A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA"

Átírás

1 A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft június

2 1094 Budapest, Angyal u. 7/a. Tel.: Fax: web: A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Pásztó Kistérség Többcélú Társulása megbízásából Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó Felelős tervező: Galli Károly vezető projektmenedzser Munkatársak: Gajáry Gábor Veres László Külön köszönet illeti Mészáros Sándort, Pásztó Város Önkormányzatának projektmenedzserét a munka végzése során nyújtott szakmai, és Szabó Andreát, a Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány megbízott irodavezetőjét szervezői tevékenységéért július

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 2 II. A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG SWOT ANALÍZISE 4 III. A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 7 III.1. A STRATÉGIA CÉLJAI 7 III.2. A STRATÉGIA CÉLJAINAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 7 III.2.1. Problémák 7 III.2.2. A probléma-összetevők ok-okozati összefüggései 9 III.2.3. Fejlesztési potenciálok 11 III.2.4. A stratégiai célok részletesen 12 III.3. PRIORITÁSOK 14 III.3.1. A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata 14 III.3.2. A prioritások és intézkedések rendszere 17 IV. A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA 18 IV.1. A HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE 18 IV.1.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása 22 IV.1.2. Kistérségi menedzsment-szervezet felállítása a fejlesztések koordinálására 34 IV.1.3. Térségi marketingtevékenyég fejlesztése 40 IV.1.4. Korszerű agrár- és vidékfejlesztések megvalósítása, komplex fejlesztési programok kidolgozása és végrehajtása 51 IV.1.5. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése 64 IV.2. A KISTÉRSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE 70 IV.2.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek elsősorban a Mátrához, Cserháthoz kötődő fejlesztése tématerületek meghatározása 74 IV.2.2. A turisztikai fogadókapacitás és háttér-infrastruktúra fejlesztése 99 IV.2.3. Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása 107 IV.2.4. A turisztikai marketing fejlesztése 110 IV.3. HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE 121 IV.3.1. A közoktatás és a közművelődés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése 123 IV.3.2. Át- és továbbképzések, valamint a szakképzési rendszer fejlesztése 129 IV.3.3. A kistérségi hátrányos helyzetű roma népesség társadalmi integrációjának elősegítése 133 IV.3.4. A sport- és rekreációs tevékenységek alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése 139 IV.3.5. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 145 IV.4. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT FEJLESZTÉSE 150 IV.4.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése 153 IV.4.2. A szennyvízelvezetés és -kezelés rendszereinek fejlesztése 158 IV.4.3. Vízrendezés és vízkárelhárítás 163 IV.4.4. A vezetékes ivóvízellátás fejlesztése 168 IV.4.5. A hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, hatékonyságának növelése 170 1

4 I. BEVEZETÉS Pásztó Kistérség Többcélú Társulása márciusában bízta meg a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott Terra Studio Kft.-t a kistérség fejlesztési programjának elkészítésével. A többszöri előkészítő megbeszélések során körvonalazódtak a Kistérségi Társulás céljai, elvárásai a programmal kapcsolatosan. Ezek szerint a megbízott Terra Studio Kft. által készített anyagnak több célnak kell megfelelnie: 1. Alakítson ki világos, perspektivikus, minél szélesebb széles körben megvitatott és konszenzussal elfogadott jövőképet és célrendszert a kistérség fejlesztése tekintetében; 2. Szolgáltasson megalapozott szakmai hátteret célrendszert, fejlesztési programokat a kistérség jövőbeni fejlesztési pályázatai számára; 3. A javasolt fejlesztések legyenek tekintettel a jelenleg elérhető, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és a hozzá kapcsolódó 5 Operatív Program kereteiben becsatornázott európai uniós pályázati forrásokra, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy 2007-től új EU pénzügyi ciklus kezdődik, melynek feltételei, irányelvei nem ismertek, tartalmazzanak hosszabb távú, nem az éppen rendelkezésre álló finanszírozási feltételekre alapozó, a kistérség fejlődése, jövőképének megvalósulása érdekében szükséges fejlesztési javaslatokat is. A Helyzetértékelés munkarészt Pásztó Kistérség Többcélú Társulása május 10-i ülésén megtárgyalta, és a szükséges módosításokkal jónak, a programkészítéshez megfelelő alapúnak minősítette. A jelen munkarészben található stratégiai célrendszer a Helyzetértékelésre, illetve az azt összegző SWOT analízisre épült. A Fejlesztési Program célja, hogy kijelölje az utat és a feladatokat a megfogalmazott stratégiai célok eléréséhez. A Pásztói kistérség Fejlesztési Programjában négy fő prioritás mentén kerültek meghatározásra a feladatok: I. Prioritás: A HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE II. Prioritás: A TURIZMUS FEJLESZTÉSE III. Prioritás: A HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE IV. Prioritás: A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA A 4 prioritás megvalósítását 19 intézkedés szolgálja. Minden intézkedés részletes kifejtésre került, az intézkedés céljának és indoklásának, valamint az intézkedés tartalmának meghatározásával. A tevékenységek konkrét feladatokat, illetve ahol lehetséges, projekteket jelölnek meg. 2

5 A projektekre vonatkozóan meghatározásra került az adott projekt: konkrét célja, eredménye és hatása, melyek leírják, hogy a projekt hogyan járul hozzá az intézkedés, illetve a prioritás céljainak megvalósulásához, valamint meghatározza a fejlesztés közvetlen és közvetett hatásait; projekt-tevékenységei, mely fölsorolja a projekt megvalósításához szükséges feladatokat; megvalósításának szereplői, azaz a fejlesztésért felelős és érintett szervezetek, intézmények, stb. költségbecslése, mely ahol mód van rá meghatározza a fejlesztés pontos, vagy hozzávetőleges költségeit finanszírozásának lehetséges, számításba vehető forrásai (meg kell jegyezni, hogy az NFT I. OP-k idei pályázatainak nagy része, és a pályázati feltételek nem ismertek, az NFT II től induló új EU költségvetési időszak pályázati lehetőségei pedig egyáltalán nem) fejlesztési időtávja, mely hozzávetőlegesen javaslatot tesz, hogy az adott fejlesztést meddig célszerű megvalósítani 3

6 II. A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG SWOT ANALÍZISE Erősségek A kistérség Budapesthez, a legfőbb hazai gazdasági központhoz, illetve az M3 autópályához közel, a tradicionális vásárvonalon helyezkedik el A termelési hagyományok és a természeti adottságok jó alapot kínálnak egy heterogén termékszerkezetű, versenyképes helyi agrárvertikum létrehozására Több tőkeerős, széles vertikumú mezőgazdasági vállalkozás működik a kistérségben Kozárdon egy ilyen keretében regionális zászlóshajó projekt valósul meg A kistérségi központban szabad ipari ingatlanok állnak rendelkezésre Jelentős létszámú, munkakultúrával és tapasztalattal rendelkező munkaerő áll rendelkezésre A kistérség, elsősorban a Mátra és a Cserhát révén, turisztikailag hasznosítható természeti, épített és kulturális értékekben gazdag A Pásztói strand termálvize a megye egyetlen minősített gyógyvize, melynek fejlesztésére a kistérség kidolgozott építészeti tervekkel rendelkezik A kistérségi szintű alapvető üzleti szolgáltatások elérhetők a lakosság és a vállalkozások számára A kistérségben fejlett szociális ellátórendszer épült ki A térségi központ fejlett egészségügyi, oktatási és kereskedelmi intézményrendszerrel rendelkezik, kulturális élete gazdag A kistérségben a mikrotérségi szerveződések erősek A kistérség csaknem összes településén megtörtént a vezetékes gáz- és ivóvízhálózat kiépítése. A kistérségben létrejött a többcélú térségi társulás Gyengeségek A működőtőke befektetések elkerülik a térséget A kistérség központjában az utóbbi években jelentős üzembezárásokra és létszámleépítésekre került sor A kistérség zöldmezős ipari területeinek marketingje nem megfelelő Alacsony vállalkozói aktivitás mellett a vállalkozások tőkehiányosak, innovációs és technológiai színvonaluk alacsony A munkanélküliségi ráta magas, és az utóbbi években újra növekedést mutat A kistérségben jelentős számú a tartós, a munkaerőpiacról kiszorult munkanélküli A térség szabad munkaerejét nagyrészt alacsony képzettségi szint jellemzi A kistérségben a turisztika szerepe elmarad a lehetőségektől A térségi és települési marketingtevékenység gyenge A kistérség közúthálózata elhasználódott állapotban van, a 21. sz. főút kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késik A kistérséget érintő 81 sz. vasúti fővonal műszaki állapota rossz A kistérség természeti környezete számos helyen kommunális szilárd és folyékony hulladékkal szennyezett A pásztói gyógy- és termálvíz hőfoka alacsony, a strand jelenlegi állapotában nem alkalmas megyeinél jelentősebb szerepkör betöltésére. A kistérség településeinek nagy többsége közcsatorna-hálózattal nem rendelkezik A kistérség népességszáma csökken, a negatív természetes szaporodás következtében A kistérség területén a vízrendezés, vízelvezetés és vízkár elhárítás nem megfelelően megoldott 4

7 Lehetőségek Szlovákia, Lengyelország és a Baltikum irányába az egyik hagyományos gazdasági tranzitútvonal a kistérségen keresztül vezet Budapesten és az agglomerációban egyre fokozódó igény jelentkezik a tiszta környezetben történő rekreációra Nyugat-Európában is növekvő igény mutatkozik a zöld és az aktív turizmus termékei, a természetközeliség és az élő hagyományok megismerése iránt A kistérség természeti és épített adottságai a turizmus kínálatának növelésére kapcsolódnak a megye, a régió és a határon túli területek adottságaihoz Szlovákia közelsége megteremti az együttműködés lehetőségét elsősorban a turizmus és a kereskedelem területén A kistérség több agrártermékére növekvő kereslet mutatkozik A gázhálózatra való lakossági rácsatlakozás aránya igen alacsony A helyi lakosság környezettudatossága alacsony szinten van A kistérség több településén a szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett társadalmi rétegek jelentős arányt képviselnek A kistérség munkaképes korú népessége jelentős számban kénytelen naponta ingázni Jellemző a fiatalabb, képzettebb rétegek elvándorlása A kistérségi együttműködési kapcsolatok kiforratlanok A kistérségben nincs a fejlesztéseknek professzionális menedzsment szervezete Veszélyek Kelet-Közép-Európa, és Magyarország versenyképessége kedvezőtlenül alakul A külső befektetések a már kialakult, kistérségen kívüli gazdasági központokban koncentrálódnak A megye keleti részében továbbra is a kedvezőtlenebb gazdasági folyamatok maradnak túlsúlyban Az alacsony képzettségű munkaerőre épülő iparágak egyre inkább leépülnek, külföldre települnek A régióban a területi fejlettségbeli különbségek nem csökkennek 5

8 A problémák okai és azok összetevői Fő problémák Potenciálok A külső termelő beruházások hiánya A 21.sz. főút és a kistérség belső úthálózatának rossz állapota A kistérség gazdasági lehetőségei ismertségének hiánya A megfelelően képzett humánerőfor-rás korlátozott rendelkezésre állása A kistérségi szabad iparterületek nem minden esetben felelnek meg a befektetői elvárásoknak Befektetés ösztönzési stratégia gyengesége A helyi vállalkozások tőkeszegénységükből adódóan nem képesek innovációra, fejlesztésre szűk belső piac, a kistelepüléseken hiányos szolgáltatások elavult technológiai színvonal alacsony hozzáadott értékű termelés nem elég vonzó vállalkozásfejlesztési eszközök korszerű vállalkozási ismeretek hiánya a technológiai fejlesztéshez és innovációhoz szükséges tudásbázis részleges hiánya A kistérség turisztikai adottságai nagyrészt kihasználatlanok a kistérség adottságai a turizmus célcsoportjai számára kevéssé ismertek a szervezett programok kialakítása kezdeti stádiumban van a turisztikai adottságok nincsenek turisztikai termékké fejlesztve a turisztikai fogadókapacitás hiányos a kistérség kiváló természeti adottságait nagymértékben rontja annak gyakori rendezetlensége, kommunális hulladékkal való szennyezettsége elszigetelt turisztikai kezdeményezések A kistérség agrárgazdasága kislétszámú és egyre csökkenő foglalkoztatást képes biztosítani, és jövedelmezősége jellemzően alacsony a térség természeti adottságainak nem mindig megfelelő a termelés szerkezete a kistermelők közötti együttműködések szerveződése alacsony szintű, hiányos a speciális kistérségi termékek előállítása, a bio- és ökogazdálkodás kevés számú helyi vállalkozásra koncentrálódik a kistérségben megtermelt agráralapanyagok helyi feldolgozása alacsony szintű az agrárvállalkozásokra jellemző a tőkeszegénység és az elaprózott birtokszerkezet 1. KISTÉRSÉGI MUNKALEHETŐSÉG HIÁNYA 2. JELLEMZŐEN ALACSONY JÖVEDELEMSZINT 3. MAGASABB SZINTŰ HELYI ÉLETPERSPEKTÍVA, KARRIERLEHETŐSÉG KORLÁTOZOTTSÁGA 4. AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ALACSONYABB SZINTJE A KÖRNYEZET MINŐSÉGE TEKINTETÉBEN Budapest és az M3 csomópont közelségéből adódó kedvező elérhetőségi helyzet A kistérségben jelentős számú, munkakultúrával rendelkező, szabad munkaerő található A kistérség mezőgazdasága több lábon álló, komplex agrár- és vidékfejlesztési vertikumok kialakítására alkalmas A kistérség természeti és épített értékekben gazdag A kistérség szabad, ipari hasznosításra alkalmas, kiajánlható ingatlanokkal rendelkezik A pásztói középfokú oktatási és szakképzési intézmények alkalmasak a helyi humánerőforrás potenciál emelésére A kistérség központjában az egészségügyi és szociális ellátórendszer a megyei átlagnál magasabb színvonalú. A természeti és épített környezet minősége a kistérség számos pontján alacsony szintű a települések zömében a szennyvízkezelés nem megoldott a kistérség nagy mennyiségű illegálisan lerakott kommunális hulladékkal szennyezett a felhagyott iparterületek, bányák, hulladéklerakók újrahasznosítása, rekultivációja nem megoldott a vízrendezés és a vízkárelhárítás a településeken jellemzően nem megoldott, ami akár katasztrófahelyzethez is vezethet a településközpontok állapota a kistérség több pontján leromlott a kistérség belterületi és településeket összekötő úthálózata rendkívül rossz kulturális, sport, rekreációs lehetőségek alacsony szintűek STRATÉGIAI CÉLOK 6

9 III. A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III.1. A STRATÉGIA CÉLJAI 1. MUNKAHELYEK SZÁMÁNAK NÖVELÉSE 2. A JÖVEDELEMSZINT ÉS A DIVERZIFIKÁLT, ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK NÖVELÉSE 3. TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 4. A HELYI TERMÉSZETI POTENCIÁL FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA III.2. A STRATÉGIA CÉLJAINAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA A kistérségi stratégia egyaránt magába foglalja azokat a fő problémákat, melyekre megoldást kell találni a koncepció keretében, és azokat a potenciálokat, adottságokat, melyekre a fejlesztéseket építeni lehet. III.2.1. Problémák A kistérségi stratégia középpontjában a helyi a lakosságot, annak életminőségét közvetlenül érintő a helyzetfeltárás és a SWOT analízis alapján levezethető fő problémák állnak, melyek: a kistérségi munkalehetőségek hiánya, az alacsony jövedelemszint, a karrierlehetőség korlátozottsága, és a környezet minőségének alacsony szintje. A stratégia feltárja a problémák kialakulásához vezető ok-okozati rendszert, a problémák gyökereit. Az ok-okozati rendszer a stratégiát bemutató ábra bal oldalán található, mely jelöli az okok kapcsolódását is a fő problémákhoz. A kistérségi munkalehetőségek hiánya A kistérségi munkalehetőségek hiánya elsősorban a helyi vállalkozások által kínált munkalehetőségek csökkenésére melyben nagy szerepet játszik a korábban jelentős létszámot foglalkoztató egyes pásztói iparágak (tejipar, elektrotechnika) részbeni leépülése, másodsorban a külső termelő beruházások elmaradására vezethető vissza. A helyi gazdaság alacsony munkahelyteremtő képességének fő oka a helyi vállalkozások 7

10 tőkeszegénysége. Ezáltal a helyi munkaerő felszívására a helyi ipari szektor csak korlátozottan képes. Amellett, hogy az elmúlt időszakban külső befektetésekre nem került sor, további leépítések történtek. Az ipar mellett néhány egyedi kivételtől eltekintve az agrárium foglalkoztatása is csökkenő tendenciát mutat, és a turisztikai adottságok sem kellően kihasználtak. A szolgáltatási ágazat az alacsony kistérségi jövedelmi szint mellett a kisvállalkozások között elsősorban kényszervállalkozásokat jelent, és nem lehet képes tömeges méretű foglalkoztatásra. Az alacsony jövedelemszint Az alacsony jövedelemszint okai, hogy az elmúlt időszakban nem települtek meg olyan magas technológiai színvonalon működő, ezáltal magasabb hozzáadott értéket előállító termelő vállalkozások, amelyek versenyképesebb jövedelmet biztosítanának. A helyi vállalkozások alacsonyabb technológiai szintjük, valamint az ebből fakadó alacsonyabb termelékenységük miatt pedig jellemzően nem képesek magasabb jövedelem biztosítására. Az agrárium jövedelmi viszonyai az országos tendenciákhoz hasonlóan szintén alacsonyak és kevés a magasabb feldolgozottsági szinten termelő mezőgazdasági vállalkozás is. A diverzifikált jövedelemszerzés nem elterjedt, ezen belül a turizmus sem eléggé fejlett magasabb jövedelmek eléréséhez. A kistérség lakosságának jelentős része éppen ezért részben a munkalehetőségek, részben a magasabb kereseti lehetőségek miatt vállalja az ingázást a környező ipari központokba, vagy a fővárosba. Mindezek szemléletmód-váltást is igényelnek. A karrierlehetőség korlátozottsága A kvalifikáltabb rétegek számára a magasabb szintű életperspektíva, a helyi karrierlehetőségek korlátozott volta elsősorban a kistérségi magasabb technológiai szintű, közép- és nagyvállalkozások hiányára, illetve a meglévő, alacsonyabb végzettségű munkaerőt igénylő vállalkozásokra vezethető vissza. A meglévő ipari üzemek, ha sor kerül bővítésre, elsősorban alacsonyabb képzettségű betanított munkásokat, szakmunkásokat keresnek. A következmény, hogy a fiatalabb, kvalifikáltabb rétegek elsősorban a közszolgáltatásokban helyezkedhetnek el, vagy a kistérségen kívüli területen keresnek végzettségüknek megfelelő munkahelyet és ingáznak, illetve a végső, egyben a kistérség számára a legkedvezőtlenebb megoldásként, elhagyják a kistérséget. A környezet minőségének alacsony szintje A lakosság számára az életkörülmények alacsonyabb szintje a környezet minőségében kiterjed mind a természeti, mind az épített környezetre: így a nagyrészt megoldatlan szennyvízkezelésre, a vízrendezés és vízkárelhárítás hiányosságaira, a sok illegális hulladéklerakóra, valamint a leromlott állapotú utakra és településközpontokra. A környezet 8

11 minőségének alacsony szintje meghatározza a lakosság életkörülményeit, de befolyással van a befektetők telephelyválasztására, valamint a turizmusra is. III.2.2. A probléma-összetevők ok-okozati összefüggései Külső termelő beruházások elmaradása A külső termelő beruházások elmaradásának legmeghatározóbb tényezői annak ellenére is, hogy a hatvani autópálya csomópont 30 km-en belül van az elavult kistérségi közlekedési rendszerelemek (21. sz. főút, 81-es számú vasútvonal, mellékúthálózat rossz színvonala), és a kistérség befektetési lehetőségeinek alacsony ismertsége. Akadályozója továbbá a beruházások megtelepedésének, hogy csak korlátozottan áll rendelkezésre megfelelően képzett munkaerő. Az elmúlt években elsősorban alacsony képzettségű betanított munkások és szakmunkások kerültek a leépítés sorsára. A regisztrált munkanélküliek nagy része általános iskolai, vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezik. A képzettebb rétegek jelentős része viszont, a jobb jövedelmi lehetőségek miatt, ingázik. A kiajánlható iparterületek a mai, munkahelyeket teremtő, a kereslet által meghatározott befektetői elvárásoknak nem minden esetben felelnek meg. Az önkormányzatoknak a munkahelyteremtő termelő beruházások megszerzéséért folytatott versenyében a mai befektetők elkényeztetett helyzetben vannak. Ebből adódóan teljes mértékben előkészített, olcsó területeket, az adminisztratív eljárások meggyorsítását, tiszta és könnyen kezelhető tulajdonviszonyokat követelnek meg, és ahol ez nem áll napra készen rendelkezésre, onnan továbbállnak. A helyi vállalkozások tőkeszegénysége, fejlesztési nehézségei A helyi vállalkozások tőkeszegénységének, és fejlesztési nehézségeinek gyökerei amely mind a jövedelemszerzésre, mind a munkahelybővítésre kedvezőtlen hatással van a szűk belső piacban, az elavult technológiai színvonalban, az alacsony hozzáadott értékű termelésben, a vállalkozási ismeretek és az innovációhoz szükséges tudásbázis hiányában keresendők. A szűk belső piac visszavezethető a korábban említett okokra, a külső beruházások hiányára, mert így nem, vagy nem meghatározó számban alakulnak ki beszállítói kapcsolatok. A szűk belső piac különösen a szolgáltatások vonatkozásában mutat szoros összefüggést a jövedelmi szinttel. A kistelepüléseken a szolgáltatások sokszor hiányosak, a vállalkozásoknak sokszor nem éri meg még alapvető ellátást biztosító üzletet sem üzemeltetni. Az alacsony technológiai színvonal szintén gátja a vállalkozások fejlesztésének, a beszállítói hálózatok kialakulásának, az alacsony hozzáadott értékű termelés pedig szintén szoros és kölcsönös kapcsolatban van a technológiai szinttel, hiszen alacsony hozzáadott érték mellett nincs esély a technológiai korszerűsítésre, e nélkül pedig nem lehetséges a magasabb hozzáadott értékű termelés. A kistérség vállalkozásait jellemzi tehát a fejlődés gátját jelentő ördögi kör kialakulása: a technológiai fejlesztésekre, modernizációra, innovációra nincs tőke, 9

12 ennek hiányában azonban alacsony a gazdaság termelékenysége, kicsi a hozzáadott érték, ezáltal alacsony a nyereség, amiből viszont nincs lehetőség technológiai fejlesztésre azaz, saját belső forrásaiból a helyi gazdaság nem képes megújhodásra. A banki hitellehetőségek ugyanakkor a kisebb, tőkeszegény vállalkozások számára elviselhetetlen kamatterheket jelentenek. A fejlesztéseket, beruházásokat tovább gátolja, hogy a jelenlegi vállalkozásfejlesztési eszközök jellemzően nem illeszkednek eléggé a vállalkozások igényeihez. Az általános tőkeszegénység mellett a fejlesztéseket az innovációhoz szükséges tudásbázis és gyakran a vállalkozási ismeretek hiánya is akadályozza. A turisztikai adottságok nem megfelelő kihasználtsága A kistérség turisztikai adottságainak nem megfelelő mértékű kihasználtsága is összetett, több elemű probléma. A kistérség kedvező adottságai kevéssé ismertek: a Budapestről és agglomerációjából hétvégenként kiáramló tömeges méretű turizmus számára Pásztó és térsége jellemzően nem jelent célterületet. A Mátra és a Cserhát természeti értékei, vagy az épített környezet emlékei nem kapcsolódnak össze a kistérséggel, és sok esetben a vonzótényezők fejlesztése is szükséges (pl.: termálvíz-hasznosítás). Az általános Mátra kép sokkal inkább a Kékes-tető, Gyöngyös társításhoz kötődik. Kevés a szervezett program, kialakításuk, összhangjuk megteremtése kistérségi szinten csak most kezdődött meg. A fogadókapacitás gyakran hiányos, kevés a színvonalas szálláshely, vendéglátóhely, melyek pedig már puszta létüknél fogva forgalomgerjesztő hatásúak. A kiépült fogadókapacitások mellett egyéb kapcsolódó szolgáltatások nem vagy csak hiányosan vehetők igénybe. A települések belső képe sokszor rendezetlen, gyakori a települések és a természeti környezet kommunális szennyezettsége, mely a táji-természeti értékeket jelentősen lerontja. Az agrárgazdaság csökkenő foglalkoztatása és alacsony jövedelmi szintje Az agrárgazdaság problémái között szerkezeti probléma, hogy a természeti adottságoknak nem mindenhol megfelelő a termékszerkezet. Jó minőségű talajokon is vannak erdők, és rosszabb minőségű talajokon is folytatnak szántóföldi művelést, valamint az elmúlt évek fejlesztései ellenére - az adottságokhoz és a piaci igényekhez képest a gyümölcstermesztés nem eléggé meghatározó a termelésben, a hozzá kapcsolódó feldolgozó kapacitás még nem épült ki. A termelők közötti szerveződések száma és szintje is alacsony, elsősorban a nagyobb vállalkozásokhoz köthető. Az elaprózott birtokszerkezetű kistermelők közötti összefogás nem jellemző, ezért a kistermelők kiszolgáltatottak a piaci viszonyoknak, felvásárlóknak. Az összefogás hiánya miatt kevés kistérségi vállalkozásra korlátozódik a feldolgozás, de alacsony szintű a speciális művelési módszerek (öko- és biotermelés alkalmazása is. Az alacsony termékfeldolgozottsági szint alacsony jövedelmeket eredményez, melyet az 10

13 országos ágazati tendenciák is rontanak. A kistérségben a mezőgazdasági vállalkozásokat tekintve általános az alacsony jövedelmezőség, és az ebből származó tőkeszegénység. III.2.3. Fejlesztési potenciálok A stratégia a problémák megoldása mellett elsősorban a kistérségi adottságokra, potenciálokra épít, amelyek egyben a megoldások alapjait is jelenthetik a fő problémákra. A stratégiai ábra jobb oldala mutatja be azokat a kistérségi potenciálokat, melyekre a kistérségi erőforrások fokozott kihasználásával a jövő fejlesztései építhetők. Az egyik legfontosabb potenciál a kistérség relatíve kedvező elérhetőségi helyzete, Budapesthez, és az M3-as autópálya hatvani csomópontjához való közelsége, mely esélyt teremt a befektetők vonzására, a foglalkoztatási problémák megoldásához, a vállalkozások piaci lehetőségének bővítéséhez, de a turizmus számára is közeli, fizetőképes keresletet és piacot biztosít. A befektetők vonzását, vállalkozások betelepedését elősegíti, hogy a kistérségben szabad, munkakultúrával rendelkező, nagyszámú munkaerő található részben épp az utóbbi évek jelentős ipari leépítéseinek köszönhetően. Az így felszabadult munkaerő jelenleg vagy munkanélküli, vagy sokkal inkább ingázást vállal, képzettsége azonban jellemzően alacsony, elsősorban szakmunkás. Az oktatási rendszer az igényeknek történő átalakítást követően alkalmas a különböző vállalkozások munkaerő keresletének kielégítésére, a képzések megvalósítására. A kistérség fontos belső erőforrása a megyei viszonylatban jó minőségű termőföld, és a változatos táji-természeti adottságok, melyek több lábon álló agrárium lehetőségét teremtik meg. Az egyik lehetőség a nagy élőmunka igényű, speciális termékeket előállító és azokat feldolgozó agrárvertikum kialakítása, illetve az extenzív jellegű, speciális ágazatok fejlesztése. Fontos az ezekhez kapcsolódó vidékfejlesztés lehetőségének kihasználása, támaszkodva a természeti környezet értékeire is (bogyós gyümölcstermesztés és feldolgozás, juhtartás-feldolgozás, biotermékek, falusi turizmus stb.). E mellett a legkedvezőbb talajadottságú területeken meghatározó jelentőségű a hagyományos, nagyüzemi méretekben gazdaságos növénytermesztés és rá épülő állattenyésztés is. A kistérség adottságai komplex vidékfejlesztési programok megvalósításán keresztül teljes vertikum kiépítését teszi lehetővé, a mezőgazdasági alapanyagok termelésétől kezdve a helyben készült termékekre alapozott falusi vendéglátásig. A kistérség természeti (Mátra, Cserhát, termálvíz) és épített értékei megalapozzák a turizmus fejlesztésének lehetőségét. Annak több, valós, fizetőképes bel- és külföldi kereslettel rendelkező ága számára kiegészülve a korábban említett kedvező 11

14 elérhetőséggel, a potenciális fogyasztópiac közelségével ideális feltételeket kínálnak. A kedvező adottságok kiaknázása révén a kistérség a budapesti lakosság kedvelt rekreációs, ezen belül aktív- és jelentős forrásbevonással gyógyturisztikai célterületévé fejlődhet. A kistérség szociális rászorultjai magas szintű ellátásban részesednek, mely a hátrányos helyzetű rétegek számára azáltal, hogy egy bizonyos ideig megélhetésüket biztosítja, lehetőséget teremt a szociális ellátórendszerből való kikerülésre, a munka világába való visszatérésre. Az ellátórendszer ugyanakkor nagyszámú egyedülálló, idős embernek, veszélyeztetett családnak és gyermeknek nyújt megfelelő életkörülményeket, biztonságot. A magas szintű egészségügyi ellátórendszer a kistérség lakosságának életminőségét növeli, mivel megteremti a lehetőségét a korszerű kezelések, magas színvonalú ellátások elérésének. Emellett az egészségügyi ellátórendszer például Pásztón a reumatikus kezelésekkel és a gyógyvíz jövőbeli hasznosításával további, akár piaci alapú szolgáltatás kialakításának is alapja lehet. III.2.4. A stratégiai célok részletesen A kistérség átfogó stratégiai célja: A kiépített és színvonalas infrastrukturális háttérre, a rendelkezésre álló képzett humánerőforrásra, valamint a meglévő gazdag turisztikai adottságok kihasználására támaszkodó kistérségi gazdaság munkahelyeket, alternatív jövedelemszerzési lehetőségeket és vonzó életkörülményeket biztosít a lakosság számára. A Pásztói kistérség stratégiai céljai a potenciálok intenzívebb kihasználásával a problémák megoldását irányozzák elő: 1. A MUNKAHELYEK SZÁMÁNAK NÖVELÉSE 2. A JÖVEDELEMSZINT ÉS A DIVERZIFIKÁLT, ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK NÖVELÉSE 3. A KISTÉRSÉG TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI JAVÍTÁSA 4. A HELYI TERMÉSZETI POTENCIÁL FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA 1. A munkahelyek számának növelése A cél magába foglalja a meglévő vállalkozások fejlesztését, kapacitásbővítések, vagy tevékenységdiverzifikáció révén megvalósuló munkahely kínálatuk bővítését. A helyi vállalkozások mellett szükséges megteremteni a feltételeket új, külső befektetésekkel megvalósuló munkahelyek létrehozásához. 12

15 2. A jövedelemszint és a diverzifikált, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek növelése A kistérség egyik fő célja, hogy a jövedelemszint növekedjen, a jövedelmi viszonyok teremtsék meg a lakosság jövedelmi biztonságát, az közelítse meg az országos átlagot. A jelenlegi alacsonyabb jövedelmi viszonyok megkívánják a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználását, kiegészítő jövedelemforrások bevonását, a turizmusból, a mezőgazdasági termelésből származó jövedelemtermelés fejlesztését, elősegítését. A turizmus előnye, hogy elsősorban külső, a kistérségen kívüli tőkét von be a helyi gazdaságba, ezáltal segítve elő a jövedelemszint növekedését. A munkahelyek számának növelése és a jövedelemszint emelése is megkívánja a humánerőforrás fejlesztését. A munkahelyteremtés (függetlenül attól, hogy a meglévő vállalkozások nagyobb volumenű fejlesztésével, vagy új közép- és nagyvállalkozások térségbe vonzásával valósul meg) megkívánja a megfelelő munkaerő rendelkezésre állását. Ehhez a munkanélküliek képzettségi szintjének növelése, az át- és továbbképzések fejlesztése, illetve a szakképzés korszerűsítése szükséges. A humánerőforrás fejlesztésének alapvető eleme a lakosság életminőségének növelése, melyhez a jövedelem növelésén kívül mindenek előtt jól működő ellátó intézményrendszerre van szükség az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás vagy a kultúra területén. E rendszerek részben a legalapvetőbb szükségletek és igények kielégítését végzik (pl. alapfokú oktatás, egészségügyi alapellátás), másrészt viszont a lakosság magasabb szintű igényeit és szükségleteit (pl. középfokú oktatás, szakképzés, kórházi ellátás, kulturális-rekreációs-sport szolgáltatások) is kielégítik. 3. A kistérség természeti és épített környezetének minőségi javítása A lakó- és a tágabb környezet tisztasága, a levegő, a víz, a talaj jó minősége, a környezet rendezettsége egyre alapvetőbb igénye a lakosságnak és egyre inkább az életminőség meghatározó eleme. Igaz ez még akkor is, ha sokszor maga a lakosság az egyik legjelentősebb szennyező (lásd. illegális hulladéklerakók), ami sokszor nem a rendezett környezet iránti igény hiányát jelenti, sokkal inkább a közösségi felelősség és környezettudatosság hiányát. A stratégiai cél tartalmazza az illegális hulladéklerakók felszámolását, a kistérség belső úthálózatának minőségi fejlesztését és bővítését, a szennyvízhálózat bővítését, a háztartások szennyvízhálózati csatlakozásának növelését és a szennyvíztisztító kapacitás növelését új tisztítóművek létesítésével. A további haváriák megelőzése érdekében szükséges a vízrendezés és vízkárelhárítás rendszerének teljes körű kiépítése. 4. A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása A kistérség egyik legfőbb értéke a vonzó, ipari szennyezésektől mentes természeti környezet, melynek megőrzése nem csak kistérségi, hanem országos érdek is. A különböző 13

16 ipari, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, turisztikai, vagy geotermikus energiahasznosítási fejlesztések során ezért a természeti potenciál megőrzése elsődleges szempontként jelentkezik, de különösen fontos a kistérség turisztikai adottságainak megfelelő kihasználásához. A kistérség belső erőforrásain alapuló fejlesztésnél törekedni kell a jelenleginél hatékonyabb, fokozottabb hasznosításra, természetesen a fenntarthatóság elvének figyelembevételével. A mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a turisztika, vagy éppen a geotermikus energia- és gyógyvízhasznosítás terén a jelenlegi adottságok kihasználatlanok, vagy hasznosításuk mértéke elmarad a lehetségestől. Ugyanakkor ezek a belső erőforrások jelentik azt a fejlesztési potenciált, melynek hatékonyabb felhasználásával a külső gazdasági tényezőktől való függés mérsékelhető (de meg nem szüntethető). A kistérség külső gazdasági környezettől való függésének mérséklése miatt tehát fontos cél gazdaságos, a jelenleginél hatékonyabb, fenntartható, a belső természeti potenciálra alapozott fejlesztések megvalósítása, mely elősegíti az első két stratégiai cél megvalósulását is. III.3. PRIORITÁSOK A Pásztói kistérség adottságai és fejlesztési lehetőségei a lefektetett célok alapján a következők fő fejlesztési célterületeket, azaz fejlesztési prioritásokat jelölik ki: I. Prioritás: A HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE II. Prioritás: A TURIZMUS FEJLESZTÉSE III. Prioritás: A HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE IV. Prioritás: A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA III.3.1. A stratégiai célok és a prioritások kapcsolata Stratégiai cél / Prioritás A helyi gazdaság fejlesztése A turizmus fejlesztése A humánerőforrás fejlesztése A környezeti állapot javítása A kistérségben a munkahelyek számának növelése A jövedelemszint és a diverzifikált, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek növelése A kistérség természeti és épített környezetének minőségi javítása A helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítása 14

17 A gazdaság fejlesztése hozzájárul a kistérségi munkahelyek számának bővüléséhez, a magasabb termelékenységgel a jövedelemszint növekedéséhez, illetve elsősorban a mezőgazdaság területén a természeti potenciál fenntartható hasznosításához (helyi termékfeldolgozás fejlesztése). A gazdaság fejlesztése a pásztói kistérség hosszú távú fejlesztésének elsődleges, és legnagyobb jelentőségű eleme, mely a technológiai fejlettségi szint növelésén keresztül elsődlegesen járul hozzá a kistérség vállalkozásainak versenyképességéhez. A versenyképesebb helyi vállalkozások piaci pozíciója erősödik, jövedelemtermelő képessége is növekszik, ami a lakosság jövedelmi viszonyaira is pozitív hatást gyakorol. A versenyképesebb, biztos piaccal rendelkező helyi vállalkozások a munkahelyteremtéshez elsődlegesen járulnak hozzá. Emellett szükséges további befektetések térségbe vonzása is. Az ipari befektetések célpontja elsősorban Pásztó lehet, itt adottak az ehhez szükséges feltételek (iparterület, munkaerő, szolgáltatási színvonal, stb.). A kistérség alapvető érdeke tehát, hogy Pásztón további munkahelyeket teremtő vállalkozások telepedjenek le. Ezek munkahelykínálata a kistérségi jelentősebb számú lakójára kiterjedhet, és az ingázás is a jelenleginél kisebb távolságra, a kistérségi központba történhet. A gazdaság fejlesztése, mint fejlesztési irány minden további fejlesztés gazdasági alapját teremti meg, ezáltal kiemelt előnyt kell élvezzen, és minden támogatást meg kell kapjon. A turizmus fejlesztése részben, kisebb mértékben hozzájárul a munkahelyek számának növelése stratégiai célhoz, de különösen a jövedelemszint növelését, és elsősorban a helyi természeti potenciál fenntartható hasznosítását támogatja (Mátra, Cserhát természeti környezete, gyógyvízhasznosítás, stb.). A kistérség turizmusa ígéretes lehetőségeket rejt magában, tehát fontos fejlesztési irányt jelent. Lényeges azonban tisztában lenni azzal, hogy a Pásztói kistérségben a turizmus rövid és középtávon nem válhat a kistérség legfőbb gazdasági alapjává, ugyanakkor egyes vállalkozások, települések életében szerepe meghatározó lehet, bővítheti a foglalkoztatást és a jövedelmeket. A kistérség fejlődésének alapja rövid és középtávon a betelepülő, magas technológiájú, illetve a helyi agráriumra és ipari vállalkozásokra épülő ipar lehet. A humánerőforrás fejlesztése három stratégiai cél megvalósulásához is hozzájárul, ugyanakkor fejlesztése alapvető fejlesztési irányt jelent. A lakosság képzése, képzettsége alapját jelenti a befektetői döntéseknek, de meghatározzák a helyi vállalkozások fejlesztési lehetőségeit is. A korábban működő kistérségi hagyományok felélesztése, a vállalkozási kedv növelése alapvető feltétele annak, hogy a kistérségi alacsony jövedelmeket alternatív jövedelemforrások is kiegészítsék, ehhez a lakosság tudatformálása, a vállalkozási ismeretek bővítése is szükséges. A természeti környezet minőségének javítása (pl.: az 15

18 illegális hulladéklerakás csökkentése) stratégiai cél eléréséhez elengedhetetlen a lakosság környezettudatosságának fokozása is. Az előzőek mellett a humánerőforrás fejlesztésének a lakosság életminőségét hosszú távon meghatározó kiemelkedő fontosságú elemei közé tartoznak a kistérségi ellátórendszerek, illetve azok további fejlesztése. Nagy hangsúlyt kell helyezni a hátrányos helyzetű roma rétegek felzárkóztatására, integrációjára is. A környezeti állapot fejlesztése a természeti és épített környezetnek a minőségi javítása és a természeti potenciál fenntartható hasznosítása stratégiai célhoz is hozzájárul, például a szennyvízkezelés fejlesztésével, vagy az illegális hulladéklerakók felszámolásával. A természeti és épített környezet minőségének növelése részben helyi vállalkozói, illetve közmunka programokkal valósítható meg, ezért a helyi munkalehetőségek növekedését is eredményezi. Ezek mellett a környezeti állapot fejlesztése a fejlesztések alapját jelenti. Nem oldja meg a kistérség gazdasági problémáit, ugyanakkor hozzájárul a kistérség felértékelődéséhez, vonzó környezetet teremt mind az ipari, mezőgazdasági, mind a turisztikai fejlesztésekhez. A környezet minőségi javítása nélkül a turisztikai fejlesztések nem megalapozottak, és a befektetők telephelyválasztásában is fontos tényezőt jelent a környezet minősége. A környezeti állapot fejlesztése az előzőek mellett a helyi lakosság, és a vállalkozások beruházásainak biztonságát is elősegíti (pl. vízrendezés). 16

19 III.3.2. A prioritások és intézkedések rendszere I. A helyi gazdaság fejlesztése I.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása I.2. Kistérségi menedzsmentszervezet létrehozása a fejlesztések koordinálására I.3. Térségi marketing-tevékenyég fejlesztése I.4. Korszerű agrár és vidékfejlesztések megvalósítása, komplex fejlesztési programok kidolgozása és végrehajtása I.5. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése II. A kistérségi turizmus fejlesztése II.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek elsősorban a Mátrához, Cserháthoz kötődő fejlesztése tématerületek meghatározása II.2. A turisztikai fogadókapacitás és háttér-infrastruktúra fejlesztése II.3. Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása II.4. A turisztikai marketing fejlesztése III. Humánerőforrás fejlesztése III.1. A közoktatás és a közművelődés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése III.2. Át- és továbbképzések, valamint a szakképzési rendszer fejlesztése III.3. A kistérségi hátrányos helyzetű roma népesség társadalmi integrációjának erősítése III.4. Az egészségügyi ellátás fejlesztése III.5. A sport és a rekreációs tevékenységek alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése IV. Környezeti állapot fejlesztése IV.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése IV.2. A szennyvízelvezetés és kezelés rendszereinek fejlesztése IV.3. Vízrendezés és vízkárelhárítás IV.4. A vezetékes ivóvízellátás fejlesztése IV.5. A hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, hatékonyságának növelése 17

20 IV. A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA I. PRIORITÁS: IV.1. A HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE A területfejlesztési koncepció alapvető célkitűzése, hogy a kistérségi munkahelyek száma bővüljön, és ezáltal olyan stabil, hosszú távon is életképes helyi gazdaság alakuljon ki, mely a kistérség lakói számára biztos megélhetést, versenyképes jövedelmet, szakmai perspektívát biztosít. Ehhez erős, biztos piacokkal rendelkező, magas jövedelmezőségű vállalkozások megtelepedésére van szükség. Mint a Helyzetértékelés munkarészből kiderült, a Pásztói kistérség gazdaságára jelenleg nem ez a jellemző. A gazdasági szerkezetváltás eddigi eredményeiből a kistérség kisebb mértékben részesült, a gazdasági struktúra az elmúlt időszakban nem változott kedvezően, a térségbe nem érkezik jelentősebb külső befektetés, a helyi vállalkozások legtöbbje a fennmaradásért küzd. A kedvezőtlen tendenciák oka alapvetően a tőkeszegénységből eredő technológiai fejlesztések elmaradása. Ez a jelenség különösen a kistérségi kis- és középvállalkozásokat sújtja, amelyek így nem képesek felszívni a korábban, a hagyományos iparágak leépülésével, valamint az elmúlt időszakban a gazdasági leépítések során elbocsátott munkaerőt. A Pásztói kistérség települései sajátosan élik meg a környező gazdasági központok fejlődését. A Pásztón és a Nógrád megye keleti felében (Salgótarján, Bátonyterenye) érvényesülő gazdasági stagnálás a déli, Heves és Pest megyébe továbbá Budapestre ingázók magas száma ellenére a kistérségi foglalkoztatásban is érződik. Elsősorban a kistelepülések, illetve a rossz közlekedési adottságú települések vannak kedvezőtlen helyzetben, a munkanélküliségben. A kistelepülések fejlődése egyértelműen Pásztó, illetve a környező gazdasági centrumok fejlődésének függvénye. Ezért a kistérség minden településének érdeke, hogy Pásztó gazdasága fejlődő pályára álljon. Mint az már a Helyzetértékelésben és a Koncepcióban is megfogalmazásra került, a kistérség gazdasága és elsősorban ipara számára szükséges technológiai modernizációra és az általa megvalósuló magasabb jövedelmezőségi szint elérésére a helyi gazdaság önerőből nem képes. A kistérségben jelenleg működő vállalkozások tömege és nagysága kevés ahhoz, hogy a kistérség eltartó képességének hosszú távon biztos alapja legyen, illetve a jelenlegi munkanélküliek foglalkoztatását biztosítsa. Arra kell törekedni, hogy a rendszerváltás után elmaradt befektetések pótlása a lehetőségek erejéig megtörténjen, a térségbe friss tőke érkezzen, mely munkahelyet teremt és csökkenti a belső tőkeszegénységet. A kistérségnek tehát elemi érdeke ezen beruházások betelepülésének ösztönzése, elősegítése. 18

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben