A szegénység ellen ÖN K O R K É P ÁLLJ FEL! Sürget az idő. A cselekvés parlamentje. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

Átírás

1 Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET ÖN K O R szám K É P huszadik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT ÁLLJ FEL! A szegénység ellen 3 A cselekvés parlamentje Felsőzsolca Sürget az idő 28

2 Ajánlat A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja Az önkormányzatoknak a Legjobb Önkormányzati Gyakorlat Díj elnyerésére 2010-ben az alábbi három témában lehet pályázni: Helyi önkormányzati kommunikáció. A modern kormányzásban hatalmas jelentősége van a kommunikációnak és a kommunikáción keresztül is formálódó társadalmi tőkének, együttműködésnek és koordinációnak. A megfelelő kommunikációs tevékenység erősíti a települési szereplők belső viszonyrendszerét, és olyan üzeneteket juttathat el a településen kívüli világba, amelyek a település céljai mellé állíthatnak másokat. A helyi önkormányzat sikerének egyik kulcsa a kommunikációs tevékenységének színvonala. A magyar települések gazdag eszköztárát alkották meg olyan kommunikációs csatornáknak és rendszereknek, amelyekkel élő kapcsolatot alakíthatnak ki a lakossággal a településen és a településen kívül. A kommunikáció a szolgáltatási funkciók része, és gyakran olyan tevékenység, amelyre külön kommunikációs stratégiát, felelős szervezeti egységet és folyamatosan működő intézményeket (pl. rendszeres fórumokat) hoznak létre az önkormányzatok. A témába beleillik minden olyan kommunikációs tevékenység, amely az önkormányzat és a külső szereplők között folyik. A helyi lakossággal, az önkormányzat külső partnereivel megvalósult, intézményesedett, kipróbált és már eredményekkel rendelkező kommunikációs tevékenységek pályázhatnak sikerrel ebben a témakörben, további előnyt jelent, ha az szerves része az önkormányzat kommunikációs stratégiájának is. Olyan gyakorlatokat keresünk, amelyek sikeresen megalkották azt a keretet, amelyben az önkormányzat hatékony párbeszédet tud folytatni az ott élőkkel és/vagy egyéb partnereivel. A gyakorlatok egyaránt vonatkoznak egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó, vagy átfogóbb tartalmú, komplex kommunikációs rendszerekre, vagy egyes problémákhoz, konfliktusokhoz kapcsolódó kommunikációs folyamatokra. Fontos az, hogy a gyakorlat konkrét és eredményeiben is megragadható legyen. Jelen kiírásunkkal azokat az önkormányzati gyakorlatokat keressük, amelyek kifelé irányulnak, vagyis nem a hivatalon belüli kommunikációs tevékenységek leírását várjuk ezúttal. Olyan gyakorlatokat támogatunk, ahol a részvételi demokrácia elvein alapulva az önkormányzat hatékony párbeszédet folytat az ott élőkkel és/vagy egyéb partnereivel. Roma integráció a társadalmi kohézió erősítése. A téma idén már harmadik alkalommal szerepel a pályázati kiírásban, hiszen Magyarország legnehezebb helyzetben lévő kisebbsége továbbra is a mintegy nyolcszázezernyi lakosra becsült cigányság. Társadalmi problémaként a megoldás felé vezető úton kis lépésekkel lehet csak haladni. A magyarországi települések tekintélyes részében javarészt marginalizált helyzetű cigány közösségek élnek, gyakran a településen élő nem cigány lakosságtól szegregáltan. A helyi közösségek dinamikus fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a romák társadalmi és gazdasági integrációja. Az integráció sikerében meghatározó szerepe van a helyi önkormányzatoknak és a közintézményeknek, valamint az általuk nyújtott és szervezett helyi közszolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügyi alapellátás, szociális szolgáltatások, valamint a tömegközlekedés) való egyenlő hozzáférésnek. Mivel a hátrányos helyzetű, kirekesztett csoportok integrációja új elvárásként és feladatként jelenik meg a településeken, ezért szükség van a helyi társadalmak innovatív kezdeményezéseire, amelyek lehetőséget teremtenek a roma és a nem roma közösségek közötti együttműködésre és a közösen kitűzött célok sikeres megvalósítására. Ilyen kezdeményezések kapcsolódhatnak a lakóhelyi elkülönítés felszámolásához (telepfelszámolás, deszegregáció), a munkaerő-piaci hátrányok leküzdéséhez, az egészségügyi prevencióhoz, valamint a minőségi oktatáshoz való hozzáférés megteremtéséhez, vagy megnyilvánulhatnak a helyi infrastruktúra javításában, közösségi terek kialakításában. Ebben a témakörben olyan bevált, komplex integrációs programokkal vagy kisebb projektekkel érdemes pályázni, amelyek más települési önkormányzatok számára adaptálhatók. Fontos, hogy a pályázatok bemutassák, hogyan történt a roma és a nem roma közösségek, illetve választott, vagy önkéntes alapon szerveződött képviseletük bevonása a programokba, hiszen csakis az ő részvételükkel lehet a valóságos helyi problémáikat feltérképezni, majd azokra megvalósítható megoldási javaslatokat kidolgozni. Olyan megvalósult jó példákat keresünk, amelyek kellően előre- és körültekintő tervezéssel készültek, amelyek a roma és a nem roma közösségeket a település fejlődésének aktív és egyenrangú feleiként kezelik, innovatívak a roma és a nem roma közösségek viszonyának javítása érdekében (részvétel, társadalmi béke, esélyegyenlőség, együttműködés, kölcsönös tolerancia), és amelyek mérhető változásokat eredményeznek. Az újszerűséget keressük a helyi roma és nem roma közös erőforrások igénybevétele, felhasználása, aktivizálása terén, illetve az eddigi rejtett, vagy újrafelhasználható erőforrásokat szeretnénk feltérképezni. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyeknek célja a roma és a nem roma identitás integrációja a helyi közösség identitásába, a multikulturális hagyományok és kötődések támogatása, erősítése, fejlesztése. Fontos még a helyi roma és nem roma közösségek egyéni és közösségi érdekeinek párhuzamos, egymást erősítő megjelenítése a jó gyakorlatok terjesztését célzó pályázatokban, hiszen az integráció ezt a célt szolgálja. A lakóhelyhez való kötődés erősítése. A témakört második alkalommal hirdetjük meg, tekintettel az önkormányzatok körében tapasztalt népszerűségére. A szűkebb-tágabb értelemben vett lakóhelyhez való kötődés a fenntartható térségfejlesztés egyik belső erőforrása. Az emberi közösségek társadalmi térhez, így a lakóhelyhez való viszonya ad irányt és mértéket a társadalmi aktivitásnak. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a lakóhely környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában. Ha egy település lakói erősen kötődnek a lakóhelyükhöz, az egyrészt a településen is meglátszik, másrészt azt a települést mások (elszármazottak, turisták, befektetők) is szívesen választják tartózkodásuk, működésük helyéül. A lakóhelyhez való erős kötődés oka általában az, hogy a helyiek figyelnek egymásra, számon tartják egymás erényeit, gyengéit, tudnak elszármazottaikról, ismerik hagyományaikat, s a közösség életének formálásakor minderről nem feledkeznek meg. A lakóhelyhez való kötődésben rejlő energiáknak, a társadalmi aktivitásnak jelentős szerepük lehet a települések népességmegtartó erejének javításában, versenyképességük fenntartásában, esetleg fokozásában. A lakóhelyhez kötődés mértéke és minősége többnyire sok generáció egymásra épülő tevékenységének a kollektív lenyomata. Máshol már bizonyítottan sikeres kezdeményezésekkel azonban sokat lehet javítani a helyi közösségek közérzetén. Pályázni olyan önkormányzati akció gyakorlati példájával érdemes, amelynek révén élhetőbbé vált a lakóhely, erősödött az összefogás, s ennek folytán elmélyültebben kötődnek településükhöz az ott élő lakosok. A pályázati formanyomtatvány és a kiírás teljes szövege elérhető a TÖOSZ honlapján (

3 KOR-KÉP Önkormányzatok nélkül nincs demokrácia szeptember szeptember 30. Kis ország vagyunk, egy Magyarországon élünk, ahol az európai életminőséghez minden állampolgárnak joga van, ha kötelességét teljesíti. Rossz irányba visz, ha szembeállítjuk a falut a várossal, a vidéket a fővárossal, a megyét a régióval. A közeledést szolgálhatja a közigazgatás és finanszírozás teljes körű reformja, a teljesítőképességet figyelembe vevő feladatelosztás, az ennek alapján létrejövő önkéntes társulások, a gyors információkat szolgáltató információs háló kiépítése az önkormányzatok teljes körében. Az önkormányzatok, a szövetségek együttműködése, a külföldi partnerkapcsolatok koordinálása erősítik integrációs törekvéseink sikerét. Az önkormányzatok képviselete jelen van az Európai Régiók Gyűlésében, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusában. Őszinte szívvel kívánom, hogy minden év szeptember 30-a legyen a Helyi Önkormányzatok napja, a magyar állampolgárok napja, az önkormányzatiság, a demokrácia napja az ÖNKORMÁNYZA- TOK HÁZÁBAN! Nádor Rudolfné Közgondolkodásunkból még ma is hiányzik egy nélkülözhetetlen elem, a közösségben gondolkodás. Első önkormányzati közéleti hírportál Tartalom PARLAMENT A cselekvés parlamentje 2 Ősszel hetente ülésezik a parlament 3 A törvényhozás mulasztásban van 3 Válaszok 4 Interpellációk 6 Mit terveznek? 7 Zárszámadás 8 KOR- KÉP 137 éve annak 10 Vége a húszéves legendának 10 Megszólaltak a harsonák 11 Emlékeztetőül 13 A számok tükrében 15 Sürget az idő 28 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Uniós források a romák integrációjában 17 Nagyító alatt 19 Közlemény 19 Magyar Közigazgatási Ösztöndíj 19 Plakátkiállítás 20 Stand up! Állj fel a szegénység ellen te is! 20 Hírek 21 Együtt lenni velük bánatukban és örömükben Beszélgetés Rostás Lászlóval 22 FELHÍVÁS Képviselő-testületek tréningje 25 MEGYEI KÖRKÉP Hírek a 19 megyéből 26 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Megvalósult álmok 29 Akcióterv a bürokrácia ellen 30 Hirdetmény 30 Gratulálunk! 31 Kiválasztottak Megyei területrendezési tervek támogatása 32 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Képszerkesztő: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) , (06-30) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: szeptember 21. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Kft.

4 PARLAMENT A cselekvés parlamentje Az Országgyűlés az őszi ülésszakot kétnapos munkával kezdte. A törvényalkotás mellett az őszi időszakban több személyi kérdésben is dönteniük kell a honatyáknak. Legkésőbb december 13-ig legfőbb ügyészt kell választaniuk a képviselőknek, mert a tisztséget jelenleg viselő Kovács Tamás akkor betölti 70. életévét. Rajta kívül legalább húsz tisztségviselőt, köztük médiatanácstagokat, felügyelőbizottsági tagokat kell az Országgyűlésnek megválasztania. A kétnapos ülésen többek között döntött az Országgyűlés a fideszesképviselőkáltalbeterjesztettmédiacsomaghoz kapcsolódó határozati javaslatokról is. Az első napon, napirend előtt felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, másnap megkezdődött a zárszámadás vitája is. A parlament döntött a médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány létrehozásáról. Az őszi ülésszak kezdetekor Kövér László házelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a szeptember i ülésnapokra az LMP képviselőcsoportja Jávor Benedeket, a Jobbik képviselőcsoportja Staudt Gábort és Varga Gézát, a KDNP képviselőcsoportja Tarnai Richárdot, az MSZP képviselőcsoportja Szanyi Tibort és Horváth Csabát frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta. Napirend előtt felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, beszédéből és a parlamenti pártok vezérszónokainak válaszából szerkesztett formában idézünk. Most jön a java, az ország felemelése Orbán Viktor Kormányzati teendők címet adta a napirend előtti hozzászólásának. Alkotmányos szokásra hivatkozva elmondta, hogy az ülésszak megkezdésekor az a miniszterelnök feladata, hogy tájékoztassa a magyar népképviselőket arról, hogy mit végzett a kormány, amióta nem látták egymást. Először köszönetet mondott mindazoknak, akik töretlenül biztatták, támogatták a parlamenti többség és a kormány munkáját az elmúlt időszakban. A miniszterelnök a cselekvés parlamentjének nevezte az Országgyűlést és hangsúlyozta: Magyarország visszaszerezte a reményt, de még nagyon messze vagyunk attól, ahova szeretnénk eljutni, most jön a java, az ország felemelése és talpra állítása. Bennünket, magyarokat szoktak azzal vádolni, hogy csodavárók vagyunk, hogy illúziókat kergetünk, hogy délibábos vágyálmaink vannak, hogy csak lelkesedni tudunk, de a kitartó munka nem kenyerünk. Sőt időnként a saját magyar politikai vezetésünk is szokott efféléket szórni a fejünkre, mondván, nem akarunk szembenézni a realitásokkal, ezért a magyarok elutasítják legalábbis többségük elutasítja a változtatásokat és a reformokat. Szeretném tájékoztatni a Tisztelt Házat, hogy Magyarországon én ma semmi ilyesmit nem tapasztalok, se csodavárást, se illúziókergetést, se délibábos álmodozást. Annál inkább látok józan derűlátást, mértéktartó reménykedést és reális, életszerű elvárásokat ( ) 2 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

5 PARLAMENT Nyolc év lejtmenet után Ma Magyarországon közmegegyezés áll fenn, mindenki tudja, hogy nyolc év lejtmenet után némi időre van szükség, hogy visszakapaszkodjunk a süllyedés előtti állapotba, és ahhoz is idő kell, hogy onnan aztán feljebb léphessünk. Magyarországon ma mindenki tudja, mit jelent az ország újjáépítése. Először is el kell takarítani a romokat, és le kell rakni az új alapokat. Száz nap alatt Magyarország rengeteg munkát végzett, és komoly erőfeszítéseket tett. Egyetlen biztató jelre kellő szerénységgel hadd hívjam fel a figyelmüket: a világ országait versenyképességi rangsorba szokták rendezni. A legutóbbi ilyen rangsorban Magyarország az 58. helyről az 52. helyre visszakapaszkodott. A hangsúly a visszakapaszkodás szón van, ugyanis 2002-ben hazánk a világ versenyképességi rangsorában az első 30-ban volt. Szeretnénk, ha 2014-ben újra az első 30- ban lehetne. A kétharmados forradalom A miniszterelnök köszönetet mondott mindazoknak a pártoknak és országgyűlési Ősszel hetente ülésezik a parlament. Az őszi ülésszakban semmiféle változás nem lesz a parlamenti munkában, a házbizottság ülésén már nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetés vitája határozza meg az ülésszak rendjét közölte Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Véleménye szerint az őszi ülésszak lehet, hogy még nehezebb lesz, mint az előző volt A kormány már a nyáron az Országgyűlés elé terjesztette a negyvenkét javaslatból álló törvényalkotási programját. Napirendre kerül egyebek mellett a 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetéséről szóló adócsomag javaslat, és októberben tárgyalják a hagyatéki eljárásról, a mezőgazdasági támogatásokról, a katonák jogállásáról és a bioüzemanyagokról szóló törvényjavaslatokat is. A legtöbb indítványt (11) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyújtja be. A szeptember én tartott ülésnapokon döntés született a parlament őszi ülésszakának munkarendjéről (a képviselők 233 képviselőnek, akik részesei voltak a közös munkának. Ez az Országgyűlés elmondhatja magáról, hogy ez a cselekvés parlamentje; talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy az elmúlt húsz év legdolgosabb és legelszántabb parlamentje. Végül is 55 törvényt fogadtunk el. Véleménye szerint nemcsak a meghozott törvények száma, de azok súlya és jelentősége is fontos, hiszen olyan változást vittek véghez, amelyekkel húsz éven keresztül sikertelenül birkózott a magyar parlament. Évtizedes tabukat döntöttünk le, és ezzel megkezdtük Magyarország talpra állítását hangsúlyozta Orbán Viktor, aki azt is természetesnek gondolja, ha a régi rend hívei nem osztoznak a kormányzó pártok új rend iránti elkötelezettségében és lelkesedésében. Ez érthető, hiszen ők a régi rendet védik, azt a régi rendet, amelynek mélyreható megváltoztatásáról döntöttek a magyar választópolgárok. De remélem, hogy a régi rend hívei akik itt ülnek a Házban szintén nem veszik zokon, hogy mi pedig teljesítjük a feladatot és elvégezzük azt a munkát, amivel megbíztak A törvényhozás mulasztásban van. Az Országgyűlés személyi döntéseire vonatkozó szabályok alapján több tisztségviselőt is meg kell választania a parlamentnek a következő fél évben. A Háznak pótolnia kell a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága elnökét és a tagjait, ugyanis az érintettek megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól. A jogszabály szerint az új felügyelőbizottságot az Országgyűlés alakuló ülésétől számított három hónapon belül meg kell választani. Az alakuló ülést május 14-én tartották, a törvényhozás tehát e tekintetben mulasztásban van. Az MNB új felügyelőbizottsága várhatóan nyolctagú lesz, róluk az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz. Megválasztják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagjait is. A testületek tagjai kilenc évre kapnak mandátumot. A médiatanács elnökét és négy tagját listáról, a közalapítvány kuratóriumának tagjait egyenkénti szavazással választják, mindkét esetben az eredményességhez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazatára lesz szükség. az emberek. Elvégezzük azt a munkát, amelyet a kétharmados forradalommal ránk testáltak a választópolgárok. Az utolsó parlamenti ülés óta 53 nap telt el igen, 88 nem és 5 tartózkodással elfogadták), melynek értelmében október 4. és december 23. között minden héten lesz parlamenti ülés. A november 15-ével kezdődő héten a költségvetés tárgyalásakor négynapos ülést tartanak. A képviselők 309 igen és 1 nem szavazattal határoztak arról is, hogy a költségvetési törvényről december 23-án lesz a zárószavazás. A zárszámadási törvénnyel kapcsolatban 291 igen, 2 nem és 41 tartózkodással fogadták el a házszabálytól való eltérést, mely szerint a képviselők szeptember 20-án hétfőn délutánig adhatnak be módosító javaslatokat. Az önkormányzati választás miatt elrendelt kéthetes szünettel az ellenzéki pártok közül az MSZP és a Jobbik nem értett egyet. A szocialisták azzal indokolták álláspontjukat, hogy sok a munka, ősszel sok törvényjavaslat kerül a Ház elé. A Jobbik szintén a feszített munka miatt mondott nemet a helyhatósági választás előtti kéthetes parlamenti szünetre. A miniszterelnök felsorolta azokat a fontosabb dolgokat, amelyek azóta történtek. Az augusztus 1-jétől működő Széchenyi forgóeszközhitel-program 25 millió forintig nyújt hitelt, szintén augusztustól a kormány átvállalta a televíziók üzemben tartási díját, a kispatikák védelme érdekében patikaalapítási stop lépett életbe, elismerik az adórendszeren kívüli kereset intézményét, megszűnt az ingatlanok jelzálogalapú devizahitelezése, illetékmentes lett az egyenes ági rokonok közti öröklés és ajándékozás. Augusztus 19-én megszigorították a katonaság, a rendőrség és a titkosszolgálatok politikai feddhetetlenségét, hatályba lépett az alkotmánymódosítás, augusztus 20-án életbe lépett a kettős állampolgárságról szóló törvény. Augusztus 28-tól a társasági nyereségadó 10 százalékra csökkent. Küngösön megnyitották az előző kormány által bezárt első kispostát. Szeptembertől 50 millió forintig lehet igénybe venni a Széchenyi beruházási hitelt, a szakhatóságok első esetben csak figyelmeztetéssel büntethetik a kis- és középvállalkozásokat, életbe lépett és megkezdték a végrehajtását a termőföld védelmét célzó törvénynek. Szintén szeptember 1-jén kezdte meg működését a Terrorelhárítási Központ, életbe lépett a 2 millió forintos havi bérplafon a költségvetési szférában, viszszaállították az önkormányzatok törvényességi felügyeletét és iskolába járáshoz kötötték a családi pótlékot. Ami pedig a jövőt illeti Szeptember 15-től a közétkeztetést végző intézmények helyi termelőktől is vásárolhatnak, a bankadóról szóló törvény értelmében szeptember 30-ig a bankadó ese augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT dékes részét a bankoknak be kell fizetni. Szeptember végétől jövedékiadó-mentes lesz a meghatározott mennyiségű gyümölcspárlat-előállítás, és október 1-jétől az év elejéig visszamenőleges hatállyal 98 százalékos különadó sújtja az abszurd végkielégítéseket. A miniszterelnök emlékeztette a képviselőket arra, hogy az Országgyűlés elfogadott egy nyilatkozatot a nemzeti együttműködésről, melynek értelmében a kormány egy új nemzetpolitikai rendszert épít. Bevezették a kettős állampolgárságot (elérhetőségét január 1-jétől biztosítják); ugyancsak a nemzetpolitikai rendszer részeként elfogadták a nemzeti összetartozásról szóló törvényt. A miniszterelnök ígéretet tett arra is, hogy a Magyar Állandó Értekezletet hamarosan összehívják. Orbán beszélt az új politikai rendszer kiépítéséről, ide sorolta, hogy től kétszáz főre csökkentik az országgyűlési képviselők számát, és már ősztől 40 százalékkal csökken az önkormányzati képviselő-testületek létszáma is. A nemzeti intézmények működőképességének helyreállítására példaként említette az Alkotmánybíróságot és az Állami Számvevőszéket. Beszélt arról is, hogy a gazdasági és költségvetési adatok meghamisításának gyakorlatát megszüntették, a politikusok felelőtlenségének helyzetét fölszámolták, és a titkosszolgálatok politikai célú fölhasználását megtiltották, illetve lehetetlenné tettük hangsúlyozta a miniszterelnök (a szocialisták az elhangzottakra felhördültek a szerk). Orbán a jövőről szólva azt mondta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében egy erős, új gazdasági rendszert építenek. A spekulációra, eladósodásra és megszorításokra épülő gazdasági rendszer helyett értékteremtésre, munkahelyek létesítésére és pénzügyi felelősségre épülő gazdasági rendszert építünk. Úgy fogalmazott, az idén 3,8 százalékkal nyújtózkodhatunk tovább, mint ahogy a takarónk ér, jövőre sem jósolt 3 százalékosnál nagyobb kilengést. VÁLASZOK Az ellenzéki parlamenti pártok vezérszónokai viszontválaszaikban gondoltak az október 3-i önkormányzati választásokra, mondanivalójukkal megszólították a választókat is, a miniszterelnököt nem kímélték, kapott hideget, meleget. Az LMP szegényellenes politikával vádolta a kormányt, az MSZP szerint rossz az irány, a Jobbik megszüntetné Magyarországon az élősködést. A kormány szegényellenes politikát folytat A Lehet Más a Politika frakcióvezetője már a hozzászólása elején leszögezte, hogy nem csak a régi rend hívei kifogásolják, hogy a kormány a kétharmados többséggel korlátlanul visszaél. Schiffer András kijelentette, hogy a parlamentben sokan vannak, akik nemcsak a jelenlegi kabinet túlzott hatalmi törekvései ellen emeltek kifogást, hanem már az elmúlt nyolc évben is világosan jelezték, ha az akkori hatalom átlépte a jogállami korlátokat. A frakcióvezető szerint a jelenlegi kormány ezeket a korlátokat kívánja odébb tolni. Megjegyezte, a jogállam becsületének visszaállítására irányuló törekvésekkel egyetértenek, de ezt úgy lehetne végrehajtani, ha nem meggyengítenék, hanem megerősítenék a fékek és ellensúlyok rendszerét, illetve a mindenkori hatalmi koncentrációt kiegyensúlyozó intézményeket. Schiffer András a Somogy megyei Kötcsén elhangzottakra reagált: Ön Kötcsén említést tett több ezer milliárdos forráskivonásról. Akkor, amikor több ezer milliárdos forráskivonásról hall az ember, akkor hogy klasszikust idézzek az jut az eszébe, hogy az emberek olyan megszorító csomagot kapnak a nyakukba, hogy Bokros Lajos hátizsákja kutyafüle volt ahhoz képest. Jó lenne tisztázni, hogy az a több ezer milliárdos forráskivonás, amiről a sajtóhírek szerint ön beszélt, az pontosan mit jelent. Leszögezte, az LMP álláspontja szerint ma a jóléti rendszerből nem lehet többletforrásokat kivonni. A frakcióvezető szerint világosan tisztázni kell, hogy a kormány hogyan kívánja konszolidálni a jóléti rendszert. Közölte, hogy az elmúlt 108 nap programja nem a foglalkoztatás-bővítés programja. Meglátása szerint járulékcsökkentéssel és ökológiai adóreformmal lehet talpra állítani az országot. A frakcióvezető úgy látja, hogy a kormány társadalompolitikája szegényellenes és nem szegénységellenes. Megjegyezte, hogy nem pusztán a foglalkoztatásbővítésről kell beszélni, de arról is, hogy az utóbbi húsz évben befagytak a társadalmi felemelkedés csatornái is. Feltette azt a kérdést is, hogy mit kíván tenni a kormány az adózatlan jövedelem kiáramlása és a munkavállalói kiszolgáltatottság ellen. Schiffer András hiányolta, hogy a zöld munkahelyteremtő javaslatokról és a kormányprogramban is beígért zöld közbeszerzési programról az elmúlt hetekben nem hallottak. Mondandóját úgy összegezte, hogy a kormány maga mögé állítja a sikereseket a számukra kedvező adópolitikával, a többieket pedig a rendőrségre és a megerősített börtönkapacitásokra bízzák. Meg kell szüntetni az élősködést! Vona Gábor a Jobbik-frakció nevében azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy a jövőre nézve a politikai álláshalmozók számára is vezessék be a bruttó bérplafont, vagy ennek valamilyen mértékét. Ugyanis itt, ebben a teremben ne legyünk képmutatóak nagyon sokan jóval többet keresnek, mint bruttó kétmillió forint. Az önök hitelességét sokkal inkább megerősítené, ha ebbe az irányba elmozdulnának. A politikai álláshalmozásról azt mondta, hogy az országgyűlési képviselőknek több mint kétharmada önkormányzati tisztséget is visel a megyei közgyűlésben vagy polgármesteri tisztséget tölt be. Nem beszélve arról, hogy a kedves tévénézők is tudják, szeptemberben a parlamenti képviselők két napot dolgoznak, ma és holnap, méghozzá ( ) azért, mert az MSZP és a Fidesz képviselőinek kampányolniuk kell azért, hogy az önkormányzatokban megszerezzék ezeket az álláshalmozó pozíciókat. Részünkről mindennap lehetne parlament szeptemberben is, szükség is volna rá. A Jobbik frakcióvezetője felhívta a miniszterelnök figyel- 4 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

7 PARLAMENT mét arra, hogy Magyarországon élősködik az álláshalmozó politikai bűnözés, a multinacionális vállalatok erőfölénye a duális gazdaság képében, valamint a cigánybűnözés. A devizahitelesek megmentése érdekében a Jobbik azt javasolja, hogy forintosítsák a devizahiteleket, azon az árfolyamon, amin annak idején felvették. A Jobbik elnöke az államadósság újratárgyalását is sürgette, felhívta a figyelmet arra a javaslatukra, amely a magánnyugdíjpénztárak államosítására irányul, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy így az országot megmenthetnék a megszorításoktól. Vona Gábor szerint egyértelmű félrevezetés volt az, hogy két hét alatt rendet tesz a kormány. A párt elnöke összehasonlította a Magyar Gárdát a szeptember elején létrejött Terrorelhárító Központtal. Szerinte az előbbit azért hozták létre magyar emberek saját pénzből, hogy megvédjenek másokat, míg az utóbbit a kormány hozta létre az adófizetők pénzéből, hogy megvédjék saját magukat. Az Afganisztánban szolgáló magyar katonákról szólva úgy fogalmazott, hogy ideje volna a katonákat hazahozni. Ha ezt megtesszük, akkor nem lesz terrorveszély vélekedett. A KDNP eredménynek tekinti az alkotmánymódosítást Harrach Péter kormánypárti frakcióvezető a kettős állampolgárságról és nemzeti összetartozásról szóló törvényeket, az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentését és a büntetőjogi törvény módosítását tartotta fontosnak többek között az eltelt időszak kormányzati intézkedései közül. Harrach Péter a kormányfő napirend előtti értékelésére reagálva a két legsúlyosabb örökségnek a megugrott államadósságot és az elburjánzott korrupciót nevezte meg. Kifejtette: míg 2001-ben az államadósság GDP-arányosan 52 százalék volt, addig ma 78,9 százalék. Ez óriási különbség, s évente háromezer-milliárdos törlesztést eredményez figyelmeztetett. Eredményesnek mondta az alkotmánymódosítást, az országgyűlési képviselők számának csökkentését, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását, s hogy rendelkeztek arról: a végkielégítésekre különadó szabható ki. Megemlítette a választójogi törvény módosítását, a 60 napos kampányt; az egyik legjelentősebb lépésnek a büntetőjogi törvények módosítását nevezte. Az előtte elhangzott ellenzéki felvetésekre reagálva azt mondta, a nemzeti együttműködés A miniszterelnök viszontválaszában a Jobbik felvetésére a cigánybűnözéssel és az élősködéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: Sajnálom, hogy a magyar parlamentnek kell ebben a kérdésben néhány perc erejéig gondolkodnia ( ) Én szeretném az önök számára most a Jobbikhoz beszélek kifejezetten megismételni vagy kifejteni a magunk álláspontját. Mi nem támogatjuk azt a politikát és azt a gondolkodásmódot, amely eltagadja a valóságot. Ebből Európában épp elég baj volt az elmúlt néhány évben, és lesz is még. A valóságot meg kell nevezni, én ezzel egyetértek. Ha a politika nem nevezi meg a valóságot, akkor hogyan akar megküzdeni a valóságból érkező kihívásokkal? Ugyanakkor, amikor megnevezünk valamit, tudnunk kell, hogy embereket nevezünk meg. Ezért a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Ezért én azt elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos vonásokkal rendelkező emberek nagyobb számban vannak, mint mások, de minden olyan megnevezés ellen tiltakozni fogok, amelyből az következne, hogy azért, mert az ember valaminek születik, potenciális bűnözővé is vált. Ezt nem fogadhatjuk el. ezt nem fogadhatjuk el alapja a tisztelet kultúrája és az emberi méltóság, utóbbi jogokat és kötelességeket jelent. A kormányt szegényellenesnek nevező ellenzéki vádra reagálva úgy fogalmazott, hogy minden társadalmi réteg felelős magatartására szükség van; ez nem szegényellenesség, hanem az alapvető emberi természetből, jogokból és kötelességek arányosságából fakadó viselkedés közölte. Nem valljuk a liberálisokkal, hogy a kis lopás és nagy lopás között lényegi különbség van, minden lopás lopás, mint ahogy a kis kábítószer is kábítószer fogalmazott Harrach Péter a Lehet Más a Politika frakcióvezetőjéhez fordulva. Az önkormányzati választási kampányról szólva megjegyezte: az MSZP logót nehéz megtalálni a plakátokon. Nem tudom mi az oka, szégyellni kell? tette fel a kérdést. MSZP: rossz az irány! Mesterházy Attila politikai kalandorságnak nevezte Orbán Viktor elmúlt száznapos tevékenységét, amely rossz irányba viszi az országot. Ha egy mondatban kellene összefoglalni, amit hallottunk a miniszterelnök úrtól, akkor azt mondanám, hogy nesze semmi, fogd meg jól. ( ) Azt is mondhatnám, hogy ön, elnök úr, valóságból fel van mentve ( ) Azt már tudomásul vesszük, ( ) hogy ön az előző kormány eredményeit saját magának tudja be. Itt büszkélkedett azzal, hogy hat helyet ugrott előre az ország és megelőztük Szlovákiát a versenyképességi versenyben. Én hozzátenném, hogy ez egészen biztosan nem ennek a 100 napnak az eredménye ( ) állandóan romokról beszél. ( ) nézze meg jobban azokat a romokat, akkor rá fog jönni, hogy ez építési törmelék, nem pedig rom hangsúlyozta a szocialisták pártelnöke, és arról faggatta a miniszterelnököt, hogy miért nem csinálják azt, amit a választási kampányban ígértek a magyar választóknak. Hiányolta a pedagógusoknak beígért béremelést, kifogásolta az államtitkár azon nyilatkozatát, miszerint, ha valaki ma a béremelés kérdését felveti az ostoba vagy bohóc. Mesterházy hiányolta az egészségügyben dolgozóknak, a rendőröknek és a katonáknak beígért béremelést is. Mesterházy szerint az országnak arra van szüksége, hogy a kormányfő tartsa be a demokratikus normákat, tartsa tiszteletben az ország demokratikus értékeit, hagyományait. A szocialista frakcióvezető azzal vádolta Orbán Viktort, hogy nem meri elmondani a választóknak, mit fog tenni október 3-a után, és nem meri az önkormányzati választás előtt beterjeszteni a jövő évi költségvetés sarokszámait. Felszólította a kormányfőt, hogy tegye a dolgát Magyarország és a magyar nemzet érdekében. Beszéljen arról, hogy mitől fog beindulni a gazdasági növekedés, hogyan lesz egymillió munkahely, miként csökkennek a társadalmi különbségek, hogyan válik Magyarország modern európai országgá, honnan vesz ki milliárdokat a gazdaságból sorolta a miniszterelnökhöz címzett kérdéseit a szocialista politikus. Mesterházy augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 5

8 PARLAMENT Attila arra is választ vár, hogy mit tesz a kormány a devizahitelesek érdekében. Ön az a politikus, aki még sohasem hazudott, akkor most miért teszi? kérdezte az ellenzéki politikus A becsapott országnak garanciára van szüksége Lázár János (Fidesz) szerint a kormány nem kért száz nap türelmi időt, mert a választóknak a szocialisták kormányzása idején elfogyott a türelme. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: a választókban nincs türelem azokkal szemben, akik az elmúlt nyolc évért számadással tartoznak. A kormányalakítás óta eltelt időből a legfontosabbnak azt nevezte, hogy már nem fordítva ülünk a lovon, Magyarország nem azt keresi, miért nem lehet megoldani a gondokat, megadóztatni a bankokat, megvédeni a devizahiteleseket és megállítani a gázáremelést. Mint mondta, a kormány legfontosabb érdeme, hogy a reformdiktatúra után visszaadta a kételkedés jogát és lehetőségét, elismerve, hogy nincsenek kizárólagos megoldások. Szavai szerint ez jelenti a demokráciát. Lázár János szerint a magyar választók szeretnének egyértelmű és világos választ kapni arra, hogy jutott az ország csődbe, kik lopták szét? Szeretnék az ügyek tisztázását, arra fogják kényszeríteni a kormányt hogy a számadást követelje meg azoktól, akik az elmúlt nyolc évben a hatalmat gyakorolták. És ez arra is vonatkozik, aki a mártírszerepbe bújva, politikai üldözöttként szeretné megúszni ezt a fajta számadási kötelezettséget. ( ) Nekünk a kételkedés joga és a más út lehetőségének az elismerése jelenti a demokráciát. Mi nem fölülről akarjuk megmondani és reformdiktatúrával az emberekre kényszeríteni egy szűk elit véleményét, mi az embereket és a társadalmat megnyerve szeretnénk ezt az országot megváltoztatni, és ehhez várunk szövetségeseket. Ehhez azonban garanciára van szükség, mégpedig a becsapott országnak van szüksége garanciára, hogy a Magyar Szocialista Párt még egyszer nem követheti el azt, amit az elmúlt nyolc évben elkövetett hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője. Az összefogás szelleme Orbán Viktor viszontválaszában emlékeztette a képviselőket arra a tényre, hogy Magyarország óriási fába vágta a fejszéjét, amikor az áprilisi választásokon úgy döntött, hogy mélyreható változásokat indít el. ( ) Mondjunk köszönetet az embereknek, hogy egy olyan összefogást hoztak létre, amely megadta a lehetőségét annak, hogy húsz év után mindannyian nemcsak a kormánypártiak, hanem az Országgyűlés meg tudunk birkózni bizonyos történelmi kihívásokkal. Ennek szellemében végezzük a munkánkat. Szerintem a jövőben arra van szükségünk, hogy az összefogás szelleme, függetlenül attól, hogy a pártok vitatkoznak egymással a megteendő lépések mikéntjéről, érvényesüljön. Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha az áprilisi választásokon megtapasztalt összefogás szelleme ( ) szélesebb körben hat és működik. Az önkormányzati választás meggyőződésem szerint erről szól. Arról szól, hogy hogyan tudjuk a legkisebb magyar falutól a székesfővárosig olyan helyzetbe hozni az önkormányzatokat, olyan választási eredményt elérni, hogy utána ők kicsiben megbirkózhassanak azokkal a feladatokkal, amelyekkel mi itt birkózunk nagyban az Országgyűlés házában. Csiky Ildikó Interpellációk A Fészekrakó programról, az etnobizniszről és a Gyorskocsi utcai börtön újranyitásáról volt szó egyebek között az interpellációs felszólalásokban szeptember 13-án a parlamentben. Káli Sándor (MSZP) arról érdeklődött, hogyan kívánja segíteni a kormány a Fészekrakó programot visszaélésre felhasználók kilakoltatását. Mint mondta, egy jó szándékú törvény kellemetlen folyományára kívánja felhívni a figyelmet. Miskolc városát olyan invázió érte, amely ellen minden eszközzel fel kívánnak lépni közölte. Azt kérte, hogy a moratóriumnak azt a részét, amely a csalássorozattal tulajdonhoz jutott embereket érinti, vizsgálja meg a kormány és módosítsa a törvényt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában kiemelte: A Gyurcsány-kormány február 1-jén vezette be ezt a programot, amely kudarccal végződött. Tavaly kiderült, hogy 30 család bűncselekmény, csalás révén jutott támogatáshoz. Kilakoltatni jogerős bírósági ítélettel lehet, ezért ez rendőrségi, illetve bírósági ügy, ugyanakkor nem zárkózott el a jogszabály módosításától sem. A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament ugyanakkor 228 igen, 101 nem szavazattal igen. Csalásra ad lehetőséget Szávay István (Jobbik) a jogi kiskapukat kihasználó etnobiznisznek minősített jelenségre hívta fel a figyelmet, majd több példát említve azt kérdezte: milyen eszközökkel akadályozná meg a kormány a jórészt cigányok által űzött etnobizniszt? Legitimnek, támogatandónak tartja-e a kormány az országos kisebbségi önkormányzatok által el nem ismert helyi kisebbségi önkormányzatokat? A jobbikos képviselő azt mondta, hogy pártja támogatja a nemzetiségeket egyéni és kollektív jogaik gyakorlásában, de azt nem nézik jó szemmel, hogy a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó, jóhiszemű jogalkotói szándékkal egyesek módszeresen visszaélnek. Szabó Erika államtitkár válaszában kiemelte: a kormány megoldást fog találni a köznyelvben etnobiznisznek nevezett problémára. A már megindult folyamat most nem teszi lehetővé a vonatkozó jogszabály időközbeni módosítását. A választások után azonban megkeresik megoldást. Jelezte, a probléma kezelése nem lesz egyszerű. A közigazgatási és igazságügyi államtitkár több lehetséges megoldást vázolt fel, s azt mondta, törekedni kell arra, hogy az adminisztráció ne jelentsen túlzott nehézséget, ugyanakkor az álönkormányzatoknak ne érje meg működni. A vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálata érdekében még júniusban felkérték az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőit, hogy javaslataikat küldjék el. A választ a Jobbik képviselője nem, a parlament viszont 240 igen, 84 ellenszavazattal elfogadta. Etnobiznisz Láng Zsolt (Fidesz KDNP) azt kérdezte, újranyitják-e a Gyorskocsi utcai börtönt a főváros II. kerületében. Mint kifejtette: jól tudja, hogy az intézkedésre szükség van, de kerületi polgármesterként aggodalmának adott hangot. Mint mondta, nem szerencsés, hogy az idegenforgalmi szempontból igen frekventált belvárosi részen működjön ilyen intézmény. A fogvatartottak gyakran éjszakába nyúlóan, kiabálva Újra megnyitják 6 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

9 PARLAMENT kommunikálnak az utcán tartózkodó hozzátartozókkal, ellehetetlenítve az ott lakók pihenését. Azt kérte, vizsgálja meg a miniszter, hogy újranyitás esetén az intézmény működése hosszú távon kiváltható legyen. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában kiemelte: a Gyurcsány Bajnai-kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé új börtönök építését, ezért a régiek egy részének megnyitása elkerülhetetlen. Az Országgyűlés elfogadta a választ. A gazdasági miniszter utasítást adott a King s City kaszinóváros kiemelt beruházási státusának visszavonására. Matolcsy György ezt Schiffer András LMPfrakcióvezető interpellációjára adott válaszában közölte. Az LMP narancsos megaberuházást sem szeretne látni a védett környezetben mondta Schiffer András, aki megemlítette, hogy néhány héttel ezelőtt ezért kezdeményezték a beruházásnak kedvezményeket adó rendelet visszavonását. Ennek határidejéről érdeklődött újra a politikus. Matolcsy György hangsúlyozta: a Velenceitó körül nem lesz kaszinó- és gyárváros, hanem olyan fejlesztésekre lehet számítani, amelyek hasonlóan a nyugat-európai példákhoz a vízre, a tóra valami különlegességet építenek. Megemlítette a Boden- és a Genfi tavat, amelyek okos, intelligens tavak. Ezt azzal indokolta, hogy a tó körül lehet pihenni, de vannak például kutatási beruházások, amelyek nem szennyezik a környezetet. Schiffer András nem, az Országgyűlés azonban 207 igen, 76 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta a miniszter válaszát. (-kó) Visszavonták a kiemelt státust Közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara Közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás címmel szakmai továbbképzést indít Budapesten. A képzés ingyenes! A továbbképzés célcsoportja: az önkormányzatok, közigazgatási intézmények azon köztisztviselői, civil szervezetek munkatársai, akik közreműködnek a közigazgatási kommunikáció, a szociális befogadási politika tervezésében és szervezésében. A résztvevők tervezett létszáma: körülbelül 100 fő. A végzettség megnevezése: közigazgatási kommunikációs szakember. A képzés helyszíne: Budapest, XII. kerület, Fogaskerekű u A továbbképzést minden hónap 3. vagy 4. hetében pénteken és szombaton tartják. Jelentkezni en lehet szakmai önéletrajzzal és a jelentkezési lap kitöltésével. A képzéssel és a jelentkezéssel kapcsolatos további információk: a jelentkezési lapot és az önéletrajzot az alábbi címre kell megküldeni: Éva Zsófia PTE FEEK Pécs, Szántó K. J. u. 1/ b. A jelentkezési lap letölthetö a oldalról. Elérhetőségek: telefon: 72/ /2525, fax: 72/ , evazs@feek.pte.hu vagy eva.zsofia@feek.pte.hu Mit terveznek? Az őszi ülésszakkal kapcsolatban a parlamenti pártok képviselői arról nyilatkoztak, hogy milyen javaslatokkal állnak elő, számukra melyek azok az értékek, amelyeknek mindenképpen meg kellene jelennie a törvénykezés során. Előtérben a nemzetpolitika A Kereszténydemokrata Néppárttól elsősorban nemzetpolitikai kérdésekben várhatók javaslatok. Ilyen például a határon túli magyarság támogatásának egységesítése, a gyes és a gyed újraszabályozása, illetve a családi adózás bevezetése. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter nyilatkozatában megerősítette, hogy az egyházi iskolák még idén egymilliárdos kárpótlásra számíthatnak, s szeretnék, ha a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe a családtámogatás lenne. Fontos lépésnek nevezte az egykulcsos adó és ezzel párhuzamosan a családi adózás bevezetését, illetve a kilakoltatások megelőzésére a Nemzeti Eszközkezelő Társaság tervezett létrehozását. Jelentős változtatások várhatók az oktatásügyben is. A KDNP frakcióvezetője szerint tavaszra megszülethet az új Alkotmány. Szigorítani kell a szabályokat A Jobbik a parlament tekintélyének helyreállítása érdekében büntetné az ülésektől távol maradó képviselőket, megtiltaná a bizottsági helyettesítéseket és a politikusok álláshalmozását. Dúró Dóra nyilatkozata szerint a kormánypártok május óta egyetlen ellenzéki javaslatot sem vettek napirendre, ugyanakkor a Jobbik indítványainak némelyikét szinte változtatás nélkül benyújtották. Ezért így is bíznak elképzeléseik sikerében, ha a Fidesz KDNP presztízs okokból továbbra sem támogatja az ellenzéki párt által beterjesztett indítványok megtárgyalását. A Jobbik javasolja az alkotmány módosítását azért, hogy az 1990 májusát megelőzően állami vezetőként, az állampárt magas rangú tisztségviselőjeként vagy bármely erőszakszervezet vezető beosztású tisztjeként dolgozók a továbbiakban ne folytathassanak politikai tevékenységet, ne lehessenek vezető beosztású kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak, bírósági és ügyészségi elöljárók. Szimbolikusnak nevezte a volt állampárti vezetők nyugdíjának csökkentését, illetve az egyes közterületek átnevezését kezdeményező javaslatukat is. A Jobbik kötelezővé tenné a hittan és erkölcstan oktatását. Határozati javaslatot sürget a magyar katonák Afganisztánból történő hazahívásáról. Zárt ülésen ne dönthessenek közvagyonról SchifferAndrás,a Lehet Más a Politika frakcióvezetője szerint az őszi parlamenti ülésszakot az alkotmányozási folyamat és a költségvetés határozza majd meg, ugyanakkor még a ciklus elején beterjesztik az antikorrupcióra, illetve a demokrácia megújítására tett ígéreteikből készített törvénycsomagot is. Legutóbb Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettessel és Jávor Benedekkel nyújtottak be javaslatot annak a lehető augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 7

10 PARLAMENT ségnek a kizárására, hogy az önkormányzatok zárt ülésen dönthessenek a közvagyonról. Javaslatuk emellett megkönnyítené a helyi népszavazási kezdeményezéseket is. Schiffer András elmondta, arra készülnek, hogy a költségvetési vitában felmutassák: a kormánypártok brutális megszorításokra készülő, esélymegvonó társadalompolitikájával szemben egy ökopolitikai párt milyen esélyteremtő politikát kínál az ország számára. Alapvetően nem adócsökkentésben, hanem adóátrendezésben gondolkodnak. Kiterjesztenék a kétmilliós bérplafont Az MSZP kiterjesztené a kétmillió forintos bérplafont és a végkielégítések 98 százalékos különadóját az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál dolgozókra is. Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök júniusban ismertette a közszférában alkalmazandó bruttó kétmillió forintos vezetői bérplafon kiterjesztését az állami költségvetési szférára. Felidézte: Orbán Viktor akkor azt mondta, hogy bérplafon lép életbe az állami költségvetési pénzből gazdálkodó intézményeknél, azoknál is, amelyek autonómiával rendelkeznek. A szocialista politikus szerint a kormányfő arról elfelejtett beszélni, hogy az önkormányzati és az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalóira és a megbízási jogviszony alapján feladatot ellátó vezető tisztségviselőire ez nem vonatkozik. Nem feltételezzük, hogy tudatosan meg akarta szegni a szavát, valószínűleg inkább a rendkívüli ülésszak feszített és sokszor végiggondolatlan törvényalkotási menetrendje az oka ZÁRSZÁMADÁS Az Országgyűlés szeptember 14-én megkezdte a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés megtárgyalását, a törvényjavaslathoz szeptember 20-ig nyújthattak be a képviselők módosító indítványokat. Az általános vitában kormánypárti és ellenzéki politikusok mondták el véleményüket, többségük lesújtónak tartja az előterjesztést, van aki kegyelemkettesre, értékeli, és csak kényszerből fogadja el a zárszámadást. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009-es költségvetés zárszámadásának vizsgálata során azt állapította meg, hogy a tavalyi zárszámadás normaszövegének és a mellékletek összhangjának tekintetében folytatódtak az utóbbi években tapasztalt kedvező változások, de a zárszámadás prezentációjának kialakult gyakorlata nem támogatja az információk átláthatóságát mondta Domokos László*, az ÁSZ elnöke szeptember 14-én a parlamentben. A zárszámadási ellenőrzés során 55 javaslatot tettek, esetenként megismételve, nyomatékosítva a korábbiakat. Az ÁSZ elnöke kifogásolta, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat nem biztosítja a folyamatok megfelelő követhetőségét. Domokos László hangsúlyozta, hogy a 2009-es büdzsé tervezésekor már Magyarországot is elérte a gazdaságipénzügyi válság, mindezek ellenére az akkori kormánynak a költségvetést megalapozó tervező munkájában számos hiba mutatkozott. Utalt arra is, hogy a tervezéskor, elsősorban a bevételeket és az államadósságot is befolyásoló növekedési, beruházási, * A teljes anyagot lásd: foglalkoztatási és fogyasztási tényezőknél a kormány nem számolt súlyuknak megfelelően a kockázatokkal. Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy az adóbevételek összesen mintegy 6,5 százalékkal maradtak el a tervezettől, összesen 415,6 milliárd forinttal voltak alatta a törvényben előirányzott 6524,2 milliárd forintnak. Az ÁSZ már a tervezés időszakában magas kockázatúnak minősítette többek között a társasági adó, a tervezett szjabevételek, a társas vállalkozások és a magánszemélyek különadójának teljesíthetőségét. A társadalombiztosítási alrendszer az előirányzott 8,9 milliárd forinttal szemben 156,7 milliárd forint deficittel zárt, ami a járulékbevételek jelentős elmaradására volt visszavezethető. A diagnózishoz tartozik, hogy az államháztartás teljes egyenlegének évi hiánya közel 30 százalékkal haladta meg az előirányzatot, és összességében elérte a GDP 3,9 százalékát. Az állami vagyonról Domokos László az állami vagyon ellenőrzésével kapcsolatban kiemelte: a vagyonkezelő továbbra sem rendelkezik teljes körű és pontos vagyonnyilvántartással. Elmondta: a számvevők már befejezték a 4-es metró első szakaszának ellenőrzését, a vizsgálat során számos szabálytalanságot tártak fel, amelyeknek egy része tekintetében indokolt a büntetőjogi felelősség felvetése. Az ÁSZ szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok több esetben alátámasztják a hűtlen kezelés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúját mondta a számvevőszék elnöke. Sodródás és trükközés Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint sodródás, trükközés jellemezte a évi költségvetést. A kormány beszámolójában foglaltakat megerősítve: az államháztartás teljes egyenlegének évi hiánya közel 30 százalékkal meghaladta az előirányzatot, elérte a GDP 3,9 százalékának megfelelő mértéket, a központi költségvetés a tervezettnél 10 százalékkal magasabb, GDParányosan mintegy 2,8 százalékos hiánya pedig mérsékeltebb a évinél. A központi költségvetés mintegy 19 ezer milliárd forintnyi bruttó adóssága 6,9 százalékkal felülmúlja a tervezettet, és 4,8 százalékkal a évi tényadatot. A GDP-arányos adósságállomány a betétként elhelyezett IMF- és EU-hitelrésszel együtt 72,7 százalék, ami 4,5 százalékponttal magasabb az előző évinél. Kockázattal jár, hogy a devizaadósság aránya az elmúlt években nőtt, és 2009 végére megközelíti a 45 százalékot. Cséfalvay Zoltán az államháztartás gazdálkodásának évi szakmai elfogadását javasolta, ami azonban egyáltalán nem azonos azzal, hogy a kormány egyetértene vagy bármilyen módon is támogatná az előző kabinet gazdasági és költségvetési politikáját hangsúlyozta az államtitkár. 8 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

11 PARLAMENT Éllovasból sereghajtók lettünk Dancsó József, a kormánypárt vezérszónoka a legsúlyosabb problémának azt nevezte, hogy egy legyengült állapotú országot ért a válság 2009-ben, így súlyosabbak voltak a következmények, s ezek hosszú távon is jelentkeznek majd. Az elmúlt nyolc év azt eredményezte, hogy Magyarország éllovasból sereghajtóvá vált fogalmazott, hozzátéve: elhibázott gazdaságpolitikát folytatott az előző kormány, gazdasági lassulás következett be, az államháztartási hiány nőtt. 300 milliárd forinttal szállt el a költségvetés az eredetileg tervezetthez képest, s a bevételi és kiadási oldalt még véletlenül sem sikerült eltalálni mondta. A Munkaerő-piaci Alapból számolatlanul folyt el a közpénz. Az önkormányzatok költségvetését megkurtították, eközben pluszfeladatokat róttak rájuk említett egy másik problémát. Az uniós forrásokról azt mondta: több mint 100 milliárd ragadt benn a rendszerben, a bürokrácia, a pályázatok átgondolatlansága miatt. Ez az összeg lényegesen csökkentette volna a gazdasági visszaesést. Az állami vagyonról azt mondta, hogy az előző kormányok elképesztő módon gazdálkodtak, gátlástalanul magánkézbe játszottak át vagyontárgyakat közölte a kormánypárti politikus. Nehéz költségvetési évet zárunk Boldvai László szocialista képviselő szerint a javaslat hoszszú hónapok óta az első olyan előterjesztése a kormánynak, ami magas színvonalú szakmai előkészítés után került az Országgyűlés elé. A javaslatot korrektnek és szakszerűnek nevezte a politikus és hozzátette: támogatják a kormány által benyújtott indítványt és egyetértett az abban tett megállapításokkal. Kiemelte: az előterjesztés több elismerő, méltató állítást is megfogalmaz a korábbi kormányok teljesítményét illetően. Példaként említette, hogy elismeri a évi gazdasági folyamatokat alapvetően meghatározó világgazdasági válság kedvezőtlen hatásait és a Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormány szűk mozgásterét. Méltatja a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormánynak a válság súlyosabb következményeinek elhárítása érdekében tett, a gazdasági és pénzügyi rendszer stabilitását szolgáló jelentős lépéseit hangsúlyozta Boldvai, majd kitért arra, hogy a beruházások csökkenése mérsékelt volt a régióhoz képest, ami véleménye szerint többek között az EUforrások hatékony felhasználásának volt köszönhető. Nehéz költségvetési évet kell lezárni a zárszámadás elfogadásával summázta a politikus. Mások döntöttek helyettünk Hargitai János, a KDNP vezérszónoka szerint gyalázat volt, ami az elmúlt nyolc évben történt, valós számokat hallgattak el, kijátszották a költségvetési szabályokat. Hangsúlyozta, hogy a 2009-es folyamatokhoz az Orbán-kormánynak semmi köze nem volt. Ez már nem egy szabad ország költségvetése volt, a büdzsé a pénzügyi kényszerek hatása alatt született. Felidézte, hogy 2008 őszén összeomlott a magyar állampapírpiac, s azt mondta, hogy ez volt a kijózanodás pillanata. Ezt követően 2009 végére soha nem látott megszorításokkal találkozott az ország, majd a kabinet kormányrendeletben állapodott meg az unióval, tudomásul véve az unió és az IMF által megfogalmazott elvárásokat. Mások döntöttek helyettünk mondta. A KDNP-s politikus kijelentette, az Orbán-kormány mindent meg fog tenni, hogy a szocialisták által az országra tett pénzügyi béklyótól megszabaduljanak. Nem fogadjuk el Vágó Gábor szerint a zárszámadás elfogadásáról szóló törvényjavaslat tükrözi az ország jelenlegi helyzetét. Pártja álláspontját ismertette, amikor azt mondta, az LMP nem fogadja el a javaslatot. Vágó szerint a 2009-es költségvetés sodródó költségvetés volt, amelynek nem volt kitapintható célja, a kormány egyszerűen csak túlélésre törekedett. Azt is közölte, hogy az LMP a törvényjavaslatot többé-kevésbé használhatatlannak tarja, hangsúlyozta, átfogó költségvetési reformra van szükség, amely kiterjed a költségvetési beszámolók és dokumentumok formátumára is. Az LMP szerint a tavalyi évben csökkent a szociális és foglalkoztatáspolitikai területre fordított összeg, és milliárdokat buktak a 2008-as finanszírozási szinthez képest a regionális munkaügyi és a képzőközpontok, valamint az állami foglalkoztatási szolgálat. Itt a piros, hol a piros? Nyikos Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szerint az Állami Számvevőszék zárszámadásról szóló jelentése nem ad elegendő támogatást a képviselőknek ahhoz, hogy felelős politikai döntést hozhassanak. A pénzügyi ellenőrzés általánosan elfogadott szakmai szabályait figyelmen kívül hagyva az Állami Számvevőszék nem nyilatkozik, nem adott összesített minősített véleményt a zárszámadás egészéről, arról, hogy a vizsgálatai alapján végül is elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek a zárszámadást, vagy elutasítást javasol. Nem tudjuk meg azt sem, hogy maradtak-e csontvázak ( ). A magyar jogszabályok többnyire sajnos nem annyira egyértelműek, hogy ne értelmezhetné a beszámoló készítője másként az adott gazdasági eseményt. Azok után, hogy az Állami Számvevőszék 2009-ben elkötelezte magát az úgynevezett angolszász westminster típusú számvevőszéki ellenőrzés iránt és ennek érdekében, hogy ezt a módszert ( ) idehaza meghonosítsa, jelentős európai uniós támogatást kapott, és ezt még megtoldotta egy további együttműködési szerződéssel. Nos, ehhez képest, hogy 11 éve folyik ez a folyamat ( ), szerények azok az eredmények, amelyeket e téren a számvevőszék fel tud mutatni. A számvevőszék nem sért törvényt, amikor ezt nem teszi meg. A törvény anynyira elavult, 1989-es születésű, és még az egykori pártállami parlament alkotta meg ( ). A Jobbik vezérszónoka szerint az ÁSZ a 750 oldalnyi vizsgálati anyagával magára hagyta a képviselőket, hiszen ennyi adat, információ megemésztéséhez nincs fizikailehetőségeegyképviselőnek. Nyikos Zoltán szerint az Országgyűlésben nem polihisztorok ülnek, hanem politikusok, akiktől nem várható el az, hogy saját maguk igazodjanak el az adathalmazokban. A Jobbik politikusa miután bemutatta a súlyos szakmai hiányosságokat, úgy fogalmazott, hogy a frakciója az LMPfrakcióhoz hasonlóan, alkamatlannak tartja a tavalyi évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót arra, hogy a plenáris ülésen érdemi, szakmai vitát folytassanak róla. Csonka Gizella augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 9

12 KOR-KÉP VISSZAPILLANTÓ Olasz Intézet Bródy Sándor. u éve annak, hogy Budapest főváros * új közigazgatása november 17-én megkezdte a működését. Igaz, hogy a városegyesítést elrendelő törvény már egy évvel korábban megszületett, ennek ellenére az egységes főváros létrejötte mégsem köthető ehhez a pillanathoz, megvalósítása hosszú ideig tartott. * A főváros elnevezést 1892-ben, a koronázás negyedszázados évfordulójára I. Ferenc József székfővárosra változtatta: ez pár hónap alatt, hivatalos intézkedés nélkül, a gyakorlatban székesfőváros - ra módosult, ma már a hivatalos elnevezés Budapest főváros. (Forrás: Budapest enciklopédia, Bp., 1981, Corvina Kiadó; sulinet.hu) november 26-án a régi, Sándor utcai képviselőházban (ma Olasz Kultúrintézet) kezdődött a Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításának és rendezésének tárgyában benyújtott törvényjavaslat megtárgyalása december 4-én a Tisztelt Ház jelentéktelen módosításokkal elfogadta az előterjesztést, miszerint Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda- Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesíttetnek. Ez a döntés azt is kimondta, hogy a városigazgatás nyelve a magyar lesz. A főrendiház pár nappal később, december 17-én jóváhagyta a törvényjavaslatot, ezt Ferenc József december 22-én aláírásával szentesítette. A törvényt már másnap ki is hirdették a képviselőházban december 23-án létrejött a főváros megszületésének jogi-adminisztratív feltétele. Ahhoz, hogy az egységes fővárost irányító közgyűlés és az adminisztráció megalakuljon, 11 hónapra volt szükség. Egyszerre két testület dolgozott a projekten: a három város küldötteiből álló harmincnégy fős bizottság (Pest húsz, Buda tíz, Óbuda négy) és a városok közös közgyűlése. A bizottság kidolgozta az egységes főváros működésére vonatkozó javaslatokat, amit a közös közgyűlés elfogadott, a belügyminiszter pedig jóváhagyta. A két különálló város, Buda és Pest nevéből összetett Budapest elnevezés a rendelkezésünkre álló adatok szerint először a krakkói egyetem anyakönyvében szerepel 1499-ben Buda-Pest formátumban. A XVI. századtól kezdve már többször is előfordult latin és magyar nyelvű szövegekben egyaránt. Széchenyi István 1831-ben, a Hitel című munkájában javasolta a két testvérváros egyesítését Budapest néven, mivel egy fővárosnak kellene ezeknek lenni, nem kettőnek. A Buda, Óbuda és Pest egyesítését kimondó XXXVI. tc. a Buda-Pest főváros elnevezést használja, de a három helység képviselő-testületeiből a tc. végrehajtásának előkészítésére alakult közös közgyűlés már az első tanácskozásán, március 20- án a Budapest kifejezést használja. Kialakították a közigazgatási és választókerületeket A választókerületek választásra jogosult polgárait meglehetősen liberálisan határozták meg. Elsősorban azok jöhettek szóba, akiknek legalább tíz forint adó fizetésére kötelezett munkabérük volt. Ez a kiválasztási mód leginkább az alkalmazottaknak kedvezett. Vége a húszéves legendának Demszky Gábor ( ) Az biztos, hogy húsz évvel a rendszerváltás után új főpolgármestere lesz a fővárosnak. Nagy valószínűséggel Demszky Gábort, a húsz év után leköszönő főpolgármestert egykor legendaként jegyzi majd a történelem, hiszen az elmúlt öt ciklusban hiába próbálkozott bárki is a szabad demokrata politikus leváltásával, ez senkinek se sikerült. Nemcsak a jobboldali pártok, de még a szocialisták sem nézték jó szemmel Demszky húszéves tündöklését, ban ők is csak jobb híján támogatták őt. Hogy mi volt a főpolgármester sikerének titka? Nehéz megmondani, talán évek múltán könnyebb lesz értékelni a Demszky-korszakot. Azt nem gondoljuk, hogy Demsz- A városi tisztviselők hatáskörét, beosztását és fizetését a főváros igazgatásstruktúrájáról és ügyviteléről rendelkező szabályozás tartalmazta. Közben kidolgozták a három város egységes fizetési rendszerét és elkészült a majdani közgyűlés ügyrendjének tervezete is. Ferenc József közben szentesítette az új fővárosi címerről, pecsétről és zászlóról hozott határozatokat májusában megkezdték a választók összeírását A feljegyzések szerint a helyhatósági választások iránti érdeklődés a vártnál kisebb volt. Szeptember 28-án és 29- én a helyhatósági választásokat csekély részvétellel tartották. A névjegyzékben szereplő választóknak csak a fele szavazott, ők is nyíltan voksoltak. Minden párt a szimpatizánsainak előre kiosztotta a jelöltjeit tartalmazó, meghatározott színű céduláját, a választónak csak az volt a dolga, hogy bedobja az urnába. Így a bizottság tagjai előtt nem volt titok, hogy ki kire szavazott. Az alakuló közgyűlés október 25-én volt A képviselő-testület titkos szavazással, három jelölt közül választotta meg a főpolgármestert. A szavazáshoz három urnát állítottak fel egy-egy jelölt nevével. Minden képviselő egy fehér és két fekete golyót kapott. A három urnába egy-egy golyót kellett dobni, a fehérrel a főpolgármester-jelöltre szavaztak. A legtöbb szavazatot Ráth 10 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

13 KOR-KÉP ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 2010 ky sikere a szabad demokratáknak köszönhető, hiszen az SZDSZ-ben a már évekkel ezelőtt elindult erjedés sem ártott főpolgármesteri pozíciójának. Annál inkább ártott a főpolgármesternek, hogy a bizalmi embere, Mesterházy Ernő és a szocialisták komisszárjának számító Hagyó Miklós körül hatalmas korrupciós botrányok robbantak ki, amelyek végképp hatástalanították Demszky pozícióját. Így hát a rendszerváltás előtt egykoron legendás ellenzéki szerepben tündöklő Demszkyről ma már csak negatív felhanggal esik szó. Úgy tűnik, hogy a korrupciós botrányok miatt Demszkynek esélye nincs arra, hogy valamit is megőrizzen a húsz év alatt kialakított mítoszából. Az utolsó közgyűlésen a leköszönő főpolgármester nemcsak a kabátját öltötte magára, hanem a politikai felelősséget is magával vitte. Csy-kó Megszólaltak a harsonák A Fidesz KDNP-szövetség Budapesten a Syma-csarnokban tartotta az önkormányzati választási kampánynyitó nagygyűlését, ahol hivatalosan is bemutatták a főpolgármester-jelöltet és a polgármesterjelölteket. A kampánynyitóra parádés, látványos elemekben gazdag, gondosan megkomponált forgatókönyv szerint, a Roxette együttes Listen to your heart zenéjére érkezett Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, és buzdította a jelölteket, beszédében irányt mutatott a választóknak. Aki látta a nagygyűlést, tanúja lehetett a mámornak, hallhatta, ahogy megszólaltak a harsonák. Károly, a budapesti királyi tábla alelnöke kapta. Ő volt Budapest főváros első főpolgármestere. A választást követő közgyűléseken megválasztották a főváros tisztviselőit. Polgármesternek Kamermayer Károly volt Pest városi tanácsnokot, az első alpolgármesternek Gerlóczy Károly közigazgatási szakembert választották. A három Károly Budapest csaknem negyedszázadon át hivatalban maradó, legendás vezetője volt november 16-án egyesítették a három város hivatali apparátusát. Másnaptól a fővárosi törvényhatóságra tartozó ügyekben ideiglenesen a régi pesti Városházára kellett menni. Ezt a napot, november 17-ét javasolta a fővárosi közgyűlés Budapest hivatalos születésnapjának. (Az új városháza a Váci utcában csak 1875-ben készült el.) Budapest főpolgármesterei voltak Ráth Károly Márkus József Fülep Kálmán Heltai Ferenc 1913 Bárczy István Sipőcz Jenő (1920-ban kormánybiztos); Tersztyánszky Kálmán 1924 (kormánybiztos) Ripka Ferenc Huszár Aladár Borvendég Ferenc 1934 Karafiáth Jenő Homonnay Tivadar Keledy Tibor 1944 Mohay Gyula 1944 Szakasits Árpád (közgyűlési elnök) Köböl József (közgyűlési elnök) Demszky Gábor Budapest tanácselnökei voltak ( ) Pongrácz Kálmán Veres József Sarlós István Kelemen Lajos Szépvölgyi Zoltán Iványi Pál Bielek József Forrás: Budapest első számú vezetőinek életrajzai. Politikatörténeti Intézet Orbán Viktor a nagygyűlésen tartott előadásában az önkormányzati választások kapcsán úgy fogalmazott: október 3-án Magyarország újra fontos sikert érhet el, óriási lépést tehet előre. Ahhoz, hogy ez így legyen, a Fidesznek a következő hetekben keményen kell dolgoznia. A változást tűzön-vízen át keresztül kell vinni. Győztes erőként kell beérnünk a célba (...) évtizedek múlhatnak rajta (...) Erős gazdaság, munkahelyek, rend és biztonság: erre ma csak mi vagyunk képesek az emberek támogatásával. A Fidesz elnöke szerint Magyarország az apátia országából egy év alatt elszánt ország lett. Óvakodni kell azonban attól mondta, hogy a tavaszi sikerekből vagy a jelenlegi közvélemény-kutatásokból bizakodó következtetéseket vonjunk le. Az áprilisi választási eredmények ne vakítsanak el közülünk senkit, inkább azt érdemes végiggondolnunk, hogy mi volt a titka a sikernek? Orbán szerint ebben nagy szerepe volt a kemény munkának, és annak, hogy olyan irányt mutattak, amellyel a választók elsöprő többsége örömmel azonosult. Véleménye szerint a tavaszi győzelemben jelentős szerepet játszott az is, hogy akkor világosan meg tudták fogalmazni, hogy mi a választás tétje, mi minden múlik a részvételen, a választások eredményén. Tavasszal a választók a mélyreható változásokra szavaztak, nemet mondtak az előző nyolc évre, arra a korszakra, amelyben nem jutottunk sehová, amely nem szólt másról, mint meddő vitákról és kudarcokról, a valóság meghamisításáról, a hatalommal való visszaélésről. Mindenki ott, ahol van tegye a dolgát Az önkormányzati választásról szólva a pártelnök hangsúlyozta, ha sikerül összekapaszkodni, akkor sikerülhet az a vállalkozás, hogy Magyarországot talpra állítsák. Jelezte, hogy pártja sosem állított még annyi polgármester- (1116 fő a szerk.) és képviselőjelöltet, mint most. A Fideszjelöltek száma meghaladja az összes többi párt által indított politikusokét. Főpolgármester-jelöltként indultak 2002-ben Demszky Gábor SZDSZ ( ) 46,7% Schmitt Pál független( ) 35,83% Gy. Németh Erzsébet MSZP (98 289) 13,17% Csurka István MIÉP (24 341) 3,26% Droppa György Centrum (4404) 0,59% Karacs Istvánné Munkáspárt (3121) 0,42% A fővárosi közgyűlés összetétele 2002-ben 66 fő MSZP: 24 fő Fidesz: 21 fő MDF: 16 fő MIÉP: 5 fő Főpolgármester-jelöltként indultak 2006-ban Demszky Gábor SZDSZ MSZP ( ) 46,86% Tarlós István független ( ) 45,20% Katona Kálmán MDF (46 367) 6% Zsinka László MIÉP (10 791) 1,40% Székely Péter Munkáspárt (4212) 0,54% A fővárosi közgyűlés összetétele 2006-ban 66 fő Fidesz KDNP: 30 MSZP: 24 MDF: 3 SZDSZ: 9 Főpolgármester-jelöltként indulnak 2010-ben Horváth Csaba MSZP Jávor Benedek LMP Staudt Gábor Jobbik Tarlós István Fidesz-KDNP 2010-ben a fővárosi közgyűlés mandátuma 33 fő Képviselőjelöltek: MSZP: 99 Fidesz KDNP: 98 LMP: 44 Jobbik: 30 A táblázat forrása: ÖN-KOR-KÉP augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 11

14 KOR-KÉP ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 2010 A táblázatok forrása: választás.hu alapján ÖN-KOR-KÉP Gondoljatok az utánunk jövő nemzedékre, a saját gyermekeitekre, végső soron nekik akarjuk felemelni ezt az országot, nekik és az ő gyermekeiknek, és nem akarunk olyan országot hagyni rájuk, amilyenné az elmúlt nyolc év tette Magyarországot... hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke. A Fidesz főpolgármester-jelöltje Tarlós István 1994 és 2006 között Óbudát kisebbségben irányította. Az egykori óbudai polgármester között Demszky Gáborhoz hasonlóan az SZDSZ tagja volt ben több szabad demokrata polgármesterrel együtt pl. Derce Tamás, Újpest leköszönő polgármestere távozott a pártból. A Fidesz KDNP-szövetség főpolgármesterjelöltje, nyilatkozataiban sok mindenért kritikával illeti Demszky Gábor húszéves tevékenységét, a vezetői képességeiről is megvan a véleménye, Főváros/megye Önkormányzati választási körkép Választói névjegyzékben szereplők száma (2010. aug. 3.) Települések száma ennek ellenére őt sokkal többre tartja, mint a handabandázó szocialista politikusokat, akik semmi értékelhetőt nem tettek le az asztalra. Tarlós szerint Budapest sokszínű kultúrája Demszky elévülhetetlen érdemei közé tartozik. Húsz év óta a főváros és a kerületek között feszültséget okoz a törvényileg elhibázott feladat- és forrásmegosztás. Budapest szétszabdalását sokan rossz szemmel nézik pártoktól függetlenül, Demszky és a kerületi polgármesterek is arról beszélnek, hogy az önkormányzatok gúzsba kötve táncolnak, ezt az állapotot a forráshiány mellett Budapest szétszabdalt közigazgatásával is magyarázzák. Sokan egy egységes Budapest kialakításában látnák a megoldást, csakhogy kampány idején egyik párt sem vállalja ezt a népszerűtlen feladatot, most inkább csak arról lehet hallani, hogy a város működése érdekében egymáshoz kell rendelni a feladat- és hatásköröket. Megyei, fővárosi közgyűlésben betölthető mandátumok A települési önkormányzatokban betölthető képviselői mandátumok Polgármester jelöltek Összesen Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összes jelölt A fővárosnak rendre és reményre van szüksége Tarlós István közelről ismeri a fővárosi közgyűlés munkáját. Véleménye szerint, ami az elmúlt években a fővárosban történt, az nem mehet tovább, eljött az idő, irányt kell váltani. Rendre és olyan vezetőkre van szükség, akik vállalják a politikai felelősséget. A főpolgármester-jelölt a kormánypárt szeptember 10-i budapesti kampánynyitóján hangsúlyozta, hogy Budapestnek nem világvárossá, hanem a régió versenyképes központjává kell válnia; a fővárosnak rendre és reményre van szüksége. A káosz nem a sokszínűség, az anarchia nem a liberalizmus, a szervezetlenség nem a szabadság, hanem annak hamis illúziója. Tarlós a fővárosban látványosan visszaszorítaná a csalást és a korrupciót. Nagyon fontosnak tartja Budapest működési-pénzügyi stabilitását, a fenntartható közlekedési és az átlátható intézményi rendszer kialakítását, a közbiztonság megerősítését. A Fidesz KDNP főpolgármesterjelöltje Budapestnek új energiastratégiát, a zöld területek eredményes védelmét, elérhető, emberközpontú egészségügyet, az oktatásban egységes követelményrendszert, pedagógus-életpályamodellt, a cigánykérdés értelmes és életszerű kezelését, biztonságot, társadalmi összefogást és tényleges együttműködést ígért. Egyesek hirtelen szociálisan érzékenyek lettek A hajléktalan problémakörről szólva úgy fogalmazott, hogy egyesek hirtelen szociálisan érzékenyek lettek, holott a hajléktalanproblémát húsz éve nem képesek megoldani. Tarlós szerint a hajléktalanoknak biztonságot és munkalehetőséget kell adni a juttatások mellett, akik viszont a gondoskodás mellett sem hajlandóak dolgozni, azokkal szemben fel kell lépni, akár hatósági eszközökkel is. A konszolidált tömeg számára biztosítani kell a város funkcionális pontjainak használhatóságát fogalmazott határozottan a főpolgármester-jelölt. 12 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

15 KOR-KÉP ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 2010 Kórkép és jövőkép Tarlós szerint tarthatatlan, ami Budapesten az elmúlt években történt. A főpolgármester-jelölt emlékeztetett arra, hogy a szocialista szabad demokrata városvezetés a fővárosi cégek igazgatótanácsaiban az ellenzéknek egyetlen helyet sem engedett át, és a felügyelőbizottságokban is törpe kisebbségbe kényszerítette az ellenzéket. Négy év alatt az ellenzéknek egyetlen költségvetési javaslatát sem fogadták el, és egyetlen esetben sem egyeztették velük a közgyűlés időpontját idézte a múltat Tarlós István. Szakmai alkalmatlanságról szólva példaként a Podmaniczky-tervet említette, véleménye szerint a terv kudarcának nemcsak a forráshiány volt az oka, hanem a rossz előkészítés is. A Podmaniczky-terv háromnegyede még messze van a befejezéstől, ami elkezdődött metró, útfelújítás, csatornázás, azt is káosz veszi körül. Meg fogjuk látni, meddig ér a takarónk: a beruházásokat megtervezzük (31 látványos beruházást terveznek a szerk.), s aminek beindítása elérhetőnek látszik ebben a ciklusban, csak azokat hozzuk nyilvánosságra. Kívánatosak a fejlesztések, de mindennél előbbre való, hogy a város biztonságosan működjön ígéri a fideszes főpolgármester-jelölt. Budapest gazdálkodásáról Tarlós István Budapest pénzügyigazdasági állapotát nehezen tudja megítélni. Nem tudja, hogy a szocialista liberális városvezetés milyen, későbbre ütemezett kötelezettségeket vállalt. A főpolgármester-jelölt szerint a főváros közvetlen adósságállománya 200 milliárd forint felett jár, a BKV belsőés külső adósságállománya megközelíti a 400 milliárdot, a négyes metró egyes szakaszának forráshiánya pedig 100 milliárd körül mozog. Ehhez hozzá kell venni a ma még ismeretlen kötelezettségvállalásokat, későbbre ütemezett számlakifizetéseket, s az olyan pereket, amelyek kimenetele kétséges és súlyos kötelezettséget róhat a fővárosra. A kórképet folytatva Tarlósnak a városházán lefolytatott közbeszerzésekről sem volt jobb véleménye. A főpolgármester-jelölt szerint a szerződések rendszere csaknem átláthatatlan, az erőltetett privatizáció következtében sok stratégiai jelentőségű vagyonelem szinte reménytelenül kikerült a főváros tulajdonából. Megígérte, ha megnyerik a választást, ezeket a szerződéseket szigorúan felül fogják vizsgálni. Egy vele készült, internetes portálon megjelent interjúban példaként említi: Ha a franciák nem engednek a közműcégek ügyében, egy jogászcsapat addig fogja keresni, hogy hány helyen sértették meg a szerződést, amíg meg nem találja. Ez pedig azonnali felbontást is jelenthet. Tárgyalhatunk így is, de nem szeretném ezzel kezdeni. Mandátumok kerületi megoszlása Kerület Mandátum I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII XIX XX XXI XXII XXIII Összesen Podmaniczky-programmal Budapestért. Demszky Gábor Podmaniczky-program néven ismertette a kormány Nemzeti Fejlesztési Tervének budapesti fejezetét, amely Aquincumi hidat, ferihegyi gyorsvasutat és 5-ös metrót tartalmaz 2013-ig. A kormány elképzelése szerint megalakul a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és meglesz a közigazgatási reform terve is. Halljuk a budapestiek szavát: tisztább, biztonságosabb várost szeretnének, egy várost, ahol lehet élni, dolgozni, közlekedni jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon a sajtótájékoztatón, ahol Demszky Gábor főpolgármesterrel és Molnár Gyulával, a kormány fővárosi megbízottjával ismertették a Nemzeti Fejlesztési Terv Budapest-fejezetét. Emlékeztetőül A miniszterelnök elmondta, nincs sikeres Magyarország sikeres Budapest nélkül, ezért a kormánynak kötelező támogatni a budapestiek által kigondolt elképzeléseket ( ) Demszky Gábor ismertette a főváros vezetése által kidolgozott középtávú fejlesztési programot. A főpolgármester mindenekelőtt kijelentette, soha egyetlen kormány nem támogatta annyira Budapestet, mint a Gyurcsánykormány, majd beszámolt arról, hogy Podmaniczky Frigyesről elnevezett programot hirdet meg Budapest, amely magában foglalja a következő kilenc év fejlesztési menetrendjét. (Index :42) Továbbra sem lesz tilos koldulni Budapesten, a többség leszavazta Szőke László MDF-frakcióvezető javaslatát. Az ellenzéki politikus a főváros frekventált területein szabálysértéssé minősítette volna a kéregetést. A tegnapi ülésnapon is jelen voltak a teremben a javaslat ellen tiltakozó, Az Utca Embere elnevezésű civil szervezet képviselői, akik már szerdán demonstráltak a rendelettervezet ellen. Hosszas vita alakult ki az USA negyvenedik elnökének munkásságáról. Az MDF ugyanis kezdeményezte, hogy Ronald Reagan kapjon mellszobrot Budapesten, mert a néhány éve elhunyt politikus sokat tett a közép-európai népek szabadságáért, a hidegháború befejezéséért. Az indítványt támogatta az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz is. A tiltakozó MIÉP frakcióvezetője, Zsinka László szerint magyar politikusnak kellene szobrot emelni, például Teleki Pálnak vagy Prohászka Ottokárnak. A vita hevében úgy fogalmazott: kívülről jövő utasítást hajtanak végre, akik ezt megszavazzák. Somlyódi Csaba (MSZP) ezt ironikusan úgy kommentálta: a héten még nem kaptak utasítást, el is bizonytalanodtak, de Zsinkának köszönhetően végre tudják, mit kell tenniük. Sasvári Szilárd (Fidesz MKDSZ) szerint az egykori amerikai elnöknek igenis jár a mellszobor, sőt róla kellene elnevezni a Roosevelt teret is. A jaltai és a máltai békekonferencia jelentőségére is kitérő vita bő órát tartott, így a városatyák több időt szenteltek a szoborkérdésre, mint szerdán a Budapest középtávú fejlesztéseit összefoglaló Podmaniczky-program megvitatására. A szobor felállítását végül megszavazta a közgyűlés. (Budapest.hu, július 1.) augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 13

16 KOR-KÉP ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 2010 Lehet Más a Politika Városrészi önkormányzatokat és részvételi költségvetést Jávor Benedek szeptember 13- án, a Parlamentben elmondott napirend előtti felszólalásában arra volt kíváncsi, hogy milyen szándék vezérelte a kormányzó pártokat, amikor javaslataikat, döntéseiket meghozták? Véleménye szerint ugyanis, a Fidesz hiába kapott kétharmados felhatalmazást a választóktól, mégsem lépett semmit se azokban a kérdésekben, amelyek Budapest működőképességét előmozdítanák. Jávor Benedek olyan kétharmados döntést igénylő jogszabályok megváltoztatásáról beszélt, amelyek módosítása még pénzbe se kerülne. Példaként említette a kétszintű önkormányzati rendszerről szóló szabályozást, amit a Fidesz évek óta folyamatosan és jogosan ostoroz, és mégsem dolgozott ki helyette egy olyan javaslatot, amely alkalmas lehetne a régen csődöt mondott szisztéma megváltoztatására. Az LMP főpolgármester-jelöltje szerint a helyzet ma abszurd, ugyanis Budapest és a kerületek között nincs világos hierarchia, a hatáskörök nincsenek egyértelműen tisztázva, és nem fedezhető fel logika abban sem, hogy melyik feladat tartozik a fővároshoz, illetve a kerületekhez. Így fordulhat elő például az is, hogy a főváros sokmilliárdos uniós pályázatokról marad le, mert a kerületek nem tudnak megegyezni egy villamos pálya nyomvonaláról vagy néhány parkolóhely sorsáról hangsúlyozta Jávor Benedek. Az LMP főpolgármester-jelöltje szerint az 1950-es években létrejött kétszintűségnek akkoriban az volt a funkciója, hogy megakadályozza a pártállammal szemben megszerveződő alternatív hatalmi centrum, az önálló és erős Budapest létrejöttét. Jávor szerint a Fidesz Budapest-programja nem mond semmit a budapesti közigazgatás átalakításáról az olyan frázisokon túl, mint a fővárosi önkormányzatnak aktív kezdeményező szerepet kell vállalnia a fővárosi önkormányzati rendszer átfogó strukturális és hatásköri felülvizsgálata érdekében. A kerülethatárok átrajzolásáról, a kerületek számáról a Fidesz főpolgármesterjelöltje, Tarlós István az elmúlt pár évben legalább háromféle koncepciót vázolt fel, a jelenlegi program azonban egyiket sem említi emlékeztette Jávor Benedek a fideszes képviselőket, majd folytatta: pontosan egy ilyen rövid távú logikának az eredményeként született meg 1990-ben a jelenlegi rendszer, amelyről mindenki tudja, hogy ez a főváros megfelelő fejlődésének az egyik legfőbb gátja. Jávor szerint ideje lenne, hogy végre ne az egyes pártok, hanem a főváros érdekei diktálják az új rendszert. Világos egyértelmű hatásköröket, logikus feladatmegosztást, ehhez igazodó finanszírozást, teljes átláthatóságot, a lakossági érdekek hatékonyabb megjelenítése érdekében pedig városrészi önkormányzatokat és részvételi költségvetést szeretnénk fogalmazta meg Jávor Benedek az LMP elképzeléseit. Budapestnek egységes megjelenésre és képviseletre van szüksége A Jobbik honlapján megtalálható a párt önkormányzati programja. Itt most a Budapest program azon a fejezeteiből közlünk összefoglalót, amelyekről korábban keveset lehetett hallani. ( ) az önkormányzatiság jelenlegi rendszere az összeomlás szélére került. Az önkormányzatok nem kapnak kellő forrást a feladataik ellátásához, kötelező állami feladatokat oktrojálnak rájuk, a szükséges források biztosítása nélkül. A Jobbik tavasszal már Alkotmánybírósághoz is fordult annak érdekében, hogy a testület állapítsa meg, hogy a évi költségvetés alkotmányellenes, hiszen nem biztosít az önkormányzatok számára megfelelő fedezetet az átadott kötelező feladatok végrehajtására. A kérdés aktualitását az adja, hogy a most folyó kampányban olyan ígéretek hangoznak el, amelyeknek közük sincsen a valósághoz, vagyis egyrészről betarthatatlanok, másrészről a választópolgárok átveréséről szólnak. Hajléktalanpolitika. A Jobbik magas fokon szervezett, ugyanakkor emberséges hajléktalanpolitikát ígér. Eltüntetnék a kéregető hajléktalanokat Budapest köztereiről, ugyanakkor alanyi jogon biztosítanák a hajléktalan igazolvánnyal rendelkezők számára a napi egyszeri főtt étkezést és az éjszakai szállást, valamint télen a nappali melegedőket, és az alapszintű közegészségügyi ellátást. Gondoskodnának a hajléktalanszállókon élők tulajdoni és fizikai biztonságáról, segítő hálózat létrehozásával megszerveznék a foglalkoztatásukat és a társadalomba történő visszavezetésüket. A közmunkába a munkaképes hajléktalanokat is bevonnák. Fogyatékossággal élők. A Jobbik a fogyatékossággal élők számára olyan segítséget kínálna, amely nem sérti Jobbik 14

17 KOR-KÉP ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 2010 az önbecsülésüket. Ennek érdekében kidolgozzák a fogyatékossággal élő emberek életútja programját, valamint speciális szakképzési és finanszírozási modellt alakítanak ki. A szociális kártya bevezetését fontosnak tartják, ezzel biztosítanák, hogy a segélyek azok valódi címzettjeihez jussanak el. Rend és biztonság. A Jobbik programjában olvasható, hogy Budapest ma Európa egyik legkorruptabb városa. Emellett a főváros koszos, mocskos és élhetetlen, az aluljárókban, köztereken mindennapossá vált a járókelők zaklatása, több városrészben a sötétedés utáni gyalogosközlekedés kimondottan veszélyes. Ezen a helyzeten radikálisan kívánnak változtatni. Főváros és a kerületek viszonya, forrásmegosztás, városirányítás. Törvénymódosítással új alapokra kell helyezni a kerületek és a főváros viszonyát véli a Jobbik. A hatékonyság és az ésszerűség elve alapján át kell alakítani a két terület felelősségi és jogköreit. Van, ahol a centralizációnak, és van, ahol a decentralizációnak kell érvényesülni. Az önkormányzati feladatokat tételesen át kell tekinteni, komplex szempontrendszer alapján meg kell határozni, mely feladatok tartoznak a kerületekhez, melyek a fővároshoz, mik az agglomeráció feladatai, és melyek az állami feladatok. A feladatokhoz kell megalkotni a hatásköri és illetékességi szabályokat, és ezek ellátásához kell az anyagi forrásokat rendelkezésre bocsátani. Budapestnek, Budapest érdekeinek egységes megjelenítése és képviselete érdekében teljesen új, egységes elvek alapján szervezett városépítési, városfejlesztési, üzemeltetési, közlekedési és elszámolási koncepcióra van szüksége. Budapest soha sem volt jobboldali Az MSZP hivatalos kampánya a fővárosban a választókerületi jelöltek bemutatásával kezdődött meg. Szabadság városa program. Horváth Csaba a fővárosban elsőként gyűjtötte össze az induláshoz szükséges számú ajánlószelvényt. Konokul hisz a szabadságban, éppen ezért szeretné megőrizni a főváros ezerarcú közösségét. A szocialisták főpolgármester-jelöltje szerint Budapest önérzetes város, amit MSZP számtalanszor bizonyított már, ezért úgy véli, a kijózanodás, a Fidesz-kormány erőszakos cselekedeteinek elutasítása is itt fog elkezdődni. Horváth Csaba a Szabadság városa elnevezésű programjában Budapest fejlesztésében új baloldali politikát képvisel, ezekről így ír honlapján: ( ) A Szabadság városa programban megfogalmazott új baloldali politika arra törekszik, hogy létrehozza az együttműködést, elindítsa a közös munkát annak érdekében, hogy a budapestiek kényelme, biztonsága végre elsődleges szemponttá váljon, maga mögé utasítva a párthovatartozás szempontjait és a kicsinyes magánérdekeket. Az új baloldali politika nem csupán utakról, terekről, közlekedésről, építészetről, infrastruktúráról szól. Az új fejlesztések tervezésénél és megvalósításánál ennél több, az életminőség javítása az elérendő cél. Várospolitikusként nem gazda(g)ságot kívánok teremteni, hanem a gazda(g)ságteremtő népesség esélyeinek, munka és életkörülményeinek javításán dolgozom, azért, hogy korszerűbb, szebb, tisztább, élhetőbb legyen a környezetünk. Ezt szolgálja a szolgáltató város modellje, a belső kerületekre és a paneles területekre is kiterjedő városrehabilitációs elképzelés, a közösségépítést segítő, fizikai környezetünket megreformáló Zöld Budapest program és végül, de nem utolsó sorban a Jövő városának programja. ( ) Az MSZP főpolgármester-jelöltje szerint a második Orbán-kormány néhány hét alatt lebontotta a demokrácia értékeinek jelentős részét. Horváth Csaba sajtónyilatkozatban hangsúlyozta: a demokrácia romjai között Budapest a legmagasabb és legszebb épület. A számok tükrében Az őszi önkormányzati választáson fő a választói névjegyzékben szereplők száma, a legtöbb választó Budapesten kívül, Pest megyében ( ), a legkevesebb Nógrád megyében van ( ). A választások után a 3176 településen önkormányzati képviselő kezdheti meg a munkát ( jelölt van, ebből független). Szervezetek összesen 1764 polgármesterjelöltet állítottak (ebből önállóan 794-et, közösen 970-et). A tízezernél több lakossal rendelkező települések száma 168. A legtöbb mandátummal 358 településen Borsod-Abaúj-Zemplén (1746), a legkevesebbel 60 településen Csongrád megye (390) rendelkezik. A polgármesterjelöltek száma öszszesen 8881 (ebből 7101 független). A legtöbb független jelölt (926) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indul a választáson, a legkevesebb Csongrád megyében (140). Budapesten két független polgármesterjelölt indul: Verbai Lajos a X. kerületben, Szirtes Edit, a XXII. kerületben próbál szerencsét, az ő küzdelmük a papírforma szerint szinte reménytelen. Verbai Kőbányán 2006-ban a szocialisták jelöltjeként lett polgármester, ebben a kerületben rajta kívül a Fidesz KDNP, a Jobbik és az MSZP indít polgármesterjelöltet. A XXII. kerületben (Budafok-Tétény) a független jelölt mellett hárman indul- nak, a jelenlegi polgármester, Szabolcs Attila (Fidesz KDNP) mellett, a szocialistáknak és két civil szervezet van közös jelöltje. A megyei önkormányzatok 72 listával és összesen 1960 jelölttel készülnek a választásra. A fővárosi és a megyei önkormányzatokban betölthető mandátumok száma összesen 424-re csökkent. A fővárosban a közgyűlésben résztvevők száma 66-ról 33-ra feleződik, a megyék közül a legtöbb képviselőt Pest megye (43), a legkevesebbet, képviselővel 6 megye (Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna, Vas és Zala) mondhatja magáénak. Az országos adatok alapján, a parlamenti pártok állították a legtöbb jelöltet. Közülük a Fidesz (a KDNP nélkül is) vezeti a rangsort; önállóan 1137 polgármesterjelöltet indított, összesen 8814 jelöltje van. A második helyre 217 polgármesterjelölttel a Jobbik augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 15

18 KOR-KÉP ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 2010 zárkózott fel, bár jelöltjei összlétszámát nézve (4223) még a felét sem éri el a Fidesz jelöltjeinek. A szocialisták 194 polgármesterjelölttel (az összes jelölt 3691) a harmadik helyre szorultak, míg a sereghajtó a Lehet Más a Politika a 26 polgármesterjelöltjével (1135 összes jelölttel). Főpolgármester-jelöltet mindegyik parlamenti pártnak sikerült állítania. Tarlós Istvánnak, a Fidesz KDNP közös jelöltjének szinte biztosra vehető a győzelme. Először fordul elő, hogy a listán nem szerepel az SZDSZ és a Munkáspárt sem. A fővárosi közgyűlés 33 mandátumának több mint a felét a kormányzó párt szövetségének jósolják, a második befutónak a szocialistákat tartják, harmadiknak az LMP-t. A politológusok egy része nem gondolja, hogy a Jobbik mandátumot szerezhet a fővárosi közgyűlésben, számukra a győzelmet inkább a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gondolják. (Political Capital a Jobbiknak a fővárosi közgyűlésben 3 mandátumot jósol). A budapesti kerületeknél a kormányzó pártok mindenhol indítottak polgármesterjelöltet; a szocialistáknak 22 kerületben van jelöltjük (Erzsébetvárosban egy civil szervezettel közösen indítanak jelöltet); az LMP 11 kerületben; a Jobbik 15 kerületben állított polgármesterjelöltet. A szocialista jelöltek közül figyelemreméltó lesz Újbuda és Angyalföld szocialista polgármesterének a küzdelme. A XV. kerületben Hajdu László polgármester független jelöltként indul, ellene a szocialisták állítottak jelöltet. És még nem beszéltünk a kisvárosokról. Izgalmas küzdelem várható például Gödöllőn, ahol a húsz éve polgármester Gémesi György volt MDF-es, ma már civil szervezet támogatásával induló polgármesterrel szemben a Fidesz ellenjelöltet indít. Kaposváron ringbe száll Lamperth Mónika, az egykori szocialista belügyminiszter a kormánypárti Szita Károly ellen. Ha a tavaszi országgyűlési választásra gondolunk, nem lesz könnyű dolga sem a szocialista, sem a civil szervezetek által támogatott jelölteknek sem. Hogy mi lesz két hét múlva? Csak jósolni lehet, egy biztos, nagy meglepetések nem várhatók, előzetes felmérések és a kormányzó pártok elszántsága azt mutatja, hogy narancssárga lesz a térkép. Adatvédelmi szabályokat sért a legtöbb jelölt. Nem felel meg minden törvényi előírásnak az önkormányzati választáson induló legtöbb jelölt. Az adatvédelmi törvény szerint az ajánlószelvényeket gyűjtő jelölteknek nyilvántartásba kellene vetetni magukat mint adatkezelők. Ezt csak 8650-en tették meg, miközben ennél majdnem ötször többen indulnak. A harmincötezer nyilvántartásba vett jelöltből mindöszsze kevesebb mint kilencezer indulása lenne törvényes az október 3-i önkormányzati választáson, ha nemcsak a választási, hanem az adatvédelmi jogszabályokat is figyelembe vennék. Az adatvédelmi törvény előírása szerint ugyanis az ajánlószelvényeket gyűjtő, így a választók személyes adataihoz hozzáférő jelöltek adatkezelőnek számítanak, és mint ilyeneknek, nyilvántartásba kell vetetniük magukat az adatvédelmi biztosnál. Csakhogy e kötelességével a voksoláson indulók töredéke van csak tisztában. A pártok jelöltjeinek könnyebb dolguk van, mert a regisztrálás helyettük az őket indító szervezet kötelessége, és ezt az adatvédelmi biztos hivatalának tájékoztatása szerint valamennyi párt meg is tette, a függetleneknek azonban alig negyede tett eleget a törvényi feltételnek. Sőt mint az MR1-Kossuth Rádió által találomra felhívott aspiránsok bevallásából kiderült a legtöbbjüknek fogalma sincs a mulasztásról. A választási irodák tudnak az előírásról, de nem ellenőrzik, hogy a jelöltek eleget tettek-e neki. Sőt, nem is figyelmeztetik őket erre. Az Országos Választási Irodát vezető Sári Miklós szerint ez nem kötelességük. Úgy véli, a törvényhozók hibája, hogy az előíráshoz semmilyen szankciót nem társítottak, vagyis a magukat nyilvántartásba vetetők mellett büntetlenül indulhat a voksoláson az is, aki nem tett eleget az előírásnak. Forrás: MR1-Kossuth Rádió Mandátumok megoszlása a megyei jogú városokban Megyei jogú városok Mandátum Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Érd Győr Hódmezővásárhely Kaposvár Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Összesen Főváros/ megye Polgármester jelöltek A parlamenti pártok által állított jelöltek száma Fidesz KDNP Jobbik LMP MSZP Összes jelölt Polgármester jelöltek Összes jelölt Polgármester jelöltek Összes jelölt Polgármester jelöltek Összes jelölt Polgármester jelöltek Összesen Budapest Baranya Bács Kiskun Békés Borsod Abaúj Zemplén Csongrád Fejér Győr Moson Sopron Hajdú Bihar Heves Jász Nagykun Szolnok Komárom Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szatmár Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összes jelölt

19 Esélyek és lehetőségek Esélyegyenlőségi MELLÉKLET augusztus szeptember itt Magyarországon ma a gyűlölködés meg az együttműködés küzd egymással. Vannak, akik abban érdekeltek, hogy a gyűlöletet erősítsék. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az együttműködést erősítsük. Cél a hatékonyság Uniós források a romák integrációjában Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, egy budapesti konferencián *, az Orbán-kormány egyik legfontosabb törekvései között említette a romák társadalmi felzárkózását. A szeminárium az Európai Bizottsággal, a magyar kormánnyal és a magyarországi roma társadalmi szervezetekkel közös rendezvény volt. Az eseményen magyar és külföldi roma szervezetek, alapítványok képviselői és polgármesterek arra a kérdésre keresték közösen a választ: miként lehetne hatékonyabban felhasználni az uniós forrásokat a romák integrációjában? Balog Zoltán * Az eseményen előadást tartott Kislászló Csaba, Igrici polgármestere és Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere. Balog Zoltán előadásában arról be szélt, hogy a magyarországi cigányság helyzetét a mélyszegénység és a területi hátrányok határozzák meg, ugyanakkor a probléma etnikai hátterű is, ezért összetett megközelítésre van szükség. Az államtitkár az Orbán-kormány fő törekvései között említette a romák társadalmi felzárkózásának elősegítését. Mint elmondta: az első lépést a kormánynak kell megtennie, de ehhez partnerekre van szüksége; sok esetben az akarást is meg kell tanítani mondta, hozzátéve: azokat, akik legalul vannak, meg kell tanítani hinni abban, hogy érdemes élniük a lehetőségekkel. Az akadályok felszámolásának eszközei között sorolta fel a lakhatást, az oktatási gondok megoldását és a szociális helyzet javítását új típusú foglalkoztatáspolitikával. Elmondta, a kormány a komplex felzárkózást segítő állami szolgáltatások rendszerét szeretné kiépíteni. Kitért arra, hogy új kormányhivatalt hoznak létre a közigazgatási minisztériumon belül az ösztöndíjprogramok átláthatóbb kezeléséért. Balog Zoltán szerint olyan képzési programok kellenek, amiből munka lesz. A kormány komplex felzárkózást segítő szolgáltatások állami rendszerét szeretné kiépíteni. Abban bíznak, hogy a kormányhivatalok ebben erős partnerek lesznek, és a kormányzat központi akaratát viszik le a megyei és a járási szintekre. Nagyon fontos, hogy ezeknél a hivataloknál mindenütt legyenek olyan kompetens emberek, akik értenek a romaügyhöz, akik meg tudják mondani, hogyan lehet valóban jó romafoglalkoztatást szervezni, melyek azok a speciális igények, amikre éppen ott szükség van. Fontos, hogy az új kormányhivatalokat ellássák megfelelő információval. Az államtitkár nagyon fontosnak tartja az egyházak, az önkormányzatok és a civil szervezetek szerepét. Mert ha nincs olyan ember, aki a kormányzati akaratot hitelesen meg tudja jeleníteni helyi szinten, akkor a programok nem fognak működni. Befejezésül Balog Zoltán hangsúlyozta: Azt nem szabad elfelejteni, hogy milyen társadalmi klímában történik ez az egész ( ) itt Magyarországon ma a gyűlölködés meg az együttműködés küzd egymással. Vannak, akik abban érdekeltek, hogy a gyűlöletet erősítsék. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az együttműködést erősítsük. Véleménye szerint Magyarországon az emberek józan, értelmes többsége meggyőzhető a roma integrációs célok fontosságáról. Lenia Samuel ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet augusztus szeptember ÖN KOR KÉP 17 Farkas Flórián

20 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Kislászló Csaba, Igrici polgármestere Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere Valódi befogadó társadalmakat kell építeni Lenia Samuel, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi főigazgatóságának helyettes vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a romák integrációját az Európai Unió minden tagállamában, régiójában meg kell valósítani, beilleszkedésüket csak több szempont figyelembevételével lehet segíteni. Az unió tisztviselője nyomatékosította: valódi befogadó társadalmakat kell építeni, segítve a társadalmi kohéziót és csökkentve a szegénységet. Elmondta, az a cél, hogy 2020-ig legalább 20 millió embert emeljenek ki a szegénységből, a társadalmi kirekesztettség állapotából. Gondot jelent a roma támogatások hatékony felhasználása fejtette ki a szakértő, a támogatások útját nehéz nyomon követni, ráadásul nem mindig felelnek meg a romák igényeinek és nem mindig érik el a rászorultakat. Hangsúlyozta: a romák sikeres beilleszkedése a többségi társadalom érdeke is. Megjegyezte, hogy a magyarországi civil roma szervezetek közreműködésével jelentős lépések történtek a roma integráció segítésére. A cigánykérdés lesz az Európai Unió legnagyobb kihívása Farkas Flórián roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztos kijelentette, öt-tíz éven belül a cigánykérdés lesz az Európai Unió legnagyobb kihívása. Éppen ezért beszélni kell erről a témáról, ebben mindig partnerek lesznek tette hozzá. Mint mondta, bár általában sikertörténetnek tekinthető Magyarország uniós csatlakozása, a cigányság eddig nem tudta ennek előnyeit kihasználni. Az EU ugyan komoly összegeket adott volna a támogatásukra, de ezeket nem hívták le teljes egészében, így nem történt nagyobb előrelépés fűzte hozzá. Farkas Flórián szerint a jelenlegi helyzetnek több oka is van: a települési önkormányzatok vonakodnak bevonni a cigányokat a támogatási projektekbe, de az is komoly probléma, hogy nincsenek olyan cigány közösségek, amelyek a kisebb településeken képesek lennének lebonyolítani a programokat. Farkas Flórián szerint megoldást jelenthetne, ha központi alapot hoznának létre, amelyből a projektek előfinanszírozási kötelezettségének eleget tehetnének a pályázók, továbbá a konfliktuskezelést közösségfejlesztő csoportoknak kellene magukra vállalniuk a településeken. Az elmúlt évek támogatásairól a miniszteri biztos elmondta, hogy bár tízmilliárdokat fordítottak képzésre, mégsem csökkent a munkanélküliség a cigányság körében, és az esetek túlnyomó többségében ugyanazok a szervezetek jutottak támogatáshoz. Csy-kó Pergő Margit, Berhida polgármestere 18 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet