Munkaerõpiacok átalakulóban: rugalmasság és biztonság Kôzép- és Kelet-Európában. Sandrine Cazes és Alena Nesporova

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerõpiacok átalakulóban: rugalmasság és biztonság Kôzép- és Kelet-Európában. Sandrine Cazes és Alena Nesporova"

Átírás

1

2

3 Munkaerõpiacok átalakulóban: rugalmasság és biztonság Kôzép- és Kelet-Európában Sandrine Cazes és Alena Nesporova

4

5 Munkaerõpiacok átalakulóban: rugalmasság és biztonság Kôzép- és Kelet-Európában Sandrine Cazes és Alena Nesporova International Labour Office Subregional Office for Central and Eastern Europe Budapest

6 Copyright International Labour Organization 2003 Elsõ kiadás 2003 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kiadványai szerzõi jogvédelem alatt állnak az Altalanos Szerzõi Jogvédelemról szóló Konveció 2 Protokollja alapján. Mindazonáltal részletek reprodukálhatók engedély nélkül amennyiben a forrást megjelôlik. Reprodukciós vagy fordítási jogokért a kérvényeket az alábbi címre lebet beadni: ILO Publications Bureau (Rights and Permissions), ILO International Labour Office, CH-1211 Geneva 22, Svájc. Az ILO örömmel fogadja ezeket a kérvényeket. Cazes, S.; Nesporova, A. Munkaerõpiacok átalakulóban: rugalmasság és biztonság Kôzép- és Kelet-Európában Budapest, International Labour Office, 2003 ISBN Afordítás az alábbi kiadvány alapján készült: Labour markets in transition: Balancing flexibility and security in Central and Eastern Europe (ISBN ), Geneva, 2003 Labour flexibility, employment, employment security, labour policy, CIS country, Eastern Europe ILO Cataloguing in Publication Data Az ILO kiadványaiban alkalmazott megnevezések, amelyek megfelelnek az ENSZ gyakorlatának, és az anyagok bemutatása nem tükröznek semmiféle véleménynyilvánítást az ILO részérõl bármely ország, térség, terület vagy annak hatóságainak jogi státuszát illetõen vagy határainak megállapítását illetõen. Az idézett cikkekben, tanulmányokban és egyéb hozzájárulásokban kifejezett véleményekért a felelõsséget kizárólag a szerzõk viselik, és a publikálás nem jelenti, bogy az azokban kifejtett véleményeket az ILO támogatja. Cégek, kereskedelmi termékek és eljárások nevének említése nem jelenti, bogy az ILO támogatja ezeket, és egy adott cég, kereskedelmi termék vagy eljárás nevének nem említése nem a helytelenítés jele. Az ILO kiadványai beszerezhetõek a nagyobb konyvkereskedésekben vagy közvetlenül az ILO Publications-tõl, International Labour Office, CH-1211 Geneva 22, Svájc. Katalógusok illetve az új kiadványok listái díjmentesen beszerezhetõk a fenti címen. Nyomtatás Magyarországon készült.

7 ELÕSZÓ A könyv alapjául szolgáló kutatás a Nemzetkôzi Munkaügyi Szervezet (ILO) Foglalkoztatási Szektorának fó tevékenysége, az ILO Irányító Testülete által 2003 márciusában elfogadott Mindenkit Megilletõ Méltányos Munka célkitúzését szolgáló Globális Foglalkoztatási Program (Global Employment Agenda) keretében készült. A Globális Foglalkoztatási Program egyik kulcseleme a globális verseny és a technológiai fejlódés által elóidézett munkaerópiaci változások hatékony kezelése szociális és munkaerópiaci politikák segítségével. Ezek a politikák nóvelik a munkavállalók kapacitását, mobilitását és flexibilitását, és ezzel egy idóben megfeleló foglalkoztatási és jövedelmi biztonságot garantálnak számukra. A Program a kutatás és az ebbõl adódó politikai javaslatokról szóló vita keretét adja meg, ami lehetóvé teszi a javaslatok regionális és nemzeti keretekben tórténó további kidolgozását. Ez a monográfia annak a jelenleg is folyó szakmai ILO projektnek az eredménye, amely a flexibilitás és a biztonság együttes megjelenését vizsgálja az iparilag fejlett, a rendszerváltó és a fejlódó országokban. A monográfia célja a flexibilitás, a stabilitás, a biztonság, a munkaerópiaci teljesítmény és a termelékenység közötti kapcsolat elemzése. Az átfogó, hosszú távú cél a termelékeny és szabadon választott teljes foglalkoztatás elérése globális, regionális, nemzeti és helyi szinteken. A jelen kótet hiányt pótló mu a kózép- és kelet-európai átmeneti országokkal foglalkozó szakirodalomban. A vizsgált átmeneti gazdaságok, az Európai Unió tagállamai és a Gazdasági Együttmukódési és Fejlesztési Szervezethez tartozó országok csoportjain belül végzett ôsszehasonlító elemzések és az ezekhez kapcsolódó javasolt munkaerópiaci politikai kovetkeztetések számot tarthatnak mind a kormányzati dóntéshozók, mind a szociális partnerek érdeklódésére, mivel rámutatnak arra, hogyan lebet a munkaerópiaci változásokat gazdasági és szociális szempontból jobban kezelni. A kózép- és kelet-európai valamint kózép-ázsiai volt központi tervutasításos gazdaságok munkaerdpiacai mélyreható változáson mentek keresztül a politikai, gazdasági és szociális reformok kezdete óta. Míg a múltban az állam garantálta a teljes foglalkoztatási, sõt ezekben a gazdaságokban még munkaeró-hiány is tapasztal- V

8 hato volt, 1989 után ezeknek az államoknak hirtelen szembe kellett nézniük a súlyosbodó munkanélküliséggel, amelynek szintje tartósan magasnak bizonyult. Sem a munkaügyi tôrvények, sem a munkaerópiaci intézmények nem tudták ezt az új helyzetet megfelelôen kezelni. A vállalatok nagyobb szabadságot igényeltek nagymértékú' munkaeró-feleslegük csokkentése, és munkavállalóiknak a termelési és gazdasági változásokhoz torténó igazítása érdekében. Az elbocsátott munkavállalók ugyanakkor nagy számban igényeltek segítséget munkahelykeresés, készségeik fejlesztése és jövedelmük hirtelen elvesztése miatt. Erre reagálva a nemzeti hatóságok módosították a munkaügyi torvényeket, és nemzeti foglalkoztatási szolgálatokat hoztak létre, amelyek feladata álláskôzvetítói támogatás nyújtása a munkanélküliek számára. Emellett olyan munkaerópiaci politikai intézkedéseket is bevezettek, amelyekkel javították az álláskeresók foglalkoztatási esélyeit, és amelyek révén a munkaerópiac keresleti és kínálati oldalát is befolyásolni tudták. A piacgazdaságra torténó átmenet arra kényszentette a vállalatokat, hogy racionalizálják termelési kóltségeiket, beleértve a munkaügyi kóltségeket, és gyorsan reagáljanak a piacon bekóvetkezett változásokra. A leépítések mellett a vállalatok bevezették az idóben korlátozott munkaszerzódéseket, a polgári tórvénykónyv által szabályozott szerzódéseket vagy a szerzódés nélküli informális foglalkoztatás alkalmazását, és az adózás elkerülése miatt a béreket részben zsebbe fizették. Mindazonáltal a foglalkoztatás flexibilis formáinak elterjedése, a nagyobb mértékü informális foglalkoztatás irányába mutató tendencia, és a munkavállalók foglalkoztatási és szociális védelmének ebból kóvetkezó jelentós gyengülése láttán a kormányoknak további módosításokat kellett végrehajtaniuk a hatályos munkaügyi tórvényekben, és hatékonyabb támogatási rendszereket kellett kidolgozniuk a munkavállalók számára. A társadalmi párbeszéd mind állami, mind vállalati szinten egyre fontosabb szerepet tólt be ebben a folyamatban. Jelenleg új egyensúlyt kell kialakítani a vállalatok számára biztosított flexibilitás és a munkavállalók számára nyújtott biztonság között. Ennek segítségével a vállalatok elvégezhetik a szükséges kiigazításokat, amelyek megszüntetik a termelékenység fokozása elótt álló akadályokat, a munkavállalók pedig megfeleló foglalkoztatási és jóvedelmi biztonságot élvezhetnek, ami a munkanélküliség és a szegénység csókkentéséhez járulhat hozzá. Az iparilag fejlett országok már a múltban felismerték, bogy meg kell határozni azokat a munkaerópiaci szabályozókat, amelyek lehetóvé teszik a flexibilitás és biztonság együttes alkalmazását. Az átmeneti gazdaságokban ez a kérdés csak nemrégiben kapott jelentóséget. Az átmeneti gazdaságokban a munkáltatók és munkavállalók egyaránt azon a véleményen vannak, hogy a munkaügyi jogszabályok módosításai vagy a munkaerópiaci és szociális politikák nem kezelik megfeleló módon jogos igényeiket, és emiatt hátrányosabb helyzetben vannak, mint versenytársaik vagy a lakosság egyéb csoportjai. Az iparilag fejlett államok számos eltérést mutatnak a munkahelyek megórzését szolgáló szabályozók és a munkaerópiaci politikák (így például lehetséges átváltások vagy komplementaritások) különbözo típusai kombinációjának alkalmazása során. Elmondhatjuk azonban, hogy az általános trend a vállalatok számára biztosított, nagyobb kiigazítást lehetóvé tevó flexibilitás és a munkavállalók számára nyújtott, szélesebb kórú állásbiztonság megteremtése vi

9 irányába mutât. Mivel a munkavállalók gyengébb védelmet élveznek az elbocsátásokkal szemben, szükségük van arra, hogy több segítséget kapjanak a munkaerópiaci intézményektól az újrafoglalkoztatás, a megfelelö mértékü jovedelemtámogatás és a munkaerópiaci programokhoz való jobb hozzáférés szempontjából. Ez az egyetlen módja annak, hogy elfogadják foglalkoztatásuk imént említett gyengébb védelmét. A jelen tanulmány célja, hogy az átmeneti gazdaságok számára szükséges flexibilitás és biztonság egyensúlyáról szóló vitához hozzájáruljon, és javaslatokat vessen fel a munkaerópiaci és a szociálpolitikai fejlódés új irányaival kapcsolatban. Az elemzések eredményei azt tanúsítják, hogy a munkaerópiaci szabályozások enyhítése szempontjából az átmeneti gazdaságok általában véve nincsenek lemaradva a gazdaságilag fejlett országok mögött. Ezzel szemben a tórvények végrehajtása, a munkaerópiaci intézmények és politikák a rendszerváltó országokban még mindig meglehetósen alacsony szintú'ek, és hozzájárulnak a magas munkanélküliségi arányhoz, valamint a foglalkoztatás bizonytalanságához. Ezeken a területeken még sok a tennivaló. A tanulmány az említett problémák megoldásához szeretne segítséget nyújtani annak érdekében, hogy a negativ szociális és gazdasági kovetkezményekkel járó jelenségeket minél hamarabb meg lehessen szüntetni. Göran Huitín Igazgató Foglalkoztatási Szektor, ILO

10 KÖSZÖ N ETN Yl LVÁN ÍTÁS Köszönetiinket fejezzük ki az alábbi kutatóknak, akik statisztikai adatokat szolgáltattak számunkra és a flexibilitás és biztonság kérdésével kapcsolatban országtanulmányokat végeztek: Iskra Beleva és Vasyl Tzanov Bulgária, Jifí Vecemík Cseh Köztársaság, Reelika Arro, Raul Eamets, Janno Järva, Epp Rallaste és Rala Philips Esztország, Eugeniusz Rwiatkowski, Mieczyslaw Socha és Urszula Sztanderska Lengyelország, és Tatyana Tchetvernina, Alexandra Moscovskaya, Irina Sobovela és Natalya Stepantchikova Orosz Foderáció. Röszönjük Sylvie Rauffet-nek a statiszti- kai munkában nyújtott segítséget. A szerzók nagyra értékelik a három konzultáns' értékes megjegyzéseit, valamint az ILO-ban dolgozó kollégákkal folytatott megbeszéléseket, amelyek során az egyes fejezetek ILO munkaanyagokban vagy cikkekben megjelent korábbi változatai kerültek megvitatásra. A szerzók továbbá ószinte köszönetüket kívánják kifejezni Petra Ulshoefemek, az ILO budapesti szubregionális irodája igazgatójának mindazon támogatásért, amit a kézirat lezárásának idószakában nyújtott számukra. Röszönet illeti Petra Ulshoefert azokért a kitúnó otletekért is, amelyek alapján az ILO és kozép- és kelet-európai tagállamai között folyó együttmúkodés keretében a tanulmány eredményeit és kovetkeztetéseit a gyakorlatban is meg lebet valósítani. Végezetül köszönet illeti a fordítókat, Szabó Zsuzsannát és Gecov Rrisztinát, továbbá Szabó Esztert és Farkas Annát a kötet magyar nyelvú kiadásával kapcsolatos munkálatok hatékony lebonyolításáért, valamint Aimery Chaigne-t a kitúnó fedélterv elkészítéséért. vim

11 TARTALOM Elõszó V Kôszônetnyilvánítás xiii 1 A munkaerõpiaci intézmények helyzete a rendszerváltó országokban A munkaerõpiac rugalmassága Változó munkaerõpiacok Atváltások és komplementaritások A foglalkoztatás elemzésének kovetkeztetései, javasolt politika 5 2 Munkaerõpiaci fejlemények a 90-es években: A rendszerváltó országok áttekintése Munkaerõpiaci fejlemények: A rendszerváltó országok közös jellemzõi és külônbségei A munkaerõpiaci fejlõdés nemzeti eltéréseit befolyásoló tényezõk az átmeneti gazdaságokban Kovetkeztetések 35 3 A foglalkoztatás változó jellemzól A foglalkoztatás ágazati változásai A foglalkoztatás privatizációja A foglalkoztatás egyre rugalmasabb formái Kovetkeztetések 60 4 A munkaerõpiac dinamikája az 1990-es években: Ôsszehasonlító elemzés A munkaerõ fluktuációja az 1990-es években A foglalkoztatás stabilitása és a munkaviszony hossza közötti ôsszefüggés A munkahely biztonsága versus állásstabilitás Kovetkeztetések 97 IX

12 5 A foglalkoztatást vedó' jogszabályok munkaerópiaci hatása a rendszerváltó és a nyugati fejlett ipari országok tapasztalatai alapján Bevezetés Fennálló munkaviszony A foglalkoztatást védó jogszabályok változásai az 1990-es években: Nemzetközi ôsszehasonlítás a kozép- és kelet-európai országokban A foglalkoztatást védó jogszabályok szigorúságának mérése Elózetes bizonyítások (kétváltozós ósszefüggések) Kovetkeztetések Melléklet EPL egyes rendszerváltó országokban A munkaerópiaci intézmények, a társadalmi párbeszéd és a munkabérek adóterheinek szerepe Bevezetés: A foglalkoztatást védó munkajogi szabályozáson túlmutató ósszefüggések Munkaerópiaci intézmények az 1990-es évek második felében a rendszerváltó és az OECD országokban A rendszerváltó országokra vonatkozó elófeltételek Kovetkeztetések Melléklet Definíciók és adatfonások Melléklet A tesztelés módszertana Politikai kovetkeztetések Az eddigi megállapítások ósszefoglalása A munkaeró gazdálkodás két modellje a rendszerváltó országokban Kovetkeztetések 167 Biblográfia 173 Táblázatok listája 2.1 Brutto nemzeti termék (GDP) és foglalkoztatás az rendszerváltó országok: Eves átlag nóvekedési ráták, konkrét évek (százalékok) A 15 és 64 év közötti lakosság részvételi aránya, rendszerváltó országok, 1990 és Részvételi arányok korcsoportonként, rendszerváltó országok, 1990 és 1999 (százalék) Regisztrált munkanélküliség (a munkaeró százalékos arányában az egyes évek végén), rendszerváltó országok, 1994, 1998 és Xeijes munkanélküliség, egyes rendszerváltó országok, 1994, 1998 és A fiatalok ósszesített munkanélküliséghez (munkaeró'-felmérés) viszonyított aránya, egyes rendszerváltó országok, 2000 (százalék) 21 X

13 2.7 A év közötti lakosság képzettségi szint szerinti megoszlása, egyes rendszerváltó országok, 2000 (a teljes népesség százalékony arányában) A foglalkoztatás ágazati struktúrája, egyes rendszerváltó országok, 1990 és 1999 (százakékos arány) Ônfoglalkoztatás a teljes foglalkoztatás arányában, egyes rendszerváltó országok, 1993 és 2000 (százalékok) Idószakos foglalkoztatás az alkalmazotti foglalkoztatás arányában, nemek szerinti lebontásban, egyes rendszerváltó országok, 1993 és 2000 (százalék) Részmunkaidós foglalkoztatás a teljes foglalkoztatás arányában, nemek szerinti lebontásban, egyes rendszerváltó országok, 1993 és 2000 (százalék) Másodállás a teljes foglalkoztatás arányában, egyes rendszerváltó országok (százalék) Munkaeró fluktuáció, belépési és kilépési ráták egyes rendszerváltó országokban az 1990-es években (százalék) A munkaeró fluktuáció és a munkahelyek fluktuációjának ósszehasonlítása egyes rendszerváltó országokban, (százalék) A GDP és a foglalkoztatás dinamikája (E), valamint a munkaeró fluktuációja (LT) közötti korrelációk egyes rendszerváltó országokban A foglalkoztatás megoszlása a munkaviszony hossza szerint, 1999, egyes rendszerváltó országok (százalék) a A munkaviszony átlagos hossza egyes rendszerváltó országokban, (évek) b A munkaviszony átlagos hosszának nemek szerinti megoszlása egyes rendszerváltó országokban, (évek) A foglalkoztatás megoszlása a munkaviszony hossza alapján a Cseh Koztársaságban, Lengyelországban és Szlovéniában, (százalék) A munkaviszony átlagos hossza nem, életkor, ágazat, foglalkozás és végzettség szerint, egyes rendszerváltó országokban, 1999 (évek) A munkaviszony átlagos hossza a vállalat nagysága szerint egyes átmeneti gazdaságokban, 1999 (évek) Kilépési arányok a kilépés oka szerint (százalékok) Kilépések aránya, a foglalkoztatásból való kilépés célja szerint, egyes rendszerváltó országok, (százalékok) la A GDP és a foglalkoztatásból való cél szerinti kilépések közötti korrelációs együtthatók, egyes rendszerváltó országok Ib A foglalkoztatás nôvekedése és a foglalkoztatásból való cél szerinti kilépések közötti korrelációs együtthatók, egyes rendszerváltó országok Egyes OECD országok rangsora az EPL szigorúsága szempontjából, külonbozó mutatószámok alapján A foglalkoztatás védelmére vonatkozó index: Válogatott mutatószámok és súlyozási arányok 119 XI

14 5.3 EPL mutatószámok egyes kiválasztott rendszerváltó országokban, az 1990-es évek végén A munkanélküli biztosítási rendszerek, jellemzõi egyes rendszerváltó országokban, A passzív és aktiv munkaerõpiaci politikára fordított kiadások egyes rendszerváltó országokban, A szakszervezetek és a kollektiv tárgyalások egyes rendszerváltó országokban, az 1990-es évek kózepén A munkanélküliségi ráta logaritmusát (függó változó) magyarázó regressziók, egyes rendszerváltó és OECD országokban az 1990-es évek végén A log tartos munkanélküliségi rátát (függó változó) magyarázó regressziók, egyes rendszerváltó és OECD országokban az 1990-es évek végén A fiatalok munkanélküliségi arányai logaritmusát (függó változó) magyarázó regressziók, egyes rendszerváltó és OECD országokban az 1990-es évek végén A munkaerõ-inputtal kapcsolatos intézkedéseket (függó változó) magyarázó regressziók, egyes rendszerváltó és OECD országokban az 1990-es évek végén 152 Abrák listája 4.1 Munkaeró-fluktuáció. a GDP és a foglalkoztatás nóvekedése egyes rendszerváltó országokban, GDP nóvekedése és kilépési arányok cél szerint, (százalék) EPL index egyes OECD és rendszerváltó országokban, az 1990-es évek második felében EPL szigorúsága, munkanélküliség és foglalkoztatás 123 A. Munkaeró-felmérés, munkanélküliségi ráták kózótti átlagértékek 123 B. Munkaeró-felmérés, fiatalok munkanélküliségi aránya kózótti átlagok 123 C. A népesség arány, kózótti egészéhez viszonyított foglalkoztatási átlagok 123 D. Az ónfoglalkoztatók aránya, E. Idószakos foglalkoztatás, EPL szigorúsága és munkaerõpiaci dinamika 126 A. Munkaeró fluktuációja, kózótti átlagadatok 126 B. Munkaviszony átlagos hossza, C. Tartós munkanélküliség, kózótti átlagok A munkabérek adóterhei egyes OECD és rendszerváltó országokban 143 Szôvegdobozok listája 5.1 A szigorúbb foglalkoztatást védó jogszabályok munkaerõpiaci hatásaira vonatkozó empirikus bizonyítékok ósszefoglalása 106 XII

15 A MUNKAERÕPIACI INTÉZMÉNYEK HELYZETE A RENDSZERVÁLTÓ ORSZÁGOKBAN 1.1 A MUNKAERÖPIAC RUGALMASSÁGA Az egyik leggyakrabban felmerülõ, ellentmondásos munkaerõpiaci kérdés, hogy az európai országok - az Amerikai Egyesült Államokhoz viszonyított - gyenge foglalkoztatási teljesítménye az európai munkaerõpiacok rugalmatlanságának eredménye-e. Egyes kôzgazdászok az Európára jellemzó magas munkanélküliségi szintet egyértelmuen a rugalmatlan munkaerõpiacoknak tulajdonítják, míg mások elvetik ezt a nézetet. Bizonyos irányzatok a nagyobb munkaerõpiaci flexibilitás alsóbbrendií útját javasolják az európai munkaerõpiacok szklerózisának gyógyírjaként: a neoliberális elveket valló kózgazdászok a rugalmasabb munkaerõpiacokért szállnak síkra, például a munkaerõpiaci szabályozók gyõngítése révén 1. Ezt a nézetet tiikrõzi a Gazdasági Egyiittmù'kôdési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Job Study (Munkaerõpiaci tanulmány) c. állásfoglalása (OECD, 1994/a.). Másrészt, számos más tanulmány, így például az OECD által 1999-ben kiadott Employment Outlook (Foglalkoztatási Perspektívák) szerzõi arra a kõvetkeztetésre jutottak, hogy a foglalkoztatást védõ jogszabályok 2 nem befolyásolják a munkanélküliség szintjét (bár kimutattak néhány a munkanélküliség struktúrájára gyakorolt negativ hatást). Mindazonáltal, tõbb munkaerõpiaci szakértõ megkérdõjelezi azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a foglalkoztatást védõ jogszabályok negativ hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra és a munkanélküliségre. Pissarides például a kôvetkezõket írja:,,a munkavállalók általában igénylik a foglalkoztatás védelmét, és úgy tünik, hogy a mun- 1 A munkaerõpiaci szabályozók ill magukba foglalják a munkaerõpiaci intézményeket (szakszervezetek, munkanélküli biztosílási rendszerek. állami foglalkoztaiási szolgálatok, stb.), a torvényi eszkozoket (a foglalkoztatást védõ torvények, niinimáibcnól szóló torvény. stb.) és u munkaerõpiaci politikát. : A foglalkoztatást védõ szabályozók olyan torvényi rendelkezések, amelyek szabályozzák az alkahnazási és elbocsátási gyakorlatot. különöskcppen a jogellcnes elbocsátásokat. a foglalkoztatás gazdasági okokból tórténõ inegszüntetését. a végkielégítést. a minimális felmondási idõt, az elbocsátások adminisztratív engedélyezését, és a szakszervezetekkel és/vagy a munkaügyi adminisztráció képviselõivel tórténõ elõzetes konzultációkat. 1

16 káltatók sem ellenzik olyan vehemensen, mint néhány kozgazdász (Pissarides, 2001., 133. oldal). Nines meggyózô bizonyíték arra, hogy a vállalatok igen magas szintú rugalmasságot és magas munkaerõ fluktuációt tartanának kívánatosnak. A vállalatok valószínúleg a stabil foglalkoztatási viszonyokat és a tapasztalt munkaerõt preferálják, mivel így a tranzakciós kôltségek, például a felvételi kiválasztás és a képzés kôltségei alacsonyabbak lennének, és a hatékonysághoz kapcsolódó bérek hosszabb távon jelentkeznének (lásd embed erõforrás iskola, Becker, és az,,új institucionalista iskola, mint például Williamson, 1985.) A munkaeröpiaci rugalmasság fogalmának komplex volta bizonyos mértékben meghatározza annak ideológiai dimenzióját is: tág értelemben a kiigazítást a rugalmassággal azonosítják, és általában a rugalmatlanságot tartják az ezzel clientèles fogalomnak. Makroszinten a flexibilitás a külsõ sokkhatásokhoz vagy a változó munkaeröpiaci kôrülményekhez tôrténõ igazodás sebességére vonatkozik. így a munkaerópiac rugalmassága azt a mértéket jelenti, ameddig a foglalkoztatás és/vagy a munkaidó (munka input kiigazítás) vagy a bérek (munka kôltség kiigazítás) alkalmazkodnak a gazdasági változásokhoz. Ugyanakkor a munkaeröpiaci flexibilitás tôbb definícióját ismerjük. Létezik olyan definíció, amely szembeállítja a külsõ és belsõ rugalmasságot; az elöbbi új munkáltatónál tôrténô új foglalkoztatási jelentö állásváltozást jelent, és a munkaerõ fluktuációra valamint a fôldrajzi mobilitásra vonatkozik. Az utóbbi meghatározás olyan munkaköri változásokra vonatkozik, amelyek ugyanazon cégen belül zajlanak le. Létezik a numerikus és funkcionális flexibilitás megkülônbôztetésén alapuló definíció; az elöbbi a munkavállalók számában bekôvetkezõ változásokat jelenti, míg az utóbbi a cégen belül lezajló foglalkoztatási változásokra és mobilitásra utal. leien kötet a külsõ, numerikus flexibilitással foglalkozik, a makro- és mikroôkonómiai perspektívát is figyelembe véve, különös hangsúlyt helyezve a munkaeröpiaci szabályozókra és intézményekre. E választás elsõdleges oka az, hogy véleményünk szerint ezek a munkaerõpiac rugalmasságának legrelevánsabb aspektusai. Választásunkat az is indokolja, hogy a funkcionális flexibilitással kapcsolatban jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok. 1.2 VÁLTOZÓ MUNKAERÖPIACOK Kôzép- és Kelet-Európa, valamint Kôzép-Ázsia korábbi kôzponti tervutasításos gazdaságainak munkaerõpiacai alapvetõ átalakuláson mentek keresztül a politikai, gazdasági és szoeiális reformok kezdete óta ig a kózpontilag irányított termelés és elosztás, valamint a termelõk hazai piacokon való dominanciája miatt a vállalatok jelentõs védettséget élveztek a világpiac hatásaival szemben. Emellett a munkaerõpiacokat erõsen szabályozták, ami a munkavállalók számára magas szintü foglalkoztatási biztonságot garantált. A volt szoeialista országok nemzetgazdaságainak globális verseny elõtti megnyitása arra kényszerítette a hazai vállalatokat, hogy inputjaikat (beleértve a munkaeröt), termelési technológiájukat és outputjukat a piaci kereslethez igazítsák. 2

17 Az átmenet 12 éve után a stabil munkanélküliség változatlanul az egész régió fõ problémájának mondható. Bár néhány országban ezt a problémát bizonyos mértékig magyarázza a lassú gazdasági helyreállítás, úgy túnik, hogy a kezdeti nagymértékü csokkenés után a foglalkoztatás még azokban az országokban is stagnálni kezdett, aboi a gazdasági novekedés egy hosszabb idószakon keresztül viszonylag magas volt (Nesporova, 1999). A kilencvenes évek elején a politikai dontéshozók és a lakosság tôbbsége elfogadta, hogy a teljes foglalkoztatás és a korábbi, viszonylag nagyvonalú szociális biztonsági rendszerek nem tarthatók fenn tovább. A szerkezetátalakítási intézkedéscsomagon belül a rugalmas foglalkoztatás bevezetését és a szociális védelem szintjének csôkkentését a legtöbb esetben a munkaerópiacok új piaci viszonyokhoz torténo átalakításának egyedüli lehetséges eszkozeként tüntették fel. A nemzeti munkaügyi torvények módosítása, az újonnan kialakított munkaerópiaci politika és az állami foglalkoztatás! szolgálatok azzal segítették elõ ezeket a változásokat, hogy csôkkentették a megmaradt munkahelyek elózó rendszerból örökölt erós védelmét. A korábbi védelem helyett a foglalkoztatási szolgálatok, a jövedelemtámogatás és az aktiv munkaerópiaci programok révén egy tágabb értelmú' állásbiztonság vált elérhetové. Ugyanakkor, a munkaerópiaci intézmények és a kollektiv alku gyengeségei valamint a torvények nem megfeleló szintó végrehajtása a munkaerópiac magas szintü rugalmasságát eredményezték, ahol a munkavállalók általában igen bizonytalannak érzik munkahelyüket. Az átmeneti gazdaságok politikai dontéshozóinak olyan innovativ politikát kell kidolgozniuk, amely hatékonyabban képes kezelni a munkaerópiaci változásokat gazdasági és szociális szempontból egyaránt. Auer és Cazes (2003) azoknak az iparilag fejlett nyugati államoknak a gyakorlatát ismerteti, ahol a foglalkoztatási rendszer és a szociális védelem oly módon került kialakításra, hogy az egyrészt biztosítja a munkaerópiac flexibilitását a vállalatok számára, másrészt megórzi a munkavállalók jóvedelembiztonságát (és szélesebb szociális védelmét) társadalmi szinten. Ezek a példák egyértelmú'en azt sugallják, hogy az intézményrendszer egyetlen komponense sem képes ónmagában meghatározni a flexibilitás és a biztonság kérdését. A flexibilitás és a biztonság a fó nemzeti munkaerópiaci intézmények interakcióitól, így például a munkanélküli ellátási rendszerektól, a bér-megállapító intézményektól, és a korkedvezményes nyugdíjazási rendszerektól függ. 1.3 ÁTVÁLTÁSOK ÉS KOMPLEMENTARITÁSOK Az egyes intézmények között kialakuló különbözö interakciók befolyásolhatják az egyének és a vállalatok munkaerópiaci viselkedését. Ezeket a kapcsolatokat átváltásoknak és/vagy komplementaritásoknak is nevezik. Az átváltás akkor jön létre, ha egy dolgot egy másikkal szemben értékesítenek. A foglalkoztatás szigorú védelmét például áruba lehet bocsátani a nagyvonalúbb munkanélküli ellátásért cserébe. Komplementaritásokról akkor beszélhetünk, ha az egyik fél mindkét esetben védelmet élvez: magas szintó foglalkoztatás-védelmi torvények és magas szintó szociális védelem (Esping-Andersen jóléti kapitalizmusa, ami gyakori a kontinentá- 3

18 lis Europa jóléti államaiban; Esping-Andersen, 1990). Míg az átváltás esetében az egyik fél erõsebb szociális védelemmel kompenzálhatja a vállalati szinten meglévó alacsony szintü védelmet, a komplementaritások esetében ez nem így van. A komplementaritások fogalmát itt úgy kell értelmezni, hogy az egyik intézményes rendszert egy másikkal erôsítenek meg (például a foglalkoztatás biztonságát a munkaerõpiaci politika egészíti ki), de ez abban az értelemben is felfogható, hogy az egyik dolog nem létezhet a másik nélkül. Bertola és szerzõtársai (2000) is foglalkoztak a fenti kérdésekkel, és különbözo kapcsolatokat találtak a foglalkoztatást védõ jogszabályok és más munkaerõpiaci intézmények között. A különbözo intézményi ellátások közötti interrelációk természetesen rendelkeznek nemzeti dimenzióval (foglalkoztatási rendszer). A dán rendszer például a munkaerõpiac nagymértékü numerikus flexibilitását a szociális, jövedelmi és foglalkoztatási biztonság magas szintjével kombinálja. A japán foglalkoztatási rendszer ezzel ellentétben az alacsony numerikus flexibilitást a magas funkcionális flexibilitással kombinálja. Az élethosszig tartó állásokkal jellemezhetõ japán munkaerõpiac nem követte Europa tômeges korkedvezményes nyugdíjazásra és szociális tervekre alapozott gyakorlatát: a vállalatokat és az állami szektort (szociálisan és nem mindig jogilag) arra kötelezik, hogy olyan foglalkoztatás-biztonságot és politikát garantáljanak (például munkanélküli biztosítás formájában), amely hozzájárul a munkahelyek megõrzéséhez és az elbocsátások minimalizálásához. Különbözö, a nemzeti intézményi berendezkedést jellemzõ kombinációk léteznek 3. Mindazonáltal a kép jóval ámyaltabbá válik, és az átváltások és komplementaritások mükôdése eltérõnek mutatkozik, amikor a foglalkoztatási rendszer alrendszereit elemezzük. A munkaerõpiaci szabályozók bevezetésekor a célkitûzés az volt, hogy a jogellenes elbocsátások eilen nyújtott védelem, a munkanélküli ellátások és/vagy a szociális biztonsági programok révén emeljék a munkavállalók jólétének színvonalát. A foglalkoztatás biztonsága például még mindig elsõrendü szempont egy állás pozitív megítélésekor. A munkavállalók kôrében végzett felmérések során a foglalkoztatás biztonsága elsõ helyen szerepelt az állással való megelégedettséget meghatározó tényezõk között 4. Mivel azonban mindez kôltségekkel is jár az érintett felek számára, a foglalkoztatás megszüntetésének magas kôltségei miatt a munkáltatók elállhatnak új munkavállalók toborzásától. Ugyanakkor, a nagyobb mértékú szociális ellátások csökkenthetik a foglalkoztatás szintjét: a munkanélküliek a szociális ellátás csapdájába kerülnek, mivel nem ösztönzik õket új állások vállalására. A foglalkoztatási tôrvények is védhetnek bizonyos munkavállalókat mások rovására, így például a fiatalokat, a nõket vagy a tartósan munkanélkülieket. Ez azt jelenti, hogy külônbséget kell tenni a belsõ és a külsõ paraméterek között 5 : a belsõ fog- 1 Auer és Cazes a francia és az amerikai rendszereket is részietesen elemzik (2003). 4 A munkahellyel való megelégedettség fó meghatározói között találjuk a magas jövedeimet, a tartos munkaviszonyt - i.e. azt az idotartamot, amelynek során a munkavállaló folyamatosan ugyanannak a munkáltatónak az alkalmazásában áll - és a relativ állasbiztonságot a határozatlan idejú munkaszerzódés miatt. Ezzel ellentétben, az alacsony jôvedelem és a határozott idejú munkaszerzódés miatt kialakuló bizonytalan státusz negatívan hat egy állás minoségének megítélésére (Európai Bizottság, 2001, 67. oldal). 4

19 lalkoztatási biztonság (amelyet a magán vagy állami munkáltatók nyújtanak) és a széles kôrú foglalkoztatási biztonság (amely túlmutat a belsõ munkaerõpiacokon. és figyelembe veszi a munkaerópiaci politikát valamint a társadalombiztosítási ellátásokat); a jogszabályi keret és a megvalósítás/végrehajtás (lásd Bertola et al., 2000); valamint a jogszabályok és a végrehajtás együttes fogalma és a valós, mérhetó munkaerópiaci folyamatok között. 1.4 A FOGLALKOZTATÁS ELEMZÉSÉNEK KÔVETKEZTETÉSEI, JAVASOLT POLITIKA A foglalkoztatási és szociális védelmi rendszerek különbözö komponensei közötti választást a különbözö kombinációk (átváltások és/vagy komplementaritások) alapján kell megtenni. Ezeket úgy kell meghatározni, bogy lehetóvé tegyék és biztosítsák a munkaerópiaci flexibilitás és a foglalkoztatás biztonsága közötti egyensúlyt. Az átmeneti gazdaságok politikai dôntéshozói így tehát nagyobb választási lehetóséggel bímak egy adott makroôkonómiai, intézményi és politikai kontextuson belül. A szociális partnerek (munkáltatók és munkavállalók) ezekben az országokban szintén felismerték, bogy versenyképes vállalatok nélkül, amelyek képesek munkaerejüket számban, struktúrában és minóségben a piaci viszonyokkal összhangban meghatározni, a foglalkoztatási teljesítmény alacsony szinten marad. Ugyanakkor a munkavállalóknak ésszerú' foglalkoztatási és jôvedelembiztonságra van szüksége annak érdekében, hogy megfelelóen lehessen óket motiválni a nagyobb mértékü mobilitás és flexibilitás elfogadására, hogy termelékenységük növekedjen, és a változással szembeni ellenállásuk csökkenjen. A dán rendszerben már kialakították ezt a kompromisszumot, amely az úgynevezett flexicurity (a flexibilitás és biztonság ötvözete) sikeres bevezetésének példája. A flexicurity megkôzelítés összhangban áll az ILO Méltányos Munka Programjával (ILO Decent Work Agenda) 6 és az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájával, amely az Európai Unió lisszaboni és barcelonai csúcstalálkozóinak záródokumentumaiban jelenik meg. A flexicurity megkôzelítés jelentós befolyással volt az ILO Globális Foglalkoztatási Programjára (ILO Global Employment Agenda) (ILO, 2002), mivel ez a megkôzelítési mód megkérdójelezi a foglalkoztatáshoz való hozzáférést és az ilyen foglalkoztatás minóségét is. A Globális Foglalkoztatási Program 5 Míg a külsó és belsó tényezók fogalmát váilalati perspektívából halároztuk meg, az nem feltétlenül vonatkozik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek közötti külônbségre (mivel ez magában foglalhatja azokat is, akik csak gyengéa kôtódnek a munkaerõpiachoz, és azokat is, akik gyakran váltják belsõ és kiilsõ státuszukat). Ki kell mondanunk, hogy a belsõ és külsó elmélet javarészt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek közötti külonbségre épül (Lindbeck és Snower, 2001.) 6 Az ILO Méltányos Munka Programjának célja megteremteni a nõk és féríiak számára az esélyt a méltányos és termelékeny munkára, a szabadság, az egyenlóség. a biztonság és az emberi méltóság megvalósulása mellett. Ez az átfogó cél négy stratégiai célt foglal magába: a munkahelyi jogok elõmozdítása; a foglalkoztatás és a jôvedelem megteremtése: a szociális védelem és a szociális biztonság kiterjesztése; és a társadalmi párbeszéd megerõsftése (ILO. 1999). 5

20 egyik kulcseleme a munkaerõpiaci változások sikeres kezelése a szociális és munkaerõpiaci politikák segítségével, amelyek révén növelni lebet a munkavállalók kapacitását, mobilitását és flexibilitását, ugyanakkor biztosítani lebet számukra a megfeleló foglalkoztatási és jövedelmi biztonságot. A jelen tanulmányban közölt elemzés támogatást nyújt az átmeneti gazdaságok számára a cél eléréséhez. A rendszerváltó országokban nemrégiben kezdõdtek meg a kérdésrõl szóló széleskôm viták. Tanulmányunkban javaslatokat teszünk olyan munkaerópiaci szabályozásokra és munkaerópiaci politikákra, amelyek sikeresen alkalmazhatók az átalakulóban lévõ munkaerópiacokon. A politikai tanácsadás terén fontos ez a megkôzelítési mód, mivel rámutat arra, bogy lehetséges egyensúlyt teremteni a foglalkoztatás flexibilitása és a szociális védelem között. A szociális partnerek számára ez szélesebb mozgásteret jelent a tárgyalások során, mivel a kormány nem csökkentheti a foglalkoztatás védelmét anélkül, bogy bizonyos mértékben ne erósítené a szociális biztonságot, és fordítva, már amennyiben fenn kívánja tartani a flexicurity rendszert. Az alapvetó munkaerõpiaci stabilitás a magasabb szintú fejlõdés szükséges feltétele. Ennek kôvetkeztében ki kell alakítani, vagy meg kell erõsíteni azokat az intézményeket, amelyek támogatják a hatékony stabilitás e formáját, például a társadalmi párbeszédet vagy a munkaerõpiaci politikát. Azokat az intézményeket nevezhetjük hatékonynak, amelyek ésszerü és mindkét fél számára elfogadható egyensúlyt találnak a munkavállalók biztonsági igényei és a vállalatok igényei által diktált gazdasági intézkedések között. Ez a kônyv hét fejezetbõl áll. E bevezetõ fejezet után a 2. fejezet a munkaerõpiaci fejlõdés áttekintését és elemzését tartalmazza - munkaerõpiaci részvétel, foglalkoztatás, munkanélküliség, alulfoglalkoztatás és inaktivitás - Kôzép- és Kelet-Európában és Kôzép-Azsiában a 90-es évek során. A 3. fejezet az adott országok helyzetének ôsszehasonlítása révén tanulmányozza a foglalkoztatás ágazati struktúrájában és a foglalkoztatás fõbb jellemzõiben bekövetkezett változásokat, így például a foglalkoztatás státuszát, a munkaszerzõdések típusát, a formális/informális foglalkoztatás! és egyéb kérdéseket. A 4. fejezet egyes átmeneti gazdaságok munkaerõpiaci dinamikáját vizsgálja a 90-es évek során. Ebben a fejezetben értékeljük a foglalkoztatási stabilitás és flexibilitás szintjét, és az azokban bekövetkezett változásokat a gazdasági fejlõdés ciklikusságával ôsszefüggésben elemezzük és magyarázzuk. Az ezt kôvetõ két fejezet azt az ok-okozati ôsszefüggést vizsgálja, amely a munkaerõpiaci intézmények jellege és a munkaerõpiaci teljesítmények között áll fenn. Az 5. fejezetben a foglalkoztatást védõ jogszabályok szigorúságát vizsgáljuk, és elemezzük a foglalkoztatás és a munkanélküliség szintjére és struktúrájára gyakorolt hatásukat egyes átmeneti gazdaságokban és az iparilag fejlett nyugati államokban. A 6. fejezetben elõszôr a munkaerõpiaci intézmények, a munkaerõpiaci politikák, a kollektiv alku és a bérekhez kapcsolódó adózás területén bekövetkezett fejleményeket hasonlítjuk össze tíz átmeneti gazdaságban, majd az elért eredményeket összehasonlítjuk egyes OECD országok mutatóival. Ezután - ökonometriai elemzés segítségével - megvizsgáljuk, bogy a munkaerõpiaci intézmények, a társadalmi párbeszéd és a béreket terhelõ adók milyen hatást gyakorolnak az aggregált munkaerõpiaci mutatókra. A 7. fejezetben kôvetkeztetéseink általános konklúzióit vonjuk le, és aján- 6

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A VÁLTOZÁS SZÍNEI - VÖRÖSBŐL SZÜRKÉBE FROM RED TO GRAY

A VÁLTOZÁS SZÍNEI - VÖRÖSBŐL SZÜRKÉBE FROM RED TO GRAY ÖSSZEFOGLALÓ A VÁLTOZÁS SZÍNEI - VÖRÖSBŐL SZÜRKÉBE FROM RED TO GRAY A harmadik rendszerváltás Kelet-Európa és a volt Szovjetunió öregedő népessége Mukesh Chawla Gordon Betcherman Arup Banerji valamint

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben