Egyeztetési változat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyeztetési változat"

Átírás

1 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat

2 BELÜGYMINISZTÉRIUM KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek 2015.május Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Megyei koordinátor Felelős tervező Településtervező Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Településtervezési szakági szakértő közlekedési Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Antiszegregációs szakértő Partnerségi szakértő Környezetvédelmi szakértő Műemlékvédelmi szakértő Róka László Kézy Béla Ivánka-Tóth Dávid Bak Gabriella Krajnyák Nóra Pogonyi Ádám Deme Dóra Vásárhelyi Réka Adorján Emese Ivánka-Tóth Dávid Ádány Mihály Nagy Tibor TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Kemecse Város Önkormányzata - Ignéczi Attila városi koordinátor

4 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 4 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A település térségi szerepe A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése A település dinamikai típusának meghatározása TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv (OTrT) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK KEMECSE FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK Hatályban lévő településrendezési eszközök A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A népesség főbb jellemzői Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA... 62

5 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA A telekstruktúra vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Parkolás Áruszállítás Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Gyalogos közlekedés Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj, és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi tényezők ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Társadalom, demográfiai viszonyok és tendenciák Gazdasági szerkezet és dinamika Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztő erő Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A folyamatok értékelése A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ VÁROSRÉSZEK A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása

6 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek MELLÉKLETEK KEMECSE VÁROS KORÁBBAN ELNYERT TÁMOGATÁSAI

7 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 7 Táblázatjegyzék 1. táblázat Néhány összehasonlító adat Kemecse megyén belüli szerepére vonatkozóan táblázat: A Kemecsei járás főbb adatai táblázat: Ingázási adatok Kemecsén táblázat:az övezeti érintettség vizsgálata táblázat: Országos és megyei övezetek általi érintettség táblázat: Települések sajátos megyei térségek általi érintettsége táblázat: Életminőség Kemecsén táblázat: Szegregátumok elhelyezkedése Kemecsén táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2014/2015-ös tanév) táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014-es tanév) táblázat: Vállalkozások típus szerinti megoszlása táblázat: A város 10 legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozása és eredménykimutatásuk adatai táblázat: A vállalkozások ágazatonkénti megoszlása táblázat: A vagyongazdálkodás főbb adatai táblázat: Kemecse művelési ág szerinti területaránya táblázat: Kemecse város jellemző területi mutatói táblázat: Alulhasznosított barnamezős területek táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) táblázat: Zajterhelési határértékek táblázat: A vizsgált tényezők egymásra hatásának értékelése táblázat: SWOT analízis táblázat: Problématérkép és értéktérkép Kemecsén táblázat: Az északi városrész társadalmi mutatói táblázat: A déli városrész társadalmi mutatói táblázat: Szegregációs mutatók a szegregátumokban Ábrajegyzék 1. ábra: Szabolcs Szatmár Bereg Megye Stratégiai Programja ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései ábra: Természetes szaporodás, fogyás ábra: Vándorlási adatok Kemecsén ábra: Ingázási adatok Kemecsén ábra: Iskolai végzettségek Kemecsén ábra: Foglalkoztatottsági adatok Kemecsén ábra: Egy főre jutó nettó jövedelem/év ábra: Lakásállomány Kemecsén ábra: A település motorizációja ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya ábra: A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya... 96

8 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 8 Térképjegyzék 1. térkép: Magyarország városhálózata térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció földrajzi fókuszai térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyi, csomópontjai térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rekreációs körzetei és idegenforgalmi tengelyei térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agglomerálódó térségei térkép: A Kemecsei járás térkép: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek térkép: A évi XXVI. törvény Kemecsét érintő elhatározásai a településre vonatkozóan térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Terv települést érintő elhatározásai térkép: Potenciális iparterületek Kemecsén térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből térkép: Település és környékének vízrajza térkép:a település és környékének térképe között térkép:a település és környékének tájhasználati térképe térkép: A település és környékének Natura2000-es területei térkép: A település és környékének természetvédelmi területei térkép: A település szegregátumai térkép: Műemlékek Kemecsén térkép: Kemecse környezetének országos jelentőségű főútjai térkép:tervezett közutak Kemecse környékén térkép: Kemecse városi közüthálózata térkép Kemecse főbb útjainak forgalmi terhelése térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek térkép: Közösségi közlekedési megállóhelyek térkép:kemecse vízmű védőterületének felszíni vetülete térkép: Kemecse és környékének felszín alatti vízszint térképe térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket ( ), a piros körök az utóbbi évek rengéseit ( ) mutatják térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe térkép: Értéktérkép Kemecse városában térkép: Problématérkép Kemecse Városában térkép: Kemecse városrészei térkép: Az északi városrész térkép: A déli városrész térkép: Kemecse szegregátumokat bemutató térképe (összes 35 % feletti) térkép: Az 1. számú szegregátum térképe térkép: A 2. számú szegregátum térképe térkép: A 3. számú szegregátum térképe térkép: A 4. számú szegregátum térképe térkép: Az 5. számú szegregátum térképe térkép: A 6. számú szegregátum térképe

9 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 9 Vezetői összefoglaló A as tervezési időszakra való felkészülés országos és helyi szinten is a korábbiakhoz képest megújult keretek között zajlik. Ennek megfelelően a településfejlesztés teljes rendszere is változott, melynek eredményeként a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján az új Európai Uniós fejlesztési időszakhoz kapcsolódó stratégiai dokumentumokat kell készíteniük a járási központ városoknak. Kemecse Város, összhangban a kormányrendeletben és a vonatkozó módszertani útmutatókban leírtakkal a partnerség elveinek messzemenő figyelembevételével megkezdte a as programozási időszakra való felkészülést. A hivatkozott rendelet összefüggő, három elemből álló dokumentum-rendszert hoz létre, mely az alábbi elemekből épül fel: Megalapozó vizsgálat Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) A külső szakértők közreműködésével készülő jelen szakmai anyag, vagyis a megalapozó vizsgálat közös hátterét képezi mind a nem csupán Európai Uniós, de adott esetben hazai forrásokból finanszírozott fejlesztési programokat megalapozó hosszú távú fejlesztési koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegű ( megvalósítás orientált ) integrált településfejlesztési stratégiának. Fentiekből adódóan a készülő dokumentumok összeállítása, illetve a vizsgálati munkarész aktualizálása során a város társadalmi és gazdasági folyamataiban bekövetkezett változásokra érdemes koncentrálni, hangsúlyosan kiemelve azon területek elemzését, értékelését, melyek összefüggésben lehetnek a hazai, illetve Európai Uniós szinten meghatározott fő fejlesztési célokkal. E szempontok figyelembevételével a megalapozó vizsgálatban áttekintésre kerülnek Kemecse városát érintő hosszabb távú társadalmi-gazdasági folyamatok, bemutatásra kerül a helyi épített- és természeti környezet állapota, és áttekintjük az infrastrukturális, környezetvédelmi valamint energetikai területen tapasztalható tendenciákat. A vizsgálati munkarészt követően a helyzetértékelés során összegezzük az elemzés főbb megállapításait, rögzítve egyúttal a vázolt folyamatok egymásra hatását. Kemecse város adottságai Kemecse Város az Észak-Alföldi régió, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Nyíregyházától 15 km-re északra, a Nyírség és a Rétköz határán fekszik. A város a 100-as Záhony-Budapest vasúti vonalon található, jelentős átmenő személy- és teherforgalmat bonyolít le. A település a térség egészségügyi és logisztikai központja. Kemecse Város január 1. napjától járási székhely település. A Kemecsei Járáshoz összesen 11 település tartozik. A városban működik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kemecsei Járási Hivatala, a Kemecsei Közös Önkormányzati Hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kemecsei Tankerülete, valamint a Nyíregyházi Pedagógiai Szakszolgálat Kemecsei Tagintézménye. A település lakosság száma folyamatosan csökken, a lakónépesség száma 4968 fő, ebből külterületi lakos 188 fő. Területe 38,94 km2, népsűrűsége 130,4 fő/km2. Az elmúlt 135 évben Kemecse népessége több mint a kétszeresére növekedett (230,7 %). A település múltjának, jelenének és jövőjének szempontjából kiemelkedő szereppel bír a vasút. A városban, 1872-ben indult meg a vasúti forgalom. Ez az infrastruktúra Kemecsét 6 falu szállítási és kereskedelmi központjává tette.

10 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 10 Előnyt jelent az itt élőknek a település jó földrajzi fekvése, kedvező természeti adottságai, a települési környezet rendezettsége, a kedvező gazdasági lehetőségek és életkörülmények, a magas infrastrukturális ellátottság. A település termálvíz potenciálja is kiaknázható. A város nevét először 1222-ben a Váradi Regestrum említi, az idetelepülő Kemecsei családról kapta a nevét. A település ig járási székhelyként funkcionált február 1-től Kemecse nagyközség, július 1- jével, pedig megkapta a városi címet. Kemecse gazdaságának meghatározó tényezői az egykori állami mintagazdaság szakmai értékeire alapozó, jórészt mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások. A település középtávú tervei között szerepel egy Agrár Ipari Logisztikai Park (ipari park) kialakítása. Emellett kimagasló arányt képvisel a település gazdaságában a szolgáltató szektor (57,6 %), mely a városiasság egyik fő jellemzője. A településen a 13 %-os munkanélküliségi ráta meghaladja a megyei átlagot, mely 12,4%. A város gazdasági vonzerejét jelzi, hogy a környező településekről közel 150 munkavállaló jár Kemecsére dolgozni. Kemecse működő vállalkozásainak száma 233, melyből 121 egyéni vállalkozó és 112 pedig társas vállalkozás. A vállalkozói, kereskedelmi és vendéglátó üzemei színvonalas ellátás biztosításával növelik a város vonzerejét. A település kereskedelmi, szolgáltató központ szerepét igazolja a működő 76 kiskereskedelmi üzlet szakválasztéka és helyi piacának élénk élete. A település közműellátása teljes körű. A belterületen a víz-, gáz-, elektromos hálózat 100 %-os kiépítettségű, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége 95 %-os, a belterületi úthálózat 100 %-ban aszfaltozott. A város megközelíthetősége kiváló, és Nyíregyháza mellett fontos közlekedési csomópont. Intézményei döntően alapellátók. Kétszintes általános iskolája és bölcsődéje térségi vonzással bír. Az általános iskolában eltérő tantervű osztályokban enyhén értelmi fogyatékos gyermekek oktatása is folyik. Kiemelkedik emeltszintű művészeti iskolája, ahol a térség gyermekei is tanulhatnak. Térségi jellegű az 1989 óta működő Egészségügyi Központja, valamint Mentőállomása. Az egészségügy területén, a központi ügyelet 7 település lakosságát látja el. A Központi Orvosi Ügyeletet a Kemecsei Orvosi Ügyeleti Társulás működteti, melynek székhelye Kemecsén található. A település területi ellátási kötelezettségű háziorvos és házi gyermekorvos székhelye. Szociális intézményei közül térségi vonzású a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ, mely a Beszterec Kemecse Nyírbogdány - Tiszarád és Vasmegyer települések Szociális Társulásának fenntartásában működik. A Társulás székhelye Kemecse város. Térségi vonzással bír a város nagy hagyományú sportélete, valamint kulturális rendezvényei. Sportegyesületének létszáma a járás a legnagyobb. A Helytörténeti Gyűjtemény ad helyet a város történetéről szóló dokumentumoknak, tárgyaknak. A településen 12 civil szervezet és 5 alapítvány is működik. Közművelődési életében a Városi és Iskolai Közművelődési Könyvtár meghatározó szerepet tölt be. Kemecse térségi szerepét támasztja alá járási székhely szerepköre, elsőfokú építésügyi hatósága, Polgárőr egyesülete, valamint Rendőrőrsének kiterjedt vonzáskörzete. Kemecse helye és szerepe a településhálózatban A település a járás természetes központja, közlekedési potenciálja kedvező, vonzóhatása szinte minden területen érvényesül a környező településekre. Fekvése előnyös a járási kereskedelmi, egészségügyi és szolgáltatási központ funkció betöltéséhez. A város jól illeszkedik a megye közlekedési hálózatába, ezzel gyakorlatilag a térség logisztikai központjává vált. A település a dinamikusan fejlődő nyírségi főváros, a Nyíregyháza körül kirajzolódó település együttes határán fekszik. Kemecse településhálózati szerepe - a környező falvak vonatkozásában - kialakulásától kezdve jelentős. A város szinte teljes történelme során központi szerepet látott el. Előbb járási központ ( ig), később alsó fokú központ lett, február 1-től nagyközség, július 1. óta pedig város.

11 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 11 Nyíregyháza Megyei Jogú Város környékén kialakult települések közül Kemecse az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező város. A szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően a település Nyíregyháza egyik népesség befogadó városává vált. Ugyanakkor nem alvó település, hanem a megye sajátos arculattal rendelkező, történelmi múltú bolygóvárosa. A nyugati európai nagyvárosok környékén kialakult ún. város hálózatokhoz hasonló modell szerint folyamatosan erősíti gazdaságát, intézményeit. Fejlesztéseiben ezért kiemelt feladataként célozta meg a városi körülmények biztosítását. A település fejlődésére jótékonyan hat a környező településekkel a közös érdekek felismerése és összehangolása, illetve a legutóbbi évtizedben megalapozott koncepciók létrejötte. A térség települései között egyfajta funkció megosztás kezd kialakulni. A következetes települési (területi) politika eredménye, hogy Kemecse több térségi és funkcionális társulásos kapcsolat aktív szereplője egyszerre. Ezek résztvevői esetenként átfedik egymást, ezzel is erősítve az érintettek érdekérvényesítését. Kemecse város meglévő potenciálja alapján képes arra, hogy magasabb szintű igazgatási feladatokat lásson el a jövőben a környező településekre vonatkozóan. A város gazdasága Kemecse gazdaságának meghatározó tényezői az egykori állami mintagazdaság szakmai értékeire alapozó, jórészt mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások. A település középtávú tervei között szerepel egy Agrár Ipari Logisztikai Park kialakítása. Emellett kimagasló arányt képvisel a település gazdaságában a szolgáltató szektor (57,6 %), mely a városiasság egyik fő jellemzője. Kemecse város vonzáskörzetében is egyetértés alakult ki abban, hogy a kemecsei járás versenyképes infrastruktúrát kell, hogy kínáljon. Megállapítható, hogy a Kemecsei járáshoz tartozó településeken részben az adottságok, részben a közlekedési kapcsolatok, a rendelkezésre álló humán erőforrás stb. okok miatt erre a leggazdaságosabban és legnagyobb eséllyel Kemecsén van lehetőség. A megoldás konkrét eszköze az ipari park terület-előkészítésének folytatása és létrehozása, valamint a vállalkozáshiányos térségben a fejlődési folyamat generálásához inkubátor típusú tevékenységek elindítása. A városban jelentős potenciált jelent a rendelkezésre álló iparterületek nagysága (3 db). A város helyzetének értékelése Összefoglalóan megállapítható, hogy tovább kell fejleszteni a város egyedi arculatát eleme, ezt a koncepcióban, a korábbi IVS-ben, valamint a jelenlegi ITS-ben meghatározott bázisról fel kell építeni. Kiemelt probléma - de a statisztikai adatok is egyértelmően ezt mutatják -, hogy a város és környéke meglévő és funkciókban lehetséges vonzáskörzete számára a legnagyobb gondot a foglalkoztatás, ezen belül az alacsony képzettségűek munkához juttatása, illetve bevezetése a foglalkoztatási körbe, munkaerőpiacra, tehát a munkahelyteremtés jelenti. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, tartósan leszakadt rétegek (melynek nagy része cigány lakosság) közbiztonsághoz, lakókörnyezethez, oktatáshoz kapcsolódó problémáinak kezelése szükséges. A fiatalokkal, a szabadidővel és egyéb, az életminőséghez kapcsolódó ellátási feladatokkal kapcsolatos fejlesztések, szolgáltatások hiánya jelentkezik, melyek részben a leszakadt rétegek, részben a fiatalok elvándorlása, az új betelepülők fogadása feladatok megoldásában is aktuális. Részben a jelenlegi városközpont és az ehhez kapcsolódó funkciók erősítése, részben a település önkormányzati, közigazgatási funkcióinak - a járási székhely feladatok ellátása, a felépítendő Kemecse arculat, az ennek az alapját képező kulturális, társadalmi élettér és infrastruktúra biztosítása - ellátása érdekében egyedi arculatot biztosító városközpont fejlesztése szükséges. A városrehabilitációs beavatkozások figyelembe kell hogy vegyék a térbeli egymásra hatásokat, a fenntartható területhasználati elveket, az esztétikus, környezetbe illeszkedő és minőségi műszaki megoldásokat az ingatlanok fejlesztése során. Kiemelt tekintettel kell lenni a használaton kívüli, felhagyott, vagy a fejlesztés keretében funkcióját vesztő épületek, építmények hasznosítására. A városrehabilitáció során a városi élhetőséget erősítő közlekedési és környezeti fejlesztéseket, megoldásokat előnyben kell részesíteni.

12 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 12 A településen és vonzáskörzetében a kulturális élet alapjai, a különböző programok, vonzerők részben hiányoznak, ezért a kulturális és közösségi fejlesztések területén is lépéseket kell tenni. A települési lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen. A megyében a születéskor várható élettartam a legalacsonyabbak között van az országban (2013-ban 78,33 év). A vezető halálokok és a megbetegedések elsősorban az életmóddal, a táplálkozással függnek össze. A becslések szerint a környezeti tényezőkre visszavezethető halálozás %. A települési védőnői felmérés szerint a településen ellátott körzetekben több család él mélyszegénységben, mint jó körülmények között, ami igen kedvezőtlen adat. Ennek orvoslására komplex népegészségügyi szűrő- és felvilágosító (megelőző) programok indítása javasolt. A város nem rendelkezik olyan egyedi turisztikai termékkel, mely köré programcsomag, fesztivál, vagy egyéb térségen túlmutató rendezvény szervezhető lenne. A térség turisztikai vonzerő és attrakció programkínálata a felmérés adatai szerint alacsony színvonalú, így több napos kínálat jelen pillanatban nem állítható össze, ugyanakkor rövidebb látogatások szervezésére alkalmas lehet a környék tanyavilága, vízi-, horgászturizmushoz köthető fejlesztései, a gasztroturizmus népszerűsítése. A szelektív migráció sok esetben már az általános iskola kiválasztásánál elkezdődik, ezért fontos a munkaadók igényeihez és elvárásaihoz illeszkedő képzési rendszer kialakítása, amiben az önkormányzat ösztönző és koordinátori szerepet tud ellátni. A város népességmegtartó ereje a helyi identitás és kohézió erősítésével is javítható, aminek egyik kulcseleme a lakosság jelentős részét kitevő hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása. A kedvezőtlen társadalmi és szociális mutatókkal jellemezhető lakosok a város északi és déli részén is megtalálható szegregátumban élnek, de a negatív folyamatok nemcsak őket érintik. Ezek közül a munkanélküliség jelenségét kell kiemelni, ami Kemecse bemutatott gazdasági ereje és az eredményesen megvalósított (köz)foglalkoztatási programok ellenére is a város egyik legnagyobb problémája. Ezt Kemecse és az itt működő vállalkozások versenyképességének további növelésével lehet leginkább ellensúlyozni, amiben nagy szerepet játszhat a határmenti fekvésből származó előnyök intenzívebb kihasználása.

13 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 13 1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban A település térségi szerepe Kemecse Magyarország keleti határvidékén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közép-nyugati részén elhelyezkedő kisváros. Területe a Nyíregyháza agglomerálódó térséghez tartozik, így színtere lehet a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat-fejlesztésnek, amit az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) területi specifikus célként definiál. 1. térkép: Magyarország városhálózata Forrás: OFTK, 2014 Kemecse nagy múltra visszavezethető település, írásban már 1222-ben feljegyezték. Az ország észak-keleti részén, Nyíregyháza megyeszékhelytől 15 km távolságra, a záhonyi határátkelőtől pedig 65 km távolságra helyezkedik el. Kemecse az Észak-alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén (a Kemecsei járásban (korábban Ibrány-Nagyhalászi kistérség) Nyíregyházától 15 km-re, Debrecentől 70 km-re, Budapesttől 260 km-re található. A Budapest-Nyíregyháza-Záhony villamosított vasúti fővonal áthalad a városon, a 2x2 sávos M3 autópályára a várostól 21 km-re lehet felhajtani. A legközelebbi folyó a Tisza, amely 15 km-re folyik a várostól. A város határában folyik a Kállai-főfolyás, valamint a Sényői- főfolyás, mely a Lónyai főcsatornába torkollik. A határátkelők közül a Szlovákia felé a bánrévei 185 km-re, Tornyosnémeti 111 km-re, Ukrajna felé Záhony 60 km-re, Beregsurány 70 km-re, Tiszabecs 100 km-re, a magyar-román határon Szatmárnémeti 90 km-re, Gyula 200 km-re, a nagylaki 275 km-re található, míg a Szerbiába vezető röszkei 300 km-re. Horvátországba a kb. 490 km-re fekvő letenyei, míg Ausztriába legközelebbi, a kb. 430 km-re fekvő hegyeshalmi határátkelőn lehet átjutni. A legközelebbi mőködő nemzetközi járatokat fogadó repülőtér közúton a Budapest-Liszt Ferenc Repülőtéer (280 km), a Debrecen Airport (70 km) és Kassa (135 km) A település megyei szerepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a települések száma óta 3 település kapott városi rangot (Mándok, Nyírmada, Vaja), így a megyében jelenleg már 28 városi jogállású település található. A megyeszékhely Nyíregyháza megyei jogú város. A városok közül 15 a rendszerváltás után, azon belül 11 az

14 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 14 ezredforduló után kapott városi rangot. Közel minden 9. település városi rangú, általában funkcióhiányos, falusias település. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városhálózata kiegyensúlyozatlan. A megyeszékhely Nyíregyháza, 100 ezer főt meghaladó népességgel bír, a többi város kisváros, népességük nem éri el a 20 ezer főt. A megyében középváros ( ezer lakos) egyáltalán nincs. A 26 kisváros közül mindössze 6 város népessége haladja meg a 10 ezer főt, 9 város népessége az 5000 főt, szintén 9 város népessége 5000 főnél kevesebb. A városok több mint kétharmada méretéből következően csak töredékesen tudja a városi funkciókat biztosítani térsége számára. A 10 ezer főnél kisebb városok közül Ibrány és Nagyhalász gyakorlatilag összenőtt, a két település, a megfelelő munkamegosztás eredményeképpen, hosszabb távon, funkcionális értelemben, a városi szolgáltatások tekintetében a 10 ezer főt meghaladó városokhoz hasonló szerepet tölthet be. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térszerkezetében a Nyíregyházától, a fő közlekedési útvonalaktól, illetve a határátkelőhelyektől való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Kemecse elhelyezkedése ebből a szempontból ellentmondásos: a megyeszékhely ahhoz elég közel van, hogy még érvényesüljön az elszívó ereje (különösen a Kemecsei járás Nyíregyházához közel eső települései esetében), ennek ellenére Kemecse mégis alkalmas egy viszonylag kiterjedt vonzáskörzet kialakítására és ellátására; az M3 autópályához a legközelebbi csatlakozás 21 km távolságra található az autópálya közelsége jelentős mértékben javítja a város elérhetőségét; emellett Kemecse fontos közösségi közlekedési csomópontként is funkcionál; a város az országhatár közelségének előnyeit esetleg ki tudja használni elsősorban a kereskedelem és a turizmus területén. 2. térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció földrajzi fókuszai Fejlett centrum: A nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése. Nyíregyháza Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok: A megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Decentrum Járásközpont Egyéb város Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák: A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése. Külső perifériák

15 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 15 Rurális térségek Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2014 A Koncepció három gazdaságfejlesztési növekedési tengelyt jelöl ki. Ezek közül Kemecse az észak-déli ipartengelyen fekszik, amelynek határon átnyúló hatásai Ungvár irányában is érzékelhetők. 3. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyi, csomópontjai Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2014 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy nagy idegenforgalmi magterület azonosítható. Kemecse ebből a szempontból egyik turisztikai magterületbe sem tartozik bele, bár Nyíregyháza közelsége befolyásolja ezt a funkciót is. 4. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rekreációs körzetei és idegenforgalmi tengelyei Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2014

16 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 16 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jövőbeli fejlődése szempontjából nagy szerepet játszik egyes határszakaszok agglomerálódása, amely természetes folyamatként indult el az elmúlt időszakban a trianoni határrendezés következtében centrumhiányossá váló területeken. Kemecse a Nyíregyházi agglomerálódó térséghez tartozik. 5. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agglomerálódó térségei Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2014 Összességében Kemecse a megye városhálózatának gazdasági és turisztikai szempontból nem jelentős fontosságú eleme. Mindezt a statisztikai adatok és tendenciák is alátámasztják. 1. táblázat Néhány összehasonlító adat Kemecse megyén belüli szerepére vonatkozóan Lakónépesség száma (2013, fő) Szabolcs-Szatmár- Részesedés a Kemecse Bereg megye megyén belül (%) ,8 % Működő vállalkozások száma (2013, db) % Kereskedelmi szállásférőhelyek száma (2013, db) Vendégéjszakák száma (2013, db) Kiskereskedelmi üzletek száma (2013, db) Forrás: TEIR ,3 %

17 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település mikroregionális szerepe A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Kormányrendelet 1. melléklete alapján Kemecse január 1-től az azonos nevű járás központja, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kisebb kiterjedésű, átlagos lakónépességű és az országos átlaggal megegyező népsűrűségű statisztikai körzete (területe 246 km², népessége fő, népsűrűsége 89,6 fő/km 2 ). A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján kedvezményezett és fejlesztendő járások közé sorolta. 6. térkép: A Kemecsei járás Forrás: Járási szinten Kemecse feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként egyelőre csak részben tud megfelelni A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése A település járási szerepe A Kemecsei járáshoz tartozó települések: Berkesz, Beszterec, Demecser, Gégény, Kemecse, Kék, Nyírbogdány, Nyírtét, Székely, Tiszarád, Vasmegyer. A járás területi kiterjedés szempontjából országos viszonylatban átlagosnak mondható. A 216 km2-es területével közepes méretű járásnak minősül. A járásban két városi jogállású település található: Demecser és Kemecse. A lakónépesség és a népsűrűség viszonylatában ugyanaz mondható el, mint a területnél: a járás méretei átlagosnak mondhatóak.

18 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A Kemecsei járás főbb adatai Adatelem Érték Járáshoz tartozó települések száma 11 Terület, km2 246 Népsűrűség, fő/km2 89,6 Lakónépesség 2010 év végén, fő év alattiak aránya, % 18, évesek aránya, % 68,7 65 év felettiek aránya, % 12,7 Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, % 16,5 Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, ezer Ft 1269 Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma ezer lakosra 275,5 Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra 3,3 Óvodával rendelkező települések aránya, % 100 Általános iskolával rendelkező települések aránya, % 100 Középiskolával rendelkező települések aránya, % 27,3 Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra 107 Forrás: KSH, jaras.info.hu A település funkcionális vonzáskörzetének bemutatása Kemecse város funkcionális szerepét és vonzáskörzetét alapvetően kettős megközelítés alapján vizsgáljuk. Egyrészt a közigazgatási szerepkör felől közelítve, áttekintve a járási központi szereppel együtt kialakult pozíciót, elemezve az ebből adódó előnyöket. Ezt követően áttekintjük a részben kistérségi alapon szerveződött intézményi alapú szerepkört, mely Kemecsét szintén központi szerepkörre predesztinálja szűkebb térségében. Járásközponti szerepkörből adódó vonzáskörzet A járási központi szerep megerősítette Kemecse térségi szerepkörét, a járásban továbbra is 11 település, Berkesz, Beszterec, Demecser, Gégény, Kemecse, Kék, Nyírbogdány, Nyírtét, Székely, Tiszarád és Vasmegyer vonzáskörzeteként funkcionál. A hagyományos, részben kistérségi szerepkörből adódó vonzáskörzet Kemecse térségi szerepkörét alapvetően meghatározza a várost közvetlenül körülvevő kistelepülések köre, míg tágabb térségét tekintve azok a városi rangú települések említendőek, melyek hozzá hasonló, esetenként nála valamivel tágabb térségi szerepkörrel rendelkeznek. Ezek között kell megemlíteni észak-keleten Ibrány és Nagyhalász, délen Nyíregyháza városokat. A város a Kemecsei járáson belül funkciói révén vezető szerepet játszik. A járásban ugyanakkor a tőle közúton 10 és 12 km-re fekvő, gyakorlatilag már összenőtt Ibrány és Nagyhalász (Kemecse korábban az Ibrány-

19 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 19 Nagyhalászi kistérséghez tartozott) városi szerepét erősíti Kemecsével szemben jelentősebb lakossága (2011- ben a két település összesen több mint 12 ezer fő lakosságú). Kemecse részben az elmúlt években és jelenleg is zajló fejlesztéseinek köszönhetően megerősítette funkcionális térségi szerepkörét. A járásközponti szerep erősödésével a korábbi funkcióhiányos helyzet is javult, ami mellett hangsúlyozandó az egészségügyi ellátás növekvő szerepe. A munkanélküliségi adatok a városban a közfoglalkoztatottak magas számának köszönhetően az elmúlt időszakban javultak, a város foglalkoztatási szerepköre ugyanakkor összességében nem mondható erősnek: az utóbbi években is magas munkanélküliség és a Nyíregyházára településre munka miatt ingázók száma azt mutatja, hogy a hagyományos agrár-, illetve mezőváros kategóriához kapcsolódó foglalkoztatás nem nyújt elegendő ember számára megélhetést a városban. E szerepkör megerősítése egyben kulcs motívuma is lehet a város további fejlődésének. A népességszám az elmúlt évben stagnált, ugyanakkor fiatalodási tendenciák kimutathatók. A többnyire a foglalkoztatási szempontból leginkább mobilis, gyermekvállalási korú fiatalok döntenek elsőként az új lakóhely választása mellett, illetve munkahely szempontjából az ingázás mellett. Települési funkciók bemutatása: Járásközponti szerepkörből adódó funkciók, feladatok A Kemecsei Járási Hivatal Hatósági Osztály főbb feladatai között szerepel az időskorúak járadékának megállapítása és felülvizsgálata alanyi jogú ápolási díj megállapítása és felülvizsgálata, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása, alanyi és normatív közgyógyellátás megállapítása és felülvizsgálata. A hatósági osztály foglalkozik továbbá az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek számára nyújtott támogatásokkal, mint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. Emellett a hivatal intézi a szabálysértési ügyeket és egyéb feladatokat. A Kemecsei Járási Hivatal Járási Gyámhivatala látja el az első fokú gyámhatósági feladatokat, hatásköröket és jár el a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos ügyekben: gyámság, gondnokság, szülői felügyeleti jog gyakorlása. Foglalkozik eseti és ügygondnok kirendelésével, gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésével, otthonteremtési támogatással, kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, örökbefogadással, a gyermek családi jogállásának rendezésével, valamint eljár a törvényes képviselő vagyonkezelésével és kapcsolattartási ügyekben. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ járási tankerület központja Kemecsén található. Munkaügyi Kirendeltség és Földhivatal legközelebb Nyíregyházán működik. A Kemecsei Járási Hivatalnak Demecserben van kirendeltsége (szociális és gyámügyi iroda, valamint okmányiroda). A település oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, kereskedelmi szerepkörének értékelése Oktatási szerepkör: A városban egy általános iskola működik, a Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola. Az intézmény a KLIK (Klebersberg Intézményfenntartó Központ) kezelésében van, ő az intézmény fenntartója és üzemeltetője. Általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013/2014-es tanévben 337 fő volt. Az elmúlt évek tendenciája szerint ez a szám jelentős csökkenést mutat (2001-ben még 565 volt az általános iskolai helyek száma). A diákok számának csökkenése összefüggésbe hozható az ingázások (elsősorban Nyíregyházaára) magas számával. Naponta 569-en ingáznak a környező településekre alapfokú oktatási intézményekbe (ebből 464-en Nyíregyházára), ami azt jelenti, hogy a szülők gyermekeiket egyre jelentősbb számban íratják nyíregyházi óvodába, iskolába, középiskolába. A városban a 2011/12-es tanévben kezdte meg működését a Grand School Service Nonprofit Kft. által fenntartott Csokonai Vitéz Mihály Középiskola, amely 16 éven felüliek számára, esti képzésen készíti fel a diákokat az érettségi bizonyítvány megszerzésére. A középiskola a megye több településén tart fenn telephelyet hasonló konstrukcióban, de Kemecsére is viszonylag nagy számban érkeznek más településekről hallgatók.

20 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 20 Egészségügyi szolgáltató szerepkör: A település saját körzeti egészségügyi központtal rendelkezik, 10 éve saját sürgősségi ellátás céljára létesített, akadálymentesített rendelő van, ahol orvosi ügyelet is található. Ezt a környező települések lakossága is igénybe veszi, de a közelmúltban létrejött Ibrány-Nagyhalász Járóbeteg Szakellátó Intézet 10 km-re található Kemecsétől, ahová szintén sokan fordulnak a járás településeiről. A másik lehetőség a 20 km-re található Nyíregyháza Jósa András Oktató Kórház. A településen 24 órás mentő és 24 órás esetkocsi készenléti szolgálat áll bevetésre készen. Szociális szolgáltató szerepkör: A szociális szolgáltató szerepkört Kemecsén is alapvetően a szociális ellátások évi változásai befolyásolják, mely szerint az állam által nyújtandó ellátásokat március 1-jétől a járási hivatalok állapítják meg. Az e körbe tartozó ellátások a következők: - aktív korúak ellátása: foglalkoztatást helyettesítő támogatás illetve az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás; - időskorúak járadéka, az ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj); a közgyógyellátás (alanyi és normatív alapú); és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Kemecse vezetésével Beszterec - Kemecse - Nyírbogdány - Tiszarád Vasmegyer települések Szociális Társulása közösen működteti a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központot, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, amely a városban a szociális alapellátásért felel. A központ egy nappali és egy bentlakásos intézménnyel üzemel. A bentlakásos intézmény épülete a régi szülőotthonban működik, az épület felújításra szorul. A nappali ellátó intézmény néhány éve épült, jó állapotban van. Foglalkoztatási szerepkör: Kemecse foglalkoztatási szerepköre egyértelműen szűkült az elmúlt időszakban. A munkanélküliségi adatok mellett alátámasztják ezt az ingázást bemutató statisztikák is. Az utóbbi években is tartósan magas munkanélküliség azt mutatja, hogy a hagyományos agrár-, illetve mezőváros kategóriához kapcsolódó foglalkoztatás nem nyújt elegendő ember számára megélhetést a városban. Összességében az eljárók száma száma jelentősen nőtt az elmúlt 10 évben, míg a bejárók száma alig nőtt ben a településről napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya 27 % volt, míg a helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 73 % volt óta jelentősen nőtt napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya (2001: 11,94%). Az adat alapvetően a helyi munkaerő-piaci lehetőségek beszűkülésére utal. Kemecse napi 1600 fő ingaforgalmat bonyolít. A bejáró ingázók nagy része Nyíregyháza, Vasmegyer, Nyírbogdány, Nagyhalász és Kótaj településről érkezik. A városból eljáró napi ingázók szempontjából egyértelműen Nyíregyháza a fő célpont, ide napi 1100 fő utazik el.. Kevésbé fontos célpont még Debrecen, Nyírbogdány, Vasmegyer és Demecser is.

21 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Ingázási adatok Kemecsén Megnevezés Összesen Összesen Személygépkocsival 2001* 2011 Tömegközlekedéssel Kerékpárral (gyalog) Helyi közlekedő (524) Bejáró Nyíregyháza Vasmegyer Nyírbogdány Nagyhalász Kótaj Eljáró Nyíregyháza Debrecen Nyírbogdány Vasmegyer Demecser * 2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH Egyéb szempontok alapján kijelölhető vonzáskörzetek A város közigazgatási vonzáskörzetét a Kemecsei járás települései jelentik, amely bemutatását az fejezet tartalmazza. A Kemecsén található Egészségügyi Központ, valamint a Mentőállomás egyes szolgáltatásait (pl. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szakszolgáltatás) szintén több településen látja el (az illetékességi terület többnyire a járás településeit fedi le) A település dinamikai típusának meghatározása Kemecse város és vonzáskörzete fejlődési dinamikája alapvetően a demográfiai és gazdasági és foglalkoztatási adatok alapján stagnálónak, ennek kapcsán a település helyzete veszélyeztetettnek mondható. A munkahelyek számának nem elegendő szintű bővülése és a minőségi munkahelyek hiánya olyan vákuumot eredményez, melyben a kivezető utat nehéz meglátni. Kemecse népessége az elmúlt évben stagnált, ugyanakkor fiatalodási tendenciák figyelhetők meg. A Nyíregyházával meglévő közúti összeköttetés javulása esélyt jelenthet a városnak, közlekedési így kereskedelmi, szállítási szempontból is javulhat a település megközelíthetősége. Ez a lehetőség azonban rövidtávon (2020-ig) jelen ismeretek szerint nem tűnik reálisnak. Kemecse ipari, közlekedési és egészségügyi szereppel bír, valamint Nyíregyházához való viszonylagos közelsége révén, mint lakóövezeti terület is fokozatosan felértékelődik, amit az ingatlanárak emelkedése is alátámaszt.

22 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 22 Kemecsének komoly kihívást jelent, hogy a Nyíregyházára ingázók száma folyamatosan növekszik, így lassan fennáll a veszélye annak, hogy a nyíregyházi agglomeráció alvó településévé válik. Kemecse elemi érdeke a munkaerő-piaci körülmények javítása ezt azonban saját erőből nem tudja megtenni. A belső erőforrások nem elegendőek, a külső beruházások letelepítéséhez megfelelő környezet megteremtése pedig nem csak a város ezt elősegítő tevékenységén múlik. A létrehozott ipari beruházásokra megfelelő területek betelepítése, ezáltal új munkahelyek generálása csak a mainál kedvezőbb nemzetközi és nemzeti makrogazdasági környezetben lehetséges. Mindezt figyelembe véve, a város számára a gazdaságfejlesztés teremthet valós esélyt és lehetőséget a jelenlegi helyzetből való kitörésre. A vállalkozások megtelepedése, új munkahelyek létesülése tehetik ismét megfelelően vonzóvá a települést a fiatalok és magasan képzett szakemberek számára is. 1.2 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót január 3-án fogadták el Nemzeti Fejlesztés 2030 címmel. Ez a dokumentum alapvetően nem tartalmaz település-specifikus megállapításokat, azonban meghatároz olyan térségeket, kategóriákat, amelyek esetében sajátos beavatkozások lehetnek szükségesek. Kemecse szempontjából a következő kategóriák a leginkább relevánsak: vidékies térségek (<120 fő/km²), védendő kulturális örökségek, romák által magas arányban lakott térségek, környezeti meghatározottságú, természeti gazdálkodás területe, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, nap-, szél- és geotermikus energia hasznosítására legjobban javasolt térségek, aszály és hőhullámok szempontjából legsérülékenyebb térségek. Kemecsét az Országos Településfejlesztési Koncepció (OTK) nem nevesíti, azonban fontos a város kapcsolódási lehetősége a fejlesztési tengelyekhez és pólusokhoz: a Budapest Záhony nemzetközi fejlesztési tengely mentén helyezkedik el, a Debrecen-Nyíregyháza regionális tengelyhez kapcsolódik, a Miskolc-Debrecen fejlesztési pólusok által lehatárolt területen fekszik, Nyíregyháza, mint fejlesztési alközpont mindössze 15 km-re található a várostól

23 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Forrás: OFTK Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban még Ibrány-Nagyhalász kistérség (korábban Kemecse ide tartozott) részeként szerepel Kemecse városa. A kistérség a megyeszékhelyhez közel eső terület, a gyorsforgalmi úttól (M3) mindössze 22 km-re, míg a 4. számú főút mellett fekszik, ezért gyorsforgalmi szempontból nem tartozik a perifériák közé. Ugyanakkor mind társadalmi, mind gazdasági mutatók alapján elmaradott kistérségnek számít, ez utóbbi esetben a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába sorolt az OTK szerint. A kistérség az országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek közül a Tisza- mente térséghez kapcsolódik, az OTK szerint ezen terület alapvető integrált fejlesztési céljai a táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése. A kistérség jellemzően rurális kistérség (<120 fő/km2), ezen belül magas cigány népességgel rendelkező térséghez tartozik. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség esetén az OTK által a fentiekben leírt besorolása alapján az alábbi fő fejlesztési célok határozhatók meg: foglalkoztatás bővítése, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, új vállalkozások indítása; infrastrukturális feltételek biztosítása (ivóvíz, szennyvíz, villany, szilárd burkolatú út, gáz, stb.); a város és vidéke kapcsolat erősítése érdekében a térségi központok elérhetőségének javítása; a mező,- és erdőgazdasági, táj- és vízhasználati rendszerének integrált kiépítése,fejlesztése; az árvizek, belvizek és az aszályok hatásainak integrált módon történő, megelőzése; a védett természeti és kulturális örökségének megőrzése és hasznosítása az agrárgazdaság átalakítása, ártéri tájrehabilitáció; az elérhetőség és a perifériális helyzetben lévő területeken a belső közlekedési kapcsolatok javítása; Tisza-menti partvonal ökoturisztikai (kerékpáros, lovas, vízisport- és termálturizmus) fejlesztése; a Tisza turisztikai, valamint személy- és teherhajózási lehetőségeinek megteremtése a kapcsolódó infrastruktúra hátterével együtt;

24 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 24 az óvodai és általános iskolai ellátás minőségi és mennyiségi követelményekhez történő igazítása; az alapfokú oktatás ellátásában cigány pedagógusok, pedagógus-asszisztensek részvételének erősítése; a magasan képzett egészségügyi, szociális szakemberek és pedagógusok térségben tartása; a helyi közösségek önszerveződésének támogatása; a térségi társadalmi-gazdasági kapcsolatok erősítése, a cigányság térbeli kirekesztődésének megakadályozása; a cigány népesség foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében integrált képzési,foglalkoztatási és szociális programok; jövedelemkiegészítő, fenntartható tájhasználat ösztönzése; a cigány népesség visszavezetése a munkaerőpiacra; a szociális- és lakáskörülmények javítása, teleprehabilitációk, és az ebben való foglalkoztatás támogatása Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Alább bemutatjuk a megye területfejlesztési koncepciójának stratégiai összefüggéseit, amelyek a megye települései számára a követendő célokat meghatározzák. Kemecsén jelentkező társadalmi és gazdasági problémák a megyében általánosnak mondhatók, ezért a megyei programban megjelölt fejlesztési célok egybevágnak az város által követendőnek tekintett célrendszerrel. 1. ábra: Szabolcs Szatmár Bereg Megye Stratégiai Programja IVS 47. o.

25 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 25 Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Stratégiai Programja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciója az alábbi átfogó célokat fogalmazta meg a helyzetértékelésre alapozva: 1. Az aktív megye - Értékteremtő foglalkoztatás és az aktivitás növelése, 2. A szolidáris megye - A mélyszegénység felszámolása és a leszakadó térségek felzárkóztatása, 3. A vonzó megye - Vonzó természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági környezet megteremtése. Ezek megvalósítását 7 stratégiai cél szolgálja, amelyekhez a as időszakra vonatkozó Operatív Program 10 fejlesztési prioritást rendelt (2. ábra). Ezek közül Kemecse fejlesztési céljai a 6. prioritáshoz illeszkednek leginkább (A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése c. prioritás). A megye Stratégiai Programjában pedig Kemecse vonatkozásában a 6. prioritás 5. és 6. intézkedése bír a legnagyobb jelentőséggel (5. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak gazdasági megerősítése a helyi gazdaságfejlesztésre fókuszálva és a 6. Térségi közigazgatáshoz köthető szolgáltatások minőségi fejlesztése c. intézkedés). A város adottságainál és lehetőségeinél fogva több megyei szintű cél eléréséhez is hozzá tud járulni (mindhárom átfogó cél, valamint az 1., 2., 6. és 7. stratégiai célok). 2. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Operatív Programja

26 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakképzés-fejlesztési koncepció 2013-ban készült el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, amelyek alkalmasak a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és képzési rendszer kialakítására. A szakképzés-fejlesztési koncepcióban megfogalmazott stratégiai és speciális célok a következők: 1. A szakképzés eredményességének növelése 2. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése 3. Finanszírozhatóság biztosítása 4. A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában 5. Az esélyegyenlősség biztosítása A koncepció megfogalmazza, hogy a megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges a képzések átalakítása, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképesítések tekintetében, valamint a hiányszakmákra fókuszálás új képzések kialakításával. Tekintettel arra, hogy a Kemecsén működő középiskola (szakiskola) szakképzési lehetőségeket biztosít, működése során figyelembe kell venni a megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott célokat és a hozzájuk rendelt feladatokat. Mivel az iskola magán (nonprofit) fenntartásban működik, így az önkormányzat leginkább csak koordinációs, ösztönző és közvetítő szerepkört tud betölteni ebben a folyamatban Magyarország S3 Stratégia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei háttérdokumentum A 2014-ben készült dokumentum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye intelligens szakosodási lehetőségeit vizsgálja, a kidolgozandó megyei intelligens szakosodási stratégiához adott prioritások háttérdokumentumaként. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi jövőképet fogalmazta meg: Szabolcs-Szatmár- Bereg megye elindul a növekedés és a felzárkózás útján, építve a térség kedvező belső és geopolitikai adottságaira, a megye innovációs rendszerének és kutatás - fejlesztési tevékenységének dinamizálásával. A dokumentumban megfogalmazott átfogó cél: A megye innovációs rendszerének erősítésén keresztül a megye tudásbázisának, innovációs tevékenységének növelése, melynek célja a kiemelt stratégiai ágazatok nemzetközi versenyképességének javítása és a társadalmi jólét növelése. A célok elérését segítő fejlesztési területek az alábbiak: F1. A megye innovációs tevékenységének fejlesztése F1.1. A megyei kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése, bővítése F1.2. Az innovációs tevékenységhez szükséges humánerőforrás fejlesztése F1.3. A vállalatok innovációs tevékenységének támogatása F1.4. Az innovációt támogató intézményrendszer fejlesztése F2. Az innovációs szeplők közötti együttműködések ösztönzése F2.1. Kutatóhelyek és vállalatok közötti együttműködések erősítése, a technológia transzfer erősítése F2.2. Klaszterfejlesztés, innovációs klaszterek létrehozása F2.3. Hazai és nemzetközi együttműködések támogatása Ágazati fejlesztési terület: F3. A zöldség-és gyümölcstermesztésre épülő élelmiszeripari vertikum innovációs teljesítményének és versenyképességének fejlesztése F3.1. Élelmiszeripari innovációs intézmények tevékenységének fejlesztése P.3.2. A technológia transzfer segítése az élelmiszeripari innovációk piacosításában P.3.3. A megújuló energiák hasznosítása a mezőgazdasági termelésben Kemecse város adottságai egyrészt a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén illeszkednek a stratégia céljaihoz, másrészt a jelenlévő nemzetközi vállalatok egy része folyamatosan végez bizonyos típusú fejlesztő tevékenységet.

27 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv (OTrT) Az Országos területrendezési tervről szóló évi XXVI. törvény előírásait követve kerültek kialakításra jelen stratégia alapjául szolgáló dokumentumok. Az OTrT kifejezetten Kemecsére vonatkozó rendelkezéseket három területen tartalmaz: Az OTrT az erdőgazdálkodási térség területét a meglévő erdőterületekhez képest oly mértékben megnövelte, hogy jelenleg Kemecse közigazgatási területén az erdőgazdálkodási térség 50-80% között van. Az OTrT szántóterületekre előírja kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező területek megállapítását. A kiváló termőhelyi szántóterületek övezete országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb kiváló minőségű és termőképességű szántóterületek tartoznak. Kemecse is felsorolásra került, mint ilyen terület. Az OTrT térségi jelentőségű védendő szerkezetű településként jelöli meg Kemecsét, illetve annak kétbeltelkes településszerkezetét, amely minősítés megyei illetve városi területrendezési tervben történő rögzítése is indokolt és tovább részletezendő (védett utcakép, helyi védelem alatt álló épület stb.). 8. térkép: A évi XXVI. törvény Kemecsét érintő elhatározásai a településre vonatkozóan - Forrás: OTrT A települést érintő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és elemek: - Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya kv-os átviteli hálózat távvezeték - Földgázszállító vezeték - Termékvezeték - Elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal Országos területfelhasználási kategóriák közül a települést az alábbiak érintik: - mezőgazdasági térség (a település északi és nyugati része)

28 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 28 - erdőgazdálkodási térség (délkeleti részen) - települési térség - vízgazdálkodási térség Övezeti érintettség vizsgálata: 4. táblázat:az övezeti érintettség vizsgálata Ssz. Övezetek megnevezése Település érintettsége 1. Országos ökológiai hálózat övezete Érinti 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: Nem érinti 3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: Érinti 4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: Érinti 5. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Nem érinti 6. Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete: Nem érinti 7. Országos vízminőség-védelmi terület övezete: Érinti 8. Nagyvízi meder területének övezete, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete: 9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete: Nem érinti Forrás: saját szerkesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve A megyei területrendezési tervben az OTrT-ben foglaltak minimális szintű korrekciójára van lehetőség, illetve a térségi jelentőségű közúti közlekedési hálózat valamint a kerékpárút-hálózat kialakítására. A megyei területrendezési terv ezeken a tervezési területeken érinti Kemecse városát. Közútfejlesztési célkitűzések, amelyek Kemecsét érintik: - Nyíregyháza-centrikus, sugaras közúthálózati rendszerének oldása, hálózat jellegű rendszer irányába történő elmozdítása szerepel a településhálózat kiegyenlítettebb fejlődésének előmozdítása érdekében; - a magasabb rendű úthálózat elérhetősége feltételeinek javítása, különösen a hátrányos helyzetű, városhiányos térségekből; A fenti fejlesztési célok megvalósítására az alábbi nyomvonal javaslatokat tartalmazza a megyei területrendezési terv (Kemecse szempontjából relevánsak): - Nyíregyháza Nagyhalász Dombrád Tiszakanyár elkerülő út 3814 j. út nyomvonalán tervezett főút (alternatív szakasza: Nyíregyháza Kemecse Nagyhalász) - Ibrány Nagyhalászi Kemecse térségben három térségi jelentőségű mellékútként tervezett nyomvonal található. Az egyik a mai jelű út Balsa és Nagyhalász között, a másik a jelű út nyomvonala, illetve ennek Kemecse térségében tervezett alternatívája, amelynek létjogosultságát a hiányzó haránt irányú főutak pótlása és a megyeközpont centrikus úthálózat kiegyensúlyozása indokolja. A harmadik a Gávavencsellőt a 38. sz. főúttal összekötő út. Érinti

29 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 29 Kerékpárút-hálózat fejlesztési tervek, amelyek Kemecsét érintik: Általános irányelv a megyei területrendezési tervben a hivatásforgalom és a turizmus-rekreáció igényeinek kielégítése, a gazdaságossági szempontokat is mérlegelve, a fölösleges párhuzamosságok kerülése mellett. Kemecse szempontjából ez a Nyíregyháza Kemecse - Nyírtura között meglévő kerékpárút, továbbfejlesztése szempontjából érdekes. 9. térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Terv települést érintő elhatározásai Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Terv A települést érintő műszaki infrastruktúra hálózatok és elemek: kv-os átviteli hálózat távvezeték - a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal - térségi mellékút - elsőrendű árvízvédelmi fővonal - nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezeték - térségi szénhidrogén szállítóvezeték A 19/2011. (XII. 1.) Önkormányzati Rendelet szerinti országos és megyei övezetek általi érintettség: 5. táblázat: Országos és megyei övezetek általi érintettség Ssz. Övezetek megnevezése Övezeti érintettség 1. Térségi Szerkezeti Terv szerinti erdőgazdálkodási térség Érinti 2. Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térség Érinti

30 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Térségi Szerkezeti Terv szerinti vegyes területfelhasználású térség Érinti 4. Térségi Szerkezeti Terv szerinti települési térség Érinti 5. Térségi Szerkezeti Terv szerinti vízgazdálodási térség Érinti 6. Térségi Szerkezeti Terv szerinti építmények által igénybevett térség Érinti 7. Országos ökológiai hálózat magterület övezete Nem érinti 8. Országos ökológiai hálózat puffer-terület Érinti 9. Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó Érinti 10. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Érinti 11. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Érinti 12. Erdőtelepítésre alkalmas terület Érinti 13. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Nem érinti 14. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Nem érinti 15. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Érinti 16. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület Nem érinti 17. Történeti települési terület övezete Nem érinti 18. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Érinti 19. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Nem érinti 20. Együtt tervezhető térségek övezete Nem érinti 21. Rendszeresen belvízjárta terület övezete Érinti 22. Nagyvízi meder övezete Érinti 23. Földtani veszélyforrás területe által érintett települések övezete Nem érinti 24. Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete Nem érinti 25. Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete Érinti 26. Honvédelmi terület övezete Nem érinti Forrás: saját szerkesztés A 147/2011. (XI. 30.) Önkormányzati Határozat szerinti települések sajátos megyei térségek általi érintettsége: 6. táblázat: Települések sajátos megyei térségek általi érintettsége Ssz. Sajátos megyei térség Település érintettsége 1. Gazdaságfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai Érinti 2. Turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai Nem érinti 3. Érzékeny települési térségek Érinti 4. NATURA 2000 természetmegőrzési területek Nem érinti 5. NATURA 2000 madárvédelmi területek Nem érinti 6. Magas természeti értékű területek Nem érinti 7. Komplex tájgazdálkodás térségei Nem érinti 8. Nitrátérzékeny területek Érinti 9. Térségi jelentőségű szántóföldi árutermelő mezőgazdaság területe Nem érinti 10. Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett település Érinti 11. Szélerőmű telepítés szempontjából vizsgálat alá vonható terület Érinti

31 Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 31 Forrás: saját szerkesztés

32 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek Kemecse fejlesztését befolyásoló megállapításai Kemecse Város 2013-ban elkészült fejlesztési programját, benne az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, valamint a funkcióbővítő integrált településfejlesztés pályázatot (és ATT) tartalmát a járás településeinek fejlesztési egyeztetésén a jelenlévők megismerték és erre vonatkozóan a legutolsó szept. 27-ei találkozón nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozat többek között tartalmazza Kemecse Város fejlesztési programjának legfontosabb elemeit, illetve erre vonatkozó települési nyilatkozatokat, ami szerint a város aktualizált IVS-e : illeszkedik a körzet településeinek fejlesztési koncepciójához a vonzáskörzet települései számára fontos intézkedéseket fogalmaz meg A 2013 év végén elkészült IVS-ben szereplő fejlesztési elképzelésekhez képesti, jelen ITS-ben található kisebb módosítások, illetve újabb elképzelések a nyilatkozatok tartalmát nem befolyásolják és a járás településeinek fejlesztési koncepciójához továbbra is illeszkednek. 1.5 Hatályos településfejlesztési döntések A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai A város hosszútávú településfejlesztési koncepciója 2005-ben készült és 2013-ban került módosításra. A településfejlesztési koncepcióban megjelölt fejlesztési célok ma is érvényesek. A 10 évvel ezelőtti koncepció tartalmazta a várossá válást is, amelyet sikeresen teljesített a város 2005-ben. KÖZLEKEDÉSI POTENCIÁL Potenciális energiák kihasználása, a közlekedési kedvező helyzetből adódó lehetőségek. NYITOTT TELEPÜLÉS Nemzetközi, országos, regionális rendszerekhez való nyitott csatlakozás, összhang, rugalmasság, belső szerkezet stabilitása, környezeti állapotok javítása. PIACI, KERESKEDELMI, RAKTÁROZÁSI KÖZPONT KEMECSE Térszerkezeti pozíciójából adódó lehetőségek kihasználása logisztikai lehetőségek kihasználása. A Közép- Szabolcsi többcélú kistérségi társulás tagjainak nyilatkozatában a kistérségi logisztikai központ kialakítására Kemecse települést jelöli ki. ÖNKORMÁNYZATI INFORMÁCIÓS HÁTTÉRBÁZIS Számítógépes információs rendszerekhez való csatlakozás. NAGYSÁGREND KEMECSE várható nagyságrendje cca fő, de a rendezési tervekben nyitott településszerkezet kialakításával ennél nagyobb növekedésre is lehetőséget kell biztosítani (10000 fő).

33 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 33 TISZTA, VIRÁGOS TELEPÜLÉS A közterületek, parkok gondozását, további parkok létesítését kell biztosítani, utcafásításokkal, a lakosság közreműködésével. IPARI, ÜZEMI, RAKTÁROZÁSI TERÜLETEK Munkahelyteremtő lehetőség: KEMECSE IPARI AGRO LOGISZTIKAI PARK kialakítása. Kereskedelmi, raktározási jelentőség KEMECSE kedvező közlekedés földrajzi helyzete miatt növekszik; KEMECSE KIEMELTEN KEZELENDŐ RÉSZE Településközpont. Létre kell hozni KEMECSE korszerű, színvonalas településközpontját A Katolikus templom környezetében kialakítandó központ fejlesztésével. (Ez a funkcióbővítő beruházás jelenleg zajlik) KÖRNYEZETALAKÍTÁS, TERMÉSZETVÉDELEM Természeti környezet értékeinek védelme. Épített környezet értékeinek védelme. Javulási lehetőségek: Eszközök: infrastruktúra fejlesztés közlekedési helyzet állapotváltoztatás zöldterület fejlesztés, lakókörnyezeti kultúrák értékeinek biztosítása besűrűsödés visszafogása, nagyméretű telkek, szellős, napfényes város aktív jelzőrendszer kiépítése energiahálózat korszerűsítése szankcionálás TERMÉSZETVÉDELEM Kemecse természetközeli állapotú természeti területek felmérése megtörtént, melyek védelem alá helyezésre kerültek. ESZTÉTIKA, KÖRNYEZETKULTÚRA Az épített környezet érdemes részének művi értékvédelem alá helyezése, (építészeti értékek, jelentős épületek) Önkormányzati rendelettel szükséges. Magas építészeti színvonalú épületek, környezetek, közterületek létrehozását kell elősegíteni, újabb helyi védett területek, épületek, természeti értékek védelem alá helyezésével Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Jelenleg nincs hatályos településfejlesztési, településrendezési szerződése a városnak. 1.6 Településrendezési Tervi előzmények Hatályban lévő településrendezési eszközök Kemecse Településrendezési Terve, a Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat 2005-ben került jóváhagyásra. Azóta több részterületen történt szabályozási terv módosítás. Az építési szabályzat legutoljára március 15-én került módosításra.

34 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 34 Jelenleg olyan szabályzat van hatályban (Kemecse Város Önkormányzat Képviselőtestületének A Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról szóló 4/2011. (III.15.) KT. sz. rendelete), amely az országos építésügyi előírások lehetőségein belül figyelembe veszi a meglévő kialakult beépítést, a védendő városszerkezetet, épületeket és környezetüket, a funkciókat, továbbá teljes körűen biztosítja a fejlesztések megvalósíthatóságának jogszabályi hátterét. 1.7 A település társadalma A népesség főbb jellemzői Demográfia Az önkormányzat nyilvántartása szerint jelenleg ( i állapot szerint) 4998 fő az állandó népesség száma Kemecsén. A természetes szaporodás aránya az országos átlag fölött van, a megyei átlaggal pedig nagyságrendileg megegyezik. 3. ábra: Természetes szaporodás, fogyás Forrás: TEIR adatbázis Az állandó népességhez viszonyítva a 60 év feletti lakosság aránya az országos átlagnak megfelelően növekvő tendenciát mutat, azonban az országos és a megyei átlagnál is kisebb mértékben ban 18,1% volt a 60 év felettiek aránya a teljes lakosságból, ami több mint 5%- al kevesebb az országos átlagnál. A vándorlási mutató 2006-ban volt mélypontján, azóta ugyan csökkenő mértékben, de fogy a népesség. A 2006-os kiugrás oka a lakásépítési támogatások rendszerének változásában rejlik, amikor sokan költöztek más környező településekre.

35 Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Vándorlási adatok Kemecsén 350 Vándorlási adatok Kemecsén (fő) Odavándorlások száma Elvándorlások száma 50 0 Forrás: TEIR és KSH Sokkal többen járnak napi szinten más környező városokba dolgozni, illetve óvodába, iskolába, bölcsődébe. A legszorosabb ingázási kapcsolat Nyíregyházával van mindkét irányban.

36 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Ingázási adatok Kemecsén Forrás: TEIR Nemzetiségi összetétel Kemecsén 2011-re a cigány népesség aránya közel duplázódott a teljes népesség arányában. Népszámlálási adatok szerint a lakosság 10%-a vallotta magát cigány (romani, beás) nemzetiségűnek. Csaknem az országos átlag négyszerese ez az adat, a megyében szintén jóval alacsonyabb, mindössze 4,8% a cigány népesség aránya. A statisztikai adatokat tovább árnyalja, hogy a városban összesen 1052 a 18 év alattiak száma (az állandó lakosok több, mint 1/5-e), ebből 796 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, vagyis a városban élő gyermekek 75%-a igen rossz szociális és anyagi körülmények között él. Az egyéb hazai nemzeti kisebbséghez tartozók aránya elhanyagolható a teljes népességhez viszonyítva Képzettség Összes Kemcsére érkező munkábajáró Összes Kemecsére érkező Összes otthonát naponta elhagyó munkába járó Összes otthonát naponta elhagyó munkábajáró A felnőtt lakosság 30%-a legfeljebb az általános iskola nyolcadik osztályát végezte el. Ez az érték gyakorlatilag nem változott 2001-es adatokhoz képest. (2001-ben 30,8% volt ez az arány, ben 30,3%) Érettségi nélküli középfokú végzettséggel a lakosság 22%-a rendelkezett 2011-ben, ami szintén nem változott a 2001-es adatokhoz képest. Érettségivel, mint legmagasabb végzettséggel rendelkezők aránya a 7 évesnél idősebbek körében majd másfélszeresére nőtt között. (2001-ben 11,7, 2011-ben 19,2%), azonban még így is majd 10%-al elmarad az országos átlagtól. Az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya ugyanebben a korosztályban azonban néhány százalékkal meghaladja az országos átlagot, így összesen 22%. Felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya megduplázódott 2001-hez képest. Akkor a lakosság 4%-a rendelkezett felsőfokú képesítéssel, 2011-ben ez az adat 7,9%, ami így is körülbelül fele az országos 15,5%-os átlagnak. A növekmény feltehetően annak köszönhető, hogy a közfoglalkoztatás egyes programjain belül különböző OKJ-s felsőfokú tanfolyamok indultak, amelyeket a programban résztvevők elvégeztek.

37 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Iskolai végzettségek Kemecsén Általános iskola 8. osztályát végzettek Iskolai végzettségek aránya a 7 éves és idősebbek arányában (%) Érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők Érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők Magyarország Kemecse Foglalkoztatottság A 2011-es évi adatok azt mutatják, hogy a teljes lakossághoz képest viszonyítva a munkanélküliek aránya összesen 12,9 % volt. A munkanélküli férfiak száma valamennyivel több, mint a nőké. A legtöbb regisztrált munkanélküli a 21 és 30 éves lakosság közül kerül ki. Kemecse városban a munkanélküliek célcsoportja között a legtöbben még a 8. általános iskolát sem végezték el. Így a munkaerőpiacra történő bekerülés fő akadályai az alacsony iskolai végzettség, a motiváltság hiánya, a társadalmi előítélet, negatív szemléletmód. 2 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program Kemecse o.

38 Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Foglalkoztatottsági adatok Kemecsén Összes munkanélküliek száma napon túli nyilvántartott álláskeresők száma Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) 0 Forrás: TEIR adatbázis, munkanélküliek megoszlása A munkanélküliek száma 2012-ben jelentősen lecsökkent az országos START közfoglalkoztatási munkaprogramnak köszönhetően ben 325 főt foglalkoztatott az önkormányzat a közfoglalkoztatási munkaprogram keretén belül az alábbi területeken. belvízelvezetők tisztítása: 80 fő mezőgazdasági utak karbantartása: 50 fő illegális hulladéklerakók felszámolása: 30 fő mezőgazdasági program: 90 fő hosszú távú közfoglalkoztatás: 75 fő

39 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Jövedelmi viszonyok 8. ábra: Egy főre jutó nettó jövedelem/év Forrás: TEIR Városban az egy főre jutó jövedelem ( Ft/év) messze elmarad mind az országos ( Ft/év), mind a megyében található többi járásközpont átlagától ( Ft). Ez az alacsony érték a munkalehetőségek hiányában keresendő. A város alapvető problémája a helyi munkalehetőségek hiánya Életminőség A települési lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen. A megyében a születéskor várható élettartam a legalacsonyabbak között van az országban (2013-ban 78,33 év). A vezető halálokok és a megbetegedések elsősorban az életmóddal, a táplálkozással függnek össze. A becslések szerint a környezeti tényezőkre visszavezethető halálozás %. 3 A települési védőnői felmérés szerint a településen ellátott körzetekben több család él mélyszegénységben, mint jó körülmények között, ami igen kedvezőtlen adat. 7. táblázat: Életminőség Kemecsén Védőnői körzet Nagyon jó körülmények között él Jó körülmények között él Közepes körülmények között él Szegény 1. körzet körzet körzet Forrás: Helyi Védőnői szolgálat által felvett adatok Mélyszegény Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A belterületet K-nyugati irányban kettévágja a Nyíregyháza-Záhony vasútvonal (Vasút utca), illetve a sz. Tiszabercel - Nyírbogdány közlekedési út (Szent István út). A vasútvonaltól délre eső városrész elmaradottabb az északinál. A KSH hat szegregátumot különböztet meg a városban az alábbiak szerint: 3 Kemecse Local Agenda 56. o.

40 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Szegregátumok elhelyezkedése Kemecsén Szegregátum Helyszín 1. szegregátum: Toldi utca - Szondy utca - Névtelen utca 2. szegregátum: Ságvári E. utca Rózsa F. utcától, majd Ságvári E. utca mindkét oldala 3. szegregátum: Mikszáth K. utca - Petőfi utca mindkét oldala - Névtelen utca 4. szegregátum: Ady E. utca délkeleti oldala 5. szegregátum: Mikszáth K. utca mindkét oldala a Zrínyi utcától az Ady E. utcáig - Mikszáth K. utca - Rákóczi utca - Rózsa F. utca - Zrínyi utca, Dankó utca, Szegfű utca mindkét oldala 6. szegregátum: Sport utca - Deák F. utca - Szondy utca - Honfoglalás utca - Deák F. utca - Dózsa Gy. utca - vasútvonal Forrás: KSH Ezeken a városrészeken a területen élő népesség száma eléri az 50 főt, 35% feletti a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. A szegregátumok lefedik gyakorlatilag a Déli-városrészt, illetve az Északi-városrész keleti oldalát Települési identitást erősítő tényezők Történeti és kulturális adottságok A városban helyi értékvédelemre tarthat számot a református templom környéke és az egykori ősközség, mely 1784-es térkép alapján beazonosítható. Emellett helyi építészeti értéket képvisel még a Mozi épülete a Szent István utca és Móricz Zsigmond utca sarkán, illetve a Niczky-kastély a Béke téren, melynek felújítását és közösségi térként, helytörténeti múzeumként, valamint igazgatási épületként való hasznosítását az önkormányzat tervezi Civil szerveződések Kemecsén a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. Jelenleg kilenc civil szervezet működik a városban (Nyolc bejegyzett civil szervezet van, illetve a városban működik a Kemecse Nyugdíjas Klub, ami az egyik legaktívabb civilszervezet, azonban hivatalosan nincs bejegyezve civil szervezetként). Aranyeső Klub Nagycsaládosok Egymásért Egyesület Fordulópont Egyesület Református Nőszövetség Kemecse Nyugdíjas Klub Kemecsei Polgárőr Egyesület Kemecsei Sportegyesület Kemecsei gyermekekért alapítvány Kemecsei Nőegylet

41 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 41 A városban működő civil szervezetnek nincs ernyő szervezete, azok közvetlen kapcsolatban állnak az önkormányzattal. Működési költségeiket részben önkormányzati költségvetésből, részben pályázati forrásokból fedezik. A civilek támogatására az önkormányzati költségvetésből 2013-ban , 2014-ben Forint volt az előirányzat. A Polgárőr Egyesület tagjai felelősségteljesen végzik mindennapos munkájukat a rendőrséggel szoros együttműködésben. Továbbá a városi élet kulturális programjaikon is aktívan szolgálnak. Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Nemzetiségi Roma Önkormányzattal a pénzügyi és gazdálkodási operatív feladatok ellátásának szabályozása érdekében. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége megjelenik a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Oktatás Kemecsén az óvodai feladatellátás a Hétszínvirág Napköziotthonos Óvodában és a Tipegő Bölcsődében történik. Az intézmény fenntartója és működtetője az önkormányzat. A helyek száma az óvodában 150, a bölcsődében 56. Az óvodában a városi szintű kihasználtság 97%-os volt 2014-ben. Ugyanebben az évben ÉAOP forrásból új bölcsőde épült Kemecsén. Az új, jelenleg 40 férőhelyes épületben jelenleg engedélyeztetés alatt van egy újabb csoport kialakítása, így a bölcsőde a jelenlegi 40-ről 55 férőhelyesre bővülne. A város évek óta pályázik új óvoda építésére. Jelenleg az óvoda mindkét tagintézménye korábban lakóépületként funkcionáló épületben működik. Az épületek igen korszerűtlenek, a mai jogszabályi követelményeknek több szempontból sem felelnek meg. 9. táblázat: Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2014/2015-ös tanév) Intézmény neve és fenntartója Hétszínvirág Napköziotth onos Óvoda Hétszínvirág Napköziotth onos Óvoda Tipegő Bölcsőde Forrás: saját szerkesztés Feladatellátó hely és annak címe 4501 Kemecse, Móricz Zs. utca Kemecse, Béke tér 4501 Kemecse, Kossuth utca 4. Férőhely (fő) 2014-ben beíratott gyerekek száma (fő) Kihasznál tság (%) Csoportszobák száma (db) % 2 N % 4 N % 2 I Tornaszoba léte (igen/ne m, db) 4 Helyi Esélyegyenlőségi Program Kemecse 41. o.

42 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 42 A városban egy általános iskola működik, a Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola. Az intézmény a KLIK (Klebersberg Intézményfenntartó Központ) kezelésében van, ő az intézmény fenntartója és üzemeltetője. Az önkormányzattól egy magánvállalkozás bérli az iskola konyháját, az ott elkészített ételt szállítják a városban lévő szociális intézményekbe is. Általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013/2014-es tanévben 337 fő volt. Az elmúlt évek tendenciája szerint ez a szám jelentős csökkenést mutat (2001-ben még 565 volt az általános iskolai helyek száma). A diákok számának csökkenése összefüggésbe hozható az ingázások magas számával. Naponta 569-en ingáznak a környező településekre alapfokú oktatási intézményekbe (ebből 464-en Nyíregyházára). A Kemecsei iskola 337 diákjából 175 hátrányos helyzetű, 145 halmozottan hátrányos helyzetű. 10. táblázat: Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014-es tanév) Középfokú oktatás Intézmény neve és fenntartója Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola Forrás: adatgyűjtés Feladatellátó hely és annak címe 4501 Kemecse, Móricz Zs. utca 47. Férőhely (fő) 2013/2014 tanévben beíratott gyerekek száma (fő) Kihaszn áltság (%) Tantermek száma (db) % 2 szaktant. 10 osztályt. Tornaterem léte (igen/ne m, db) I Az iskola 2009-ben nyert TÁMOP pályázatot kompetencia alapú oktatás megvalósítására. A pályázat keretén belül a nevelők képzése és felkészítése zajlott kooperatív tanulási módszerek elsajátítására, valamint tanulást segítő eszközöket kapott az intézmény. A városban a 2011/12-es tanévben kezdte meg működését a Grand School Service Nonprofit Kft. által fenntartott Csokonai Vitéz Mihály Középiskola, amely 16 éven felüliek számára, esti képzésen készíti fel a diákokat az érettségi bizonyítvány megszerzésére. Érettségi megszerzését követően szakképzésre is van lehetőség. A középiskola a megye több településén tart fenn telephelyet hasonló konstrukcióban. A képzés jellege a város képzettségi adatait tekintve megfelelő ban 18 fő szerzett az intézményben érettségi bizonyítványt, 2014-ben 12 fő Egészségügy A település saját körzeti egészségügyi központtal rendelkezik, 10 éve saját sürgősségi ellátás céljára létesített, akadálymentesített rendelő van, ahol orvosi ügyelet is található. Mentőállomás és gyógyszertár is található a településen. A településen 3 védőnő dolgozik, három védőnői körzetben. A közelmúltban létrejött Ibrány-Nagyhalász Járóbeteg Szakellátó Intézet 10 km-re található Kemecsétől. A másik lehetőség a 20 km-re található Nyíregyháza Jósa András Oktató Kórház Szociális közszolgáltatások A városban magas a szociális támogatásokra szorulók aránya. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere március 1-től országos szinten jelentős mértékben átalakult. 5 Helyi Esélyegyenlőségi Program Kemecse 21. o.

43 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 43 A méltányossági, lakásfenntartási támogatás országszerte megszűnik. Az aktív korúak ellátása (a foglalkozást helyettesítő támogatás (FHT), valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) járási hatáskörbe kerül. Az önkormányzat 2014-ben forintot fizetett ki aktív korúak ellátása, valamint FHT címen. A gyermekvédelmi támogatás megítélése továbbra is önkormányzati hatáskör marad. A városban ez kölülbelül 850 gyermeket érint és természetbeni juttatásként nyújtja a város (ingyenes közétkeztetés formájában). A Nagycsaládosok Egymásért Egyesülete civil szervezet évente egy-két alkalommal szervez élelmiszer, illetve ruhaosztást a városban. Kemecse vezetésével Beszterec - Kemecse - Nyírbogdány - Tiszarád Vasmegyer települések Szociális Társulása közösen működteti a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központot, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, amely a városban a szociális alapellátásért felel. A központ egy nappali és egy bentlakásos intézménnyel üzemel. A bentlakásos intézmény épülete a régi szülőotthonban működik, az épület felújításra szorul. A nappali ellátó intézmény néhány éve épült, jó állapotban van. A szociális alapellátás hiányosságai közé tartozik a mentálhigiénés szakemberek hiánya a városban. Egyetlen gyermekpszichológus, pszichiáter tevékenykedik a környező hat településen. A mélyszegénységben élők és a munkanélküliek magas arányát figyelembe véve ennél sokkal nagyobb arányú pszichoszociális jelenlétre és ellátásra volna szüksége a lakosságnak Közösségi művelődés, kultúra A településen a Szent István utcában mozi működöt, melynek épülete önmagában is építészeti értéket képvisel. Az épület felújításra szorul, jelenleg nem üzemel rendszeresen, nincs benne mosdó. Körülbelül 250 fő befogadására alkalmas színházterem található benne, amit évente néhány alkalommal rendezvényekre igénybe vesz a város vezetése. A város egyik jelentős funkcionális problémája, hogy nincs közösségi rendezvények megtartására alkalmas köztere. Ezt pótlandó funkcióbővítő beruházás zajlik jelenleg is a városban, aminek első lépcsőjeként főtér kerül kialakításra. A város területén két régi kastély található, a Niczky-kastély és a Csernyik-kúria (volt Doboskastély). Mindkét épület felújításra szorul Esélyegyenlőség biztosítása Az általános iskolában tanuló diákok majd mindegyike hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Az önkormányzat szinte minden diáknak ingyenes közétkeztetést biztosít. A településen élő idősek ellátása az önkormányzati társulás által működtetett szociális otthonban történik. A bentlakásos intézményben történő ellátásért azonban a bent lakóknak ellenszolgáltatást kell fizetniük. Az aktív korúak számára a közmunkaprogram biztosít munkalehetőséget, pénzbeli és természetbeni ellátásuk 2015 márciusától a járás hatáskörébe került (lásd fent).

44 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre Az ingázási adatokat vizsgálva, Kemecse vonzáskörzete igen kicsi. Összesen 133-an járnak napi rendszerességgel a városba dolgozni. Ebből legtöbben (38-an) Nyíregyházáról. A további 3 település, ahonnan rendszeresen fő bejár legfeljebb 5 km-re található a várostól (Kótaj, Nyírbogdány, Vasmegyer). Nyírbogdányból annak ellenére járnak be Kemecsére, hogy menetrendszerű buszjárat nem közlekedik a két település között. Néhány statisztikai adat, ami áttekintést ad a település gazdasági életéről: 11. táblázat: Vállalkozások típus szerinti megoszlása Vállalkozások típus szerint Száma Működő korlátolt felelősségű társaságok száma (az év során, vállalkozási 45 demográfia szerint) (db) Regisztrált szövetkezetek száma - GFO'11 (db) 2 Működő betéti társaságok száma (az év során, vállalkozási demográfia 17 szerint) (db) Regisztrált főfoglalkozású önálló vállalkozók száma (db) 107 Regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozók száma (db) 69 Regisztrált őstermelők száma (db) 112 Összesen: 352 Forrás: KSH Figyelemreméltó, hogy mindössze két szövetkezet van a városban regisztrálva, működő pedig egy sincs, ami különös tekintettel a viszonylag nagy területű önkormányzati földterületre akár egy lehetséges kitörési pont lehet. A föld minősége 10 aranykorona alatti, ennek megfelelő hasznosítási módokban kell gondolkodni. 12. táblázat: A város 10 legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozása és eredménykimutatásuk adatai Vállalkozás neve Értékesítés nettó árbevétele (e Ft) 2013 Adózás előtti eredmény (e Ft) 2013 Adózott eredmény (e Ft) 2013 Lónya Tejtermelő Kft Magyar Telekom Nyrt Farmtej Kft Otp Bank Nyrt Zöld Bárók Kft Cargonia Kft E.on Tiszántúli Áramhálózati Zrt Alfrédó Kft Tigáz Zrt Szabolcsi Halászati Kft Forrás: Adófizetési kötelezettségeikből Kemecsének 2013-ban Ft iparűzési adót fizettek a városban működő vállalkozások, 2014-ben pedig Ft-ot. (forrás: önkormányzati adatszolgáltatás).

45 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A Kemecsén bejegyzett vállalkozások majd fele (43,5%) a mezőgazdaságban tevékenykedik, illetve 45,7%-os részesedése van a szolgáltatási szektornak. Ipari, építőipari ágazatban mindössze a vállalkozások 10,8% tevékenykedik. A fenti táblázatból is jól látszik, hogy a legnagyobb helyi illetőségű cégek állattartással, halgazdálkodással, élelmiszerfeldolgozással, valamint szállítmányozással és alapvető szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak. Foglalkoztatottak számát tekintve legjelentősebb az önkormányzat, aki összesen 66 alkalmazottnak és 325 közfoglalkoztatottnak ad munkát. A településen működő vállalkozások közül a legtöbb alkalmazottat foglalkoztatók: A Farmtej Kft., Lónya Tejtermelő Kft., Zöld Bárók Kft., Szabolcsi Halászati Kft. A statisztikák szerint egyetlen vállalkozás minősül középvállalkozásnak, elenyésző (3 db) a kisvállalkozások száma, és gyakorlatilag az összes többi településen működő cég mikrovállalkozás. Ágazati szerkezet szerinti súly 13. táblázat: A vállalkozások ágazatonkénti megoszlása Gazdasági ág Kemecse % Szabolcs-Szatmár- Bereg megye járásközpontjai % Kemecse város (összes árbevétel 2014) Mezőgazdaság 43,5 37,8 n.a. Ipar, építőipar 10,8 8,2 n.a. Szolgáltatás 45,7 53,9 n.a. Összes Forrás: KSH Mezőgazdaság A város külterületén hagyományosan állattenyésztés folyik. A fent felsorolt mezőgazdasági üzemek is állattenyésztéssel foglalkoznak. A környező termőföldeken takarmánynövényeket termesztenek. A Kemecsei Járási Hivatal felmérése alapján, a környéken tevékenykedő gazdák között nincs kellő hajlandóság a jelenleg termelt terményekről más termelésre való átállásra. A környező földeken hangsúlyos a szarvasmarha és a birkatartás. A város zártkerti területein régen nagyon jó gyümölcsös állomány volt, mára azonban igen elhanyagoltak ezek a kertek, kereskedelmi méretű termelés nem történik. Vasmegyeren (Kemecsétől Ékeletre kb 2 km-re fekvő falu) ma is aktív mezőgazdasági termelés folyik Ipar A városban működő vállalkozások alig több mint 10%-a tevékenykedik az ipari szektorban. A 2009-es gazdasági válság következményeként a magán forrásból finanszírozott építési beruházások száma nullára esett vissza ban 1, 2014-ben egyetlen építési engedélyt sem adott ki az önkormányzat.

46 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Szolgáltatások A gazdasági ágak közötti megoszláson látszik, hogy a mezőgazdaság (állattenyésztés) mellett a másik meghatározó a szolgáltatási szektor. A magas reprezentáltság ellenére ezek a vállalkozások a mindennapi élethez szükséges legalapvetőbb szolgáltatásokat nyújtják a lakosoknak. A városnak nincs társadalmi interakcióra alkalmas közösségi tere, ennek megfelelően nincs ezt kiszolgáló vendéglátóipari egység sem. A turizmus nem jelentős gazdasági szegmens a településen A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A városban tevékenykedő gazdasági szervezetek köztudomásúlag nem terveznek komolyabb beruházásokat a közeljövőben. Eredménykimutatásaikban szereplő adatok alapján gazdasági helyzetük egy kivételével stabilnak nevezhető. A válság leginkább az építőipart sújtotta, ez a kiadott építési engedélyek alacsony számán is megmutatkozott. A településen igen magas az alacsony képzettségű munkaerő aránya, ezért olyan beruházások megvalósítása célszerű, aminek a munkaerő igénye ilyen irányú. A településen működő vállalkozások is meghatározó mértékben alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztatnak. A cél további munkalehetőségek kialakítása, amely a város ilyen típusú munkaerőforrásait ki tudja aknázni, ezzel gazdasági fellendülést hozva a településen. A városban működő cégek nem tömörültek klaszterbe, nincs hivatalos együttműködésük. A Lónya Tejtermelő Kft. a Tedej Zrt. cégcsoport tagja, amelynek központja Hajdúnánáson van. Az önkormányzat több gazdaságserkentő beruházást is tervez a következő időszakban az alábbiak szerint: Kereskedelmi és szolgáltató egységek kialakítása az új városközpontban Iskolai konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása Hálózati alapú együttműködések generálása kemecsei központtal (például zöldséggyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás) Dél-keleti ipari terület kialakítása Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen. GEV terület terhelt rész rekultivációja Haas-tanya és halastó hasznosítás - turisztikai programcsomag, magtár és park rekonstrukció, a meglévő földút és út aszfaltozása A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A város közúti és vasúti elérhetősége is kifejezetten kedvező (részletesen ld pontban) és fontos erőssége a városnak. A munkaerő többségében alacsonyan képzett, de kereslet esetén magasan képzett munkaerő is megjelenne a városban. Nagyon sokan ugyanis kereslet hiányában költöznek el a közelebbi nagyvárosokba, a fővárosba vagy külföldre. Az önkormányzat a város munkaerő-kínálatát megfelelően felmérve elsősorban nagy tömegben az alacsony képzettségű munkaerőt felszívni képes iparágak betelepítését tűzte ki célul. Erre vonatkozó tervezés már régóta folyamatban van. A Dél-Nyugati Ipari Park (PD8), Dél-Keleti Ipari Park (PD13) és az úgynevezett GEV-terület (PD3) rekultivációja szerepel is a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában. A PE30 terület a Zöld Bárók Kft. meglévő terményszárító telephelyét jelöli az alábbi térképen.

47 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 47 A három tervezett ipari park közül a dél-nyugati ipari park tervezése van a legelőrehaladottabb fázisban. Befektetői érdeklődés is van az ipari park bérlésére, a befektetők mezőgazdasági termény feldolgozó üzemet terveznek ide telepíteni. A szomszédos Vasmegyeren termelt mezőgazdasági termények feldolgozása történne az ipartelepen. 10. térkép: Potenciális iparterületek Kemecsén Forrás: IVS Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A város teljes lakásállománya 2008 óta 1670 körül mozog, minimális eltéréssel. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya ezen belül 15%, ami az országos átlagnál bő 5%-kal, a megye járásközponti városainál majd 10%-kal magasabb. A 2001-es értékhez képest 10%-ot esett ez az érték, ami az országos tendenciával megegyezik. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya feltehetően a hátrányos helyzetű lakosok magas arányával hozható összefüggésbe. Az ingatlanpiaci viszonyok igen kedvezőtlenül alakultak a városban az elmúlt években. Nem történt új lakás építés az elmúlt két évben a városban (ld pont). Jelentős adásvételről sem tudtak az önkormányzattal folytatott személyes interjún beszámolni. A településen számos eladó ingatlan van, a kereslet azonban igen gyenge. Az önkormányzati bérlakások kérdését az pontban tárgyaljuk.

48 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Lakásállomány Kemecsén Forrás: TEIR 1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere Költségvetés Költségvetés Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Kemecse Város Képviselőtestülete évi költségvetését a 4/2014.(V.09.) önkormányzati rendelettel hagyta jóvá. A költségvetés végrehajtását a Képviselőtestület ezer Ft összbevétellel és ezer Ft összkiadással fogadta el. A város költségvetése kiegyensúlyozottnak mondható. Az intézményi működési bevételek összege 2013-ban 116 millió forint volt, míg a felhalmozási bevételek összege (felhalmozási támogatással együtt) 43 millió forintot tett ki, míg az önkormányzat költségvetési támogatása 672 millió forint volt. Kemecse Város 2013-as költségvetésében a dologi kiadások értéke elérte a 233 millió forintot. A személyi juttatások értéke 259 millió forint, míg a beruházásokra fordított összeg ugyanebben az évben az önkormányzati beszámoló alapján 398 millió forint volt. A 2014-es évre még nincs a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet a tervezett és a teljesített bevételi adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 14. táblázat: A vagyongazdálkodás főbb adatai év Előirányzat (e Ft) Teljesítés (e Ft) Bevételi főösszeg

49 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 49 Saját bevétel ebből közhatalmi bevétel közhatalmiból átengedett központi adók ebből működési bevétel ebből felhalmozási bevétel Költségvetési maradvány Működési célú támogatások ebből normatív állami hozzájárulás Felhalmozási célú támogatások Forrás: önkormányzat 2007 óta a városnak fizetett iparűzési adó az alábbiak szerint alakult (ezer Ft): Vagyongazdálkodás Gazdasági Program A táblázatokból jól látszik, hogy az önkormányzat árbevétele folyamatosan és egyenletesen nőtt az elmúlt években. A városnak nincs adósságállománya, 2012-ben az állam Ft adósságot konszolidált. A tervezett projektek önerejének biztosítására két lehetősége van az önkormányzatnak. Az önerő egy részére pályázni fog, a fennmaradó összeg tekintetében hitelfelvételt tervez az önkormányzat, az erről szóló önkormányzati rendelet jelenleg egyeztetés alatt áll. A 9/2014. (XI.7.) sz. önkormányzati rendelet tartalmazza az önkormányzat vagyonára vonatkozó előírásokat. A nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint lehet értékesíteni az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont. Az üzleti vagyon értékesítésekor Ft alatti értékben átruházott hatáskörben a polgármester, Ft feletti értéknél minden esetben a képviselő-testület dönt. Az önkormányzat üzleti és törzsvagyonát képező vagyonelemek leltárját a fenti rendelet melléklete tartalmazza. A város gazdasági programja a tervezett Ipari Park feldolgozóiparban aktív vállalkozásokkal való benépesítése. Az így létrejövő új munkahelyek betöltésére alakalmas lenne a városban lévő nagy számú alacsony képzettségű munkanélküli lakosság Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységéről a város képviselőtestülete dönt polgármesteri előterjesztés alapján. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása az önkormányzat feladata. A fejlesztési projektekért az önkormányzat alkalmazásában álló pályázati referens felelős, aki munkaköri leírása szerint folytatja az önkormányzati projektek menedzselését, beszámolási kötelezettséggel a képviselőtestület és a polgármester felé. Közvetlen eszközök Gazdaságfejlesztési tevékenység Kemecse Nyíregyházától 15 km-re, az M3-as autópályától 20 km-re fekszik, a Nyíregyháza- Záhony vasútvonal pedig kettészeli a várost, vagyis mind közúti, mind vasúti elérhetősége igen

50 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 50 Közvetett eszközök Közmunka program jó. Az elmúlt években a város nagy energiákat fektetett egy jövőbeni ipari park kialakításába. Potenciális befektetővel folytatott tárgyalásokat az elkészülő Ipari Parkba való betelepülésről. A város erősségei közé tartozik, hogy az önkormányzat nagy kiterjedésű ingatlanvagyonnal rendelkezik mind a város belterületén, mind a külterületeken. Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épület (Nicky-kastély) felújítása esetén a tervek szerint az épület a városban lévő civil szervezetek, induló vállalkozások központja lenne, közvetve ezzel is a városban induló gazdasági tevékenységet kívánja serkenteni az önkormányzat Foglalkoztatáspolitika A közmunkaprogram bevezetését megelőzően, 2011-ben 611 regisztrált munkanélküli volt a városban. A program bevezetését követően ez a szám, 377-re esett vissza. Az ökormányzat jelenleg 325 főt foglalkoztat közmunkaprogram, illetve START program keretein belül. A foglalkoztatottak munkájuk során a belvízelvezetők tisztítását, mezőgazdasági utak karbantartását, illegális hulladéklerakók felszámolását végzik, illetve mezőgazdasági programban vesznek részt. Az önkormányzat 15 hektár földet bocsátott rendelkezésre a közmunkaprogramban foglalkoztatottak munkavégzésére. Problémát jelent azonban a munkavégzéshez használt eszközállomány tárolása, illetve az eszközök biztosítása a programban résztvevőknek. A START program keretein belül a közfoglalkoztatottak szakirányú továbbképzésben is részesülhetnek, az így szerzett végzettséget azonban ritkán tudják kamatoztatni munkahelyek hiányában. Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a városban a fent említett közfoglalkoztatotti létszámmal, illetve ezen kívül 66 saját alkalmazottal Lakás és helyiséggazdálkodás Kemecse város Önkormányzata 8 összkomfortos bérlakással rendelkezik, ezek közül kettő szociális bérlakás, hat önkormányzati szolgálati lakás. Jelenleg mindegyik lakás használatban van. A lakások mindegyike az északi városrészben található. Az önkormányzati bérlakások bérlői vonatkozásában a képviselőtestület dönt. A benyújtott kérelmekről a város képviselőtestülete dönt a lakások és helyiségek bérletéről szóló 17/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. A rendelet tartalmazza továbbá az önkormányzati bérlakások besorolását, bérleti díját, a bérleti szerződés mintáját, a lakások elidegenítésének szabályait stb Intézményfenntartás Az önkormányzat által fenntartott intézményekben korábban a Zsadány Városüzemeltetési Kft. végezte a karbantartási munkálatokat, a közfoglalkoztatási program indulása óta a közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak segítségével látják el ezeket a feladatokat. Az önkormányzat költségvetésében a fenntartása alatt álló intézmények önálló kölségvetési fejezetként jelennek meg, fejezeti előirányzataik felett ők rendelkeznek. A fejezeti előirányzatok fedezetét a nevelési és működtetési állami normatíva jelenti forint feletti beszerzések polgármesteri ellenjegyzést követően folyatathatók le. A városban a szociális ellátást a Kemecse által vezetett önkormányzati társulás a pontban bemutatott szociális társulás segítségével végzi. Az önkormányzati társulás Kemecse Önkormányzatának mérlegében jelenik meg önálló költségvetési szervként, így részesül normatív és célzott állami támogatásban. Az önkormányzat az így befolyó összeget osztja szét

51 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 51 tagönkormányzatai között a feladatok ismeretében és a helyi lakosok számának arányában. A társulásnak két intézménye van, a Répásy Mihály Szociális Központ, illetve a Vasmegyeri Szociális Központ. Kemecsén működik védőnői szolgálat, ez a város költségvetésében is megjelenik. A városban működő egészségügyi ügyeletet a térségi önkormányzatok (Kemecse, Vasmegyer, Tiszarád, Beszterec, Nyírbogdány, Sényő és Kék) társulása üzemelteti (nem egyezik meg az ökormányzatok szociális társulásával) Neve: Kemecsei Orvosi Ügyeleti Társulás. Az önkormányzati társulásnak külön költségvetése van, amelyről a tagönkormányzatok képviselőtestületei külön döntenek. A városban Mentőállomás is működik. Az egész városra vonatkozó tűzvédelmet a nyíregyházi hivatásos önkormányzati tűzoltók végzik. A Kemecsei Tankerülethez 10 település 7 intézménye (tagintézményekkel együtt 12 intézménye) tartozik. Mind a hét intézményben fenntartói, szakmai, irányítói és működtetői feladatokat lát el a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK). A Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola épületében található a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kemecsei Tankerülete, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kemecsei Tagintézménye. Az iskola 2010-ben TÁMOP keretein belül kompetencia alapú oktatás megteremtésére nyert pályázatot 25 M Ft értékben. Az általános iskola konyháját egy magáncég határozatlan idejű szerződés keretében bérli az önkormányzattól. Itt helyben készítik el az élelmet az iskolásoknak, a városban található szociális intézményeknek, de itt étkezhetnek az önkormányzat dolgozói is. A közétkeztetés azért is kiemelten fontos kérdés, mert az iskolában tanuló gyermekek 80-90%-a szociális helyzete miatt ingyen étkeztetésre jogosult, sokuk a közétkeztetésen túl nem kap más élelmet. A városban egy óvoda működik, két telephellyel. Ennek fenntartása és működtetése az önkormányzat feladata. A város egyik legégetőbb problémája egy új óvoda megépítése. Mindkét épület, ahol jelenleg a tagóvodák működnek igen elavult, több mint 50 éves lakóház. A bölcsőde épülete 2014-ben épült 225 millió forint összegben, 150 millió forint összegű uniós forrás bevonásával. A városban nem található kulturális központ. A könyvtár az iskola épületében működik. Egyházi fenntartású közintézmény nincs a városban. A városban működő Kemecse Sportegyesület önkormányzati költségvetési forrásból, illetve saját forrásból finanszírozza működését, komolyabb felújítási munkákra a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő sportfejlesztési program keretében magánvállalkozások által befizetett társasági adó szolgál fedezetként. A városban működő civil szervezetek éves költségvetési előirányzattal szerepelnek az önkormányzat költségvetésében. Éves költségvetésüket az általuk benyújtott költségvetési terv alapján állapítja meg az önkormányzat képviselő testülete. Közintézmények Közintézményekkel a település közepesen ellátott. A legfontosabb közintézmények a településközpontban koncentrálódnak, fejlesztésük részben megtörtént, de további fejlesztések szükségesek. Oktatási Művelődési intézmények: Általános Iskola: Móricz Zs. utca 47. (592 hrsz.)

52 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 52 Napközi otthonos Óvoda: Béke tér 3. sz. (96 hrsz., 97 hrsz.) Óvoda: Móricz Zs. utca (1302 hrsz.) Bölcsőde: Kossuth utca 4. (89 hrsz.) Helytörténeti Gyűjtemény: Móricz Zs. utca 49 sz.(595/5 hrsz.) Mozi: Szent I. utca (612 hrsz.) Egészségügyi intézmények: Egészségügyi központ: Móricz Zs. utca 8/10 sz. (1309 hrsz.) Mentőállomás : Szent István utca 38. sz. (1029 hrsz.) Kígyó Gyógyszertár: Móricz Zs. utca 19. sz. (577 hrsz.) Szociális Szolgáltató Központ: Szent István utca 43. sz. (1018/1 hrsz.) Védőnői Szolgálat: Móricz Zs. utca sz. (1309 hrsz.) Igazgatási intézmények : Polgármesteri Hivatal: Kossuth utca 11. (1322/3 hrsz.) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Móricz Zs. utca 49. (595/5 hrsz.) Rendőrség : Móricz Zs. utca 27. (581 hrsz.) Tűzoltószertár : Kossuth utca 11 sz.(1322/3 hrsz.) Egyházi intézmények : Római katolikus templom és plébánia Árpád utca 37. sz. (1051 hrsz.) Református templom és parókia Béke tér (92 hrsz.) Energiagazdálkodás A városban a gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt., az elektromos áramellátást az E-ON Zrt. végzi. A város régóta tervezi biogázüzem megépítését, ami nagyságrendekkel javítaná a település energiagazdálkodását és környezeti terhelését. Az erre vonatkozó tervek egyelőre egyeztetési fázisban vannak. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokban nem történtek komolyabb energiahatékonysági fejlesztések. A 2014-ben a kivitelezés került bölcsődei férőhely-bővítési projekt részeként napkollektorokat helyeztek el az épületen Településüzemeltetési szolgáltatások A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok, szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). Kemecsén a városüzemeltetés legfontosabb feladatai:

53 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 53 Kötelező feladatok településfejlesztés, településrendezés épített és természeti környezet védelme lakásgazdálkodás vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, csatornázás közvilágítás biztosítása helyi közutak fenntartása, közterületek tisztán tartása, lomtalanítása köztemetők fenntartása helyi tömegközlekedés helyi tűzvédelemről való gondoskodás szúnyog- és rágcsáló irtás Városüzemeltetés Felvállalt feladatok parkfenntartás, kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás városbútorzat, játszóterek karbantartása Jelentősebb intézmények a városban: Egészségügyi Központ, Kemecse Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ Helytörténeti Múzeum Arany János Általános Iskola Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda Tipegő Bölcsőde Csokonai Vitéz Mihály Középiskola (Grand School-Service Nonprofit Kft. fenntartásában) Zsadány Városüzemeltetési Nonprofit Kft. A tömegközlekedési szolgáltatást a Szabolcs Volán Zrt. nyújtja a városban, és a környező településeken. A gázellátást a TIGÁZ Zrt. biztosítja, az ivóvíz és szennyvíz-elvezetést a Nyírségvíz Zrt. végzi. A hulladékkezelést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladékgazdálkodási Társulás tulajdonában lévő Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. végzi. A hulladékgazdálkodási társulásnak Kemecse Város Önkormányzata is tagja. A fent megnevezetteken túl az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatokat a közmunkaprogram keretei között foglalkoztatottak segítségével végzi el az önkormányzat Táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Kemecse város az Észak-alföldi régió, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Nyíregyházától 15 km-re északra, a Nyírség és a Rétköz határán fekszik. A város az Alföldön belül a Nyírség középtájhoz, azon belül pedig a Közép-Nyírség kistájhoz tartozik. 6 6 forrás: Magyarország kistájainak katasztere

54 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből Éves napfénytartam Domborzat és talajviszonyok Forrás: Kemecse domborzata enyhén tagolt jellegű, É-D irányú vonulatokkal. A jellemző terepmagasság Kemecse település belterületén mbf. között változik. A lejtés iránya általában D-ről északi irányba adódik, a Lónyay főcsatorna felé. 7 További rövid bekezdés a helyi talajokról, bővebben a részben. Éghajlat Kemecse éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Kemecsén- a kistájra jellemzően - cca az évi napfényes órák száma. Az évi középhőmérséklet 9,4 9,7 C. Évente fagymentes nappal számolhatunk. Csapadék 7 forrás: Kemecse város Local Agenda 21 programja

55 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 55 Szél A csapadék évi összege mm. A nyári félévben 350 mm körüli eső várható. Évente hótakarós nap a megszokott, az átlagos maximális hóvastagság 18 cm. Az ariditási index 1,24 és 1,28 közötti. Kemecsére igazak a kistájra jellemző szélirányok, melyek sorrendben az Ékeleti, a Dnyugati és az északi, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s értéket. Vízrajz A Nyírség középső, É-nak lejtő területe, amelyet a Hajdúhadház Nyíradony közötti vízválasztótól egymással párhuzamosan a Lónyai-csatornához tartó főfolyások vagy csatornák tagolnak. A főgyűjtő a Lónyai- főcsatorna (91 km, 1958 km 2 ), de tőle északra a táj pereme eléri a Belfőcsatornának (53 km, 636 km 2 ) a balról beléje torkoló Nagyhalász Pátrohai- csatorna (21 km, 118km 2 ) alatti szakaszát is, sőt Tiszaberceltől nyugatra néhány km hosszon kifut a Tiszáig. Száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. A nagyvizek tavasszal, a kisvizek ősszel gyakoriak. A vízminőség III. osztályú. 8 A település határában folyik a Kállai-főfolyás, valamint a Sényői-főfolyás, mely a Lónyay főcsatornába torkollik, társulati kezelésű csatornák. A Kemecse-Turai csatorna, VII/1. mellékág, Beczréti csatorna, Pazony-Kemecsei külön folyás, Kemecse közlegelői csatorna, Márkus tói csatorna, Zsadányi-Fényesháti csatorna, Köper csatorna, belterületi mentesítő önkormányzati kezelésű csatornák térkép: Település és környékének vízrajza Forrás: A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az fejezet tartalmazza. Növényzet 10 A kistáj teljes terjedelmében az nyírségi (Nyírségense) flórajárásába tartozik. A fontosabb potenciális erdőtársulások között a fűz-nyár ligeterdők és a tölgy-, kőris-, szil ligeterdők 8 forrás: Magyarország kistájainak katasztere forrás: Kemecse település környezetvédelmi programja; 2005; Globál 2000 Kft. 10 forrás: Kemecse település környezetvédelmi programja; 2005; Globál 2000 Kft.

56 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 56 említhetők. A feltöltődött részeket nádasok, magas sásos társulások, mocsárrétek, ecsetpázsitos rétek és sovány csenkeszes legelők fedik. Az ősi vegetációt tükröző lágyszárúak a tőzegeper a mételykóró, a vidrafű stb. Kemecse település a Nyírséget általában jellemző homok felszínre települt, alapvetően mezőgazdasági múlttal rendelkező, szerkezetében ehhez igazodó település. Állatvilág 11 Kemecse területén is jellemzőek a nyírségi vadak, úgy, mint az őz, a vaddisznó, a róka. Rágcsálói a mezei nyúl, ürge, hörcsög, egérfélék, valamint jellemzőek a kistermetű ragadozók, például görény, nyest, hermelin. A vízparti területeken jellemzőek a vízi életmódhoz kötődő állatok: vízimadarak, vidra, halak, békák. Tájtörténet Tájhasználat, tájszerkezet Kemecse természetföldrajzi helyzete, a város és környezetének domborzata, az éghajlat, a környező talajok termőképessége meghatározták a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A település jellemzően síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. A 19. század közepéig a Nyírség nagyobb része lefolyástalan volt. Az akkori társadalmi gazdasági helyzetben a fő célkitűzés a mezőgazdasági termőterületek növelése volt. Ennek érdekében elvégezték a Nyírség lecsapolását. A nagyarányú lecsapoló munkák eredményeképpen az állóvizekben gazdag Nyírség területén csak néhány viszonylagosan állandó jellegű tó maradt, azonban aszályosabb években ezek közül is többet a kiszáradás fenyeget. A vízgyűjtő csatornáinak beágyazottsága rendkívül változó 0,5-10,0 m közötti, ami azt jelenti hogy, a nyírségi mesterséges vízfolyáshálózat a legtöbb helyen belemetsz a talajvíztükörbe, így az évek nagyobb részében megcsapolja azt. A belvízcsatornák mindenkori fenékszintje jelentősen befolyásolja a vízgyűjtő talajvízháztartását és a főfolyások kisvízi vízhozamait. Ezeken a vízháztartási elemeken keresztül a csatornák beágyazottsága kihat a vízgyűjtő teljes felszíni és felszín alatti vízforgalmára is. 13. térkép:a település és környékének térképe között 11 forrás: Nagy Alföldünk állatvilága, Dr. Szilády Z. 12 forrás: A Nyírség felszín alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézkedések; Csegény József; Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

57 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 57 Tájhasználat, tájszerkezet 13 Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. Kemecse egyenetlen síksági domborzaton, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. A város térbeli növekedésén jól nyomon követhetők a vizuálisan alig érzékelhető magassági különbségek: a beépítés a mélyebben fekvő vízállásos területeket elkerülte. Kemecse természetföldrajzi adottságai, helyzete, domborzata, éghajlata, a talajok termőképessége, felszíni vizek, és a jórészt ezekhez kötődő természetes, természet közeli élőhelyek nagymértékben meghatározzák a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A természetes tájalkotó tényezők által kialakult táj az utolsó évszázadokban egyre erőteljesebben ható emberi tevékenység által jelentősen átalakult. Hajdan a futóhomokkal, löszös homokkal fedett hordalékkúpokat lefolyástalan ősfolyó-völgyek, deflációs mélyedések tagolták. A homokfelszíneket pusztai tölgyesek, homokpuszta társulások fedték. A lefolyástalan völgyek gazdag élőhelyek, fűz- és nyírlápok, nádasok voltak. Az intenzívvé váló mezőgazdasági termelés területigénye miatt bekövetkező lecsapolási munkák, erdőirtások, gyeptörések következtében a táj megváltozott. A mezőgazdaság által hasznosított területek uralkodóvá váltak, a lecsapolással, a csökkenő talajvízszint hatására, a vizes, mocsaras élőhelyek területe erősen lecsökkent, az erdők, gyepek degradálódtak. Kemecse kül- és belterületeinek nagysága 3894 ha. Ebből 400 ha települési belterület és 3494 ha külterület. A területek művelési ág szerinti megoszlása a következő: 15. táblázat: Kemecse művelési ág szerinti területaránya Művelési ág Szántóterület Terület [ha] 620,24 ha 13 forrás:

58 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 58 Konyhakert Üvegház és fólia Szőlőterület összesen: Gyümölcsös összesen: Rét Legelő Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Forrás: önkormányzat 16,54 ha 0,06 ha 8,00 ha 20,19 ha 23,98 ha 14,39 ha 703,34 ha 685,30 ha 0,88 ha 7,9 ha 14. térkép:a település és környékének tájhasználati térképe Forrás: Corine

59 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kemecse területén és környékén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem lett kijelölve az Országos Területrendezési Terv 3/5. sz. térképi melléklete szerint Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi területek Kemecsén nem lettek kijelölve. Natura Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Kemecse város területén Natura 2000 területek nem lettek kijelölve. A városhoz legközelebb eső Natura 2000 területek a Nyírturai-legelő és a Nyírbogdányi rét. Kemecse várostól Délre Nyírturai-legelő Natura 2000 terület található (28,27 ha), melynek területkódja: HUHN Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése: Élőhelyek: 6260 *Pannon homoki gyepek Fajok: Magyar futrinka (Carabushungaricus) Ürge (Spermophiluscitellus) There is a notable stand of thepannonicsandsteppes (6260), and a notablepopulation of Carabushungaricus (4013). 15. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei

60 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 60 Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen nem lettek kijelölve. Védett természeti területek: A településen védett természeti értékeket legfőképpen az erdők, gyepek és nádasok képviselnek, melyeknek részletes listáját helyrajzi szám szerint a Helyi Építési Szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza. A településen számos régészeti lelőhely található, melyek pontos listáját szintén a Helyi Építési Szabályzat tartalmazza, annak 4. sz. függelékében. Védett területnek minősülnek továbbá a műemlék jellegű épületek, azok környezete, valamint helyi védett épületek is. Ezek listáját a Helyi Építési Szabályzat 3. sz. függeléke tartalmazza. Természeti értékek helyi védelme: Kemecse Város Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2011.(III. 15.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzat elfogadásáról V. fejezet ban részleteiben rendelkezik a természeti értékek védelméről. Magterületek Ökológiai folyosók Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak. Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Magterület Kemecse területén nem található. A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók

61 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 61 Pufferterületek biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely-komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Ökológiai folyosó a város területén nem található, csak a tőle Ényugatra eső területen. A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Pufferzóna a város területén nem található. 16. térkép: A település és környékének természetvédelmi területei Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése Kemecse közigazgatási területének közel 10,3%-át (400 ha) települési területek (belterületek) foglalják el. A központi belterület a főközlekedési utak csomópontjában alakult ki. Kemecse település megjelenését tekintve mesterségesen kialakított, un. lakótáj. Szerkezetének kialakításában meghatározóak voltak a környezeti elemek, a domborzat, a természetes és mesterséges vízelvezetők és vízfolyások. Mivel a település alapvetően mezőgazdasági tevékenységet folytatott, és ma sincs jelentős tájformáló ipari létesítménye, nem szorította ki, ellenkezőleg sikeresen beépítette a természeti elemeket a település arculatának kialakítása során forrás: Kemecse település környezetvédelmi programja; 2005; Globál 2000 Kft.

62 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti, kondícionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 15 Kemecse legofontosabb parkjai, közterei: Ifjúsági park és játszótéer Polgármesteri hivatal udvara Kossuth tér szoborral (régi város magja) Széchenyi tér (park és játszótér) Református templom és kertje (része az új városközpontnak) Répásy Mihály emlékmű a régi temetőben Új városközpont parkja Történelmi és kulturális emlékpark (új városközponttal összevonva) Élelmiszer áruház előtti parkosított tér A tervezési terület teljes egészében jelenleg egyedi telkes terület, így a zöldfelületi rendszert ez idáig a telkek növényzete és az utcák fásított részei alakítják, zöldterületekkel, parkokkal együtt. Utcafásítások: A legjelentősebb fafajok a tölgyek, platán, vadgesztenye, hársfák, fenyők változatai, nyírfák, akácok, gyümölcsfák (meggy, szilva, dió, alma). A keskeny utcák kevésbé fásítottak, de mindenhol a házak előtt szépen növényesített előkertek vannak, amihez kapcsolódik a kerítésen kívüli terület is. A porták előtt sok helyen fenyők, tuják, egynyári és alacsony évelők, bokrok is vannak. Kemecse egész területén szépen gondozott előkertek, utcafásítások találhatók. A lakótelkek kertjei: A terület növényzetének jelentős részét a telkek növényzete jelenti. A telkek növényzete a tulajdonos egyéniségétől függ, így az előkertekben sok helyen örökzöldek, fenyők, évelők, rózsák és egynyáriak alkotják a növényzetet. Az ültetett örökzöld fajok: tuja (Thuja occidentalis), tuja (Thuja orientalis), fenyő (Picea adies), ezüstfenyő (Picea pungens Argentea ), hamisciprus (Chamacyparis lawsoniana Columnaris ), puszpáng (Buxus sempervirens), tiszafa (Taxus baccata), boróka (Juniperus virginiana Skyrocket ), A díszkertekben rózsafajták, loncok, fagyalok, borbolya, vérszilva, selyemakác, ecetfa, borostyánok egészítik ki a növényzetet. A telkek jelentős részét gyümölcsösök, zöldséges, veteményes kertek foglalják el. A telkek általában a magasabb utcai szintekről a kertvégében levő vízelvezető árkok felé lejtenek. A tervezési terület egész területén szépen gondozott kertek, a növény állomány széles skálája megtalálhatók. 15 Forrás: Kemecse Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának módosítása

63 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 63 Sporttelep: Kemecse középső részén a Sport utca Szent István utca találkozásánál 400/1 hrsz. alatt helyezkedik el. A sporttelepen É-déli tájolású labdarúgópálya és sportöltöző található. Térelhatároló fásítást javasolunk sportterület külső határa mentén és egy esztétikusabb kerítést a Kemecse SE részére. A sportterület nagysága: 2,01 hektár A sporttelephez csatlakozva nyugati irányban cca. 2 hektár bővítéssel a terület növelhető. Kemecsei temetők: A temetők Kemecse déli részén a Szondy utcában találhatók. A működő köztemető, ravatalozó épülettel a Szondy utca déli végén található (750 hrsz.). A Szondy utca északi végén található a már lezárt református (879/2 hrsz.), izraelita temető (879/1 hrsz.), katolikus temető (878 hrsz.) A terület nagysága: a működő köztemető 3,50 hektár. A lezárt katolikus temető nagysága 0,93 hektár, a református temető 2,5 hektár, az izraelita temető 0,38 hektár. A köztemetők a ravatalozó bővítése, átépítése várható, és építészeti színvonalának javítása. Közparkok: Ifjúság utcai nyugati és keleti oldalán közpark, a 88/1 hrsz. alatt helyezkedik el. A terület nagysága: nyugati rész 2450 m 2, keleti rész 2100 m 2. A parkban ülőpadok, játszótér került kialakításra; Kossuth utca, Vasmegyeri utca kereszteződésében levő park. Háromszög alakú terület, déli részén Kossuth Lajos mellszobra. A terület nagysága: 600 m 2. Dimitrov utca, Árpád utca kereszteződésénél levő park (1343 hrsz.). A terület nagysága: 1800 m 2 ; Rózsa Ferenc utca, Zrínyi utca csatlakozásánál levő park. A terület nagysága: 750 m 2 Bajcsy-Zsilinszky utcai park. A terület nagysága: 700 m 2; Bajcsy-Zsilinszky, Dimitrov utca csatlakozásánál levő park. Jelenleg még csak grund. A későbbiekben ezen a területen 2400 m 2 közpark alakítható ki; Református templom előtti csomópont. A terület nagysága: 225 m 2 ; ABC előtti terület. Frissen kialakított zöldfelület. A terület nagysága: 200 m 2 ; Árpád utca Szent István utca csomópont, nagysága 230 m 2. Közintézmények parkjai: A területigényes közintézmények telkei egyedi kertészeti tervek alapján alakítandók ki : Polgármesteri Hivatal Általános Iskola Napköziotthonos óvoda,(béke tér) Napköziotthonos óvoda,(móricz Zs. utca) Egészségügyi központ Református templom kertje, két világháborús emlékmű van a templom előtt a magyar és szovjet. Római katolikus templom, a templom előtt feszület Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ Mozi környéke Szabadidőközpont: A természeti adottságok lehetőséget nyújtanak szabadidőközpont és kiránduló területek kialakítására Kemecse keleti részén a Zsadányi vésztározó, VII-es főfolyás, Lónyay csatorna térségében, a vasút, Sényői főfolyás, Lónyay főcsatorna által és a Márkusréti csatorna által határolt területen kialakítható Kemecse szabadidőközpontja, csónakázó és horgásztavak, ökocentrum létrehozásával, tájrehebilitációval. A szabadidőközpont megközelítését a Széchenyi utca, Dimitrov utca, Bajcsy-Zsilinszky utca felől biztosítani kell.

64 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Zöldfelületi ellátottság értékelése Az új tervezett szabadidőközpont területének megfelelelő zöldesítése és megfelelő fajokkal történő betelepílése önmagában jelentős előrelépés mind a zöldfelületi terület növelésében, mind az ebből következő közérzeti és életminőség javításban. Szükséges továbbá a jelentősebb utak, utcák fasorosítására, útmentén bokrosítására. Ehhez javasoltak az alábbi őshonos fasori fajok: Gömb mezei juhar Gyertya oszlopos kocsányos tölgy Arany kőris Magyar kőris Mezei juhar Rózsaszín galagonya Korai juhar Kanadai szilva Egylevelű kőris Magas kőris A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái A zöldfelületek növelése szükséges Kemecsén, de a rendszerből adódó konfliktusok, problémák nem azonosíthatók A területfelhasználás vizsgálata Településszerkezet, helyi sajátosságok vizsgálata A természetföldrajzi adottságok és társadalmi viszonyok következtében alakult ki Kemecse mai településszerkezete. Kemecse többutcás szalagtelkes város. A település vázát az É-D irányú, kanyargós három utca adja: a középső a Fő utca (Móricz Zs. utca), a felső végén a Fő térrel, keleti oldalon az Árpád utca, melyből keletre ágazik a Nemesvég (Bajcsy-Zsilinszky utca), nyugati oldalon pedig a Rózsa Ferenc utca, melyből délkeletre ágazik a Rákóczi utca. Szembetűnő a laza településszerkezet, mivel a kedvezőtlen vízügyi (belvíz) helyzet miatt általában nagy tömbök alakultak ki. Az utcák nyomvonala a magasabban fekvő gerinceket követi. A kertek végei vizes rétekre nyúlnak. A telkek soros beépítésőek. A belterület egy 3,2x2,3 km-es lefoglaló téglalapba illeszthető. Az igazgatási terület középső részén helyezkedik el a központi belterület, mely a terület magasabb fekvésű részére települt. A területet tagolják a természeti adottságok, főbb infrastrukturális hálózatok: A belterület az igazgatási terület központjában van; Lónyai csatornától északra fekvő terület: Itt helyezkedik el a Haas-tanya, fácántelep, Nagyhalászi halastavak; Lónyai csatorna vasút közötti területek - belterülettől nyugatra, itt helyezkedik el a Farmtej Kft. telepe (volt TSZ telep); A vasúttól délre, a Kállai főfolyástól nyugatraa fekvő területek. Többségükben általános mezőgazdasági területek két nagyobb kertes mezőgazdasági területtel (egykori zártkertek) A vasúttól délre, a Kállai főfolyástól keletre fekvő területek. Többségében általános mezőgazdasági területek, erdők, halastavak (teleltetők); Körmendi tanya, mely kertvárosias lakóterületté fejlesztendő.

65 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 65 Keleti lakóterület: Árpád utca Dimitrov utca Fürst Sándor utca Hevesi György utca Pacsirta utca Partizán utca Széchenyi István utca Táncsics Mihály utca Akácfa utca Nyugati lakóterület: Ságvári Endre utca Dankó utca Szegfű utca Rózsa Ferenc utca Zrínyi Ilona utca Petőfi Sándor utca Déli lakóterület: Deák Ferenc utca Honfoglalás utca József Attila utca Petőfi Sándor utca Arany János utca Jókai Mór utca Szondy utca Mező Imre utca Vasút utca Schönherz Zoltán utca Sport utca Északi lakóterület: Mikszáth Kálmán utca Vasmegyeri utca Ifjúság utca Ady Endre utca Központi településmag: Móricz Zsigmond utca Árpád út Szent István út Kossuth Lajos utca

66 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 66 Terjeszkedési lehetőségek: Észak felé: Vasmegyeri utca- Mikszáth Kálmán utca közötti terület Kelet felé: Széchenyi István utca - Pacsirta utca Dél felé: szántóföldek 16. táblázat: Kemecse város jellemző területi mutatói Leírás Kemecse A település teljes közigazgatási területe (ha) 3894 Belterület (ha) 400 Külterület (ha) 3394 Zártkert (ha) 100 Tervezett belterület növelés (ha) 207,4 Ebből: - Ipari-gazdasági (ha) 80 - Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (ha) 20 - Lakó (ha) 107,4 Forrás: Önkormányzat, Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Beépítésre szánt területek Kemecsén: falusias lakóterület, kertvárosias lakóterület, településközponti vegyes terület, központi vegyes terület, gazdasági területek,(ipari gazdasági, kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület különleges területek, (sportterület, temető, kegyeleti parkok, vízmű, szennyvíztelep, szabadidőközpont, kiránduló központ, állati hulladéklerakó telep) Beépítésre nem szánt területek Kemecsén: közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési területek, zöldterületek, erdőterületekvédelmi erdők, gazdasági erdők, kiránduló erdők mezőgazdasági területek, kertes mezőgazdasági területek, általános mezőgazdasági területek vízgazdálkodási területek Funkció vizsgálata A két városrész gazdasági aktivitásában jelentős eltérés mutatkozik. A gazdasági szereplők legnagyobb része az északi városrészben található a várostörténelmi folyamatoknak és városközponti funkciók elérhetősége miatt. A gazdasági aktivitáshoz hozzájárul az északi városrész lényegesen jobb közúti megközelíthetősége és kapcsolatai más településekkel. Ezzel szemben a déli városrész aktivitása a rossz megközelíthetősége és zsák jellege folytán lényegesen elmarad. Itt a korábbi ipari aktivitás ellenére a lakó és mezőgazdasági funkciók kerültek előtérbe.

67 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 67 Közintézmények Közintézményekkel a település közepesen ellátott. A legfontosabb közintézmények a településközpontban koncentrálódnak, fejlesztésük részben megtörtént, de további fejlesztések szükségesek. Oktatási és művelődési intézmények: Általános Iskola: Móricz Zsigmond utca 47. (592 hrsz.) Napköziotthonos Óvoda: Béke tér 3. sz. (96 hrsz., 97 hrsz.) Óvoda: Móricz Zsigmond utca (1302 hrsz.) Bölcsőde: Kossuth Lajos utca 4. (89 hrsz.) Helytörténeti Gyűjtemény: Móricz Zsigmond utca 49 sz.(595/5 hrsz.) Mozi: Szent István utca (612 hrsz.) Egészségügyi és szociális intézmények: Egészségügyi központ: Móricz Zsigmond utca 8/10 sz. (1309 hrsz.) Mentőállomás : Szent István utca 38. sz. (1029 hrsz.) Kígyó Gyógyszertár: Móricz Zsigmond utca 19. sz. (577 hrsz.) Szociális Szolgáltató Központ Szent István utca 43. sz. (1018/1 hrsz.) Védőnői Szolgálat: Móricz Zsigmond utca sz.(1309 hrsz.) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Móricz Zsigmond utca 49. (595/5 hrsz.) Igazgatási intézmények : Polgármesteri Hivatal: Kossuth Lajos utca 11. (1322/3 hrsz.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kemecsei Járási Hivatala, Móricz Zsigmond utca 22. Rendőrség : Móricz Zsigmond utca 27. (581 hrsz.) Tűzoltószertár: Kossuth Lajos utca 11 sz.(1322/3 hrsz.) Egyházi intézmények : Római katolikus templom és plébánia: Árpád utca 37. sz. (1051 hrsz.) Református templom és parókia: Béke tér (92 hrsz.) Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató intézmények: Üzletház, Kossuth utca (1322/4 hrsz.) Ajándéküzlet, Móricz Zs. utca 55 sz.(598 hrsz.) Diszkont üzlet, Ságvári E. utca (592 hrsz.) Üzlet, söröző, Ságvári E. utca (479/5 hrsz.) Étterem, ÁFÉSZ, Móricz Zs. utca (589 hrsz.) Élelmiszerüzlet, Mikszáth utca (219 hrsz.) Virág, ajándék üzlet, Móricz Zs. utca (578 hrsz.) Ruhaüzlet, Mikszáth utca (110 hrsz.) Pékség, Mikszáth utca (512 hrsz.) Élelmiszer bolt, fagylaltozó, Szent I. utca (1024 hrsz.) ABC áruház, Móricz Zs. utca (1026/2 hrsz.) Élelmiszer kisüzlet, Móricz Zs. utca (1029 hrsz.) Italbolt, Móricz Zs. utca 73 sz.(607 hrsz.) Italbolt, Szent I. utca (400/2 hrsz.) Takarmánybolt, Szent I. utca (400/2 hrsz.) Presszó, Szent I. utca (1022 hrsz.) Élelmiszerüzlet, Móricz Zs. utca (1014 hrsz.)

68 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 68 Üzlet, Szent I. utca (1020/1 hrsz.) Benzinkút, Szent I. utca (1024 hrsz.) TÜZÉP, Deák F. utca (631 hrsz.) Ravatalozó, Szondy utca (652 hrsz.) Sportöltöző, Szent I. utca (399/3 hrsz.) Alulhasznosított barnamezős területek 17. táblázat: Alulhasznosított barnamezős területek Alulhasznosított barnamezős terület neve Haas-tanya régi magtár épülete Kemecse déli városrészében a volt GEV telep (0132/1) Forrás: önkormányzat Értékvédelem: van/nincs van nincs Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek) Kemecsén konfliktussal terhelt területnek tekinthetőek a szegregátumok, illetve a nem megfelelően kihasznált, lepusztulófélben lévő iparterületek (pl. Haas-tanya). A KSH adatok szerint Kemecsén hat olyan nagyobb, 50 főnél nagyobb lakosság terület található, ahol a szegregációs mutató 30% ill. 35% feletti. 17. térkép: A település szegregátumai Forrás: KSH Az 1. és 6. szegregátum a déli településrészen, a vasúti fővonal mellett alakult ki. (Sport utca - Deák F. utca - Szondy utca - Honfoglalás utca - Deák F. utca - Dózsa Gy. U. - Szondy utca - Névtelen utca - vasútvonal) A területen a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 30,6. A területen több lakóépület műszakilag rossz állapotban van. A terület közvetlen

69 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 69 környezetében két iparterület is megtalálható, amely tovább rontja a városrész színvonalát. Közrezártsága miatt területi növekedés nem várható új területek beépítésével. A 2. szegregátum az északi városrész nyugati részén található (Ságvári E. utca Rózsa F. utcától, majd Ságvári E. utca mindkét oldala). A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 37,9. A lakóépületek vegyes képet mutatnak, leromlott állapotútól az új építésűig változnak. A szegregátum északi részénél a rendezési tervben falusias lakóterület lett kijelölve, így a szegregátum területi növekedése elképzelhető. A 3. szegregátum szintén az északi városrész nyugati oldalán található. (Mikszáth K. utca - Petőfi utca mindkét oldala - Névtelen utca) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül szintén magas, 32,5%. Nagyon sok a rossz műszaki állapotban lévő épület, illetve a gondozatlan udvar. Rendezési terv szerint a déli részen további falusias lakóterület került kijelölésre, így ebbe az irányba lehetséges a növekedés. A 4. szegregátum a 3. szgregátumhoz nem messze fekvő Ady E. utca délkeleti oldalán található. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 19%. Sok a rossz műszaki állapotban lévő vagy lakhatásra alkalmatlan épület is. Területi növekedésre új területek igénybevételével nincs lehetőség. Szintén a 3. szegregátumhoz kapcsolódik az 5. szegregátum. (Mikszáth K. utca mindkét oldala a Zrínyi utcától az Ady E. utcáig - Mikszáth K. utca - Rákóczi utca - Rózsa F. utca - Zrínyi utca, Dankó utca, Szegfű utca mindkét oldala). A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 34,6. A területen hasonló karakterű szociális házsorok találhatóak, nagy részük rossz műszaki állapotban. A területi növekedést új területek bevonásával a rendezési terv nem teszi lehetővé A telekstruktúra vizsgálata A lakóterület egyedi telkekből áll, a fő lakófunkció mellett a telkeken állattartás és növénytermesztés folyik. A lakóterületek telkeinek tagozódása: lakóudvar, gazdasági udvar, házi kert. Kemecse Város területe külső részei nagytelkes, mezőgazdasági jellegű településrészek. A belterületen belül a jelenlegi szerkezet ésszerű összefogására kell törekedni. A közintézmények a lakóterületbe ágyazva helyezkednek el, sűrűsödési súlypontjuk a szerkezeti centrumban van. A külterületen helyezkednek el a mezőgazdasági termelés üzemi területei: a volt TSZ majorok, Állami Gazdaság major (Haas tanya). Lakóterület, lakólétesítmények, lakókörnyezetek: A lakóterületekre a változó nagyságú telkek jellemzőek. A település többutcás, szalagtelkes nagyközség ősközség a református templom környékén alakult ki. Laza településszerkezet alakult ki a kedvezőtlen vízügyi helyzet miatt. Törtvonalú telekformák a Kossuth utca, és a Bajcsy-Zsilinszky utca környékén alakultak ki, m-es telekszélességgel, és m-es hosszúsággal. A település keleti oldalán Rózsa Ferenc utca, Rákóczi Ferenc utca szabályos m telekmélység m telekszélesség a jellemző. Jellemzően m széles, hosszú ingatlanok alakultak ki, a kertvégek a korábbi vizes rétekre, ma vízelvezető csatornákra nyúlnak le. Az új telekosztásoknál 16x50 m-es telekméretek a jellemzőek.

70 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 70 Jelenlegi összes lakásszám: 1591 db I. ütemben 6000 fő lakásszámmal számolva (2010-ig) II. ütemben 7000 fő lakásszámmal számolva (2020-ig) I. ütemben 310 db új lakás II. ütemben 310 db új lakás részére kell területet biztosítani. Ezen kívül az avult lakások lebontása után új lakások építésének lehetőséget kell teremteni. Az építendő lakásoknál és lakóterületeknél döntő mértékben falusias és kertvárosias övezeteket kell létrehozni. A szerkezet, beépítési mód, építészeti megfogalmazásnál az életmódot, a lakosság igényeit, a helyi sajátosságokat maximálisan érvényesíteni kell. Lakásépítés térbeli lehetőségei: Beépíthető üres telkek, és széles telkek megosztása: Petőfi Sándor utca 3 telek Mikszáth Kálmán utca 10 telek Szegfű utca 1 telek Dankó utca 6 telek Zrínyi Ilona utca 19 telek Ságvári Endre utca 13 telek Rózsa Ferenc utca 4 telek Rákóczi Ferenc utca 2 telek Kert utca 6 telek Ady Endre utca 26 telek Móricz Zsigmond utca 4 telek Vasmegyeri utca 2 telek Pacsirta utca 2 telek Partizán utca 5 telek Árpád utca 3 telek Széchenyi István utca 0 telek Dimitrov utca 5 telek Kossuth Lajos utca 0 telek Ifjúság utca 5 telek Koltói Anna utca 4 telek Akácfa utca 0 telek Fürst Sándor utca 1 telek Hevesi György utca 0 telek Szent István utca 3 telek Schönherz utca 0 telek Táncsics Mihály utca 5 telek Szondy utca 3 telek Toldi utca 7 telek Dózsa György utca 1 telek Honfoglalás utca 6 telek Deák utca 2 telek József Attila utca 0 telek Mező Imre utca 3 telek Arany János utca 1 telek Jókai Mór utca 1 telek Összesen: 154 telek

71 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 71 Új utcanyitásokkal, tömbbelső feltárásokkal elhelyezhető cca. 650 új telek. További fejlesztési lehetőségek Kemecse Déli részén: Mező utcától keletre, a Pazonyi főfolyásig 15 hektár falusias lakóterület. A Pazonyi főfolyás és Nyírturai út között 20,4 hektár falusias lakóterület. A Pazonyi főfolyás és Nyírturai út között 12 hektár kertvárosias lakóterület. Volt zártkertek kerülete 60 hektár kertvárosias lakóterület. Körmendi tanya cca. 25 hektár kertvárosias lakóterület. A Déli részen a fejlesztési lehetőségek Kemecse nagytávon túli fejlődésére adnak lehetőséget. Ipari gazdasági területek, kereskedelmi gazdasági területek: Farmtej Kft.: Szent István utca 2. Kemecse nyugati részén a Farmtej Kft. telepe helyezkedik el. A terület nagysága: 0295/1 hrsz. 17,715 hektár, 0295/2 hrsz. 0,275 hektár Zöld Bárók Kft.: Szent István utca 2. A terület nagysága: 0295/11 hrsz. 4,08 hektár, 0295/6 hrsz. 0,281 hektár, 0295/9 hrsz. 2,258 hektár Kerekegyházi Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft. József Attila utca 14. A terület nagysága: 0132/1 hrsz., 11,21 hektár. A telep területébe beékelődik 0132/2 hrsz., amely két avult állagú lakóházat is tartalmaz, mely ingatlannak nincs közterületi megközelítése. A lakóházak lakatlanok. A terület nagysága: 0,32 hektár Csabák TÜZÉP: Szondy utca 1. A terület nagysága: 652 hrsz., 1,12 hektár Csabák Tranzit TÜZÉP: Szondy utca Deák utca sarok A terület nagysága: 631 hrsz., 0,825 hektár Keleti Térség Kft.: Haas Tanya, volt Állami Gazdaság (a központ Tedej Zrt. székhelye, Hajdúnánás, Fő utca 9.) Az egykori Haas tanya több részből áll, a bevezető út déli oldalán lakóházak és park helyezkedik el. A terület bevezető részén egy földszint + 2 emeletes, jelenleg üresen álló magtárépület van, mely védett műemlék elhanyagolt állapotban. A magtártól Délre romos épület található. A magtártól északra üresen álló iroda és szolgálati lakás. Keleti oldalán platánok. Beljebb haladva lapostetős, fűvel benőtt egykori műhely, mögötte náddal benőtt tűzivíztározó. A tehenészeti telep létesítményei, fejőház, iroda, raktár. A telep Dkeleti részén két hosszú dohánypajtából átalakított istálló található. A telep középső részén istállók, silók, betegistálló, tetemtároló. A terület nyugati részén volt tanműhely, volt iroda, jelenleg tárolóként működik. A bevezető úttól északra gyönyörű park, benne három épület. Az egykori Haas tanya nyugati és déli része méltó hasznosítást igényelne. A terület nagysága: 023/17 hrsz. cca. 12 hektár Fácántelep: külterület, nagysága: 026 hrsz. 8,05 hektár Gergely TÜZÉP: Szent István utca A terület nagysága: 0288 hrsz. 0,75 hektár

72 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 72 Perec BT.: Mikszáth Kálmán utca 5. Sütőüzem GREENER KFT.: Szent István utca 1. UNIO KFT.: Szent István utca 1. FÉMAN KFT.: Szondy utca 1. B.K.T.V- KHT.: Vasmegyeri utca 47. Ipari gazdasági és kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek fejlesztésére a Budapest Záhony vasút déli oldalán felhasználásra kerülhet cca. 100 hektár Ipari és logisztikai központ kialakítására (az egykori zártkertek és környékén). Vad- és halgazdálkodás Kemecse közigazgatási területén a Kemecsei Vadász Társaság szervezett vadgazdálkodási érdekeltséget, valamint egy halgazdasággal foglalkozó vállalkozás létesített telephelyet a településen. Szabolcsi Halászati Kft. Kemecsei telephelye A Szabolcsi Halászati Kft., mint a Szabolcsi Halászati Közös Vállalat jogutódja, több mint 25 éve Kelet-Magyarország meghatározó haltermelő gazdasága. Jelenlegi vízterületük közé tartozik egy 15 hektáros telelő rendszer, mely Kemecsén található Az épített környezet értékei Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Kemecse közigazgatási területén számos régészeti lelőhely található. A régészeti lelőhelyek közül országosan nyilvántartott régészeti lelőhelyek az alábbiak: 1. Kállai-főfolyás mellett 2. lgnácz István szőlője 3. Sarvay-tag, Leskó-tanya 4. Bec(teleke) 5. Főszolgabírói hivatal 6. Gégény (Külsőgégény) 7. Homokbánya 8. Pápaházi-dűlő 9. Pincés-hegy 10. református templom 11. Varjas-dűlő 12. Tizedes Sziget 13. Lukács-hegy 14. Móricz Zsigmond utca 34. Azonosítatlan: Nyírpazonyi út Azonosítatlan: Orvosdomb-dulő Azonosítatlan: Fráter Miklós föld-hamvaspart Azonosítatlan: Ludas tó Azonosítatlan: Gyűjtőcsatorna mellett Azonosítatlan: Vitéz Lajos tanyája Azonosítatlan: Kulcsár Antal telke Azonosítatlan: Hagymási Sándor telke

73 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Védendő településszerkezeti érték: kétbeltelkes településszerkezet Helyi területi értékek: Helyi településszerkezeti értékei miatt a településrendezési tervben helyi értékvédelemre javasolható területek: - a református templom környéke és az egykori ősközség, mely es térkép alapján beazonosítható és helyi területi településszerkezeti védelemre javasolható as Kegyeleti Park (18. sz. térképen 4.4. számmal jelölve) Helyi építészeti értékek: Mozi épülete Szent István utca és Móricz Zs. utca sarok (612 hrsz.) (18. sz. térképen 4.5. számmal jelölve) Niczky kastély, Kossuth utca (91/1 hrsz.) (18. sz. térképen 4.6. számmal jelölve) A volt Niczky-kúria 1763-ban épült erősen átépített emeletes épület. Homlokzata tengelyes. Középrizalitján indult az egész épület szélességén átvezető dongaboltozatos kocsiáthajtó Műemlék, műemléki együttes Kemecse műemlékei: Római katolikus templom, Árpád utca 37. sz. (1051 hrsz.) késő barokk, Tornya ből. 18. sz. térképen 4.1. számmal jelölve) Református templom, Béke tér 6. sz. (92 hrsz.) klasszicizáló késő barokk, Tornya között épült. Berendezése: szószék, copf körül, padok empire, XIX. század eleje. (18. sz. térképen 4.2. számmal jelölve) Haas tanya (023/1 hrsz.) Malom. Olajütő, szeszgyár, késő romantikus, épült 1888-ban. Állami Gazdasági magtára. 18. sz. térképen 4.3 számmal jelölve)

74 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Műemlékek Kemecsén Forrás: IVS Nemzeti emlékhely Kemecse városban nem található nemzeti emlékhely Helyi védelem Helyi védett épülete Kemecsén: Mozi épülete, Szent István utca Móricz Zs. utca sarok (612 hrsz.) Niczky kúria, Kossuth utca (91/1 hrsz.) Az épített környezet konfliktusai, problémái Kemecse városában az épített környezet jellemzőiből adódó hátrányok a következők: Nincs a városnak egyedi arculati eleme; Szegregátumok helyzete; A jelenlegi városközpont és az ehhez kapcsolódó funkciók hiánya (jelenleg folyamatban van az új városközpont kialakítása); Az északi és déli településrészt elkülöníti a vasútvonal, amelyen csak két közúti átjárási lehetőség van;

75 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 75 A tervezett és meglévő iparterületek közelsége a lakóterületekhez: bár a Szabályozási Terv az ipaterületek akóterületek felé eső oldalára kötelező védőfásítást ír elő, az ipari közúti forgalomzavaró hatással lehet a lakóterületekre; Funkció és ellátáshiányos déli városrész, északi városrészi funkciók nehézkes megközelíthetősége; A természetes és mesterséges korlátok miatt az északi városrész fejlődésének kitörési iránya csak nyugat-délnyugati irányba lehetséges; Az egészséges kisvárosi életmódhoz hiányzó infrastrukturális feltételek; A megújuló energiaforrások, szélenergia, napenergia, bioenergia, termálvíz hasznosítása hiányzik; Több meglévő gazdasági épület (pl. Haas tanya, Körmendi tanya) nem megfelelő hasznosítása Közlekedés Település közlekedési szerepe Ingázás Hálózatok és hálózati kapcsolatok Kemecse kisvárosa a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül kisebb területű és népességű Kemecsei járás központja. Fekvése a megyében északnyugati, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 20 km-re északra található. A város az európai gazdasági-közlekedési térszerkezet léptékéből nézve egy fontos tranzitfolyosóban, közút szempontjából annak közelében van. Az M3 autópálya (az európai gazdasági magzóna és Ukrajna/Észak-Erdély közötti közúti tranzitfolyosó) és az ahhoz kapcsolatot adó sz. főút közelsége kedvező adottság. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye léptékében Nyíregyháza közelsége fontos helyzeti előny, egyúttal azonban a megyeszékhely viszonylag alacsony színvonalú közúti megközelíthetősége kedvezőtlen adottság. Kemecse TEN- T törzshálózati vasúti, de közút szempontjából lényegében csak mellékúti összeköttetésben van a megyeszékhellyel, Nyíregyházával. Az M3 autópálya révén az elérési lehetőség Budapest és az ország nyugati területei felé, és azok felől is jó. A várost a környező településekhez kapcsoló közúti összeköttetés mind mellékút kategóriájú, a Nyíregyháza - Záhony vasútvonalon kívül vasúti kapcsolat nincsen. Kemecse nem számít térségi jelentőségű közlekedési csomópontnak, de a környező mellékút szintű sugaras úthálózat a város sokirányú kapcsolatrendszerének leképeződése. Kemecse kicsi járási központnak számít, amit az is mutat, hogy lényegesen több, közel tízszer annyi a napi eljáró, mint a bejáró. Az alábbi táblázat mutatja a 2001-es és 2011-es népszámlálások eredményei alapján, hogy melyek a település főbb ingázási cél és induló kapcsolatai. Érdekes, hogy még a bejárók között sem a járás közeli településeiből, hanem a Nyíregyházáról érkezők vannak legtöbben. A napi eljárókat tekintve pedig a döntő többség, az emberek 82%-a közlekedik a megyeszékhelyre. Érzékelhető tehát, hogy a járás területén Nyíregyháza szolgáltatási funkciói és munkahelyi kínálata erősen dominálnak, ezzel együtt meghatárózóak az észak-déli közlekedési igények.

76 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Megnevezés Összesen Összesen Személygépkocsival 2001* 2011 Tömegközlekedéssel Kerékpárral (gyalog) Helyi közlekedő (524) Bejáró Nyíregyháza Vasmegyer Nyírbogdány Nagyhalász Kótaj Eljáró Nyíregyháza Debrecen Nyírbogdány Vasmegyer Demecser * 2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH. A következő diagramon jól látható, hogy a helyi forgalomban igen jelentős szerepe van az aktív közlekedési módoknak, a helyben közlekedők közül például csaknem 40% kerékpározik. Kitűnik, hogy a helyközi közlekedésben a jó kínálatnak köszönhetően a vasút szerepe elég jelentős, de az autóbusz-közlekedés aránya így is nagyobb.

77 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Közlekedési módok Kemecsén Külső kapcsolatok, országos hálózat Forrás: Népszámlálás 2011, KSH. A városnak országos főúthálózati kapcsolata nincsen. Összekötő úton a 4. sz. és a 41. sz. elsőrendű, valamint a 36. sz. és 38. sz. másodrendű főutak Nyíregyháza irányában km-re érhetőek el. 19. térkép: Kemecse környezetének országos jelentőségű főútjai Közúti kapcsolatok tekintetében az M3 autópálya déli irányban 23 km távolságban érhető el, ezen keresztül a főváros közúton 260 km autózással érhető el. Az Ukrajnában vezető záhonyi nemzetközi közúti határátkelő valamint a Szlovákiába vezető pácini határátkelő egyaránt 60 km távolságban található. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. Az

78 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 78 innen induló utasok Nyíregyháza irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A város közigazgatási területén belül 8 helyközi megálló található, a vasútállomás a buszmegállótól kb. 500 m-re található. Kemecse a 100-as számú Budapest Záhony vasútvonalon fekszik. A nemzetközi jelentőségű kétvágányos, villamosított vasúti fővonal a TEN-T törzshálózat és a RFC6, Mediterranean szállítási folyosó része. A személyforgalom kiszolgálása ütemes menetrend alapján történik. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 265 km, míg az Airport Debrecen 80 km távolságban érhető el. Városkörnyéki közúthálózat Közúti közlekedés A közúthálózati szempontból a mellékutakon alközponti szerepet betöltő város a környező településekkel délnyugati és keleti irányban a j. Paszab/Tiszabercel-Nyírbogány összekötő úton (Szent István utca), északnyugati irányban a j. Nagyhalász-Kemecse összekötő úton (Mikszáth Kálmán utca), északi irányban a j. Beszterec-Kemecse összekötő úton (Vasmegyeri utca), déli irányban pedig a j. összekötő utakon áll kapcsolatban. A nagytávú elképzelések szerint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) tartalma alapján a járás területét tervezett új főút nem érinti. Az OTrT egy Kisvárda - Sárospatak vonalában elképzelt főutat tartalmaz, ami a térség kelet-nyugat irányú tranzitforgalmának elvezetésére szolgálna. Emellett a szakági tervek a 4. sz. főút 2 x 2 sávra bővítésének lehetőségével számolnak. A megyei területrendezési terv Nyíregyházától északra egy térségi jelentőségű mellékút besorolású kelet-nyugat irányú közutat szerepeltet, emellett összekötő út besorolással Kemecse északnyugati elkerülőjét. Az országos középtávú fejlesztési programban ezek a fejlesztések nem szerepelnek. 20. térkép:tervezett közutak Kemecse környékén Forrás: OTrT

79 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Kemecse városi közüthálózata Forgalmi jellemzők A város úthálózatában a gyűjtőutak és a lakóutak lényegében nem különíthetők el egymástól. Az utak hierarchikusan két szintre oszthatók: a vasúttal körülbelül párhuzamos 3823 j. összekötő út (Kossuth L. utca), valamint az észak-déli irányú országos összekötő utak (Móricz Zs. és Árpád utca) csak kevés jellemzőjével (pl. két sávban járható úttest, szélesebb közterület) mutatkoznak városiasabbnak a település önkormányzati kezelésben lévő lakóútjainál. Az utcahálózat nagyobbrészt szabálytalan, tervezetlen jelleget ölt. Az utcák nagyobb tömböket fognak közre, ezek belső része építményektől mentes, háztáji kertgazdálkodásra alkalmas telkek területe. Az egyes utcák keresztmetszeti kialakítása változatos képet mutat, a viszonylag szűk beépítés ugyanúgy előfordul, mint az igen széles utcaalakítás. A lakóterületek megoszlása a várostest különböző részeiben egyenletes. A városközpontot nem terheli teherforgalom és a közösségi közlekedés sem zavaróan sűrű, de az átmenő személyforgalom csúcsidőszakban érzékelhető és zavaró. Nagyobb ipari üzemek híján a tehergépkocsi-forgalom és a zajterhelés nem jelentős a városban. A városhoz tartozó üzemek nyugaton, a 3823 j. összekötő út mentén helyezkednek el. Kemecsén a belterületi önkormányzati utak teljes körűen kiépítettek, ezek hossza 15,9 km. Az állami belterületi utak hossza 4,9 km. A településen nincs kerékpárút. A nyilvántartás szerint a kiépített járdák hossza 4,2 km. A város 2013-ban az utak és járdák fenntartására 0,7 MFt-ot, üzemeltetésére 1,3 MFt-ot fordított, de azok fejlesztésére nem költött. Összességében elmondható, hogy a városi utak állapota átlagos. A város közlekedése szempontjából előnyös, hogy viszonylag közel van a megyeszékhely, az oda vezető utak állapota kielégítő. A megyeszékhely Kemecséről jó minőségű úton (a két évvel ezelőtt felújított 3823-as úton) keresztül tökéletesen megközelíthető. Felújításra szorul azonban a város belső úthálózata. A város útjai, úthálózata az elmúlt évtizedben keveset változtak. A közelmúltban nagyobb közlekedési fejlesztési projekt nem történt.

80 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 80 A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. A várost a térség nagyobb forgalmi áramlatai (pl. a 4. sz. főút forgalma, illetve a 3834 j. út Nagyhalász és Nyíregyháza közötti forgalma) elkerüli. 22. térkép Kemecse főbb útjainak forgalmi terhelése Forrás: Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma c. kiadvány adataiból szerkesztve ( MK NZrt.) A város belső területein egymáshoz kapcsolódó országos közutak kisebb jelentőségű és forgalmú utak, a tranzitforgalom nem meghatározó. A város közigazgatási területén haladó országos közutak és az egyéb városi utak esetében a 2x1 forgalmi sávos kialakítás elegendő. Az alábbi ábra Kemecse közúti közlekedésbiztonsági helyzetét szemlélteti az utóbbi évek személyi sérüléses balesetei alapján. A évi baleseti statisztikai adatok szerint baleseti sűrűsödési zónákról a város területén nem beszélhetünk, főleg a súlyosabb belesetek helyszíneit tekintve. Közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálatba vonás indokolt a Szent István utca vonala tekintetében. 23. térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek

81 Szgk/1 000 lakos Kemecse Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 81 Forrás: KKK A közúti csomópontok forgalmát a csomópontokban közúti jelzőtáblákkal és burkolati jelekkel szabályozzák. Jelzőlámpás forgalomirányítás és körforgalom nincsen. A Nyíregyháza - Záhony vasútvona és a 3823 j. összekötő út közúti-vasúti keresztezése szintbeni. Csillapított zóna kialakítására egy esetben került sor, lakó-pihenő övezet van az Ifjúság és a Kert utcában. Az alábbi diagram a KSH adatai alapján mutatja a település motorizációjának alakulását. Látható, hogy Kemecsén az főre eső személygépjárművek száma egy évtizeddel ezelőtt és jelenleg is lényegesen alacsonyabb az országos és a térségi átlagnál ban felzárkózó, után kissé lemaradó tendencia érzékelhető. 11. ábra: A település motorizációja Év Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-Alföld Kemecse Forrás: KSH Parkolás A város parkolóhelyekkel jól ellátott, azonban a parkolásra alkalmas sávot (egy-két kivételtől eltekintve, mint pl. iskola előtti szakasz, buszmegálló) többnyire a földpadka jelent. A parkolók kihasználtsága alacsony.

82 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Áruszállítás A város és térsége teherszállítási jellemzőiről kevés számszerű információ áll rendelkezésre, így például a helyi vasútállomást érintő tehervonatok számáról sincs adat. A helyi áruforgalom kezelésére, átrakására a vasútállomás felkészült: oldal- és nyílt rakodó (valamint használaton kívüli élőrakodó) található. A helyi üzemek és kereskedelmi egységek alapvetően közúti teherszállítással oldják meg beszerzési és árutovábbítási feladataikat, ebből fakadóan nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom a város érintett területein Közösségi közlekedés Autóbuszos infrastruktúra Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Autóbuszos közösségi közlekedés A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Szabolcs Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Szabolcs Volán Zrt. az Északmagyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (ÉMKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal a megyeszékhely Nyíregyháza (napi 22 induló járat, menetidő 00:28 00:34 között) felé. Budapestre és Debrecenbe nem közlekednek közvetlen járatok. Kemecse és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Kemecsén a helyközi megállóhelyek döntő többsége a j., j. és j. összekötő utak belterületi szakaszain helyezkedik el. Kemecse közigazgatási területén 8 helyközi megálló található. A település központja, az oktatási és közintézmények, továbbá a vasútállomás közvetlenül elérhető. 24. térkép: Közösségi közlekedési megállóhelyek

83 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 83 Helyi autóbusz közlekedés A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok Vasúti szolgáltatás Forrás: NKS országos modell, bemenő adatok: 2011/2012. évi autóbusz és vasúti menetrendek A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként, esetenként kétóránként áthalad helyközi busz. A forgalmasabb helyeken (pl. Vasmegyeri utca 32) kb járat áll meg egy munkanapon, de a kisebb megállókban esetenként csak 5-10 db. Kemecsén nincsen külön autóbusz állomás, a legforgalmasabb megállóhely a Vasútállomás bejárati út és a Rózsa F. utca, amelyeket egy átlagos munkanapon kb járat érint. Kemecsén nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják Vasúti közlekedés Kemecsét a 100-as számú Budapest-Nyugati putca Szolnok Szajol Debrecen Nyíregyháza Záhony oh. vasútvonal érinti. A vasútvonal a Fővárost köti össze a nagy jelentőségű Záhony határátkelővel és csomóponttal, érintve Magyarország második legnépesebb városát, Debrecent, illetve több fontos vasúti csomópontot (Cegléd, Szolnok, Szajol, Nyíregyháza). A vasútvonal kelet-nyugati irányban szeli át az ország keleti felét. Záhony jelentőségét az adja, hogy itt találkozik a volt szovjet területen elterjedt 1520 mm-es széles nyomtávú, valamint a normál nyomtávú vasúti hálózat. A nemzetközi jelentőségű vasúti fővonal a TEN-T core network (törzshálózat) és a RFC6, Mediterranean szállítási folyosó része. A 100-as számú vasútvonal Budapest-Nyugati putca Tuzsér szakasza kétvágányú, onnantól egyvágányú, Budapest-Nyugati putca Záhony között villamosított, a Záhony Záhony országhatár szakasz dízelvontatású. Az engedélyezett sebesség Budapest-Nyugati putca Kőbánya-Kispest között 80 km/h, Kőbánya-Kispest Záhony között 120 km/h, Záhony és Záhony országhatár között pedig 100 km/h. Az engedélyezett tengelyterhelés 21,0 t (kivéve a Kőbánya- Kispest Vecsés és az Albertirsa Szolnok szakaszokon, ahol 22,5 t), a vonalra engedélyezett vonathossz 750 m (kivéve a Szajol Püspökladány szakaszt, ahol csak 700 m). A vonal Kőbánya-Kispest (kiz.) Szolnok (kiz.) között nagyrészt átépült (egyes állomásközök kimaradtak a teljes felújításból), a GSM-R rendszer és a rá épülő ETCS L2 rendszer kiépítése jelenleg zajlik, ezek átadása után a sebesség felemelhető lesz Albertirsa Cegléd között 140 km/h-ra, Cegléd Szolnok között 160 km/h-ra. Szajol állomás átépült. A Szolnok (kiz.) Szajol (kiz.) és a Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) szakasz teljes átépítése 160 km/h-ra és 22,5 t tengelyterhelésre, és 750 m-es vonathosszra jelenleg is folyik, párhuzamosan a GSM-R és az ETCS L2 telepítésével. A vonal további fejlesztése várható a közötti EU költségvetési ciklusban Püspökladány és Debrecen között, illetve a teljes 100-as vonalon GSM-R rendszer kiépítése. Kemecse állomáson egy átlagos munkanapon a 2014/2015. évi menetrend alapján 39 személyszállító vonat áll meg. Az IC vonatok az állomáson áthaladnak (ezen vonatok nyíregyházi átszállással érhetők el). A sebes- és személyvonatok mind megállnak az állomáson. A sebesvonatok 2 órás ütemben közlekednek Budapest-Nyugati putca és Záhony között. A személyvonatok is napközben kétórás ütemben járnak Cegléd és Záhony között (egyes vonatok végállomása Budapest-Nyugati putca), illetve csúcsidőszakban további személyvonatok közlekednek Debrecen elővárosi forgalmában (Szolnok, Püspökladány, Debrecen és Záhony között). Az említett vonatok kiváló összeköttetést biztosítanak a megyeszékhely, Nyíregyháza felé, illetve kedvező kapcsolatot Budapest, Cegléd, Szolnok, Debrecen felé. A menetidő Nyíregyházára perc, Debrecenbe perc, Budapestre (Budapest-Nyugati pályaudvarra) közvetlen vonattal 4 óra 36 perc, egy átszállással, IC vonattal kb. 3 óra 40 perc. A vasútállomás közepes nagyságú utasforgalommal rendelkezik, a vonal az egyik legjelentősebb teherforgalmú vonal az országban.

84 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 84 A vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége Kereskedelmi létesítmények Utasforgalmi létesítmények Problémák Jelenlegi helyzet Infrastruktúra Kemecse vasútállomás korlátlan utas- és áruforgalomra berendezett középállomás a 100-as számú vasútvonal Sóstóhegy (7,5 km) és Nyírbogdány (4,4 km) állomásai között, Nyíregyházától 15,8 km-re, Budapest-Nyugati pályaudvartól 286 km-re. Az állomás Kemecse központjához közel, attól délre található, többnyire beépített területek között. Megközelíteni a település központja és a j. Paszab Tiszabercel Nyírbogdány összekötő út felől a j. állomáshoz vezető úton át lehet, illetve megközelíthető még a Sport utca Schönherz utca és Árpád utca felől a Vasút utcán át. Kemecse állomáson oldal- és nyílt rakodó (valamint használaton kívüli élőrakodó) található. A nyílt rakodó burkolt és kivilágított. Az állomási előtéren a módváltáshoz szükséges létesítmények (személygépjármű parkoló, kerékpártároló, autóbusz forduló, illetve megálló) kiépítettsége hiányos, illetve alacsony színvonalú, az autóbuszok csak az állomási bejáró útnál állnak meg, közvetlenül a vasútállomást nem érintik. Az állomáson balesetveszélyes, keskeny, alacsony, sk+15 cm magasságú, nem akadálymentes peronok találhatóak, melyek a felvételi épülettől szintben közelíthető meg. A felvételi épületben van pénztár, váróterem, illetve WC, az állomáson hangos utastájékoztatás működik. A legfőbb probléma az állomáson a színvonalas (és akadálymentes) utasforgalmi és utastájékoztatási létesítmények hiánya Kerékpáros közlekedés A kerékpárosok aránya, jelenléte meghatározó a város közlekedésében, ezt többek között az mutatja, hogy a helyben közlekedők csaknem 40%-a kerékpározik. A településen nincsen kiépített kerékpárút. Ezen túl a város központi, forgalmasabb területein kerékpározás számára külön út, vagy elkülönített kerékpársáv nincs, pedig a kerékpárhasználat elterjedtsége ezt a főútvonalakon indokolná. A párhuzamos kisforgalmú lakóutak viszont jól használhatók a helyi kerékpározáshoz. A Nyíregyháza - Nagyhalász - Tokaj útvonalon tervezett nagytávú kerékpáros törzshálózat közvetlenül nem fogja érinteni a várost Gyalogos közlekedés A településen a nyilvántartás szerint minden járda kiépített, ezek hossza 4,2 km. Helyszíni tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a város belső területein kívül vannak csak egyoldali kiépített járdával rendelkező, illetve járda szempontjából teljesen kiépítetlen utcák. A városban koncentráltabb gyalogosáramlat nem jelenik meg, így jelentősebb gyalogos terek (vagy közösségi terek) nincsenek. A gyalogosok biztonságát semmilyen forgalomtechnikai eszköz pl. gyalogátkelőhely sem segíti, aminek a kis forgalom az oka. A gyalogosok tájékozódását segítő tájékoztató jelzések (pl. fontos utcák, intézmények turisztikai célú táblázása) nem gyakorlat Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások A fentiekben tapasztaltak összefoglalásaként a következőkben összegezzük a városban tapasztalható, közlekedési vonatkozású fejlesztési igényeket. A város közlekedési rendszerének előzetesen megmutatkozó fejlesztési igényei: a kerékpáros és gyalogos közlekedés preferálása városi főút mellett kerékpárút építése gyalogos közösségi tér kialakítása

85 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 85 parkolási felületek burkolása vasútállomás és környezetének revitalizációja (benne pl. kerékpártároló fejlesztése) országos közutak felújítása (nem önkormányzati fejlesztés) belterületi gyűjtőutak és lakóutak felújítása, vízelvezetés javítása biztonságos közlekedés érdekében járda kiépítése és átépítése üdülő- és zártkertes területet elkerülő útszakasz Nyíregyháza felé (Kótaj kelet - Nyíregyháza- Vadaspark észak között) Kemecse - Ibrány közúti összeköttetés javítása a utak csomópontja és Ibrány délkelet között (Nagyhalász délnyugati elkerülő) 1.16 Közművek állapota és energiahatékonyság Víziközművek A Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt. működteti az ivóvízellátó és szennyvízelvezetési szolgáltatást Kemecsén és a környező településeken. A Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság októberében alakult. Alapítója 29 települési önkormányzat, valamint a Magyar Állam képviseletében a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium. A tulajdonosok száma jelenleg 81, de a további bővülés feltételei adottak. A hazai víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázisvédelem szempontjaira is figyelemmel és a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakítása. Ivóvíz, vízbázis Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás) A kemecsei vízbázis a Rétköz és peremvidéke hidrogeológiai tájegységen belül helyezkedik el. A kitermelt víz vas, mangán tartalma határérték feletti. A vízminőség osztály besorolás II. osztályú. A Kemecse Kistérségi Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről rendelkezik. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása a vízbázis-védelemről Kemecse és térségében: 2006-ig 18 vízbázison zárult le a diagnosztikai fázis több mint 755 millió Ft ráfordítással. A vízműkapacitást tekintve ez a sérülékeny vízbázisok 70%-át jelenti ben lezárult a Fényeslitke-Döge és a Kemecse Kistérségi vízművek beruházása. Ezen vízbázisok esetében a ráfordított összeg valamivel több, mint 120 millió Ft-ot tesz ki. A diagnosztika eredményeként Kemecse vízbázis esetében csak védőidom került kijelölésre. 25. térkép:kemecse vízmű védőterületének felszíni vetülete

86 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 86 Forrás:http://webgis.okir.hu/base/ Ivóvízellátás A kemecsei vízmű vízbázisa Lónyai-főcsatorna partján, Kemecse területén helyezkedik el. Kemecse várost Kemecse víztermelő telep látja el ivóvízzel, melynek kapacitása m 3 /nap, a város átlagos vízigénye 410 m 3 /nap ezen mennyiségből nagy biztonsággal biztosítható. A terület ellátott népességszáma: 4744 fő. Az elosztóhálózat hossza 57,5 km. A városban az ivóvíz bekötések száma 2014-ben 1505 db volt ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Kemecse Lakásállomány (db) Kemecse 16 forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

87 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 87 Forrás:KSH, és 2010 között az ivóvízbekötések száma folyamatosan nőtt, a lakásállományhoz viszonyítva jónak minősíthető mértéket ért el. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2011-től csökkenő tendenciát mutat. A hálózat 2013-ban 1417 db regisztrált bekötéssel rendelkezett. 13. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% Kemecse Kemecsei járás átlag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlag Országos átlag Forrás:KSH, Kemecsén a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya jóval elmarad, a megyei és az országos átlagtól, és az elmúlt években már járási szinten is alacsonynak mondható ban az ellátott lakások mindössze 84% volt. Szennyvízgyűjtő hálózat Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés A Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság működteti a szennyvízelvezetési szolgáltatást Kemecse városban. A településhez tartozó szennyvíztisztító telep kapacitása 500 m 3 /nap (2000 lakosegyenérték), az ellátott település egyelőre Kemecse, de a város tervezia kemecse szennyvízelvezetési agglomeráció létrehozását.. A település kommunális szennyvizeit gravitációs szennyvízcsatorna hálózat gyűjti össze és átemelő aknákban elhelyezett szivattyúk nyomóvezetéken keresztül juttatják a tisztítótelepre. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége m 3. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza 24,7 km. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma 1092 db ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 17 forrás: KSH, 2013.

88 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Kemecse Lakásállomány (db) Kemecse Forrás:KSH, A időszakban a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számáról elmondható, hogy monoton növekedés mellett 1092 db-on állt meg. Ez a növekedés tendenciáját tekintve jó, azonban a hálózatba bekapcsolt lakások száma jelenleg is csak 65%. 15. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Kemecse Kemecsei járás átlag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlag Országos átlag Forrás:KSH, A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányáról elmondható, hogy míg az országos átlagtól elmarad, addig a járási és a megyei átlagnál jobb statisztikák jellemzik.

89 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 89 Szennyvíztelep Szennyvízkibocsátás Csapadékelvezetés A város szennyvizét feldolgozó tisztítótelep jelenlegi kapacitása 500 m 3 /nap, 2000 LE, a tisztított szennyvíz mennyisége m 3 /év. Az alkalmazott tisztítási technológia kétlépcsős eleveniszapos biológiai tisztító. A szennyvíztisztító telep bővítése Kemecse Város Önkormányzata KEOP-1.2.0/B/ azonosító számon regisztrált projekt keretében január 17-én került átadásra és működik azóta bővített kapacitásán. 18 A kommunális szennyvizek kibocsátása a Kemecse Szennyvíztisztító Telepen történt tisztítást követően a Lónyai-főcsatorna befogadóba történik, melyre a kibocsátott víznek a hatása jelentősként" lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben. Ipari szennyvízkibocsátás jelen területen nincs. [Forrás: Vízgyűjtőgazdálkodási Terv] A városi csapadékvíz elvezető csatorna jelenlegi hossza: 16,5 km én ünnepélyes projektzáró rendezvény keretében befejeződött Kemecse Város belterületi vízrendezésének projektje. Az önkormányzat az ÉAOP-5.1.2/D jelű projekt keretein belül 285,7 millió Ft támogatásban részesült. A korábban elkészített vízrendezési tervek és engedélyek birtokában, egy sikeres pályázat után 2013-ban került aláírásra a támogatási szerződés. Az infrastrukturális hiányosságok pótlása (csapadékvízelvezetés, csatornázás, közlekedési feltételek javítása) alapvető szükséglet a növekvő lakosságszámú városban és ugyanakkor fundamentuma a minőségi élet kialakítására irányuló törekvéseknek. A közel 317,5 millió Ft költségvetésű projekt keretében az elnyert támogatással befejeződött a település központi részének, Szent István utcai vízelvezető rendszer mindkét oldala, a Sport utca keleti oldali csatornája, a Móricz Zsigmond utcai csatorna közel fele, a Kemecse-középső csatorna 491 fm-es szakasza, a Kemecse-felső csatorna 492 fm-es szakasza és átépült a vasúton túli terület belvízmentesítését szolgáló, magánterületen átvezető gyűjtőcsatorna vasúti pálya és Szent István utca közötti szakasza. A projekt pozitív hatással bír a térség lakosságának életminőségére, gazdasági szereplőinek életére, és magában hordozza a jövőbeli egyéb közcélú (közjólét, rekreáció stb.) fejlesztések lehetőségét. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Kemecsén a vezetékes gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási gázfogyasztók száma 2013-ban 1094 db volt. A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 2013-ban m 3 volt. Az összes gázfogyasztók száma 2013-ban 1156 db volt. Az összes gázcsőhálózat hossza 2013-ban 41,2 km volt. 20 Kemecsén a villamos energiát az E.ON Energiaszolgáltató Kft. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 1686 db volt. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia 2013-ban 3948 ezer kwh volt. A villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 1803 db volt. A szolgáltatott összes villamos energia 2013-ban 6220 ezer kwh volt. A kisfeszültségű villamoselosztó-hálózat hossza 2013-ban 30,0 km volt forrás: https://www.kemecse.hu/ 19 forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 20 forrás: KSH, 2013.

90 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 90. A közvilágítással kapcsolatban 2011-re vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok, melyek a következők: A közvilágítás éves fogyasztása kwh volt. A fényforrások száma 522 db volt. A fényforrások beépített teljesítménye 22,924 kw volt. Szoláris energia Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Kemecsei egészségügyi Központ: augusztus 06-én sikeres műszaki átadás-átvétellel átadták Kemecsén a felújított Egészségügyi Központ épületét. A fejlesztés keretében 4 orvosi rendelő került felújításra, ezek között található kettő háziorvosi, egy gyermekorvosi, valamint egy fogorvosi rendelő. A beruházás során megvalósult az épület gépészeti rendszereinek korszerűsítése, energiahatékonyabbá alakítása, az épületre napelemek kerültek, valamint a belső felújítás is megtörtént. Egyéb megújuló energia hasznosítása jelenleg nem elterjedt a városban Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az ÉAOP-4.1.2/A számú projekt, a már fent említett Egészségügyi Központot hivatott energiahatékonyabbá tenni, annak gépészeti felújításával. Az épületre napelemek kerültek elhelyezésre, mely a fűtésmennyiség nagyarányú csökkentését jelentheti a jövőben. A jelenleg Uniós forrásból épülő új városháza épülete is napenergia hasznosításával fog működni, az energiagazdálkodását tekintve passzív-ház kategóriában. Kábeltelevíziós hálózat Elektronikus hírközlés Egy térség üzleti környezet fejlettségét és potenciálját jellemzi az üzleti jellegű Információ Technológiai (IT) rendszerek és alkalmazások elérhetőségének mértéke is. Kemecse városban elérhető kommunikációs hálózatok megfelelnek a modern IT megoldások alkalmazási feltételeinek. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás Kemecsén kiépített kábeltelevíziós hálózat üzemel ben 1 szolgáltató kínál kábeltelevíziós előfizetést (KalászNet Kft.) ban 332 db lakás volt a hálózatra kötve ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 21 forrás: KSH, forrás: KSH, 2013.

91 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Kemecse Lakásállomány (db) Kemecse Forrás:KSH, A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának arányáról a teljes lakásállományhoz viszonyítva elmondható, hogy megjelenésük óta (2008) egy folyamatosan emelkedő trendet követve jelenleg 20%-os. Ez az arány ugyan az országos és megyei átlagtól elmarad, azonban a járási aránynál magasabb. Internet-előfizetés Az internet-előfizetések számáról Kemecsén2013-ban a következő adatok mondhatók el: 23 internet előfizetések száma: 688 db Internet-előfizetések xdsl hálózaton: 393 db Internet-előfizetések kábeltelevízió-hálózaton: 294 db Internet-előfizetések egyéb kapcsolaton keresztül (LAN, bérelt vonal, stb.): 1 db Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak internet előfizetést a körzetben: Invitel, Magyar Telekom, Externet. Telefonhasználat Kemecsén kiépített telefon hálózata üzemel ban 677 db egyéni analóg távbeszélő fővonalat (lakásfővonalat) regisztráltak. 24 Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak telefon előfizetést a körzetben: Invitel, Magyar Telekom, Externet Térségi és települési környezetvédelem Talaj Kemecsén a magasabb helyeken homokos, helyenként jellegzetes nyíri futóhomok (különösen a vasúttól Délre eső területek) talaj jellemző. A csatornák völgyében, a 23 forrás: KSH, forrás: KSH, 2013.

92 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 92 mélyfekvésű területeken kötött agyagos-vályogos talajok találhatók. Kemecse talaja humuszos homok és kovárványos barna erdőtalaj. 25 Vízfolyások Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek Kemecsén, illetve külterületén - az fejezetben említetteken kívül - az alábbi csatornák találhatóak: Lónyay főcsatorna (FETIVIZIG) Kállai (VII.sz.) főfolyás (FETIVIZIG) Kemecse közlegelői csatorna (Nyírségi VGT) Sényői VI.számú főfolyás (Nyírségi VGT) Zsadány- Fényesháti(Nyírségi VGT) VII./1, mellékág (Nyírségi VGT) Pazony-Kemecsei különfolyás (Nyírségi VGT) Kemecse-Turai csatorna (Nyírségi VGT) Márkustói csatorna (Nyírségi VGT) Kőper mellékág (Felsőszabolcsi VGT) Tavak Érintett belvízrendszer Felszín alatti vizek érzékenysége Talajvíz A kemecsei teleltetők a Szabolcsi Halászati Kft. kezelésében vannak, melynek területe 7,9 ha, térfogata m 3. A nagyhalászi halastavak szintén a Szabolcsi Halászati Kft. kezelésében vannak, területe 149,1 ha, térfogata m 3. A Nagyhalászi halastavakat a Kemecse- Nagyhalász községhatár kettévágja, egyik része Nagyhalász, a másik része pedig Kemecse területére esik. A település belterületi vizeit a Lónyay főcsatornába emelő, a Nyírségi VGT kezelésében lévő Halastói szivattyútelep vezeti el, amely az Önkormányzati kezelésű Kemecsefelső csatorna torkolatánál helyezkedik el. Feladata a belterületi csapadékvizek befogadóba emelése. 26 Kemecse a 46. számú Nyíri belvízrendszeren, a Lónyay főcsatornától északra levő területe pedig a 45. számú Felsőszabolcsi belvízrendszeren helyezkedik el. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság adatai alapján a 45. sz. Felsőszabolcsi belvízrendszer három öblözetre osztható. Az egyes öblözetekbe-fentről lefelé- a víz átvezetése zsilipeken át (vízkormányzással) történik. A rendszer sajátossága, hogy a Tiszalöki duzzasztó beüzemelése után megszűnt a belvizek Tiszába történő gravitációs bevezetési lehetősége, csak szivattyús mentesítési lehetőség van. A belvízrendszer gerincét alkotó Belfő főcsatorna a belvízelvezető hálózat főbefogadójaként vezeti el a káros belvizeket. A belvízrendszer egyetlen állandó tározója a Rétközi tó. 27 Felszín alatti vizek A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Kemecse az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A település területén és környékén 1 helyen rendszeresen történik talajvízszint megfigyelés. A kút törzsszáma: A kút jelző száma: 93 A kút peremmagassága: 99,080 mbf 25 forrás: Kemecse város Local Agenda 21 programja forrás: Kemecse település környezetvédelmi programja; 2005; Globál 2000 Kft. 27 forrás: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, belvízvédelmi rendszer bemutatása: https://www.fetivizig.hu/hun/belvizvedelmi-rendszer

93 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 93 Terepmagassága: 98,610 mbf Mélysége: 5,5 m Legkisebb talajvíz szint (LKV): 286 cm /1994 Legnagyobb talajvíz szint (LNV): 86 cm/ térkép: Kemecse és környékének felszín alatti vízszint térképe VGT Felszín alatti vízbázis Hévizek Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m) A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Kemecse területe a Nyírség középső részén, a Nyírség felszín alatti víztesten a Nyírség-Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területén található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett. Kemecse területén található vízbázisokat az fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat. A településen 1 db hévízkút van az Önkormányzat kezelésében. Az 1.sz. kút 513 m mélységű, a kút a pliocén vízadó rétegekre települt. A kitermelt víz hőfoka építési adatok alapján 35 C o Levegőtisztaság és védelme A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. 28 A 28 forrás: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területének állapota, 2011

KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

NAGYKÁLLÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NAGYKÁLLÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM NAGYKÁLLÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM VÁSÁROSNAMÉNY

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BELÜGYMINISZTÉRIUM CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM VÁSÁROSNAMÉNY

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat

MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat BELÜGYMINISZTÉRIUM MÁTÉSZALKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RÁCKEVE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA STRATÉGIA 1 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 STRATÉGIA 2 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus

Részletesebben

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS

Részletesebben