INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. Komenczi Bertalan

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. Komenczi Bertalan"

Átírás

1 Komenczi Bertalan

2 MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

3 Komenczi Bertalan Eger, 2011

4 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP /1/A

5 Tartalom 1. Bevezetés Célkitűzések A tantárgy általános leírása A tananyag tematikus egységei Tanulási tanácsok, tudnivalók Az információ szerepe az ember világában Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A genetikai információ A pszichikus információ A genetikus információtól a pszichikus információig Késleltetett interaktivitás A szimbolikus kogníció A popperi három világ elmélet A három világ elmélet és az emberi kogníció A három világ elmélet és a pszichikus szféra kialakulása Összefoglalás Önellenőrző kérdések A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Bevezetés A mimetikus kultúra A mimetikus kommunikációs rendszer A mimetikus átadás következményei A mitikus kultúra Médiumváltás A nyelv virtuális világa A nyelv szerepe a tudásátadásban A teoretikus kultúra Új kulturális kulcskompetencia A teoretikus kultúra lehetőséghorizontja Teoretikus kultúra és kognitív architektúra A teoretikus kultúra hatása A teoretikus kultúra kiterjesztése a könyvnyomtatás A Gutenberg-galaxis és a Marconi-konstelláció Az elektronikus információs világ új vonásai Összefoglalás Önellenőrző kérdések

6 4. A gépi információtechnológia korai formái Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Információtechnológia Szociális szemantika és konstrukciós készség A gépi információtechnológia alapformái A könyvnyomtatás Gutenberg újítása A könyvnyomtatás forradalma A könyvnyomtatás jelentőségének korai felismerése A Gutenberg-galaxis The Printing Press as an Agent of Change A távközlés forradalma Az elektromos távíró Az elektromos távíró az ipari társadalom alapvető kommunikációs eszköze Az elektromos távíró megváltoztatja az ember információs világát A telefon A hangrögzítés forradalma A fényképezés A fényképezés hatása és következményei A tömegkommunikáció forradalma Új médium: elektromágneses hullámok A mozgókép A film az első integratív médium A műsorszórás: a rádió A McLuhan-galaxis Médiahatás médiumelméletek Marshall McLuhan technológia determinizmusa Georg Gerbner kultivációs elmélete Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az információs gépek jellemzői mechanikus számítógépek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Információs gépek Számolást segítő eszközök és eljárások A számfogalom kialakulásától a világhálóig vezető út A géppel történő számolás igénye és lehetősége Wilhelm Schickard mechanikus számítógépe Blaise Pascal és számológépe a pascalin Leibniz gépe Táblázatkészítés

7 5.3.9 Gaspard de Prony Táblázatkészítés Angliában Charles Babbage Babbage első gépterve: a Difference Engine A Difference Engine szerkezet és működése Nagy Károly és a Difference Engine Ada Byron és a Difference Engine Az Analitical Engine Ada Byron az Analitical Engine-ről Difference Engine No Mechanikus számológépek Babbage után A mechanikus számológépek és az utókor Összefoglalás Önellenőrző kérdések Elektromechanikus és elektronikus számítógépek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Elektromechanikus számológépek A Hollerith-gép Comrie tudományos célokra használt lyukkártyás gépet Vannevar Bush és differenciál-analizátorai Howard Aiken és a Mark I A Mark I. szerkezete és működése Babbage s dream come true George Stibitz jelfogós gépei Konrad Zuse Elektronikus számítógépek Kódfejtés Angliában Bletchley Park Lőelemszámítás Amerikában Az ENIAC az első elektronikus digitális számítógép Az ENIAC tervezése Az ENIAC programozása Az ENIAC elkészülése és jelentősége Neumann János és az EDVAC A Neumann- architektúra Az IAS számítógép UNIVAC Összefoglalás Önellenőrző kérdések A mainframe-korszaktól a személyi számítógép felé Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése

8 7.3.1 A mainframe A mainframe körüli számítástechnikai kultúra A mainframe transzformációjának kezdetei A lehetőségek A hidegháború szerepe a számítógépek fejlesztésében Real time rendszerek A Whirlwind projekt A SAGE Igények és lehetőségek Az ARPA Licklider és az ember-számítógép szimbiózis Licklider szerepe az 1960-as évek fejlesztési programjaiban Kemény János és az időosztásos számítógép-használat Kemény János: Az ember és a számítógép Augmenting Human Intellect: A Conceptual Framework Engelbart és az Augmentation Research Center Összefoglalás Önellenőrző kérdések A személyi számítógépek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A személyi számítógép virtuális valósága A személyi számítógép megjelenéséhez vezető hatásrendszer Miniszámítógépek és mikroprocesszorok Hobbielektronika Az Altair Az Apple II és az IBM PC A parancssoros vezérlés A Xerox PARC és az Alto A grafikus felhasználói felület A Macintosh A desktop-metafora A Microsoft Windows Jövőtrendek Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az információs társadalom kialakulása és jellemzői Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Információs társadalom Az információs társadalom eredete James Beniger szerint Az információs társadalom eredete Manuel Castells szerint Közelítésmódok az információs társadalom leírásához

9 9.3.5 Az információs társadalom jövőorientált társadalom Kockázattársadalom Az információs társadalom technológia-középpontú társadalom Technopolisz Az információs társadalom hálózati társadalom Valós és virtuális hálózatok A hálózati szerveződés információtechnológiai szintjei A hálózati szerveződés társadalmi szférája Planetáris világtársadalom világfalu Planetáris világtársadalom tömegmédia és hálózati közszféra Planetáris világtársadalom társadalmi globalizáció? Planetáris világtársadalom kulturális identitás Összefoglalás Önellenőrző kérdések Jövőperspektívák Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Jövőorientált kor Prognosztika és futurológia A jövő tartományai Az infokommunikációs technológia fejlődési trendjei A számítógép-használat korszakai Marc Weiser szerint A jövő számítógéprendszerei a múltból nézve A jövő hálózatai Egy (közel)múltbeli jövőkép Michael Dertouzos szerint Elképzelések az új infokommunikációs környezet jellemzőiről Kognitív habitus az információs társadalomban A külső szimbolikus tár metamorfózisa Új kognitív habitus megváltozott humán kognitív architektúra? Homo typographicus vs. Homo interneticus? A tanulás új világa az információs társadalomban Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az információtechnológia kultusza és kritikája Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Technofil és technofób elfogultságok Régi és újabb keletű idolumok Korai információtechnika kritikák Az információ kultusza Clifford Stoll Silicon Snake Oil A multimédia túlértékelése Ikonikus fordulat?

10 Vége a Gutenberg-galaxisnak? Az emberiség kommunikáció technológiai felszabadulása? Technology One és Technology Two Homo informaticus? Neil Postman technológiakritikai nézetei Technopoly? Információkultusz Informatizált iskola? Összefoglalás Önellenőrző kérdések Összefoglalás A kurzusban kitűzött célok összefoglalása Tartalmi összefoglalás A tananyagban tanultak részletes összefoglalása Kiegészítések Irodalomjegyzék Hivatkozások Ábrajegyzék Médiaelemek Tesztek Próbateszt Záróteszt A Záróteszt B Záróteszt C

11 1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉSEK Az Információ és társadalom (Az információtechnológiától az információs társadalomig) című tananyag elkészítésének az volt a célja, hogy az általunk tervezett képzésben résztvevők számára összefoglaljuk az információtechnológia és információs társadalom témakör legfontosabb alapelemeit és ezek összefüggésrendszerét. Munkánk során szem előtt tartottuk azt az ilyen jellegű tananyagokkal kapcsolatos követelményt, hogy a tananyag tartalmi összetevői oly módon legyenek összeválogatva és rendszerbe szervezve, hogy ezzel a hallgatók szemléletét is formáljuk, és használható gyakorlati segítséget nyújtsunk későbbi tevékenységükhöz. A tananyag elkészítését az a jövőbeli informatikus-könyvtáros szakemberekkel szemben támasztott igény tette szükségessé, hogy képesek legyenek az információs társadalom fogalom interdiszciplináris értelmezésére, az információfeldolgozás különböző formái illetve az alapvető információs rendszerek megértésére és a vonatkozó ismeretek rendszerbe illesztésére. A tantárgy tanításának célja egy átfogó, az információ- és kommunikációelmélet legáltalánosabb fogalmi, technikai, történeti, és társadalmi összefüggéseit összefoglaló ismeretrendszer megismertetése az informatikuskönyvtáros képzés MA fokozatában résztvevő hallgatókkal. A tárgy tartalmi elemeinek megismerése során a hallgatók felismerik a szerteágazó ismeretrendszer összefüggéseit, és olyan szemléletre tesznek szert, amely a változatos információs- és kommunikációs jelenségek egységes értelmezésére teszi képessé őket. A tantárgyi követelmények teljesítése közben betekintést nyernek az információs és kommunikációs technológiák biológiai és történelmi meghatározottságába, értelmezni tudják azok társadalmi hatásait, megértik azok szerepét az emberi társadalom fejlődéstörténetében. 1.2 A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA A tananyag keretein belül az ember, információ, technika és társadalom kapcsolatrendszerben fogalmaztunk meg olyan összefüggéseket, amelyek a 21. századra kialakult információs, tudásalapú társadalom determinációinak és perspektíváinak teljesebb megértését segíthetik elő. Hangsúlyozottan szerepel az anyagban az új, elektronikus információtechnika, a számítógép és a hálózatok, valamint a World Wide Web kifejlesztésének-kialakulásának szellemi, technikai, társadalmi hátterének bemutatása. Részletesen foglalkozunk az informatizálódó társadalom ismérveivel, elemezzük a folyamatban lévő trendeket, és ezek alapján jövőperspektívákat vázolunk fel. Ismertetünk az információtechnológia pozitív hatásait hangsúlyozó esetenként túlhangsúlyozó nézeteket, és a mindenkori új információkezelő technikák és eljárások feltételezett negatív hatásait kiemelő, kritikus érveléseket is. Az egyes fejezetek fókusza az humán jelenségvilág információs aspektusaira, a gépi információs rendszerek fejlődéstörténetére, az elektronikus számítógépek és az internet létrehozásának a történetére és az információs társadalom néhány jellemző vonásának a bemutatására irányul. A tananyag készítője inter-, illetve transzdisz- 11

12 ciplináris szemléletmóddal, egységes evolúciós keretrendszerben gondolkodva az egyes részelemek rendszerszemléletű integrációjára törekedett. 1.3 A TANANYAG TEMATIKUS EGYSÉGEI Az információ megnyilvánulása és szerepe az emberi jelenségvilágban. Szimbólumalkotás, információs kapcsolatok a popperi ontológia keretrendszerében. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete az információs forradalmak gépi technológiákat megelőző szakaszai (Merlin Donald elmélete alapján). A gépi információtechnológia korai formái: a könyvnyomtatás és hatásai, a távközlés forradalmai, kép- és hangrögzítés, a tömegkommunikáció eszközrendszere és jelenségvilága. (Marshall McLuhan, Georg Gerbner, Neil Postman, Elisabeth Eisenstein, Frédéric Barbier és mások vonatkozó nézeteinek, gondolatrendszerének bemutatása). Az információs gépek jellemzői és alapformái. Mechanikus számológépek. Az elektromechanikus számológépek történeti jelentősége. Az elektronikus számítógépek kifejlesztésének története. Az átmenet a mainframe-korszaktól a személyi számítógépek megjelenéséig, a mai személyi számítógépek közvetlen előtörténete, jellemzőik. Az információs társadalom kialakulására vonatkozó elképzelések. Az információs társadalom jellemzői. Jövőképek és jövőtrendek. Az információtechnológia hatásainak és jelentőségének túlértékelése illetve a használatukban rejlő vélt vagy valós veszélyek történelmi perspektívából. 1.4 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK Az Információ és társadalom (Az információtechnológiától az információs társadalomig) című tananyag elsajátítása nem csekély kognitív és akarati erőfeszítéseket igényel. Mielőtt hozzálát a tanulás megkezdéséhez, ne feledje, hogy a tanulás munka: tudatos ismeretszerzés, ismeretrendszer építés és -bővítés, amely A tanulás eredményessége szempontjából a személyes energia- és időráfordítás a legfontosabb tényező. A befektetett szellemi erőfeszítés az, ami a mély megértéssel járó tudás kialakítását lehetővé teszi. Ebben a tankönyvben a tananyag tagolása, felépítése és logikai egybeszervezettsége olyan, hogy elősegítse az önálló, eredményes tanulást. A tanuló részéről az előzetes ismeretek mozgósítása mellett a legfontosabb a megfelelő tanulási stratégia és a motiváció. A tárgy eredményes tanulásához szükség van azoknak az ismereteknek egy részére, amelyeket a tanulók középiskolai tanulmányai során sajátítottak el. Ezeknek a felelevenítéséhez a hallgatók haszonnal forgathatják a középiskolai tankönyveket, illetve általános enciklopédiákat, ismeretterjesztő munkákat és internetes forrásokat is tanulmányozhatnak, amelyekre a tananyagban számos utalás történik. A tananyag, széleskörű és sokrétű ismereteket foglal össze, megértése és elsajátítása eltérő mélységű és szélességű előzetes ismereteket igényel a különböző tudományterületeken. Mivel ezek az előzetes ismeretek tanulónként eltérőek, a felsorolt forrásokból mindenkinek más-más arányban, személyre szabottan kell meríteni az anyag elsajátításához. A tankönyv és a kiegészítő források egyrészt elősegítik a tananyag megtanulását, másrészt kalauzként szolgálhatnak, további elmélyüléshez. Ezért a tanulási 12

13 útmutató a kötelező megtanulandókon túl számos olyan forrásmegjelölést tartalmaz, amely a saját elmélyüléshez kínál fogódzókat, ugyanakkor elősegíti olyan tájékozottság megszerzését is, amivel könyvtáros-informatikusként a tanácsadótájékoztató szerepet magas szakmai színvonalon történő művelheti. Figyelembe véve, hogy az egyes leckék (amelynek megjelölésére a fejezet kifejezést szinonimaként használjuk) önálló, gyakran egy egész tudományterületet reprezentáló egységek, a könyvet fejezetenként érdemes tanulni, olyan módon, hogy egy-egy alkalommal egy fejezetre koncentrálunk. Először célszerű figyelmesen átolvasni a teljes leckét, a tartalom fő vonalainak megértésére koncentrálva. Az összefüggések felismerésére való törekvés nélkül történő magolás a tanulás legrosszabb hatásfokú formája. Ha viszont valaki az ismereteket összefüggésekbe helyezve, értőn tanul, a tanultak sokáig megmaradnak és a megtanultak eltérő kontextusokban is alkalmazhatók lehetnek! Az eredményes tanulás előfeltétele, hogy amikor tanulunk, akkor a tanuláshoz szükséges belső állapotban legyünk. Ez egyrészt azt feltételezi, hogy amikor elkezdjük a tanulást, ne legyünk nagyon fáradtak, rendelkezzünk azzal az energiával, ami a tanuláshoz szükséges. Legyen erőnk a szellemi frissesség és fogékonyság állapotának fenntartásához, a figyelem ébrentartásához és a folyamatos koncentrálóképesség feltételeinek biztosításához. A legfontosabb még részben a fáradtság leküzdésére is alkalmas feltétel azonban a megfelelő motiváció, a tananyag tartalma iránti érdeklődés és kíváncsiság. Úgy gondoljuk, hogy az Információelmélet Információs jelenségek és folyamatok című tárgy alkalmas az érdeklődé felkeltésére, és folyamatos fenntartására. Amiről ez a könyv szól, nem más, mint az információ fogalmának körüljárása után a planetáris szintű információs forradalom, a biológiaiból evolúcióból kibontakozó kulturális és technológiai evolúciónak illetve az ezek alapját képező kommunikációs forradalmaknak a nyomon követése. 13

14 2. AZ INFORMÁCIÓ SZEREPE AZ EMBER VILÁGÁBAN 2.1 CÉLKITŰZÉS Ennek a leckének az a célja, hogy a hallgatókat bevezesse az ember sajátos információs világába. Felhívjuk a figyelmet arra a nem minden részletében ismert folyamatra, amelynek eredményeképpen egy biológiai rendszerben megjelenik a pszichikus információ. Megismertetjük a hallgatókkal a popperi három világ elmélet alapjaival, amely elmélet a téma tárgyalásának átfogó keretrendszereként szolgál. A hallgatók a témával való foglalkozás során számos új, esetleg felszínesen ismert fogalom jelentésvilágával is megismerkednek, így alapműveltségük is bővül. 2.2 TARTALOM A genetikai információ és a pszichikus információ jellemzői és a közöttük lévő szerves, evolúciós kapcsolat jellege. Az élőlények információs akciórádiuszának a növekedése, távérzékelés, feltételes reflex, exploratív viselkedés. Az emberi autonóm információs világ kialakulása, szimbolikus kogníció. A popperi három világ elmélet. Az elmélet keretrendszerében és az emberi kogníció illetve a pszichikus szféra kapcsolatrendszerének elemzése. 2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A genetikai információ Minden emberi élet kezdeténél DNS-molekulák struktúrájában kódolt információkat találunk. Ez az információkészlet a genetikai információ (génkészlet, genom), amely a zigóta osztódásával kezdődően a környezettel való rendkívül komplex interakciók sorozatán keresztül dinamikus információs rendszerként vezérli és szabályozza az ember szervezetének kialakulását (genetikai program). Az emberi szervezet alapegységei a sejtek. Minden egyes sejt tartalmazza a teljes génkészletet, azonban az, hogy mikor milyen gének aktívak, sejtcsoportonként változó. A sejtek parányi automaták, amelyeknek előre programozott működését a fehérjemolekulák térszerkezetében manifesztálódott információk határozzák meg. Az egyes sejtek működése nagyrészt autonóm, ugyanakkor egymással összehangolt; az összehangolást jelként szolgáló speciális molekulák végzik (adrenalin, acetilkolin stb.). A soksejtű emberi szervezet kibernetikus gépként működik: a rendszer egyensúlyi állapotának fenntartásához illetve átalakulásainak generálásához szükséges információs kapcsolatok speciális kémiai illetve elektrokémiai folyamatok és kölcsönhatások révén valósulnak meg A pszichikus információ A rendkívül komplex rendszer elemeinek hatékony összehangolására és a környezettel történő kapcsolatok optimalizálására speciális sejtek, a neuronok jöttek létre. A neuronok elektrokémiai kölcsönhatások révén a kémiai szabályozásra ráépülő, arra rásegítő, nála gyorsabb és pontosabb szabályozást tesznek lehetővé. Ezt az 14

15 együttes rendszert neuro-endokrin rendszernek nevezik. A neuro-endokrin rendszer biztosítja a szervezet belső állandóságát, illetve a környezeti hatásokra irányuló válaszkészségét. A neuronokcsoportok koncentrációja alkotja az emberi agyat, amely képes a külvilág mentális modelljeinek létrehozására. A mentális modellekben kódolt belső reprezentációk a neuronhálózatok összetett kapcsolatrendszerére és aktivációs mintázataira vezethetők vissza, ezek képezik a tudatossággal rendelkező emberi elme materiális alapját. Az agyműködésnek ezen a szintjén létrehozott információkat pszichikus információknak szokták nevezni A genetikus információtól a pszichikus információig Nem könnyű és egyelőre megoldatlan probléma annak a magyarázata, hogy a kémiai és fizikai kölcsönhatások bármely komplex rendszere is hogyan vezetett el az emberi pszichikumhoz, és a magasabb idegműködésekben megnyilvánuló pszichikus információk megjelenéséhez. A magyarázatokat kereső kutatók egy része az élőlények információs akciórádiusza expanziójából indul ki. Az egyszerűbb élőlények és környezetük kapcsolatrendszerében ugyanis a külvilág leszűkített módon játszik szerepet, amelynek összetevői biológiai hasznosságuk vagy veszedelmességük alapján szelektálódtak. Csak a létfontosságú hatások azonosítására és feldolgozására alakultak ki speciális érzékelésre alkalmas sejtek, sejtcsoportok és érzékszervek. Az evolúció takarékoskodása arra az egyszerű tényre vezethető vissza, hogy ha az élőlény a feltétlenül szükségesnél egy kicsivel is több energiát fordít a külvilág letapogatására, máris számolnia kell szaporodási eredményessége csökkenésével. Az viszont létkérdés, hogy az élőlény fennmaradása szempontjából jelentős külvilági hatás azonnali válaszreakciót váltson ki. Ezért kezdetben, az evolúció korai szakaszaiban a biológiai szempontból releváns inger önmagán kívül semmit sem jelölhet: az automatizmust kiváltó input, amely reflexet aktivál. Ahhoz, hogy a környezeti hatások jelfunkciót vegyenek fel magukon kívül valami mást is reprezentáljanak, veszíteniük kellett biológiai jelenőségükből. Olyan külső impulzusok válhattak az élőlény számára a környezetéről objektív információkat szolgáltató jelekké, amelyek hatása a még érzékelhetetlen és a már éppen érzékelhető, de biológiai szempontból kevésbé jelentős közötti sávban volt Késleltetett interaktivitás A távolról történő érzékelés képessége alapfeltétele annak, hogy a szervezet valamilyen külső hatást jelként, a külvilágra vonatkozó, a külvilág bármely elemét reprezentáló információként értékeljen. A jelhasználat evolúciójának első lépéseként a biológiai szempontból nem elsőrendűen fontos, de az élőlény számára észlelhető külvilági hatások előre jelezték biológiailag releváns bekövetkezését. Ez a pavlovi feltételes reflex. (A pavlovi első és második jelzőrendszer úgy is értelmezhető, mint különböző biológiai relevanciájú ingerek csoportjai.) A környezetben történő sikeres viselkedésformák spontán, próba-szerencse útján történő kialakulását leíró operáns kondicionálás modellje már átvezet a biológiai determináció határait tágító felfedező (exploratív) viselkedéshez. Az emberiség kulturális evolúciójának gyorsuló szakasza, az emberi megismerés és alkotó tevékenység kreatív kibontakozása akkor kezdődött, amikor a közvetlen 15

16 biológiai hasznosságra irányuló cselekvésorientált interakción túl lehetőség adódott a valóság szemrevételezésére is. Végső soron a késleltetett, illetve kikapcsolt interaktivitás vezetett el a reflexióhoz, az elemző gondolkodáshoz, a tudomány, a művészet, a kultúra és a civilizáció kibontakozásához. Az emberi autonóm információs világ kialakulásában döntő szerepe volt a szimbólumok létrehozásán és használatán alapuló megismerésnek (szimbolikus kogníció). Szimbólumok használatára az állatok egyes csoportjai is képesek, de szimbólumok tudatos létrehozása az ember egyedi sajátossága A szimbolikus kogníció Fajunkat a szimbólumalkotó és szimbólummanipuláló képesség tette alkalmassá a beszédre, képalkotásra, írásra, az elektromágneses hatások segítségével történő információrögzítésre és -továbbításra, valamint komputerhálózatok kifejlesztésére. A gondolat, a nyelv, a tudomány, a művészet, a vallás olyan szimbólumvilágok, amelyek meghatározzák a mindenkori emberi társadalmak fizikai keretrendszerét. Az emberek által készített artefaktumok a könyvektől kezdve a gépkocsin keresztül a számítógépig nem mások, mint szimbolikus aktivitások materializációi. A szimbólumvilágok összefüggő, az azokat továbbfejlesztők szándékaitól függetlenül érvényesülő, koherens belső logikával rendelkeznek, amely ezeknek saját belső dinamikát és autonómiát kölcsönöz. A matematika, a fizika, a zene, a nyelvek, a jog mind ilyen autonóm, szimbólumokból felépített rendszerek. Ezzel az ember világa egy fontos összetevővel bővült a bioszféra többi élőlényéhez képest. Az ember nemcsak a természeti, hanem a szimbolikus világok által meghatározott környezetben is él. Ez a kulturális szféra szabadítja meg az embert a darwini elv kényszerű korlátaitól. Intenzív és sokoldalú»szellemi«kölcsönhatásai folytán minden ember részese a kulturális fejlődés teljes tapasztalatkincsének. 1 Az emberi társadalom működésének megértését és befolyásolását az teszi különösen nehézzé, hogy a nyelv, a jog és más, szimbolikus kulturális szabályozó rendszerek nem közvetlen ok-okozati összefüggések, hanem jelentések útján irányítják az egyéneket. A cselekvések, történések mögött autonóm egyedek vannak, akik felismerik a szimbólumok jelentését, és szabadon döntenek. Az emberi pszichikumban tárolt információk egy-egy szuverén univerzumot jelentenek, és az inputok értelmezése valamint az azokra adott válaszok minden más információs rendszernél nagyobb mértékben függnek az előzetes programozástól és a rendszer pillanatnyi állapotától. 2 1 Eigen, M. Winkler, R.: A játék. Természeti törvények irányítják a véletlent. Budapest, Gondolat Kiadó, o. 2 A jelentésgazdag szimbólumokra irányuló figyelem az irányítás központi kérdését a kommunikációról áthelyezi a befogadó előzetes programozására. A mérnök számára a kommunikáció során az információ számszerűen kifejezhető mennyisége áramlik A-tól B-ig; a szemiotikus szemével nézve úgy kommunikál, hogy»rámutat«arra az információra, ami már tárolva van B-nél. Habár a mérnöki modell jobban megragadja azt a helyzetet amikor például valaki rutinszerűen érdeklődik a lengyelországi Oswiecim német neve felől, a szemiotikai modell valószínűleg jobban kifejezi azt, ami akkor történik, ha itt elolvassuk a választ: Auschwitz. Az előzetes programozás, vagyis a jelentés révén egyes kilencbetűs szavak többet képesek»kommunikálni«más ugyanilyen hosszúságú szavaknál Beniger, J., i. m., Beniger, i. m., 163. o. 16

17 2.3.6 A popperi három világ elmélet A szimbólumvilágok önálló létének és autonómiájának a feltételezése mutatkozik meg a kritikai racionalista filozófus, Karl R. Popper pluralista ontológiájában is. Popper szerint a létező realitás három, egymással összefüggő, de fenomenológiai státuszában eltérő világból tevődik össze. 1. kép Karl Popper három világa Az első világ (World 1.) a Kozmosz anyaga és energiája, a fizikai dolgok, állapotok, jelenségek szférája. Az élőlények és az ember agya is az első világ részét képezi. A második világ (World 2.) az emberi elme tudatállapotait jelenti, az agyban megnyilvánuló belső szubjektív tapasztalatokat. Ez az Ego, az Én mások számára ma még közvetlenül nem hozzáférhető szubjektív, belső világa, az egyedi tudattartalmak, érzelmek, álmok, vágyak, félelmek, gondolkodásformák, képzettartalmak változatos rendszereivel. A harmadik világ (World 3.) az eszmék, ideák, az objektív tudás világa, ami lényegében megegyezik a Bertalanffy-féle autonóm szimbólumvilágokkal. 3 Természetesen vetődik fel a kérdés, hogy milyen viszonyban van a fejezet elején bevezetett három világentitás (anyag, energia és információ) a popperi ontológia három világával? Először a két megközelítés komplementer jellege tűnik fel. A popperi hármas felosztás a létező realitás filozófiai megközelítése, míg az anyag, 3 A popperi 3. világ nem azonos viszont a platoni ideák világával. A platóni formák és ideák világa örök, változatlan igazságokat jelent, míg a popperi 3. világ az ember megismerő tevékenységének objektivált eredménye. 17

18 energia és információ triád a természettudományos világértelmezés entitásrendszere. Van azonban a két megközelítés között bizonyos mértékű megfelelés is. A popperi első világ magában foglalja a természettudományos modell mindhárom alapentitását, a 2. és a 3. világ pedig az információs entitás megnyilvánulásának speciális színtere: a 2. világ a pszichikus információk birodalma, míg a 3. világ az emberi pszichikumok által konstruált kulturális, szellemi szféra múltbeli és újonnan kialakított produktumainak exogramokban objektivált része A három világ elmélet és az emberi kogníció A popperi 1. és a 2. világ közötti kapcsolat realizálása egy sajátos interfészrendszer, az érzékszervek ingerfelvevő felületén keresztül történik, ahol a külvilág anyag/energia állapotváltozásainak egy része ingerként jelenik meg. Az ingerek ingerületi folyamatokat (elektrokémiai változásokat) hoznak létre, amelyek sajátos jelekként kerülnek feldolgozásra. Az agynak ezt a jelfeldolgozó működését ma gyakran értelmezzük a számítógépes metafora alapján, azaz hogy az agy nagy teljesítményű információfeldolgozó berendezés (processzor), amely inputok alapján sajátos outputokat generál. Az agyba jutó információk nagyobbik része nem tudatosul, ezek egyszerű szabályozási kölcsönhatásokban realizálódó információk. Az információk egy része azonban folyamatos, iteratív transzformációk eredményeképpen az ember belső mentális világában, tudatos, magasabb idegműködéseiben értelmeződik. A mentális térbe került információk alapján épülnek a külvilág reprezentációs modelljei, ezek teszik lehetővé a belátást és előrelátást, alakítják ki a hiteket, beállítódásokat, formálják a személyiség világról alkotott képét. 2. kép Az ember információs világai 18

19 A külső szimbolikus tárolás 4 lehetőségeinek felismerésével elkezdődött a szubjektív tudások objektivációjának és állandó korrekciójának, javításának (popperi terminológiával falszifikálásának ) folyamata, létrejött az emberi információs szféra új dimenziója. A popperi 3. világ. A 2. világ nem csupán létrehozza ezt az objektivált szimbólumvilágot, hanem vele szoros, iterációs kapcsolatrendszerben bontakozik ki, működik és fejlődik A három világ elmélet és a pszichikus szféra kialakulása Manfred Eigen a pszichikus szféra kialakulását a popperi három világ keretrendszerében írja le. Az evolúcióban [ ] a szelektív kiértékelés része az önreprodukáló szerkezetek versengésének. A rendszer saját kiértékelő elve, amely a hatékony reprodukció szempontjából optimális szerkezet kiválasztását végzi, okozati kapcsolatban áll az alapul szolgáló autokatalitikus mechanizmussal, valamint a rendszerre kényszerített határfeltételekkel. A pszichikus információk kiértékelési skálája a központi idegrendszer által vezérelt ingerfeldolgozással kapcsolatosan jött létre az evolúció során. Kezdetben kizárólag az előnyös, genetikailag előre programozott magatartásminták szelekciójára támaszkodott. (...) Ezen a szinten még csaknem teljes az egyezés a túlélés biztosítására irányuló szelekció elvével. A pszichikus információk kiértékelési sémája csak az emberben jut el az egyéni önállósághoz. 5 Az ember autonómmá vált szubjektív információs világa esetében hiányzik a genetikai tanulási folyamatokra jellemző objektív, szelektív kiértékelés, ezért a pszichikus információk univerzuma szabadon épülve valószerűtlen és veszélyes mémmintázatokat is generálhat. Az emberi pszichikumban lejátszódó információfeldolgozás mai formája hosszú fejlődési folyamat eredménye. A valóságról való modellalkotást, ismeretszerzést lehetővé tevő kognitív architektúra többlépcsős evolúció eredményeképpen alakult ki. (Donald, 2001). A Merlin Donald által leírt kulturális formációk az emberi társadalom fejlődésének különböző szakaszait jelentik, amelyeket az emlékezet és a gondolkodás belső folyamatainak eltérő szerveződése jellemez. Lényegében az agy (a számítógépes metafora alapján az ábrán: processzor1) különböző információkezelési működésmódjainak kialakulásáról van szó, a mindenkori rendelkezésre álló információs technológiákkal kölcsönhatásban. A 3. világban felhalmozott tudás alapján az emberiség képessé vált olyan szerkezetek elkészítésére, amelyek az agy információfeldolgozó tevékenységének bizonyos folyamataival analóg működésűek (az ábrán: processzor2). Az információs forradalom kibontakozásában és az információs társadalom kialakulásában ezeknek a gépeknek meghatározó szerepe van. 2.1 ÖSSZEFOGLALÁS A leckében először áttekintettük a genetikai információ és a pszichikus információ jellemzőit és a közöttük lévő kapcsolat jellegét. Ezt követően a pszichikus in- 4 A külső szimbolikus tár (external symbolic storage) Merlin Donald kifejezése. A külső szimbolikus tárolás az embernek azt a képességét jelenti, hogy rajz, írás, formázás segítségével képes szimbólumokat megjeleníteni és tárolni. 5 Eigen, M. Winkler, R., i. m.,

20 formáció eredetét az élőlények információs akciórádiuszának a növekedésére vezettük vissza és értelmeztük többek között a távérzékelés, feltételes reflex, exploratív viselkedés fogalmakat. Felvázoltuk a sajátos emberi kognitív habitusra jellemző szimbolikus kogníció és autonóm információs világ fogalmak jelentésrendszerét. Bevezettük a popperi három világ elméletet mint keretrendszert és magyarázó modellt. Végül a lecke záró részében az emberi kogníció illetve a pszichikus szféra kapcsolatrendszerének elemzését végeztük el. 2.2 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Értelmezze a genetikai és a pszichikus információ összefüggésrendszerét! 2. Mutassa be a popperi három világ elméletet! 3. Miben különbözik a pszichikus szférára irányuló szelekció a szelekció egyéb formáitól Manfred Eigen szerint? 4. Mi jellemző az emberi társadalomban kialakult szimbólumvilágokra? 20

INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI

INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI Összefoglalás Az Információ, ember és társadalom Az információtól az információs társadalomig című kötet

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont:

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Klinikai nyelvészet. Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó

Klinikai nyelvészet. Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó Klinikai nyelvészet Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó Nyelvi forradalom vagy fokozatos evolúció Nyelv biológiai alapjaiból kiinduló felfogások: a) Az emberi nyelv egyedisége elválaszt vagy összeköt?

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COOLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei Az informatika fejlődéstörténete A számítástechnika kezdetei A mechanikus számológépek a mechanikus golyós számológépek az abakusz i.e. 2000-től Fogaskerekes számológépek Schickard 1623 négy alapművelet

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés Farkas Zsolt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1/ 14 Tartalom -Sajátosság alapú tervezés:

Részletesebben

Milyen tudományokra támaszkodik?

Milyen tudományokra támaszkodik? 3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE III. Felsőoktatási Kreditfórum Dunaújváros 2004 jún. 3-4. Dr. Kadocsa László főiskolai tanár MODUL, MODULRENDSZER - Harvard Egyetem

Részletesebben

Nemzetiség: Állampolgárság: Született: Elhunyt: Magyar Magyar 1903 1957

Nemzetiség: Állampolgárság: Született: Elhunyt: Magyar Magyar 1903 1957 Nemzetiség: Állampolgárság: Született: Elhunyt: 1903 1957 1944 1945 1946 NEUMANN JÁNOST A MODERN SZÁMÍTÓGÉP ATYJÁNAK TEKINTJÜK ENIAC EDVAC IAS IBM Neumann elvek 1944: első teljesen elektronikus, digitális

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

A számolás és a számítástechnika története. Feladat:

A számolás és a számítástechnika története. Feladat: A számolás és a számítástechnika története Kezdetektől, a huszadik század közepéig Feladat: Milyen eszközöket használtak a számoló/számítógépek megjelenése elo tt a számolás segítésére? Kik készítettek

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Tudásalapú információ integráció

Tudásalapú információ integráció Tudásalapú információ integráció (A Szemantikus Web megközelítés és a másik irány) Tanszéki értekezlet, 2008. május 14. 1 Miért van szükségünk ilyesmire? WWW: (Alkalmazások) Keresés a weben (pl. összehasonlítás

Részletesebben

MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM A KÍSÉRLETI TANKÖNYVEK ÉS MUNKAFÜZETEK KONCEPCIÓJÁRÓL ÉS FELÉPÍTÉSÉRŐL A tankönyvsorozat

Részletesebben