A logisztikai információs rendszer információt szolgáltat: a logisztikai menedzsmentnek, a logisztikai rendszer irányításához,

Átírás

1 A logisztikai információs rendszer információt szolgáltat: a logisztikai menedzsmentnek, a logisztikai rendszer tervezéséhez és fejlesztéséhez, a logisztikai rendszer irányításához, a logisztikai controllinghoz.

2 A logisztikai információs rendszerrel szemben támasztott követelmények: álljon rendelkezésre: a megfelelő információ, olyan amit a fogadó igényel és megért, a megfelelő időpontban úgy, hogy az előírt időpontban meghozandó döntéshez az információ aktualizálható legyen, a megfelelő mennyiségben úgy, hogy csak az optimális redundanciát tartalmazza, a megfelelő helyen annál a fogadónál, ahová címezve lett és amelyre illetékes, a megfelelő helyről, abból a forrásból, amely az információ szolgáltatásra a legalkalmasabb, a megfelelő minőségben, vagyis az információ legyen megbízható, torzítatlan, olyan részletezettséggel, ahogy a fogadónak szükséges, az információ átfutási ideje minimális legyen, az információ áramlás, -feldolgozás és -szolgáltatás koordinált legyen, minimális legyen a zavar az információ áramlásban, moduláris felépítésű, jól strukturált legyen, világosak legyenek a felelősségi körök és a kompetenciák, az információk a feldolgozás sorrendjében érkezzenek be, hierarchikus felépítés, de ésszerű térbeli és funkcionális decentralizáció jellemezze, nyitott legyen a rendszer, további elemek, rendszerek befogadására alkalmas kialakítású, üzembiztonsággal, ezen belül hibatűréssel, esetleges redundanciával rendelkezzen,

3 összehangolt működésű rendszerelemekből épüljön fel, lehetőleg kipróbált módszerek kerüljenek alkalmazásra a tervezéstől a megvalósításon át a betanításig, csatlakozó csomópontoknál normalizált kialakításra kell törekedni, fokozott adatvédelmet kell elérni, adatszabványokat és normalizált adatbank tartalmat kell alkalmazni, fokozott gondot kell fordítani a szabványos szoftverek alkalmazására. rugalmas legyen, vagyis a feladatok megváltozása során, az információs rendszernél csak minimális módosításokra legyen szükség, a szélesedő együttműködési igény következtében alkalmasnak kell lenni a partnerek információs rendszerével való integrációra, fejlett kommunikációs rendszerrel rendelkezzen, alkalmas legyen ember-gép párbeszéd folytatására, szolgáltatása a megfelelő helyeken, a megfelelő formában álljon rendelkezésre, átfogó legyen, vagyis a szervezett formában információs kapcsolat legyen kiépítve minden kapcsolódó elemmel, minél magasabb szintű automatizálás érvényesüljön (információgyűjtés, -feldolgozás, -értékelés, -átvitel, -tárolás, -szolgáltatás), alapvetően számítógépes technikára, számítógépes hálózatokra felépített.

4 Fuvarozó Felhasználó Bankok Vállalati vezetés Biztosítók Számvitelpénzügy Marketing Besszállító Logisztika imenedzsment Terméktechnológia rendszerfejlesztés Tervezésfejlesztés Vállalati logisztikai információs rendszer Controlling Jogszabályok Vám Termeléstervezés, irányítás Irányítás Vállalaticontrolling Vállalati információs rendszer Szolgáltatások Kapcsolódó információs rendszerek Engedélyez tetési és felügyeleti hatóság A vállalati logisztika és információs rendszere

5 A logisztika irányításának teljes információs rendszere

6 A logisztikai rendszer irányításához szükséges információs rendszer alapelemei: adatgyűjtés, adatátvitel, adatfeldolgozás, adattárolás, adatszolgáltatás, vezérléshez szükséges adatok, diszponálás, rendszer ellenőrzés, állapot felügyelet, diagnosztika.

7 Információgyűjtés A logisztikai rendszer irányításához a logisztikai rendszerből ill. környezetéből folyamatos információknak kell érkezni az irányító szervekhez, az irányító, vezérlő számítógéphez. A szükséges legfontosabb információk a következők: az anyagáramlást végző eszközök egy meghatározott helyre, helyzetbe, pozícióba kerülése, onnan való kilépés, a rendszer adott pontján való áthaladás, a munkadaraboknak, termékeknek egy adott helyre (technológiai berendezések, tárolók stb.) helyzetbe, pozícióba való kerülése, onnan való kilépése, tárolók, raktárak állapota, egy-egy mozgás, manipuláció elkezdése, befejezése, bizonyos objektum adott távolságban való megközelítése, szállítópálya, az anyagáramlás útvonalának követése, a termék, egységrakományképző, szállítóeszközök jellemzői, kódjai, pályapontok, tárolóhelyek jelei, kódjai, bizonylatokon lévő adatok, kódok, mozgatott anyag, áru tömege, darabszáma, a szállító jármű, a mozgatott anyag sebessége, gyorsulása, a környezet hőmérséklete.

8 Adatgyűjtés a logisztikai rendszerben: emberi bázisú (emberi megfigyelés, emberi tevékenység): rendszer megfigyelés, adatok papíron rögzítése, bizonylatok begyűjtése, adathordozók begyűjtése félautomatikus adatgyűjtés: hangfelvételek készítése, videó felvételek készítése, kézi kódleolvasás, adatgyűjtés, adatátvitel automatikus: kódok automatikus leolvasása, szenzorok által jelek felhasználása, mérőelemek szolgáltatásai.

9 Az azonosítási eljárások rendszerezése

10 Kódolás Kódhordozó : mobil anyagmozgató eszköz egységrakomány képzõ eszköz termék tárolóhely Kód tartama: célinformáció rakomány jele szállítóelem jele termék adatai tárolóhely jele Kód jele: átkódolható fix Kód leolvasó: telepített mobil

11 A kódrendszer működése Kódolás Kódhordozó Kódolvasó állomás Dekódolás Kódrendszer működése, kódtípusok Kódhordozók Mechanikus Elektromechanikus Optikai Mágneses Elektronikus Akusztikus csap(ok) bütyök érintkező lemez reflexiós fólia, cimke, vonalkód, ábra. Kódtípusok mágnescsík olvasható memória chip (fdt), írható-olvasható chip (pdt), mozgó adattároló (MDS), CD kamerás alafelismerő

12 Kódok Mechanikus: lyukkód szegecskód bütyökkód Mágneses: lmágneses tintával írt jelek (MICR) Mágneskártyák mágnese szegecsek Optikai: optikailag olvasható jelek (OCR) vonalkód színkód Elektronikus: rádiófrekvenciás mozgó adattárolás (MDS) kamerás alakfelismerés kódolt chip kártya Érzékelési rendszerek és információhordozóik

13 Félduplex azonosítási rendszer felépítése Bevezeto világos mezo Startjel Kódolt adatok 105 Ellenörzo jel Stopjel Lezáró világos mezo Elválasztó mezo * T * 2,4-3,6 mm startjel adatjel stopjel a vonalkód magassága elem szélessége (normál elem, sötét) elem szélessége (széles elem, világos) elem szélessége (normál elem, világos) elem szélessége (széles elem, sötét) Vonalkód felépítése

14 EAN-vonalkód felépítése: ország azonosító (2 illetve 3 hely), vállalat azonosító (5 hely), termék azonosító (5 hely). Alkalmazási terület: Osztályozó rendszerek, fotótasakok, repülőjegyek.

15 objektum kódhordozó y y' e α z z' z α y z=z-z 00 ' z 0 z' ' z 0 v v' kódleolvasó A 2D vonalkód sajátossága: Jóval nagyobb az információsűrűsége, mint az 1D vonalkódé. Pl.: Az EAN-128 és a PDF-417 kódolási rendszer információsűrűségének viszonya

16 A vonalkód technika alkalmazásához több feladatot kell megoldani: a kódot elő kell állítani, az azonosítani kívánt tárgyon el kell helyezni, vonalkódolvasó periférián keresztül le kell olvasni, a leolvasott jelet dekódolni kell, a dekódolt jelet el kell juttatni a feldolgozást végző számítógépbe. A kódolással szemben támasztott követelmények: nagy adatsűrűség az adathordozón, automatikus kódolás és dekódolás, nagy adatolvasási sebesség és pontosság, nagy adatolvasási távolság (néhány esetben takart helyzetben is), az adathordozó és az olvasó kis mérete, az adathordozó olcsósága, szennyeződéssel szembeni ellenállóképesség.

17 h a 4, 5 6, 7 b 1, 2 a 3 Vonalkód változó helyei az egységrakományokon 4 munkahely szállítópálya 2 3 munkahelyi tároló B K 1 kódleolvasó 5 Alkatrész gyártás műveletközi szállításának irányítása kódok segítségével

18 CCD technika alkalmas: a nagy sebességű kódleolvasásra, 2D-es és mátrix kódok leolvasására, kép, ábra, szám, aláírás leolvasására. A CCD-olvasó eszköz logikai felépítése

19 Ráriófrekvenciás azonosítás Számítógép Rádiófrekvenciás címke Telepített antenna Leolvasó Rádiófrekvenciás azonosítás felépítése Előnyei: nagy teljesítőképesség, nagy megbízhatóság, felülettisztaságra való érzéketlenség, magas hőmérsékleten való felhasználhatóság, kódhordozó címkék ismételt felhasználhatósága hosszú élettartama, nem szükséges közvetlen rálátás a transzponder és az olvasó között. Hátrányai: magas az információhordozók ára, nem szabványosított, Alkalmazási területek: élő állat azonosítás, élelmiszeriparban ömlesztett élelmiszerek konténereihez, beléptető rendszereknél, járműazonosításra.

20 Transzponder (RFID) Rádiófrekvenciás azonosítási rendszer alkotóelemei: Transzponder Olvasó-író Antenna az író-olvasó egységhez energiaellátás oszcillátor ~ szabályozó egység az adatátvitel irányítása adatfogadása, dekódolás antenna antenna tárolóegység, kódtartalom olvasó-író egység transzponder Transzponder részei: szabályozó logika tároló (több kbyte-ig): energiaellátás ROM csak olvasható EEPROM (olvasható, törölhető, írható)

21 Jármu rakodás ER transzponder Olvasó-író II Jármu transzponder Olvasóíróegység I Olvasóíróegység II Ellenorzési pont ER képzés a. Jármu fogadó állomás olvasó antenna b. A hierarchikus felépítésű információs struktúra gyors és biztonságos automatikus azonosítást tesz lehetővé

22 ÁBRA hiányzik!

23 A menedzsmentnek fontos feladata az azonosítási rendszer optimális megválasztása. Az azonosítási rendszer megválasztása kiterjed: az azonosító eljárás megválasztására, az azonosító eszközök kiválasztására, az adatátviteli rendszer megválasztására, beüzemeltetésére. Az azonosítási eljárás megválasztásánál: rögzíteni kell a követelményrendszert, a logisztikai rendszer mely elemeire (termék, egységrakomány képző eszköz, szállítóeszköz, tárolóhely, stb.) kell kiterjednie, a hordozandó adatmennyiség, a logisztikai rendszer mely részeire terjed ki,

24 szükséges-e átkódolás, milyen mennyiségű adathordozó és adatleolvasó egység szükséges, hol kell a kódleolvasó készülékeket működtetni, az előírt leolvasási pontosság, leolvasási távolság, mozgó kódnál és/vagy mozgó kódleolvasónál a mozgás pályájának pontossága, milyen környezetben kell a kódhordozónak üzemelni (fényviszonyok, hőmérséklet, nedvesség, mechanikai sérülés veszélye, szennyeződés, zajszint, mágneses zavarás, stb.), adathordozó helyigénye, el kell dönteni az azonosítás, az automatizálás mértékét, össze kell állítani a követelményeket kielégítő azonosítási eljárásokat, meg kell vizsgálni, hogy az egyes azonosítási változatok: az előírt követelményeket milyen minőségben teljesítik,

25 az eljárás bevezetése milyen mértékben befolyásolja a logisztikai rendszert, hogyan befolyásolja a logisztikai teljesítményeket és költségeket, ki kell választani az optimális azonosítási módszert. Az azonosítási eszköz megválasztása során vizsgálni kell: a megválasztott optimális eljárást mely eszközök, milyen mértékben, milyen minőséggel tudják megvalósítani, milyen költséget igényelnek az egyes eszközváltozatok, a minőségi jellemzők és az igényelt költségek összevetéséből az optimális azonosítási eszköz megválasztható.

26 Az azonosításhoz kapcsolódó adatátviteli rendszer megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy milyen mennyiségű adatot, milyen gyakorisággal kell átvinni, a kódleolvasó helyhez kötött vagy mobil, milyen az átviteli távolság átlagos értéke, a kódleolvasók számát, a kiválasztott azonosító eszköz által támasztott követelményeket, megvalósításának és működtetésének költségét.

27 VONALKÓD ALKALMAZÁSA ÁRUELOSZTÓ RAKTÁRBAN Áruelosztó raktárak feladatai: a beérkező áruk ellenőrzése, betárolás a magasraktárba, kitárolás a magasraktárból a komissiózó raktárba, kötegek szerinti komissiózás, vevőnkénti automatikus osztályozás, árucsomagolás, számlázás, kiszállítási körzetenkénti automatikus osztályozás.

28 Áruelosztó logisztikai rendszer sajátosságai A különböző beszállítók árui változó követési idővel (pl nap) érkeznek be, A kiszállítási körzetek a vevők térbeli elhelyezkedése szerint kerülnek kialakításra (minden vevő hozzárendelésre kerül egyegy körzethez), A kötegelt komissió azokat a komissiókat és vevőket tartalmazza, amelyek kiszállítására egy adott időn belül kerül sor, Egy kötegben a vevőknek, illetve a körzeteknek csak egy része szerepel, A vevők szerinti osztályozó csatornák száma jóval kevesebb, mint a vevők száma, így a csatornák nem rendelhetőek fixen a vevőkhöz, A körzetek szerinti osztályozó csatornák száma jóval kevesebb, mint a körzetek száma, így a csatornák nem rendelhetőek fixen a körzetekhez, A gépkocsi rakodóhelyek száma is jóval kisebb, mint a körzetek száma (mind a be-, mind a kiszállításnál), Egy-egy gépkocsi rakodási ideje jóval kisebb, mint a kötegelés időbázisa.

29 Áruelosztó raktári rendszer felépítése GKB: belépő gépkocsi, BS: ER beszállító pálya, A: áruátvétel, ellenőrzés, GB: magasraktári beszállítópálya MR: magasraktár, GK: magasraktári kiszállítópálya KR: kézi kiszolgálású komissiózó raktár, KK: kézi kötegelt komissiózás, EPV: automatikus elosztópálya, VO: vevők szerinti osztályozó pálya, CS: csomagoló, számlázó hely, EPK: automatikus pálya osztályozáshoz, KO: körzetenként osztályozó pálya, AT: átmeneti tároló, GKK: kiszállító gépkocsi.

30 Vonalkódos azonosítás az áruelosztó-raktári rendszerben

31

32 Áruelosztó raktár irányításának stratégiai kérdései 1. Melyik átvételi csatornához kerüljön a beérkező áru? csatornához hozzárendelt árucsoportok, egyenletes csatorna kihasználás, a kettő kombinációja. 2. Hogyan kerüljön összeállításra a magasraktári tárolásnál alkalmazott egységrakomány? homogén áruk, azonos árucsoportok, kapcsolt áruk. 3. Hová kerüljön betárolásra a magasraktárba az ERKE (folyosó és rekesz megválasztás)? minimális legyen a betárolási idő és energia szükséglet, egyenletes legyen a felrakógépek terhelése, egyenletesek legyenek az egyes folyosókhoz tartozó tárolótér kihasználtságok. 4. Honnan, illetve milyen sorrendben történjen a kitárolás a magasraktárból? minimális kitárolási idő és energia ráfordítás, betárolással való kombinálási lehetőségek, felrakógépek egyenletes kihasználása, a FIFO-elv szükséges mértékű érvényesítése.

33 5. Hol kerüljön elhelyezésre a komissiózási térben a belépő áru? a leadóhely közelében, helyfoglalásos, részben helyfoglalásos, szabad áruelrendezés, a be- és kitárolás összhangban legyen, a rendelkezésre álló személyek egyenletesen legyenek leterhelve. 6. Honnan történjen a komissiózó térből a komissiózás? a legközelebbi részből, egymást ne zavarják a személyek. 7. Hogyan kerüljön megválasztásra a vevők szerinti gyűjtőcsatorna? az áruknak az úthosszal súlyozott összege minimális legyen, a szállítópályák (elosztópályák) forgalma kiegyenlített legyen. 8. Hogyan kerüljön megválasztásra a körzetek szerinti gyűjtőcsatorna? az áruknak az úthosszal súlyozott összege minimális legyen, a szállítópályák (elosztópályák) forgalma kiegyenlített legyen.

34 Információátvitel A logisztikai rendszer irányításához a következő információátviteli esetek a jellemzők: a logisztikai rendszerből szenzoroktól, kódoktól, mérőelemekből származó adatok átvitele helyzet és/vagy mobil számítógéphez, helyhez kötött és/vagy mobil számítógépektől származó adatok átvitele anyagáramlási eszközökhöz, helyhez kötött és/vagy mobilszámítógépek között adatcsere. Az adatátviteli rendszer megválasztásánál lényeges, hogy: lokális (vállalaton belüli) vagy távadat (vállalatok közötti ill. nemzetközi) adatátvitel, az adatküldés ill. az adatfeldolgozás helyén az adatgyűjtés ill. adatfeldolgozás milyen automatizáltságú ill. helyhez kötött vagy mobil megoldása.

35 A számítógépes hálózaton történő adatátvitel lehet off-line és on-line. Az off-line rendszerű adatátvitel akkor kerül alkalmazásra, ha helyhez kötött az adatküldő- és az adatfeldolgozó számítógép, de az adatgyűjtés ill. adatbevitel nem lehet folyamatos, vagy ha az adatküldő és/vagy az adatfeldolgozó számítógép mobil anyagmozgató eszközre telepített (pl. fedélzeti számítógép egy vezetőnélküli targoncán vagy mobil adatgyűjtő). Az on-line rendszerű adatátvitel lehet vezetékes adatátvitelnél, ha az adatforrás és adatfeldolgozó egység telepítése kötött vagy, vezeték nélküli átvitelnél, amit elsősorban mobil anyagmozgató eszközre telepített számítógép vagy mobil adatgyűjtő ill.- kódleolvasó előfordulása esetén alkalmaznak.

36 Automatikusan mért útvonal adatok Ügyfelek Fedélzeti interfész Mozgó terminál Vezetõ által szolgáltatott adatok JÁRMÛ Közlekedési pályán mozgó jármű helyzetmeghatározó rendszere Vezetõ kézi adatbevitele az irányító központba Adatátvitel telefon vonalon, számítógépes hálózaton Mûholdas adatátvitel Interfész Adatbázis PC terminál Közlekedési pályán mozgó jármű kommunikációs rendszere

37 A logisztikai rendszer irányításának adatátviteli struktúrája Adatátviteli rendszer Lokális adatátvitel Távadat adatátvitel Adatküldő Adatfeldolgozó Adatküldő Adatfeldolgozó Helyhez kötött Mobil Helyhez kötött Mobil

38 Adatátviteli rendszer Emberi továbbítás Közvetlenül számítógéphez csatolt Bizonylat Mágnes szalag, mágnes lemez Hagyományos postai szolgáltatás: - levél, - telex, - telefax, - telefon. Vezetékes Fax Telex Telefon hálózat Számítógépes hálózat Logisztikai rendszer irányításánál az adatátvitel változatai Vezeték nélküli Induktív Infravörös Lézeres sugaras Rádiófrekvenciás Mikrohullám Szekunder radar Mûholdas A logisztikai rendszer irányításánál alapvetően két változat különböztethető meg: emberi továbbítás, amikor az adatátvitelben az ember közreműködése a meghatározó, közvetlenül számítógéphez csatolt, amikor alapvetően emberi beavatkozás nélkül számítógépek között történik az adatátvitel. A lokális vagy helyi (vállalatok belüli) adatátvitelnél számításba jöhet: az ember által továbbított: bizonylat, mágnes szalag, mágnes lemez, telex, telefon, telefax. lokális számítógéphálózaton (Local Area Network: LAN) továbbított. A LAN adathálózati struktúráját a következő ábra mutatja, amely szerint: csillag, gyűrű és busz struktúra a legelterjedtebb. CSILLAGSTRUKTÚRA KÖRSTRUKTÚRA VONALAS STRUKTÚRA

39 Távbeszélõhálózat területenként ON-LINE Nem mozgó üzemi adatgyûjtõrendszer KÖZPONTI SZÁMÍTÓGÉP ti gép ûjtõje Közpon adatgy Belsõ telefonhálózat ON-LINE Gyûrûs adatbevitel OFF-LINE Infravörös adatbevitel területenként ON-LINE Rádióadó/ON-LINE Adófejek A logisztikai irányítás adatbeviteli rendszere Induktív adatbevitel területenként ON-LINE

40 Központi számítógép Kísérõ iratok értékesítés jegyzékek, kiértékelés SKE KE KE IKS IKS KE infravörös relé infravörös adatátvitel infravörös relé kísérõ adatok visszaigazolás szállítólevél rakománykísérõ jegy mérleg árumozgatási utasítás visszaigazolás árumozgatási utasítás ellenõrzés kézi terminál vonalkódolvasó fényceruzával ÁRUFOGADÁS BETÁROLÁS RAKTÁR KITÁROLÁS elszállítható rakomány ÁRUKIADÁS Infravörös adatátviteli rendszer központi számítógép rendszer pl. IBM 30xx, vagy AS/400 SNA/SDLC terminál összehangoló egység pl. IBM 3274, 5251 SNA/SDLC hálózati szabályozó egység pl. LXE 6220 további terminálok szabványosított hálózat hagyományos helyhez kötött adatfeldolgozó terminálok pl. IBM 3270, ill rádió adatátviteli rendszer 3 helyhez kötötten mûködõ rádiós egységgel (RFU-val) pl. LXE 6280 hordozható rádiós adatátviteli egységek pl. LXE 1280, ill. LXE 2285 emulálják a 3270/5250 terminálokat A Master/Slave rádiófrekvenciás keskenysávú adatátviteli rendszer

41 a hálózat központi számítógépe pl. UNIX, vagy NOVELL személyi számítógép, nyomtatóval és a helyi hálózatba kötött személyi számítógépekkel 1-es helyi hálózat (LAN 1) szabványos hálózat két átjátszó állomással mûködõ rádiós hálózat pl. LXE 6410 a két helyi hálózat (LAN) közötti rádiós átjátszó állomás 2-es helyi hálózat (LAN 2) a hálózat klienseiként alkalmazott, hordozható rádiós személyi számítógépek pl. LXE 1330, LXE 2320 A Client/Server rádiófrekvenciás szélessávú adatátviteli rendszer

42 A komissiózó rendszer a szerverrel és a rádiós terminállal

43 Rádióhullámú adatátviteli rendszerek 1. M/S ( Master Slave) keskenysávú adatátvitel Frekvencia: (700 m hullámhossz) 465,17-466,41 MHz 20kHz-es lépcső 433,10-434,75 MHz 25 khz-es lépcső Adatátviteli sebesség: bit/sec Teljesítményszükséglet: 500 mw Nagyobb hatótávolság Kisebb beruházási költség Néhány helyhez kötött RFU (pl. mobil adatgyűjtő) 2. C/S ( Client/server) szélessávú adatátvitel Frekvencia: 2,6 Hz Adatátviteli sebesség: jóval nagyobb Teljesítményszükséglet: 100 mw Nagyobb hatótávolság Kisebb beruházási költség Több helyhez kötött RFU (nagyobb egységek: PC) Infravörös adatátvitel: Adatátviteli sebesség: bit/sec bit/sec.

44 Rádióhullámok Adatátvitel a keskeny hullámsávban Fényhullámok (UHF, 70 cm - frekvenciasáv, Mhz) ajánlás: a D frekvenciacsoport, a Német Szövetségi Posta és Adatátviteli Hivatal engedélyével) (BaPT) nagy hatótávolság kedvező térbeli jellemzők, irányítatlan síkban terjed könnyen bővíthető alacsony beüzemelési (installációs) ráfordítások épületen belül és kívül használható magasabb áramfelhasználás zavarok (pl. árnyékolások) lehetségesek mobil terminálok (munkaállomások) darabonkénti ára magasabb Infravörös adatátvitel (IV,1 mm nm hullámhossza) nem kell engedélyeztetni nagy az adatátvitel sebessége az adatátvitel csak optikailag látható felületre mehet (irányított átvitel) csak épületen belül használatos más infravörös források zavarhatják a mobil terminálok (munkaállomások) darabonkénti ára alacsonyabb nagyobb felületek esetén a sok adatátviteli egységet megfelelő módon össze kell kábelezni

45 A korszerű adatátviteli rendszerek jellemzői

46 Rádiófrekvenciás és az infravörös adatátviteli rendszereknél a besugárzott tér összehasonlítása

47 ÁBRA hiányzik!

48 Egy szolgáltatóra épülő flottakövetési rendszer

49 Közlekedési pályán mozgó járművek távadatátviteli rendszere Változatok: kommunikációs rendszerek, helyzet-meghatározó rendszerek, automatikus irányítási rendszerek: globális pozicionálás, térinformatikai rendszerek. Technikai rendszerek: földbázisú rendszerek, műholdas rendszerek. Folyamatos vagy szakaszos. Megjelenítés formája: kinyomtatott papíron, mágnes lemezen, képernyőn. Információ feldolgozás

50 A globális pozicionálási rendszer műholdpályái A com Tr@ck rendszer gépjármű egység moduljai és kapcsolata

51 GPS helymeghatározó rendszer Felépítése: GPS vev ő, Navigációs rendszer Járműkövetés Kétirányú kommunikáció a jármű és az irányító központ között vekorgrafikus digitális térkép, Vagyonvédelmi rendszer szoftver: útvonalat optimalizáló járműirányítás, Egyirányú kommunikáció, nincs kapcsolatban irányító központtal. Flottakövetés

52 LAN j e a. online adatátvitel LAN j b. területekre osztott adatátvitel PC c. irányított fénysugár a folyosóban (online-kapcsolat a komissiozó targoncával) Az infravörös adatátvitelnél az antenna rendszer jellemzőinek a hatása

53 Járművek nyomkövetése Adatátviteli hírközlő hálózatok: műholdas kommunikáció, közvetlen rádió-összeköttetések, átjátszó állomással megvalósított rádió-összeköttetések, analóg átvitelt biztosító rádiótelefon, GSM rendszerű rádiótelefon, TETRA rendszer. TETRA: Terrestrial Trunked Radio (Földszíni Távolsági Rádió-rendszer) (rendőrség, tűzoltóság, vámszervezetek stb.). GMS SMS DATA Nyomonkövetés típusai: esemény-orientált, közel folyamatos (ritka időköz), folyamatos (sűrű időköz),

54 A com gépjárműkövet ő és navigációs rendszer működés

55 Egy gépjármű vagyonvédelmi rendszer működési elve

56 Jelorientált aszinkron adatvégkészülék Adatcsomag közvetítõ hálózat más országban 300 bit/s-ig 1200/75 bit/s Telefon hálózat Csomagorientált adatállomás és adatfeldolgozó hely 1200 bit/s 300 bit/s-ig 1200/75 bit/s 1200 bit/s PAD illesztõ DATEX-P közvetítõ hálózat 2400 bit/s 4800 bit/s 1200 bit/s-ig DATEX-L hálózat 9600 bit/s bit/s 300 bit/s-ig Megjegyzés: PAD (Packet Assembly/Disassembly Facility) A DATEX-P hálózati koncepció 1.sz. vállalat Vállalat Lokális hálózat Földi állomás Helyi hálózat Geostationárius mûhold 2.sz. vállalat 3.sz. vállalat Adatátviteli vonalak JELMAGYARÁZAT Műholdas távadatátvitel

57 com gépjárműkövető és navigációs rendszer rendszer GPS alapú, internetes térinformatikai járműkövető rendszer Szolgáltatásai: Egy időintervallumon belül tematikusan megjeleníti a megállást, elindulást, haladást, riasztást. Járművekkel kapcsolatos információgyűjtés: járműazonosító, pozíció, dátum és idő, sebesség, irány, térképi műveletek, adatokat archivál (pl. megtett út). Jármű környezetével kapcsolatos információk: közlekedési viszonyok, térinformatikai adatok, időjárási viszonyok.

58 A távadat átvitelnél nagy átviteli távolságoknál a földbázisú rendszerek mellett a műholdas átvitel is alkalmazásra kerül. Általában a műholdak geostacionér pályán keringenek és meghatározott időnként (pl. 1 óra) vannak szolgálatkész állapotban. Külön kell említést tenni a közlekedési pályán mozgó szállítójárművek távadatátviteli rendszereiről, amelyek lehetnek: kommunikációs rendszerek, helyzetmeghatározó rendszerek két változatban: globális pozicionálási rendszerek, térinformatikai rendszerek. E rendszerek technikai megvalósítása lehet: földbázisú rendszer, műholdas rendszer. Az ábrák a közlekedési pályán mozgó járművek helyzetmeghatározó, ill. kommunikációs rendszerére mutat példát.

59 Logisztikai központhoz kapcsolódó komplex távadat-átvitel rendszer

60 A távadat átvitel (Wide Area Network: WAN) a vállalatok közötti adatátvitelnél fontos szerepet tölt be. Különösen fontos a nagy mennyiségű adatátvitelre kifejlesztett DATEX-P rendszer amit az ábra foglal össze. A A B Adatközvetítõ hely Adatközvetítõ hely B C C A, B, C küldõk A DATEX-P adatátviteli eljárás

61 Automatizált adattárolási feladatok A logisztikai rendszerek irányításánál a következő legfontosabb adattárolási feladatok adódnak: rendelkezésre álló anyagmozgató eszközök jellemzői, rendelkezésre álló egységrakományképző eszközök, technológiai paletták jellemzői, tárolóhelyek áruelrendezési térképei, üres eszközök parkoló helyeinek térképei, szállítóelemek, szállítóeszközök szállítópályán való helyzete, térinformációk.

62 Diszponálási feladatok A logisztikai rendszer irányítása során a következő legfontosabb diszponálási feladatok adódhatnak: kiszolgálási sorrend rangsorolása, eszközök diszponálása (hozzárendelés a kiszolgálási feladathoz), útvonal kiválasztás, technológiai helyek megválasztása (cél vagy forrás), tárolóhelyek megválasztása, egy adott technológiai helyre kerülő következő termék meghatározása, technológiai helyre történő beszállítás forráshelyének, időpontjának meghatározása, technológiai helyről történő kiszállítás nyelőhelyének, időpontjának meghatározása, üres szállítóeszközök várakozási helyének megválasztása, pályacsomópontokon történő áthaladás prioritásának meghatározása. A diszponálási feladatokhoz megfelelő stratégiákat kell kialakítani. A diszponálások alapján történhet az anyagmozgató gépek vezérlése. A vezérlő utasítások adatátvitel során jutnak el a vezérelt berendezéshez.

63 Vezérlési feladatok A logisztikai rendszer irányításánál jelentkező vezérlési feladatok az anyagmozgató géprendszerek, eszközök működtetésénél jelentkeznek. Ezek közül a legfontosabbak: anyagáramlási eszközök hajtásainak indítása, megállítása, szabályozása, anyagáramlási eszközök pozícionálása, célvezérlés, nyomkövetés, váltók, megállítók, átadók, ajtók stb. működtetése, távolságtartás, akadályok kikerülése, útvonal optimalizálás, túlterhelés gátlás

64 Ellenőrzési, állapotfelügyeleti, információ szolgáltatási és kommunikációs feladatok A logisztikai rendszer működtetésének ellenőrzése, állapotfelügyelete során a következő jellemzőket kell vizsgálni: tárolókon, raktárakban a készletek nagysága, az anyagmozgató eszközök terheltségi állapota (foglalt, üres), anyagáramlási eszközök várakozása (pálya csomópontoknál, rakodóhelyeken, technológiai berendezéseknél stb.), tárolóhelyek foglaltsága, technológiai berendezések várakozása, szállító-rakodó eszközre. Az ellenőrzésekből, állapot felügyeletből nyert eredményeket fel kell dolgozni és a logisztikai controllingnak továbbítani kell. Ezek közül a legfontosabb feldolgozandó jellemzők a következők: technológiai berendezésként az anyagra való várakozás átlagos ideje, anyagmozgató eszköz típusonként a terhelésbeli, ill. időbeli kihasználtsága, szállítóeszköz típusonként az üresmenet idejének és a teljes menetidőnek a viszonya (várható értékek), az egyes tárolóhelyek átlagos foglaltsága, csomópontoknál, konfliktus helyeken, parkolóhelyeken a várakozó sorok átlagos hossza, átfutási idők, készletek átlagos értéke. A logisztikai rendszerrel mint ember-gép rendszerrel folytatott kommunikáció lehet: adat, nyelvi, szöveg, kép, amelyekre ma már a számítógépek a legalkalmasabbak, mert a felsorolt kommunikációs változatok mindegyikét tudják komplexen biztosítani.

65 Diagnosztikai vizsgálatokból származó információk A logisztikai rendszerben szereplő anyagáramlási és információ áramlási eszközöknél bekövetkező meghibásodások, működési zavarok előre jelzésére szolgáló információkat, mint diagnosztikai információkat kell kezelnünk. A diagnosztikai vizsgálatok lehetnek: szakaszosak és folyamatosak. A folyamatos diagnosztikai vizsgálatoknál az eszközökbe beépített szenzorok, ill. mérőelemek automatikusan jelzik a meghibásodásokat, szakértő rendszerrel a meghibásodás okára és a hiba elhárításának módjára vonatkozó információk is szolgáltatásra kerülnek. Az anyagáramlási eszközöknél a diagnosztikai vizsgálatokra legjellemzőbbek a következők: targoncák akkumulátorainak töltési időpontjának, csere időpontjának meghatározása, üzemanyag, kenőanyag hiányának előrejelzése, egy-egy autonóm egység meghibásodásának várható időpontja, bekövetkezése, egyes szerkezeti egységek (pl. hajtómű) meghibásodásának várható időpontja, bekövetkezése.