HÍRLEVÉL. Kedves Ügyfeleink, Barátaink!

Átírás

1 HÍRLEVÉL Kedves Ügyfeleink, Barátaink! Mint azt már az eddigi Hírleveleinkből megszokhatták az üzleti életben és ezen belül az adózásban való tájékozódást mostanában a hajózáshoz szoktuk hasonlítani. Az Országgyűlés által május 11-én elfogadott az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvénynek (az. un. salátatörvénynek ) köszönhetően a magyarországi vállalkozások hajóit újabb széllökések érik, először július 1-ével, majd január 1-jével. A kormány szándékai viszonylag egyértelműek: kezelni a válságot. Ezeken az oldalakon nem tisztünk annak megítélése, hogy az újabb adóátrendezés mennyire hatékony eszköz a válság kezelésére. A mi szándékaink is egyértelműek: jó révkalauz módjára segítsünk az egyre veszélyesebbé váló vizeken való hajózásban. A Bergmann Iroda valamennyi munkatársa nevében reméljük, hogy ez a rövid összefoglaló megfelelő eszközként szolgál az Önök részére ennek a célnak a megvalósításában. Budapest, június 15. Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi és Bergmann Péter

2 Személyi jövedelemadó és a magánszemélyek különadója SZJA sávhatár változás július 01-jei hatállyal változik az SZJA sávok határa. Adótábla január 1-jére visszamenően változik: Példa: Ft 18% Ft 18 % Ft feletti részre 36 % Ft feletti részre 36 % Magánszemély jövedelme 2009 év elejétől fogva: Bruttó HUF 1. Oszlop év eleji szabályok szerinti jövedelem 2. Oszlop havi változások utáni jövedelem 3. Oszlop es év hátralévő idejében a visszamenőlegesség miatti átlagos jövedelem, az adóelőleg többlet visszavonása miatt. Magánszemély jövedelme-2009-ben 12 hónapra kivetítve 2009 év eleji szabályokkal már számfejtve (1-6 hónap) 2009-es változások után ha nem volt az első hat hónapban jövedelem (7-12 hónap) félévben, az első félévi túladóztatás kiegyenlítése miatt SZJA Nettó A különbség cca HUF/hónap, azaz ennyivel marad több nettó jövedelem. Családi pótlék változás A családi pótlék a nyugdíj jelenlegi gyakorlatának megfelelően adóterhet nem viselő járandósággá válik; a szülőknek a családi pótlék bevételt ötven-ötven százalékban kell megosztani egymás között, így kell feltüntetni az adóbevallásban is; az egyedülálló szülők esetében a családi pótlék 50 százalékát kell irányadóként figyelembe venni; az adóterhet nem viselő jövedelem az SZJA sávhatárát eltol(hat)ja; 2

3 159 ezer forintos (1.900.e sávhatár 12-ed része) vagy e feletti bruttó havi jövedelem esetén a sáveltoló hatás okán a családi pótlék 18%-os SZJA kulccsal adózik. Példa: Havi szja többlet befizetés KERESŐNKÉNT - ha a családtag jövedelme meghaladja a bruttó HUF-ot től. családi pótlék összege Egy gyermekes család esetén: Plusz SZJA kötelezettség / kereső családtag Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: Két gyermekes család esetén (gyermekenként): Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): Három gyermekes család esetén (gyermekenként): Három gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén: Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: Járulékokkal kapcsolatos változások július 1-jétől a minimálbér kétszereséig (azaz forintig) 26 % társadalombiztosítási járulékot kell fizetni (a megosztás 24 % nyugdíjbiztosítási járulék és 1,5 % természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 0,5 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a minimálbér duplája feletti részen pedig marad a 29 %-os kulcs. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság önkéntes megállapodás alapján is megszerezhető, eddig a minimálbér összegének megfelelő járulék fizetésével lehetett megszerezni az ellátásra való jogot (gyerekek esetében a minimálbér 30 százalékával). A tervek szerint ezután a minimálbér felének megfelelő járulékfizetéssel szerezhető meg az egészségügyi szolgáltatás (18 évesnél fiatalabbak esetében marad a 30 %). Munkaadói járulékként a minimálbér kétszereséig 1 %-ot kell fizetni, az e feletti rész után pedig 3 %-ot. 3

4 A passzív táppénz időtartama 45 napról 30 napra csökken augusztus 1-jétől, valamint a táppénz mértéke lecsökken 70 %-ról 60 %-ra (kétévi folyamatos biztosítás esetén), illetve 60 %-ról 50 %-ra rövidebb biztosítási idő, vagy fekvőbeteg ellátás esetén. A táppénz összege korlátozva van a minimálbér 400 %-ában ( Ft), passzív táppénz esetén a minimálbér 150 %-ában ( Ft). Az alábbiakban bemutatjuk a különböző anyasági ellátásokra vonatkozó tudnivalókat: TGYÁS (terhességi-gyermekágyi segély): a szülést követő 24 hétben jár. A jogosultsághoz szükséges biztosítási idő 180 napról 365 napra emelkedik, vagyis legalább ennyi idejű munkaviszony szükséges hozzá. A jogszerző időbe nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 nap kalkulálható bele. Összegének alapja a napi átlagkereset 70 százaléka, de maximális összege a havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka ben: Ft GYED (gyermekgondozási díj): a szülést követő két évben jár, azoknak, akik a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkeznek, a korábbi 180 nap helyett. Összege és kiszámítási módja megegyezik a terhességi gyermekágyi segélyével. Maximum: Ft GYES (gyermeknevelési segély): alanyi jogon jár, de a szülést követő eddigi három évről két évre csökken az időtartama. A nyugdíjminimum összegével azonos, 2009-ben: Ft GYET (gyermekgondozási támogatás): a három vagy több gyermeket nevelők esetében a jövőben a gyermeknevelési támogatás. Az a szülő kapja, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. Már a legkisebb gyermek kétéves korától lesz igényelhető, és változatlanul a gyermekek nyolc éves koráig jár. Összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal, 2009-ben: Ft. Az ikergyermekeket és a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelőket nem érintik a változások, ők továbbra is 3 évig maradhatnak otthon a szülés után. Szuperbruttósítás Várhatóan január 1-től vezetik be az úgynevezett szuperbruttósítást, ami annyit jelent, hogy a jelenlegi bruttó bérhez hozzászámítják a munkáltató által fizetendő adó- és járulékterheket, amelyek várhatóan 5 százalékponttal 32 százalékról 27-re csökkennek. Az új módszerrel számított magasabb adóalap alacsonyabb - várhatóan százalékos SZJA - kulccsal fog adózni, a javaslat szerint 4-5 millió forint éves jövedelemhatárig. E határ felett a várható adókulcs százalék lesz. A szuperbruttósítás vonatkozásában még nem láttak napvilágot azok a részletszabályozások, amelyeken keresztül a szuperbruttósítás tényleges hatását be lehetne mutatni. Fontos kiemelni, hogy a szuperbruttósítás bevezetése amennyiben a minimálbér adómentessége megszűnik az alsóbb jövedelemkategóriákban adóteher-emelkedéshez vezethet, így 2010-től szükség lehet a minimálbér összegének emelésére. 4

5 A szuperbruttósítás a személyi jövedelemadó alapjának növelését jelenti. Ez majdnem mindenkinél - a sávhatártól függően - még a tervezett adókulcscsökkentés mellett is, adóterhelés növekedést fog jelenteni. Számokban kifejezve: a jelenlegi 100 ezer forint bevételhez 29 százalék+3 százalék ( forint) munkáltatói teher és 18 százalék (18 ezer forint) SZJA tartozik. A szuperbruttósítás és 5 százalékos járulékcsökkentés (27százalék) után az SZJA alapja 127 ezer forint lesz. Ha a tervezett SZJA kulcscsökkentés legkedvezőbb 15 százalékos értékével számolunk, akkor az SZJA Ft (a ,- Ft 15 százaléka) lesz. Az adóalap növelésének van sávhatár emelési vonzata is: a mostani, 1,7 milliós sávhatárt is szuperbruttósítani kell. Növelni kell 27 százalékkal: 2,159 millió forintra. A korábban tervezett 2,5 milliós sávhatár a bruttósítás után 3,175 millió lenne. 100 ezer forintos, 36 százalékos sávba eső jövedelemre is elvégezve a számítást, az eddigi 36 ezer forint SZJA helyett a bruttósított 127 ezer jövedelem után 33 százalékos kulccsal számolva forint lesz a fizetendő adó. Összefoglaló táblázatunkat levelünk mellékleteként találja meg. Munkatörvénykönyve változása A betegszabadság 15 munkanapig tartó idejére járó 80 %-os távolléti díjat 70 %- ra csökkentik július 31-étől. Társasági adó A társasági adó 2010-től tervezett jelentős átalakítására vonatkozó, még az előző kormány által megfogalmazott módosításokat a jelenlegi törvényjavaslat nem tartalmazza, így azok változatlan tartalommal történő hatályba léptetése várható. A jelenlegi módosító törvény két változást tartalmaz, azonban azokat már a 2008-ban kezdődő adóévre alkalmazni lehet. A nem realizált devizaárfolyam-változások hatását kiküszöbölő adóalapmódosító tétel tekintetében ezután az adózó dönthet úgy, hogy az adóalap módosításaként csak a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközei között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetéseinek fordulónapi átértékelésekor keletkező érték-változását veszi figyelembe; a törvény vonatkozó pontjait más befektetett pénzügyi eszközeire, hosszú lejáratú kötelezettségeire nem köteles alkalmazni. Ezen választási lehetőség feltétele, hogy így az adóalap nem lesz alacsonyabb, mintha a törvény ezen pontjait egyáltalán nem is alkalmazta volna az adózó. Emellett egyedi esetekre vonatkozóan kedvező változás, hogy egy újabb lehetőséggel bővül az eszközök terven felüli értékcsökkenésének adóalapban való érvényesíthetősége. Jelenleg ugyanis a társaságiadó-törvény bizonyos eszközök tekintetében engedélyezi az eszközökre elszámolt terven felüli értékcsökkenés adóalapban való érvényesítéséről való döntést az elszámolás adóévében. Ilyen például az aktivált kísérleti fejlesztés, ha a fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, megszüntetik vagy az eredménytelen lesz. 5

6 A javaslat értelmében, amennyiben az adózó az adóévi adóalapjának megállapítása során nem érvényesíti ezen eszközei tekintetében elszámolt terven felüli értékcsökkenés adóévi összegét, úgy azt az adóévet követő négy adóévben, egyenlő részletekben figyelembe veheti csökkentő tételként. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény A javaslat sem a magánszemélyek, sem a társas vállalkozásokra vonatkozó különadó megszüntetéséről nem rendelkezik, tekintettel arra, hogy ezeket a módosításokat az eredeti, még az előző kormány által benyújtott törvényjavaslat is csak január 1-jétől tervezte bevezetni. Általános forgalmi adó ÁFA kulcsok változása Az Országgyűlés döntése alapján az általános forgalmi adó normál kulcsa 20 %- ról (a korábban javasolt 23 %-kal szemben) 25 %-ra emelkedik, valamint egy új, 18 %-os ÁFA kulcs is bevezetésre kerül a törvényben meghatározott tejtermékekre, pékárukra. Az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának kibocsátását követően az utóbbi, 18 %-os kulcs lesz alkalmazandó a távhőszolgáltatásra is. Az ÁFA kulcsok változása kihatással lesz a társaságok által kibocsátott és az általuk befogadott számlákra egyaránt, ezért kiemelt figyelmet érdemes fordítani a számlázó programok idejében történ módosítására, illetve a június 30- át követően kézhez vett számlákon előzetesen felszámított ÁFA ellenőrzésére. Fontos lesz figyelemmel lenni a régi és új ügyletek elhatárolására. Főszabályként a június 30-át követően teljesített ügyletekre kell az új adókulcsot alkalmazni. Közösségen belüli beszerzések, termékimport, fordított adózás és előleg fizetése esetén a döntő kérdés az lesz, hogy a törvény szerinti speciális adófizetési kötelezettség június 30-át követően keletkezik-e. Így például a június 30-ig fizetett előleg után 20 % ÁFA lesz fizetendő, de ha a végső teljesítés június 30. után következik be, akkor a végösszegből fennmaradó részre (a hátralékra) már 25 % ÁFA vonatkozik majd. Időszakos elszámolások esetében, amennyiben az elszámolási időszak július 1. előtt kezdődik és e dátumot követen ér véget, a számlák ellenértékét időarányosan két részre kell osztani a július 1-je előtt és után eltelt idő arányában, értelemszerűen alkalmazva a június 30-ig érvényes 20 %-os, illetve az ezt követen használatos 25 %-os kulcsot. Amennyiben az elszámolási időszak még július 1-je előtt lezárul, 20 %-os ÁFA kulcs alkalmazandó az időszakos elszámolás számlázásakor, még abban az esetben is, ha az ügylethez kapcsolódó fizetési határidő már június 30-a utánra esik. 6

7 Gyakorlati példa: Folyamatban lévő új lakás építéséhez, illetve értékesítéséhez kapcsolódó ÁFA szabály változás bemutatása: Az ÁFA törvény 82. (1) bekezdését (az adó mértékét) módosító évi XXXV. törvény 38. (1) bekezdése értelmében főszabály szerint - az új 25 százalékos adókulcsot először akkor kell alkalmazni, ha az adófizetési kötelezettség július 1. napját követően keletkezik. Ha az ÁFA törvény 57. -ának megfelelő részteljesítésekről beszélhetünk, akkor az egyes részteljesítéseknél külön-külön kell vizsgálni a teljesítés időpontját, és annak függvényében attól függően, hogy az július 1-je előtti, vagy azt követő időpontra esik kell megállapítani az azt terhelő ÁFA-t. Azon részteljesítések, melyek teljesítési időpontja július elsejét megelőzi, még 20 százalékos ÁFA-val számlázandók, amelyek teljesítési időpontja július 1- jére vagy azt követő időpontra esik, már 25 százalékos ÁFA-val terheltek. Ha nem részteljesítés történik, hanem a teljesítés előtt fizetendő, ellenértékbe beszámítandó összegekről beszélünk, azokat az ÁFA törvény alkalmazásában az előlegre vonatkozó szabályok szerint kell megítélni. Az előleg átvételének (jóváírásának) napja az ÁFA törvény 59. (1) bekezdése szerint teljesítési időpontnak minősül, ezért az előlegre vonatkozóan az annak átvétele/jóváírása időpontjában érvényes adómérték figyelembe vételével kell ÁFA-t fizetni. Ennek megfelelően az ügylet teljesítésének időpontjában már csak a teljes vételár előleggel csökkentett részére áll be az adókötelezettség az akkor hatályos adómérték alkalmazásával. A fent leírtak értelmében a június 30-áig teljesített előlegekre még a régi (20%) adókulcsot, míg a július elsejétől teljesített előlegre, valamint a július 1-jét követő teljesítési időponttal összefüggésben fizetendő, előleggel csökkentett (nettó) ellenérték részre az akkor hatályos 25 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. Az ingatlanértékesítésről kiállított végszámlában az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy a nettó (ÁFA nélküli) ellenértékből kell levonni az előlegek nettó (ÁFA nélküli) összegét, majd az így megállapított különbözetre (amely szintén nettó érték) kell rászámolni a teljesítés időpontjában alkalmazandó ÁFA mértéket. Jövedéki adó 1. Adóemelés július 1-jétől nőnek a jövedéki adómértékek. A korábban beharangozott, jogharmonizációs célú második adóemelés január elsejétől várható, a jelen adócsomagból ezen rendelkezések azonban kikerültek. a) Üzemanyagok július 1-jei hatállyal literenként 5,5 Ft-tal nőnek az üzemanyagok adóterhei, ami 2,2-2,3 %-os áremelkedést eredményezhet január 1- jei hatállyal további, literenként 6,5 Ft-os emelkedés várható a gázolaj adómértékében, tekintettel az új uniós adóminimumra. 7

8 Az üzemanyagok biotartalom szerinti adódifferenciálása megszűnik, más jogszabály azonban kötelező biotartalmat ír elő az üzemanyag forgalmazók részére. Csak olyan üzemanyag (E85) esetében ír el a jövedéki törvény Közösségi alapanyag felhasználást, amelyhez továbbra is adókedvezmény kapcsolódik. b) Alkoholtermékek Az alkohol és alkoholos italok (szeszes ital, sör, gyümölcsbor, pezsgő, likőrök) adómértéke július 1-jétl átlagosan 6,5 %-kal emelkedik, ez 1-2 %-os áremelkedést eredményezhet az eladási árban. c) Dohánytermékek július 1-jei hatállyal nő a cigaretta tételes és minimumadója is, az értékarányos jövedéki adó változatlan marad. A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány minimumadója nagyobb mértékben, átlagosan 10,7 %-kal emelkedik. A gyenge forint miatt január 1-jétől további adóemelés szükséges az uniós minimumszintek tartásához. 2. Adó-visszaigénylés földgázellátási üzemzavar esetén A javaslat alapján egy bizonyos limit (500m3/nap) feletti földgázfogyasztók jövedékiadó-visszaigénylést érvényesíthetnének a jövőben, ha földgázellátási üzemzavar esetén gázolajra térnek át. A gázolaj jövedéki adótartalmának visszaigénylését a vámhatóság ellenőrizné. Ehhez a rendelkezéshez az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges, ezért hatálybalépése csak a jóváhagyó határozat meghozatala utánra tehető. 8

9 Bergmann Hírlevél melléklet Jelenlegi állapot január jónap Munkavállalót terheló adók, járulékok Munkáltatót terhelő adók, járulékok 32% Teljesnév (azonosító) Bruttó juttatás Adóalap Összevontan adóköteles adója (SZJA) 18/36% Adójóváírás Nyugdíjjárulék TB 9,5% Egyéni egbizt jár 6% Egyéni egbizt jár pénzbeni Egyéni egbizt jár termbeni Munkavállalói járulék 1,5% Pénzbeni (NETTÓ) kifizetés TB 29% TB járulék 24% TB pénzb.jár. 0,5% TB term.jár. 4,5% Munkaadói járulék 3% Tételes EHO Összesen dolgozó dolgozó dolgozó dolgozó dolgozó Szuperbruttósítás 2010 január - mostani változások ismeretében %-os kulcs %-os kulcs MunkáltatóB 27% Munkavállalót terheló adók, járulékok Munkáltatót terhelő adók, járulékok Teljesnév (azonosító) Bruttó juttatás Adóalap Összevontan adóköteles adója (SZJA) 15-17/33-35% (?) Adójóváírás (?) Nyugdíjjárulék TB 9,5% Egyéni egbizt jár 6% Egyéni egbizt jár pénzbeni Egyéni egbizt jár termbeni Munkavállalói járulék 1,5% dolgozó dolgozó dolgozó dolgozó dolgozó Pénzbeni (NETTÓ) kifizetés TB 24% 27% Munkaadói járulék 3% Tételes EHO (?) Összesen 2009 nettó Munkavállaló 2010 nettó Különbözet Munkáltató 2009 ktg 2010 ktg Különbözet dolgozó dolgozó dolgozó dolgozó dolgozó