I. KÁKAI LÁSZLÓ VETŐ BALÁZS A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális Fővárosa Pécs, 2010 projektről Reprezentatív ifjúsági kutatás

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 2 I. KÁKAI LÁSZLÓ VETŐ BALÁZS A pécsi fiatalok véleménye az Európa Kulturális Fővárosa Pécs, 2010 projektről Reprezentatív ifjúsági kutatás Bevezetés 4 A projekt rövid története 4 A kutatás módszertani kerete 5 Az egyes városrészekbe az alábbi területek tartoznak 6 A minta néhány jellegzetes szociodemográfiai jellemzője 7 Pécs kulturális helyzetének megítélése 10 A pécsi fiatalok kulturális helyzete és szokásai 10 Az Európa Kulturális Főváros projekt megítélése 18 II. TARRÓSY ISTVÁN Kultúra, kaland, kikapcsolódás Az ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon Bevezetés 31 Miért utaznak a fiatalok? 32 Miért utaznának a Dél-Dunántúlra? Milyen program vonzza a fiatalokat Pécsre? 33 Az ICWiP mint nemzetközi vonzerővel rendelkező progresszív ifjúsági projekt 36 Javasolt marketing akciók és eszközök 40 Következő lépések 2009-től folytatólagosan 42

2 ELŐSZÓ A SIEN Alapítvány 1999-es megalakulása óta számos ifjúsági projektet valósított meg elsősorban Pécs városában, főként egyetemisták bevonásával. Aktivitása homlokterében mindig az állt, hogyan képes együttműködéseket generálni a fiatalok közösségeiben nem csupán magyar szerepvállalással. Sőt! Az eredetileg a nemzetközi diákcseréért, annak szorgalmazásáért, fejlesztéséért életre keltett civil szervezet a mai napig aktívan tevékenykedik a nemzetközi közegben. Legfontosabb, legnagyobb szabású projektje a 13. éve szerveződő Pécsi Nemzetközi Kultúrhét, az ICWiP, amely mára a pécsi EKF-program pillér-eseménye, a Déli Kulturális Övezet egyik meghatározó, turisztikai vonzerővel rendelkező ifjúsági rendezvénye. A kiadvány, amelyet az olvasó kezében tart hármas célt igyekszik megvalósítani: 1. az alapítvány megbízásából, a Pólusok Egyesület által 2009 év elején lefolytatott reprezentatív ifjúsági kutatást bemutatni; 2. az alapítvány által oly fontosnak vélt ifjúsági turizmus helyzetére és lehetőségeire az alapítvány felfogásában felhívni a figyelmet, amellyel egyidőben konkrét javaslatokat szándékozik ajánlani és vitára bocsátani; 3. az ICWiP-et oly módon elemezni, amelynek segítségével a jövőben is, fenntartható módon számíthat a város és térsége egy turisztikai és városimázs szempontból is jelentős programra. Az ifjúságkutatásból látható, hogy minden negatív hír és fejlemény ellenére a pécsi fiatalok még mindig bizakodnak, és pozitívan tekintenek az EKF-re. Azzal együtt, hogy reálisan nagyon kevés az idő a 2010-es évad nyitányáig, meggyőződésünk, hogy bizonyos pontokon meg lehet változtatni az EKF-et körbelengő negatív hangulatot elsősorban azzal, ha tisztán, őszintén beszélünk, és átláthatóan dolgozunk a mindennapokban. Számos partnerünk és mi is így teszünk, és fontos lenne, ha mindenki más, aki a program megvalósításáért, lebonyolításáért felelős is így tenne. A pécsi fiataloknak is a bevonás, az aktív szerepvállalás, a tevőleges munka lehetősége számítanak meghatározónak a városhoz köthető jövőjük szempontjából. Lehetőségeket kell tehát ajánlani számukra, hogy résztvevők legyenek olyanok, akik más kulturális fogyasztási szokásokkal rendelkeznek, akik tovább vihetik a különböző együttműködéseket, mi több, fejlesztik azokat, és építenek újakat. Határozott városi fellépésre van igény főként, ha az egyetemisták közösségeit kérdezzük meg a tekintetben, hogy Pécs valóban a fiatalok városa, lüktető egyetemváros legyen. A PEN, az ICWiP és más fiataloknak szóló program mellett aktivitásokat serkentő, együttműködéseket fejlesztő várospolitikára van szükség. 2

3 E gondolathoz kívánja a SIEN Alapítvány szorosan hozzákapcsolni annak a felvetését, hogy pár év múlva Pécs tegye próbára magát egy újabb nagyszabású európai megmérettetésen: pályázzon az Európa Ifjúsági Fővárosa (European Youth Capital) címre! Reálisan ennek elnyerésére felkészülni az EKF-év utáni években, annak mindennemű tapasztalatát alaposan és önkritikusan feldolgozva, kielemezve lehet, és talán 2015-re egy újabb nagyot álmodhat a város. Mi azt mondjuk: Legyen Pécs Európa Ifjúsági Fővárosa 2015-ben! Tarrósy István A SIEN Alapítvány kuratóriumi elnöke 3

4 A PÉCSI FIATALOK VÉLEMÉNYE AZ EURÓPA KUL- TURÁLIS FŐVÁROSA PÉCS, 2010 PROJEKTRŐL REPREZENTATÍV IFJÚSÁGI KUTATÁS KÁKAI LÁSZLÓ VETŐ BALÁZS BEVEZETÉS A kutatással a fiatalok tudatában az EKF-fel kapcsolatban megfogalmazott élményeket, érzéseket és főként lehetőségeket szándékoztuk felmérni. A megfogalmazott célkitűzésünk az volt, hogy reprezentatív módon lássák döntéshozók, oktatók, a piaci szektor szereplői, civilek, hogy a pécsi fiatalok milyen elvárásokat fogalmaznak meg az EKF-fel és a kapcsolódó fejlesztésekkel, valamint a poszt-ekf időszak kínálta lehetőségekkel szemben. Hangsúllyal került a vizsgálati szempontok közé a fiatalok tettrekészségének és tenni akarásának vizsgálata, valamint további olyan szempontok, amelyeken aktivitásokat lehet a jövőben generálni, indítani, vagy a meglévő elképzelésekre támaszkodva (akár releváns közpolitika megfogalmazásával) folyamatokra ráerősíteni. A PROJEKT RÖVID TÖRTÉNETE Az Európa ifjúsági kulturális fővárosai 2010 projekt megalapozó munkát kíván végezni egy hosszabb távú és ívű programnak, amely szorosan képes kapcsolódni az Európa kulturális Fővárosa 2010-es együttműködési háromszögének (Pécs Isztambul Ruhr-vidék) külkapcsolati rendszeréhez, és e rendszerben az ifjúsági szektoron belül képes elsősorban a pécsi program ezáltal Magyarország bemutatására, és a programhoz kapcsolódó további projektek, együttműködések generálására. A megalapozás egyik kulcseleme egy reprezentatív ifjúsági kutatás, amelyet a SIEN Alapítvány a Pólusok Társadalomtudományi Egyesülettel közösen valósít meg, a másik elem egy nemzetközi ifjúsági konferencia 2009 júliusában, az idei ICWiP részeként, valamint egy erőteljes IT-alapú kommunikáció, elsősorban webes felületeken, -listákon, hírleveleken keresztül, külön a projektnek létrehozandó központi felület koordinációjával. 4

5 A projekttel a fiatal generációk körében érhető el határozott mobilizálás, amely az EKF iránti fokozott érdeklődésükben, a program önkéntes részéhez való kapcsolódásukban, de mindenképpen aktívabb szerepvállalásukban nyilvánulhat meg. A projekt eredményeit a pályázó által 2009 júliusában szervezett 13. Pécsi Nemzetközi Kultúrhét (ICWiP2009) tematikus nemzetközi ifjúsági fesztiválon is ismerteti a pályázó azzal együtt, hogy külön workshop-ot szervez a kapcsolódó projektgenerálási, projektmultiplikálási feladatokra. A projekt figyelembe veszi a European Youth Forum nemrég útjára indított European Youth Capital (EYC) programját, és kapcsolatot kíván létesíteni a 2009-es év ifjúsági fővárosával, Rotterdammal, valamint a nemrég kiválasztott 2010-es ifjúsági fővárossal, Torinóval. Ez utóbbival az alapítványnak hosszú ideje aktív és tartalmas a kapcsolata, hiszen több mint 6 éve folyamatosan küld az olasz város önkormányzatának ifjúsági ügyekért felelős osztálya egy busznyi egyetemistát a pécsi Kultúrhétre. A kutatás módszertani kerete A mintavétel legfontosabb szempontjai A kutatás során 399, véletlenül kiválasztott pécsi fiatalt kérdeztünk meg. A megkérdezettek nemek, iskolai végzettség és életkor szerint reprezentálják a pécsi fiatalokat. A kérdőíveket kérdezőbiztosok kérdezték le véletlenszerűen kiválasztott kérdezési helyeken. A kérdezés kezdőpontját véletlenszerűen választottuk ki a város különböző városrészeiben, amelyek arányosan lettek megosztva. A minta megoszlása 1. táblázat nő férfi alap közép felső alap közép felső Összesen év év Összesen

6 1. ábra A minta néhány jellemző megoszlása 2. ábra Pécs melyik városrészében lakik? Az egyes városrészekbe az alábbi területek tartoznak: 1 Városközpont-Mecsekoldal (szűk történelmi belváros, a Rákóczi út-vasút közötti városrész, Tettye, Havihegy, Rigóder, Szkókó, Makár, Daindol, Gyükés, Bálics, Donátus) 6

7 2 Uránváros (Szigeti városrész, Szigeti vám, Patacs, Rácváros, Magyarürög, Zsebedomb, Szentkút) 3 Déli városrész- Kertvárosi lakótelep (régi kertváros, Nagyárpád, Postavölgy, Málom, Árpádváros, Megyerváros, Rózsadomb) 4 Pécs kelet (Gyárváros, Meszes, Fehérhegy, Budai városrész, Újhegy, Györgytelep, Vasas, Pécs-Somogy, Pécsszabolcs, Pécsbánya, Üszög, Hird) A minta néhány jellegzetes szociodemográfiai jellemzője A megkérdezetti kör a KSH által használt alapmegoszlásnál részletesebb adatai azt mutatják, hogy 58 százalékuk rendelkezik középfokú végzettséggel, amelyen belül 20 százalék szakmunkás vagy szakiskolai, 19 százalék gimnáziumi és 14 százalék szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. 3. ábra Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? Felsőfokú végzettséggel rendelkezik a megkérdezettek közel egyharmada, azon belül jellemző a főiskolai diplomával magas aránya. Egyetemi diplomával a megkérdezettek kevesebb, mint egytizede rendelkezik. Foglalkozás szerint vizsgálva a fiatalokat megállapítható, hogy közel kétharmaduk gazdaságilag aktív, 24 százalékuk tanul, 6 százalékuk pedig jelenleg munkanélküli. Jelentős (közel egytizednyi) arányt képviselnek a gazdaságilag inaktívak, de körükön belül a legmeghatározóbb csoportot a GYES-en, GYED-en, illetve GYET-en lévők alkotják. 7

8 4. ábra Jelenleg mivel foglalkozik Ön? Családi állapot szerint (talán életkori, illetve családszociológiai sajátosságok alapján) a megkérdezettek kevesebb, mint kétharmada nőtlen vagy hajadon. 5. ábra A minta néhány jellemző megoszlása 8

9 A házasok aránya nem éri el egyötödöt és arányuktól nem sokkal marad él az élettársi kapcsolatban lévők csoportjától. Az elváltak illetve özvegyek aránya a minta teljes arányához képest elenyésző. A válaszolók több mint 75 százalékának jelenleg nincs gyermeke. További 20 százalékuk maximum két gyermekkel rendelkezik. Ennél több gyermekkel a teljes megkérdezetti kör csupán négy százaléka rendelkezik. A megkérdezett fiatalok körében végül arra is kíváncsiak voltunk, hogy beszélnek-e valamilyen idegen nyelvet? A válaszok alapján megállapítható, hogy elég magas azok aránya, akik saját bevallásuk szerint beszélnek valamilyen idegen nyelven. 6. ábra A megkérdezettek idegen nyelvtudás szerinti megoszlása A nyelvet beszélők átlagot meghaladó mértékben a diplomások és a tanulók (azon belül is elsősorban a gimnáziumba és szakközépiskolába járók) köréből kerülnek ki. A legkevésbé pedig az általános és szakmunkás végzettségűek beszélnek valamilyen idegen nyelvet. 9

10 Pécs kulturális helyzetének megítélése A pécsi fiatalok többsége (összesen 62%) elégedett a város kulturális életével. A 18 és 25 év közöttiek körében ennél is jobb, a 26 és 35 közöttiek körében valamivel rosszabb, de még mindig kedvező a helyzet megítélése. Akik elégedetlenek Pécs kulturális életével, azok leginkább azért gondolkodnak így, mert keveslik a kulturális programokat, a szórakozóhelyek számát, illetve kifogásolják azok színvonalát és árát. Emellett megjelenik az az érvelés is, hogy rossz a város kulturális kommunikációja. 7. ábra A pécsi fiatalok kulturális helyzete és szokásai A pécsi fiatal korosztályok leggyakrabban a város plázáiban töltik idejüket. Ezt követi a könyvesbolt, a kávéház és a kocsma. A könyvtár, a mozi és a disco már jelentősen alacsonyabb gyakorisággal jelenik meg. A szórakozási és szabadidős lehetőségek igénybevétele esetében jelentős különbség tapasztalható a fiatal korosztály két életkori csoportja között. A 18 és 25 közöttiek az átlagnál nagyobb gyakorisággal járnak plázába, kocsmába, moziba, discoba, könnyűzenei koncertre. A 26 és 35 közöttiek körében viszont a könyvesboltok, kávéházak, könyvtárak, múzeumok és színházak látogatása a gyakoribb. 10

11 8. ábra Szórakozási, szabadidős lehetőségek igénybevételi gyakorisága Az ezekhez a korosztályokhoz tartozó pécsiek többsége legfeljebb jövedelme egynegyedét, átlagosan 13,6 százalékát fordítja havonta kulturális kiadásokra. Az életkor és az iskolai végzettség emelkedésével növekszik a kulturális kiadásokra fordított jövedelemarány, ennek hátterében valószínűleg az ezzel párhuzamosan emelkedő jövedelmi helyzet valószínűsíthető. 9. ábra Összességében egy hónapban Ön jövedelmének hány százalékát költi kultúrára, szórakozásra? 11

12 A pécsi fiatal korosztályok egyharmada (38%) naponta, további egyharmada pedig hetente többször olvas napilapot. A napilap-olvasási gyakoriság az iskolai végzettség emelkedésével növekszik. 10. ábra Milyen gyakran olvas napilapot? A fiatalok 21 százaléka két és három órát tölt naponta a televízió előtt, hozzávetőleg ugyanennyien néznek tévét naponta másfél-két órát, illetve egymásfél órát. A tévézési mennyiséget az iskolai végzettség befolyásolja, a napi tévé előtt töltött idő az iskolázottság csökkenésével emelkedik. 12

13 11. ábra Egy átlagos hétköznap mennyit szokott Ön tévét nézi? A korcsoportban a híradók, hírműsorok a leggyakrabban nézett műsorok. A sorozatok, a sportműsorok és a természetfilmek alacsonyabb, de még mindig jelentős gyakorisággal rendelkeznek. Alacsonyabb viszont a napi nézettsége a talk-showknak, a politikai vitaműsoroknak, a vetélkedőknek és a kulturális műsoroknak. A híradók, hírműsorok, politikai vitaműsorok nézettsége az átlagnál gyakoribb a felsőfokú végzettségűek körében. A sorozatok, talk-showk, sportműsorok és a vetélkedők az alapfokon iskolázottak korében népszerűbbek. A sorozatok az átlagnál kedveltebbek a 18 és 25 év közöttiek körében is. 13

14 12. ábra Milyen gyakran szokta nézni a tévében a következő műsorokat? A korosztály többsége napi rendszerességgel használja az internetet. Az életkor csökkenésével és az iskolai végzettség emelkedésével növekszik az internethasználat gyakorisága is. 13. ábra Milyen rendszerességgel szokott internetezni? 14

15 A legismertebb, a szinte teljes korosztály által ismert kulturális rendezvények közé a Pécsi Szabadtéri Játékok, a Pécsi Egyetemi Napok, a Sétatér Fesztivál és a Pécsi Tavaszi Fesztivál tartozik. A Mediterrán Őszt és az Örökség Fesztivált a fiatalok hozzávetőleg fele ismeri. Minden más rendezvény ismertsége ennél alacsonyabb. A Pécsi Nemzetközi Kultúrhét az átlagnál említettebb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében. A Pécsi Egyetemi Napokról pedig a 18 és 25 év közöttiek hallottak nagyobb arányban. 14. ábra Ön milyen pécsi fesztiválokról, kulturális rendezvényekről hallott? A rendezvényeken való részvétel esetében hozzávetőleg ugyanaz a sorrend alakult ki, mint a rendezvények ismertsége esetében. A legtöbben a Pécsi Szabadtéri Játékokon, a Pécsi Egyetemi Napokon, a Sétatér Fesztiválon és a Pécsi Tavaszi Fesztiválon jártak már. A részvételre ugyanazok a sajátosságok jellemzőek, mint a rendezvények ismertsége esetében. A Pécsi Nemzetközi Kultúrhéten az átlagnál nagyobb arányban vettek részt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A Pécsi Egyetemi Napokon pedig a 18 és 25 év közöttiek voltak az átlagnál nagyobb arányban. 15

16 15. ábra Ön milyen pécsi fesztiválon, kulturális rendezvényen vett részt? A pécsi fiatalok relatív többsége (42%) nem tudja, hogy milyen hasonló rendezvényekre lenne még szükség a városban. A másik markáns vélemény az, hogy a jelenlegi rendezvények éppen elegek. Jelentős említettséget ezen kívül a színvonalas koncertek értek el. 16. ábra Ön szerint milyen ezekhez hasonló rendezvényre lenne szükség Pécsett? 16

17 A kulturális programokról az információ legnagyobb arányban a baráti, ismerősi kapcsolatokon keresztül terjed. Ezen kívül az internetnek, a plakátoknak és a szórólapoknak van jelentős információ közvetítő szerepük. Az újságokon keresztül hozzávetőleg a korosztály egyharmadát lehet elérni. A Pécs TV és a helyi rádióból egyötödük tájékozódik. A 18 és 25 év közöttiek körében az internet az átlagnál gyakrabban említett információforrás. A 26 és 35 év közöttiek viszont az újságokból tájékozódnak az átlagnál nagyobb arányban. 17. ábra Honnan szerzi Ön az információkat a szórakozási, szabadidős lehetőségekről? A pécsi fiatalok legégetőbb problémájának az elhelyezkedési lehetőségeket tartották a megkérdezettek. Alacsonyabb, de még mindig jelentős volt az említettsége a szórakozóhelyek hiányának, illetve a céltalanságnak és a kábítószer problémáknak. A pénzhiányt közel egyötödnyien említették. Az egyes problémák említettsége minden társadalmi csoportban az átlagnak megfelelően alakult. 17

18 18. ábra Mit tart Ön a pécsi ifjúság legégetőbb kérdésének? Az Európa Kulturális Főváros projekt megítélése A Kulturális Főváros projektről a korosztályban szinte mindenki hallott. A tájékozottság egyik társadalmi csoportban sem tér el jelentősen az átlagostól. 19. ábra Hallott Ön arról, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa? 18

19 Az Európa Kulturális Fővárosa projekttel a pécsi fiatalok döntő többsége egyetért. Az egyetértés mértéke egyik társadalmi csoportban sem tér jelentősen a korosztályi átlagtól. 20. ábra Ön mennyire ért egyet azzal, hogy Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben? A Kulturális Fővároshoz leginkább kulturális programokat, illetve fejlesztési témákat kötöttek a megkérdezettek. Kulturális programként elsősorban ifjúsági programokat, a régió, a megye kultúráját bemutató programokat említettek. A fejlesztések közül az új munkahelyeket, az intézmények létesítését, átépítését, az autópálya építését, az épületrekonstrukciókat, és a városrész rehabilitációt említették a megkérdezettek. 19

20 21. ábra Önnek mi jut először eszébe az EKF projektről? A Kulturális Főváros projekttől leginkább a kulturális programok számának emelkedését várják. Jelentősen kisebb, de még mindig jelentős arányban említették a turizmus fejlődését. Csupán 11 százaléknyian voltak azon a véleményen, hogy a Kulturális Főváros projektnek semmilyen hatása nem lesz. 20

21 22. ábra Ön szerint milyen hatásai lesznek az Európa Kulturális Fővárosa projektnek a város kulturális életére? A pécsi fiatalok összességében kétharmada egyértelműen kedvező hatásokat vár a Kulturális Főváros projekttől. A hatás megítélése egyik társadalmi csoportban sem tér el az átlagtól. 21

22 23. ábra Ön szerint összességében milyen hatással lesz Pécs kulturális életére a Kulturális Főváros projekt? A projekt hatásaira konkrétan rákérdezve is látható, hogy a pécsi fiatal korosztály egyértelműen pozitív hatásokat vár. A kedvező hatásokat tartalmazó kijelentések majd mindegyikével a többség egyetértett. Egyedül a fiatalok kulturális szokásaira gyakorolt hatást fogadták el valamivel kevesebben a megkérdezettek közül. 22

23 24. ábra Az Európa Kulturális Fővárosa projekt Az EKF különböző fejlesztéseitől leginkább a szórakozási lehetőségek fejlődését és új munkahelyeket várnak. Hozzávetőleg egyötödnyien gondolják úgy, hogy a Tudásközpont és az új koncertterem is kedvezően fog hatni a fiatalok helyzetére. 23

24 25. ábra Az EKF projekt különböző fejlesztéseiből, programjaiból melyek érintik leginkább a fiatalokat? Összességében a fiatalok 60 százaléka gondolja úgy, hogy kedvező hatásai lesznek az EKF-nek a fiatalok kulturális lehetőségeire. Egyharmadnyian ambivalens véleménnyel jellemezhetők. A 18 és 25 év közöttiek az átlagnál bizakodóbbak, míg a 26 és 35 év közöttiek valamivel pesszimistábbak ebben a kérdésben. 24

25 26. ábra Véleménye szerint összességében milyen hatásai lesznek a pécsi fiatalok kulturális lehetőségeire az EKF-nek? Az Európa Kulturális Főváros projekt végezetével leginkább arra számítanak a fiatalok, hogy színesebb és pezsgőbb lesz a kulturális élet. Jóval kevesebben 20 százaléknyian számolnak azzal, hogy könnyebb lesz elhelyezkedni a városban. A művészeti, kreatív szektorra gyakorolt pozitív hatását még kevesebben valószínűsítik, 10 százaléknyian nem tudtak válaszolni erre a kérdésre. 25

26 27. ábra Ön szerint a fiatalok számára milyen hatásai lesznek az EKF projektnek miután véget ér? A fiatalok úgy látják, hogy leginkább koncertekkel, sportprogramokkal, minőségi rendezvényekkel, nagyobb reklámmal illetve közvetlen bevonásukkal vonzóbbá lehetne tenni számukra az Európa Kulturális Fővárosa projektet. 26

27 28. ábra Milyen programokkal, fejlesztésekkel lehetne a fiatalok számára kedvezőbbé tenni a Kulturális Főváros projektet? Konkrétan rákérdezve az EKF megvalósításában való személyes részvételre összességében háromtizednyien nyilatkoztak úgy, hogy hajlandóak lennének részt venni abban. A részvételi hajlandóság egyik társadalmi csoportban sem tér el jelentősen az átlagtól. Közülük 26 százaléknyian mondták azt, hogy bármilyen munkát elvégeznének, amire felkérik őket; 36 százaléknyian pedig a szervezői tevékenységben vennének részt a legszívesebben. 27

28 29. ábra Az EKF önkéntes programjáról 82 százaléknyian hallottak a város fiataljai közül. Az informáltság a diplomások körében magasabb, az alap-, illetve középfokon iskolázottak körében viszont az átlagnál alacsonyabb. 28

29 30. ábra Hallott már Ön az EKF önkéntes programjáról? Végül arra voltunk kíváncsiak, hogy egy az EKF-hez hasonló, bár elsődlegesen a fiataloknak szóló eseménynek a jövőben a korosztályon belül milyen támogatottsága lenne. Az Európa Ifjúsági Fővárosa program pécsi megvalósításával a fiatal korosztály több mint kétharmada (71%) ért valamilyen mértékben egyet. Csupán 17 százaléknyian voltak elutasító véleményen. A program elfogadása egyik társadalmi csoportban sem tér el az átlagostól. 29

30 31. ábra Mennyire támogatná egy, az EKF-hez hasonló Európa Ifjúsági Fővárosa elnevezésű program megvalósulását Pécsett? 30

31 KULTÚRA, KALAND, KIKAPCSOLÓDÁS AZ IFJÚSÁGI TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A DÉL-DUNÁNTÚLON TARRÓSY ISTVÁN 1 BEVEZETÉS A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: NTS) című dokumentum rövid fejezetben foglalkozik az ifjúsági turizmus kérdéskörével. Jelentőségénél és összetettségénél fogva a stratégia kiemelt feladatként jelöli meg a terület fejlesztését és színvonalának emelését. Korosztályi jellemzők miatt kiemelt jelentősége van a szemléletformálásnak, az életminőség javításának, valamint a korszerű, elektronikus alapú marketingeszközök használatának. (NTS, 2005: 124). A szemléletformálással összeköthető oktatás, az ismeretek bővítése fontosságára hívja fel a figyelmet az Európai Parlament (EP) is, amely szeptember 8-i ülésén a fenntartható európai idegenforgalom új távlatairól és új kihívásairól (2004/2229(INI)) elfogadott állásfoglalásában többek között hangsúlyozza az oktatás alapvető szerepét a felelősségteljes idegenforgalom népszerűsítésében; felhívja a Bizottságot, hogy 2006 utáni programjaiban az eddiginél jobban összpontosítson az oktatási cserekapcsolatokra, a tanulásra és az önkéntességre annak érdekében, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsa a vakáció helyszínéül szolgáló régiók kultúrájára és kulturális értékeire, hogy ösztönözzék a polgárok öntudatos, a helyi lakosságot és környezetet tiszteletben tartó idegenforgalmát (EP, , 33. pont). Szükséges felmérni az ifjúsági korosztály speciális igényeit, és ez alapján meghatározni azokat az akciókat és attrakciókat, amelyek előrelépést jelenthetnek e terület fejlesztése érdekében. Mindezt úgy elvárt véghez vinni, hogy mindvégig a fenntarthatóság és a hosszú távú tervezés alapelvei jussanak érvényre. Ez utóbbi különösen komoly kérdés, mert egyet értve Bogó Ágnessel (2002) az ifjúsági turizmus szocializácós, rekreációs, kultúraközvetítő funkciója mellett egyre jelentősebb lehet gazdasági funkciója is 1 Egyetemi oktató a PTE-n. Az IDResearch Kutatási és Képzési Kft. ügyvezetője, a SIEN Alapítvány kuratóriumi elnöke. Alapítója és főszervezője az ICWiP fesztiválnak. 31

32 természetesen, ha szükséges fejlesztésekre több forrás felett rendelkezhet mind országos, regionális, és megyei, mind kistérségi és települési szinten. A jelen tanulmány számára is mérvadó referenciaként szolgáló Richards- Wilson (ISTC-ATLAS, 2003) felmérés 2 alapján megállapítható, hogy a nemzetközi diákközösségre fókuszáló turizmus folyamatosan növekvő és bővülő piacot takar. A fiatalok többsége ráadásul tervszerűen készül az adott utazásra, és amennyiben szükséges (az esetek jelentős részében), képesek félretenni, előtakarékoskodni annak érdekében, hogy az utazás a lehető legösszetettebb élményt nyújthassa Richard és Wilson megfogalmazásában egyszer az életben típusú készültség ez, miközben a statisztikailag kimutatható visszatérő fiatal utazók miatt ez egyértelműen nem egyszerit jelent. Lehet és kell tehát építeni e visszatérő vendégekre, a jövő potenciális turistáira. MIÉRT UTAZNAK A FIATALOK? A Richards-Wilson (ISTC-ATLAS, 2003) felmérés szerint a fő motivációk között találjuk: más kultúrák felfedezését (felmérés megkérdezetteinek 83%-a nyilatkozott így), izgalmat és újszerűséget (74%), a meglévő tudás gyarapítását (69%), amely mind arra mutat rá, hogy a fiatalok a különböző emberekkel és helyekkel való találkozásokat részesítik előnyben. Mennyi utazási tapasztalata van a fiataloknak? Jelentős! A 26 év alattiak esetében az anyarégión kívüli utazások száma 6, a 26 év felettieknél 8. Az utazások során minimum 2 különböző országot keresnek fel a fiatalok a tapasztaltabb utazóknál ez a szám magasabb. Utazástervezés Felhasznált információforrások: Internet (71%), barátok/család (70%), útikönyvek (37%) inkább az idősebbeknél. 2 A felmérés pontos elnevezése: Richards, G. Wilson, J. (2003). New Horizons in Independent Youth and Student Travel. A Report for the International Student Travel Confederation (ISTC) and the Association of Tourism and Leisure Education (ATLAS). Letölthető az Internetről: 32

33 A fiatal utazók kétharmada utazásszervezőket vesz igénybe utazásaik részleteinek fixálásához (jegyrendelés, szállásfoglalás). A rövidebb időtartamú utazások tervezése során átlagosan 6 héttel az utazás megkezdése előtt foglalják le a kívánt helyeket. Mivel utaznak a fiatalok? A legnépszerűbb utazási mód a repülőgéppel történő utazás (82%). A második helyen a vonattal történő utazás található (30%). Hol szállnak meg a fiatalok? Legtöbben barátoknál, rokonoknál (41%), vagy diákszállókban (32%). Utazásaik alkalmával mit szeretnek a fiatalok csinálni a legjobban? történelmi helyeket és emlékeket megnézni (77%) sétálni, túrázni (76%) inkább lazán élvezni a helyi atmoszférát, pl. kávézókban ülni, éttermekbe járni (72%) vásárolni (72%) tanulási céllal utazni (28%) (pl. nyári egyetemen részt venni) Ha a nemi megoszlást is figyelembe vesszük, szembe tűnő, hogy a sétálás, túrázás, valamint a kulturális eseményeken való részvétel inkább a női válaszadók között a legkedveltebb aktivitás egy-egy út alkalmával. Ezzel szemben a férfi válaszadók sokkal inkább a sportokkal kapcsolatos, adrenalin-növelő élményeket kedvelik és keresik. MIÉRT UTAZNÁNAK A DÉL- DUNÁNTÚLRA? MILYEN PROGRAM VONZZA A FIATALOKAT PÉCSRE? A Dél-Dunántúl kevés programmal rendelkezik a nemzetközi egyetemista, diák közösségek számára. Tekintettel arra, hogy a DDRMI 3 által tervezett ifjúsági turisztikai koncepció elsődleges célcsoportja a 18 és 26 év közötti, önállóan utazó, jól szituált fiatalok, főként felsőoktatásban tanulók, illetve onnan nemrég kikerültek, azaz fiatal munkavállalók alkotják akik a DDRMI elképzelései szerint az Európa Kulturális Fővárosa Pécs, A Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága. 33

34 program kiemelten kezelendő célcsoportját jelentik, hangsúlyosan, az eddigi hangsúlyokat átrendezve szükséges gondolkodnia a regionális és országos érintett szereplőknek (döntéshozóknak, menedzsereknek, civil és egyéb vezetőknek) a fiatal utazó- és látogatóközönség megszólításáról és a térségbe csábításáról. Ez egyértelműen hosszú távon végig gondolandó ügy, amely stratégiai, koncepcióban való gondolkodást igényel, pontosan a Richards-Wilson szerzőpáros által kimutatottakat észben tartva: óriási, és folyamatosan bővülő piacot takar az ifjúsági turizmus területe! Szokolai Zsolt (2006) regionális fejlesztési szakértő kritikai hanggal megfogalmazott elemzésében arról olvashatunk az ifjúság számára is az egyik legnagyobb vonzerő-területet jelentő rendezvények sorát áttekintve, hogy a hazai vidéki, így a régiós rendezvények zöme egymástól nehezen megkülönböztethető, az egyediséget nélkülöző összművészeti fesztivál. Sok a hagyományőrző és folklór, kevés a kortárs, progresszív és fiataloknak szóló fesztivál! A Dél-Dunántúl e területen elérhető kínálata a 2007-es (ráadásul az első komolyabb EKF felkészülési évben) programok alapján nagyon szerény képet mutatott. Magyarországon pedig van követendő példa: ahol léteznek a fiatalok igényeit kielégíteni célzó fesztiválok (pl. Volt fesztivál Sopron, Wanted fesztivál Mezőtúr, Hegyalja fesztivál Tokaj), ott kifejezetten sikeres, tömegeket vonzó eseményekről beszélhetünk. Ez nemzetközi kitekintésben is igaz. Egyet értve Szokolai Zsolttal, Pécsett, a fiatalok városában 4 a fiataloknak szóló progresszív, a művészet és technológia összekapcsolásával létrejövő eseményeket, fesztiválokat lenne érdemes meghonosítani különös tekintettel az EKF-cím jelentette lehetőségre. Már a felvezető évek során a kialakítandó művészeti koncepcióban markáns helyet kellene biztosítani, és egy külön Ifjúsági pályázati alap segítségével, civil pályázatok útján 2009-től még hangsúlyosabban fel/megerősíteni az ilyen tartalmú, célzatú eseményeket, már gondolva az EKF-évad utáni időszakra is! A régiós rendezvény-kínálatból kiemelendő a hagyományos, a városok és a régió kulturális életébe beágyazódott rendezvényekben rejlő vonzerő (pl. Pécsett a nemzetközi felnőttbábfesztivál, az európai bordalfesztivál, a filmünnep, vagy éppen a PEN és az ICWiP; Szekszárdon a Szent László Napok; Kaposváron a Festők városa hangulatfesztivál), illetve azon új, progresszívnek tűnő kezdeményezések, amelyek pár év alatt színfoltjaivá válhatnak a térségnek, különösen, ha az EKF-program struktúrában megerősített helyeket kapnak (pl. a MédiaGyár, a nemzetközi szobrász szimpózium, a Balkán 4 Az EKF-cím elnyerésért folyó országos pályázati küzdelem során a pécsi országos kampány egyik szlogenje volt Pécs, a fiatalok városa, Lovasi András (Kispál és a borz) tolmácsolásában. 34

35 Világzenei Fesztivál, vagy az orfűi lovastalálkozó, amelynek programjában számos pécsi kiegészítő program is helyet kaphatna a jövőben). Az EKFprogram ideális kereteket jelölhet meg a városok együttműködésére is júniusában például Pécs Kaposvárral kötött együttműködési megállapodást, amelynek kommentálása során Szita Károly kaposvári polgármester kijelentette, hogy Kaposvár a többi között a farsangi rendezvényekkel, a tavaszi fesztivállal, a festők városa hangulatfesztivállal, a nemzetközi gyermekszínjátszó találkozóval, a Szent Jakab nyári esték kulturális rendezvényeivel és a díjlovagló világkupával kíván csatlakozni a 2010-es EKF-programokhoz. 5 Minden hasonló kezdeményezés esetén az együttműködésen túl az európai tartalmakra szükséges helyezni a hangsúlyt. Ami Pécs megítélését és vonzerejét illeti, az IDResearch Kutatási és Képzési Kft., együttműködésben a SIEN Alapítvánnyal február között Trondheimban (Norvégia), illetve június között Ilmenauban (Németország) nem reprezentatív kérdőíves felmérést végzett a nemzetközi egyetemista találkozókra, fesztiválokra járó fiatalok körében. A megkérdezett összesen 293 fő, akik a világ közel 80 különböző országából érkeztek a találkozókra, többek között arról fejtette ki véleményét, milyen motivációk miatt látogatna el Pécsre, milyen utazási módot választana, hány napot töltene el a városban, illetve mennyit költene a tartózkodás ideje alatt. A válaszadók 28,4%-a kulturális fesztivál miatt, 21%-a ifjúsági találkozó kapcsán, további 18% és 17% egy vonzó koncert vagy éppen színházi program/előadás miatt, 9% egy érdekes nyári egyetemet választva, 6,6% sport és egyéb rendezvény kapcsán utazna el Pécsre. A legtöbben 5 és 7 nap között tartózkodnának a városban (34,8%), jelentős számban (30%) gondolják azt, hogy 7 napnál is több belefér a főként a nyári hónapokban lebonyolított látogatásra, illetve a válaszadók kicsit több mint egynegyede (27%) 2 és 5 nap között szervezné meg pécsi programját. A fennmaradó kb. 8% 1-2 nap erejéig keresné fel a baranyai megyeszékhelyet. A megkérdezettek több mint fele (51,7%) olcsó repülőjárattal utazna, de 20-20% választaná a vonatot, illetve a buszt, a többiek pedig gépkocsival közlekednének. A felmérésben részt vett fiatalok 48%-a maximum 300 eurót hajlandó elkölteni a pécsi látogatás alkalmával, 19%-uk 300 és 500 euró között, 14%-uk 500 és 1000 euró között áldozna a tartózkodás alatt igénybevett szolgáltatásokra, szórakozásra, ajándékokra. A válaszadók 37%-a ismeri az ICWiP (Pécsi Nemzetközi Kultúrhét, mint tematikus ifjúsági találkozó) rendezvényét, információjuk pedig többnyire a szervezők által készített promóciós anyagokból (37,6%), barátoktól (25,5%), valamint i nyilatkozat. 35