Területi különbségek a hazai egészségturizmus kínálatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Területi különbségek a hazai egészségturizmus kínálatában"

Átírás

1 KÖZLEMÉNYEK DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS Terület különbségek a haza egészségturzmus kínálatában Bevezetés Napjankban az egészségturzmus különböző formá egyre jelentősebb szerepet játszanak a vlág turzmusában, lletve számos ország gazdaság teljesítményében. Az elmúlt évtzedben töretlenül fejlődő egészségturzmuson belül mnd vlág-, mnd haza vszonylatban a wellness-turzmus területén fgyelhető meg az egyk legdnamkusabb bővülés. Az olyan általános trendek, mnt az ndvdualzácó erősödése, a demográfa átalakulás, a nők társadalm szerepenek megváltozása, a sprtualzálódás, vagy a cvlzácós betegségek egyre szélesebb körű elterjedése, lletve az egészséges életmód felértékelődése megteremtette a wellness-szolgáltatások és -termékek ránt gény társadalm hátterét (Fredl 007, Zsgmond 007). A különböző tudományterületek szakembere szernt a társadalomban tapasztalható átalakulásoknak, lletve az ágazat kedvező gazdaság teljesítményének köszönhetően a wellness-pac a jövőben s az egyk leggyorsabban fejlődő tursztka és gazdaság ágazat lesz. Az 1990-es évek derekától jelentős átrendeződés folyamat ndult az egészségturzmus vlágpacán, amnek köszönhetően a wellness-turzmus kereslet volumene napjankra csaknem kétszerese a hagyományosnak tekntett gyógy- és termálturzmus forgalmának. Az elmúlt tzenöt évben jellemző wellness boom eredményeként a vlág számos országában (Németország, Ausztra, USA) megtízszereződött a megváltozott elvárásoknak megfeleln tudó, az új típusú szolgáltatásokat, termékeket és komplex wellness-tursztka csomagokat nyújtan képes szolgáltatók száma. Napjankban a legjelentősebb wellness-kínálattal és forgalommal rendelkező országok elsősorban Európában, Észak-Amerkában, lletve Délkelet-Ázsában találhatók, ahol a szolgáltatások jellegében, az génybevétel társadalm bázsában és alapeszmében még számottevő különbségek tapasztalhatók. Ezek alól a tursztka pacokon zajló folyamatok alól hazánk sem vonhatja k magát, egyrészt mert a felsorolt országok lakossága jelent a haza egészségtursztka szolgáltatók számára a legfontosabb külföld vendégkört, másrészt pedg Magyarország hagyományosan az egyk fontos szereplője volt és kíván maradn a nemzetköz egészségtursztka pacnak. Ehhez rendelkezk nemzetközleg egyed arculatot és pac előnyt bztosító erőforrásokkal, amelyek szélesebb körű és hatékonyabb khasználása a fokozódó belföld érdeklődés és a versenytársnak teknthető európa országok nagyon dnamkus egészségtursztka bővülése és fejlesztése matt rendkívül fontossá vált. Az egészségturzmus helyzete Magyarországon Hazánkban több mnt 00 olyan település van, amelynek tursztka kínálatában meghatározó súllyal jelennek meg a gyógy- és wellness-szolgáltatások, lletve termékek. Vendégkörük nagysága és kterjedtsége alapján vannak közöttük nemzetköz, regonáls és hely egészségtursztka vonzerővel jellemezhető települések. A nemzetköz jelentőségű gyógy- és wellness-szolgáltatókkal rendelkező települések tursztka jelentőségét mutatja a leglátogatottabb magyar városok rangsorában betöltött helyük. A belföldek által leggyakrabban látogatott városok rangsorában előkelő helyen találhatók leghíresebb fürdővárosank: Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros és Bük. Vendég-

2 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 345 forgalmuk jelentős növekedésének köszönhetően ezek a települések az előző évekhez képest javítottak pozícójukon (005-ben Hajdúszoboszló 3., Zalakaros 10. volt a hasonló rangsorban). Az előző évhez képest számottevő belföld forgalombővüléssel jellemezhető városok közül Sófok (+4 ezer vendégéjszaka), Sopron (+53 ezer), Debrecen (+90 ezer) és Eger (+17 ezer vendégéjszaka) egyéb vonzótényezők mellett jelentős, napjankban s bővülő egészségtursztka kínálattal rendelkeznek. 1. táblázat A külföld és belföld tursták által leglátogatottabb magyar városok sorrendje 006-ban (vendégéjszakák száma, ezer) Sorszám Belföld Külföld Összesen 1. Budapest (877) Budapest (535) Budapest (611). Hajdúszoboszló (531) Hévíz (595) Hévíz (97) 3. Sófok (345) Bük (339) Hajdúszoboszló (83) 4. Sopron (338) Hajdúszoboszló (34) Sófok (669) 5. Hévíz (33) Sófok (91) Bük (533) 6. Debrecen (84) Zalakaros (8) Balatonfüred (431) 7. Zalakaros (58) Balatonfüred (138) Sopron (409) 8. Eger (6) Debrecen (115) Debrecen (399) 9. Szeged (13) Győr (11) Zalakaros (396) 10. Bük (194) Harkány (91) Eger (307) Forrás: KSH 006. A külföldeknek a magyar gyógyhelyek és -szolgáltatók ránt fokozott érdeklődését mutatja, hogy öt, híres gyógyfürdővel rendelkező vdék város (Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Harkány) s a leglátogatottabb tíz település között volt 006-ban. A haza kereskedelm szálláshelyeken regsztrált összes vendégforgalmat vzsgálva elmondható, hogy a vendégek által legkedveltebb tíz magyar város sznte mndegyke rendelkezk számottevő gyógy- és wellnessszolgáltatásokat kínáló fürdővel vagy szállodával. A haza egészségturzmus volumenének alakulásában akár a legjelentősebb vdék fürdőhelyek, akár a wellness- és gyógyszállodák vendégforgalmának vzsgálata alapján számottevő bővülés volt megfgyelhető az elmúlt dőszakban (1. ábra). 1. ábra Magyarország legjelentősebb vdék fürdőhelyenek vendégforgalma között (vendégek száma) Bük Hévíz Kehdakustány Sárvár Zalakaros Hajdúszoboszló Gyula Harkány Forrás: Idegenforgalm statsztka évkönyv , Tursztka statsztka évkönyv 004, 005. A vzsgált dőszak elejére jellemző lassú növekedés (bzonyos esetekben csökkenés vagy stagnálás, például Gyula, Sárvár, Harkány esetében) után, 001-től a nagy állam támogatásoknak és a hozzájuk kapcsolódó egyéb beruházásoknak, valamnt az egészségturzmus szerepét erősítő ténye-

3 346 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS zőknek köszönhetően a vendégek száma gyors ütemben növekedett, amnek eredményeként a három legnagyobb vendégforgalommal rendelkező településen Hévízen, Hajdúszoboszlón, Bükön 1996-hoz képest megduplázódott a vendégek száma. Emellett nagyon jelentős, évről évre követhető vendégszám-növekedés jellemezte Zalakarost és Kehdakustányt. A bemutatott vendégszám-növekedés nem jellemző az ország teljes területén. Az olyan nemzetköz hírnévvel rendelkező fürdőtelepülés, mnt Harkány, jelentős beruházások mellett s csak mnmálsan tudta vendégszámát növeln, Gyula pedg vesztett a tíz évvel ezelőtt vendégköréből. Mndkét város esetében kedvező folyamatként értékelhető a forgalm mutatóknak az elmúlt néhány évben látható növekedése. A KSH adata szernt 007-ben a haza kereskedelm szálláshelyeken regsztrált mnden ötödk (0,7%), a szállodákban csaknem mnden harmadk (9,5%) éjszakát gyógy- és wellnessszállodákban töltötték a vendégek. Mközben a kereskedelm szálláshelyeken országos átlagban 1,1%-os növekedést regsztráltak a megelőző dőszakhoz képest, a wellness-szállodákban a 8 ezerrel több vendég 13,6%-kal több éjszakát töltött el, mnt 006-ban. Ez a korább évek trendjéhez vszonyítva csökkenő ütem, de a kereskedelm szálláshelytípusok közül még mndg a legdnamkusabb bővülést mutatja.. táblázat A haza wellness-szállodák vendégforgalmának alakulása, Év A külföld A belföld Az összes A külföld- A belföld- Az összes vendégek száma vendégéjszakák száma Dnamka 007/004, % 33,1 396,0 379,6 30,9 46,4 30,6 Forrás: KSH. Az. táblázat adataból látszk, hogy mnd a vendégek száma, mnd az általuk termelt vendégéjszakák száma évről évre emelkedett, amnek következtében a forgalm mutatók több mnt háromszorosukra növekedtek a három évvel korább dőponthoz képest. A külföld és belföld vendégek arányát vzsgálva elmondható, hogy a wellness-szállodákban a haza vendégkör a meghatározó, hszen a vendégek több mnt háromnegyede belföld volt, a vendégéjszakák kétharmada belföld vendégek által realzálódott 007-ben, és ezek az arányok a korább években s hasonlóan alakultak. Bztató tendencának tűnk a haza vendégkör alakulása mellett a tendencózus vendégszám- és vendég-éjszakaszám-növekedés a külföldek esetében. A turzmus és egyben az egész magyar gazdaság egyk dnamkus fejlődést és eredményt felmutató ágazata az egészségturzmus, amely tovább jelentős tartalékokkal és fejlődés potencállal rendelkezk. A gyógy- és wellness-turzmus makrogazdaság jelentőségét és hatékonyságát mutatja, hogy a vendégek által elköltött mnden 100 Ft 167 Ft pótlólagos termelést ndukál, lletve mnden, az adott ágazatban létrejött 100 munkahely tovább 14 új munkahelyet teremt között az országos egészségtursztka beruházások multplkátorhatásának értéke a tovagyűrűző hatásokat s fgyelembe véve 70 mllárd fornt volt (Koczszky 004). Az ágazatnak között, a Szécheny-terv keretében juttatott 30,9 mllárd fornt állam támogatás 006-g 17 mllárd fornttal növelte a fejlesztett helyszínek éves árbevételét, 567 új munkahelyet teremtett, lletve 176,6 mllárd fornttal járult hozzá a GDP növekedéséhez (Mundruczó 005). 003-ban a haza GDP 10,5%-át a turzmus, ennek 0%-át pedg a gyógyturzmus termelte meg. 004 végére ez az arány tovább növekedett a statsztka rendszerben bekövetkezett változások matt. (004-től a Központ

4 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 347 Statsztka Hvatal nylvántartásában a wellness-turzmus önálló kategóraként jelenk meg.) 006- ban az egészségturzmus így hozzávetőlegesen 30%-kal részesedett degenforgalmunkból, az öszszes megtermelt GDP-hez pedg kb. 3%-kal járult hozzá. Gazdaság és tursztka szakemberek szernt a következő évtzedek haza gazdaságában a jelenlegnél hangsúlyosabb szerepet kell betöltene a termál- és gyógyvízre alapozott egészségturzmusnak. A különböző országos, regonáls és hely stratégákban, lletve fejlesztés programokban kemelten fontos prortásként megfogalmazott gyógy- és wellness-turzmus fejlesztését számos tényező, nemzetköz és haza trend, valamnt rendelkezésre álló természet és társadalm adottság támasztja alá: 1. A gyógy-, termál- és wellness-turzmus számos egyed előnnyel rendelkezk a turzmus egyéb ágaval összehasonlítva (a KSH adata szernt): a szezonaltás negatív hatása sokkal kevésbé érvényesül (amíg 006-ban a kereskedelm szálláshelyek január és augusztus átlagos vendégforgalma között több mnt négyszeres arány volt, addg a wellness-hotelek esetében ez két és félszeres, a gyógyhotelek esetében pedg alg több mnt kétszeresnek adódott), az átlagos tartózkodás dő hosszabb (007-ben az átlagos,7-del szemben a gyógyszállodákban 3,6 éjszakát regsztráltak), a kapactáskhasználtság jobb (007-ben a gyógyszállodák átlagosan 63,9%-os szobakapactás-khasználtsággal, a wellness-szállodák 51%-os khasználtsággal működtek, amely meghaladja a szállodák 49,8%-os átlagértékét), a fajlagos költés 30 35%-kal magasabb, mnt a turzmus más területen.. Hazánk természet adottsága tursztka szempontból kválóak, hasznosításuk a jövőben még jelentős mértékben bővíthető. Japán, Izland, Olasz- és Francaország után Magyarország a vlág ötödk legjelentősebb gyógy- és termálvízkészletekkel rendelkező országa (Gella 004). Területének 80%-a alatt jelentős mennységben található 30 C o -nál magasabb hőfokú víz. Ez közel 1300 termálforrást táplál, amelyekből a mnősített gyógyforrások száma 147 (Gella 004), amelyeket 56 gyógyszálló és 70 mnősített gyógyfürdő hasznosít (OGYFI 008). A termál- és gyógyvíz mellett hazánk rendelkezk olyan, az egészségturzmusban már jelenleg s khasznált gyógytényezőkkel, mnt gyógybarlang, mkroklíma, gyógyszap és gyógygáz. 3. A magyar egészségturzmus nagy előnye a több száz éves múltra vsszatekntő fürdőkultúránk, lletve gyógyfürdőnk nemzetköz smertsége, híre (KPMG 00). Fürdőkultúránk része, hogy a magyar lakosság szabaddejében szívesen látogat gyógy- és termálfürdőket, amt jól mutat az a KSH-statsztka, mely szernt 006-ban a belföld vendégek által az öt leglátogatottabb vdék városból négy egyértelműen fürdővárosnak mnősíthető (Hajdúszoboszló, Sófok, Hévíz, Zalakaros). Emellett a fővárosról s elmondható, hogy gyógy- és termálfürdő, a gyógy- és wellnessszállodá jelentős vendégforgalmat bonyolítanak le. 4. A nemzetköz vszonyokhoz hasonlóan, hazánkban s erősödn látszk az egészséges életvtel, az egészség megőrzése ránt gény, lletve növekszk a prevencós tevékenységek és szolgáltatások ránt kereslet (OLEF 000, 003, Hungarostudy 00, 005). 5. A fejlett vlág nagy részére jellemző demográfa átalakulások a haza társadalmat és a magyar turzmus számára legfontosabb küldőországokat nagymértékben érntk. (Például Németországban az előrejelzések szernt 050-ben mnden másodk állampolgár 55 évesnél dősebb lesz.) Ezek az átalakulások valószínűleg jelentősen növeln fogják a különböző preventív, gyógyító, lletve utógondozáshoz kapcsolódó tursztka szolgáltatások ránt gényt (ESPA 006). 6. A nemzetköz színvonalú szolgáltatásokat nyújtó haza egészségtursztka szereplők versenyképességét növel az európa vszonyokkal szemben valószínűleg sokág megmaradó árelőnyünk (Strompf 006). 7. Kedvező helyzetet teremthet a haza gyógyszolgáltatók számára az európa unós betegbztosítókat érntő szabályozás megváltozása, amely szernt az unón belül külföld kezelések megtérít-

5 348 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS hetők. Fontos változás, hogy az orvosválasztás szabaddá vált a tagországokon belül (am nemcsak szükséghelyzetben, hanem ambuláns kezelések esetében s érvényes), valamnt, hogy a választás esetében rányelvként már nem a jobb, hanem a legalább azonos színvonal a követelmény (Strompf 006). 8. Tovább lendületet adhat a wellness- és gyógyturzmusnak a nemzetköz utazások terén látható trend, amely a költségek csökkenése rányába hat (a fapados légtársaságok tömeges megjelenése), így a rövdebb tartózkodások s kfzetődőek és vonzóak lehetnek (Strompf 006). 9. Mnd a haza, mnd a nemzetköz vszonyok között megfgyelhető változás, hogy egyre kedveltebbé válnak a magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó három-, négy- és ötcsllagos szálláshelyek. A haza szállodák elmúlt hatév forgalmának vzsgálata alapján egyértelműen látszk a négyés ötcsllagos hotelek forgalmának növekedése, szemben az alacsonyabb besorolású egy- és kétcsllagos egységekkel, amelyekben évről évre kevesebb éjszakát töltenek el a vendégek. 007-ben az ötcsllagos hotelek,-szer, a négycsllagosok több mnt három és félszer, a legnagyobb forgalmat lebonyolító háromcsllagos szállodák pedg 50%-kal több vendégéjszakát könyvelhettek el, mnt 001-ben (a kereskedelm szálláshelyeken összességében 6,5%-kal, a szállodákban 0%-kal nőtt a vendégéjszakák száma a vzsgált dőszakban).. ábra A belföld vendégforgalom alakulása a haza szállodákban mlló vendégéjszaka 3,5 3,0,5,0 1,5 1,0 0,5 0, csllagos 4 csllagos 3 csllagos csllagos 1 csllagos Forrás: KSH. 10. Az egészségtursztka termékek ránt belföld kereslet növekedését segítette az 1998-ban bevezetett üdüléscsekk-rendszer. A bevezetése óta forgalmát tekntve több mnt nyolcszorosára bővített rendszert a belföld turzmus serkentésére hozták létre, mvel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetköz degenforgalomban csak az az ország lehet versenyképes, amelynek belső utazás paca s erős. 006-ban 85 ezer ember utazását támogatták 3,5 mllárd fornt értékben, amelynek 48%-át a haza kereskedelm szálláshelyeknél költötték el. A kereskedelm szálláshelyek közül a legnépszerűbb beváltóhelyek a háromcsllagos szállodák voltak, ahol 004-ben a csekkforgalom közel egyharmada bonyolódott le. 3. táblázat Az üdülés csekk rendszerének néhány adata Megnevezés Dnamka: 006/1998 Csekkértékesítés, mlló fornt 1 656, , , szeres Támogatottak száma, fő szoros Forrás: Tursztka statsztka évkönyv 005, Turzmus Magyarországon 006, előzetes adatokkal.

6 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN A munkahely egészségmegőrző programokba fektetett összegek megtérülésével kapcsolatos külföld kutatás tapasztalatoknak köszönhetően a haza közép- és nagyvállalkozások s egyre gyakrabban smerk és fogadják el a wellness- és egyéb prevencós programoknak a munkaerő újratermelésében játszott fontos szerepét. Az eredmények alapján látható, hogy a munkahely wellness-programok hatására nemcsak az egészségügy kadások (befektetett eurónként 3,48 5,4 euróval) és a dolgozók hányzása csökkennek, hanem kedvezően változk a dolgozók produktvtása és vállalat ránt lojaltása s (Zopcsák 007). Wellness-kínálat Magyarországon A nemzetköz trendekhez hasonlóan hazánkban s egyre nagyobb számú, és egyre összetettebb a wellness-szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások köre. Napjankban Magyarországon wellnessszolgáltatások génybevételére leggyakrabban az alább típusú helyszíneken van lehetőség: a wellness-szállodákban, vagy a különböző mnősítésű kereskedelm szálláshelyeken (például a gyógyszállókban) kalakított wellness-részlegekben, a gyógy-, termál- és élményfürdők erre kalakított egységeben, egészségcentrumokban, nap wellness-szolgáltatóknál: detartoznak a wellness-centrumok; ezek olyan létesítmények, amelyek széles körű wellness-, fürdő-, szauna-, relaxácós, ftnesz-, sport- és szépségszolgáltatásokat nyújtanak, vagy olyan elsődlegesen ftnesz- (wellness-klubok, és sportközpontok), vagy beauty- (szépségszalon) proflú helyszínek, amelyek néhány wellnessszolgáltatást s nyújtanak. Közös jellemzőjük, hogy nem rendelkeznek szállással, a programok, kezelések és a szolgáltatások génybevétele néhány órától egy napg terjed. A szolgáltatók körének gyors bővülése, a termnológa és osztályozás problémák (például a szállodák önbesorolás alapján történő mnősítése, vagy az egységes mnőségbztosítás hánya), lletve az lyen szolgáltatásokat nyújtók regsztrálásának elégtelensége matt nehéz naprakész, pontos adatokkal meghatározn a haza wellness-pac méretét. A wellness-turzmus leglátványosabb, és statsztkalag s a legjobban követhető és mérhető része a wellness-szállodákban lebonyolódó forgalom. A kereslet és kínálat vszonyok objektív vzsgálatát az 54/003 (VIII. 9.) GKM-rendeletben meghatározott mnmum-krtérumrendszer megfogalmazása tette lehetségessé. A rendelet 6. / C pontja szernt: a wellness-szálloda megfelel a mnmum három csllagos szállodákban előírt követelményeknek, továbbá az egészséges életvtelhez szükséges fürdő-, szauna-, gasztronóma, sport-, relaxácós, közösség programlehetőségeket és wellness-szolgáltatásokat nyújt januárban a Magyar Szállodaszövetség 9, a KSH pedg 63 mnősítéssel rendelkező wellness-szállodát tartott nylván, amelyek összesen 9855 férőhellyel rendelkeztek. Ezek mellett ma már sok olyan szálloda létezk, amelynek nevében szerepel a wellness kfejezés, vendégenek széles körű, magas színvonalú wellness-kínálatot nyújt, és amely az utazás rodák és egyéb utazásszervezők tevékenységének, valamnt saját promócójának köszönhetően markánsan megjelenk a haza wellness-pac kínálatában. Ezeknek a szállodáknak köszönhetően 007 nyarán több mnt 150, összesen több mnt férőhellyel rendelkező, wellness-szolgáltatásokat széles körben nyújtó szállodát tartottak nylván Magyarországon (Laczkó Rébék 008). Ez dnamkusan növekvő kör, mvel 007 másodk felében s több lyen proflú szállodát kívántak átadn a beruházók. Gyógytursztka kínálat Magyarországon Hazánk széles kínálatot nyújt a jellemzően természet gyógytényezőre (elsősorban gyógyvízre, gyógybarlangra, mkroklímára, gyógyszapra) épülő tursztka szolgáltatásokból. Ezeknél a szolgáltatóknál a fő hangsúly a gyógyításon van, amt nkább csak kegészítenek az általános tursztka

7 350 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS szolgáltatások és vonzerők (Gella 004). A gyógyszállodák esetében azonban új jelenségként közeledés, és ma már átfedés tapasztalható az egészségturzmus (motvácóban egymástól eltérő) két ágazata: a gyógyászat és a prevencós (wellness) proflú szolgáltatások kereslet és kínálat vszonyaban. Napjankban a haza gyógyszállodák jelentős része a hagyományos gyógyászat szolgáltatások mellett széles körben kínál wellness-szolgáltatásokat s, melyeket a vendégek nagyszámban génybe s vesznek. 008-ban 5 haza gyógyszálloda rendelkezk a német wellnessszövetség által nyújtott medcal wellness mnősítéssel januárban az OGYFI 30, a KSH 56 gyógyszállodát tartott nylván, férőhellyel. Ezek mellett 13 gyógyhely, 70 gyógyfürdő, 6 szanatórum, 4 gyógybarlang és egy széndoxdgyógygázfürdő található az országban (OGYFI). A fürdők adatszolgáltatás hányossága matt a gyógytursztka pac méretének változása a gyógyszállodákban realzálódott vendégéjszakák számának vzsgálatával mérhető statsztkalag a legkönnyebben. Az összesített vendégforgalmat vzsgálva, az utolsó év szerény 1,8%-os emelkedése ellenére jelentős vendégkörbővülésről lehet beszéln az elmúlt hat év haza gyógyturzmusában. 007-ben 9%-kal több vendégéjszakát regsztráltak gyógyszállodákban, mnt 00-ben. Ez a növekedés elsősorban a szállodaszám emelkedésének és kapactásnövekedésének, az állam beruházások (például a Szécheny-terv beruházása, a főváros műemlékfürdő- és hotelfelújítások) kedvező hatásanak és a haza kereslet élénkülésének köszönhető. 4. táblázat A haza gyógyszállodák vendégforgalmának alakulása, Év A külföld A belföld Az összes A külföld- A belföld- Az összes vendégek száma vendégéjszakák száma, mlló ,380 0,706, ,365 0,77, ,486 1,011, ,573 1,148, ,398 1,36, ,380 1,31,701 Dnamka 007/00, % Forrás: KSH. A wellness- és gyógyszállodák terület koncentrácója A terület egyenlőtlenségek elemzésekor gyakran találkozunk a koncentrácó fogalmával, mely a jelenségek tömörülését, összpontosulását jelent. A koncentrácó jelenségét a mennység smérv szernt elemezhetjük úgy, hogy a vzsgált mennység smérv gyakorság és értékösszeg-eloszlását hasonlítjuk össze, vagys azt, hogy az értékösszeg mennyre koncentrálódk a sokaság bzonyos egységere. Az értékösszegnek kevés számú egységre való összpontosulását koncentrácónak nevezzük (Köves Párnczky 1981). A terület koncentrácó elemzésekor az egyk leggyakrabban használt eljárás a Lorenz-görbe ábrázolása, am tulajdonképpen a koncentrácós tábla grafkus megjelenítését jelent. Ez egy egységny oldalú négyzetben elhelyezett ábra, mely a kumulált relatív gyakorságok (g ) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (z ). A Lorenz-görbe a terület koncentrácó grafkus megjelenítésére és összehasonlítására használt módszer, mely során csak a koncentrácó tényét tudjuk megjeleníten. Arra nem alkalmas, hogy megállapítsuk, a vzsgált jelenség terület egyenlőtlenség mlyen mértékű. Az eljárást gyakran alkalmazzák, mvel, ha több dőpontban ábrázoljuk ugyanazt a jelenséget, könnyen nformácóhoz juthatunk a terület egyenlőtlenség (koncentrácó) változásáról.

8 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 351 A Lorenz-görbe elkészítése előtt egy adott relatív mutató szernt csökkenő vagy növekvő sorrendbe kell állítan a vzsgált adatokat, jelen esetben a térségenket (megyéket). Ha az adatokat növekvő sorrendbe rendezzük, akkor a görbe az átlónk alá kerül, csökkenő sorrend esetén az átló fölé (Ács 007). A vzsgálat alapjául a KSH nylvántartásában szereplő egységek szolgáltak, mvel jelenleg ez az egyetlen rendszeresen aktualzált, forgalm adatokra s kterjedő adatbázs a felhasznált szállodatípusokról. 3. ábra A különböző szálláshelytípusok terület koncentrácójának grafkus megjelenítése 0,8 Részesedés a szállókból 0,6 0,4 0, Összes kereskedelm szálláshely Összes wellness-szálloda Összes gyógyszálloda 0,0 0,0 0,1 0, 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 Részesedés a népességből Megjegyzés: saját számítás. A görbe értelmezése: ha létezne egy olyan területegység, amelyk a vzsgált smérv értékösszegének nagy hányadát lekötné, vagys a relatív gyakorságok és a relatív értékösszegek gen nagy mértékben eltérnének egymástól, akkor a görbe az átlótól távol esne, lletve a teljes koncentrácó esetén a görbe az egységny oldalú négyzet oldalaval esne egybe (Hajdu 1997). Amennyben az egységeknek az értékösszegből való részesedése azonos, a kumulált relatív gyakorságok és a kumulált relatív értékösszegek megegyeznek (g =z ), lyenkor a görbe egybeesk az átlóval, am a koncentrácó hányát, vagys az abszolút egyenlőséget, koncentrálatlanságot jelz. A 3. ábráról leolvasható, hogy nncs terület egyenlőség egyk szállótípus terület megjelenésében sem, de teljes koncentrácóról sem beszélhetünk. Az ábra azt s szemléltet, hogy a legksebb terület egyenlőtlenség a kereskedelm szálláshelyek, a legnagyobb koncentrácó pedg a gyógyszállodák elhelyezkedésében tapasztalható. A görbe jól mutatja ugyan a terület koncentrácót, de számadattal nem szolgál a koncentrácó nagyságáról. A következőkben ezt a koncentrácót kívánjuk kvanttatív módon mérn, két koncentrácós mutató (Hrschmann Herfndahl, Hoover) segítségével. A Hrschmann Herfndahl koncentrácós ndex sajátossága, hogy a megoszlást nem a teljesen egyenleteshez vszonyítja. A mutató 0,6 felett értéke már erős koncentráltságra, monopolhelyzetre utal 1. Értelmezése: mnmáls értékét, am az elemszám függvénye akkor vesz fel, ha a vzsgált smérv a terület egységek között egyenletesen oszlk el, maxmáls értékét pedg akkor, ha a vzsgált jelenség egy területen, egy kézben összpontosul, vagys monopolhelyzet van. (A mutató használatakor vgyázn kell arra, hogy egyforma elemszámú vzsgálatokat hasonlítsunk össze.) 1 A koncentrácós ndex értékkészlete: 1/n K 1.

9 35 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS n x K. = well = 0,086 n = 1 x = 1 x = a naturáls mértékegységben megadott terület jellemző n y az területegységben. Kkeresk. = = 0,064 = 1 n y y = a naturáls mértékegységben megadott terület jellemző = 1 az területegységben. n x K. = gyógy = 0,161 = 1 n x = 1 A mutató értelmezése során láthatóvá válk kvanttatív módon s, amt a Lorenz-görbe grafkusan már mutatott, hogy a gyógyszállodák terület elhelyezkedésében található a legnagyobb terület koncentrácó, de egyk terület sncs monopolhelyzetben. A következő (Hoover-)mutató gyakorlat alkalmazásával a terület egyenlőtlenségek, koncentrácók vzsgálata során sznte mnden alkalommal találkozunk, gyakran használják a településszocológában s, amkor a társadalm csoportok terület koncentrácóját, lletve a lakóhely elkülönüléseket elemzk. Az ndex azt mutatja meg, hogy az egyk smérv hány százalékát kell a területegységek között átcsoportosítan, hogy a terület megoszlása a másk jellemzőével azonos legyen. A regonáls és terület kutatások során legtöbbször a lakónépesség terület eloszlásával vetk össze a vzsgálatok szempontjából fontosnak ítélt smérvek terület eloszlását. H H H well. = ker esk. gyógy. = = = n = = x f n n y f x f = 37% = 6% = 5% Az eredmény: a wellness-szállodák 37%-át, a kereskedelm szálláshelyek 6%-át, míg a gyógyszállodák 5%-át kellene átcsoportosítan, hogy a lakónépesség terület eloszlásával azonos legyen, vagys tt s láthatjuk, hogy a gyógyszállodák terület megjelenésében tapasztalhatjuk a legnagyobb egyenlőtlenséget, koncentrácót. A wellness- és gyógyszállodák terület elhelyezkedése Itt x, y és f megoszlás vszonyszámot jelöl. A fent vzsgált grafkus ábrázolás és a mutatók által s bzonyítottuk, hogy a haza szálláshelyek terület megjelenésében koncentrácót tapasztalhatunk, legnkább a gyógyszállodák és a wellnessszállodák tekntetében. A vzsgálatank statkus helyzetképet mutatnak, nem dnamkus változást. Bár a wellness-szolgáltatásokat nyújtó szállodák építése az egész ország területére jellemző, mégs jelentős terület különbségek fgyelhetők meg mnd a KSH által mnősített, mnd az egyéb wellness-proflú szállodák esetében. Hotelek legnagyobb számban, lletve befogadóképességben Nyugat-Dunántúlon és Budapesten épültek, de az ország csaknem mnden régójában található A Hoover-ndex értékkészlete: 0 H 100.

10 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 353 (Észak-Alföld kvételével) legalább négyszáz vendég fogadására alkalmas wellness-szálloda. A nyugat-dunántúl régó és Budapest együtt csaknem a felét adja a haza wellness-szállodáknak (a legalább 500 férőhellyel rendelkező házak 87%-át), emellett jelentős kínálattal rendelkezk a déldunántúl (főként az elmúlt évek balaton wellness-hotelépítés hullámnak köszönhetően) és az észak-magyarország régó s. 4. ábra A wellness-szolgáltatásokat nyújtó szállodák száma régónként Magyarországon, 007 Észak-Magyarország Észak-Alföld 5 10 Dél-Alföld 3 5 Közép-Dunántúl 5 9 Dél-Dunántúl 9 1 Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország KSH által nylvántartott wellness-szállodák Wellness-szolgáltatásokat nyújtó szállodák Forrás: a KSH alapján saját számítás. A gyógyszállodák elhelyezkedésében s jelentős terület egyenlőtlenség látható. 007 nyarán a haza kínálatból messze kemelkedk Nyugat-Dunántúl, hszen csaknem mnden másodk gyógyszálloda tt található (7 ház). A Nyugat-Dunántúl mellett nagyobb számú hotellel rendelkezk még az észak-alföld (10) és a közép-magyarország (7) régó s. Ezeknek a szállodáknak a nagy része néhány, jelentős gyógytursztka vonzótényezővel rendelkező településhez kötődk. Ilyenek Nyugat-Dunántúlon Hévíz (14 gyógyszállodával) és Zalakaros (5), Észak-Alföldön Hajdúszoboszló (6), a közép-magyarország régóban Budapest (5), a dél-dunántúlban pedg Harkány (3). A terület koncentrácót befolyásoló tényezők A wellness- és gyógyszállodák terület struktúráját befolyásoló tényezőket korrelácós mátrx segítségével vzsgáltuk (5. táblázat). Az elemzésbe magyarázótényezőként bevontuk az egészségturzmus alapját képező természetes gyógytényezők mutatót, a haza tursztka ágazat kapactás és forgalm jelzőszámat, a terület gazdaság fejlettségét jelző, lletve a gazdaságpoltka támogatások mértékét jelző mutatókat. E tényezők hatásanak elemzésekor fgyelembe kell venn, hogy a felhasznált módszer a kauzáls vszonyokról nem mnden esetben ad egyértelmű képet, valamnt csak mennység vszonyok vzsgálatára alkalmas. Az tt bemutatott tényezők csak egy részét jelentk a szállodák terület elhelyezkedését befolyásoló tényezőknek. Jelen vzsgálat következő szakaszában az elemzést k kívánjuk bővíten a különböző tursztka vonzerők (természet, kulturáls és specáls), a közlekedés-földrajz helyzet, az alap- és tursztka nfrastruktúra, valamnt a pályázat aktvtást mutató jelzőszámok vzsgálatára. A wellness-szállodák terület eloszlásával a vzsgált tényezők közül legszorosabb kapcsolatban a nem gyógyvíz alapú természetes gyógytényezők (ezek közül elsősorban a klmatkus gyógyhelyek) térbel előfordulása, valamnt a legalább országos vonzerejű, a haza turzmus által már khasznált gyógytényezők állnak.

11 354 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS A wellness- és gyógyszállodák terület koncentrácóját befolyásoló tényezők összefüggése Pearsons-féle korrelácós mátrx 5. táblázat Tényezők A wellness-szállodák száma 1,317,466 *,37,189,515 *,780 *,303,548 *,386,43,71,137,30. A gyógyszállodák száma,317 1,58,196,394,61 **,69,518 *,463 *,37,43,336,1,47 * 3. Az összes kereskedelm szálláshely 006-ban,466 *,58 1,57,04,354,516,17,378,61,013,07,15,16 4. A gyógyfürdők száma 1,37,196,57 1,419,173,115,430,87 **,655 **,693 **,683 **,667 **,50 5. Mnősített gyógyvíz,189,394,04,419 1,178,5,970 **,418,68,319,335,307, Egyéb gyógytényezők 3,515 *,61 **,354,173,178 1,796 *,414,633 **,19,063,13,060, A gyógyhelyek száma 4,780 *,69,516,115,5,796 * 1,419,771 *,113,319,31,9, A gyógytényezők száma összesen,303,518 *,17,430,970 **,414,419 1,544 *,80,311,340,69, A turzmusban hasznosított összes gyógytényező 5,548 *,463 *,378,87 **,418,633 **,771 *,544 * 1,579 **,576 **,598 **,495 *, A szálloda férőhelyek száma 005-ben,386,37,61,655 **,68,19,113,80,579 ** 1,9 **,943 **,815 **, A szálloda vendégek száma,43,43,013,693 **,319,063,319,311,576 **,9 ** 1,99 **,960 **, A szállodában regsztrált vendégéjszakák száma,71,336,07,683 **,335,13,31,340,598 **,943 **,99 ** 1,98 **, GDP, 005,137,1,15,667 **,307,060,9,69,495 *,815 **,960 **,98 ** 1, Az ágazatnak nyújtott állam támogatások nagysága, ,30,47 *,16,50,310,004,379,381,385,096,041,110,035 1 Megjegyzés: helytakarékosság végett a tzedesvessző előtt 0-át nem tüntettük fel. * A korrelácó 0,05 sznt mellett szgnfkáns, ** a korrelácó 0,01 sznt mellett szgnfkáns. A vastag vonallal kemelt értékek szgnfkáns összefüggést jeleznek. 1 Az Országos Gyógyhely és Gyógyfürdőügy Főgazgatóság (OGYFI) nylvántartásában szereplő gyógyfürdők. Az OGYFI nylvántartásában szereplő gyógyvzek. 3 Az OGYFI nylvántartásában szereplő egyéb gyógytényezők: gyógybarlangok, gyógyszap, gyógyklíma, gyógygáz. 4 Az OGYFI nylvántartásában szereplő gyógyhelyek. 5 Az OGYFI nylvántartásában szereplő gyógyfürdők és egyéb gyógytényezők. 6 Forrás: GKM.

12 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HAZAI EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATÁBAN 355 A haza egészségturzmus alapját képező természetes gyógytényezők mellett közepes erősségű, szgnfkáns kapcsolatot mutató tényező még a kereskedelm szálláshelyek terület megoszlása. Fontos megemlíten, hogy sem a haza turzmus forgalmában és fogadóképességében, sem a megyék között fejlettségben látható különbségek nem befolyásolják szgnfkánsan a wellnessszállodák terület koncentrácóját. A knduló feltételezésünkkel ellentétben: az ezredforduló után a haza egészségturzmusba kínálatbővítés szándékkal eljuttatott állam támogatások jelentős terület koncentrácója sem befolyásolja számottevően a wellness-szállodák térbel struktúráját. A gyógyszállodák terület koncentrácóját befolyásolják a haza gyógytényezők előfordulása, amelyek közül kemelten fontos a gyógyvíz mellett egyéb tényezők jelenléte (gyógyszap, gyógybarlangok vagy gyógygáz). E tényezőkön túl alapvetően befolyásolta a gyógyszállodák terület strutktúráját a között az ágazatba eljuttatott állam beruházások térbel elosztása. A wellness-szállodákhoz hasonlóan a gyógyszállodák esetében sncs szgnfkáns szerepe az degenforgalm teljesítménynek és kapactásnak, lletve az általános fejlettség tényezőknek. A haza egészségtursztka kínálat fontos elemét képező gyógyfürdők térbel struktúrája szoros összefüggést mutat az degenforgalm fogadóképesség és forgalom eloszlásával, valamnt a GDP terület különbségevel. A gyógyfürdők ebben a kauzáls vszonyrendszerben nkább mnt magyarázótényezők jelennek meg, de nem zárhatók k az ellenkező rányú tényező és harmadk tényező hatása sem. Összegzés Az egészségtursztka forgalm statsztkák kedvező alakulása az elmúlt évek fejlesztés rányanak helyességét mutatják, amelyeknek köszönhetően a következő tervezés dőszakokra szóló fejlesztés tervdokumentácókban egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be az ágazat. Az egészségtursztka beruházások területfejlesztésben betöltött fontos szerepét gazolja az elmúlt évtzedben realzálódott beruházások gazdaság és társadalm hatásanak vzsgálata. Ezen dőszak szálloda- és fürdőépítés vagy -felújítás tevékenységének következtében az érntett településeken növekedtek az degenforgalm bevételek, javult a munkaerő-pac helyzet, sok esetben jelentősen fejlődött az alap- és tursztka nfrastruktúra (Mundruczó 005). A tanulmányban bemutatott vzsgálatban jól látható, hogy ezek a beruházások jelentős terület különbségek mellett mentek végbe az elmúlt években. Így kalakultak egészségtursztka lehetőségeket jól khasználó, jelentős forgalommal jellemezhető régók (Nyugat-Dunántúl, Budapest), valamnt adottságakat és erőforrásakat kevésbé skeresen kaknázó területek (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld). Mvel hazánk csaknem mndegyk megyéje rendelkezk khasználható természetes gyógytényezővel (Gella 004), lletve sajátos természet, kulturáls és egyéb vonzerővel, a kevésbé fejlett régók területfejlesztés tevékenységének a nyugat-európa példákhoz hasonlóan fontos és skeres területe lehet az egészségturzmus fejlesztése. Ehhez nélkülözhetetlen lenne a klaszterorentált gondolkodás gyakorlat megvalósítása, egy újragondolt pac szegmentácó kalakítása (a wellness célcsoportjat s fgyelembe véve), valamnt a fejlesztésekre szánt források gazságosabb és hatékonyabb elosztása a szolgáltatók érdekenek fgyelembevétele mellett. IRODALOM Ács Pongrác (007): A terület egyenlőtlenségek feltérképezése során leggyakrabban alkalmazott mérőszámok bemutatása, a sporttehetségek terület elhelyezkedésének példáján. Egy életpálya három dmenzója Tanulmánykötet Pntér József emlékére. PTE Közgazdaságtudomány Kar, Pécs Aubert Antal (szerk.) (006): Magyarország degenforgalm atlasza. Szakkönyv és atlasz. Carthographa, Bp. Aubert Antal Berk Mónka (007): A nemzetköz és a haza turzmus terület folyamata, pac tendencá a globalzácó korában. In: Földrajz Közlemények, 007/3.

13 356 DR. ÁCS PONGRÁC LACZKÓ TAMÁS Aubert Antal Mszler Mklós (004): A regonáls szntű termékfejlesztés és -menedzselés elmélet kerete a gyógy- és termálturzmusban. In: Aubert Antal Csapó János (szerk.) Egészségturzmus. Bornus Nyomda, Pécs Falussy Béla Harcsa István (000): Időfelhasználás 1986 és 1999 őszén, KSH, Budapest Fredl Harald (007): Wer braucht Wellness und warum gerade jetzt? Zetschrft für ntegratven Toursmus und Entwcklung 4.06.S. 6-10, Wen Gella Imre (004): Az egészségturzmus szerepe nagyságrendje Magyarország turzmusában. Budapest, kézrat Hajdu Ottó (1997): A szegénység mérőszáma. KSH Könyvtár és Dokumentácós Szolgálat, Budapest Hegedüs Veronka (006): Az egészségturzmus keresletének és fogalm rendszerének változása Magyarországon. Földrajz Értesítő 006. IV. évf füzet Hungarostudy Egészség Panel k Hungarostudy 00 6k Itthon.hu Kss Kornéla Török Péter (001): Az egészségturzmus nemzetköz kereslet és kínálat trendje. In: Turzmus Bulletn (001/3) Koczszky György (004): Egészségügy klaszter(ek) kalakításának lehetősége az Észak-Magyarország Régóban. Észak-magyarország Stratéga Füzetek, 1. évfolyam. szám Köves Pál Párnczky Gábor (1981): Általános Statsztka I, Közgazdaság és Jog Könyvkadó, Budapest KPMG Consultng 00: Az egészségturzmus marketngkoncepcója. In: Turzmus Bulletn 00/. szám KSH 005: Tursztka statsztka évkönyv KSH : Idegenforgalm statsztka évkönyvek Laczkó Tamás Rébék Nagy Ágnes (008): A wellness régóspecfkus jellemző, PTE Egészségtudomány Kar, Bocz Nyomdapar Kft., Pécs Lengyel Imre Rechntzer János (004): Regonáls Gazdaságtan, Dalóg Campus Kadó, Budapest Mundruczó Györgyné 005: A Szécheny-terv egészségtursztka beruházásanak gazdaság hatása. In: Turzmus Bulletn (005/3) Nemes Nagy József (005): Regonáls elemzés módszerek, Regonáls Tudomány Tanulmányok 11, MTA ELTE Regonáls Tudomány Kutatócsoport kadványsorozata, Budapest Országos Gyógyhely és Gyógyfürdőügy Főgazgatóság _paged=40,47301&_dad=portal&_schema=portal Országos Lakosság Egészségfelmérés 000 nd=04&pd=1 1k Országos Lakosság Egészségfelmérés 003 =393&pd=1&lang=hun 18k Rátz Tamara (004): Zenns és Lom Lom, avagy új trendek az egészségturzmusban. In: Aubert Antal Csapó János (szerk.) Egészségturzmus. Bornus nyomda, Pécs Strompf Klára (006): A magyar egészségturzmus új lehetősége V. Spa & Wellness Egészségtursztka Szakkállítás és Konferenca, előadás, Budapest ESPA (006): Resort Development tendences n Europe Zopcsák László (007): Workste wellness. I. Országos Pécs Wellness Konferenca, előadás, Pécs Zsgmond Edt (007): A wellness-koncepcó története. Pécs, kézrat Kulcsszavak: wellness-turzmus, gyógyturzmus, vendégforgalom, terület koncentrácó, telepítés tényezők. Resume In the past decade domestc wellness toursm can be characterzed by unbroken development as a successful perod. In these years sgnfcant expanson was typcal of both the offer and the demand sde. Several spontaneous nternatonal and domestc economc-, socal- and demographc factors lad bass to and promoted the growth n domestc wellness and spa toursm, backed by contnuous state subsdzaton n ths tourstc segment. Although buldng of wellness- and spa-hotels and baths was wdespread n all regons of the country, stll sgnfcant regonal concentraton can be seen n the total scale of domestc wellness toursm. Regonal dspartes are also nfluenced by factors typcal of ths tourstc segment, only, therefore such regonal structure evolved, that does not necessarly follow the general economc development.

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Békefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció

Békefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Példa: Egy üzletlánc boltjainak forgalmára vonatkozó adatok 1999. október hó: (adott a vastagon szedett!) S i g i z i g i z i

Példa: Egy üzletlánc boltjainak forgalmára vonatkozó adatok 1999. október hó: (adott a vastagon szedett!) S i g i z i g i z i . konzult. LEV. 013. ápr. 5. MENNYISÉGI ISMÉRV szernt ELEMZÉS Tk. 3-8., 88-90. oldal, kmarad: 70., 74. oldal A mennység smérv (X) lehet: dszkrét és folytonos. A rangsor a mennység smérv értékenek monoton

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2 Puczkó László ügyvezető igazgató 1 133 szálloda napi adatai 29 településről 2 2010 2011 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 3*, 3* Superior - Bp 3*, 3* Superior - Nem

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Dr. Ratkó István. Matematikai módszerek orvosi alkalmazásai. 2010.11.08. Magyar Tudomány Napja. Gábor Dénes Főiskola

Dr. Ratkó István. Matematikai módszerek orvosi alkalmazásai. 2010.11.08. Magyar Tudomány Napja. Gábor Dénes Főiskola Dr. Ratkó István Matematka módszerek orvos alkalmazása 200..08. Magyar Tudomány Napja Gábor Dénes Főskola A valószínűségszámítás és matematka statsztka főskola oktatásakor a hallgatók néha megkérdezk egy-egy

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A gabonavertikum komplex beruházás-elemzés módszertani fejlesztése OTKA: 48562 Részletes zárójelentés Témavezető: Dr. Ertsey Imre

A gabonavertikum komplex beruházás-elemzés módszertani fejlesztése OTKA: 48562 Részletes zárójelentés Témavezető: Dr. Ertsey Imre A gabonavertkum komplex beruházás-elemzés módszertan fejlesztése OTKA: 48562 Részletes zárójelentés Témavezető: Dr. Ertsey Imre 1. Bevezetés A gabonavertkum komplex beruházás-elemzés módszertan fejlesztése

Részletesebben

Indexszámítás során megválaszolandó kérdések. Hogyan változott a termelés értéke, az értékesítés árbevétele, az értékesítési forgalom?

Indexszámítás során megválaszolandó kérdések. Hogyan változott a termelés értéke, az értékesítés árbevétele, az értékesítési forgalom? Index-számítás Indexszámítás során megálaszolandó kérdések Hogyan áltozott a termelés értéke, az értékesítés árbeétele, az értékesítés forgalom? Hogyan áltozott a termelés, értékesítés mennysége? Hogyan

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

A multikritériumos elemzés célja, alkalmazási területe, adat-transzformációs eljárások, az osztályozási eljárások lényege

A multikritériumos elemzés célja, alkalmazási területe, adat-transzformációs eljárások, az osztályozási eljárások lényege A multkrtérumos elemzés célja, alkalmazás területe, adat-transzformácós eljárások, az osztályozás eljárások lényege Cél: tervváltozatok, objektumok értékelése (helyzetértékelés), döntéshozatal segítése

Részletesebben

Philosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található

Philosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található Phlosophae Doctores A sorozatban megjelent kötetek lstája a kötet végén található Benedek Gábor Evolúcós gazdaságok szmulácója AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3 Kadja az Akadéma Kadó, az 795-ben alapított Magyar

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

turizmus és regionalitás

turizmus és regionalitás A Dél-dunántúli régió felnôtt lakosságának wellness-fogyasztási szokásai Szerzô: Hegedüs Veronika 1 Laczkó Tamás 2 A világ egészségturisztikai piacain tapasztalható folyamatos bôvülésnek köszönhetôen a

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2008) Európa (460,0; -5,7%) Afrika (45,6; +2,9%) Amerika (140,1; -4,6%) Ázsia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

I. A közlekedési hálózatok jellemzői II. A közlekedési szükségletek jellemzői III. Analitikus forgalom-előrebecslési modell

I. A közlekedési hálózatok jellemzői II. A közlekedési szükségletek jellemzői III. Analitikus forgalom-előrebecslési modell Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Közlekedésmérnök és Járműmérnök Kar Közlekedésüzem Tanszék HÁLÓZATTERVEZÉSI MESTERISKOLA BEVEZETÉS A KÖZLEKEDÉS MODELLEZÉSI FOLYAMATÁBA Dr. Csszár Csaba egyetem

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Egészségturizmus Az egészséggel

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu MAGYARORSZÁG előzetes adatokkal Turizmus Tények és adatok Magyarországról Terület 93 030 km 2 Népesség 10 045 401 fő (. január 1.) Népsűrűség 108,0 fő/km

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Statisztikai. Statisztika Sportszervező BSc képzés (levelező tagozat) Témakörök. Statisztikai alapfogalmak. Statisztika fogalma. Statisztika fogalma

Statisztikai. Statisztika Sportszervező BSc képzés (levelező tagozat) Témakörök. Statisztikai alapfogalmak. Statisztika fogalma. Statisztika fogalma Témakörök Statsztka Sortszerező BSc kézés (leelező tagozat) 2-2-es tané félé Oktató: Dr Csáfor Hajnalka főskola docens Vállalkozás-gazdaságtan Tsz E-mal: hcsafor@ektfhu Statsztka fogalmak Statsztka elemzések

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése

Részletesebben

Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein

Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. augusztus Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-258-9 Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein Tartalom A magyarországi kereskedelmi

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

Összegzés a 92/2011.(XII.30.) NFM rendelet 9. melléklete alapján

Összegzés a 92/2011.(XII.30.) NFM rendelet 9. melléklete alapján NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT GAZDASÁGI VEZETŐ 1399 Budapest 62. Pf.: 710/4-2. Ikt.sz.: 30700/21293- /2015. 1. számú példány Összegzés a 92/2011.(XII.30.) NFM rendelet 9. melléklete alapján 1. Az ajánlatkérő

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2007) Európa (487,9; +0,1%) Afrika (47,0; +4,1%) Amerika

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Felsőoktatás-finanszírozás: adaptálható nemzetközi jó gyakorlatok

Felsőoktatás-finanszírozás: adaptálható nemzetközi jó gyakorlatok Felsőoktatás-fnanszírozás: adaptálható nemzetköz jó gyakorlatok Nagy Sándor Gyula, PhD egyetem adjunktus, Vlággazdaság Tanszék dékánhelyettes, Közgazdaságtudomány Kar Budapest Corvnus Egyetem Mnőségfejlesztés

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az elektromos kölcsönhatás

Az elektromos kölcsönhatás TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy

Részletesebben

13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Specializtaion Revenue

13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Specializtaion Revenue 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Specializtaion Revenue 1 1.Szállodai specializáció bevételei Specialization turnover 2. Egészségturisztikai szállodák Health Hotels 3. Wellness szállodák

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

2013.08.19. 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei

2013.08.19. 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei 1 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei 1.Szállodai specializáció bevételei Specializáció bevételei 2. Egészségturisztikai szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

2013.10.12. Specilaizáció tevékenységeinek bevételt képző szolgáltatásai

2013.10.12. Specilaizáció tevékenységeinek bevételt képző szolgáltatásai 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Specializáció bevételei 1 1.Szállodai specializáció bevételei Specializáció bevételei 2. Egészségturisztikai szolgáltatást nyújtó szállodák

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

The original laser distance meter. The original laser distance meter

The original laser distance meter. The original laser distance meter Leca Leca DISTO DISTO TM TM D510 X310 The orgnal laser dstance meter The orgnal laser dstance meter Tartalomjegyzék A műszer beállítása - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2 Bevezetés - -

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

T Á J É K O Z TAT Ó A MEGYE INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETÉRŐL 2007

T Á J É K O Z TAT Ó A MEGYE INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETÉRŐL 2007 T Á J É K O Z TAT Ó A MEGYE INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETÉRŐL 2007 Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlődéséhez megmutatkozó elmaradottság csökkentése. elengedhetetlen az nfrastruktúrában Az 1990-es évek másodk

Részletesebben

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS RT. NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA X. évfolyam, 1. szám Megjelenés: 2006. március Lapzárta: 2006. január Felelős kiadó: Dr. Galla

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Makroökonómia A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása

Makroökonómia A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása Makroökonóma A gazdaságpoltka beavatkozások hatása 9-10. előadás 2010. áprls A kormányzat beavatkozás vzsgálata Az alkalmazott eszköz alapján: költségvetés poltka monetárs poltka az elérendő cél szernt:

Részletesebben

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Egészségturizmus és egészségügyi turizmus Dr. Várhelyi Tamás Innovatív Turisztikai Tudásközpont & Eszterházy Károly Főiskola Igazgató & főiskolai tanár, innovációs

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2015/2014) Európa (609,1; +5,0%) Afrika (53,1; -3,3%) Amerika

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Tantárgyi Program és követelmény 2015/2016-os tanév I. félév

Tantárgyi Program és követelmény 2015/2016-os tanév I. félév Tantárgyi Program és követelmény 2015/2016-os tanév I. félév Tantárgy megnevezése: TURIZMUS FÖLDRAJZ (Mo.) Kontaktórák száma: 2+0 Vizsgajelleg: kollokvium A tantárgy kreditértéke: 3 Tantárgy kódja: A tantárgy

Részletesebben

4 205 044-2012/11 Változtatások joga fenntartva. Kezelési útmutató. UltraGas kondenzációs gázkazán. Az energia megőrzése környezetünk védelme

4 205 044-2012/11 Változtatások joga fenntartva. Kezelési útmutató. UltraGas kondenzációs gázkazán. Az energia megőrzése környezetünk védelme HU 4 205 044-2012/11 Változtatások joga fenntartva Kezelés útmutató UltraGas kondenzácós gázkazán Az energa megőrzése környezetünk védelme Tartalomjegyzék UltraGas 15-1000 4 205 044 1. Kezelés útmutató

Részletesebben

BÍRÓSÁGI INDEXEK* KOVACSICSNÉ NAGY KATALIN

BÍRÓSÁGI INDEXEK* KOVACSICSNÉ NAGY KATALIN STATSZTKA ELEMZÉSEK ÍRÓSÁG NDEXEK* KOVACSCSNÉ NAGY KATALN A bűnözés és az ítélkezés gyakorlat vzsgálatát az tesz dőszerűvé, hogy Magyarországon a bűnözés mértéke az elmúlt tíz évben rohamosan emelkedett,

Részletesebben

A bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez való hozzájárulás

A bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez való hozzájárulás Mûhely Anwar Klára, a KSH vezető tanácsosa E-mal: Klara.Anwar@ksh.hu Szôkéné Boros Zsuzsanna, a KSH osztályvezetője E-mal: Zsuzsanna.Boros@ksh.hu A bruttó haza termék (GDP) növekedéséhez való hozzájárulás

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. november Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-269-5 Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Tartalom Bevezető... 2 Szálláshely-kapacitás... 2 Foglalkoztatottság...

Részletesebben