Recirkulációs technológiák nyitott és zárt rendszerekben KÉZIKÖNYV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Recirkulációs technológiák nyitott és zárt rendszerekben KÉZIKÖNYV"

Átírás

1 Recirkulációs technológiák nyitott és zárt rendszerekben KÉZIKÖNYV Összeállítás a vilniusi AQUAREDPOT konferencia előadásai alapján, Litvánia május Halászati és Öntözési Kutatóintézet Szarvas 2013

2 Szerkesztők: Lengyel Péter Gál Dénes Gyalog Gergő Józsa Vilmos Kiadja: HAKI, Szarvas, 2013 Készítette: Fazekas Nyomda, Szarvas

3 Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az AQUAREDPOT projekt mögött rejlő gondolatok Gál Dénes, Gyalog Gergő, Váradi László 3 Az AQUAREDPOT keretében létesítendő recirkulációs rendszerekben tervezett kutatási és demonstrációs tevékenység Péteri András, Gyalog Gergő, Diviki Sándor, Kucska Balázs, Gál Dénes. 6 Hal-tenyészanyag előállítása recirkulációs rendszerekben, mint a szelekció és a technológia együttese V. M. Golod, J. G. Tyerentyeva, V. Z. Krupkin 11 Recirkulációs halnevelő rendszerekben nevelt édesvízi halfajok nitritindukált methemoglobinémiája L. V. Huda, A. I. Hudij 22 Recirkulációs akvakultúra rendszerek (RAS) alkalmazása a lengyel toktenyésztésben Kolman, R., Zdanowski, B. 30 Az iparszerű haltermelés fejlődése Fehéroroszországban Kosztouszov, V.G., Barulin, N.V. 45 Az első kísérlet Fehéroroszországban ivarátfordított szivárványos pisztráng létrehozására recirkulációs halnevelő rendszerben Szlukvin, А. М., Metalnikova, K. V., Kosztouszov, V. G., Konyeva, О. J., Rovba, Е. 49 A Warmia és Mazury Egyetem (Olsztyn, Lengyelország) Akvakultúra és Környezetmérnöki Tudományok Központjának recirkulációs halnevelő rendszerei Dariusz Kucharczyk, Daniel Żarski, Sławomir Krejszeff 79 A recirkulációs akvakultúra aktuális kérdései Az AQUAREDPOT workshop kerekasztal-beszélgetéseinek összefoglalása 92 1

4 BEVEZETÉS A HAKI egy multidiszciplináris kutatási programot megvalósító regionális akvakultúra-kutatási kiválósági központ. Fontos képviselője a közép- és kelet-európai (KKE) régiónak több, az akvakultúra fejlesztésére irányuló, európai kezdeményezésben (pl. az EATIP-ban vagy különböző FP6 és FP7 projektekben), ugyanakkor vezető szerepet játszik a KKE régió akvakultúraközpontjainak tudáscseréjében és együttműködésében is ben a HAKI kezdeményezte a Közép- és Kelet-európai Akvakultúra Központok Szövetségének (NACEE) létrehozását, amelynek egyik fő célja a KKE régió akvakultúra-központjainak integrációja az Európai Kutatási Térségbe (ERA) ban a NACEE Litvániában megtartott 4. Közgyűlésével együtt került megszervezésre egy kétnapos workshop a recirkulációs technológiák fedett és szabadtéri rendszerekben való alkalmazásáról. A workshop első napja a recirkuláció elméleti alapjairól szóló előadásoknak volt szentelve, míg a második napon gyakorlatorientáltabb kutatási eredményeket mutattak be a felhasználható fajokról és a recirkuláció elemeinek tógazdasági felhasználásáról. Két külön kerekasztal-beszélgetés volt szentelve a recirkulációs technológiák közép- és kelet-európai kutatásban és akvakultúrában való alkalmazásának. Előadást tartott egy kutató a Wageningeni Egyetem Akvakultúra és Halászati Csoportjából (AFI) (Új eredmények a recirkulációs halnevelő rendszerek fejlesztésében), egy szakértő az AquaBioTech cégtől (Recirkulációs rendszerek alkalmazása a kelet-európai akvakultúratermelésben), egy kutató a NOFIMA-tól (A NOFIMA recirkulációs halnevelő rendszerének kutatási céljai és kialakítása), egy kutató Dániából (Recirkulációs esettanulmányok), 11 közép- és kelet-európai kutató (a recirkulációs rendszerekben történő halneveléssel kapcsolatos előadásokkal és közép- és kelet-európai szabadtéri recirkulációs rendszereket bemutató esettanulmányokkal), valamint két kutató a HAKI-ból. 2

5 Az AQUAREDPOT projekt mögött rejlő gondolatok Gál Dénes, Gyalog Gergő, Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Az akvakultúra elismert lehetőség az állati protein jövőbeli biztosítására a növekvő lakosság számára, mivel hatékonyan hasznosítja a víz- és táplálékforrásokat, továbbá a hal olyan egyedi telítetlen zsírsavforrás, aminek lényeges egészségre gyakorolt jótékony hatása van. Annak ellenére, hogy az akvakultúra globális szinten gyors növekedést mutat, az Európai Unió akvakultúra termelése stagnál. Az EU-ban fogyasztott vízi élelmiszerek több mint hatvan százaléka importból származik. Az új "Stratégia az európai akvakultúra fenntartható fejlődésére" megpróbál ösztönzően hatni az akvakultúra növekedésére az EU-ban, az Európai Bizottság pedig erőfeszítéseket tesz az akvakultúra K+F fejlesztésére, és jelentős EU-forrásokat különít el akvakultúra-projektekre a a fenntartható és versenyképes akvakultúra gyakorlatának kialakításához szükséges tudásbázis további fejlesztésének érdekében. Az EU jövőbeli akvakultúra-ágazatának a fenntartható fejlődés előterében kell lennie. Megfelelő intézkedéseket kell véghez vinni annak érdekében, hogy az akvakultúra ágazata vezető szerepet játszhasson a "kék forradalom"- ban, legyen szó akár magáról a vízi élelem előállításáról, technológiáról és innovációról, akár a szabványok és minősítési folyamatok felállításáról EU-s és nemzetközi szinteken. Az édesvízi akvakultúra fejlesztése a Közép- és Kelet-Európai régióban (KKE) elismerten kiaknázatlan lehetőséget jelent a vidéki megélhetés javítására és a halfogyasztás növelésére, amely elfogadhatatlanul alacsony a KKE régióban. A regionális akvakultúra alacsony technológiai szintje kivételes lehetőségeket biztosít az innováció számára. A régió országaiban az édesvízi extenzív és fél-intenzív pontyalapú tavi haltermelés a domináns akvakultúra-típus. A KKE régió országainak a szektor modernizációját megcélzó jelentős erőfeszítései ellenére, amelyek során igyekeznek felhasználni az Európai Halászati Alap (EHA) és a K+F Keretprogramok (FP6 és FP7) által adott lehetőségeket, még mindig jelentős szakadék tátong 3

6 Kelet- és Nyugat-Európa között a technológiai szintet, intenzitást és az akvakultúra-termelés minőségét tekintve. Mivel a területért és vízforrásokért folyó verseny egyre nagyobb kihívást jelent az édesvízi haltenyésztés további fejlesztése, sőt még fenntartása számára is, az EATIP Stratégiai Kutatási Programja az édesvízi akvakultúra-technológiák fejlesztésének stratégiai irányaiként határozta meg az intenzitási szint növelését és a víz és tápanyagok recirkulációját, illetve újrahasznosítását (mind ökológiai, mind gazdasági és társadalmi viszonylatban). Az akvakultúra-termelés elvárt modernizációja a KKE régióban csak a kutatási, innovációs és szaktanácsadási kapacitás fejlesztésével valósítható meg. A kutatási kapacitás megerősítése az egyik fő előfeltétele a régió akvakultúra-fejlesztésének, amihez szükség van a regionális kutatóintézetek közötti együttműködés elősegítésére. A HAKI egy multidiszciplináris kutatási programot megvalósító regionális akvakultúra-kutatási kiválósági központ. Fontos képviselője a közép- és kelet-európai (KKE) régiónak több, az akvakultúra fejlesztésére irányuló, európai kezdeményezésben (pl. az EATIP-ban vagy különböző FP6 és FP7 projektekben), ugyanakkor vezető szerepet játszik a KKE régió akvakultúraközpontjainak tudáscseréjében és együttműködésében is ben a HAKI kezdeményezte a Közép- és Kelet-európai Akvakultúra Központok Szövetségének (NACEE) létrehozását, amelynek egyik fő célja a KKE régió akvakultúra-központjainak integrációja az Európai Kutatási Térségbe (ERA). Az AQUAREDPOT projekt fő célkitűzése a HAKI kutatási potenciáljának erősítése azért, hogy a KKE régió vezető kutatási és innovációs tudásközpontjává válhasson az édesvízi akvakultúra-fejlesztés területén, amely a továbbiakban vezető szerepet tölthet be a techológiai fejlesztésben és a régió haltermékekkel való ellátásának javításában. Az AQUAREDPOT feladata a HAKI tudományos és technológiai kutatási és innovációs potenciáljának erősítése. A projekt keretében a HAKI, hogy fejlessze innovációs hatását a regionális akvakultúrára, új tudásra és kompetenciákra tesz szert a kutatás, innováció és szellemi tulajdon fejlesztésében, stratégiai kapcsolatokat épít ki kiemelkedő kutatási partnerszervezetekkel, mobilizálja emberi erőforrásait, új kutatókat vesz fel, erősíti kutatási kapacitását és fejleszti kutatási infrastruktúráját. Hogy megerősítse innovációs potenciálját, a HAKI a projekt feladatainak megvalósítása során aktívan együtt fog működni három vezető európai 4

7 kutatóintézettel (Wageningeni Egyetem Akvakultúra-és Halászati Csoportja, Francia Tengerhasznosítási Kutatóintézet, Norvég Halászati és Akvakultúra Kutatóintézet) és egy KKV-vel (Aqua Biotech Ltd). Az AQUAREDPOT projekt kiemelt célja a regionális akvakultúrafejlesztés elősegítése a kutatási aktivitás fokozása és a legújabb kutatási eredmények termelőknek és befektetőknek történő átadása révén. A régió társadalmi és gazdasági jellegzetességeit figyelembe véve a tudástranszfer javításának a gyakorlatorientált K+F munka fokozásán kell alapulnia. Ezért szenteltük ezt a workshopot, amelyet a NACEE-val és a Litván Mezőgazdasági Minisztérium Halászati Szolgálatával közösen szerveztünk, az újszerű recirkulációs akvakultúra technológiáinak. Ez a workshop, azáltal, hogy összehozza a KKE régió kutatóit és termelőit, elősegítheti a régió akvakultúra-kutatási prioritásai és a haltermelők és befektetők (a jövő halgazdálkodási szektorának) igényei között tátongó szakadék áthidalását. 5

8 Az AQUAREDPOT keretében létesítendő recirkulációs rendszerekben tervezett kutatási és demonstrációs tevékesnység Péteri András, Gyalog Gergő, Diviki Sándor, Kucska Balázs, Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Haltermelés és fejlesztési lehetőségei A kelet- és közép-európai édesvízi halfogyasztás nagy részét a pontyfélék és néhány ragadozó halfaj adja. Az elmúlt évtizedben ezek termelése, valamint a halimport folyamatosan növekedett. Ebből a tendenciából arra lehet következtetni, hogy ez a növekedési tendencia megmarad a következő években is. Ráadásul a kereslet a minőség felé tolódik el, amit csak a ragadozó halfajokkal lehet kielégíteni. Ebből adódóan a régióban az akvakultúra fejlesztésének nagy a lehetősége, amit részben a meglévő ha halastó jobb kihasználásával, ill. olyan recirkulációs termeléssel lehet kielégíteni, ami az árupontynál értékesebb halat termel. Figyelembe véve a közgazdasági realitásokat, a kelet- és közép-európai régióban az extenzív termelési módszerek fognak a jövőben is dominálni. Azonban a recirkulációs technológia (RAS) széleskörű bevezetésével hatékonyan lehetne a tavak kihelyezési anyagát előállítani, ami jelentősen lerövidítené a 3-4 éves termelési ciklust, és így nagy gazdasági haszonnal járna. Ráadásul a ragadozó halfajok ivadékának nagy tömegű, kihelyezési célú termelése jelentős kiegészítő jövedelmet adhatna a hagyományos gazdaságoknak. A HAKI az elmúlt időszakban hatékonyan részt vett a halivadék-nevelési technológiák kifejlesztésében és elterjesztésében. Az intézet vezetése úgy gondolja, hogy a közeli és távoli jövőben elsődleges célja lehet olyan recirkulációra alapozott ivadéknevelési technológiák fejlesztése, adaptálása, és elterjesztése, amelyek alkalmasak az extenzív tavak kihelyezési anyagának előállítására. Ez a munka magában foglalja az erre a célra alkalmas recirkulációs rendszerek bevezetésének technikai támogatását. A HAKI e cél teljesítése érdekében különböző halfajok recirkulációs nevelési technológiájának optimalizálására fog kutatásokat végezni, valamint oktatást fog szervezni a 6

9 kelet- és közép-európai szakembereknek a recirkulációs rendszerek tervezése, építése és működtetése témakörökben. Bár a regió viszonylagosan szegény beruházási forrásokban, vannak olyan beruházók, akik étkezésihal-nevelésre szándékoznak recirkulációs rendszereket építeni. Az intézet az ő munkájukat kívánja támogatni a meglévő technológiák adaptálásának segítésével, és olyan halfajok nevelési technológiájának kidolgozásával, amelyeket egyelőre csak halastavakban termelnek. A fenti feladatok végrehajtásához szükséges technikai feltételek megteremtése A fenti célok elérése érdekében az intézetnek három célt kell teljesítenie. Elsőként a recirkulációs rendszerekkel kapcsolatos kísérleti és demonstrációs, valamit oktatási munkát kell végeznie. Az AQUAREDPOT projekt keretében megépülő recirkulációs rendszerek alkalmasak lesznek a megfelelő ismétlésszámmal végzendő kísérleti munkára. Emellett a rendszerek alkalmasak lesznek olyan demonstrációs feladatok ellátására, amelyekben a célcsoportoknak bemutatható félüzemi méretben a recirkulációs termelés. Így bizonyítani lehet a recirkulációs rendszerek alkalmasságát a nagyüzemi termelésre is. Emellett bővíteni lehet az intézet kínálatát a kísérleti munka során előállított ivadékkal. A fenti feladatok teljesítétéséhez 3 recirk egység megépítését tervezzük (1. ábra): Anyatartó rendszer 6-10 m 3 medencetérfogattal. Ivadéknevelő 18 m 3 medencetérfogattal (2. ábra). Növendék és áruhalnevelő 30 m 3 nevelőtérfogattal (3. ábra). Mind az anya-, mind az ivadéknevelőhöz 2-3 medencegarnitúra vásárlását tervezzük, hogy különböző méretű halakkal, különböző hőmérsékleten megfelelő számú ismétléssel lehessen dolgozni. Emellett egy 27 db kis medencéből álló rendszer is megépítésre kerül, ahol az immunstimulánsoknak a stressz-, valamint betegségellenállásra gyakorolt hatását lehet tanulmányozni. Ez a rendszer 3,5 m 3 térfogatú lesz. Lehetőség lesz arra, hogy az egész rendszert egy vízkörben használják, de szétválasztható lesz két külön, egymással nem keveredő vízkörre is. 7

10 Tervek a berendezések használatára A tervezett rendszerekben gazdaságilag fontos halfajok ivadéknevelési technológiájának kifejlesztésére és adaptációjára irányuló kutatási és fejlesztési munkákat kívánunk folytatni. A halnevelés minden aspektusát fogjuk vizsgálni, beleértve ebbe a környezeti hatásokat, a takarmányozást, a halegészségügyet, valamint a nevelés gazdaságosságát. Emellett vizsgálni fogjuk a különböző összeállítású rendszerek teljesítményét és használhatóságát is a beépített vízminőség-vizsgáló rendszerre és a meglévő intézeti labor-háttérre támaszkodva. Kiemelten kívánjuk vizsgálni a recirkuláció üzemeltetésének környezeti tényezőit. Mivel a recirkuláción alapuló intenzív halnevelés során a termelők véleményünk szerint elsősorban kihelyezési célú ivadékot fognak előállítani, így nagy annak a valószínűsége, hogy ezeknek a recirkulációs rendszereknek a jelentős részét halastavak közelségében fogják létesíteni. Emiatt tanulmányozni fogjuk a kibocsátott koncentrált szennyvíznek a halastavi hatásait és hasznosítási lehetőségeit is. Magyar és külföldi MSc és PhD hallgatókat kívánunk bevonni a fent említett kutatási munkába, és folyamatosan törekszünk ara, hogy a kutatómunka nemzetközi együttműködés keretében történjék. Ezeket a munkákat különböző nemzetközi és hazai pályázatokból kívánjuk finanszírozni. A HAKI azt tervezi, hogy rendszeres oktatási tanfolyamokat fog szervezni a téma iránt érdeklődő kelet- és közép-európai haltenyésztőknek. A tanfolyamok az alábbi témaköröket foglalnák magukba: a recirkulációs rendszerek tervezése, építése és működtetése, valamint az ezekben alkalmazható haltermelési technológiák, hangsúlyt helyezve a gazdaságossági kérdésekre. A tanfolyamokon a helyi szakértők mellett egy-egy szakterület nemzetközileg elismert szakértője oktatna. A nyelvi nehézségeket idegen nyelveket beszélő haltenyésztők meghívásával kívánjuk kiküszöbölni. A tanfolyamdíjat hazai vagy nemzetközi forrásból kívánjuk fedezni, ill. a termelő tevékenységet folytató résztvevők költségtérítés mellett vehetnének részt azokon. 8

11 Milyen készségekkel gyarapszik az intézet az AQUAREDPOT projekt keretében tervezett oktatások és fejlesztéseknek köszönhetően? Technikai segítséget fog tudni adni a magyar és a kelet- és középeurópai térségben tevékenykedő haltenyésztőknek, Megemelkedik az intézet nemzetközi elismertsége, A recirkulációs rendszerek témakörben végzett oktatásnak köszönhetően szorosabb kapcsolatot tud az intézet kialakítani a keletés közép-európai régió haltenyésztőivel, Növeli a tudományos kapcsolatok intenzitását a nyugat- és keletközép-európai országokkal, A HAKI-nak bevétel lesz a pályázatokból, szaktanácsadási munkából, tanfolyamdíjakból, és a kísérleti munka során termelt halak értékesítéséből. 1. ábra. A régi recirkulációs üzem épületében tervezett új rendszerek 9

12 2. ábra Az ivadéknevelő rendszer tervrajza 3. ábra. A növendék- és áruhaltermelő rendszerek tervrajza 10

13 Hal-tenyészanyag előállítása recirkulációs rendszerekben, mint a szelekció és a technológia együttese V. M. Golod, J. G. Tyerentyeva, V. Z. Krupkin Szövetségi Halászati Szelekciós és Genetikai Központ, Ropsa, Oroszország Kivonat A Szentpétervár vonzáskörzetében elhelyezkedő Szövetségi Halászati Szelekciós és Genetikai Központ (FSZGCR) Északnyugat-Oroszország egyik legnagyobb szivárványospisztráng-telepítőanyagot termelő gazdasága. A cég fő tevékenységi területe az iparszerű heltermelésben használható halfajták nemesítése. Az elmúlt években öt recirkulációs rendszert építettünk és adtunk át itt, amelyek a pisztráng termelési ciklusának egészét lefedik, az anyaállomány nevelésétől a telepítőanyag termeléséig és értékesítéséig. A telepítőanyag kiváló minőségét a szelekciós munka és a recirkulációs rendszerek adta lehetőségek együttes alkalmazásával érjük el. A szelekciós munkában a tömeg- és családszelekció módszereit beltenyésztéssel és utódszelekcióval kombináljuk. Ennek eredményeképpen folyamatosan tudjuk előállítani a telepítőanyag három fő csoportját: az 5-10 g átlagtömegű előnevelt ivadékot, az grammos egynyaras és a grammos egyéves halat. Kulcsszavak: szivárványos pisztráng, telepítőanyag, recirkuláció, szelekció Az emberiség történelmének évszázadai során a hal, mint élelmiszer iránti igényt főként a természetesvízi halászat elégítette ki. A mesterséges haltenyésztés aránya csak a XX. sz. végére vált jelentőssé, az előttünk álló években pedig várható az akvakultúra szerepének dominánssá válása. A haltenyésztésben sok különböző halnevelési módszer alakult ki, azonban az új módszerek nem szorították ki a régieket, hanem gyakran egymás mellett léteztek. Emiatt a modern haltenyésztésnek változatos formái léteznek, amelyeket feltételesen két fő csoportra oszthatunk: halasított természetes vizekben történő halgazdálkodásra és iparszerű haltermelésre. Az iparszerű haltenyésztés sajátossága a haltermelés kis területen történő maximális koncentrációja, minden haltermelési folyamat nagyfokú gépesítése, valamint a halak szervezetében rejlő potenciális lehetőségek maximális kihasználása a hozam maximalizálása érdekében. Az iparszerű haltermelés legfejlettebb formáját a recirkulációs rendszerek jelentik. Ezek lehetővé teszik a felhasznált víz teljes biológiai tisztítását, valamint a 11

14 hőmérsékleti, oxigén-, hidrológiai és vízkémiai paramétereknek a tenyésztett faj számára optimális tartományban történő tartását. A Szovjetunióban már az 1970-es években folytak ilyen irányú kutatások, és történtek kísérletek recirkulációs rendszerű halgazdaságok létrehozására. Sajnos a technológia kidolgozott elméleti alapjai nem kerültek át a gyakorlatba, a Szovjetunió szétesése idején pedig a meglévő kísérleti létesítmények is elvesztek. A recirkulációs halnevelő rendszerek iránti érdeklődés csak a XXI. században éledt újjá. Jelenleg Oroszországban néhány ilyen létesítmény működik, amelyek helyi jellegű feladatok megoldását célozzák. Ugyanakkor pl. az Egyesült Államokban, Németországban, Finnországban és Dániában széles körben alkalmazzák a recirkulációs rendszereket számos tenyésztett halfaj (pisztráng, tokfélék, angolna, szaibling) tömeges előállítására. A recirkulációs halnevelő rendszerek vízfelhasználása és vízkibocsátása több százszor alacsonyabb lehet, mint az átfolyóvizes rendszerű medencés halgazdaságoké. Ez jelentősen megnöveli a halgazdaságok kialakítására alkalmas vízforrások számát, ami lehetővé teszi a haltermelő gazdaságoknak a halfogyasztás helyszíneihez való közelebb hozását. A fajlagos fűtési költségek csökkentése lehetővé teszi a halak egész éves nevelését a technológiai létesítmények többszöri felhasználásával, ezáltal pedig megvalósíthatóvá válik az előállított termék ütemezett szállítása. A nevelési feltételek optimalizálása ugyanakkor lehetővé teszi az egységnyi termék előállításához felhasznált takarmánymennyiség csökkentését. Az elhanyagolható vízfelhasználás, valamint az elfolyóvizek teljes biológiai és mechanikai tisztítása biztonságossá teszi a recirkulációs rendszereket a környezet számára. Az ilyen rendszerek mielőbbi oroszországi bevezetése érdekében döntés született egy pilot projekt megvalósításáról, amely lehetővé tenné a modern recirkulációs halnevelő rendszerek működési jellemzőinek vizsgálatát az oroszországi természeti, éghajlati, szervezeti és jogszabályi feltételek között, valamint típusprojektek kidolgozását és a személyzet képzésének megszervezését. A projekt megvalósításának helyszínéül a Ropsában, Szentpétervár legközelebbi elővárosában elhelyezkedő Szövetségi Halászati Szelekciós és Genetikai Központot (FSZGCR) választották. Ez a szövetségi státussal rendelkező cég az 1990-es évek óta működik önálló intézményként. Fő 12

15 feladatai: szelekciós és genetikai kutatások, halfajták nemesítése és telepítőanyag előállítása piacihal-termelő gazdaságok számára. Azonban annak köszönhetően, hogy korábban az FSZGCR adott otthont az Állami Tavi és Folyami Halászati Kutatóintézet kísérleti telepének, a központ dolgozói nagy tapasztalatra tettek szert a haltenyésztés egyéb elméleti és gyakorlati területein is. A szivárványos pisztrángot a XIX. sz. végén hozták be Ropsába. Kis mennyiségben termelték, nagyon drága volt, és inkább luxusélelmiszernek számított, mint hétköznapi ételnek. A pisztrángtenyésztés gyakorlatilag háztáji módszerekkel történt, az étkezési méretű ( grammos) hal nevelése 3-4 évig is eltartott. Az iparszerű haltermelés az 1930-as években kezdődött meg Ropsában az Összoroszországi Pisztrángkeltető megnyitásával. Ugyanabban az évtizedben létrehozták a faj anyaállományát, és lefektették az ország pisztrángtenyésztésének alapjait. Sajnos a második világháború éveiben a tavak megsemmisültek, az anyaállomány pedig elveszett, így a háború után gyakorlatilag nulláról kellett mindent újrakezdeni ban egy német gazdaságról db szivárványospisztráng-ikrát hoztak be Ropsába, amelyekből keltetés és halastavakban természetes táplálékon való nevelés után db egynyaras hal maradt. Ezekből a példányokból hozták létre azt az anyaállományt, amely alapul szolgált az ország pisztrángtenyésztésének fejlesztéséhez: Ropsából az egész Szovjetunióba szállítottak ikrát. Az ezen az állományon végzett hosszú szelekciós munka eredményeként hozták létre az FSZGCR tulajdonában levő két hivatalosan bejegyzett pisztrángfajta egyikét, a Rofort (a név a ropsinszkaja forel, azaz ropsai pisztráng rövidítése). A másik fajtát az 1970-es évek közepétől kezdve a szivárványos pisztráng vándorló formájából, az ún. acélosfejű (steelhead) pisztángból kiindulva alakították ki. A szelekciós munka során széleskörűen alkalmazták a családszelekció módszereit az anyahalaknak az utódok minősége alapján történő értékelésével és nemzedékek során át tartó beltenyésztéssel. A fajta struktúrája egy beltenyésztett és egy kültenyésztett komponensből áll. A fajta a Rosztal nevet kapta, ami a ropsinszkij sztalnogolovij, azaz a ropsai acélosfejű rövidítése. A két fajta nemesítése fokozatosan változó nevelési technológia mellett történt. Kezdetben a teljes termelési ciklus (a szaporítás kivételével) 13

16 természetes táplálékbázison, halastavakban folyt, később megjelentek a földmedrű futómedencék és a tavi ketrecek. Itt már elkezdődött a mesterséges tápok használata, először lépalapú paszták, majd granulált tápok formájában. Azonban a haltenyésztés szempontjából alapvető jelentőségű tényező, a hőmérséklet, kevéssé változott: mivel a környék forrásvizekben gazdag, a nyári hőmérséklet nem emelkedett 15 o C fölé, az éves átlaghőmérséklet pedig kb. 7 o C volt. Századunk elején Oroszországban gyors növekedésnek indult a piaci pisztrángtenyésztés, de ezt a telepítőanyag hiánya korlátozta. Ebben az időszakban az FSZGCR technikai lehetőségei május közepére (a telepítőanyag iránti legnagyobb kereslet idejére) legfeljebb 1,5 millió 1 grammos átlagtömegű ivadék előállítását tették lehetővé. Ugyanakkor a vízkezelés (fűtés, gáztalanítás, oxigénnel való dúsítás) költségei nagyon magassá tették az ivadék előállításának önköltségét. Az adott helyzetben a piacihal-termelő gazdaságok inkább Finnországban vásárolták a nagyobb méretű telepítőanyagot. Nyilvánvalóvá vált, hogy az FSZGCR-nek radikálisan meg kell változtatnia halnevelési technológiáját. Kezdettől fogva evidens volt, hogy az átépített rendszernek recirkulációs technológiákon kell alapulnia. Egyrészt a forrásvíz hőmérséklete az egész év során 6⁰С körül ingadozik, így az intenzív ivadékneveléshez szükség van a víz fűtésére. Másrészt a források vízhozama folyamatosan csökken, ezért fontos a víz racionális felhasználása. A különböző recirkulációs rendszerek tanulmányozása után a Dániában széles körben alkalmazott vízszintes cirkulációjú típust választottuk. Fontos érv volt e rendszer mellett ennek hatékonysága és egyszerűsége, ami az orosz viszonyok között komoly előnynek számított ban az Orosz Föderáció Mezőgazdasági Minisztériuma támogatást biztosított a projekt megvalósításához, így megkezdődhetett az ivadéknevelő üzem átépítése. Első lépésben az üzem területén egy kisebb területet szabadítottunk fel egy előnevelő modul kialakításához, amelyben a külső táplálékra való áttéréstől 1 grammos átlagtömegig történik az ivadéknevelés. Ez a blokk 12 db 9 m hosszú és 1 m széles polipropilén medencéből áll. A vízmélység 80 cm. A mamutszivattyú által biztosított vízátfolyás 150 l/s, ugyanakkor a vízpótlás mindössze 1-2 l/s. A medencékből kilépő víz egy ülepítő egységen folyik keresztül, ahol a nehezebb frakciójú szennyeződések 14

17 kiülepednek. Ezeket zagyszivattú segítségével naponta eltávolítják. Ezután a víz a biológiai szűrőegységbe kerül, amely fluidágyas és égetett agyaggranulátumos szűrőt, valamint alacsony nyomású légbefúvót foglal magában, majd pedig mamutszivattyú segítségével visszajut a medencékbe. Az ivadékot Biomar táppal etetjük 24 órás óraművel ellátott automata szalagos etetők segítségével. A modul minden medencéjét db 300 mg átlagtömegű ivadékkal halasítottuk. Az 1 grammos tömegig történő előnevelés rendszerint o С- on történik, és kb. két hetet vesz igénybe. A modulba hetente db halat telepítettünk, és ugyanannyit (mínusz az elhullás) helyeztünk át az utónevelő modulba további nevelés céljából. Így normál működés mellett a modul több mint 1 millió ivadékot tartalmaz, amelyek össztömege eléri az 1 tonnát. Megjegyzendő, hogy az alig több mint 200 m 2 alapterületű modulban egyetlen ciklusban termelünk meg annyi halat, amennyit az átépítés előtt az egész üzemben állítottunk elő. Az átépítés következő ütemében az üzemben egy utónevelő modult és egy anyahalas modult alakítottunk ki. Az utónevelő modul betonból készült és 14 db 2 х 10 m méretű, 1 m mély medencét tartalmaz. A modul felépítése megegyezik az előnevelő moduléval, аz egyetlen különbség az, hogy az ülepítőket nem szivattyú segítségével ürítjük, hanem a zagy gravitációsan jut a kollektorba. A mamutszivattyú 700 l/s vízátfolyást biztosít, a vízpótlás legfeljebb 4 l/s. A halak etetése T-Dram 2000 típusú pneumatikus etetőkkel történt. Mint már említettük, minden medencébe db 1 grammos ivadékot helyeztünk. A modulban a szituációtól függően 5-10 grammos méretig neveljük a halakat. A medencék maximális halbiomasszája elérheti az 1 tonnát. az egész modulé pedig a 10 tonnát. Télen az 5 grammos ivadékot akklimatizációs medencékben történő edzés után az üzem épülete előtt található külső telelőmodulba helyezzük ki. Tavasszal az utolsó szaporításokból származó ivadékot közvetlenül az üzemből értékesítjük. A halak minden mozgatása halszivattyú segítségével történik. A telepítőanyag piacihal-termelő gazdaságoknak történő értékesítése után a modult tiszta fajták egynyaras/egyéves korban értékesítendő ivadékának és telepítőanyagának nevelésére használjuk. Amikor a tiszta fajták ivadéka eléri a grammos átlagtömeget, válogatógép segítségével négy méretcsoportra válogatjuk szét. A 20-30%-ot 15

18 kitevő nagyobb halakat hagyjuk meg további nevelésre, a rekordméretű példányok kivételével, amelyeket az anyahalas modulba helyezünk át. Ez a modul felépítését és paramétereit tekintve gyakorlatilag teljesen azonos az utónevelő modullal, de a medencék száma kettővel kevesebb, mélységük pedig 20 cm-rel nagyobb. Mindkét modul mamutszivattyúi egy légfúvóról üzemelnek, amelyet egy 30 kw teljesítményű motor működtet 400 mbar túlnyomással. A szabad ég alatt elhelyezkedő modult az ivadék értékesítés előtti tárolására, valamint az egynyaras és egyéves halak nevelésére használjuk. Ennek megfelelően a halnevelési technológia a telepen a következő:a 6 o С hőmérsékletű, l/s mennyiségű kútvíz egy autonóm működésű gázkazánba jut, ahol o С-ig melegszik fel. A felmelegített víz két, egyenként 6 m 3 -es tartályba kerül, amelyek a keltető fölött helyezkednek el. A felesleges gázok eltávolítása átlevegőztetéssel történik a tartályokban. Szükség esetén a tartályokban a meleg víz hideggel keverhető. A keltetőben egy ciklusban lárva állítható elő. A keltetőben felhasznált vizet összegyűjtve az előnevelő, utónevelő és anyahalas modulokba továbbítjuk. Az e létesítményekben felhasznált víz kb l/s mennyiségben a kinti modulba jut. A nagyobb mennyiségű melegvízbefolyásnak köszönhetően a kinti modulban a téli hőmérséklet 7 o С körül marad, és erős fagyok idején se süllyed 5 o С alá. Az összes modul ülepítőiből, valamint az égetett agyaggranulátumos szűrő tisztításából származó szennyezett víz egy ülepítő tóban gyűlik össze. A rendszer maximális terhelése idején (április-májusban, a telepítőanyag értékesítését megelőzően) a 12 l/s mennyiségű vízellátás egyidejűleg akár egymillió lárva, 30 tonna 300 mg-tól 50 g-ig terjedő tömegű ivadék és 40 tonna grammos egyéves hal előállítását teszi lehetővé. Az új technológia bevezetésének eredményeképpen a ropsai pisztrángfajták történetében első alkalommal változott meg jelentős mértékben a nevelési hőmérséklet, amely a halak teljes életciklusának során közel optimális lett. Az ívási és inkubációs időszakban a hőmérséklet С, az ivadéknevelés során pedig többnyire С. A környezeti tényezők ilyen radikális változása új szelekciós feladat elé állította a szakembereket, ez pedig az ivadék megmaradásának és növekedésének javítása intenzív nevelési körülmények között. Az új fajta alapító példányait a Rosztal fajta két legjobb családjának ötéves ikrásai közül válogattuk február-márciusban. Az ikrások átlagos 16

19 testtömege 1,6 3,5 kg (átlagosan 2,3 kg), az üzemi termékenység db ikra (átlagosan 5500), az ikraszem tömege mg (átlagosan 56 mg) volt. Azok az ikrások, amelyek utódait továbbtenyésztésre kiválasztottuk, testtömegüket tekintve kevéssé különbözteka család átlagától, ugyanakkor jelentősen különböztek egymástól üzemi termékenységükben, mint az alábbi adatokból is látszik: Ikrás száma Testtömeg, kg Termékenység, db 1 2, ,5 2 2, ,8 3 2, ,1 Ikraszem tömege, mg Az adott konkrét ikrásokat elsősorban utódaik stabilan magas életképességi mutatói miatt választottuk ki. A páros keresztezésekhez a tejeseket a fajta kültenyésztett komponensének négyéves példányai közül válogattuk. A keresztezésekhez az átlagnál valamivel nagyobb testtömegű, a legnagyobb spermatérfogatú (11-30 ml) és magas spermaminőségű halakat használtunk. Összesen 14 páros keresztezés történt. A családokat a megmaradás és a különböző egyedfejlődési szakaszokban tapasztalt növekedés alapján értékeltük. Az ikra inkubációja 10 С-on történt, a kikelt lárvákat 11 С-on tartottuk. A lárvák külső táplálékra való áttérése után a hőmérsékletet 18 С-ig emeltük. Egygrammos átlagtömeg elérése után ( ) az öt addigra kiválasztott családot áthelyeztük az előnevelő modulba. A nyári nevelés С-on történt (nyáron a kazánház nem üzemel). Október 1-re az egynyaras halak átlagtömege jelentősen eltért a családok között, ami az alábbi adatokból is látható: Család száma Egyedszám, db Átlagtömeg, g Az előnevelő modul összes halbiomasszája egész nyáron 2 t volt (a szabad medencékben tömegkeresztezésből származó tiszta fajtájú ivadékot neveltünk). Három teljes testvérekből (full-sib) álló családot neveltünk fel az ivarérettség eléréséig. 17

20 A tejesek egyéves korban váltak ivaréretté. Egy részüket kiselejteztük és értékesítettük, a három legjobb családot pedig, amelyek jellemzőit ( én) az alábbi táblázat mutatja, az anyahalas modulba helyeztük át: Család száma Egyedszám, db Átlagtömeg, g Ugyanannak az évnek az őszén, 18 hónapos korukban, a 3. sz. alapító ikrástól származó 14. sz. család ikrásai is elérték az ivarérettséget. Átlagtömegük több volt, mint 1 kg, üzemi termékenységük 4200 db ikra, relatív termékenységük 2100 db ikra/kg, az ikraszem tömege 47,4 mg volt. Megjegyezzük, hogy az adott testtömeg a régi technológiával nevelt 3 éves halakra, az adott termékenységi értékek pedig a régi technológiával nevelt 4 éves halakra voltak jellemzőek. Két család ikrásai nem érték el az ivarérettséget ebben a korban. Érdekes, hogy azok az ikrások, amelyektől a kétéves korban ivaréretté váló, ill. nem ivaréretté váló utódok (8. és 14. család) származtak, teljes testvérek voltak, így a családok közötti különbség valószínűleg a nem rokon tejeseknek tulajdonítható. Tekintettel arra, hogy a piacihal-termelő gazdaságoknak különböző korban ivaréretté váló nőstényekből álló telepítőanyagra van szüksége (attól függően, csak halhúst, vagy étkezési pisztrángkaviárt is előállítanak), mindhárom fent említett családot meghagytuk későbbi teljesítményvizsgálatok céljaira. A következő 12 hónapban a halak nevelése az anyahalas modulban történt. Az ívási időszak elején történt előzetes minősítést követően a 8. sz. családot kizártuk a további tenyésztésből. A 12. sz. család (első alkalommal éretté vált) és a 14. sz. család (másodszor éretté vált) hároméves ikrásainak jellemzőit az I. és II. táblázat mutatja. 18

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI Mitől lesz valami intenzív? Intenzifikáció lehetőségei: Takarmányozás Polikultúra Telepítési sűrűség fokozása Vegyes kihelyezés Levegőztetés Vízcsere Extenzív félintenzív -

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és

Részletesebben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona

Részletesebben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Részletesebben

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24. A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B Minőségi haltermék k előáll llítás Dr. Szathmári LászlL szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24. Célkitűzések Takarmányreceptúrák

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Ardó László, Csengeri István, Rónyai András, Jeney Zsigmond

Részletesebben

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Koi és aranyhal szaporítás, tartás Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Szaporodás,szaporítás Az ívást kiváltó tényezők hőmérséklet 18-22 ºC ideális (14min-26max)

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula ÉLŐTÁPLÁLÉK K SZERVEZETEK DÚSÍTÁSI D SI TECHNOLÓGI GIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE SE Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina

Részletesebben

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata Integrált szemlélető program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági

Részletesebben

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT III. MASZ Fórum, 2013. március 28. Debrecen AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi ai Kerepeczki Éva, Gál Dénes és Bardócz Tamás

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müllerné Trenovszki Magdolna, Hegyi Árpád,

Részletesebben

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences Tilápiatenyésztés A tilápia általános bemutatása A világ éves tilápiatermelés 2,1 millió tonna, így a ponty után ez a 2. faj

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok Organikus rizsföldek többfunkciós hasznosítása halivadék neveléssel Jancsó Mihály 1, Izsó Lajos 2, Demény Ferenc 3, Buza Eszter 3, Gyalog Gergő 4,

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2013. JÚNIUS 26.

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2013. JÚNIUS 26. 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:. /2013. 7. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a 2009-2014

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Akvakultúra és biodiverzitás

Akvakultúra és biodiverzitás Akvakultúra és biodiverzitás Jeney Zsigmond, Lehoczky István és Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Anna liget 8. Magyar Tudomány Ünnepe Vidékfejlesztési Minisztérium Központi Rendezvénye

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) Rendszertani besorolása Ország: Állatok /Animalia/ Törzs: Gerinchúrosok /Chordata/ Altörzs: Gerincesek /Vertebrata/

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

AZ ARANYKÁRÁSZ (CARASSIUS CARASSIUS L.) INTENZÍV NEVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

AZ ARANYKÁRÁSZ (CARASSIUS CARASSIUS L.) INTENZÍV NEVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSI KUTATÓ INTÉZET SZARVAS 2009 AZ ARANYKÁRÁSZ (CARASSIUS CARASSIUS L.) INTENZÍV NEVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Sudár Gergő 1, Molnár Tamás 1, Demény Ferenc

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés

A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztály Előadóülés 2012. december 4. OMSZ Budapest A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben