Kitöltési útmutató a 0958-as számú bevalláshoz

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kitöltési útmutató a 0958-as számú bevalláshoz"

Átírás

1 Kitöltési útmutató a 0958-as számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.), az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: EVA), az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.), az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Adómód. tv.). Általános tudnivalók A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő a járulék és tagdíj kötelezettségeiről a 0958-as számú bevallást csak elektronikus úton teljesítheti. A bevallást csak az okmányirodai regisztrációval rendelkező és erről az állami adóhatósághoz a T180-as lapon bejelentést tevő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, biztosított mezőgazdasági őstermelő, vagy az elektronikus bevallásra feljogosított állandó meghatalmazottjuk nyújthatja be. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor a 0958-as bevallást egyéni vállalkozóként kell kitöltenie. 1

2 A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 0908-as számú nyomtatványon kell teljesítenie. (Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó alanya a sz. bevalláson szerepeltetett kötelezettségek bármelyikének, de adókötelezettsége nem keletkezett a tárgyidőszakban, akkor a nullás bevallás helyett bevallási kötelezettségének a 09NY számú Nyilatkozat kitöltésével és elküldésével is eleget tehet.) A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített 09NY számú elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége 1 (például bevallási, befizetési kötelezettsége) nem keletkezett. 2 Minimálbér a Tbj. alkalmazásában: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. 3 Az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános tudnivalók Egyéni vállalkozó a Tbj. alkalmazásában: - a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, - a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, - az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, - az egyéni szabadalmi ügyvivő, - a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, - a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig: fizeti meg és vallja be a saját személyére vonatkozó járulékokat, egészségügyi hozzájárulást és egyéb adatokat a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint 1 Art. 14. (1) bekezdés 2 Art. 31. (6) bekezdés 3 Tbj. 4. s) pont 2

3 adózó (a továbbiakban: evaadózó) főfoglalkozású egyéni vállalkozót is (főfoglalkozású az az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagy egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított és választása alapján egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében), fizeti meg és vallja be a saját személyére vonatkozó járulékokat, egészségügyi hozzájárulást és egyéb adatokat az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó (az az egyéni vállalkozó, aki az egyéni vállalkozás folytatásával egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik vagy közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat vagy társas vállalkozóként is biztosított és a társas vállalkozás részére tett nyilatkozatban azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti), ha van vállalkozói kivétje, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén van átalányadó alapját képező jövedelme, fizeti meg és vallja be a járulékokat az egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő evaadózó egyéni vállalkozó, aki a társas vállalkozás részére tett nyilatkozatban azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti. Negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig: fizeti meg és vallja be a járulékokat az az evaadózó egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, ha van eva adóalapja, fizeti meg és vallja be a járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást az az evaadózó egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, ha van eva adóalapja. 4 Soron kívül kell kitöltenie a bevallást az egyéni vállalkozónak, ha: e tevékenységét megszünteti, ha a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonják, valamint 4 EVA 22. (8) bekezdés 3

4 ha az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti. 5 Az egyéni vállalkozó soron kívüli bevallása benyújtásának okát a főlap (B) blokkjában a Bevallás típusa kóckockánál kell jelölni. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak (az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) a saját személyére vonatkozó, évi járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét a 0953-as számú bevallásban kell teljesítenie. Az evaadózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulék bevallási kötelezettségének a 0943-as számú bevallásban tesz eleget. A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó általános tudnivalók Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki saját gazdaságában az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, - valamint a termőföldről szóló évi LV. törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. 6 Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig: fizeti meg és az Art ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal vallja be a mezőgazdasági őstermelő a saját személyére vonatkozó járulékokat (tagdíjat). 7 5 Art. 33. (3)-(5) bekezdés 6 Szja. tv pont 7 Tbj. 50. (4) bekezdés 4

5 A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az Art. 31. (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, - ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy - ha az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. -ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. 8 Például ha a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek - aki nem minősül tevékenységét kezdőnek - a évben nem volt ebből a tevékenységből bevétele, akkor a évben nem kell bevallást benyújtania és járulékot sem kell fizetnie, kivéve, ha magasabb összeg után vállalta a járulékok megfizetését. Jogkövetkezmények A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási késedelembe esik, vagyis ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesítette és késedelmét nem mentette ki. 9 A pótlólag benyújtott bevallás késedelme esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 10 A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét nem teljesíti. 11 A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az állami adóhatóság az adózót határidő tűzésével teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. 12 Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírásággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható Art. 31. (9) bekezdés 9 Art (1) bekezdés b) pont 10 Art (6) bekezdés 11 Art (1) bekezdés c) pont 12 Art (7) bekezdés 13 Art (10) bekezdés 5

6 A bevallás javítása, önellenőrzése A év valamely hónapjával/negyedévével kapcsolatosan a határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat az elévülési időn belül ezen a bevalláson kell pótolni. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna tenni. 14 Az önellenőrzés bevallása megszakítja az elévülést, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik. 15 Bármely hónapra/negyedévre benyújtott 0958-as számú eredeti" bevallás adatainak önellenőrzésére a 0958-as bevallást kell használni. A pótlólagos bevallást az eredeti bevallásnál leírtak szerint kell elkészíteni. A bevallás javítását, illetve önellenőrzését a javítani, illetve önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével, az adott időszakban érvényes bevalláson kell benyújtani. (Tehát például a év vonatkozásában a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak és a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 0858-as nyomtatványt kell használnia.) A hibásnak minősített bevallás javítása Az Art. 34. (1) és (6) bekezdése alapján az állami adóhatóság megvizsgálja az adóbevallás helyességét, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás a járulékfizetési kötelezettség vagy az járulék-visszafizetés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően a bevallást ismételten be kell küldenie. Ebben az esetben a főlap AZONOSÍTÁS (A) blokkjában található kódkockába be kell írnia az eredeti, a hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításra történő felhívást tartalmazó elektronikus levélben található meg. Adózói javítás (helyesbítés) Amennyiben az adózó az Art. 34. (7) bekezdése alapján akarja a bevallását kijavítani, akkor nem töltheti ki a hibásnak minősített bevallás vonalkódja kódkockákat. A NAV által elfogadott bevallás benyújtását követően ugyanarra az időszakra a bevallás ismételt benyújtása adózói javításként (helyesbítésként) történhet. Adózói javításról (helyesbítésről) van szó, ha az adózó a bevallás benyújtását követően utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely adat tekintetében tévedett vagy a vonatkozó bevallás időszaka megváltozott. 14 Art (1) bekezdés 15 Art (2) bekezdés 6

7 Az adózói javítást (helyesbítést) a bevallás főlapján a (B) blokkban a bevallás jellege kódkockában H -val kell jelölni. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, azaz az adózónak a saját személyére vonatkozó összes helyes adatot teljeskörűen közölnie kell. Hibás az az adózói javítás (helyesbítés), amely nem tartalmazza az adózóra, az adott időszakra vonatkozó valamennyi adatot. Az egyik adózói javítás (helyesbítés) típus, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván javítani az adózó (ilyen például a név, a születési hely). Az értékadatok bármelyikének (értékadatnak tekintendő minden olyan adat, amely a es, illetve a 05-ös lapon szerepel) adózó általi javítása (helyesbítése) során a helyes azonosító adatok közlésével az adott tábla összes értékadatát ismételten közölni kell (tehát nemcsak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot). Abban az esetben, ha az adózói javítás (helyesbítés) érinti a es lapot, úgy erre is az előbbiek vonatkoznak. Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség-változást eredményez, önellenőrzésről beszélünk és az önellenőrzésnél leírtak szerint kell eljárni. Az adózói javítás (helyesbítés) megnevezés a korábbi évek helyesbítés szóhasználatának felel meg. Önellenőrzés Önellenőrzésnek minősül, ha az adózó az adott bevallási időszakra vonatkozóan a bevallásban feltüntetett járulék, járulékalap összegét utóbb, az ellenőrzés megkezdését megelőzően helyesbíti. 16 Az a módosítás minősül önellenőrzésnek, amely során a járulék és/vagy a járulékalap összege változik. Abban az esetben, ha a bevallott és később korrigált járulék-kötelezettség különbözete nulla, az nem minősül önellenőrzésnek, csupán" adózói javításnak. Amennyiben a helyesbítő bevallás egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy ezt a főlap (B) blokkjában a bevallás jellegénél O -val, az ismételt önellenőrzést I -vel kell jelölni. A főlap (B) blokkjában található, a tévesen benyújtott bevallás önellenőrzésének oka kódkockába 1-est kell írnia az egyéni vállalkozónak, ha az alapbevallását úgy nyújtotta be, mintha még nem lett volna nyugdíjas, és az alap bevallásában 21, 26, 36, 38-as kódot szerepeltetett. Abban az esetben, ha a kódkockába 1-est írt, az adózói javítást és az önellenőrzést is el kell végezni. 16 Art. 49. (1) bekezdés 7

8 Az adózó bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően módosíthatja. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Az önellenőrzést az Art aiban foglaltak szerint kell végrehajtan. Az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont járulék a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével kell elvégezni. Az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a bevallásban szerepeltetni. Azok az adózók, akik visszaigénylési jogukkal élni kívánnak, a visszaigényléssel kapcsolatos rendelkezést külön (a 17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehetik meg. Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a jelű lap kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatóak. A kitöltést segítő Pótlékszámító segédprogram a NAV honlapján, a pótlékszámítás címszó alatt található. 8

9 Az egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető évi XXX. törvény május 1-jei hatályba lépésétől (a továbbiakban: a csatlakozás napja) a közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet a szociális biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok, így a Tbj. koordinációját is szabályozzák. A közösségi rendelet határozza meg, hogy az unión belül mozgó munkavállalók, egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint Magyarországon kell járulékkötelezettségét teljesítenie: a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek, még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként és egy másik tagállam területén végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés időtartama a 12 hónapot várhatóan nem haladja meg. (Ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot és meghaladja a tizenkét hónapot, - annak a tagállamnak a hozzájárulásával, melynek területére az érintett személy a munka elvégzése céljából belépett - az egyéni vállalkozó továbbra is a vállalkozás helye szerinti tagállam jogszabályainak - Magyarország esetében a Tbj. - hatálya alá tartozhat), annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenységének egy részét Magyarországon folytatja. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24 százalék az egészségbiztosítási járulék mértéke 5 százalék. Az 5 százalékos egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. Az Adómód. tv. módosította a Tbj.-t, ezért július 1-jétől a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig ( forintig) 26 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, 9

10 ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. 17 A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér kétszerese, illetőleg a minimálbér alapulvételével alsó határa van, felső határa nincs. A vállalkozói járulék mértéke az egészségbiztosítási járulékalap 4 százaléka. Az Adómód. tv. módosította az Flt.-t, ezért július 1-jétől az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig ( forintig) 2,5 százalék, a minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet. 18 A természetbeni egészségbiztosítási járulék és a vállalkozói járulék új mértékét a július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a július 10-éig megszerzett jövedelmekre a június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 19 Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki pályakezdőnek minősül (Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét), a biztosítottá válása napjától számított 15 napon belül köteles az általa választott magán-nyugdíjpénztárba belépni és tagdíjat fizetni. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magán-nyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 8 százalék. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, a tagdíjat és egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határ egy naptári napra meghatározott összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni január 1-jétől a nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege forint 20, - kieső idő nélkül - évi (365 naptári nap x Ft) forint. 17 Tbj. 19. (1) bekezdés 18 Flt. 46/B. (1) bekezdés 19 Adómód. tv. 65., A Magyarország évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény 53. (1) bekezdés 10

11 A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. Például abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát július 2-án váltotta ki, július 2-ától december 31-éig legfeljebb 183 x = forint után fizet nyugdíjjárulékot (tagdíjat). A járulékfizetési felső határt a kieső idő naptári napjainak számával csökkenteni kell. Például az egyéni vállalkozó március 2-ától április 30-áig (60 napra), augusztus 1-jétől 15-ig (15 napra) és december 10-től 19-ig (10 napra) összesen 85 napra táppénzben részesült. Az éves járulékfizetési felső határt csökkenteni kell 85 x = forinttal, tehát legfeljebb forint után kell nyugdíjjárulékot fizetni. A természetbeni egészségbiztosítási járuléknak és pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási, valamint vállalkozói járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti, ha az átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vállalkozó középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, és keresőképtelen. A járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget, a késedelmi pótlékot és az önellenőrzési pótlékot a magán-nyugdíjpénztáranként elkülönített tagdíjbeszedési, késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék számlákra kell 11

12 teljesíteni. Az az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetőleg - az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén - legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a Tbj. 31. (4) bekezdésében említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni. A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja az Szja. tv ának (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese (2009. január hónapban még , február hónaptól már forint). Ha a vállalkozói kivét nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (2009. január hónapban még 69000, február hónaptól már forint) alapulvételével fizeti meg. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozóra, ha járulékfizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvényben meghatározottak szerint teljesíti. 21 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezménybiztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól az egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXVI. törvény ának (1) bekezdése alapján mentesítették. 21 Tbj. 29. (6) bekezdés 12

13 A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó esetében a járulékok (tagdíj) alapja havonta a minimálbér kétszerese. Az evaadózó egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. 22 A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a Tbj. 29/A. (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. Ebben az esetben a 09JNY nyilatkozaton vagy a 0958-as számú bevallás NY lapjának (A) blokkjában vállalt magasabb összeg lesz a járulékok alapja. Ha az evaadózó egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. Erre vonatkozóan a 0958/NY lap (A) blokkjának 2-3. sorában tehet nyilatkozatot. A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó a adóévre vonatkozó magasabb járulékalap választására irányuló nyilatkozatát a 0958/NY lap (A) blokkjának 4. sorában teheti meg. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó (tevékenységét kezdőnek minősül az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig) a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a tárgyhót megelőző hó első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a Tbj. 31. (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozóra. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a bevallásában (0958/NY lap (A) blokkjában) nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. 23 Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el. 22 Tbj. 29/A. (1) bekezdés 23 Tbj. 29. (7) bekezdés 13

14 A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az EVA-ban meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, ha - az átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy - az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. 24 Az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozó ez utóbbi jogviszonyában nem kötelezett a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott, adó jellegű kötelezettség. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás meghatározott jövedelmek, a tételes egészségügyi hozzájárulás meghatározott jogviszonyok után fizetendő. A fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség alapját, mértékét az Eho., a bevallásra és a kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat az Art. tartalmazza. Az egészségügyi hozzájárulás megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatók, annak összegét - a járulékkal azonosan - kerekítés nélkül, forintban kell feltüntetnie. Az egyéni vállalkozónak a adóévre vonatkozó 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulását a 0953-as bevallásban kell bevallania. A mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége A mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve - az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, - az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5. (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti - biztosítottat, - a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte Tbj. 31. (3)-(4) bekezdés 25 Tbj. 5. (1) bekezdés i) pont 14

15 Tehát nem biztosított az a mezőgazdasági őstermelő, aki - esetében a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen kevesebb, mint 20 év, vagy legalább 20 év, de - egyéb jogcímen már biztosított (ide nem értve a Tbj. 5. (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítottat), - saját jogú nyugdíjas, illetve özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, - kiskorú személy, aki őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján folytatja, - gazdálkodó család kiskorú tagja, ezért a 0958-as bevallást nem kell benyújtania. A mezőgazdasági őstermelő életkortól függetlenül kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől szolgálati idejének kiszámítását annak megállapítása érdekében, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen eléri-e a 20 évet. A nyomtatvány a weboldalról letölthető. A szolgálati idő elismerési kérelem személyesen, illetve postai úton nyújtható be, továbbá az Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező személyek elektronikus ügyintézés keretében is előterjeszthetik. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Tbj. 5. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. A magán-nyugdíjpénztár tag mezőgazdasági őstermelőnek írásban be kell jelentenie a magánnyugdíjpénztárnak, ha tagdíj-kiegészítést vállal (a tagdíját legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig egészítheti ki) vagy azt meg kívánja szüntetni. Az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, aki pályakezdőnek minősül (Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét), a biztosítottá válása napjától számított 15 napon belül köteles az általa választott magánnyugdíjpénztárba belépni és tagdíjat fizetni január 1-jétől a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege forint 26, - kieső idő nélkül - évi (365 naptári nap x Ft) forint. 26 A Magyarország évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény 53. (1) bekezdés 15

16 A mezőgazdasági őstermelő nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott. A biztosított mezőgazdasági őstermelőt nem terheli tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ha a adóévre vonatkozóan van százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége, azt a 0953-as bevallásban kell bevallania. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét - ide nem értve a tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőket - az határozza meg, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta-e az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabályban vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A nemzeti vagy uniós támogatás összegét csak a bevételi értékhatár számításánál - vagyis annak eldöntésekor, hogy az őstermelő a minimálbér vagy a bevételének 20%-a után fizet-e járulékot - kell figyelmen kívül hagyni. Az adóévet megelőző év bevételére nézve a 0958/NY lap (B) blokkjában kell nyilatkoznia a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek. A társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 5 százalék. Az 5 százalékos egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 százalék. Az Adómód. tv. módosította a Tbj.-t, ezért július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig ( forintig) 26 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. 16

17 A társadalombiztosítási járulék mértéke a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A járulékalap összegétől függően differenciálásra került a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke, amelyet a július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a július 10-éig megszerzett jövedelmekre a június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 27 A biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékkötelezettség szempontjából 4 csoportba sorolhatók: 1. Az a mezőgazdasági őstermelő, aki tevékenységet kezdőnek minősül, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 29 százalékos, július 1- jétől 26 százalékos társadalombiztosítási, továbbá a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási és - a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében - a 9,5 százalékos, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot, továbbá a 8 százalékos mértékű tagdíjat. A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér alapulvételével alsó határa van, felső határa nincs. 28 A tevékenységet kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő a június 30- áig terjedő bevallási időszakra a 01-es lap soraiban, a június 30-át követő bevallási időszakra a 05-ös lap soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. 2. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az előző évi bevétele meghaladta a 8 millió forintban meghatározott bevételi értékhatárt, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 29 százalékos, július 1-jétől 26 százalékos társadalombiztosítási, továbbá a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási és - a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében - a 9,5 százalékos, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot, továbbá a 8 százalékos mértékű tagdíjat. A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér alapulvételével alsó határa van, felső határa nincs Adómód. tv Tbj. 30/A. (1) bekezdés 29 Tbj. 30/A. (1) bekezdés 17

18 Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az előző évi bevétele meghaladta a 8 millió forintban meghatározott bevételi értékhatárt, a június 30-áig terjedő bevallási időszakra a 01-es lap soraiban, a június 30-át követő bevallási időszakra a 05-ös lap soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. 3. A Tbj. 30/A. (1) bekezdésétől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, vagyis a évben a január 1-jétől érvényes 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20%-a után 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 30 A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-ának egytizenketted részét kell figyelembe venni. Ha az őstermelő bevételének 20%-a a járulékalap, az Szja. tv. szerint bevételnek minősülő támogatás (például az Szja. tv. 2. számú mellékletének I/5. pontja szerinti egységes területalapú támogatás) összege után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Azon támogatások után azonban, amelyek adóalapba nem tartozó bevételnek minősülnek, nem kell járulékot fizetni. Például, ha az egyéb feltételek teljesülése esetén január 1-jétől járulék fizetésére kötelezett (támogatásban nem részesült) mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele 2008-ban forint volt, akkor a bevétel 20%-a, forint lesz a járulékok alapja. Ennek egytizenketted része, forint a havi, forint pedig a negyedéves járulékalap. Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységből származó bevétele nem haladta meg 2008-ban a 8 millió forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, a június 30-áig terjedő és a június 30-át követő bevallási időszakra egyaránt a 0958-as bevallás 01-es lapjának soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. 4. A biztosított mezőgazdasági őstermelő - az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele összegétől függetlenül - a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozó nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat, tagdíjkiegészítést) a Tbj. 30/A. (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg. 31 A társadalombiztosítási járuléknak a 30 Tbj. 30/A. (2) bekezdés 31 Tbj. 30/A. (3) bekezdés 18

19 minimálbér alapulvételével alsó határa van, felső határa nincs. Ebben az esetben a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév első negyedévére vonatkozó bevallásában, a 0958/NY lap (B) blokkjában nyilatkozik a magasabb járulékalap választásáról, ekkor a vállalt magasabb összeg lesz a járulékok alapja. Abban az esetben, ha az adóévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelő bevétele nem haladta meg a forintot és az adóév I. negyedévéről elkészített bevallásában azt nyilatkozta, hogy a tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-ánál magasabb összeg után fizeti a járulékokat, akkor a vállalt járulékalap után a társadalombiztosítási, a nyugdíjjárulék (tagdíj), a pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulék bevallása és megfizetése kötelező. Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki adóévre vonatkozó nyilatkozattal vállalta, hogy a járulékokat a Tbj. 30/A. (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg, a június 30-áig terjedő bevallási időszakra a 01-es lap soraiban, a június 30-át követő bevallási időszakra a 05-ös lap soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. A bevallás lapjai 0958 Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről 0958/NY Nyilatkozatok Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről Ezt a lapot csak a június 30-áig terjedő bevallási időszakra vonatkozóan töltheti ki a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó. Ezt a lapot csak a június 30-áig terjedő bevallási időszakra vonatkozóan töltheti ki a tevékenységet kezdőnek minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő, továbbá az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió 19

20 forintot, illetve aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést. Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységből származó bevétele nem haladta meg 2008-ban a 8 millió forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, a június 30-áig terjedő és a június 30-át követő kezdődő bevallási időszakra egyaránt ezt a lapot kell kitöltenie A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő jogviszonyára vonatkozó adatok Önellenőrzés Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről Ezt a lapot a június 30-át követő bevallási időszakra vonatkozóan kell a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak kitöltenie. Ezt a lapot a június 30-át követő bevallási időszakra vonatkozóan kell a tevékenységet kezdőnek minősülő, illetve annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek kell kitöltenie, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió forintot, illetve annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek kitöltenie, aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést. A 0958-as főlap kitöltése AZONOSÍTÁS (A) blokk Az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. 20

21 Az adózó adóazonosító jele Kitöltése kötelező! Az adózó adószáma Az egyéni vállalkozó tölti ki! Az Áfa-törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet végzőnek adószámmal kell rendelkeznie, részére az adószám kitöltése kötelező! (Nem válik áfa adóalannyá az olyan mezőgazdasági termelő sem, aki közös őstermelésben, családi gazdaságban tevékenykedik ugyan, de tevékenysége nem terjed ki terméknek vagy szolgáltatásnak a saját nevében, ellenérték fejében történő értékesítésére. A családi gazdaság tagjai, a közös őstermelésben résztvevők közül csak az a személy válik áfa adóalannyá, aki saját nevében értékesítést végez.) Ennek megfelelően a nem áfa adóalany biztosított mezőgazdasági őstermelő részére (aki nem rendelkezik adószámmal) az adóazonosító jel kitöltése kötelező. Az őstermelői igazolvány száma Az őstermelői igazolvány száma rovat kitöltése az őstermelői igazolvánnyal rendelkező biztosított mezőgazdasági őstermelő részére kötelező! Hibásnak minősített bevallás vonalkódja Az adatot csak elektronikus javító bevallás esetében kell kitölteni az állami adóhatóságtól kapott kiértesítő levélben feltüntetett vonalkód alapján. Amennyiben az Art. 34. (7) bekezdése alapján akarja a bevallását kijavítani (helyesbíteni), akkor nem töltheti ki a hibásnak minősített bevallás vonalkódja kódkockákat. Családi gazdaság nyilvántartási száma A családi gazdálkodást vállalkozói igazolvány birtokában végző egyéni vállalkozó és az a biztosított mezőgazdasági őstermelő tölti ki, aki családi gazdaság tagja. Regisztrációs okirat száma A biztosított mezőgazdasági őstermelő részére a regisztrációs okirat száma rovat kitöltése abban az esetben kötelező, ha regisztrált mezőgazdasági őstermelő. Az adózó vezetékneve, utóneve A rovatok kitöltése kötelező! Az adózó állampolgársága Ezt a rovatot az 1. számú mellékletben szereplő kódok alapján kell kitöltenie az egyéni vállalkozónak és a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek. Az adózó születési vezetékneve, utóneve A rovatok kitöltése kötelező! 21

22 Az adózó neme A rovat kitöltése kötelező! Férfi esetében az arra szolgáló kódkockába az 1-es, nő esetében a 2-es számot kell szerepeltetni. Anyja születési vezetékneve és utóneve, az adózó születési helye és ideje A rovatok kitöltése kötelező! Az adózó lakóhelye, illetve székhelye, telephelye - A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek itt kell feltüntetnie a lakóhelyét. - Az egyéni vállalkozónak itt kell közölnie székhelyét, telephelyét. (Amennyiben a rovatban postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez Pf. -et kell írni és a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni.) Az ügyintéző telefonszáma, neve Ügyintézőként annak a személynek a telefonszámát és nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította és a bevallás esetleges javításába bevonható. (B) blokk Bevallási időszak - A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulása tekintetében az adott tárgyhónap, - az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, illetőleg a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató (a továbbiakban: másodfoglalkozású) evaadózó egyéni vállalkozó esetében az adott tárgynegyedév, - a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége tekintetében az adott tárgynegyedév. Amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó foglalkoztatás minősége a bevallási időszakon belül változik, a bevallást a teljes hónapra kell benyújtania és annyi 01-es vagy 05-ös és 02-es lapot tölt ki, ahányféle foglalkoztatás minősége kóddal a tárgyidőszakban rendelkezett. A 01-es vagy 05-ös és 02-es lapokat a biztosításban töltött idők szerinti bontásban, az alkalmazás minősége kód feltüntetésével kell kitölteni. Abban az esetben, ha az evaadózó egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben akár csak egyetlen napig volt másodfoglalkozású, akkor az erre az időszakra fizetendő és a bevallásban közlendő járulék összegét a tárgynegyedévet követően tudja megállapítani és bevallani, így a jogviszonyváltásoktól függetlenül a tárgynegyedév teljes időszakára kell a bevallást benyújtania. Ha az evaadózó egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben főfoglalkozásúvá válik, 22

23 akkor a tárgyhavi bevallását a teljes bevallási időszakra (főfoglalkozásúvá válása hónapjának kezdő napjától a hónap utolsó napjáig) kell benyújtania. A negyedéves bevallás es lapján a biztosításban töltött idő mezőben nem szerepelhet a főfoglalkozású jogviszonyban eltöltött biztosítás időtartama, mert azon időszakra havi bevallásra kötelezett az evaadózó egyéni vállalkozó. Például, ha a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó én főfoglalkozásúvá, én újra másodfoglalkozásúvá, én főfoglalkozásúvá, majd én ismét másodfoglalkozásúvá válik, akkor a bevallásait az alábbiak szerint kell benyújtania. I. negyedéves bevallási időszaka: A 02-es lapra vonatkozóan a biztosításban töltött idő (foglalkoztatás minősége kód csak 26 vagy 36 lehet): A bevallás benyújtásának esedékessége: II. negyedéves bevallási időszaka: A 02-es lapra vonatkozóan a biztosításban töltött idő jogviszonyonkénti bontásban (foglalkoztatás minősége kód csak 26 vagy 36 lehet): , , A bevallás benyújtásának esedékessége: havi bevallási időszaka: A 02-es lapra vonatkozóan a biztosításban töltött idő (foglalkoztatás minősége kód csak 21 lehet): A bevallás benyújtásának esedékessége: havi bevallási időszaka: A 02-es lapra vonatkozóan a biztosításban töltött idő (foglalkoztatás minősége kód csak 21 lehet): A bevallás benyújtásának esedékessége: Az önellenőrzés esedékessége január 1-jét követően benyújtott bevallás esetén az önellenőrzés esedékessége nem lehet kitöltött, kivéve, ha december 31-ig benyújtott önellenőrzését az adóhatóság értesítése alapján javítja. Ebben az esetben a hibásnak minősített bevallás vonalkódjának is kitöltöttnek kell lennie. 23

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 0858-as számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

A munkáltató az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év január 31-éig (2015. február 2-áig) köteles teljesíteni. 3

A munkáltató az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év január 31-éig (2015. február 2-áig) köteles teljesíteni. 3 Kitöltési útmutató a 14K37 jelű, a munkáltató adatszolgáltatása az általa munkavállalónak lakáscélú felhasználásra hitelintézet vagy a kincstár közvetítésével nyújtott kölcsön 2014. évben elengedett összegéről

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók Kitöltési útmutató a 14K50 jelű, a hitelintézet és a kincstár adatszolgáltatása a vissza nem térítendő munkáltatói támogatások 2014. évi kifizetéséről elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér: - A

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók 1 A nyugdíjat, illetve rehabilitációs járadékot 1, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot 2 (továbbiakban együtt: járadékot) folyósító

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók 1 Kitöltési útmutató a 14K89 jelű, a nyugdíjat illetve rehabilitációs járadékot 1, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot 2 (továbbiakban

Részletesebben

Az adatszolgáltatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az adóévet követő év január 31-éig (2015. február 2-áig) köteles teljesíteni.

Az adatszolgáltatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az adóévet követő év január 31-éig (2015. február 2-áig) köteles teljesíteni. Kitöltési útmutató a 14K83 jelű, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása az általa a magánszemélynek kifizetett támogatásokról elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér: - A személyi

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók Kitöltési útmutató a K100 jelű, az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása a tartósan álláskereső, a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1358 számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Kitöltési útmutató a számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2004. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

A munkáltató az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év január 31-éig (2015. február 2-áig) köteles teljesíteni. 3

A munkáltató az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év január 31-éig (2015. február 2-áig) köteles teljesíteni. 3 Kitöltési útmutató a 14K37 jelű, a munkáltató adatszolgáltatása az általa munkavállalónak lakáscélú felhasználásra hitelintézet vagy a kincstár közvetítésével nyújtott kölcsön 2014. évben elengedett összegéről

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1458 számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1458 számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1458 számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 13K51 jelű, a súlyosan fogyatékos magánszemély részére 2013. évben kiállított, adókedvezményre jogosító igazolás tartalmáról teljesítendő adatszolgáltatásra szolgáló nyomtatványhoz

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1558 számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1558 számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1558 számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

Részletesebben

Jogszabályi háttér: Az adatszolgáltatás benyújtásának módja, határideje: Az adatszolgáltatás csak elektronikus úton teljesíthető!

Jogszabályi háttér: Az adatszolgáltatás benyújtásának módja, határideje: Az adatszolgáltatás csak elektronikus úton teljesíthető! Kitöltési útmutató a 14K106 jelű, a biztosító adatszolgáltatása az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő teljesítés 2014. évi összegéről

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 13K90 jelű, a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása értékpapír átruházásáról elnevezésű nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 13K90 jelű, a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása értékpapír átruházásáról elnevezésű nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 13K90 jelű, a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása értékpapír átruházásáról elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér: - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1658 jelű bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1658 jelű bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1658 jelű bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 14K51 jelű, adatszolgáltatás a súlyosan fogyatékos magánszemély részére a 2014. évben kiállított, adókedvezményre jogosító igazolás tartalmáról elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 13K97 jelű, a tartós befektetésből származó 2013. évi jövedelemről a kifizető által teljesítendő adatszolgáltatásra szolgáló nyomtatványhoz Jogszabályi háttér - Az adózás rendjéről

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 13K85 jelű, a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel 2013. évi törlesztésével összefüggésben a hitelintézet által teljesítendő adatszolgáltatásra szolgáló nyomtatványhoz

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 06581K számú adatszolgáltatáshoz

Kitöltési útmutató a 06581K számú adatszolgáltatáshoz Kitöltési útmutató a 06581K számú adatszolgáltatáshoz Tisztelt Adózó! Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Adatszolgáltatás a tartós befektetésből származó 2012. évi jövedelemről 12K97-es számú nyomtatvány

Adatszolgáltatás a tartós befektetésből származó 2012. évi jövedelemről 12K97-es számú nyomtatvány Adatszolgáltatás a tartós befektetésből származó 2012. évi jövedelemről 12K97-es számú nyomtatvány Az adatszolgáltatás benyújtásának módja, időpontja: Az adatszolgáltatás csak elektronikus úton 1 teljesíthető!

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 13K84 jelű, a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 13K84 jelű, a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 13K84 jelű, a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér: - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének adatszolgáltatása a nála ilyen címen vezetett számlára a magánszemély által 2012. évben befizetett (átutalt), illetőleg a magánszemély részére nem-nyugdíj

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 14K85 jelű, a hitelintézet adatszolgáltatása a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel 2014. évi törlesztésével kapcsolatban elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 14K59 jelű, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 2014. évi adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 14K59 jelű, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 2014. évi adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 14K59 jelű, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 2014. évi adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér: - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó átalányadózása

Az egyéni vállalkozó átalányadózása Átalányadó és szja 2012: az átalányadózás és adóbevallás új szabályai 2012-től. Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50 56. -ai tartalmazzák. Az átalányadót a következő

Részletesebben

/ :17

/ :17 Az egyéni vállalkozók járulékfizetésének alapvetı szabályai 2008.03.07. 1. Általános tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségrıl, a fizetendı járulék (tagdíj) mértékérıl stb., rendelkezı

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Ezen a nyomtatványon a adóévre vonatkozó kötelezettség teljesíthető!

Ezen a nyomtatványon a adóévre vonatkozó kötelezettség teljesíthető! Kitöltési útmutató a 16K97 jelű, a tartós befektetésből származó 2016. évi jövedelemről a kifizető által teljesítendő adatszolgáltatásra szolgáló nyomtatványhoz Ezen a nyomtatványon a 2016. adóévre vonatkozó

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról 1. A mezőgazdasági őstermelők adózása Fogalmak Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016.

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016. A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016. A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010.

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

Kitöltési útmutató a PTGSZLAH adatlaphoz

Kitöltési útmutató a PTGSZLAH adatlaphoz Kitöltési útmutató a PTGSZLAH adatlaphoz Jogszabályi háttér: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 14K59 jelű, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár évi adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 14K59 jelű, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár évi adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 14K59 jelű, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 2014. évi adatszolgáltatása elnevezésű nyomtatványhoz Jogszabályi háttér: - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A számú bevalláshoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A számú bevalláshoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 0605. számú bevalláshoz Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 1. számú mellékletében foglaltak alapján a havi és az évközi adóbevallás benyújtására

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16103/20. számú EGYSÉGES JAVASLAT a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók Kitöltési útmutató a 14K86 jelű, a kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató adatszolgáltatása a magánszemély (ideértve az Szja tv. szerint a társasházat is) 2014. évben megvalósult ellenőrzött tőkepiaci

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról 1108A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz Hibásnak minősített

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő

kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása 2013. január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék Nyugdíjjárulék** egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 0506. számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 0506. számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a. számú bevalláshoz Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 33. (5) bekezdésében foglaltak alapján az elõtársaságoknak azokról az adókról és járulékokról,

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a K70 jelű, a letétkezelő (a program szervező) által az (elismert) munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében a magánszemély javára egyedi letétként őrzött értékpapírról, valamint

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 16K90 jelű, a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása értékpapír átruházásáról elnevezésű nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 16K90 jelű, a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása értékpapír átruházásáról elnevezésű nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 16K90 jelű, a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása értékpapír átruházásáról elnevezésű nyomtatványhoz Ezen a nyomtatványon a 2016. adóévre vonatkozó kötelezettség teljesíthető!

Részletesebben

Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez (okmányirodai regisztráció, adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel)

Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez (okmányirodai regisztráció, adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel) Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez (okmányirodai regisztráció, adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel) Miről olvashat a tájékoztatóban? Az elektronikus úton intézhető

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 1308M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 06583-as számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 06583-as számú bevalláshoz Tisztelt Adózó! Kitöltési útmutató a 06583-as számú bevalláshoz Személyi jövedelemadó szempontjából Ezt a bevallást annak az egyéni vállalkozónak kell kitöltenie, aki - az adóévben a tevékenységét megszünteti,

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Járulékbevallás 2006.

Járulékbevallás 2006. Járulékbevallás 2006. Bevallások a magánszemélyeknek juttatott kifizetésekkel kapcsolatos adókról és járulékokról KAIG 10.000 legnagyobb Havi Negyedéves Eltérő üzleti évet választó + Az előző körbe nem

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2015.

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1508A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az állami adóhatósághoz

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 38M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben