Az irányítás és a vezetés a katonai hierarchia viszonyrendszerében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az irányítás és a vezetés a katonai hierarchia viszonyrendszerében"

Átírás

1 Szolnoki Gábor alezredes, HM TKF Elvi Kidolgozó Osztály osztályvezetõ-helyettes Az irányítás és a vezetés a katonai hierarchia viszonyrendszerében A katonai szervezetek eredményes mûködése szempontjából meghatározó jelentõségû a különféle alapokmányokban, vezetési aktusok eszközeiben (rendeletek, utasítások, intézkedések, parancsok) alkalmazandó egyes kifejezések, megnevezések szabatos használata. Az alábbi cikk szerzõje sorra veszi a katonai vezetésben is alkalmazott legfontosabb vezetési alapfogalmakat, kifejti azok tartalmát és utal azok helyes használatára.* Megítélésem szerint nem elhanyagolandó kérdés, hogy a honvédségi hierarchia különféle tagozatában szolgálók tisztában legyenek az irányítással, a vezetéssel ésavelük szoros összefüggésben lévõ felügyelettel kapcsolatos ismeretekkel, fogalmakkal, tudják mindezek pontos jelentését és tartalmát, legyenek képesek mindezekkel összefüggõ kérdések, esetek megbízható, szakavatott kezelésére. A jelen helyzethez képest jelentõs elõrelépések egyik összetevõjét látom abban is, ha a teljes honvédelmi ágazatra, a Magyar Honvédség valamennyi szervezetére kiterjedõen lehetõvé válik az alapokmányokban rögzített definíciók, az irányítás, a vezetés, illetve a szakirányítás fogalmainak egységes értelmezése, és ennek révén az adott feladatok, szakirányú teendõk és felelõségi hatáskörök fair elhatárolása. * A tanulmány a HM OTF 2. sz. Programbizottságánál (HM TKF) végzett tudományos munka keretében készült, 2004-ben. 29

2 Vezetés-szervezési elméleti alapok Egy szervezet eredményes mûködéséhez nélkülözhetetlen a teljes tevékenységi kört átfogó kiindulópontok rögzítése, amelyek közé tartozik a releváns fogalmak mindenki által történõ egyértelmû értelmezése. Ehhez kapcsolódóan ismert, hogy a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: HM) mindennapos mûködése során kiemelt jelentõségû a hatáskör és az illetékesség szerinti tevékenység, valamint az, hogy mindenki teljes mértékben, tisztában legyen a saját és az együttmûködõ szervek feladataival. Jelen tanulmány egyik fókuszált kérdéseként ezért, a Magyar Honvédség irányítása és felsõszintû vezetése kérdésköreinek bevezetéseként, az irányítás-vezetés folyamatát vezérlõ döntõ jelentõségû fogalmak egy részének szintézist nyújtó taglalására törekedtem. Az alábbi fogalmak annak figyelembevételével kerültek rögzítésre és érdemi tartalom szerint, jelen tanulmány célkitûzéseinek megfelelõen, felbontásra, hogy egyrészt megfeleljenek az általános vezetéselméleti definícióknak, másrészt a védelmi ágazat speciális belsõ viszonyainak minket érdeklõ aspektusait is tükrözzék. * Irányítás Az irányítás olyan tevékenység, amelynek eredményeként beavatkozás történik egy rendszer mûködésébe, annak érdekében, hogy egy ott értelmezett folyamat révén az irányító az irányított szervezeten kívülrõl meghatározó befolyást gyakoroljon az irányított szervezet tevékenységének minden területére. Egy adott rendszer (szervezet) tevékenységének a tervek (kitûzött célok) követelményeivel összhangban történõ végrehajtására irányuló törekvés. Az adott szervezetrendszer részét képezõ (különbözõ szinteken elhelyezkedõ) szervezetek közötti viszony leírását végzi. Mindig hierarchikus, vagyis az irányítási viszonyok egyben alá-fölérendeltséget is jelentenek. Más megfogalmazás szerint az irányítás egyfajta kívülrõl jövõ felsõbb szinthez kapcsolódó vezetés, amely során az irányító folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az irányított keretek között, az irányító személy, testület által kitûzött stratégiai célok a lehetséges legoptimálisabb megvalósítás irányába haladjanak. Az irányító az irányított szervezetre egyes kritikus esetektõl eltekintve általában csak közvetett ráhatást gyakorol, azonban ez által is alapvetõen befolyásolja (meghatározza) az irányított szervezet tevékenységét. Az irányítási tevékenység alapvetõ feltétele a megfelelõ vezetési rendszer létrehozása, és annak biztosítása, hogy a rendszer vezetési szintjei között megfelelõ mértékû kommunikáció alakuljon ki. A megfelelõ kommunikáció a rendszerre optimalizált információrendszer által nyújtott szolgáltatások útján biztosítható. A tevékenység hatékony mûködését szavatoló másik feltétel, hogy a vezetõk a folyamatok beindításához, az idõközben szükségessé váló korrekció végrehajtásához, illetve a * A HM alapokmányában alkalmazott kifejezéseket szélesebb körûen a Függelék tartalmazza (L. 47. o.). 30

3 tevékenység szükségszerû leállításához a kellõ idõben és helyen megfelelõen rendezett és értékelt információt kapjanak. Ez megvalósítható a programok és tervek megfelelõ áttekintést biztosító leírásával, a betervezett (elõre jelzett) és a megvalósult kifejlet összehasonlításával, ezáltal az értékelés elvégzésével. A kapott eredmény szerint a döntés lehet a cselekménynek a folytatása, leállítása, esetenként szükséges mértékû korrekciója. Vezetés AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS A KATONAI HIERARCHIA VISZONYRENDSZERÉBEN A vezetés olyan tevékenység, amely során a vezetõ a vezetett szervezet tagjaként meghatározó befolyást gyakorol a szervezet tevékenységére az irányító által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, azonban a szervezet tevékenységének célját és rendeltetését nem változtathatja meg. A vezetés értelmezhetõ, mint szervezeten belüli irányítás, de a vezetõ a szervezeti egységen kívülálló irányító (személy, testület) által meghatározott feladatokat hajtja végre, ugyanakkor a feladatmegvalósítás során jelentõs önállósággal bír. A vezetõ viszonylagos cselekvési önállóság mellett, az irányító (személy, testület) és a vezetõ személy közötti hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszony a domináns. Egy olyan mûködési formaként jellemezhetõ, amely célokat tûz ki, a célok elérését szolgáló erõforrásokat biztosítja, kialakítja és mûködteti a szervezetet, továbbá a mûködési hatékonyság érdekében mozgósítja az illetõ szervezet érintett tagjait. Az adott szervezeten belüli viszonyrendszert markánsan megjeleníti, kifejezi. A vezetést alapvetõen meghatározó fõbb jellemzõk szerint a vezetést mindig szervezeti összefüggésben kell értelmezni; amely folyamat folytonosan, egy adott környezeti feltételrendszerben valósul meg. A folyamat központi elemét az adott szervezet célirányos mûködésének a biztosítása kell, hogy képezze. Alapvetõ feladata a struktúrák és folyamatok kialakítása, a létrejött rendszerfolyamatok mûködtetése és mindezek szükség szerinti módosítása (változtatása). A vezetés tehát mindig az irányítás keretein belül marad. Az adott szervezet céljai megvalósítása irányába ható tevékenységként fogható fel, amely azonban nem homogén tevékenység, miután különbözõ funkciókra tagolható. A funkciók azokra a speciális feladatokra utalnak, melyeket a szervezeten belüli munkamegosztás révén végeznek a különbözõ szintû vezetõk, a különbözõ szakterületekért felelõs fõnökök, munkatársak. A vezetõi feladatok az erre hivatott szakirodalom szerint alapvetõen öt funkcióban öltenek testet. Jelen tanulmányban a Magyar Honvédség irányítása és felsõszintû vezetése megvalósítása során alkalmazható vezetési funkciókat hat csoportba kívánom sorolni. Ezek között az ismert öt funkció (tervezés, szervezés, személyes vezetés, koordináció, ellenõrzés) mellett hatodik vezetõi funkcióként kívánom nevesíteni a kontrolling tevékenységet. Ezek a funkciók egymástól elkülöníthetõek, és egyfajta logikai felépítés szerint történt meg a kialakításuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sorrendjük a vezetõi gyakorlatban szükségképpen kötött, az sem elvárás, hogy ezek mereven elhatárolódó, egymással össze nem függõ tevékenységek legyenek. 31

4 Kiragadott példaként, az ellenõrzésnél a szervezeti teljesítmény kiemelt területeinek meghatározása szorosan összefügg a célkitûzéssel, annak preferenciáival. Az ellenõrzés következményeként ugyanakkor a folyamat különféle pontjaira csatolhatunk vissza, attól függõen, hogy a feltárt problémák megoldására ellenõrzési tapasztalataink értékelését követõen példának okáért, a koordináció javítására, esetleges szervezeti-szervezési változtatásra, új tervek készítésére, vagy a kitûzött célok felülvizsgálatára, módosítására van szükségünk. Véleményem szerint, e felhozott példa is szemlélteti, hogy a vezetési funkciókat megítélve, valójában egymással szorosan összefonódó, változatos sorrendben folytatott, és gyakori kölcsönös visszacsatolásokkal tarkított tevékenységeket vizsgálhatunk. Tervezés A tervezés olyan tevékenység, amelynek eredményeként megszületnek a szervezet céljai és azok eléréséhez vezetõ utak. A tevékenység lényegét tekintve, egy mûködéssorozat a célhoz vezetõ cselekvési változatok elõállítására, amely magában foglalja a szervezet jövõbeni feladatainak tudatos végiggondolását, az elérendõ célok és a célok megvalósítása módszereinek rögzítését. Tehát adott a cél, de nem állnak rendelkezésre az eléréséhez vezetõ cselekvési változatok. A tervezés legfontosabb output nyeresége a szervezet részére nem a megalkotott terv, (bár ezen vezetési okmány is meghatározó jelentõségû a szervezet tevékenységének vezetése szempontjából), hanem az a közös gondolkodási folyamat, amelyben a tervezés végbemegy. A tervezési folyamatot logikailag egymásra épülõ lépések sorozatára tagolhatjuk. Legfontosabb fázisai: a célok megválasztása, annak rögzítése, hogy mit akar elérni a szervezet; a jelenlegi helyzet minél szélesebb adatbázisra támaszkodó leírása, a tényleges és a kívánatos helyzet közötti különbség elemzése; a célok elérését segítõ, illetve hátráltató tényezõk számbavétele; a kitûzött cél elérését biztosító döntési alternatívák kidolgozása és tevékenységsor megtervezése; végül maga a döntés, melyet a végrehajtás megszervezése és az ellenõrzés kell, hogy kövessen. A katonai szervezetekben a tervezés más vezetési funkciókkal együtt beépül a parancsnoki munka jól strukturált rendszerébe, valamint a szakmai tevékenységek irányításának és vezetésének formái közé. Ebben a rendszerben lépcsõzetes, párhuzamos és vegyes munkamódszerekkel lehet dolgozni. E munkamódszerek hatásaként a tervezésre is lépcsõzetesség, párhuzamosság, vagy a kettõ kombinált alkalmazása a jellemzõ a felsõszintû vezetés szintjén is. A lépcsõzetes módszer alkalmazásával a tervezést felülrõl lefelé haladva végzik az egyes vezetési szinteken. Amikor a tervezés a magasabb vezetési szinten befejezõdött, akkor kap feladatot az alárendelt vezetési szint, és ezután tudja csak megkezdeni 32

5 a saját tervezési munkálatait. Erre példaként a katonai szervezetek idõszakos munka és ellenõrzési tervi szolgálnak. A párhuzamos módszer alkalmazása esetén a tervezés két, vagy több vezetési szinten többé-kevésbé azonos idõszakban folyik. A kezdési idõpontok ekkor nem lehetnek azonosak, mert a felsõbb vezetési szintnek rövid elõkészítõ tervezõmunkát kell végeznie ahhoz, hogy az alárendelteknek rendelkezésére tudja bocsátani a kiinduló információkat. Ez gyakorlatilag a szükséges mértékben bõvített elõzetes intézkedés kiadását jelenti. A vegyes módszer alkalmazása esetén a lépcsõzetes és párhuzamos tervezést együtt alkalmazzák. Ez úgy lehetséges, hogy például két vezetési szinten párhuzamosan dolgoznak, egy harmadik szinten pedig ezekhez képest lépcsõzetesen folyik a tevékenység. A tervezés (jellemzõen nevesítve az elõrelátás folyamatának) idõhorizontja különbözõ lehet. A szervezet egészére vonatkozó és a felsõszintû vezetés által készített tervek általában stratégiai jellegûek, szorosan kapcsolódnak a szervezet létezéséhez, általános céljainak megvalósításához. Ezen tervek általában egy-öt évre készülnek, de nem ritkán még hosszabb idõre szólnak. A tervek funkcióik szerint egyrészt az alsóbb szintû tervek számára célként használhatók, másfelõl a felsõbb szintû döntések megvalósításának az eszközét képezik. Jellemzõ példaként említhetõ meg a Magyar Honvédség idõszakos (10 évre szóló) fejlesztésének és új szervezeti struktúrája kialakításának terve, amely alapja valamennyi, a haderõ fejlesztésével, mûködésével és fenntartásával, illetve a honvédelmi fejezet gazdálkodásával kapcsolatos tervnek. Szervezés A szervezés olyan struktúrafejlesztõ tevékenység, amely valamilyen cél hatékony és eredményes megvalósítása érdekében konkrét erõforrásokat és tevékenységeket egymáshoz rendel. Feladatának lényege a szervezeti céloknak megfelelõ folyamatok és szervezeti struktúrák kialakítása. A szervezet kitûzött céljának elérése érdekében, a döntési aktussal kiválasztott cselekvési változathoz a szervezés révén a szervezet rendelkezésére álló erõforrásokat úgy kell hozzárendelni, hogy ez által a leghatékonyabb alkalmazáshoz szükséges szervezeti struktúra jöjjön létre. Két lényegi összetevõje, a folyamatszervezés és a szervezeti felépítés. A vezetõ szervezési tevékenységét elsõsorban a megfelelõ szervezet kialakítása, a felépítési struktúra meg-, illetve átszervezése képezi. A felsõszintû vezetésre inkább a szervezeti struktúra, és kevésbé a folyamatstruktúra szervezése a jellemzõ. Személyes vezetés AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS A KATONAI HIERARCHIA VISZONYRENDSZERÉBEN A személyes vezetés (melyet gyakran operatív irányításnak is neveznek), a vezetõ és a beosztottak közötti közvetlen kapcsolatot jelenti, amelyen keresztül megvalósul a vezetõ mindennapi befolyása az alárendeltjei tevékenységére. Feladatának lényege: a célok és a tervek ismeretében a térben és idõben egymáshoz rendelt erõforrások moz- 33

6 gásba hozása. Ennek érdekében a vezetõnek mozgósítania kell a szervezeti erõforrásoknak a legkevésbé kiszámítható elemét, az emberi erõforrást. Valós vezetési funkcióként az emberi erõforrás mozgósítása egyrészt közvetlen személyes kapcsolatot jelent a vezetõ és a beosztottjai között. A vezetõ megfelelõ hatáskör birtokában egyoldalúan kijelöli a beosztottaktól elvárt tevékenységet a szervezeti céloknak és a saját akaratának megfelelõen. Ennek a formája, mint ismert, az utasítás és a parancs kiadása. Másrészt a funkció tartalma az egyoldalú akaratnyilvánítás mellett (helyett, esetenként), a beosztottak megnyerésérõl szól. Ez már sokkal szerteágazóbb, árnyaltabb tevékenység, amely az együttmûködést, követést helyezi a középpontba. Ennek megfelelõen a személyes vezetés további elemeit képezik: a kommunikáció, a megfelelõ vezetési stílus megválasztása és alkalmazása, valamint a motiválás. Koordináció A koordináció olyan tevékenység, amely az egyes szervezeti egységek céljainak és tevékenységének összehangolását végzi a szervezeti célok hatékony megvalósítása érdekében. A jóváhagyott tervek és a meglévõ szervezet a célok megvalósítására irányuló szervezeti folyamatok számára, szélesebb értelmezésben, koodinációs eszközöknek tekinthetõk. Tervezéssel és szervezéssel egyrészrõl nem lehet valamennyi típusú összhang hiányát kezelni, másfelõl, nem mindenféle összhanghiány igényel tervezést, vagy szervezést. Felmerülhetnek olyan összehangolást igénylõ problémák, amelyek nem igénylik a kitûzött célok módosítását, sem a tervek megváltoztatását, továbbá az adott szervezeti és folyamatstruktúrába történõ tartós beavatkozást sem követelik meg. Tehát a koordináció lényegi feladatának tekinthetjük, hogy a változatlan célok és tervek, valamint a meglévõ szervezeti és folyamatstruktúra mellett különbözõ eszközökkel és módszerekkel az érintett szervezetek céljainak és tevékenységeinek összhangba hozatalát végzi el, tehát optimális mozgásformákat tár fel a felmerülõ problémákra, ellentmondásokra. A tanulmányban szereplõ szervezeti forma, (a Magyar Honvédség irányításának és vezetésének felsõszintû szerveként funkcionáló Honvédelmi Minisztérium) esetében a koordinációs tevékenység két jellemzõ módon válik valóra. Az egyik jellemzõ mód, a strukturális koordináció révén a hierarchikusan magasabb szinten lévõ vezetõ összehangolja az alárendeltek tevékenységét. A hierarchia azonban, a gyorsan változó mûködési követelmények, vezetõi elvárások miatt esetenként túlterheltté válhat, ami akadályát képezheti az eredményes koordináció végrehajtásának. Ebben az esetben jelenthet megoldást az ideiglenes, vagy állandó jelleggel létrehozott munkacsoportok, bizottságok tevékenysége. Ilyen jellemzõ feladatot lát el a honvédelmi tárca védelmi tervezõ rendszerének kísérleti mûködését és a tervezõ rendszer továbbfejlesztését irányító HM Védelmi Tervezõ Bizottság, amely feladatát képezi többek között a kísérleti tervezési folyamat felügyelete, a tervezési tevékenység operatív jellegû koordinálása. 34

7 A másik jellemzõ módként ható, technokratikus koordináció, egyik megnyilvánulási formájában mindenre kiterjedõ, átfogó szervezeti és mûködési szabályzók lépnek életbe. Jelen esetben erre jellemzõ okmányként nevesíthetõ, a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzata, mint a Honvédelmi Minisztérium béke- (normál) idõszaki mûködését meghatározó alapokmány. Ellenõrzés AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS A KATONAI HIERARCHIA VISZONYRENDSZERÉBEN Az ellenõrzés olyan tevékenység, amely a katonai szervezetek mûködésének, irányításának, vezetésének, meghatározott tevékenységei megvalósításának vizsgálatára és értékelésére irányul. Az ellenõrzés, mint az irányítás és a vezetés szerves része, olyan cselekvés, amely a célkitûzések, a feladatok és az elért eredmények, valamint az irányított és vezetett honvédelmi szervek mûködésére elõírt szabályok és a gyakorlati megvalósítás helyzetének felmérésére, összehasonlítására szolgál. Általánosságban célja, hogy folyamatos visszacsatolást biztosítson a vezetés részére a célkitûzések (feladatok) teljesítésérõl, biztosítsa a kitûzött célok és eredmények összevetését, és lehetõséget adjon az idõbeni beavatkozásra, a feltárt hiányosságok okainak megállapítására. Ezt döntõ módon, a következõ résztevékenységek megvalósítása segíti elõ: annak meghatározása, hogy mit tekintünk a szervezeti teljesítmény fontos tényezõinek, és annak eldöntése, hogy ezeket milyen mutatókkal lehet mérni és jellemezni; annak rögzítése, hogy az egyes területeken ezen mutatók milyen értékei esetén tekinthetõ a szervezet teljesítménye kielégítõnek, illetve, hogy az eltérés milyen mértéke esetén kell mindenképpen beavatkozni; folyamatos feladatként e mutatók megbízható mérése, és a pontos visszacsatolást biztosító információs rendszer kialakítása; összevetési mozzanat végzése a kielégítõnek tekintett teljesítményszinttõl való eltérés mértékének megállapítása érdekében; végül, a szükség szerinti beavatkozás megtétele a szervezeti folyamatokba, a megfelelõ területeken. Tehát a vezetési gyakorlatban az ellenõrzés a tevékenységek követését, a tevékenységi folyamatoknak a kialakított szabályzórendszertõl (az elképzelt, illetve megtervezett optimális mûködési folyamattól) való eltérését, valamint az eltérés mértékének a megállapítását jelenti. Amennyiben a rendszer mûködésében eltérés jelentkezik, az ellenõrzési folyamat vizsgálatnak veti alá a rendszert annak megállapítására, hogy az eltérés mértéke indokolja-e a beavatkozást, ezáltal a rendszer mûködésének a korrigálását, illetve annak megállítását. Az ellenõrzés a gyakorlatban továbbá olyan eszközt is jelent, amely a tervezés, szervezés, személyes vezetés és koordinálás eredményességére visszacsatolási lehetõséget kínál. Az eltéréseket és azok okait elemezve következtetéseket vonhatunk le a szervezeti és vezetõi tevékenység tökéletesítésére is, vagyis az ellenõrzés tapasztalatainak hasznosításánál legalább annyira a jövõbe kell tekinteni, mint amennyire a múltba. 35

8 Kontrolling A gyakorlati vezetési koncepciók között napjainkra megkülönböztetett jelentõséget vívott ki magának a kontrolling tevékenység. A vezetési koordináció eszköztárának fejlõdési eredménye, az a rendszer, amely a tervezési, az ellenõrzési és az információellátási rendszert integrálja. Olyan vezetési funkcióvá fejlõdött ki, aminek a szolgáltatásairól napjainkban egy hatékony mûködést célul kitûzött szervezet csak bûnös módon mondhat le. A kontrolling funkcionális szempontból a vezetés azon része, alrendszere, amely a tervezést, az ellenõrzést, valamint az információellátást koordinálja. A vezetést segítõ eszközként lehetõvé teszi, hogy a vezetõ a célra orientáltan, a környezeti változásokhoz igazodva vezesse, (szak)irányítsa a szervezetet, és a koordinációs feladatait az operatív rendszer követelményeinek megfelelõen lássa el. A kontrolling elõsegíti azoknak a koordinációs nehézségeknek a megoldását, melyekkel a szervezeti környezet fokozódó dinamikája és komplexitása, valamint a megoldandó feladatrendszerek között meglévõ differenciáltság okán a szervezet egyre gyakrabban kénytelen szembesülni. A vezetés, (szak)irányítás során megjelenõ belsõ koordinációs problémák, a szervezeti környezetben bekövetkezõ hirtelen változások a vezetõtõl gyors és hatékony döntést, alkalmazási intézkedést igényelnek. A kontrolling tehát lehetõvé teszi a szervezet számára, hogy rugalmas reakciókkal kezelje a változásokat, a felmerült problémákat kreatív módon, innovatív úton oldja meg. Összegezve a kontrolling célja, hogy fenntartsa a vezetés koordináló, reagáló és adaptációs képességét a szervezet elé kitûzött célok eredményes megvalósítása érdekében. Ahhoz, hogy (egy szervezet vezetésének szerepkörében) meg tudjuk határozni a kontrolling-rendszerével szembeni sajátos követelményeket, részletezni szükséges, hogy melyek a kontrollingnak azon építõkövei, melyeket mintegy be kell építeni a szervezeti feladatrendszerbe. Ezek a megvalósításuk sorrendjében a következõk: a) Vezetésorientált számvitel, amihez olyan adatok szükségesek, amelyek lehetõvé teszik a tervezést és az ellenõrzést, áttekintést adnak a legfontosabb célok tartalmáról, terjedelmérõl és alkalmasak a felelõsség megállapítására. Ehhez szükséges, hogy a számvitel a vezetés igényeinek megfelelõ adatokat is szolgáltatni tudjon. Éppen ezért meghatározó jelentõségû az ún. vezetésorientált számvitel, amely nagyrészt a hagyományos-regisztratív jellegû számviteli rendszer alapadataira támaszkodva a vezetés igényeinek megfelelõ információkat képes szolgáltatni. b) Tervezési és ellenõrzési rendszer, amely a kontrolling tevékenység középpontjában áll. A tervezés során jelölik ki és hangolják össze a szervezet elõtt álló célokat, valamint az elérésükhöz szükséges eszközöket és intézkedéseket. A tervezés nem szorítkozhat a célok és teendõk egyszerû meghatározására, hanem ki kell terjednie a megvalósítást szabályozó intézkedések folyamatos kidolgozására is. Ez csak akkor valósítható meg, ha a terv- és tényadatok rendszeres összehasonlításával megfelelõ információk szerezhetõk. A tervezést tehát ki kell egészítenie olyan ellenõrzésnek, amely felméri a feltételeket, a megvalósítást és az eredményeket. 36

9 A kontrolling feladata, hogy gondoskodjon az egymással összhangban álló tervezési és ellenõrzési rendszer kiépítésérõl, mûködtetésérõl. Ez a feladat nagyvonalakban jelenti a tervezés és ellenõrzés irányvonalainak kidolgozását, a tervezés és ellenõrzés számára szükséges terv- és tényinformációk kidolgozását, kiértékelését; valamint a tervezés és ellenõrzés folyamatos tartalmi és idõbeli összehangolását. c) A vázolt kontrolling feladatokhoz szükségképpen ki kell alakítani a végrehajtó, összehangolt kontrolling-szervezetet is. Miután nincs minden vezetést megvalósító szervezet számára egyformán érvényes optimális kontrolling-rendszer, adott esetben mindig külön meg kell határozni a kontrolling szempontjából döntõ jelentõségû tényezõket, melyeknek a belsõ összefüggései révén leírható, jellemezhetõ, maga az érintett szervezet. A kontrolling-feladatokat alapvetõen egy specializált kontrolling szervezeti egység is elláthatja, de olyan szervezeti egységek is alkalmasak erre, amelyek pótlólagosan más feladatokkal is rendelkeznek (például számviteli osztály, tervezési osztály). Felügyelet AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS A KATONAI HIERARCHIA VISZONYRENDSZERÉBEN Felügyelet: az a tevékenység, melynek során a felügyeleti joggal felruházott szerv hatáskörében eljárva ellenõrzi a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a különbözõ szakmai szabályozók és az egyéb kötelezõ érvényû aktusok érvényesülését, illetve szükség esetén intézkedik a döntésre jogosult felé ezek érvényre juttatására. A felügyelet a függõség fõ pontjait meghatározó olyan jogviszony, amelynek fõ rendeltetése a felügyelt magatartásának elõírt keretek közé szorítása, megszabott irányban tartása. Elõre meghatározott követelmények alapján alakítja tevékenységét, tehát mindig utólag, az iránytól való eltérés megállapítását követõen lép mûködésbe. Nemcsak információkat szerez a felügyeltrõl, hanem annak akarat-elhatározását, tevékenységét, jogi aktusait meghatározott irányba befolyásolhatja. Tehát maga a felügyeleti jogviszony aszimmetrikus, ebben a felügyelõ az aktív, a felügyelt a passzív alany. Az említett felügyelõ a nevesítendõ felügyelt magatartását abból a célból kíséri figyelemmel, hogy annak magatartása, megfelel-e a jogszabály által meghatározott követelményeknek. A felügyelt zavartalan mûködése szakmai feltételeinek biztosítása érdekében a felügyelõ által használt eszközök többnyire a segítõ, ritkábban a helyreigazító és csak kivételesen a felügyelt önállóságát megszüntetõ, helyettesítõ eszközök. Az irányítás, vezetés funkcióelemzése Az irányítás és vezetés közötti különbségtételnek igen nagy a jelentõsége. Fontossággal bír mind az irányító-vezetõ szervezetek struktúrájának megteremtése, mind az ezzel összefüggõ hatás- és jogkörök kialakítása, mind az általuk alkalmazásra kerülõ módszerek és az ezekhez tartozó eszközök megválasztása, és végsõ soron a funkcionáló irányító-vezetõ tevékenység hatékonysága tekintetében. 37

10 Az irányítás és vezetés közötti különbséget alapvetõen a döntéshozó szervezeti státusa adja meg: az irányító a szervezeten kívüli tulajdonképpen a szervezet felett elhelyezkedõ szerv, vagy személy; a vezetõ a szervezet hierarchiájának csúcsán, de a szervezeten belül helyezkedik el, része, vagy tagja az adott szervezetnek. Az irányított katonai szervezetre jellemzõ fontosabb jegyek: mûködési autonómiával bír a szervezeti különállásból következõen; mûködési önállósága nem jelenti a mûködés függetlenségét az irányító szervezet tevékenységétõl; mûködése során megteremti azt az igényt, hogy az irányítási döntések meghozatala után a szervezet önálló parancsnoka/szuverén vezetõje maga állapítsa meg a szükséges tennivalókat és a kívánatos döntéseket saját hatáskörében, hozza meg; a vezetõ (további értelmezésben parancsnok/vezetõ) a hierarchikus felépítésbõl adódóan azáltal, hogy katonai szervezetét vezeti, egyben az alacsonyabb szintû szervezeti egységek vezetõit is irányítja (tehát, vezetett és vezetõ, irányított és irányító egyben). A két típus szerint megoszló irányítói és vezetõi hatáskör jellemzõ szétválását a Magyar Honvédség irányítása és felsõszintû vezetése rendszerének mûködése során tudjuk érzékelni. A Magyar Honvédség felsõszintû szervezeteinek jelenlegi szervezeti-mûködési rendjét összefüggõ rendszerként vizsgálva kétségkívül markánsan elválik egymástól az irányítás, azaz a szervezetek kívülrõl történõ vezetése,és a vezetés, vagyis a szervezetek belsõ mozgását vezérlõ, szabályozó folyamat. A szervezet kívülrõl történõ felsõszintû szabályozását valóra váltó irányítás kompetenciájába tartozik minden olyan felelõsség, amely a honvédség külsõ, vagy kívülrõl érkezõ kondícióinak megteremtésére, vagy fenntartására irányul. Mindebbõl egyértelmûen következik, hogy az irányítás a Magyar Honvédség teljes rendszerére vonatkozik, miután ez a testület, ezen szervezeti rendszer többek között funkcióinak sokoldalúságából következõen is nem zárt. A felsõszintû vezetés feladatait megvalósító, szervezeten belüli mozgást vezérlõ belsõ vezetési kör fenntartó, funkcionálisan mûködést biztosító jellegû. Nem feladatszállító, nem határoz meg feladatokat és külsõ kapcsolatokat a testület egészére vonatkozóan. Ezért a vezetés inputnak tekinti az irányítás során megfogalmazott rendelkezéseket, a szervezetet ezeknek megfelelõen vezeti. Az output ilyen értelemben részben az elrendelt teljesítmény jelentése, illetve az olyan elháríthatatlan mûködési hibák jelzése, amelyek, vagy a feladat-meghatározás pontatlanságából, vagy a feladatvégzést befolyásoló külsõ környezet kompatibilitásának hiányából származnak. Az olyan hibák, amelyek a szervezeten belüli belsõ vezetési kör tevékenysége során mutatkoznak meg, a honvédségen belüli hatáskörök által biztosított vezetõi tevékenység révén háríthatóak el döntõ mértékben. 38

11 AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS A KATONAI HIERARCHIA VISZONYRENDSZERÉBEN Vizsgálhatjuk a testület irányítását, felsõszintû vezetését olyan tekintetben is, hogy a tevékenységek során miként jelentkeznek egyrészt a hatalmi-politikai, és a másik oldalon a szakmai-védelmi tennivalók, illetve feladatok. Ez azt is jelenti, hogy megkülönböztethetjük a jellegzetesen kormányzati-közigazgatási funkciócsoportokat a kifejezetten belsõ jellegû, parancs értékû vezetési tételektõl. A kormányzati-közigazgatási feladatokat ebben az esetben, széles spektrumban kell kezelni, amely során értelemszerûen elválnak egymástól a törvénykezési, az ellenõrzési és a kifejezetten kormányzati kompetenciába tartozó tennivalók. Mindezekre tekintettel a Magyar Honvédségre, mint szervezetre vonatkozó irányítási és felsõszintû vezetési- funkciókat az alábbi csoportosítás szerint vizsgálhatjuk: a) A szabályozás lényegében egy megalapozott törvényalkotási folyamat. Ez határozza meg a szervezet, tehát a Magyar Honvédség mûködését a teljesítmény és a ráfordítás oldaláról. Jellegzetes parlamenti feladat, amely során mindazon követelmény és körülmény meghatározásra, illetve kialakításra kerül, amely szavatolja, hogy a testület kellõ módon, a társadalmi elvárásoknak megfelelõen, a kapott társadalmi ráfordításokkal arányban mûködjék. Ezért, egyik jellemzõ alátámasztásként említhetõ meg, hogy a Parlament szabályozó szerepének végsõ realizálása a Magyar Honvédségre vonatkozó költségvetési döntés. Mint törvénykezési tennivaló, illetve törvényalkotási folyamat, a szabályozás körébe tartozik a Magyar Honvédség szervezeti karakterének, fõbb strukturális elemeinek a meghatározása is. A Parlament, tehát a szabályozó a ráfordítással kapcsolatos teljesítményellenõrzés során ellenõriz, illetve kontrollálja a szabályozási folyamat helyességét, jelzi a szükséges korrekciókat. b) A vezérlés, mint funkció a Magyar Honvédség egészének mûködését biztosítja. Ez a tevékenység megbízható módon csak a kellõen normalizált felsõszintû szabályozás keretei között érvényesülhet, ezért a fõ tennivalója a mûködés feltételeinek a fenntartása, illetve az esetleg bekövetkezett torzulások korrigálása. A vezérlés révén tehát a szabályozás érvényesítése történik, beleértve az olyan elõírások érvényre juttatását, amelyek a körülmények következtében jelentkezõ hiányosságokat pótolják, illetve megjelenítik a szükséges, hézagpótló változó elemeket is. A honvédségre vonatkozó vezérlés fontos tartalmi eleme tehát a politikai irányítás, amely a változó feltételekkel függ össze. c) A vezénylés lényegében a Magyar Honvédség belsõ önfenntartásának és idõszakos célhelyesbítéseinek összetevõit jelenti. A meghatározott követelmények, a biztosított feltételek és a determinált struktúra között a rendszerek sajátos reagálási mechanizmussal rendelkeznek, egy olyan technológia szerint funkcionálnak, amely az un. bemenettõl a kimenetig terjed. Ezeket a funkcionális folyamatokat a szabályozó vezénylés bizonyos mértékig meghatározza, egyes elemeit elõírja, de fõképpen azt dönti el, hogy mi legyen a kimenet, illetve a teljesítmény. A vezénylés tehát a hatótényezõket, más néven az un. a kondíciókat adja, ennek révén így a bemenetre megkülönböztetett módon hatással bír. A mûködési rendet, így a katonai szervezetek tekintetében a Szervezeti és Mûködési Leírásokban foglaltakat az adott szervezetnek kell biztosítania és meghatároznia, beleértve a strukturális felépítés/felosztás részleteit is. 39

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás

51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás 51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás módosításáról 1 hatályos: 2014.01.01-2014.01.02 A központi

Részletesebben

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Dr. Bőcz Sándor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kabinetfőnöke Budapest, 2012. november 15. A KEHI JOGÁLLÁSÁT, TEVÉKENYSÉGÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 Munkacsoportok A Magyar Honvédség légiforgalom-szervezésének korszerűsítéséről szóló 40/2004.

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK INTEGRITÁS TANÁCSADÓK SZEREPE MAGYARORSZÁGON Kovács Sándorné területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgató, KIH 2013. november 7. A korrupció elleni küzdelem Magyarországon

Részletesebben

A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI

A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI Sári Gábor A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI (a Katonai logisztika időszerű kérdései konferencián 2014. december 3-án megtartott előadás alapján) Absztrakt: A központi logisztikai feladatokat

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY MANS munkacsoportok összesített ütemterve MUNKACSOPORT 2005. NOVEMBER 2005. DECEMBER 2005. JANUÁR Szakmai Feladat: A kiválasztási rendszerre

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M 1. sz. melléklet B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M BELSŐ ELLENŐRZÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lép: 2013. július 1-jén Az államháztartásról

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 MAGYAR KÖZT ÁRSAS ÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Nyt. szám: 829/437. számú példány Jóváhagyom! Budapest, 2010. május 29-én Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter sk. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata 181/2014.(XII.11.) sz. önk. határozat melléklete Tárnoki Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mű ködési Szabályzata Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő -testülete (a továbbiakban: alapító) Magyarország

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A GAZDASÁGI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT GAZDASÁGI IRODÁJÁNAK ÜGYRENDJE

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A GAZDASÁGI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT GAZDASÁGI IRODÁJÁNAK ÜGYRENDJE NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A GAZDASÁGI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT GAZDASÁGI IRODÁJÁNAK ÜGYRENDJE Elfogadva: 2015. február 27., hatályba lép: 2015. március 2-án 1 I. AZ IRODA JOGÁLLÁSA A szervezeti egység

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Nyt. szám: 829/437. számú példány Jóváhagyom! Budapest, 2006. július - n Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság miniszterelnöke A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Melléklet a 82/2007. (MK 108.) HM utasításhoz MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM. számú példány A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2007. 2 A Honvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat

Szent Gergely Népfőiskola. Szervezeti- és Működési Szabályzat Szent Gergely Népfőiskola Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOM 1..A szabályzat célja, tartalma... 3 2..Az SZMSZ célja... 3 3..A szabályzat hatálya... 3 4..Az Intézmény jogállása... 3 5..Létesítő

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS, FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG AMELY LÉTREJÖTT A MAGYAR HONVÉDSÉG

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS, FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG AMELY LÉTREJÖTT A MAGYAR HONVÉDSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS, AMELY LÉTREJÖTT FÜZESGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉG HADKIEGÉSZÍTŐ ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG KÖZÖTT - 2013 - EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata A projektvezető szerepe és feladata Projektmenedzser A fejlesztési munkát a projekt vezetője irányítja, akinek feladata a projektterv elkészítés, a fejlesztés operatív feladatainak megszervezése, koordinálása

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Illéssy Miklós Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1.

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. Sorozatunkkal az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a civil non-profit szervezetek életében felmerülő szervezési kérdésekben. Lényegre törő leírásokra törekedtünk, ami alkalmassá

Részletesebben

Belső ellenőrzési terve

Belső ellenőrzési terve Belső ellenőrzési terve A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és más munkakörben foglalkoztatottak ellenőrzése, értékelése az éves munkatervben ütemezett módon történik. Az intézmény egy tanévre

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06 32) 460 918 Szám: 1-180/2010. J a v a s l a t a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó

Részletesebben

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME Briák Ottó 1 Mottó: A mocsár lecsapolásáról, nem a békák véleményét kell kikérni. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai

BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség V. Leadership Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Április 30 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási tanszék

Részletesebben

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között?

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? c) Mutassa be a jövedelmezőség mérésére használt fontosabb

Részletesebben

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA-BoS-14/167 HU Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19; email: info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE Elfogadva: 2015. február 27., hatályba lép: 2015. március 2-án Az Igazgatási és Humánpolitikai Központ ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az

Részletesebben

- képzési programok kidolgozásának, tervezésének eljárás tervezete (A)

- képzési programok kidolgozásának, tervezésének eljárás tervezete (A) A ZENFE PROJEKT KAPCSÁN KIALAKÍTANDÓ - képzési programok kidolgozásának, tervezésének eljárás tervezete (A) szakalapítási eljárás tervezete (B) A, A ZENFE konzorcium tagjai, a kialakításra kerülő VIR rendszerben,

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben