A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók nehézségeinek feltérképezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók nehézségeinek feltérképezése"

Átírás

1 MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók nehézségeinek feltérképezése Budapest, szeptember 5

2 TARTALOM 1. Bevezetés Eredmények... 6 Szocio-demográfiai adatok... 6 Képzettségi és továbbképzési adatok... 8 Munkavégzés körülményeire vonatkozó adatok... 9 A tevékenység tartalmára vonatkozó kérdések Bérrendszerrel, juttatásokkal való elégedettség Szakdolgozói elégedettség Megállapítások Javaslatok Oldal: 2 / 19

3 1. Bevezetés A háziorvosi szolgálatokban tevékenykedő szakdolgozók helyzetét, munkakörülményeit behatóan először 1996-ban az Európai Unió HU9302 sz. PHARE Egészségügyi reformprogramja keretében vizsgálták, a háziorvosi praxisok megalakulását követően. A kutatás során vizsgált vegyes nővér-védőnői mintában összesen 907 fő szakképesített ápoló volt. Annak ellenére, hogy a kutatásba bevont ápolók a kérdezőbiztosok által feltett kérdéseket sok esetben az őket foglalkoztató orvos, vagy más személy jelenlétében válaszolták meg, mely torzíthatta a kapott eredményeket a vizsgálat megállapította, hogy a kártya-rendszer bevezetése az ápolók helyzetén a várttal ellentétben rontott, kiszolgáltatottá váltak. Történt mindez úgy, hogy az egészségügyi rendszer akkori reformjának egyik stratégiai célja a költségkímélő eljárások elterjesztésén belül: az ápolók számának és önállóságának növelése, képzettségének javítása volt. 1 Miután az évi felmérés során felismerték a szakdolgozók kedvezőtlen munkafeltételeit, helyzetét méltán várhatta mindenki, hogy a nyolc évvel későbbi felmérés, mely az Országos Alapellátási Intézet kezdeményezésére indult arról fog beszámolni, hogy a felderített problémák megoldása megvalósult, a helyzet javult. Ezzel szemben a évi felmérésben részt vett 768 szakdolgozó (válaszadási arány alapsokaság: 13%-a) visszajelzéséből szinte ugyanazok a problémák kerültek felszínre. A kutatás főbb megállapításai közé tartozott többek közt, hogy nélkülözhetetlen lenne a humánerőforrás jobb kihasználása, a praxis szakdolgozói létszámának növelése (pl.: egészségügyi operátor alkalmazása), az ápolók képzettségének emelése. A foglalkoztatás jellegét megvizsgálva e kutatás végzői is felismerték a háziorvosnak való kiszolgáltatottság fennállását. A felmérés ezzel összefüggésben rámutatott arra a problémára is, hogy az időközben előírt továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez a munkáltatók egy része csak részben, vagy egyáltalán nem biztosítja a szükséges feltételeket, illetve. Az egészségnevelési tevékenységet vizsgálva pedig a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szakdolgozók önálló tevékenysége korlátozott, hiszen kevesebb, mint a válaszadók fele végzett önállóan ilyen jellegű aktivitást. A felmérésben részt vett szakdolgozók a közösség megbecsülésével voltak a legelégedettebbek és anyagi megbecsültségükkel a legelégedetlenebbek. 2 A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) első negyedévében 259 fő részvételével (válaszadási arány az alapsokaság: 4,4%-a) készített felmérés eredményei egyrészt igazolták az Országos Alapellátási Intézet felmérésének eredményeit, másrészt megegyeztek az évi felmérés azon megállapításaival, mely szerint az ápolók praxispénzből való részesedése rendezetlen, a helyettesítés kérdése megoldatlan, és ez hátrányosan befolyásolja a munkavégzés színvonalát. Az önálló ápolói munka megvalósításához a feltételek az elmúlt évtizedekben nem alakultak ki, hiszen a kívánatos már 1 Jávor, A., Bodnár É., Csaba I., Gál, R.I., Jávor, A., László Á., Molnár, D. L., Sági, M. (1996.) Az alapellátásban dolgozó ápolók és védőnők helyzete. In Az egészségügyi alapellátási reform értékelése: egy kérdőíves vizsgálatsorozat tanulságai. Az Európai Unió HU9302 sz. PHARE Egészségügyi reformprogramja keretében végzett kutatás zárótanulmánya. Hozzáférhető augusztus Ujváriné, S. A., Becka, É. (2006). Körzeti ápolók élet- és munkakörülményei, egészségi állapota. Medicus Universalis, XXXIX/2, Oldal: 3 / 19

4 régóta az lenne, ha az ápoló a rendelési időben külön helyiségben végezhesse tevékenységét. Ezzel szemben, a szakdolgozók túlnyomó többsége még mindig az orvossal egy helyiségben dolgozik. Ráadásul fény derült arra is, hogy az ápolók több mint negyede napi rendszerességgel végzi a rendelő takarítását, holott ez nem tartozik az ápolói feladatok közé. 3 Álláspontunk szerint egy reális helyzetértékelés elkészítéséhez nagy jelentősége van azoknak az információknak, amelyek a szakterület egészségügyi szakdolgozóinak véleményét, elképzeléseit, vágyait tartalmazzák, hiszen ezek az információk tükrözik a körzeti-közösségi ápolás helyzetéről, állapotáról kialakult véleményt és a jövőről alkotott elképzeléseket. Előzőekkel összefüggésben 2012-ben Kamaránk felmérést indított, Magyarország területén a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményeinek megismerése, valamint aktuális problémáinak összegyűjtése céljából. Ezeken felül célunk volt a kapott értékek összehasonlítása a MESZK évi, illetve az OALI évi felmérésének eredményeivel. A keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat május 13. és június 30. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében. Az adatgyűjtés a MESZK honlapján elhelyezett webalapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával, egyszerű véletlen mintavételi technikával történt. Az alapsokaságot a felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók jelentették. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett évi adatok alapján összesen 6450 fős populációméretet feltételeztünk. 4 Figyelembe véve az alapsokaság arányát megyére lebontva, azt terveztük, hogy minden megyéből legalább 10%-os arányban kerüljenek a mintába a kérdezettek, országos szinten 645 fő válaszadóra számítottunk. Az alkalmazott saját készítésű kérdőív alapjául az Országos Alapellátási Intézet (OALI) évi, valamint a MESZK évi felmérésnél alkalmazott kérdőívek szolgáltak. A kérdőívben nyitott és zárt kérdéseket egyaránt alkalmaztunk, de az egyszerű és egyértelmű kiértékelés érdekében a kérdőív többségében zárt kérdésekre épült. A kérdőív az alábbi kérdéskörök köré csoportosult: 1. Szocio-demográfiai adatok (nem, életkor, családi állapot, iskolai végzettség, munkavégzés helye) 2. Munkavégzés körülményeire vonatkozó kérdések 3. A tevékenység tartalmára vonatkozó kérdések 4. Bérrendszerrel, juttatásokkal való elégedettség 3 Kökény, M. (2006). A körzeti ápolók szakmai helyzete. Hivatásunk, 2, Háziorvosok és házi gyermekorvosok számának megoszlása évben; Hozzáférhető augusztus 6. Oldal: 4 / 19

5 A kérdőív kipróbálására 10 fő részvételével került sor, akik a végső felmérés mintájával megegyezően a háziorvosi praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók voltak. A tesztelés során a kérdések többségét változatlanul hagytuk, 2 kérdésen változtattunk és 2 kérdést kihagytunk. A végleges kérdőív 44 kérdésből állt. A kérdőív kitöltése 20 percnél kevesebb időt vett igénybe. A kérdőívre mutató link, illetve a részvételi felhívás eljuttatása a célcsoporthoz egyrészt elektronikus hírlevél útján a kamarai levelezőlisták felhasználásával, másrészt a MESZK honlapján történő publikálással, illetve a Facebook közösségi oldal felhasználásával történt. A felmérés 16. napján ismételt felhívást küldtünk a kamarai tagoknak, a kérdőív kitöltését kérve. A résztvevőket biztosítottuk az önkéntes és anonim válaszadás lehetőségéről, továbbá arról, hogy az eredményeket jelen kutatáshoz kötődő célokhoz használjuk fel. Az adatgyűjtés lezárása után megtörtént az adatbázis tisztítás. Eltávolítottuk azokat a rekordokat, amelyeknél megállapítható volt, hogy azokat nem a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók töltötték ki. Az ellenőrzés és tisztítás után 812 darab értékelhető kérdőív maradt. A kutatás során gyűjtött adatok feldolgozása Microsoft Excel 2007 szoftver felhasználásával történt. Az elemzés során leíró és matematikai statisztikai módszereket egyaránt használtunk. Az alapstatisztikaként gyakorisági eloszlást, átlagértékeket, és szóródást vizsgáltunk. A változók közötti kapcsolatok végzésére Pearson Khi-négyzet próbát alkalmaztunk. Az eredményeket statisztikailag szignifikánsan különbözőnek tekintettük, ha p<0,05 volt. A táblázatok és ábrák elemzése során jelen munkaanyagban nem tértünk ki az egyes megyék háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körülményeinek elemzésére. Oldal: 5 / 19

6 2. Eredmények A MESZK honlapján elhelyezett elektronikus kérdőívet Magyarország közel 6,5 ezer háziorvosi praxisából 812 egészségügyi szakdolgozó töltötte ki, amely országos szinten a tervezett minta 126%-a, az alapsokaság 13%-a. Megyei szinten a legalacsonyabb válaszadási arány a megyére tervezett mintához képest 54% volt (megyei alapsokaság 5%-a), a legmagasabb 270%. A felmérés eredményei a következő megyékre nézve reprezentatívak: Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest, Csongrád megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Pest megye, Somogy megye, Vas megye, Veszprém megye és Zala megye. A válaszadói arány megoszlását a megyei alapsokasághoz viszonyítva az 1. ábra tartalmazza, az ábrán a 10% feletti válaszadói arányt elért megyéket zöldszínnel jelöltük. 1. ábra: A válaszadói arány megoszlása a megyei alapsokasághoz viszonyítva (n=812) Szocio-demográfiai adatok A vizsgált mintában a nemek megoszlása egyenetlen, ahogy az egészségügyi szakdolgozói társadalomban is abszolút női túlsúlyról beszélhetünk: a minta 99%-a nő, 1%-a férfi. A válaszadók átlagéletkora 45 év (SD: 7,86). Az elemzés során hat korcsoportot használtunk: a huszonéves korosztályból (18 25 évesek) vannak a legkevesebben a mintánkban (0,4%), de a évesek aránya sem sokkal magasabb (2,8%). A minta közel egyharmadát (31,3%) a középkorúak (31-40 év) teszik ki. Majdnem minden második megkérdezett év közötti (41%), minden negyedik éves (22,5%), míg mindösszesen 2%-uk 61 évesek vagy idősebb. A vizsgálatban szereplő legfiatalabb szakdolgozó 24, a legidősebb 64 éves. A válaszadók közel fele (49%) felnőtt háziorvosi ellátásban dolgozik, több mint egynegyede (28%) házi gyermekorvosi ellátásban, 23% pedig vegyes praxisban. A válaszadók átlagosan Oldal: 6 / 19

7 13 éve (Min: 1 hónapja; Max: 43 éve) dolgoznak jelenlegi munkahelyükön (SD: 9,59). A kérdezettek aktivitási státuszát tekintve jelenleg 3%-uk dolgozik nyugdíj folyósítása mellett. A munkavégzés helye szerint a mintába került személyek mintegy fele városban dolgozik (44%), míg községekben 25,7%. A mintánkban ennél alacsonyabb arányban vannak a megyeszékhelyek, megyei jogú városok dolgozói (13,3%), valamint a fővárosiak (17%). Régiók szerint a legtöbben Közép-Magyarországon dolgoznak (26,7%). Valamivel kevesebb válaszadónk dolgozik a dunántúli régiókban (Dél-Dunántúl 8,4%, Közép-Dunántúl 14,8%, Nyugat-Dunántúl 11,2%), mint az Alföldön (Észak-Alföld 7,4%, Dél-Alföld 16,1%) és Észak-Magyarországon (15,4%). Ami a foglalkoztatás jellegét illeti a válaszadók különböző jogviszonyokban végezhetnek egészségügyi tevékenységet. A válaszadók jelentős része (80,4%) munkaviszonyban alkalmazott, közalkalmazottként 14,9 %-uk dolgozik, egyéni egészségügyi vállalkozó 2,6%- uk, a más jogviszonytípusban történő foglalkoztatás ritka (társas vállalkozás tagja 1,1%; közszolgálati és szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott együttesen 0,9%; szabadfoglalkoztatás keretében dolgozik 0,1%). A jogviszony időtartama szerint a szakdolgozók 93,8%-a határozatlan idejű jogviszonyban foglalkoztatott, csupán 4,2%-uk rendelkezik határozott idejű szerződéssel. Ugyanakkor a válaszadók 2%-a nem tudja, hogy jogviszonya milyen időtartamra szól, mivel nem rendelkezik szerződéssel. A foglalkoztatás jellegét tekintve teljes munkaidősnek (heti legalább 40 órában foglalkoztatottnak) vallja magát a szakdolgozók 91,2%-a, közülük 2,5% jelezte, hogy heti 40 óránál magasabb óraszámban (heti óra) áll alkalmazásban. A válaszadók 8,8%-a részmunkaidős (heti órában alkalmazott), döntő többségük (81%) házi gyermekorvosi ellátásban vagy vegyes praxisban dolgozik, csupán 19%-uk van felnőtt háziorvosi ellátásban. (I. táblázat) N (fő) (%) Neme férfi 12 1 nő év 3 0, év 23 2,8 Életkor év , év , év ,5 61 év felett 16 2,0 0-5 év ,5 Munkaviszony 6-10 év ,4 Oldal: 7 / 19

8 11-20 év ,6 21 év felett ,5 felnőtt háziorvosi ellátás Szakterület házi gyermekorvosi ellátás vegyes praxis község, tanya ,7 Munkavégzés helyének településtípusa város ,0 megyeszékhely ,3 főváros ,0 Munkaviszony ,4 Szabadfoglalkoztatás 1 0,1 Közalkalmazott ,9 Foglalkoztatás jellege Szolgálati jogviszony 3 0,4 Egyéni egészségügyi vállalkozó 21 2,6 Közszolgálati jogviszony 4 0,5 Társas vállalkozás 9 1,1 I. táblázat: A minta szocio-demográfiai jellemzői (n=812) Képzettségi és továbbképzési adatok A vonatkozó hatályos jogszabályban előírt szakképesítések valamelyikével a válaszadó szakdolgozók 93,3%-a rendelkezik. A válaszadók 1,5%-a esetében a szakirányú szakképesítés megszerzése már folyamatban van. Ugyanakkor 5,2% nem rendelkezik szakirányú szakképesítéssel, ők jelenleg felnőtt szakápolói szakképesítéssel állnak alkalmazásban, melyre a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 12. (2) bekezdésében foglaltak alapján kizárólag akkor van mód, ha a munkavégzésre irányuló szerződésben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a körzetiközösségi szakápolói szakképesítést, vagy az OKJ ápolói szakképesítést az alkalmazás időpontjától számított 2 éven belül, illetve a diplomás ápolói szakképesítést az alkalmazás időpontjától számított 4 éven belül megszerzik. Ezzel szemben közülük 93% a kérdőívben azt nyilatkozta, hogy jelenlegi munkahelyükén heti 40 órában, munkaviszony típusú jogviszonyban már több éve (2-27 éve!) dolgozik, illetve bár válaszlehetőségként megjelent, de nem jelölték meg, hogy szakirányú szakképesítésük megszerzése esetleg már folyamatban lenne. Oldal: 8 / 19

9 A felnőtt háziorvosi ellátásban dolgozók 51,5%-ának van körzeti ápolói, vagy körzeti közösségi szakápolói képesítése, míg 34,4%-uk kizárólag OKJ ápoló képesítéssel áll alkalmazásban. 10% a főiskolai diplomával rendelkező ápolók aránya. Ugyanakkor 4%-uk (16 fő) csak felnőtt szakápolói szakképesítéssel rendelkezik, közülük 3 fő esetében már folyamatban van a szakirányú szakképesítés megszerzése. A házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók 60%-a rendelkezik gyermekápolói, vagy csecsemő- és gyermekápolói szakképesítéssel. 12,6% kizárólag OKJ ápoló képesítéssel áll alkalmazásban. 10,5% a főiskolai diplomával rendelkező ápolók aránya. 4,2%-uk (8 fő) csak felnőtt szakápolói szakképesítéssel rendelkezik, közülük senkinek sincs folyamatban a szakirányú szakképesítés megszerzése. A mintánkban található valamennyi egyetemi okleveles ápoló (5 fő; 2,2%) jelenleg vegyes praxisban dolgozik. A vegyes praxisokban dolgozó ápolók végzettségét tekintve megállapítható továbbá, hogy 8,5% a főiskolai diplomával rendelkező ápolók aránya, továbbá itt a legmagasabb (40,6%) a kizárólag OKJ ápoló képesítéssel, illetve a csak felnőtt szakápolói szakképesítéssel rendelkezők (8,4%) aránya. A szakdolgozók 31%-ának van körzeti ápolói, vagy körzeti közösségi szakápolói képesítése. 9,3% dolgozik gyermekápolói, vagy csecsemő- és gyermekápolói szakképesítéssel. A felmérésben résztvevők 45,9%-a (373 fő) nyilatkozott úgy, hogy a háziorvosi szakterületre jogszabályban előírt szakképesítésen kívül rendelkezik más egészségügyi szakképesítéssel is. A felnőtt háziorvosi ellátásban dolgozók közül a legtöbben foglalkozás-egészségügyi szakápoló 17,9% (67 fő) és fizioterápiás asszisztensi végzettséggel 7,23% (27 fő), illetve hospice szakápoló és koordinátor képesítéssel 3,2% (12 fő) is rendelkeznek. A házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók között a szülésznő (2,1%; 8 fő) és az újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakasszisztens (1%; 4 fő) képesítés volt a leggyakoribb további végzettség. A szakdolgozók 54%-ának okoz gondot az elméleti továbbképzési pontok összegyűjtése, ennek okaként elsődlegesen a továbbképzési kötelezettség költségei és a helyettesítés megoldatlanságát jelölték meg. De gondot okoz számukra az is, hogy lakóhelyükhöz közel nem hirdetnek a szakterületüknek megfelelő továbbképzést, a lakóhelytől távoli továbbképzési lehetőségeken való részvétel pedig utazási, esetleg szállásköltséggel is együtt jár. A szakdolgozók 59,48%-ának (483 fő) egyáltalán nem biztosít a munkáltatója munkaidőkedvezményt a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez, ők munkaidőn kívül próbálnak továbbképzésre eljutni. A többieknek a munkáltató átlagosan 1,5 napot (!) biztosít évente a továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében. A továbbképzéseken való részvételt anyagilag a válaszadók 15%-a esetében támogatja a munkáltató. Munkavégzés körülményeire vonatkozó adatok A válaszadók túlnyomó többsége (98%) rendelkezik érvényes, írásos munkaszerződéssel vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló szerződéssel. Közülük azonban 5% nem kapott saját, eredeti példányt a szerződésből. 2% azoknak az aránya, akikkel egyáltalán nem került írásos szerződéskötésre sor, mindegyikük munkaviszony keretében áll foglalkoztatásban. A szakdolgozók 69%-ának nem volt lehetősége a munkaszerződés előzetes áttanulmányozására, szakértő (pl. ügyvéd) véleményének kikérésére. A szakdolgozók 12%-a érzi úgy, hogy a Oldal: 9 / 19

10 munkaszerződésében lévő feltételeket szerződéskötéskor az utolsó pillanatban hátrányosan változtatták meg. A évi rendes és pótszabadságuk mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól 75%-uk nem kapott tájékoztatást. Az elmúlt évben 37%-uk csak részben, vagy egyáltalán nem tudta évi rendes szabadságát kivenni. 30%-uk érzi úgy, hogy helyettesítése nem biztosított távollét (szabadság, betegség) esetén. A háziorvosi szolgálat csak 24%-uk esetében fizet helyettesítőt. A fennmaradó 76%-ból 3% csak úgy mehet szabadságra, ha helyettesítőjét saját maga fizeti, 34% kolléganőjével egymást helyettesíti azonos műszakban, 16% helyettesíti egymást külön műszakban, 22% egyéb módon oldja meg a saját helyettesítéséről való gondoskodást. Több mint háromnegyedük (76%) az orvossal egy helyiségben dolgozik. Egynegyedük dolgozik az orvostól elkülönülten, saját helyiségben. A tevékenység tartalmára vonatkozó kérdések A szakdolgozóknak csak 85%-a rendelkezik személyre szabott munkaköri leírással, mely tartalmazza a feladat-, felelősség- és hatáskörét. A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. mellékletében tételesen felsorolt ápolói tevékenységeket nem minden szakdolgozó végzi. (2. ábra) Szinte minden szakdolgozó (96,4%) gondoskodik a rendelőben használatos gyógyszerek szakszerű tárolásáról, kezeléséről. 2. ábra: A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet szerinti ápolói tevékenységek végzése a háziorvosi szolgálatban (n=812) Oldal: 10 / 19

11 A második leggyakoribb tevékenységük (94%) a gondozással kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel. Ezzel szemben a rendelet első pontjaként meghatározott részvétel a praxis menedzsmentben tevékenységet végzik a legkevesebben (39,4%), illetve a beteg testi higiénéjének biztosítását, vagy ennek megszervezését (52,2%). Előzőek miatt Khi-négyzet próbával vizsgáltuk, hogy a szakterület (felnőtt, gyermek, vegyes praxis) és a hivatkozott rendeletben meghatározott ápolói tevékenységek végzése között van-e összefüggés. Elmondható, hogy nagyon sok ápolói tevékenység (rendelet szerinti 2.; 3.; 5.; 7.; 8.; 9.; és 10. sorszámú tevékenységek) esetében van szignifikáns összefüggés a tevékenység végzése és a szakterület között. (II. Táblázat) II. Táblázat: A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 2. melléklet szerinti ápolói tevékenységek végzése szakterület szerinti bontásban (n=812) Oldal: 11 / 19

12 A válaszadó szakdolgozók 67%-a nyilatkozta azt, hogy végez egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet. A teljes minta válaszait elemezve megállapítható, hogy önállóan elsősorban a következő témakörökben adnak tanácsokat, felvilágosítást a körzetbe tartozóknak: személyi higiéné (67%), egészséges táplálkozás (66%), ajánlott szűrővizsgálatok (58%), valamint fertőző betegségek terjedésének megelőzése (57%). (3. ábra) 3. ábra Az ápolók által végzett egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenység témakörei (n=812) A felnőtt háziorvosi ellátásban dolgozók közül 249 fő tekintetében vizsgáltuk az egészségnevelési tevékenység témakörei, végzése és a szakképesítés (diplomás ápoló, körzetiközösségi szakápoló, OKJ ápoló) közötti összefüggést. A statisztikai próba elvégzése után azt az eredményt kaptuk, hogy a szakképesítés befolyásolja az egészségnevelő tevékenységet. A körzeti-közösségi szakápoló végzettséggel rendelkezők válaszaik alapján sokkal önállóbbak az egészségnevelési tevékenység során. (III. Táblázat) Oldal: 12 / 19

13 III. Táblázat: Egészségnevelési tevékenység a felnőtt háziorvosi praxisokban meghatározott szakképzettség szerinti bontásban (n=249)

14 Oldal: 14 / 19

15 A fenti rendeletben nevesített feladatokon kívül egyértelműen igazolódott, hogy az ápolók feladatkörébe került át a szakterületet érintő heti-, havi és éves jelentések, adatszolgáltatások elkészítése (95,2%), és ezzel összhangban az elektronikus betegnyilvántartási rendszer naprakész vezetése (93,71%), továbbá a szoftver upgrade-je, az adatbázisról biztonsági mentések készítése. Ezen felül 88,54%-uk gondoskodik a veszélyes hulladékok tárolásáról, elszállításáról, 85,83%-uk kezdeményezi az eszközök karbantartását, felülvizsgálatát, vagy javíttatását. 25%-uk pedig kénytelen az orvosi rendelő, váróterem és mellékhelyiségek takarítását is elvégezni, illetve ahogy azt többen a nyílt kérdésnél is kifejtették rájuk hárul a szennyezett egészségügyi textília mosása, vasalása is. Bérrendszerrel, juttatásokkal való elégedettség A heti 40 órában foglalkoztatott válaszadók havi munkáltatótól származó nettó jövedelme átlagosan ,- Ft. A szakterületen dolgozók 80% elégedetlen anyagi megbecsültségével, jelenlegi illetményével. Csupán 18%-uk értékeli úgy, hogy jövedelme képzettségének megfelelő. Ezzel szemben 69% szerint jövedelme képzettségéhez képest alacsonyabb, 13%- uk pedig nem tudja megítélni. A szakdolgozók havi jövedelmének mértékét 42%-uknál a háziorvos döntötte el, 12%-uk esetében volt csak közös megegyezés. 30%-uk válaszolta azt, hogy jövedelme a törvényben található (pl. közalkalmazottakra vonatkozó) bértábla figyelembe vételével került megállapításra. 13%-uk nem tudja mi alapján állapították meg a havi alapbérét. 3%-uk választotta az egyéb válasz kategóriát, melynél azt nyilatkozták, hogy a garantált bérminimum alapján állapították meg jövedelmüket. A válaszadók 88%-a számára nem számítható ki, hogy legközelebb mikor emelkedik a fizetése. Az elmúlt 12 hónapban a válaszadók 15%-a esetében fordult elő, hogy a bérkifizetés nem történt meg a megfelelő időben, ők jellemzően egyéni egészségügyi vállalkozóként, vagy munkaviszony keretében állnak foglalkoztatásban. Közülük 9%-nál egynél többször volt ilyen eset az elmúlt egy év alatt. Valamilyen jövedelmen kívüli juttatást a szakdolgozók 64%-a kap. 36% semmilyen jövedelmen kívüli juttatást nem kap. A juttatások közül a legjellemzőbb az étkezési hozzájárulás (35%). Jövedelmen kívüli plusz juttatásként rendelőn kívüli munkavégzésükhöz szükséges közlekedés megoldásához csak a válaszadók 34%-uk kap valamilyen támogatást (7% részesül személygépkocsi használatban, 13% kap kilométerpénzt, 14% pedig közlekedési hozzájárulást bérlet formájában). Munkaruházatukat a szakdolgozók saját jövedelmükből vásárolják, csupán 9%-uk kap ilyen célú támogatást. A MESZK éves tagdíj befizetés munkáltatói átvállalása a szakdolgozók 8%-a esetében történik meg. Szintén 8%-uk esetében térítik valamilyen formában a telefonhasználatot. A felmérésben részt vevők 41%-a nem hallott arról, hogy a háziorvosi szolgálatok decemberében plusz egyhavi finanszírozási összeghez jutottak. Ebből a plusz egyhavi finanszírozásból a szakdolgozóknak csak 8%-a kapta meg az 1 havi bérnek megfelelő összeget, 13% 1 havi összegnél kevesebbet kapott, míg 79% (!) egyáltalán nem részesült a finanszírozásból. A szakdolgozók 90%-a értene egyet azzal, hogy foglalkoztatási jogviszonyuk típusától függetlenül, valamennyi alapellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozó alapilletménye Oldal: 15 / 19

16 figyelembe véve a képesítést és a szolgálati időt törvény által garantált illetményelőmeneteli rendszerben kerüljön megállapításra és kifizetésre. Szakdolgozói elégedettség A felmérésben résztvevő ápolók a legelégedettebbek a munkaidő beosztásukkal (85,9%), és a munkahelyi közösséggel (83%), általában elégedettek a munkavégzés tárgyi feltételeivel (72%), állásuk biztonságával (77%), munkaidő beosztásukkal (77%), a munkahelyi közösséggel (83%). Ugyanakkor a szakdolgozók a legelégedetlenebbek (73%) az anyagai megbecsültségükkel. (5. ábra) Khi-négyzet próbával vizsgáltuk, hogy az iskolai végzettség (felsőfokú, vagy középfokú) és az elégedettség között van-e összefüggés. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy az iskolai végzettség szignifikánsan nem függ össze az erkölcsi megbecsültséggel (p=0,21), az anyagi megbecsültséggel (p=0,18), a munkahelyi közösséggel (p=0,5), a munkahelyi önmegvalósítási lehetőséggel (p=0,4), a fejlődési, képzési lehetőségekkel (p=0,5), a tartalmas, kihívást jelentő feladatokkal (p=0,2), a stabil, biztos munkahellyel (p=0,9), illetve a munkaidő beosztással (p=0,3) való elégedettséggel. Ugyanakkor szignifikáns összefüggés mutatható ki az iskolai végzettség és a szakmai megbecsüléssel (p=0,01), valamint a képzettségnek megfelelő munkával (p=0,002) való elégedettséggel. 5. ábra Szakdolgozói elégedettség eredményei (n=812) Oldal: 16 / 19

17 3. Megállapítások Vizsgálatunk egyik céljának tekintettük, hogy mostani eredményeinket a MESZK évi, illetve az OALI évi felmérésének eredményeivel összehasonlítva megvizsgáljuk a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatásának jelenlegi körülményeit, feltárjuk aktuális problémáikat. Sajnos a felmérés eredményei megegyeztek az OALI évi és a MESZK évi felmérés azon megállapításaival, mely szerint van olyan egészségügyi szakdolgozó a háziorvosi praxisokban, aki nem rendelkezik érvényes, írásos munkaszerződéssel, vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló szerződéssel (OALI 2004.: 1%; MESZK 2006.: 3%; MESZK 2012.: 2%). Bármennyire is alacsonynak tűnik ez az arány, nem feledhetjük el, hogy ebben a helyzetben az egészségügyi szakdolgozók teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak a munkáltatónak, hiszen nincs írásba foglalva sem az illetményük, sem a munkakörük, sem pedig a munkavégzésük helye, időtartama. Azok sincsenek jobb helyzetben (MESZK 2012.: 5%), akikkel szerződést kötöttek, azonban nem kaptak saját, eredeti példányt a szerződésből, mivel nem tudják bizonyítani, hogy milyen feltételekkel jött létre a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk. Eredményeink megerősíteni látszanak azokat a szakdolgozói levelekből következetett felvetéseket, amelyek szerint a szakdolgozók több mint 50%-ának nincs módja a szerződés tervezetének előzetes tanulmányozására, szakértő véleményének kikérésére (MESZK 2012.: 69%), illetve előfordul, hogy a szerződésben a munkáltató az utolsó pillanatban változtatja meg a szakdolgozó számára hátrányosan a feltételeket (MESZK 2012.: 12%). Elemzéseink megerősítették, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályban előírt szakképesítések valamelyikével (legalább OKJ ápoló végzettséggel) a válaszadó szakdolgozók több mint 90%-a rendelkezik (MESZK 2006.: 90,5%; MESZK 2012: 93,3%). Az OALI 2004-es kutatás eredményeit összehasonlítva a jelenlegivel, azt tapasztaltuk, hogy 54,6%-ról majdnem duplájára nőtt a megfelelő szakképesítéssel rendelkezők aránya az elmúlt 8 évben. Szakképzettség, illetve szakterület szerinti elemzéseink megerősítették azokat a hipotéziseinket, mely szerint a felnőtt háziorvosi ellátásban dolgozók több mint fele rendelkezik körzeti ápolói szakképesítéssel, vagy klinikai szakápolói (körzeti-közösségi szakápoló) szakképesítéssel (MESZK 2012: 51,5%), illetve a házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók több mint fele rendelkezik gyermekápolói, vagy csecsemő- és gyermekápolói szakképesítéssel (MESZK 2012: 60%). Az OALI évi felmérésben szerepelt adatok alapján a továbbképzésben való részvételt az ápolók 61%-ánál a munkáltató teljes egészében biztosította. A jelen kutatásunkban kapott értékek sokkal kedvezőtlenebbek, hiszen a szakdolgozók 54%-ának okoz gondot az elméleti továbbképzési pontok összegyűjtése, mivel 59,48%-uk esetében egyáltalán nem biztosít a munkáltató munkaidő-kedvezményt, 40,52% esetében pedig átlagosan 1,5 napot biztosítanak évente. Annak ellenére, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvény alapján évi 3 és 10 munkanap közötti pontszerző kötelező továbbképzésére fordítandó idő illethetné meg a szakdolgozót. Az eredmények értékelése után megállapítottuk, hogy visszaesett azon munkáltatók aránya is, Oldal: 17 / 19

18 akik a munkaidő-kedvezmény mellett anyagilag is támogatják a továbbképzéseken való részvételt (MESZK 2006.: 25%; MESZK 2012: 15%). Az OALI évi felmérésének eredményei alapján az ápolók leginkább a közösség megbecsülésével voltak elégedettek, legkevésbé pedig az anyagai megbecsültségükkel és az előrelépési lehetőségeikkel. Meglehetősen elégedettek voltak állásuk biztonságával, munkájuk erkölcsi megbecsültségével. Ezen arányokat vizsgálatunk eredményei is megerősítik, a vizsgált populációban a munkaidő beosztásukkal és a munkahelyi közösséggel voltak a legelégedettebbek, állásuk biztonságával, munkaidő beosztásukkal, erkölcsi megbecsültségükkel elégedettek, míg anyagai megbecsültségükkel és fejlődési, képzési lehetőségeikkel a legelégedetlenebbek. Kutatásunk során fontos szerepet tulajdonítottunk a jövedelmi viszonyok megismerésének, figyelemmel arra, hogy MESZK-hez beérkező szakdolgozói levelek leginkább e témakört feszegetik. A MESZK évi felméréséhez képest jelentős eltérést találtunk a jövedelemmel való elégedettség tekintetében, a jelenlegi mintánkban nagyobb volt az aránya azoknak, akik nem elégedettek jelenlegi illetményük mértékével (MESZK 2006.:46%; MESZK 2012: 80%). A szakdolgozók elégedetlenségét fokozhatta az a tény, hogy a kérdőív kitöltésekor már tudták, hogy kimaradtak az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók évi illetmény- vagy bérnövelését érintő intézkedésekből, illetve a háziorvosi szolgálatok részére 2011 decemberében kiutalt plusz egyhavi finanszírozási összegből sem részesültek megfelelő arányban (MESZK 2012: 79% egyáltalán nem részesült a finanszírozásból). A szakdolgozók elégedetlenségében jelentős szerepet játszhat továbbá, hogy a szakdolgozók 88%-a számára nem kiszámítható, hogy legközelebb mikor emelkedik az illetményük, mert nincs kidolgozott előmeneteli és besorolási rendszerük. Megállapítható, hogy a munkaviszony típusú jogviszony keretében foglalkoztatott szakdolgozók esetében a havi alapilletmény megállapítása jellemzően nem törvényben található (pl. közalkalmazottakra vonatkozó) bértábla figyelembe vételével kerül megállapításra, hanem a munkáltatói jogokat gyakorló orvos ajánlata alapján. Előzőek miatt nem meglepő számunkra, hogy a szakdolgozók jelentős többsége (90%) egyetértene azzal, hogy foglalkoztatási jogviszonyuk típusától függetlenül figyelembe véve a képesítést és a szolgálati időt alapilletményük törvény által garantált illetmény-előmeneteli rendszerben kerüljön megállapításra és kifizetésre. A szabadságolásokkal, helyettesítésekkel kapcsolatos elemzések felhívják a figyelmet arra, hogy a munkáltatók 75%-a nem ad tájékoztatást a rendes és pótszabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának rendjéről. Elemzéseink megerősítették, hogy a szakdolgozók jelentős hányada csak részben, vagy egyáltalán nem tudja évi rendes szabadságát kivenni (OALI 2004.: 48%; MESZK 2006.: 25%; MESZK 2012.: 37%). Az eredmények értékelése után azt is megállapítottuk, hogy a szakdolgozók helyettesítésének módja csak részben mutat eltérést a évi felmérés adataihoz képest: a háziorvosi szolgálatok negyede fizeti a helyettesítőt, több mint fele kolléganőjével egymást helyettesítik, és sajnos még mindig van olyan szakdolgozó, aki alkalmazottként csak úgy mehet szabadságra, ha helyettesítőjét saját maga fizeti (MESZK 2006.: 4%; MESZK 2012.: 3%). Előzőek miatt a szakdolgozók több mint negyede érzi úgy, hogy helyettesítése nem biztosított távollét (szabadság, betegség) esetén. A 2006-os eredményekhez hasonlóan 2012-ben is több mint 10% volt azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek személyre szabott olyan munkaköri leírással, mely tartalmazza Oldal: 18 / 19

19 feladat-, felelősség és hatáskört. Mind a 2004-es, mind pedig a 2006-os eredményekkel megegyezően a szakdolgozók háromnegyede az orvossal egy helyiségben dolgozik, és csak negyedüknek biztosított az orvostól elkülönült, saját helyiségben történő munkavégzés. Szakképzettség, illetve szakterület szerinti tevékenység elemzéseink megerősítették azon feltételezésünket, hogy a napi gyakorlat során végzett tevékenységek bizonyos esetekben jelentős eltérést mutatnak a 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben meghatározott ápolói tevékenységekhez képest. A felmérés eredményei megegyeztek a korábbi felmérések azon megállapításaival, mely szerint a körzeti ápolók jelentős hányada nem vesz részt a beteg testi higiénéjének biztosításában, vagy ennek megszervezésében (OALI 2004.: 34%; MESZK 2006.: 32%; MESZK 2012.: 47,8%), sem a praxis menedzsmentben (OALI 2004.: 67%; MESZK 2006.: 59,8%; MESZK 2012.: 60,6%). Nem találtunk számottevő eltérést az egészségnevelési, egészségügyi felvilágosítási, tanácsadási tevékenységet végzők tekintetében az OALI évi felmérésének eredményeihez képest sem (OALI 2004.: 71%; MESZK 2012.: 67%), ugyanakkor a MESZK évi felmérésében résztvevő ápolók 92%-a nyilatkozta azt, hogy végez ilyen jellegű tevékenységet. Eredményeink megerősíteni látszanak azt felvetést, mely szerint a felnőtt háziorvosi ellátásban a legönállóbban a körzetiközösségi szakápoló végzettséggel rendelkezők végzik az egészségnevelési tevékenységet. A szakképesítés véleményünk szerint a végzettség különböző szintjeihez kötődő tudás és ismeretek útján hat az önállóságra. A körzeti-közösségi szakápolói végzettség a ráépülő képzésnek köszönhetően olyan mértékű többlettudást biztosít, amelyet hagyományos kreditpontos továbbképzéseken elsajátítani nem lehet, hiszen az 1200 óra időtartamú ráépülés a prevencióra, a népegészségügyi szempontból veszélyeztetett korcsoportok és betegségek szűrésére, és a gondozásra fókuszál. 4. Javasoljuk Úgy gondoljuk a fenti eredmények számos megoldandó feladatra világítanak rá, melyek megszüntetéséhez összehangolt együttműködésre és mielőbbi intézkedésekre van szükség. Javasoljuk a megfelelő, támogató jogszabályi környezet létrehozását, a személyi és tárgyi feltételek újradefiniálását, az adminisztrációs terhek csökkentését, a szakterületre specializált képzés és a továbbképzéseken való részvételi lehetőségek biztosítását, a kompetenciakörök tisztázását, a praxispénzből való részesedés rendezését, az előmeneteli és besorolási rendszer kidolgozását, valamint a munkafeltételek javítását. Oldal: 19 / 19

Összefoglaló tanulmány. a védőnők illetmény kiegészítésére vonatkozó felméréséről

Összefoglaló tanulmány. a védőnők illetmény kiegészítésére vonatkozó felméréséről Összefoglaló tanulmány a MESZK és a MAVE közös a védőnők illetmény kiegészítésére vonatkozó felméréséről Budapest, 2013. október 25. Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Levelezési cím: 1450 Budapest,

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

Felmérés a védőnői ellátásban dolgozók munkakörülményeiről, szakmai tevékenységükről

Felmérés a védőnői ellátásban dolgozók munkakörülményeiről, szakmai tevékenységükről Felmérés a védőnői ellátásban dolgozók munkakörülményeiről, szakmai tevékenységükről A védőnők a megelőző-gyógyító ellátásban, elsősorban a megelőzés végzésére képzett, felsőfokú egészségügyi képesítéssel

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon

A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon A háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményei Magyarországon HIRDI Henriett Éva, Dr. KÁLMÁNNÉ SIMON Mária, BALOGH Zoltán PhD Összefoglalás

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

I. Fejezet Bevezető rendelkezés A RENDELET HATÁLYA

I. Fejezet Bevezető rendelkezés A RENDELET HATÁLYA Kerepes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2003. (X. 29.) rendelete Kerepes Nagyközség Polgármesteri Hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről egységes szerkezetben

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s Dorog Város Képviselő-testületének 2015. május 29-i ülésére

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. III. negyedév) Budapest, február

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. III. negyedév) Budapest, február ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. III. negyedév) Budapest, 2009. február Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület!

S z e n t e s. Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 112/2009.(V.29.) Kt. számú határozatával döntött arról, hogy

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. IV. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

Fogorvostudományi Kar () Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága. Skála

Fogorvostudományi Kar () Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága. Skála Fogorvostudományi Kar () Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Kérdésszöveg Válaszok relatív gyakorisága Bal pólus Skála Átl. elt. Átlag Medián Hisztogram Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Erről értesül: 1. Nagy Szilárd polgármester 2. Dr Fekete Nóra jegyző 3. Csató Ferenc és Csató Ferencné Kengyel, Kossuth út Irattár. K.m.f.

Erről értesül: 1. Nagy Szilárd polgármester 2. Dr Fekete Nóra jegyző 3. Csató Ferenc és Csató Ferencné Kengyel, Kossuth út Irattár. K.m.f. rendkívüli ZÁRT ülés könyvéből. 72/2015.(VI.22.) Kt. Az önkormányzat 23/2015.(II.26.) határozatának módosításáról Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 23/2015.(II.26.) Kt határozatát az alábbiak

Részletesebben

Népegészségügyi Kar, Válaszadók száma = 30. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25%

Népegészségügyi Kar, Válaszadók száma = 30. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% Munkatársi elégedettségi felmérés, Népegészségügyi Kar, 00. Népegészségügyi Kar, 00. Válaszadók száma = 0 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg

Részletesebben

Eötvös József Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 822 fő

Eötvös József Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 822 fő Eötvös József Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 822 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya EJF-NTK 25,6% 22,2% 23,8% Esetszám: 168 Válaszadási ráta: 20,4% Hallgatók nyelvismerete - Az

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő Szolnoki Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő A válaszadási ráta nem érte el a közlési határt. Végzettek Alapsokaság: 2262 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 48,8% Esetszám:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Kecskeméti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3293 fő

Kecskeméti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3293 fő Kecskeméti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3293 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 12,5% 14,3% 8,8% 10,1% Esetszám: 736 Válaszadási ráta: 22,4% Hallgatók nyelvismerete - Az adott

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9245 fő

Széchenyi István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9245 fő Széchenyi István Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 9245 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya SZE-ZMI 18,6% 9,2% 12,3% 19,1% 16,4% 35,1% Esetszám: 4513 Válaszadási ráta: 48,8% Hallgatók

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Miskolci Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya ME-BBZI 10,1% 6,9% 22,4% 24,2% 25,2% 32,1% 22,6% 38,8% 50,0% Esetszám: 1564 Válaszadási ráta: 14,7%

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Szent István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő

Szent István Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő Szent István Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 12541 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya SZIE-ÁOTK 6,5% 27,3% 21,5% 17,4% 32,2% 7,4% 16,1% 21% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 1618

Részletesebben

Népegészségügyi Kar, Válaszadók száma = 37. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25%

Népegészségügyi Kar, Válaszadók száma = 37. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% Munkatársi elégedettségi felmérés, Népegészségügyi Kar, 009. Népegészségügyi Kar, 009. Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9197 fő

Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 9197 fő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 9197 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 15,6% 28,3% 22,2% 22,8% 24,2% Esetszám: 1980 Válaszadási ráta: 21,55 Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM- ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM- ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM- ÉS BÉRHELYZETÉRŐL IV. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon egészségügyi intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését IV.

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

Semmelweis Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő

Semmelweis Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő Semmelweis Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10997 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 68,9% 33,5% 0,0% 3,4% 14,4% 7,7% 14,7% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% Esetszám:

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő 15% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 715 Válaszadási ráta: 17,9% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább alapszinten

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő A válaszadási ráta nem érte el a 10%-ot. Végzettek Alapsokaság: 8801 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Minőség jelentősége a szakdolgozók körében

Minőség jelentősége a szakdolgozók körében Minőség jelentősége a szakdolgozók körében Dr. Balogh Zoltán Dr. Hirdi Henriett DEMIN XVI. Konferencia Minőség az irányításban, minőség a gyakorlatban Debrecen, 2016. május 26 28. Miről is akarunk beszélni?

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés

Részletesebben

2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet. az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól

2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet. az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól 2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól hatályos: 2014.01.18 - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

Részletesebben

Közalkalmazotti bérek 2011-ben

Közalkalmazotti bérek 2011-ben Közalkalmazotti bértábla 2011 - Az új közalkalmazotti bértábla 2011-től megtalálható a b erkalkulator.net oldalán. A köztisztviselői illetményalap és a közalkalmazotti bértábla 2011-ben is a 2008. januári

Részletesebben

Kaposvári Egyetem. Végzettek Alapsokaság: 2132 fő

Kaposvári Egyetem. Végzettek Alapsokaság: 2132 fő Kaposvári Egyetem Végzettek Alapsokaság: 2132 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 57,7% 62,5% 54,9% 72,3% 60,2% Esetszám: 487 Válaszadási ráta: 22,8% A felsőoktatásban jelenleg

Részletesebben

a Képviselő - testülethez a házi gyermekorvosi praxis betöltésére irányuló pályázati felhívás ismételt közzétételére

a Képviselő - testülethez a házi gyermekorvosi praxis betöltésére irányuló pályázati felhívás ismételt közzétételére 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5./Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 5. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő - testülethez a házi gyermekorvosi

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Zsigmond Király Főiskola

Zsigmond Király Főiskola Zsigmond Király Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 2759 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 18,7% Esetszám: 450 Válaszadási ráta: 16,3% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Budapesti Corvinus Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő

Budapesti Corvinus Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 11596 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 56,3% 24,6% 49,8% 20,6% 45,0% 19,9% 40,9% Esetszám: 2536 Válaszadási ráta: 21,87% Hallgatók

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Végzettek 2013 Alapsokaság: 14265 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 61,5% 74,9% 72,3% 51,4% 68,0% 46,9% 59,4% 73,6% 49,0% 66,4% 94,9% Esetszám: 2185

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: fő

Végzettek Alapsokaság: fő Pécsi Tudományegyetem Végzettek Alapsokaság: 14265 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 61,5% 74,9% 72,3% 51,4% 68,0% 46,9% 59,4% 73,6% 94,9% 49,0% 66,4% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0%

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata dr. Nagy Károly osztályvezető Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2014 ENKK Nyilvántartási és Képzési Központ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2014. ÉV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Adatszolgáltatói

Részletesebben

Alapsokaság: fő. Hallgatók BKF KMK 10,3% BKF HFTGK 12,1% 60,0% ,0% 100,0% 20,0% 80,0% 40,0% 24,22 63,2 97,2 23, ,2. angol.

Alapsokaság: fő. Hallgatók BKF KMK 10,3% BKF HFTGK 12,1% 60,0% ,0% 100,0% 20,0% 80,0% 40,0% 24,22 63,2 97,2 23, ,2. angol. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3.702 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 10,3% 12,1%,0% 20,0% Esetszám: 592 Válaszadási ráta: 16% Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

4/2000. (II. 25.) EüM rendelet. a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről

4/2000. (II. 25.) EüM rendelet. a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. -a (7) bekezdésének b) pontjában és az egészségügyről

Részletesebben

Végzettek Alapsokaság: 9288 fő

Végzettek Alapsokaság: 9288 fő Budapesti Corvinus Egyetem Végzettek Alapsokaság: 9288 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 75,8% 93,1% 76,9% 86,8% 80,3% 81,9% 79,1% 81,0% Esetszám: 1160 Válaszadási ráta:

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő

Eötvös Loránd Tudományegyetem. Hallgatók Alapsokaság: fő Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatók Alapsokaság: 23401 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 21,0% 28,8% 11,3% 22,1% 25,6% 35,3% 22,7% 26,9% 49,9% Esetszám: 5433 Válaszadási ráta:

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

1/2017. (I. 10.) számú kancellári utasítás

1/2017. (I. 10.) számú kancellári utasítás 1/2017. (I. 10.) számú kancellári utasítás az oktatói, kutatói munkát segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak 2017. évi béremeléséről Budapest, 2017 (Hatályos: 2017. január 10. napjától)

Részletesebben

A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék

A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék 2. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék A BMF OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK ÉS TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI

A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI Az elégedettségi kérdőív A válaszadás önkéntes volt A kérdőív kitöltése névtelen volt

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából végzett felmérés keretében

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről III. negyedév

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről III. negyedév ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről 2010. III. negyedév A feldolgozás mintája: Azon egészségügyi intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2010.

Részletesebben

Kodolányi János Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 4414 fő

Kodolányi János Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 4414 fő Kodolányi János Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 4414 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya 22,0% Esetszám: 523 Válaszadási ráta: 11,8% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai a társadalombiztosítási finanszírozás tükrében 2010. és 2015. között Dr. Kőrösi László Országos Egészségbiztosítási Pénztár Általános Finanszírozási Főosztály

Részletesebben

2. SZER GYORSJELENTÉS

2. SZER GYORSJELENTÉS 2. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2014. december 31. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Állásajánlatokra vonatkozó

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények -

Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények - Közszolgálati teljesítményértékelés - véleményfelmérés eredmények - 203. 2 Bevezetés Kitöltési időszak: 203.08.2. 5:00 óra és 203.08.27. 2:30 között Az eredetileg tervezett határidőt (203.08.25. 24:00)

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben