Ára: 499 Ft. 21. évf. 2011/2. február. agrárium. Magyar Agrárkamarák lapja AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

Átírás

1 A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 21. évf. 2011/2. február Ára: 499 Ft Magyar Agrárkamarák lapja

2

3 Tisztelt Olvasó! A legtöbb szakértô abban egyetért, hogy éhezés ügyben sorsfordító idôket élünk. Ezen a ponton túl aztán gyorsan meg is szûnik az összhang, ha meg konkrét pénzösszegekben kifejezendô intézkedésekrôl esik szó, végletesen szélsôséges álláspontok alakítják a különbözô gazdasági, politikai és egyéb világfórumokon folyó vitát. Akadnak, akik szerint a termelési technológiák paradigmaváltással felérô megújítása lehet az egyetlen hatékony eszköz; mások szerint a fejlett világ sokszoros túlfogyasztását kellene mesterségesen visszafogni, s az így képzôdô felesleget eljuttatni a nélkülözô térségekbe. Mások szerint utat, vasutat kellene építeni, mert az igazi gond az, hogy e nélkül még a legbôkezûbb segítség sem juthat el a rászorulókhoz. Akad aztán olyan is, aki azt mondja, hogy aki nem tud gondoskodni a fenntartásáról, az törôdjön bele a sorsába. Ezzel szemben áll az a vélemény, hogy az önfenntartó ösztön mindennél erôsebb: a szükség ismét élettérkeresô vándorlásra indíthat embertömegeket, aminek viszont beláthatatlan következményei lehetnek, akár minden korábbinál pusztítóbb háborúk kirobbanását is okozhatja. Ha nem így lesz, érdekellentét marad akkor is elég: századunk legnagyobb üzletének egyértelmûen a világélelmezés ígérkezik. Olyan stratégiai ágazatok fölé nôhet, mint az energiaipar vagy a bányászat. Ha egyetlen csepp olaj sem marad a földön, enni akkor is kell. Mindezt azért érdemes most felemlítenünk, mert a következô hónapokban a magyar elnökség alatt üzemelô Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának kialakítása kerül napirendre. Akad olyan elképzelés, amely a támogatások erôteljes visszafogását célozza ennek következménye még jó esetben is a termelés stagnálása lehet. Természetes dolog, hogy a nehéz gazdasági helyzetre, illetve a világban kialakult éles versenyviszonyokra Európának is reagálnia kell. Ennek azonban a jelenlegi trendek mellett semmilyen körülmények között nem lehet eredménye a gazdálkodás teljesítményének visszaesése, mert amúgy sem kíméletes tengeren túli versenytársaink végképp elhúznak mellettünk. Reméljük, a magyar elnökség idôszakához nem a viszszafogás képzete társul majd. Az eddigi nyilatkozatok mindenesetre biztatóak. Tamás Gábor Kamara 4 Csak elektronikusan intézhetô! Agrárstratégia 5 Összágazati gonddá vált a belvíz Agrárgazdaság 7 Új esély a hungarikumtörvényben 8 Adók és jövedelmek az ban Vidékgazdaság 10 Egy jóléti állam vidékfejlesztése Vetômag melléklet 15 Tavaszi vetésekrôl gazdálkodói szemmel 18 A kukorica fajtakísérleti eredmények összefoglalása tartalom Tartalom 24 A kukoricatermesztés klimatikus feltételei 26 A talajerô-gazdálkodás napjainkban 32 Tavaszi tápanyag-utánpótlás mûtrágyával, baktériumtrágyával Növénytermesztés 37 Alternatív növények termesztése Takarmányozás 38 A gyenge termény kezelése Állattenyésztés 40 Egymillióval kevesebb sertés Baromfi 42 Takarmányárak emelkedése nem látjuk a végét Innováció 44 Precíziósan gazdaságosabban Együttmûködô partnereink: 3

4 4 Kamara Csak elektronikusan intézhetô! Segít a kamarai tanácsadó! Február 1. és 28. között igényelhetik vissza a gazdálkodók az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében a mezôgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészet versenyképességét (I. tengely), valamint a környezet és vidék állapotát (II. tengely) javító intézkedésekhez kapcsolódóan elvégzett képzések költségeit. Az elektronikus támogatási és kifizetési kérelem a honlapról elérhetô elektronikus felületen tölthetô ki és nyújtható be. A kérelem mellékleteit ugyanezen idôszakban postai úton kell eljuttatni a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ügyfél székhelye/lakhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez. A z Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vissza nem térítendô támogatás két célterület keretében szervezett képzésekre vonatkozik. Az elsôhöz sorolhatók az ÚMVP Képzô Szervezet által megvalósított, a Vidékfejlesztési Minisztérium elôírásainak megfelelô, felnôttképzési szerzôdésbe foglalt támogatott képzések. A gazdálkodás fenntarthatóságát és eredményességét javító ismeretek átadását szolgáló szakképesítést nem adó és az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplô, valamint hatósági képzések igen hosszú listáját a vonatkozó 139/2008. (X. 22.) FVM-rendelet 1. melléklete tartalmazza. A második célterülethez egyes ÚMVP-intézkedések mezôgazdasági üzemek korszerûsítése, fiatal mezôgazdasági termelôk indulása, a szerkezetátalakítás alatti félig önellátó gazdaságok támogatása, mezôgazdasági termékek értéknövelése, agrár-környezetgazdálkodási, erdô-környezetvédelmi, Natura 2000 kifizetések kapcsán kötelezôen elôírt képzések tartoznak. A vissza nem térítendô támogatásra minden mezôgazdasági termelô az ôstermelôk is, erdôgazdálkodó, illetve a kapcsolódó intézkedésekhez támogatási kérelmet jóváhagyó vagy részben jóváhagyó támogatási határozattal rendelkezô jogosult, ha a Képzô Szervezettel felnôttképzési szerzôdést kötött, kifizette a képzés díját, igazoltan részt vett az elméleti és gyakorlati órák 80 százalékán és eredményesen eleget tett beszámolási és vizsgakötelezettségeinek. Az összesítések szerint a támogatás igen sok gazdálkodót érinthet, mert a 2009 óta szervezett több mint 1100 tanfolyamon közel en végeztek sikerrel, közülük ötvenen már az idén. Figyelem! Egy felnôttképzési szerzôdés csak egy képzésre vonatkozhat. A nem kötelezô képzések esetében a gazdálkodók képzésenként csak egy kérelmet nyújthatnak be, egy naptári évben pedig legfeljebb négy képzéshez igényelhetnek támogatást. A kérelem mindig csak a benyújtási idôszakot megelôzô ötödik munkanapon lezárult, pénzügyileg rendezett tanulmányokra vonatkozhat. Legalább ilyen fontos, hogy az egyesített kérelem legkésôbb a képzés befejezését követô 5. kifizetési idôszakban nyújtható be, de legkésôbb a felnôttképzési szerzôdés megkötésének dátumától számított 18 hónapon belül. A kérelem kizárólag elektronikusan továbbítható, de a mellékleteit (pl. pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat másolata) postázni kell. Az elektronikus benyújtást a gazdálkodó a Képzô Szervezetre is bízhatja a Gazdálkodói Információs Szolgálat tanácsadói is meghatalmazhatók, az ehhez szükséges meghatalmazás szintén letölthetô az MVH honlapjának kérelem-benyújtási felületérôl ( azt azonban kitöltve és aláírva szintén postán kell eljuttatni az MVH illetékes kirendeltségéhez legkésôbb február 28-ig. A benyújtás napja a postai bélyegzô dátuma. A gazdálkodók egy naptári évben legfeljebb forint támogatást kaphatnak az elsô célterület képzéseire. A támogatás mértéke az elszámolható kiadások 100 százaléka, de ide kizárólag a VM VKSZI által jóváhagyott felnôttképzési szerzôdésben szereplô képzések részvételi díja sorolható, más költségek szállás, étkezés, utazás nem számolhatók el! Az egyesített kérelmeket az MVH a felnôttképzési szerzôdés dátuma szerinti sorrendben bírálja el, döntésérôl határozatban értesíti a benyújtókat, a támogatást pedig az ügyfél-regisztrációs rendszerben nyilvántartott bankszámlára utalja. Nem szabad elfeledni, hogy a képzési támogatásban részesülôk monitoring adatszolgáltatásra is kötelezettek, melyet szintén elektronikusan kell teljesíteni! Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

5 Agrárstratégia 5 Összágazati gonddá vált a belvíz Immár az utóbbi évtizedek legnagyobb vetéspusztulásával fenyeget az ország szinte minden térségében súlyos veszélyforrássá vált belvíz. A Magyar Agrárkamara szerint csak eddig a hivatalosan regisztrált károk 15 milliárd forintra rúgnak, de az úgynevezett következménylánc végén már biztosan százmilliárdos lesz az ágazati kiesés. A biztosítók még az ingatlanokban esett károkat sem fizetik meg, a mezôgazdaság által elszenvedettekre pedig kategória sincs. A kamarai szakértôk figyelmeztetnek: a helyzet szerzôdési szempontból is életveszélyessé vált. Egymillió hektáron kérdéses, lehet-e rajta az idén gazdálkodni. A Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztályának szakértôi becslése szerint eddig megközelítôen 15 milliárd forint kár érte az agrárgazdaságot a belvíz miatt és a baj országos, nyomasztó mértékû kieséssel fenyeget. Már biztos, hogy kipusztult 200 ezer hektárnyi ôszi vetés, azaz ennyi repce, ôszi árpa és fôként búza fulladt szó szerint a belvízbe az utóbbi hetekben. Ezt a tételt növeli bár számszerûsíteni még nem lehet pontosan több milliárddal, hogy legalább 740 ezer hektár föld ázott át anynyira, hogy a következô hónapokban sem lehet megmûvelni. Belvízmentes megye nincs, a legsúlyosabb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Beregben és általában a Tiszántúli térségekben. Legkeletibb megyénkben az agrárkamarai felmérés szerint az elöntött több mint 75 ezer hektár és túlnedvesedett területek több mint 110 ezer hektár rövid távú alternatív hasznosítása nem látszik megoldhatónak. A hónapok óta víz alatt álló területek tavaszi megmûvelésére nem sok esély látszik. Hoszszabb távon fás szárú energianövény (elsôsorban a vizet jól tûrô fûz) telepítése jelenthet megoldást. A megyében van mûködô biomassza erômû (Szakolyban), ami fel tudja venni a megtermelt aprítékot. Egymillió hektár veszélyben A gazdálkodók hiába szántottak, vetettek, mûtrágyáztak az ôsz folyamán, a befektetett pénzüket elvitte a víz. Nem ilyen látványos, de további százmilliókra rúg az a felesleges költség, melyet az ôszi talajmûvelésre, szántásra, lazításra fordítottak, s a tavaszi vetéseket készítette elô. Most a tartós vízborítás tömörítette a talajt, kilúgozta azokat, szerkezete romlott, a talajélet nullára csökkent, s ha tavasszal vissza is húzódik a víz, ott újra kell végezni a talajmûvelést, a tápanyagellátást pótolni kell. Vagyis ilyen földbe nem lehet azonnal vetni, ha mégis, nem lehet tôle nagy termést várni. Emiatt úgy lehet számolni, hogy a 4,5 millió hektárnyi magyar mezôgazdasági területbôl ebben az évben tavasszal legalább egymillióval nem lehet mit kezdeni. Tavasz végén amennyiben addigra kiszáradnak a talajok még lehet valamennyit hasznosítani ezekbôl zöldtrágya növények vetésével, majd beszántásával, de ez bevételt nem hoz a gazdálkodóknak, a talaj szerkezetét viszont jelentôsen javíthatja. Ahol nem ennyire rossz a helyzet, ott a termelôk például kukoricát, napraforgót, rövidebb tenyészidejû burgonyát, cirkot, tavaszi árpát és borsót vethetnek, feltéve, ha azt lehetôvé teszi a növény-egészségügyi, piaci helyzet. Nô a termelési kockázat Az agrárkamara szakértôi szerint a évi rendkívül csapadékos év 2011-re áthúzódó problémái a következôk: 1. Az ôszi vetések messze elmaradtak a vetési szándéktól. 2. A tartós elöntés miatt már most nagy eséllyel megállapítható, hogy a belvízzel elöntött vetés döntô része kipusztul. 3. A károsítás, illetve a bevetésre nem került területek kistérségenként és gazdálkodókként koncentrálva jelentek meg kötött, mély, veszélyeztetett területek okoztak jelentôs jövedelemkiesést az elmúlt évben, és marad negatív kihatásuk az idei évre is, még kedvezô tavasz esetén is (talajszerkezet romlása, tápanyag-kilúgozódás, talajélet pusztulása). 4. A belvízkár érintettség elsôsorban olyan területeken jelentkezik, melyeken kukorica jövedelmezôen csak optimális idôjárás mellett termeszthetô, ezért a lehetséges tavaszi növények napraforgó, tavaszi árpa, zab, olajtök, takarmánynövények (ha van állattenyésztési igény) vetési lehetôsége késôbb, a kitavaszodás függvényében ítélhetô meg. Annyi már most megállapítható, hogy a vetésszerkezet, vetésváltás lehetôsége kényszerpályára kerül, a termelési kockázat nô, a jövedelmezôségi kilátások csökkennek. 5. A kitavaszodást még komoly mértékû aszály is követheti közvetlenül lásd 1999/2000 évek, ezért döglött talajon új növények elkötelezett (szerzôdéses) termesztése életveszélyes, a mindenáron való hasznosítás pedig a talajgyógyítás helyett rendkívül kockázatos. A biztosító nem fizet A belvízkár kockázatát nem vállalják a biztosítók, ebben a helyzetben a belvízkárosultakon egy jól mûködô központi kockázati alap segíthetne a legjobban vélekedik a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. Az alkuszcég közleményében kifejti: a biztosítók nem vállalnak kockázatot a talajvizes, belvizes területekre épült ingatlanokra, ezért nincs olyan konstrukció, amely kifejezetten ezt a kockázatot is

6 6 Agrárstratégia vállalná. Ez akkor is igaz, ha valamennyi kockázatot felölelô és az átlagoshoz mért három-ötszörös díjú lakásbiztosítást köt a tulajdonos. Amennyiben viszont a belvizet vihar, zivatar, esô elôzi meg, akkor ezek kárait megtérítik a biztosítók, de csak olyan mértékben, amilyen összegre az ingóbiztosítás szólt. Ezért a CLB felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a biztosítással kövessék ingóságaik értékének emelkedését, különben csak a szerzôdéskori értéket fizeti ki a biztosító. Háromszereplôs védekezés A belvíz elleni védekezést három szereplô végzi: a földtulajdonosok, a vízügyi, illetve az állam egyéb szervei (jellemzôen az önkormányzatok). Egy tavalyi törvénymódosítás óta a költségeket kizárólag az állam állja, a védekezés közvetlen haszna leginkább az ingatlantulajdonosoknál jelentkezik, ha viszont nagy baj történik, azért megint csak az államnak kell helytállnia (a belvíz nálunk nem biztosítási esemény, önmagában a belvízkárért jellemzôen nem fizetnek kártérítést a biztosítók). A három szereplô között a koordináció, illetve az együttmûködés viszont korántsem problémamentes, olykor egyetlen földtulajdonos konoksága miatt (nem engedi át a földjén a vizet, vagy nem engedi be a területére a munkagépeket) félmegyényi területeket önt el a víz (és ezért a jelenlegi szabályok szerint nem lehet ôt felelôsségre vonni). A hármas tulajdonlás (amit részben a kárpótlással hoztak létre, vagyis azzal, hogy a vízelvezetô árkokat is kiosztották kárpótlási földként) állandó érdeksérelmekkel is jár, hiszen gyakran termôterületeket kell elárasztani azért, hogy lakott területek, településrészek megmeneküljenek miközben a kártérítés kérdése nincs szabályozva. A csatornahálózat csapdája A százezer kilométernyi belvízcsatornából nagyjából 12 ezer kilométernyit kezel a vízügy, 38 ezer kilométernyit pedig a sajátos civil szervezôdésnek számító vízgazdálkodási társulatok gondoznak. A teljes mennyiség fele önkormányzati kézben van (ezeket a rendszerváltás elôtt termelôszövetkezetek, illetve állami cégek birtokolták, ám mára megszûntek, az esetleges jogutódaik pedig szabadulni akarván a gondtól nem vették a nevükre a csatornákat. A helyhatóságok egyéb jelentkezô híján váltak tulajdonossá, de olyan feladatot örököltek így, amihez semmiféle finanszírozás nem társul). Ez az 50 ezer kilométernyi csatorna éve pusztul, vagy legalábbis ellenôrizhetetlen minôségû, és a karbantartásának, mûködtetésének nincs igazi felelôse. A vízgazdálkodási társulatoknál lévô, 38 ezer kilométernyi csatornarendszer jobb állapotban van, ám korántsem tökéletes, szakértôk szerint megfelelô állapotuk garantálása évente 16 milliárd forintba kerülne. Amit a vízügy kezel, az a teljes hálózatnak alig a tizede, de a használható infrastruktúrának a legnagyobb és legértékesebb része idetartozik. A társulatok tavaly év végéig a földtulajdonosok befizetéseibôl (hektáronként és évente ezer forintból) mûködtek. Ebbôl a pénzbôl tavaly 4,6 milliárd forint jött össze ugyananynyi, amennyivel most az állam beszállt, kiváltva a gazdák befizetéseit. Ez azonban a végsô elszámolásban a források csökkentését jelenti, hiszen az állam jobb idôkben (például az elôzô Fidesz-kormány idején) nagyjából 4 5 milliárdot még hozzátett a víztársulatok pénzéhez (ez a hozzájárulás ben megszûnt, a hiánya eddig csak azért nem tûnt fel, mert azóta nem volt komolyabb belvízhelyzet ), most viszont a költségvetésben a szóban forgó 4,6 milliárdon túl egyetlen megcímzett forint sincs elôirányozva erre a célra. Paradigmaváltás Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a belvízhelyzet kezelésére immár elodázhatatlanul országos programot kell indítani. Ami így elmondva persze egyszerû, csakhogy a gyakorlatban ehhez egy egész országot behálózó, minden telek- és földtulajdonra kiterjedô, aprólékosan összecsiszolt rendszerre lenne szükség két öl pluszbirtokért be nem temettetett elvezetô árkokra, színesfémért fel nem tört szivattyúházakra és persze átgondoltan kiépített tározók sokaságára. Mindez tulajdonképpen nem is kerülne olyan borzasztó sokba (csak az idei kártétel becsült kétszázmilliárdja a másik oldalon, egy esetleges programozott védekezésben elköltve már látható eredményeket hozna), de a legnagyobb gondot a szakemberek szerint a sokat emlegetett emberi tényezô okozza: az a tény, hogy ez csak kellôen sok érintett magyar ember önkéntes és zökkenômentes együttmûködésével lehetséges. Ezen túl általában és egészében is a magyar vízkezelés ügyében paradigmaváltásra volna szükség, eltakarítás, kényszerû levezetés helyett gazdálkodni kellene vele. Célszerûen gyûjteni a mai felesleget, majd a száraz idôszakokban öntözésre használni. T. G.

7 Agrárgazdaság 7 Új esély a hungarikumtörvényben A hagyományos magyar élelmiszerek gyártói számára nagy segítséget jelenthet majd, ha a parlament elfogadja a hungarikumok védelmérôl és pontos leltárba vételérôl szóló jogszabályt. Nagy szükség is van rá, mert az európai országok saját termékeire vonatkozó védelmi rendszerekhez képest hazánknak bôven akad bepótolnivalója. S ok éve használjuk a hungarikum kifejezést, de pontos, jogszabályszerû rögzítésével egyelôre adós a magyar törvényhozás valószínûleg csak tavaszig, mivel várhatóan ekkor kerül a Tisztelt Ház elé az errôl szóló jogszabálycsomag. Ha így lesz, akkor már az idén megkezdheti mûködését a csak Magyarországhoz (pontosabban a jogalkotók megfogalmazása szerint: a Kárpát-medencéhez) köthetô szellemi termékek, áruk, hagyományok összegyûjtésére, regisztrálására és állami menedzselésére létrehozott új önálló intézmény. Pontos neve egyelôre nincs, a jogszabálytervezetben Magyar ÉrtékTár Hungarikum Házként említik a szervezetet a készítôk. Elképzeléseik szerint a nemzeti értékfeltárás és annak akár piaci alapú menedzselése piramisszerûen épülhet fel: a helyi, megyei és Kárpát-medencei értékeket az erre kialakított szervezeti egységekben (fôként a mûködô mûvelôdési és önkormányzati intézményi rendszerre alapozva) gyûjtik majd össze, ezek közül a legkiválóbbak kaphatják meg a hungarikum kitüntetô címet. Egyedülálló értékek A tervezetet kezelô Vidékfejlesztési Minisztérium megfogalmazása szerint a hungarikumok magyar nemzeti örökségünk megôrzendô és egyedülálló részét képezik, hírnevünket öregbítik és növelhetik megbecsülésünket szerte a világon. A hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történô tartozást, és amelyet a létrehozandó Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB) annak minôsít. A cím elérésének elsô lépéseként a települések vehetik számba helyi értékeiket, ezeket felterjeszthetik megyei szintre, az e rostán átesô termékek vagy más szellemi alkotások pedig eljuthatnak egy országos grémium elé, ahol nemzeti értéknek minôsíthetik ôket. A tervezet szerint a HNB által hungarikumnak vagy nemzeti kincsnek nyilvánított magyar értékek gyûjteményébôl fog állni a hungarikumok nemzeti gyûjteménye. A települési, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a határon túli értékeket összesítô gyûjteményt egy magyar értéktárnak nevezett adatbázisban fogják nyilvántartani. Tanúsító védjegy A hungarikum tanúsító védjegy bejegyzését a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezi, tartalmi és formai követelményeit a HNB állapítja meg. A védjegy használói szerzôdést kötnek, amelyben a jogok és a kötelezettségek is szerepelnek. Az európai uniós vagy nemzetközi oltalom alatt álló nemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumoknak minôsülnek. Nem minôsíthetôk hungarikummá a természetes személyek, jogi személyek, vagyis cégek és jogi személyiséggel nem rendelkezô társaságok. A jogszabálytervezet értelmében a Hungarikum Nemzeti Bizottság független szakmai testület, amelynek tudományosan megalapozott tevékenysége eredményeként jöhet létre a magyar értéktár, és ezen belül a hungarikumok nemzeti gyûjteménye. A 13 fôs bizottságba két-két tagot delegálnak a vidékfejlesztési, a gazdaságpolitikai, a kulturális és oktatási, illetve az önkormányzati miniszterek, továbbá egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia, a Szabadalmi Hivatal, valamint a határon túli szervezetek. Akad pótolnivaló A készülô új törvény a magyar értékteremtés számos területén éreztetheti majd hatását, de gyors és hatékony változást elsôsorban a magyar élelmiszerágazat tapasztalhat meg az elôterjesztôk álláspontja szerint. Ez egyfajta áruvédjegy és földrajzi eredetvédelmet megtestesítô szimbólum is lehet majd a jövôben. Az újonnan csatlakozott tagállamokban nincsen még széles körben kialakult gyakorlata a földrajzi árujelzôk oltalmának. Sajnos Magyarországnak is sok pótolnivalója van e téren, hiszen a védett borainkon kívül mindöszsze hat darab uniós oltalmat élvezô eredetvédett magyar élelmiszertermék van a piacon. Úgy mint a csabai kolbász, a gyulai kolbász, a makói hagyma, a hajdúsági torma, a budapesti téliszalámi és a szegedi szalámi. A bejegyzett földrajzi árujelzôk számát tekintve Magyarország a 12. helyen áll az Európai Unióban, holtversenyben Hollandiával. Európában a legtöbb eredetvédett élelmiszerrel Olaszország rendelkezik, ôket követi a sorban Franciaország. Ezekben az országokban nagy hagyománya van a minôségi élelmiszergyártásnak. Eddig a hungarikumokat semmilyen formában nem szabályozták Magyarországon, mindössze egy országgyûlési határozat (77/2008.) fogalmazott meg iránymutatásokat ezzel kapcsolatban, amely felkérte a Kormányt, hogy ösztönözze az agrártermékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései közösségi oltalmának megszerzését, valamint a hagyományos, különleges tulajdonságú termékek közösségi elismerését. A megtisztelô hungarikum minôsítés vagy a földrajzi árujelzô oltalom azonban önmagában még nem garancia a termék sikeréhez. Szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy az árucikk vonzó legyen. Az elvárt és megszokott minôség folyamatos fenntartása, valamint a külpiacokon végzett célzott marketing-tevékenység is szükséges ahhoz, hogy a termelôink keresettebbé tegyék portékáikat. -t-

8 8 Agrárgazdaság Adók és jövedelmek az ban Az élelmiszergazdaságban tevékenykedô vállalatok, vállalkozások adóbefizetéseinél a befizetések az APEH által kezelt adó- és adójellegû kötelezettségekbôl, a VPOP által beszedett adókból és a helyi adókból tevôdtek össze. Hogyan alakultak ezek, valamint a mezôgazdasági vállalati, vállalkozói jövedelmek az elmúlt években ( )? A Megnevezés Mezô, vad, hal Erdô Összesen Mezô, vad, hal mezôgazdasággal kapcsolatba hozható, az APEH-nél nyilvántartott, pénzforgalmi szemléletû befizetések igen sajátos képet mutatnak, mivel az adófizetési szabályok, valamint a támogatási rendszer módosításai szembeszökô változásokat idéztek elô az ÁFA, az SZJA, valamint a Társasági Adó befizetett összegeiben. Különösen igaz ez az ÁFA-befizetések esetében. Ennek oka a mezôgazdasági és élelmiszer-ipari termékek ÁFÁjának magasabb ÁFA-kulcs alá kerülése rôl 2006-ra, 2 év alatt az ÁFA-befizetés értéke 23-szorosára nôtt. Összességében 2002 és 2007 között közel megduplázódtak az agrárgazdaság befizetései. Az APEH-nak teljesített adóbefizetésekben az egész idôszak alatt a társasági adó, az SZJA, az ÁFA és a járulékok voltak meghatározóak. A kiemelt négy befizetési jogcím az összes APEH befizetés 85 90%-át tette ki, és bár folyamatosan csökkenô mértékben, de még mindig közel felét a járulékfizetések adták tôl az agrárszféra is ÁFA-befizetôvé vált, és így ben már az agrárbefizetések is a nemzetgazdaságéhoz hasonló szerkezetet mutattak, bár a járulékbefizetések még így is jelentôsebbek voltak, mintegy 10 százalékponttal magasabb arányt képviseltek. Nemzetgazdasági szinten a teljes adóbevétel több mint egyharmada a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, míg az agrárgazdaságban ez az arány 20% körül mozgott. Az agrárgazdaság összes, APEH által kezelt adó és járulék jellegû befizetéseinek a nemzetgazdasági befizetésekhez viszonyított arányát vizsgálva megállapítható, hogy az a vizsgált idôszak alatt egy szûk sávban, 3 4% között ingadozott, a bevételeknek átlagosan 3,6%-át adta. Ez az arány alatta marad a GDP-bôl való részesedése alapján elvárható 5 6%-nak. Amennyiben egy fôre vetítve vizsgáljuk a változásokat, megállapítható, hogy az agrárgazdaság 2004-tôl a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan növelte befizetéseit. Meg kell azonban jegyezni, hogy az agrárgazdaság ezzel a mégoly erôteljes növekedéssel együtt sem érte el a nemzetgazdasági fajlagos adóbefizetés felét. Az egy fôre vetített adatok alapján az élelmiszeripar a vizsgált idôszakban egy fôre vetítve mintegy kétszeres adóbefizetés-növekedést produkált, addig a mezôgazdaságban ez háromszoros volt. Erdô Élelmiszeripar Élelmiszeripar Összesen Társasági adó SZJA ÁFA EVA TB Járulék Munkaadói járulék Munkavállalói járulék Innovációs járulék Szakképzési hozzájárulás Jövedéki adó Egyéb adók Valamennyi adónem összesen Forrás: AKI számítás APEH adatbázis alapján 1. táblázat. Adóbefizetések alakulása az agrárgazdaságban (millió Ft)

9 Agrárgazdaság 9 2. táblázat. A mezôgazdasági kettôs könyvvitelt vezetô szervezetek gazdálkodásának fôbb adatai (millió Ft) Megnevezés Összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a mezôgazdaságban Bérköltség Személyi jellegû egyéb kifizetések Társadalombiztosítási járulék Személyi jellegû ráfordítások Bruttó termelési érték Eszközök összesen Ft termelési értékre jutó eszközérték 176,1 174,2 195,4 Adózás elôtti nyereség Adózás elôtti veszteség Adózás elôtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott nyereség Adózott veszteség Adózott eredmény Mérleg szerinti nyereség Mérleg szerinti veszteség Mérleg szerinti eredmény Forrás: AKI számítás APEH adatbázis alapján Az agrárágazat által elôállított jövedéki adók, valamint az agrártámogatások keretein belüli jövedelemadó viszszatérítések a VPOP hatáskörébe tartoznak. A jövedéki adók az alkoholos italok, a dohánytermékek és az üzemanyagok után kerülnek kivetésre. Az agrárágazat által befizetett, alkoholos italokat és dohánytermékeket terhelô jövedéki adó összege a vizsgált idôszakban több mint duplájára emelkedett, és az elmúlt években már megközelítette a 350 milliárd forintot. Ezzel azonban szembe kell állítani a tendenciájában meredeken csökkenô adó-visszatérítéseket, amelynek mértéke 2002-ben még 36 milliárd forint volt, 2007-ben viszont már nem érte el a 20 milliárd forintot. Az APEH-nél és a VPOP-nál kimutatott elvonásokon túl még figyelembe kell venni a helyi adókat, illetve azoknak az élelmiszer-gazdaságra jutó részét, mely mintegy 20 milliárd forintra becsülhetô. Így az agrárgazdaság egészét érintô elvonások ben mintegy 380 milliárd forintra, 2005-ben 500 milliárd forintra, 2007-ben pedig 655 milliárd forintra tehetôk. 3. táblázat. A mezôgazdasági kettôs könyvvitelt vezetô szervezetek gazdálkodásának fôbb mutatói Megnevezés Mértékegység Saját tôke jövedelmezôsége % 6,5 7,7 2,8 Árbevétel-arányos jövedelmezôség % 4,3 5,3 2,3 Eszközarányos jövedelmezôség % 3,1 3,9 1,5 Egy fôre jutó kereset millió Ft/fô/év 1,4 1,7 1,9 Egy fôre jutó személyi jellegû ráfordítások millió Ft/fô/év 1,8 2,2 2,4 Munka-jövedelmezôség millió Ft/fô 1,9 2,5 2,6 Forrás: AKI számítás APEH adatbázis alapján A jövedelmek alakulása A vállalati, vállalkozói jövedelmek a mezôgazdaságban hosszú idôsorban a kettôs könyvelést végzô szervezetek adatai segítségével mutathatók be. Ezek alapján megállapítható, hogy a rendszerváltást követô átalakulással kapcsolatos bizonytalanság a kilencvenes évek elején hátrányosan befolyásolta a jövedelmezôséget, az adózás elôtti veszteség lényegesen nagyobb volt a nyereségnél. Ebben fordulat 1994-tôl következett be. Az adósságrendezési program keretében és az elemi károk kompenzálására visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások következtében 2002-ben a társas vállalkozások adózás elôtti eredménye 48,5 milliárd forintot tett ki ban a mezôgazdasági vállalkozások adózás elôtti eredménye drasztikusan csökkent és az adózás elôtti veszteség 4,5 milliárd forinttal meghaladta az adózás elôtti veszteséget. Ettôl kezdôdôen folyamatosan javult a vállalkozások jövedelemhelyzete és az adózás elôtti eredmény ban már meghaladta a 85 milliárd forintot, ami 2009-re 36 milliárd forintra csökkent. Látni kell azonban, hogy a mezôgazdaságban az adózás elôtti eredmény változásának és a támogatások változásának egyenlege évrôl évre negatív, vagyis az agrártámogatások egy része az uniós gyakorlathoz hasonlóan! a veszteséget pótolja, illetve az elmúlt évek markáns eredménynövekedése jórészt a támogatások növekedésébôl adódott és 2008 között mind az árbevétel-arányos, mind a sajáttôke-arányos jövedelmezôség javult, és az eszközarányos jövedelmezôség is 20%- kal meghaladta 2008-ban a évit. A javuló eredményû gazdálkodás következtében 2008-ban a munka jövedelmezôsége is jelentôsen emelkedett, a évi 1,5 millió forintról 2,8 millió forintra, amiben természetesen ugyancsak szerepet játszott, hogy az ágazat kevesebb embert foglalkoztatott ben azonban drasztikusan romlottak a mezôgazdasági vállalkozások gazdálkodásának fô jövedelemmutatói. Dr. Kapronczai István Agrárgazdasági Kutató Intézet

10 10 Vidékgazdaság Egy jóléti állam vidékfejlesztése É Svédországról a nagy többségnek hagyományosan a gazdagság, a kiterjedt szociális háló és a mûködô demokrácia jut eszébe. Keveseknek az is felötlik, hogy az utóbbi években, milyen belsô feszültségek terhelik a svéd társadalmat, de azon még ritkábban gondolkoznak el, hogy vajon a messzi északon mivel is foglalkoznak a vidéken élôk. rdemes azonban egy rövid ideig foglalkozni ezzel a kérdéssel is, mert tartogathat meglepetéseket számunkra, magyaroknak is. Fel sem merül ugyanis bennünk, hogy a nagyon irigyelt állam rurális térségein ugyanolyan gondokkal küzdenek, mint a magyar vidéken. A csökkenô, elöregedô népesség, a termelôi funkció háttérbe szorulása, az egyre nehezebb mezôgazdasági értékesítés mind-mind olyan kihívás, amivel a svéd egyre inkább szembesül, és amit egyre nehezebben old meg. A vidék komplex problémáinak megoldására itt is, mint szerte Európában, olyan módszerrel kísérleteznek, amely hazánkban is ismert. Ez a LEADER program, amely összetett stratégiák végrehajtására képes úgy, hogy az irányokat, feladatokat a helyiek határozzák meg. A magyar mezôgazdaságban élôknek és LEADER-csoportoknak hasznos lehet végiggondolni a párhuzamokat és tanulni a skandinávoktól, többek között a Svédország középsô részén elhelyezkedô 3Sam Helyi Akciócsoporttól. A nálunk ismert méretekhez képest szokatlanul nagy területét két járás alkotja, közel 450 km-es sugarú körben. A térség rendkívül ritkán lakott (egyes helyeken 0,5 fô/km 2 ), fôleg mezôgazdasági, erdészeti terület. Legnagyobb probléma az elvándorlás, elöregedés, a megtermelt javak eladása és a kiegészítô jövedelemszerzô források alacsony kihasználtsága. Ezek enyhítését célozzák a vidékfejlesztési források a LEADER programból. Homoktövis ültetvényen Sikeres egyéni projektek Számos igen értékes jó gyakorlat, projekt indult itt be az elmúlt évek alatt. A mezôgazdaság területén új helyi termékek kialakítását kezdték meg helyi gazdálkodók homoktövis-ültetvény telepítése keretében, amelynek kisüzemileg feldolgozott termékeit (lekvár, szörp, szappan stb.) az interneten adják el. Termelôi együttmûködéseket alakítottak ki egy tojásfarm vezetésével, ahol az élelmiszeriparba nem eladható, másodosztályú tojásokból helyi összefogással (6 gazdálkodó tej, sajt, tojás stb.) helyi süteményt állítanak elô és közösen aukciókat indítanak a termékek kiárusítására. Nem kell magyarázni a hazai termelôknek az értékesítés fontosságát, de ezen ágazatok összefogása szokatlan és innovatív, ezért érdemes ezt itthon is végiggondolni. Szintén helyi program az érzékek útja leader rendezvény, amelyben több településen lévô termelôket, mint attrakciókat (helyben élô nôi kovács; sütemény-ízlelés stb.) ajánlanak csomagban ki az idegenforgalomnak. A térségben lévô filmmúzeumban egy filmes személyiség leszármazottai által LEADER-képzéseket folytatnak a térségbe települô fiatal, városi emberek gazdálkodási ismereteinek bôvítése érdekében. Ugye, milyen ismerôs?! De egyéni kezdeményezések is vannak, egy egyszemélyes vágóhíd beindítása, ahol a nyugdíjas korú vállalkozó keresetkiegészítésként évi 5000 kg húst (rén- és jávorszarvas, medve, sertés, marha) dolgoz fel, füstöl és csomagol, és interneten (a honlapot támogatta a LEADER) értékesíti azokat. Iparvállalatok bekapcsolódása Az iparról sem feledkeznek meg persze a svédek, a kevés számú termelôvállalat igen nagy megbecsülésnek örvend, és ôk is részt vesznek a helyi élet formálásában. A legnagyobb foglalkoztató (80 fô) hightech ipari beszállítóvállalat is tagja a LEADER-csapatnak, pedig nem támogatható ebbôl a forrásból. Viszont a helyi iparkamara térségi együttmûködést fejlesztett ki a jelenlévô iparvállalatok és a helyi szakmunkásképzô intézmény között a folyamatos, piacorientált, helyi munkaerôigényeket kielégítô oktatás érdekében. Ez a mindenki számára nyereséges projekt a fiataloknak munkalehetôséget ad, de a nem piacképes munkaerôt is bevonja a termelésbe.

11 Vidékgazdaság 11 Újszerû lehetôség az idegenforgalom A svédek számára leginkább idegen és újszerûbb gondolat a vidék bevonása az idegenforgalomba. Nincsenek hozzászokva, de gyorsan tanulnak. A vadászat, horgászat hagyományosan nem szórakozás, sport, hanem ellátó szerepet tölt be mind a mai napig, azaz húsvadászat és -halászat folyik. Mivel mindenki ûzi ezeket, nem különleges, el kell tehát sajátítaniuk az idegenforgalmi értékesítés formáit, a trófea begyûjtését, a horgász élmény kiaknázását. Minden turisztikai ágazat az érintetlen természeten alapszik, és óriási lehetôségeket rejt magában, ezt ôk is csak most kezdik felismerni. Több irányból is megközelítik a kérdést. Meglévô helyi lesiklópálya (ami eddig csak a helyi lakosokat szolgálta ki) bôvítését tervezik; LEADER forrásból, helyi adományokból tóparti strandot alakítottak ki, vízparti és túrázó pihenô épületek telepítését végezték el, és az azokat összekötô ösvények hálózatát készítettek el. Rendszeres sétahajójáratot indítottak be a legnagyobb tórendszeren, amely egyfelôl látványosság, másrészrôl a nagy kiterjedésû tó partján lévô 18 településre szállítja az odalátogatókat plusz szolgáltatásként. Települési szinten nem érné meg fenntartani ezeket, de a LEADER térségi együttmûködésbôl finanszírozható. A LEADER program hatására aktivizálták magukat a helyi idegenforgalmi vállalkozók is, energiát és tôkét fektettek be újszerû beruházásokba, mint középkori-viking lovas szálló felépítése, ahol izlandi, ridegtartást tûrô állatokon lehet lovagolni és magas minôségû szállást kapni, vagy olyan új fajta halászkempinget indítottak be, amely a lakókocsik kiszolgálására szakosodott és a külföldi (fôleg holland, dán, német) vendégek igényeit is kielégíti. Hasznosítható még az az együttmûködés, amely a VAD út fantázianevet viseli, amely egy 300 km hosszú útvonal mentén lévô településeket fog össze, amelyek a vadászturizmusban mûködnek együtt, annak különbözô ágazataira szakosodva, és amelyek közös térképet, információbázist építettek ki. A svéd persze nem lenne svéd, ha elfeledkezne a szociális értékekrôl, a társadalomról. LEADER-forrásból támogatott a helyi evangélikus egyház projektje, amelynek keretében az egyház vidékfejlesztési forrásból óriáskivetítôt szerzett be, amin a kevés helyi fiatalnak nyújtanak szórakozási lehetôséget azáltal, hogy sportmérkôzéseket, koncerteket kapcsolnak élôben. De a helyi kisebbség is érvényesíthette elképzeléseit. Távoli rokonaink, a számi nép nyári szálláshelyén a nyári napünneprôl szóló nemzetközi színvonalú LEADER-rendezvényt tartanak immár hagyományosan, ahol bemutatják az ôslakosság ma is élô hagyományait, rénszarvastenyésztô munkáját. Nem kell jó fül, és szem ahhoz, hogy meglássuk, észrevegyük a hasonlóságot, a párhuzamokat, de egy biztos, ezek a példák, de különösen a hozzájuk vezetô gondolkodásmód elleshetô, eltanulható. Használjuk a nyugaton, északon felhalmozott tudást, vegyük át az értékes gondolatokat és módszereiket. Tegyünk így, és hasznosan teszünk a magyar vidékért! Szabó Mátyás Kis-Duna-menti Vidékfejlesztési Egyesület

12 12 Pr Tavaszi tápanyag-utánpótlás GreenSoil Humin mûtrágyával és AZOTER baktériumtrágyával Huminsavas granulátum több mint mûtrágya A GreenSoil Humin termékcsalád tagjai huminsavval bôvített mûtrágyák, melyek foszfort, klórmentes káliumot, kalciumot, ként, értékes mikroelemeket és szerves anyagot tartalmaznak. Kiemelendô a termék 24%-os huminsav részaránya, ami hatékonyan feltárja a talajban meglévô, de a növény számára felvehetetlen foszfort és káliumot, így a kultúrnövény nemcsak a granulátumban megtalálható mikro- és makroelemeket hasznosítja, hanem a huminsav által feltárt PK-t is. A talaj ph értékét a semleges érték felé javítja, kiváló az elsavasodott talajok kezelésére. A huminsav a hatóanyagszámításban is fontos szerepet kap, ugyanis a foszfor és kálium feltárása révén további 10% foszforral és 14% káliummal növeli a granulátumban található foszfor és kálium százalékos arányát. A GreenSoil Humin K + Cu terméket nézve 17% foszfor- és 34% káliummennyiség jut a növénynek. A GreenSoil Humin termékek 8 mm-es méretben, big-bag és zsákos kiszerelésben kaphatók. Hagyományos mûtrágya-szórógéppel könnyedén ki lehet juttatni, majd a talajba bedolgozni ôsszel alaptrágyázáskor vagy tavasszal kg/ha mennyiségben. A természetes komplex granulátumok összetevôinek százalékos aránya (az ár áfa nélkül értendô). 1. táblázat. Nitrogént baktériumtrágyával! Az AZOTER talaj-baktériumtrágya tavaszi kijuttatásával új erôre kap a talajélet. A vegetáció alatt folyamatosan biztosítja a növény számára a szükséges mennyiségû tápanyagot, mivel az AZOTER -ben lévô baktériumok megkötik, és felvehetô állapotba hozzák a levegô nitrogénjét, elôsegítik a talajban lévô foszfor és kálium felvételét. Gondoskodnak a talajba került elhalt szerves anyagok lebontásáról, amelybôl a növény számára további értékes nitrogént, foszfort és káliumot tesznek elérhetôvé. Javul a talaj levegô- és vízháztartása, a talaj lazábbá, 1. táblázat Megnevezés N-P-K arány szellôsebbé válik, ami megkönnyíti a talajmûveleteket, és jelentôs üzemanyag-megtakarítást eredményez. A növény gyökérzete 25%-kal növekszik, ezáltal jobban bírja a szélsôségesebb, csapadékos és aszályos idôszakokat, továbbá a belvíz levonulása után segíti a talaj mikrobiális életének helyreállítását. A kultúrnövény ellenállóbb a betegségekkel szemben. Az AZOTER baktériumtrágya 10 l/ha adagolással 180 kg nitrogént, 80 kg foszfort és 30 kg káliumot juttat a növény gyökérzetéhez. Az AZOTER talaj-baktériumtrágya annyi nitrogént biztosít a tavaszi vetésû növényeknek, hogy további nitrogénpótlás nem szükséges. Ára 1080 Ft/liter + áfa. Termékek Foszfor Kálium Kalcium Huminsav Nyomelemek Ár (Ft/t) 1) GreenSoil Humin K + Cu ) GreenSoil Humin PK + Cu ) GreenSoil Humin P + Ca táblázat NPK hatóanyag (kg/ha) össz NPK (kg/ha) hektáronként javasolt menynyiség hektárköltség össz hektárköltség 1. verzió mûtrágya kg Ft Ft mûtrágya kg Ft AZOTER baktériumtrágya Ft l Ft 2. verzió GreenSoil kg Ft Humin K+Cu Hatóanyag-számítás A következô példában NPK mûtrágyákat, illetve az AZOTER talaj-baktériumtrágya és a GreenSoil Humin komplex granulátum közös használatának hektáronkénti költségvonzatát elemezzük. Az 1. verzió sarokszámai: N: 45 kg, P: 78 kg, K: 90 kg, költsége: forint. A 2. verzió az AZOTER + GreenSoil Humin közös használatának sarokszámai: N: 180 kg, P: 101 kg, K: 90 kg, költsége: Ft. Egy hektárra számolt hatóanyag-mennyiség és ennek költségei 2011-ben (2. táblázat). AZOTER és GreenSoil Humin együttes alkalmazása közel 30%-kal olcsóbb a kizárólag NPK használatával szemben. A termelônek pénzt takarít meg, és több hatóanyaggal magasabb hozamot ér el. A GreenSoil Humin granulátum és az AZOTER baktériumtrágya nem kémiai úton elôállított talajjavítók, a talajból nem mosódnak ki, hatásuk hosszantartó. Az AZOTER + GreenSoil Humin használatával további elônyök adódnak: Az AZOTER baktériumtrágyában a szárbontó baktériumok például a kukorica maradványából hektáronként plusz 55 kg nitrogént, 30 kg foszfort és 155 kg káliumot tudnak a következô növénykultúrának átadni. Ezeket a hatóanyagokat a 2. verzió össz NPK értékéhez kell hozzáadni. A GreenSoilban lévô 24%-os huminsav katalizátorként mûködik, képes a nem felvehetô foszfort, káliumot, kalciumot, magnéziumot és nyomelemeket feltárni. Összefoglalva kijelenthetô, hogy az AZO- TER baktériumtrágya és a GreenSoil Humin komplex granulátum együttes használatával elegendô NPK hatóanyag jut a szántóföldi kultúráknak és az ültetvényeknek. Kutatásainkat és termékfejlesztéseinket a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi Karával és a Pannon Egyetem Georgikon Karával közösen végezzük. További hasznos információért tekintse meg a honlapunkat, illetve munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. Elérhetôségeink: PANNON-TRADE Kft. Dunántúl és Pest megye: Mobil: branyi.arpad@pannon-trade.com Duna-Tisza köze és Tiszántúl: Mobil: branyi.tamas@pannon-trade.com

13 Vetômag melléklet

14

15 Vetômag melléklet 15 Tavaszi vetésekrôl gazdálkodói szemmel A 2011-es gazdasági év indításánál még több megoldandó problémával néznek szembe a gazdálkodók, mint az elôzô évben. A jó, de a kevésbé jó minôségû búzát, árpát, repcét és napraforgót is általában reális áron lehetett értékesíteni, viszont jelentôs mennyiségû kukorica van még a raktárakban. Ennek ellenére ismét itt az ideje eldönteni, hogy milyen növényt vessünk, melyik termény lesz rentábilisan termeszthetô és eladható 2011-ben. E lôször is alaposan meg kell gondolni, hogy milyen növényfajt akarnak vetni, s itt kell figyelembe venni az elôzô év extrém idôjárását. a) Késôn betakarított kukorica után, fôleg, ha nem is tudták a szármaradványokat leforgatni, bármennyire is kézenfekvô, nem célszerû tavaszi árpát vagy újra kukoricát vetni, mert ezek könnyen növényvédelmi meglepetéseket okozhatnak! A fuzárium még a borsónál is okozhat terméscsökkenést! b) Akik megvizsgáltatták a talajaik tápanyagtartalmát, azok már tisztában vannak azzal is, hogy a sok csapadék az ásványi nitrogént is jelentôs mennyiségben kimosta a talajból, tehát célszerû a növények keléséhez megfelelô indítást adni, amit jó tápanyag-gazdálkodású talajon más években komplex mûtrágyával meg lehetett oldani, most ez kevés. c) A növényfajok kiválasztásánál mérlegelni kell a terület adottságait, s az idén még a talajviszonyokat is. Sok helyen még mindig áll a víz a táblákon, s bár remélhetôleg nem lesz nagyon csapadékos a tavasz, ezeket a táblákat nem célszerû a korai vetést igénylô növények részére kijelölni. Nézzük akkor, hogy mely növények vetésére kell odafigyelni tavasszal! Mielôtt azonban eldöntenék, hogy melyik növényfajt vetik, okosan teszik, ha megkeresik az értékesítési lehetôségét, nehogy a magtárban maradjon a megtermelt termény! 1. Az AKG pályázatban nyertes gazdáknak idén is az a legfontosabb, hogy a 20% pillangós területet milyen növény vetésével fedjék le. Akinek régi zöldborsó-termesztési tapasztalata és hûtôházas kapcsolatai vannak, az talán nem is látja annyira problémásnak a helyzetet, mint az, aki idáig nem foglalkozott fehérjenövény termesztésével. Ezen gazdálkodóknál a takarmányborsó, szója, szegletes lednek, csicseriborsó, bükköny fajtái jöhetnek számításba, ahol állattenyésztéssel foglalkoznak, ott a lucerna és here fajtáinak vetése is megoldást jelent. Fokozottan oda kell figyelni azonban arra, hogy vízzel telített táblákon lehete korán talajmunkát végezni, hiszen a jó borsótermés alapja a korai vetés. Milyen a jellemzô idôjárás azon a területen, mivel a jelenlegi klimatikus viszonyok között a korai borsófajták virágzása még nem csúszik bele a hôségbe, így várható, hogy nem rúgják el a virágot. A takarmányborsó termesztését választók jól teszik, ha a sárga, sima héjú borsófajtákat vetik, mert az állattenyésztôk ezt a típust jobban szeretik, mint a zöldet. Lehet-e öntözni a területet, mivel a szója termesztése a kifejezetten szárazságtûrô fajták kivételével öntözéses körülmények között rentábilis. A jelenlegi csapadékviszonyok mellett meg lehet-e próbálni öntözés nélkül? Érez-e magában olyan szakmai tudást, amellyel ezeknek a növényeknek a vetômagtermesztésébe is belevághat? 2. Tavaszi árpát általában az a gazdálkodó vet, akinek a területe valamelyik malátagyár vonzáskörzetében található. Ha sörárpának akarja eladni, a fajtaválasztásnál semmi sincs a gazdára bízva, mert az egyetlen kritérium, hogy a felvásárló melyik fajtát hajlandó átvenni. A fémzárolt vetômag használata azonban a fajtaazonosság igazolásához nélkülözhetetlen! Az idei évben viszont elôtérbe került a tavaszi árpa takarmánycélra történô vetése is. Ennek oka az, hogy ôsszel a talajviszonyok miatt sok helyen nem tudták elvetni az ôszi árpát, illetve a vetéseket elég nagy területen öntötte el a belvíz, s az így kipusztult területek termésének pótlására fôként az állattartással is foglalkozók kénytelenek tavaszi árpát vetni. A jelenlegi fajtaválaszték lehetôvé teszi az ilyen esetben indokolt legnagyobb termést adó fajták kiválasztását. 3. A tavaszi árpára, zabra, tavaszi búzára, lenre, lucernára, burgonyára, tavaszi repcére és borsóra is igaz, hogy a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a saját vetômag visszafogásra jogosult kivetni a fajtahasználati díjat. A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. által képviselt fajtákat és az ezekre vonatkozó díjtételeket az fss.hu honlapon találhatjuk meg. 4. A napraforgó vetômagok kiválasztásánál már nem ilyen egyszerû a helyzet. A gazdálkodónak mérlegelni kell, hogy milyen célú felhasználásra választ vetômagot. A jelenleg feljövôben lévô piac a magas olajsavtartalmú napraforgó termesztését célozza meg. Ha ezt akarja termelni, akkor a gazdának vetés elôtt a ki kell választania a felvásárlóját hiszen a felvásárló határozza meg jelentôs mértékben, hogy melyik hibridet preferálja, de még fontosabb, hogy izolálja a vetendô területet, mert a kommersz olajos napraforgóval tör-

16 16 Vetômag melléklet ténô beporzás akár a termesztési cél meghiúsulásához is vezethet. Az étkezési napraforgó elôállítása jelenleg specifikus, a termeltetô határozza meg a fajtát és a technológiát, s általában biztosítja a vetendô magot is. Minden napraforgó esetében oda kell figyelni arra, hogy a gazdálkodó meg tudja-e oldani az érésgyorsítást, állományszárítást, mivel ez a technológiai elem alapvetôen határozza meg a vetômag kiválasztását. A fajtatulajdonosok rendelkeznek igen korai, korai és középérésû éréscsoportba sorolt vetômaggal. A középérésû csoport hibridjei normál idôjárás esetén igénylik az állományszárítást (melynek alapfeltétele a megfelelô területnagyság, légi permetezési lehetôség, növényvédelmi szakirányító). Fontos tényezô a területen uralkodó gyomflóra is. Ettôl függôen kell eldöntenie a gazdálkodónak, hogy a hagyományos herbicideket részesíti elônyben, vagy a gyomok öszszetétele specifikus gyomirtó szerek alkalmazását igényli. Ekkor kell IMI (imidazolinin-ellenálló) vagy express toleráns napraforgó hibrideket választania. Ezen úgynevezett Clearfield technológiával a nehezen irtható gyomnövények, például parlagfû, csattanó maszlag, selyemmályva, de még a mezei acat ellen is hatékony a védekezés. A napraforgó hibridek ma már, szinte kivétel nélkül rendelkeznek napraforgó peronoszpóra rezisztenciával. 5. A kukorica vetômag választásánál azt kell eldönteni, hogy szemes vagy silókukoricára van a gazdaságban szükség. Specifikus termelési célként szerepelhet a waxy kukorica. Itt ugyanaz a helyzet, mint a napraforgó esetében, a felvásárlóval kell egyeztetni, hogy melyik hibridet fogadja el. Minden nagyobb nemesítôház rendelkezik ilyen tulajdonságokkal rendelkezô hibridkukorica vetômaggal. A gazdálkodónak azért kell mérlegelnie, hogy milyen éréscsoportból választ, mert ez a kukorica nehezebben adja le a vizet, ráadásul a szemek szárításkori károsodásának elkerülése érdekében alacsonyabb hôfokon lehet csak szárítani. Korszerû szárító s ehhez kapcsolódóan minimális törést biztosító technológia szükséges a megfelelô végtermék elôállításához. Alaposan meg kell azonban fontolni a waxy kukorica termesztést, mivel ez a termény általában humán felhasználású, s ezért sokkal több kritériumnak kell, hogy megfeleljen a végtermék, mint ami a takarmánykukoricánál követelmény. Szerzôdést mindenképpen vetés elôtt célszerû kötni, alaposan mérlegelve, hogy megéri-e a többletköltség. Takarmánykukorica vetômag vásárlásánál minden esetben meg kell fontolnia a gazdálkodónak, hogy milyen tényezôt részesít elônyben. Minden nemesítôház jelentkezett újabb hibridekkel, amely hibridek általában nagyobb genetikai potenciállal rendelkeznek, mint a régebbi hibridek, de ezek általában a legdrágábbak. A gazdálkodónak ebben az esetben azt kell eldöntenie, hogy meg tudja-e adni az intenzív hibrideknek azt az optimális tápanyagellátást, amely a várható termésmennyiséghez szükséges. Amennyiben ez nem lehetséges, például anyagi megfontolásból, választhat egy kevésbé intenzív, kevésbé érzékeny s általában olcsóbb hibridet, kisebb, de gazdaságosan elérhetô terméshozammal. A gyakorló gazdák azzal már tisztában vannak, hogy az ország déli és északi területein célszerû eltérô FAOszámú hibrideket vetni. Az északi régióban nem lehet arra számítani, hogy normál idôben a magas, 500-as FAOszám feletti kukorica gazdaságosan szárítható nedvességtartalomra beérik ; inkább csak a déli országrészeken. Ha a kukorica után kalászos vetést tervezünk, mindenképpen korai 200-as vagy 300-as elejei FAO-számú hibridkukorica vetômagot tervezzünk, mivel a jelenlegi talaj- és csapadékviszonyok között nemcsak a betakarítás, de még a vetés idejét sem tudjuk elôre kalkulálni. Silókukorica vetésnél célszerû, ha tájékozódunk a vetômag kiválasztása elôtt a termésrôl, beltartalomról, emészthetôségrôl, mivel nem biztos, hogy az olcsóbb hibridek adják a megfelelô tápanyagot a tenyésztett állataink számára. Azt is meg kell fontolni, hogy elég-e a tisztavetés, vagy a nagyobb termésmennyiség érdekében cirkos kukoricát célszerû vetni. Ebben az esetben kevesebb területet kell silókukoricának felhasználni, s több lehet az árutermô terület. Silócirok vetômaggal is több nemesítôház rendelkezik. Amire ebben az esetben figyelni kell, hogy ha a terület talajlakókkal nagyon fertôzött, akkor célszerû talajfertôtlenítést végezni. 6. Az idei tavaszkezdésben még egy növény vetése vetôdik fel, ez pedig a sokak által elfelejtett szemescirok, mivel a jelenlegi nedves talajviszonyok mellett tartalékba lehet tenni olyan növényt is, ami a késôbbi, meleg talajba történô vetést hálálja meg, ezen felül igénytelen és jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Több fajtatulajdonos rendelkezik megfelelô fajtákkal, illetve hibridekkel. Ezen növény termesztésénél és fajtaválasztásánál ismét több kritériumot kell megvizsgálni. Legfontosabb, hogy legyen értékesítési lehetôségünk. A gazdának kell eldönteni azonban, hogy vállalja-e a rizikót a fehércirok termesztésével, mert bár annak jobb általában az ára, az éréskori csapadék minôségi problémát okozhat. A vöröscirok ára alacsonyabb, viszont a csapadéktól maximum megfakul, de nem szürkül be, tehát biztonságosabban értékesíthetô. A jó szárító azonban itt is szükséges, mivel kevés évjáratban lehet 14% alatt betakarítani, a tárolás pedig csak akkor biztonságos. 7. Kalászosok után vetett kapáskultúráknál nem hagyható el vetés elôtt a talajfertôtlenítés, melyet nagyon jó hatásfokkal lehet a vetômagok rovarölôszeres csávázásával helyettesíteni. Ez a megoldás olcsóbb és az elsô megjelenô kártevôk, például barkók, levéltetvek, csipkézôbogarak ellen bizonyos ideig állományban is védelmet ad. Ilyen vetômagot meghatározott ideig lehet a nemesítôházaktól rendelni, de vannak olyan vetômagüzemek, melyek az utólagos csávázást is elvégzik az engedélyezett rovarölô csávázószerekkel. Jelenleg már a borsóvetômagokra is van engedélyezett rovarölôszeres csávázási lehetôség. Célszerû megfontolni, hogy a tavaszi csúcsmunkáknál oda tudunk-e figyelni a levéltetvek megjelenésére, amelyek csapadékosabb idôben terméscsökkenést okozhatnak, vetômag-elôállításnál pedig komoly vírusfertôzéssel az értékesíthetôséget is kockáztathatják. Lengyel Józsefné Mezôfalvai Zrt., vetômagüzem-igazgató MA Növénytermesztési Osztály elnöke

17 Vetômag melléklet 17

18 18 Vetômag melléklet A kukorica fajtakísérleti eredmények összefoglalása Az érdeklôdôk negyedszer tarthatják kezükben a Gabonatermesztôk Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetômag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményét. A rendszer mûködtetésének célja továbbra is az, hogy az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelô mennyiség és ismert minôség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A A kísérletben résztvev hibridek Fajta neve Képviselô/Bejelentô ÁE éve Származás FAO szám kísérletben résztvevô szervezetek továbbra is kiemelten fontosnak tartják, hogy a Magyarországon termesztett fajták értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni, ezért döntöttek a folytatás mellett. A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosítja ben a FAO 200, 300, 400 éréscsoportba tartozó 43 hibridet vizsgáltunk. A termesztésben kis hányadot képviselô silókukorica, valamint a késôi szemes kukorica (FAO 500 <) csoportok nem kerültek be a kísérletbe. A fajtakiválasztás egyik alappillére volt, hogy a ben újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtettük az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemeltük ôket a kísérletbe. A fennmaradó fajtaszámot az elôzô évek GOSZ-VSZT Posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplô hibridekkel töltöttük fel. Mindezek után lehetôséget biztosítottunk a nemesítôházaknak, hogy az adott fajtaszám keretükön belül, lecserélhessék azokat a fajtáikat, melyekrôl úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezôt tudnak versenyeztetni. A fent leírtak alapján minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a hazai kukoricatermesztést nagymértékben segítô, erôs és jó terméseredményt produkáló fajtasort sikerült összeállítanunk a 2010-es esztendôre. Várakozásainkat a magas kísérleti átlagok egyértelmûen igazolták. Idén a 13 helybôl 4 helyen (Eszterágpuszta, Kaposvár, Székkutas, Debrecen) volt vízleadás-mérési sorozat, amelylyel a termésmennyiség mellett a tenyészidô is ellenôrizhetôvé, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhetôvé válik. A 13 beállított kísérleti helybôl 9 került kiértékelésre szemtermés, betakarításkori szemnedvesség és kezdeti fejlôdési erély tekintetében, 8 helyen lett megállapítva szárhiba % és nôvirágzás ideje, továbbá kórtani szempontból 8 helyen történt csôpenész és 5 helyen tôkorhadás felvételezés. (A termôhelyenkénti részletes terméseredmények megtekinthetôk a http//:-arofit.hu weboldalon.) A rendkívül csapadékos év a kísérleti parcellákon is óriási problémákat okozott, ami miatt egyes helyeken kizárásra is sor került. A GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek 2010 alapján DKC3705 Monsanto 2010 US 290 Mv 255 MTA MGKI 2008 HU 290 PR38N86 Pioneer 2008 US 290 NK Olympic Syngenta 2010 CH 290 SY Ondina Syngenta EU CH * Muzi CS Caussade 2010 FR 390 ES Sensor Euralis 2010 FR 380 Kamelias KWS EU DE * Kornelius KWS 2007 DE 380 Kinemas KWS 2010 DE 380 Krabas KWS 2010 DE 310 LG Limagrain 2009 FR 370 MAS38D Maisadour 2010 FR 390 DKC4626 Monsanto 2003 US 370 DKC4795 Monsanto EU US * DKC4590 Monsanto 2009 US 360 DKC4490 Monsanto 2007 US 390 P9292 Pioneer EU US * P9345 Pioneer EU US * PR37D25 Pioneer 2004 US 330 PR37Y12 Pioneer 2007 US 390 P9578 Pioneer 2010 US 320 PR38A79 Pioneer 2009 US 310 PR37N01 Pioneer 2007 US 380 P9494 Pioneer 2010 US 390 Poluxx RAGT 2010 FR 310 Oxxygen RAGT 2010 FR 350 Alexxandra RAGT 2009 FR 380 NK Cobalt Syngenta 2010 CH 340 NK Thermo Syngenta 2005 US 370 NK Lucius Syngenta 2010 CH 350 Kessos KWS 2010 DE 450 LG Limagrain 2010 FR 480 LG Limagrain 2006 HU 430 DKC5007 Monsanto 2010 US 490 DKC5190 Monsanto EU US * DKC5276 Monsanto EU US * DKC4983 Monsanto 2008 US 420 PR37F73 Pioneer 2006 US 410 PR36V52 Pioneer 2008 US 430 PR36V74 Pioneer EU US * NK Columbia Syngenta 2010 CH 460 NK Pako Syngenta EU CH * * Közösségi Fajtalistán szereplô fajta, Magyarországon nem került meghatározásra a FAO száma. Az éréscsoportba sorolása az EU listán szereplô érték alapján történt.

19 Vetômag melléklet 19 GOSZ-VSZT Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2010 SZEMESKUKORICA Igen korai éréscsoport (FAO ) Fajták Szemtermés Betakarításkori szemnedvesség Nôvirágzás ideje (50%) Szárszilárdsági hiba % Megdôlt tövek Letört tövek Kezdeti fejlôdés erôssége t/ha % % eltérés nap eltérés számolt % % p.sz.* SY Ondina 12,48 102,2 19,33 0, ,1 3,7 1,6 7,0 PR38N86 12,37 101,3 18,79-0, ,4 0,7 0,7 8,1 DKC ,36 101,2 18,79-0, ,9 0,8 1,1 6,4 NK Olympic 12,28 100,6 18,6-0, ,6 2,5 2,2 8,1 Mv ,56 94,7 19,42 0, ,1 0,9 2,2 6,9 Átlag 12,21 100,0 18, ,2 1,7 1,6 7,3 SzD 5% 0,56 4,6 0,54 1 2,9 3,0 0,8 1,3 C.V. 4,8 3 1,2 Helyek száma Rangsor: Szemtermés (t/ha). *p.sz.: Bonitált érték (pont szám) GOSZ-VSZT Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2010 SZEMESKUKORICA Középérés csoport (FAO ) Fajták Szemtermés Betakarításkori szemnedvesség Nôvirágzás ideje (50%) Szárszilárdsági hiba % Megdôlt tövek Letört tövek Kezdeti fejlôdés erôssége t/ha % % eltérés nap eltérés számolt % % p.sz. DKC ,24 106,6 23,24 0, ,9 0,1 0,7 7,4 PR36V74 13,88 103,9 23,29 0, ,9 0,2 0,8 8,3 LG ,62 101,9 23,31 0, ,4 0,3 1,1 8,2 DKC ,56 101,5 22,38-0, ,2 0,5 0,7 7,2 NK Pako 13,38 100,1 24,28 1, ,0 0,1 0,9 8,0 DKC ,33 99,7 22,85 0, ,0 0,5 1,3 7,3 PR37F73 13,29 99,4 20,58-1, ,5 0,2 1,2 7,3 PR36V52 13,27 99,3 21,8-0, ,0 0,1 1,0 8,4 Kessos 13,12 98,2 21,06-1, ,1 3,1 1,1 7,8 DKC ,99 97,2 20,94-1, ,7 0,5 1,2 7,8 LG ,87 96,3 23,37 0, ,8 3,3 1,6 6,9 NK Columbia 12,82 95,9 22,28-0, ,8 0,3 0,5 7,4 Átlag 13,36 100,0 22, ,8 0,8 1,0 7,7 SzD 5% 0,63 4,7 0,9 1 1,7 1,6 0,7 0,9 C.V. 5 4,3 1,1 Helyek száma Rangsor: Szemtermés (t/ha)

20 20 Vetômag melléklet GOSZ-VSZT Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2010 SZEMESKUKORICA Korai éréscsoport (FAO ) Fajták Szemtermés Betakarításkori szemnedvesség Nôvirágzás ideje (50%) Szárszilárdsági hiba % Megdôlt tövek Letört tövek Kezdeti fejlôdés erôssége t/ha % % eltérés nap eltérés számolt % % p.sz. P ,84 107,4 20,52 0, ,4 1,6 0,8 7,7 DKC ,58 105,4 21,22 0, ,3 0,2 1,0 6,7 DKC ,57 105,3 20,78 0, ,4 1,2 1,3 7,6 PR37N01 13,49 104,7 20,87 0, ,1 0,5 0,6 8,0 DKC ,46 104,5 20,85 0, ,0 0,2 0,8 7,0 PR37Y12 13,44 104,3 20,05-0, ,3 0,1 0,2 8,0 Alexxandra 13,42 104,1 20,50 0, ,8 1,3 1,5 7,9 P ,27 103,0 20,36-0, ,3 1,2 2,1 8,2 P ,22 102,6 19,96-0, ,2 0,7 1,5 8,2 Kinemas 13,20 102,4 20,84 0, ,1 5,8 2,5 7,4 ES Sensor 13,20 102,4 21,11 0, ,8 0,3 0,5 7,8 DKC ,07 101,4 20,52 0, ,6 0,3 1,4 7,4 P ,00 100,9 20,43-0, ,7 1,0 0,7 7,8 Krabas 12,90 100,1 19,90-0, ,2 9,9 2,2 7,6 Kornelius 12,77 99,1 20,82 0, ,0 0,7 1,3 7,9 NK Thermo 12,77 99,1 21,84 1, ,4 0,8 3,5 7,1 Oxxygen 12,74 98,9 20,95 0, ,1 0,9 2,0 7,7 PR37D25 12,71 98,6 20,17-0, ,3 2,1 3,2 8,2 NK Cobalt 12,55 97,4 19,89-0, ,7 1,6 1,1 7,9 NK Lucius 12,47 96,8 19,46-1, ,9 2,9 2,0 7,6 PR38A79 12,36 95,9 19,47-1, ,0 0,6 0,4 7,9 MAS38D 12,32 95,6 21,12 0, ,0 0,9 2,1 7,9 LG ,27 95,2 20,46-0, ,3 2,2 2,1 7,2 Poluxx 12,23 94,9 19,57-0, ,6 1,0 1,6 7,4 Kamelias 11,81 91,7 20,07-0, ,7 1,4 1,4 7,6 Muzi CS 11,37 88,2 20,75 0, ,2 2,8 1,4 7,6 Átlag 12,89 100,0 20, ,1 1,6 1,5 7,7 SzD 5% 0,51 4,0 0,67 1 2,5 2,3 1,0 0,9 C.V. 4,2 3,5 1,1 Helyek száma Rangsor: Szemtermés (t/ha)