S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "S TUDIA CAROLIENSIA 2005. 4. SZÁM 179 196."

Átírás

1 S TUDIA CAROLIENSIA SZÁM SIPOS KATALIN AZ AUTONÓMIÁHOZ VALÓ JOG A SPANYOL ALKOTMÁNYBAN : a demokratikus átmenet és az előautonómiák időszaka Franco tábornok november 20-án bekövetkezett halála előtt és után a politikai helyzet egyik érzékeny jellemzője a regionalizmus 1 volt, amely azokban az években a demokrácia szinonimáját, a centralizált egységes állam tagadását, a politikai és szabadságjogok követelését jelentette. Két nappal később, november 22-én János Károly spanyol uralkodó üzenetet intézett a nemzethez, s ezzel kezdetét vette a rendszer liberalizálása, az átmenet időszaka, amely mindvégig teljes társadalmi konszenzuson alapult. Az üzenet a királyság és az állam egységének keretein belül először ismerte el a regionális sajátosságok létjogosultságát. E sajátosságok történelmi előzményeinek 2 és jelenkori jellemzőinek tanulmányozására még 1975 novemberében bizottság alakult, mely elsősorban a baszk provinciák megszüntetett gazdasági megállapodásainak (conciertos económicos) kérdésével foglalkozott februárjában további bizottságok alakultak Katalónia és a Kanári szigetek részéről. Ebből a bizottsági rendszerből alakult ki az ún. előautonómiák rendszere (sistema de preautonómia), mely a végleges alkotmányos rendezésig átmeneti megoldást kínált a regionális kérdés kezeléséhez. Az előautonómiák időszaka 1977 szeptemberében kezdődött a katalán 3 Generalitat helyreállításával és az évtizedek óta száműzetésben élő Tarradellas volt elnök királyi felkérésre történő hazatérésével, s 1978 októberében Kasztília La Mancha Junta-jának felállításával ért véget. Összesen 13 előautonómiával bíró egység jött létre. 4 A királyi rendeletekre támaszkodó rendszer kialakítása két szakaszban zajlott le: az elsőben az érintett egységek létrehozták kormányzati és igazgatási szerveiket, a másodikban pedig a központi hatalom megkezdte a funkciók és hivatalok átruházását. A rendszer sajátossága volt, hogy a madridi kormány fenntartotta magának a jogot, hogy érvénytelennek nyilváníthassa egyes rendelkezéseiket, és ha az állam biztonsága úgy kívánja, felfüggessze szerveik működését. Erre nem került sor. Az előzetes autonómia megszerzésének ténye fontossá vált az alkotmány elfogadása után, az abban rögzített autonómiához való jog megszerzése szempontjából. 1 Sipos Katalin: A regionalizmus történeti és jogi aspektusai (Spanyolország, Olaszország, Franciaország). Budapest, MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Közlemények, 6, Ld. fentebb: Harsányi Iván: Az autonómiák rendszere történelmi fejlődés, politikai zavarok. 3 Boucsin, W.: Spanischer Regionalismus und der katalanische Nationalismus. Jahrbuch des Öffentlichen Rechts der Gegenwart, 1978., Vol. 27, Tamames, L. R.: Introducción a la Constitución espańola. Madrid,

2 180 S IPOS K ATALIN 1978 Alkotmány: államegység autonómiához való jog Az december 6-i népszavazáson 87,8 százalékkal elfogadott új, demokratikus alkotmány oly módon alapul Spanyolország egységén és oszthatatlanságán, hogy elismeri a nemzetiségek és a régiók autonómiához való jogát. 5 Az alkotmány 2. cikke így hangzik: az alkotmány, amely a spanyol nemzet, valamennyi spanyol közös és oszthatatlan hazájának a felbonthatatlan egységén alapul, elismeri és garantálja a nemzetet alkotó nemzetiségek és régiók autonómiához való jogát és a közöttük lévő szolidaritást. 6 Az alkotmány nem tisztázza 7 a "nemzetiség" és a "régió" közötti különbséget, a nemzetiség szó többször nem is fordul elő a szövegben. A kulcsszó az autonómia 8 (nem pedig a decentralizáció 9 ), a másik leggyakrabban használt kifejezés az "autonóm közösség" (comunidad autónoma), amit egy bonyolult eljárási folyamathoz kötött autonómia statútum megszerzése feltételez. Az alkotmány az állam területi szervezetét is az autonómia fogalmára, méghozzá eltérő fogalmára alapozza. A területi szervezetre vonatkozó VIII. Cím 137. cikke szerint "az állam területileg községekre, provinciákra és autonóm közösségekre tagozódik", melyek autonómiát élveznek saját ügyeik vitelében. Az alkotmány tehát csak az autonómiához való jogot biztosítja, s jelzi e jog lehetséges címzettjeit. Erről a 147. cikkely rendelkezik, mely szerint "a 2. cikkelyben biztosított autonómia jog érvényesítése céljából az egymással határos, közös történelmi, kulturális és gazdasági jelleget viselő provinciák, a szigeteken lévő területek és a regionális történeti egységet alkotó provinciák saját önkormányzathoz (autogobierno) juthatnak és autonóm közösségeket hozhatnak létre". (Zárójelben megjegyezzük, hogy az autogobierno kifejezés is ritkán fordul elő a spanyol alkotmány szövegében.) Mint az alábbiakból majd kiderül, alkotmányos elismerést nyert az autonómiához való jog korábbi fennállása. Ebből adódnak a közösségekre nézve fontos részvételi következmények a decentralizáció folyamatában és garanciális következmények a statútumok reformjában. Az autonómia fogalom értelmezéséhez 10 nagyban hozzájárult az alkotmány szellemében felállított Alkotmánybíróság, mely már 4/1981. és 32/1981. számú döntésében megfogalmazta a hatalom vertikális megosztását. Eszerint az 5 Moderne, F.; Bon, P.: Les autonomies régionales dans la Constitution espagnole. Paris, A spanyol alkotmány magyar szövegét (ford.: Sipos Katalin) ld. Nyugat-Európa legújabb alkotmányai (szerk.: Kovács István, Tóth Károly). Budapest, Szajbély Katalin: Kisebbségi kérdés Spanyolországban. Kisebbségkutatás, sz Agranoff, R.: Autonomy, devolution and intergovernmental relations. Regional and Federal Studies, Vol. 14, 1/Springer 2004, D'Arcy, F. Baena del Alcazar, M.: Décentralisation en France et en Espagne. Paris, 1986., Montero Gibert, J. R.; Torcal, M.: Autonomías y Comunidades Autónomas en Espańa: preferencias, dimensiones y orientaciones políticas. Revista de Estudios Políticos: 1990, No 70, 33. és köv.

3 A Z AUTONÓMIÁHOZ VALÓ JOG A SPANYOL ALKOTMÁNYBAN 181 alkotmány jelzi a közhatalmi jogosítványok vertikális megosztását az állam és a területi egységek között. Alapvető, hogy az állam a szuverenitás hordozója, az autonóm közösségeket politikai autonómia jellemzi, a provinciák és a municípiumok pedig különböző terjedelmű adminisztratív autonómiával vannak felruházva. A politikai autonómiát a közigazgatásitól megkülönbözteti a törvényalkotási jogosítványok gyakorlása és a kormányzati funkciók ellátása egy egységes területen. A politikai autonómia elnyeréséhez az ún. autonómia folyamat vezetett, amely az autonómia kezdeményezésén, a statútum kidolgozásán, az abban rögzítendő hatáskörök ugyancsak feltételekhez kötött megválasztásán, majd jóváhagyásán keresztül jutott el az "autonóm közösség" létrejöttéhez, amely azután élhetett és élhet ezzel az autonómiával. Az autonómia folyamat összehangolása szempontjából fontos volt az az 1981 júniusában elfogadott, hasonló című törvénytervezet, amely, egyebek között, az autonómia-statútumok jóváhagyásának végső időpontjául február elsejét jelölte meg. Alkotmánybírósági eljárás után elfogadására azonban csak októberében került sor. Az autonóm közösségek a spanyol alkotmány alapján két csoportra oszthatók: vannak a) korlátozott autonómiával, illetve b) teljes autonómiával rendelkező autonóm közösségek. Elvileg az elsőhöz kapcsolható a régió, a másodikhoz pedig a nemzetiség fogalom párosa. A különbség az autonómia elnyerésének időbeliségét is érinti. Az autonómia elnyeréséhez vezető utak 1. A korlátozott autonómia elnyerésének módja az alkotmány 143/2. cikke alapján Az autonómia-folyamat kezdeményezője lehet a tartományi tanácsok és a községek 2/3 része. Az autonómia-statútumokat, az alkotmány 146. cikkelye értelmében a tartományi és a parlamenti képviselőkből és szenátorokból álló gyűlés dolgozza ki. Itt elvileg kizárt az egyezkedés a Cortes-szel a statútum végleges szövegéről. A tervezetet a Cortes elé kell terjeszteni, amely időbeli korlátozás nélkül, organikus törvény formájában elfogadja azt. A statútumokban rögzíteni kell az autonóm közösség által az alkotmány cikke alapján vállalt hatásköröket és azokat az alapelveket, amelyek az állam részéről az autonóm közösség részére átadott közfunkciókra és hivatalokra vonatkoznak. Az alkotmány cikke értelmében öt év elteltével ezek az autonóm közösségek statútumaik módosítása 11 révén és egy második szakaszban bővíthetik hatáskörüket, egészen 11 Viciano Pastor, R.: Aspectos técnico-jurídicos de la ampliación competencial de las Comunidades Autónomas de segundo grado mediante la reforma de sus Estatutos de Autonómía. Revista General de Derecho, No. 48, 95. és köv.

4 182 S IPOS K ATALIN a teljes autonómia eléréséig. Ez az út nem ad semmilyen garanciát a leendő autonómia-szervek jellegét és struktúráját illetően. E cikk alapján végeredményben 11 autonóm közösség jött létre, illetve jutott autonómiához (Asztúria, Kantábria: dec. 30.; La Rioja, Murcia: jún. 9.; Valencia: júl. 1.; Aragónia, Kasztília La Mancha, Kanári-szigetek: aug. 10.; Extremadura, Baleári szigetek, Kasztília León: febr. 25.). 2. A teljes autonómiát biztosító és gyorsabb eljárás az alkotmány 151. cikkelye alapján Közvetlenül teljes autonómiához lehet jutni, ha az érintett tartományi gyűléseken kívül minden érdekelt provincia községeinek ¾ része is az autonómia-folyamat kezdeményezése mellett dönt, és a kezdeményezés népszavazás (referendum 12 ) útján jóváhagyást nyer. A további eljárás során következik az autonómia-statútum kidolgozása, mely az érintett terület képviselőiből és szenátoraiból álló és a központi kormány által összehívott parlamenti közgyűlés feladata. Az autonómia-statútum kidolgozása után legkésőbb két hónappal a képviselőház alkotmányügyi bizottsága köteles elbírálni azt, illetve az említett parlamenti gyűlések delegátusaival együtt közös megegyezésre kell jutnia a statútum-tervezet végleges szövegéről. Ha a megegyezés létrejött, az elfogadott szöveget népszavazás alá kell bocsátani az érintett provinciákban. Ha a tervezet minden provinciában megkapja az érvényes szavazatok abszolút többségét, akkor a Cortes elé kerül, ahol mindkét Ház plénuma ratifikáló szavazással dönt a szövegről. A 152. cikk garantálja az autonóm közösségek jogát a törvényhozó szerv, a kormány és legfelsőbb bírói testület felállítására. Az Alkotmány 1. és főként 2. átmeneti rendelkezése tovább egyszerűsítette az eljárást Katalónia, 13 Baszkföld 14 és Galícia számára; ezekben az autonómia-kezdeményezést az előautonómiát gyakorló testületi szerv egyetértése pótolta, s ez a szerv (nem pedig a központi kormány) hívta össze a képviselők és szenátorok gyűlését az autonómia-statútum kidolgozása céljából. A tervezet megvitatás végett a képviselőház alkotmányügyi bizottsága elé került, amely a fent említett parlamenti gyűlések delegátusaival megállapodott a statútum-tervezet végleges szövegéről, amit azután a három területen népszavazásra (plebiscitum) bocsátottak. Az érvényes szavazatok egyszerű többségének megszerzése után a baszk és a katalán statútumot a Cortes elé terjesztették, ahol mindkét Ház plénuma ratifikáló szavazással, tehát szövegmódosítás nélkül döntött a statútumok szövegéről. Különben a teljes autonómiát biztosító au- 12 Alvarez Conde, E.: El régimen político espańol. Madrid, Giró-Szász András: A katalán politikai és közigazgatási autonómia. Kisebbségkutatás, sz Ruiz Vieytez, E. J.: A baszkok és a baszk nyelv jogi és politikai helyzete. Pro Minoritate, 2002./Tavasz, 119.

5 A Z AUTONÓMIÁHOZ VALÓ JOG A SPANYOL ALKOTMÁNYBAN 183 tonómia-statútumok csak népszavazás útján módosíthatók. Az említett három autonóm közösség tehát favorizált volt. Itt a történelmi előzményeket és a nemzetiségi kérdés spanyol vetületét kell figyelembe venni. A többi területnek a 143. cikkelyen alapuló, tehát korlátozott autonómia elnyerését ajánlotta a kormány, pontosabban szólva erre vonatkozó döntést hozott január 15-én. Andalúzia azonban a II. köztársaság idején kialakított autonómia alapján szintén a 151. cikk alapján járható utat követelte a maga számára. A kormány, ugyanezen alkotmánycikkely 3. és 4. bekezdése alapján, népszavazást kért az autonómia-statútum tervezetéről. Az 1980 februárjában megtartott népszavazáson Andalúzia nyolc provinciájából hét a statútum-tervezet mellett szavazott, egyben (Almería) azonban nem gyűlt össze az előírt szavazat. Az alkotmányos feltétel pedig az, hogy az autonómia-statútum minden provinciában kapja meg az érvényes szavazatok abszolút többségét. A kormány a statútum jóváhagyását elutasította és kijelentette, hogy Andalúzia autonómiájának kérdése csak öt év múlva kerülhet napirendre. Az éles politikai konfliktus végül 1980 szeptemberében a kormánypozíció változásával, a népszavazás különböző módozatait szabályozó organikus törvény részleges módosításával (12/1980. sz. org. tv. 15 ) zárult, melynek eredményeként Andalúziára is a 151. cikkelyt alkalmazták. A kedvezményezett Galícia autonómia-statútumának ügye majdnem elvérzett az decemberi népszavazáson. A választójogosultaknak csak 28,2 százaléka jelent meg, összességében a statútum mellett szavazók a választók 20,8 százalékát tették ki. 3. Navarra fuerókra épülő rendszere Navarra partikuláris úton 16 jutott autonómiához, s ennek alapja az alkotmány 1. kiegészítő rendelkezése volt, nevezetesen az, hogy az alkotmány védi és tiszteletben tartja a fuerókkal bíró területek történelmi jogait. E jogok alkalmazására azonban csak az alkotmány és az autonómia statútumok keretében kerülhet sor. Navarrának az autonóm közösségként való elismeréshez nem kellett bejárnia a fent jelzett két út valamelyikét. A Cortes augusztus 10-én organikus törvényt 17 (13/1982. sz.) fogadott el Navarra fuerókra épülő rendszerének (régimen foral) megerősítéséről és megjavításáról. Lényegében ez az organikus törvény képezi Navarra autonómia statútumát, amely végeredményben a központi és a helyi hatóságok megegyezésének eredménye volt, s Navarrát ugyanolyan hatásköri rendszerrel ismerte el autonóm közösségnek, mint a baszk provinciákat. 15 Boletín Oficial del Estado, Lavroff, D. G.: Le régime politique espagnol. Paris, Presses Universitaires de France, Boletín Oficial del Estado,

6 184 S IPOS K ATALIN Egyébként Navarrát érinti az alkotmány 4. átmeneti rendelkezése is, amely Navarrának Baszkföld autonómia rendszerébe történő, esetleges beilleszkedését illetően tartalmaz eljárási szabályokat, leszögezve azonban, hogy a kérdésről referendum útján maguk a navarraiak döntenek majd. 4. Madrid: az autonómia kezdeményezés központosított útja Madrid autonóm közösséggé válásának folyamata az alkotmány 144. cikkén alapult. Ez nemzeti érdekre hivatkozva és organikus törvény elfogadásához kötve a parlamenti többség kezébe adja a döntést abban az esetben, ha a) egyetlen provinciáról van szó, amely autonómia-törekvését nem tudja érvényesíteni a 143. cikk alapján; b) olyan területek autonómiaigényéről van szó, amelyek nem képezik a tartományi szervezet részét; c) az autonómia-kezdeményezést maga a központi hatalom látja el. Madrid provincia autonóm közösséggé válása központi kezdeményezésre történt, s autonómia-statútumát az február 25-én elfogadott, 3. számú organikus törvény hagyta jóvá. Egyébként Madrid esetében a két egymásra helyezett közösség magában foglalja még az állam fővárosát és egy municípiumot is, amely ugyanolyan jelentős forrásokkal rendelkezik, mint maga az autonóm közösség. 5. Afrikai spanyol enklávék: Ceuta és Melilla autonóm városok Az Alkotmány 144. cikke egyéb érdekes lehetőségeket is rejt. A tartományi szervezet részét nem képező területek autonómia-statútumának jóváhagyását vagy megadását előíró törvényi rendelkezésben a spanyol szakemberek egyöntetűen a két afrikai spanyol enklávé, Ceuta és Melilla autonómiájára, illetve a csaknem háromszáz éve angol fennhatóság alatt álló Gibraltár esetleges visszakerülése esetére láttak megoldást. Ceuta és Melilla kérdéséről egyébként az alkotmány ötödik átmeneti intézkedése is tartalmaz előírást. Eszerint a két város külön-külön autonóm közösséget hozhat létre, ha városi tanácsaik abszolút többséggel így döntenek, a Cortes pedig a 144. cikk alapján és organikus törvény formájában jóváhagyja a döntést. A kormány 1988-ban már a Cortes elé terjesztette a két statútum-tervezetet ben az országos pártok újbóli megállapodása vált szükségessé autonómia-kérdésekben, köztük a két enklávé autonómia ügyében februárjában a Cortes elfogadta a vonatkozó organikus törvényt. Az alkotmány 144. cikke alapján, de nem az ötödik átmeneti rendelkezés szerint megszerzett autonómia városi ranggal és névvel, autonómia statútummal és főként végrehajtó hatáskörökkel jár. Az autonómia statútum természete Az autonómia statútumok kettős politikai és jogi természete az alkotmányból következik, s abból, hogy, mint már említettük, az autonóm közösség létrejötte

7 A Z AUTONÓMIÁHOZ VALÓ JOG A SPANYOL ALKOTMÁNYBAN 185 statútumán keresztül realizálódik. A közösség, mint olyan, csak a statútum hatályba lépésétől kezdve létezik. Különböző erők politikai akarata jut kifejezésre az autonómia elnyerését szabályozó 143. és 151. alkotmánycikkelyben. A helyi közösségek akarata az autonómia kezdeményezését befolyásolta (a községek kétharmados, illetve háromötödös kvóruma). Az állam politikai akarata tükröződik abban, hogy az autonómia érvényesüléséhez az szükséges, hogy a Cortes jóváhagyja az autonómia statútumot. A 151. cikkben előírt eljárás a népakaratra utal, amikor népszavazáshoz kötötte a statútum elfogadását. Az autonómia statútumok jogi természete az alkotmány 147. cikkéből következik, ennek értelmezése azonban más az állam és más az autonóm közösségek szemszögéből. Az autonóm közösségek szempontjából, és az említett alkotmánycikkelyből következően, a statútum mindegyikük számára intézményi alapnorma, 18 amely saját jogrendszerük kiindulási pontja. Az állam szempontjából 19 ugyancsak az alkotmány 147. cikke, illetve az a kitétele érvényes, miszerint az állam mint saját jogrendszerének integráns részét ismeri el és védi az autonómia-statútumokat. Ugyanis a statútumok kidolgozási folyamatát tekintve, ha az az alkotmány 146. cikkely alapján történt (a statútum-tervezet Cortes elé terjesztése törvénybe iktatás céljából), akkor egyoldalú állami aktus, s mint ilyen állami norma. Ha a 151/2. cikke ("gyorsabb út") alapján történik a statútum-tervezet kidolgozása, akkor paktumnak, egy megállapodás eredményének is tekinthető, s ebben az esetben állami és autonóm közösségi norma is. Az állam szempontjából azonban az autonómia-statútum a jóváhagyását célzó eljárástól függetlenül is organikus törvény, vagyis magas szintű norma, melynek értékét tartalma határozza meg. Az organikus törvények az alkotmányosság egészébe integrálódnak. Az organikus törvények között az autonóm közösségek statútumai kiemelt jelentőségő kategóriát alkotnak (alk. 81. cikk). Erről tanúskodnak azok a sajátos feltételek, amelyeket az alkotmány támaszt elfogadásukhoz, illetve módosításukhoz 20 ez utóbbinál különös tekintettel a 151. cikk alapján létrehozott autonóm közösségek esetére. Ezek statútumának módosítására ugyanis, a 152/2. cikk értelmében, csak a bennük lefektetett eljárás szerint és a megfelelő választói névjegyzékbe felvett választók részvételével megtartott népszavazás útján kerülhet sor. A 143. cikk alapján létrejött autonóm közösségek esetében is a statútumban rögzített eljárás szerint történik annak módosítása, de minden esetben szükséges hozzá a Cortes jóváhagyása, organikus törvény formájában (147/3. cikk). 18 Moderne-Bon, Tamames, p García Canales, M.: La reforma de los Estatutos y el princípio dispositivo. Revista Española de Derecho Constitucional, 1988, No 23, 157. és köv.

8 186 S IPOS K ATALIN Király autonóm közösségek Spanyolország királya 21 az alkotmányra tett esküjével egyidejűleg ígéretet tett arra is, hogy tiszteletben tartja az autonóm közösségek jogait (alk. 61. cikk.). Ennek újkori előzménye 1814-re, az első Bourbon restaurációra vezethető viszsza, amikor is a visszatérő uralkodó ígéretet tett a baszk fuerók megtartására. (Hasonló eskü, illetve ígérettétel a középkorban is volt.) Ebből a gesztusból is következik, hogy ma sokan az uralkodót úgy tekintik, mint a spanyolországi népek egységének szimbólumát. 22 Egyéb, szabályozott funkciói közé tartozott az autonóm közösségek kialakításának folyamatában való részvétele az autonómia statútumok szankcionálása, illetve, adott esetben, a helyi népszavazások kiírása révén. Az autonóm közösség elnökét a király nevezi ki, a központi kormányfő ellenjegyzésével. Szenátus autonóm közösségek A szenátus az alkotmányban felvázolt kétkamarás parlamenti rendszer egyik eleme, amely mint a területi képviselet kamarája manifesztálódik. A 254 tagú szenátusban a lakosság képviselete nem az arányosság elvét követi, hanem földrajzi, adminisztratív és politikai kritériumok függvénye, amelyek viszont alapvetően a provinciákra, a szigetekre és az autonóm közösségekre 23 épülnek. A félszigeten található 47 spanyol provincia mindegyike a lakosság létszámától függetlenül négy-négy szenátort választ általános, szabad, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással. A szigeteken vagy szigetcsoportokon lévő 3 provincia számára 16 szenátori hely van fenntartva: a Baleári-szigetek mint provincia 5, a Kanári-szigetek két provinciája 6 (Santa Cruz de Tenerife), illetve 5 (Las Palmas) szenátort választ közvetlenül. A két észak afrikai spanyol enklávé (Ceuta, Melilla) két-két szenátort választ. Az autonóm közösségekben a szenátorok kijelölése sajátos tranzakciót jelent a területi és az arányossági elv kritériumai között. Ugyanis mindegyik autonóm közösség egy-egy szenátort dezignál és további egy-egy szenátort küld minden, a területén élő egymillió lakos után. A kiválasztás jogát az autonóm közösség törvényhozó testülete, ennek hiányában pedig legfőbb testületi szerve gyakorolja, a statútum előírásaival összhangban. Ennek megfelelően az autonóm közösségekben a szenátorok száma: Andalúzia 7; Katalónia 6; Madrid 5; Valenciai Közösség 4; Galícia 3; Kasztília és León 3; Baszkföld 3; Kasztília La Mancha 2; Kanári-szigetek 2; Aragónia 2; Asztúria 2; Extremadura 2; Murcia 1; 21 Sanchez Agesta, L.: La monarquía parlamentaria en la Constitución de Revista Espańola de Derecho Constitucional, 1986, No 18, 9. és köv. 22 Tussel, J.: A spanyol átmenet történelmi sajátosságai. Társadalmi Szemle, sz Maestro Buelga, G.: Senado y Comunidades Autónomas: algunas propuestas funcionales. Revista de Estudios Políticos, 1989, No 65, 147. és köv.

9 A Z AUTONÓMIÁHOZ VALÓ JOG A SPANYOL ALKOTMÁNYBAN 187 Baleári-szigetek 1; Kantábria 1; Navarra 1; La Rioja 1. Vagyis az autonóm közösségek részéről összesen 46 szenátort jelölnek ki. Az autonóm közösségek intézményrendszere Az alkotmány 152. cikke csak a 151. cikkben lefektetett eljárás alapján létrejött autonóm közösségek számára rögzít egy intézményi struktúrát: általános választás útján megválasztott törvényhozó gyűlés, amely törvényerővel bíró normatív aktusokat fogadhat el; végrehajtó és igazgatási feladatokat ellátó kormányzó tanács; a törvényhozó gyűlés által, saját soraiból megválasztott elnök, aki a végrehajtó hatalom feje; korlátozott mértékű bírói hatalom. Ez az alkotmányos előírás a többi autonóm közösség tekintetében nem rendelkezett, de tiltást sem tartalmazott. A 147. cikk viszont az autonómia statútumok kötelező tartalmi elemeként rögzíti az autonóm intézmények szervezetét, a 148. cikk 1/1.a. pontja pedig a minimális autonómia keretében megszerezhető kizárólagos hatáskörök között említi az (alkotmányszövegben ritkán használt) "önkormányzati" intézmények megszervezését. (Ezt egyébként a szakemberek többsége az önszerveződés jogaként értékelte, annak fenntartásával, hogy a statútumot végül is a központi parlament hagyja jóvá.) Végeredményben valamennyi statútum adaptálta a 152. cikkben előírt intézményrendszert, amely így valamennyi autonóm közösségre nézve azonos, s nagyon emlékeztet a központi állam szervezetére. Az alkotmány és a statútumok által csak fő vonásokban felvázolt területi szervek strukturális elemeinek jogi helyzetét az autonóm közösségek külön törvényekben voltak kötelesek szabályozni. Az "önkormányzati" intézmények tehát hasonlóak, elnevezésük azonban különböző. A törvényhozó szerv neve általában parlament, de a törvényhozó gyűlés, a cortes vagy junta general elnevezés is gyakori. A végrehajtó szerv neve kormányzótanács, de a kormány, a junta, a diputación foral (Navarra) vagy general elnevezés is gyakori. Katalóniában és Valenciában, történelmi okok folytán, "helyi" jellegzetesség, hogy a Generalitat 24 alatt olyan kormányzati szerv értendő, amely magában foglalja mind a törvényhozó, mind a végrehajtó szervet, mind pedig az elnököt. További apró érdekesség, hogy Kasztília León, Murcia és a Kanári szigetek parlamentje és kormánya más-más városban ülésezik. Megemlítendő, hogy valamennyi autonóm közösségnek saját hivatalos zászlója, címere van és saját himnusza is lehet. Katalónia himnusza, például, az 1640-es felkelés múlt században megzenésített dala. 24 Granell, F.: La Catalogne. Paris, 1988., 31.

10 188 S IPOS K ATALIN 1. Törvényhozó szerv Az egykamarás törvényhozó gyűlések kettős funkciót töltenek be, lévén, hogy nemcsak a saját autonóm közösségi kormányukhoz főződik kapcsolatuk, hanem az állam alkotmányos szerveihez is. Az utóbbiakhoz kapcsolódó jogosítványaik: részt vesznek a szenátus tagjainak említett kijelölésében; törvényjavaslatot nyújthatnak be a képviselőház elnökéhez, egyúttal maximum három tagot delegálva az említett kamarához a javaslat támogatása érdekében; törvénytervezet elfogadását kérhetik a kormánytól, ha az, például, hatáskör delegálással vagy transzferálásával kapcsolatos; a kormánytól kérhetik olyan nemzetközi megállapodások megkötését, melyek az adott közösség érdekeit is érintik, a megkötött egyezményekről pedig tájékoztatást kérhetnek; eljárhatnak az Alkotmánybíróságnál az általuk vitatott országos törvények vagy törvényerejű kormányzati aktusok esetén. Alapvető funkciójukat azonban a helyi kormánnyal kapcsolatban fejtik ki. Mivel általános választás útján, az arányossági rendszer egy bizonyos módja szerint választják meg őket, a demokratikus rendszerekre jellemző, népi bázissal rendelkező hatalmi szervként léphetnek fel. Baszkföld parlamentje sajátos helyzetben van, mert a "történelmi területeknek" nevezett provinciákat képviseli. A statútumok többsége hosszan részletezi hatáskörüket, melyek közül a legfontosabbak a következők: törvényalkotás; a kormány ellenőrzése, mely a napi parlamenti gyakorlatban interpellációk és kérdésfeltevések formájában jelentkezik, a lényegét azonban a kormány elnökének megválasztása, valamint a bizalmi kérdés felvetése és a bizalmatlansági indítvány előterjesztése jelenti. A kormányt tehát, amelytől az autonóm közösség közigazgatása függ, a törvényhozó gyűlés ellenőrzi, ez pedig megnöveli a törvényi szabályozás számára fenntartott tárgyköröket, vagy eredendően a statútumból következően, vagy pedig az olyan központi törvényekből eredően, amelyek a hatáskör-átruházást rendezték. Ez az ellenőrzés kivetül a közigazgatás egészére, általános működése és a pénzügyi aspektusok tekintetében. 2. Elnök A spanyol alkotmányos monarchia sajátos színfoltja a regionális szinten kialakult elnöki rendszer. Az elnököt a parlament választja saját soraiból, de a király nevezi ki. Politikailag az elnök az autonóm közösség törvényhozó gyűlése előtt felelős. Összetett feladatkörének ellátásában egy kabinet segíti. Az elnök szerepe hármas: az autonóm közösség egészének elnöke, annak első számú közjogi személyisége; az állam képviselője az adott közösségen belül (ezzel kapcsolatban a statútumok általában csak olyan funkciókkal ruházzák fel, mint a helyi törvények közzétételének elrendelése a központi hivatalos lapban és a főtörvényszéki elnök kinevezésének végrehajtásra utalása); a kormánytanács

11 A Z AUTONÓMIÁHOZ VALÓ JOG A SPANYOL ALKOTMÁNYBAN 189 elnöke. Ez utóbbihoz kapcsolódó elnöki jogosítvány, hogy kinevezi (és visszahívhatja) a kormány tagjait, akik fölött hierarchikus hatáskört gyakorol. Esetenként (pl. Baszkföld) minisztériumok felállítására, illetve megszüntetésére is jogosult, de csak a költségvetési felhatalmazások keretében. Az elnök fontos szerepet játszhat az országos szintű politikai életben is, főleg Baszkföld és Katalónia esetében. A baszk autonómia-statútum erős elnöki rendszer teremtett, csakúgy, mint a katalán, bár ez utóbbi limitálja az elnök politikai súlyát. 3. Kormány A kormányzó tanács testületi szerv, amely az elnök irányítása alatt megszabja az autonóm közösség politikájának irányvonalait, törvényjavaslatokat terjeszt a törvényhozó gyűlés elé, amelynek egyébként beszámolási kötelezettséggel tartozik, s gyakorolja a szabályozó hatáskört. Ezeknek a regionális kormányoknak az összetételére és működésére vonatkozó szabályokat az autonómia-statútumok és azok a helyi törvények szabályozzák, amelyek többnyire "a kormányzásra és az igazgatásra vonatkozó törvény" elnevezést viselik. Szervezetükben három szint különböztethető meg: a fentebb már kifejtett elnöki pozíció; maga a kormányzó tanács és a szakminisztériumok. Az említett törvények esetenként alelnökről és tárca nélküli miniszterekről is rendelkeznek. A kormányt végeredményben az autonóm közigazgatás egyes ügyosztályainak, vagyis a minisztériumoknak a vezetői alkotják. Szinte valamennyi autonóm közösségre nézve közös az elnöki hivatal, a pénzügyek, a helyi közösségekkel fenntartott kapcsolatok kérdésében illetékes helyi minisztérium/ügyosztály felállítása. Hatáskör híján regionális szinten hiányoznak a szuverenitást érintő (külügy, védelem, igazságügy) kérdésekben illetékes minisztériumok. Az autonóm közösségek alapvető hatásköreiben (a gazdaság szabályozása a közösség területén belül; gazdasági tervek készítésekor az autonóm közösségek véleményezési joggal élhetnek, a kormány az általuk beterjesztett előrejelzéseket köteles figyelembe venni; urbanizmus, lakás- és egészségügy, kultúra, turizmus) vagy külön-külön, vagy összevont jelleggel működnek minisztériumok. Felállításukról, mint már említettük, az elnök vagy a kormány szabadon dönthet, a költségvetési felhatalmazások keretein belül. 4. Bíróság Az autonóm közösségek bizonyos szerepet kaptak a bírói hatalom szervezetét illetően is. Az alkotmány már említett, 152. cikkelye értelmében az autonóm közösségen belül az igazságszolgáltatás csúcsszerve a Főtörvényszék, a Legfelsőbb Bíróság hatáskörének sérelme nélkül és összhangban a bírósági szervezetről szóló organikus törvény előírásaival, továbbá összeegyeztetve az igazságszolgáltatás egységességének és a bírák függetlenségének elvével.

12 190 S IPOS K ATALIN A statútumok előírhatták, hogy az autonóm közösségek milyen feltételek között és formában vesznek részt a területükön kialakítandó bírósági illetékességi körzetek megszervezésében. A különböző peres eljárások tekintetében és a Legfelsőbb Bíróság hatáskörének sérelme nélkül, az eljárási fórumrendszert azok a bírói szervek alkotják, amelyek az autonóm közösség ugyanazon területén találhatók, mint az elsőfokú bíróság. Az alkotmány negyedik kiegészítő rendelkezése értelmében, azokban az autonóm közösségekben, ahol több (másodfokú fellebbviteli) területi bíróság (Audiencia Territorial) működik, ott az autonómia-statútum alapján a meglévőket fenn lehet tartani, elosztva közöttük a hatásköröket a bírósági szervezetre vonatkozó organikus törvény keretein belül. Az alkotmány előírása ellenére és talán a bírósági szervezeti törvény későbbi elfogadása miatt az autonómia-statútumok ritkán említik a Főtörvényszéket, s azokat a szabályokat sem tartalmazzák, amelyek alapján az eljárhatna. Pedig feladatai közé tartozik, hogy bírói ellenőrzést gyakoroljon az autonóm közösség kormánya és adminisztrációja felett és köteles megismerkedni a kormányzó tanács tagjai ellen indított bűnvádi eljárással. A katalán és a baszk statútum viszont külön rendelkezik az igazságügyi szférát érintő jogkörökről: a területi szervek határozzák meg az igazságügyi szervek működésének területi kereteit, segítik a bíróságok és a közjegyzői irodák szervezését és alapítását. Hatáskörök Az "à la carte autonómiarendszer" hatásköri szempontból az alkotmány 148. és 149. cikkelyében körvonalazódik. A 148. cikk 22 tételben tartalmazza azokat a tárgyköröket, amelyekben az autonóm közösségek azonnal kizárólagos törvényhozó hatáskörhöz juthattak. Ezek között olyan nem lebecsülhető tárgykörök vannak, mint a saját intézményrendszer kiépítése, a helyi igazgatás, a területfejlesztés, urbanizmus és lakásügy, közmunkák, szállítás, mező- és erdőgazdaság, állattenyésztés, környezetvédelem, kultúra, egészségügy stb. Ez a lista a minimális autonómia megfelelője volt. Az alkotmány 149. cikke nem tárgyköröket sorol, hanem 32 pontban sorolja fel az állam kizárólagos hatáskörét. A 149. cikkben előírtak tekintetében az autonóm közösségek öt év után fokozatosan bővíthették hatáskörüket. Itt a teljes autonómia elnyeréséről van szó, amely közvetlenül, határidő nélkül vált lehetségessé a "történelmi nemzetiségek" (Baszkföld, Galícia, Katalónia) és a gyorsabb utat (151. cikkely) követő régiók, adott esetben Andalúzia, illetve Valencia és Navarra számára. Ezek a hatáskörök fontos gazdasági (kereskedelem, ipar, mezőgazdaság, közmunkák) és szociális (oktatás, munka, társadalombiztosítás, kultúra) területeket érintenek. A baszk, a navarrai és a katalán statútum saját rendőri alakulatok létrehozását és a vonatkozó jogi szabályozás kidolgozását is előírta. Egy igen érzékeny területen, az oktatás és az oktatás nyelve tekintetében a két statútum ugyancsak

13 A Z AUTONÓMIÁHOZ VALÓ JOG A SPANYOL ALKOTMÁNYBAN 191 maximumra bővítette az adott közösség jogait. Baszkföld statútuma történelmi okok miatt saját fiskális törvényhozást és adószedési jogosítványt is rögzít. Az autonóm közösségek anyagi forrásai és pénzügyi eszközei Az alkotmányban és a statútumokban elismert hatásköreik gyakorlásához az autonóm közösségek saját vagyonnal, anyagi eszközökkel rendelkeznek. A) Általános finanszírozási rendszer Az alkotmány 156. cikke pénzügyi autonómiát ad az autonóm közösségeknek hatáskörük ellátása és továbbfejlesztése érdekében. Az autonóm közösségek pénzügyi tevékenységét szabályozó, 8/1980 számú organikus törvény 25 alapján forrásaik három csoportra oszthatók: a) saját források; b) az állam által transzferált források; c) a különböző régiók között érvényesülő szolidaritás elvén alapuló támogatások. Ez elsődlegesen a központi költségvetésből nyújtott támogatásokat és az ún. osztott adókból való részesedést jelenti. A legutóbb, 2002-ben elfogadott költségvetési szabályozás értelmében a helyi személyi jövedelmi adók 36, az áfa-bevételek 35, a dohány-, alkohol- és kőolajszármazékok utáni adóbevételek 40 százalékát közvetlenül használhatják fel. A nagyobb adókból befolyó nemzeti jövedelem megosztása: 2002 óta a jövedelemadó (korábbi 15% helyett) 33%-a, az ÁFA 35%-a, a jövedéki adók (benzin, dohány, égetett szesz) 40%-a marad az autonóm közösségeknél. Katalónia e kérdésben szeretné radikálisan módosítani statútumát (ld. alább). Bizonyos adók (bírósági, örökösödési illetékek, községi adók, luxusadó, szerencsejáték adó) koncesszió révén és menedzselés céljából ugyancsak az autonóm közösségekhez kerültek. A különböző területek eltérő gazdasági fejlettségének kiegyensúlyozását és a szolidaritás elvének érvényesítését szolgálja az ún. Területközi Kompenzációs Alap. Ez az állam általános költségvetése által százalékos arányban jóváhagyott összegekből áll és beruházási költségek fedezésére szolgál. Forrásait a Cortes osztja el az autonóm közösségek és, adott esetben, a provinciák között. B) Baszkföld és Navarra fiskális függetlensége Az egységes fiskálisszabályozás nem minden kérdésben terjed ki Baszkföldre és Navarrára. A szabályozás a baszk hagyományokon és az ún. történeti jogokon alapuló, és a 19. század utolsó harmadában a központi hatalommal elért gazdasági megegyezések (conciertos/convenios económicos) tárgyává teszi az állam és az autonóm közösség adórendszert érintő kapcsolatainak rendezését. A concierto/convenio révén a két autonóm közösség maga veti ki az adókat, köztük a többi közösség számára "tilos" közvetlen jövedelemadót, a társasá- 25 Boletín Oficial del Estado,

14 192 S IPOS K ATALIN gi adót, az általános forgalmi adót és a már említett jövedéki adókat. Ezt követően a két közösség ugyancsak a megállapodás alapján, az előre "kialkudott" kvótával járul hozzá a spanyol állam kiadásaihoz. C) A Kanári-szigetek fiskális kiváltsága A fenti két rendszer között átmenetet képez a Kanári-szigetek fiskális helyzete. A nemzetközi jog és az Európai Unió regionális politikája is megkülönbözetett figyelmet szentel a periferikus szigetek helyzetének. A Kanári-szigetek fiskális rendszerének sajátos voltát az alkotmány harmadik kiegészítő rendelkezése is elismerte és megerősítette. A 20/1991. sz. törvény módosította a szigetek gazdasági és pénzügyi rendszerének fiskális vonatkozásait: új behozatali vám- és adóilletéket, általános közvetett adót vezettek be, és a helyi beruházások új ösztönzési rendszerét állították fel. Az autonóm közösségek egymás közötti kapcsolatai Az alkotmány elég élesen fogalmaz, amikor 145/1. cikkében leszögezi, hogy semmilyen esetben sem engedhető meg az autonóm közösségek föderációja. Ebben a tekintetben a II. köztársaság gyakorlata érvényesül, bár ez nehezen egyeztethető össze az autonóm közösségek megalakításának nyitott kritériumrendszerével. Megengedett viszont a közösségek (régióközi) együttműködése közös tevékenység ellátása vagy saját szolgáltatások nyújtása útján, de erről tájékoztatni kell a Cortest. Ezt az együttműködési formát a statútumok írják elő. Egyéb esetben az autonóm közösségek együttműködési megállapodásaihoz a Cortes jóváhagyása szükséges. Az együttműködés általános kötelesség, az autonómiákból álló állam területi szervezeti modelljének lényege, mely kölcsönös segítségnyújtási és lojalitási kötelezettséget jelent. Autonóm közösségek központi közigazgatás A központi államigazgatási szervek, az autonóm közösségek közigazgatási szervei és a helyi közigazgatást alkotó egységek kötelesek együttműködni és egymást segíteni olyan aktusaik végrehajtása érdekében, amelyeket illetékességi területükön kívül kell realizálni. Az egyes szektorok problémáinak megközelítéséhez közös kritériumok vagy szempontok elfogadását szolgálják a szektorális konferenciák. Az autonómia-rendszer biztosítéka Az alkotmány jelenleg nem rendelkezik az autonómia rendszer esetleges felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, sem pedig arról, hogy az autonóm közösség részét képező provinciák közül valamelyik felmondhatná az autonómia rendszert. Az autonómia diszkrecionális úton nem korlátozható, illetve az autonómia statútum diszkrecionális módon nem módosítható. Erre csak két feltételezett esetben kerülhet sor: egyrészt, az adott autonóm közösség egyetértésével,

15 A Z AUTONÓMIÁHOZ VALÓ JOG A SPANYOL ALKOTMÁNYBAN 193 másrészt akkor, ha olyan értelmű alkotmánymódosítás kerülne napirendre, amely az autonóm közösségek hatáskörének korlátozását, vagy azok megszüntetését célozná. Az alkotmányrevízió azonban csak az autonóm közösségek részvételével lehetséges, olyan értelemben, hogy az alkotmánymódosításra irányuló tervezetek elfogadásához a parlament mindkét Háza részéről abszolút többség szükséges (alk cikk.). A szenátus, mint a területi képviselet kamarájának tagjai között pedig, kis számban ugyan, de ott vannak az autonóm közösségek képviselői is. Aktuális kérdések 1. Alkotmánymódosítás A negyed százados alkotmány néhány eleme valóban változásra szorul. A es parlamenti választások után beiktatott szocialista kormányfő négy pontban foglalta össze az alkotmány első módosításának tervezetét. Ebből kettő érinti közvetlenül az autonóm közösségeket. A) Diszkriminációmentesség a nőági trónöröklés esetében is. B) Az európai integráció és az Európai Unió majdani alkotmányának beépítése a nemzeti alkotmányba. C) A szenátus reformja: 1834 óta a II. köztársaság kivételével a területi képviselet kamarája. Tagjainak csak 1/5 részét jelölik az autonóm közösségek. Ennek ellensúlyozására 1994-ben a házszabály módosításával létrehozták az autonóm közösségekkel foglalkozó általános bizottságot (Comisión General de las CC. AA). Kiegyenlítésre szorul a jogalkotási eljárásban szinte csak a második olvasatra korlátozódó szerepe is. D) A 17 autonóm közösség nevesítése az alkotmányban. Indok: jelenleg az autonómiához való jog megszerzésének alkotmányos lehetősége adott, a autonóm közösségek nevesítve alkotmányos politikai alanyokká válhatnak. 2. Az autonómia statútumok tervezett módosításai Az 1990-es években már volt példa a statútumok kisebb-nagyobb kiegészítésére, módosítására, elsősorban a hatáskörök bővülése, vagy a pénzügyi kérdések szükséges kezelése kapcsán. Jelenleg a statútumok lehetséges revíziójának időszaka zajlik, csaknem minden autonóm közösség kidolgozta már statútuma új tervezetét, néhányat a regionális parlamentek már jóváhagytak. Mivel mint fentebb már említettük az autonómia statútumok organikus törvénynek minősülnek, ezért elfogadásukhoz a spanyol képviselőház (kongreszszus) teljes létszámának abszolút többsége szükséges. Mint minden törvény, tehát a statútumok is az alkotmány hatálya alá esnek és semmiképpen sem tartalmazhatnak a központi állam kizárólagos hatáskörébe tartozó jogosítványokat (Alkotmány cikk).

16 194 S IPOS K ATALIN Alább a spanyol képviselőházhoz eljárásra eddig benyújtott kevés számú tervezet közül kettő, regionális szinten már jóváhagyott, s a leghevesebb reakciót kiváltó statútum lényeges elemeit vázoljuk: a) Baszkföld: Az ún. Ibarretxe-terv 26 Az először 2002 szeptemberében nyilvánosságra hozott "politikai paktum az együttélésre" a baszk autonóm kormány elnökének nevével fémjelzett részleges önállósodási terv. Juan José Ibarretxe még 2002-ben megfogalmazott terve értelmében a kétmilliós baszk régió Spanyolországgal szövetséges, ám amolyan független társult állammá válna. A baszkföldi autonóm kormány vezetője értelmezésében ez nem jelent elszakadást Spanyolországtól, ám Baszkföld "szabad társulási" státussal rendelkezne, megkapván egy független állam kompetenciáinak nagy részét. A kiindulópont: a saját identitással rendelkező baszk nép jelenleg két ország területén él, ennek megfelelően a spanyol Baszkföld és Navarra tartományok mellett meg kell kérdezni az önrendelkezésről a baszkok lakta francia terület lakosságát is. 1. A Baszkföld és Navarra közti kapcsolatokról a lakosok döntsenek. A franciaországi baszkok lakta területeken a határokon átnyúló együttműködést szerződés rögzítse. 2. Hivatalosan el kell ismerni a baszk állampolgárságot, amely mellett meg lehet tartani a spanyolt is. Ezt érvényesíteni kell az EU-val való kapcsolattartásban is. Baszkföld képviseleti irodákat tarthatna fenn a világ országaiban. 3. A központi spanyol kormány hatáskörében maradna: a spanyol állampolgárság, a bevándorlás és menekültügy, a védelmi politika, a pénzkibocsátás és vámügyek, a légtér- és a tengeri ellenőrzés, valamint az általános törvénykezés büntetőjogi és eljárási kérdésekben. Kell saját baszk autonóm igazságügyi szervezet, legfelső bíróság. Szintén kizárólagos baszk kompetencia az oktatás, a gazdaságpolitika és a költségvetés, a természeti kincsek, a lakás- és egészségügy. Madrid és Baszkföld vegyes bizottságának hatáskörébe tartoznának a munkaügyi törvényhozással, a társadalombiztosítással, annak végrehajtásával kapcsolatos feladatok. Baszkföld részleges önállósodását célzó tervét a baszkföldi parlament december 30-án többségi szavazattal (39:35 arányban) jóváhagyta. A spanyol képviselőház ezt februárban elutasította. A Cortes 350 képviselőjéből csak huszonkilencen (a baszk honatyákon kívül néhány katalán) támogatták az ún. Ibarretxe-tervet. 26 Propuesta de reforma del Estatuto.

17 A Z AUTONÓMIÁHOZ VALÓ JOG A SPANYOL ALKOTMÁNYBAN 195 b) Katalónia 27 A katalán autonómia statútum reformjának ügye 2003 végén, a regionális választások kapcsán gyorsult fel. Csaknem negyed százados jobboldali vezetés után a Generalitat élére szocialista vezető került, s az új regionális szervek is baloldali blokk irányítása alatt működnek ben valamennyi parlamenti párt részvételével (a Néppárt kivételével) parlamenti bizottság jött létre a statútum tervezetének kidolgozására tavaszán új elemekkel bővült a katalán autonómiakoncepció és a statútum tervezete, 28 melynek főbb elemei a következők: 1. Katalónia mint nemzet: a tervezet egyik központi eleme, a korábbi alkotmányos nemzetiségi kategória (ön)átminősítése, a Katalóniához társítható identitás (politikai, kulturális) erősítésének szándékával. Spanyolországot plurinacionális államnak tekintve a tervezet szerint a katalán nemzet "szabad szolidaritás" keretében tartaná a kapcsolatot a Spanyolországot alkotó többi nemzetiséggel és régióval. A szuverenitással is társítható "katalán nemzet" fogalmat tartalmazó statútumcikkely csak a spanyol alkotmány módosításával lenne elfogadható. 2. A pénzügyi autonómia fejlesztése kérdésében a nagy ugrás 2005 tavaszán következett be, új követelések előterjesztésével. Ennek kulcselemei a következők: a) saját adóhivatal, koordinálva vagy konzorciumban az állammal. Minden adót és jövedelmet ez a szerv szedne be, osztana el, irányítaná és ellenőrizné; b) a Generalitat minden adónem felett normatív hatáskörrel bír, csakúgy, mint a helyi önkormányzatok pénzügyeit illetőn; c) maximum 50%-os állami részesedés az eddig osztott adókból (jövedelemadó, ÁFA, jövedéki adók /benzin, dohány, égetett szesz/, társasági adó); d) 15 éves átfutással a baszk és a navarrai fikális autonómiához hasonló rendszer bevezetése Katalóniában is; e) a baszk tervezethez hasonlóan a katalán statútumtervezet is a központi állammal folytatandó kétoldalú tárgyalásokon kívánja érvényesíteni gazdasági érdekeit. Ennek és a többi autonóm közösséggel kapcsolatos katalán szolidaritási politikának az intézményi kerete lenne az Állam-Generalitat Gazdasági és Fiskális Ügyekkel Foglalkozó Vegyes Bizottság. 3. A Generalitat kizárólagos hatáskörének bővítése az e fejezetben tárgyalt kérdésekben és az alkotmányban rögzített kizárólagos állami kompetenciák (ld. fentebb) terhére, illetve ezek bebiztosítása az ún. történelmi jogok révén. Ez utóbbiak biztosítanak Katalóniának egyenlő esélyt az állammal szemben, illetve a Generalitat kizárólagos hatáskörének gyakorlásához. 27 Proposta de reforma de l'estatut d'autonomia de Catalunya. 28

18 196 S IPOS K ATALIN 4. Saját igazságügyi és bírói szervezet: a bírói szervezet és a központ igazságügyi igazgatás a legkevésbé decentralizált (talán dekoncentrált) Spanyolországban (és máshol). A katalán autonómia tervezett statútuma előírja az utolsó igazságszolgáltatási fórum funkcióit ellátó Felsőbíróság (Tribunal Superior) meglétét, illetve Igazságügyi Tanács (Consejo de Justicia) felállítását, mely döntési jogkörrel bírna a bírák országos igazgatási szerve, az Igazságügyi Főtanács felett is. Az ügyészséget illetően Katalónia főügyészét a spanyol kormány jelölné ki, de "működési engedélyét" a Generalitat állítaná ki és vonná vissza augusztus elején a parlament megküldte a tervezet szövegét alkotmányossági felülvizsgálatra a Generalitat Konzultatív Tanácsának. A Tanács szeptember elején hozta nyilvánosságra szakvéleményét, mely a statútum tervezetében 19 alkotmányellenes pontot vélelmezett, illetve 39 esetben alkotmányossági kételyt fogalmazott meg. Az alkotmányossági kifogások újratárgyalása és egyeztetése után a katalán parlamenti pártok szeptember án a parlament ünnepi teljes ülésén megvitatta és elfogadta Katalónia autonómiastatútumának reformtervezetét. 29 A kétharmados többséget igénylő jóváhagyásra a 135 képviselő 120 igenlő voksával került sor. A Katalán Néppárt 15 képviselője nem szavazatot adott le. A szavazás után a parlament elnöke az elfogadott szöveget további eljárásra a spanyol képviselőház elé terjesztette. Itt várhatóan november elején kerül sor a vizsgálatra és a tárgyalásra. Összegezés Elsősorban a korábbi köztársasági kísérletek alapján, de teljes politikai konszenzussal 1978-ban Spanyolország demokratikus alkotmánya a területi autonómia sajátos, bizonyos tekintetben példaértékű modelljét rögzítette. Ennek függvényében az eddig kidolgozott autonómia-reformok is elsősorban alkotmányossági kérdéseket vetnek fel, az alkotmányban rögzített állammodell lehetséges átértékelése (föderáció, konföderáció) kapcsán. Vitathatatlanul jogos az autonóm közösségek részéről a finanszírozási rendszer továbbfejlesztésének vagy átalakításának igénye. A sokdimenziós, kontextusokhoz kötött identitás fogalom elsősorban kulturális, nyelvi és civilizációs jegyekhez kapcsolódik és közös történelmi emlékezeten alapul. A politikai identitás napjainkban is megfigyelhető erősödése nem egyszerűen szegregációs jelenség, hanem a globalizáció és az integráció vélt vagy valós konfliktusainak feloldásában szerepet játszó közösségtudat. 29 Propuesta de reforma del Estatuto de autonomía de Cataluňa. Tram /07. www. parlament-cat.net

Katalónia és a nemzetté válás alkotmányos folyamata

Katalónia és a nemzetté válás alkotmányos folyamata SIPOS KATALIN Katalónia és a nemzetté válás alkotmányos folyamata Az autonómiastatútum reformja, 2003 2006 Állam nemzet nemzetiség vagy állam nélküli nemzet 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktorává

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

az Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 2013. július 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Társulási Tanács!

az Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 2013. július 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Társulási Tanács! Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa E l n ö k é t ő l 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517, e-mail: atmot@csanytelek.hu 19/2013. E l ő t e r

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja:

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja: A Tolna Megyei Önkormányzat 11/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelete a Tolna megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról A

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. a Megyei Közgyűlés 2006.február 17-i ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. a Megyei Közgyűlés 2006.február 17-i ülésére Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnöke 6211/2006. E l ő t e r j e s z t é s a Megyei Közgyűlés 2006.február 17-i ülésére Tárgy: Megállapodás a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulással egyes kötelező megyei

Részletesebben

Az autonómiafolyamat Spanyolországban

Az autonómiafolyamat Spanyolországban 90 Sipos Katalin 91 b) Saját adóhivatal felállítása, koordinálva vagy konzorciumban az állammal. Minden adót és jövedelmet ez a szerv szedne be, osztana el, irányítaná és ellenőrizné; c) a Generalitat

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

L 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4.

L 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4. L 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4. A BIZOTTSÁG 1187/2006/EK RENDELETE (2006. augusztus 3.) a 21. cikk egyes tagállamok esetében történő alkalmazása tekintetében a 796/2004/EK rendelettől

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

- szociális utalvány elfogadó hely iránti kérelem tárgyalja meg a Képviselő-testület

- szociális utalvány elfogadó hely iránti kérelem tárgyalja meg a Képviselő-testület J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Cserkeszőlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 12-én megtartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Szokolai Lajos polgármester dr. Héczei Eszter jegyző

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER J a v a s l a t a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2010.

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-i rendes ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-i rendes ülésére 4185-1/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 30-i rendes ülésére Tárgy: Megállapodás fogorvosi feladatellátásról Előterjesztő: Dr. Kelemen

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 2/2013 szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 20-án a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni u. 3.) megtartott

Részletesebben

A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági

A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági LELET A MAGYAR KOALÍCIÓ AUTONÓMIAKONCEPCIÓJA A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége abból a meggyõzõdésbõl kiindulva, hogy a sorsunkat

Részletesebben

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ /Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a védelméről szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám) 1. szakaszának

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy: Gyermekvédelmi szakellátási intézményi társulás létrehozása Mell.: 1 db társulási megállapodás tervezet Szentes Város Önkormányzata Helyben

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek

Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek A tagállamok különbözõ felfogást vallanak a kisebbségvédelemrõl és eltérõek a nézeteik az érintettség kérdésében is. Mindezek következtében kisebbségvédelmi konszenzus

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére 13. számú előterjesztés Minősített többség - rendelettervezet Egyszerű többség - határozati javaslat ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére Tárgy:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat étkezési térítési díjakról szóló rendelet megalkotására

ALPOLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat étkezési térítési díjakról szóló rendelet megalkotására BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2012. december 5-i ülésére. Készítette: Bucella Gézáné Tárgy: Javaslat étkezési térítési díjakról szóló rendelet

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére Tárgy: A Mentálhigiénés Egyesület feladatellátási szerződés iránt benyújtott kérelmének elbírálása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-i rendes ülésére Tárgy: Az intézményfenntartó társulás keretében

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA I. Alapító nyilatkozat A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA Mi, a Demokratikus Koalíció sokféle irányból jött alapítói modern demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal

Részletesebben

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 12.11.2004 COM(2004) 716 végleges 2004/0249 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

Európai részvénytársaság (ERT)

Európai részvénytársaság (ERT) Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel

Részletesebben

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak? Brüsszel, 2012. szeptember 12. Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról Mi a javaslat célja?

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez 15 pontos kérdések 1. kérdés: Mutassa be a pénz és a pénzügyi igazgatási rendszer szerepének alakulását

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. november 27-I ÜLÉSÉRE GIRÁN JÁNOS ALPOLGÁRMESTER

E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. november 27-I ÜLÉSÉRE GIRÁN JÁNOS ALPOLGÁRMESTER IKTATÓSZÁM: 08-8/339-6/2014 TÁRGY: DÖNTÉS A PÉTÁV KFT. 2015. ÉVI BANKGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS BANKSZÁMLAHITEL ÖSSZEGÉRŐL, A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI TAGOK, KÖNYVVIZSGÁLÓ VÁLASZTÁSÁRÓL ÉS A MÓDOSÍTOTT TÁRSASÁGI

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Iktatószám: T-32/2015. I. H A T Á R O Z A T K I V O N A T a 2015. március 12-ei rendes nyílt Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből 24/2015.

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1. a Bem József Díj alapításáról

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1. a Bem József Díj alapításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1 a Bem József Díj alapításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. április 29-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. április 29-i ülésére Tárgy: Közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet módosítása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető Műszaki Osztály Sorszám: III/6 Döntéshozatal módja: Minősített többség

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27. napján tartandó soron következő képviselő-testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27. napján tartandó soron következő képviselő-testületi ülésére ELŐTERJESZTÉS Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27. napján tartandó soron következő képviselő-testületi ülésére Tárgy: Kormányhivatali javaslat megtárgyalása Melléklet:

Részletesebben

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE PERKÁTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. augusztus 6-án (kedd) 18:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről készült JEGYZŐKÖNYV Perkáta, 2013. augusztus 6.

Részletesebben

4/2015. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE

4/2015. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM Az államháztartáson kívüli forrás átadásárólátvételéről 2. oldal 6/2015. (VII. 1.) önkormányzati rendelet 2015. július 1.

Részletesebben

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a T/17968/10. szám Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottságának Alkotmány- és igazságügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Önkormányzati bizottságának a j á n l á s

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Készült: Domony Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének június 30.-án megtartott testületi ülésén.

Készült: Domony Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének június 30.-án megtartott testületi ülésén. J E G Y ZŐKÖNYV Készült: Domony Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 30.-án megtartott testületi ülésén. Helye: Polgármesteri Hivatal Domony, Fő út 98. Jelen vannak:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt. Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.doc] Tervezet Preambulum SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIA STATÚTUMA (Terra

Részletesebben

Határozati javaslatok:

Határozati javaslatok: Tárgy: Előkészítésben részt vesz: Szent Lázár Alapítvány kérelmének elbírálása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezetőhelyettes,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben