Az irányítás és a vezetés a katonai hierarchia viszonyrendszerében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az irányítás és a vezetés a katonai hierarchia viszonyrendszerében"

Átírás

1 Szolnoki Gábor alezredes, HM TKF Elvi Kidolgozó Osztály osztályvezetõ-helyettes Az irányítás és a vezetés a katonai hierarchia viszonyrendszerében A katonai szervezetek eredményes mûködése szempontjából meghatározó jelentõségû a különféle alapokmányokban, vezetési aktusok eszközeiben (rendeletek, utasítások, intézkedések, parancsok) alkalmazandó egyes kifejezések, megnevezések szabatos használata. Az alábbi cikk szerzõje sorra veszi a katonai vezetésben is alkalmazott legfontosabb vezetési alapfogalmakat, kifejti azok tartalmát és utal azok helyes használatára.* Megítélésem szerint nem elhanyagolandó kérdés, hogy a honvédségi hierarchia különféle tagozatában szolgálók tisztában legyenek az irányítással, a vezetéssel ésavelük szoros összefüggésben lévõ felügyelettel kapcsolatos ismeretekkel, fogalmakkal, tudják mindezek pontos jelentését és tartalmát, legyenek képesek mindezekkel összefüggõ kérdések, esetek megbízható, szakavatott kezelésére. A jelen helyzethez képest jelentõs elõrelépések egyik összetevõjét látom abban is, ha a teljes honvédelmi ágazatra, a Magyar Honvédség valamennyi szervezetére kiterjedõen lehetõvé válik az alapokmányokban rögzített definíciók, az irányítás, a vezetés, illetve a szakirányítás fogalmainak egységes értelmezése, és ennek révén az adott feladatok, szakirányú teendõk és felelõségi hatáskörök fair elhatárolása. * A tanulmány a HM OTF 2. sz. Programbizottságánál (HM TKF) végzett tudományos munka keretében készült, 2004-ben. 29

2 Vezetés-szervezési elméleti alapok Egy szervezet eredményes mûködéséhez nélkülözhetetlen a teljes tevékenységi kört átfogó kiindulópontok rögzítése, amelyek közé tartozik a releváns fogalmak mindenki által történõ egyértelmû értelmezése. Ehhez kapcsolódóan ismert, hogy a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: HM) mindennapos mûködése során kiemelt jelentõségû a hatáskör és az illetékesség szerinti tevékenység, valamint az, hogy mindenki teljes mértékben, tisztában legyen a saját és az együttmûködõ szervek feladataival. Jelen tanulmány egyik fókuszált kérdéseként ezért, a Magyar Honvédség irányítása és felsõszintû vezetése kérdésköreinek bevezetéseként, az irányítás-vezetés folyamatát vezérlõ döntõ jelentõségû fogalmak egy részének szintézist nyújtó taglalására törekedtem. Az alábbi fogalmak annak figyelembevételével kerültek rögzítésre és érdemi tartalom szerint, jelen tanulmány célkitûzéseinek megfelelõen, felbontásra, hogy egyrészt megfeleljenek az általános vezetéselméleti definícióknak, másrészt a védelmi ágazat speciális belsõ viszonyainak minket érdeklõ aspektusait is tükrözzék. * Irányítás Az irányítás olyan tevékenység, amelynek eredményeként beavatkozás történik egy rendszer mûködésébe, annak érdekében, hogy egy ott értelmezett folyamat révén az irányító az irányított szervezeten kívülrõl meghatározó befolyást gyakoroljon az irányított szervezet tevékenységének minden területére. Egy adott rendszer (szervezet) tevékenységének a tervek (kitûzött célok) követelményeivel összhangban történõ végrehajtására irányuló törekvés. Az adott szervezetrendszer részét képezõ (különbözõ szinteken elhelyezkedõ) szervezetek közötti viszony leírását végzi. Mindig hierarchikus, vagyis az irányítási viszonyok egyben alá-fölérendeltséget is jelentenek. Más megfogalmazás szerint az irányítás egyfajta kívülrõl jövõ felsõbb szinthez kapcsolódó vezetés, amely során az irányító folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az irányított keretek között, az irányító személy, testület által kitûzött stratégiai célok a lehetséges legoptimálisabb megvalósítás irányába haladjanak. Az irányító az irányított szervezetre egyes kritikus esetektõl eltekintve általában csak közvetett ráhatást gyakorol, azonban ez által is alapvetõen befolyásolja (meghatározza) az irányított szervezet tevékenységét. Az irányítási tevékenység alapvetõ feltétele a megfelelõ vezetési rendszer létrehozása, és annak biztosítása, hogy a rendszer vezetési szintjei között megfelelõ mértékû kommunikáció alakuljon ki. A megfelelõ kommunikáció a rendszerre optimalizált információrendszer által nyújtott szolgáltatások útján biztosítható. A tevékenység hatékony mûködését szavatoló másik feltétel, hogy a vezetõk a folyamatok beindításához, az idõközben szükségessé váló korrekció végrehajtásához, illetve a * A HM alapokmányában alkalmazott kifejezéseket szélesebb körûen a Függelék tartalmazza (L. 47. o.). 30

3 tevékenység szükségszerû leállításához a kellõ idõben és helyen megfelelõen rendezett és értékelt információt kapjanak. Ez megvalósítható a programok és tervek megfelelõ áttekintést biztosító leírásával, a betervezett (elõre jelzett) és a megvalósult kifejlet összehasonlításával, ezáltal az értékelés elvégzésével. A kapott eredmény szerint a döntés lehet a cselekménynek a folytatása, leállítása, esetenként szükséges mértékû korrekciója. Vezetés AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS A KATONAI HIERARCHIA VISZONYRENDSZERÉBEN A vezetés olyan tevékenység, amely során a vezetõ a vezetett szervezet tagjaként meghatározó befolyást gyakorol a szervezet tevékenységére az irányító által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, azonban a szervezet tevékenységének célját és rendeltetését nem változtathatja meg. A vezetés értelmezhetõ, mint szervezeten belüli irányítás, de a vezetõ a szervezeti egységen kívülálló irányító (személy, testület) által meghatározott feladatokat hajtja végre, ugyanakkor a feladatmegvalósítás során jelentõs önállósággal bír. A vezetõ viszonylagos cselekvési önállóság mellett, az irányító (személy, testület) és a vezetõ személy közötti hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszony a domináns. Egy olyan mûködési formaként jellemezhetõ, amely célokat tûz ki, a célok elérését szolgáló erõforrásokat biztosítja, kialakítja és mûködteti a szervezetet, továbbá a mûködési hatékonyság érdekében mozgósítja az illetõ szervezet érintett tagjait. Az adott szervezeten belüli viszonyrendszert markánsan megjeleníti, kifejezi. A vezetést alapvetõen meghatározó fõbb jellemzõk szerint a vezetést mindig szervezeti összefüggésben kell értelmezni; amely folyamat folytonosan, egy adott környezeti feltételrendszerben valósul meg. A folyamat központi elemét az adott szervezet célirányos mûködésének a biztosítása kell, hogy képezze. Alapvetõ feladata a struktúrák és folyamatok kialakítása, a létrejött rendszerfolyamatok mûködtetése és mindezek szükség szerinti módosítása (változtatása). A vezetés tehát mindig az irányítás keretein belül marad. Az adott szervezet céljai megvalósítása irányába ható tevékenységként fogható fel, amely azonban nem homogén tevékenység, miután különbözõ funkciókra tagolható. A funkciók azokra a speciális feladatokra utalnak, melyeket a szervezeten belüli munkamegosztás révén végeznek a különbözõ szintû vezetõk, a különbözõ szakterületekért felelõs fõnökök, munkatársak. A vezetõi feladatok az erre hivatott szakirodalom szerint alapvetõen öt funkcióban öltenek testet. Jelen tanulmányban a Magyar Honvédség irányítása és felsõszintû vezetése megvalósítása során alkalmazható vezetési funkciókat hat csoportba kívánom sorolni. Ezek között az ismert öt funkció (tervezés, szervezés, személyes vezetés, koordináció, ellenõrzés) mellett hatodik vezetõi funkcióként kívánom nevesíteni a kontrolling tevékenységet. Ezek a funkciók egymástól elkülöníthetõek, és egyfajta logikai felépítés szerint történt meg a kialakításuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sorrendjük a vezetõi gyakorlatban szükségképpen kötött, az sem elvárás, hogy ezek mereven elhatárolódó, egymással össze nem függõ tevékenységek legyenek. 31

4 Kiragadott példaként, az ellenõrzésnél a szervezeti teljesítmény kiemelt területeinek meghatározása szorosan összefügg a célkitûzéssel, annak preferenciáival. Az ellenõrzés következményeként ugyanakkor a folyamat különféle pontjaira csatolhatunk vissza, attól függõen, hogy a feltárt problémák megoldására ellenõrzési tapasztalataink értékelését követõen példának okáért, a koordináció javítására, esetleges szervezeti-szervezési változtatásra, új tervek készítésére, vagy a kitûzött célok felülvizsgálatára, módosítására van szükségünk. Véleményem szerint, e felhozott példa is szemlélteti, hogy a vezetési funkciókat megítélve, valójában egymással szorosan összefonódó, változatos sorrendben folytatott, és gyakori kölcsönös visszacsatolásokkal tarkított tevékenységeket vizsgálhatunk. Tervezés A tervezés olyan tevékenység, amelynek eredményeként megszületnek a szervezet céljai és azok eléréséhez vezetõ utak. A tevékenység lényegét tekintve, egy mûködéssorozat a célhoz vezetõ cselekvési változatok elõállítására, amely magában foglalja a szervezet jövõbeni feladatainak tudatos végiggondolását, az elérendõ célok és a célok megvalósítása módszereinek rögzítését. Tehát adott a cél, de nem állnak rendelkezésre az eléréséhez vezetõ cselekvési változatok. A tervezés legfontosabb output nyeresége a szervezet részére nem a megalkotott terv, (bár ezen vezetési okmány is meghatározó jelentõségû a szervezet tevékenységének vezetése szempontjából), hanem az a közös gondolkodási folyamat, amelyben a tervezés végbemegy. A tervezési folyamatot logikailag egymásra épülõ lépések sorozatára tagolhatjuk. Legfontosabb fázisai: a célok megválasztása, annak rögzítése, hogy mit akar elérni a szervezet; a jelenlegi helyzet minél szélesebb adatbázisra támaszkodó leírása, a tényleges és a kívánatos helyzet közötti különbség elemzése; a célok elérését segítõ, illetve hátráltató tényezõk számbavétele; a kitûzött cél elérését biztosító döntési alternatívák kidolgozása és tevékenységsor megtervezése; végül maga a döntés, melyet a végrehajtás megszervezése és az ellenõrzés kell, hogy kövessen. A katonai szervezetekben a tervezés más vezetési funkciókkal együtt beépül a parancsnoki munka jól strukturált rendszerébe, valamint a szakmai tevékenységek irányításának és vezetésének formái közé. Ebben a rendszerben lépcsõzetes, párhuzamos és vegyes munkamódszerekkel lehet dolgozni. E munkamódszerek hatásaként a tervezésre is lépcsõzetesség, párhuzamosság, vagy a kettõ kombinált alkalmazása a jellemzõ a felsõszintû vezetés szintjén is. A lépcsõzetes módszer alkalmazásával a tervezést felülrõl lefelé haladva végzik az egyes vezetési szinteken. Amikor a tervezés a magasabb vezetési szinten befejezõdött, akkor kap feladatot az alárendelt vezetési szint, és ezután tudja csak megkezdeni 32

5 a saját tervezési munkálatait. Erre példaként a katonai szervezetek idõszakos munka és ellenõrzési tervi szolgálnak. A párhuzamos módszer alkalmazása esetén a tervezés két, vagy több vezetési szinten többé-kevésbé azonos idõszakban folyik. A kezdési idõpontok ekkor nem lehetnek azonosak, mert a felsõbb vezetési szintnek rövid elõkészítõ tervezõmunkát kell végeznie ahhoz, hogy az alárendelteknek rendelkezésére tudja bocsátani a kiinduló információkat. Ez gyakorlatilag a szükséges mértékben bõvített elõzetes intézkedés kiadását jelenti. A vegyes módszer alkalmazása esetén a lépcsõzetes és párhuzamos tervezést együtt alkalmazzák. Ez úgy lehetséges, hogy például két vezetési szinten párhuzamosan dolgoznak, egy harmadik szinten pedig ezekhez képest lépcsõzetesen folyik a tevékenység. A tervezés (jellemzõen nevesítve az elõrelátás folyamatának) idõhorizontja különbözõ lehet. A szervezet egészére vonatkozó és a felsõszintû vezetés által készített tervek általában stratégiai jellegûek, szorosan kapcsolódnak a szervezet létezéséhez, általános céljainak megvalósításához. Ezen tervek általában egy-öt évre készülnek, de nem ritkán még hosszabb idõre szólnak. A tervek funkcióik szerint egyrészt az alsóbb szintû tervek számára célként használhatók, másfelõl a felsõbb szintû döntések megvalósításának az eszközét képezik. Jellemzõ példaként említhetõ meg a Magyar Honvédség idõszakos (10 évre szóló) fejlesztésének és új szervezeti struktúrája kialakításának terve, amely alapja valamennyi, a haderõ fejlesztésével, mûködésével és fenntartásával, illetve a honvédelmi fejezet gazdálkodásával kapcsolatos tervnek. Szervezés A szervezés olyan struktúrafejlesztõ tevékenység, amely valamilyen cél hatékony és eredményes megvalósítása érdekében konkrét erõforrásokat és tevékenységeket egymáshoz rendel. Feladatának lényege a szervezeti céloknak megfelelõ folyamatok és szervezeti struktúrák kialakítása. A szervezet kitûzött céljának elérése érdekében, a döntési aktussal kiválasztott cselekvési változathoz a szervezés révén a szervezet rendelkezésére álló erõforrásokat úgy kell hozzárendelni, hogy ez által a leghatékonyabb alkalmazáshoz szükséges szervezeti struktúra jöjjön létre. Két lényegi összetevõje, a folyamatszervezés és a szervezeti felépítés. A vezetõ szervezési tevékenységét elsõsorban a megfelelõ szervezet kialakítása, a felépítési struktúra meg-, illetve átszervezése képezi. A felsõszintû vezetésre inkább a szervezeti struktúra, és kevésbé a folyamatstruktúra szervezése a jellemzõ. Személyes vezetés AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS A KATONAI HIERARCHIA VISZONYRENDSZERÉBEN A személyes vezetés (melyet gyakran operatív irányításnak is neveznek), a vezetõ és a beosztottak közötti közvetlen kapcsolatot jelenti, amelyen keresztül megvalósul a vezetõ mindennapi befolyása az alárendeltjei tevékenységére. Feladatának lényege: a célok és a tervek ismeretében a térben és idõben egymáshoz rendelt erõforrások moz- 33

6 gásba hozása. Ennek érdekében a vezetõnek mozgósítania kell a szervezeti erõforrásoknak a legkevésbé kiszámítható elemét, az emberi erõforrást. Valós vezetési funkcióként az emberi erõforrás mozgósítása egyrészt közvetlen személyes kapcsolatot jelent a vezetõ és a beosztottjai között. A vezetõ megfelelõ hatáskör birtokában egyoldalúan kijelöli a beosztottaktól elvárt tevékenységet a szervezeti céloknak és a saját akaratának megfelelõen. Ennek a formája, mint ismert, az utasítás és a parancs kiadása. Másrészt a funkció tartalma az egyoldalú akaratnyilvánítás mellett (helyett, esetenként), a beosztottak megnyerésérõl szól. Ez már sokkal szerteágazóbb, árnyaltabb tevékenység, amely az együttmûködést, követést helyezi a középpontba. Ennek megfelelõen a személyes vezetés további elemeit képezik: a kommunikáció, a megfelelõ vezetési stílus megválasztása és alkalmazása, valamint a motiválás. Koordináció A koordináció olyan tevékenység, amely az egyes szervezeti egységek céljainak és tevékenységének összehangolását végzi a szervezeti célok hatékony megvalósítása érdekében. A jóváhagyott tervek és a meglévõ szervezet a célok megvalósítására irányuló szervezeti folyamatok számára, szélesebb értelmezésben, koodinációs eszközöknek tekinthetõk. Tervezéssel és szervezéssel egyrészrõl nem lehet valamennyi típusú összhang hiányát kezelni, másfelõl, nem mindenféle összhanghiány igényel tervezést, vagy szervezést. Felmerülhetnek olyan összehangolást igénylõ problémák, amelyek nem igénylik a kitûzött célok módosítását, sem a tervek megváltoztatását, továbbá az adott szervezeti és folyamatstruktúrába történõ tartós beavatkozást sem követelik meg. Tehát a koordináció lényegi feladatának tekinthetjük, hogy a változatlan célok és tervek, valamint a meglévõ szervezeti és folyamatstruktúra mellett különbözõ eszközökkel és módszerekkel az érintett szervezetek céljainak és tevékenységeinek összhangba hozatalát végzi el, tehát optimális mozgásformákat tár fel a felmerülõ problémákra, ellentmondásokra. A tanulmányban szereplõ szervezeti forma, (a Magyar Honvédség irányításának és vezetésének felsõszintû szerveként funkcionáló Honvédelmi Minisztérium) esetében a koordinációs tevékenység két jellemzõ módon válik valóra. Az egyik jellemzõ mód, a strukturális koordináció révén a hierarchikusan magasabb szinten lévõ vezetõ összehangolja az alárendeltek tevékenységét. A hierarchia azonban, a gyorsan változó mûködési követelmények, vezetõi elvárások miatt esetenként túlterheltté válhat, ami akadályát képezheti az eredményes koordináció végrehajtásának. Ebben az esetben jelenthet megoldást az ideiglenes, vagy állandó jelleggel létrehozott munkacsoportok, bizottságok tevékenysége. Ilyen jellemzõ feladatot lát el a honvédelmi tárca védelmi tervezõ rendszerének kísérleti mûködését és a tervezõ rendszer továbbfejlesztését irányító HM Védelmi Tervezõ Bizottság, amely feladatát képezi többek között a kísérleti tervezési folyamat felügyelete, a tervezési tevékenység operatív jellegû koordinálása. 34

7 A másik jellemzõ módként ható, technokratikus koordináció, egyik megnyilvánulási formájában mindenre kiterjedõ, átfogó szervezeti és mûködési szabályzók lépnek életbe. Jelen esetben erre jellemzõ okmányként nevesíthetõ, a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzata, mint a Honvédelmi Minisztérium béke- (normál) idõszaki mûködését meghatározó alapokmány. Ellenõrzés AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS A KATONAI HIERARCHIA VISZONYRENDSZERÉBEN Az ellenõrzés olyan tevékenység, amely a katonai szervezetek mûködésének, irányításának, vezetésének, meghatározott tevékenységei megvalósításának vizsgálatára és értékelésére irányul. Az ellenõrzés, mint az irányítás és a vezetés szerves része, olyan cselekvés, amely a célkitûzések, a feladatok és az elért eredmények, valamint az irányított és vezetett honvédelmi szervek mûködésére elõírt szabályok és a gyakorlati megvalósítás helyzetének felmérésére, összehasonlítására szolgál. Általánosságban célja, hogy folyamatos visszacsatolást biztosítson a vezetés részére a célkitûzések (feladatok) teljesítésérõl, biztosítsa a kitûzött célok és eredmények összevetését, és lehetõséget adjon az idõbeni beavatkozásra, a feltárt hiányosságok okainak megállapítására. Ezt döntõ módon, a következõ résztevékenységek megvalósítása segíti elõ: annak meghatározása, hogy mit tekintünk a szervezeti teljesítmény fontos tényezõinek, és annak eldöntése, hogy ezeket milyen mutatókkal lehet mérni és jellemezni; annak rögzítése, hogy az egyes területeken ezen mutatók milyen értékei esetén tekinthetõ a szervezet teljesítménye kielégítõnek, illetve, hogy az eltérés milyen mértéke esetén kell mindenképpen beavatkozni; folyamatos feladatként e mutatók megbízható mérése, és a pontos visszacsatolást biztosító információs rendszer kialakítása; összevetési mozzanat végzése a kielégítõnek tekintett teljesítményszinttõl való eltérés mértékének megállapítása érdekében; végül, a szükség szerinti beavatkozás megtétele a szervezeti folyamatokba, a megfelelõ területeken. Tehát a vezetési gyakorlatban az ellenõrzés a tevékenységek követését, a tevékenységi folyamatoknak a kialakított szabályzórendszertõl (az elképzelt, illetve megtervezett optimális mûködési folyamattól) való eltérését, valamint az eltérés mértékének a megállapítását jelenti. Amennyiben a rendszer mûködésében eltérés jelentkezik, az ellenõrzési folyamat vizsgálatnak veti alá a rendszert annak megállapítására, hogy az eltérés mértéke indokolja-e a beavatkozást, ezáltal a rendszer mûködésének a korrigálását, illetve annak megállítását. Az ellenõrzés a gyakorlatban továbbá olyan eszközt is jelent, amely a tervezés, szervezés, személyes vezetés és koordinálás eredményességére visszacsatolási lehetõséget kínál. Az eltéréseket és azok okait elemezve következtetéseket vonhatunk le a szervezeti és vezetõi tevékenység tökéletesítésére is, vagyis az ellenõrzés tapasztalatainak hasznosításánál legalább annyira a jövõbe kell tekinteni, mint amennyire a múltba. 35

8 Kontrolling A gyakorlati vezetési koncepciók között napjainkra megkülönböztetett jelentõséget vívott ki magának a kontrolling tevékenység. A vezetési koordináció eszköztárának fejlõdési eredménye, az a rendszer, amely a tervezési, az ellenõrzési és az információellátási rendszert integrálja. Olyan vezetési funkcióvá fejlõdött ki, aminek a szolgáltatásairól napjainkban egy hatékony mûködést célul kitûzött szervezet csak bûnös módon mondhat le. A kontrolling funkcionális szempontból a vezetés azon része, alrendszere, amely a tervezést, az ellenõrzést, valamint az információellátást koordinálja. A vezetést segítõ eszközként lehetõvé teszi, hogy a vezetõ a célra orientáltan, a környezeti változásokhoz igazodva vezesse, (szak)irányítsa a szervezetet, és a koordinációs feladatait az operatív rendszer követelményeinek megfelelõen lássa el. A kontrolling elõsegíti azoknak a koordinációs nehézségeknek a megoldását, melyekkel a szervezeti környezet fokozódó dinamikája és komplexitása, valamint a megoldandó feladatrendszerek között meglévõ differenciáltság okán a szervezet egyre gyakrabban kénytelen szembesülni. A vezetés, (szak)irányítás során megjelenõ belsõ koordinációs problémák, a szervezeti környezetben bekövetkezõ hirtelen változások a vezetõtõl gyors és hatékony döntést, alkalmazási intézkedést igényelnek. A kontrolling tehát lehetõvé teszi a szervezet számára, hogy rugalmas reakciókkal kezelje a változásokat, a felmerült problémákat kreatív módon, innovatív úton oldja meg. Összegezve a kontrolling célja, hogy fenntartsa a vezetés koordináló, reagáló és adaptációs képességét a szervezet elé kitûzött célok eredményes megvalósítása érdekében. Ahhoz, hogy (egy szervezet vezetésének szerepkörében) meg tudjuk határozni a kontrolling-rendszerével szembeni sajátos követelményeket, részletezni szükséges, hogy melyek a kontrollingnak azon építõkövei, melyeket mintegy be kell építeni a szervezeti feladatrendszerbe. Ezek a megvalósításuk sorrendjében a következõk: a) Vezetésorientált számvitel, amihez olyan adatok szükségesek, amelyek lehetõvé teszik a tervezést és az ellenõrzést, áttekintést adnak a legfontosabb célok tartalmáról, terjedelmérõl és alkalmasak a felelõsség megállapítására. Ehhez szükséges, hogy a számvitel a vezetés igényeinek megfelelõ adatokat is szolgáltatni tudjon. Éppen ezért meghatározó jelentõségû az ún. vezetésorientált számvitel, amely nagyrészt a hagyományos-regisztratív jellegû számviteli rendszer alapadataira támaszkodva a vezetés igényeinek megfelelõ információkat képes szolgáltatni. b) Tervezési és ellenõrzési rendszer, amely a kontrolling tevékenység középpontjában áll. A tervezés során jelölik ki és hangolják össze a szervezet elõtt álló célokat, valamint az elérésükhöz szükséges eszközöket és intézkedéseket. A tervezés nem szorítkozhat a célok és teendõk egyszerû meghatározására, hanem ki kell terjednie a megvalósítást szabályozó intézkedések folyamatos kidolgozására is. Ez csak akkor valósítható meg, ha a terv- és tényadatok rendszeres összehasonlításával megfelelõ információk szerezhetõk. A tervezést tehát ki kell egészítenie olyan ellenõrzésnek, amely felméri a feltételeket, a megvalósítást és az eredményeket. 36

9 A kontrolling feladata, hogy gondoskodjon az egymással összhangban álló tervezési és ellenõrzési rendszer kiépítésérõl, mûködtetésérõl. Ez a feladat nagyvonalakban jelenti a tervezés és ellenõrzés irányvonalainak kidolgozását, a tervezés és ellenõrzés számára szükséges terv- és tényinformációk kidolgozását, kiértékelését; valamint a tervezés és ellenõrzés folyamatos tartalmi és idõbeli összehangolását. c) A vázolt kontrolling feladatokhoz szükségképpen ki kell alakítani a végrehajtó, összehangolt kontrolling-szervezetet is. Miután nincs minden vezetést megvalósító szervezet számára egyformán érvényes optimális kontrolling-rendszer, adott esetben mindig külön meg kell határozni a kontrolling szempontjából döntõ jelentõségû tényezõket, melyeknek a belsõ összefüggései révén leírható, jellemezhetõ, maga az érintett szervezet. A kontrolling-feladatokat alapvetõen egy specializált kontrolling szervezeti egység is elláthatja, de olyan szervezeti egységek is alkalmasak erre, amelyek pótlólagosan más feladatokkal is rendelkeznek (például számviteli osztály, tervezési osztály). Felügyelet AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS A KATONAI HIERARCHIA VISZONYRENDSZERÉBEN Felügyelet: az a tevékenység, melynek során a felügyeleti joggal felruházott szerv hatáskörében eljárva ellenõrzi a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a különbözõ szakmai szabályozók és az egyéb kötelezõ érvényû aktusok érvényesülését, illetve szükség esetén intézkedik a döntésre jogosult felé ezek érvényre juttatására. A felügyelet a függõség fõ pontjait meghatározó olyan jogviszony, amelynek fõ rendeltetése a felügyelt magatartásának elõírt keretek közé szorítása, megszabott irányban tartása. Elõre meghatározott követelmények alapján alakítja tevékenységét, tehát mindig utólag, az iránytól való eltérés megállapítását követõen lép mûködésbe. Nemcsak információkat szerez a felügyeltrõl, hanem annak akarat-elhatározását, tevékenységét, jogi aktusait meghatározott irányba befolyásolhatja. Tehát maga a felügyeleti jogviszony aszimmetrikus, ebben a felügyelõ az aktív, a felügyelt a passzív alany. Az említett felügyelõ a nevesítendõ felügyelt magatartását abból a célból kíséri figyelemmel, hogy annak magatartása, megfelel-e a jogszabály által meghatározott követelményeknek. A felügyelt zavartalan mûködése szakmai feltételeinek biztosítása érdekében a felügyelõ által használt eszközök többnyire a segítõ, ritkábban a helyreigazító és csak kivételesen a felügyelt önállóságát megszüntetõ, helyettesítõ eszközök. Az irányítás, vezetés funkcióelemzése Az irányítás és vezetés közötti különbségtételnek igen nagy a jelentõsége. Fontossággal bír mind az irányító-vezetõ szervezetek struktúrájának megteremtése, mind az ezzel összefüggõ hatás- és jogkörök kialakítása, mind az általuk alkalmazásra kerülõ módszerek és az ezekhez tartozó eszközök megválasztása, és végsõ soron a funkcionáló irányító-vezetõ tevékenység hatékonysága tekintetében. 37

10 Az irányítás és vezetés közötti különbséget alapvetõen a döntéshozó szervezeti státusa adja meg: az irányító a szervezeten kívüli tulajdonképpen a szervezet felett elhelyezkedõ szerv, vagy személy; a vezetõ a szervezet hierarchiájának csúcsán, de a szervezeten belül helyezkedik el, része, vagy tagja az adott szervezetnek. Az irányított katonai szervezetre jellemzõ fontosabb jegyek: mûködési autonómiával bír a szervezeti különállásból következõen; mûködési önállósága nem jelenti a mûködés függetlenségét az irányító szervezet tevékenységétõl; mûködése során megteremti azt az igényt, hogy az irányítási döntések meghozatala után a szervezet önálló parancsnoka/szuverén vezetõje maga állapítsa meg a szükséges tennivalókat és a kívánatos döntéseket saját hatáskörében, hozza meg; a vezetõ (további értelmezésben parancsnok/vezetõ) a hierarchikus felépítésbõl adódóan azáltal, hogy katonai szervezetét vezeti, egyben az alacsonyabb szintû szervezeti egységek vezetõit is irányítja (tehát, vezetett és vezetõ, irányított és irányító egyben). A két típus szerint megoszló irányítói és vezetõi hatáskör jellemzõ szétválását a Magyar Honvédség irányítása és felsõszintû vezetése rendszerének mûködése során tudjuk érzékelni. A Magyar Honvédség felsõszintû szervezeteinek jelenlegi szervezeti-mûködési rendjét összefüggõ rendszerként vizsgálva kétségkívül markánsan elválik egymástól az irányítás, azaz a szervezetek kívülrõl történõ vezetése,és a vezetés, vagyis a szervezetek belsõ mozgását vezérlõ, szabályozó folyamat. A szervezet kívülrõl történõ felsõszintû szabályozását valóra váltó irányítás kompetenciájába tartozik minden olyan felelõsség, amely a honvédség külsõ, vagy kívülrõl érkezõ kondícióinak megteremtésére, vagy fenntartására irányul. Mindebbõl egyértelmûen következik, hogy az irányítás a Magyar Honvédség teljes rendszerére vonatkozik, miután ez a testület, ezen szervezeti rendszer többek között funkcióinak sokoldalúságából következõen is nem zárt. A felsõszintû vezetés feladatait megvalósító, szervezeten belüli mozgást vezérlõ belsõ vezetési kör fenntartó, funkcionálisan mûködést biztosító jellegû. Nem feladatszállító, nem határoz meg feladatokat és külsõ kapcsolatokat a testület egészére vonatkozóan. Ezért a vezetés inputnak tekinti az irányítás során megfogalmazott rendelkezéseket, a szervezetet ezeknek megfelelõen vezeti. Az output ilyen értelemben részben az elrendelt teljesítmény jelentése, illetve az olyan elháríthatatlan mûködési hibák jelzése, amelyek, vagy a feladat-meghatározás pontatlanságából, vagy a feladatvégzést befolyásoló külsõ környezet kompatibilitásának hiányából származnak. Az olyan hibák, amelyek a szervezeten belüli belsõ vezetési kör tevékenysége során mutatkoznak meg, a honvédségen belüli hatáskörök által biztosított vezetõi tevékenység révén háríthatóak el döntõ mértékben. 38

11 AZ IRÁNYÍTÁS ÉS A VEZETÉS A KATONAI HIERARCHIA VISZONYRENDSZERÉBEN Vizsgálhatjuk a testület irányítását, felsõszintû vezetését olyan tekintetben is, hogy a tevékenységek során miként jelentkeznek egyrészt a hatalmi-politikai, és a másik oldalon a szakmai-védelmi tennivalók, illetve feladatok. Ez azt is jelenti, hogy megkülönböztethetjük a jellegzetesen kormányzati-közigazgatási funkciócsoportokat a kifejezetten belsõ jellegû, parancs értékû vezetési tételektõl. A kormányzati-közigazgatási feladatokat ebben az esetben, széles spektrumban kell kezelni, amely során értelemszerûen elválnak egymástól a törvénykezési, az ellenõrzési és a kifejezetten kormányzati kompetenciába tartozó tennivalók. Mindezekre tekintettel a Magyar Honvédségre, mint szervezetre vonatkozó irányítási és felsõszintû vezetési- funkciókat az alábbi csoportosítás szerint vizsgálhatjuk: a) A szabályozás lényegében egy megalapozott törvényalkotási folyamat. Ez határozza meg a szervezet, tehát a Magyar Honvédség mûködését a teljesítmény és a ráfordítás oldaláról. Jellegzetes parlamenti feladat, amely során mindazon követelmény és körülmény meghatározásra, illetve kialakításra kerül, amely szavatolja, hogy a testület kellõ módon, a társadalmi elvárásoknak megfelelõen, a kapott társadalmi ráfordításokkal arányban mûködjék. Ezért, egyik jellemzõ alátámasztásként említhetõ meg, hogy a Parlament szabályozó szerepének végsõ realizálása a Magyar Honvédségre vonatkozó költségvetési döntés. Mint törvénykezési tennivaló, illetve törvényalkotási folyamat, a szabályozás körébe tartozik a Magyar Honvédség szervezeti karakterének, fõbb strukturális elemeinek a meghatározása is. A Parlament, tehát a szabályozó a ráfordítással kapcsolatos teljesítményellenõrzés során ellenõriz, illetve kontrollálja a szabályozási folyamat helyességét, jelzi a szükséges korrekciókat. b) A vezérlés, mint funkció a Magyar Honvédség egészének mûködését biztosítja. Ez a tevékenység megbízható módon csak a kellõen normalizált felsõszintû szabályozás keretei között érvényesülhet, ezért a fõ tennivalója a mûködés feltételeinek a fenntartása, illetve az esetleg bekövetkezett torzulások korrigálása. A vezérlés révén tehát a szabályozás érvényesítése történik, beleértve az olyan elõírások érvényre juttatását, amelyek a körülmények következtében jelentkezõ hiányosságokat pótolják, illetve megjelenítik a szükséges, hézagpótló változó elemeket is. A honvédségre vonatkozó vezérlés fontos tartalmi eleme tehát a politikai irányítás, amely a változó feltételekkel függ össze. c) A vezénylés lényegében a Magyar Honvédség belsõ önfenntartásának és idõszakos célhelyesbítéseinek összetevõit jelenti. A meghatározott követelmények, a biztosított feltételek és a determinált struktúra között a rendszerek sajátos reagálási mechanizmussal rendelkeznek, egy olyan technológia szerint funkcionálnak, amely az un. bemenettõl a kimenetig terjed. Ezeket a funkcionális folyamatokat a szabályozó vezénylés bizonyos mértékig meghatározza, egyes elemeit elõírja, de fõképpen azt dönti el, hogy mi legyen a kimenet, illetve a teljesítmény. A vezénylés tehát a hatótényezõket, más néven az un. a kondíciókat adja, ennek révén így a bemenetre megkülönböztetett módon hatással bír. A mûködési rendet, így a katonai szervezetek tekintetében a Szervezeti és Mûködési Leírásokban foglaltakat az adott szervezetnek kell biztosítania és meghatároznia, beleértve a strukturális felépítés/felosztás részleteit is. 39

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMAINAK GYŰJTEMÉNYE 2016 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Tel: (1) 432-9000 Email: NKE_KVI@uni-nke.hu

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

1. A kormánymegbízott

1. A kormánymegbízott 1. A kormánymegbízott 4. (1) A kormánymegbízott a Kormányhivatal vezetőjeként: a) Vezeti a Kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit; b) Ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Almáskert Napköziotthonos Óvoda

Almáskert Napköziotthonos Óvoda Almáskert Napköziotthonos Óvoda A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: 2006. május 1. Készítette: Kiss Róbertné óvodavezető I. Bevezetés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok

Részletesebben

51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás

51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás 51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás módosításáról 1 hatályos: 2014.01.01-2014.01.02 A központi

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány

ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány A SZAK- ÉS SZAKIRÁNYFELELŐS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SZABÁLYZATA - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET Általános

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS

Részletesebben

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének Előterjesztő: Tárgy: Polgármester A Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének alapját

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

31. A jegyző és az aljegyző Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki. Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...

Részletesebben

Az Informatikai Főosztály feladatai

Az Informatikai Főosztály feladatai Az Informatikai Főosztály feladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása a következők

Részletesebben

A belső ellenőrzési rendszer. Dunaújváros

A belső ellenőrzési rendszer. Dunaújváros A belső ellenőrzési rendszer Dunaújváros 2007 A belső ellenőrzés fogalma A vezetés - leegyszerűsítve - a tervezés, a szervezés, a döntés, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamata. Ebben az önszabályozó

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Dr. Bőcz Sándor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kabinetfőnöke Budapest, 2012. november 15. A KEHI JOGÁLLÁSÁT, TEVÉKENYSÉGÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

Modern Városok projekt

Modern Városok projekt Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya

Részletesebben

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében

Részletesebben

A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI

A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI Sári Gábor A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI (a Katonai logisztika időszerű kérdései konferencián 2014. december 3-án megtartott előadás alapján) Absztrakt: A központi logisztikai feladatokat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz) 12. c) pontjában

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Nyt. szám: 829/293.. számú példány J ó v á h a g y o m! Budapest, 2005. március 31.-n Juhász Ferenc honvédelmi miniszter A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A GAZDASÁGI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT GAZDASÁGI IRODÁJÁNAK ÜGYRENDJE

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A GAZDASÁGI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT GAZDASÁGI IRODÁJÁNAK ÜGYRENDJE NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A GAZDASÁGI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT GAZDASÁGI IRODÁJÁNAK ÜGYRENDJE Elfogadva: 2015. február 27., hatályba lép: 2015. március 2-án 1 I. AZ IRODA JOGÁLLÁSA A szervezeti egység

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M 1. sz. melléklet B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M BELSŐ ELLENŐRZÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lép: 2013. július 1-jén Az államháztartásról

Részletesebben

1. A Külügyminisztérium szervezeti felelősségi rendszerének alapjai a Külügyminisztérium jogállása, feladat- és hatáskörei

1. A Külügyminisztérium szervezeti felelősségi rendszerének alapjai a Külügyminisztérium jogállása, feladat- és hatáskörei ÁROP 1.1.19-2012-2012-0006 - Stratégiai tervdokumentumok és című projektben vállalt társadalmi fenntarthatósági szempont: A szervezeti felelősségi rendszer bemutatása a Külügyminisztériumban 2013. novemberi

Részletesebben

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása Footer Text 2/28/2016 1 Nemzetbiztonsági szolgálatok Footer Text 2/28/2016 2 Nemzetbiztonsági szolgálatok Alaptörvény 1995. évi CXXV. Törvény a nemzetbiztonsági

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 MAGYAR KÖZT ÁRSAS ÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Nyt. szám: 829/437. számú példány Jóváhagyom! Budapest, 2010. május 29-én Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter sk. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS

Részletesebben

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 Munkacsoportok A Magyar Honvédség légiforgalom-szervezésének korszerűsítéséről szóló 40/2004.

Részletesebben

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről Melléklet a 13469-1/2006.-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2006. ( ) Korm. rendelete a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről A Kormány az Alkotmány 35. -a (2) bekezdésében megállapított

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA A TERÜLETI KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETFEJLESZTÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. BÉRCESI FERENC

Részletesebben

Bodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv

Bodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Nyt. szám: 829/437. számú példány Jóváhagyom! Budapest, 2006. július - n Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság miniszterelnöke A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK INTEGRITÁS TANÁCSADÓK SZEREPE MAGYARORSZÁGON Kovács Sándorné területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgató, KIH 2013. november 7. A korrupció elleni küzdelem Magyarországon

Részletesebben

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda

XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése A Miniszterelnöki Kabinetiroda (továbbiakban: MK) látja el a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz

Részletesebben

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.-4. -a KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 2005. ÉVRE 1. Fejezeti szám, megnevezése: 16 Környezetvédelmi

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM/ /2008 A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter /2008.

Részletesebben

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY MANS munkacsoportok összesített ütemterve MUNKACSOPORT 2005. NOVEMBER 2005. DECEMBER 2005. JANUÁR Szakmai Feladat: A kiválasztási rendszerre

Részletesebben

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Melléklet a 82/2007. (MK 108.) HM utasításhoz MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM. számú példány A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2007. 2 A Honvédelmi Minisztérium

Részletesebben

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem

Részletesebben

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs 2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek.

A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek. A vizsgafeladat ismertetése: Feladat meghatározott témában előadás/eligazítás/tájékoztatás/értékelés megtartása, valamint a híradó és informatikai biztonság, a NATO biztonsági rendszerének ismertetése.

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről

Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről Önkormányzatának Belső ellenőre 4465 Rakamaz, Kossuth út 68. Száma:../2014. Éves összefoglaló i jelentés, Önkormányzatának 2013. évi belső i tevékenységéről A jelentésben használt jogszabályi hivatkozások:

Részletesebben

KOORDINÁCIÓS, HUMÁNPOLITIKAI és SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY. 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében:

KOORDINÁCIÓS, HUMÁNPOLITIKAI és SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY. 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében: 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében: a) Ellátja a Megyei Államigazgatási Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs feladatokat;

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2012. évi célok

Részletesebben

A könyvtári stratégiai programok osztályozásának lehetőségei

A könyvtári stratégiai programok osztályozásának lehetőségei A könyvtári stratégiai programok osztályozásának lehetőségei Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Kulturális Kapcsolatok Főosztály Sörény Edina vezető tanácsos Budapest, 2015.

Részletesebben

FOGALMA. A tevékenység eredményeinek, célszerűségének, minőségjegyeinek és feltételeinek megállapítására és értékelésére irányul.

FOGALMA. A tevékenység eredményeinek, célszerűségének, minőségjegyeinek és feltételeinek megállapítására és értékelésére irányul. FOGALMA A tevékenység eredményeinek, célszerűségének, minőségjegyeinek és feltételeinek megállapítására és értékelésére irányul. Okai: környezeti, szervezeti komplexitás, minőségi követelmények, teljesítmény

Részletesebben

A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai

A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai Belső Ellenőrök Társasága 2015. 09. 24 Dr. Csáki Ilona Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 Költségvetési gazdálkodás Államháztartás

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzési nyomvonala

A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzési nyomvonala SZMSZ 6. sz. melléklete (Nyt.sz.: 1/6/2009.) Nyugat-dunántuli Regionális Államigazgatási Hivatal A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzési nyomvonala Az államháztartás működési

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT Nógrád Megye Integrált Területi Programja módosításának igénybejelentésére

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9.

HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Ikt szám: 12-8/2016/23 1. Kivonat A Heves Megyei Közgyűlés 2016. december 6-i ülésénekjegyzőkön yvé ből 83/2016. (XII. 6.) közgyűlési

Részletesebben