INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. Komenczi Bertalan
|
|
- Dóra Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Komenczi Bertalan
2 MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK
3 Komenczi Bertalan Eger, 2011
4 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP /1/A
5 Tartalom 1. Bevezetés Célkitűzések A tantárgy általános leírása A tananyag tematikus egységei Tanulási tanácsok, tudnivalók Az információ szerepe az ember világában Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A genetikai információ A pszichikus információ A genetikus információtól a pszichikus információig Késleltetett interaktivitás A szimbolikus kogníció A popperi három világ elmélet A három világ elmélet és az emberi kogníció A három világ elmélet és a pszichikus szféra kialakulása Összefoglalás Önellenőrző kérdések A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Bevezetés A mimetikus kultúra A mimetikus kommunikációs rendszer A mimetikus átadás következményei A mitikus kultúra Médiumváltás A nyelv virtuális világa A nyelv szerepe a tudásátadásban A teoretikus kultúra Új kulturális kulcskompetencia A teoretikus kultúra lehetőséghorizontja Teoretikus kultúra és kognitív architektúra A teoretikus kultúra hatása A teoretikus kultúra kiterjesztése a könyvnyomtatás A Gutenberg-galaxis és a Marconi-konstelláció Az elektronikus információs világ új vonásai Összefoglalás Önellenőrző kérdések
6 4. A gépi információtechnológia korai formái Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Információtechnológia Szociális szemantika és konstrukciós készség A gépi információtechnológia alapformái A könyvnyomtatás Gutenberg újítása A könyvnyomtatás forradalma A könyvnyomtatás jelentőségének korai felismerése A Gutenberg-galaxis The Printing Press as an Agent of Change A távközlés forradalma Az elektromos távíró Az elektromos távíró az ipari társadalom alapvető kommunikációs eszköze Az elektromos távíró megváltoztatja az ember információs világát A telefon A hangrögzítés forradalma A fényképezés A fényképezés hatása és következményei A tömegkommunikáció forradalma Új médium: elektromágneses hullámok A mozgókép A film az első integratív médium A műsorszórás: a rádió A McLuhan-galaxis Médiahatás médiumelméletek Marshall McLuhan technológia determinizmusa Georg Gerbner kultivációs elmélete Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az információs gépek jellemzői mechanikus számítógépek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Információs gépek Számolást segítő eszközök és eljárások A számfogalom kialakulásától a világhálóig vezető út A géppel történő számolás igénye és lehetősége Wilhelm Schickard mechanikus számítógépe Blaise Pascal és számológépe a pascalin Leibniz gépe Táblázatkészítés
7 5.3.9 Gaspard de Prony Táblázatkészítés Angliában Charles Babbage Babbage első gépterve: a Difference Engine A Difference Engine szerkezet és működése Nagy Károly és a Difference Engine Ada Byron és a Difference Engine Az Analitical Engine Ada Byron az Analitical Engine-ről Difference Engine No Mechanikus számológépek Babbage után A mechanikus számológépek és az utókor Összefoglalás Önellenőrző kérdések Elektromechanikus és elektronikus számítógépek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Elektromechanikus számológépek A Hollerith-gép Comrie tudományos célokra használt lyukkártyás gépet Vannevar Bush és differenciál-analizátorai Howard Aiken és a Mark I A Mark I. szerkezete és működése Babbage s dream come true George Stibitz jelfogós gépei Konrad Zuse Elektronikus számítógépek Kódfejtés Angliában Bletchley Park Lőelemszámítás Amerikában Az ENIAC az első elektronikus digitális számítógép Az ENIAC tervezése Az ENIAC programozása Az ENIAC elkészülése és jelentősége Neumann János és az EDVAC A Neumann- architektúra Az IAS számítógép UNIVAC Összefoglalás Önellenőrző kérdések A mainframe-korszaktól a személyi számítógép felé Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése
8 7.3.1 A mainframe A mainframe körüli számítástechnikai kultúra A mainframe transzformációjának kezdetei A lehetőségek A hidegháború szerepe a számítógépek fejlesztésében Real time rendszerek A Whirlwind projekt A SAGE Igények és lehetőségek Az ARPA Licklider és az ember-számítógép szimbiózis Licklider szerepe az 1960-as évek fejlesztési programjaiban Kemény János és az időosztásos számítógép-használat Kemény János: Az ember és a számítógép Augmenting Human Intellect: A Conceptual Framework Engelbart és az Augmentation Research Center Összefoglalás Önellenőrző kérdések A személyi számítógépek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A személyi számítógép virtuális valósága A személyi számítógép megjelenéséhez vezető hatásrendszer Miniszámítógépek és mikroprocesszorok Hobbielektronika Az Altair Az Apple II és az IBM PC A parancssoros vezérlés A Xerox PARC és az Alto A grafikus felhasználói felület A Macintosh A desktop-metafora A Microsoft Windows Jövőtrendek Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az információs társadalom kialakulása és jellemzői Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Információs társadalom Az információs társadalom eredete James Beniger szerint Az információs társadalom eredete Manuel Castells szerint Közelítésmódok az információs társadalom leírásához
9 9.3.5 Az információs társadalom jövőorientált társadalom Kockázattársadalom Az információs társadalom technológia-középpontú társadalom Technopolisz Az információs társadalom hálózati társadalom Valós és virtuális hálózatok A hálózati szerveződés információtechnológiai szintjei A hálózati szerveződés társadalmi szférája Planetáris világtársadalom világfalu Planetáris világtársadalom tömegmédia és hálózati közszféra Planetáris világtársadalom társadalmi globalizáció? Planetáris világtársadalom kulturális identitás Összefoglalás Önellenőrző kérdések Jövőperspektívák Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Jövőorientált kor Prognosztika és futurológia A jövő tartományai Az infokommunikációs technológia fejlődési trendjei A számítógép-használat korszakai Marc Weiser szerint A jövő számítógéprendszerei a múltból nézve A jövő hálózatai Egy (közel)múltbeli jövőkép Michael Dertouzos szerint Elképzelések az új infokommunikációs környezet jellemzőiről Kognitív habitus az információs társadalomban A külső szimbolikus tár metamorfózisa Új kognitív habitus megváltozott humán kognitív architektúra? Homo typographicus vs. Homo interneticus? A tanulás új világa az információs társadalomban Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az információtechnológia kultusza és kritikája Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Technofil és technofób elfogultságok Régi és újabb keletű idolumok Korai információtechnika kritikák Az információ kultusza Clifford Stoll Silicon Snake Oil A multimédia túlértékelése Ikonikus fordulat?
10 Vége a Gutenberg-galaxisnak? Az emberiség kommunikáció technológiai felszabadulása? Technology One és Technology Two Homo informaticus? Neil Postman technológiakritikai nézetei Technopoly? Információkultusz Informatizált iskola? Összefoglalás Önellenőrző kérdések Összefoglalás A kurzusban kitűzött célok összefoglalása Tartalmi összefoglalás A tananyagban tanultak részletes összefoglalása Kiegészítések Irodalomjegyzék Hivatkozások Ábrajegyzék Médiaelemek Tesztek Próbateszt Záróteszt A Záróteszt B Záróteszt C
11 1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉSEK Az Információ és társadalom (Az információtechnológiától az információs társadalomig) című tananyag elkészítésének az volt a célja, hogy az általunk tervezett képzésben résztvevők számára összefoglaljuk az információtechnológia és információs társadalom témakör legfontosabb alapelemeit és ezek összefüggésrendszerét. Munkánk során szem előtt tartottuk azt az ilyen jellegű tananyagokkal kapcsolatos követelményt, hogy a tananyag tartalmi összetevői oly módon legyenek összeválogatva és rendszerbe szervezve, hogy ezzel a hallgatók szemléletét is formáljuk, és használható gyakorlati segítséget nyújtsunk későbbi tevékenységükhöz. A tananyag elkészítését az a jövőbeli informatikus-könyvtáros szakemberekkel szemben támasztott igény tette szükségessé, hogy képesek legyenek az információs társadalom fogalom interdiszciplináris értelmezésére, az információfeldolgozás különböző formái illetve az alapvető információs rendszerek megértésére és a vonatkozó ismeretek rendszerbe illesztésére. A tantárgy tanításának célja egy átfogó, az információ- és kommunikációelmélet legáltalánosabb fogalmi, technikai, történeti, és társadalmi összefüggéseit összefoglaló ismeretrendszer megismertetése az informatikuskönyvtáros képzés MA fokozatában résztvevő hallgatókkal. A tárgy tartalmi elemeinek megismerése során a hallgatók felismerik a szerteágazó ismeretrendszer összefüggéseit, és olyan szemléletre tesznek szert, amely a változatos információs- és kommunikációs jelenségek egységes értelmezésére teszi képessé őket. A tantárgyi követelmények teljesítése közben betekintést nyernek az információs és kommunikációs technológiák biológiai és történelmi meghatározottságába, értelmezni tudják azok társadalmi hatásait, megértik azok szerepét az emberi társadalom fejlődéstörténetében. 1.2 A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA A tananyag keretein belül az ember, információ, technika és társadalom kapcsolatrendszerben fogalmaztunk meg olyan összefüggéseket, amelyek a 21. századra kialakult információs, tudásalapú társadalom determinációinak és perspektíváinak teljesebb megértését segíthetik elő. Hangsúlyozottan szerepel az anyagban az új, elektronikus információtechnika, a számítógép és a hálózatok, valamint a World Wide Web kifejlesztésének-kialakulásának szellemi, technikai, társadalmi hátterének bemutatása. Részletesen foglalkozunk az informatizálódó társadalom ismérveivel, elemezzük a folyamatban lévő trendeket, és ezek alapján jövőperspektívákat vázolunk fel. Ismertetünk az információtechnológia pozitív hatásait hangsúlyozó esetenként túlhangsúlyozó nézeteket, és a mindenkori új információkezelő technikák és eljárások feltételezett negatív hatásait kiemelő, kritikus érveléseket is. Az egyes fejezetek fókusza az humán jelenségvilág információs aspektusaira, a gépi információs rendszerek fejlődéstörténetére, az elektronikus számítógépek és az internet létrehozásának a történetére és az információs társadalom néhány jellemző vonásának a bemutatására irányul. A tananyag készítője inter-, illetve transzdisz- 11
12 ciplináris szemléletmóddal, egységes evolúciós keretrendszerben gondolkodva az egyes részelemek rendszerszemléletű integrációjára törekedett. 1.3 A TANANYAG TEMATIKUS EGYSÉGEI Az információ megnyilvánulása és szerepe az emberi jelenségvilágban. Szimbólumalkotás, információs kapcsolatok a popperi ontológia keretrendszerében. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete az információs forradalmak gépi technológiákat megelőző szakaszai (Merlin Donald elmélete alapján). A gépi információtechnológia korai formái: a könyvnyomtatás és hatásai, a távközlés forradalmai, kép- és hangrögzítés, a tömegkommunikáció eszközrendszere és jelenségvilága. (Marshall McLuhan, Georg Gerbner, Neil Postman, Elisabeth Eisenstein, Frédéric Barbier és mások vonatkozó nézeteinek, gondolatrendszerének bemutatása). Az információs gépek jellemzői és alapformái. Mechanikus számológépek. Az elektromechanikus számológépek történeti jelentősége. Az elektronikus számítógépek kifejlesztésének története. Az átmenet a mainframe-korszaktól a személyi számítógépek megjelenéséig, a mai személyi számítógépek közvetlen előtörténete, jellemzőik. Az információs társadalom kialakulására vonatkozó elképzelések. Az információs társadalom jellemzői. Jövőképek és jövőtrendek. Az információtechnológia hatásainak és jelentőségének túlértékelése illetve a használatukban rejlő vélt vagy valós veszélyek történelmi perspektívából. 1.4 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK Az Információ és társadalom (Az információtechnológiától az információs társadalomig) című tananyag elsajátítása nem csekély kognitív és akarati erőfeszítéseket igényel. Mielőtt hozzálát a tanulás megkezdéséhez, ne feledje, hogy a tanulás munka: tudatos ismeretszerzés, ismeretrendszer építés és -bővítés, amely A tanulás eredményessége szempontjából a személyes energia- és időráfordítás a legfontosabb tényező. A befektetett szellemi erőfeszítés az, ami a mély megértéssel járó tudás kialakítását lehetővé teszi. Ebben a tankönyvben a tananyag tagolása, felépítése és logikai egybeszervezettsége olyan, hogy elősegítse az önálló, eredményes tanulást. A tanuló részéről az előzetes ismeretek mozgósítása mellett a legfontosabb a megfelelő tanulási stratégia és a motiváció. A tárgy eredményes tanulásához szükség van azoknak az ismereteknek egy részére, amelyeket a tanulók középiskolai tanulmányai során sajátítottak el. Ezeknek a felelevenítéséhez a hallgatók haszonnal forgathatják a középiskolai tankönyveket, illetve általános enciklopédiákat, ismeretterjesztő munkákat és internetes forrásokat is tanulmányozhatnak, amelyekre a tananyagban számos utalás történik. A tananyag, széleskörű és sokrétű ismereteket foglal össze, megértése és elsajátítása eltérő mélységű és szélességű előzetes ismereteket igényel a különböző tudományterületeken. Mivel ezek az előzetes ismeretek tanulónként eltérőek, a felsorolt forrásokból mindenkinek más-más arányban, személyre szabottan kell meríteni az anyag elsajátításához. A tankönyv és a kiegészítő források egyrészt elősegítik a tananyag megtanulását, másrészt kalauzként szolgálhatnak, további elmélyüléshez. Ezért a tanulási 12
13 útmutató a kötelező megtanulandókon túl számos olyan forrásmegjelölést tartalmaz, amely a saját elmélyüléshez kínál fogódzókat, ugyanakkor elősegíti olyan tájékozottság megszerzését is, amivel könyvtáros-informatikusként a tanácsadótájékoztató szerepet magas szakmai színvonalon történő művelheti. Figyelembe véve, hogy az egyes leckék (amelynek megjelölésére a fejezet kifejezést szinonimaként használjuk) önálló, gyakran egy egész tudományterületet reprezentáló egységek, a könyvet fejezetenként érdemes tanulni, olyan módon, hogy egy-egy alkalommal egy fejezetre koncentrálunk. Először célszerű figyelmesen átolvasni a teljes leckét, a tartalom fő vonalainak megértésére koncentrálva. Az összefüggések felismerésére való törekvés nélkül történő magolás a tanulás legrosszabb hatásfokú formája. Ha viszont valaki az ismereteket összefüggésekbe helyezve, értőn tanul, a tanultak sokáig megmaradnak és a megtanultak eltérő kontextusokban is alkalmazhatók lehetnek! Az eredményes tanulás előfeltétele, hogy amikor tanulunk, akkor a tanuláshoz szükséges belső állapotban legyünk. Ez egyrészt azt feltételezi, hogy amikor elkezdjük a tanulást, ne legyünk nagyon fáradtak, rendelkezzünk azzal az energiával, ami a tanuláshoz szükséges. Legyen erőnk a szellemi frissesség és fogékonyság állapotának fenntartásához, a figyelem ébrentartásához és a folyamatos koncentrálóképesség feltételeinek biztosításához. A legfontosabb még részben a fáradtság leküzdésére is alkalmas feltétel azonban a megfelelő motiváció, a tananyag tartalma iránti érdeklődés és kíváncsiság. Úgy gondoljuk, hogy az Információelmélet Információs jelenségek és folyamatok című tárgy alkalmas az érdeklődé felkeltésére, és folyamatos fenntartására. Amiről ez a könyv szól, nem más, mint az információ fogalmának körüljárása után a planetáris szintű információs forradalom, a biológiaiból evolúcióból kibontakozó kulturális és technológiai evolúciónak illetve az ezek alapját képező kommunikációs forradalmaknak a nyomon követése. 13
14 2. AZ INFORMÁCIÓ SZEREPE AZ EMBER VILÁGÁBAN 2.1 CÉLKITŰZÉS Ennek a leckének az a célja, hogy a hallgatókat bevezesse az ember sajátos információs világába. Felhívjuk a figyelmet arra a nem minden részletében ismert folyamatra, amelynek eredményeképpen egy biológiai rendszerben megjelenik a pszichikus információ. Megismertetjük a hallgatókkal a popperi három világ elmélet alapjaival, amely elmélet a téma tárgyalásának átfogó keretrendszereként szolgál. A hallgatók a témával való foglalkozás során számos új, esetleg felszínesen ismert fogalom jelentésvilágával is megismerkednek, így alapműveltségük is bővül. 2.2 TARTALOM A genetikai információ és a pszichikus információ jellemzői és a közöttük lévő szerves, evolúciós kapcsolat jellege. Az élőlények információs akciórádiuszának a növekedése, távérzékelés, feltételes reflex, exploratív viselkedés. Az emberi autonóm információs világ kialakulása, szimbolikus kogníció. A popperi három világ elmélet. Az elmélet keretrendszerében és az emberi kogníció illetve a pszichikus szféra kapcsolatrendszerének elemzése. 2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A genetikai információ Minden emberi élet kezdeténél DNS-molekulák struktúrájában kódolt információkat találunk. Ez az információkészlet a genetikai információ (génkészlet, genom), amely a zigóta osztódásával kezdődően a környezettel való rendkívül komplex interakciók sorozatán keresztül dinamikus információs rendszerként vezérli és szabályozza az ember szervezetének kialakulását (genetikai program). Az emberi szervezet alapegységei a sejtek. Minden egyes sejt tartalmazza a teljes génkészletet, azonban az, hogy mikor milyen gének aktívak, sejtcsoportonként változó. A sejtek parányi automaták, amelyeknek előre programozott működését a fehérjemolekulák térszerkezetében manifesztálódott információk határozzák meg. Az egyes sejtek működése nagyrészt autonóm, ugyanakkor egymással összehangolt; az összehangolást jelként szolgáló speciális molekulák végzik (adrenalin, acetilkolin stb.). A soksejtű emberi szervezet kibernetikus gépként működik: a rendszer egyensúlyi állapotának fenntartásához illetve átalakulásainak generálásához szükséges információs kapcsolatok speciális kémiai illetve elektrokémiai folyamatok és kölcsönhatások révén valósulnak meg A pszichikus információ A rendkívül komplex rendszer elemeinek hatékony összehangolására és a környezettel történő kapcsolatok optimalizálására speciális sejtek, a neuronok jöttek létre. A neuronok elektrokémiai kölcsönhatások révén a kémiai szabályozásra ráépülő, arra rásegítő, nála gyorsabb és pontosabb szabályozást tesznek lehetővé. Ezt az 14
15 együttes rendszert neuro-endokrin rendszernek nevezik. A neuro-endokrin rendszer biztosítja a szervezet belső állandóságát, illetve a környezeti hatásokra irányuló válaszkészségét. A neuronokcsoportok koncentrációja alkotja az emberi agyat, amely képes a külvilág mentális modelljeinek létrehozására. A mentális modellekben kódolt belső reprezentációk a neuronhálózatok összetett kapcsolatrendszerére és aktivációs mintázataira vezethetők vissza, ezek képezik a tudatossággal rendelkező emberi elme materiális alapját. Az agyműködésnek ezen a szintjén létrehozott információkat pszichikus információknak szokták nevezni A genetikus információtól a pszichikus információig Nem könnyű és egyelőre megoldatlan probléma annak a magyarázata, hogy a kémiai és fizikai kölcsönhatások bármely komplex rendszere is hogyan vezetett el az emberi pszichikumhoz, és a magasabb idegműködésekben megnyilvánuló pszichikus információk megjelenéséhez. A magyarázatokat kereső kutatók egy része az élőlények információs akciórádiusza expanziójából indul ki. Az egyszerűbb élőlények és környezetük kapcsolatrendszerében ugyanis a külvilág leszűkített módon játszik szerepet, amelynek összetevői biológiai hasznosságuk vagy veszedelmességük alapján szelektálódtak. Csak a létfontosságú hatások azonosítására és feldolgozására alakultak ki speciális érzékelésre alkalmas sejtek, sejtcsoportok és érzékszervek. Az evolúció takarékoskodása arra az egyszerű tényre vezethető vissza, hogy ha az élőlény a feltétlenül szükségesnél egy kicsivel is több energiát fordít a külvilág letapogatására, máris számolnia kell szaporodási eredményessége csökkenésével. Az viszont létkérdés, hogy az élőlény fennmaradása szempontjából jelentős külvilági hatás azonnali válaszreakciót váltson ki. Ezért kezdetben, az evolúció korai szakaszaiban a biológiai szempontból releváns inger önmagán kívül semmit sem jelölhet: az automatizmust kiváltó input, amely reflexet aktivál. Ahhoz, hogy a környezeti hatások jelfunkciót vegyenek fel magukon kívül valami mást is reprezentáljanak, veszíteniük kellett biológiai jelenőségükből. Olyan külső impulzusok válhattak az élőlény számára a környezetéről objektív információkat szolgáltató jelekké, amelyek hatása a még érzékelhetetlen és a már éppen érzékelhető, de biológiai szempontból kevésbé jelentős közötti sávban volt Késleltetett interaktivitás A távolról történő érzékelés képessége alapfeltétele annak, hogy a szervezet valamilyen külső hatást jelként, a külvilágra vonatkozó, a külvilág bármely elemét reprezentáló információként értékeljen. A jelhasználat evolúciójának első lépéseként a biológiai szempontból nem elsőrendűen fontos, de az élőlény számára észlelhető külvilági hatások előre jelezték biológiailag releváns bekövetkezését. Ez a pavlovi feltételes reflex. (A pavlovi első és második jelzőrendszer úgy is értelmezhető, mint különböző biológiai relevanciájú ingerek csoportjai.) A környezetben történő sikeres viselkedésformák spontán, próba-szerencse útján történő kialakulását leíró operáns kondicionálás modellje már átvezet a biológiai determináció határait tágító felfedező (exploratív) viselkedéshez. Az emberiség kulturális evolúciójának gyorsuló szakasza, az emberi megismerés és alkotó tevékenység kreatív kibontakozása akkor kezdődött, amikor a közvetlen 15
16 biológiai hasznosságra irányuló cselekvésorientált interakción túl lehetőség adódott a valóság szemrevételezésére is. Végső soron a késleltetett, illetve kikapcsolt interaktivitás vezetett el a reflexióhoz, az elemző gondolkodáshoz, a tudomány, a művészet, a kultúra és a civilizáció kibontakozásához. Az emberi autonóm információs világ kialakulásában döntő szerepe volt a szimbólumok létrehozásán és használatán alapuló megismerésnek (szimbolikus kogníció). Szimbólumok használatára az állatok egyes csoportjai is képesek, de szimbólumok tudatos létrehozása az ember egyedi sajátossága A szimbolikus kogníció Fajunkat a szimbólumalkotó és szimbólummanipuláló képesség tette alkalmassá a beszédre, képalkotásra, írásra, az elektromágneses hatások segítségével történő információrögzítésre és -továbbításra, valamint komputerhálózatok kifejlesztésére. A gondolat, a nyelv, a tudomány, a művészet, a vallás olyan szimbólumvilágok, amelyek meghatározzák a mindenkori emberi társadalmak fizikai keretrendszerét. Az emberek által készített artefaktumok a könyvektől kezdve a gépkocsin keresztül a számítógépig nem mások, mint szimbolikus aktivitások materializációi. A szimbólumvilágok összefüggő, az azokat továbbfejlesztők szándékaitól függetlenül érvényesülő, koherens belső logikával rendelkeznek, amely ezeknek saját belső dinamikát és autonómiát kölcsönöz. A matematika, a fizika, a zene, a nyelvek, a jog mind ilyen autonóm, szimbólumokból felépített rendszerek. Ezzel az ember világa egy fontos összetevővel bővült a bioszféra többi élőlényéhez képest. Az ember nemcsak a természeti, hanem a szimbolikus világok által meghatározott környezetben is él. Ez a kulturális szféra szabadítja meg az embert a darwini elv kényszerű korlátaitól. Intenzív és sokoldalú»szellemi«kölcsönhatásai folytán minden ember részese a kulturális fejlődés teljes tapasztalatkincsének. 1 Az emberi társadalom működésének megértését és befolyásolását az teszi különösen nehézzé, hogy a nyelv, a jog és más, szimbolikus kulturális szabályozó rendszerek nem közvetlen ok-okozati összefüggések, hanem jelentések útján irányítják az egyéneket. A cselekvések, történések mögött autonóm egyedek vannak, akik felismerik a szimbólumok jelentését, és szabadon döntenek. Az emberi pszichikumban tárolt információk egy-egy szuverén univerzumot jelentenek, és az inputok értelmezése valamint az azokra adott válaszok minden más információs rendszernél nagyobb mértékben függnek az előzetes programozástól és a rendszer pillanatnyi állapotától. 2 1 Eigen, M. Winkler, R.: A játék. Természeti törvények irányítják a véletlent. Budapest, Gondolat Kiadó, o. 2 A jelentésgazdag szimbólumokra irányuló figyelem az irányítás központi kérdését a kommunikációról áthelyezi a befogadó előzetes programozására. A mérnök számára a kommunikáció során az információ számszerűen kifejezhető mennyisége áramlik A-tól B-ig; a szemiotikus szemével nézve úgy kommunikál, hogy»rámutat«arra az információra, ami már tárolva van B-nél. Habár a mérnöki modell jobban megragadja azt a helyzetet amikor például valaki rutinszerűen érdeklődik a lengyelországi Oswiecim német neve felől, a szemiotikai modell valószínűleg jobban kifejezi azt, ami akkor történik, ha itt elolvassuk a választ: Auschwitz. Az előzetes programozás, vagyis a jelentés révén egyes kilencbetűs szavak többet képesek»kommunikálni«más ugyanilyen hosszúságú szavaknál Beniger, J., i. m., Beniger, i. m., 163. o. 16
17 2.3.6 A popperi három világ elmélet A szimbólumvilágok önálló létének és autonómiájának a feltételezése mutatkozik meg a kritikai racionalista filozófus, Karl R. Popper pluralista ontológiájában is. Popper szerint a létező realitás három, egymással összefüggő, de fenomenológiai státuszában eltérő világból tevődik össze. 1. kép Karl Popper három világa Az első világ (World 1.) a Kozmosz anyaga és energiája, a fizikai dolgok, állapotok, jelenségek szférája. Az élőlények és az ember agya is az első világ részét képezi. A második világ (World 2.) az emberi elme tudatállapotait jelenti, az agyban megnyilvánuló belső szubjektív tapasztalatokat. Ez az Ego, az Én mások számára ma még közvetlenül nem hozzáférhető szubjektív, belső világa, az egyedi tudattartalmak, érzelmek, álmok, vágyak, félelmek, gondolkodásformák, képzettartalmak változatos rendszereivel. A harmadik világ (World 3.) az eszmék, ideák, az objektív tudás világa, ami lényegében megegyezik a Bertalanffy-féle autonóm szimbólumvilágokkal. 3 Természetesen vetődik fel a kérdés, hogy milyen viszonyban van a fejezet elején bevezetett három világentitás (anyag, energia és információ) a popperi ontológia három világával? Először a két megközelítés komplementer jellege tűnik fel. A popperi hármas felosztás a létező realitás filozófiai megközelítése, míg az anyag, 3 A popperi 3. világ nem azonos viszont a platoni ideák világával. A platóni formák és ideák világa örök, változatlan igazságokat jelent, míg a popperi 3. világ az ember megismerő tevékenységének objektivált eredménye. 17
18 energia és információ triád a természettudományos világértelmezés entitásrendszere. Van azonban a két megközelítés között bizonyos mértékű megfelelés is. A popperi első világ magában foglalja a természettudományos modell mindhárom alapentitását, a 2. és a 3. világ pedig az információs entitás megnyilvánulásának speciális színtere: a 2. világ a pszichikus információk birodalma, míg a 3. világ az emberi pszichikumok által konstruált kulturális, szellemi szféra múltbeli és újonnan kialakított produktumainak exogramokban objektivált része A három világ elmélet és az emberi kogníció A popperi 1. és a 2. világ közötti kapcsolat realizálása egy sajátos interfészrendszer, az érzékszervek ingerfelvevő felületén keresztül történik, ahol a külvilág anyag/energia állapotváltozásainak egy része ingerként jelenik meg. Az ingerek ingerületi folyamatokat (elektrokémiai változásokat) hoznak létre, amelyek sajátos jelekként kerülnek feldolgozásra. Az agynak ezt a jelfeldolgozó működését ma gyakran értelmezzük a számítógépes metafora alapján, azaz hogy az agy nagy teljesítményű információfeldolgozó berendezés (processzor), amely inputok alapján sajátos outputokat generál. Az agyba jutó információk nagyobbik része nem tudatosul, ezek egyszerű szabályozási kölcsönhatásokban realizálódó információk. Az információk egy része azonban folyamatos, iteratív transzformációk eredményeképpen az ember belső mentális világában, tudatos, magasabb idegműködéseiben értelmeződik. A mentális térbe került információk alapján épülnek a külvilág reprezentációs modelljei, ezek teszik lehetővé a belátást és előrelátást, alakítják ki a hiteket, beállítódásokat, formálják a személyiség világról alkotott képét. 2. kép Az ember információs világai 18
19 A külső szimbolikus tárolás 4 lehetőségeinek felismerésével elkezdődött a szubjektív tudások objektivációjának és állandó korrekciójának, javításának (popperi terminológiával falszifikálásának ) folyamata, létrejött az emberi információs szféra új dimenziója. A popperi 3. világ. A 2. világ nem csupán létrehozza ezt az objektivált szimbólumvilágot, hanem vele szoros, iterációs kapcsolatrendszerben bontakozik ki, működik és fejlődik A három világ elmélet és a pszichikus szféra kialakulása Manfred Eigen a pszichikus szféra kialakulását a popperi három világ keretrendszerében írja le. Az evolúcióban [ ] a szelektív kiértékelés része az önreprodukáló szerkezetek versengésének. A rendszer saját kiértékelő elve, amely a hatékony reprodukció szempontjából optimális szerkezet kiválasztását végzi, okozati kapcsolatban áll az alapul szolgáló autokatalitikus mechanizmussal, valamint a rendszerre kényszerített határfeltételekkel. A pszichikus információk kiértékelési skálája a központi idegrendszer által vezérelt ingerfeldolgozással kapcsolatosan jött létre az evolúció során. Kezdetben kizárólag az előnyös, genetikailag előre programozott magatartásminták szelekciójára támaszkodott. (...) Ezen a szinten még csaknem teljes az egyezés a túlélés biztosítására irányuló szelekció elvével. A pszichikus információk kiértékelési sémája csak az emberben jut el az egyéni önállósághoz. 5 Az ember autonómmá vált szubjektív információs világa esetében hiányzik a genetikai tanulási folyamatokra jellemző objektív, szelektív kiértékelés, ezért a pszichikus információk univerzuma szabadon épülve valószerűtlen és veszélyes mémmintázatokat is generálhat. Az emberi pszichikumban lejátszódó információfeldolgozás mai formája hosszú fejlődési folyamat eredménye. A valóságról való modellalkotást, ismeretszerzést lehetővé tevő kognitív architektúra többlépcsős evolúció eredményeképpen alakult ki. (Donald, 2001). A Merlin Donald által leírt kulturális formációk az emberi társadalom fejlődésének különböző szakaszait jelentik, amelyeket az emlékezet és a gondolkodás belső folyamatainak eltérő szerveződése jellemez. Lényegében az agy (a számítógépes metafora alapján az ábrán: processzor1) különböző információkezelési működésmódjainak kialakulásáról van szó, a mindenkori rendelkezésre álló információs technológiákkal kölcsönhatásban. A 3. világban felhalmozott tudás alapján az emberiség képessé vált olyan szerkezetek elkészítésére, amelyek az agy információfeldolgozó tevékenységének bizonyos folyamataival analóg működésűek (az ábrán: processzor2). Az információs forradalom kibontakozásában és az információs társadalom kialakulásában ezeknek a gépeknek meghatározó szerepe van. 2.1 ÖSSZEFOGLALÁS A leckében először áttekintettük a genetikai információ és a pszichikus információ jellemzőit és a közöttük lévő kapcsolat jellegét. Ezt követően a pszichikus in- 4 A külső szimbolikus tár (external symbolic storage) Merlin Donald kifejezése. A külső szimbolikus tárolás az embernek azt a képességét jelenti, hogy rajz, írás, formázás segítségével képes szimbólumokat megjeleníteni és tárolni. 5 Eigen, M. Winkler, R., i. m.,
20 formáció eredetét az élőlények információs akciórádiuszának a növekedésére vezettük vissza és értelmeztük többek között a távérzékelés, feltételes reflex, exploratív viselkedés fogalmakat. Felvázoltuk a sajátos emberi kognitív habitusra jellemző szimbolikus kogníció és autonóm információs világ fogalmak jelentésrendszerét. Bevezettük a popperi három világ elméletet mint keretrendszert és magyarázó modellt. Végül a lecke záró részében az emberi kogníció illetve a pszichikus szféra kapcsolatrendszerének elemzését végeztük el. 2.2 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Értelmezze a genetikai és a pszichikus információ összefüggésrendszerét! 2. Mutassa be a popperi három világ elméletet! 3. Miben különbözik a pszichikus szférára irányuló szelekció a szelekció egyéb formáitól Manfred Eigen szerint? 4. Mi jellemző az emberi társadalomban kialakult szimbólumvilágokra? 20
INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM
NETWORKSHOP 2010 KONFERENCIA Dr. Komenczi Bertalan Debrecen 2010. április 7-9. INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI Eszterházy Károly Főiskola,
RészletesebbenINFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI
INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI Összefoglalás Az Információ, ember és társadalom Az információtól az információs társadalomig című kötet
RészletesebbenTuesday, 22 November 11
Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebben2). Az embert mint kulturális konstrukciót az archaikus közösségek társas viszonyaihoz való alkalmazkodottság jellemzi
A csoporthoz tartozás kialakítására (csoport identitás, lojalitás, normakövetés) az ember erősen prediszponált 1). Az embert mint biológiai konstrukciót a többtízezer évvel ezelőtti viszonyokhoz való alkalmazkodottság
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
RészletesebbenTÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria
TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER Csépe Valéria csepe.valeria@ttk.mta.hu 1 TÉMÁK Szerep Hely Hatás Tanóra és azon túl 2 A MŰVÉSZETEK SZEREPE Világgazdasági Fórum- a tíz legfontosabb
RészletesebbenPszichikai képességek és alakítása. Sárközi István UEFA Elite Youth A
Pszichikai képességek és alakítása Sárközi István UEFA Elite Youth A 1. Figyelem, megfigyelőképesség 2. Érzékelés észlelés 3. Emlékezet 4. Gondolkodási funkciók 1. A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:
RészletesebbenKépességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:
Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást
RészletesebbenINNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról
INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont:
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenDigitális pedagógia (Pedagógia) (BME GT51 A001, BME GT51 A014) 2011 Ősz
Digitális pedagógia (Pedagógia) (BME GT51 A001, BME GT51 A014) 2011 Ősz mpt BMEGT51A001_1112_1 Tesztek 1. zh (online teszt) A(z) 1 próbálkozás ellenőrzése 1. zh (online teszt) A(z) 1 próbálkozás ellenőrzése
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenAz emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje. Alakészlelés. Más emberek észlelése.
Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Az emberi információfeldolgozás modellje Látási bemenet Hallási bemenet Feldolgozás Érzékszervi tár Alakfelismerés Probléma megoldás Következtetés
RészletesebbenETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter
ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia
RészletesebbenCambridge Business Design Academy
Cambridge Business Design Academy A Cambridge Business Design Academy létrehozott egy Modern üzleti-,pszichológiai tudományokra épülő gyakorlatorientált felsőfokú képzést, amelynek elvégzésével, Hallgatóinak
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenSYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába
RészletesebbenTanulás- és kutatásmódszertan
PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2010/2011. II. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenKollektív reprezentációk
Kollektív reprezentációk Pintér András 2010.12.01. Durkheim - Reprezentációk Individuális reprezentációk érzékeink ingerlése által elménkben előállított érzetek, képek, diszpozíciók Kollektív reprezentációk
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COOLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam
RészletesebbenAz emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Mintázatfelismerés kontextusfüggő észlelés
Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Az emberi információfeldolgozás modellje Látási bemenet Hallási bemenet Feldolgozás Érzékszervi tár Alakfelismerés Probléma megoldás Következtetés
RészletesebbenAz értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015
Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és
RészletesebbenBiológia egészségtan Általános iskola 7. osztály
Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás
RészletesebbenA netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenPARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!
PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenSzakértelem a jövő záloga
1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám
RészletesebbenKlinikai nyelvészet. Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó
Klinikai nyelvészet Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó Nyelvi forradalom vagy fokozatos evolúció Nyelv biológiai alapjaiból kiinduló felfogások: a) Az emberi nyelv egyedisége elválaszt vagy összeköt?
RészletesebbenSzerkesztő munkatársa Szerkesztő munkatársa
10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenPedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés
MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:
RészletesebbenDigitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata
M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenA digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban
Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
RészletesebbenA tanulás s az ember legnagyobb. Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes ( Konfucius )
A TANULÁS A tanulás s az ember legnagyobb erénye fejlodést störténete során Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes ( Konfucius ) Evolúciós elemek Gondolkozási
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek
PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának
RészletesebbenAz LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és
Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség
RészletesebbenNéhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
RészletesebbenOlyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?
Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális
RészletesebbenAzonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. október 19. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenTermészetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenEmber-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell.
Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell. A bonyolult rendszerek működtetésének biztonsága egyre pontosabb, naprakész gondolati, beavatkozási sémákat igényel
Részletesebben2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
2017. november 13-17. Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ A jelen és a jövő KIHÍVÁSOK Kezelhető Autentikus tanulás A tanári szerep újragondolása Rövid távú Kódolás Alkotó
RészletesebbenInformatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata
Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenA természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.
RészletesebbenFogalom- és tárgymutató
Fogalom- és tárgymutató A, Á ábra, 78 ábrázolás kép~ 32 verbális~ 66 általános, 309, 310, 315, 316 analógia közvetlen~ 226 személyes~ 226 szimbolikus~ 226 aspektus, 91, 92 ~látás autokinésis, 60 azonosítás,
RészletesebbenÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem
ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?
Részletesebbenkodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED
kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED A közoktatásban folyó informatika oktatásával kapcsolatos elvárások Állami szereplő: Az informatikaoktatás
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
Részletesebbenigények- módszertani javaslatok
Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után
RészletesebbenAzonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenA Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete
A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja
RészletesebbenA TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenA kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben
Dr. habil. Szűts Zoltán BME A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Változó világban 2016-1-HU01-KA202-022981 Változó világban Az információs társadalomban a munkaerőpiacon
RészletesebbenAz informatika mint kihívás : a falak nélküli könyvtár jövője. Dr. Dani Erzsébet EJF NIIF-konferencia, Kaposvár április 28.
Az informatika mint kihívás : a falak nélküli könyvtár jövője Dr. Dani Erzsébet EJF NIIF-konferencia, Kaposvár 2011. április 28. budani@vipmail.hu Vízió 1998 Alice csodaországa 2011 A kérdés: Alice csupa-online
RészletesebbenINTERAKCIÓK ÉS HATÁRÁTLÉPÉSEK A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS FOLYAMATÁBAN
INTERAKCIÓK ÉS HATÁRÁTLÉPÉSEK A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS FOLYAMATÁBAN Készítette: Szabó Ildikó általános iskolai matematika-fizika tanár Pécs 2009. április 2.. A kor, amiben élünk Digitalizáció kora Egy
RészletesebbenKÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: képalkotás (Visual Representation) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
RészletesebbenMilyen tudományokra támaszkodik?
3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet
RészletesebbenAz esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink
RészletesebbenTanulás- és kutatásmódszertan
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2012/2013. II. félév Tantárgyi útmutató
RészletesebbenA LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK
kutyakonyv_korr.qxd 2006.11.01. 18:35 Page 191 A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Adaptáció (adaptation) A szó szerinti jelentése: hozzáidomulás. Biológiai értelemben akkor nevezünk adaptívnak
RészletesebbenPROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat
PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenAz oktatási módszerek csoportosítása
1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
RészletesebbenAz új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere
Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,
RészletesebbenTÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
Részletesebben