BUDAPEST FİVÁROS XV. KERÜLETI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA

Átírás

1 BUDAPEST FİVÁROS XV. KERÜLETI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA (777/2008. (XII. 17.) számú képviselı-testületi határozat) RÁKOSPALOTA - PESTÚJHELY - ÚJPALOTA BUDAPEST FİVÁROS XV. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA 2008.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A szolgáltatástervezési koncepcióhoz kapcsolódó általános alapelvek és konkrét célok 1.1. Helyi településpolitikai törekvések és feladatok 3. o A szociális szolgáltatástervezési koncepció megalkotásának célja és módja 6. o. II. Budapest XV. kerületének statisztikai adatai 2.1. Budapest XV. kerületének település-szerkezete 7. o A lakosság demográfiai jellemzıi 8. o A kerületi népesség száma, területi elhelyezkedése, népsőrősége 8. o Iskolázottsági mutatók 12. o Foglalkoztatottsági mutatók 14. o A háztartások, családok legfontosabb jellemzıi 17. o A kerületi lakásállományról 18. o. III. IV. A szociális ellátási kötelezettség általános tartalma a települési (kerületi) önkormányzatok szemszögébıl 3.1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben elıírt, illetve nevesített szociális gondoskodási formák 21. o Nem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III.. törvény alapján adott, illetve adható szociális jellegő ellátási formák 25. o. Az egyes szociális ellátási, szolgáltatási formák helyzete a tervezett tennivalók, célok megvalósítása és a további feladatok kijelölése 4.1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások 27. o Pénzbeli ellátások 27. o Természetben nyújtott ellátások 39. o A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény alapján nyújtott szociális szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) 47. o Alapszolgáltatások 47. o Szakosított ellátások 59. o Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 59. o.

3 4.3. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján adható pénzbeli és természetbeli ellátást és személyes gondoskodást biztosító támogatási formák 62 o Pénzbeli és természetbeli ellátások 62. o Személyes gondoskodást biztosító támogatási formák 66. o A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény alapján adható szociális jellegő támogatási forma 73. o A Munka Törvénykönyvérıl szóló évi XXII. törvény alapján adható szociális jellegő támogatási forma 74. o A tankönyvpiac rendjérıl szóló évi XXXVII. törvény alapján kötelezıen elıírt szociális jellegő támogatási forma 75. o A menedékjogról szóló évi CXXXIX. törvény alapján adható szociális jellegő támogatási formák 76. o. V. A nem önkormányzatok által végzett szociális szolgáltatások helye és szerepe a kerületi ellátásban 5.1. A civil szervezetek szerepe a szociális jellegő tevékenységek rendszerében 77. o Ellátási szerzıdés kötése önkormányzati feladat átvállalására 77. o Pályázatok és egyéb támogatások szociális célú civil szervezetek részére 78. o. VI. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások korszerősítésének irányelvei 6.1. Teendık, illetve folytatandó feladatok a szolgáltatások szakmai színvonalának emelése érdekében 80. o A szociális és gyermekvédelmi ellátások fenntartásának, mőködtetésének finanszírozási kérdései 80. o A szociális és gyermekvédelmi ellátások, intézmények tervezett karbantartási, felújítási, beruházási feladatai 80. o. VII. Mellékletek - 2 -

4 I. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK ÉS KONKRÉT CÉLOK 1.1. HELYI TELEPÜLÉSPOLITIKAI TÖREKVÉSEK ÉS FELADATOK Budapest Fıváros Közgyőlése május 29-én elfogadta és a kerületi polgármesterek többsége - mint közös akaratot - hitelesítette a Budapesti Szociális Charta néven ismertté vált dokumentumot, amelyben a következı alapelveket szögezték le: Budapest polgármestereinek közös állásfoglalása "Budapest szociálpolitikája az ezredfordulón" Mi Budapest 24 önkormányzatának polgármesterei, megismerve a fıváros szociálpolitikai fejlesztésérıl szóló középtávú szakmai koncepciót, ahhoz csatlakozva megállapítottuk, hogy Budapest szociális helyzetének jobbításában közösen vállalható és vállalandó feladataink vannak. Közösen vállalt felelısségünk nevében az alábbi nyilatkozatot tesszük: 1. Budapest szociális problémái - mindannyiunk közös gondja, a szociális feszültségek enyhítése - mindannyiunk közös feladata. Ahhoz, hogy Budapest valódi otthona legyen polgárainak, közös erıfeszítéseket teszünk azért, hogy a város társadalmi viszonyainak alakításában, szociális helyzetének jobbításában a lakosság minél szélesebb rétegei, intézményei, vállalkozásai, egyházi és világi civil szervezıdései aktív, tevékeny részt vállalhassanak. Saját önkormányzataink hatáskörében és kialakítandó együttmőködéseink keretében törekszünk arra, hogy Budapest önkormányzatai kivegyék részüket e közös feladatokból. Törekszünk arra, hogy az önkormányzatok saját intézményei a finanszírozás lehetıségeit eredményesebben hasznosítsák a szociálpolitikai feladatok ellátásában. Törekszünk arra, hogy az önkormányzati intézmények ágazatközi együttmőködése, a különbözı ágazatok munkájának összehangolása révén eredményesebben járuljanak hozzá a szociális problémák megoldásához. 2. A szociálpolitikai közös érdekeknek alárendelt közös fellépés feltételeinek kialakítása - tiszteletben tartva a résztvevık politikai, szakmai, intézményi és hatásköri szuverenitását

5 Az elmúlt években kialakult intézményi felépítés fıbb elveit elfogadjuk, de tisztában vagyunk azzal, hogy bármilyen hatásköri szabályozás esetén lesznek olyan hézagok és átfedések, amely területeken csak közös megállapodásaink révén találhatunk megoldást. A szociálpolitikai feladatok területén az ilyen célú megállapodások irányait és kereteit illetıen elfogadjuk a szakmai koncepció célkitőzéseit. A szakmai koncepció elfogadása kötelezettségvállalásunkat is rögzíti abban, hogy a megállapodások elıkészítése és kidolgozása munkát és feladatot ró ránk magunkra is, de e munkában nem nélkülözhetjük a képviselık, tisztviselık, szociálpolitikai szakemberek munkáját sem. 3. Összehangolási feladatok a fıváros szociálpolitikájában. Szükségesnek tartjuk azt, hogy a szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetıbbek és kiismerhetıbbek legyenek - úgy a szociális politika, mint az ellátásért folyamodó kliensek számára. E cél elérése érdekében közös fellépést tartunk szükségesnek: a segélyezési eljárás, a jogosultság mérlegelésének egyszerősítésében, harmonizációjában és racionalizálásában, a szociális ellátások klienseinek jogait védı és garantáló feltételrendszer kialakításában és érvényesítésében. a területi alapellátási formák és a szakellátások közötti összhang, differenciált munkamegosztás feltételeinek megteremtésében. az ágazatközi együttmőködés elveinek és igazgatási, finanszírozási feltételrendszerének kialakításában, különösen a szociálpolitika illetve az egészségügy, oktatás, foglalkoztatáspolitika és gyermekvédelem ágazatai közötti együttmőködés területén. az egyes ellátási formák tartalmának, szakmai és pénzügyi kritériumainak meghatározásában, a szakmai tartalmakra és gazdálkodási követelményekre egyaránt érzékeny igazgatási (finanszírozási, elszámolási, minıségbiztosítási stb.) feltételek kialakításában, a szakmai és politikai elvárásokat egyaránt átláthatóan és ellenırizhetıen érvényesítı, a nem-állami szervezetekkel kötött szerzıdések tartalmát és eljárási kereteit rögzítı, az önkormányzatok munkaszervezeti rendjében érvényesített szabályozásban. 4. A legelesettebbek, a legszegényebbek kiemelt támogatása, a társadalmi kirekesztettség és marginalizálódás enyhítése, a fıváros társadalmi integrációjának erısítése. Erkölcsi kötelezettségünknek tekintjük azt, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi, emberi és intézményi erıforrások eszközeivel kiemelt támogatást biztosítunk a legelesettebb társadalmi csoportok tagjai számára. Erkölcsi kötelezettségünkön túlmutató felelısséget jelent e csoportok ellátása annyiban, hogy e csoportok ellátása gyakorlatilag teljes egészében az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat. A szegénység enyhítése érdekében törekszünk arra, hogy a segélyek hathatósabban célozzák meg a legszegényebbeket, különös gonddal kezeljük a gyermekek és fiatalok szegénységét, a legszegényebb gyermekek számára is biztosítva az oktatásban való részvétel lehetıségét, legalább napi egyszeri étkezés és tanfelszerelés biztosításával, - 4 -

6 támogatjuk a legszegényebb, marginalizálódott csoportok önszervezıdését, érdekképviseleti lehetıségeit, speciális programok segítségével tesszük számukra is elérhetıvé a közszolgálati intézmények által biztosított szolgáltatásokat, elınyöket. az önkormányzatok lehetıségeit széles körben felmérve, közhatalmi szerepükön túl, mint hivatalaiban és intézményeiben munkaadók, mint piaci megrendelık is erıfeszítéseket tesznek a leghátrányosabb helyzető, megbélyegzett csoportok társadalmi integrációjáért. Minden tılünk elvárható eszközt igénybe véve küzdünk minden fajta diszkrimináció, így minden fajta rasszizmus ellen. Politikai és közhatalmi eszközeinkkel egyaránt küzdünk a megbélyegzett, diszkriminált csoportok társadalmi egyenjogúsításáért, azért, hogy e csoportok tagjai is teljes jogú, méltósággal felruházott tagjai legyenek Budapest társadalmának. 5. Követés, értékelés. Vállalt céljaink megvalósulását annak folyamatában is követni és értékelni szándékozzuk. A szakmai és társadalmi nyilvánosság bevonásával évente át kívánjuk tekinteni azt, hogy meddig jutottunk, és a megalapozott helyzetértékelés alapján fenntartjuk magunknak azt a lehetıséget, hogy céljainkat kiegészítsük, pontosítsuk, módosítsuk. A Budapest 24 önkormányzata közötti szociálpolitikai együttmőködés kialakításában és karbantartásában bizalmunkról biztosítjuk a testületek szociálpolitikai bizottságainak elnökeit, akiktıl el is várjuk azt, hogy konstruktívan és hatékonyan lépjenek fel a szociálpolitikai együttmőködés szakmai és politikai tartalmainak meghatározásában és ellenırzésében. Budapest, Budapest Fıváros XV. kerületének szociális szolgáltatástervezési koncepciója a fenti dekrétum elveinek a figyelembevételével, illetve a Fıvárosi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció ajánlásainak a felhasználásával készült el. A kerületi koncepció - a törvényben elıírt módon - a lehetı legnagyobb összhangban kíván lenni a Fıvárosi Önkormányzat által készített szociális szolgáltatástervezési koncepcióval

7 1.2. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK CÉLJA ÉS MÓDJA A XV. kerületi szociális szolgáltatástervezési koncepció célja a kerületben élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása és az ellátások megszervezésének kidolgozása. Tartalmát a XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete fogadja el és kétévente felülvizsgálja, illetve aktualizálja. A szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásakor az Önkormányzat felhasználja mindazokat a tapasztalatokat, amelyek az évek során felhalmozódtak a munkatársaiban, képviselıiben, illetve leszőri a régebbi idıkben készült szociálpolitikai koncepciók megvalósulásának tanulságait. A XV. kerületben az elsı szociális szolgáltatástervezési koncepció 2004-ben készült, majd 2006-ban felülvizsgálva és aktualizálva lett. A XV. kerületi Önkormányzat Képviselı-testülete mindkét alkalommal - a koncepcióban leírtak szerint -tudomásul vette a már megvalósult elképzeléseket, illetve elfogadta a meghatározott célokat. A szociális szolgáltatástervezési koncepció megalkotásakor a XV. kerületi Önkormányzat maximális mértékben figyelembe vette az Európai Szociális Charta ajánlásait (különös tekintettel a 13. és a 14. cikkelyre), illetve az Európai Uniónak a szociális területet érintı elıírásait (1612/68/EGK rendelet, 1408/71/EGK rendelet, stb.). A szociális szolgáltatástervezési koncepciónak az évi III. törvény (A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) 92. -nak (4) bekezdése alapján különösen tartalmaznia kell: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét

8 II. BUDAPEST XV. KERÜLET TELEPÜLÉS- SZERKEZETÉNEK RÖVID BEMUTATÁSA ÉS A KERÜLET FONTOSABB STATISZTIKAI ADATAI 2.1. BUDAPEST XV. KERÜLETÉNEK TELEPÜLÉS-SZERKEZETE Budapest XV. kerülete három történetileg jól elkülöníthetı, illetve megkülönböztetett területi egységbıl áll. Ez a három része a kerületnek Rákospalota, Pestújhely és Újpalota. E területrészek azonban sem építészeti szempontból, sem az ott élı emberek társadalmi, szociális helyzetét figyelembe véve nem tekinthetık teljesen homogénnek. Ez még Újpalotára - amely egy tipikus nagyvárosi lakótelep - is igaz, mint az a késıbbiekben felsorolt adatok tükrében is látható. Ez a homogenitás még kevésbé mondható el Rákospalotáról, ahol a családi házas kertvárosias lakóövezet (Rákospalota-kertváros) mellett, létezik az Öregfalu nevő terület, a maga régi építéső parasztházaival, illetve újonnan felépült lakótelepi lakásaival, társasházaival. Emellett még sok különbözı idıszakban épült településrész alkotja Rákospalota egészét. Ilyen többek között a Rákospalota-Újfalu és az egyedi adottságokkal rendelkezı MÁV-telep. Meg kell jegyezni, hogy pár éve jelentıs építési kedv mutatkozik a kerület rákospalotai részén is, ahol a számos kisebb-nagyobb épülettömbök, társasházak alkotta egységek megjelenése alapvetıen más városképi jelleget ad/adhat a környéknek. Még talán Pestújhely térsége - családi házas, villaszerő épületekkel beépített településrészként - a leghomogénebb rész a XV. kerületet alkotó három városrész közül. Emellett még meg kell említeni, hogy létezik az egykori laktanyaépületekbıl kialakított Szilas-parki lakótelep, amely ugyan Újpalota mellett van, de több szempont miatt sem kapcsolódik szervesen az óriási lakótelephez. Ezt támasztják alá az ott élı emberek statisztikai adatai is, amelyek azt mutatják, hogy a Szilas-parkban letelepedett emberek átlagos életkora jóval fiatalabb, az átlagos iskolai végzettsége magasabb, a foglalkoztatottsági mutatóik pedig jobbak, mint az Újpalotán lakóké. Ennek a viszonylag kis területnek adatai azért lehetnek érdekesek, mivel azt a - 7 -

9 körülményt látszanak alátámasztani, hogy a nemrégiben épült kisebbnagyobb társasházak - részben a kerületen kívülrıl beköltözött - lakosai valószínősíthetıen a jobb társadalmi státuszú emberek közé tartoznak és ezért kevésbé szorulnak rá a szociális ellátásokra. A koncepció 7. mellékleteként egy a XV. kerület település-szerkezetének könnyebb megismerését, megértését lehetıvé tevı térképet helyeztünk el. A fejezetben külön meg nem jelölt adatok a Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálása adatbázisából kerültek felhasználásra A LAKOSSÁG DEMOGRÁFIAI JELLEMZİI A KERÜLETI NÉPESSÉG SZÁMA, TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE, NÉPSŐRŐSÉGE A XV. kerületi lakosság számának alakulása Rákospalota és Pestújhely egyesülésétıl és budapesti kerületté válásától (1950): Jól látható, hogy 1970-tıl (Újpalota építésének évei) ugrik meg a XV. kerület népessége, amely 1980-ban érte el a csúcspontot (azaz tíz év alatt majdnem megduplázódott). Ezután folyamatos népességszám fogyásról lehet beszélni, de ez a lakosságszám csökkenés az utóbbi idıben lassuló tendenciát mutat. A születések száma a XV. kerületben - az utóbbi éveket figyelve viszonylagos kiegyensúlyozottságot mutat (kivéve talán 2005-öt). 2001: 651 gyermek születése 2004: 723 gyermek születése 2002: 723 gyermek születése 2005: 608 gyermek születése 2003: 677 gyermek születése 2006: 758 gyermek születése 2007: 739 gyermek születése - 8 -

10 A Budapest XV. kerületi lakosságának száma és kormegoszlása 2003, 2007, és január 1-én (év/fı): kormegoszlás év év év felett összesen A következı táblázatokban a két legutóbbi népszámlálás - XV. kerületre vonatkozó - statisztikai adatsorai találhatóak meg. Az ilyen típusú részletes bontásban közreadott statisztikai adatok legközelebb a 2011-es népszámlálást követıen lesznek újra hozzáférhetıek és elemezhetıek. Budapest XV. kerülete népességének száma 1990-ben és 2001-ben (Rákospalota Pestújhely Újpalota bontásban): XV. kerületi lakónépesség összesen Pestújhely Rákospalota Újpalota a Szilas-parki lakótelep nélkül Újpalota Látható, hogy 2001-ben a XV. kerület lakosságának 10,2 százaléka lakott Pestújhelyen, 44,42 százaléka Rákospalotán, 43,97 százaléka Újpalotán és 1,41 százaléka élt a Szilas-parki lakótelepen

11 A XV. kerület népessége korcsoport és nemek szerinti bontásban (a 2001-es adatok szerint): Kor Férfi Nı Összesen x a kerület összlakossága

12 Újpalota lakossága korév és a teljes lakosság aránya szerinti bontásban (2001-ben a Szilas-parkkal együtt): fı % Fı % 0-14 év , , év , , év , ,91 60-x év , ,37 Összesen A XV. kerület városrészei lakosságának adatai korév és arány szerinti bontásban (2001-es adatok / Újpalota a Szilas-parkkal együtt értendı): Pestújhely Rákospalota Újpalota fı % fı % fı % 0-14 év , , , év , , , év , , ,91 60-x év , , ,37 összesen Az elızı táblázatokból egyértelmően látszik, hogy Újpalota lakossága nemcsak fogyóban, hanem elöregedıben is van. Ha a következı táblázatot elemezzük, akkor látható, hogy Újpalota nemcsak hozzáöregedett Rákospalotához, hanem kicsit le is hagyta. A táblázatokból az is látszik, hogy a legnagyobb arányban idıs emberek Pestújhelyen élnek, de a kerület népességéhez viszonyított létszámuk viszonylag csekély. Tehát miközben a kerület lakosságának száma folyamatosan csökken, a 60 éven felüliek aránya permanensen nı az összlakosságon belül. Ennek ellenére azt kell megállapítani, hogy a népszámlálás idıpontjában a fıvárosi átlaghoz képest - demográfiai szempontból - nincs rosszabb helyzetben a XV. kerület, sıt a helyzete inkább átlagosnak mondható

13 A XV. kerület városrészeinek adatai nemek és népsőrőség szerinti bontásban (2001): Férfi Nı Összesen Népsőrőség (fı/km 2 ) Rákospalota Pestújhely Újpalota XV. kerület Ez a táblázat bemutatja, hogy milyen óriási különbség van a XV. kerület városrészei között a népsőrőség tekintetében. Amíg Pestújhely fıvárosi szinten is a legritkábban lakott körzetek közé tartozik, addig Újpalota népsőrősége - a viszonylag nagy zöldterületek és a népesség fogyása ellenére - vetekszik a Budapest városmagját adó belsı területek népsőrőségével. A kerület lakosságának életnívóját befolyásoló tényezıket megvizsgálva három olyan faktorra ( ) érdemes koncentrálni, amely elsısorban meghatározza egy ember, egy család életminıségét ISKOLÁZOTTSÁGI MUTATÓK (1. ) A népesség száma iskolai végzettség szerint (2001-ben): Körzet A 10-X éves népességbıl az általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el A 15-X éves népességbıl legalább az általános iskola 8. évfolyamával A 18-X éves népességbıl legalább középiskolai érettségivel A 25-X éves népességbıl egyetemi, fıiskolai oklevéllel rendelkezı Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen

14 A népesség iskolai végzettsége a megfelelı korú népesség százalékában (2001): Körzet A 10-X éves népességbıl az általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el A 15-X éves népességbıl legalább az általános iskola 8. évfolyamával A 18-X éves népességbıl legalább középiskolai érettségivel A 25-X éves népességbıl egyetemi, fıiskolai oklevéllel rendelkezı Rákospalota 0,4 93,2 53,2 17,3 Pestújhely 0,4 93,1 53,3 18,3 Újpalota 0,3 93,8 47,1 13,0 XV. kerület 0,3 93,5 50,5 15,5 Budapest 0,6 94,2 58,7 23,8 A táblázatokat vizsgálva azt lehet megállapítani, hogy a fıvárosi átlaghoz képest viszonylag alacsony a legalább érettségivel, illetve a felsıfokú végzettséggel rendelkezı kerületi lakosok aránya. Az 1995-ben készült Budapest XV. kerület legfontosabb népességstatisztikai jellemzıi és szociális térképe címő tanulmányban még 10 % alatti volt a felsıfokú végzettségőek aránya a XV. kerületben, amelyhez képest a évi adat jelentıs javulást mutat. Azóta ez az arány a felsıfokú végzettségőeknél tovább javult, ellenben az általános iskola 8. évfolyamát nem elvégzıknél romlott. Érdemes mindehhez hozzátenni azt, hogy a legmagasabb iskolai végzettséget mutató fıvárosi átlagot jelentısen befolyásolja a budai kerületek magas kvalifikáltságú lakossága, így ha a fıvárosi átlagot adó kerületek közül kivesszük a budai kerületeket (ahol több kerületnél a felsıfokú végzettségőek aránya megközelíti az 50 %-ot), akkor már nem látszik annyira rossznak a helyzet. Sıt, ha a pesti külsı kerületeket nézzük, akkor jó néhány kerület mutatói még a XV. kerületétıl is elmaradnak ezen a téren. Érdemes odafigyelni arra a tényre, hogy a kerületen belül is eltérı a különféle szintő végzettségek aránya. Azt kell megállapítani, hogy a középfokú végzettségőeknél és a felsıfokú végzettségőeknél is Újpalota van lemaradva a kerület többi részéhez képest. Ezek a mutatók nagy valószínőséggel összefüggésben vannak az Újpalotán lejátszódott, illetve lejátszódó társadalmi folyamatokkal

15 FOGLALKOZTATOTTSÁGI MUTATÓK (2. ) XV. kerület népessége 1990-ben (összesen fı) és 2001-ben (összesen fı) gazdasági aktivitás és korcsoport szerinti bontásban: 1990 Gazdaságilag aktív népesség Gazdaságilag nem aktív népesség Korcsoportok (év) Foglalkoztatottak (fı) Munkanélküliek (fı) Inaktív keresık (fı) Eltartottak (fı) x Összesen Gazdaságilag aktív népesség Gazdaságilag nem aktív népesség Korcsoportok (év) Foglalkoztatottak (fı) Munkanélküliek (fı) Inaktív keresık (fı) Eltartottak (fı) x Összesen

16 A XV. kerület népessége gazdasági aktivitás és korcsoport szerinti bontásban, a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva (1990-ben fı, illetve 2001-ben fı): Korcsoportok (év) Gazdaságilag aktív népesség Foglalkoztatottak (%) Munkanélküliek (%) Gazdaságilag nem aktív népesség Inaktív keresık (%) Eltartottak (%) , ,95 1,11 2,25 5, ,90 0,26 6,43 0,35 60-x 0,30-19,23 0,46 Összesen 48,15 1,37 27,91 22, Korcsoportok (év) Gazdaságilag aktív népesség Foglalkoztatottak (%) Munkanélküliek (%) Gazdaságilag nem aktív népesség Inaktív keresık (%) Eltartottak (%) , ,16 1,88 3,46 7, ,69 1,06 7,37 0,88 60-x 0,91 0,08 21,31 0,16 Összesen 41,76 3,02 32,14 23,

17 Érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy a kerületi népességen belül, hogyan változott meg a gazdaságilag aktívak (ezen belül a foglalkoztatottak), illetve a gazdaságilag nem aktívak (ezen belül az inaktív keresık) száma, illetve aránya. Amíg 1990-ben a gazdaságilag aktív népesség közel a felét adta a kerület népességének, addig ez az arány 2001-re 45 % alá esett vissza. Még rosszabb a helyzet, ha a foglalkoztatottak arányát nézzük: ,15 %; ,76 %. Szintén nem túl kedvezı adat az inaktív keresık számának változása. Miközben 1990-ben 27,91 % volt az inaktív keresık (elsısorban nyugdíjasok, illetve járadékosok) aránya, addig 2001-re ez a szám 32,14 %-ra nıtt. Az eltartottak (fıleg gyermekek) száma csökkent ugyan a 11 év alatt, de az arányuk így is nıtt egy kicsit a teljes népességen belül. Tehát ezek a számok is megerısítik azt az országos tendenciát, hogy a népesség egyre kisebb hányada tartja el a népesség egyre növekvı részét. Ezt a folyamatot leginkább az inaktív keresık arányának fokozatos növekedése okozza az amúgy is egyre csökkenı számú népességen belül, amelynek következményeivel a közeljövıben számolnunk kell. Még egy fontos adat, amire figyelni érdemes. Az inaktív keresık 34 %-a munkavállalási korban van, ami a keresı korú emberek nagyfokú inaktivitását mutatja. Tehát a munkavállalási korban (60 év alatti) emberek közül sok a nyugdíjas (rokkantsági nyugdíjas) és a járadékos decemberében a Fıvárosi Munkaügyi Központ adatai szerint a XV. kerületi regisztrált munkanélküliek száma 1131 fı volt. Közülük 491-en munkanélküli járadékot kaptak, 48-an álláskeresést ösztönzı juttatásban, 30-an nyugdíj elıtti munkanélküli segélyben, illetve 344-en aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesültek. Közhasznú foglalkoztatásban 72-en, közcélú foglalkoztatásban pedig 29-en vettek részt. A 2008-as októberi adatok szerint 1453 fı regisztrált álláskeresı volt XV. kerületi lakos, amely személyek közül 54 fı volt pályakezdı, illetve 325 fı tartós munkanélküli. Közhasznú munkában ebben az idıszakban 37-en, közcélúban pedig 25-en vettek részt. 50 év feletti regisztrált álláskeresı volt 362 fı. A XV. kerületi foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ágak szerint (fı / nemzetgazdasági ág ben): Körzet Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás Ipar, építıipar Szolgáltatási jellegő ágakban Összesen foglalkoztatott fı Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen

18 A XV. kerületi foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási fıcsoport szerint (fı / foglalkozási fıcsoport 2001-ben): Körzet Egyéb szellemi Vezetı, értelmiségi Szolgáltatási Mezıgazdasági Ipari, építıipari Egyéb foglalkozású Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen Ezekbıl a táblázatokból annyit érdemes leszőrni, hogy a kerület lakosainak döntı többsége (76,57 %-a) a szolgáltatások területén dolgozik (ide értve minden egyéb munkát, ami nem tartozik a mezıgazdasági és az ipari jellegő munka címszó alá), illetve 22,96 %-a dolgozik az iparban, építıiparban és csupán 0,47 %-a a mezıgazdaságban. Ezekkel az adatokkal összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy a rendszerváltozás után a XV. kerületben számos nagy bevásárlóközpont, kereskedelmi centrum épült, ahol nagyszámú olyan tevékenységő cég telepedett le, amelyek a kerületben élı - a szolgáltatási szektorban dolgozó - emberek jelentıs részének az otthonukhoz közel tudnak munkát biztosítani. Ez a helyzet 2008-ra sem változott jelentısen A HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK LEGFONTOSABB JELLEMZİI (3. ) A XV. kerületi háztartások fıbb adatai (2001): Körzet Összesen Összes foglalkoztatott egyszemélyes Ebbıl többszemélyes több családból álló 100 háztartásra jutó személy Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen

19 A XV. kerületi családok fıbb adatai (2001): Körzet Összes család Ebbıl: egy szülı gyermekkel 100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb családtag összes gyermek Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen Az elıbbi két táblázatból azt érdemes kiemelni, hogy jelentıs arányban fordulnak elı egyszemélyes háztartások a kerületben (30,34 %), de ehhez hozzá kell tenni azt a kiegészítést, hogy Budapesten belül ez nem számít rossz aránynak. Vannak a fıvárosnak olyan részei elsısorban a városmagot alkotó területek - ahol ez az arány megközelíti, sıt el is éri az 50 %-ot. A másik adat, amely említést érdemel a gyermeküket, gyermekeiket egyedül nevelı szülık magas száma. Ez elsısorban Újpalotára érvényes, ahol még fıvárosi viszonylatban nézve (a budapesti arány 21,1 %) is magas az egyszülıs családok aránya (26,2 %) A KERÜLETI LAKÁSÁLLOMÁNYRÓL Lakásállomány a XV. kerületben (2001): Körzet Ebbıl Lakás lakott nem lakott egyéb célra használt Lakott üdülı Lakás és lakott üdülı együtt Rákos palota Pestújhely Újpalota Összesen

20 A XV. kerületi lakott lakások* tulajdonjelleg és használati jogcím szerint (2001): Természetes személyek tulajdona Önkormányzati Egyéb Összes Ebbıl tulajdonú Körzet lakás tulajdonosi bérleti, szolgálati Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen A XV. kerületi lakott lakások* száma szobaszám szerint: (2001): Körzet x Összes s z o b á s lakás Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen A XV. kerületi lakott* lakások alapterület szerinti megoszlása: (2001): Körzet x Összes m 2 alapterülető lakás lakás Rákospalota Pestújhely Újpalota Összesen * lakott üdülıházakkal együtt