a nyers tehéntej minőségével kapcsolatos adatok alakulását Magyarországon. Az 5. táblázat jól mutatja, hogy az elmúlt években a tej minősége kedvezően alakult. Az extra tej minősége stabilan 98-99% között mozgott. Ez jónak tekinthető. 5. táblázat A termelt tej minőségének alakulása Magyarországon között százalék Összesen Extra ,5 98, ,1 99,1 98,9 97,9 99,1 97,8 I. osztályú II. osztályú 6 5 4, III. osztályú 2 1, Osztályon kívüli 4 3,5 2, ,5 1,7 2 0,9 0,9 1,1 2,1 0,9 2,2 Forrás: Tej Terméktanács és AKI PÁIR adatai alapján saját szerkesztés A nagyméretű gazdaságokban alkalmazzák a Helyes Mezőgazdasági-, és Helyes Higiéniai Gyakorlatokat, így az élelmiszerminőséggel és biztonsággal kapcsolatos kérdésekre kiemelt figyelmet fordítanak. Nem is lehet ez másképpen, hiszen már az Új Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Program (2012) megvalósításához készített tanulmányban is ezt olvashatjuk: a mezőgazdasági tevékenység során a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával, a növényvédőszerekre, az állatgyógyszerekre és takarmányokra vonatkozó előírások szigorú betartásával tudatosan kell törekedni arra, hogy az alkalmazott technológiák a lehető legkevésbé jelentsenek szennyezőanyag-terhelést az előállított élelmiszernyersanyagok tekintetében. Az élelmiszer előállítás és forgalmazás terén az előírások követésével, a Helyes Higiéniai Gyakorlat és a veszélyelemzésen alapuló belső élelmiszerbiztonsági rendszer (HACCP) hatékony alkalmazásával, az élelmiszer-vállalkozói felelősség érvényesítésével a kockázatot a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. Valamennyi élelmiszervállalkozásnak (beleértve a takarmányvállalkozókat is, kivéve a mezőgazdasági termelőket) kötelező bevezetni és működtetni a HACCP rendszer elveire épülő belső élelmiszerbiztonsági rendszert. (Szeitzné, 2010) 86

87 ANYAG ÉS MÓDSZER ben egy PhD dolgozat elkészítése során kezdtünk foglalkozni a kisméretű tehéntej-előállító gazdaságokkal. Akkor kérdőíves kutatást végeztünk. A kutatás szempontjából a kisméretű gazdaságok tekintetében egy homogén közösséget szerettünk volna felmérni. Így került kiválasztásra egy konkrét kistérség három tejgyűjtő csarnoka. Ezen csarnokokhoz beszállító termelők körében került kitöltésre a kérdőív. A megkérdezettek száma 102 gazdaság volt. E három csarnok egy tejfeldolgozó üzem beszállítója volt. Itt tejükből zacskós tejet, natúr joghurtot, túrót, tejfölt és kefírt állítottak elő. A kérdőív egy kérdezőbiztos segítségével került kitöltésre mind a 102 gazdával, így a kapott eredmény a vizsgált kistérség alapsokaságra reprezentatívnak volt tekinthető. A módszer nagy előnye volt még a 100 százalékos kitöltési arány, mely más mintavételi eljárás alkalmazásával csak nehezen érhető el. (Vágány, 2007) Kíváncsiak voltunk rá, hogy az elmúlt időben mi történt az akkor vizsgált gazdaságokkal. Kutatásunkat a következő lépésekben hajtottuk végre: Első lépésben felmértük, hogy az előzőleg vizsgált régióban hány gazda foglalkozik még tehéntej termelésével. A szám megdöbbentő volt. A 102 előzőleg vizsgált gazdaságból összesen 48 maradt, míg a három tejgyűjtő csarnokból mára egy sem működik. A megmaradt gazdaságok számának feltárását követően került sor a második lépésre: a kutatás során alkalmazandó módszer kiválasztására. A választott módszer a strukturált mélyinterjú lett. Ennek oka, hogy az empirikus kutatás céljából készített interjúk során nagyobb lehetőség nyílik a megkérdezett személyhez való alkalmazkodásra. Az alkalmazkodás megnyilvánulhat az interjú lebonyolítására kijelölt helyszín megválasztásában, az alany gondolat- és élményvilágához való kötődésben, a kommunikációs mód megválasztásában egyaránt. Ez a módszer kötetlenebb, mint a kérdőív (survey), lehetővé teszi mind a vizsgált, mind a vizsgálatunk szempontjából marginális jelentőségű témákban való elmélyülést. További előnye a módszernek, hogy interperszonális volta miatt mód van az azonnali reagálásokra, visszacsatolásokra. Természetszerű, hogy az interjúkészítés során nemcsak verbális, hanem metanyelvi kommunikáció is zajlik. A gesztusok, a hangszín, a testtartás, a tekintet egyaránt információforrásként működik az adatfelvétel során (Obádivics, 2008). Harmadik lépésként kijelölésre került a megkérdezettek köre. Ennek során a mintába kerültek a tejgyűjtő csarnokok volt vezetői, a működő gazdaságok vezetői és a már nem működő, de fellelhető gazdaságok vezetői. (A még működő gazdaságok vezetőihez intézett kérdések eltértek a másik két csoport kérdéseitől.) 87

88 Negyedik lépésként összeállításra került a strukturált kérdések listája, mely minden interjúalanynak feltevésre került. Ötödik lépésként az interjú elkészítésére, hatodik lépésként pedig az eredmények feltárására került sor. EREDMÉNYEK Az interjú eredményei két részre bontva kerülnek bemutatásra. Először a még működő gazdaságok vezetőivel készített interjú eredményét ismertetjük. Ahogyan azt fentebb már említettük 48 gazdasággal készítettünk mélyinterjút. A megkérdezett gazdaságokban összesen 563 darab tehenet tartanak. Ez, egy gazdaságra vetítve, közel 12 tehén/gazdaságnak felel meg, mely az országos átlag feletti létszám (lsd. 2. táblázat). A működő gazdaságok vezetőitől megtudtuk, hogy megtermelt tejüket háztól értékesítik, valamint egy tejgyűjtő tartálykocsi járja körbe a térséget és gyűjti be a szerződésben álló gazdaságoktól a tejet naponta egy alkalommal. A vizsgált gazdaságokban javarészt még mindig magyar tarkát (66 százalék), míg a több tehenet tartó gazdaságokban inkább holstein frízt (34 százalék) tartanak a gazdák. Ennek oka a felmérés szerint, hogy a magyartarka kettős hasznosítású fajtaként bár kevesebb tejet ad nagyobb súlyban értékesíthető, mint tejelő alternatívája a holstein fríz. A két fajta jelentősége a 2007-ben végzett kutatáshoz képest nem változott, csak arányaiban tért el (akkor 59 százalék magyartarka és 41% százalék fríz volt az arány). A megtermelt tej minőségét jónak értékelték a megkérdezettek. A gazdák elmondták, hogy több esetben is felmerült az együttműködés lehetősége, ám mindannyiszor bizalomhiány és tőkehiány miatt fulladt kudarcba a kezdeményezés (hét gazda a változtatásra való hajlandóság teljes hiányát is megemlítette). Első alkalommal egy svájci gazda szeretett volna sajtgyártással foglalkozni a térségben. A tejet a helyi gazdáktól vásárolta volna fel. Hosszú távú szerződést szeretett volna kötni és ezért hajlandó lett volna a piaci árnál magasabb árat fizetni. A kísérlet meghiúsult. A gazdák által tartott állatok összetétele és a megtermelt tej beltartalmi értékei nem lettek volna alkalmasak kiváló minőségű sajt előállítására. Önmagában ez még nem jelentett volna problémát, mert a svájci üzletember hajlandó lett volna hozzájárulni a 88

89 fajtaátalakítás költségeihez, ám a gazdák ellenálltak. Így ez a kezdeményezés még a tervezési időszakban meghiúsult. A második alkalom egy külföldről hazatelepült család próbálkozása volt. Ők nem mérték fel a lehetőségeket, hanem rögtön megvásárolták egy tanyát, átalakították a követelményeknek megfelelően, majd amikor mindennel elkészültek csak akkor kezdték felmérni a potenciális alapanyag beszállítókat. A próbálkozás teljes kudarcba fulladt és a család jelentős anyagi kárt szenvedett a nem gondosan kimunkált ötlet megvalósítása során. A tejgyűjtő csarnokok volt vezetőivel és a megszűnt kisgazdaságok vezetőivel készített interjú eredményeinek alapján megállapítható, hogy a már nem létező gazdaságok megszűnése a gazdával kapcsolatos kedvezőtlen változásokra és a gazdaságban / társadalomban bekövetkezett kedvezőtlen változásokra vezethetők leginkább vissza: 1. A gazdával kapcsolatos kedvezőtlen változások: a gazda halála; a gazda egészségi állapotának megromlása; a gazda elköltözése; újításra való hajlandóság hiánya. 2. Gazdaságban / társadalomban bekövetkezett kedvezőtlen változások Összefogás hiánya, bizalmatlanság; Élelmiszerbiztonság szempontjából nem megfelelő körülmények. Pénzhiány, melynek következtében sem az állományt sem a technológiát nem voltak képesek fejleszteni. A beszűkült értékesítési lehetőségek (A tejgyűjtő csarnok megszűnését követően nem tudták hová / kinek értékesíteni a tejüket) Az interjú során kiderült, hogy a vizsgált térség helyzete nem jó. A még tehéntartással foglalkozók átlagéletkora egyre magasabb. A fiatalok nem szeretnék folytatni szüleik, nagyszüleik példáját: nem szeretnének állattenyésztéssel foglalkozni. Nem vidéken képzelik el jövőjüket. A vizsgált vidéki térség lassan elöregszik, elnéptelenedik. Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte minden vidéki háznál tartottak állatot, mostanra ez teljesen megváltozott. A válaszadók szerint nagy szükség lenne a megélhetés, az életminőség és a 89

90 megfelelő életfeltételek biztosítására, mely a Nemzeti Vidékstratégia vidékpolitika funkcióinál is megfogalmazásra kerül. FELHASZNÁLT IRODALOM (1) Agriculture, fishery and forestry statistics, Main results , Eurostat, European Commission, 2012 (2) BALOGH Á. et al. (1991): A kis-és magántermelés társadalmi-gazdasági problémái az állattenyésztésben, AKII, Agrárgazdasági Tanulmányok (3) BATTILANI ET AL. (2012): Modelling, predicting and mapping the emergence of aflatoxins in cereals in the EU due to climate change. Scientific report submitted to EFSA, (4) BERTA A. (2010): A hasznos élettartam növelésének tenyésztési lehetőségei szarvasmarha állományokban, PhD tézisek, Debrecen (5) temid=28, Aflatoxin: az üzemi tej nem veszélyes (6) KÖLCSEI T. (1993): Romló tejgazdaság. Gazdálkodás 10. sz. (7) MÁNDI-NAGY D. (2013): Tej és Tejtermékek, XVI. évfolyam, 3. szám, AKI (8) MOLNÁR P. (1992): Az élelmiszerminőség meghatározásának újabb szempontjai, Élelmezési Ipar, XLV. évfolyam, p (9) Nemzeti Vidékstratégia (10) OBÁDOVICS CS. (2009): Társadalomkutatás módszertana, SZIE GTK egyetemi jegyzet (11) PALLAGINÉ BÁNKFALVI E. (1999): Minőségbiztosítás, Mezőgazda Kiadó, Budapest, p27-43 (12) SIPOS A. (1996): Az agrárfejlesztés közgazdasági feltételrendszere. Az MTA Agrártudományok Osztályának tájékoztatója (13) SZEITZNÉ SZ. M. (szerk.) (2010): Élelmiszerbiztonság: tények, tendenciák, teendők, A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal tanulmánya (14) VÁGÁNY J. (2007): A kistermelői tejtermelés helyzete Magyarországon, Gazdálkodás. LI. évf., 20. különkiadás, p

91 Szerzők: Név: Kárpátiné Daróczi Judit Munkahely: Általános Vállalkozási Főiskola, Vállalkozás-menedzsment Tanszék Beosztás: Főiskolai adjunktus Levelezési cím: 1114 Budapest, Villányi út Telefon: cím: Név: Dr. Vágány Judit Munkahely: Általános Vállalkozási Főiskola, Vállalkozás-menedzsment Tanszék Beosztás: Főiskolai tanár Levelezési cím: 1114 Budapest, Villányi út Telefon: cím: 91

92 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ ŐSTERMELŐINEK HELYZETE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS KAPCSÁN VINCZE-LENDVAI EDINA MÁRTÉL DÓRA Kulcsszó: mezőgazdaság, gazdálkodók támogatások, helyzetelemzés, SWOT-analízis ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A felmérés segítségével az alábbi főbb megállapításokra jutottunk: A magyar őstermelők a mezőgazdaság szerves részét képezik, és az elmúlt 10 év létszámcsökkenésének ellenére még mindig nagy számban vesznek részt a termelésben. Ezért lenne elengedhetetlen helyzetük javítása, mely a mezőgazdaság helyzetének javulását is eredményezné. Javaslatként azt ajánlanám, hogy szükséges lenne több olyan fórumot, találkozót szervezni, ahol a szakemberek és a termelők találkoznának, és tapasztalatot cserélhetnének. Emellett több olyan szakemberre is szükség lenne, akik segítenék a termelőket, például a növényvédelmi szaktanácsadásban, a piacszerzésben, a támogatások igénybevételében, pályázatok elkészítésében, szakmai felvilágosításban. Fontos lenne még a gazdálkodók működésének koordinálása, ami azt jelentené, hogy a hasonló ágazatokban tevékenykedő gazdák összefognának a költségek csökkentésének és a bevételek növelésének érdekében - például az állattenyésztés esetében. THE SITUATION OF THE PRIMARY PRODUCER SIN THE SOUTH PLAIN REGION BY A QUESTIONNAIRE-SURVEY Keywords: agricultural, farmers, supports, situation-analysis, SWOT-analysis Summary: By the survey we can declare the following statements: The Hungarian primary producers are the basis of the national agriculture and the in spite of the decrease of the farmers number in the past 10 years they have a main role. Because of it - it should be very important to repair their position, what should be make better the situation the agriculture too. We can advice the follows: it should be important organize the forum and meeting, where specialists and farmers can change their experience. Also it should be more specialists, who can help the farmers for example in the plant protection, consulting, market acquisition, support-usage, making tender, professional education. It should be coordinating the farmers operation. It means that the similar farmers join their forces for the cost- decreasing in the livestock breeding. 92

93 1. BEVEZETÉS A rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás a mezőgazdaságot is érintette. A változások eredményeként az ország agrárszerkezetét jellemző korábbi kettősség felerősödött, a magántulajdonon alapuló gazdálkodási formák mind jobban elterjedtek. A rendszerváltást követően a föld kb. 80%-a magántulajdonba került és emiatt rendkívül sokszínű és méretű gazdaság alakult ki. A mezőgazdaság földhasználói között az egyéni gazdaságok súlya és aránya fokozatosan meghatározóvá vált. Több százezer új egyéni gazdaság, kistermelő jelentkezett 1990 és 2000 között, de számuk az elmúlt tíz évben közel felére csökkent. A következő években további létszámcsökkenés várható az egyéni gazdaságok, azon belül pedig az őstermelők számában, de még mindig jelentős részét adják a mezőgazdasággal foglalkozók számának. Munkánk során az alábbi fontosabb célokat tűztük ki magunk elé: fel kívánjuk térképezni a hazai őstermelői társadalmat, gazdasági jellemzőiket; be kívánjuk mutatni az általuk igénybevett támogatásokat, az azokhoz kötődő feltételeket, a gazdasági válság hatásairól és a mezőgazdaság mai állapotáról szóló véleményeket; A helyzetük javítása érdekében javaslatokat fogalmazunk meg. Ezen kívül célul tűztük ki, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk a mai őstermelők helyzetéről, boldogulásukról az egyre nehezebb körülmények között, gazdálkodási területük nagyságáról, az általuk termesztett növényekről, azok értékesítési lehetőségeiről esetlegesen tartott állataikról, az igénybe vett támogatásokról. Mindezen célok elérése érdekében primer kutatást végeztünk egy adott térségben élő őstermelőkkel: kérdőíves megkérdezést végeztünk, hogy ezeken keresztül képet kaphassunk, miként látják a gazdálkodók a saját gazdaságuk illetve a magyar gazdaság helyzetét. 2. A MEZŐGAZDASÁG SZERKEZETI ÁTALAKULÁSA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN A rendszerváltás, a társadalmi-gazdasági átalakulás a magyar tulajdon- és jogrendszer teljes átformálását tette szükségessé. A kialakult politikai erőviszonyoknak megfelelően az agrárágazat jövőjét befolyásoló törvényhozásban az idealizált múlthoz, valamint a nyugateurópai követelményekhez való egyidejű igazodás volt meghatározó, teljesen háttérbe szorultak az agrárágazat nemzetközi versenyképességének és a komplex vidékfejlesztésnek a 93

94 szempontjai. Ennek negatív hatása már rövidtávon érzékelhető volt. A nagyon lassú változást csak az Európai Unió jogrendszerének folyamatos átvétele és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos követelményei, és csak kisebb részben a tömegesen ellehetetlenülő termelők követelései kényszerítették ki. A mezőgazdaság átalakulását leginkább befolyásoló törvények a következők voltak (Buday- Sántha, 2001): A kárpótlásról szóló évi XXV. törvény; A szövetkezetek átalakulását szabályozó évi II. törvény; A földkiadásról szóló évi II. törvény; A mezőgazdasági föld hasznosításáról szóló évi LV. törvény; 2.1. A magyar mezőgazdaság szervezeti rendszere A privatizálás, kárpótlás, valamint az elhúzódó és elmélyülő agrárválság hatására a 90-es években lényeges változás következett be a mezőgazdaság szervezeti rendszerében. A rendszerváltást követően a föld kb. 80%-a magántulajdonba került és emiatt rendkívül sokszínű és méretű gazdaság alakult ki. A kárpótlás legnagyobb mértékben a szövetkezeteket érintette, amelyek száma a korábbi közel kétszeresére növekedett, de az általuk használt termőterület a töredékére csökkent, és azt is haszonbérlet formájában használják. A tőkeerősebb szövetkezetek jelentős része részvénytársasággá, illetve korlátolt felelősségű társasággá alakult át, és ebben a formájában működik. Az egyéni mezőgazdasági vállalkozók száma a kilencvenes évtized során növekedett, majd megkezdődött egy lassú csökkenés. (Buday-Sántha, 2001) Az egyéni vállalkozók csak töredékét teszik ki az egyéni gazdaságoknak. A évi teljes körű statisztikai összeírás szerint Magyarországon 960 ezer egyéni gazdaság és 8200 mezőgazdasági tevékenységet is folytató gazdasági szervezet működik. Az egyéni gazdaságok 70%-a 1 hektárnál kisebb, további 24%-a pedig 1-10 hektár közötti területen gazdálkodik. Így kb gazdaság (5,3%) területe tekinthető az árutermelés szempontjából is számottevőnek és 1999 között a mezőgazdasággal foglalkozó vállalatok megszűntek ben számuk 36 volt, majd 1997-re eltűntek és 1999-ben sem volt mezőgazdasággal foglalkozó vállalat. A jogi személyiségű társas vállalkozások száma nőtt között. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok száma szintén nőtt között, és ebből a kft.-k száma igen magas, a részvénytársaságok csak kis hányadot képviselnek a gazdasági társaságokon 94

95 belül. A szövetkezeteket vizsgálva megfigyelhető a számukban mérsékelt csökkenés. Számuk 5 év alatt kb. 210 darabbal csökkent. A jogi személyiség nélküli társas vállalkozások száma és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok száma is nőtt között. Ez a számbeli növekedés a privatizációnak köszönhető, mely során 27 állami gazdaságot kivéve az állami gazdaságok privatizálásra kerültek, a nagyobb privatizált egységeken rt.-k és kft.-k alakultak, amelyek az állami tulajdonban lévő földön bérlőként gazdálkodtak ban több mint 7800 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. (Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény /nemzeti parkok, vízügyi szervek, repülőterek stb./ működött még, amelyek a földterület passzív használói voltak, és tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző volt.) A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma 2003-ban megközelítette a 766 ezret. 1. táblázat A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma és területi megoszlása (2000, 2003) Megnevezés Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma aránya, % területe, ezer ha aránya, % 2000 Gazdaságok összesen ,0 6394,1 100,0 ebből: gazdasági szervezet ,9 3779,8 59,1 egyéni gazdaság ,1 2614,3 40, Gazdaságok összesen ,0 6195,8 100,0 ebből: gazdasági szervezet ,0 3768,5 60,8 egyéni gazdaság ,0 2427,4 39,2 Forrás: Magyarország mezőgazdasága, 2003.; Gazdaságszerkezeti Összeírás I-II. KSH, (In: Tóth-Hamza, 2006) A 1. táblázatban látható, hogy 2000 és 2003 között csökkent a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma. A gazdaságokon belül nagy arányt képviselnek az egyéni gazdaságok. Látható, hogy 2000-ben és 2003-ban is 99%-os arányúak. Megfigyelhető, hogy a gazdasági szervezetek több, mint ezer ha-on termeltek és arányuk 60% körül volt. Ezzel szemben az egyéni gazdaságok termőterület nagysága 2000 és 2003 között csökkent, de arányuk nem változott (40%) A magyar mezőgazdaság adottságai A mezőgazdasági termelés alapvető erőforrásai (munkaerő, eszköz, föld) nemzetközi összehasonlításban még mindig komparatív előnyt jelentenek a nemzetgazdaság egésze, és így a vidéken élők számára is. Ez a megállapítás annak ellenére is helytálló, hogy a termelési 95

96 feltételek mennyiségében, minőségében, tulajdonviszonyaiban, közgazdasági környezetében a kilencvenes évtized gyökeres változásokat hozott. A társadalmi-gazdasági átalakulás (rendszerváltás) feszítő és tartósan ható problémák sokaságát hozta felszínre, amelyek egy részét az utóbbi évek fejlődése tompította, másik hányaduk viszont nem jutott még nyugvópontra. Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. A szántóterületek minősége, a talajtípusok, a fizikai adottságok, a domborzati és klimatikus viszonyok kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. A minőséget befolyásoló tényezők azonban jelentős eltéréseket mutatnak az ország területén. Különbségek főként a domborzat, a talajok fizikai tulajdonságai, természetes termőképességük és a vízgazdálkodás tekintetében figyelhetők meg. Kisebb területi egységek különleges termőhelyi adottságokkal jellemezhetők, amelyek tájjellegű, különleges termékek termelését teszik lehetővé, amelyhez sok esetben hagyományos termelési, feldolgozási kultúra is társul. (Kapronczai, 2003) A művelési ágak közötti változását vizsgálva szembetűnő a mezőgazdasági terület 10%-ot megközelítő zsugorodása, amely főként a szántó- és kerthasznosítás térvesztéséből adódik. (3. melléklet) A termőterület gyorsuló kivonása tükröződik a művelés alól kivett területek közel másfélszeres (147,2%) gyarapodásában, amely az összes területen belüli arányt között 11,5%-ról 16,9%-ra növelte. Az adatok időbeni összehasonlíthatóságát a számbavétel többszöri változtatása miatt körültekintően kell kezelni. A kerteket 1992-től művelés alól kivett területként tartották nyilván, majd 1995-től folyamatosan a tényleges hasznosításuk szerinti művelési ághoz kerültek. A földnyilvántartás ilyen irányú változása még inkább a művelésből kivett területek igen magas arányára hívja fel a figyelmet. Ugyancsak figyelmeztető körülmény, hogy a csaknem 10%-os csökkenést mutató szántóból egyre nagyobb terület maradt vetetlen. A vetetlen szántóterület között csaknem másfélszeresre nőtt, ami több mint 100 ezer hektár termelésből való kiesését jelenti. (Kapronczai, 2011) 2.3. Vállalkozások a mezőgazdaságban A vállalkozás jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység (termelés, szolgáltatás, kereskedelem), amelyben a vállalkozó befektetett munkájával és anyagi eszközeivel (erőforrásaival) kockázatot vállal. A vállalkozás gazdasági céljának megfelelő szervezeti formában valósul meg, amelyeket a törvények és más jogszabályok különböző szempontból kategorizálnak, azonosításukat jelölő elnevezésekkel illetnek. 96

97 A gazdaság a főként növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó önálló mezőgazdasági üzem, illetve az ilyen vállalkozás hagyományos elnevezése. A magyar mezőgazdasági vállalkozási struktúra igen változatos képet mutat. A mezőgazdasági vállalkozások nagy csoportjai: egyéni vállalkozás (őstermelők és családi gazdaságok) gazdasági társaságok és szövetkezetek nem profitorientált szervezetek (közhasznú társaság, kísérleti- és tangazdaság). A mezőgazdasági őstermelő és kistermelő a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adójogi kategória, azok a mezőgazdasági tevékenységet végzők tartozhatnak ide, akiknek az éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió Ft-ot. Ezek a gazdák önálló vállalkozás alapítása nélkül végezhetik árutermelő tevékenységüket. A KSH azonban az egyéni vállalkozók között tartja nyilván őket. Mezőgazdasági őstermelő az lehet, aki betöltötte 16. életévét, rendelkezik őstermelői igazolvánnyal és saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvény mellékletében felsorolt termékek előállításával foglalkozik. Pl. növény- és/vagy kertészeti (zöldség, gyümölcs, szőlő, virág és dísznövény) kultúrák termesztésével, szaporítóanyag-előállítással, élő állatok tartásával és tenyésztésével, erdei melléktermékek gyűjtésével, saját alapanyagból élelmiszer előállításával (befőtt, tejipari termékek, borkészítés) foglalkozik. (Magda, 2003) 3. ANYAG ÉS MÓDSZER A primer kutatásunk során kérdőívet töltettünk ki a Kiskunfélegyháza és térségében élő őstermelőkkel. Választásunk az alábbiak miatt esett erre a területre: Bács-Kiskun megyében, és ezen belül is a kiskunfélegyházi térségben tradicionálisan a mezőgazdasági tevékenység a meghatározó. A térség lakosainak a megélhetésében jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság. Bizonyos kultúrák termesztésének nagy aránya a térségben folyik (gabonafélék, olajos növények), és a termékek előállításában az őstermelők játszanak nagy szerepet. A szerzőpáros egyik tagja ezen a településen él, és környezetében, családjában is sokan, régóta foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel. A kérdőívvel az volt a célunk, hogy minél átfogóbb képet kapjunk a térségben élő őstermelők helyzetéről, és ezen belül is a növénytermesztéssel foglalkozó őstermelők mindennapi boldogulásáról. A kutatás főbb témái közé tartozik, hogy a termelők mekkora területen gazdálkodnak, milyen növényeket termesztenek, azokat hol és hogyan tudják értékesíteni, emellett fontos volt még, hogy vesznek-e igénybe valamilyen támogatást, ha igen, akkor 97

98 milyet, vannak-e állataik, és emellett kíváncsiak voltunk a termelők véleményére a mai mezőgazdaság helyzetéről, a kilátásokról, és hogy milyen főbb fejlesztési lehetőségeket látnak megoldásként. A megkérdezés során 150 db kérdőív került kitöltetésre. A kérdőíves megkérdezés személyesen és közvetetten, a falugazdász segítségével történt. Mivel ő ismeri a legtöbb őstermelőt, ezért a szakmai hozzáértésével és emberismeretével sikerült a kérdőívek nagy részét kitöltetni. A kérdőíveket Statistica 10.0 program segítségével értékeltük ki. Az elemzés során általános statisztikai elemzést, gyakoriságot és kereszttáblás vizsgálatokat végeztünk. 4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 4.1. A kérdőívkitöltők főbb jellemzői A 150 megkérdezett egyénből 106 fő volt férfi, tehát elmondható, hogy a mezőgazdaság tradicionális keretei között ebben az ágazatban a férfiak foglalkoztatása a jellemző. A nők létszáma kicsi, jelentőségük azonban nem elhanyagolható. Az életkor alapján hogy legtöbben a 46 évnél idősebb kategóriába esnek (53%), és emellett a év közöttiek vannak még nagy számban (38%). A fiatalabbak létszáma elenyésző. A megkérdezettek közül legtöbben úgy vélik, átlagos életkörülmények között élnek. Az átlagosnál rosszabb életkörülményeket csak 4 fő jelölte be, míg az átlagosnál jobb életkörülményeket csak 6 fő. A válaszadók 33%-a Petőfiszálláson él, a 28%-uk kiskunfélegyházi lakos, míg ¼-ük pálmonostori. A többiek lakóhelye Gátér. Tovább ismertetve a gazdákat, a többség - szinte a ¾-ük, több mint 10 éve foglalkozik a mezőgazdasággal, 70% 10 ha alatti területen gazdálkodik, a megkérdezettek 78%-a csak saját földön termel. A többség gabonaféléket termel, jellemző a többféle növény választék (kukorica, búza, árpa, tritikále), melyek főleg saját felhasználásra kerülnek. Emellett a zöldségfélék is dominánsnak: paradicsom, paprika, retek, saláta ezek értékesítése a nagybani piacon történik. A gyümölcsök közül az alma, a kajszi és az őszibarack a leggyakoribb, de jelentős a körte a meggy és a szilva termőterülete. A szőlőfajták többsége fehér bort adó fajta. A megkérdezettek közül csupán 30 fő foglalkozik gyümölcsökkel, míg zöldségféléket 48 gazda termeszt. A gyümölcsöket nem a nagybani, hanem a helyi piacokon juttatják el a fogyasztókhoz. A takarmánynövények közül kiemelt jelentőségű volt a lucerna, a vöröshere és a silókukorica jelenléte. A silónapraforgó, szemescirok, takarmányborsó, takarmánykáposzta termesztése a kiskunfélegyházi kistérségben nem számottevő. 98

99 A takarmánynövényeket termesztők száma 50 fő. Valamennyien saját felhasználás céljából termelik ezeket a növényeket. A szántóföldi növényeket figyelembe véve kitűnik a burgonya nagyarányú részesedése. A burgonyatermesztés igen jelentős, a 2011-es évben az országosan betakarított mennyiség 14%-a származott Bács-Kiskun megyéből. Az általam vizsgált kistérségben is ezt a növényt termesztik legtöbben, szám szerint 36 fő. A megkérdezett 150 főből 50 fő termeszt valamilyen szántóföldi növényt. Jóval kevesebben termesztenek babot, illetve zöldborsót (6 illetve 4 fő). A kiskunfélegyházi kistérségben olajnövények közül a napraforgó és a repce a legjelentősebb. Ezen belül is napraforgó termelnek a legtöbben, mert egyrészt a talaj kedvező adottságú számára, másrészt jó előveteménye az őszi búzának, és nem igényel speciális gépeket, jó az ágazattársítása a gabonafélékkel. Ugyanakkor az időjárási viszontagságokra és betegségekre igen érzékeny, ami növeli a termelési költségét. Napraforgó után a második legkedveltebb olajnövény a térségben a repce, mert korán lekerülő növény, ezért korai árbevételt biztosít, az ágazattársítása szintén jó, gabonagépsorral művelhető. Ugyanakkor hátránya, hogy rossza a télállósága, kifagyhat, és alacsony a terméshozama, ezért alacsony területi jövedelmet biztosít. Ezeket a növényeket elsősorban a feldolgozó üzemek számára értékesítik a termelők. A növénytermesztéshez szükségese gépekkel a kérdőívkitöltők kb. fele rendelkezik. Traktor mellett sokan rendelkeznek talajművelő-, vető-, növényvédő-, anyagmozgató gépekkel. Betakarítógépe csak a nagyobb földterületet művelőknek van. A megkérdezett 150 főből 101 fő (67%) vesz igénybe valamilyen támogatást - elsősorban a területalapú támogatást. Ezen kívül szerepeltették az Anyatehén-tartás támogatását, az Anyajuh-tartás támogatását (mindkettő Petőfiszálláson és Pálmonostorán jellemző), az Agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatást, a Kedvezőtlen adottságú területek támogatását (jellemzően a gátériek). Emellett mindössze néhányan voltak azok, akik gépvásárlási támogatást, Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból nyújtott Mezőgazdasági területek erdősítésének támogatását és Fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatást is megemlítettek. Megfigyelhető, hogy a földalapú támogatást sokan igénybe veszik, de ezen felül minden egyéb támogatást csak néhányan használnak ki. Az igénybevevők 55%-a elégedetlen volt, kevesellte a támogatások összegét. Kérdőívünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogyan vélekednek a termelők a gazdasági válság hatásairól. Különböző állításokat tettünk fel, és kértük őket, hogy a véleményüknek megfelelő pontot jelöljék be az 1től 5ig terjedő skálákon. Az állítások a következők voltak: 99

100 1. A válság hatására csökkentek a felvásárlási árak. Ez az állítás átlagosan 4,1 pontot kapott, és a szórás 1,05 értékű, ezt azt jelenti, hogy a gazdák nagyobb része egyetértett ezzel. 2. A válság hatására nőttek az input termékek árai (műtrágya, vetőmag, növény védőszer, üzemanyag). Ez az állítás átlagosan még nagyobb pontot kapott (4,7 pont), és a szórása is jóval kisebb, mint az előző állításé (0,7), tehát ezzel még jobban egyetértenek a megkérdezettek. Sokan ebben látják a mezőgazdaság negatívumait. 3. A válság miatt csökkentettem a termelés hozamát. A hozamcsökkentéssel kapcsolatos állítás átlagosan 1,3 pontot kapott, és a szórás értéke: 0,9. A gazdák többségére tehát nem jellemző, hogy csökkentették volna termelésüket, sőt ahhoz, hogy hasonló árbevételt érjenek el, mint az előző években, növelniük kellett azt. 4. A válság miatt új növényeket termesztek. A 4. állítás még kevesebb pontot kapott átlagosan, mint az előző (1,14 pont), és a szórása is kisebb (0,6). A térségben nem akad sok lehetőség új növények termesztésére, de a gazdák amúgy sem élnek vele. Mindenki ugyanazokat a növényeket próbálja termeszteni, mint azelőtt. 5. A válság miatt az értékesítés nehezebben oldható meg. Ezzel az állítással is kevesen értettek egyet, mert átlagosan csak 2,1 pontot kapott, és a szórása is 1,4. Tehát a megkérdezettek nagy többsége szerint nem nehezedett az értékesítés. 6. A válság nem volt mérhető hatással a gazdálkodásomra. Ezzel az állítással a legkevésbé értettek egyet, mert átlagosan 1,2 pontot kapott, és a szórása is 1 alatti (0,7). Mindenhol valamilyen szinten éreztette hatását a válság, főleg az input termékek árának növekedésével szoros összefüggésben. A felmérés utolsó részében a gazdák véleményét szerettük volna megismerni, mit gondolnak a mezőgazdaság helyzetéről, miben látják az erősségeit-gyengeségeit, és milyen javaslatokat tennének a helyzet javítására. A választ adók elsöprő számban mondták, hogy a mezőgazdaság helyzete egyre rosszabb, bizonytalan, kilátástalan. Az okok között több tényezőt is szerepeltettek: a politika, a külföldiek, az Európai Unió kedvezőtlen befolyását, a gazdasági válság hatásait. Ugyanakkor 3-4 ember állította csak, hogy a mezőgazdaság közepes állapotban van, illetve, hogy stagnáló. A mezőgazdaság negatívumai között rengeteg tényezőt felsoroltak a gazdák. Ezek a tényezők a következők: 100

101 A termeléshez szükséges inputok ára magas, és egyre magasabb lesz; A felvásárlási árak alacsonyak, nem követik az inputok árának változását; A piac szervezetlen, jelentős mértékben a kereskedők uralják, akik elnyomják a kisebb termelőket; A külföldi áruk silány minősége, negatív külkereskedelmi mérleg, így az egyes ágazatokban az import többszörösen nagyobb, mint az export; Egyes helyeken kedvezőtlen a mezőgazdaság számára az időjárás; A pozitívumok között jóval kevesebb tényezőt soroltak fel a megkérdezettek. Döntő többség a hazánkban előállított nagyon jó minőségű árukban látja a legfőbb erősséget, és sokan a jó talajadottságokat is annak tekintik. Ezen tényezők mellett páran megemlítették, hogy a szakemberek jól felkészültek, kiváló szakértelemmel rendelkeznek, és a hazánkban fellelhető helyi fajták, tájfajták is erősségnek számítanak. A mezőgazdasági helyzet javítására több javaslat is született a gazdálkodók részéről. Legtöbben a piacra jutás elősegítését helyezik előtérbe, valamint a külföldi behozatal szabályozását. Sokan a szervezetlen piacot is felszámolnák szövetkezések és érdekképviseletek felállításával, akik a kisebb termelőket védenék, segítenék. Azok az őstermelők, akik igényelnek támogatásokat, több és nagyobb összegű támogatást preferálnának. Az idősek közül említette meg pár ember, hogy a kormánynak ösztönöznie kellene a fiatalokat a mezőgazdaság felé. A megkérdezettek közül 4 ember a felvásárlási árak növelését is javaslatként szerepeltette. Az elhangzottak alapján összegezve a véleményeket a 2. táblázatban látható SWOT-analízist készítettük el a témával kapcsolatosan. 101

102 ERŐSSÉGEK A vizsgált kistérség őstermelőinek SWOT-elemzésének eredménye Kiváló minőségű prémium termékek Termesztési hagyomány, szakmai tapasztalat Kedvező ökológiai, klimatikus adottságok Jó hozzáértés, felkészültség Helyenként kiváló minőségű termőföld LEHETŐSÉGEK Hazai termékek iránti kereslet növelése Korszerű termesztéstechnológiai elemek bevezetése Fiatalok ösztönzése a mezőgazdaság felé Alacsonyabb vegyszerterhelés, és környezetkímélő technológiák alkalmazása Új piacok megszerzése/kiépítése Termelők szerveződése, érdekképviseletek létrehozása Európai Uniós és hazai támogatások jobb elosztása GYENGESÉGEK 2. táblázat Az értékesítés szervezetlensége Kiszolgáltatottság (kereskedőknek) Magas a feketegazdaság aránya Alacsony tőkeerő, versenyképesség és jövedelmezőség Nagy méret és jövedelmezőség különbségek a termelők között Gyenge marketingtevékenység Géppark elavultsága Független szaktanácsadás hiánya Korrekt szerződéses kapcsolatok hiánya Elaprózódott birtokstruktúra nem költséghatékony termelés VESZÉLYEK Túlzott adminisztráció Kedvezőtlen adópolitika Ellenőrzések, jogszabályok szigorodása Egyre idősödő gazdák Külföldi áruk túlzott térnyerése Az időjárás gyakori viszontagságai Az inputanyag, az energiaköltségek növekedése IRODALOMJEGYZÉK Buday-Sántha A. (2001) Agrárpolitika-vidékpolitika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest. Kapronczai I. (2003) A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Kapronczai I. (2011) A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Magda S. (2003) A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának alapjai, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Tóth E. Hamza E. (2006): Az egyéni gazdaságok eltartó-képessége, megélhetésben betöltött szerepe, Budapest (Agrárgazdasági tanulmányok, szám, pp ) 102

103 Dr. Vincze-Lendvai Edina f. docens Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet 6724 Szeged, Mars tér 7. Tel. 62/ Mobil: 20/ Mártél Dóra SZTE MK Gazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök hallgató 103

104 A VIDÉKI HÁZTARTÁSOK MEGTAKARÍTÁSI HAJLANDÓSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN CSERNÁK JÓZSEF Kulcsszavak: pénzügyi kultúra, megtakarítás, vidék, kereszttábla elemzés, Dél-Alföld, Összefoglaló A vidéki lakosság tekintetében a megtakarítási hajlandóságra több tényező (pl. foglalkozás, háztartás jövedelme, rendelkezik-e háztáji gazdasággal etc.) is hat egyidejűleg. Munkámban egy a Dél-alföldi régióban készült primer kutatás eredményeit használom fel. A kutatás főképpen az ott élő emberek pénzügyi kultúrájára és a háztartásaik helyzetére irányult. Fő kérdéskörben a háztartások megtakarítását vizsgáltam, illetve azokat a tényezőket, amik rá hatnak. A kutatás során a kapott primer kutatás eredmények felhasználásával cél egy olyan rangsor felállítása a megtakarításra ható tényezőkről, ahol statisztikailag is látható, hogy mely tényezők milyen súllyal hatnak a háztartások megtakarítási hajlandóságára. THE FACTORS INFLUENCING PROPENSITY TO SAVE CONCERNING RURAL HOUSEHOLDS IN THE SOUTHERN GREAT PLAIN REGION Keywords: financial literacy, savings, region, crosstabs analysis, Southern Great Plains, Abstract There are a number of factors (e.g., occupation, household income, owing a household farm etc.) that simultaneously influence the propensity to save of the rural population. In my work I use the results of primary research carried out in a region of the Southern Great Plain. The research mainly focused on the financial culture of local people and the economic situation of their households. The primary interest of the research concerned household savings and the relevant influencing factors. With the help of the results obtained from the primary research the goal is to establish a ranking of the factors that influence savings which statistically proves the weight of the factors that affect the household saving propensity. 104

105 BEVEZETÉS A Dél-Alföldön lévő vidéki háztartások helyzete évről évre változik. Az ott élők megélhetési nehézségei, illetve a lakosság elöregedése nem kedvez az ottani háztartások helyzetének. A felgyorsult világunkban az információáramlás és helyes feldolgozás nélkülözhetetlen az élethez. Amennyiben ehhez társul még a pénzügyi ismeretek és a pénzügyi infrastruktúra esetleges hiányossága, úgy még nagyobb űr támadhat a vidéki és a városi lakosság pénzügyi szokásai között. Egy háztartás esetében a megtakarítás megléte stratégiai fontosságú hosszú, de akár rövidtávon is, ám amennyiben nem tud félrerakni, úgy egy esetleges krízishelyzet esetén kockáztatja anyagi biztonságát. Első megítélésre elmondható, hogy a háztartások jövedelme determinálja a megtakarításokat. Természetesen elég jelentős ráhatása van a megtakarítási hajlandóságnak, de milyen erősen hatnak rá más tényezők? Tényleg az anyagi helyzet a legmeghatározóbb, vagy vannak más tényezők is, akik ilyen erővel vagy erősebben befolyásolják? Munkám célja egy a Dél-Alföldi régióban végzett kutatás adatai alapján egy rangsor felállítása, hogy mely tényezők hatnak legfőképpen a válaszadók esetében a megtakarítási hajlandóságra. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A vidéki lakosság megtakarítási hajlandósága az ezredfordulón főképpen hanyatló tendenciát mutatott. Az emberek főképpen rövid lejáratú bankbetétben tartották meglévő megtakarításaikat és ezen termékek térhódítása jellemezte a lakosságot. (Baranyi Széles, 2008) A megtakarítási hajlandóság vizsgálatához elengedhetetlen a pénzügyi kultúra vizsgálata, mivel az a gazdasági válság kapcsán is fontos részét képezi a társadalom megfelelő működésének. (Béres Huzdik, 2012) A gazdasági válság nemcsak a vállalati szektorban, hanem a háztartások területén is érzetette hatását. Egy 2010-ben készül kérdőíves kutatás szerint az Amerikai Egyesült Államokban lévő háztartások is jelentősen érzékelték a válságot, mely a megtakarításaikat is nagymértékben befolyásolta. (Hurd Rohwedder, 2010) A magyar háztartások tekintetében azonban más demográfiai tényezők is megtalálhatóak. Az egyik ilyen probléma, a vidéki lakosság elöregedése, mely hatással van a pénzügyi rendszerre is. A nyugdíjas korú lakosság esetében felmerül, hogy az addig képzett megtakarításokat inkább felélik, mintsem újabb a gazdaság számára hajtóerőt képviselő tőkét fektessenek be akár állampapír, bankbetét vagy befektetési alap formájában. (Botos, 2009) Emellett a vidéki társadalomban nagy befolyással bír, az emberek iskolázottsága, tájékozottsága. Amennyiben a 105

106 lakosság nem tud a mai pénzügyi rendszerről megfelelően tájékozódni, úgy feltehetőleg a megtakarításaikat sem feltétlen a számukra legjobb termékben tartják. A digitális forradalom, információáramlás sok területen lehetőségek egész tárházát nyitotta meg, ám ezek a lehetőségek olyanoknak adnak előnyt, akik élnek a modern kor eszközeivel. A vidéki térségek felzárkózásának esélyei ilyen téren nem növelik kellő képen, inkább az egyenlőtlenségek konzerválását, erősödését jelentik. (Kulcsár et al., 2009)A tájékozottság pedig elengedhetetlen a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalakor. Ha pl. a devizahitelesek problémáira gondolunk. A jelen cikk alapjául szolgált kutatás esetében is bebizonyosodott, hogy a jelen háztartások 39,40%-a birtokol idegen forrásokat (aminek több mint fele nem forint alapú forrás) és bebizonyosodott, hogy a hitelt felvevők jelentős többsége hitelfelvételkor nem számolt az árfolyamkockázattal. (Botos et al., 2012) Ezért is nagyon fontos, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek már fiatalon eljussanak az emberekhez, hiszen a pénzel való bánásmód elsősorban nem feltétlenül logikus tényezők, hanem nevelési, tanulási faktorok függvénye is. (Varga, 2011) A pénzügyi ismeretek hiánya mellett nagy nehézség a Bruder Obádovics (2012) által is vizsgált dolgozó szegények helyzete. Kutatásukban az egyéni jövedelmek alapján megállapították, hogy a szegényebb társadalmi réteghez tartozó dolgozók magas arányt képviselnek a gyerekkel nem rendelkezők körében, statisztikailag a gyermekek számának növekedésével a dolgozó szegénység aránya csökken. Ami azt jelent, hogy azok vállalnak gyermeket főképpen, akik természetesen tudják nekik biztosítani a megfelelő egzisztenciát, ami továbbá arra köveztet, hogy a családi állapot igen is nagy befolyással lehet a megtakarításokra is. Az is kimutatták, hogy a dolgozó szegények nagyobb arányban élnek a ritkán lakott, jellemzően vidéki térségekben. (Bruder Obádovics, 2012; 97 p.) A megállapítások mellett érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években a mezőgazdasági munkaerő-felhasználás folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott ban 437 ezer (1998-ban 745 ezer) dolgozó éves munkájának megfelelő munkamennyiséggel hozták létre az év folyamán megtermelt mezőgazdasági termékeket. Mindez nem a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát jelzi, hanem az ott lekötött munkamennyiséget. (Kovách, 2012; 83 p.) ANYAG ÉS MÓDSZERTAN A tanulmány hátterét egy a Dél-alföldi régióban 2011 őszén készült primer kutatás adja. A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett Kossuth Kollégium elnevezésű kutatóprogram a térségben élő vidéki lakosság pénzügyi kultúráját kutatta. A kutatásban több egyetem és 106

107 főiskola hallgatói és oktatói csatlakoztak. A cél az volt, hogy a begyűjtött adatokat több aspektusból is vizsgáljuk, illetve azok eredményeit publikáljuk a megfelelő fórumokon. A kutatás eredményeképpen 1773 db értékelhető kérdőív készült. A projekt keretében nagy volt a törekvés a rétegzett mintavétel megvalósítására. A kutatás végeztével elmondható, hogy a válaszadók kor, nem, lakóhely szerinti megoszlása reprezentálja a térségben élőket. A feltett kérdések főképpen eldöntendő kérdések voltak. Ez eldöntendő kérdéseknél (pl. neme, van-e megtakarítása? etc.) mivel kategorikus válaszlehetőségek vannak, célszerű kapcsolati vizsgálatokat végezni. Az ilyen típusú esetekben a változók közötti kapcsolat egyik leggyakrabban használni ajánlott módszertana a kereszttábla elemzés. (Sajtosi Mitev, 2007) A változók elemzéséhez az SPSS 20 statisztikai programcsomagot használtam, mint a társadalomtudományokban egyik leginkább használt statisztikai programcsomagot. (Marques de Sá, 2007) A kereszttábla elemzés esetében, ha veszünk két változót, akkor azok kapcsolatának meglétét tudjuk vizsgálni, illetve annak erősségét. A tanulmányban a változók közötti kapcsolatot Pearson féle khi-négyzet próbával igazoltam vagy cáfoltam. Minden olyan esetben kapcsolatot véltem felfedezni két változó között (vagyis elvetettem a H0 hipotézist), amikor a khi2 próba szignifikancia szintje a társadalomtudományok területén is elfogadott 5% alatt volt. A kereszttábla elemzést tovább folytatva a Cramer V. mutatót használtam az adatok közötti kapcsolat erősségének vizsgálatára. A Cramer V. asszociációs együtthatót akkor használjuk ha két kategorikus változó egymása hatásának az erősségét akarjuk vizsgálni. (Székelyi Barna, 2002) Az értéke 0 és 1 között mozog, ha a mutató a 0-hoz tart, akkor gyenge, ha az 1- hez tart, akkor erős kapcsolatról beszélhetünk. A mutató klasszikus felhasználásán túlmenve felhasználom az egyes tényezők közötti kapcsolatok számszerűsítésére, hogy azok között sorrendet állítsak fel statisztikai alapokon. EREDMÉNYEK A cikk elsődleges kérdése, hogy melyek azok a tényezők a primerkutatás alapján, melyek hatnak a lakosság megtakarítási hajlandóságára. Első lépésként a kérdőívben lévő összes lehetséges releváns változót szembeállítottam azzal a kérdéssel, hogy van-e megtakarítása az adott válaszadónak. A továbbiakban csak olyan eredményeket vizsgáltam, ahol az adott két változó közötti kapcsolat khi2 próbával kimutatható volt és a szignifikancia szintje 5% alatt maradt. Miután a khi2 próbával kimutattam, mely tényezők hatnak direkt módon a megtakarítási hajlandóságra, azok esetében egyenként kiszámítottam a Cramer V. 107

108 asszociációs együttható értékét. A Cramer értéket súlyként felhasználva így sorrendet képeztem a releváns változókból aszerint, hogy melyik hat leginkább illetve legkevésbé a megtakarításokra. (1. táblázat) Az 1. táblázatban így már csak olyan tényezők szerepelnek, ahol a Pearson khi2 próba kapcsolatot mutatott ki. A háztartások megtakarítására ható elsődleges tényezők Tényező megnevezése Cramer V. asszociációs együttható értéke Megoszlás 1. Háztartás jövedelme (kategóriákra bontva) 0,275 17,90% 2. A válaszadók egészségügyi állapota 0,233 15,17% 3. A válaszadók foglalkozása 0,224 14,58% 4. A válaszadók iskolai végzettsége 0,207 13,48% 5. A háztartás fő bevételi forrása 0,154 10,03% 6. Van-e a háztartásnak hitele valamely banknál 0,154 10,03% 7. Milyen településen található az adott háztartás 0,104 6,77% 8. Milyen formában kapja a válaszadó a jövedelmét 0,096 6,25% 9. Rendelkezik-e a válaszadó bankszámlával 0,089 5,79% Összesen 1, ,00% Forrás: A Kossuth Kollégium adatai alapján saját szerkesztés 1. táblázat A kapott eredményeket tovább vizsgáltam. A Székelyi Barna (2002) által bemutatott útmodellek logikáját követve kutattam, hogy az egyes változók hogyan hatnak a 1. táblázatban felsoroltakra. Továbbiakban minden szakmailag relevánsnak vélt tényezőnél kereszttábla elemzést végeztem. Úgy véltem, hogy az egyes változók, ha több elsődleges változóra is hatnak, akkor azok összességében nagyobb súllyal bírnak a háztartás megtakarítására, így célom volt egy összetettebb rangsort felállítani, melyben már a másodlagosan felmért tényezők is szerepelnek. A kapott eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. A 2. táblázatban az 1. táblázatban lévő tényezőkre ható másodlagos faktorokat soroltam fel. A kapott súlyokat úgy képeztem, hogy a kapott Cramer V. értékeket megszoroztam az oszlop nevében lévő tényező 1. táblázatban bemutatott Cramer értékével. Az eljárásra azért volt szükség, mert egyes fő tényezőre eltérő darabszámú altényező jutott, és így a matematikai torzulást jobban el lehet kerülni. A 2. táblázatban azokba a cellákba, ahol nem volt kimutatható kapcsolat khi2 próbával az aktuális két változó között, nem írtam értéket, ezzel jelezve, hogy ott az adott két változó egymás értékét statisztikailag nem vonza. Légyegében a 2. táblázatban standardizálva látható, hogy az egyes oszlopokban lévő (1. 108

109 táblázat alapján) a megtakarítási hajlandóságra főként ható tényezőkre összességében másodlagosan mely tényezők milyen súllyal hatnak. 2. táblázat A háztartások megtakarítására ható főbb tényezők és azok súlyai Megnevezés Háztartás jövedelme (súly) A válaszadók egészségügyi állapota (súly) A válaszadók foglalkozása (súly) A válaszadók iskolai végzettsége (súly) A háztartás fő bevételi forrása (súly) Van-e a háztartásnak hitele valamely banknál (súly) Milyen településen található az adott háztartás (súly) Milyen formában kapja a válaszadó a jövedelmét (súly) Rendelkezik-e a válaszadó bankszámlával (súly) Súly összesen 1. A válaszadók kora 0,0556 0,0496 0,1118 0,0445 0,0578 0,0354 0,0184 0,0185 0, A válaszadók foglalkozása 0,0685 0,0494 0,0741 0,0698 0,0379 0,0132 0,0233 0,0201 0, A válaszadók iskolai végzettsége 0,0721 0,0405 0,0802 0,0354 0,0182 0,0112 0,0197 0,0191 0, A válaszadók családi állapota 0,0589 0,0417 0,0712 0,0410 0,0270 0,0077 0,0150 0,0168 0, Háztartás jövedelme 0,0558 0,0542 0,0387 0,0196 0,0131 0,0183 0,0174 0, Van-e a háztartásnak hitele valamely banknál? 0,0349 0,0405 0,0551 0,0244 0,0367 0,0067 0,0125 0,0062 0, Szoktak-e a válaszadók alkalmi munkát vállalni? 0,0424 0,0177 0,0824 0,0279 0,0120 0,0118 0,0066 0, A háztartás fő bevételi forrása 0,0690 0,0443 0,0367 0,0130 0,0186 0,0175 0, A válaszadók egészségügyi állapota 0,0479 0,0475 0,0360 0,0109 0,0158 0, Rendelkezik-e a válaszadó bankszámlával 0,0539 0,0415 0,0240 0,0344 0, Milyen településen található az adott háztartás 0,0492 0,0403 0,0224 0,0271 0,0099 0, Rendelkezik-e a válaszadó bankkártyával 0,0646 0,0373 0,0329 0, Milyen formában kapja a válaszadó a jövedelmét 0,0525 0,0266 0,0200 0,0319 0, A válaszadók neme 0,0324 0,0576 0,0358 0, Rendelkezik-e háztáji gazdasággal a háztartás 0,0240 0,0244 0,0223 0,0209 0, Rendelkezik-e a válaszadó devizaszámlával 0,0495 0,0238 0, Rendelkezik-e a válaszadó hitelkártyával 0,0534 0,0156 0,0690 Összesen: 0,7722 0,4693 0,6263 0,3565 0,3155 0,2165 0,0976 0,2264 0,1635 3,2437 Forrás: A Kossuth Kollégium adatai alapján saját szerkesztés Az így kapott értékeket az adott súlyozással már össze lehetett vonni, így az utolsó oszlopban a tényezők kapott súlyait összegeztem és csökkenő sorrendbe állítottam. Ennek következtében a 2. táblázat már a végeredménybe kapott rangsort tartalmazza. Az így kapott súlyokat összesítettem és egy megoszlási viszonyszámot számoltam az értékekhez, melyet a 3. táblázat tartalmaz. 109

110 A háztartások megtakarítására ható főbb tényezők rangsora 3. táblázat Megnevezés Súly összesen Tényezők megoszlása súlyok szerint Növekvő kumulált gyakorisági sor 1. A válaszadók kora 0, % 12% 2. A válaszadók foglalkozása 0, % 23% 3. A válaszadók iskolai végzettsége 0,2964 9% 32% 4. A válaszadók családi állapota 0,2792 9% 41% 5. Háztartás jövedelme 0,2171 7% 47% 6. Van-e a háztartásnak hitele valamely banknál? 0,2170 7% 54% 7. Szoktak-e a válaszadók alkalmi munkát vállalni? 0,2008 6% 60% 8. A háztartás fő bevételi forrása 0,1991 6% 67% 9. A válaszadók egészségügyi állapota 0,1581 5% 71% 10. Rendelkezik-e a válaszadó bankszámlával 0,1538 5% 76% 11. Milyen településen található az adott háztartás 0,1489 5% 81% 12. Rendelkezik-e a válaszadó bankkártyával 0,1348 4% 85% 13. Milyen formában kapja a válaszadó a jövedelmét 0,1310 4% 89% 14. A válaszadók neme 0,1258 4% 93% 15. Rendelkezik-e háztáji gazdasággal a háztartás 0,0916 3% 96% 16. Rendelkezik-e a válaszadó devizaszámlával 0,0733 2% 98% 17. Rendelkezik-e a válaszadó hitelkártyával 0,0690 2% 100% Összesen: 3, % Forrás: A Kossuth Kollégium adatai alapján saját szerkesztés Összességében elmondható, hogy az előzetes vizsgálatokkal szemben több tényező játszik közre a vidéki lakosság megtakarítási hajlandóságában a kapott adatok alapján. Az hogy első körben nem volt kimutatható egy tényező hatása a megtakarításokra direkt módon, az nem jelentette azt, hogy másodlagos befolyással ne bírt volna rá. Egy hasonlattal élve: lehet, hogy a nagyszülők nem gyakorolnak direkt hatást az unokájuk viselkedésére, de mivel az ő gyermekeire igen, ők meg az unokára, így nekik is jelentős (még ha nem is direkt) hatásuk van az unoka viselkedésére. 110

111 KÖVETKEZTETÉSEK Következtetésképpen elmondható, hogy a feldolgozott adatok alapján a kapott eredmények némiképp tükrözik a szakirodalmakban leírtakat. Az első vizsgálatok a lakosság jövedelmét említették, mint leg befolyásosabb tényezőt a megtakarítási hajlandóságra, ám a tovább bontott vizsgálat némiképp más eredménye mutatott. A végső összesítésben elmondható hogy közel 50%-ban a 1. A válaszadók kor, 2. a válaszadók foglalkozása, 3. iskolai végzettség, 4. családi állapot és a 5. háztartás jövedelme van befolyással a megtakarításokra. Habár a háztartás jövedelme fontos tényező maradt, mégis az összetett vizsgálat után 4 helyet is visszaesett az eredeti rangsorhoz képest. (1. táblázat) Az alábbi eredmények is alátámasszák, a szakirodalmakban leírtakat és hogy a megtakarítási hajlandóságot és pénzügyi kultúrát nem csak jövedelem kérdése, hanem az életkori tapasztalatok, az addigi tanulás illetve egzisztenciális háttér is befolyásolja. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Baranyi A. Széles Zs. (2008): A hazai lakossági megtakarítás hajlandóságának vizsgálata, Bulletin of the Szent István University, 2. kötet, p. (2) Béres D. Huzdik K. (2012): A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten, Pénzügyi Szemle, LVII. évfolyam (3), p. (3) Botos K. (2009): Mi a baj a világgal? A pénzügyi rendszer és az idősödés: kölcsönösen összefüggő kihívások, Gazdaság & Társadalom, 1(1), p. (4) Botos K. Botos J. Béres D. Csernák J. Németh E. (2012): Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban. Pénzügyi Szemle, 57(3), p. (5) Bruder E. Obádovics Cs. (2012): A dolgozó szegények jellemzői az egyéni jövedelmek alapján, Gazdaság & Társadalom, 4(Különszám), p. (6) Hurd, M. D. Rohwedder, S. (2010): Effects of the Financial Crisis and Great Recession on American Households. Letöltés dátuma: April 2, forrás: NBER National Bureau of Economic Research: (7) Kovách I. (2012): A vidék az ezredfordulón. Budapest, Magyarország: Argumentum Kiadó p. (8) Kulcsár L. Hohl F. Obádovics Cs (2009): Teleházak: Remények és eredmények a vidékfejlesztésben, Gazdaság & Társadalom, 1(1), p. (9) Marques de Sá, J. (2007): Applied Statistics Using SPSS, STATISTICA, MATLAB and R (Second Edition. kiad.). Heidelberg: Springer- Verlag Berlin Heidelberg. (10) Sajtosi L. Mitev A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó (11) Székelyi M. Barna I. (2002): Túlélőkészlet az 111

112 SPSS-hez. Budapest: Typotex Kiadó. (12) Varga L. (2011): Gyermekkori befektetés a pénzzel való bánásmód képességének megalapozása. Változó környezet - Innovatív stratégiák - konferenciakiadvány (pp.: ). Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar. Csernák József tanársegéd Károly Róbert Főiskola Üzleti Tudományok Intézete 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. tel: +36 (70)

113 AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS A NÖVÉNYTERMESZTÉS TÉRBELI STRUKTÚRÁJA FITOS GÁBOR PUPOS TIBOR Kulcsszavak: térbeliség, koncentráció, szocializmus, egyéni gazdaságok, gazdasági szervezetek Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok A szocializmus időszakának vizsgálata a térbeliség szempontjából felhívja a figyelmet a koncentráció előnyeinek kihasználására. Az utóbbi időben az egyéni gazdaságok és a gazdasági szerveztek számának arányaiban történt változások a térbeli koncentráció erősödését mutatják, de ennek kihasználása jóval szervezetebb és átgondoltabb fejlesztési politikát kívánna meg. A mezőgazdaság bruttó termelésének - a rendszerváltást követő visszaesése óta - csak lassú fejlődése figyelhető meg. A térbeliség és a koncentráció előnyeinek jobb kihasználása lendületet adhat a jobb teljesítmények eléréséhez is. Az állattenyésztésre és növénytermesztésre vonatkozó adatok hosszú időtávra vonatkozó elemzéseinek eredményei; az állatállomány regionális eloszlása, a növénytermesztési ágazatok regionális koncentrációja, a térbeliséghez kötődő előnyök kihasználására hívják fel a figyelmet. Key words: spatial, concentration, socialism, farm, industrial agriculture Summary The examination of the socialist period from aspects of spatial perspectives will draw attention to the high-level utilization levels of concentration. Recently, the changes in the the proportion of farms and industrial agriculture have once again shown the threngthening of spatial concentration, but its utilisation requires a well-structured and more thoughtful development policy. The decline of the agricultural gross production has declined since the transition of 1989, and only a slow increase can be observed. The better use of spatial concentration and its benefits can achieve better performances. The results of the long term analysis of the animal husbandry and plant production, the regional dispersion of the animal stock, the regional concentration of the crop growing sectors, call the attention on the usage of territorial benefits. 113

114 A szocialista sikerek a térbeliség és koncentráció aspektusából Magyarország történelme során végig meghatározó szerepe volt a mezőgazdaságnak. Kiváló természetföldrajzi adottságaink egyértelműen meghatározták a magyar sikereket, amelyek egyre inkább eltűnőben vannak a jelenkorban. Az ágazat sikereit az közötti időszakban, a KGST tagjaként érte el, ami egész Európában elismerést váltott ki. Mindez annak ellenére kövfetkezett be, hogy Magyarország fejlesztési politikájában egyértelműen az ipar kapta a kulcsfontosságú szerepet. Ahogy ez ismert a szocializmus időszaka pozitív és negatív eredményeket egyaránt hozott. Kopátsy Sándor Kádár és kora című munkájában, sok esetben az általános nézetektől eltérően foglalja össze a kor legszembetűnőbb változásait. E változásokat az alábbiakban jelöli meg; a magyar falu gyors fejlődése, a falusi társadalom jóléte és a magyar mezőgazdaság sikertényezői. A hazánkra jellemző paraszt- és falupártibb politika a század során egyetlen szocialista országban sem valósult meg. Annak a ténynek, hogy az alapvetően parasztellenes bolsevik szocializmust mi fordítottuk először és leginkább a falu és a parasztságot pártoló gyakorlattá, világpolitikai jelentősége van. írja Kopátsy Sándor. Ez a politika olyan mértékben járult hozzá a vidéki népesség életszínvonalának a növekedéséhez, ami egyértelműen a falvak megújulását eredményezte. (Budai-Sántha, 2011) Kopátsy (2001) munkájában az oktatási rendszert emeli ki, az alábbiak szerint fogalmaz: Társadalmi és gazdasági fejlettségünket messze megelőzve képezték az ifjúságot. Ma a paraszt szó fogalma többször pejoratív értelmet kap, nagyon szűk az a réteg ma Magyarországon, aki a jó értelembe vett parasztsághoz tartozik. A magyar oktatási rendszer pedig komoly változtatások közepette éri el minden idők talán legrosszabb eredményeit. A magyarországi szocializmusnak másik komoly vívmánya volt még a másodgazdaságok (háztáji gazdaságok) elterjedése. Kialakult egy olyan vállalkozói gondolkodásmód, aminek hiányával a mai Magyarország küzd. A szocializmusban a világ egyik legjobban maszekosodott országa lettünk. Ma Magyarországon a kezdő vállalkozások közel %- a az első két évben működésképtelenné válik, sok a kényszervállalkozás. A mezőgazdasághoz kötődő vállalkozások száma 2010-ben 576 ezer volt. (ÁMÖ 2010) Ugyanakkor 2000-ben közel 967 ezer mezőgazdasági vállalkozás (egyéni gazdaság és gazdasági szervezet) működött. Úgy ítéljük meg, hogy a változásban nagy szerepe volt a vállalkozói ismeretek hiányának, az adózási és jogi szabályozás egyes területeken, például élelmiszeripari feldolgozás túlzottan szigorú szabályozásának stb. is. Mindezek nem múltak el következmények nélkül, melyeket a vidéken élő lakosság életminőségének kedvezőtlen változása is jelez. 114

115 A korszak harmadik vívmányaként lehet megemlíteni, ezer éves történelmünk első alulról jövő, a gazdasági függetlenséget akaró, magyar etnikumú polgárosodás kialakulását. A magyar agrármodell nemzetközi elismerést vívott ki magának között. Pillérei: nagyüzemi termelés, kisüzemi termelés, termelési rendszerek, alaptevékenységen kívüli tevékenységek. (Buday-Sántha, 2001) A magyar mezőgazdaság átszervezésének sikere a komplex fejlesztésnek köszönhető. Ennek része a szakemberek tömeges képzése, legkorszerűbb technológiák és azok tömeges elterjesztése, valamint a vertikális és horizontális integrációs formák gyors megszervezése. (Buday-Sántha, 2011) A térbeliséget, a térbeli elhelyezkedést, a regionális eltéréseket vizsgálva a szocializmus időszaka más aspektusból is fontos volt. A fent említett elért célok és eszközök hátterében meghúzódik a térbeli elhelyezkedés megszervezése, fokozottabb figyelembevétele. Az akkori mezőgazdasági szerkezet, a termelő szövetkezetek és állami gazdaságok elhelyezkedése, a feldolgozó ipar meglétének és elhelyezkedésének szerepe kulcsfontosságú volt a sikerek elérése érdekében. Gróf Károlyi Sándor a XIX. században a magyar szövetkezés gondolatát felkarolta, mondása szállóigévé vált: A tőke korlátlan uralma és a szocializmus között a helyes középút: a szövetkezés. A szocializmus időszakában működő termelő szövetkezetek viszonylag nagy tőkekoncentrációval működtek, de közben teret engedtek a kistermelőknek, a családi gazdaságoknak. A fent említett okok térbeli elhelyezkedésének vizsgálatára a szakirodalomból sokféle elemzési technika áll rendelkezésre, ezek közül néhány példa: térbeli középpont, távolság-költség függvény, optimális útvonal meghatározása (mezőgazdaságban a nagy tömegű áruszállítás kapcsán) stb. /Márkus 2009/ Ma az Európai Unió egyértelműen a családi gazdaságokat részesíti előnyben és a jövőben is prioritást fog kapni azok fejlesztése, versenyképessé tétele. Ami a mai magyar vidékgazdaságból hiányzik az az életképes mezőgazdasági kisgazdaságok meghatározó szerepvállalása. A korábbi háztáji gazdálkodás sokrétű volt, minden család megtalálta a számára és a környezete számára legmegfelelőbb mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységet. Lehetett az méhészet, gyümölcs (alma, kajszi), vagy épp sertés-, ló-, juhtartás. Kiemelendő, hogy termelésüket a szövetkezetek, állami gazdaságok integrálták. (1. táblázat) Térbeliség szempontjából az 1. táblázat adatai alapján a szerkezet mögött, egy viszonylag jól kialakított földrajzi koncentráció, és a kistájak sokasága, mint térbeli egység húzódott meg. Ma ez a típusú térbeli struktúra a mezőgazdasági termelést illetően mondhatni teljes egészében hiányzik. Léteznek óriás vállalatok, amelyek több ezer hektáron gazdálkodnak, és egyre inkább nem léteznek a háztáji gazdaságok, amelyek jelentős arányt képviseltek a 115

116 mezőgazdasági termékek termelésében a szocializmus időszakában. Bár tény, hogy jelentős erőfeszítések voltak kormányzati részről a folyamat helyes irányba tereléséhez. 1. táblázat A kisüzemi termelés aránya a mezőgazdasági termékek termelésében (%) Megnevezés Gabonafélék 28,4 18,7 11,1 9,6 Zöldség 40,3 45,1 46,6 62,4 Gyümölcs 56,7 51,6 51,0 62,9 Burgonya 66,3 70,8 69,5 75,3 Vágósertés 52,8 53,3 55,7 57,6 Vágóbaromfi 48,7 39,4 36,1 44,3 Tyúktojás 72,5 68,7 62,0 60,6 Vágónyúl 95,5 95,0 96,2 99,1 Forrás: Sipos, Halmai, (1988) A rendszerváltás óta eltelt időszakban a folyamat teljesen megváltozott. A kisüzemi, háztáji termelés eltűnőben van, egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel. A KSH lehatárolása alapján a gazdasági szervezetek száma egyre nagyobb lett. (1. ábra) Gazdasági szervezetek száma 2000-ben és 2010-ben ábra Forrás: ÁMÖ (2010) 116

117 A gazdasági szervezetek száma egyértelműen mutatja, hogy míg 2000-ben összesen 6954 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, addig 2010-re ez az érték 8606-ra változott. A ténylegesen mezőgazdasági területet használók száma 2000-ben 4389, míg 2010-ben Jelentős koncentráció ment végbe, a gazdasági társaságok száma 55 %-kal megnövekedett. A legnagyobb mértékben a Közép-Magyarországi régióban növekedett a mezőgazdasági területet használó gazdasági szervezetek száma, 82 %-os növekedést prognosztizálhattak. A Nyugat-Dunántúli régió részesedett a legkisebb mértékben mindössze 36 %-kal. Ebből egyértelműen következtethetünk arra, hogy az egyéni gazdaságok száma viszont csökkent, területet vesztettek. Tehát a gazdasági szervezetek csak az egyéni gazdaságok rovására tudtak koncentrálódni. 2. ábra Egyéni gazdaságok száma 2000-ben és 2010-ben Forrás: ÁMÖ (2010) A 2. ábrán látható, hogy az egyéni gazdaságok száma minden egyes régióban csökkent re, a 2000-es adatokhoz képest. Az egyéni gazdaságok száma 2000-ben db, míg 2010-re darabra csökkent. Az egyéni gazdaságok 57 %-a maradt működőképes. Az Észak-Magyarországi régióban csökkent a legnagyobb mértékben az egyéni gazdaságok száma, a 2000-es adatokhoz képest 2010-re 52 %-a működik csak. Magyarország egyik legfejletlenebb régiójáról beszélünk. A csökkenés az Észak-Alföldi régióban volt a legkisebb, az egyéni gazdaságok 62 %-a maradt működőképes. 117

118 A magyar mezőgazdaság nem képzelhető el tőkeerős gazdasági szervezetek nélkül. Valamennyi régióban jövedelmezővé és nyereségessé kell tenni a területi sajátosságoknak leginkább megfelelő mezőgazdasági tevékenységeket. (Baranyai, 2003) Az elemzők új mezőgazdasági szerkezet kialakulásáról írnak, amelyben gyorsan nő a társas vállalkozások száma és az összes gazdasághoz viszonyított aránya, míg a kisebb gazdaságok és a csak önellátásra berendezkedett termelők aránya radikálisan csökken. (Kovách, 2012) A magyar mezőgazdaság szerepének alakulását vizsgálva a II. világháború óta eltelt időszakban nagyon érdekes változásokat figyelhetünk meg. A szocializmus évtizedeiben ahogy erről már szó volt - a magyar mezőgazdaság virágkorát élte. 3. ábra A mezőgazdaság bruttó termelésének indexe százalék % Évek Felvásárlási árindex Állattenyésztés Növénytermesztés Mezőgazdasági termék Forrás: KSH adatai alapján, a szerzők saját munkája A mezőgazdaság bruttó termelésének indexe az 1980-as évek közepén érte el csúcspontját, majd a rendszerváltás után megközelítette az 1960-as szintet. Azóta lassú, mérsékelt emelkedés figyelhető meg. A növénytermesztés és az állattenyésztés bruttó termelésének alakulása hasonló lefutású egészen 2003-ig, amikor is a növénytermesztés átvette a vezető szerepet és nagyobb értéket állított elő. Ennek hátterében szintén a térbeliség elveinek nem megfelelő figyelembevétele is meghúzódik. 118

119 A kérdéskör elemzéséhez kapcsolódóan nem nélkülözhető, a külső és belső méretgazdaságosság fogalmak megemlítése sem. (Lengyel, 2003) Utóbbi megnyilvánulási formái az externáliák, amelyek egy adott térségben koncentrálódó, ugyanazon iparágban tevékenykedő sok kisüzem fogalmát takarják (Lengyel-Mozsár, 2002). Egy adott térségben működő iparágak fejlődése és megerősödése a pozitív lokális externáliákra vezethető vissza (költségcsökkentés, iparág öngerjesztő fejlődése). Lengyel (2003) kiemelte a szakmai tapasztalatok felhalmozódását, a kapcsolódó tevékenységek kifejlődését, a méretgazdaságosságot (speciális eszközök, termelési volumennövelés). A mezőgazdasági termelésben ezek az elvek és irányok fokozottabban kell, hogy érvényesüljenek. Ennek oka a sok esetben, (főleg az állattartás kapcsán) az alacsonyabb jövedelmezőség. A másik fő ok, a nagytömegű termék szállítása. Minden mezőgazdasági vállalkozás érdeke, hogy a szállítási költségeket minimalizálja. Ugyanakkor mindannyiunk érdeke - gondoljunk csak a környezeti terhelésre - az élelmiszer-termékek ellátási láncának rövidítése. A térbeli koncentrációt - egy adott iparágon belül - felerősítik a pozitív lokális külső gazdasági hatások. Ez a megállapítás a mezőgazdaságra is igaz. Az így létrejött nagyméretű mezőgazdasági vállalatok termelése lehetővé teszi, hogy a hozzájuk kapcsolódó beszállítók, esetleg értékesítő egységek specializálódjanak. Ezzel szorosan összefügg a helyi munkaerő specializációja is. A mezőgazdasági/technológiai tudás elterjedése pedig lehetővé teszi az agráripari információk, innovációk, sikeres üzleti tapasztalatok és szaktudás gyors elterjedését, új termékkombinációk létrejöttét. (Lengyel, 2003) 4. ábra Az állatlétszám alakulása 1960-tól ezer db Szarvasmarha Sertés Juh Forrás: KSH adatai alapján, a szerzők 119

120 Az állattenyésztés szerepe, térbeli struktúrája egyértelműen a fent vázolt gondolatokat tükrözi. Az állatlétszám hosszú idősoros adatai alapján (4.ábra) láthatjuk, hogy a jelenlegi eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Hiányoznak a földrajzi tér által kihasználható koncentrációs előnyök. 5. ábra Gazdaságok állatállománya az állategység nagyságkategóriái és régiók szerint, 2010 (állategység, százalék) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Forrás: ÁMÖ 2010, KSH adatok alapján, a szerző Az Általános Mezőgazdasági Összeírás (2010) alapján határoljuk le az állategységet. Az ábrán láthatjuk, hogy a dél-alföldi és az észak-alföldi régióban vannak az 500 állategységnél több állatot tartó telepek több mint 55 %-a. Ugyanakkor a többi kategóriában is a fent nevezett két régió aránya meghatározó. Ebből következtethetünk arra, hogy ebben a két régióban sokkal nagyobb szerepe van az állattartásnak és a nagyüzemi gazdálkodásnak. A földrajzi koncentráció versenyelőnyeit ebben a két régióban lehet kihasználni a legjobban. Érdemes tehát komplex fejlesztési programot kidolgozni. A jövőben Magyarországon a mezőgazdaságnak továbbra is komoly szerepet kell kapnia. A globalizálódó világban a mezőgazdaságot illetően is meg kell felelni a fenntarthatóság és versenyképesség követelményeinek. A különböző környezeti kihívások egyre inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy nem elég a közvetlen környezetünkben rendet tenni. Globálisan kell gondolkodnunk és lokálisan kell cselekednünk. A határmenti területek bekapcsolása a 120

121 gazdasági vérkeringésbe hasonló aspektusból vizsgálva új eredményeket hozhat.(bali, 2010) A hazai természetföldrajzi adottságainkat meg kell őrizni. Gondolhatunk itt erdeinkre, vizeinkra, talajainkra, éppúgy, mint magára a vidékre. Ennek egyik alapja a földrajzi tér, a térbeliség elveinek fokozottabb figyelembevétele, gyakorlati megvalósítása. Úgy ítéljük meg, hogy ennek szükségessége hosszú távon nem megkérdőjelezhető, az előzőekben vázolt eredmények bizonyító erejűek. Irodalomjegyzék: (1) Baranyai Nóra (2003): A mezőgazdaság néhány jellemzőjének regionális egyenlőtlensége IX. Ifjúsági Tudományos Fórum konferencia, március 20. Keszthely pp (2) Kopátsy Sándor (2001): Kádár és kora C.E.T. Belvárosi Kiadó, Budapest (3) Buday-Sántha Attila (2011): Agrár- és Vidékpolitika SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest pp (4) Általános Mezőgazdasági Összeírás 2010 (5) (6) Buday-Sántha Attila (2001): Agrárpolitika vidékpolitika, A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs (7) Márkus Béla (2011): Térbeli döntéselőkészítés 5.: Elemzések (8) Sipos A., Halmai P. (1988): Válaszúton az agrárpolitika Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest (9) Dr. Bali Lóránt (2010): A horvát-magyar határ menti együttműködés két mikroregionális esete, Barcs és a magyar- horvát-szlovén hármas határ példáján Tér és Társadalom XXIV. évf. 237 pp (10) Lengyel Imre Mozsár Ferenc (2002): A külső gazdasági hatások (externáliák) térbelisége Tér és Társadalom 16. évf pp. (11) Kovách Imre (2012): A vidék az ezredfordulón, A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai Argumentum pp. (12) Lengyel Imre (2003): Verseny és területi fejlődés JATE Press, Szeged 121

122 RÖVID- ÉS HOSSZÚTÁVÚ CIKLIKUSSÁG AZ AGRÁRTERMÉKEK IDŐSORAIBAN HEGEDŰSNÉ BARANYAI NÓRA Kulcsszavak: kukorica, sertés, rövid- és hosszú távú idősor, termelési és piaci folyamatok ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vizsgálatok célját a kukorica és a sertés termelési és piaci folyamatainak elemzése jelentette. Kínálati oldalról górcső alá vontuk a kukoricatermelés volumenét és a sertésállomány ezer főre vetített értékét az 1920-as évektől kezdve. Megállapítást nyert az a tény, hogy ha az eddigi tendenciák folytatódnak, akkor a kukorica termelési-színvonala az elkövetkezendő években várhatóan tovább fog emelkedni, amit a hosszú távú ciklusok jövőben várható konjunktúrája még jobban fel fog erősíteni. A sertésállomány trendjének öt éves előrejelzése alapján kirajzolódott az a korántsem pozitív kép, hogy ha a múltbeli tendenciák tovább folytatódnak az állomány további csökkenésére lehet számítani. A múltbeli ciklikus folyamatok folytatódását feltételezve az állatállomány ciklusára várhatóan a dekonjunktúra lesz jellemző. Vizsgálataink másik célját a rendszerváltozást követő időszakra vonatkozó piaci folyamatok árak, felvásárolt mennyiségek havi változásainak elemzése jelentette. Bizonyítást nyert az, hogy piacgazdasági körülmények között nem elhanyagolható rövid távú ciklikus ingadozásokkal kell számolni, mind a kukorica, mind a vágósertés piacán. Feltárásra kerültek az árak és a mennyiségek, valamint a takarmány ár és a sertésár közötti sztochasztikus kapcsolatok, továbbá a vizsgálatok rámutattak arra a tényre, hogy a kukorica árának változása tizenkét hónappal előzi meg a sertés árának változását. SHORT- AND LONG-TERM CYCLICITY IN THE TIME SERIES OF AGRICULTURAL PRODUCTS Keywords: corn, pig, short- and long-term time series, product- and market process SUMMARY Objectives for our examinations have been the analysis of production and market processes. From the supply point of view, we examined the value of maize production and pig stock per one thousand capita since the beginning of the 1920s. We declared to be a fact that, if 122

123 previous tendencies are continuing, the production level of maize is going to rise further in the coming years, amplified by the expectable future prospects of the long-term cycles. On the basis of the five years forecast trend of the pig stock, a picture was outlined that is very far from being positive. If the past tendencies are continuing, further reduction of the pig stock can be expected. Supposing the continuation of the past cyclical processes, a downturn is expectable to be characteristic of the cycle of the animal stock. The second objective of our examinations has been the analysis of monthly changes in market processes (prices and bought quantities) after the changes of regime in Hungary. It has been proven that, in the market economy, not negligible short-term cyclical fluctuations have been taken into consideration on the market for purchase of both maize and slaughter pigs. Stochastic relationships were revealed between prices and quantities and feed price and pig price. Further examinations pointed out the important fact that the change in maize price occurs 12 months before the change in pig price. BEVEZETÉS A mezőgazdasági folyamatok megismerése, a múltbéli összetevők feltárása szükséges a jövőbeli kilátásaink feltérképezéséhez. A vizsgálatok során két cél kitűzésére került sor. Elsődleges feladat volt az 1920-as évektől kezdve a kukorica termésmennyiségének adatbázisában, valamint a sertésállomány idősoraiban a tendencia és a hosszú távú ciklikusság feltárása, az egymásra hatások számszerűsítése és a jövőre vonatkozó prognózisok megfogalmazása. A második vizsgálati cél az volt, hogy az 1990-es évektől napjainkig tartó időszak alatt a két termék piaci folyamatait (árak, felvásárolt mennyiségek) megvizsgálva (különös tekintettel a rövid távú ciklikusságra), az elemzések kiterjedjenek az árak és mennyiségek kölcsönhatására, valamint a takarmány árának és a vágóállat felvásárlási árának egymásra hatására. ANYAG ÉS MÓDSZER A magyar mezőgazdaság éves adataiból képzett idősorok elemzése során a vizsgálat tárgyát a kukorica, és a sertés képezte. Az elemzések magukban foglalják a növény termésmennyiségét, és az állatállományt ezer főre vetítve az 1920-as évektől napjainkig. 123

124 A vizsgálatok adatbázisát a Központi Statisztikai Hivatal papíralapú és elektronikus kiadványai (Magyar mezőgazdaság , Mezőgazdasági statisztikai évkönyvek-, Magyar statisztikai évkönyvek sorozatai) szolgáltatták. Az elmúlt közel száz év alatt a magyar mezőgazdaságban végbement változások hátterét, az elemzésekhez szükséges információkat a Magyarország a XX. században című kiadvány szolgáltatta, mely Tarsoly ( ) szerkesztésében jelent meg. Több idősor-elemzési modell és módszer kidolgozására került sor a társadalom- és gazdaságtudományok fejlődésével. A determinisztikus (dekompozíciós) idősor-elemzés abból a feltételezésből indul ki, hogy az idősort a tartós, hosszú távú tendencia (trend), és a periodikus hullámmozgások külső tényezőként határozzák meg, ezektől eseti, egyedi eltérítő hatást eredményez a véletlen (Hunyadi Vita, 2002). A hosszú idősorok szakaszokra bontva résztrendekkel is jellemezhetők. Az egyes szakaszokhoz illesztett trendfüggvények szignifikáns különbözősége (melyet F próbával 1 teszteltünk) alátámasztotta ezt a felvetést (Rédey Sipos, 1983). A prognosztizáló módszerek kiválasztásakor néhány alapelvet be kell tartani. Mindenekelőtt ügyelni kell arra, hogy a trendvonal akkor extrapolálható nagy biztonsággal a múltbeli adatok alapján az eljövendő időszakra, ha az azt befolyásoló döntő tényezők változatlanok maradnak (Jánossy, 1975). Az elemzés során az előrejelzési módszerek kiválasztását az a szempont határozta meg, hogy egyetlen egy előrejelzési eljárás sem hozhat biztos eredményt, célszerű minél több módszer egyidejű használata a pontosabb prognózis érdekében (Bessenyei Kovács, 1992). Az előrejelzések ezért a teljes időszak trendfüggvénye-, az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, a harmonikus súlyozású résztrendek-, valamint a Brown-féle kettős exponenciális simítás modellje alapján készültek. A mezőgazdasági árak és mennyiségek esetében feltárásra kerültek a legjelentősebb befolyásoló tényezők, amelyek rövidtávon döntő hatással voltak a vizsgált termékek árának és volumenének ciklikusságára. Az adatok hónapról hónapra nagy ingadozást mutattak, elsősorban a szezonalitásnak köszönhetően, amit ki kellett szűrni az idősorból. A szezonálisan kiigazított idősorból a trend meghatározása következett, végül az alaptendenciától megtisztított idősor valódi fellendülési és visszaesési szakaszai már a ciklusok csúcs- és mélypontjairól adtak képet. 1 ( a d) : (( p m) m) F d : ( n ( p m)) ahol a a teljes idősorra meghatározott trend, d a résztrendek alapján kapott közelítés, p a résztrendek száma, m egy trendfüggvény becsült paramétereinek száma, n a teljes idősor adatinak száma 124

125 A KUKORICA ÉS A SERTÉSÁLLOMÁNY DINAMIKAI VIZSGÁLATA AZ 1920-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG A XX. század elején hazánkban a második legnagyobb területen termelt növény a kukorica volt. E növény területi aránya a két világháború között a belterjes gazdálkodás térhódításával csökkent, de továbbra is domináns maradt. Az időjárás, a gazdálkodók jövedelmi helyzete, a piaci kilátások pozitív, illetve negatív befolyással voltak a vizsgált időszakban a vetésterület alakulására. A termésmennyiség-elemzés első tanulsága, hogy a kukorica termesztésének mélypontja a II. világháborúra és az azt követő évekre tehető (1. ábra). Hasonló, bár kevésbé jelentős hatással volt a termesztésre az 1989-es rendszerváltás, és az ezzel együtt járó gazdasági átrendeződés. Növekvő szakaszba a kukoricatermelés trendje 1928 után lépett. A kukoricatermelés folyamatos növekedését döntően az állattenyésztés fejlődése indukálta, mivel a megtermelt kukorica nagy részét az állatállomány takarmányozására fordították. A növekedés az 1980-as évek végéig tartott, ekkor már 7 millió tonna körül mozgott az éves átlagos termésmennyiség. Az 1990-es évektől a kukoricatermelés visszaesésének lehettünk tanúi. Nagy szerepet játszott ebben az állatállomány csökkenéséből eredő kisebb abrakszükséglet, valamint a kárpótlás során kialakult elaprózódott birtokstruktúra. A jelentős földterületet megművelő szövetkezetek megszűnése szintén ebbe az irányba hatott. Az ezer főre jutó kukoricatermelés 2016-ig került prognosztizálásra. Az előrejelzések alapján elmondható, hogy ha az eddigi tendenciák folytatódnak, akkor a vizsgált növény termelési-színvonala az elkövetkezendő években várhatóan emelkedni fog. Az azonban megállapítható, hogy teljesen pontos előrejelzés nem adható a várható termelésről. Ez egyrészt abból adódik, hogy a különböző módszerekkel prognosztizált értékek jelentős szóródást mutattak, másrészt az alkalmazott eljárások sajátja, hogy a múltbéli folyamatokból indulnak ki. A növénytermesztés esetében mindig számolni kell a véletlen tényezővel, azaz az időjárással, ami jelentős hatást gyakorol az egyes évek termésmennyiségére. 125

126 ábra Az ezer főre jutó kukoricatermelés alakulása ( ), és 2016-ig történő előrejelzése (t/1000 fő) kukorica trend teljes időszak előrejelzése utolsó szignifikánsan különböző időszak előrejelzése harmonikus résztrend Brown-féle kettős exponenciális simitás Forrás: KSH adatok alapján saját számítás A kukorica hosszú távú alaptendenciájának bemutatását követően a várható trendek előrejelzése következett a sertésállomány vonatkozásában (2. ábra). A sertéságazat esetében előnyt jelent, hogy a piac megváltozott igényeihez viszonylag gyorsan tud alkalmazkodni. A sertésállomány alakulására jellemző a szezonalitás is. Kövesi (1973) szerint - melyet saját vizsgálataim is megerősítenek (Hegedűsné, 2007) - a szezonális hullámzás mellett léteznek 3 4 éves sertésciklusok is. A sertésállomány növekedését egyrészt a Magyarországon termelt kiváló minőségű takarmánygabonák, másrészt a külföldről importált fehérjetakarmányok, harmadrészt a kelet-európai piacokon jelentkező kereslet, valamint a sertéshús-fogyasztás népszerűsége segítette elő. Ennek hatására a 80-as évek közepére a sertéslétszám már a 10 milliót is meghaladta. Javult az állomány állategészségügyi helyzete is, ami megkönnyítette az exportot. A rendszerváltást követően a piac beszűkülésével csökkentek a vágósertés kiviteli lehetőségei, és az áremelkedések a hazai fogyasztásra negatív hatást gyakoroltak. Az aszályos időjárás miatt a 90-es évek közepén jelentős mértékben emelkedtek a takarmányárak, ami tovább csökkentette a sertéstartási kedvet. Az állatállomány száma 2004-ben már alig haladta meg a 4 millió darabot, ma pedig már alig éri el a 3 milliót. 126

127 2. ábra Az ezer főre jutó sertésállomány alakulása ( ), és 2016-ig történő előrejelzése (db/1000 fő) Forrás: KSH adatok alapján saját számítás Az állatállomány teljes idősorának szakaszolását követően a prognózisok alapján megállapításra került, hogy az elkövetkezendő öt évben a sertésszám csökkeni fog, ha az eddigi tendenciák folytatódnak. A 2016-ra vonatkozó előrejelzés a sertésállomány további mérséklődését vetíti előre. A termelés stabilizálásának előfeltétele, hogy a gazdák hosszútávon kiszámíthatónak érezzék jövedelmüket, előre tudjanak tervezni a takarmányárak és a sertésárak vonatkozásában. Lehetőségeket, de egyben veszélyeket is rejthet magában uniós tagságunk. Az Európai Unióban kialakult árak jelentősen befolyásolják a hazai árfekvést is, ami a gazdáknak adottságként jelentkezik. A kukorica árára a jövőben erőteljes hatással lesz a bioüzemanyag előállítás, a kiszámíthatatlan időjárás (aszály, jégkár), a külpiaci helyzet, ezért mindezen tényezők a takarmányozás költségein keresztül közvetett módon befolyásolják a sertéstartási kedvet. Az előrejelzések készítésénél figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években megnőtt annak a kockázata, hogy egy-egy betegség miatt az ország kikerül a világ sertéskereskedelméből. A jövőben a sertéshúsfogyasztás Európai Unión belüli növekedésére lehet számítani, továbbá az ázsiai piac a jó minőségű sertéstermékeknek exportlehetőséget kínálhat sertés teljes időszak előrejelzése utolsó szignifikánsan különböző időszak előrejelzése harmonikus résztrend Brown-féle kettős exponenciális simitás trend 127

128 Az ezer főre jutó kukoricatermelés és sertésállomány hosszú idősorainak ábrájából megállapítást nyert, hogy az éves adatok a trend körül erőteljes ciklikus mozgást mutatnak. A hosszú hullámokat bemutató 3. ábrán a trendtől és a véletlentől megtisztított százalékos értelmezésű ciklusmozgásokat kísérhetjük nyomon. 3. ábra Az ezer főre jutó kukoricatermés és a sertésállomány alakulásának hosszú hullámai, % sertés kukorica Forrás: KSH adatok alapján saját számítás A kukoricatermelés ciklikus hullámmozgásának fel és leszálló ágai a vizsgált időszak elején néhány évre voltak tehetőek, majd 1932-től egy 10 éven át tartó dekonjunktúra jellemezte a ciklust, amit 32 éven keresztül az 1974-es csúcspontig tartó konjunktúra követett, majd a hullámzás 18 évig tartó csökkenő szakasszal folytatódott től vette kezdetét az újabb felfutás. Az utóbbi években kis amplitúdójú hullámmozgás figyelhető meg. A 3. ábra alapján valószínűsíthető, hogy az elkövetkezendő időben az ezer főre jutó kukoricatermés mennyiségének konjunktúrája tovább fog emelkedni, ami a trend növekedését még jobban fel fogja erősíteni. A 3. ábra tanúsága szerint, a sertésállomány ciklusában az 40-es évektől a 80-as évek elejéig egy hosszan elnyúló konjunktúra figyelhető meg, majd ezt követte egy jóval rövidebb, alig tíz évig tartó leszálló ág, majd egy még ennél is kevesebb ideig (csupán 4 évig) tartó 128

129 emelkedés. Jelenleg, és vélhetően a jövőben is az állatállomány ciklusára a dekonjunktúra lesz a jellemző, ami a sertés jövőbeni előállításának negatív tendenciáját tovább erősíti. A KUKORICA ÉS A VÁGÓSERTÉS FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁNAK ÉS FELVÁSÁROLT MENNYISÉGÉNEK CIKLIKUSSÁG 1992-TŐL NAPJAINKIG A továbbiakban elemzés tárgyát képezte a kukorica és a vágósertés felvásárlási árának, illetve felvásárolt mennyiségének elmúlt 21 évi alakulása. Az Anyag és Módszer című fejezetben leírtaknak megfelelően a trend, a szezonalitás és a véletlen hatásának kiszűrése után kerültek meghatározásra a ciklusok (4-5. ábra). A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a kukorica felvásárolt mennyiségében négy, míg a vágósertés esetében öt ciklus figyelhető meg 1992 januárja és 2012 szeptembere között. A kukorica esetében a ciklusokon belül is volt egy-egy enyhébb hullámmozgás, ami a sertés idősorára nem volt jellemző. A ciklikus periódusok hossza 3 5 évre tehető. A kukorica felvásárolt mennyiségének hullámzása jelenleg felszálló ágban van, míg a vágósertését dekonjunktúra jellemzi. 4. ábra A kukorica és a vágósertés havi felvásárolt mennyiségének ciklusai 1992 és 2011 között (1991=100%) kukorica sertés jan. júl jan. júl jan. júl jan. júl jan. júl jan. júl jan. júl jan. jún. nov. ápr. szept. febr. júl. dec. máj. okt. márc. aug jan. jún. nov. Forrás: KSH adatok alapján saját számítás Megállapítást nyert, hogy a felvásárolt mennyiségek ciklikussága jóval hektikusabb képet mutat a vizsgált időszak alatt, mint ami az áraknál tapasztalható volt. A kukorica felvásárlási árának ciklusát jelenleg dekonjunktúra jellemzi, míg a sertését konjunktúra. 129

130 Az árak és a mennyiségek hullámzása együttesen, összefüggéseikben is elemzésre került. A ciklikus alakulást elemezve megállapítható, hogy az árak és a mennyiségek konjunkturális és dekonjunkturális szakaszai ellentétesen alakultak ábra A kukorica és a vágósertés havi felvásárlási árának ciklusai 1992 és 2011 között (1991=100%) 1992.jan. szept. máj jan. szept. máj jan. szept. máj jan. szept. máj jan. szept. máj jan. szept. máj jan. szept. máj jan. szept. máj jan. szept. máj jan. szept. máj jan. szept. sertés kukorica Forrás: KSH adatok alapján saját számítás Az analízis középpontjába az árak és a mennyiségek kapcsolatát leíró modellek meghatározása került, elsősorban a korrelációhányadosokból levonható következtetési céllal. Mint, ahogy azt már a korábbi vizsgálatok is alátámasztották (Hegedűsné, 2011) a kukorica ára és mennyisége közötti kapcsolat szorossága közepesnek mondható (R=0,57), és az ár változására a mennyiség 17 hónappal később reagált. A vágósertés árak és a volumenek késleltetett regresszió analízise rámutatott arra, hogy a felvásárlási ár változását a felvásárolt mennyiség 21 hónappal később követte (R=0,76). A sertés és a kukorica felvásárlási ára közötti sztochasztikus kapcsolat feltárására is mód adódott. Kimutatható volt, hogy a kukorica ára jelentős hatást gyakorolt a vizsgált időszak alatt a sertés (R=0,81) árszínvonalára. Ez azt bizonyítja, hogy a sertésárak nagyon érzékenyen reagálnak a piaci változásokra. A vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a kukorica árának változása 12 hónappal előzi meg a sertés árának változását. Az egyes évek részletes elemzése szükséges annak megállapításához, hogy mely tényezők befolyásolták az árak és a mennyiségek ciklusait. Ezen faktorok megismerése 130

131 általános következtetések levonására is lehetőséget biztosít. Hasznos információhoz jutottunk a KSH évente megjelenő Mezőgazdasági termelés (1999, 2000, 2003) valamint Mezőgazdaság (2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011) időszaki közleményeiből. Az alábbiakban ezekre támaszkodunk. A kukorica és a vágósertés árakat és mennyiségeket több tényező együttes hatása alakította ki. A kereslet és a kínálat egymásra hatása, az egyensúlyra való törekvés jelentős mértékben befolyásolta a hullámmozgásokat. A vizsgált növény idősorait az időjárás, a prognózisok, a támogatások, az intervenció, a külpiaci kereslet-kínálat, a bioetanol-gyártás, a hitelfelvételi feltételek nagymértékben befolyásolták. A vágósertés árakat és mennyiségeket szintén számos faktor együttes hatása alakította ki, mint például a kereslet, a kínálat, az import, az exportszubvenció, a garantált ár, az agrárpolitikai beavatkozások, és nem utolsó sorban a takarmányárak. Összefoglalásként elmondható, hogy a kukorica esetében megoldásra váró probléma az elaprózódott birtokrendszer, a túl széles fajtaválaszték, a jelentős minőségi különbözőségek, az export-árualap heterogenitása. A hazai vágósertés-termelés hatékonysága messze elmarad a legfontosabb versenytársakétól. Súlyos problémát jelent a lassú tömeggyarapodás, az alacsony szaporulat, a gyenge takarmányhasznosítás és a magas élőmunka igény. Az ágazat versenyképességének növelése elképzelhetetlen jelentős vertikális integráció nélkül. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Bessenyei L. Gidai E. Nováky E. (1977): Jövőkutatás, előrejelzés a gyakorlatban. Módszertani kézikönyv, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest p. (2) Hegedűsné Baranyai N. (2007): Agrárgazdasági folyamatok vizsgálata idősor-modellek alkalmazásával Doktori (Ph.D) értekezés p. (3) Hegedűsné Baranyai N. (2011): A kukorica és a vágósertés felvásárlási árának és mennyiségének ciklikussága Gazdálkodás 55. évf. 7. szám p (4) Hunyadi L. Vita L. (2002): Statisztika közgazdászoknak. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest p. - (5) Jánossy F. (1975): A gazdasági fejlődés trendvonaláról. Magvető Könyvkiadó, Budapest p. (6) Kövesi I. (1973): Az állattenyésztés fejlődésének fő irányai és tényezői. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 144 p. (7) Központi Statisztikai Hivatal (Internet: (8) Magyar mezőgazdaság (KSH 2000) (9) Magyar statisztikai évkönyvek (10) Mezőgazdasági statisztikai évkönyvek (11) Rédey K. Sipos B. (1983): Az árak előrejelzése idősorelemzési módszerekkel. Statisztikai Szemle sz p. (12) Tarsoly I. ( ): Magyarország a XX. században. 2. kötet Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság. Babits Könyvkiadó, Szekszárd p. 131

132 A GAZDASÁGI FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSRŐL KIKERÜLŐ HALLGATÓKKAL SZEMBENI MUNKAERŐ-PIACI ELVÁRÁSOK AZ AGRIBUSINESSBEN KÁRPÁTINÉ DARÓCZI JUDIT VÁGÁNY JUDIT Kulcsszavak: agribusiness, kompetencia, tudásmenedzsment, KKV, pályakezdők ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az európai uniós országok egy részében már évtizedek óta, Magyarországon 1998 óra folyik felsőfokú szakképzés. Az elmúlt években egyre elfogadottabbá vált ez a képzés. Eredményei között említhető például a dinamikus hallgatói létszámnövekedés, az ún. híd-szerep megvalósítása, a teljes körű jogi szabályozás, a szakmai innovációk megvalósulása, valamint a szakmai érdekvédelem, folyamatos kommunikációs fórumok biztosítása a szereplők és az együttműködők részére. Munkaerő-piaci szinten azonban a felsőfokú szakképzésben végzett hallgatók száma csak az utóbbi néhány évben érte el a kritikus szintet, ezért a sikerességről eddig nem sok információ állt rendelkezésre. Átfogó vállalkozáskutatásunk keretében kérdőíves vizsgálatot folytattunk, melynek egyik célja a gazdasági felsőfokú szakképzésből kikerülő pályakezdőkkel szembeni munkaerő-piaci elvárások elemzése volt. Jelen tanulmányunkban az agribusinessre koncentrálunk, mivel ez a komplexum jelentős mértékben hozzájárul a nemzetgazdaság összteljesítményéhez, és bemutatjuk, hogy ebben az egységben milyen készségeket, képességeket várnak el leginkább a pályakezdőktől. LABOUR-MARKET EXPECTATIONS TOWARDS ENTRANTS WITH HIGHER- LEVEL VOCATIONAL TRAINING DIPLOMA IN AGRIBUSINESS Keywords: skill, competences, knowledge management, National Qualifications Register, career entrant Summary Higher-level vocational training has been part of many EU countries for decades. In Hungary this type of training started in 1998 and it is becoming more and more accepted. Some of the positive outcomes of higher-level vocational training are the dynamic growth of student numbers, the intermediary role between secondary and tertiary education institutions, the establishment of complete legal conditions, the enhancement of professional innovation and professional representation. Also, as a result of the operation of higher-level vocational 132

133 schools continuous communication is permitted between participants and collaborators. As far as the level of labour-market is concerned the number of students has only reached a critical mass recently so there are no research results regarding the success of those possessing a higher-level vocational training diploma. In our comprehensive research we used questionnaire to map labour-market expectations towards those with higher-level vocational training diploma. Present study focuses on agribusiness since it has a considerable contribution to the national economy. The study summarizes the expected skills and abilities in the agribusiness. KIHÍVÁSOK - VÁLASZOK A globális verseny növekedése, a gyors technológiai fejlődés, az új informatikai technológiák, a fenntartható fejlődés igénye, a munkanélküliségi ráta emelkedése, a globális válság, a klímaváltozás okozta kihívások az Európai Uniót sem kerülték el. A Európai Tanács ezért 2008-ban a Koppenhágai Nyilatkozatban megfogalmazta a legjelentősebb irányvonalakat, többek között a human tőkébe, valamint az emberek egész életen át tartó tanulásába történő befektetést, a magas színvonalú oktatás megvalósítását, ezáltal a tudásalapú társadalom kialakulásának elősegítését, a paradigmaváltás megvalósítását. A későbbiekben még nagyobb hangsúlyt kaptak a fent felsorolt irányvonalak: az Európa 2020 célkitűzései között a legfontosabb öt cél közé is bekerült az oktatás, ezen belül is az, hogy egyrészt 10% alá kell csökkenteni a lemorzsolódási arányt, másrészt el kell érni, hogy a év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen (Magyarország vállalása ez utóbbiban 30,3%) (Európa 2020). A vállalkozások sikerének egyik fontos előfeltétele a tudás rendelkezésre állása. A tudásbázis hozza mozgásba a vállalkozás folyamatait, teremti meg a siker esélyét. (Gaál, 2001). Márpedig az emberi erőforrás-menedzsment hatékony alkalmazása a szervezet számára versenyelőnyt jelent (Harrison és St. John, 1998). A munkaerő-piacon a kereslet és a kínálat nincs egyensúlyban. Az oktatáspolitika is felelős abban, hogy a rendelkezésre álló munkaerő képzettsége és a munkáltatók által igényelt szakképzettség között jelentős a különbség. (Halmos, 2000) A felsőoktatási intézményeknek nehéz eldönteni, hogy képzési portfóliójukba mit vegyenek be, onnan mit vegyenek ki. Magyarországon a mezőgazdasági termelés kedvező lehetőségeinek kihasználása mindig is az agrárpolitika fontos eleme volt, bár az utóbbi évtizedekben fokozatosan csökkent az agrárágazat egészének súlya és jelentősége. A mezőgazdasági alapanyag-előállítás szorosan összekapcsolódik az inputokat előállító ipari háttérrel, valamint a feldolgozó és kereskedelmi 133

134 tevékenységekkel. Ezek összességében már igen jelentős nemzetgazdasági súlyt képviselnek: az agribusiness-nek nevezett komplexum hozzájárulása a nemzetgazdaság összteljesítményéhez 14-15%-ra tehető (Székely, 2010). Magyarországon az agrárszektor súlya mind a GDP előállításában, mind pedig a munkaerő foglalkoztatásában és a megélhetés biztosításában jelentősebb, mint az Európai Unió átlagában (Fekete et al., 2007): a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a 2008-as 4,4%-ról 2011-re 4,85 %-ra nőtt, a szellemi foglalkozásúak aránya azonban 2008-ról 2012-re 1,47%-ról 1.35%-ra esett vissza. (KSH, 2012) A GDP előállításában a mezőgazdaság részaránya a 2006-os 4,2%-ról 2011-re 4,5%-ra nőtt. Egyre többen felismerik, hogy a siker kulcseleme a minőség, a minőség pedig az emberek munkájának eredménye. (Igalens, 1993; Nemeskéri, 2002) Nagy jelentőségű tehát, hogy a minőség folyamatos fejlesztésére, illetve a termékek biztonságának a növelésére fokozott figyelmet fordítsunk. Minőségi agrárfordulat csak úgy remélhető, ha a minőség valamennyi meghatározója minőségorientáltan fejlődik. Éppen ezért tehát nemcsak a terméket és annak piaci megjelenését szükséges menedzselni, hanem a termék előállításában tevékenykedő emberi erőforrást is. (Fekete et al., 2007) A mezőgazdasági munkafolyamatok, amelyben az emberi erőforrásokat vizsgáljuk, sajátos munkakörülményeket jelentenek, ráadásul jelentős részük ugyan gépesíthető, de nem automatizálható, és az ember közreműködése a technikai eszközök üzemeltetésében is nélkülözhetetlen. Ezekhez a feltételekhez, a technikai, időjárási változásokhoz a munkavégzés során folyamatosan alkalmazkodni kell. (Csete Láng, 1999). Ez szakmai felkészültséget, problémamegoldó képességet, önállóságot, gyors döntéshozatalt és alkalmazkodóképességet igényel. Ezekkel az elvárásokkal ellentétben Magyarországon a mezőgazdaságban alkalmazott munkaerő szakképzettsége különösen a más ágazatokkal való összehasonlításban alacsony. Dorgai és munkatársai (2000) vizsgálatai szerint (kis- és középméretű szervezetekben az ország különböző részeiről) 1980-ban a mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők közel háromnegyedének, vagyis 73,4 százalékának csupán általános iskolai végzettsége volt, ami kedvezőtlen korösszetétellel is párosult, a foglalkoztatottak életkor szerinti összetétele egyre kedvezőtlenebb, csökken a fiatalok aránya. Az általános iskolai végzettségűek aránya igen magas, a más ágazatoktól való lemaradás az elmúlt években sem szűnt meg. (KSH, 2012.) A munkaerő-piaci vizsgálatok és elemzések egyértelműen bizonyítják, hogy hazánkban is - Európa valamennyi országához hasonlóan - a munkavállalók és álláskeresők munkaerő-piaci pozícióját elsősorban a képzettségi szint határozza meg, azaz a magasabban képzettek, a többet tudók nagyobb eséllyel, rövidebb idő alatt, a legkisebb kompromisszumokkal képesek a nekik leginkább megfelelő munkahelyet elnyerni, megszerezni. (Czuczor, 2001) 134

135 AZ FSZ-KÉPZÉS KIALAKULÁSA, NEMZETKÖZI TAPASZTALATAI A hetvenes évektől egyre több államban társadalmi és gazdasági igény mutatkozott a rövid képzési idejű, felsőfokú szakképzési programok iránt. (Farkas P., 2009.) Ennek legfőbb oka az volt, hogy felgyorsult az érettségit adó középiskolák expanziója is, így egyre több érettségizett szerzett formális jogosultságot a felsőoktatási intézményekbe való bejutásra. Az azonban nyilvánvaló volt, hogy egyrészt az érettségizettek egy része nem felel meg a tudományos igényű felsőoktatás követelményeinek, másrészt ilyen nagy tömegű diplomás munkaerőt a munkaerőpiac sem tud fogadni. Éppen ezért szükség volt egy olyan képzési formára, amely naprakész, azonnal alkalmazható gyakorlatias, de magas szinten kvalifikált munkaerőt bocsát ki. Az igényeket kielégítendő képzési formákat több országban is bevezették. Itt kell megemlíteni, hogy a fejlett OECD-tagállamok oktatási- és szakképzési rendszerei nagy eltéréseket mutatnak egymástól, aminek következtében az érettségi utáni rövid szakképző programok is nagy eltérést mutatnak. 1. A francia felsőfokú szakképzés néhány vonása nagyon hasonlít a magyarországihoz, eltérő azonban a végzettség munkaerő-piaci megítélése, a felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek beszámításának mértéke, a képzés gyakorlatorientáltsága. A DUT-diploma ugyanis magas értékű a francia munkaerőpiacon, a krediteket teljes mértékben beszámítják, és a képzésben jelentős a gyakorlat aránya. A magyar felsőfokú szakképzés helye, szerepe a felsőoktatásban A magyar felsőfokú szakképzés a felsőoktatási tanulmányokba is beszámítható képzésnek minősül és a nemzetközi standardnak megfelelően ISCED 5B 2 szintként kerül besorolásra az érettségi utáni szakképzések között 3. A képzés 4 féléves, melynek végén a hallgatók az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképzettséget szereznek, mellyel egyrészt képesek elhelyezkedni a munkaerő-piacon, másrészt továbbtanulhatnak a felsőoktatás valamelyik alapszakán, ahol a tanulmányaik során megszerzett kreditek egy részét beszámítják Magyarországon először az 1998/1999-es tanévben indult felsőfokú szakképzés. Az elmúlt években egyre ismertebbé és elfogadottabbá vált ez a képzési forma, hiszen, míg 2000-ben a 1 Részletesen lásd Soltész, 1993; Farkas P., Három nemzetközi szervezet: az UNESCO, az OECD és az EU statisztikai céllal kidolgozta - az oktatásinevelési, illetve a képzési formák egységes nemzetközi értelmezése érdekében az oktatás nemzetközi szabvány osztályozási rendszerét (International Standard Classification of Education ISCED), amelynek alkalmazását kötelezővé tették a tagországok és a társult országok számára. 3 Az 1. számú mellékletben részletesen szerepel Az iskolarendszerű közé- és felsőoktatás szerkezete életkor, évfolyam és az oktatási programok nemzetközi besorolási szintje szerint című ábra. (Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2010/2011.) 135

136 felsőoktatási hallgatók létszámához viszonyítva csupán 2%-os arányt képviselt, addig ben ez az arány már 5,7% 4 volt. (Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2010/2011.) A hallgatói összetétel spektrumának szélesedése folyamatos alkalmazkodásra készteti a felsőoktatási intézményeket. A vállalatok igényeinek szélesedése jól képzett munkaerő kibocsátására, kutatás-fejlesztésre, innovációra, a törvényi háttér változása rugalmasságra, ösztönzi az intézményeket. A Kormány, mint a legfőbb finanszírozási szerv, versenyképességet vár el, és az intézmények fejlődési területeit a finanszírozás mértékével határozza meg (azok a kutatási területek fejlődnek, amelyeket anyagi támogatásban részesítenek). A felsőoktatási intézményeknek tehát a stakeholderek (hallgatók, vállalatok, kormányzat) megváltozott és eltérő igényeinek figyelembevétele mellett kell a missziójukhoz kapcsolódó stratégiai döntéseket hozni, ahhoz, hogy jól tudják magukat pozicionálni. (Vught, F.A., et al., 2010) Ugyanakkor megállapítható, hogy míg az európai felsőfokú szakképzési programok legtöbbje gyakorlatias, magas munkaerő-piaci elfogadottsággal bíró, szakképző programok, és hídszerepük általában nem a gyengébbek számára nyújtott felzárkóztatásban rejlik, hanem abban, hogy a szakmunkás-végzettségű, érettségivel nem rendelkezők számára is megnyitják a magasabb szintű végzettségek és az igényes munkahelyek lehetőségét. (Udvardi-Lakos, 1995.; Gibson Dobay, 1997; (Cuddy Leney, 2005), addig a magyar felsőfokú szakképzésnek nem igazán sikerült beilleszkednie a Bolognai képzési struktúrába. A magyar felsőfokú szakképzés során megszerzendő tudás elsődleges célja a gyakorlatban használható vagy igény vezérelt tudás, azaz a szükséges kompetenciák megszerzése. A munkaerő-piacon a kompetencia a dolgozónak a munkához elvárt tudását, a feladatok elvégzéséhez szükséges képességét jelenti. Így a foglalkozásokhoz, munkakörökhöz, illetve szakképesítésekhez rendelt kompetenciák meghatározzák a dolgozóktól elvárt követelményeket. A szakképesítés kompetenciaprofilja ennek megfelelően a személy egységes kompetenciakészletének két vetületéből, a feladatprofilból és a tulajdonságprofilból áll. (Borbély 2008.) A tulajdonságprofilon belül három fő csoport került definiálásra: a személyes, a társas és a módszer-kompetenciák. A három csoportba összesen mintegy nyolcvan személyiségtulajdonság lett besorolva szakképesítésenként differenciáltan. 5. A fentiek tükrében a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóknak a képzési program végére és annak eredményeként el kell érnie az aktív és önálló tevékenység szintjét. A kutatásunk során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy egyrészt a munkaerőpiac a felsőfokú gazdasági szakemberek közül inkább a diplomásokat keresi, mint az OKJ-s végzettségűeket, 4 A felsőoktatásban összesen főből fő vett részt a felsőfokú szakképzésben. 5 Részletesen lásd: Gaskó (2010), Golnhofer (2010), Modláné (2010), Zachár (2010). 136

137 másrészt az agribusiness-ben működő vállalkozásoknak más elvárásai vannak a diplomás és nem diplomás felsőfokú (OKJ-s) végzettségű pályakezdőkkel szemben, mint a többi ágazatban működő vállalkozásoknak. ANYAG ÉS MÓDSZER A munkaerő-piaci elvárások tisztázására primer kutatást végeztünk a vállalkozások körében. Átfogó kutatásunk következő szakaszában a hallgatói vélemények feltárására kerül sor, valamint a kvantitatív kutatást kiegészítő kvalitatív kutatás során a vizsgált felsőoktatási intézményekben irányított interjút szeretnénk készíteni egyrészt az intézmények vezetőivel, másrészt a felsőfokú szakképzés vezetőivel. Jelen tanulmányban a munkaerő-piaci elvárások feltárására irányuló kutatás legfontosabb részeredményei kerülnek ismertetésre. A vállalkozásokról szóló kérdőíves vizsgálat 2012 márciusa és szeptembere között zajlott, és profitorientált, illetve nonprofit szervezetekre terjedt ki. Kérdőívünk 1. változatát próbalekérdezéssel teszteltük, melybe az Általános Vállalkozási Főiskola hallgatóit, valamint 12 vállalkozást vontunk be. Az elméleti bevezetőben felsorolt kompetenciák körét a tesztelés eredményének tükrében szűkítettük és a végleges kérdőívben már csak a 20 leggyakrabban említett kompetenciára kérdeztünk rá. 6 Az intézmények vezetőit/középvezetőit kérdezőbiztosok segítségével kerestük fel és kértük meg a vizsgálatban való részvételre. A kérdezőbiztosok számára előzetes felkészítést tartottunk, valamint kitöltési útmutatót mellékeltünk számukra. A válaszadás önkéntes volt. A válaszadóktól egyrészt eldöntendő, másrészt 7 fokozatú Likert-skálán történő értékelést kértünk, harmadrészt pedig kiegészítő szöveges megjegyzés/vélemény kifejtésére is lehetőséget adtunk. A vizsgált szakaszban kérdezőbiztosaink összesen 895 kérdőívet töltettek ki. A válaszadási hajlandóság jó volt: a megkérdezett intézmények 87%-a a kérdések több, mint 90%-át megválaszolta. Az ellenőrzés során helytelen, vagy hiányos, vagy nem megfelelő személy 6 Ezek a következők: megbízhatóság; probléma-megoldási készség; szaktudás alkalmazása a gyakorlatban; pontos, precíz munkavégzés; önállóság; kommunikációs képesség; együttműködés; munkabírás, terhelhetőség; fejlődőképesség, önfejlesztés; kreativitás; tanulási, fejlődési képesség; kapcsolatépítés képessége; teljesítmény-, ill. eredményorientáltság; szervezési készség; stressztűrő-képesség; elemzőkészség, analitikus szemlélet; kezdeményezőkészség; rugalmasság; motiválási képesség; munka iránti alázat, intenzív munkavégzés. A felsoroltakon kívül a megkérdezettek fontosnak tartották a nyelvtudást, valamint a számítógépes ismeretet, ezért ezeket is bevontuk a követelmények közé. 137

138 (vezető) által történt kitöltés miatt 85 kérdőívet értékelhetetlennek minősítettünk, így összesen 810 értékelhető kérdőívet dolgoztunk fel. A kérdőívek kódolása Excel 2007 programmal történt, az adatokat pedig SPSS 18 program segítségével elemeztük. A statisztikai értékelés gyakorisági vizsgálatok segítségével és kereszttábla-elemzéssel történt. EREDMÉNYEK A megkérdezett vállalkozások tevékenység szerinti besorolása a TEÁOR fő gazdasági ágai szerint történt. Az agribusiness-ben működő vállalkozások aránya a mintában: 37 %. Cégformáját tekintve a megkérdezett vállalkozások több mint 60%-a jogi személyiséggel rendelkező (kft, nyrt, zrt.), míg 12,2%-a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (bt, kkt.). Az egyéni vállalkozók 15,2%-ban szerepeltek a mintában, a többiek pedig a nonprofit szférából kerültek ki. A vállalkozások alkalmazotti létszám szerinti megoszlása 7 a következő: a mikrovállalkozások több, mint 60%-os arányban szerepelnek a mintában, a kisvállalkozások a minta 17,2%-át, a középvállalkozások a 9,8%-át, a nagyvállalatok pedig a minta 12,5%-át teszik ki. Pályakezdőket a megkérdezettek 58,6%-a alkalmaz, az agribusiness-ben működő vállalkozásoknál ez az arány magasabb (63%). Diplomás szakemberekre az összes megkérdezettek 73,5%-ának van szüksége, (az agribusiness-en belül ez az arány: 71,3%), míg felsőfokú, nem diplomás (OKJ-s végzettségű szakemberre) a megkérdezettek 78,3%-a tart igényt (az agribuseness-nek a 81,2%-a). (1.ábra) 1. ábra 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 14,9% 14,6% 13,9% 11,9% 4,0% 7,1% Egyiket sem Csak OKJ-st Csak Diplomást 67,3% 66,4% Mindkettőt Agribusiness Összesen Alkalmaz-e és milyen összetételben diplomás és/vagy OKJ-s végzettségű szakembereket? Forrás: Saját szerkesztés 7 A KKV-k méretének meghatározásánál a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. tv. által definiált kategóriákat tekintjük alapnak, mely szerint a mikrovállalkozás 0-9 főt, a kisvállalkozás főt, a középvállalkozás pedig főt foglalkoztat. 138

139 Ebből arra lehetne következtetni, hogy a vállalkozások előnyben részesítik az OKJ-s végzettségű szakembereket a diplomásokkal szemben. Azonban arra kértük a megkérdezetteket, hogy 0-6-os skálán értékeljék, hogy mennyire van szükségük az adott végzettségű szakemberekre 8 A válaszok részletesebb elemzése során kiderült, hogy diplomásokra mégis nagyobb szükségük van a vállalkozásoknak, mint nem diplomás, felsőfokú végzettségű szakemberekre. A diplomások esetében a válaszolók 59,9%-a jelölte meg a 6: elengedhetetlenül szükség van rájuk, vagy az 5: fontos szerepet töltenek be kategóriát, míg a felsőfokú, nem diplomás szakemberekre kevesebben jelölték meg az 5-6. kategóriát (43,2%), ugyanakkor a 3-as, 4-es minősítést a diplomásoknál 25,3%-ban, az OKJ-s végzettségűeknél 41,4%-ban jelölték meg a megkérdezettek. Az agribusiness-ben ez az arány a következőképpen alakult: a diplomásoknál a megkérdezettek 44,5%-a a 4-es minősítést jelölte meg, 31,4%-uk pedig a 6-ost. Mindössze a válaszadók 7,3%-a jelölte az 5-ös minősítést. Az OKJ-s végzettségűeknél nem volt ilyen nagy eltérés az agribusiness-ben: 6-os minősítést 15,9%-uk, 5-öst a 25,6%-uk, míg 4-est 23,2%-uk adott. A megkérdezés időpontjában a vállalkozások a diplomás gazdasági szakembereket jobban keresték, mint a felsőfokú, nem diplomás (OKJ-s) végzettségűeket mind a teljes mintában, mind pedig az agribusiness-ben. (lásd 2. ábra) 2. ábra 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 77,2% 67,2% 5,0% 6,1% Egyiket sem Csak OKJ-st Csak Diplomást 13,2% 13,5% 8,9% 8,9% Mindkettőt Agribusiness Összesen Jelenleg keres-e diplomás és/vagy OKJ-s végzettségű szakembereket? Forrás: Saját szerkesztés 8 0: egyáltalán nincs szükség, 6: elengedhetetlenül szükség van rájuk. 139

140 A pályakezdőkkel szembeni elvárások megismeréséhez arra kértük a válaszadókat, hogy a megjelölt kompetenciák közül válasszák ki az általuk legfontosabbnak ítélt öt kompetenciát, majd azokat értékeljék 0-6-os skálán fontosságuk szerint. A kompetenciák fontosságát egyrészt az jelzi, hogy hányan jelölték meg, másrészt az, hogy milyen fontosnak tartják. A két szempontot vizsgálva hasonló sorrendet kapunk. (3. ábra). A mintában összesen Az Agribusiness-ben Kompetencia % Kompetencia % megbízhatóság 9 63,5% szaktudás 64,9% pontosság 46,3% megbízhatóság 59,1% szaktudás 45,3% terhelhetőség 51,4% önállóság 40,5% önállóság 46,6% probléma megoldás 38,2% probléma megoldás 38,9% terhelhetőség 32,1% pontosság 32,8% kommunikációs képesség 27,0% alázat 25,7% fejlődőképesség 21,6% szervezési készség 20,6% nyelvtudás 19,3% fejlődőképesség 18,6% csoportmunka 18,6% csoportmunka 17,9% kapcsolatépítés 16,9% motiválási képesség 17,2% stressztűrő képesség 16,2% nyelvtudás 16,6% számítógépes ismeretek 15,9% kapcsolatépítés 15,9% alázat 13,5% számítógépes ismeretek 15,5% szervezési készség 9,1% kommunikációs képesség 13,2% proaktivitás 7,8% stressztűrő képesség 9,5% analitikus szemlélet 7,4% proaktivitás 4,1% motiválási képesség 4,4% analitikus szemlélet 3,7% A megkérdezettek megoszlása a pályakezdőkkel szembeni elvárásaik szerint Forrás: saját szerkesztés 3. ábra A teljes mintában mindkét szempont szerint a legfontosabb kompetencia a megbízhatóság, (átlagosan 5,71 ponttal értékelve). A második helyen a pontosság áll (átlagosan 5,66 ponttal), a harmadik legfontosabb elvárás pedig a szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (5,62 ponttal). Az agribusiness-ben kicsit eltérően alakultak ezek az elvárások. Első helyen szerepelt a szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (átlagosan 5,77 ponttal, ezt követte a megbízhatóság (átlagosan 5,66 ponttal, majd a terhelhetőség (átlagosan 5,5 ponttal). Érdemes azonban megjegyezni, hogy az eredmények összecsengnek a korábbi vizsgálatok eredményeivel (lásd: Fekete et al., 2007), ugyanis a szakmai felkészültség, a problémamegoldó képesség és az önállóság az első öt legfontosabb elvárás között szerepelt és az alázat is a 7. legfontosabb 9 többet is jelölhettek, ezért a százalékok összege nem adja a 100-at. 140

141 elem.. A stressztűrő képességet és a nyelvtudást az agribusiness-ben kevésbé tartják fontos elvárásnak. A munkaerő-piaci elvárások elemzése után tehát látható, hogy a pályakezdőktől milyen készségeket, képességeket várnak el a vállalkozások vezetői. A kutatás részeredményei alapján megállapítható tehát, hogy egyrészt a diplomás gazdasági szakemberek iránt nagyobb a munkaerő-piaci kereslet, mint a felsőfokú, nem diplomás gazdasági szakemberek iránt, másrészt az agribusiness a diplomás és nem diplomás gazdasági szakemberekkel szembeni elvárásai eltérnek a többi ágazatban működő vállalkozások vezetőinek elvárásaitól. Irodalomjegyzék (1) Cuddy, N. Leney, T. (2005): Berufsbildung im Vereinigten Königreich Kurzbeschreibung. Cedefop Panorama series; 112 Luxemburg: Amt für amtliche Veröffentlichungen der Europäischen Gemeinschaften. (2) Czuczor József (2001): Diplomások a munkaerő-piacon. Tudásmenedzsment II. évfolyam 1. szám (3) Európa 2020 Kiemelt uniós célok a gazdasági növekedés terén (Letöltés: január 15.) (4) Farkas P. (2009): A felsőfokú szakképzés nemzetközi tapasztalatai. Fehérvári A. - Kocsis M.(Szerk.): Felsőfokú? Szakképzés? Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. (5) Fekete R.- Hajós L. - Miskolcziné Mikáczó A. (2007): Emberi erőforrások és minőség a mezőgazdaságban. Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet, Gödöllő (Letöltve: ) (6) Gaál Z. (2001): Tudásmenedzsment: a HR-szakemberek úton a siker felé?! Tudásmenedzsment II. évfolyam 1. szám (7) Gaskó K. (2010): Autonómia és felelősségvállalás. Áttekintés az Országos Képzesítési Keretrendszer számára. OFI TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése. Budapest. (8) Golnhofer E. (2010.): Az Attitűd. Áttekintés az Országos Képesítési Keretrendszer készítői számára. OFI TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése. Budapest. (9) Gibson M. Dobay P. (1997): Az akkreditált felsőfokú szakképzés Nagy-Britanniában I II III. Magyar Felsőoktatás, sz. (10) Halmos Cs. (2000): Harmónia vagy diszharmónia? Foglalkoztatáspolitika és emberi erőforrás-gazdálkodás Európai Uniós összehasonlításban Tudásmenedzsment 21. sz. (11) Harrison, J.-St. John, C. (1998): Strategic Management of Organizations and Stakeholders Concepts and Cases. South-Western College Publication. 90.p. 141

142 (12) Igalens J. (1993) Repenser la gestion des ressources humaines, (Szerk. Julienne Brabet) Economica, Párizs (13) Modláné Görgényi I. (2010.): A szakképzéshez kapcsolódó képzési követelmények elemzése, összefoglalása. OFI TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése. Budapest. (14) Nemeskéri Gy. (2002): Minőségügyi törekvések humánpolitikai támogatottsága. Munkaügyi Szemle 1. sz. (15) Soltész Péter (1993): Áttekintés a fejlett országok nem egyetemi felsőoktatásáról. Kézirat. Budapest, Művelődési és Közoktatási Minisztérium. (16) Udvardi-Lakos Endre (1995): Adalékok az akkreditált felsőfokú szakképzés rendszerfejlesztő munkájához: a francia IUT. Kézirat. 43 p (17) Vught, F.A., Kaiser, F., File, J.M., Gaethgens, C., Peter, R., Westerheijden, D.F- (2010) U- Map The European Classification of Higher Educations Institutions, CHEPS Enschede (Letöltés: ) (18) Zachár László (2010): A szak- és felnőttképzési alrendszer OKKR-adaptációjának táblázatos összefoglalása és értelmezése. OFI TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése. Budapest. Szerzők: Név: Kárpátiné Daróczi Judit Munkahely: Általános Vállalkozási Főiskola, Vállalkozás-menedzsment Tanszék Beosztás: Főiskolai adjunktus Levelezési cím: 1114 Budapest, Villányi út Telefon: cím: Név: Vágány Judit Munkahely: Általános Vállalkozási Főiskola, Vállalkozás-menedzsment Tanszék Beosztás: Főiskolai tanár Levelezési cím: 1114 Budapest, Villányi út Telefon: cím: 142

143 MAGYARORSZÁG SZARVASMARHAHÚS-EXPORTJÁNAK VÁLTOZÁSA KÖZÖTT MÉSZÁROS KORNÉLIA Kulcsszavak: import fedezeti arány, Herfindahl-Hirschmann-index, külkereskedelem, célpiacok vizsgálata, EU27, ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Magyarország nettó importőr volt ben az élő szarvasmarha és marhahús külkereskedelmét tekintve, habár fogyasztása nem jellemző hazánkban. Ez a kedvezőtlen folyamat a válság utáni években bontakozott ki, előtte a szarvasmarha exportunk meghaladta behozatalunkat. A tanulmányban vizsgálatra került, között az EU27 piacán, az élő szarvasmarha, valamint a marhahús kivitelünk célpiacai és a szállított mennyiségek jelentősége. Az export szerkezetét feltárva látható, hogy kivitelünket leginkább az élő szarvasmarha jellemzi. A Herfindahl-Hirschmann-index kiszámításával pedig a célpiacok elaprózottságára derült fény. A célországok között pedig nem csak a szomszédos országokat találhatjuk meg, hanem nyugat-európai importőröket is. A szarvasmarha kereskedelemben a hűtött-fagyasztott hússal való kereskedelem növelése, valamint a szomszédos országok piacaira való belépés segítene a külkereskedelmi mérleg aktívvá tételében. Ezen felül növelhető lenne a jelenlegi célpiacokra való szállított mennyiség anélkül, hogy a célpiaci koncentráció veszélyesen megnőne. HOW THE HUNGARIAN BEEF EXPORT CHANGED BETWEEN 1999 AND 2011 Keywords: import proportion of export, Herfindahl-Hirschmann-index, foreign trade, study of destination market, EU27, SUMMARY Hungary was net importer in a foreign trade of live beef cattle and beef in 2010 and 2011; however the consumption of this product is not typified. This unfavourable process started after the financial crisis. Before this period the beef cattle export was more than the import. This study examines the target market and quantity of live beef cattle and beef foreign trade between 1999 and The structure of export shows that the Hungarian export includes live beef cattle in its main part and it includes beef export only marginally. According to the 143

144 Herfindahl-Hirschmann-index the target markets are small. The destination countries are not only the neighbour countries but West European countries, too. The foreign trade balance in beef trade could be made active by the increasing of the trade and by the and by the entrance to the frozen-chilled beef markets of neighbour countries. In addition, the quantity of transported products to current markets could be increased without the increasing of target market concentration to an unsafe level. BEVEZETÉS A marhahúsfogyasztás hazánkban nagyon alacsony, ezért az előállított hús jelentős része exportra kerül. Mezőgazdasági külkereskedelmünkben évek óta probléma a feldolgozott termékek kivitelének alacsony és behozatalának magas aránya (Popp-Székely, 2011). Ez a kiviteli szerkezet marhahús exportunkra is jellemző, amely kevesebb bevételt tesz lehetővé, mint a feldolgozott formában történő exportálás (Ózsvári et al, 2001; Ózsvári et. al., 2003; Bojtárné, 2011; Mészáros et al., 2011). A másik nagy probléma, hogy az uniós csatlakozás után jelentősen lecsökkent a marhahús kiviteli szintje (1. ábra), amelyet csak egy kis ideig tudott ellensúlyozni a keresztezett élő szarvasmarha külkereskedelme. A válság hatása a 2009-es évben egy kis visszaesést, majd 2010 után jelentős hanyatlást okozott az értékekben. Így hazánk egy olyan termékben lett nettó importőr, amelyet saját termelésből is tudna fedezni. 1. ábra Magyarország szarvasmarha és marhahús külkereskedelmi mérlege ( ) Forrás: Eurostat alapján saját számítás,

145 Poór (2009) szerint a hazai húspiacról összefoglalóan megállapítható, hogy kedvezőtlenül alakult a csatlakozás utáni külpiaci pozíciója, amely mintegy előre vetíthette a 2008-as válság negatív következményeit. ANYAG ÉS MÓDSZER Az Eurostat adatbázisa szolgáltatta az alapot a tanulmányhoz, amely az ENSZ által használt SITC (5 számjegyű) kategóriákat veszi alapul a külkereskedelem vizsgálatára, állatfajokra bontva azokat. A fő hangsúly az élő állat kereskedelmen belül a szarvasmarha kereskedelemre, valamint a hűtött és fagyasztott áruk kategóriáján belül a szarvasmarha hús kereskedelmére került. Az adatok mindazon szarvasmarha és szarvasmarhahús kereskedelmét tartalmazzák, amelyek az országhatárt átlépve vágási céllal eladásra kerültek, függetlenül attól, hogy húsmarha vagy tejiparból származó melléktermék. Az import exportfedezettségi mutatójának (Török, 1996) segítségével, meghatározásra került, hogy Magyarország nettó importőr vagy nettó exportőr a vizsgált termékkört tekintve: C Xi M i ahol: X i i termék exportja, M i i termék importja. A mutató jelentése: adott termék exportja hány %-a az importjának. Ha 1-nél nagyobb értéket vesz fel, akkor exporttöbbletet jelez, tehát a vizsgált ország i termékből nettó exportőr. Logaritmikus skálán ábrázoltam az eredményt, amely segítségével könnyebb az értelmezés, valamint a kiugró adatok is láthatók. A következő lépésként megállapításra került, hogy mennyire koncentrált a magyar élő szarvasmarha és fagyasztott-hűtött marhahús export. Ebben a Herfindahl-Hirschmann-index segített (Fertő, 2006; Nyárs, 2005). H n 2 Z i i 1 Z - az értékösszegből való részesedés (%) A mutató maximális értéke 1, amely a teljes koncentrációra utal. Az index tulajdonképpen nem más, mint az értékösszegből való részesedések önmagukkal súlyozott számtani átlaga. Vizsgálatra került továbbá, hogy mely országokba exportál Magyarország élő szarvasmarhát, vagy marhahúst. A vizsgált időszakot ( ) három részre osztottam: 145

146 1.) : Magyarország csatlakozása előtti időszak 2.) : csatlakozás utáni, válság előtti időszak és a 3.) : válság utáni időszak első félévében még nem volt érezhető az Amerikából kiinduló válság Magyarországon, ágazatilag a GDP-ben kis súllyal szereplő mezőgazdaságnak volt a legnagyobb a hozama, a jó terméshozamoknak köszönhetően. Ugyanakkor az exportmérséklődés az iparban és az építőipar visszaesése már ekkor, kismértékben érzékelhető volt. A 2008-as válság októberben érte el ténylegesen hazánkat, amelyet a mezőgazdaságban tudott tompítani a rekordtermés 2009-ben való értékesítése (Lengyel-Fejes, 2010). A kelet- és közép-európai országokban is csak a 2008-as év utolsó negyedévében lettek érezhetőek a válság negatív hatásai (Farkas, 2012). Ezért a 2008-as évet még a válság előtti időszakba soroltam be. Az egyes időszakokra lebontva először külön elemezésre került, hogy az egyes országok mennyire önellátóak a szarvasmarhahús tekintetében. Az elemzés során a marha vágásokból származó hús mennyisége (kg) került korrigálásra a marhahús export, illetve import mennyiségével (kg), melynek eredménye, hogy mennyi marhahús áll rendelkezésre fogyasztás szempontjából. Majd meghatározásra került, hogy ennek a húsmennyiségnek hány %-a származik országon belüli vágásból, vagy importból. EREDMÉNYEK Az import exportfedezettségi mutatója (2. ábra) az összes szarvasmarha és marhahús kereskedelmében ben volt 1 alatt, azaz ebben a két évben nettó importőr volt Magyarország. A pontosabb vizsgálat érdekében külön ábrázolásra kerültek az élő szarvasmarha és a fagyasztott-hűtött marhahús exportfedezeti mutatói is. Ez alapján a fagyasztott-hűtött marhahús már a 2005-től kisebb értékeket vett fel, mint 1, tehát több volt a behozatal, mint a kivitel. Az élő szarvasmarha külkereskedelme ezt tudta ellensúlyozni, és csak a es években volt 1 alatti az értéke, ugyanakkor ez egy meglehetősen meredek mélyrepülés következménye. A 2001-es évben az élő szarvasmarha külkereskedelemben egy jelentős kiugrás látható (40,02 a pontos érték), amelyet egyszerre idézett elő az adott évben a jelentős romániai export, valamint az import hirtelen visszaszorulása Romániából és Lengyelországból. 146

147 Magyarország szarvasmarha importjának exportfedezettségi mutatója ( ) 2. ábra Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját számítás, 2013 Következő lépésként vizsgálatra került a magyarországi élő szarvasmarha és fagyasztotthűtött marhahús koncentráltága, a Herfindahl-Hirschmann-index segítségével (3. ábra). Az index eredményei alapján kijelenthető, hogy az élő szarvasmarha kereskedelmünk koncentráltabb a marhahús kereskedelménél. Ennek oka, hogy csak néhány országba szállít hazánk nagyobb mennyiségben élő szarvasmarhát: például Ausztria, Görögország, Olaszország, Szlovénia és Románia. A 2001-es kisebb kiugrás a jelentősebb élő szarvasmarha exportnak tudható be, amelyet Romániába szállított hazánk. A ig tartó magas értékeket pedig az osztrák és görög export jelentős volta okozta. A fagyasztott-hűtött marhahús külkereskedelmünk kevésbé koncentrált, amely annak köszönhető, hogy hazánk több országba is szállít, és az egyes tételek nem kiugróan nagy mennyiségek, amely hatására kiegyensúlyozottabbak az értékek főbb export partnerek: Ausztria, Bulgária, Dánia Olaszország, Hollandia és Svédország. Az összesített HHI index általában a legalacsonyabb értékekkel bír az ábrán, amely arra utal, hogy az élő és fagyasztott szállítmányok más-más célpiacra kerülnek, így elaprózottabb a külpiac. 147

148 3. ábra Magyarország élő szarvasmarha és fagyasztott-hűtött marhahús exportjának koncentráltsága ( ) Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját számítás, 2013 A következőkben meghatározásra kerültek a legjelentősebb export partnerek. Az 1. táblázat megmutatja, hogy az vizsgált időszakok alatt mennyi volt Magyarország átlagos élő szarvasmarha és marhahús exportja (100 kg-ban), valamint hogy az EU27 tagállamaiba irányuló exportunkból az átlagos mennyiségek hány %-ot jelentenek a magyarországi szarvasmarha exportból az egyes időszakokban. Ez alapján mindhárom időszakban jelentős exportpartnere volt hazánknak Ausztria, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia. A 2004-es csatlakozás előtt Magyarország nem szállított sem élő szarvasmarhát, sem marhahúst Dániába; valamint Hollandiába csak ad hoc jelleggel, nem jelentős tételt. A csatlakozás jelentős változásokat okozott: Ausztria, Görögország és Hollandia felé jelentősen megnövekedett az exportált mennyiség. Ezzel ellentétben Németország, Olaszország és Szlovénia felé csökkent a szarvasmarha és a marhahús exportunk. Ilyen egyértelmű trendet nem lehet felállítani Dánia és Románia tekintetében. 148

149 1. táblázat Magyarország időszakonkénti átlagos élő szarvasmarha és marhahús exportja a jelentős uniós partnerek felé (100 kg) (100 kg) (100 kg) Ausztria , , ,5 8,3% 29,7% 37,6% Németország 6 157, , ,8 3,6% 1,8% 1,4% Dánia , ,8 0,0% 4,0% 1,8% Görögország , , ,5 9,1% 14,4% 16,3% Olaszország , , ,3 29,1% 11,6% 7,3% Hollandia 739, , ,0 0,4% 15,0% 19,4% Románia ,8 6285, ,5 23,0% 3,0% 7,5% Szlovénia , , ,3 13,3% 10,6% 4,6% egyéb 13,3% 9,7% 4,0% Összesen , , ,3 Forrás: Eurostat alapján saját számítás, 2013 Ezen adatok alapján Magyarország legjelentősebb exportpartnerei: Ausztria, Németország, Dánia, Görögország, Olaszország, Hollandia, Románia és Szlovénia. Ezek azok az országok, amelyekbe jelentősebb mennyiségben szállított hazánk élő szarvasmarhát, vagy marhahúst a vizsgált időszak alatt, az EU27 tagállamain belül. A táblázat alapján megállapítható, hogy a jelentősebb exportpartnerek nem feltétlenül a szomszédos országok, Görögországba és Hollandiába is jelentős mennyiséget szállított hazánk a csatlakozása óta. Vannak olyan országok, amelyekbe a vizsgált időszak alatt egyáltalán nem történt sem élő szarvasmarhából, sem marhahúsból export: Ciprusra, Finnországba, Írországba és Portugáliába nem szállított ilyen jellegű árut hazánk. A továbbiakban csak a fagyasztott-hűtött marhahús kereskedelme és fogyasztása került vizsgálatra, mivel nem tudhatjuk, hogy a Magyarországról származó élő állat szállítmány mikor került levágásra, valamint, hogy nem történt-e tovább exportálás még élő formában. Fontos megállapítanunk, hogy az egyes célországok mennyire önellátóak a szarvasmarhahúst tekintve. Az 3. ábra azt mutatja meg, hogy országonként, a vizsgálat három időszaka alatt átlagosan mennyi hús származott vágásból, illetve importból. Ez alapján megállapítható, hogy 149

150 a vizsgált országok közül Románia volt a legönellátóbb között, majd jelentősen megnövekedett a behozatala. A legkevésbé önellátó Görögország volt, akinek majdnem 70%-os volt a szarvasmarhahús behozatala az egyes időszakokban. Általános tendenciaként elmondható, hogy az egyes időszakokat egymáshoz viszonyítva, hogy minden országban nőtt a marhahús behozatal szintje. Jelentős import növekedés a 2004-es csatlakozás hatására talán csak Szlovéniában történt (9,96%-os növekedés), viszont Romániában a csatlakozása után jelentősen megnőtt a marhahús importja amely az ábrán a es időszakban látszik (+28,43%-kal). 4. ábra Magyarország legjelentősebb exportpartnereinek önellátási szintje marhahúsból Forrás: az Eurostat alapján saját számítás, 2013 Az egyes országok önellátási szintje marhahúsból fontos információforrás, hiszen azok az országok, ahol a marhahús igényt legfőképpen importból tudják fedezni és ez az igény egyre nő a vizsgált időszakban, ott érdemes stratégiai partnerkapcsolatokat kialakítani. 150

151 Magyarország a gazdasági világválság következtében ben nettó importőrré vált a szarvasmarhahús külkereskedelmét tekintve. Ez azért is különösen probléma, mivel a magyar lakosság igen csekély marhahúst fogyaszt, amely igényt akár saját előállításból is bőven lehetne többszörösen fedezni. További negatívum, hogy a szarvasmarha külkereskedelemben, első sorban az élő állatok játszanak fontos szerepet, mivel ez a termékértékesítés kevesebb bevételt tesz lehetővé, mint a feldolgozott marhahús készítmények esetében. A szarvasmarha külkereskedelem nem kifejezetten koncentrált, amelyet a Herfindahl- Hirschmann-index igazol. A már meglévő kapcsolatokban tovább lehetne növelni a szállított mennyiségeket, amelyek még nem okoznának veszélyes koncentrációnövekedést, valamint újabb célpiacokat, esetleg a régi kapcsolatokat felújítva lehetne fellendíteni újra a külkereskedelmet. Magyarország jelentősebb exportpartnereit megvizsgálva, fény derült arra, hogy nem csak a szomszédos országokból kerültek ki. Több országban - pl. Görögország, Hollandia, Dánia - jelentős az igény a marhahús behozatalra, itt stratégiai partnerkapcsolatok kialakításával növelni lehetne a piaci részesedést. A szomszédos országokba pedig, az alacsonyabb szállítási költségeket kihasználva érdemes lenne, növelni a magyar marhahús beszállítási mennyiségét. Forrásmunkák jegyzéke: (1) Bojtárné Lukácsik Mária (2011): Agrárgazdasági figyelő. Agrárgazdasági Kutató Intézet, III. évfolyam 2. szám, 6.p. (2) Farkas B. (2012): A világgazdasági válság hatása az Európai Unió régi és új kohéziós országaiban. Pénzügyi Szemle, 20120/1. szám, p. (3) Fertő I. (2006): Az agrárkereskedelem átalakulása Magyarországon és a kelet-közép-európai országokban. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest p., p. (4) Lengyel L. Fejes E. (2010): A gazdasági válság és társadalmi következményei. Pénzügykutató Alapítvány, Budapest p. (5) Mészáros K. Törőné Dunay A. Illés B. Cs. (2011): The factors of competitiveness of Hungarian beef cattle sector. Traditions, innovation, sustainability X. Wellmann International Scientific Conference, Hódmezővásárhely, 5th May Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle, Scientifoc Journal of University of Szeged Faculty of Agriculture Volume /1 supplement. (6) Nyárs L. (2005): A magyar sertéshústermelés gazdasági környezetének vizsgálata. PhD dolgozat, Szent István Egyetem, Gödöllő p. (7) Ózsvári L. - Bíró O. - Illés B. Cs. (2001): A szarvasmarhák vírusos hasmenése és nyálkahártya betegsége (BVD és MD) okozta veszteségek nagyságának számszerűsítése. Magyar állatorvosok Lapja évf. 9. szám, p. (8) Ózsvári L. György K. Bíró O. -Illés B. Cs. (2003): A tőgygyulladás által 151

152 okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magyar állatorvosok Lapja, 125. évf. 5. sz p. (9) Poór J. (2009): A hazai hús és az élelmezési célra alkalmas melléktermékek kereskedelmi pozíciójának vizsgálata. Gazdálkodás. 53. évf. 4.szám, p. (10) Popp J.- Székely Cs. (2011): Az Agrárgazdasági tanács állásfoglalása az agrárgazdaság évi helyzetéről. Gazdálkodás. 55. évfolyam, p. (11) Török Á. (1996): A versenyképesség-elemzés egyes módszertani kérdései. Műhelytanulmány. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 28.p. 152

153 LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTOK A HAZAI HÚSTERMÉKEK KÖRÉBEN A KÜLKERESKEDELEM SZEMPONTJÁBÓL POÓR JUDIT Kulcsszavak: versenyképesség, húsipar, ágazaton belüli kereskedelem Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok A hústermelés stagnált az elmúlt években, miközben a külkereskedelem dinamikusan emelkedett. Ennek köszönhetően a külkereskedelem szerepe a húsiparban egyre meghatározóbb. A külkereskedelem bővülése az ágazaton belüli kereskedelem erősödését eredményezte. A termékcsoport külkereskedelmi pozíciója sikeresnek mondható. Az elemzés azonosítja a külkereskedelemben versenyképesnek tekinthető legfontosabb termékeket. Horizontális termékdifferenciáltság esetén célszerű lenne a hazai értékesítést előnybe helyezni az importtal szemben. POSSIBLE TAKE-OFF POINTS AMONG THE HUNGARIAN MEAT PRODUCTS FROM THE POINT OF VIEW OF FOREIGN TRADE Keywords: competitiveness, meat industry, intra-industry trade Summary Meat production was stagnant last years, while international trade increased dynamically. This is why the role of the international trade is continually important. Because of the increase of international trade the intra-industry trade has become more marked. The position of the meat products is successful in the international trade. This analysis identifies the most important products competitive in the international trade. In case of the horizontal differentiation it would be more expedient to put advantage for domestic market on import. 153

154 BEVZETÉS, ANYAG ÉS MÓDSZER A dolgozat hazánk húspiacának hosszabb távú tendenciáit, illetve a külkereskedelem elmúlt 15 évet jellemző a versenyképesség alakulását is befolyásoló különböző aspektusait két adatbázis adatai alapján tekinti át. Előbbihez a Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO) FAOSTAT rendszerének adatait, míg utóbbihoz az Egyesült Nemzetek Szövetségének Commodity Trade Statistics Database (COMTRADE) adatbázisát használta. Az alkalmazott HS92 nomenklatúrában a hús és húskészítmények termékcsoport 61 termékkel fogható le. Jelen elemzés a külkereskedelem legfrissebb, 2011-es évre vonatkozó érték, ár és mennyiségi adatai alapján vizsgálja a magyar hústermékek külkereskedelmének pozícióját statikus és dinamikus versenyképességi mutatókkal és módszerekkel. A külkereskedelmi pozíció változásának elemzéséhez egy korábbi kutatás eredményei adnak alapot, mely az es bázisidőszak és a es tárgyidőszak vonatkozásában végzett hasonló vizsgálatot. A korábbi vizsgálatnál a választott időszak szélső éveinek értékei helyett az első ( ) és az utolsó ( ) három egymást követő év átlagolt külkereskedelmi adatai alapján készültek a számítások. Ily módon mérsékelni lehetett az eljárások eredményeinek egyetlen év adatára való érzékenységét. Jelen vizsgálatnál a tárgyidőszak azért kizárólag egy évet jelöl, mivel a gazdasági válságot követő évek adatai az átlagolás következtében ebben az esetben torzítanák az eredményeket. A dolgozat több szempontból elemzi a hústermékek külkereskedelmének alakulását. A külkereskedelem szerkezetváltozásának vizsgálatára a hasonlósági mutatót (Similarity Index SI) használja, melynek értéke 0 és 1 között alakul. Az SI mutató 0 értéke a teljes különbözőséget, míg az 1 a teljes egyezőséget mutatja, azaz magasabb érték nagyobb hasonlóságot jelez (Tambunan, 2005). Az indikátor képlete az exportra felírva: ( ) ahol x ij az i. termék j országbeli exportértéke (a későbbiekben m ij az importértéke); 0 a bázisidőszak, t a tárgyidőszak szimbóluma. A mérőszám alkalmas adott időszak export- és importszerkezet hasonlóságának számszerűsítésére is. 154

155 A külkereskedelmi specializáció mértékének kifejezése a koncentrációs arányszám (CR) alkalmazásával történik. A CR mutatószám az első néhány (k) legnagyobb eleme összrészesedését mutatja a külkereskedelemben (Hunyadi-Vita, 2002). A dolgozat egyik legfontosabb tárgya a hústermékek ágazaton belüli külkereskedelmének (intra-industry trade - IIT) vizsgálata, a termékek kétirányú kereskedelemben való megmérettetésének elemzése. Az IIT szintjének mérése a hagyományos Grubel-Lloyd-féle mérőszámmal történik: ( ) Ha nem létezik export vagy import, esetleg egyik sem a termékcsoportban, a 0 érték tökéletes ágazatok közötti kereskedelmet mutat. Ha viszont az export és az import egyenlő, vagyis a mutató értéke 1, tökéletes az ágazaton belüli kereskedelem (Fertő, 2006). Egy termék export és import ár arányának, azaz a cserearánynak a vizsgálata az ágazaton belüli kereskedelem fogalmához, jelenségéhez kapcsolódóan merülhet fel. A relatív árak alkalmasak a termékek minőségének és így az iparágon belüli kereskedelem típusainak a meghatározására. A mögöttes feltevés szerint a relatív árak valószínűleg kifejezik a relatív minőséget. Fontagné és Freudenberg (1997) az export és import árak arányai alapján a kereskedelem alábbi három típusát definiálják: A külkereskedelem típusai 1. táblázat Az export és az importérték átfedésének mértéke kisebb/nagyobb 10 %-nál Az export és az import egységérték közötti relatív eltérés kisebb/nagyobb 15 %-nál 1. kisebb iparágak közötti~egyirányú kereskedelem nagyobb iparágon belüli~ kétirányú kereskedelem Forrás: Fontagné-Freudenberg, kisebb horizontális differenciáció 3. nagyobb vertikális differenciáció A horizontális termékdifferenciáltság fogalma döntően az azonos vagy hasonló minőségű, míg a vertikális a különböző minőségű termékek cseréjére vonatkozik. Egy termék kereskedelme akkor számít horizontálisan differenciáltnak, ha az export és az import egységértékének relatív eltérése 15 % alatt marad. Bojnec et al. (2005) Diaz Mora alapján a vertikális termékdifferenciáltságot tovább bontja két altípusra. A kedvező cserearányú, vélhetően a relatíve magas minőségű termékekre 155

156 való exportspecializációnál az export-import egységérték hányados 1,15-nál nagyobb, az alacsony minőségű termékspecializációnál az arány 1/1,15-nál kisebb. Bojnec-Fertő (2008) a kétirányú külkereskedelemben az export és az import egységérték közötti eltérés és a külkereskedelmi egyenleg (nettó export) segítségével négy kategóriát különböztet meg. Az export-import egységértékek viszonya az ár/minőségi versenyt, a nettó export előjele a sikeres/sikertelen pozíciót azonosítja. Pozitív külkereskedelmi egyenleg esetén a magasabb import egységérték sikeres ár, míg a nagyobb export egységérték sikeres minőségi versenyt jelez. Negatív nettó exportnál az előzőeknek megfelelően sikertelen ár, illetve minőségi versenyről beszélhetünk. A fentiekben leírtakat a 2. táblázat foglalja össze. Statikus versenyképességi mátrix 2. táblázat Export-import árak Nettó export viszonya negatív pozitív p x > p m Sikertelen minőségi verseny Sikeres minőségi verseny p x < p m Sikertelen ár verseny Sikeres ár verseny Forrás: Bojnec-Fertő, 2008 alapján A termékek külkereskedelmi pozíciójának alakulását jól jellemzik a dolgozatban számszerűsített cserearányok, nettó export értékek mellett az egyedi ár- és volumenindexek, valamint a termékszintű exportrészesedések és változásaik. A KÜLKERESKEDELEM SZEREPE A HÚSIPARBAN A húsipar több szempontból tölt be fontos szerepet a nemzetgazdaságban. Meghatározó egyrészt a hazai fogyasztás, azaz a kereslet kielégítése szempontjából. A rendszerváltást megelőzően a húsimport elenyésző volt, a hazai fogyasztást csaknem 100%-ban a hazai hústermelés biztosította. A 60-as évektől a 90-es évekig a magyar hústermelésre dinamikus növekedés volt jellemző. Magyarország önellátottsági foka (kibocsátás/hazai kereslet) a hústermelésben a rendszerváltás idején jóval meghaladta a 100 százalékot. A termelés és a fogyasztás közötti markáns eltérés a külpiacon csapódott le. 156

157 1. ábra A hazai hústermelés és külkereskedelem, valamint a nyitottsági mutatók alakulása ezer tonna % termelés export import export/termelés külkereskedelem/termelés Forrás: a FAO adatai alapján Hagyományosan meghatározó másrészt tehát a hústermékek nemzetgazdasági exportban betöltött szerepe. A nyolcvanas években a húsexport jelentős részét a Szovjetunióban értékesítette hazánk. A volt Szovjetunió piacairól való kiszorulás, valamint az állattenyésztés termelési alapjainak leépítése eredményeként, különösen 1990-et követően a termelés visszaesésére került sor. A termelés csökkenésével párhuzamosan visszaesett az exportértékesítés, követve a termelés alakulását lásd az 1. ábrát. Ennek köszönhetően az export/termelés mutató, mely a 80-as évek végére 30% körüli értéket is elért, a 90-es évek elejére 20% alá esett. A termelés a kilencvenes évek közepéig visszaesést mutatott és átmeneti stagnálást követően a 2000-es évek elejétől kezdve újra jelentősen csökkent. Utóbbi tendenciával ellentétesen a kivitel volumene az elmúlt években jelentős bővülést jelez. Mindeközben az Európai Uniós csatlakozáshoz kötődő változások folytán az importmennyiség töretlen növekedést mutat. E tendenciák eredményeképpen a külkereskedelem termeléshez viszonyított rátája az elmúlt években 50 % fölé emelkedett a Food and Agriculture Organization (FAO) tonnában közzétett adatai alapján. A külkereskedelem szerepe a húsiparban tehát a rendszerváltás előtt is meghatározó volt, napjainkban azonban még markánsabb szerepet tölt be, főképp a 2000-es évek közepétől. 157

158 A HÚSTERMÉKEK KÜLKERESKEDELMÉNEK JELLEMZŐI A hústermékek külkereskedelmének exportértéke 2000 óta jelez egyértelmű növekedést, melyet a 2008-as gazdasági válság vetett vissza átmenetileg jelentősebb mértékben. E jelentős exportnövekedés kompenzálni tudta az import bővülését, és a külkereskedelmi mérleg os 498 millió dolláros mélypontjáról 2011-re 865 millió dollárra emelte a szufficitet lásd a 2. ábrát. 2. ábra A hazai húsbehozatal és kivitel alakulása az elmúlt 15 évben, millió dollár export import nettó export Forrás: az ENSZ COMTRADE adatai alapján Az egyes húsfélék tekintetében az export-, illetve importarányok viszonylag állandó képet mutatnak. Az importot illetően az uniós csatlakozás hozott némi átrendeződést, de azóta a behozatal szerkezete az egyes húsféléket tekintve stabil. A kivitel felét a baromfihús teszi ki, a sertéshús %-kal, míg a marhahús 4 % körüli aránnyal bír. A behozatal szempontjából a sertéshús meghatározó (55-60 % körüli), míg a baromfi %-ban, a marhahús 10 % körül részesedik. A nettó export többletéhez a baromfihús 640 millió dollárral, a sertéshús 162 millió dollárral járul hozzá. A hasonlósági index (Similarity Index - SI) alapján megállapítható, hogy az elmúlt 5 évben Magyarországon a hústermékek kivitele, és behozatala csekély átrendeződést jelez (SI X =0,88, SI M =0,82). A változások eredményeként a kivitel és behozatal szerkezete közeledik egymáshoz (SI =0,29, SI =0,55, SI 2011 =0,58). Magyarország húskivitelében a legmagasabb exportrészesedéssel rendelkező első három termék az elmúlt 15 évet tekintve azonos, fontossági sorrendjükben van némi eltérés 158

159 (3. táblázat). Korábban a Kolbász és hasonló termék állt a lista 4. helyén, mely 2011-ben már csak a 7. az 5,6%-os részesedésével. 3. táblázat Az első négy legmagasabb exportrészesedéssel bíró termék aránya a vizsgált termékkörben és exportnövekményük hez képest Termékmegnevezés, kód Baromfi frissen vagy hűtve darabok és vágási melléktermékek, belsőségek (máj kivételével) (020739) Sertéshús fagyasztva tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329) Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsőségek (máj kivételével) (020743) Sertéshús friss, hűtött tarja, karaj, oldalas, dagadó (020319) Exportrészesedés, % Változás, millió dollár 7,3 15,7 17,1 122,06 12,9 17,4 15,0 76,21 12,9 8,9 9,0 59,13 2,9 4,5 6,0 51,66 Együtt CR (4) 46,0 48,8 47,1 309,06 Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján A termékcsoport kivitele az elmúlt években jelentős növekedést jelzett, 2011-ben a es időszak átlagos exportértékéhez képest 73,6%-kal, azaz 646 millió dollárral emelkedett (86,7%-ban a mennyiségek növekedésének eredményeként). A bővüléshez legnagyobb mértékben hozzájáruló négy termék az első négy arányában is legfontosabb, melyek együtt a többlet közel felét biztosítják. A hazai behozatalban a sertéshús dominál, ennek megfelelően az első két legmagasabb importrészesedéssel rendelkező termék stabilan a friss/hűtött- és a fagyasztott darabolt sertéshús (4. táblázat). Importoldalon bár korábban jelentős volt a termékstruktúra átrendeződése, az elmúlt öt évet tekintve már stabilnak mondható a behozatal. Az első négy legmagasabb importrészesedéssel bíró termék aránya a vizsgált termékkörben, % 4. táblázat Termékmegnevezés, kód Termékmegnevezés, kód Sertéshús fagyasztva tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329) 40,3 Sertéshús fagyasztva tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329) 15,1 18,7 Sertéshús friss/hűtött tarja, karaj, oldalas, dagadó (020319) Szarvasmarha fagyasztva darabolt, csont nélkül (020230) Sertés fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsőség (máj kivételével) (020649) 19,5 Sertéshús friss, hűtött tarja, karaj, oldalas, dagadó (020319) 10,6 Kolbász és hasonló termék (160100) 6,3 Sertés friss/hűtött egész és fél (020311) 18,6 17,2 9,6 9,9 7,2 9,9 CR (4) 76,7 CR (4) 50,6 55,7 Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján 159

160 Importoldalon is igaz a megállapítás, miszerint az importérték elmúlt öt éves növekménye (105,9%-kal, azaz 338,82 millió dollárral nőtt a behozatal 75,2%-ban a volumenbővülésnek köszönhetően) szempontjából meghatározó termékek a behozatali arányt illetően legfontosabb termékek, melyek rendre 74,95, 53,60, 34,74, és 41,99 millió dollárral növelték importértéküket. A HÚSTERMÉKEK ÁGAZATON BELÜLI KERESKEDELMÉNEK JELLEMZŐI Az uniós csatlakozáshoz kapcsolódóan az ezredforduló körül a hústermékek importja bővülni kezdett. Ennek hatására a termékcsoport körében jellemzővé vált az ágazaton belüli kereskedelem (a GL-index értéke 0,11-ról 0,43-ra emelkedett). Az elmúlt öt évben az IIT szintje tovább erősödött, a GL mutató 2011-es értéke 0,51. Az 1990-es évek végén a termékcsoport 61 terméke közül még csak 11-et jellemzett ágazaton belüli kereskedelem (a külkereskedelemnek 23,2%-a). A termékek közül 18-nál kizárólag export vagy import valósult meg, további 23 terméknél pedig az export és az import átfedésének mértéke 10 % alatt maradt. A 2000-es évek közepén a kétirányú külkereskedelem részesedése már 81,1%-os volt, melyből 11,5% a horizontális, 61,6% a kedvező cserearányú vertikális és 8,0% a kedvezőtlen cserearányú vertikális külkereskedelem aránya. Míg a es időszakban is - pedig átlagolt értékekről van szó - 6 olyan termék volt, melynél egy irányban történt termékáramlás, addig a legfrissebb 2011-es adatok alapján a termékcsoport külkereskedelemben résztvevő 54 terméke közül már csak egy olyan termék van, melyet exportált, de nem importált hazánk. Azaz a termékek szempontjából egyre fontosabb a nemzetközi versenyben való megmérettetés. Egyelőre 17 terméket illetően az export és import átfedésének mértéke 10 % alatti. E termékek meghatározó része kizárólag exportált (arányuk a kivitelben 23,2%), főként baromfitermékek, melyek között van a legnagyobb exportaránnyal bíró es kódú baromfitermék, mely versenyképességét bizonyítja ben 83,5%-os a Fontagné és Freudenberg által definiált kétirányú külkereskedelem aránya, melyből 10,4 % a horizontális, 54,0% a kedvező cserearányú vertikális (ebből 18,5% a sertéshús, 20,7% a baromfihús és 13,6% a feldolgozott termékek aránya) és 10,4% a kedvezőtlen cserearányú vertikális külkereskedelem részesedése. 160

161 A 3. ábrán a kétirányú kereskedelemben résztvevő mind az 53 termék nettó export érték, valamint cserearány alapján azonosított versenyképességi pozíciója látható. A korábbi vizsgálatok eredményeivel összevetve a következő megállapítások tehetők: - stabilan viszonylag sok a külkereskedelmi egyenlege szempontjából indifferens termék, - a nettó exportot tekintve nőtt a szóródás, 3. ábra: A világpiaccal kapcsolatos ágazaton belüli kereskedelemben résztvevő termékek versenyképességi pozíciója és annak változása ,00 Nettó export (millió dollár) ,00 szufficites egyenleg - kedvezőtlen cserearány 185,00 170,00 155,00 HORIZONTÁLIS DIFFERENCIÁCIÓ szufficites egyenleg - előnyös cserearány 140, ,00 110, ,00 80,00 65, ,00 35,00 20, ln (p x /p m ) 5,00-1,60-1,20-0,80-0,40-10,00 0,00 0,40 0,80 1,20 1,60 2,00 2,40 2,80 3, deficites egyenleg kedvezőtlen cserearány -25, Forrás: saját ábra az ENSZ COMTRADE adatai alapján - a cserearányok különbözősége a 90-es évek végéről a 2000-es évek közepére mérséklődést mutatott, 2011-re azonban kismértékben erősödött a szóródás, - a koordináta rendszerben a termékek többsége továbbra is a versenyképességet kétféle szempontból (érték és ár) is biztosító első negyedben található, ahol pozitív külkereskedelmi egyenleg és kedvező cserearány jellemző (lásd az 5. táblázatot), deficites egyenleg - előnyös cserearány 1 A cserearány értékek logaritmusát ábrázoltam az áttekinthetőség és a szimmetrikusság érdekében. 161

162 Megnevezés pozitív egyenleg - előnyös cserearány pozitív egyenleg - kedvezőtlen cserearány negatív egyenleg - előnyös cserearány negatív egyenleg - kedvezőtlen cserearány 5. táblázat: A világpiaccal kapcsolatos ágazaton belüli kereskedelemben résztvevő termékek versenyképességi pozíciója termék exportarány (%) termék exportarány (%) 18 75, ,8 9 11, ,8 12 7, ,0 10 2,6 6 2,3 Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján - mind a bázis, mind a tárgyidőszakban vannak a kétirányú külkereskedelemben kiugró teljesítményt nyújtó termékek. Körvonalazható a kiemelkedően jó külkereskedelmi pozíciónak örvendő termékek köre, mely a 2000-es évek közepe óta nem változott. Az akkor - mind az ár, mind az érték szempontjából - versenyképesnek talált kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva nem darabolt (020723) bár 88,53 millió dollárra növelte nettó exportját, cserearánya azonban romlott. Ehhez képest a sertés friss/hűtött comb, lapocka és részei csonttal (020312) 8,58 millió dollárról emelte külkereskedelmi egyenlegét 54,42 millió dollárra. 6. táblázat: Kiugróan jó teljesítményt nyújtó termékek jellemzői 2011-ben Termékek Sertés friss/hűtött comb, lapocka és részei csonttal (020312) Sertéshús fagyasztva tarja, karaj, oldalas, dagadó (020329) Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva nem darabolt (020723) Kacsa, liba frissen/hűtve hízott máj (020731) Baromfi frissen/hűtve darabok és vágási melléktermékek, belsőségek (máj kivételével) (020739) Kacsa, liba, gyöngytyúk fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsőségek (máj kivételével) (020743) Gyöngytyúkból, kacsából, libából készült termékek (160239) Nettó export (millió dollár) Forrás: saját számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapján Cserearány (%) 54,42 101,3 91,9 539,3 105,80 132,1 85,8 68,5 88,53 51,5 51,9 496,5 43,20 102,4 18,0 44,8 221,67 250,8 45,1 177,1 137,00 560,2 153,2 276,8 61,03 187,6 102,5 40,0 162

163 A kiugró pozíciójú termékek szerepe abban az esetben maradhat stabil a hústermékek külkereskedelmében, amennyiben az export mennyiségi és ár növekedése felülmúlja az importét. A 6. táblázat eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a , és kódszámú termékek helyzete a legjobb, a , a kódszámú termékek esetében pedig az importét jelentősen meghaladó export volumenbővülés képes fenntartani a pozíciót. A 7 horizontális differenciációjú - export és import ár közel azonos - termék esetében (Szarvasmarhafélék húsa frissen, hűtve, fagyasztva darabolt csont nélkül (020130, ), Sertéshús frissen, hűtve comb, lapocka és részei csonttal, tarja, karaj, oldalas, dagadó (020312,020319), Szárnyas fagyasztva darabok és vágási melléktermékek, belsőségek (máj kivételével) (020741), Sertés sonkából készült termékek (160241), Szarvasmarhafélékből készült termékek (160250)) célszerű lenne hazai termeléssel helyettesíteni a behozatalt. Ezzel a 2011-es adatok alapján közel 200 millió dollárral növekedhetne a hazai termelés. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Bojnec, S. Fertő I. (2008): Price Competition vs. Quality Competition: The Role of One- Way Trade. Acta Oeconomica. Vol. 58. No. 1, pp (2) Bojnec, S. Majkoviĉ D. Turk J. (2005): Trade Types in Slovenian Primary and Processed Agricultural Trade. XI. th European Association of Agricultural Economists (EAAE) Congress, The Future of Rural Europe in the Global Agri-Food System, Copenhagen, Denmark, August 24-27, bitstream/24477/1/cp05bo05.pdf (3) Fertő I. (2006): Az agrárkereskedelem átalakulása Magyarországon és a közép-kelet európai országokban. Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest. (4) Fontagné, L. Freudenberg, M. [1997]: Intra-Industry Trade: Methodological Issues Reconsidered. CEPII. Working document. No (5) Hunyadi L. Vita L. (2002): Statisztika közgazdászoknak. Központi Statisztikai Hivatal. (6) Tambunan, T. (2005): Is ASEAN Still Relevant in the Era of the ASEAN-China FTA?, paper presented at the Asia-Pacific Economic Association (APEA), Seattle, Washington, July. 163

164 Név: Poór Judit PhD Munkahely: Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Gzadaságmódszertani Tanszék Beosztás: adjunktus Levelezési cím: 8360 Keszthely Deák Ferenc utca 16. Telefon: 20/ cím: 164

165 BIZONYTALANSÁG ÉS BIZALMATLANSÁG: TÁRSADALMI TŐKE ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÉLELMISZER-GAZDASÁGBAN 1 SZABÓ GÁBOR. SZABÓ G. GÁBOR. Kulcsszavak: bizalom, tőkefajták, társadalmi tőke, együttműködés, ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kétpólusú magyar mezőgazdaságban a termelők horizontális és vertikális együttműködési készségének gyengesége gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt súlyos és sürgősen megoldandó problémát jelent. Az igen nagyszámú kisgazdaság és a jóval szerényebb arányú középgazdaság életképességének és eltartó-képességének alapját egyértelműen kooperációs készségük (willingness to cooperate) erősítése jelenti, a nagyobb gazdaságok pedig a közösen megvalósított magasabb hozzáadott értékékű tevékenységekből (pl. feldolgozás, export stb.) profitálhatnak. A gazdasági és pénzügyi világválság begyűrűző hatásai, az Európai Unión belüli és a hazai gazdasági-társadalmi viszonyok között különös figyelmet érdemel a bizalom melyet a társadalmi tőke alapvető elemének aspektusának tekintünk kérdésének vizsgálata, mely egy folyamatban lévő OTKA-kutatásunk (K ) szerves részét képezi. A társadalmi tőke egyes összetevőinek (társadalmi normák, társulási készség, bizalom stb.) elemzése multidiszciplináris (ökonómiai, szociológiai, pszichológiai, politológiai stb.) szemléletmódot és módszereket igényel. Jelen tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy a klasszikusok és a viszonylag szerény mértékű hazai szakirodalom alapján röviden feltárjuk a társadalmi tőke (social capital) szerepét az együttműködési folyamatban. UNCERTAINTY AND MISTRUST: SOCIAL CAPITAL AND CO-OPERATION IN AGRI-FOOD ECONOMY Summary The low level of willingness of farmers to cooperate horizontally and/or vertically is a serious and urgent problem to be solved in the bipolar structured Hungarian agriculture. The basis of viability of the high in numbers small and of the fewer in numbers medium sized farms is to strengthen the willingness to cooperate, while bigger farms can profit from the joint activities with higher added value, like processing, export etc. Among the effects of economic and financial crisis, as well as the context of the economic-social circumstances of the EU and Hungary, trust deserves a special attention. Trust, what we consider the basic 1 A tanulmány az OTKA K sz. téma támogatásával készült. 165

166 element of the social capital, is the key issue of our ongoing OTKA research (Nr. K105730). Analysis of the different elements of social capital (social norms, willingness to cooperate, trust etc.) requires multidisciplinary (economic, sociological, psychological etc.) approach and methods. In present study we attempt to reveal briefly the role of social capital in the cooperation process with the help of foreign classics and with the help of the less frequent Hungarian literature. BEVEZETÉS A 2008-ban kirobbant gazdasági és pénzügyi világválság által kiváltott globális bizonytalanság az Európai Unióban és ezen belül Magyarországon is a mai napig érezteti hatását. A magyar nemzetgazdaság és ezen belül az élelmiszergazdaság helyzetét jelentős mértékben nehezíti, hogy hazánk a közép- és kelet-európai országok közül egyedülállóan nagy mértékű államadósságot halmozott fel a közötti időszakban. Ez a körülmény különös mértékben aláhúzza azon törekvések jelentőségét, melyek nem az igen korlátozottan rendelkezésre álló fizikai illetve pénztőke, hanem az egyéb tőkejavak köztük a társadalmi tőke erősítését és fokozott mértékű előtérbe állítását szorgalmazzák. A társadalmi tőke egyes elemeinek továbbá egyes konkrét formáinak kialakulása részben spontán valósul meg, de a kedvező folyamatok serkentéshez a tudatos társadalmi közreműködés is nélkülözhetetlen. A fejlett piacgazdaságokban a 80-as évek végétől került előtérbe e tőkefajta tartalmának és a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepének vizsgálata, elsősorban szociológusok részéről. Mivel hazánkban a társadalmi tőke gazdasági jelentőségének feltárása egyelőre lassan halad előre, az alábbiakban arra törekszünk, hogy az agrár-közgazdász szakma számára rövid elméleti áttekintést adjunk a bizalom, a társadalmi normák és a közösségi hálózatok fogalmi rendszeréről és jelentőségéről. A legfontosabb alkalmazott módszer az irodalom-feldolgozás volt, melynek során tematikai és időbeli rendszerező elveket követtünk. TŐKEFAJTÁK A PIACGAZDASÁGBAN A piacgazdaságokban a tőkefogalomnak kiemelt jelentősége van, ennek megfelelően a tőkejavaknak számos fajtája létezik. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül sorolunk fel egyes főbb tőkeféleségeket, melyeket a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából fontosnak tartunk: 166

167 - Természeti tőke (Natural capital), - Megtermelt javak (Man-made capital), - Pénztőke (Financial capital), - Intézményi tőke (Institutional capital), - Politikai tőke (Political capital), - Humán tőke (Human capital ), - Kulturális tőke:(cultural capital), - Társadalmi tőke: (Social capital), - Szimbolikus tőke (Symbolical capital). A fentiekből kitűnik, hogy igen eltérő jellegű tőkefajtákról van szó. Rögtön adódik az a kérdés, hogy vajon a felsorolt tőkeféleségek összegezhetők-e, mert az nyilvánvalónak tűnik, hogy a nagyobb aggregált abszolút tőkeérték nagyobb gazdasági és társadalmi potenciált jelent. Az is egyértelműnek tekinthető, hogy az egy főre jutó tőkeérték számszerűsítése is fontos mutatószám lenne. Ennek a kérdésnek a megválaszolására nem vállalkozunk, de az egyértelműnek tekinthető, hogy napjainkban a fejlett és a feltörekvő országokban (így hazánkban is) a pénztőkének van a legnagyobb a kívánatosnál jóval nagyobb szerepe, míg például a természeti tőke szerepe néhány ország kivételével egyértelműen háttérbe szorul. A humán tőke és a kulturális tőke számos országban így hazánkban is a kelleténél kisebb figyelmet kap, míg a tanulmány címében szereplő társadalmi tőke fogalma a hazai közgazdasági irodalomban a legutóbbi időben nyert teret. Fontos elméleti kérdésként merül fel, hogy az egyes tőkefajták helyettesíthetők-e egymással, s ha igen, akkor milyen mértékben? További kérdés, hogy a helyettesíthetőségnek melyek a gazdasági, társadalmi és környezeti korlátai? A továbbiakban a társadalmi tőke vizsgálatát, annak más tőkeformákhoz való viszonyát állítjuk vizsgálódásunk központjába. A TÁRSADALMI TŐKE ELMÉLETE ÉS FŐBB ÖSSZETEVŐI A társadalmi tőke fogalmának eredete nem egyértelműen tisztázott. A szociológus Robert T. Putman, aki e tőkeforma beviteléért a tudományos gondolkodásba sokat tett, úgy véli, hogy L.J. Hanifan használta először a társadalmi tőke kifejezést. Idézzük: Az egyén társadalmilag tehetetlen, ha magára hagyják Ha azonban kapcsolatba lép a szomszédjával, majd mindketten a többi szomszéddal, akkor a társadalmi tőke akkumulációja jön létre, mely közvetlenül kielégíti az ő társadalmi igényeit és mely magában hordozza annak a potenciális lehetőségét, hogy jelentősen javuljanak az egész közösség életkörülményei. (Hanifan, 1916, idézi Putman, 2000: 19). Hanifan koncepciója hosszú időre, az 50-es évekig gyakorlatilag 167

168 feledésbe került. A 80-as években Pierre Bourdieu francia szociológus (Bordieau, 1986) és Ekkehart Schliht idézi (Putman, 2000) német közgazdász hangsúlyozták a társadalmi kapcsolatokban rejlő társadalmi és gazdasági erőforrások jelentőségét. James S. Coleman szociológus volt az, aki ezt a kifejezést véglegesen és visszavonhatatlanul a szellemi élet napirendjére tette a 80-as évek végén, amikor (Hanifan eredeti céljával egyezően) felhívta a figyelmet az oktatás társadalmi összefüggéseire. Magyarországon elsősorban Francis Fukuyama munkássága révén ismerkedhetett meg a szélesebb olvasóközönség e tőkefajtával, mert két könyve is megjelent magyarul (Fukuyama, 1997 és 2000). A következőkben a négy klasszikus: Bordieu, Coleman, Putman és Fukuyama tőkeelméletének néhány kérdésével foglalkozunk. Bordieu: társadalmi (kapcsolati) és szimbolikus tőke Bordieu véleménye szerint : A tőke felhalmozott munka (tárgyiasult vagy megtestesült) formában (Bordieu, 1986), illetve a tőke társadalmi viszony (Bordieu, 1984). A társadalmi tereket (osztályokat) elemző munkájában az osztályok elkülönítésénél az alapvető dimenziókat a tőke volumene, annak összetétele valamint ezek időbeli változása határozza meg. A meghatározó tőkeféleségeket három csoportba sorolta: gazdasági, kulturális és társadalmi tőke. (Bordieu, 1986) A tőkeformákat rendkívüli alapossággal vizsgált tanulmányában a szerző azt írja, hogy a kulturális tőke háromféle formában létezik: beágyazottság (embodied) állapotban, vagyis szellemi és testi képességek formájában; tárgyiasult állapotban, azaz kulturális javak formájában, és intézményesített állapotban, mint például az oktatási eredményeket tanúsító iratok. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy Bordieu a kulturális tőke fogalmába láthatóan a humántőke fogalmát is beleérti. A társadalmi tőke azoknak a meglévő és potenciális erőforrásoknak az aggregátuma, amelyek egy olyan csoporttagsághoz kapcsolódnak, ahol az adott csoport a kollektíven tulajdonolt tőke révén minden tagjának olyan bizonyítványt biztosít, mely hitelképessé teszi őt a szó különböző értelmeit tekintve..az adott ágens társadalmi tőkéjének a volumene az általa ténylegesen aktivizálható kapcsolati hálózat méretétől valamint annak a tőkének (gazdasági, kulturális, vagy szimbolikus) a volumenétől függ, amellyel a hozzákapcsolódó csoporttagok rendelkeznek írja a szerző. (Bordieu, 1986: 9) A társadalmi tőke fogalmát tehát Bourdieu kapcsolati tőkeként értelmezi. A szerző a fenti tőkeformák konvertibilitását lehetségesnek tartja, de felhívja a figyelmet arra, hogy annak költségei az adott társadalmi erőviszonyok függvényei. 168

169 Bordieu 1994-es könyvében, mely 2002-be magyar nyelven hazánkban is megjelent, vállalkozott a szimbolikus tőke fogalmának a meghatározására: szimbolikus tőkének nevezek bármely (gazdasági, kulturális, iskolai vagy társadalmi) tőkefajtát, ha azt olyan észlelelési kategóriák, a szemlélet és a felosztás olyan elvei, az osztályozás olyan rendszerei, olyan kategorizáló és kognitív sémák alapján észlelik, amelyek legalább részben a vizsgált mező objektív struktúrái, vagyis a mezőbeli elosztási struktúra belsővé tételének eredményeképpen jöttek létre...a szimbolikus tőke alapvetően kognitív tőke, amely a felismerésen és az elismerésen nyugszik. (Bordieau, 2002 :138) Coleman: társadalmi tőke (hálózatok, bizalom, normák) és humán tőke Coleman szerint : A társadalmi tőke koncepciónak az értéke elsősorban abban rejlik, hogy a funkciói révén a társadalmi struktúra bizonyos aspektusait nevesíti meg (Coleman, 1988:10). Kifejti továbbá, hogy más tőkeféléktől eltérően a társadalmi tőke két vagy több céltudatos tevékenységet végző természetes vagy testületi személy (szereplő) közötti kapcsolatok struktúrájában értelmezhető, illetve hangsúlyozza a társadalmi relációkban rejlő információs potenciál fontosságát, továbbá szerinte a hatékony norma a társadalmi tőke erős formáját képezi. Megemlítendő, hogy a társadalmi tőke előnyeinek a kiaknázásához megfelelő társadalmi szervezetekre van szükség. A szerző nyomatékosan hangsúlyozza, hogy mind a családon belüli társadalmi tőke, mind a közösség társadalmi tőkéje szerepet játszik a felnövekvő generáció humán tőkéjének a létrehozatalában. Másik, különösen nagyhatású könyvében (Coleman, 1994) egy metaelmélet keretében nagy alapossággal és körültekintéssel tárja fel a társadalmi tőke alapvető három formáját (összetevőjét): a függőségi viszonyokat (hálózatokat), a bizalmat és a normákat. A szerző kifejti, hogy más tőkékhez hasonlóan a társadalmi tőke is hatékony (productive), lehetővé teszi bizonyos célok elérését, melyek nélküle nem valósulnának meg. A fizikai és a humán tőkéhez hasonlóan, a társadalmi tőke sem helyettesíthető teljes mértékben, de bizonyos tevékenységek esetében helyettesíthető. Ugyanakkor a társadalmi tőke adott formája, mely bizonyos tevékenységeket elősegít, más tevékenységek esetében használhatatlannak, vagy éppen veszélyesnek bizonyulhat. Fontos figyelmeztetés, hogy ez a tőkefajta is elhasználódhat, ha nem kerül megújításra! A humán tőke és a társadalmi tőke fogalmi megkülönböztetését a szerző a következőképpen interpretálja: a humán tőke a személyek megváltoztatása révén történik, melynek során azok szakértelmet és képességeket szereznek, melyek képessé teszi őket új módon tevékenykedni. A társadalmi tőke ezzel szemben oly módon keletkezik, ha az 169

170 emberek közötti viszonyok oly módon alakulnak, hogy azok megkönnyítik a tevékenységet (Coleman,1994: 304). Putnam: együttműködés és bizalom Putman és munkatársai Coleman-re hivatkozva a következőket írják: A társadalmi tőke a polgári szerveződés olyan jellemzőire utal, mint a bizalom, a normák és a hálózatok, melyek a társadalom hatékonyságát tudják növelni koordinált tevékenységek elősegítése révén. (Putman et al., 1993:167) Putman és munkatársai fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a társadalmi bizalom modern környezetben két forrásból származhat: a kölcsönösség normáiból és a polgári összefogás hálózataiból. Kiemelik, hogy a bizalom olajozza az együttműködést. Minél nagyobb a bizalom az adott közösségben, annál nagyobb a valószínűsége a sikeres együttműködésnek. Az együttműködés pedig táplálja a bizalmat. A bizalom önmaga olyan kiemelkedő vagyona a társadalmi rendszernek, akár az egyénnek. Az egyének azért képesek bizalommal lenni, mert a társadalmi normák és hálózatok tevékenységükben belsőleg rögzülnek. Figyelemreméltó megállapítás, hogy a társadalmi bizalom, a kölcsönösség normái, a polgári összefogás hálózatai és a sikeres együttműködés kölcsönösen erősítik egymást. (Putman et al., 1993:181). Putman több kiadásban megjelent könyve (Putman, 2000) az USA-beli társadalom múlt évszázad 70-es éveitől megnyilvánuló szociális problémáinak az okaival foglalkozik, melyek okait egyértelműen a társadalmi tőke meggyengülésével magyarázza. Úgy véli, hogy a társadalmi tőkeelmélet központi gondolata (core idea) az, hogy a társadalmi hálózatoknak értéke van. Egyetért Colemannal, hogy más tőkeféleségekkel szemben,..a társadalmi tőkét az egyének közötti kapcsolatnak tekintjük, melyek társadalmi hálózatokra, kölcsönös normákra és a megbízhatóságra épülnek (Putman, 2000:18). Nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az általános kölcsönösséggel jellemezhető társadalom hatékonyabb, mint a bizalmatlan társadalom. Fukuyama: a bizalom és a kulturális normák fontossága Fukuyama a múlt évszázad végének egyik kiemelkedő szociológusa volt. Magyar fordításban több könyve is megjelent, ezek közül kutatási témánkhoz szorosan kapcsolódnak a Bizalom és A Nagy Szétbomlás c. könyvei. A Bizalom c. könyv alcíme a társadalmi erények és a jólét megteremtése már sugallja a szerző azon megállapítását, mely szerint: a gazdasági élet vizsgálatából leszűrhető egyik 170

171 legfőbb tanulság, egy nemzet jólétét és versenyképességét egyetlen, mindenütt észlelhető kulturális tényező határozza meg: a bizalom szintje az adott társadalomban (Fukuyama, 1997). Coleman (1988) társadalmi tőkeelméletére hivatkozik, ezen belül pedig hangsúlyozza: az emberek azon képessége, hogy társulni tudnak egymással, nemcsak a gazdasági életben, hanem a társadalmi lét minden területén döntő fontosságú. A társulás képessége pedig attól függ, hogy a közösség értékei és normái mennyire azonosak, s hogy az emberek mennyire képesek egyéni érdekeiket a nagyobb csoportok érdekeinek alárendelni. A közös érdekek bizalmat szülnek, a bizalomnak pedig nagy és mérhető gazdasági értéke van. A bizalom definícióját a szerző következőképpen fogalmazza meg:.a szabályszerű, becsületes és együttműködésre kész viselkedés elvárása egy közösségen belül, a közös normák alapján, e közösség más tagjai részéről. Ezek a normák lehetnek olyan súlyos értékeket érintő kérdések, mint Isten vagy az igazság természete, de idetartoznak az olyan világi normák is, mint a szakmai követelmények vagy a viselkedés szabályai. (Fukuyama, 1997:45-46) Kutatási témánk szempontjából igen érdekes Fukuyama véleménye, mely szerint vannak etikai szokások, például a spontán társulási készség, melyek döntő fontosságúak a szervezeti innovációra nézve. A különböző etikai szokások a gazdasági szervezetek más és más formáinak a kialakítására ösztönöznek, s ez igen változatossá teszi a gazdasági struktúrát (Fukuyama, 1997:62). A szerző emellett úgy véli, hogy a spontán társulási készség döntő fontosságú a gazdasági életben. Fukuyama másik könyvében (Fukuyama, 2000) arra a következtetésre jut, hogy az ipari társadalomból az információs társadalomba való átmenet során az erkölcsi és a társadalmi bomlás számos jele mutatkozik. A technológiai és gazdasági változások következtében a társadalmi normák szétbomlanak és a társadalom kénytelen arra törekedni, hogy újból ellássa magát normákkal az új körülmények között. Ennek a törekvésnek a feltételét véleménye szerint a társadalmi tőke képezi, melyet a kulturális normák egyik alcsoportjaként nevesít. Magát a társadalmi tőkét a következőképpen definiálja: A társadalmi tőkét egyszerűen úgy definiálhatjuk, mint azoknak az informális értékeknek és normáknak az összességét, amelyeket a csoport tagjai követnek, s amelyek lehetővé teszik az együttműködést közöttük. Ha a csoport tagjai bízhatnak benne, hogy a többiek megbízhatóan és becsületesen viselkednek, akkor bizalom köti össze őket. A bizalom olyan, mint a gépolaj, amitől bármely csoport vagy szervezet simábban, hatékonyabban működik (Fukuyama, 2000:33). A társadalmi normák között feltétlenül szerepelniük kell olyan erényeknek, mint az igazmondás, a vállalt kötelezettségek teljesítése és a kölcsönösség. Az információs normák jelentősen 171

172 csökkentik a tranzakciós költségeket. Bizonyos körülmények között a társadalmi tőke az innovációt és a csoportadaptációt is könnyítheti. Figyelemreméltó a hálózatok megfogalmazott definíciója: A hálózat olyan egyenként fellépő emberek csoportja, akik osztoznak bizonyos informális normákban vagy értékekben, túl azokon, amelyek a szokásos piaci tranzakciókhoz szükségesek. (Fukuyama, 2000:269) A hálózat tehát társadalmi tőke, bizalmon alapuló kapcsolati rendszer. Elgondolkodtató a szerző azon véleménye, hogy noha a hierachikus vallások visszaszorulnak a modern társadalmakban, az általuk felállított kulturális minták továbbra is döntő szerepet játszanak a mai bizalmi viszonyok formálásában. A TÁRSADALMI TŐKE PROBLEMATIKÁJA A HAZAI KÖZGAZDÁSZOK ÉS SZOCIOLÓGUSOK MUNKÁIBAN Közgazdaságtan: gazdasági növekedés, költségvetés és bizalom Az alábbiakban jelzésszerűen, rövid betekintést teszünk a témával foglakozó hazai közgazdasági és szociológiai irodalomba. Berend Iván közgazdász az ezredfordulói magyar gazdasági változások és történelmi hátterük vizsgálatánál, a gazdasági növekedéselmélet igen fontos tényezőjének tekinti a társadalmi tőkét. E tőkefajta klasszikusainak (Coleman, Fukuyama, Putman) munkásságára támaszkodva, a hazai közgazdasági szakirodalomban az elsők között tárja fel a társadalmi tőke fogalmi rendszerét és társadalmi-gazdasági szerepét. Az emberi tényezőt előtérbe állító elemzése végső következtetéseként a következőket írja: A gazdasági növekedés alapvető kondíciója az emberi tényezők intellektuális javítása, az általános emberi értékekre épülő emberi kapcsolatokra támaszkodó társadalmi tőke. (Berend, 2002: 332) Győrffy Dóra az államba vetett bizalom és a költségvetési hiány összefüggését vizsgálja 2007-ben megjelent tanulmányában. A cikk fő következtetése, hogy. alacsony bizalmi környezetben a tartósan kiegyensúlyozott költségvetés esélye csekély (Győrffy, 2007: 274). Kivételként említi a balti országokat, ahol a költségvetési fegyelem fontosságát az egymást váltó kormányok nem kérdőjelezik meg. Egy másik tanulmányában Győrffy (2009) felhívja a figyelmet arra, hogy az angol nyelvben a bizalomnak három eltérő jelentéssel bíró angol nyelvű megfelelője (trustworthiness, trust, confidence) van, melyet magyarul általában ugyanazzal a szóval jelölünk. A különbségtétel érdekében az elmélet tartalmának megfelelően Győrffy (2009) a következő magyar fogalmakat használja: megbízhatóság (trustworthiness), hit (trust), bizalom (confidence). 172

173 A bizalom kérdését sokoldalúan vizsgálja Muraközi László közelmúltban megjelent A bizalmatlanság hálójában c. könyve(muraközi,szerk.,2012): - Győrffy Dóra a bizalmatlanság és a gazdaságpolitika összefüggéseit tárgyalja, hangsúlyozva, hogy a társadalmi bizalom szempontjából különös jelentősége van az intézményrendszer iránti bizalomnak. (i.m.:9) - Chikán Attila véleménye szerint: A bizalom kulcskérdés a nemzetközi versenyképesség szempontjából.a bizalomhiány súlyos versenyképességi hátrányokhoz vezet.a helyzet kulcsa a politikai szférában van.a bizalom helyreállítása sok türelmet és történelmileg is hosszú időt igényel. (i.m.:114) - Fleck Zoltán jogos felvetése, hogy A bizalom, társadalmi tőke és civil társadalom mint a társadalmi bajokra ajánlott gyógymód jelenik meg. Kevés szó esik azonban arról, hogy miként lehet az ezekhez szükséges viselkedési formákat előállítani, valamint gyakran figyelmen kívül esik az a probléma is, hogy nem minden bizalmi hálózat, nem minden civil szerveződés erősíti a demokráciát. (i.m.: 129) A Külgazdaság c. folyóirat körkérdést intézett a hazai szakemberekhez a 2013 és az ezt követő évek növekedési kilátásainak megítélését illetően. Felcsuti Péter véleménye szerint mind az anyagi-pénzügyi tőke, mind a társadalmi tőke (tudás, bizalom, kapcsolati hálók) is csökken, az utóbbi például az országból külföldre távozók révén. Úgy ítéli meg, hogy a magyar társadalmi értékrend egyik jellemzője a bizalomhiány. A TÁRKI évi kutatására hivatkozva a következőket írja: A társadalom tagjai nem igazán bíznak egymásban, de kiváltképpen nem bíznak a politikai intézményekben. Ezért bármely hatalomra kerülő kormánynak alapvető feladatának kellene tekinteni a közintézmények iránti bizalom erősítését. (Felcsuti, 2013:23) Szociológia: gazdasági, kulturális és társadalmi tőke elkülönítése Szántó Zoltán a gazdaság társadalmi beágyazottságának kérdéskörét tárgyalva, egyértelműen kijelenti, hogy a gazdasági cselekvések kulturális beágyazottsága révén a gazdasági célokat és stratégiákat társadalmi értékek (normák) alakítják. (Szántó, 1994) Ebből kifolyólag a kultúra korlátozza a gazdasági racionalitást, arra késztetve az embereket, hogy a piaci csere a társadalmi normáknak megfelelően menjen végbe. A szerző hangsúlyozza, hogy a gazdaságelmélettel szemben, a szociológia a gazdasági élet szereplőit a társadalmi kapcsolatok sokrétű hálózatába ágyazott cselekvőként fogja fel. (Szántó, 1994: 3) Gyakorlatilag arról van szó, hogy egyrészt az ökonómiai racionalitást befolyásolja az eladó és vevő sajátos kapcsolata, másrészt a gazdasági cselekvők társadalmi kapcsolatai (társadalmi 173

174 tőkéje) lehetővé vagy gazdaságosabbá teheti bizonyos gazdasági célok elérést. A cikk zárógondolata, hogy a gazdasági szereplők társadalmi tőkéje azaz kapcsolati rendszere egyenlő fontosságú lehet más tőkeformákkal. (tárgyi, pénz és emberi tőke). Angelusz Róbert (2010) posztumusz cikkében a társadalmi tőke fogalmának határait vizsgálta Bourdieu tőkeelméletének tükrében. Kifejti, hogy a tőke eredendően ökonómiai fogalom volt, meghatározott termelési viszonyok között, s mindenekelőtt termelési javakra vonatkozott. Az utóbbi évtizedekben azonban a tőke értelmezési tartománya fokozatosan kiterjedt, ennek első lépése a humán tőke koncepciójának a megjelenése volt. A szerző szerint Bourdieu tőkeelmélete révén amely részben az anyagi és a szimbolikus tőke megkülönböztetésével, részben az új tőkefajták (gazdasági, kulturális és társadalmi) bevezetésével a tőke fogalmának merész kiterjesztésére vállalkozott.fokozatosan elmosódtak azok a határok, amelyek az erőforrásokat a tőkétől elválasztották. (Angelusz,2010 : 152) Az egyes tőkefajták (gazdasági, kulturális, társadalmi) formáinak elkülönítését Bourdieu csak a kulturális tőke esetében tette meg, Angelusz pedig kísérletet tett a másik két tőkefajta esetében is azok inkorporált, objektivált és intézményesült formáinak az elkülönítésére. (lásd 1. táblázat) 1. táblázat: A tőkefajták formái és konverziós potenciáljuk Gazdasági tőke Kulturális tőke Társadalmi tőke Inkorporált Üzleti érzék, Vállalkozási-, kockázatvállalási hajlandóság Kulturális kompetencia, jó ízlés, tudáskészlet, műveltség Jó fellépés, elegancia, jó modor, humor, hatáskeltés, a rétegspecifikus normák ismerete Forrás: Angelusz, 2010: 154 Objektivált tőkefajták Pénz, vagyon, épületek, gépek, részvények Könyvtár, hanglemeztár, festmények Kapcsolatok, netwörkpozíciók és a hozzájuk kapcsolódó erőforráspotenciál Intézményes tulajdonjog Iskolai végzettség, bizonyítványok, titulusok Patinás név, közismertség, hírnév, nemesség, előkelő lakóhely Konverziós potenciál magas közepes alacsony Angelusz hangsúlyozza, hogy : A kibővített tőkeelmélet általános megalapozása szükségessé tenné az erőforrásként működő erőforrások és a tőkeként működő erőforrások világos megkülönböztetését (Angelusz, 2010: 156). A társadalmi tőke tárgyiasult formáinak a foglalatát a kapcsolathálózatok képezik. A társadalmi tőke profitjának elsősorban a 174

175 státuszépítés, a karriermobilitás tekinthető. Ezért az affiliációs szükségleteket kielégítő kapcsolatok nem tekinthetők társadalmi tőkének. Tardos Róbert Angelusz cikkéhez fűzött széljegyzeteiben közös publikációikra hivatkozva megjegyzi, hogy egyértelműen osztottuk a tőke- és erőforrás fogalmak megkülönböztetésének - az előbbihez kapcsolódó szűkebb értelmezés, specifikus lehatárolás fontosságát. Tardos figyelemreméltónak tartja Angelusznak az 1. táblázatban található tipológiai kísérletet, amely a Bordieu-féle kulturális tőke formáinak anyagi- és társadalmitőke-fajtákra való transzponálásán alapul. Hozzá teszi, hogy egy ilyen átfogó tőkeelméleti kifejtés a politikaitőke-fogalmat is magában foglalhatta volna. Giczi és Sík (2009) tanulmányukban először a társadalmi tőke négy aspektusát (bizalom, hálózatok, társadalmi normák és civil társadalmi aktivitás) vizsgálják, különös hangsúlyt fektetve az általánosított bizalom kérdésére, de foglalkoznak a partikuláris bizalommal is, illetve a kapcsolati tőke mérésének lehetséges mutatószámaival. Érdekes, hogy a civil társadalmi aktivitás szintjét a civil szervezetek aktív tagságának arányával mérték. Sík Endre könyvében (2012) azt vizsgálja, hogy miként érvényesül a kapcsolati tőke hatása a magyar társadalom különböző szegmenseiben. Több mint elgondolkodtató, hogy a szerző szerint a magyar társadalom túlzott kapcsolatérzékenysége az elmúlt évtizedekben negatív módon befolyásolta és befolyásolja ma is az ország gazdasági-társadalmi fejlődését. Igen értékes része a könyvnek az első fejezete, melyben a szerző alapos szakirodalmi áttekintést ad a társadalmi tőke fogalmának sokrétű értelmezéséről. Bizalom és együttműködés a magyar élelmiszer-gazdaságban E tanulmányunknak terjedelmi okoknál fogva nem célja a társadalmi tőke agrárvonatkozásainak részletes tárgyalása. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy jelzésképpen megemlítsünk néhány munkát a hazai agrár-közgazdasági szakirodalomból. Szabó Gábor és társai az EUROLAN K+F projekt keretében a hazai agrár-közgazdasági irodalomban az elsők között mutattak rá a társadalmi tőke társadalmi-gazdasági jelentőségére és vidékfejlesztésben betöltött szerepére (Szabó et al.; 2005). Az AKI-ban készült tanulmányok közül ki kell emelni Kapronczai et al. (2005) és Dorgai et al. (2005) munkáit. Forgács (2006) két szövetkezetet elemez esettanulmányában, kiemelve a vezetés és bizalom kérdéseit. Bakucs és munkatársai (Bakucs et al, 2008) pedig a zöldség-gyümölcs szektorban elemzik a bizalom és a szövetkezeti teljesítmény, illetve a bizalom és a tagsági megelégedettség kapcsolatát. Tömpe (2008) 150 hazai farmgazdaság körében tett kísérletet a társadalmi tőke összesített, továbbá strukturális valamint kulturális dimenzióiban mért 175

176 értékeinek kiszámítására. Szabó G. Gábor az elmúlt évtized második felében több tanulmányában is hangsúlyozta a bizalom kérdésének a jelentőségét a hazai mezőgazdasági és marketing szövetkezetek tevékenységében (Szabó, 2010, 2011; Szabó et al stb.). Takács és társai a békés megyei mezőgazdasági gépszövetkezetek körében a bizalom kérdését két dimenzióban (szerződések és kompetencia) vizsgálták (Takács et al., 2012). Örvendetes, hogy a hazai doktori iskolák egyre inkább felkarolják a társadalmi tőke tudományos kérdéseinek a vizsgálatát. Dudás (2009) két TÉSZ esetében vizsgálta a lehetséges koordinációs szerepet, illetve a bizalom kérdését, Baranyai Zsolt (2010) a géphasználati együttműködések morális kockázathatását elemzi, Hodosi Anett (2009) a bizalom és együttműködés elméleti hátterét tárja fel, míg Tóth Anikó a társadalmi tőke és a közösségi marketing élelmiszeripari összefüggéseit vizsgálja disszertációjában (Tóth, 2009). Tóth dolgozatának témánk szempontjából több értéke van. A társadalmi tőke értelmezésének alapos áttekintését követően, egy függelékben lévő táblázatban igen jó áttekintést ad a társadalmi tőkével kapcsolatos jellemzőkre vonatkozó szakírói álláspontokról, valamint közli a Világbank és az Európai Közösség által megfogalmazott definíciókat. Ezek szerint a Világbank álláspontja: (a társadalmi tőke) azokra az intézményekre, kapcsolatokra és normákra utal, amelyek adott társadalom társas interakcióinak mennyiségét és minőségét alakítják., míg az Európai Bizottság szerint: Egy közösség vagy társadalom kooperációs és kollektív cselekvési képessége (Tóth, 2009, 138). A szerző munkássága emellett abban a vonatkozásban is újszerű, hogy a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz kapcsolódó kutatási eredményeket is ismertet. Végül az élelmiszeripari bizalmi viszonyok összefüggéseinek elemzése tartalmi és módszertani szempontból is hiánypótlónak tekinthetők. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Angelusz R. (2010): Tőke vagy erőforrás? Adalékok a társadalmi tőke elméletéhez. Szociológiai Szemle, 20. évf. 3. sz pp. (2) Bakucs, L. Z. Fertő, I. Szabó, G. G. (2008): The Impact of Trust on Co-operative Membership Performance and Satisfaction in the Hungarian Horticulture. In: Csáki Csaba és Forgács Csaba (szerk): Agricultural Economics and Transition:"What was expected, what we observed, the lessons learned. Studies on the Agricultural and Food Sector in Central and Eastern Europe Vol. 44. Leibniz Insitute für Agrarentwicklung in Mittel and Osteurope, Halle, 2008, pp. (3) Baranyai, ZS. (2010): Az együttműködés elméleti és gyakorlati kérdései a magyar mezőgazdasági géphasználatban. Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Gödöllő. Doktori (PhD) értekezés. (4) Berend I. (2002): Gazdasági növekedés (Az ezredfordulói magyar gazdasági változások és történelmi hátterük). Pécsi Tudományegyetemi Kiadó, Pécs. (5) Bordieu, P. (1986): The forms in capital. In: John Richardson (ed.), Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education. New York: Greenwood Press, pp. (6) Bourdieu, P. (1984): Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste. Routledge and Kegan Paul: London and New 176

177 York. (7) Bourdieu, P. (2002): A gyakorlati észjárás (A társadalmi cselekvés elméletéről). Napvilág Kiadó, Budapest. (8) Coleman, J. S. (1988): Social capital in creation of human capital. American Journal of Sociology, pp. (9) Coleman, J. S. (1994): Foundation of social theory. The Belknap Press of Harvard University Press: Cambridge, Massachusetts and London, England. (10) Dorgai, L. (szerk.) (2005): Termelői szerveződések, termelői csoportok a mezőgazdaságban. AKII, Agrárgazdasági Tanulmányok, No. 4. (11) Dudás, GY. (2009): A termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) lehetőségei a zöldség-gyümölcs termelők koordinálásában a ZÖLD-TERMÉK szövetkezet példáján keresztül. Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Gödöllő. Doktori (PhD) értekezés pp. (12) Felcsuti P. (2013): Az Orbán-kormány unortodox gazdaságpolitikája és a bizalom. Külgazdaság, LVII. évf január-február pp. (13) Forgács, CS. (2006): Leadership and the importance of social capital in the transition of cooperatives. A case study of two cooperatives. Studies in Agricultural Economics, No. 105., pp. (14) Fukuyama, F. (2000): A Nagy Szétbomlás (Az emberi természet és a társadalmi rend újjászervezése). Európa Könyvkiadó, Budapest. (15) Fukuyama, F. (1997): Bizalom (A társadalmi erények és a jólét megteremtése). Európa Könyvkiadó, Budapest. (16) Giczi J. Sík E. (2009): Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés. In: TÁRKI Európai társadalmi jelentés Szerk.: Tóth István György, pp. (17) Győrffy D. (2007): Társadalmi bizalom és költségvetési hiány. Közgazdasági szemle, LIV. évf március pp. (18) Győrffy D. (2009): Gazdaságpolitika bizalom nélkül. In:: Muraközy L. (szerk.): A jelen a jövő múltja. Budapest: Akadémiai Kiadó pp. (19) Hanifan, L. J. (1916): The Rural School Community Center. Annals of the American Academy of Political and Social Science 67: pp. (20) Muraközi L. (2012, szerk.): A bizalmatlanság hálójában (A magyar beteg). Corvina Kiadó, Budapest. (21) Hodosi Anett (2009): A bizalom és együttműködés elméleti háttere. Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskola, Debrecen (kézirat). (22) Kapronczai, I. (szerk.) Korondiné, Dobolyi E. Kovács, H. Kürti, A. Varga, E. Vágó, SZ. (2005): A mezőgazdasági termelők alkalmazkodóképességének jellemzői (Gazdálkodói válaszok időszerű kérdésekre). AKI Agrárgazdasági Tanulmányok, sz pp. (23) Putman, R.t D. Leonardi, R. Nanetti, R. (1993): Making democracy work: civic traditions in modern Italy, Princeton, N.J.: Princeton Press, (24) Putman, R. D.(2000): Bowling alone: the collepse and revival of American community. New York: Simon and Schuster, (25) Sík E. (2012): A kapcsolati tőke szociológiája. Budapest: Eötvös Kiadó. (26) Szabó G. Katonáné K.J. Popovics P. (2005): A társadalmi tőke szerepe a vidékfejlesztésben. In: A mezőgazdaság tőkeszükséglete és hatékonysága. (szerk. Jávor András). DE ATC AVK, Debrecen, pp. (27) Szabó, G. G. (2010): The Importance and Role of Trust in Agricultural Marketing Co-Operatives. MTA AKI, Budapest: Studies in Agricultural Economics, No. 112, pp. (28) Szabó, G. G. (2011): Szövetkezetek az élelmiszer-gazdaságban: Gondolatok az ún. előmozdító típusú szövetkezés gazdasági lényegéről és integrációs jelentőségéről. Budapest: Agroinform Kiadó, p. (29) Szabó G. G. - Baranyai Zs - Takács I. (2011): The Importance and Role of Trust in Agricultural Co-operation Some Empirical Experiences from Hungary. In: EAAE 2011 Congress: Change and Uncertainty Challenges for Agriculture, Food and Natural Resources. Zurich, Svájc, Zurich: ETH, pp Paper 139. (Letölthető: ) (30) Szántó Zoltán (1994): A gazdaság társadalmi beágyazottsága. (Megjegyzések a gazdaságszociológia és a szocioökonómia újabb irodalmáról). Szociológiai Szemle, sz pp. (31) Takács I. Takácsné Gy. K. Baranyai Zs. (2012): The Role of Trust in Cooperation between farmers the Outcomes of a Survey in Békés County. Applied Studies in Agribusiness and Commerce APSRACT, Vol.6.No.5 : pp. (32) Tardos 177

178 R. (2010): Széljegyzetek Angelusz Róbert posztumusz cikkéhez. Szociológiai Szemle, 20.évf. 3.sz., pp. (33) Tóth A. (2009): Társadalmi tőke és közösségi marketing az élelmiszer-iparban. (PhD értekezés) BCE Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest. (34) Tömpe F. (2008): A társadalmi tőke nagyságának a felmérése a magyar farmgazdaságok körében, és összefüggése néhány jellemzőjükkel. In: Hatékonyság a mezőgazdaságban (Elmélet és gyakorlat). Szerk.: Szűcs István és Farkasné Fekete Márta. Agroinform Kiadó, Budapest. A szerzők adatai: Dr. Szabó Gábor, professor emeritus Munkahely: DE GVK Gazdaságelméleti Intézet Lev. cím: 1118 Budapest, Torbágy u. 1. V. em. 19. Mobil: 30/ Dr. Szabó G. Gábor, tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest 1112 Budapest, Budaörsi út. 45. Mobiltel.: Fax:

179 AGRÁRDIPLOMÁSOK HELYZETE A MUNKAERŐPIACON SZŰCS CSABA ZÖRÖG ZOLTÁN Kulcsszavak: diplomás pályakövetés, agrár felsőoktatás, diplomás pályakezdés, Napjaink egyre inkább előtérbe kerülő kutatási területe a felsőoktatás és a munkaerőpiac közti átmenet vizsgálata. Általános nézetként fogalmazható meg, hogy a diplomával rendelkezők könnyebben el tudnak helyezkedni, magasabb munkabérrel rendelkeznek. Természetesen vannak szakterületek, ahol könnyebb az elhelyezkedés itt az átlaghoz viszonyítva alacsonyabb bérek a jellemzőek más területeken ennek az ellenkezője tapasztalható. Jelen tanulmány elkészítésének célja annak feltérképezése, hogy a különböző mezőgazdasági szakokon végzett hallgatók hogyan értékelik a felsőoktatási intézményben végzett oktatási tevékenységhez közvetve és közvetlenül kapcsolódó munkát, milyen mértékben tudják hasznosítani a megszerzett ismereteiket jelenlegi munkahelyükön. Ezen kívül fontosnak tartjuk vizsgálni egyrészt azt, hogy jelenlegi állandó munkája esetleg mellékállása kapcsolódik-e a végzettségéhez, másrészt milyen gyorsan sikerült elhelyezkedni az államvizsgát követően THE STATE OF AFFAIRS OF AGRICULTURAL GRADUATES IN THE LABOUR MARKET Keywords: career tracking of graduates of higher education, agricultural higher education, chances of entrance into a profession for graduates The examination of the continuity between higher education and the labour market is a research area that is increasingly being dealt with. It is a generally accepted fact that people with a higher education degree can more easily find a job and receive higher salary. Naturally there are professional fields in which it is easier to find a job in this case payment is usually lower. In other areas the opposite tendency holds true. The aim of this present paper is to present a survey of how graduates in agricultural studies value the work that is connected directly or indirectly to education of the higher education institution, and to what extent in their current jobs they are able to use the 179

180 knowledge that they acquired during their studies. Besides, it is also worth examining whether the present main or second jobs of the respondents are connected to their qualifications and on the other hand how long it took them to find employment after graduation. BEVEZETÉS A felsőoktatási expanziójának köszönhetően a frissen végzett diplomások száma a kilencvenes évek közepétől jelentős növekedésnek indult, ezzel folyamatos aggodalmak fogalmazódtak meg, hogy túlképzés alakul ki a felsőoktatásban. Az ezredfordulón már közel 60 ezer diplomás szerez végzettséget évente. A magyar munkaerőpiac átalakulását vizsgáló munkák Galasi (2004b), Kertesi Köllő (2006), Kézdi (2002), Kőrösi (2000) bizonyították, hogy a 2000-es évek elejéig a diplomás munkaerő iránti kereslet növekedése jelentősebb volt, mint a diplomások kínálatának növekedése. Az átfogó statisztikai elemzések feltárják, hogy a diplomával rendelkező pályakezdők nagyobb arányban tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon a középfokú végzettséggel rendelkezőknél (1. táblázat). 1. táblázat Foglalkoztatás megoszlása képzési szintenként és nemenként 2010-ben Ország Nem Alapfok Magyarország Férfi 20,0 Nő 12,4 OECD-átlag Férfi 60,3 Nő 35,7 EU21 átlag Férfi 54,2 Nő 34,1 Forrás: Education at a Galance 2012 Középfok Felsőfok ISCED 3C ISCED 3A ISCED 5B ISCED 5A 68,6 75,6 82,2 83,1 57,1 61,9 81,2 75,1 79,3 80,1 85,5 88,3 64,7 65,4 77,2 79,3 76,4 79,4 83,9 88,0 59,6 67,5 77,7 81,1 A táblázat adatai alapján jól látható, hogy Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatása minimális mértékben marad el az OECD-, illetve az Európai Unió átlagától. A női foglalkoztatás tekintetében meg is haladja azt. Kertesi Köllő (2006) megállapításai alapján 1995 és 2004 között keletkező teljes munkaidős állások közel fele a diplomás foglalkozásokban jött létre, ezzel az álláslehetőség biztosított a diplomások számára. Laky (2005) megfogalmazásában az ezredforduló óta valamivel nehezebbé vált a frissdiplomások elhelyezkedése. Ez nem vezetett ugyan tömeges munkanélküliséghez, sokkal inkább csak nehezebb, a végzettséghez kisebb mértékben igazodó elhelyezkedéshez (1. ábra). 180

181 Munkanélküliség alakulása a éves korosztályban az iskolai végzettség függvényében 1. ábra Forrás: Education at a Galance 2012 Hazánkban mindhárom képzési szinten folyamatosan apróbb megingások kivételével növekszik a munkanélküliek aránya. Az OECD-, és az Európai Unió tagállamaiban ezzel szemben 2009-ig ugyanez a mutató csökkenő tendenciát mutat, csupán az utolsó két évben kezdett el növekedni. Jóllehet az is látható, hogy a hazai felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya 2009-ben érte el azt a szintet növekvő tendenciával ahonnan az OECD- és EU-országok kezdetben csökkenő, később erőteljesnek mondható emelkedésbe kezdetek. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a diploma megszerzésének hozadéka, a diplomások jövedelme meghaladja a középfokú végzettséggel rendelkezőkét. Ezen kívül elmondható az is, hogy a diplomás munkaerőpiac az utóbbi években fokozatosan telítődött, a diplomások bére pedig ennek hatására csökkenésnek indult (2. ábra) tól a fiatal pályakezdő, főiskolai végzettségű diplomások esetében volt megfigyelhető, 2006 után pedig az egyetemi végzettségűeknél is (Varga, 2010). 181

182 2. ábra A éves diplomások keresete a éves középiskolai végzettségűek keresetének arányában az OECD-tagállamokban Forrás: Education at a Galance 2010, 2012 Magyarországon az elmúlt időszakban tapasztalható felsőfokú végzettségűek magasabb aránya a munkaerőpiacon. A tudás szupermarketjének korát éljük, mert egyre nagyobb tömegek akarják ezt fogyasztani, ám nem úgy, és nem azt akarják tanulni, ahogyan és amit eddig (Lukács, 2002). Az ábra adatai alapján jól látható, hogy a diploma birtokában realizálható magasabb jövedelem lehetősége is szerepet játszott a felsőfokú végzettségűek tömegesedésében. Hazánk a harmadik helyen áll a 2010-es diplomás és középfokú bérek összevetésében. Jól látható, hogy a diplomások átlagfizetése két és félszerese a középfokú végzettségűekének. Egyes országok esetében köztük Magyarországon, Portugáliában, Svájcban két év alatt jól észrevehető különbségcsökkenés tapasztalható. Ezen kívül ezzel ellentétes változás is megfigyelhető, ugyanis elsősorban Írországban, Spanyolországban, vagy Hollandiában egyre inkább megéri diplomát szerezni. A diplomás munkanélküliség kedvező adatai mögött Galasi (2004a) véleménye szerint az a tény húzódik meg, hogy a különböző munkakörökre vonatkozó számítások alapján a túlképzettek aránya a kilencvenes évek közepétől növekedésnek indult, 2002-ben pedig meg is haladta az alulképzettekét. Az ezredfordulón a 20%-ot meghaladta azoknak a diplomásoknak az aránya, akik alacsonyabb munkakörben dolgoztak, ezzel alacsonyan tartva a diplomás munkanélküliséget. Ráadásul ez a réteg kiszorította a munkahelyekről az alacsonyabb végzettségűeket, ezzel hozzájárult a legalacsonyabb végzettségűek munkaerőpiacról való kiszorulását. 182

183 ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálati mintát a 2010-ben elvégzett adatgyűjtés során az államilag elismert felsőoktatási intézmények alapképzésben, kiegészítő alapképzésben és diplomás képzésben valamennyi tagozaton és finanszírozási formában résztvevő, 2007-ben abszolutóriumot szerzett hallgatói adták. A felmérés alapsokasága: fő. Az adatfelvétel eredményeként létrejött adatbázis elemszáma: 4511, Az átlagos válaszadási ráta eszerint 9,13%. Az adatfelvételt a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet valamint a GFK Hungária Piackutató intézet kérdezőbiztosi hálózata végezte. A Budapesti Gazdasági Főiskola végzettjeinek esetében az adatfelvétel a Medián szakmai háttértámogatása mellett hallgatói részvétellel valósult meg május-júniusban. A 2011-es felmérés során a 2008-ban és 2010-ben hagyományos egyetemi, főiskolai, osztatlan és alap, valamint mesterképzés végzettjei töltötték ki a kérdőívet. A felmérés alapsokaságának létszáma: fő. Az adatfelvétel eredményeként létrejött adatbázis elemszáma: fő, 7638 fő 2008-ban végzett, fő 2010-ben végzett, 976 fő nem jelölte meg a végzés évét. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 20,29%. Az online megkeresésre beérkezett válaszokat a felsőoktatási intézmények gyűjtötték és az ezekből összeálló intézményi adatbázisokat az Educatio Nonprofit Kft. egyesítette, tisztította és súlyozta. AGRÁRDIPLOMÁSOK A MUNKAERŐPIACON A diplomások munkaerőpiacra való átmeneti időszak nélküli kerülését nem csak a munkaerő-piaci kereslet-kínálat befolyásolja, hanem a társadalmi közeg, illetve az adott országban elterjedt szokás, és gyakorlat is. Amikor az átmeneti időszakot vizsgáljuk a munkaerőpiac struktúráját is figyelembe kell venni. Egy nemzetközi diplomás pályakövetési kutatás (CHEERS) melynek adatait a 2. táblázat mutatja be mutat rá egyértelműen arra, hogy az európai országokban jelentősen eltérnek a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedési tendenciái (Schomburg Teichler, 2006). 183

184 A 3 hónapon belül és azon túl elhelyezkedett végzettek százalékos megoszlása nemzetenként 3 hónapon belül (%) 3 hónapon túl (%) Olaszország Spanyolország Franciaország Ausztria Dáni Hollandia Nagy-Britannia Finnország Svédország Norvégia Csehország Japán Magyarország táblázat Forrás: CHEERS-program keretében megvalósult nemzetközi diplomás pályakövetés 2006 (Schomburg és Teichler) N: Diplomás kutatás Educatio Nonprofit Kft. N = 7271 A táblázat adatai szerint a cseh és norvég hallgatók álltak legnagyobb arányban gyorsan munkába. A spanyoloknak a kutatási eredmények szerint közel egy évre volt szükségük, de a táblázat is mutatja, hogy a többi nemzet hallgatóihoz viszonyítva kisebb az arányuk azoknak, akik gyorsan 3 hónapon belül munkába álltak, jóllehet Teichler (1999) ezt az időintervallumot tekinti zökkenőmentes átmenetnek. A kutatás szerint a kedvező norvég és a cseh eredményekhez jelentősen hozzájárult az, hogy az álláskeresést a hallgatók az átlagnál magasabb arányban kezdték meg a diploma megszerzése előtt. Az álláskeresés kezdete országonként változó képet mutatott, természetszerűen jelenti ez az átmeneti időszak hosszának különbözőségét. Vannak országok, ahol a diákok korán elkezdik az álláskeresést. Japánban például, a tanulmányok utolsó félévében elfogadható állásajánlattal kell rendelkezni ahhoz, hogy ne tekintsék vesztesnek a pályakezdőt. Ők tehát már jóval a végzés előtt megkezdik az állásvadászatot. Ennek ellenére érdekesnek mondható, hogy csupán a pályakezdők 37%-a tud 3 hónapon belül elhelyezkedni. A korai állásvadászat nem jellemző az európai tanulókra. A francia, spanyol, olasz hallgatók fele várja meg a diploma megszerzését. A magyar diplomások is viszonylag gyorsan elhelyezkednek. Yorke (2006) szerint ez a gyorsaság nem csak a munkanélküliségi ráta csökkentésének szempontjából lehet fontos, hanem a megszerzett ismeretek alkalmazhatóságának a mérőszámaként is funkcionálhat. 184

185 A munkahelyszerzés gyorsaságához kapcsolódó vizsgálatunk eredményét területenként mutatja a 3. ábra. A 3 hónapon belül elhelyezkedett végzettek aránya képzési 3. ábra Forrás: DPR adatbázis 2010, 2011 alapján sajátszerkesztés; N 2007 =718; N 2008 =678; N 2010 =1477 Az agrárdiplomások jóllehet nem közelítették meg a nemzetközi felmérés eredményét (70%), viszont a vizsgált években megfigyelhető, hogy azonos arányban sikerült 3 hónapon belül munkába állni. Összességében ehhez 2007-ben 4,5, 2008-ban 5,4, 2010-ben pedig 3,8 hónapra volt átlagosan szükség. Ezekkel az értékekkel a 2007-ben agrár területen végzettektől csupán a természettudományi, 2008-ban a pedagógiai, 2010 évben mindkét területen diplomát szerzetteknek sikerült lassabban elhelyezkedni. Ezen kívül jól nyomon követhető egyrészt, hogy a pedagógus végzettséggel rendelkezők az utóbbi években egyre nehezebben, illetve hosszabb idő elteltével tudnak elhelyezkedni, másrészt azokon a területeken természettudományok területén ahol viszonylagos szakemberhiány uralkodik egyre nagyobb a gyorsan munkába állók aránya. Az előzőek alapján érdekesnek tartjuk megvizsgálni, hogy a diploma megszerzése után néhány évvel, a képzettségüknek megfelelő munkát végzik-e (4. ábra)? 185

186 Agrár képzési területen végzett hallgatók jelenlegi munkájának illeszkedése a tanulmányaikhoz 4. ábra Forrás: Forrás: DPR adatbázis 2010, 2011 alapján sajátszerkesztés, N 2007 =362; N 2008 =212; N 2010 =250 A mezőgazdaságban dolgozó diplomások kevesebb, mint fele nyilatkozott úgy, hogy munkája nagyrészt, vagy teljes mértékben megfelel a végzettségének. A válaszadók negyedének ben 25%, 2008-ban 23%, 2010-ben pedig 24% - meglátása szerint a mintavétel időpontjában végzett munkája egyáltalán nem illeszkedik a képzettségéhez. Jól látható, hogy az egyezőség, illetve annak teljes mértékű hiánya is rontja azt a képet, amelyet valamennyi képzési terület figyelembe vételével kapunk. Itt ugyanis a 64%-os nagymértékű, vagy teljes, és a 15%-os illeszkedési hiányt állapíthatunk meg. Minden tízedik agrárvégzettségű diplomásról mondható el, hogy elhagyta a pályát, ugyanis munkája egyáltalán nem a végzettségének megfelelő. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az agrárvégzettségű, de nem agrár területen dolgozók negyede (24,9%) nem tett le arról, hogy a végzettségének megfelelő munkakörben tevékenykedjen. A karrierépítés lehetőségét vizsgálva az 5. ábra segítségével mutatjuk be, hogy milyen alkalmazotti pozícióban tevékenykednek a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. 186

187 5. ábra Különböző képzési területen végzettek vezetői szintje a vizsgált évek átlagában Forrás: DPR adatbázis 2010, 2011 alapján sajátszerkesztés, N=3275 Néhány évvel a diploma megszerzése után a mintába került diplomások átlagadatai alapján figyelembe véve a 2007, 2008, 2010-ben végzettek által nyújtott információt az agrár képzési területen végzettek 62%-a alkalmazottként dolgozik. Ez az érték a legalacsonyabb a vizsgált képzési területek közül. Jól látható, hogy majdnem minden vezetői szinten az agrárdiplomások nagyobb arányban jelennek meg, mint a többi képzési területen. Ennek megfelelően a többi területtel összevetve felmerül a gyorsabb előrelépés lehetősége. A felmérés eredményeként a végzett hallgatók véleményt nyilvánítottak a diplomájukat kiállító intézményben folyó oktatási tevékenységről (6. ábra). 6. ábra Agrárdiplomások véleménye a felsőoktatási intézmény tevékenységével, szolgáltatásaival kapcsolatban Forrás: DPR adatbázis 2010 alapján sajátszerkesztés 187

188 Az ábra adatai alapján leginkább szembetűnő, hogy a felsőoktatási intézmények kevés segítséget nyújtanak az elhelyezkedés során. (Ez az ismérv kapta a legalacsonyabb értékelést, valamint az egyedüli, amelyet a válaszadók a közepesnél rosszabb eredménnyel véleményeztek). Érdemesnek tartjuk kiemelni azt is, hogy a hallgatók a kapcsolati háló építésének segítését tartják a másik területnek, ahol a felsőoktatási intézményektől nagyobb segítséget várnak. Látható, hogy valamennyi ismérv az országos érték közelében helyezkedik el. POLÓNYI (2010) megfogalmazásában a magyar felsőoktatási intézményekben még kevésbé tapasztalható, hogy az oktatás színvonalát az alkalmazhatósággal mérjék. Jól látható, hogy ez a mutató a kedvezően értékeltek közt szerepel, megelőzve az oly sokszor ismételt gyakorlatorientált képzés színvonalának emelését. A hiányosságok ellenére pozitívumként figyelhető meg, hogy nem csak az agrár végzettségűek, hanem a többi területen diplomát szerzett válaszadók is kiemelik a tanárok segítőkészségét és az elméleti képzés színvonalát. KÖVETKEZTETÉS, JAVASLAT Összefoglalásul megállapítjuk, hogy az agrár képzési területen végzett hallgatók az átlagosnál lassabban tudnak helyezkedni a záróvizsga után. A végzett hallgatók a felmérés alatt folytatott munkája minden második hallgató esetében összefüggésbe hozható nagy, vagy teljes mértékben a végzettségükkel, valamint elmondhatjuk; hogy sajnálatos módon az agrár végzettségűek negyedénél állapítható meg, hogy semmiféle kapcsolat nincs a munkájuk és a végzettségük között. Kutatásunk fontos eredménye, hogy megállapítottuk, az agrárdiplomásoknak gyorsabb karrierépítésre nyílik lehetősége egyéb képzési területen végzett munkavállalókkal szemben. Meglátásunk szerint ezt fontos csalogató tényezőként figyelembe kellene venni a beiskolázási stratégia kialakításánál. A felmérés fontos eredményének tartjuk, hogy a kérdőívet kitöltő diplomás alkalmazottak annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a diplomájukat kiállító felsőoktatási intézmény nem segíti eléggé hatékonyan az első munkahelyhez jutásukat. Ennek alapján a felsőoktatási intézményeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy hallgatóikat a záróvizsga után is segítsék, támogassák első munkahelyük felkutatásában. Ennek megvalósulásának egyik lehetősége egy olyan portál kialakítása, amely a munkaerő-piaci szereplők számára elérhető adatbázisban nyilvántartja a végzés előtt álló, végzett hallgatókat. A munkaadók üzemi gyakorlatra, végleges foglalkoztatás céljából kereshetnének a kínált munkakör betöltésére alkalmas képességekkel, készségekkel rendelkező hallgatót, munkavállalót. Ezen kívül a 188

189 másik oldalról a hallgatóknak is lehetővé válna a felsőoktatási intézménnyel együttműködő vállalatok között megkeresni azt, amelyik fogadni tudja őket a kötelező féléves üzemi gyakorlaton. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Education at a Galance (2) Education at a Galance (3) Galasi P. (2004a): Valóban leértékelődtek a felsőfokú diplomák? A munkahelyi követelmények változása és a felsőfokú végzettségű munkavállalók reallokációja Magyarországon, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP. 2004/3. (4) Kertesi G. Köllő J. (2006): Felsőoktatási expanzió, diplomás munkanélküliség és a diplomák piaci értéke. Közgazdasági Szemle, LIII. évf., március, pp (5) Kézdi G. (2002): Two phases of labor market transition in Hungary: inter-sectoral reallocation and skill-biased technological change. Budapest Working Papers on the Labour Market 2002/3. (6) Kőrösi G. (2000): A vállalatok munkaerő-kereslete. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP. 2000/3. (7) Laky T. (2005): A magyarországi munkaerőpiac Foglalkoztatási Hivatal, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. (8) Lukács P. (2002): Tömeges felsőoktatás globális versenyben Online: (9) Polónyi I. (2010): Foglalkoztathatóság, túlképzés, Bologna. Educatio, 2010/3. pp (10) Schomburg, H. Teichler, U. (2006): Higher education and graduate employment in Europe. Higher Education Dinamics, Volume 15. Springer. (11) Teichler U. (1999): Higher education policy and the world of work: Changing Conditions and Challenges, Higher Education Policy 12. (12) Varga J. (2010): A felsőfokú végzettségűek aránya, a felsőfokú végzettség munkaerő-piaci értéke a 2000-es években. Educatio, 3. szám, pp (13) Yorke, M. (2006): Employability in higher education: what it is what it is not. Heslington: The Higher Education Academy. 189

190 NEMZETI PARKJAINK ISMERTSÉGE 2013-BAN TÓTH ÉVA Kulcsszavak: nemzeti park igazgatóságok, ökoturizmus, kérdőív, egyetemi hallgatók, marketing ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2013 első hónapjaiban a nemzeti parkok ismeretével kapcsolatos kérdőíves felmérést készítettem Karunk a Pannon Egyetem, Georgikon Kar hallgatóinak körében. Korábbi oktatói tapasztalatimból kiindulva azt feltételeztem, hogy a felsőoktatásba kerülő fiatalok nemzeti parkokkal kapcsolatos ismereti meglehetősen hiányosak. Kérdőívem rövid volumenű, és kizárólag nyílt kérdéseket tartalmazó primer felmérési módszer, mely önkitöltős, önkéntes. Kutatásom alapsokaságának azokat az aktív hallgatókat választottam, akik a felsőoktatási tanulmányaikban még nem találkoztak a témával, de a közeljövőben biztosan megkapják a témához szükséges ismereteket. Kérdéseim két csoportba sorolhatók. Elsősorban a nemzeti parkokkal kapcsolatos legalapvetőbb ismeretekre kérdeztem rá, majd a válaszadók szokásairól érdeklődtem, hogy mennyire használják ki a nemzeti park igazgatóságok nyújtotta program lehetőségeket. A felmérésben 52 fő hallgató vett részt, az eredmények pedig elgondolkodtatóak. Örömmel tapasztaltam, hogy a megkérdezettek átlagosan a nemzeti park igazgatóságok több mint felét ismerik, legalábbis felsorolás szintjén, de sajnos alig több mint egynegyedük tudja, hogy összesen tíz ilyen szervezete van Magyarországnak. A legidősebb, és legfiatalabb igazgatóság megnevezése már gondot okozott. A lakóhelyükhöz kötődő igazgatóság megnevezése, és nevezetességek ismertsége elfogadható. Kérdőívemből kiderült, hogy a fiatalok szeretnek kirándulni, de többségük nem a szervezett programokat, hanem az egyéni kikapcsolódást részesíti előnyben. Így nem meglepő, hogy csak alig néhányan vettek részt nemzeti park igazgatóság által szervezett programon. 190

191 REPUTATION OF HUNGARIAN NATIONAL PARKS IN 2013 Keywords: national park directorates, ecotourism, questionnaire, students, marketing SUMMARY I have conducted a survey with questionnaire regarding the reputation of national parks, on our campus University of Pannonia, Georgikon Faculty among our students in the first couple of months in As for my previous teaching experience, I have assumed that, the knowledge of the higher education-students on national parks were fairly incomplete. My questionnaire was short, and a primer surveying method, which solely contained open questions. The answering was self-fill in and voluntary. The basis of my research were those active university students, who haven t met this issue during their studies, but in the near future the needful information is included in their studies. My questions can be divided into two groups. First of all, I was inquiring about the most essential issues on the Hungarian national parks, and then my questions related to the habits of the respondents, how they were using the possibilities, which are offered by the directorates of national parks. The questionnaire has been filled out by 52 individuals and the results make me think. BEVEZETÉS Néhány éves oktatói megfigyelésem során azt tapasztaltam, hogy a felsőoktatásba került hallgatók általános földrajzi, tárgybeli ismeretei legalábbis a nemzeti parkok tekintetében - nem a legmegfelelőbbek. Szűkebb kutatási célterületem, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal kapcsolatos korábbi kérdőíves felmérésem eredményei láttán jött az ötlet, hogy egy tágabb, általánosabb kérdőívben tesztelem a fiatalok tudását, reménykedve abban, hogy kedvezőbb képet festenek majd az eredmények. Ahogy az a tanulmányomból kiderül, a helyzet jobb, mint egy konkrét igazgatóság esetében, de nem mondható kielégítőnek az eredmény. HAZÁNK NEMZETI PARKJAI Nemzeti parkjaink A Magyar Állami Természetvédelem Hivatalos Honlapjának (www.termeszetvedelem.hu) adatai alapján ma Magyarországon 211 darab országos jelentőségű egyedi jogszabállyal védett természeti terület található. Ide sorolandók a nemzeti parkok (10 darab), a tájvédelmi körzetek (38 darab), a természetvédelmi területek (169 darab) és egy természeti emlék. 191

192 Fontos megemlíteni, hogy a nemzeti park területe (mint védettségi kategória) nem egyezik meg a nemzeti park igazgatóság (NPI) működési területével. Sajnos ezt sokan összetévesztik a köztudatban, és sokszor a média is helytelenül használja a kifejezéseket. A nemzeti park igazgatóságok összesen 10 darab működési területe kiterjed az ország teljes területére (1. kép), és magukba foglalják a nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket, természetvédelmi területeket és sok nem védett területet is. Központi költségvetési szervekről van szó, működésüket az állam irányítja. Hazánk első nemzeti parkja, az 1973-ban alapított Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 101 évvel követte a világ első nemzeti parkjának (Yellowstone National Park, 1872) létrejöttét. Három évtized alatt megalakult hazánk mind a tíz nemzeti park igazgatósága, közülük legfiatalabb a 2002-ben létrehozott Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság. 1. kép A nemzeti park igazgatóságok működési területe Forrás: 192

193 Nemzeti parkjaink turizmusa A nemzeti park igazgatóságok által megvalósított turizmusforma az ökoturizmus. Sajnos a mai napig nincsen egységesen elfogadott definíciója, ezért most kettő, véleményem szerint az ökoturizmus kritériumainak leginkább megfelelő megfogalmazásokat mutatom be. A Costa Ricai ökoturisztikai társaság 1991-es hivatalos meghatározása szerint: Az ökoturizmus, több mint madárházak és távcsövek több, mint benszülött műalkotások a szálloda falán vagy etnikai ételek az étterem étlapján. Az ökoturizmus nem zöld álarcba öltöztetett tömegturizmus. Az ökoturizmus folyamatos küzdelem a Föld megvédésére, a hagyományos közösségek megóvására, és megőrzésére. Az ökoturizmus együttműködés a nem vagyonos helyi közösségek és az őszinte, nyitott turista között, aki jól akarja érezni magát (idézi László, 2001). A 2008-ban elfogadott Országos Ökoturizmusfejlesztési Stratégia szerzői javaslatot tettek az IUCN 1 által kidolgozott definíció hivatalos magyar álláspontként való elfogadására és használatára, mely így hangzik: az ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás káros hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz juttatásával. Ma már minden nemzeti park igazgatóságnál dolgozik ökoturisztikai szakember, és egyre bővül az ökoturizmust segítő eszközrendszer is, sorra alakítják ki a tanösvényeket, megfigyelőhelyeket, kilátókat, bemutatóhelyeket, látogatóközpontokat. Egyre több helyen van lehetőség kerékpár-, kajak-, kenutúrákon való részvételre (ahol a járművek helyben kölcsönözhetőek), vagy éppenséggel lovaglási lehetőségre. A nemzeti park igazgatóságok számos ökoturisztikai programmal várják az érdeklődőket, melyről részletesen az egységes formájú ökoturisztikai programajánlókban olvashatunk. A KUTATÁS MÓDSZERTANA A szekunder adatgyűjtés után primer kutatást végeztem. A többévnyi oktatásban eltöltött idő jó lehetőség volt a megfigyelés módszerére, mint kvalitatív kutatásra. Azt tapasztaltam, hogy a felsőoktatásba került hallgatók általános földrajzi, tárgybeli ismeretei legalábbis a nemzeti parkok tekintetében - nem a legmegfelelőbb. Sajnos csak nagyon nehezen tudták beazonosítani, hogy lakóhelyük környezetében melyik nemzeti park igazgatóság tevékenykedik, de a saját statisztikai régiójuk megnevezése is számos esetben fejtörést 1 International Union for Conservation of Nature and Natural Resources a világ hivatalos természetvédelmi szervezete 193

194 okozott. Alig akadt köztük, aki nemzeti park igazgatóság által szervezett programokon vett volna részt. Innen jöttek a hipotézisek: H1: A felsőoktatásba kerülő fiatalok nemzeti parkokkal kapcsolatos ismereti meglehetősen hiányosak. H2: A nemzeti parkok turizmusát, programlehetőségeit nem igazán ismerik a mai fiatalok. A tudásfelmérés számokban, mérhető formában való megjelenítésére a kérdőíves kutatás módszerét választottam. Ez az egyik leggyakoribb kvantitatív kutatási eljárás, mellyel viszonylag gyorsan, és egyszerűen, nagy mennyiségű adathoz juthatunk. Az önkitöltős, önkéntes kérdőívem rövid volumenű, az általános személyes adatokon túl tíz darab nyílt kérdést tartalmazott. A megkérdezett alapsokaságnak a Karunkon tanuló azon diákokat választottam, akik a felsőoktatási tanulmányaikban még nem találkoztak a témával, de a közeljövőben biztosan megkapják az ehhez szükséges ismereteket. Kérdéseim két csoportba sorolhatók. Elsősorban a nemzeti parkokkal kapcsolatos legalapvetőbb ismeretekre kérdeztem rá, majd a válaszadók szokásairól érdeklődtem, hogy mennyire használják ki a nemzeti park igazgatóságok nyújtotta programlehetőségeket, és hogy egyáltalán ismerik-e a nemzeti parkok jellemző turizmusformáját. A felmérésben 52 fő hallgató vett részt, az eredmények pedig elgondolkodtatóak. A PRIMER FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Általános adatok A kérdőívem a személyes adatokon kívül tíz nyitott kérdést tartalmazott. A megkérdezettek közül 31 (59,6%) nő és 21 (40,4%) férfi töltötte ki a kérdőívemet. 86,5%-uk (45 fő) év közötti, 13,5%-uk (7 fő) 25 év feletti (közülük a legidősebb 44 éves). Iskolai végzettséget tekintve 94,2 %-uk (49 fő) középfokú, 5,8%-uk (3 fő) már valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Lakóhelyükre is rákérdeztem, melyet társítottam megyéhez és nemzeti park igazgatósághoz, hogy egy későbbi kérdésemre adott választ ellenőrizhessek. A válaszadók megyék szerinti megoszlása a következő: 53,8 % (28 fő) Zala megyei, 15,4 % Veszprém megyei, 7,7 % Vas megyei, 5,8 % Baranya megyei, 3,8-3,8-3,8 % Somogy, Fejér és Komárom-Esztergom megyei, 1,9% (1 fő) Csongrád megyei, és 2 fő nem válaszolt. Jól látszik, hogy csaknem az összes megkérdezett lakóhelye a Dunántúl, és több mint fele Zala megyében lakik. 194

195 Nemzeti parkok ismertsége Első nemzeti parkkal kapcsolatos kérdésem az volt, hogy Hány nemzeti park igazgatósága van Magyarországnak? 7 fő (13,5 %) nem válaszolt, a többiek közül 15 fő (28,8 %) helyesen válaszolt, miszerint tíz NPI van hazánkban. 6 fő (11,5 %) válasza kilenc volt, ami még igen közel áll a valósághoz, a többiek (42,3%) tippelése kettő és tizenöt darab közé esett. Igen ám, egy számot leírni nem nehéz, nem biztos, hogy konkrét tudás van mögötte, de a következő kérésem arra irányult, hogy Sorolja is fel őket!. Itt már 8 fő (15,4%) nem tudott egyet sem megemlíteni, viszont 9 fő (17,3%) tökéletesen megnevezte az NPI-ket. Persze tíznél többet senki nem sorolt fel (hiába az előbbi kérdésben a 11, 12, 13 és 15 darab többszöri említése), és sokszor előfordult, hogy rosszul, nem létező igazgatóságot neveztek meg. Többek között ilyen válaszok az Alföldi, a Kis-balatoni, a Mátrai, a Fertő-tói, a Gemenci vagy a Nagykunsági NPI. Az eredmény, hogy melyik nemzeti park igazgatóságunk milyen ismertségnek örvend azt az 1. diagramon ábrázolom. 1. diagram A nemzeti park igazgatóságok ismertsége Forrás: saját szerkesztés, 2013 A válaszadók kevesebb, mint fele említette a Bükki, a Duna-Ipoly, és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot, kicsivel több, mint a fele (27 és 29 fő) ismeri a Duna-Dráva, valamint a Fertő-Hanság NPI-ket. Az öt leggyakrabban említett nemzeti park igazgatóság az Aggteleki (32 fő, 61,5%), a Balaton-felvidéki (34 fő, 65,4%), a Hortobágyi (35 fő, 67,3%), a Kiskunsági (32 fő, 61,5%) és az Őrségi (35 fő, 67,3%). Bevallom, a Balaton-felvidéki NPI (BFNPI) kimagasló ismertségét vártam, hiszen a megkérdezettek több, mint fele Zala megyei lakos, és 195

196 az összes megkérdezett Keszthelyen, a Balaton fővárosában tanul, így a 65,4 %-os ismertséget kevésnek tartom. Az viszont dicséretes, hogy a megkérdezettek átlagosan 5,5 NPI-t meg tudtak nevezni. Rákérdeztem arra is, hogy vajon tudják-e Melyik a legidősebb és a legfiatalabb NPI?. A megkérdezettek 63,5 %-a (33 fő) nem tudta, vagy nem akarta megnevezni a legidősebb igazgatóságunkat. 17,3 % (9 fő) rossz választ adott, a legtöbbjük szerint az Aggteleki NPI az öregúr, de a BFNPI és a Bükki is kapott voksot. 10 fő (a megkérdezettek 19, 2 %-a) írta helyesen, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az első és egyben legnagyobb nemzeti park igazgatóságunk. A legfiatalabb, az Őrségi NPI, ami már a megkérdezettek életében (2002-ben) lett e cím tulajdonosa, ennek ellenére nem kapott sokkal több jó voksot, 12 fő (23,1%) válaszolt helyesen, 1 rossz válasz született, és a megkérdezettek háromnegyede (39 fő) egyáltalán nem válaszolt erre a kérdésre. Következő kérdésem így szólt: Milyen turizmusforma jellemzi a nemzeti park igazgatóságokat?. Bevallom, az itt született eredményt nem tartom mérvadónak, mert bár 21 fő (40,4%) nem válaszolt, messze magasan 24 fő (a megkérdezettek közel fele) válaszolta az ökoturizmust a nyílt kérdésemre. Aminek én nagyon örülök, de félő, hogy mivel az esetek többségében ökoturizmus nevű, vagy ahhoz kapcsolódó tantárgy első óráján töltettem ki a kérdőíveket, és bár még egyetlen szót sem ejtettem a témáról, feltételezem, hogy volt annyi sütnivalójuk a hallgatóknak, hogy biztos nem véletlenül teszem pont ezt a kérdést fel, és beírták a tárgy nevét. Feltevésem, hogy az ökoturizmus említésének aránya kevesebb lenne, ha ugyanezen hallgatók körében, de nem az egyetem berkein belül készült volna a felmérés. Az ökoturizmus mellett helyet kapott válaszként a természetjárás (9,6%), a sportturizmus (3,8 %), és nagy örömömre a kulturális turizmus (3,8%) is. Arra a kérdésemre, hogy Lakhelyéhez melyik nemzeti park igazgatóság van a legközelebb? szerencsére az esetek nagy többségében (61,5%) jó válasz született. Kiértékelés szempontjából ez volt a legtöbbi időt igénybe vevő kérdés, mert a személyes kérdésekben említett lakóhelyet előbb megyéhez, majd NPI-hez társítottam, és ezt hasonlítottam össze az 5. kérdésemre adott válaszokkal. Ennek oka az, hogy semmiféle úton nem akartam befolyásolni a válaszadást. 32 fő tudta, hogy melyik NPI területén él, 10 fő (19,2%) adott rossz választ, de többségüknek nem a földrajzi terület behatárolása, hanem az igazgatóság megnevezése okozott gondot, de ezzel a problémával már a 2. kérdésnél is szembesültünk. 10 fő nem válaszolt. A 6. kérdésem így szólt: Tudna felsorolni az Ön nemzeti park igazgatóságából nevezetességeket, kínálati elemeket?. Valljuk be, ennél egyszerűbb kérdést nem nagyon 196

197 tudtam volna feltenni, ehhez nem is volt szükség az NPI nevére, vagy nevezetességeire, hanem lakóhelyük környékének ismeretére voltam kiváncsi. A válaszadók több, mint fele (29 fő, 55,8 %) szépen összeszedte lakóhelyének látnivalóit, ám 23 fő megijedt a kérdéstől, és nem válaszolt. Kirándulási szokások A kérdőívem második felének kérdései a kirándulási szokások megismerésére irányultak. Először azt kérdeztem, hogy Szokott Ön kirándulni, túrázni?. 1 fő nem válaszolt, 4 fő (7,7%) soha nem szokott kirándulni, a válaszadók 90,4 %-a (47 fő) viszont igen. Őket érintették további kérdéseim. 8. kérdés: Ha igen, akkor a szervezett túrákat vagy az egyéni kikapcsolódást részesíti-e előnyben?. Az eredmények a következőképpen alakultak: 5 fő (10,9%) a szervezett kirándulások híve, a többség, 36 fő (78,3%) az egyéni kirándulásokat részesíti előnyben, és 6 fő (13%) ugyanolyan szívesen kirándul szervezett keretek között, mint egyénileg. A 2. diagramból jól látszik, hogy bizony a hallgatók többsége nem bízza másra a szervezést, inkább egyénileg kapcsolódik ki. 2. diagram A szervezett túrákat vagy az egyéni kikapcsolódást részesítik-e előnyben? Forrás: saját szerkesztés, 2013 A maradék 2 kérdésem már kimondottan a nemzeti parkok szervezett programjaira irányult. 9. kérdésem: Szokott-e nemzeti park igazgatóság által szervezett programon részt venni?. Nem meglepő az eredmény, az előbbi válaszok jól mutatják, hogy a szervezett túrákat a kirándulók csak 23,9%-a (11 fő) kedveli. Nemzeti park igazgatóság által szervezett 197

198 programon mindösszesen 5 fő (a kirándulni járók 10,6 %-a, a megkérdezettek 9,6 %-a, a szervezett túrákat kedvelők 45,5%-a) vett már részt életében. Utolsó kérdésem: Ha igen, milyen programokon, és milyen rendszerességgel?. Ez már csak 5 főnek maradt releváns kérdés. 1 fő az, aki valódi fenntartható szemléletet követő ökoturistának mondható, mert ő havi rendszerességgel részt vesz nemzeti park igazgatóság által szervezett különböző programokon, jár ökotúrákra, madárgyűrűzésre, békamentésre, és előadásokra. A maradék 4 fő évente egyszer vesz részt ilyen jellegű szervezett programon, leginkább szervezett túrán vagy madármegfigyelésen. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az 52 megkérdezett közül 15 fő (28,8%) tudta helyesen, hogy tíz nemzeti park igazgatóságunk van, ám felsorolni hibátlanul összesen 9 fő, a megkérdezettek 17,3%-a tudta csak. Arra a kérdésre, hogy melyik a legidősebb, és legfiatalabb NPI-nk a megkérdezettek 63,5 %-a nem is válaszolt. 10 fő (a megkérdezettek 19.2%-a) válaszolta helyesen, hogy a Hortobágyi NPI a rangidős, és 12 fő (23,1%) tudta, hogy az Őrségi NPI a legfiatalabb. A saját lakóhelyükön működő NPI-t 61,5%-a tudta helyesen beazonosítani. Sokszor nem is a földrajzi behatárolás, hanem az NPI hivatalos megnevezése okozott gondot. A megkérdezettek több, mint fele pedig kínálati elemeket is fel tudott sorolni. Kérdőívemből kiderült, hogy a fiatalok szeretnek kirándulni, de többségük (78,3%) nem a szervezett programokat, hanem az egyéni kikapcsolódást részesítik előnyben. Így nem meglepő, hogy csak alig néhányan vettek eddig részt nemzeti park igazgatóság által szervezett programon. Örömmel tapasztaltam, hogy a megkérdezettek átlagosan a nemzeti park igazgatóságok több mint felét ismerik, legalábbis felsorolás szintjén, de sajnos alig több mint egynegyedük tudja, hogy összesen tíz ilyen szervezete van Magyarországnak. A BFNPI ismertsége viszonylag magas, de elmaradt az általam feltételezettől. Javasolnám a nemzeti park igazgatóságok aktívabb marketing tevékenységét. A megkérdezett fiatalok ismeretei sajnos nem kielégítőek. Célzottabban kellene őket megkeresni a középiskolákban, felsőoktatási intézményekben. Tudom, hogy nehéz helyzetben vannak az igazgatóságok a szűkülő források miatt, de elsődleges feladatuk az oktatás, a szemléletformálás. Cél a fenntarthatóság, de csak annak lesz fontos a természeti és kulturális értékeink megőrzése, aki ismeri is azokat. Saját tapasztalatom, hogy nagy gonddal foglalkoznak az óvodás, általános iskolás apróságokkal. Talán abban a korban még fogékonyabbak is a fiatalok, és a tanárok is gyakran szerveznek osztálykirándulásokat. De 198

199 mire fiatal felnőttek lesznek ez a tudás, vagy tudásvágy eltűnni látszik. Ezen kellene célzott marketinggel változtatni. Jómagam is, mint egyetemen tevékenykedő oktató, igyekszem ebben a szemléletformálási folyamatban részt venni. ÖSSZEFOGLALÓ Kérdőíves felmérésem eredményei segítették a kutatásom elején feltett mindkét hipotézisem helytállóságát alátámasztani, miszerint: H1: A felsőoktatásba kerülő fiatalok nemzeti parkokkal kapcsolatos ismereti hiányosak. H2: A nemzeti parkok turizmusát, programlehetőségeit nem igazán ismerik a mai fiatalok. Szerencsére sokan vannak, akik ismerik legalább a lakóhelyükhöz kötődő nemzeti park igazgatóságot és annak nevezetességeit, de az általuk szervezett programokat nem ismerik, és alig néhányan vesznek csak részt rajta. Szerencsére minden közösségben vannak példamutatók, az én mintámban is található 1 fő aktív ökoturista, aki talán hozzájárul társai szemléletformálásához, illetve bízom abban is, hogy a megkérdezett hallgatók a felsőoktatási tanulmányaik végére hasznos ismeretekkel, és a nemzeti park igazgatóságok által szervezett programok iránti érdeklődéssel rendelkeznek majd. FELHASZNÁLT IRODALMAK (1) László P. (2001): Ökoturizms-Bioturizmus, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 5.p. - (2) Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék - Aquaprofit Zrt. (2008): Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia, Veszprém-Budapest, p. - (3) (letöltés dátuma: ) - (4) (letöltés dátuma: ) Szerző adatai Név: Tóth Éva, tanársegéd Munkahely: Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, Deák F. u. 16. Levelezési cím: Telefonszám: 83/

200 A MÓDULÁCIÓ HATÁSA A HAZAI KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOKRA VÁSÁRY MIKLÓS BARANYAI ZSOLT Kulcsszavak: SAPS, top up, támogatás átcsoportosítás, modellszámítások ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A moduláció révén megvalósuló támogatás átcsoportosítás a 2012-es támogatási évben új elemként jelent meg a hazai agrártámogatások rendszerében. Az eljárás során, abban az esetben, ha az első pilléres közvetlen támogatások együttes összege meghaladja az eurót, akkor 10%, ha a eurót akkor további 4%-os támogatáscsökkentést kell alkalmazni. Összhangban az európai uniós elvekkel a hazai alkalmazás során lehetőség nyílt egy olyan rendszer kialakítására, amely a modulációból fakadó támogatás átcsoportosítás tényleges volumenének radikális mérséklését teszi lehetővé. Ennek során a ténylegesen nem meghirdetendő top up jogcímek és az egyes top up jogcímek kihasználatlan mértéke is a számítás részét képezi, ami jelentős tagállami mozgásteret eredményez annak érdekében, hogy a termelők számára kifizetendő támogatás összege, különösen az érzékeny ágazatoknál, a lehető legkisebb mértékben csökkenjen. Ugyanis ezek a tételek számos esetben teljesen vagy részben felfogják, tompítják az intézkedés hatását, mivel a vonatkozó jogszabály alapján a csökkentést először ezek terhére kell megvalósítani. Az modellszámítások alapját a évben igényelt és jóváhagyott támogatási kérelmek alapján 2012-ben kifizetett összegek képezték. Az adatbázis korrigálásával a támogatási év sajátosságainak átvezetése is megtörtént. Az számítások lefuttatása után megállapítható, hogy a hazai módszer alkalmazása az összes közvetlen támogatásra jogosult termelő csak 2%-ánál, a támogatáscsökkentésben érintett, 5000 eurónál magasabb kifizetésre jogosultak, mintegy 10%-ánál valósul meg tényleges kifizetés csökkentés. Az alkalmazott eljárás következtében az érintett mintegy 3 ezer termelő esetében közel 11,6 millió euró összeg elvonása várható. E termelői kör esetében, a moduláció hatásának mérséklését lehetővé tevő tételek felhasználása révén mintegy 45 millió euró nem kell a termelőktől elvonni. Így ez az összeg termelőkhöz kerülhet. A modulációval érintett gazdálkodók esetében az elvonás egyébként a teljes kifizetendő összeg 3%-át teszi ki. 200

201 MODULATIONS IMPACT IN CASE OF HUNGARIAN DIRECT SUBSIDIES Keywords: SAPS, top up, subsidy redeployment, Model calculations SUMMARIZING STATEMENTS, CONCLUSIONS, RECOMMENDATIONS The redeployment of subsidies through modulation was a new element in the system of Hungarian agricultural support in the premium year of According to the procedure, if the total amount of first-pillar direct subsidies exceeds 5000 euro, 10% reduction, if it is above euro, another 4% grant reduction should be applied. In harmony with the EU principles it has become possible within Hungarian implementation to create a system which enables the radical moderation of actual volumes of subsidy redeployment resulted by modulation. In this course, the not actually announced top-up titles and the unused degree of some top up titles are also part of calculation which provides substantial room for maneouver in the member state in order to ensure that the direct payments to be paid to producers decreases to the possible lowest degree. These items soften the impact of measures because according to the related legislation the reduction should first be made on the account of these. The basis of model calculations was created by the finalized data of MVH about payments in the premium year of By correcting this, the special features of premium year of 2012 were also transferred to the data. Following the running of calculations it can be confirmed that the implementation of the Hungarian method has resulted reduced payments only in case of 2% of all the farmers eligible for direct subsidies, and about 10% of those who are actually involved in payment reduction. Due to the applied procedure, the withdrawal amounted to almost 11,6 million euro in case of approximately farmers concerned. In case of this group of producers, about 45 million euro should not be withdrawn due to the items which enable mitigation. This amount will be left with the producers. In case of producers affected by modulation, the withdrawal amounts to 3% of the transferred direct subsidies. BEVEZETÉS, A MODULÁCIÓ ELJÁRÁSÁNAK JELLEMZÉSE A Közös Agrárpolitika (KAP) évi reformja a támogatási politika működési eszközeinek átalakítása révén az egységes területalapú támogatási rendszer (Single Payment Scheme SPS) bevezetését határozta meg. A közvetlen támogatások mechanizmusának átalakítása magával hozta az úgynevezett moduláció elvének az alkalmazását is. Ezzel a 2003-as KAP reform keretében megerősített vidékfejlesztés (II. pillér) forrásainak bővítése volt a meghatározó cél. A 201

202 vidékfejlesztési szakpolitikának a fokozatosan növekvő társadalmi, tagállami elvárások következtében megjelenő új kihívásokat (klímaváltozás, bioenergia, vízgazdálkodás stb.) 1 kell kezelnie. Annak érdekében, hogy a tagállamok felülvizsgálhassák vidékfejlesztési programjaikat, ugyanakkor más területeken ne kelljen csökkenteni vidékfejlesztési tevékenységeik intenzitását, további finanszírozási források bevonására volt szükség. A as időszakra vonatkozó pénzügyi tervek nem rendelkeztek a Közösség vidékfejlesztési politikájának szükség szerinti erősítésére szolgáló pénzügyi forrásokról. Emiatt a közvetlen kifizetések csökkentési mértékének fokozatos növelése révén, a moduláción keresztül volt előteremthető a szükséges pénzügyi forrás jelentős része. Az intézkedés a szakpolitikák közötti jobb egyensúly kialakítását célozta, valamint a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés erősítését kívánta elérni. A vidékfejlesztési források biztosításán felül meghatározó érv volt a moduláció működtetése mellett, hogy a közvetlen támogatások eloszlása aránytalan az EU-n belül. A tagállami értékek átlagában a kifizetések jelentős részét viszonylag kisszámú, de nagy összegű támogatáshoz jutó kedvezményezetti kör kapja. A nagyobb kedvezményezetteknek nem ugyanolyan mértékű támogatásra van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan megvalósuljon a jövedelemtámogatási célkitűzés, és az alkalmazkodási potenciáljuk miatt könnyebben működnek alacsonyabb támogatási szint mellett is. Ebből következően szükséges volt előírni a nagy támogatási összegekre jogosult mezőgazdasági termelők számára, hogy nyújtsanak további hozzájárulást az új kihívások kezelésére kidolgozott vidékfejlesztési intézkedések finanszírozásához. A évi Egészségügyi Felülvizsgálat ( Health Check ) során alakultak ki a ma is érvényben lévő rendszer fő szabályai: Egy mezőgazdasági termelő részére egy adott naptári évben odaítélendő bármely eurót el nem érő összeg esetében nem kell alkalmazni a modulációt Egy mezőgazdasági termelő részére egy adott naptári évben odaítélendő bármely eurót meghaladó közvetlen kifizetés összegét 2012-ig minden évben csökkenteni kell, 2009-ben: 7 %-kal, 2010-ben: 8 %-kal, 2011-ben: 9 %- kal, 2012-ben: 10 %-kal. Egy mezőgazdasági termelő részére egy adott naptári évben odaítélendő bármely eurót meghaladó közvetlen kifizetési összeget, az előbb említett elvonáson felül, 4 százalékponttal tovább kell csökkenteni. 1 A Közösség a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleként felhívást kapott arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások figyelembevételével igazítsa ki szakpolitikáit. Ezen túlmenően a vízhiánnyal és az aszályokkal összefüggésben felmerülő súlyos problémák miatt a Tanács a vízhiányról és aszályokról szóló október 30-i következtetéseiben úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdaságban a vízgazdálkodási kérdésekre még nagyobb figyelmet kell fordítani. A Tanács a biológiai sokféleség csökkenésének megállításáról szóló december 18-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség védelme továbbra is óriási kihívást jelent, és annak ellenére, hogy jelentős előrehaladást sikerült elérni, a Közösség 2010-re meghatározott biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésének eléréséhez további erőfeszítésekre lesz szükség. (73/2009/EK rendelet) 202

203 Az új május 1-jén vagy azt követően csatlakozott tagállamok termelői esetében nem kell alkalmazni a modulációs rendszert egészen addig, amíg a közvetlen kifizetések új tagállamokban alkalmazandó szintje el nem éri az régi tagállamokban nyújtott kifizetési szintet. Ezzel együtt a moduláció nem idézheti elő, hogy egy új tagállamban a termelőnek fizetett nettó összeg alacsonyabb legyen a régi tagállamokban egy hasonló helyzetű mezőgazdasági termelőnek fizetett összegnél. Ezért, amikor a modulációt már az új tagállamok mezőgazdasági termelői esetében is alkalmazni kell, a csökkentés mértékét a felzárkóztatási időszakban (phasing in) érvényes szint és a régi tagállamokban a moduláció alkalmazása után érvényes szint közötti különbségre kell korlátozni. Ezen túlmenően a moduláció elvét az új tagállamoknak a moduláció hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelőik esetében az azokat megillető kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések (top up) odaítélésekor is figyelembe kell venniük. A moduláció elvét és módszerét korábban még nem alkalmaztuk hazánkban. Mivel az új tagállamokban megvalósuló elvonást az Európai Bizottság (EB) eddig nem szabályozta, a bevezetés előtt hathatós magyar érdekérvényesítésre volt szükség azért, hogy az EB, számunka kifejezetten kedvezőtlen, első javaslatánál 2 sokkal életszerűbb és a hazai termelők érdekeit képviselő csökkentési rendszert lehessen alkalmazni. Ezt végül sikerült elérni. A számítás hazai mechanizmusa A működtetés során fő szabályként abból kell kiindulni, hogy 2012-ben a mezőgazdasági termelő részére megítélt bármely eurót (kb. 1,4 millió forintot) meghaladó közvetlen kifizetés összegét 10%-al csökkenteni kell. A támogatások csökkentését további 4 százalékponttal meg kell növelni, abban az esetben, ha a termelőt megillető támogatási összeg a eurót (kb. 85 millió forintot) meghaladja. Ez a hazai alkalmazás során azt jelenti, hogy a közvetlen támogatások (SAPS, elkülönített, különleges támogatások és szerkezetátalakítási programok) és a kiegészítő nemzeti támogatások (top-up) együttes összegét már euró felett kell 10%-al mérsékelni. A moduláció során a jogcímek több csoportját kell megkülönböztetni. Ezek a csoportok azt a célt szolgálják, hogy azon támogatási elemek, melyeket költségvetési forráshiány miatt nem vagy csak részlegesen lehet kifizetni is beszámíthatóak legyenek. Ugyanis a számítás alapját képező kiegészítő nemzeti támogatások összegen valamennyi, a termelő által különböző jogcímeken igénybe vehető, a közvetlen támogatásokat kiegészítő nemzeti támogatás összességét értjük, függetlenül attól, hogy azt a tagország a gyakorlatban ténylegesen nyújtotta-e, vagy nem. 203

204 A számítás során figyelembe vehető csoportok az alábbiak szerint alakulnak: (1) Nem meghirdetett (inaktív) top up jogcímek: ez a jogcímek azon köre, mely a nemzeti költségvetési források hiánya miatt nincsenek meghirdetve (GOFR top up, termeléstől elválasztott rizs és termeléstől elválasztott anyatehén támogatás) (2) Egyes jogcímek esetében a ténylegesen kifizetett támogatás összege és a maximálisan adható támogatási értékek különbsége: Ezek olyan tételek (pl. húsmarha tartás támogatása), melyek a Bizottság jóváhagyása alapján nagyobb összegben is működtethetőek lennének, de a korlátozott hazai költségvetés következtében mégsem történik maximális összegű kifizetés. A moduláció során ezt a nem kifizethető tételt is figyelembe kell venni. (3) Ténylegesen kifizetendő támogatási összegek: Abban az esetben, ha az előbbi két tétel már kimerült vagy egyáltalán nem volt elérhető, a levonást a kifizetendő összeg terhére kell elvégezni. Akkor, ha ténylegesen kifizetendő támogatások csökkentése szükséges, a levonás során meghatározott sorrendet kell követni. 3 Abban az esetben, ha a termelő jogosult a támogatási jogcímek bármelyikére, és ha a jogosult jogcímek után kifizetendő összeg együttesen meghaladja az 5000 eurót, akkor a csökkentést alkalmazni kell és ez elvonást a kiegészítő nemzeti támogatások terhére, a jogszabályban rögzített sorrendre figyelemmel, kell megvalósítani. Mivel a régi és az új tagállamok is ben a támogatási szint 90%-án állnak, a közvetlen támogatások összegét csak euró felett kell csökkenteni 4%-al. Így annak összege euróig nem csökken. Így amennyiben a közvetlen támogatások összege önmagában meghaladja a eurót, akkor csak a közvetlen támogatások terhére kell a csökkentést elvégezni. Abban az esetben, ha a számított csökkentés meghaladja a nemzeti kiegészítő támogatás kifizethető összegét, akkor a csökkentést csak annak mértékig lehet megvalósítani. A további fennmaradó különbözetet a közvetlen támogatások összegére vagy egyéb támogatások terhére nem lehet elszámolni.az eljárás eredményeképpen számos esetben várhatóan nem lesz tényleges támogatáscsökkentés, hiszen a termelők jelentős részénél a csökkentés hatását felfogják a puffer tételek. ANYAG ÉS MÓDSZER Jelen tanulmányban a vizsgálatok keretében csak a modulációból fakadó támogatás átcsoportosítás mechanizmusa és hatása kerül kifejtésre. Mivel korábban nem működött ez az elv Magyarországon, nem állnak rendelkezésre konkrét, ez irányú adatbázisok, részletes elemzések. 2 Az EB első megközelítése alapján az 5000 euró támogatási összeg felett, valamennyi érintett termelő esetében csak maximum 500 euró nemzeti kiegészítő támogatás kifizetésére nyílt volna mód. 204

205 Ezért az MVH legutolsó, 2011-es támogatási évben feldolgozott kifizetési adataiból kiindulva, azt korrigálva kell a következtetéseket levonni. A vizsgálatok során egyértelművé vált, hogy az adatbázis jellegéből fakadóan számos nehézség és korlátozó tényező is befolyásolja az adattartalom egységességét és megbízhatóságát. Ennek során az alábbi módszertani megjegyzésekre és kiigazításokra van szükség. A számítások elvégzése előtt abból kell kiindulni, hogy a termelők köre, összetétele és jogosultságainak mértéke nem változik a vizsgált időszakban. Noha ez nem életszerű, a számítások kivitelezhetősége miatt e megállapítás rögzítésére volt szükség. Az MVH rendelkezésre álló adatbázisa forintban rögzítette a kifizetési értékeket, a számítás érdekében ezt euróra kellett átváltani. Itt az időszaki hivatalos átváltási árfolyamot kellett figyelembe venni. (2011.: 292,55 Ft/euró, 2012.: 284,89 Ft/euró) A modulációból fakadó támogatáscsökkentés hatásának pontosabb meghatározásához az adatok korrekciója szükséges. Mivel egyes jogcímek, (pl. kérődző szerkezetátalakítási program), korábban nem működtek, ezek mértékének becslése indokolt. A becsléshez az alapot a évi top up (pl. anyatehén) jogosultságok összege és termelőnkénti megoszlása adta. A évi jogosultságok értékének (pl. valamennyi, a kérődző programban bejelentkezett anyatehén jogosultság) összege alapján a 2011-es termelőnkénti bázis értékek kiigazítására került sor úgy, hogy a javított egyedi top up értékek összege megegyezett a évi jogcím teljes (pl. kérődző anyatehén jogosultság) keretösszegével. Így a megoszlás továbbra is tükrözi a valós folyamatokat csak a termelőnkénti értékek változtak. A módosítás alapját az a megközelítés jelentette, hogy a két jogcím között jelentős az átfedés, egyúttal az es keretértékek ágazati szinten biztosították az adatok pontosságát. A már működő támogatási jogcímek esetében az egyes borítékok maximális értékének ismeretében is szükség volt az évek közötti keretösszeg változás alapján a támogatási összegek arányos módosítására. Így a évi ténylegesen kifizethető támogatási keretösszeg és a 2011-es ténylegesen kifizetett támogatási keretösszeg aránya alapján valamennyi termelő támogatási összegének átszámítása megtörtént. (Ez valamennyi top up jogcím, a zöldség gyümölcs szerkezetátalakítás, a különleges tej és a különleges rizs esetében is megvalósult.) Mivel a valóságban a termelők közötti jelentősebb mozgásokra is lehetőség van, tényleges mértékét csak a végleges eredmények ismeretében lehet korrigálni. 3 Ezt a 32/2012. (IV.2) VM rendelet 35. -a rögzíti. 205

206 EREDMÉNYEK A kifizetendő támogatások várható nagysága alapján a termelők 81%-át, mintegy 142,4 ezer gazdálkodót nem fog a moduláció érinteni, mivel nem érik el a szükséges összeghatárt. (1. táblázat) 1. táblázat A támogatási évben a jogosult termelők becsült száma, aránya és a várható átlagos támogatási szintje jogosult termelők száma megítélt darab kumulált kumulált támogatás átlagos megoszlás %-ban %-ban összege %-ban növekvő csökkenő (euró/ha) 0 és < ,3% 25,3% 100,0% és < ,5% 50,8% 74,7% és < ,1% 62,9% 49,2% e és <5e ,3% 81,2% 37,1% e és <10e ,2% 89,3% 18,8% e és <20e ,9% 94,3% 10,7% eés <50e ,6% 97,8% 5,7% e és <100e ,3% 99,1% 2,2% e és <150e 496 0,3% 99,4% 0,9% e és <200e 262 0,1% 99,5% 0,6% e és <250e 180 0,1% 99,6% 0,5% e és <300e 116 0,1% 99,7% 0,4% e és <500e 286 0,2% 99,9% 0,3% e 243 0,1% 100,0% 0,1% összesen ,0% Forrás: MVH 2012 alapján saját számítás A számítás elvéből fakadóan ugyan szükséges figyelembe venni valamennyi lehetséges támogatási tételt, így a potenciálisan érintettek száma ténylegesen nagyobb az ebbe a kategóriába tartozó 33 ezer termelőnél, megközelíti a 38 ezret. A közel ezer termelő esetében a támogatás átcsoportosítás rendszere nem fog érdemi elvonást okozni, azaz a termelők figyelembe vételére csak adminisztratív értelemben van szükség. A modulációs számítás során meghatározó alapelv, hogy az 5000 euró feletti támogatási összegre vonatkozó elvonást, függetlenül annak közösségi vagy nemzeti eredetétől, alapesetben a kiegészítő nemzeti jogcímek (top up) terhére kell elszámolni. Ezért szükséges a top up jogcímek megoszlását is megvizsgálni. Az inaktív tételek jelentős csoportja a GOFR jogosultságok köre. Az MVH által közölt adatok alapján kb. 3,6 millió hektár után vehető figyelembe a számítás során, mely összesen 152 ezer termelő esetében átlagosan közel 24 hektár utáni jogosultságot jelent. A top up-nál az egyes jogcímek esetében a ténylegesen kifizetett támogatás összege és a maximálisan adható támogatási érték különbségét a számítás során figyelembe kell venni. Ennek 206

207 mértéke egyes jogcímeknél szinte nulla (pl. anyatehén vagy anyajuh esetében), míg mások esetében jelentős tételt képvisel (pl. hízottbika tartás esetében az eltérés 67%). Paradox módon, azok az ágazati szereplők, amelyek korábban, a szakpolitikai prioritások alapján, a számukra folyósítható támogatási összeg maximumában részesedtek, a moduláció keretében megvalósuló számítás során e csökkentő tétel esetében kisebb mozgástérrel rendelkeznek. Amennyiben a mechanizmus során más csökkentő tétel nem vehető figyelembe a ténylegesen kifizethető nemzeti kiegészítő támogatások összegét kell mérsékelni. E jogcímek esetében az érintettek körének potenciális alakulását a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat A kiegészítő nemzeti támogatási jogcímeket igénybevevő termelők becsült megoszlása a Húsmarha tartás t. moduláció szempontjából Nemzeti tejtámogatás Anyatehén t. Anyajuhtartás t. Anyajuhtartás kiegészítő t. Extenzifikációs t. Burley dohány t. Virginia dohány t. <5e >5e, <300e >300e > 5e <5e 53,7% 47,9% 34,1% 47,1% 19,4% 24,8% 31,4% 0,0% <5e, <300e 44,2% 47,3% 64,5% 52,1% 79,0% 72,9% 67,6% 96,5% >300e 2,1% 4,8% 1,4% 0,8% 1,6% 2,3% 1,0% 3,5% > 5e 46% 52% 66% 53% 81% 75% 69% 100% darab % Forrás: MVH 2012 alapján saját számítás Valamennyi jogcím esetében megfigyelhető, hogy a támogatás átcsoportosítás által érintett gazdaságok száma, az összes adott jogcímben részesülők jelentős részét teszik ki. Míg a húsmarha jogcímnél még csak 46%-os a várható érintettek aránya (3 744 termelő), az anyatehén támogatási jogcímnél ez az érték már 66%-ra emelkedik és MVH ügyfelelt érinthet. Az anyajuh jogcím esetében még magasabb értékek jelennek meg: a termelők 53%-át (2 910 termelő), a kiegészítő jogcímnél már 81%-át (652 termelő) érinti az átcsoportosítás. A top up jogcímekkel kapcsolatban a modulációnak leginkább kitett jogcím a Virginia dohány termesztésének támogatása, hiszen ott valamennyi, 368 termelőt érintheti a csökkentés. A fenti értékhez kötődően szükséges megemlíteni, hogy egy termelő párhuzamosan több jogcímet is igénybe vehet. Ennek eredményeképpen a közel 30 ezer ténylegesen kifizetett top up jogosultság közel 20 ezer termelőnél jelenik meg. Közülük a tényleges elvonás várhatóan mintegy termelőt érint. 207

208 A közösségi források megoszlása önmagában csak a eurót meghaladó összegnél számít, de az összevont számítási alap meghatározásánál figyelembe veendő. A közvetlen támogatások érintetti körének a vizsgálata során a kérődző szerkezetátalakítási programban résztvevők megoszlásától el kell tekinteni, mivel a számítások során, azok mértéke a jogcím 2012-es indulása miatt csak becslés alapján volt megállapítható és így a top up jogosultságok alapján, a jóváhagyott kérelmek és a rendelkezésre álló borítékok felhasználásával lett mértékük megbecsülve. A többi jogcím adata alapján látható, hogy a SAPS támogatásban részesülők jelentős részét, 81%-át várhatóan nem fogja a moduláció érinteni. (3. táblázat) Egyes közvetlen támogatási jogcímek igénybevevő termelők becsült megoszlása a SAPS moduláció szempontjából Elkülönített cukor tejtámogat ás Málna - eper támogatás 3. táblázat Elkülönített zöldséggyümölcs ZGYD szerkezetátalakítás Különleges Különleges rizs támogatás <5e >5e, <300e >300e > 5e <5e 81,1% 9,0% 27,2% 22,4% 33,8% 63,3% 62,9% <5e, <300e 18,6% 74,7% 68,8% 75,9% 57,9% 36,7% 32,3% >300e 0,3% 16,3% 3,9% 1,7% 8,3% 0,0% 4,8% > 5e 19% 91% 73% 78% 66% 37% 37% darab % Forrás: MVH 2012 alapján saját számítás A kizárólag SAPS-ot igénylő termelők esetében a kiegészítő 4%-os elvonás közel 0,3%-nyi olyan termelőt (529) érintene. Akik egyéb más jogcíme(ke)t is igénybe tudnak venni, azok esetében a már árnyaltabb a kép. Szintén alacsony az érintettek aránya a rizs és a málna-eper jogcím esetében, viszont az elkülönített jogcímeknél már számottevő a lehetséges elvonással szembesülők köre. Például az elkülönített cukor esetében eléri a 91%-ot és a 4%-os progresszív elvonás is legnagyobb arányban (16%) ez utóbbi jogcímet igénylő termelői körnél merülhet fel. A számítások során az inaktív tételek 32,3 ezer termelőnél, a puffer tételek további termelőnél jelentenek könnyítést, így esetükben nem kell tényleges elvonást foganatosítani. Ennek figyelembe vételével a kalkuláció alapján megállapítható, hogy a támogatás átcsoportosítás közel 33 ezer olyan termelőt érinthetne, akiknek a kifizethető támogatási összege meghaladja a számítási minimumhatárt. (4. táblázat) 208

209 4. Táblázat A támogatásátcsoportosítás tényleges érintettjeinek megoszlása és az elvonás mértéke az lehetsége sen érintett gazdaság ok száma (db) egyes üzemkategóriák vonatkozásában száma (db) aránya a lehetsé geshez képest (%) Moduláció által ténylegesen érintett gazdaságok esetében az átlagos terhére megvalósult elvonás értéke (euró) üzemenk énti elvonás értéke (euró) esetében a virtuális elv onás értéke (euró) Esetében az átlagos üzemenk énti elvonás értéke (euró) A virtuáli s elvonás aránya (%) 5e és <10e , ,8 10e és <20e , ,8 20e és <50e , ,8 50e és <100e , ,7 100e és <150e , ,3 150e és <200e , ,1 200e és <250e , ,8 250e és <300e , ,8 300e és <500e , ,7 500e , ,2 összesen , ,7 Forrás: MVH 2012 alapján saját számítás A puffer tételek figyelembe vétele és felhasználása révén azonban ténylegesen mintegy termelőnél várható érdemi csökkentés. Amennyiben ezek a tételek nem lennének, a teljesen kifizethető kiegészítő nemzeti támogatások összegével felérő elvonást kellene megvalósítani. A moduláció a legnagyobb támogatási összegekkel rendelkezők csoportjának mindegyik termelőjénél tényleges csökkenéssel jár, de a 300 és 500 ezer euró közötti támogatási összegre jogosultak esetében is közel 90%-os az érintettség. A többi kategóriában szerényebb a megoszlása: arányosan a 10 ezer euró alattiaknál a legkisebb a csökkenés mértéke. A két végletre magyarázatul szolgál, hogy a legnagyobbak esetében már önállóan a közösségi források terhére alkalmazni kell 4%-os elvonást. (Az egyel kisebb kategóriánál az érintett 31 üzemnél csak az összesített érték haladja meg a progresszív elvonás határértékét.). A legkisebb kategória esetében az inaktív és a puffer tételek jótékony hatásának köszönhetően redukálódott le az érintettek száma. Noha a legnagyobb kategóriába tartozó gazdaságok esetében a legjelentősebb az elvonás, nem csak ők, hanem a 20 ezer és a ezer euró közötti kategóriában lévő gazdaságok csoportjának esetében is számottevő összegű elvonással kell kalkulálni. Az átlagos értékek figyelembevétele 209

210 alapján a 200 és a 300 ezer euró közötti támogatásban részesülők is számottevő összegekről kell, hogy lemondjanak. Összességében közel 11,6 millió eurót tesz ki a levonandó összeg, ami a gazdaság esetében átlagosan üzemenként euró nagyságú. Amennyiben az inaktív és a puffer tételek hatását is figyelembe vesszük látható, hogy a teljes levonás mértékének mérséklésében jelentős hatása volt a virtuális tételeknek, hiszen a 45,6 millió euró figyelembe vételével, a teljes elvonandó keret közel 80%-át fogták fel. Azaz az érintettek esetében ennyivel több összeg kerülhet kifizetésre. Amennyiben a támogatottak teljes köréhez, 175 ezer termelőhöz viszonyítjuk az elvonás mértékét, akkor a jogosultak körének alig 2%-át, a teljes igénybe vehető közel 1,2 milliárd euró támogatási keretösszeg közel 1%-át érinti a moduláció miatti átcsoportosítás. IRODALOMJEGYZÉK: A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról Európai Bizottság (2012a): Modulation and other financial transfers from EAGF to EAFRD, , Európai Bizottság (2012b): Report on the distribution of direct aids to agricultural producers (financial year 2010), Európai Bizottság (2012c): Distribution of direct aid to farmers, Annex 1 (Financial Year 2010), ,http://ec.europa.eu/agriculture/cap-funding/beneficiaries/directaid/pdf/annex1-2010_en.pdf Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (2012): Adatbázis a évi támogatási összegek kifizetéséről Vásáry Miklós (2009): Az agrártámogatási rendszer adaptációja, Agroinform Kiadó, Budapest 238 p, ISBN

211 Vásáry Miklós EU agrárpolitikai referens, Vidékfejlesztési Minisztérium adjunktus, Szent István Egyetem Baranyai Zsolt adjunktus, Szent István Egyetem 211

212 NEMZETI PARKI TERMÉK VÉDJEGY LEHETSÉGES SZEREPE A HAZAI PIACON BENEDEK ANDREA kulcsszavak: védjegy, nemzeti park, fogyasztói ismertség, felmérés, állam ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Vidékfejlesztési Minisztérium egy új és egyedülálló védjegyet vezetett be a hazai piacra, mely 2012-től vált országosan elterjedté. Ez a speciális védjegy az egyes nemzeti parkok területén már régóta létező, hagyományos módon előállított, kiváló minőségű termékekre kerülhet rá. Alkalmazásának célja a környezettudatosság növelése, a társadalmi megítélés javítása, s a gazdasági együttműködés mellett a természetvédelmi területeken működő helyi vállalkozók, gazdálkodó szervezetek támogatása, termékeik, szolgáltatásaik megbecsültségének növelése és a piaci lehetőségek bővítése volt. Egy 2012-ben, a nemzeti parkok látogatói között lefolytatott felmérés alapján megállapítható, hogy bár a gazdálkodók számára egyértelmű előnyt biztosító Nemzeti Parki Termék védjegy bevezetését az említett érintettek üdvözölnék, az árujelzők rengetegében kiigazodni próbáló fogyasztók megítéléséről az említett védjegy kapcsán semmiféle információ sem áll rendelkezésre. Éppen ezért a kutatás a Nemzeti Parki Termék védjegy piaci relevanciáját vizsgálja kérdőíves felmérés segítségével a fogyasztók körében. A cikk a vizsgálat legfontosabb eredményeit ismerteti. A megkérdezettek védjegyekről kialakult ismeretei még meglehetősen felszínesek, és terméktípusonként is eltérések tapasztalhatók. Az élelmiszerekhez köthető védjegyismereteik alaposabbak, mint a non-food termékekhez köthetők. A Nemzeti Parki Termék védjegy iránt kiemelkedően nagy a megkérdezettek bizalma, mert reményeik szerint az állam jelenléte biztosítékként szolgál számukra, s további társadalmi hasznosságot is várnak az e védjeggyel ellátott termékektől. 212

213 THE POSSIBLE ROLE OF THE NATIONAL PARK TRADEMARK ON THE DOMESTIC MARKET Key words: trademark, national park, consumer awareness, survey, state The Ministry of Rural Development has introduced a new and unique trademark into the domestic market. This trademark can be used on products that are produced according to the traditions, and on the territory of the national parks; and are of excellent quality. The main aim of the introduction of this trademark was to raise environment-consciousness, improve the social judgement, to support the local producers of the national parks and to widen their market opportunities. The producers welcomed the introduction of such trademark as it offers unambiguously advantages for them. However, the judgement from the consumers who try to find their ways among the product-markers is also an important issue. That is why the present research examines the market relevance of the National Park Trademark with the help of a survey among consumers. The study introduces the most important findings of the research. The awareness of the trademark is not yet deep, there are differences among the product types. The trademark awareness related to the food products are higher than of the non-food product.the consumer trust in the National Park trademark is particularly outstanding, as it is hoped that the presence of the state means some kind of security, and also further social usefulness is expected from the trademarked products. VÉDJEGYEK A TERMÉSZETVÉDELEMBEN A védjegyek természetvédelemben történő alkalmazását többek között az indokolja, hogy a magyarországi nemzeti parkok területi aránya kiemelkedően magas, szemben az európai vagy világátlaggal. Így szinte minden magyar állampolgár számára van olyan régió, ahol valamely nemzeti park könnyen megközelíthető, s kiterjedt, változatos programokat biztosítva sokféle terméket kínálnak a látogatók számára. Ezeket a termékeket és szolgáltatásokat a jövőben speciális védjeggyel kívánják ellátni. A védjegy jogi kategória. (Bauer & Berács 1998, p.208), a közösségi marketing tipikus eszköze, mely a termék nemzetiségét, származását szimbolizálja és a termék piaci átlag fölötti minőségét fejezi ki (Gaál 1996). A védjegy jogi, azon belül iparjogvédelmi fogalom. A magyar védjegytörvény 1. (1) szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást 213

214 megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Magyarországon a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról az évi XI. törvény rendelkezik (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid= tv). A védjegynek a fogyasztók számára érthető módon tükröznie kell a termék, a vállalat vagy szolgáltatás tényleges jellemzőit, amelyeket a címke szimbolizál. (Vida, 1985) A 10 hazai nemzeti park önálló emblémával rendelkezik, melyek mindegyike ugyanúgy védjegyoltalom alatt áll, mint a természetvédelem logója, mégis - a hivatalos iratokon, az igazgatósági járműveken és egyenruhákon kívül, - ezeket a védjegyeket az igazgatóságok minél nagyobb arányban igyekeznek üzleti célokra hasznosítani. Az, hogy mely célokra használható (milyen termékeken helyezhető el), azt a védjegy lajstromozási okiratban foglalt úgynevezett áruosztályok döntik el. Amennyiben a nemzeti parkok logóját valamely terméken elhelyezik, akkor abból a jogviszonyból az érintett igazgatóságnak jelentős bevétele származik. A nemzeti parki logóknak ezek a cégek elsősorban eredet-megjelölési és minőségtanúsítási funkciókat tulajdonítanak. Az ilyen jellegű védjegy-felhasználási szerződések tehát ún. win-win ügyleteknek minősíthetőek, hiszen azokból mind az igazgatóságoknak, mind a felhasználó cégeknek többletbevétele származik. A természetvédelmi ágazat a felsoroltakon túl egy új és speciális védjegy bevezetéséről is döntött. A nemzeti parkok területéhez, a védett természeti területekhez köthető, hagyományos módon előállított termékek egységes piaci megjelenését elősegítő, Nemzeti Parki Termék védjegyrendszer bevezetéséről. A szükséges háttérmunkák, szabályozók szakmai előkészítését követően, 2012-től várható, hogy a rendszer országosan is elterjedt lesz. Bár a tanúsítás országos, a védjegynek alapvetően helyi, területi behatárolással jellemezhető termékeket kell népszerűsítenie. (Nagy-Benedek, 2012) Fontos jellemzője a helyi terméknek, hogy egyedi, az adott térségre jellemző karaktere van. Kiemelt szerepe van a hagyománynak, az eredetiségnek, a természetességnek, a néprajzi hitelességnek, a helyi identitásnak, a helyi alapanyagnak és a tudásnak. Kézműves termék esetében a hagyományos technika, a motívum és a helyi tudás kap szerepet. Hozzátartoznak egy adott település, térség, tájegység, régió identitásához. (Szeredi, o.) A 2020-ig védjegyoltalom alatt álló hazai címke használatára a 10 Nemzeti Park Igazgatóság egyenlő arányban jogosult. A védjegy használatának lehetőségét pályázati úton ítélik oda az igénylőknek, melyre az egyes nemzeti parkok területén működő őstermelők, kistermelők, vállalkozók, civil szervezetek és kereskedelmi forgalomba hozható helyi termékkel rendelkezők pályázhatnak. Az árukat a termékminta vizsgálata után a Nemzeti Parki Tanúsítványi Bizottság értékeli. A védjegyhasználat odaítélésének alapvető kritériuma, hogy 214

215 a termék helyi nyersanyagból készüljön, és ne tartalmazzon tájidegen illetve termőhelyidegen növényi és/vagy vadon élő állati származékot. A védjegy odaítélésének alapvető kritériuma, hogy a gyártó vagy szolgáltató a tevékenységének a végzését a térség munkaerő kínálatára alapozza, s a termék minőségével, terméktulajdonságával a térség természeti, táji és kulturális sajátosságait reprezentálja. A címke használatának további feltétele, hogy a gazdálkodó a tevékenységét a helyi hagyományokra és helyi sajátosságokra alapozva végezze, s az illeszkedjen a fenntartható fejlődéshez. Az értékelés ezen túlmenően figyelembe veszi a csomagolás módját, valamint speciális termékjellemzőket is (http://www.zalalovo.hu/palyazatok/palyazati-felhivasok/felhivas-orsegi-nemzeti-parkitermek-vedjegy-kerelmezesere). A Nemzeti Parki Termék védjegyrendszerrel egyértelmű célja a nemzeti park igazgatóságoknak egy erős márka felépítése is. A márka egy névhez, jelhez, formához, színekhez, illetve ezek kombinációjához, valamint a terméktulajdonságokhoz kapcsolt asszociációk összessége. Alkalmas a termék (szolgáltatás) azonosítására, a konkurenstől való megkülönböztetésre. (Fazekas - Harsányi, o.) A márka feladata pedig, hogy tisztán és félreérthetetlenül azonosítsa önmagát, összegzést adjon mindarról az információról, amellyel a fogyasztó rendelkezik az adott márkáról. A márkának emellett többet kell nyújtania, mint egy névtelen terméknek.(randall, o.) ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatás során primer jellegű standard interjú alkalmazására került sor a nemzeti parki látogatóközpontok vendégei körében az ország 9 településén (Budapest több pontján, valamint Jósvafőn, Sarródon, Felsőtárkányban, Hortobágyon, Pécsett, Kecskeméten, Szarvason, Tihanyban), 2012 első negyedévében. A személyes megkérdezések alkalmával 236 kérdőívet sikerült összegyűjteni, melyből 202 értékelhető kérdőív került feldolgozásra. A mintavételi eljárásnál nem reprezentatív, önkényes mintavételi eljárás alkalmazására került sor, ahol az alapsokaság a nemzeti parkokat látogató 18 és 70 év közötti korosztály volt. A kérdőívek kiértékelése egyszerű leíró statisztikai módszerek alkalmazásával történt. KUTATÁSI PROBLÉMA Jóllehet a Nemzeti Parki Termék védjegy egy egészen új és speciális rendszer, mégis számos olyan védjeggyel kell felvennie a piaci versenyt, amelyek részben hasonló termékeket érintenek. A magyar piacon ma már számos olyan címke - Kiváló Magyar élelmiszer (KMÉ), Hagyományok, Ízek, Régiók (HÍR), Hagyományos Különleges Termék (HKT) élvez oltalmat, mely hazai alapanyagú, hazai gyártású termékeket népszerűsít. Éppen ezért a kutatás 215

216 vizsgálja, hogy van e relevanciája, a magyar piacon egy ilyen védjegy bevezetésének? Igény mutatkozik-e az Nemzeti Parki Termék védjeggyel ellátott termékekre, szolgáltatásokra? KUTATÁSI CÉLOK A kutatás egyik fontos kérdése, hogy a magyar fogyasztók mennyire keresik és preferálják azokat a hazai előállítású termékeket, amelyeket valamilyen védjeggyel láttak el. Az árujelzők sok egyéb cél mellett marketingkommunikációs szándékkal kerülnek kibocsátásra, ám piacbefolyásoló hatásuk mértéke kétséges (Szakály, 2011). Ezért a kutatás további célja, hogy vizsgálja a nemzeti parkokat látogató fogyasztók tájékozottságát a hazánkban, forgalomban lévő konkrét védjegyekkel kapcsolatban, s tanulmányozza, mennyire ismerik a különböző védjegyeket, s konkrétan mit értenek a védjegy kifejezés alatt. A kutatás második felében konkrétan a Nemzeti Parki Termék védjegyre vonatkozó vizsgálatokra kerül sor. Célja, hogy feltárja, vajon a megkérdezettek szívesen látnának-e a piacon egy speciálisan, a nemzeti parkokhoz köthető védjegyet és vásárolnák-e az e védjeggyel ellátott termékeket. Végül a kutatás célja, feltárni azokat a tulajdonságokat, melyeket a fogyasztók a Nemzeti Parki Termék védjeggyel ellátott árucikkektől elvárnak, s vizsgálja, hogy milyen mögöttes előnyöket társítanak a Nemzeti Parki Termék védjeggyel ellátott termékek fogyasztásához. EREDMÉNYEK A minta demográfiai jellemzői A megkérdezettek nemek szerinti megoszlása a következő volt: 60%-a (122 fő) férfi, 40%-a (80 fő) nő. A mintához tartozó válaszadók több mint fele 68% (137 fő) budapesti lakos, míg 5%-uk valamely megyeszékhely, 18%-a (36 fő) egyéb város és 9%-a (18 fő) falu vagy község lakója. Végzettség szerint a minta összetételét tekintve a főiskolát és egyetemet végzettek aránya a legmagasabb 63% (127 fő), a középiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 35% (71fő), míg az általános iskolával illetve szakmunkásképzővel rendelkezők aránya mindössze 2% (4 fő) volt. A VÉDJEGGYEL ELLÁTOTT HAZAI TERMÉKEK PREFERENCIÁJA A kutatás bebizonyította, hogy a megkérdezett fogyasztók előnyben részesítik a hazai alapanyagból gyártott és hazai előállítású termékeket az import termékekkel szemben, mert a válaszadók 88%-a ennek megfelelően nyilatkozott. 216

217 A FOGYASZTÓK VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATOS ISMERETE, VÉLEMÉNYE A fogyasztók védjegyekkel kapcsolatos általános ismereteinek vizsgálatához a kutatás indirekt, kvalitatív eljárást, projektív technikát alkalmazott. Ám nem egyszerűen a védjegyismertséget, hanem a védjegytudatot tanulmányozta. A védjegytudat ugyanis mélyebb, alaposabb tudást igényel. Nem elég a fogyasztónak felismerni az adott védjegyet, tudnia kell azonosítani, megnevezni azt. Ez a fajta tudás azonban azt feltételezi, hogy az adott védjegyről az egyén tudatában már meglévő ismeret van, melyet fel is tud idézni, míg a védjegyismertség esetén mindössze felismeri a védjegy ábráját, mert pozitív asszociációk kötődnek hozzá, ám megnevezni nem képes azt. A kutatás három élelmiszerhez köthető és négy egyéb védjegy ismertségét vizsgálta, melyből kettő nemzetközi jogi oltalom alatt áll. A válaszadók a hét védjegyből átlagosan 4 védjegyet tudtak a megfelelő áruféleséghez kötni és megnevezni. Mind a 7 védjegyet pedig meglehetősen kevés, mindössze 8% nevezte meg helyesen, míg 8% nem ismert fel egyetlen védjegyet sem. A többség legalább 2 (16%), 3 (21%), 4 (20%), 5 (13%) vagy 6 (7%) védjegyet nevezett meg. Ugyanakkor akadt olyan megkérdezett, aki mindössze egyetlen védjegyet (7%) azonosított megfelelően. A megkérdezetteknek mindössze 48%-a volt képes a védjegyek több mint felét (legalább négy vagy attól több védjegyet) megnevezni, így megállapítható, hogy a mintában résztvevő fogyasztók többségének a tájékozottsága még hiányos a hazai előállítású termékeken található védjegyeket illetően. Az élelmiszerekhez kötődő védjegyek közül a válaszadók 17%-a nevezte meg az összes védjegyet. A mintában szereplő megkérdezettek többsége, 58%-a azonban egyet vagy egyetlen egy élelmiszerekhez köthető védjegyet tudott beazonosítani. A háromból kettő élelmiszerhez köthető címkét a válaszadók 42%-a nevezett meg. A védjegytudat arány a non food termékek esetén még alacsonyabb. A non food termékekhez köthető címkék felismerésének hányada mindössze 33% volt. Azaz a három vagy négy védjegyet azonosító személyek megoszlása (67 fő). Mivel az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a védjegytudat szintjéig még csak kevés fogyasztó jutott el indokolt megvizsgálni, hogy mit értenek egyáltalán a megkérdezettek a védjegy kifejezés alatt és milyen elvárásaik vannak a védjeggyel ellátott termékekkel szemben. A védjegy kifejezés definiálásához a kutatás a projektív technikák közül az asszociációs módszert alkalmazta. Nyitott kérdés segítségével vizsgálta, hogy az egyének mit értenek konkrétan a védjegy kifejezés alatt. Így a fogyasztói vélemény szerinti védjegy definíció meghatározása bekódolás alapján történt, mely a tipikusan, többször előforduló kifejezéseket vette lajstromba. A fogyasztók a következő jelentéseket társították a védjegy kifejezéshez. Garantált származás (30%); ellenőrzött minőség (23%); márkanév és azonosítás (20%); 217

218 védelem (piaci, termék, jogi) (14%); hagyomány és megbízhatóság (4%); kizárólagosság és egyediség (1%). Valamint a kutatásban résztvevő személyek 8%-a nem válaszolt. A válaszadók tehát láthatóan a védjegy elsődleges szerepét a termék garantált származásával, eredetével hozzák összefüggésbe, mely azonosítja és megkülönbözteti az említett tulajdonsággal rendelkező termékeket más árucikkektől. A vizsgálat eredménye szerint, bár a megkérdezettek az ellenőrzött minőséget is nagy arányban említették, mégis számukra a védjeggyel ellátott termék esetében a legfontosabb tulajdonság a garantált származás. A NEMZETI PARKI TERMÉK VÉDJEGY PIACI BEVEZETÉSÉNEK RELEVANCIÁJA A kutatás eredményei alapján a megkérdezettek 99%-a szívesen látna egy speciális, kifejezetten a nemzeti parkokhoz köthető védjegyet a piacon, s vizsgált személyek 96%-a szívesen vásárolna konkrétan Nemzeti Parki Termék védjeggyel ellátott árucikket. A NEMZETI PARKI TERMÉK VÉDJEGGYEL ELLÁTOTT TERMÉKKEL SZEMBENI FOGYASZTÓI ELVÁRÁSOK A Nemzeti Parki Termék védjegyhez köthetően a kutatás a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a fogyasztók mit várnak el az e védjeggyel ellátott terméktől. Ennek megítéléséhez a vizsgálat többkimenetelű, kombinatív zárt kérdést alkalmazott. A válaszadók 78%-a garantált minőséget, 74% pedig a származást illetően megbízhatóságot, környezetbarát csomagolást (63%), ételek esetében pedig a tartósítószer-mentességet (54%) hangsúlyozták. A Nemzeti Parki Termék védjeggyel ellátott termékkel szembeni egyéb elvárásaik közé tartozik, hogy az adott nemzeti parkhoz egyértelműen köthető legye (47%), kézműves, hagyományos módszerekkel előállított termék legyen (38%), étel esetén hagyományos ízesítésű (33%) áru legyen, valamint, hogy az e speciális védjeggyel felcímkézett termék egyedi és megkülönböztető csomagolással rendelkezzen (26%). A NEMZETI PARKI TERMÉK VÉDJEGGYEL ELLÁTOTT TERMÉKHEZ KÖTHETŐ TOVÁBBI HASZNOSSÁGOK A kutatás a Nemzeti Parki Termék védjegyhez köthető többletértéket, hasznosságot két nagy gazdasági és társadalmi - csoportra osztotta. Összességében a gazdasági hasznosságot vizsgáló skálán a válaszadók 37,14 átlagos összpontszámot szereztek, míg a társadalmi hasznosság preferenciáját 42,91átlagos összpontszámmal jellemezték a válaszadók. A megkérdezettek tehát a Nemzeti Parki Termék védjegy társadalmi hasznosságát a nemzeti 218

219 parki termék vásárlása révén keletkező gazdasági előnyei fölé helyezik. A térség munkaerőkeresletének növekedését, a régió hagyományainak továbbörökítését, a helyi kultúra és néprajzi hagyományok megőrzését, valamint a helyi alapanyagok iránti kereslet növekedését várják e speciális védjegy bevezetésétől. A kutatás bebizonyította, hogy egy minőségi, származásbeli kontrollt és oltalmat biztosító speciális védjegy bevezetését a megkérdezett fogyasztók szívesen fogadnának. Különösen indokolt ez azért is, mert az állam jelenléte további igazolást jelent a fogyasztók számára, hogy a védjegy használói komoly minőségtanúsító procedúrán estek át. Konkrétan a Nemzeti Parki Termék védjegy piaci bevezetését azért üdvözölnék a megkérdezettek, mert attól további társadalmi hasznosságot (kiváló minőséget, vegyszer- és génmanipuláció-mentességet, hazai termelést és művészeti hagyományok ápolását, a vidéki lakosság munkaerő kínálatának kedvezőbb kihasználását, s ezáltal a munkanélküliség és az elvándorlás csökkenését) remélnek. A védjegy valamennyi piaci érintett számára biztosít előnyöket. Segíti a helyi termelők termékeinek piacra jutását, s a keletkezett haszon, termelők és védjegyjogosult forgalmazók közötti méltányos elosztását. A vidéki lakosság számára munkaerő keresletet eredményez, miközben valamennyi résztvevő körében népszerűsíti a hazai természetvédelmet, s a nemzeti parkokat. A védjegy tehát a hazai természetvédelem népszerűsítése, a regionalizáció erősítése mellett további pozitív extern hatásokat eredményez. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1.)Bauer A.. Berács J. (1998):.Marketing,. Aula, Budapest - (2.) Fazekas I. Harsányi D. (2000): Marketingkommunikáció. Budapest, Szókratész Külgazdasági Akadémia, 340. p. - (3.) Gaál B. (1996): A közösségi marketing szükségessége és lehetőségei az Európai Unióban,. Marketing & Menedzsment, 4. Szám, pp. (4.) Nagy J. Benedek A. (2012): A Nemzeti Parki Termék védjegy piaci bevezetésének vizsgálata a fogyasztók körében. ACTA CAROLUS ROBERTUS 2:(1) pp. (5.) Randall, G. (2000): Márkázás a gyakorlatban. Geomédia Szakkönyvek, 221 o. (6.) Szeredi H. (2011): Védjegyek növelik a magyar áruk értékét. Magyar Vidéki Mozaik, I. évfolyam, 3. sz., pp. (7.) Szakály Z. (2011): A védjegyek jelentősége a hazai termékek fogyasztói ismertségének növelésében. OMÉK 2011 Konferencia előadás (8.) Vida S. (1985): A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben. Budapest, Akadémia Kiadó, 213. p. (9.) letöltés dátuma: október 7. (10.) letöltés dátuma: november

220 FOGYASZTÓI VÉLEMÉNYEK AZ EGRI BORVIDÉK ÉS AZ EGRI BIKAVÉR VONATKOZÁSÁBAN GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ Kulcsszavak: termőhely, ismertség, imázs, borminőség, piaci pozíció ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A szőlő-és bortermelés legjelentősebb termőhelyei a borvidékek, azok az azonos éghajlati, domborzati és talajtani adottságokkal rendelkező területek, melyek jellemző szőlő-és bortermelési hagyományokkal, szőlőfajta összetétellel rendelkeznek és sajátos jellegű borokat készítenek. A borvidéken élő bortermelők számára az idetartozás ismertséget és elismertséget, valamint jobb értékesítési lehetőséget is biztosít. A legújabb kutatások is megerősítik kutatásom eredményét, mely szerint hazánk 22 borvidéke közül legismertebb az egri.. Borai közül leghíresebb és nemzetközi viszonylatban is hazánk legismertebb bormárkája az Egri Bikavér. A borfogyasztót leginkább foglalkoztató kérdés a termék minősége, az abban nyújtott előnyök, különlegességek ígérete. Ilyen előny többek között az eredet, a márkanév, az imázs. A termék-, a borászat imázsának vizsgálata a piaci verseny intenzitásának növekedésével egyre fontosabbá válik. Mind több borászat ismeri fel szükségességét és hasznát. A piaci sikerekhez elengedhetetlen a jó imázs, a kiváló, megkülönböztető kép, amely a fogyasztói elvárásoknak legjobban megfelel. Az általam megkérdezett fogyasztók véleményei azt mutatják, hogy az Egri Borvidék és top bormárkája az Egri Bikavér megítélése többségében pozitív. Így az Egri Bikavér borfajta ernyő imázst képezhet a borvidék többi terméke számára is.. A biztos piaci pozíció megtartásához azonban szükséges az imázs folyamatos figyelemmel kisérése és értékelése. Nagyon fontos az egyértelmű borüzenetek megfogalmazása a fogyasztó felé- milyen is a szabályzatban megfogalmazott igazi Egri Bikavér. Mit jelent a bikavér szokszínűsége, ízgazdagsága, ugyanakkor egri jellege. Ezeknek a tulajdonságoknak figyelembevételével kell kialakítani a marketing stratégiát, melynek alapja a technológiailag kifogástalan termék, az Egri Bikavér. 220

221 BEVEZETÉS Az utóbbi években divat lett a bor. A bor kedveltségét mutatja, hogy a hazai háztartások folyamatosan növekvő arányban vásárolják ban a magyar háztartások fele, 2011-ben már közel kétharmada vásárolt bort valamilyen rendszerességgel. A borfajták népszerűségében a vörösborok vezetnek. Hazánk 22 borvidéke közül az Egri Borvidék a leglendületesebben fejlődő bortáj a rendszerváltás óta. Az országos trend-del szemben itt nem csökkent számottevően, hanem nőtt a szőlőtermő területek nagysága. Az 5500 hektáros borország számos tehetséges pincészettel rendelkezik. Kevés olyan borvidéke van a világnak, amelyik fehér és vörösboraiért egyaránt figyelemreméltó. Eger ezen kevesek közé tartozik. Európában, de szerte a világon is a tokaji mellett mindjárt az egrit említik borértői körben, mint olyan márkanevet, amely hazánk borászati potenciálját fémjelzi. Az előbbiekben említettek azért is figyelemre méltók, mert a borvidék és különösen vezető bormárkája az Egri Bikavér hírneve, megítélése a fogyasztók körében-spontán megnyilatkozások alapján nem egyöntetű. Kutatásom célja, hogy ezt a megítélést, a fogyasztókban élő szubjektív képet, a bikavér borfajta imázs-át felmérjem és elemezzem. A későbbiekben vizsgálni kívánom, hogy a borvidék szőlőtermesztési, borkészítési hagyományai, a termőhely specifikumai milyen mértékben járulnak hozzá a bor imázs pozíciójához. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A szőlő-és bortermelés legjelentősebb termőhelyei a borvidékek. A borvidék az a termőhely, amely több szomszédos település és annak közigazgatási területére terjed ki, azonos éghajlati, domborzati és talajtani adottságokkal, jellemző fajta összetétellel és művelésű ültetvényekkel, szőlő és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, sajátos jellegű borokat termel (MERTZ, és KÁDÁR, 1998). Ez a besorolás rangot, elismerést, eredetvédelmet és gyakran jobb megítélést, értékelési lehetőséget nyújt a termelők számára (GÁL, 2007). Az Egri Borvidék borai közül leghíresebb és nemzetközi viszonylatban is hazánk egyik legismertebb bormárkája az Egri Bikavér. 221

222 A borpiacon a fogyasztót az élelmiszer-biztonság után a leginkább foglalkoztató kérdés a termék minősége, az abban nyújtott előnyök, különlegességek ígérete. Ilyen különlegesség az eredet, a termelés helye a bor esetében olyan minőség képző tényező, ami egyedivé teszi a terméket. A származási hely mellett a márka teszi egyértelművé a fogyasztó számára a borok közti hasonlóságot illetve különbözőséget. A márkanév a jó hírnév szimbóluma, mint árujelző a jó minőséget, az azonos színvonalat, a vállalati good-willt és az imázst közvetíti (HAJDÚNÉ,1997). Garantálja a termék eredetét, hozzáadott értéket teremt, megváltoztatja a fogyasztói preferenciát és hűséget generál (SZAKÁLY et al, 2010). Az image kifejezést a fogyasztói magatartás jelenségeinek a leírására először Gardner és Levy használta 1955-ben (GUTJAHR, 1991). Gutjahr szerint az image objektív és szubjektív részben helyes, részben hamis fogyasztói egyéni vagy csoportos elképzelésekből és tapasztalatokból áll. KOTLER (1998), az általános image alatt a személynek a tárgyról alkotott meggyőződéseinek, elképzeléseinek és benyomásainak az elegye-t érti.. Szubjektív, tudati kategória, ami nem feltétlen reális, mert tárgyát számos hatás torzíthatja. Az image fogalmát számos hazai szerző is definiálta. SÁNDOR, (1987) mint az értékítéletek összességét határozta meg az imázst, amely eredménye lehet valós, torz illetve a kettő keveréke. Lényegét abban látja, hogy egy tárgy, vagy név a fogyasztó tudatába jutva egy képpel társul, amely érzésekből, beállítódásokból, véleményekből áll össze. TOMCSÁNYI (1973) az imázs-t a képzeletünkben élő termékképként említi. Szerinte a kertészeti termékeknek a fogyasztó képzeletében élő kiemelt tulajdonságairól van szó. Véleménye szerint egy termék tulajdonképpeni piaci értéke nem annak objektív minőségében, hanem a fogyasztók többségének szubjektív képzeletében rejlik. TOTTH, (2010). megfogalmazása szerint Az imázs az a kép, amely adott vállalatról, terméktől vagy márkáról adott emberekben él.. Kialakulását, milyenségét számtalan szubjektív tényező befolyásolja. Mivel objektíven létezik, fontos, hogy megismerjük, mert csak ennek birtokában lehet a marketing eszközöket úgy bevetni, hogy a szóban forgó kép pozitívvá váljon. A vállalati és termék imázs általában nem választhatók el. (TOMCSÁNYI, 1973). Az élelmiszeripari termékek esetében azonban sok esetben a vállalati, borászati imázs alárendelt szerepű és a területi vagy minőségi jellegnek megfelelő image-ek lépnek helyébe pl. egri bor. 222

223 Az imázs vizsgálata a piaci verseny intenzitásának növekedésével egyre fontosabbá válik. Hazánkban mind többen ismerik fel szükségességét és hasznát és azt, hogy a vevők igényeinek, magatartásának, vásárlási szokásainak minél pontosabb megismerése elengedhetetlen a piaci sikerekhez. A borászatoknak is olyan képet kell magukról kialakítaniuk, amely a fogyasztói, vásárlói elvárásoknak minél jobban megfelel. Az imázs vizsgálatok történhetnek folyamatosan, rendszertelenül és esetenként. (TOTTH, 1996). Módjai közül legelterjedtebbek a primer adatfelvétel körébe tartozó kérdőíves megkérdezések ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Kutatásom preteszt-jellegű, nem reprezentatív, iránymutatásként készült a későbbi kutatások előkészítéséhez. A kapott eredményeket a fókusz csoportos megkérdezés és a későbbi online kérdőív megszerkesztéséhez kívánom felhasználni. A kérdőíves megkérdezést 2010 és 2011 években végeztem Egerben. A megkérdezés helyszínei egri boresemények voltak, a Bormustra, a Bikavér Ünnep és az Egri Borszalon. Mivel ezek az alkalmak az egész ország területén meghirdetésre kerülnek - sőt ma már a környező országok magyarok lakta területein is- mondhatjuk, hogy a résztvevők, így a megkérdezettek az alapsokaság azon fogyasztók összessége akik érdeklődnek ezen boresemények iránt és valamilyen gyakorisággal fogyasztanak is egri borokat, kiemelten bikavért. Viszont nem ismertem meg az alapsokaság részletes szocio-demográfiai összetételét- csak a nem, kor, foglalkozás került megválaszolásra- így a mintavétel nem reprezentatív. A mintakiválasztás szakértői mintavételnek minősíthető. Az alapsokaság nem a magyar átlagot képviseli, hanem akik különösen érdeklődnek az egri borok iránt. A megkérdezett borfogyasztók az adott témában otthonosan mozgó, szakértőnek mondható csoportként definiálhatók. A minta nagyságát 100 főben határoztam meg. A kitöltött kérdőívek közül 94 darab volt kiértékelhető. Az adatfelvételek sztandard kérdőívvel készültek. A kérdések megfogalmazásakor a könnyebb kitöltés érdekében zömmel zárt kérdéseket alkalmaztam. A felkínált válaszlehetőségek döntően öt fokozatú Likert-skálán helyezkedtek 223

224 el. Az egyetlen nyílt kérdés lehetőséget adott a válaszadónak, véleménye szabad megfogalmazására, hogy hogyan javítható az Egri Bikavér borfajta megítélése. A kérdőívek feldolgozása SPSS 19.0 matematikai-statisztikai program segítségével történt. Ennek végrehajtásához elvégeztem a kérdőívek kódolását. A kapott adatokat leíró statisztikai mutatókkal értékeltem ki. A skála jellegű kérdéseknél átlagokat és százalékos arányokat számítottam. Két kérdés között végeztem korreláció elemzést, és vizsgáltam szignifikáns kapcsolatot is. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A választott kutatási témám - az imázs vizsgálata és az Egri Bikavér piaci pozíciójának elemzése - jelentősége határozottan növekszik. Napjainkban már nem elég a potenciális vagy meglévő fogyasztók igényeinek ismerete, hanem növekvő mértékben szükséges bizalmuk elnyerése is, annál is inkább, mivel tudjuk, hogy a bor bizalmi termék. Ehhez azonban tudni kell milyen kép alakult ki a vásárlókban, a szűkebb és tágabb közvéleményben a termékről, vagyis milyen az imázsa? A borpiacon, a konkurencia harc közepette, nem adhatók el névtelen termékek és nem eredményesek anonim, önálló karakterrel nem rendelkező borászatok. Az imázs ugyan objektíven létező kategória, de kialakulására számtalan szubjektív tényező hat. Mivel az imázs a borászathoz és annak boraihoz való lojalitást nagymértékben meghatározza, rendkívül fontos, hogy a kép pozitív, de reális legyen. Ahhoz tehát, hogy egy bortermő tájról, egy borászatról, egy borfajtáról kedvező képet alakítsunk ki, fel kell mérni, hogy az említettekkel kapcsolatban él-e egyáltalán és ha igen, akkor milyen a kép, a vásárlók, fogyasztók tudatában. A jelenlegi imázs ismerete lényeges a nagyobb bizalom, a kedvezőbb üzleti lehetőségek szempontjából is. Nagyon fontos szerepű az imázs a fogyasztói döntések meghozatalában is. megkönnyíti a márka, a védjegy megléte. A döntést A fogyasztói (vásárlói) magatartás kialakításában az imázs mellett a beállítottság, az attitűd is meghatározó. SOETERBOEK, (1984). Az imázs kép valamiről, az attitűd, viszonyulás valamihez. 224

225 A kutatás célkitűzései Kutatásom egyik kiindulópontja az Egri Bikavér termőhelye az Egri Borvidék ismertségének elemzése és elfoglalt helye a hazai borvidékek között. Továbbá fontos a borturizmus jelentőségének, volumenének meghatározása is a borvidék látogatottságában. Miért jönnek a z emberek Egerbe, van e kizárólagos szerepe a látogatásban a bornak? Mit tud a borvidék borairól a borturista, milyen minőségűnek ítéli az elfogyasztott borokat? Az Egri Bikavér országos ismertsége nem kérdéses. E bornál a minőség véleményezése a legérdekesebb, amely alapján meghatározható a bor borpiacon elfoglalt helye is. Az egyetlen nyílt kérdésre megfogalmazott vélemények színesítik és segítik a célkitűzések megvalósítását. Az Egri Borvidék vizsgált jellemzői A kérdőíves megkérdezés eredményei: Az első kérdés a borvidékre, annak ismertségére vonatkozott. A válaszadók 32 %-a tartotta azt átlagon felülinek, 51 %-a ugyan átlagosnak, de így a két véleménycsoport együttvéve kiemelkedő ismertségét jelenti az Egri Borvidéknek, hazánk 22 borvidéke között. 1. ábra Az Egri Borvidék ismertségének megítélése átlagon felüli 31,9% nagyon gyenge 0,0% gyenge 5,3% közepes 11,7% nagyon gyenge gyenge közepes átlagos átlagos 51,1% átlagon felüli Forrás: saját számítás 225

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Erdőgazdálkodási Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

DigiTerra fejlesztési eredmények

DigiTerra fejlesztési eredmények DigiTerra fejlesztési eredmények Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar 2004. március 18. Előadó: Nyull Balázs DigiTerra Kft. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. Tevékenységek Erdészeti

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei

FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei Palotay Szilveszter informatikai osztályvezető MAGISZ Agrárgazdasági Kutató

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben

EIR modulok. Irodai szoftver. Térbeli objektumok Szakmai törzsadatok. Ügyviteli rendszer. Terepi iroda. Térinformatika. Készlet. Pénzügy.

EIR modulok. Irodai szoftver. Térbeli objektumok Szakmai törzsadatok. Ügyviteli rendszer. Terepi iroda. Térinformatika. Készlet. Pénzügy. EIR modulok Pénzügy Készlet Irodai szoftver Ingatlan Készlet Eszköz Humán Közjólét Mezőgazdaság Vadászat Térbeli objektumok Szakmai törzsadatok Üzemterv Fahasználat Erdőművelés VIR Ügyviteli rendszer Főkönyv

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán 1 A Működési Kockázatkezelés eszköztára Historikus adatok gyűjtése és mennyiségi

Részletesebben

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Busznyák János bjs@georgikon.hu Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar,

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, mely csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A termék fenntarthatósága, társadalmi hasznossága

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz.

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/19

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer új informatikai rendszer az időjárási kockázatok kezelésének támogatására

Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer új informatikai rendszer az időjárási kockázatok kezelésének támogatására Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer új informatikai rendszer az időjárási kockázatok kezelésének támogatására Kemény Gábor The Agricultural Informatics 2013 Conference, Debrecen, 2013.11.08. Az előadás

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben