Szabó István AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYALAKÍTÁSBAN *1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szabó István AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYALAKÍTÁSBAN *1"

Átírás

1 Szabó István AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYALAKÍTÁSBAN *1 1. Bevezetés A polgári állam egyik fontos alkotmányos alapelve a végrehajtó hatalom törvényhozás általi ellenőrzése volt. Ez feltételezte a hatalmi ágak megosztását, ahol a végrehajtó hatalom letéteményese az államfő lett. Hatékony ellenőrzés azonban nem valósulhatott meg a törvényhozás általi felelősségre vonás nélkül, vagyis az államfő felelőssége került a középpontba. Amennyiben egy állam már a polgári átalakulás kezdetén köztársaság volt, az államfő önállóan is gyakorolhatta a végrehajtó hatalmat, hiszen felelősségre vonása nem volt kizárt. A monarchikus államokban azonban az államfő a közhatalom gyakorlásáért nem tartozott felelősséggel, így mellé felelős minisztereket kellet állítani, s döntéseit pedig ezen utóbbiak ellenjegyzéséhez kötni. Az elsőre példa az Egyesült Államok, ahol az elnök egy személyben gyakorolja a végrehajtó hatalmat, a mellette álló miniszterek nem szinonimái az európai értelemben vett felelős minisztereknek. Az utóbbira az európai államok, ahol a polgári átalakulás idején szinte még mindenhol monarchia volt, s így a végrehajtó hatalom gyakorlása osztottá vált, abban az uralkodó és miniszterei is részt vettek. Később érdekes helyzet adódott azon európai államokban, amelyek köztársasági államformát vettek fel. Megszűnt a kényszer a végrehajtó hatalom osztott gyakorlására, hiszen az államfő felelőtlensége többé már nem létezett. Ennek legjelentősebb hulláma talán az első világháborút követő időszak volt. A helyzet érdekességét az adta, hogy kényszer ugyan nem volt a végrehajtó hatalom osztott gyakorlásának fenntartására, de igazából annak megszüntetésére sem. Ugyanis republikánus keretek között sem okoz semmilyen problémát, ha államfő és kormány együttesen létezik az államszervezetben. Voltak államok, ahol felvetődött az osztott modell megszűntetése, de érdekes módon inkább az államfői tisztség eltörlésére hajlottak volna. Így az egységes végrehajtó hatalom birtokosának a kormányt gondolták. 2 Mindez azt mutatja, hogy a XX. század elejének európai alkotmányozói az államfő és a kormány közül az utóbbit inkább alkalmasnak tartották a feladat ellátására. Végül az európai államok a köztársaság felvétele után is megmaradtak a végrehajtó hatalom osztott gyakorlása mellett. Az uralkodó helyére a köztársasági elnök lépett, de a kormány intézménye is megmaradt. És itt azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az első világháború után létrejövő köztársaságok nagyobb része újonnan keletkező állam volt, 3 amelyeknél még az sem mondható, hogy a tradíciók bejáratták az osztott modellt, s ezért * A tanulmány közzététele a TÁMOP-4.2.2/B-10/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1 A tanulmány a K76472 OTKA kutatási program támogatásával készült. 2 Például Ausztriában a köztársasági alkotmány elfogadása közel két évig húzódott, s az egyik vitatott pont éppen az államfői intézmény volt. A keresztényszocialisták egy erős államelnököt szerettek volna, míg a szociáldemokraták egyáltalán nem akartak államfőt. Elképzelésük szerint a központi végrehajtó hatalom egyetlen szerve a Szövetségi Kormány lett volna. [Lehner, Oskar: Österreichische Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte. 3. (ergänzte Auflage.) Linz, Universitätsverlag Rudolf Trauner, ; Lásd még Szabó István: Ausztria államszervezete Budapest, PPKE JÁK, o.] 3 Lengyelország, Csehszlovákia, a három balti állam, vagy akár Finnországot is ebbe a körbe tartozott. Abból a körből, amely létező állam volt 1918 előtt is, s a monarchiát köztársaság váltotta, csak Németországot és Ausztriát tudjuk említeni. 1

2 választották azt. De tény, ami tény, az államfő és a kormány intézménye a köztársaságokban is szétvált így a két államhatalmi szerv viszonyát itt is vizsgálat tárgyává kell tennünk. És most térjünk vissza ahhoz a megállapításunkhoz, hogy az alkotmányozók a kormányt inkább alkalmasnak tartották a végrehajtó hatalom gyakorlására. Kétségtelen tény az is, hogy a végrehajtó hatalom ellenőrzése a kormányon keresztül lényegesen jobban megvalósítható, mint az államfő útján. A törvényhozás ellenőrzési jogai tehát elsősorban a kormányon keresztül érvényesülnek, amely bizonyos függelmi viszonyt is teremt. Így a kormányra az államfő mellett a parlamentnek is befolyása lesz. Világos kölcsönhatás az is, hogy a parlament ellenőrzési joga korlátozza az államfő befolyását. Minél tovább erősítjük a parlamenti kompetenciákat, annál jobban tompulnak az államfő lehetőségei. Az államfő és a kormány viszonyát tehát alapvetően a parlament ellenőrzési jogai befolyásolják, így ennek lehetséges módozatait érdemes külön pontban áttekinteni. 2. A parlament kormánnyal szembeni ellenőrzési jogai Az ellenőrzési jogok minimuma a jogi ellenőrzés. A törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztása után az alábbi munkamegosztás alakult ki: a törvényhozó hatalom feladata az államműködés szabályrendszerének meghatározása, a végrehajtó hatalomé pedig az, hogy e szabályoknak megfelelően működtesse az államot. A végrehajtó hatalom gyakorlója tehát nem sértheti meg a törvényeket. Ha ezt mégis megteszi, a törvényhozás felelősségre vonhatja. A király rendelkezik, a miniszter ellenjegyzi, de ha az intézkedés törvénysértő, a parlament a minisztert vád alá helyezheti. Ezért ezen esetekben minden valószínűség szerint a miniszter megtagadja az ellenjegyzést, így a törvénysértő intézkedés nem léphet hatályba. A jogi ellenőrzés tehát az alkotmányosság fenntartásának elengedhetetlen eleme. Ha hiányzik, a hatalmi ágak megosztására épülő államműködés még nem tud kialakulni. Jó példát jelenthet Magyarország, ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását már 1791-ben kimondták. 4 A király intézkedései azonban még nem voltak miniszteri ellenjegyzéshez kötve, egyáltalán felelős minisztériumot sem szerveztek mellé. A jogi ellenőrzés hiánya miatt így semmilyen garancia nem volt arra, hogy a király a törvények betartásával kormányozza az országot jelentős változást hoz, hiszen felállítják a minisztériumot, a miniszteri ellenjegyzést is bevezetik, s azt is világosan kimondják, hogy az ellenjegyzett intézkedésért a minisztert terheli a felelősség. 5 A magyar példa azt szemlélteti, hogy önmagában a két hatalmi ág szétválasztásának rögzítése még nem elegendő, az ellenőrzési jogot is biztosítani kell. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonyában tehát a jogi ellenőrzés az első és egyben nélkülözhetetlen elem. Az idő múlásával azonban emellett a politikai ellenőrzés is kialakult. A palament különösen a költségvetési jogra támaszkodva olyan miniszterek távozását is ki tudta kényszeríteni, akik nem követtek el törvénysértést. Az állami költségvetés elutasítása, vagy kedvezőtlen módosítása bármely kormány helyzetét elnehezítette. Egyáltalán a kormány rá volt szorulva arra, hogy törvényjavaslatait a parlament támogassa. Ha javaslatait szisztematikusan leszavazták, akkor hamar lehetetlen helyzetbe kerülhetett. Az első világháború után született alkotmányok már tételesen is rögzítették, hogy a képviselők bizalmát elvesztő kormány köteles lemondani. 6 Azonban a költségvetési jogra évi XII. törvénycikk a törvényhozó és a végrehajtó hatalom gyakorlásáról évi III. törvénycikk és A Minisztertanácsnak és bármely miniszternek a Szejm kívánságára le kell mondania. [A Lengyel Köztársaság évi Alkotmánya 58. cikkely (1) bekezdés] A Birodalmi Kancellárnak és a birodalmi minisztereknek [ ] le kell mondania, ha a Birodalmi Gyűlés, konkrétan erre irányuló határozatával, a bizalmat megvonja tőlük. [A Német Birodalom évi Alkotmánya 54. cikkely] 2

3 tett utalásból látható, hogy politikai felelősség az alkotmány tételes előírása nélkül is létezhetett. Angliában már a XVIII. században megtalálható, 7 s Magyarországon is szokásjogi alapon alakult ki. 8 A kormány kinevezése azonban még mindig a király (az államfő) jogosítványa maradt. A parlament irányában fennálló politikai felelősség megjelenése annyiban változtatta meg a hatalmi súlypontokat, hogy az államfő a miniszterelnök kiválasztásakor a képviselőházi többség véleményét is kénytelen volt figyelembe venni. Persze amíg a parlamentben nem alakul ki politikai váltógazdálkodás, addig a király mozgástere nagyobb. Az előbb ezért is hoztam az angol és a magyar példát, merthogy mindkét államban volt a kormánynak politikai felelőssége, Magyarországon azonban a királynak mégis jóval nagyobb volt a befolyása a kormány összetételére, mint Angliában. 9 A politikai ellenőrzésnek egy következő, erősebb változata, amikor a képviselők nem csak a már kinevezett kormányt mozdíthatják el, hanem a hivatalba lépéshez is szükséges az előzetes jóváhagyásuk. Ezzel párhuzamosan az államfő általában elveszíti a kormány (miniszterelnök) felmentésére vonatkozó jogát. A kormányt tehát a parlament előzetes jóváhagyásával még az államfő nevezi ki, de a kinevezés után azt már csak a parlament hívhatja vissza. 10 A felmentési jog megszűnése jelentősen tompítja a kormány államfő irányában fennálló függőségét. [lásd 5. pont] Az utolsó lépés pedig az, amikor már nem az államfői kinevezés előzetes jóváhagyása a joga, hanem a parlament maga választja meg a kormányt (miniszterelnököt). Az államfőnek még lehet javaslattételi joga, de a parlamentarizmus legerősebb formációjában ezt is megvonják tőle, a kormányfő jelölése is egy parlamenti bizottság, vagy meghatározott számú képviselő joga lesz Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet. Osiris Kiadó, Budapest o. 8 Bár a független felelős magyar minisztériumról szóló évi III. törvénycikk csak jogi felelősséget rögzített, mégis azon egységes vélemény alakult ki, hogy a kormányt politikai felelősség is köti a képviselőház irányába. [Nagy Ernő: Magyarország közjoga (Államjog) Atheneum irodalmi és nyomdai Rt, Budapest o.; Ferdinandy Gejza: A magyar alkotmányjog tankönyve. Franklin Társulat, Budapest o. Tomcsányi Móric: Magyarország közjoga. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest o.; Bölöny József: Magyar közjog. II. kötet. Budapest, o.] 9 Szente Zoltán a dualizmuskori kormányzatról írt munkájában részletesen elemzi ezt a problémakört. [lásd Szente Zoltán: Kormányzás a dualizmus korában. Budapest, Atlantisz Kiadó o.; o.] 10 Ezt a modellt követi például az 1947-es olasz, vagy Románia 1991-es román alkotmány is. A kérdést később részletesen érintjük, a példa pedig a román alkotmány lesz, mert itt a felmentés tilalma tételesen is rögzítve van. [lásd 5. pont] 11 A parlamentarizmus e legerősebb formája először az 1920-as osztrák alkotmányban jelent meg, ahol a Szövetségi Kormányt a képviselőház (Nemzeti Tanács) a saját Főbizottságának javaslatára választotta. [Az Osztrák Köztársaság évi Alkotmányának 1920 és 1929 között hatályos szövege 70. cikkely (1) bekezdés; lásd: Szabó ] Hasonló szabályokat tartalmaz az 1949-es német alaptörvény is. Bár a jelölés joga először a Szövetségi Elnököt illeti, de ha személyi javaslatát a Szövetségi Gyűlés elutasítja, a második fordulóban már a képviselők állíthatnak jelöltet. [A Németországi Szövetségi Köztársaság évi Alaptörvénye 63. cikkely (2) bekezdés] Érdekes a hatályos magyar Alaptörvény szabályozása. Jelölési joga csak a köztársasági elnöknek van, tehát személyi javaslatának esetleges parlamenti elutasítása után ismét az államfő jelölhet. A konstruktív bizalmatlansági indítványnál azonban a jelölés joga átszáll a parlamentre, vagyis ha megválasztják az államfő nem tetsző jelöltjét, a parlamenti többség a miniszterelnököt igen rövid idő alatt le tudja azt cserélni a számára szimpatikus személyre. [Magyarország évi Alaptörvénye 16. cikk (3) bekezdés; 21. cikk (1)-(2) bekezdés] 3

4 3. Az államfő kormányalakításban betöltött szerepének két végpontja Egy rövid, de még is különálló pontban érdemes összefoglalni, hogy az államfő kormányalakításban betöltött szerepének milyen két végpontja van. A felvetett probléma megoldása ugyanis a két végpont kijelölésével kezdődik, majd a kettő közötti átmenetek tárgyalásával. A kormányalakításra két tényezőnek (államfő és parlament) lehet befolyása, s az egyes modellek a szerint változnak, hogy az említett két tényező közötti súlyponteltolódás mekkora. Az államfő kormányalakításra gyakorlat befolyásának két végpontja alfája és ómegája tehát az alábbi: Α) a kormányt az államfő nevezi ki és menti fel, a parlament csak a törvénysértést elkövető miniszterek elmozdítására jogosult; Ω) a kormányt a parlament választja, az államfőnek előterjesztési joga sincs, s a minisztereket csak a parlament mozdíthatja el. Az ómega tehát a csak a parlamenttől függő kormány. Csak az államfőtől függő kormány azonban nem lehet, tehát az alfa nem lehet az ómega ellenkezője, hiszen a törvényhozás részére a jogi ellenőrzést, mint minimális eszközt biztosítani kell. Ez alól kivételt jelentett az 1871-es német alkotmány, amely a Birodalmi Kancellár esetében a jogi felelősséget sem rögzítette. 12 Ez azonban olyan ritka kivétel, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy csak a szabály erősítésére szolgált. 4. A kormányalakítás egyes modelljei Az alfára a XVIII-XIX. századi európai alkotmányok lehetnek a példák. Az 1791-es francia, az 1831-es belga alkotmány, vagy éppen Magyarországon az évi III. törvénycikk még csak a miniszterek jogi felelősségét rögzítette. Vagyis mindhárom esetben a király nevezte ki és mentette fel a minisztereket, 13 s a törvényhozás pedig csak a törvénysértést elkövetett miniszterek elmozdítására (vád alá helyezésére) volt jogosult. Ebben a miliőben a miniszterek még az uralkodó személyes bizalmi emberei voltak. A miniszteri ellenjegyzés tartalma kapcsán [lásd 6. pont] érinteni fogjuk, hogy annak megtagadása általában a hivatal elvesztésével járt együtt. Az ellenjegyzés megtagadásával ugyanis közvetett módon a miniszter azzal vádolta az uralkodót, hogy az törvénysértő intézkedést akar hozni. Márpedig, ha a király ezek után miniszterét hivatalban hagyta, akkor elismerte a vád megalapozottságát. Korábban már említettem [lásd 2. pont], hogy a politikai felelősség konkrét alkotmánybéli előírás nélkül, szokásjogi alapon is kialakulhat. Ezért a hosszabb életű belga, 12 A bismarcki alkotmány ismerte a miniszteri ellenjegyzést, s azt is kimondta, hogy ez által a felelősség átszáll a Birodalmi Kancellárra. [A Német Birodalom évi Alkotmánya 17. cikkely 2. mondat] Nem rendelkezett azonban a törvénysértést elkövető kancellár vád alá helyezésének lehetőségéről. Így pedig a felelősség átvállalására vonatkozó szabály lényegesen gyengébb tartalommal bírt. Az csak a büntetőjogi felelősségre terjedt ki, vagyis ha az ellenjegyzett császári intézkedés bűncselekményt valósított meg, akkor a kancellár ellen bűnvádi eljárást lehetett indítani. A Btk-n kívüli más törvény megsértése azonban nem vont maga után eljárást és szankciót. [Lásd Szabó István: Német alkotmányfejlődés Budapest, Szent István Társulat, o.] 13 Az évi francia alkotmánynak a miniszterekről szóló II. fejezet IV. részében az 1. cikkely a miniszterek kinevezését és felmentését kizárólagos királyi jogként állapítja meg. A Belgium évi Alkotmányának 65. cikkelye szerint: a minisztereket a király nevezi ki és menti fel. Bár az évi III. törvénycikk 11. -a csak kinevezésről beszél: A ministerelnököt Ő Felségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó, Ő Felségének jóváhagyásával nevezi, ebbe egyértelműen beleértették a felmentési jogot is. 4

5 vagy a magyar szabályozás külön alkotmánymódosítás (törvénymódosítás) nélkül is átlépett abba a fázisba, ahol kormánynak már politikai felelőssége is volt. [lásd 2. pont] Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, amit a parlament érdekérvényesítő erejéről írtam [lásd 2. pont], hiszen a politikai felelősség tényleges súlya ezzel is összefüggésben áll. Tehát a XIX. századi monarchiák Anglia kivételével még alkotmányos monarchiák, vagyis a politikai felelősség esetleges megjelenésének ellenére, az uralkodónak a kormányalakításra lényegesen nagyobb volt, mint a parlamentnek. A két tényező egyensúlya az első világháború utáni félprezidenciális rendszerekben valósult meg. A konstrukció alapvetően nem változik meg, itt is az államfő nevezi ki a kormányt, de az a parlament irányába fennálló függelmi viszony (a politikai felelősség) jelentősen felerősödik. Ennek tényét az alkotmányok már tételesen is rögzítik, a parlamentben váltógazdálkodás alakul ki, s érdekérvényesítő ereje növekszik. A következő állomás a félprezidenciális rendszereknek a parlamentáris kormányzat irányába történő eltolódása. Itt az alapvető határvonalat véleményem szerint az jelenti, hogy a köztársasági elnök szabadon hivatalba léptethet egy kormányt, vagy ehhez szükséges a parlament valamilyen előzetes megerősítése. A határvonal szemléltetésére kifejezetten alkalmas az 1945/1946-os magyar szabályozás. A köztársasági elnöki tisztség februári felállításáig az államfői hatalom ideiglenes gyakorlásával a Nemzeti Főtanács volt megbízva. A kormányalakításra vonatkozó jogai az alábbiak voltak: A miniszterelnököt a politikai bizottság kétharmad többségű határozata, ilyen hiányában pedig a Nemzetgyűlés határozata alapján a Nemzeti Főtanács nevezi ki és menti fel. 14 A köztársasági elnöki tisztség felállítása után az új államfő pedig az alábbi kompetenciát kapta: A köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a Nemzetgyűlés politikai bizottságának meghallgatása után a parlamenti többségi elv tiszteletben tartásával a miniszterelnököt, a miniszterelnök előterjesztése alapján pedig a minisztereket. 15 A központi kérdés nyilvánvalóan a miniszterelnök kinevezése, amelyre a Nemzeti Főtanács a nemzetgyűlés politikai bizottságának határozata (egyetértése) alapján volt jogosult, míg a köztársasági elnök csak a politikai bizottság meghallgatására volt köteles. Az első verzió tehát egyetértési, a második viszont csak véleményezési jogot biztosít a nemzetgyűlésnek. Az utóbbi már nem alkalmas arra, hogy a képviselők egy nekik nem tetsző miniszterelnök kinevezését blokkolják, csak a hivatalba lépett kormányt tudják elmozdítani (negatív parlamentarizmus). A kormányalakítás különböző típusainál én ezt tekintem a parlamentáris és a félprezidenciális rendszer közötti legfontosabb határvonalnak. Persze mind a két irányba tovább lehet mozdulni. A klasszikus félprezidenciális rendszerekben a parlamentnek véleményezési joga sincs, a miniszterelnök kinevezése a köztársasági elnök teljesen szabad döntése. Így volt ez például az 1919-es német alkotmányban, 16 vagy így van a már említett osztrák alkotmány 1929 óta hatályos szövegváltozatában is. 17 Csak az egyes konstrukciók pontos felvázolása miatt itt megismétlem, hogy a parlament véleményezési joga a következő lépés a parlamentarizmus irányába, s az egyetértési jog megszerzésével átlépünk a határvonalon is. Ezen utóbbit tartalmazta az 1945-ös magyar szabályozás. Korábban már érintettük [lásd 2. pont], hogy a parlamentáris rendszer irányába történő további elmozdulás, amikor a törvényhozás nem csak előzetesen jóváhagyja az államfő által miniszterelnökké kinevezni kívánt személyt, hanem maga választja a kormányfőt évi XI. törvénycikk 9. (1) bekezdés évi I. törvénycikk 13. (2) bekezdés 16 A Német Birodalom évi alkotmánya 53. cikkely: A Birodalmi Kancellárt és javaslatára a birodalmi minisztereket a Birodalom Elnöke nevezi ki és menti fel. 17 Az Osztrák Köztársaság évi Alkotmányának 1929 óta hatályos szövegváltozat 70. cikkely (1): A Szövetségi Kancellárt és javaslatára a Szövetségi Kormány többi tagját a Szövetségi Elnök nevezi ki. A Szövetségi Kancellár vagy a teljes Szövetségi Kormány felmentéséhez nem szükséges ellenjegyzés; a Szövetségi Kormány egyes tagjainak felmentéséhez a Szövetségi Kancellár előterjesztése szükséges. [ ] 5

6 Előfordulhat, mint azt a hatályos magyar Alaptörvényben is láthatjuk, amikor a köztársasági elnöknek még marad javaslattételi joga, 18 de a már említett osztrák alkotmány 1920 és 1929 között hatályos szövege szerint a Szövetségi Elnöknek még jelölési joga sem volt a Szövetségi Kormány megalakításánál. 19 Korábban azt is említetem, hogy ha a kormány csak a parlament előzetes jóváhagyásával léphet hivatalba, akkor az államfő elveszti a kormány felmentésére vonatkozó jogát. Ennek bizonyítását azonban érdemes egy külön pontban összefoglalni. 5. A kormány államfő általi felmentésének megszűnése. Láthattuk, hogy az 1946-ban megállapított magyar szabályok még lehetőséget adtak a miniszterelnök (kormány) államfő általi menesztésére. Az előző pontban idézett szövegből ugyanis világosan levezethető, hogy a nemzetgyűlésnek a felmentésnél is csak véleményezési joga volt. Az egy évvel korábbi, a Nemzeti Főtanácsra vonatkozó rendelkezés azonban így szólt: A miniszterelnököt [ ]a Nemzetgyűlés határozata alapján a Nemzeti Főtanács nevezi ki és menti fel. 20 Itt tehát az államfői felmentéshez is a parlament előzetes jóváhagyására (egyetértésére) volt szükség. A nemzetgyűlés azonban bizalmatlansági indítvány benyújtásával a kormányt saját hatáskörben is elmozdíthatta, nem kellett az államfővel konszenzust keresnie. Így a kormány megbízatása szempontjából a meghatározó az lett: bírjae a nemzetgyűlés bizalmát? Ha a kormány csak a Nemzeti Főtanács bizalmát veszti el, hiába próbálja az felmenteni, ehhez nem fogja megkapni a nemzetgyűlés egyetértését. Ha viszont a kormány a képviselők bizalmát veszti el, akkor a minisztereknek távozniuk kell hivatalukból, Tehát ebben a szabályozási környezetben az államfő felmentési joga megszűnik. Ebből következően létezik olyan alkotmányos konstrukció, amikor az államfő a kinevezésben még közreműködik, a felmentésnél azonban minden joga megszűnik. Ezzel kapcsolatban röviden érdemes megvizsgálni a hatályos román alkotmánynak a kormányalakításra vonatkozó rendelkezéseit, mely szerint: Románia Elnöke jelöltet állít a miniszterelnöki tisztségre, majd a Parlament bizalmi szavazata alapján kinevezi a Kormányt. 21 Ez ugyanaz, mint amit az 1945-ös magyar szabályozásnál láttunk, az államfő a parlament előzetes jóváhagyásával nevezi ki a miniszterelnököt. A felmentés joga viszont nem szerepel mellette. Ami nem véletlen, hiszen ha előzetes jóváhagyással nevez ki, akkor ugyanígy lehetne felmenteni is. De láttuk azt is, hogy ez egy értelmetlen rendelkezés. Ha a parlament önállóan is elmozdíthatja a kormányt, akkor az csak vele áll függelmi viszonyban, az államfő elveszti felmentési jogát. Érdemes azonban megemlíteni, hogy 1999-ben Emil Constantinescu államfő leváltotta Radu Vasile miniszterelnököt. 22 Ez egyértelműen alkotmánysértő volt, ezért a 2003-ban kihirdetett alkotmányrevízió a miniszterelnök felmentésére tételes tilalmat is megállapított. Innen kezdve Romániában már nem csak alkotmányértelmezés, hanem tételes szabály tiltja a miniszterelnök államfő általi felmentését. 18 Magyarország évi Alaptörvénye 16. cikk (3) bekezdés: A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. 19 Az Osztrák Köztársaság Alkotmányának 1920 és 1929 között hatályos szövegváltozata 70. cikkely (1): A Szövetségi Kormányt a Nemzeti Tanács választja. A választás a Nemzeti Tanács Főbizottságának egyesített javaslatára, névszerinti szavazással történik. [lásd 10-es lábjegyzet] évi XI. törvénycikk 9. (1) bekezdés 21 Románia évi Alkotmánya 85. cikkely (1) bekezdés 22 Veres Emőd: Alkotmánymódosítás után. Magyar kisebbség 2003/

7 6. A miniszteri ellenjegyzés tartalma (a jogi és a politikai kontroll) Az államfő és a kormány viszonyának változásával a miniszteri ellenjegyzés tartalma is változott. A korai kartális alkotmányok kapcsán érintettük [lásd 4. pont], hogy az ellenjegyzés megtagadása esetén a miniszter legtöbbször távozni kényszerült hivatalából. A miniszterek az uralkodó közvetlen bizalmasai voltak, amellyel nem fért össze, hogy vitassák az uralkodó intézkedéseinek törvényességét. Az ellenjegyzés megtagadásával a miniszter megúszta a vád alá helyezést, de már nem mondhatta magát a király bizalmasának. Ebben a környezetben az ellenjegyzés kizárólag jogi kontrollt jelentett. A miniszter kizárólag akkor tagadta azt meg, ha a királyi intézkedés törvénysértő volta miatt vád alá helyezés fenyegette. Az szóba sem kerülhetett, hogy egy egyébként törvényes intézkedéssel szemben politikai okok miatt emelt volna vétót. Ennek mintaesete lehet a királyi kegyelem ellenjegyzése. A kegyelem a szubjektív méltányosságon nyugszik, nehezen tud törvénysértő tartalommal bírni. Az ellenjegyzést a miniszter azért tagadhatná meg, mert nem ért egyet azzal, hogy az érintett bűnelkövető mentesüljön a büntetés alól. Ez azonban nem jogi, hanem érzelmi (politikai) kérdés. A félprezidenciális rendszerekben is hasonló a helyzet, az államfő még mindig szabadon menesztheti a kormányt, továbbra is kockázatos vele politikai konfliktust vállalni. Ha azonban az államfő elveszíti a kormány menesztésére vonatkozó jogát (lásd 4-5. pont), akkor az ellenjegyzés politikai kontrollá is válhat. Az elmúlt két évtized magyar alkotmányos gyakorlatában is találkoztunk esettel, amikor az illetékes miniszter megtagadta az államfő kegyelmi határozatának ellenjegyzését. Ez már a köztársasági elnök döntéseinek egyértelmű politikai kontrollját jelenti. Ezzel párhuzamosan azonban az ellenjegyzendő államfői intézkedések köre is változik. A monarchiákban az államfő felelőtlensége miatt értelemszerűen minden intézkedésére kiterjed az ellenjegyzési kötelezettség. A félprezidenciális rendszerekben az államfő felelősségi viszonyának változása miatt már oldani lehetne rajta, de nem teszik. Az elnök ugyanis része a végrehajtó hatalomnak, s annak egységes gyakorlását csak úgy látják biztosítva, ha a teljes ellenjegyzési kényszert fenntartják. 23 Ahol viszont az ellenjegyzés már politikai kontrollt is jelent, feloldják az általános kényszert. A köztársasági elnöknek lesznek olyan kompetenciái, amelyeket miniszteri ellenjegyzés nélkül gyakorolhat. Példa lehet erre a hatályos magyar Alaptörvény is. 24 Elég csak arra gondolnunk, hogy mi lenne, ha a például az előzetes normakontroll gyakorlása miniszteri ellenjegyzéshez lenne kötve. A köztársasági elnök csak akkor tudna vele élni, ha a parlamenti többség maga is szeretné az előzetes kontrollt. Ha a parlamenti többség ezt ellenezné, a tőle erősen függő kormány tagjai biztosan nem adnának ellenjegyzést. 23 Például Németországban az 1919-es alkotmány előkészítése során felvetődött az ellenjegyzési kényszer puhítása. Az említett okok miatt azonban a teljes ellenjegyzési kényszer fenntartása mellett döntöttek. [A Német Birodalom évi Alkotmány 50. cikkely; Lásd Szabó István: Az államfő jogállása a Weimari Köztársaságban. Budapest, Osiris Kiadó, o.]. Teljes ellenjegyzési kényszert tartalmazott az 1920-as csehszlovák alkotmány [a Csehszlovák Köztársaság évi Alkotmánya 68. ], vagy éppen hazánkban az évi I. törvénycikk 13. (4) bekezdése. 24 Az Alaptörvény 9. cikke a köztársasági elnök hatásköreit szándékosan két külön bekezdésre bontja. A (3) bekezdésben felsorolt hatásköröket ellenjegyzés nélkül, a (4) bekezdésben felsoroltakat pedig csak miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolhatóak. 7

8 DIE ROLLE DES STAATSOBERHAUPTES IN DER REGIERUNGSBILDUNG Die Rechte des Staatsoberhauptes und des Parlaments in der Regierungsbildung. Im 18. und 19. Jahrhundert stand dem Parlament über die Regierung nur eine rechtliche Kontrolle zu. Der König hatte im Hinblick auf die Minister ein freies Ernennungsrecht. Nach der Entstehung der politischen Kontrollrechte des Parlaments hat das Parlament und das Staatsoberhaupt bei der Regierungsbildung über gleiche Rechte verfügt. Die Bindung des Amtsantritts der Regierung an die Zustimmung des Parlaments bedeutete eine Einschränkung der Rechte des Staatsoberhauptes. 8

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6. AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Részletesebben

A köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

A köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége 22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,

Részletesebben

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.

Részletesebben

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

A legfontosabb állami szervek

A legfontosabb állami szervek A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

MELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi.

MELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi. MELLÉKLET: EU-tagállam Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Észtország Az államfő megválasztása közvetlen, 6 év parlament (2013-tól közvetlen), 5 év Felelősségre vonása Eljárások Népszavazás útján, javaslatot

Részletesebben

VI. FEJEZET A KORMÁNY 75.

VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,

Részletesebben

Dr. Bihari Mihály elnök úr részére. Tisztelt Elnök Úr!

Dr. Bihari Mihály elnök úr részére. Tisztelt Elnök Úr! Dr. Bihari Mihály elnök úr részére Alkotmánybíróság BUDAPEST I-2/1219/2006. Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. paragrafus g) pontja és 21. paragrafus (6) bekezdés

Részletesebben

A magyar közigazgatás szerkezete

A magyar közigazgatás szerkezete A magyar közigazgatás szerkezete (Óraszám: 2+0) (Kreditszám: 3) Tantárgyfelelős: Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus Meghirdető tanszék: Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Debrecen, 2005 A tárgy

Részletesebben

A modern demokráciák működése

A modern demokráciák működése A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági

Részletesebben

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK november 6. Előadásvázlat

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK november 6. Előadásvázlat A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 2017. november 6. Előadásvázlat I. Az államfői szerep az alkotmányos rendszerekben - az állam legmagasabb szintű képviselete - az államhatalmi szervek demokratikus működésének biztosítása

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány

A magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány A kormány 1 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni,

Részletesebben

A magyar politikai rendszer Az államfő

A magyar politikai rendszer Az államfő Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után

Részletesebben

A Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG SZEPTEMBER 30.

A Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG SZEPTEMBER 30. A Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG 2. 2014. SZEPTEMBER 30. A Batthyány-kormány Tyroler József (1822-1854) (színezett metszet Weber Henrik rajza alapján) 1.A KORMÁNY ALKOTMÁNYOS

Részletesebben

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az

Részletesebben

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XX1II/1. (2005), pp

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XX1II/1. (2005), pp Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XX1II/1. (2005), pp. 141-140 A VÉGREHAJTÓ HATALOM GYAKORLÓINAK FELELŐSSÉGE A KÖZÉP-EURÓPAI ÁLLAMOKBAN (1848-1948) 1. Prológus SZABÓ ISTVÁN* A polgári átalakulás

Részletesebben

Az EU intézményrendszere

Az EU intézményrendszere Az EU intézményrendszere 2018. November 08. EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_27_angol_nyelvu_jogi_okiratszerkesztes_es _targyalas/5826/index.html

Részletesebben

Szakács Tamás. 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei. 1.A parlamentek belső szervezete

Szakács Tamás. 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei. 1.A parlamentek belső szervezete 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei 1.A parlamentek belső szervezete - a mai parlamentek a modern társadalmak komplex feltételei között működnek, és egyegy döntésükkel a legeltérőbb

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József

Részletesebben

Az Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi viszony, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra

Az Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi viszony, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra Az Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi viszony, különös tekintettel a konstruktív bizalmatlansági indítványra Mészáros Gábor Témavezető: Dr. Halmai Gábor, egyetemi tanár A Kormány politikai felelőssége,

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

II. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK

II. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2016/2017. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás

Részletesebben

Európa alkotmánytörténete

Európa alkotmánytörténete RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Law Working Papers 2011/25 Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20376. számú törvényjavaslat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról létrejött megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU

SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete

Részletesebben

Ahatalmi ágak elválasztásának és egymással

Ahatalmi ágak elválasztásának és egymással Dr. Csink Lóránt A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI TISZTSÉG KÖZÉP-EURÓPÁBAN. A LENGYEL, A CSEH ÉS A SZLOVÁK ÚT Ahatalmi ágak elválasztásának és egymással való viszonyának kérdése Közép-Európában élesebben merült fel,

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

Bírálat Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban címő doktori munkájáról

Bírálat Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban címő doktori munkájáról Bírálat Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban címő doktori munkájáról Értékelésemet az MTA Doktori Tanácsa döntése nyomán, a

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

II. Köztársasági Elnökség

II. Köztársasági Elnökség II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági

Részletesebben

Elnök és kormány viszonya Romániában: a félparlamentarizmus gyakorlata *

Elnök és kormány viszonya Romániában: a félparlamentarizmus gyakorlata * Veress Emõd Elnök és kormány viszonya Romániában: a félparlamentarizmus gyakorlata * 1. Romániában, a rendszerváltás után kialakított félelnöki/félparlamentáris kormányzati rendszerben állandóan jelen

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

Közpénzügyek. Alkotmányjog 2 előadások december 4. Lápossy Attila

Közpénzügyek. Alkotmányjog 2 előadások december 4. Lápossy Attila Közpénzügyek Alkotmányjog 2 előadások 2017. december 4. Lápossy Attila A magyar kormányzati rendszer Magyar Nemzeti Bank Költségvetési Tanács Állami Számvevőszék Köztársasági elnök Országgyűlés Kormány

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyag részéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2019. március 1.)

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyag részéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2019. március 1.) A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyag részéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2019. március 1.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés, többszörös választásos

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA MAGYARORSZÁG KORM ÁN YA ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett: 2018 OKT 1 9. T/2933. számú törvényjavaslat az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK

BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK L 82/56 204.6.2. BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK FELÜGYELETI TESTÜLETÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK FELÜGYELETI TESTÜLETE, tekintettel az Európai

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT ÉS ÉRINTETTSÉGRŐL SZÓLÓ KÖZZÉTÉTELI KÉRELEM

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT ÉS ÉRINTETTSÉGRŐL SZÓLÓ KÖZZÉTÉTELI KÉRELEM ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT ÉS ÉRINTETTSÉGRŐL SZÓLÓ KÖZZÉTÉTELI KÉRELEM a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. szerinti összeférhetetlenségről és a

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/20378. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Grúzia között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat

T/ számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési

Részletesebben

Az EU intézményrendszere

Az EU intézményrendszere Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg

Részletesebben

Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003

Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003 Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén

Részletesebben

2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)

Részletesebben

2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI JOGI INTÉZET

2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI JOGI INTÉZET A közigazgatási eljárás az EU közigazgatási jogában A "hivatalboliság" alapelvének gyakorlati érvényesülése a közigazgatási eljárásban A dekoncentrált szervek 2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Nemzeti Megelőző Mechanizmus: A hatékonyság kulcselemei

Nemzeti Megelőző Mechanizmus: A hatékonyság kulcselemei Nemzeti Megelőző Mechanizmus: A hatékonyság kulcselemei Budapest 2012. május 14. Dr. Matthew Pringle Association for the Prevention of Torture (mpringle@apt.ch) Csatlakozás az OPCAT-hez 2012. január 12.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban

Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban Dr. Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban Doktori tézisek Budapest, 2010. I. A doktori értekezés tudományos céljai és módszerei

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása

A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi

Részletesebben

Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Lex CEU eltörléséről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.

Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Lex CEU eltörléséről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani. Iromány száma: T/17873. Benyújtás dátuma: 2017-10-16 15:03 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 10AKAGBR0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

Mercedes Bresso A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal összefüggésben (COM(2018)0636 C8-0413/ /0336(COD))

Mercedes Bresso A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal összefüggésben (COM(2018)0636 C8-0413/ /0336(COD)) 6.3.2019 A8-0435/8 8 4 preambulumbekezdés (4) Ezért olyan ellenőrzési eljárást kell bevezetni, amelynek értelmében a Hatóságnak bizonyos körülmények között fel kell kérnie a független kiemelkedő személyek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

TOMPA TAMÁS A MAGYAR ÉS A NÉMET VÉGREHAJTÓ HATALOM

TOMPA TAMÁS A MAGYAR ÉS A NÉMET VÉGREHAJTÓ HATALOM TOMPA TAMÁS A MAGYAR ÉS A NÉMET VÉGREHAJTÓ HATALOM 1 1.BEVEZETÉS Az olyan társadalomnak, [ ] ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs.

Részletesebben

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KVVM/KJKF/32/2010. Tervezet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Állam és kormányformák Magyarország állam és kormányformája az Alaptörvény értelmezésében

Állam és kormányformák Magyarország állam és kormányformája az Alaptörvény értelmezésében Állam és kormányformák Magyarország állam és kormányformája az Alaptörvény értelmezésében Az állam és kormányforma szorosan összefügg egymással, de nem azonos fogalmak, jóllehet a köznyelv gyakran keveri

Részletesebben