I. KÁKAI LÁSZLÓ VETŐ BALÁZS A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális Fővárosa Pécs, 2010 projektről Reprezentatív ifjúsági kutatás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. KÁKAI LÁSZLÓ VETŐ BALÁZS A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális Fővárosa Pécs, 2010 projektről Reprezentatív ifjúsági kutatás"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 2 I. KÁKAI LÁSZLÓ VETŐ BALÁZS A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális Fővárosa Pécs, 2010 projektről Reprezentatív ifjúsági kutatás Bevezetés 4 A projekt rövid története 4 A kutatás módszertani kerete 5 Az egyes városrészekbe az alábbi területek tartoznak 6 A minta néhány jellegzetes szociodemográfiai jellemzője 7 Pécs kulturális helyzetének megítélése 10 A pécsi fiatalok kulturális helyzete és szokásai 10 Az Európa Kulturális Főváros projekt megítélése 18 II. TARRÓSY ISTVÁN Kultúra, kaland, kikapcsolódás Az ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon Bevezetés 31 Miért utaznak a fiatalok? 32 Miért utaznának a Dél-Dunántúlra? Milyen program vonzza a fiatalokat Pécsre? 33 Az ICWiP mint nemzetközi vonzerővel rendelkező progresszív ifjúsági projekt 36 Javasolt marketing akciók és eszközök 40 Következő lépések 2009-től folytatólagosan 42

2 ELŐSZÓ A SIEN Alapítvány 1999-es megalakulása óta számos ifjúsági projektet valósított meg elsősorban Pécs városában, főként egyetemisták bevonásával. Aktivitása homlokterében mindig az állt, hogyan képes együttműködéseket generálni a fiatalok közösségeiben nem csupán magyar szerepvállalással. Sőt! Az eredetileg a nemzetközi diákcseréért, annak szorgalmazásáért, fejlesztéséért életre keltett civil szervezet a mai napig aktívan tevékenykedik a nemzetközi közegben. Legfontosabb, legnagyobb szabású projektje a 13. éve szerveződő Pécsi Nemzetközi Kultúrhét, az ICWiP, amely mára a pécsi EKF-program pillér-eseménye, a Déli Kulturális Övezet egyik meghatározó, turisztikai vonzerővel rendelkező ifjúsági rendezvénye. A kiadvány, amelyet az olvasó kezében tart hármas célt igyekszik megvalósítani: 1. az alapítvány megbízásából, a Pólusok Egyesület által 2009 év elején lefolytatott reprezentatív ifjúsági kutatást bemutatni; 2. az alapítvány által oly fontosnak vélt ifjúsági turizmus helyzetére és lehetőségeire az alapítvány felfogásában felhívni a figyelmet, amellyel egyidőben konkrét javaslatokat szándékozik ajánlani és vitára bocsátani; 3. az ICWiP-et oly módon elemezni, amelynek segítségével a jövőben is, fenntartható módon számíthat a város és térsége egy turisztikai és városimázs szempontból is jelentős programra. Az ifjúságkutatásból látható, hogy minden negatív hír és fejlemény ellenére a pécsi fiatalok még mindig bizakodnak, és pozitívan tekintenek az EKF-re. Azzal együtt, hogy reálisan nagyon kevés az idő a 2010-es évad nyitányáig, meggyőződésünk, hogy bizonyos pontokon meg lehet változtatni az EKF-et körbelengő negatív hangulatot elsősorban azzal, ha tisztán, őszintén beszélünk, és átláthatóan dolgozunk a mindennapokban. Számos partnerünk és mi is így teszünk, és fontos lenne, ha mindenki más, aki a program megvalósításáért, lebonyolításáért felelős is így tenne. A pécsi fiataloknak is a bevonás, az aktív szerepvállalás, a tevőleges munka lehetősége számítanak meghatározónak a városhoz köthető jövőjük szempontjából. Lehetőségeket kell tehát ajánlani számukra, hogy résztvevők legyenek olyanok, akik más kulturális fogyasztási szokásokkal rendelkeznek, akik tovább vihetik a különböző együttműködéseket, mi több, fejlesztik azokat, és építenek újakat. Határozott városi fellépésre van igény főként, ha az egyetemisták közösségeit kérdezzük meg a tekintetben, hogy Pécs valóban a fiatalok városa, lüktető egyetemváros legyen. A PEN, az ICWiP és más fiataloknak szóló program mellett aktivitásokat serkentő, együttműködéseket fejlesztő várospolitikára van szükség. 2

3 E gondolathoz kívánja a SIEN Alapítvány szorosan hozzákapcsolni annak a felvetését, hogy pár év múlva Pécs tegye próbára magát egy újabb nagyszabású európai megmérettetésen: pályázzon az Európa Ifjúsági Fővárosa (European Youth Capital) címre! Reálisan ennek elnyerésére felkészülni az EKF-év utáni években, annak mindennemű tapasztalatát alaposan és önkritikusan feldolgozva, kielemezve lehet, és talán 2015-re egy újabb nagyot álmodhat a város. Mi azt mondjuk: Legyen Pécs Európa Ifjúsági Fővárosa 2015-ben! Tarrósy István A SIEN Alapítvány kuratóriumi elnöke 3

4 A PÉCSI FIATALOK VÉLEMÉNYE AZ EURÓPA KUL- TURÁLIS FŐVÁROSA PÉCS, 2010 PROJEKTRŐL REPREZENTATÍV IFJÚSÁGI KUTATÁS KÁKAI LÁSZLÓ VETŐ BALÁZS BEVEZETÉS A kutatással a fiatalok tudatában az EKF-fel kapcsolatban megfogalmazott élményeket, érzéseket és főként lehetőségeket szándékoztuk felmérni. A megfogalmazott célkitűzésünk az volt, hogy reprezentatív módon lássák döntéshozók, oktatók, a piaci szektor szereplői, civilek, hogy a pécsi fiatalok milyen elvárásokat fogalmaznak meg az EKF-fel és a kapcsolódó fejlesztésekkel, valamint a poszt-ekf időszak kínálta lehetőségekkel szemben. Hangsúllyal került a vizsgálati szempontok közé a fiatalok tettrekészségének és tenni akarásának vizsgálata, valamint további olyan szempontok, amelyeken aktivitásokat lehet a jövőben generálni, indítani, vagy a meglévő elképzelésekre támaszkodva (akár releváns közpolitika megfogalmazásával) folyamatokra ráerősíteni. A PROJEKT RÖVID TÖRTÉNETE Az Európa ifjúsági kulturális fővárosai 2010 projekt megalapozó munkát kíván végezni egy hosszabb távú és ívű programnak, amely szorosan képes kapcsolódni az Európa kulturális Fővárosa 2010-es együttműködési háromszögének (Pécs Isztambul Ruhr-vidék) külkapcsolati rendszeréhez, és e rendszerben az ifjúsági szektoron belül képes elsősorban a pécsi program ezáltal Magyarország bemutatására, és a programhoz kapcsolódó további projektek, együttműködések generálására. A megalapozás egyik kulcseleme egy reprezentatív ifjúsági kutatás, amelyet a SIEN Alapítvány a Pólusok Társadalomtudományi Egyesülettel közösen valósít meg, a másik elem egy nemzetközi ifjúsági konferencia 2009 júliusában, az idei ICWiP részeként, valamint egy erőteljes IT-alapú kommunikáció, elsősorban webes felületeken, -listákon, hírleveleken keresztül, külön a projektnek létrehozandó központi felület koordinációjával. 4

5 A projekttel a fiatal generációk körében érhető el határozott mobilizálás, amely az EKF iránti fokozott érdeklődésükben, a program önkéntes részéhez való kapcsolódásukban, de mindenképpen aktívabb szerepvállalásukban nyilvánulhat meg. A projekt eredményeit a pályázó által 2009 júliusában szervezett 13. Pécsi Nemzetközi Kultúrhét (ICWiP2009) tematikus nemzetközi ifjúsági fesztiválon is ismerteti a pályázó azzal együtt, hogy külön workshop-ot szervez a kapcsolódó projektgenerálási, projektmultiplikálási feladatokra. A projekt figyelembe veszi a European Youth Forum nemrég útjára indított European Youth Capital (EYC) programját, és kapcsolatot kíván létesíteni a 2009-es év ifjúsági fővárosával, Rotterdammal, valamint a nemrég kiválasztott 2010-es ifjúsági fővárossal, Torinóval. Ez utóbbival az alapítványnak hosszú ideje aktív és tartalmas a kapcsolata, hiszen több mint 6 éve folyamatosan küld az olasz város önkormányzatának ifjúsági ügyekért felelős osztálya egy busznyi egyetemistát a pécsi Kultúrhétre. A kutatás módszertani kerete A mintavétel legfontosabb szempontjai A kutatás során 399, véletlenül kiválasztott pécsi fiatalt kérdeztünk meg. A megkérdezettek nemek, iskolai végzettség és életkor szerint reprezentálják a pécsi fiatalokat. A kérdőíveket kérdezőbiztosok kérdezték le véletlenszerűen kiválasztott kérdezési helyeken. A kérdezés kezdőpontját véletlenszerűen választottuk ki a város különböző városrészeiben, amelyek arányosan lettek megosztva. A minta megoszlása 1. táblázat nő férfi alap közép felső alap közép felső Összesen év év Összesen

6 1. ábra A minta néhány jellemző megoszlása 2. ábra Pécs melyik városrészében lakik? Az egyes városrészekbe az alábbi területek tartoznak: 1 Városközpont-Mecsekoldal (szűk történelmi belváros, a Rákóczi út-vasút közötti városrész, Tettye, Havihegy, Rigóder, Szkókó, Makár, Daindol, Gyükés, Bálics, Donátus) 6

7 2 Uránváros (Szigeti városrész, Szigeti vám, Patacs, Rácváros, Magyarürög, Zsebedomb, Szentkút) 3 Déli városrész- Kertvárosi lakótelep (régi kertváros, Nagyárpád, Postavölgy, Málom, Árpádváros, Megyerváros, Rózsadomb) 4 Pécs kelet (Gyárváros, Meszes, Fehérhegy, Budai városrész, Újhegy, Györgytelep, Vasas, Pécs-Somogy, Pécsszabolcs, Pécsbánya, Üszög, Hird) A minta néhány jellegzetes szociodemográfiai jellemzője A megkérdezetti kör a KSH által használt alapmegoszlásnál részletesebb adatai azt mutatják, hogy 58 százalékuk rendelkezik középfokú végzettséggel, amelyen belül 20 százalék szakmunkás vagy szakiskolai, 19 százalék gimnáziumi és 14 százalék szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. 3. ábra Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? Felsőfokú végzettséggel rendelkezik a megkérdezettek közel egyharmada, azon belül jellemző a főiskolai diplomával magas aránya. Egyetemi diplomával a megkérdezettek kevesebb, mint egytizede rendelkezik. Foglalkozás szerint vizsgálva a fiatalokat megállapítható, hogy közel kétharmaduk gazdaságilag aktív, 24 százalékuk tanul, 6 százalékuk pedig jelenleg munkanélküli. Jelentős (közel egytizednyi) arányt képviselnek a gazdaságilag inaktívak, de körükön belül a legmeghatározóbb csoportot a GYES-en, GYED-en, illetve GYET-en lévők alkotják. 7

8 4. ábra Jelenleg mivel foglalkozik Ön? Családi állapot szerint (talán életkori, illetve családszociológiai sajátosságok alapján) a megkérdezettek kevesebb, mint kétharmada nőtlen vagy hajadon. 5. ábra A minta néhány jellemző megoszlása 8

9 A házasok aránya nem éri el egyötödöt és arányuktól nem sokkal marad él az élettársi kapcsolatban lévők csoportjától. Az elváltak illetve özvegyek aránya a minta teljes arányához képest elenyésző. A válaszolók több mint 75 százalékának jelenleg nincs gyermeke. További 20 százalékuk maximum két gyermekkel rendelkezik. Ennél több gyermekkel a teljes megkérdezetti kör csupán négy százaléka rendelkezik. A megkérdezett fiatalok körében végül arra is kíváncsiak voltunk, hogy beszélnek-e valamilyen idegen nyelvet? A válaszok alapján megállapítható, hogy elég magas azok aránya, akik saját bevallásuk szerint beszélnek valamilyen idegen nyelven. 6. ábra A megkérdezettek idegen nyelvtudás szerinti megoszlása A nyelvet beszélők átlagot meghaladó mértékben a diplomások és a tanulók (azon belül is elsősorban a gimnáziumba és szakközépiskolába járók) köréből kerülnek ki. A legkevésbé pedig az általános és szakmunkás végzettségűek beszélnek valamilyen idegen nyelvet. 9

10 Pécs kulturális helyzetének megítélése A pécsi fiatalok többsége (összesen 62%) elégedett a város kulturális életével. A 18 és 25 év közöttiek körében ennél is jobb, a 26 és 35 közöttiek körében valamivel rosszabb, de még mindig kedvező a helyzet megítélése. Akik elégedetlenek Pécs kulturális életével, azok leginkább azért gondolkodnak így, mert keveslik a kulturális programokat, a szórakozóhelyek számát, illetve kifogásolják azok színvonalát és árát. Emellett megjelenik az az érvelés is, hogy rossz a város kulturális kommunikációja. 7. ábra A pécsi fiatalok kulturális helyzete és szokásai A pécsi fiatal korosztályok leggyakrabban a város plázáiban töltik idejüket. Ezt követi a könyvesbolt, a kávéház és a kocsma. A könyvtár, a mozi és a disco már jelentősen alacsonyabb gyakorisággal jelenik meg. A szórakozási és szabadidős lehetőségek igénybevétele esetében jelentős különbség tapasztalható a fiatal korosztály két életkori csoportja között. A 18 és 25 közöttiek az átlagnál nagyobb gyakorisággal járnak plázába, kocsmába, moziba, discoba, könnyűzenei koncertre. A 26 és 35 közöttiek körében viszont a könyvesboltok, kávéházak, könyvtárak, múzeumok és színházak látogatása a gyakoribb. 10

11 8. ábra Szórakozási, szabadidős lehetőségek igénybevételi gyakorisága Az ezekhez a korosztályokhoz tartozó pécsiek többsége legfeljebb jövedelme egynegyedét, átlagosan 13,6 százalékát fordítja havonta kulturális kiadásokra. Az életkor és az iskolai végzettség emelkedésével növekszik a kulturális kiadásokra fordított jövedelemarány, ennek hátterében valószínűleg az ezzel párhuzamosan emelkedő jövedelmi helyzet valószínűsíthető. 9. ábra Összességében egy hónapban Ön jövedelmének hány százalékát költi kultúrára, szórakozásra? 11

12 A pécsi fiatal korosztályok egyharmada (38%) naponta, további egyharmada pedig hetente többször olvas napilapot. A napilap-olvasási gyakoriság az iskolai végzettség emelkedésével növekszik. 10. ábra Milyen gyakran olvas napilapot? A fiatalok 21 százaléka két és három órát tölt naponta a televízió előtt, hozzávetőleg ugyanennyien néznek tévét naponta másfél-két órát, illetve egymásfél órát. A tévézési mennyiséget az iskolai végzettség befolyásolja, a napi tévé előtt töltött idő az iskolázottság csökkenésével emelkedik. 12

13 11. ábra Egy átlagos hétköznap mennyit szokott Ön tévét nézi? A korcsoportban a híradók, hírműsorok a leggyakrabban nézett műsorok. A sorozatok, a sportműsorok és a természetfilmek alacsonyabb, de még mindig jelentős gyakorisággal rendelkeznek. Alacsonyabb viszont a napi nézettsége a talk-showknak, a politikai vitaműsoroknak, a vetélkedőknek és a kulturális műsoroknak. A híradók, hírműsorok, politikai vitaműsorok nézettsége az átlagnál gyakoribb a felsőfokú végzettségűek körében. A sorozatok, talk-showk, sportműsorok és a vetélkedők az alapfokon iskolázottak korében népszerűbbek. A sorozatok az átlagnál kedveltebbek a 18 és 25 év közöttiek körében is. 13

14 12. ábra Milyen gyakran szokta nézni a tévében a következő műsorokat? A korosztály többsége napi rendszerességgel használja az internetet. Az életkor csökkenésével és az iskolai végzettség emelkedésével növekszik az internethasználat gyakorisága is. 13. ábra Milyen rendszerességgel szokott internetezni? 14

15 A legismertebb, a szinte teljes korosztály által ismert kulturális rendezvények közé a Pécsi Szabadtéri Játékok, a Pécsi Egyetemi Napok, a Sétatér Fesztivál és a Pécsi Tavaszi Fesztivál tartozik. A Mediterrán Őszt és az Örökség Fesztivált a fiatalok hozzávetőleg fele ismeri. Minden más rendezvény ismertsége ennél alacsonyabb. A Pécsi Nemzetközi Kultúrhét az átlagnál említettebb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében. A Pécsi Egyetemi Napokról pedig a 18 és 25 év közöttiek hallottak nagyobb arányban. 14. ábra Ön milyen pécsi fesztiválokról, kulturális rendezvényekről hallott? A rendezvényeken való részvétel esetében hozzávetőleg ugyanaz a sorrend alakult ki, mint a rendezvények ismertsége esetében. A legtöbben a Pécsi Szabadtéri Játékokon, a Pécsi Egyetemi Napokon, a Sétatér Fesztiválon és a Pécsi Tavaszi Fesztiválon jártak már. A részvételre ugyanazok a sajátosságok jellemzőek, mint a rendezvények ismertsége esetében. A Pécsi Nemzetközi Kultúrhéten az átlagnál nagyobb arányban vettek részt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A Pécsi Egyetemi Napokon pedig a 18 és 25 év közöttiek voltak az átlagnál nagyobb arányban. 15

16 15. ábra Ön milyen pécsi fesztiválon, kulturális rendezvényen vett részt? A pécsi fiatalok relatív többsége (42%) nem tudja, hogy milyen hasonló rendezvényekre lenne még szükség a városban. A másik markáns vélemény az, hogy a jelenlegi rendezvények éppen elegek. Jelentős említettséget ezen kívül a színvonalas koncertek értek el. 16. ábra Ön szerint milyen ezekhez hasonló rendezvényre lenne szükség Pécsett? 16

17 A kulturális programokról az információ legnagyobb arányban a baráti, ismerősi kapcsolatokon keresztül terjed. Ezen kívül az internetnek, a plakátoknak és a szórólapoknak van jelentős információ közvetítő szerepük. Az újságokon keresztül hozzávetőleg a korosztály egyharmadát lehet elérni. A Pécs TV és a helyi rádióból egyötödük tájékozódik. A 18 és 25 év közöttiek körében az internet az átlagnál gyakrabban említett információforrás. A 26 és 35 év közöttiek viszont az újságokból tájékozódnak az átlagnál nagyobb arányban. 17. ábra Honnan szerzi Ön az információkat a szórakozási, szabadidős lehetőségekről? A pécsi fiatalok legégetőbb problémájának az elhelyezkedési lehetőségeket tartották a megkérdezettek. Alacsonyabb, de még mindig jelentős volt az említettsége a szórakozóhelyek hiányának, illetve a céltalanságnak és a kábítószer problémáknak. A pénzhiányt közel egyötödnyien említették. Az egyes problémák említettsége minden társadalmi csoportban az átlagnak megfelelően alakult. 17

18 18. ábra Mit tart Ön a pécsi ifjúság legégetőbb kérdésének? Az Európa Kulturális Főváros projekt megítélése A Kulturális Főváros projektről a korosztályban szinte mindenki hallott. A tájékozottság egyik társadalmi csoportban sem tér el jelentősen az átlagostól. 19. ábra Hallott Ön arról, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa? 18

19 Az Európa Kulturális Fővárosa projekttel a pécsi fiatalok döntő többsége egyetért. Az egyetértés mértéke egyik társadalmi csoportban sem tér jelentősen a korosztályi átlagtól. 20. ábra Ön mennyire ért egyet azzal, hogy Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben? A Kulturális Fővároshoz leginkább kulturális programokat, illetve fejlesztési témákat kötöttek a megkérdezettek. Kulturális programként elsősorban ifjúsági programokat, a régió, a megye kultúráját bemutató programokat említettek. A fejlesztések közül az új munkahelyeket, az intézmények létesítését, átépítését, az autópálya építését, az épületrekonstrukciókat, és a városrész rehabilitációt említették a megkérdezettek. 19

20 21. ábra Önnek mi jut először eszébe az EKF projektről? A Kulturális Főváros projekttől leginkább a kulturális programok számának emelkedését várják. Jelentősen kisebb, de még mindig jelentős arányban említették a turizmus fejlődését. Csupán 11 százaléknyian voltak azon a véleményen, hogy a Kulturális Főváros projektnek semmilyen hatása nem lesz. 20

21 22. ábra Ön szerint milyen hatásai lesznek az Európa Kulturális Fővárosa projektnek a város kulturális életére? A pécsi fiatalok összességében kétharmada egyértelműen kedvező hatásokat vár a Kulturális Főváros projekttől. A hatás megítélése egyik társadalmi csoportban sem tér el az átlagtól. 21

22 23. ábra Ön szerint összességében milyen hatással lesz Pécs kulturális életére a Kulturális Főváros projekt? A projekt hatásaira konkrétan rákérdezve is látható, hogy a pécsi fiatal korosztály egyértelműen pozitív hatásokat vár. A kedvező hatásokat tartalmazó kijelentések majd mindegyikével a többség egyetértett. Egyedül a fiatalok kulturális szokásaira gyakorolt hatást fogadták el valamivel kevesebben a megkérdezettek közül. 22

23 24. ábra Az Európa Kulturális Fővárosa projekt Az EKF különböző fejlesztéseitől leginkább a szórakozási lehetőségek fejlődését és új munkahelyeket várnak. Hozzávetőleg egyötödnyien gondolják úgy, hogy a Tudásközpont és az új koncertterem is kedvezően fog hatni a fiatalok helyzetére. 23

24 25. ábra Az EKF projekt különböző fejlesztéseiből, programjaiból melyek érintik leginkább a fiatalokat? Összességében a fiatalok 60 százaléka gondolja úgy, hogy kedvező hatásai lesznek az EKF-nek a fiatalok kulturális lehetőségeire. Egyharmadnyian ambivalens véleménnyel jellemezhetők. A 18 és 25 év közöttiek az átlagnál bizakodóbbak, míg a 26 és 35 év közöttiek valamivel pesszimistábbak ebben a kérdésben. 24

25 26. ábra Véleménye szerint összességében milyen hatásai lesznek a pécsi fiatalok kulturális lehetőségeire az EKF-nek? Az Európa Kulturális Főváros projekt végezetével leginkább arra számítanak a fiatalok, hogy színesebb és pezsgőbb lesz a kulturális élet. Jóval kevesebben 20 százaléknyian számolnak azzal, hogy könnyebb lesz elhelyezkedni a városban. A művészeti, kreatív szektorra gyakorolt pozitív hatását még kevesebben valószínűsítik, 10 százaléknyian nem tudtak válaszolni erre a kérdésre. 25

26 27. ábra Ön szerint a fiatalok számára milyen hatásai lesznek az EKF projektnek miután véget ér? A fiatalok úgy látják, hogy leginkább koncertekkel, sportprogramokkal, minőségi rendezvényekkel, nagyobb reklámmal illetve közvetlen bevonásukkal vonzóbbá lehetne tenni számukra az Európa Kulturális Fővárosa projektet. 26

27 28. ábra Milyen programokkal, fejlesztésekkel lehetne a fiatalok számára kedvezőbbé tenni a Kulturális Főváros projektet? Konkrétan rákérdezve az EKF megvalósításában való személyes részvételre összességében háromtizednyien nyilatkoztak úgy, hogy hajlandóak lennének részt venni abban. A részvételi hajlandóság egyik társadalmi csoportban sem tér el jelentősen az átlagtól. Közülük 26 százaléknyian mondták azt, hogy bármilyen munkát elvégeznének, amire felkérik őket; 36 százaléknyian pedig a szervezői tevékenységben vennének részt a legszívesebben. 27

28 29. ábra Az EKF önkéntes programjáról 82 százaléknyian hallottak a város fiataljai közül. Az informáltság a diplomások körében magasabb, az alap-, illetve középfokon iskolázottak körében viszont az átlagnál alacsonyabb. 28

29 30. ábra Hallott már Ön az EKF önkéntes programjáról? Végül arra voltunk kíváncsiak, hogy egy az EKF-hez hasonló, bár elsődlegesen a fiataloknak szóló eseménynek a jövőben a korosztályon belül milyen támogatottsága lenne. Az Európa Ifjúsági Fővárosa program pécsi megvalósításával a fiatal korosztály több mint kétharmada (71%) ért valamilyen mértékben egyet. Csupán 17 százaléknyian voltak elutasító véleményen. A program elfogadása egyik társadalmi csoportban sem tér el az átlagostól. 29

30 31. ábra Mennyire támogatná egy, az EKF-hez hasonló Európa Ifjúsági Fővárosa elnevezésű program megvalósulását Pécsett? 30

31 KULTÚRA, KALAND, KIKAPCSOLÓDÁS AZ IFJÚSÁGI TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A DÉL-DUNÁNTÚLON TARRÓSY ISTVÁN 1 BEVEZETÉS A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: NTS) című dokumentum rövid fejezetben foglalkozik az ifjúsági turizmus kérdéskörével. Jelentőségénél és összetettségénél fogva a stratégia kiemelt feladatként jelöli meg a terület fejlesztését és színvonalának emelését. Korosztályi jellemzők miatt kiemelt jelentősége van a szemléletformálásnak, az életminőség javításának, valamint a korszerű, elektronikus alapú marketingeszközök használatának. (NTS, 2005: 124). A szemléletformálással összeköthető oktatás, az ismeretek bővítése fontosságára hívja fel a figyelmet az Európai Parlament (EP) is, amely szeptember 8-i ülésén a fenntartható európai idegenforgalom új távlatairól és új kihívásairól (2004/2229(INI)) elfogadott állásfoglalásában többek között hangsúlyozza az oktatás alapvető szerepét a felelősségteljes idegenforgalom népszerűsítésében; felhívja a Bizottságot, hogy 2006 utáni programjaiban az eddiginél jobban összpontosítson az oktatási cserekapcsolatokra, a tanulásra és az önkéntességre annak érdekében, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsa a vakáció helyszínéül szolgáló régiók kultúrájára és kulturális értékeire, hogy ösztönözzék a polgárok öntudatos, a helyi lakosságot és környezetet tiszteletben tartó idegenforgalmát (EP, , 33. pont). Szükséges felmérni az ifjúsági korosztály speciális igényeit, és ez alapján meghatározni azokat az akciókat és attrakciókat, amelyek előrelépést jelenthetnek e terület fejlesztése érdekében. Mindezt úgy elvárt véghez vinni, hogy mindvégig a fenntarthatóság és a hosszú távú tervezés alapelvei jussanak érvényre. Ez utóbbi különösen komoly kérdés, mert egyet értve Bogó Ágnessel (2002) az ifjúsági turizmus szocializácós, rekreációs, kultúraközvetítő funkciója mellett egyre jelentősebb lehet gazdasági funkciója is 1 Egyetemi oktató a PTE-n. Az IDResearch Kutatási és Képzési Kft. ügyvezetője, a SIEN Alapítvány kuratóriumi elnöke. Alapítója és főszervezője az ICWiP fesztiválnak. 31

32 természetesen, ha szükséges fejlesztésekre több forrás felett rendelkezhet mind országos, regionális, és megyei, mind kistérségi és települési szinten. A jelen tanulmány számára is mérvadó referenciaként szolgáló Richards- Wilson (ISTC-ATLAS, 2003) felmérés 2 alapján megállapítható, hogy a nemzetközi diákközösségre fókuszáló turizmus folyamatosan növekvő és bővülő piacot takar. A fiatalok többsége ráadásul tervszerűen készül az adott utazásra, és amennyiben szükséges (az esetek jelentős részében), képesek félretenni, előtakarékoskodni annak érdekében, hogy az utazás a lehető legösszetettebb élményt nyújthassa Richard és Wilson megfogalmazásában egyszer az életben típusú készültség ez, miközben a statisztikailag kimutatható visszatérő fiatal utazók miatt ez egyértelműen nem egyszerit jelent. Lehet és kell tehát építeni e visszatérő vendégekre, a jövő potenciális turistáira. MIÉRT UTAZNAK A FIATALOK? A Richards-Wilson (ISTC-ATLAS, 2003) felmérés szerint a fő motivációk között találjuk: más kultúrák felfedezését (felmérés megkérdezetteinek 83%-a nyilatkozott így), izgalmat és újszerűséget (74%), a meglévő tudás gyarapítását (69%), amely mind arra mutat rá, hogy a fiatalok a különböző emberekkel és helyekkel való találkozásokat részesítik előnyben. Mennyi utazási tapasztalata van a fiataloknak? Jelentős! A 26 év alattiak esetében az anyarégión kívüli utazások száma 6, a 26 év felettieknél 8. Az utazások során minimum 2 különböző országot keresnek fel a fiatalok a tapasztaltabb utazóknál ez a szám magasabb. Utazástervezés Felhasznált információforrások: Internet (71%), barátok/család (70%), útikönyvek (37%) inkább az idősebbeknél. 2 A felmérés pontos elnevezése: Richards, G. Wilson, J. (2003). New Horizons in Independent Youth and Student Travel. A Report for the International Student Travel Confederation (ISTC) and the Association of Tourism and Leisure Education (ATLAS). Letölthető az Internetről: 32

33 A fiatal utazók kétharmada utazásszervezőket vesz igénybe utazásaik részleteinek fixálásához (jegyrendelés, szállásfoglalás). A rövidebb időtartamú utazások tervezése során átlagosan 6 héttel az utazás megkezdése előtt foglalják le a kívánt helyeket. Mivel utaznak a fiatalok? A legnépszerűbb utazási mód a repülőgéppel történő utazás (82%). A második helyen a vonattal történő utazás található (30%). Hol szállnak meg a fiatalok? Legtöbben barátoknál, rokonoknál (41%), vagy diákszállókban (32%). Utazásaik alkalmával mit szeretnek a fiatalok csinálni a legjobban? történelmi helyeket és emlékeket megnézni (77%) sétálni, túrázni (76%) inkább lazán élvezni a helyi atmoszférát, pl. kávézókban ülni, éttermekbe járni (72%) vásárolni (72%) tanulási céllal utazni (28%) (pl. nyári egyetemen részt venni) Ha a nemi megoszlást is figyelembe vesszük, szembe tűnő, hogy a sétálás, túrázás, valamint a kulturális eseményeken való részvétel inkább a női válaszadók között a legkedveltebb aktivitás egy-egy út alkalmával. Ezzel szemben a férfi válaszadók sokkal inkább a sportokkal kapcsolatos, adrenalin-növelő élményeket kedvelik és keresik. MIÉRT UTAZNÁNAK A DÉL- DUNÁNTÚLRA? MILYEN PROGRAM VONZZA A FIATALOKAT PÉCSRE? A Dél-Dunántúl kevés programmal rendelkezik a nemzetközi egyetemista, diák közösségek számára. Tekintettel arra, hogy a DDRMI 3 által tervezett ifjúsági turisztikai koncepció elsődleges célcsoportja a 18 és 26 év közötti, önállóan utazó, jól szituált fiatalok, főként felsőoktatásban tanulók, illetve onnan nemrég kikerültek, azaz fiatal munkavállalók alkotják akik a DDRMI elképzelései szerint az Európa Kulturális Fővárosa Pécs, A Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága. 33

34 program kiemelten kezelendő célcsoportját jelentik, hangsúlyosan, az eddigi hangsúlyokat átrendezve szükséges gondolkodnia a regionális és országos érintett szereplőknek (döntéshozóknak, menedzsereknek, civil és egyéb vezetőknek) a fiatal utazó- és látogatóközönség megszólításáról és a térségbe csábításáról. Ez egyértelműen hosszú távon végig gondolandó ügy, amely stratégiai, koncepcióban való gondolkodást igényel, pontosan a Richards-Wilson szerzőpáros által kimutatottakat észben tartva: óriási, és folyamatosan bővülő piacot takar az ifjúsági turizmus területe! Szokolai Zsolt (2006) regionális fejlesztési szakértő kritikai hanggal megfogalmazott elemzésében arról olvashatunk az ifjúság számára is az egyik legnagyobb vonzerő-területet jelentő rendezvények sorát áttekintve, hogy a hazai vidéki, így a régiós rendezvények zöme egymástól nehezen megkülönböztethető, az egyediséget nélkülöző összművészeti fesztivál. Sok a hagyományőrző és folklór, kevés a kortárs, progresszív és fiataloknak szóló fesztivál! A Dél-Dunántúl e területen elérhető kínálata a 2007-es (ráadásul az első komolyabb EKF felkészülési évben) programok alapján nagyon szerény képet mutatott. Magyarországon pedig van követendő példa: ahol léteznek a fiatalok igényeit kielégíteni célzó fesztiválok (pl. Volt fesztivál Sopron, Wanted fesztivál Mezőtúr, Hegyalja fesztivál Tokaj), ott kifejezetten sikeres, tömegeket vonzó eseményekről beszélhetünk. Ez nemzetközi kitekintésben is igaz. Egyet értve Szokolai Zsolttal, Pécsett, a fiatalok városában 4 a fiataloknak szóló progresszív, a művészet és technológia összekapcsolásával létrejövő eseményeket, fesztiválokat lenne érdemes meghonosítani különös tekintettel az EKF-cím jelentette lehetőségre. Már a felvezető évek során a kialakítandó művészeti koncepcióban markáns helyet kellene biztosítani, és egy külön Ifjúsági pályázati alap segítségével, civil pályázatok útján 2009-től még hangsúlyosabban fel/megerősíteni az ilyen tartalmú, célzatú eseményeket, már gondolva az EKF-évad utáni időszakra is! A régiós rendezvény-kínálatból kiemelendő a hagyományos, a városok és a régió kulturális életébe beágyazódott rendezvényekben rejlő vonzerő (pl. Pécsett a nemzetközi felnőttbábfesztivál, az európai bordalfesztivál, a filmünnep, vagy éppen a PEN és az ICWiP; Szekszárdon a Szent László Napok; Kaposváron a Festők városa hangulatfesztivál), illetve azon új, progresszívnek tűnő kezdeményezések, amelyek pár év alatt színfoltjaivá válhatnak a térségnek, különösen, ha az EKF-program struktúrában megerősített helyeket kapnak (pl. a MédiaGyár, a nemzetközi szobrász szimpózium, a Balkán 4 Az EKF-cím elnyerésért folyó országos pályázati küzdelem során a pécsi országos kampány egyik szlogenje volt Pécs, a fiatalok városa, Lovasi András (Kispál és a borz) tolmácsolásában. 34

35 Világzenei Fesztivál, vagy az orfűi lovastalálkozó, amelynek programjában számos pécsi kiegészítő program is helyet kaphatna a jövőben). Az EKFprogram ideális kereteket jelölhet meg a városok együttműködésére is júniusában például Pécs Kaposvárral kötött együttműködési megállapodást, amelynek kommentálása során Szita Károly kaposvári polgármester kijelentette, hogy Kaposvár a többi között a farsangi rendezvényekkel, a tavaszi fesztivállal, a festők városa hangulatfesztivállal, a nemzetközi gyermekszínjátszó találkozóval, a Szent Jakab nyári esték kulturális rendezvényeivel és a díjlovagló világkupával kíván csatlakozni a 2010-es EKF-programokhoz. 5 Minden hasonló kezdeményezés esetén az együttműködésen túl az európai tartalmakra szükséges helyezni a hangsúlyt. Ami Pécs megítélését és vonzerejét illeti, az IDResearch Kutatási és Képzési Kft., együttműködésben a SIEN Alapítvánnyal február között Trondheimban (Norvégia), illetve június között Ilmenauban (Németország) nem reprezentatív kérdőíves felmérést végzett a nemzetközi egyetemista találkozókra, fesztiválokra járó fiatalok körében. A megkérdezett összesen 293 fő, akik a világ közel 80 különböző országából érkeztek a találkozókra, többek között arról fejtette ki véleményét, milyen motivációk miatt látogatna el Pécsre, milyen utazási módot választana, hány napot töltene el a városban, illetve mennyit költene a tartózkodás ideje alatt. A válaszadók 28,4%-a kulturális fesztivál miatt, 21%-a ifjúsági találkozó kapcsán, további 18% és 17% egy vonzó koncert vagy éppen színházi program/előadás miatt, 9% egy érdekes nyári egyetemet választva, 6,6% sport és egyéb rendezvény kapcsán utazna el Pécsre. A legtöbben 5 és 7 nap között tartózkodnának a városban (34,8%), jelentős számban (30%) gondolják azt, hogy 7 napnál is több belefér a főként a nyári hónapokban lebonyolított látogatásra, illetve a válaszadók kicsit több mint egynegyede (27%) 2 és 5 nap között szervezné meg pécsi programját. A fennmaradó kb. 8% 1-2 nap erejéig keresné fel a baranyai megyeszékhelyet. A megkérdezettek több mint fele (51,7%) olcsó repülőjárattal utazna, de 20-20% választaná a vonatot, illetve a buszt, a többiek pedig gépkocsival közlekednének. A felmérésben részt vett fiatalok 48%-a maximum 300 eurót hajlandó elkölteni a pécsi látogatás alkalmával, 19%-uk 300 és 500 euró között, 14%-uk 500 és 1000 euró között áldozna a tartózkodás alatt igénybevett szolgáltatásokra, szórakozásra, ajándékokra. A válaszadók 37%-a ismeri az ICWiP (Pécsi Nemzetközi Kultúrhét, mint tematikus ifjúsági találkozó) rendezvényét, információjuk pedig többnyire a szervezők által készített promóciós anyagokból (37,6%), barátoktól (25,5%), valamint i nyilatkozat. 35

Kultúra, kaland, kikapcsolódás Az ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon

Kultúra, kaland, kikapcsolódás Az ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon Kultúra, kaland, kikapcsolódás Az ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon Bevezetés A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: NTS) 2005-2013 című dokumentum rövid fejezetben

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából 1 Modell dokumentálása, eredmények disszeminációja Kutatás, felmérés, értékelés Adaptáció, alkalmazás A szakmai modellprogramok kialakításának és adaptációjának

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Dr. Letenyei Róbert jegyző

Dr. Letenyei Róbert jegyző 9. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 215. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató a lakosság Művelődési Házzal szemben elvárt igényeiről

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

Fehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.

Fehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. 2012-2014 Fehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. -Iroda - Tanácsadó tér - Térítésmentesen használható számítógépes állomások - Heti 40 órában nyitva tartó szolgáltató iroda Információs

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE DDOP-2.1.3/A-12-2012-0001 HANDÓ JÁNOS SZEKSZÁRD, 2014.11.06. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Gesztor szervezet: Gyeregyalog.hu

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Kommunikációs terv.

Kommunikációs terv. <Kisfaludy Károly Általános Iskola> Kommunikációs terv TÁMOP 3..7-/2-20-0569 A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3..7 projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák

Részletesebben

Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára

Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára Tisztelt Olvasó! A Pályázati Hírlevél célja, hogy heti rendszerességgel összegyűjtse a Magyarországon és nemzetközi viszonylatokban

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

VoltTimer Tudományos Valóságshow

VoltTimer Tudományos Valóságshow VoltTimer Tudományos Valóságshow Mobilis Győr A Felfedezések Háza 1 Mi is a mobilis? A mobilis Európa első mozgásra, közlekedésre fókuszálótematikus tudományos játszóháza 74 interaktív eszköz, 1200 négyzetméteren

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született.

KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született. Tisztelt Válaszadó! Köszönöm, hogy vállalkozik kérdőívem kitöltésére, és ezzel segíti a szakdolgozatom elkészítését. Kutatásom a kisgyermekes szülők és a család kulturális fogyasztási szokásainak vizsgálatára

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására

Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására (érvényes 2015. 01. 02-től visszavonásig) A MIDMAR 2012 szeptemberében jött létre. Miskolc helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján

Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján SITÁNYI LÁSZLÓ Vállalkozói Innováció a Dunántúlon szakmai konferencia

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Kutatásunkban azt kívántuk feltárni, hogy mi jellemzi a kollégista egyetemi hallgatók életvilágát, szabadidő eltöltési szokásait, kortársi szocializációját,

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Éltető Balaton-felvidék

Éltető Balaton-felvidék Éltető Balaton-felvidék 60 település, 40 ezer lakos Kb. 4500 vállalkozás (több mint 90% mikro, ennek közel 80%-a egyéni vállalkozás) Több mint 20 ezer szálláshely (85% Balaton part és Kapolcs) Kiemelkedően

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Győri Lóránt, Mikolai Júlia

Győri Lóránt, Mikolai Júlia És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Előadók: Győri Lóránt és Mikolai Júlia Készítette: Antók Péter, Bak Anita, Győri Lóránt, Hordósy Rita, Mikolai Júlia Előzmények

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében Gyorgyovich Miklós Áttekintett kutatások az önkéntesség tükrében Ifjúság2008 gyorsjelentés (2008) A magyar önkéntesek motivációinak kutatása (2009) A NIS első

Részletesebben