INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. Komenczi Bertalan

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. Komenczi Bertalan"

Átírás

1 Komenczi Bertalan

2 MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

3 Komenczi Bertalan Eger, 2011

4 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP /1/A

5 Tartalom 1. Bevezetés Célkitűzések A tantárgy általános leírása A tananyag tematikus egységei Tanulási tanácsok, tudnivalók Az információ szerepe az ember világában Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A genetikai információ A pszichikus információ A genetikus információtól a pszichikus információig Késleltetett interaktivitás A szimbolikus kogníció A popperi három világ elmélet A három világ elmélet és az emberi kogníció A három világ elmélet és a pszichikus szféra kialakulása Összefoglalás Önellenőrző kérdések A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Bevezetés A mimetikus kultúra A mimetikus kommunikációs rendszer A mimetikus átadás következményei A mitikus kultúra Médiumváltás A nyelv virtuális világa A nyelv szerepe a tudásátadásban A teoretikus kultúra Új kulturális kulcskompetencia A teoretikus kultúra lehetőséghorizontja Teoretikus kultúra és kognitív architektúra A teoretikus kultúra hatása A teoretikus kultúra kiterjesztése a könyvnyomtatás A Gutenberg-galaxis és a Marconi-konstelláció Az elektronikus információs világ új vonásai Összefoglalás Önellenőrző kérdések

6 4. A gépi információtechnológia korai formái Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Információtechnológia Szociális szemantika és konstrukciós készség A gépi információtechnológia alapformái A könyvnyomtatás Gutenberg újítása A könyvnyomtatás forradalma A könyvnyomtatás jelentőségének korai felismerése A Gutenberg-galaxis The Printing Press as an Agent of Change A távközlés forradalma Az elektromos távíró Az elektromos távíró az ipari társadalom alapvető kommunikációs eszköze Az elektromos távíró megváltoztatja az ember információs világát A telefon A hangrögzítés forradalma A fényképezés A fényképezés hatása és következményei A tömegkommunikáció forradalma Új médium: elektromágneses hullámok A mozgókép A film az első integratív médium A műsorszórás: a rádió A McLuhan-galaxis Médiahatás médiumelméletek Marshall McLuhan technológia determinizmusa Georg Gerbner kultivációs elmélete Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az információs gépek jellemzői mechanikus számítógépek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Információs gépek Számolást segítő eszközök és eljárások A számfogalom kialakulásától a világhálóig vezető út A géppel történő számolás igénye és lehetősége Wilhelm Schickard mechanikus számítógépe Blaise Pascal és számológépe a pascalin Leibniz gépe Táblázatkészítés

7 5.3.9 Gaspard de Prony Táblázatkészítés Angliában Charles Babbage Babbage első gépterve: a Difference Engine A Difference Engine szerkezet és működése Nagy Károly és a Difference Engine Ada Byron és a Difference Engine Az Analitical Engine Ada Byron az Analitical Engine-ről Difference Engine No Mechanikus számológépek Babbage után A mechanikus számológépek és az utókor Összefoglalás Önellenőrző kérdések Elektromechanikus és elektronikus számítógépek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Elektromechanikus számológépek A Hollerith-gép Comrie tudományos célokra használt lyukkártyás gépet Vannevar Bush és differenciál-analizátorai Howard Aiken és a Mark I A Mark I. szerkezete és működése Babbage s dream come true George Stibitz jelfogós gépei Konrad Zuse Elektronikus számítógépek Kódfejtés Angliában Bletchley Park Lőelemszámítás Amerikában Az ENIAC az első elektronikus digitális számítógép Az ENIAC tervezése Az ENIAC programozása Az ENIAC elkészülése és jelentősége Neumann János és az EDVAC A Neumann- architektúra Az IAS számítógép UNIVAC Összefoglalás Önellenőrző kérdések A mainframe-korszaktól a személyi számítógép felé Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése

8 7.3.1 A mainframe A mainframe körüli számítástechnikai kultúra A mainframe transzformációjának kezdetei A lehetőségek A hidegháború szerepe a számítógépek fejlesztésében Real time rendszerek A Whirlwind projekt A SAGE Igények és lehetőségek Az ARPA Licklider és az ember-számítógép szimbiózis Licklider szerepe az 1960-as évek fejlesztési programjaiban Kemény János és az időosztásos számítógép-használat Kemény János: Az ember és a számítógép Augmenting Human Intellect: A Conceptual Framework Engelbart és az Augmentation Research Center Összefoglalás Önellenőrző kérdések A személyi számítógépek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A személyi számítógép virtuális valósága A személyi számítógép megjelenéséhez vezető hatásrendszer Miniszámítógépek és mikroprocesszorok Hobbielektronika Az Altair Az Apple II és az IBM PC A parancssoros vezérlés A Xerox PARC és az Alto A grafikus felhasználói felület A Macintosh A desktop-metafora A Microsoft Windows Jövőtrendek Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az információs társadalom kialakulása és jellemzői Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Információs társadalom Az információs társadalom eredete James Beniger szerint Az információs társadalom eredete Manuel Castells szerint Közelítésmódok az információs társadalom leírásához

9 9.3.5 Az információs társadalom jövőorientált társadalom Kockázattársadalom Az információs társadalom technológia-középpontú társadalom Technopolisz Az információs társadalom hálózati társadalom Valós és virtuális hálózatok A hálózati szerveződés információtechnológiai szintjei A hálózati szerveződés társadalmi szférája Planetáris világtársadalom világfalu Planetáris világtársadalom tömegmédia és hálózati közszféra Planetáris világtársadalom társadalmi globalizáció? Planetáris világtársadalom kulturális identitás Összefoglalás Önellenőrző kérdések Jövőperspektívák Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Jövőorientált kor Prognosztika és futurológia A jövő tartományai Az infokommunikációs technológia fejlődési trendjei A számítógép-használat korszakai Marc Weiser szerint A jövő számítógéprendszerei a múltból nézve A jövő hálózatai Egy (közel)múltbeli jövőkép Michael Dertouzos szerint Elképzelések az új infokommunikációs környezet jellemzőiről Kognitív habitus az információs társadalomban A külső szimbolikus tár metamorfózisa Új kognitív habitus megváltozott humán kognitív architektúra? Homo typographicus vs. Homo interneticus? A tanulás új világa az információs társadalomban Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az információtechnológia kultusza és kritikája Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Technofil és technofób elfogultságok Régi és újabb keletű idolumok Korai információtechnika kritikák Az információ kultusza Clifford Stoll Silicon Snake Oil A multimédia túlértékelése Ikonikus fordulat?

10 Vége a Gutenberg-galaxisnak? Az emberiség kommunikáció technológiai felszabadulása? Technology One és Technology Two Homo informaticus? Neil Postman technológiakritikai nézetei Technopoly? Információkultusz Informatizált iskola? Összefoglalás Önellenőrző kérdések Összefoglalás A kurzusban kitűzött célok összefoglalása Tartalmi összefoglalás A tananyagban tanultak részletes összefoglalása Kiegészítések Irodalomjegyzék Hivatkozások Ábrajegyzék Médiaelemek Tesztek Próbateszt Záróteszt A Záróteszt B Záróteszt C

11 1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉSEK Az Információ és társadalom (Az információtechnológiától az információs társadalomig) című tananyag elkészítésének az volt a célja, hogy az általunk tervezett képzésben résztvevők számára összefoglaljuk az információtechnológia és információs társadalom témakör legfontosabb alapelemeit és ezek összefüggésrendszerét. Munkánk során szem előtt tartottuk azt az ilyen jellegű tananyagokkal kapcsolatos követelményt, hogy a tananyag tartalmi összetevői oly módon legyenek összeválogatva és rendszerbe szervezve, hogy ezzel a hallgatók szemléletét is formáljuk, és használható gyakorlati segítséget nyújtsunk későbbi tevékenységükhöz. A tananyag elkészítését az a jövőbeli informatikus-könyvtáros szakemberekkel szemben támasztott igény tette szükségessé, hogy képesek legyenek az információs társadalom fogalom interdiszciplináris értelmezésére, az információfeldolgozás különböző formái illetve az alapvető információs rendszerek megértésére és a vonatkozó ismeretek rendszerbe illesztésére. A tantárgy tanításának célja egy átfogó, az információ- és kommunikációelmélet legáltalánosabb fogalmi, technikai, történeti, és társadalmi összefüggéseit összefoglaló ismeretrendszer megismertetése az informatikuskönyvtáros képzés MA fokozatában résztvevő hallgatókkal. A tárgy tartalmi elemeinek megismerése során a hallgatók felismerik a szerteágazó ismeretrendszer összefüggéseit, és olyan szemléletre tesznek szert, amely a változatos információs- és kommunikációs jelenségek egységes értelmezésére teszi képessé őket. A tantárgyi követelmények teljesítése közben betekintést nyernek az információs és kommunikációs technológiák biológiai és történelmi meghatározottságába, értelmezni tudják azok társadalmi hatásait, megértik azok szerepét az emberi társadalom fejlődéstörténetében. 1.2 A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA A tananyag keretein belül az ember, információ, technika és társadalom kapcsolatrendszerben fogalmaztunk meg olyan összefüggéseket, amelyek a 21. századra kialakult információs, tudásalapú társadalom determinációinak és perspektíváinak teljesebb megértését segíthetik elő. Hangsúlyozottan szerepel az anyagban az új, elektronikus információtechnika, a számítógép és a hálózatok, valamint a World Wide Web kifejlesztésének-kialakulásának szellemi, technikai, társadalmi hátterének bemutatása. Részletesen foglalkozunk az informatizálódó társadalom ismérveivel, elemezzük a folyamatban lévő trendeket, és ezek alapján jövőperspektívákat vázolunk fel. Ismertetünk az információtechnológia pozitív hatásait hangsúlyozó esetenként túlhangsúlyozó nézeteket, és a mindenkori új információkezelő technikák és eljárások feltételezett negatív hatásait kiemelő, kritikus érveléseket is. Az egyes fejezetek fókusza az humán jelenségvilág információs aspektusaira, a gépi információs rendszerek fejlődéstörténetére, az elektronikus számítógépek és az internet létrehozásának a történetére és az információs társadalom néhány jellemző vonásának a bemutatására irányul. A tananyag készítője inter-, illetve transzdisz- 11

12 ciplináris szemléletmóddal, egységes evolúciós keretrendszerben gondolkodva az egyes részelemek rendszerszemléletű integrációjára törekedett. 1.3 A TANANYAG TEMATIKUS EGYSÉGEI Az információ megnyilvánulása és szerepe az emberi jelenségvilágban. Szimbólumalkotás, információs kapcsolatok a popperi ontológia keretrendszerében. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete az információs forradalmak gépi technológiákat megelőző szakaszai (Merlin Donald elmélete alapján). A gépi információtechnológia korai formái: a könyvnyomtatás és hatásai, a távközlés forradalmai, kép- és hangrögzítés, a tömegkommunikáció eszközrendszere és jelenségvilága. (Marshall McLuhan, Georg Gerbner, Neil Postman, Elisabeth Eisenstein, Frédéric Barbier és mások vonatkozó nézeteinek, gondolatrendszerének bemutatása). Az információs gépek jellemzői és alapformái. Mechanikus számológépek. Az elektromechanikus számológépek történeti jelentősége. Az elektronikus számítógépek kifejlesztésének története. Az átmenet a mainframe-korszaktól a személyi számítógépek megjelenéséig, a mai személyi számítógépek közvetlen előtörténete, jellemzőik. Az információs társadalom kialakulására vonatkozó elképzelések. Az információs társadalom jellemzői. Jövőképek és jövőtrendek. Az információtechnológia hatásainak és jelentőségének túlértékelése illetve a használatukban rejlő vélt vagy valós veszélyek történelmi perspektívából. 1.4 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK Az Információ és társadalom (Az információtechnológiától az információs társadalomig) című tananyag elsajátítása nem csekély kognitív és akarati erőfeszítéseket igényel. Mielőtt hozzálát a tanulás megkezdéséhez, ne feledje, hogy a tanulás munka: tudatos ismeretszerzés, ismeretrendszer építés és -bővítés, amely A tanulás eredményessége szempontjából a személyes energia- és időráfordítás a legfontosabb tényező. A befektetett szellemi erőfeszítés az, ami a mély megértéssel járó tudás kialakítását lehetővé teszi. Ebben a tankönyvben a tananyag tagolása, felépítése és logikai egybeszervezettsége olyan, hogy elősegítse az önálló, eredményes tanulást. A tanuló részéről az előzetes ismeretek mozgósítása mellett a legfontosabb a megfelelő tanulási stratégia és a motiváció. A tárgy eredményes tanulásához szükség van azoknak az ismereteknek egy részére, amelyeket a tanulók középiskolai tanulmányai során sajátítottak el. Ezeknek a felelevenítéséhez a hallgatók haszonnal forgathatják a középiskolai tankönyveket, illetve általános enciklopédiákat, ismeretterjesztő munkákat és internetes forrásokat is tanulmányozhatnak, amelyekre a tananyagban számos utalás történik. A tananyag, széleskörű és sokrétű ismereteket foglal össze, megértése és elsajátítása eltérő mélységű és szélességű előzetes ismereteket igényel a különböző tudományterületeken. Mivel ezek az előzetes ismeretek tanulónként eltérőek, a felsorolt forrásokból mindenkinek más-más arányban, személyre szabottan kell meríteni az anyag elsajátításához. A tankönyv és a kiegészítő források egyrészt elősegítik a tananyag megtanulását, másrészt kalauzként szolgálhatnak, további elmélyüléshez. Ezért a tanulási 12

13 útmutató a kötelező megtanulandókon túl számos olyan forrásmegjelölést tartalmaz, amely a saját elmélyüléshez kínál fogódzókat, ugyanakkor elősegíti olyan tájékozottság megszerzését is, amivel könyvtáros-informatikusként a tanácsadótájékoztató szerepet magas szakmai színvonalon történő művelheti. Figyelembe véve, hogy az egyes leckék (amelynek megjelölésére a fejezet kifejezést szinonimaként használjuk) önálló, gyakran egy egész tudományterületet reprezentáló egységek, a könyvet fejezetenként érdemes tanulni, olyan módon, hogy egy-egy alkalommal egy fejezetre koncentrálunk. Először célszerű figyelmesen átolvasni a teljes leckét, a tartalom fő vonalainak megértésére koncentrálva. Az összefüggések felismerésére való törekvés nélkül történő magolás a tanulás legrosszabb hatásfokú formája. Ha viszont valaki az ismereteket összefüggésekbe helyezve, értőn tanul, a tanultak sokáig megmaradnak és a megtanultak eltérő kontextusokban is alkalmazhatók lehetnek! Az eredményes tanulás előfeltétele, hogy amikor tanulunk, akkor a tanuláshoz szükséges belső állapotban legyünk. Ez egyrészt azt feltételezi, hogy amikor elkezdjük a tanulást, ne legyünk nagyon fáradtak, rendelkezzünk azzal az energiával, ami a tanuláshoz szükséges. Legyen erőnk a szellemi frissesség és fogékonyság állapotának fenntartásához, a figyelem ébrentartásához és a folyamatos koncentrálóképesség feltételeinek biztosításához. A legfontosabb még részben a fáradtság leküzdésére is alkalmas feltétel azonban a megfelelő motiváció, a tananyag tartalma iránti érdeklődés és kíváncsiság. Úgy gondoljuk, hogy az Információelmélet Információs jelenségek és folyamatok című tárgy alkalmas az érdeklődé felkeltésére, és folyamatos fenntartására. Amiről ez a könyv szól, nem más, mint az információ fogalmának körüljárása után a planetáris szintű információs forradalom, a biológiaiból evolúcióból kibontakozó kulturális és technológiai evolúciónak illetve az ezek alapját képező kommunikációs forradalmaknak a nyomon követése. 13

14 2. AZ INFORMÁCIÓ SZEREPE AZ EMBER VILÁGÁBAN 2.1 CÉLKITŰZÉS Ennek a leckének az a célja, hogy a hallgatókat bevezesse az ember sajátos információs világába. Felhívjuk a figyelmet arra a nem minden részletében ismert folyamatra, amelynek eredményeképpen egy biológiai rendszerben megjelenik a pszichikus információ. Megismertetjük a hallgatókkal a popperi három világ elmélet alapjaival, amely elmélet a téma tárgyalásának átfogó keretrendszereként szolgál. A hallgatók a témával való foglalkozás során számos új, esetleg felszínesen ismert fogalom jelentésvilágával is megismerkednek, így alapműveltségük is bővül. 2.2 TARTALOM A genetikai információ és a pszichikus információ jellemzői és a közöttük lévő szerves, evolúciós kapcsolat jellege. Az élőlények információs akciórádiuszának a növekedése, távérzékelés, feltételes reflex, exploratív viselkedés. Az emberi autonóm információs világ kialakulása, szimbolikus kogníció. A popperi három világ elmélet. Az elmélet keretrendszerében és az emberi kogníció illetve a pszichikus szféra kapcsolatrendszerének elemzése. 2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A genetikai információ Minden emberi élet kezdeténél DNS-molekulák struktúrájában kódolt információkat találunk. Ez az információkészlet a genetikai információ (génkészlet, genom), amely a zigóta osztódásával kezdődően a környezettel való rendkívül komplex interakciók sorozatán keresztül dinamikus információs rendszerként vezérli és szabályozza az ember szervezetének kialakulását (genetikai program). Az emberi szervezet alapegységei a sejtek. Minden egyes sejt tartalmazza a teljes génkészletet, azonban az, hogy mikor milyen gének aktívak, sejtcsoportonként változó. A sejtek parányi automaták, amelyeknek előre programozott működését a fehérjemolekulák térszerkezetében manifesztálódott információk határozzák meg. Az egyes sejtek működése nagyrészt autonóm, ugyanakkor egymással összehangolt; az összehangolást jelként szolgáló speciális molekulák végzik (adrenalin, acetilkolin stb.). A soksejtű emberi szervezet kibernetikus gépként működik: a rendszer egyensúlyi állapotának fenntartásához illetve átalakulásainak generálásához szükséges információs kapcsolatok speciális kémiai illetve elektrokémiai folyamatok és kölcsönhatások révén valósulnak meg A pszichikus információ A rendkívül komplex rendszer elemeinek hatékony összehangolására és a környezettel történő kapcsolatok optimalizálására speciális sejtek, a neuronok jöttek létre. A neuronok elektrokémiai kölcsönhatások révén a kémiai szabályozásra ráépülő, arra rásegítő, nála gyorsabb és pontosabb szabályozást tesznek lehetővé. Ezt az 14

15 együttes rendszert neuro-endokrin rendszernek nevezik. A neuro-endokrin rendszer biztosítja a szervezet belső állandóságát, illetve a környezeti hatásokra irányuló válaszkészségét. A neuronokcsoportok koncentrációja alkotja az emberi agyat, amely képes a külvilág mentális modelljeinek létrehozására. A mentális modellekben kódolt belső reprezentációk a neuronhálózatok összetett kapcsolatrendszerére és aktivációs mintázataira vezethetők vissza, ezek képezik a tudatossággal rendelkező emberi elme materiális alapját. Az agyműködésnek ezen a szintjén létrehozott információkat pszichikus információknak szokták nevezni A genetikus információtól a pszichikus információig Nem könnyű és egyelőre megoldatlan probléma annak a magyarázata, hogy a kémiai és fizikai kölcsönhatások bármely komplex rendszere is hogyan vezetett el az emberi pszichikumhoz, és a magasabb idegműködésekben megnyilvánuló pszichikus információk megjelenéséhez. A magyarázatokat kereső kutatók egy része az élőlények információs akciórádiusza expanziójából indul ki. Az egyszerűbb élőlények és környezetük kapcsolatrendszerében ugyanis a külvilág leszűkített módon játszik szerepet, amelynek összetevői biológiai hasznosságuk vagy veszedelmességük alapján szelektálódtak. Csak a létfontosságú hatások azonosítására és feldolgozására alakultak ki speciális érzékelésre alkalmas sejtek, sejtcsoportok és érzékszervek. Az evolúció takarékoskodása arra az egyszerű tényre vezethető vissza, hogy ha az élőlény a feltétlenül szükségesnél egy kicsivel is több energiát fordít a külvilág letapogatására, máris számolnia kell szaporodási eredményessége csökkenésével. Az viszont létkérdés, hogy az élőlény fennmaradása szempontjából jelentős külvilági hatás azonnali válaszreakciót váltson ki. Ezért kezdetben, az evolúció korai szakaszaiban a biológiai szempontból releváns inger önmagán kívül semmit sem jelölhet: az automatizmust kiváltó input, amely reflexet aktivál. Ahhoz, hogy a környezeti hatások jelfunkciót vegyenek fel magukon kívül valami mást is reprezentáljanak, veszíteniük kellett biológiai jelenőségükből. Olyan külső impulzusok válhattak az élőlény számára a környezetéről objektív információkat szolgáltató jelekké, amelyek hatása a még érzékelhetetlen és a már éppen érzékelhető, de biológiai szempontból kevésbé jelentős közötti sávban volt Késleltetett interaktivitás A távolról történő érzékelés képessége alapfeltétele annak, hogy a szervezet valamilyen külső hatást jelként, a külvilágra vonatkozó, a külvilág bármely elemét reprezentáló információként értékeljen. A jelhasználat evolúciójának első lépéseként a biológiai szempontból nem elsőrendűen fontos, de az élőlény számára észlelhető külvilági hatások előre jelezték biológiailag releváns bekövetkezését. Ez a pavlovi feltételes reflex. (A pavlovi első és második jelzőrendszer úgy is értelmezhető, mint különböző biológiai relevanciájú ingerek csoportjai.) A környezetben történő sikeres viselkedésformák spontán, próba-szerencse útján történő kialakulását leíró operáns kondicionálás modellje már átvezet a biológiai determináció határait tágító felfedező (exploratív) viselkedéshez. Az emberiség kulturális evolúciójának gyorsuló szakasza, az emberi megismerés és alkotó tevékenység kreatív kibontakozása akkor kezdődött, amikor a közvetlen 15

16 biológiai hasznosságra irányuló cselekvésorientált interakción túl lehetőség adódott a valóság szemrevételezésére is. Végső soron a késleltetett, illetve kikapcsolt interaktivitás vezetett el a reflexióhoz, az elemző gondolkodáshoz, a tudomány, a művészet, a kultúra és a civilizáció kibontakozásához. Az emberi autonóm információs világ kialakulásában döntő szerepe volt a szimbólumok létrehozásán és használatán alapuló megismerésnek (szimbolikus kogníció). Szimbólumok használatára az állatok egyes csoportjai is képesek, de szimbólumok tudatos létrehozása az ember egyedi sajátossága A szimbolikus kogníció Fajunkat a szimbólumalkotó és szimbólummanipuláló képesség tette alkalmassá a beszédre, képalkotásra, írásra, az elektromágneses hatások segítségével történő információrögzítésre és -továbbításra, valamint komputerhálózatok kifejlesztésére. A gondolat, a nyelv, a tudomány, a művészet, a vallás olyan szimbólumvilágok, amelyek meghatározzák a mindenkori emberi társadalmak fizikai keretrendszerét. Az emberek által készített artefaktumok a könyvektől kezdve a gépkocsin keresztül a számítógépig nem mások, mint szimbolikus aktivitások materializációi. A szimbólumvilágok összefüggő, az azokat továbbfejlesztők szándékaitól függetlenül érvényesülő, koherens belső logikával rendelkeznek, amely ezeknek saját belső dinamikát és autonómiát kölcsönöz. A matematika, a fizika, a zene, a nyelvek, a jog mind ilyen autonóm, szimbólumokból felépített rendszerek. Ezzel az ember világa egy fontos összetevővel bővült a bioszféra többi élőlényéhez képest. Az ember nemcsak a természeti, hanem a szimbolikus világok által meghatározott környezetben is él. Ez a kulturális szféra szabadítja meg az embert a darwini elv kényszerű korlátaitól. Intenzív és sokoldalú»szellemi«kölcsönhatásai folytán minden ember részese a kulturális fejlődés teljes tapasztalatkincsének. 1 Az emberi társadalom működésének megértését és befolyásolását az teszi különösen nehézzé, hogy a nyelv, a jog és más, szimbolikus kulturális szabályozó rendszerek nem közvetlen ok-okozati összefüggések, hanem jelentések útján irányítják az egyéneket. A cselekvések, történések mögött autonóm egyedek vannak, akik felismerik a szimbólumok jelentését, és szabadon döntenek. Az emberi pszichikumban tárolt információk egy-egy szuverén univerzumot jelentenek, és az inputok értelmezése valamint az azokra adott válaszok minden más információs rendszernél nagyobb mértékben függnek az előzetes programozástól és a rendszer pillanatnyi állapotától. 2 1 Eigen, M. Winkler, R.: A játék. Természeti törvények irányítják a véletlent. Budapest, Gondolat Kiadó, o. 2 A jelentésgazdag szimbólumokra irányuló figyelem az irányítás központi kérdését a kommunikációról áthelyezi a befogadó előzetes programozására. A mérnök számára a kommunikáció során az információ számszerűen kifejezhető mennyisége áramlik A-tól B-ig; a szemiotikus szemével nézve úgy kommunikál, hogy»rámutat«arra az információra, ami már tárolva van B-nél. Habár a mérnöki modell jobban megragadja azt a helyzetet amikor például valaki rutinszerűen érdeklődik a lengyelországi Oswiecim német neve felől, a szemiotikai modell valószínűleg jobban kifejezi azt, ami akkor történik, ha itt elolvassuk a választ: Auschwitz. Az előzetes programozás, vagyis a jelentés révén egyes kilencbetűs szavak többet képesek»kommunikálni«más ugyanilyen hosszúságú szavaknál Beniger, J., i. m., Beniger, i. m., 163. o. 16

17 2.3.6 A popperi három világ elmélet A szimbólumvilágok önálló létének és autonómiájának a feltételezése mutatkozik meg a kritikai racionalista filozófus, Karl R. Popper pluralista ontológiájában is. Popper szerint a létező realitás három, egymással összefüggő, de fenomenológiai státuszában eltérő világból tevődik össze. 1. kép Karl Popper három világa Az első világ (World 1.) a Kozmosz anyaga és energiája, a fizikai dolgok, állapotok, jelenségek szférája. Az élőlények és az ember agya is az első világ részét képezi. A második világ (World 2.) az emberi elme tudatállapotait jelenti, az agyban megnyilvánuló belső szubjektív tapasztalatokat. Ez az Ego, az Én mások számára ma még közvetlenül nem hozzáférhető szubjektív, belső világa, az egyedi tudattartalmak, érzelmek, álmok, vágyak, félelmek, gondolkodásformák, képzettartalmak változatos rendszereivel. A harmadik világ (World 3.) az eszmék, ideák, az objektív tudás világa, ami lényegében megegyezik a Bertalanffy-féle autonóm szimbólumvilágokkal. 3 Természetesen vetődik fel a kérdés, hogy milyen viszonyban van a fejezet elején bevezetett három világentitás (anyag, energia és információ) a popperi ontológia három világával? Először a két megközelítés komplementer jellege tűnik fel. A popperi hármas felosztás a létező realitás filozófiai megközelítése, míg az anyag, 3 A popperi 3. világ nem azonos viszont a platoni ideák világával. A platóni formák és ideák világa örök, változatlan igazságokat jelent, míg a popperi 3. világ az ember megismerő tevékenységének objektivált eredménye. 17

18 energia és információ triád a természettudományos világértelmezés entitásrendszere. Van azonban a két megközelítés között bizonyos mértékű megfelelés is. A popperi első világ magában foglalja a természettudományos modell mindhárom alapentitását, a 2. és a 3. világ pedig az információs entitás megnyilvánulásának speciális színtere: a 2. világ a pszichikus információk birodalma, míg a 3. világ az emberi pszichikumok által konstruált kulturális, szellemi szféra múltbeli és újonnan kialakított produktumainak exogramokban objektivált része A három világ elmélet és az emberi kogníció A popperi 1. és a 2. világ közötti kapcsolat realizálása egy sajátos interfészrendszer, az érzékszervek ingerfelvevő felületén keresztül történik, ahol a külvilág anyag/energia állapotváltozásainak egy része ingerként jelenik meg. Az ingerek ingerületi folyamatokat (elektrokémiai változásokat) hoznak létre, amelyek sajátos jelekként kerülnek feldolgozásra. Az agynak ezt a jelfeldolgozó működését ma gyakran értelmezzük a számítógépes metafora alapján, azaz hogy az agy nagy teljesítményű információfeldolgozó berendezés (processzor), amely inputok alapján sajátos outputokat generál. Az agyba jutó információk nagyobbik része nem tudatosul, ezek egyszerű szabályozási kölcsönhatásokban realizálódó információk. Az információk egy része azonban folyamatos, iteratív transzformációk eredményeképpen az ember belső mentális világában, tudatos, magasabb idegműködéseiben értelmeződik. A mentális térbe került információk alapján épülnek a külvilág reprezentációs modelljei, ezek teszik lehetővé a belátást és előrelátást, alakítják ki a hiteket, beállítódásokat, formálják a személyiség világról alkotott képét. 2. kép Az ember információs világai 18

19 A külső szimbolikus tárolás 4 lehetőségeinek felismerésével elkezdődött a szubjektív tudások objektivációjának és állandó korrekciójának, javításának (popperi terminológiával falszifikálásának ) folyamata, létrejött az emberi információs szféra új dimenziója. A popperi 3. világ. A 2. világ nem csupán létrehozza ezt az objektivált szimbólumvilágot, hanem vele szoros, iterációs kapcsolatrendszerben bontakozik ki, működik és fejlődik A három világ elmélet és a pszichikus szféra kialakulása Manfred Eigen a pszichikus szféra kialakulását a popperi három világ keretrendszerében írja le. Az evolúcióban [ ] a szelektív kiértékelés része az önreprodukáló szerkezetek versengésének. A rendszer saját kiértékelő elve, amely a hatékony reprodukció szempontjából optimális szerkezet kiválasztását végzi, okozati kapcsolatban áll az alapul szolgáló autokatalitikus mechanizmussal, valamint a rendszerre kényszerített határfeltételekkel. A pszichikus információk kiértékelési skálája a központi idegrendszer által vezérelt ingerfeldolgozással kapcsolatosan jött létre az evolúció során. Kezdetben kizárólag az előnyös, genetikailag előre programozott magatartásminták szelekciójára támaszkodott. (...) Ezen a szinten még csaknem teljes az egyezés a túlélés biztosítására irányuló szelekció elvével. A pszichikus információk kiértékelési sémája csak az emberben jut el az egyéni önállósághoz. 5 Az ember autonómmá vált szubjektív információs világa esetében hiányzik a genetikai tanulási folyamatokra jellemző objektív, szelektív kiértékelés, ezért a pszichikus információk univerzuma szabadon épülve valószerűtlen és veszélyes mémmintázatokat is generálhat. Az emberi pszichikumban lejátszódó információfeldolgozás mai formája hosszú fejlődési folyamat eredménye. A valóságról való modellalkotást, ismeretszerzést lehetővé tevő kognitív architektúra többlépcsős evolúció eredményeképpen alakult ki. (Donald, 2001). A Merlin Donald által leírt kulturális formációk az emberi társadalom fejlődésének különböző szakaszait jelentik, amelyeket az emlékezet és a gondolkodás belső folyamatainak eltérő szerveződése jellemez. Lényegében az agy (a számítógépes metafora alapján az ábrán: processzor1) különböző információkezelési működésmódjainak kialakulásáról van szó, a mindenkori rendelkezésre álló információs technológiákkal kölcsönhatásban. A 3. világban felhalmozott tudás alapján az emberiség képessé vált olyan szerkezetek elkészítésére, amelyek az agy információfeldolgozó tevékenységének bizonyos folyamataival analóg működésűek (az ábrán: processzor2). Az információs forradalom kibontakozásában és az információs társadalom kialakulásában ezeknek a gépeknek meghatározó szerepe van. 2.1 ÖSSZEFOGLALÁS A leckében először áttekintettük a genetikai információ és a pszichikus információ jellemzőit és a közöttük lévő kapcsolat jellegét. Ezt követően a pszichikus in- 4 A külső szimbolikus tár (external symbolic storage) Merlin Donald kifejezése. A külső szimbolikus tárolás az embernek azt a képességét jelenti, hogy rajz, írás, formázás segítségével képes szimbólumokat megjeleníteni és tárolni. 5 Eigen, M. Winkler, R., i. m.,

20 formáció eredetét az élőlények információs akciórádiuszának a növekedésére vezettük vissza és értelmeztük többek között a távérzékelés, feltételes reflex, exploratív viselkedés fogalmakat. Felvázoltuk a sajátos emberi kognitív habitusra jellemző szimbolikus kogníció és autonóm információs világ fogalmak jelentésrendszerét. Bevezettük a popperi három világ elméletet mint keretrendszert és magyarázó modellt. Végül a lecke záró részében az emberi kogníció illetve a pszichikus szféra kapcsolatrendszerének elemzését végeztük el. 2.2 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Értelmezze a genetikai és a pszichikus információ összefüggésrendszerét! 2. Mutassa be a popperi három világ elméletet! 3. Miben különbözik a pszichikus szférára irányuló szelekció a szelekció egyéb formáitól Manfred Eigen szerint? 4. Mi jellemző az emberi társadalomban kialakult szimbólumvilágokra? 20

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COOLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet

Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A tárgykör kövektező kötete: Horányi Özséb (szerk.): A kommunikáció mint participáció Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A testbeszédtől az internetig AKTI TYPOTEX

Részletesebben

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN 1. EGÉSZ ÉLETRE KITERJEDŐ TANULÁS A TANULÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK VÁLTOZÁSA TECHNIKAI FEJLŐDÉS TÁRSADALMI IGÉNYEK VÁLTOZÁSA AZ OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon

Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Mosoly tevékenység Ingyenes mese- és művészetterápiákkal segítünk a testi betegséggel együtt járó lelki problémák feldolgozásában kiegészítjük

Részletesebben

Az állami beavatkozás a technológiai változás menetébe roppant fontossággal bír,

Az állami beavatkozás a technológiai változás menetébe roppant fontossággal bír, Válassza ki a helyes állítást! Az információs társadalom a számítógépes információfeldolgozás következménye. Az informácios tarsadalom tudománya számára az információt, tudást és kommunikáciot, valamint

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

A médiaoktatás célja

A médiaoktatás célja A médiaoktatás célja a média nyelvének, kifejezőeszközeinek, illetve a média társadalmi szerepének, működésmódjának megismerése a tanulók választásaikat értő, kritikus médiafogyasztóvá, a társadalmi folyamatokban

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03.

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03. NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. pedagógia:

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

A médiaoktatás médiapolitikai szerepe

A médiaoktatás médiapolitikai szerepe MÉDIASZABÁLYOZÁSI VITASOROZAT A médiaoktatás médiapolitikai szerepe Mérték Médiaelemző Műhely 2013.12.04. A vázolt koncepció főbb elemei 1. A médiaműveltség mára kilépett az oktatásügy és az informális

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE III. Felsőoktatási Kreditfórum Dunaújváros 2004 jún. 3-4. Dr. Kadocsa László főiskolai tanár MODUL, MODULRENDSZER - Harvard Egyetem

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási középszint alapismeretek középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Nemzeti. Tankönyvkiadó. Részvénytársaság

Nemzeti. Tankönyvkiadó. Részvénytársaság Nemzeti Tankönyvkiadó Részvénytársaság 1 A kiadó állami tulajdonú részvénytársaság, a legnagyobb magyar tankönyvkiadó, évente közel 200 új címet jelentet meg az oktatás minden ága számára, multimédiás

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bevezető 9

TARTALOMJEGYZÉK. Bevezető 9 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 9 1. rész 13 Mielőtt belevágsz 13 Köztes megálló 1. 23 Coachingülés előtt 33 Köztes megálló 2. 47 Mitől lesz coaching a coaching? 51 Mi működik a coachingban? 65 A szavak valóságot

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont

Részletesebben

A munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges alapismeretek és kompetenciák

A munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges alapismeretek és kompetenciák A munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges alapismeretek és kompetenciák Mottó: Az emberek jobban hasonlítanak ahhoz a korhoz amiben élnek, mint szüleikhez. Az az alapvető feltétele minden jó és helyes beszédnek,

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training)

Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training) Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training) Berke József - Tóth István Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar, 8360 Keszthely, Deák

Részletesebben

2012.08.31. Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet

2012.08.31. Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet Tartalom Informatika Dancsó Tünde Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Jogszabályok Fejlesztési alapelvek Fejlesztési területek, nevelési célok Kerettantervi célok A kerettanterv felépítése Kapcsolatok a

Részletesebben

Neurális hálózatok bemutató

Neurális hálózatok bemutató Neurális hálózatok bemutató Füvesi Viktor Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet Miért? Vannak feladatok amelyeket az agy gyorsabban hajt végre mint a konvencionális számítógépek. Pl.:

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gábor Dénes Főiskola FML-028/01

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gábor Dénes Főiskola FML-028/01 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ ELMÉLETI FIZIKA Alapszak (BSc) 332 Gábor Dénes Főiskola 2008/2009. tanév FML-028/01 Tartalomjegyzék 1. A tantárggyal kapcsolatos fontosabb adatok... 1 2. A tantárgy célkitűzése és tematikája...

Részletesebben

Információ megjelenítés Alapok

Információ megjelenítés Alapok Információ megjelenítés Alapok Szavak és képek Duális kódolás elmélete (Paivio) Szerkezetek Vizuális Vizuális Rendszer Képi információ Imagens Nem-verbális válasz Szóbeli Halló Rendszer Információ beszédből

Részletesebben

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN Tóth-Mózer Szilvia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály MAGYAR NYELVŰ TARTALMAK ÉS TANANYAGOK A NETEN

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Naiv kommunikációelméletek

Naiv kommunikációelméletek Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

MŰVELŐDÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

MŰVELŐDÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA MŰVELŐDÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06/5 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 15 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

TANULÁS Suplicz Sándor BMF-TMPK

TANULÁS Suplicz Sándor BMF-TMPK TANULÁS Suplicz Sándor BMF-TMPK A tanulás s az ember legnagyobb erénye fejlődést störténete során Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes ( Konfucius )

Részletesebben

TEACCH Treatment and Education of Autistic and related Communinication Handicapped Children

TEACCH Treatment and Education of Autistic and related Communinication Handicapped Children 2014. TEACCH Treatment and Education of Autistic and related Communinication Handicapped Children A TEACCH az autizmussal élő, és hasonló kommunikációs problémákkal küzdő gyermekek kezelésére és oktatására

Részletesebben

efaust Iskola az informáci ciós s korban Csepeli György Szeged, 2006 július 10

efaust Iskola az informáci ciós s korban Csepeli György Szeged, 2006 július 10 efaust Iskola az informáci ciós s korban Csepeli György Szeged, 2006 július 10 Új, digitális alku az ördöggel Az eredendő bit Atomok (analóg világ) Bitek (digitális világ) Közvetlen kommunikáció testi

Részletesebben

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika 2010. Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika A felsőoktatási, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyek támogatása NTP-OKA-I pályázat része Készítette: Kissné

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Kitekintés a jövőbe: új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában

Kitekintés a jövőbe: új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában : új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában Fókuszban a MOBIX - az integrált, multi-platform támogatású, biztonságos videó kommunikációs és üzenetküldő platform Antal.Kuthy@egroup.hu

Részletesebben