Civilek Háromszékért Szövetség. Civil Jelentés. Döntéshozatali átláthatóságért és tisztaságért Kovászna megyében!

Átírás

1 Civilek Háromszékért Szövetség Civil Jelentés Döntéshozatali átláthatóságért és tisztaságért Kovászna megyében!

2 Partner: Támogatók:

3 Civil Jelentés CIVIL JELENTÉS: INTÉZMÉNYI ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL KOVÁSZNA MEGYÉBEN

4

5 CIVIL JELENTÉS: INTÉZMÉNYI ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL KOVÁSZNA MEGYÉBEN Bevezető A közigazgatási hivatalok átláthatóságról készült civil jelentés abból az igényből született, hogy rávilágítsunk a közintézmények társadalmi szerepére, tevékenységük számonkérhetőségére. Napi tapasztalataink azt sugallják, hogy Kovászna megyében hiányosságok mutatkoznak a kormányzati szervezetek adatszolgáltatási tevékenységében, a közösség iránti elkötelezettségében; ugyanakkor egyre nagyobb szükség van a civil szféra kontroll-szerepének erősítésére, a helyi hatalommal való kapcsolat rendszerének kiegyensúlyozására. Az elképzelést konkrét formába öntve a Civilek Háromszékért Szövetség, vagy röviden CIVEK, 2013 áprilisában sikeresen pályázott a Civil Fejlesztési Alaphoz, és a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány anyagi támogatásának köszönhetően beindulhatott a Civil Jelentés projekt megvalósítása. A felmérés során 45 helyi polgármesteri hivatalt, egy megyei szintű, négy nem központosított állami intézményt és egy szociális intézményt vizsgáltunk meg. A vizsgálat tárgyát a döntéshozatali átláthatóság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés képezte. Ellenőriztük a közmeghallgatások helyzetét, az érintettek (civil szervezetek, cégek, intézményvezetők) döntéshozatalba való bevonásának mértékét, a lakossággal való kapcsolattartás minőségét, a véleményeztetés milyenségét, a lakossági tájékoztatás eszközeit, a tájékoztatás részletességét és gyakoriságát, hivatalos honlapok tartalmát, az információk közzétételét és elérhetőségét, a közbeszerzési dokumentumok nyilvánosságát, illetve az alapkezelési kritériumrendszerek meglétét. Munkánk során a 2001/544 sz. és a 2003/52 sz. törvények előírásaira támaszkodtunk. A polgármesteri hivatalok és az állami intézmények átláthatósága mellett azt is megvizsgáltuk, hogy mennyire élnek a civil kontroll szerepével a civil szervezetek, mennyire vannak tudatában a törvény nyújtotta lehetőségeknek, és mennyire használják ki azokat. Ezt kérdőíves vizsgálat útján valósítottuk meg, 103 civil szervezet lekérdezésével. A Civil Jelentés féléves munka eredményét foglalja össze. A dokumentum részterületekre bontott elemzéseket tartalmaz, az intézmények közszolgálati szerepének javítására vonatkozó ajánlásokat, illetve minden fejezet összegzéssel, következtetésekkel zárul. Bízunk benne, hogy a Civil Jelentés hasznos eszközzé válik mind a civil szervezetek, mind pedig a polgármesteri hivatalok és más, a közigazgatás intézményeiben dolgozók számára. A megfogalmazott javaslatok alkalmazásával erősödhet a döntési folyamatok átláthatósága Kovászna megyében, gördülékenyebbé válhat a közérdekű információkhoz való hozzáférés, és ez által a közösség tájékozottabbá válhat. Egy átlátható, jól működő intézményi kapcsolatrendszerben erősödik a civil öntudat és növekszik a bizalom a kormányzati szervezetekkel szemben. Ebben a pozitív légkörben civil szervezetek és polgármesteri hivatalok partnerként tekinthetnek egymásra, együttműködhetnek a közösség építésében és fejlesztésében. 3

6 A Civilek Háromszékért Szövetség rövid bemutatása A CIVEK 2006 decemberében alakult, tizenöt háromszéki civil szervezet összefogásával. Jelenleg a szövetségnek 45 rendes és kilenc tiszteletbeli tagja van. A szövetség küldetése, hogy erősítse a háromszéki civil szervezeteket, és biztosítson számukra egy reprezentatív érdekképviseletet. A Civilek Háromszékért Szövetség operatív irányítását egy kilenctagú vezetőtanács látja el, a mindennapi feladatok ellátását pedig két irodai alkalmazott végzi. A szövetség székhelye Sepsiszentgyörgyön található, a Csíki utca 47. szám alatt. A szervezet fontosabb tevékenységei: Érdekképviselet civil érdekérvényesítés gyakorlása a helyi polgármesteri hivatalokkal, hivatalos fórumokkal szemben. Képzések szervezése tagszervezetek számára. Tájékoztatás levelezőlista, civil portál működtetése. Kapcsolatépítés hasonló szervezetekkel, helyi, országos és nemzetközi szinten. Civil Nyílt Nap szervezése a civil szervezetek tevékenységének széleskörű népszerűsítése, két rendezvény keretében: Civil Sétány és Civil konferencia. 2 %-os kampány szervezése a háromszéki civil szervezetek javára, a 2%-os adófelajánlás kapcsán. Háromszéki Civil Katalógus kiadása. A katalógus 200 háromszéki civil szervezet adatait tartalmazza. Három-négyévente frissül a tartalma. Civil Kerekasztal működtetése a különböző társadalmi szegmensek közötti hatékonyabb párbeszéd kialakítása érdekében. Regionális civil fórumok szervezése a civil kapcsolatok erősítéséért. Hatékony kommunikáció kialakítása a médiával. A szakmai partner bemutatása: Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) Székhelye: Marosvásárhely (540430, Marosvásárhely, Dévai utca 3). A Civil Elkötelezettség Mozgalom 2007-ben alakult Marosvásárhelyen, alapítói elkötelezett emberjogi aktivisták és értelmiségiek, akiknek szilárd meggyőződésük, hogy a romániai, azon belül pedig az erdélyi társadalom mai állapotának és hozzáállásának gyökeres megváltoztatásához elsősorban tudatosításra, nevelési programokra, valamint érdekérvényesítő, jogérvényesítő képesség kialakítását célzó tevékenységekre van szükség. A szervezet szándéknyilatkozata Szervezetünk alapfeladata a magyar kisebbség jogainak védelme. A CEMO célja, hogy aktívan és hatékonyan hozzájáruljon a társadalom jogokra épülő felfogásának megerősítéséhez és támogatásához, amelyet érdekérvényesítés (advocacy), jogérvényesítés, közösségfejlesztés és civil nevelés révén kíván megvalósítani. A CEMO ma a következő kulcskérdésekre összpontosít: a magyar közösség részvételére a rájuk vonatkozó döntésekben (empowerment), a romániai magyar kisebbség jogainak - különös tekintettel az anyanyelvhasználatra- érvényesítése, a hazai törvényi előírásokban kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek, valamint a nemzetközi egyezmények betartására. Küldetésüket, három különálló, de egymással szorosan összefüggő eszközrendszeren keresztül valósítja meg: 1. Érdekérvényesítés / Jogérvényesítés Program 2. Kétnyelvűség Program 3. Tréning és nevelés Program 4

7 A Civil Jelentés munkatársai és partnerei Ezúton mondunk köszönetet a munkacsoport tagjainak és mindazoknak, akik tudásukkal, tapasztalatukkal vagy támogatásukkal hozzájárultak a Civil Jelentés projekt megvalósulásához: Bereczki Kinga (elnök, CIVEK), és Furus Levente (vezetőségi tag, CIVEK): a projekt anyagi alapjának megteremtése, közreműködés a jelentés tartalmi és formai kidolgozásában, a jelentés véglegesítése; Barabás Ferenc (irodavezető, CIVEK): projekt-koordinátor, az adatok begyűjtése és feldolgozása, a tevékenységek irányítása; Opra Zsófia Szende (programvezető, CIVEK): asszisztens, a projekt pénzügyi kezelése, népszerűsítés, terjesztés; Toró Attila, (arculattervező, Digital Studio): arculati elemek kidolgozása, a reklámtermékek (banner, szórólap) kivitelezése; Szigeti Enikő (Civil Elkötelezettség Mozgalom, CEMO Marosvásárhely): tanácsadói szerepkör. A projekt kivitelezése során részt vett a transzparencia törvény szakmai elemzésében, a kutatás módszertanának előkészítésében, a kérdőívek összeállításában, feldolgozásában, a jelentés megírás módszertanának az összeállításában, a jelentés összeállításban; A Pro Pectus Egyesület, a Zöld Nap Egyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak kézdivásárhelyi szervezete munkatársainak lelkes segítsége adatgyűjtéskor. 5

8 2.1 MUNKAMÓDSZEREK BEMUTATÁSA KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK IGÉNYLÉSÉNEK ÜGYMENETE A vizsgálat eredményei Következtetések AZ IGÉNYELT KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK ELEMZÉSE Városi polgármesteri hivatalok Intézményi átláthatóság városi polgármesteri hivataloknál Civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatósága városi polgármesteri hivataloknál Intézményi átláthatóság vidéki polgármesteri hivataloknál Civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatósága vidéki polgármesteri hivataloknál Kovászna megye tanácsa Intézményi átláthatóság Kovászna megye tanácsánál Civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatósága Kovászna Megye Tanácsánál Kovászna Megye Szociális és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatósága Intézményi átláthatóság a Kovászna Megye Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságánál Nem központosított intézmények Intézményi átláthatóság Kovászna megye nem központosított intézményeinél Következtetések HONLAPOK VIZSGÁLATA A módszer bemutatása és a kutatás eredményei Következtetések A kérdőíves felmérés eredményei A felmérés eredményei Következtetések 51 6

9 I. Közigazgatási átláthatóság Romániában Az átláthatóság alapelvei az Európai Unió (EU) kezdeményezésére, az európai integráció egyik alapszerződésében az Amszterdami Egyezményben kerültek megfogalmazásra 1997-ben. Az ben hatályba lépett szerződés előírja, hogy jogszabályok kidolgozásakor a hatóság konzultáljon az érintett szereplőkkel, a közösség képviselőivel. Az 1998-ban elfogadott Aarhusi Egyezmény, amely környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló megállapodás, megalapozza az átláthatóság irányelveit az Európai Unióban. Mivel Románia 2007 óta EU tagállammá vált, biztosítania kell minden állampolgárának az információhoz való hozzáférést és a döntéshozatal 1 átláthatóságának jogát. Románia Alkotmánya 31. szakaszának 1. és 2. bekezdése elismeri ezt az alapvető jogot, amely biztosítja a közigazgatás átláthatóságát Romániában. 2 A közigazgatási átláthatóságot két törvény biztosítja Romániában: a 2001/544 sz. törvény, amely a 3 közérdekű információhoz való szabad hozzáférésről szól, és a 2003/52 sz. törvény, amely a döntéshozatali átláthatóságról szól. E két törvény megalapozza azt a jogi hátteret, amely szerint egy demokratikus államban a közösség és a kormányzat központi vagy helyi intézményei megvitathatnak bármely közérdekű problémát és döntést. A 2001/544 sz. közérdekű információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény bemutatása A 2001/544 sz. törvény a közösség és a közigazgatási szervek közötti kapcsolat működését írja elő, hiszen biztosítja bármely fizikai vagy jogi személy szabad és korlátlan hozzáférését a közérdekű információkhoz. E törvény mindkét fél számára, új lehetőségeket nyitott meg, mert egyfelől a közösség megtudhatja első ízben 1989 után, hogy mi történik az állami intézményekben, másfelől pedig a közhatóságok is lépéseket tehetnek az átlátható és szervezett, a közösséggel együttműködő tevékenység felé. Intézmények, amelyek a 2001/544 sz. törvény hatáskörébe esnek A 2001/544 sz. törvény 2. szakasz a) pontjának értelmében bármely közintézmény vagy közhatóság, vagy akár állami tulajdonban levő vállalat, amely közpénzből működik Románia területén, kötelezett a törvény betartására. A törvény hiányossága, hogy nem határozza meg pontosan, melyek ezek az intézmények. Az alábbi listában összeírtuk, mely szervezetek esnek a törvény hatálya alá: Központi közigazgatási szervek: 1. Minisztériumok 2. Más központi szervek, amelyek a minisztériumok és a kormány alárendelt szervei 3. Nem központosított intézmények 4. Autonóm adminisztratív hatóságok szakasz Az információhoz való jog (1) A személy jogát a bármely közérdekű információhoz való hozzáféréshez korlátozni nem lehet. (2) A közhatóságok a rájuk háruló hatáskörök szerint kötelesek biztosítani az állampolgárok tisztességes tájékoztatását a közügyekről és a személyes jellegű kérdésekről. 2. A 2001/544 sz. törvény teljes szövege megtalálható a jelentés 1-es számú mellékletében 3. A 2003/52 sz. törvény teljes szövege megtalálható a jelentés 2-es számú mellékletében 7

10 Helyi közigazgatási szervek: 1. Megyei tanácsok 2. Városi tanácsok 3. Polgármesteri hivatalok 4. Helyi és megyei közszolgáltatások és közintézmények A 2001/544 sz. törvény 2. szakasza a) pontjának meghatározásában nem szerepel: a Kormány, amely az Alkotmány 102. sz. (1) bekezdése szerint ellátja a közigazgatás általános vezetését, és a Prefektusok, amely az Alkotmány 123. sz. (1) és (2) bekezdése alapján képviseli a Kormányt helyi szinten. Mi a közérdekű információ? A 2001/544 sz. törvény 2. szakasza b) pontjának alapján közérdekű információ alatt bármely közhatóság vagy közintézmény tevékenységére vonatkozó vagy tevékenységéből eredő bármely információ értendő. A jelenlegi törvény 5. szakasza 4. bekezdésének alapján a következő információkat kötelező nyilvánossá tenni: a. Közhatóság vagy -intézmény szervezését és működését szabályozó jogszabályokat. b. Közhatóság vagy -intézmény szervezeti felépítését, főosztályainak feladatkörét, működési programját, ügyfélfogadási programját. c. Közhatóság vagy -intézmény vezetőségéhez tartozó személyek és nyilvános információk terjesztéséért felelős tisztviselő család- és személynevet. d. Közhatóság vagy -intézmény kapcsolatfelvételi koordinátáit, azaz: megnevezését, székhelyét, telefon- és faxszámait, -címét és honlapcímét. e. A pénzügyi forrásokat, a költségvetést és a könyvviteli mérleget. f. Saját programjaikat és stratégiáikat. g. Közérdekű dokumentumokat tartalmazó lajstromot. h. A törvény szerint kiállított és/vagy kezelt dokumentumkategóriák lajstromát. i. Közhatóság vagy -intézmény döntésének megóvási módozatait, amennyiben az illető személy úgy véli, hogy megsértették az igényelt közérdekű információkhoz való hozzáférési jogát. Ezen felsorolt információkat az intézmények kötelező módon a jelen törvény 5. sz. 4. bekezdése alapján közölniük kell: Az intézmény székhelyén vagy Románia Hivatalos közlönyében; A tömegtájékoztatási eszközökben; Saját kiadványokban; Saját internetes oldalon. Ugyanakkor, minden intézménynek hivatalból közölnie kell évente legalább egyszer egy tájékoztatót, amely tartalmazza a fent említett közérdekű információkat. Mi számít minősített, azaz nem közérdekű információnak? A jelenlegi törvény 12. szakaszának előírásai szerint minősítettek vagy hozzá nem férhetőek a következő információk: a. A nemzetvédelem, közbiztonság és -rendészet területére vonatkozó információk, ha a törvény szerint a minősített információk kategóriájába tartoznak. b. A hatóságok tanácskozásaira vonatkozó információk, valamint azok, amelyek Románia 8

11 gazdasági és politikai érdekeire vonatkoznak, ha a törvény szerint a minősített információk kategóriájába tartoznak. c. kereskedelmi vagy pénzügyi tevékenységekre vonatkozó információk, ha azok közzététele a törvény szerint sérti a tisztességes konkurencia elvét. d. A törvény szerinti személyes adatokra vonatkozó információk. e. A bűnügyi vagy fegyelmi vizsgálat alatti eljárásokra vonatkozó információk, ha a vizsgálat eredménye veszélyeztetett, ha bizalmas forrásokat tárnak fel, vagy ha az elvégzett vagy folyamatban levő vizsgálat nyomán valamely személy élete, testi épsége vagy egészsége veszélyeztetett. f. Az igazságügyi eljárásokra vonatkozó információk, ha azok közzététele sérti a méltányos per biztosítását vagy a perben résztvevő bármely fél jogos érdekét. g. Azon információk, amelyek közzététele károsan hat a fiatalok oltalmazására vonatkozó intézkedésekre. A fenti korlátozásokat figyelembe véve szélesíteni és pontosítani kell azon információk körét, amelyekhez az állampolgár szabadon és korlátlanul hozzáférhet, hiszen joga van tudni, hogy az adójából működtetett, közpénzből fenntartott intézmények mikor, miről, és hogyan döntenek. Hogyan lehet hozzáférni a közérdekű információkhoz? A jelenlegi törvény 6. szakaszának előírásai alapján bármely fizikai és jogi személy jogosult közérdekű információkat kérni és kapni. A törvény feltételei között a kérvény lehet akár szóbeli, akár 4 írásbeli. Az írásos kérvényezéshez szükséges egy 2001/544 sz. törvény típus-nyomtatvány, amely megtalálható az interneten is. Ez nagymértékben segíti a kérelmező munkáját abból a szempontból, hogy helyesen és megfelelően fogalmazza meg az írásos kérvényt. A kérvényezőnek nem kell megindokolnia, hogy miért kéri az információkat, hiszen bármely intézmény köteles ezeket az információkat megosztani az érintettekkel és az érdekeltekkel. Mi történik, ha a közhatóságok és közintézmények nem tartják be ezt a törvényt? A 2001/544 sz. törvény III. fejezetének 21. és 22. szakaszaiból kiderül, hogy nem létezik egy olyan hivatalos szerv, amely ellenőrzi a közhatóságokat, hogy alkalmazzák-e, illetve betartják-e törvény előírásait. A törvény szerint bárki, aki úgy érzi, hogy egy intézmény megsértette a közérdekű 5 információhoz való szabad hozzáférési jogát, panaszt nyújthat be az intézmény vezetőségéhez, vagy panaszt intézhet a Törvényszék közigazgatási bíráskodásának osztályához. A törvényi előírások értelmében az ellenőrzés szerepe a közösségre hárul, azaz voltaképpen a civil szervezetekre, az állampolgárokra. Mivel a hétköznapi ember nem lép folyamatosan kapcsolatba a közhatóságokkal, a kontroll szerep rendszeres gyakorlása a civil szervezetekre hárul. 2003/52 sz. döntéshozatali átláthatóságról szóló törvény bemutatása A 2003/52 sz. törvény, a 2001/544 sz. közérdekű információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénnyel együtt biztosítja Romániában a közigazgatási átláthatóságot. A 2003/52 sz. törvény alapvető célja, hogy a közintézmények felelősségét vállaljanak az állampolgárokkal szemben azáltal, hogy bevonja a közösséget a közigazgatási döntéshozatal folyamatába, a jogszabályok kidolgozásába /544 sz. törvény típus- nyomtatvány megtalálható a jelentés 3-as számú mellékletében /544 sz. törvény panaszlevél minta megtalálható a jelentés 4-es mellékletében 9

12 Bármely, a közösséget érintő döntéshozatal esetén az intézmény kezdeményezi, hogy a közösség és közigazgatási szervek képviselői vitassák meg a készülő döntést, a határozat negatív és pozitív 6. A közintézmények által közzétett éves jelentés mintája megtalálható a jelentés 5-ös számú mellékletében 10

13 II. Közhatóságok és közintézmények felmérése Kovászna megye rövid bemutatása A mai Kovszána megye az 1968-as területi újraszervezéskor alakult ki a régi Háromszék 7 vármegyéből, ekkor kapta a Kovászna nevet. Összterülete 3700 négyzetkilométer. Románia legkisebb megyéinek egyike, Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25 32' és 26 18' keleti hosszúságok, valamint a 45 32' és a 46 18' északi szélességek között. Keleten és délkeleten Bákó, Vrancea és Buzău, 8 észak és északnyugaton Hargita, nyugaton és délen pedig Brassó megyék határolják. A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója), legmagasabb pontja a Lakóca-tető, amely 1777 méter. A megye területén öt város (Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna, Barót, Bodzaforduló) és negyven község található; ezek 123 falut foglalnak magukba. Összesen 45 polgármesteri hivatal működik a területén. A polgármesteri hivatalokon kívül a közigazgatási egységekhez tartoznak még Kovászna Megye Tanácsa, a minisztériumi intézmények és országos hivatalok kirendeltségei. Lakosság szerint a legnagyobb város Sepsiszentgyörgy, a legnagyobb község pedig Zágon. 9 A megye népessége a következőképpen alakult az idők folyamán : Év Lakosság száma Kovászna megye népessége az ország lakósságának 1,08 százalékát teszi ki, a népsűrűség 55,6 10 fő/km2. A lakosság 54%-a él városon. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint, lakos nyilatkozott Kovászna megyében a nemzetiségéről, ezek 73,7%-a magyarnak ( ), 22,1%-a románnak (45.021), 4,1%-a romának (8267) vallotta magát, a maradék kevesebb, mint 300 személy 11 más nemzetiséget jelölt meg. 2.1 Munkamódszerek bemutatása A Civil Jelentés egyik fontos célkitűzése az, hogy felmérés készüljön a Kovászna megyében működő közhatóságok és közintézmények átláthatóságáról. Az állami intézmények átláthatóságát két törvény a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544 sz. törvény és a döntéshozatali átláthatóságról szóló 2003/52 sz. törvény szabályozza. Felméréseink az állami intézmények átláthatóságát érintő törvényes kötelezettségeit vizsgálták. Az állami intézmények átláthatóságát szabályozó törvények több mint egy évtizeddel ezelőtt születtek. Meggyőződésünk, hogy ez az időtartam elegendő volt arra, hogy egy intézményrendszer hatékonyan életbe léptessen szabályozásokat, törvényes előírásokat, amennyiben erre egyértelmű szándék mutatkozik, és amennyiben megfelelően működnek az intézményi- és a közösségi kontroll csatornái. A projekt munkacsoportja három szempont szerint vizsgálta az intézményes átláthatóságot szabályozó törvényes előírások, kötelezettségek betartását: 7. Kovászna Megye Tanácsának honlapja, 8. Kisgyörgy Zoltán, Barangolás Székelyföldön 3. Kovászna Megye, Pallas Akadémia Kiadó, Az adatok a Nemzeti Statisztikai Intézet honlapjáról származnak:

14 A közérdekű információk igénylésének ügymenete közérdekű tájékoztatás, igénylésekre adott válaszadás határideje. Az igényelt információkhoz való hozzáférés minősége a közérdekű tájékoztatás minősége, a válaszok pontossága, a kért információk átadásának módozatai. Az intézmények honlapjainak tájékoztató jellege itt azt vizsgáltuk, hogy milyen mértékben teljesül a tájékoztatás átláthatósága internetes felületeken, hogyan és milyen mértékben használják az állami intézmények a világháló nyújtotta kommunikációs lehetőségeket, betartják-e a törvényes előírásokat, illetve mennyire áttekinthetőek a honlapok. Az adatgyűjtést augusztus 1. szeptember 30. közötti időszakban végeztük. A kutatás során az alább felsorolt közintézményeket mértük fel: a) Kovászna megye összes polgármesteri hivatalát: 40 vidéki polgármesteri hivatalt: Árkos Barátos Bardóc Bereck Bodok Bölön Csernáton Dálnok Dobolló Előpatak Esztelnek Gelence Gidófalva Hidvég Illyefalva Kézdialmás Kézdiszentkereszt Kézdiszentlélek Kökös Kommandó Lemhény Maksa Málnás Mikóújfalu Nagyajta Nagybacon Nagyborosnyó Nagypatak OzsdolaRéty Sepsibükszád Sepsikőröspatak Szentkatolna Szitabodza Torja Uzon Vargyas Zabola Zágon Zágonbárkány öt városi polgármesteri hivatalt: Barót Bodzaforduló Kézdivásárhely Kovászna Sepsiszentgyörgy 12 b) négy nem központosított állami intézményt Megyei Környezetvédelmi Hivatal Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Megyei Munkaerő Ügynökség Megyei Pénzügyi Hivatal c) Kovászna Megye Tanácsát d) Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóságot (Kovászna Megye Tanácsának alárendelt intézménye) A következőkben bemutatásra kerül, milyen módszerekkel és eszközökkel vizsgáltuk a felsorolt intézményeket, a fennebb felsorolt három szempont szerint. 12. Minisztérium vagy országos hatáskörű szerv hozhatja létre. Egyszemélyi vezetés, hatósági feladat, helyi érdekektől függetlenül működik 12

15 2.2. Közérdekű információk igénylésének ügymenete Az intézményi átláthatóság egyik alapvető kritériuma a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés. Romániában a 2001/544 sz. közérdekű információkhoz szabad hozzáférésről szóló törvényi előírások értelmében bármely fizikai vagy jogi személy hozzáférhet közérdekű információhoz, ha megfelelő módon igényli azokat. Megjegyzés: A 2001/544 sz. közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényt a továbbiakban közérdekű adatigénylési törvénynek nevezzük. Emlékeztető A 2001/544 sz. adatigénylési törvény 1. cikkely, 6. szakaszának (1) bekezdése alapján: Bármely személynek joga van közérdekű információkat kérni és kapni közhatóságoktól és - intézményektől, a jelen törvény feltételei között. A közérdekű adatigénylési törvény a közérdekű információk szabad hozzáférésének feltételeit tartalmazza. Ezek röviden a következőek: abban az esetben, ha valaki írásban közérdekű információt igényel, a kérvénynek tartalmaznia kell a megszólított közhatóság nevét, az igényelt információt oly módon, hogy az azonosítható legyen az intézmény számára, valamint a kérelmező család- és személynevét. Az igénylési szándék megszületése után a kérelmezőt számos törvényesen rögzített és rendelkezésre álló segédeszköz támogatja az igény pontos megfogalmazásában, azaz létezik egy kérelem nyomtatvány, amely letölthető az internetről. Ez a nyomtatvány elvileg megtalálható többékevésbé könnyen elérhető módon minden állami intézmény honlapján (2001/544 sz. I. cikkely, 5. szakasz, (1) bekezdés, g. pont). Felmérésünk során közérdekű információkat igényeltünk írásban, a fent említett típusnyomtatványok felhasználásával. Kovászna megye etnikai összetételére való tekintettel a hatályban levő nyelvi jogokat szabályozó törvények értelmében 2001/215 sz. közigazgatási törvény 76. cikke 2. bekezdésének alapján kérvényeinket magyar nyelven is benyújthattuk. A magyar nyelvű kérvények leadásánál azonban akadályokba ütköztünk, mert a nyomtatványokat kizárólag román nyelven találtuk meg a világhálón. Következésképpen a román nyelven megfogalmazott általánosított közérdekű információk iránti kérelem nyomtatvány-mintát lefordítottuk magyarra, és ezt követően magyarul is megfogalmaztuk kérvényeinket. Megjegyzés: A közérdekű információkat igénylő kérvényeket a továbbiakban kérvénynek nevezzük. 13

16 2.2.1 A vizsgálat eredményei A következő oldalon megtekinthető az általunk megfogalmazott kérvény. Címzett! KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK IRÁNTI KÉRELEM Tisztelt Polgármester Úr/Igazgató Úr/Vezetőség! A jelen kérelmet a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544. sz. Törvény és utólagos módosításai előírásainak értelmében fogalmazzuk meg. A Civilek Háromszékért Szövetség meg akarja kapni a következő közérdekű információkat tartalmazó dokumentumokat: 1. Az utolsó 3 közmeghallgatás jegyzőkönyveit, 2003/52 sz. Törvény előírásai alapján. 2. A döntéshozatali átláthatóság, 2003/52 sz. Törvény II/12/(1) alapján közzétett 2010, 2011 és 2012-es éves jelentéseket. 3. Civil pályázatok elbírálási rendszer kialakításáról való megbeszélés/ülés jegyzőkönyvét, a 2011, 2012 és 2013-as pályázati kiírásokra, tartalmazza az elbíráló bizottság megalakításának módját, elbírálási kritériumokat. 4. Azon civil szervezetek listáját, amelyek 2011, 2012 és 2013-as évben nyílt pályázatokat nyertek kultúra, sport-ifjúság és szociális téren. Kérjük a szervezet neve mellé odaírni a nyert összeget/összegeket. 5. Sorolják fel azon civil szervezeteket, amelyek zárt és/vagy meghívásos pályázati rendszer során kaptak támogatást 2011, 2012 és 2013-ban. Kérjük, csatolják az ehhez kapcsolódó partnerségi szerződéseket. 6. A 2003/52 sz. Törvény II/6/(5) alapján, civil szervezetekkel való kapcsolattartással felelős tisztviselő munkaköri leírását. (Nem a tisztviselő személyes adatai, hanem ezzel a munkával járó felelősség és feladatkör érdekel bennünket.) Ha a fent igényelt dokumentumok tartalmaznak nem közérdekű információkat (pl. személyes adatok), kérjük, satírozzák ki. Kérjük, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, a 2001/544 sz. Törvény II/12/(1) alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje el az alábbi címre. Kérjük a fent kérvényezett dokumentumokat elektronikus formátumban a következő címekre elküldeni: civilekharomszekert@yahoo.com és civek@civek.ro, törvény által megszabott 30 napos határidő betartásával. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet ben megküldeni, akkor kérjük, hogy postai úton küldjék az alábbi címre. Civilek Háromszékért Szövetség -CIVEK Cím: , Sepsiszentgyörgy, Templom utca, 1A szám, Kovászna megye civilekharomszekert@yahoo.com, civek@civek.ro Telefon : Fax: Tisztelettel, Kérelmező Keltezés 14

17 Kérvényeinket részben postai úton, részben pedig személyesen jutattuk el az érintett intézményekhez, a ábra szerint: ábra A fenti ábra mutatja, hogy a kérvények zömét postai úton, ajánlott levél formájában juttattunk el az intézményekhez. Olyan települések és intézmények esetében, ahol a polgármester, illetve az intézményvezető román nemzetiségű volt, magyar és román nyelven is elküldtük a kérvényt, következésképpen nyolc közhatósághoz intéztünk kétnyelvű kérvényt, a többi negyvenháromhoz magyar nyelvű kérvénnyel fordultunk. A kutatásnak egyik szempontja a válaszadási határidők ismerete és tiszteletben tartása volt, ez kiegészült a válaszadás nyelvhasználatával, figyelembe véve a nyelvi jogokat szabályozó törvényes előírásokat, amelyek szerint a magyar nyelvű kérvények esetén a válaszadásnak két nyelven, román és magyar nyelven kell megtörténnie (2001/215 sz. közigazgatási törvény 76. cikk, (2) bekezdése). A következőkben bemutatásra kerül, hogy hány válasz érkezett a törvényben szabályozott határidőn belül a megkeresett, összesen 51 intézmény részéről. Emlékeztető A 2001/544 sz. adatigénylési törvény 1. cikkely, 7. szakaszának (1) bekezdése alapján: A közhatóságok és intézmények kötelesek 10 napos határidőn belül vagy, az esetnek megfelelően, kérelem iktatásától számított legfeljebb30 napon belül írásban válaszolni a közérdekű információk iránti igénylésekre, a dokumentálási munkálatok nehézsége, bonyolultsága, volumene és a kérelem sürgősségének függvényében. Amennyiben az igényelt információ azonosításához és továbbításához szükséges időtartam meghaladja a 10 napot, a válasz legfeljebb 30 napon belül közlendő a kérelmezővel, azzal a feltétellel, hogy e tényről 10 napos határidőn belül írásban értesítsék. A fent bemutatott adatigénylési törvény előírásai alapján a kérvényekre leghamarabb tíz, legkésőbb 30 napon belül válaszolhatnak. A tíz napos határidőt összesen két intézmény tartotta tiszteletben, és tizenegy intézménytől érkezett válasz 30 napos határidőn, továbbá öt válasz érkezett pár nappal a határidő lejárta után. Volt olyan válaszlevél is, amelyet jóval a határidő lejárta után kaptunk kézhez, a válaszlevél dátuma viszont a harmincnapos határidőnek megfelelt. Egyetlen olyan válaszlevelet sem 15

18 kaptunk, amely tíz napon belül értesített volna arról, hogy a tíz napot meghaladó időtartam alatt érkezik meg a válasz, pedig a törvényes keret ezt is lehetővé teszi. Az alábbiakban a ábrán szemléltetjük az intézmények válaszadási gyakorlatát ábra Az intézmények két fajta válaszadási lehetőség közül választhattak: elektronikus vagy postai levelezés. A kérvény megfogalmazói elsődleges lehetőségként az elektronikus válaszadást jelölték meg, hiszen a postai levelezés jóval költségesebb és időigényesebb megoldás. A válaszadás módja is rögzítésre került. A kérvényekben megfogalmazottak alapján az intézményeknek elsősorban elektronikus formában ( ben) kellett volna válaszolniuk, tekintettel arra, hogy az igényelt dokumentumok elektronikus továbbítása semmilyen akadályokba nem ütközhetett. A ábrán látható, hogy a beérkezett válaszokból öt elektronikus formában, tíz postán és egy személyes úton érkezett be. Negatív példaként emeljük ki, hogy a személyesen eljutatott választ négy nappal a határidő után kaptuk meg, viszont a válaszlevél gondosan és jól kiszámítottan az iktatástól számított 30. napra volt keltezve. A harminc napos határidő elteltével a válaszküldők aránya nagyon alacsony volt, ezért a projekt munkacsoportja panaszlevelek megfogalmazása mellett döntött, hiszen a beérkezett információk nem voltak elegendőek a projekt célkitűzései, elemzési kritériumai szempontjából. A közérdekű információigényléshez hasonlóan a panaszlevelet is hivatalos módon kell megfogalmazni és továbbítani az intézmény vezetőségéhez. A panaszlevél-minta megtalálható és letölthető minden ábra

19 közhatóság és -intézmény honlapjáról. A projekt munkacsoportja a román nyelvű panaszlevél-mintát lefordította magyar nyelvre, majd ezt követően kiküldött 45 panaszlevelet. Kilenc panaszlevelet a hiányos válaszadás miatt, harminchatot pedig a teljes válaszadás hiánya miatt kellett küldeni. A közigazgatási panaszlevél-minta megtekinthető a következő oldalon. KÖZIGAZGATÁSI PANASZLEVÉL Címzett! Tisztelt Polgármester Úr/Igazgató/Vezetőség! A jelen panaszlevelet a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544. sz. törvény és utólagos módosításai előírásainak értelmében fogalmazzuk meg. A számmal rendelkező kérvényre, a Civilek Háromszékért Szövetség nem kapott választ a jelenlegi törvény által megszabott 30 napos határidőn belül. A következő információkat igényeltük: 1. Az utolsó 3 közmeghallgatás jegyzőkönyveit, 2003/52 sz. törvény előírásai alapján; 2. A döntéshozatali átláthatóság, 2003/52 sz. törvény II/12/(1) alapján közzétett 2010, 2011 és 2012-es éves jelentéseket; 3. Civil pályázatok elbírálási rendszer kialakításáról való megbeszélés/ülés jegyzőkönyvét, a 2011, 2012 és 2013-as pályázati kiírásokra, tartalmazza az elbíráló bizottság megalakításának módját, elbírálási kritériumokat; 4. Azon civil szervezetek listáját, amelyek 2011, 2012 és 2013-as évben nyílt pályázatokat nyertek kultúra, sport-ifjúság és szociális téren. Kérjük a szervezet neve mellé odaírni a nyert összeget/összegeket; 5. Sorolják fel azon civil szervezeteket, amelyek zárt és/vagy meghívásos pályázati rendszer során kaptak támogatást 2011, 2012 és 2013-ban. Kérjük, csatolják az ehhez kapcsolódó partnerségi szerződéseket; 6. A 2003/52 sz. törvény II/6/(5) alapján, civil szervezetekkel való kapcsolattartással felelős tisztviselő munkaköri leírását; (Nem a tisztviselő személyes adatai, hanem ezzel a munkával járó felelősség és feladatkör érdekel bennünket.) Ezennel kérjük a jelenlegi helyzet felülvizsgálását, mivel a közérdekű információhoz való szabad hozzáférési jogunkat megsértették. Továbbá, kérjük azon személy felelősségre vonását, aki felelős a közérdekű információk közléséért. Civilek Háromszékért Szövetség -CIVEK Cím: , Sepsiszentgyörgy, Templom utca, 1A szám, Kovászna megye civilekharomszekert@yahoo.com, civek@civek.ro Telefon : Fax: Tisztelettel, Kérvényező neve Keltezés 17

20 A ábrán látható a panaszlevelek elküldésének módja: ábra A közérdekű adatigénylési (2001/544 sz.) törvény előírásai alapján a panaszlevekre történő válaszadás határideje 15 nap. Emlékeztető A 2001/544 sz. adatigénylés törvény 2. cikkely, 21. szakaszának (3) bekezdése alapján: Amennyiben az adminisztratív vizsgálat után a kifogás megalapozottnak bizonyul, a választ a kifogás benyújtásától számított 15 napos határidőn belül továbbítani kell a sértett személynek, és annak tartalmaznia kell mind az eredetileg igényelt közérdekű információkat, mind a vétkes ellen foganatosított fegyelmi büntetések megjelölését. A következő ábra a panaszlevélre beérkezett válaszadások időpontját mutatja. Tizenhét intézmény válasza időben érkezett, hét intézmény pedig késéssel válaszolt ábra A panaszlevelek nyomán összesen huszonnégy intézmény küldte el válaszát, (három városi, húsz vidéki polgármesteri hivatal, illetve egy dekoncentrált intézmény). Egy érdekes jelenségnek lehettünk tanúi: a panaszlevelekre történő válaszadás jóval gyorsabbnak és hatékonyabbnak bizonyult, mint az eredeti kérvényre történő reakciók. Ez a huszonnégy válaszlevél nem tartalmazza a hiánypótlás céljával elküldött panaszlevelekre adott válaszokat. Arra a kilenc panaszlevélre, amelyet hiánypótlás céljával küldtünk ki, öt intézmény válaszolt, négy intézmény pedig nem. A visszajelzés formájaként az elektronikus válaszadást jelöltük meg. A panaszlevélben megfogalmaztuk, hogy az intézmények csak abban az esetben postázzák válaszaikat, ha nincs lehetőségük elektronikusan válaszolni. A válaszlevelek az alább bemutatott módon érkeztek: 18