A távközlés szabályozás alapjai. Tóth András
|
|
- Aurél Vincze
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A távközlés szabályozás alapjai Tóth András
2 Tartalom 1) A távközlés gazdasági szabályozásának alapjai; 2) A távközlés európai szabályozásának modellje, pillérei és elemei; 3) A magyar távközlés-szabályozás modellje; 4) Versenyjog és távközlés-szabályozás viszonya; 5) Az elektronikus média szabályozásának hírközlésjogi vonatkozásai
3 A távközlés gazdasági szabályozásának alapjai Gazdasági szabályozást magyarázó elméletek; A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása; Szabályozóhatóságok
4 Gazdasági szabályozást magyarázó elméletek Miért van szükség egyes iparágak szabályozására? Két magyarázat: Normatív: piaci kudarc és a versenyjog nem elegendő (strukturális, magatartásbeli, piaci hatalom/externáliák) Pozitív: állami kudarc
5 A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása Normatív teória alapján: piaci kudarcok a távközlés esetében, annak hálózatos jellegéből fakadnak: Elsüllyedt költségek; Alacsony állandó költségek; Határköltség alacsony; [50+(50*1)]/50= 2 [50+(100*1)]/100=1,5 Vagyis: növekvő kibocsátás mellett az átlagköltség csökken>méretgazdaságosság
6 A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása Méretgazdaságosság Price AC 2 1, Quantity
7 A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása A méretgazdaságosság > magas belépési korlátok, externáliák > a keresett mennyiséget egyetlen vállalkozás hatékonyabban képes megtermelni > természetes monopólium > hatékony de káros megoldás lehet, hiszen monopóliumról van szó (pl. olajválság) >
8 A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása Monopólium Price E Pm D Holtteher veszteség Mc Pc F C B A Qm Qc Quantity
9 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása A monopóliumot szabályozni kell ár és kibocsátás tekintetében; Miért nem elegendő a versenyjog? Versenyjogi normák: Magas absztrakciós szint; Közvetlen hatályosulás, önkéntes jogkövetés Ex-post beavatkozás, lassú, bizonyítás igényes
10 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Versenyjogi normák ezen jellegzetességeik miatt optimálisan olyan piaci környezetben hatékonyak> Normaszegés esetén nagy valószínűséggel bekövetkező szankció visszatart; A piaci kudarcok nem strukturálisak > verseny visszafordíthatatlanul károsítható (nincs eszköze a hatóságnak)
11 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Megoldás: reguláció Tartós versenyt helyettesítő adott szektort érintő Önálló szabályozás Sajátos eszközrendszer (ár, piacralépés) felügyeleti szerv statikus koncepció
12 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Távközlés esetében bizonyosodott be, hogy a természetes monopóliumnak van egy dinamikus oldala> Kereslet növekedés és technológia fejlődése miatt: a monopólium elvesztette természetes jellegét> nem volt kapacitása viszont az új technológiák a növekvő keresletet hatékonyabban ki tudták elégíteni
13 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Lehetőség nyílt a versenyteremtésre, másként deregulációra; A versenyteremtés modelljei: Hálózaton: 3 altípus Open access: kapacitás függvényében, diszkrimináció mentes hozzáférés (pl.: távközlés) Pooling: rendszerirányítás szükséges (pl. villamos energia) Time planning: továbbított termék nem homogén (pl: közlekedés)
14 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Hálózatért: koncesszió, versenynek legkevésbé teret engedő modell (csak az újrapályáztatás biztosítja, ami miatt viszont biztosítani kell a befektetések visszanyerését, ezért időleges monopóliumot is jelenthet), jelentős beruházási igény esetén (pl.: magyar fix dereguláció) Hálózatok között: jóléti szempontból a legkedvezőbb, ott van rá esély, ahol a befektetések visszanyerésére a kereslet miatt van esély (pl.: mobilok) vagy a technológiai fejlődés eredményeként (konvergencia)
15 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása A versenyteremtő modellek közti viszony: Hosszú távon: hálózatok közt Közép távon: hálózaton Rövid távon: hálózatért (fejlesztések révén) Gyakorlatban: a hálózatok közti modell ritkán eszköz a versenyteremtésre (pl. mobil piac), inkább cél, amely nem ritkán a másik két modellen keresztül érhető el (pl. befektetési lépcső a távközlésben), Fejletlen piacokon hálózatért és hálózaton modell egymást követő alkalmazása (pl. magyar fix piac)
16 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása A versenyteremtő modellek elemei: Privatizáció: csak a hálózatért modellben szükségszerű elem Liberalizáció: a hálózatért modellben csak szűk körben, a hálózaton modellben mindenképpen re-reguláció: a hálózatok közötti modellben elegendő lehet a versenyjog, a hálózaton modellben viszont szükség van legalább átmeneti aszimmetrikus szabályozásra
17 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Versenyteremtés a távközlésben: hálózaton folyó verseny modellje révén, azonnal vagy fejletlenség esetén a hálózatért modell után, Elemei: privatizáció (opcionális), liberalizáció, rereguláció Liberalizáció és privatizáció egy időben, re-reguláció nélkül (Új-Zéland, elemek elhibázott alkalmazása) Privatizáció, majd liberalizáció és re-reguláció (Magyarország) Liberalizáció és re-reguláció privatizáció nélkül (EU-295., Fro, Németo., Svédo.-politikai okok)
18 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása re-reguláció: ha nincs hálózatok közötti és hálózatért verseny, akkor szükséges A távközlésben jelentős piacralépési korlátok a liberalizáció után is fennmaradnak, ezért középtávon a hálózaton folyó verseny modellnek van értelme (ez a koncepció lett elhibázott Új-Zéland esetében) A re-reguláció eszközei paradox módon nem a strukturális piaci kudarcokhoz igazodnak, hanem magatartásbeliek (belépési korlát>hozzáférés, externáliák>összekapcsolás) Dereguláció regulációja, azzal a lényeges különbséggel, hogy átmeneti» Ex-ante» Aszimmetrikus» Level playing field
19 Szabályozóhatóságok USA: arms-length-regulation Állam és polgárai távolról, ilyen szervezeteken keresztül kapcsolódnak Jellemzően magánvállalkozások látják el a közszolgáltatásokat EU: 90-es években jelentek meg a liberalizációs irányelvekben Bizottság volt a motorja A tulajdonosi és szabályozói funkciók elkülönítésének köszönhetik létüket
20 Szabályozóhatóságok Két irányadó elmélet is magyarázza létrejöttüket: Megbízó-ügynök: előny: népszerűtlen intézkedések, hátrány: nehezen elszámoltathatók, nemzetközi befolyás (pl. Világbank) Szabályozói verseny: befektetők felé annak biztosítása, hogy a gazdaságot napi politikától független, szakmai szervezetek felügyelik
21 Szabályozóhatóságok Távközlés: A hírközlés szabályai közvetett hatályú közjogi normák, hatósági alkalmazáson keresztül érvényesülnek, Függetlenség: Kormányoktól, Piaci szereplőktől, Biztosítékok: szakmai alapú kinevezés, korlátozott felmentés, anyagi függetlenség, elismert bérezés, Review: konzisztencia és szubszidiaritás, EECMA mellett NRA-k függetlenségét növelni kell: felmentési szabályok, humánerőforrás, napi politikai befolyás
22 A távközlés európai szabályozásának modellje, pillérei és elemei Az európai modell pillérei; Liberalizáció Kettős megközelítés liberalizáció és harmonizáció terén Harmonizáció
23 Az európai modell pillérei Hálózaton folyó verseny modellje; Elemei: liberalizáció (86.), re-reguláció (harmonizáció, 95), privatizáció nélkül (EKSz 295.) de + versenyjog; Zöld könyv 87, kései válasz (ECO-Test)
24 Versenyző belső piac Liberalizáció EKSz 86. (3) Irányelvek Harmonizáció EKSz 95. Irányelvek, rendeletek Versenyjog EKSz /2004/EK rendelet határozatok - különleges, kizárólagos jogok lebontása - egyetemes szolgáltatások - technológia-semlegesség, - egységes belső piaci szabályozási feltételek, - arányos, kiszámítható beavatkozás -versenykorlátozó megállapodások, -erőfölénnyel visszaélés tilalma -fúziókontroll
25 Liberalizáció Távközlés az egyetlen szektor, ahol a liberalizációra a 86. cikk alapján került sor; 86. cikk az EKSz más cikkeivel együtt alkalmazható; állami, kizárólagos vagy különleges joggal felruházott vállalkozásra irányuló tagállami intézkedés,
26 Liberalizáció amellyel okozati összefüggésben versenyjogot sértő magatartás kifejtésére vagy a vállalkozás olyan helyzetbe hozására kerül sor, amelyben szükségszerűen visszaél helyzetével Lényeg: olyan tevékenységről legyen szó, melyre a versenyszabályok alkalmazhatók Zöld Könyv előtt egy távközlési ügy: British Telecom, átvetítés
27 Liberalizáció Az első 86. cikk alapján hozott liberalizációs irányelv: 1988-as Végberendezési Bizottság nem az átvetítésre, hanem a műszaki fejlődés korlátozására hivatkozott, Tagállamok kifogásolták a Bizottság liberalizációs aktivitásától tartva, Bíróság: nem csak a gyakorlás specifikálható, de kimondható, hogy valamely monopol jog összeegyeztethetetlen > áruk szabad áramlását korlátozza
28 Liberalizáció RTT ügy: részben szintén az áruk szabad áramlására hivatkozással került megállapításra a 86. cikk sérelme Másrészt: 82. cikket sérti: olyan helyzetbe hozza a szabályozás, melybe csak a 82. cikk megsértése révén juthatna (monopol pozíció kiterjesztése) BT ügy után a második eset, hogy a Bizottság a közcélú távbeszélő szolgáltatásra elfogadta a 86. (2) szerinti kivételt
29 Liberalizáció Kérdés: miként volt lehetséges mégis a teljes piacnyitás: 86. (2) feloldja: piacgazdaság><közszolgáltatások (EKSz 16.) EKSz: megosztott hatáskör az ÁGÉSZ szabályozására, Bizottság: Liberalizáció után is elérhetők legyenek a szükséges szolgáltatások A kivételszabály alkalmazására egyértelmű helyzetekben kerüljön csak sor
30 Liberalizáció A szükséges szolgáltatások meghatározásának alapját a Corbeau ügy adta, amely szerint nem esik a 86. (2) alá: az a többlet-értékű szolgáltatás amely nem veszélyezteti a hagyományos ellátását Távközlésben: egyetemes szolgáltatás (elérhető áron, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül)
31 Kettős megközelítés Bár a 86. cikk (3) szerinti irányelv kibocsátási jog önálló, a Bizottság mégsem hagyhatja figyelmen kívül a Tanácsot és Parlamentet; 1989 politikai kompromisszum: Bizottság liberalizációs irányelvek: széles körű egyeztetés, a hangszolgáltatások ig monopóliumot élvezhettek Tanács és Parlament: harmonizáció
32 Harmonizáció Hálózaton folyó verseny modelljében a rereguláció az európai modellben a harmonizációs irányelvekből táplálkozik Alapja: 95. cikk: belső piaci szabályozás: négy szabadság valamelyikébe: szolgáltatások szabad áramlása (Sacchi) Eddig 3 harmonizációs irányelv-csomag kiadására került sor
33 Harmonizáció I. ONP ( 90): liberalizált és nem liberalizált területek elhatárolása, diszkriminációmentes nyílt hozzáférés a hálózathoz; II. ONP ( 97): nyílt hozzáférés elve megmaradt de a kötelezettség normatív JPE (előre meghatározott piacok, 25%) alapon, NRA-k függetlensége III. NRF ( 02): 4 koncepcionális célkitűzése van:
34 Harmonizáció Technológiasemlegesség Belső piac konzisztenciája Arányos és kiszámítható a szabályozás alkalmazása és visszavonulása terén Kiegyenlítve a szolgáltatás és infrastruktúra alapú versenyt védi és ösztönzi a befektetéseket
35 Harmonizáció Technológiasemlegesség Konvergencia Digitalizáció horizontális Értékek Távközlés Informatika Média Tartalom Hang adat audivizuális jel Hálózat mobil/vezetékes optika CATV/földfelszíni/műholdas vertikális Berendezés telefon PC TV/rádió Szabályozás Technológia
36 Harmonizáció Technológiasemlegesség Mindenféle átviteli platformra egységes szabályozás A tartalmat és átvitelt elkülönülten kell szabályozni: Ex-18-as EPG Must-carry
37 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája EU, mint gazdasági közösség legfontosabb fundamentuma Review: a legátfogóbb módosítások (EECMA, bizottsági vétó, transzancionális piacok/jogviták, Art. 7., implementációs ajánlások) a belső piac erősítését szolgálják
38 Jogalkotás szintje Harmonizáció Jogalkalmazás szintje Centralizált Harmonizáció - irányelvek - rendeletek Identifikáció ex-ante szabályozásra esélyes piacok Ajánlás Irányelvek összehangolt alkalmazása érdekében Decentralizált versenyjogi elvek - Piac-meghatározás -JPE Kötelezettség Eltérő kötelezettségek jóváhagyása Konszolidáció -Konzultáció - Vétóeljárás
39 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája Konszolidációs eljárás Konzultációs eljárás: NRA-k, Bizottság észrevételeket tehet (kötelezettségre is) 1 hónap van rá Vétóeljárás: eltérő piacok, JPE azonosítás (kivéve a kötelezettségeket) TKKÉ, Kétségek a közösségi joggal való összeegyeztethetőséget illetően, vagy belső piaci korlátot hoz létre> 2 hónapig nem lehet elfogadni a tervezetet 2 hónap alatt felszólíthatja a visszavonásra, vagy maga vonja vissza
40 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája Review: Vétó a kötelezettségeket illetően is (kötelezettség visszavonására kötelezés) előtte a Bizottságnak konzultálnia kell az EECMA-val, Határidő a piacelemzés elvégzésére, a Bizottság átveheti a piacelemzést, ha valamely NRA késlekedik vele; Egyszerűsített eljárás (ha nincs változás, vagy csekély, csak egy űrlapot kell kitölteni)
41 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája valamely intézkedés tervezet re-notifikációját írhatja elő meghatározott határidővel, ha ezt követően is a belső piac korlátját képezi vagy ellentétes a közösségi joggal a Bizottság az EECMA-val konzultáció után meghatározott kötelezettség előírását követelheti meg.
42 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája Identifikáció: Főszabályként: Bizottság NRA is elvégezi, ha eltérő piacot határoz meg Három-kritérium teszt alapján (átfogó szempontok): Magas és nem átmeneti piacralépési korlátok, Piac nem a verseny irányába fejlődik Versenyjog nem elégséges
43 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája TKKÉ: joghatóságot elhatároló kritérium Versenyjoggal szemben nem magatartás, hanem intézkedés-tervezet A Bizottság a potenciális hatást vélelmezi Egész országra >< ország egy részére kiterjedő intézkedés-tervezetek esetében (review)
44 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája Versenyjogi elvek: 50 éves gyakorlat biztosítja ezen keresztül az egységes jogalkalmazást; A JPE azonosítás terén (piac-meghatározás, elemzés) Mindez nem jelenti a versenyjogi jogalkalmazással való teljes összhangot: Ex-post Kiindulópont egy múltbeli magatartás/megállapodás Markáns jövőre tekintés, rendszeres felülvizsgálat
45 Arányos, kiszámítható szabályozás: Gyorsan változó piaci viszonyok Szabályozás kiszabása visszavonása legyen rugalmas Cél: infrastruktúra alapú verseny (inter-modális) addig is: inter-modális>hozzáférés alapú><inkumbens tulajdonjoga > Arányosság: közérdekű korlátozás elfogadott = e-hírközlési verseny [3.cikk g)] Szükséges (rugalmasság) mérték: versenyjogi elvek Minimum szabályozás: kivételesen: Ajánláson kívüli piacok, nem JPE, kiker. piacok Harmonizáció Arányosság
46 Harmonizáció Arányosság Ex-ante szabályozás alkalmazása: Távközlési piacok között szabályozási szempontból különbség tehető Szolgáltatás vagy piac: feltörekvő/érett Eszköz vagy infrastruktúra: új/hagyományos Két megközelítést eredményezett: - EU: piac alapú (strukturális piaci kudarccal terhes piacok kerülnek szabályozásra) - USA: eszköz alapú (LLU és szükséges elemekhez hozzáférés a nagyker. Piacok helyett)
47 Harmonizáció Arányosság EU: Két feltétel és három lépcsőben - Szabályozást jelentő kötelezettség-szabás feltételei: Versenyjog elégségessége: Struktúra vizsgálata (Bizottság, 3 kritérium teszt) Hatékony verseny vizsgálata: JPE azonosítás (NRA) - 3 lépcső (beolvad a 2 feltétel az eljárásba): piac-meghatározás - Identifikáció - Nemzeti piacok Piacelemzés (JPE) Kötelezettség szabás
48 I. Piac definíciós szakasz Érintett piac meghatározása A) Identifikáció 3 kritérium teszt (versenyjog elégségessége) 1. magas nem átmeneti piacralépési korlátok 2. a piac nem a hatékony verseny irányába fejlődik 3. versenyjog nem elégséges B) Nemzeti keretek között érintett piac meghatározás 1szolgáltatási piacok 2földrajzi piacok II. Piac analitikus szakasz Piacelemzés JPE teszt (verseny hatékonysága) Gazdasági erőfölény III. Kötelezettség-szabás I+II=III. Kiskereskedelmi Nagykereskedelmi
49 Harmonizáció Arányosság Versenyjog elégségessége = 3 kritérium teszt: strukturális piaci kudarcok Jelentős, nem átmeneti piacralépési korlátok (jövőbeni technológiák: OPTA vétó, Ajánlás 13.) (modified greenfield approach) STATIKUS A piac belátható időn belül nem a hatékony verseny irányába fejlődik (korlátokra hatás) DINAMIKUS Versenyjog nem elégséges (következmény kritérium) Bizottság Ezen kívül: NRA Feltörekvő piacok: 3 kritérium nem teljesül
50 Review: Harmonizáció Arányosság 18-ból 7 piac: 1 kiskereskedelmi (összevont hozzáférés) Nemzetközi roaming, 18-as, mobil indítás kikerül Országosnál kisebb fölrajzi piacok (TKKÉ?) Nagykereskedelmi kiindulópont Cluster piacok: az elemek külön is helyettesíthető módon beszerezhetők? VDSL: nem feltörekvő
51 Harmonizáció Arányosság Verseny hatékonyság vizsgálat: JPE azonosítás (NRA, Bizottság: transzancionális piacok, késedelem) Piac-definíciós szakasz: érintett piac Identifikáció: Bizottság, NRA csak ha eltér, 3 kritérium átfogó elemzés Nemzeti keretek között érintett: Kereslet-kínálati helyettesítés Földrajzi piacok Kiindulópont: nagyker Előremutató alapon Feltörekvő piac nem szabályozható (SSNIP) NCA együttműködés Piac-analitikus szakasz: JPE vizsgálat
52 Harmonizáció Arányosság Kötelezettség szabás: legalább egy, ha van JPE Minimum szabályozás elve: nem JPE, nem identifikált, ill. kisker. Piac kivételesen Arányos intervenció elve: kudarccal arányos+célok>jpe forrását kell kezelni >> Modified greenfield approach: Kisker kötelezettség csak ha a nagyker piaci szabályozás után is fennáll az erőfölény Eltérő kötelezettség: Bizottság dönt Nem JPE kötelezettségek, pl.: CAS, API, EPG, összekapcsolás, inetroperábilitás, számviteli szeparáció különleges/kizárólagos jog esetén
53 Harmonizáció Arányosság Kötelezettségek-Review: Funkcionális szeparáció (nem ár jellegűre): Bizottság előzetes jóváhagyásával, önkéntesség, ott ahol szükséges (pl. nincs erős infrastruktúra alapú verseny, más kötelezettség nem elegendő); alépítmény megosztás, épületbe való bejutás diszkrimináció tilalom az IP összekapcsolás terén
54 Harmonizáció Arányosság Greenfield Approach Az adott piacra vonatkozó elektronikus hírközlési szabályozás figyelmen kívül hagyása Modified Greenfield Approach Az adott piacra ható más szabályozás figyelembe vétele Nagykereskedelmi Más szabályozás (pl. Dtv must carry ex-18)
55 Harmonizáció Arányosság Visszavonulási képesség, szintén az arányosság talaján, nem sunset clause - Dinamikus hozzáférési rezsim: - intramodális biztosítása, - inter-modális javára visszavonulás > rugalmasan - Versenyjog elégséges 3 kritérium (nagyker, kisker) - Nincs JPE Nagyker szabályozás figyelembe vétele (Ficora vétó) Párhuzamos hálózati átfedések
56 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Befektetések védelme/ösztönzése Rövid távú szolgáltatás alapú verseny (statikus hatékonyság) >< hosszú távon fenntartható infrastruktúra alapú (dinamikus hatékonyság) > ehhez befektetés kell > cél: Ösztönözni új piacralépőkét Védeni inkumebnsét Ezáltal kiegyenlíthető a két hatékonyság közti feszültség Befektetések védelme: JPE szolgáltatók esetében Befektetés lehet first-mover és erőfölényt megerősítő is > védelem előbbit illeti meg feltörekvő piac formájában Feltörekvő: 3 kritérium nem alkalmazható, SSNIP alapján nem helyettesítő
57 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Német szabályozás: új piac szabályozás alá vonására akkor kerülhet sor, ha igazolt, hogy a fenntartható verseny fejlődése másként korlátozva lenne Bizottság szerint ez regulatory holiday, a feltörekvő piacokat csak az NRA szabályozhatná, ezért sérül függetlenségük Regulatory holiday EU-ban emerging market formájában létezik
58 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Feltörekvő piacok és szabályozásuk Nagykereskedelmi infrastruktúra Hagyományos piac/szolgáltatás Kiskereskedelmi szolgáltatás Feltörekvő piac/szolgáltatás Hagyományos Ex-ante szabályozás (pl. PSTN) Infrastruktúra szabályozható a kiskereskedelmi szolgáltatás nem (pl. ADSL) leverage teljesen Ha azt jelenti, nincsenek piacralépési korlátok, akkor nincs szabályozás (pl. VoIP) Nincs ex-ante szabályozás (pl. 2G) Feltörekvő részben Ex-ante szabályozás nagykereskedelmi árazásában megnyilvánuló befektetésvédelemmel (pl. VDSL) Az infrasturktúra szabályozható a kiskereskedelmi szolgáltatás nem Csak az új piacokat létrehozó befektetések mentesülnek:
59 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése feszültség az új infrastruktúrán nyújtott régi szolgáltatás megítélését illetően: (befektetések védelme vs. Leverage), USA: nincs LLU EU: ha nincs piacralépési korlát, és leverage lehetetlen> szintén nincs szabályozás Befektetések ösztönzése: Infrastruktúra alapú verseny előmozdítása érdekében ösztönözni kell az új piacralépők befektetéseit Befektetési lépcső: WLR, WBA, LLU
60 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Versenyjogi befektetés-védelem Nincs egy ennyire kiforrott védelmi teszt; Sőt, egy ellentétes tendencia figyelhető meg Az éppen befektetéseket védő/ösztönző szellemi tulajdonjogi kizárólagosság alatt beavatkozás A fizikai tulajdon esetében a befektetés védelem (átmenti mentesség) kialakítása Szellemi tulajdon: EKSz 295-re tekintettel a versenyjog az egyetlen harmonizációs eszköz számos esetben indokolatlanul adott védelem
61 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Az engedély megadásától való elzárkózás csak kivételes körülmények között visszaélés, Magill: Új, potenciálisan keresett, kötelezett által nem nyújtott, Objektív indokok nélkül, Másodlagos piacon a verseny teljes kizárása későbbi ügyek alapján: kumulatív szempontok (IMS) két piac kell (lehet hipotetikus is) (Ladbroke) a jogosult szándéka nem irányulhat másolásra (IMS) további kérdések maradtak nyitva, amit a Microsoft ügy megválaszolt
62 Microsoft: Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Újszerűség nem az egyetlen kritérium A verseny kizárásnak kockázata elegendő Objektivítás: szellemi tulajdon nem az, az egyéni befektetés védelmet meghaladja a teljes iparágé Fizikai tulajdon esetén alkalmazott versenyjogi befektetés védelem: versenyjogi fejlesztés (Bronner, Telefonica, DG Comp) versenyben kifejlesztett hálózat védelmet élvezhet a hozzáférés alól egy átmenti időre ez alatt szellemi tulajdonhoz való hozzáférés szempontjai JPE nem tartalmaz újszerűséget>arányos
63 Harmonizáció Versenyjog Zöld könyv>alkalmazhatóság liberalizáció előmozdításában: Atlas/Phoenix (DT/FT) a szövetség akkor kezdhette meg működését, mikor mindkét tagállamban legalább két alternatív szolgáltató elkezdett működni Telia/Telenor ügyben egy évvel a rendelet megjelenése előtt LLU kötelezettség szabályozási hibák kiküszöbölésében Deutsche Telekom: versenyjogi beavatkozás, amikor a szabályozás nem képes hatékony feltételeket teremteni a downstream piacon Szabályozás kiegészítés: IC link, hangposta
64 Harmonizáció Versenyjog NRF: kiegészítő módon versenyjog ugyanazon piac eltérő problémájára párhuzamosan alkalmazható lehet (Guidelines 31.) versenyjogi piacok, erőfölény a szabályozás által nem determinált (Framework art. 15., Guidelines 30.)
65 Harmonizáció Versenyjog Alkalmazhatóságán túl liberalizáció alapja EKSz 86 (3); BT ügy (USA: AT&T v. MCI) harmonizáció arányos tartalma Inter-modális><intra-modális Versenyjog arányos beavatkozást jelent JPE, belső piac konszolidációja Különbségek: Kiindulópont előretekintés Ex-ante><ex-post Rendszeres felülvizsgálat Fokozatosság (kisker>nagyker>kisker) Private enforcement
66 NGN Review A liberalizáció óta a legjelentősebb változást hozhatja Alkalmazások és hálózat elválik: maghálózat, hozzáférési hálózat (NGA) optika lehet, szélessávú, IP alapú NGA az érdekes szabályozási szempontból: LLU v. befektetés védelem 11-es elnevezés, alépítmény hozzáférés kötelezettség, IP alapú összekapcsolás (pl. BiX) Network neutrality: IP cím alapján blokkolás Nagy sávszélesség nagy beruházás Multilevel highway Diszkrimináció mentesség van, minimum követelmények lesznek
67 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Kizárólagos (nincs JPE) IC link finanszírozás-megosztás (Vj-66/2004), CS kizárás gazdasági ösztönzőkkel (Vj-69/2005), mixed bundling (Vj-210/2005), must-offer (Vj-61/2006) Kiegészítés (főszabály, mégis ritka) Ugyanazon piac eltérő problémái vagy ex-ante elsőbbség USA: Trinko ügy (magánjogi jogérvényesítés korlátja az ex-ante kötelezettség) EU: ENS ügy, Telecom Italia, Chellomedia/Sport1 (kötelezettésgszabásnak korlátja) DE párhuzamos közérdekű jogérvényesítésének nem korlátja
68 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Párhuzamos viszony JPE köt. megsértése és erőfölénnyel visszaélés Bizottság: ugyanazon piac ugyanazon problémáival foglalkozó párhuzamos eljárások kiküszöbölendőek: költséges, ne bis in idem kérdése Hogyan kell kiküszöbölni előtt azt kell megválaszolni, hogy mit is kell jogilag kiküszöbölni
69 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Párhuzamos eljárás a magyar jogban Hatásköri összeütközés: eltérő hatáskörű szervek között, ugyanazon tény és jog tekintetében kell fennállnia GVH: Tpvt-t alkalmazza, NHH az Eht-t, az Bíróság: NHH nem állapíthatja meg egy magatartás Tpvt-be ütközését, Vj-121/2003: önmagában a közös cél nem zárja ki a párhuzamos vizsgálatot Nemzeti közösségi versenyjog közti párhuzamok: Tocai Carbon: ne bis in idem nem zárja ki a párhuzamos eljárást, de igazságosság érdekében bírság figyelembe vétele az elrettentés mellett Vj-69/2005: átfedő időszakra nincs bírság, összességében teljesült a preventív cél
70 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Párhuzamosság kiküszöbölése Főszabály párhuzamosság lehet, de bíráságot, kötelezettséget figyelembe kell venni Mindkettő a versenyjogi közérdekű mérlegelés keretében lehetséges GVH Alapelvek: hatás, érintett fogyasztók köre, jelentős jogi kérdés, jelzésértékű beavatkozás (prevenció), más módon megoldódik (NHH) De a gyakorlatban az eljárás indítás párhuzamos, így az NRA eljárás következményei a közérdekű mérlegelés szempontjából nem megítélhetők > bizottsági kivárás sem eljárás indítás előtt, hanem az alatt került alkalmazásara GVH: vizsgáló is megszüntethet
71 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Ütközés Elektronikus hírközlési szabály/aktus versenyjogba ütköző magatartást ír elő > elvonhatja a versenyjogi felelősségre vonáshoz szükséges autonómiát EU szinten: kizárt (versenyjogi alapú NRF, nincs EKSz 83. (2) szerinti rendelet) EK versenyjog><nemzeti ex-ante Bizottság: Kettős jogalap: 86; effet utile (3., 10., 81/82): általános különös viszony Pusztán a korlátozó hatás nem elég: megerősít, ösztönöz NCA: Ha Van Eycke valamely feltétele teljesül: félretétel a közösségi jog hatékony érvényesülése érdekében Vállalkozás elmarasztalható? Ha a deklaráció után sérti meg az EK versenyjogot> igen (CIF ügy)
72 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Közösségi és nemzeti hírközlés szabályozás A versenyjog alkalmazhatósága szempontjából kérdés Bizottság közjogi eszközök (effet utile) NCA: félretétel Közösségi jog elsődlegességének elve alapján Minden kötelező, közvetlenül hatályos közösségi jog Irányelv: csak az elérendő cél tekintetében kötelez, de ha pontos, világos, feltétel nélküli>vertikális közvetlen hatályú lesz>az át nem ültetett is elsőbbséget élvez a vele ellentétessel szemben
73 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Nemzeti versenyjog és hírközlés szabályozás Alkotmányosan: két jogszabály ütközése még nem alkotmány ellenes, ha a verseny szabadságával ellentétes>szélsőséges esetben lesz az Tpvt.: nincs helye eljárásnak Jogszabály: megszüntetés Közig. aktus: Tpvt. 85. (ORTT döntés, GVOP)
74 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Tpvt. tárgyi hatálya (vállalkozások piaci magatartása, ha törvény eltérően nem rendelkezik>kifejezettnek kell lennie) Vállalkozás: funkcionális Piaci magatartás: Autonómia (állami intézkedés egyenes következménye pl. Vj-73/2003) Általánosan érvényesülő üzletpolitika: állami szabályozás, közérdekű működés (állami vagyon hatékony használata:ortt) nem, viszont a közérdekű működést támogató igen (elektronikus adóbevallás)
75 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya NCA és NRA viszonya Közös érdekű ügyek [keretirányelv 3. cikkely (4)] Egységes jogalkalmazás [Keretirányelv 16. cikkely (1)] [Eht. 20. (1)] Nem taxatív: - piac-meghatározás - piacelemzés - kötelezettség szabás - árprés Eljárások verseny védelmét szolgáló érvényesítése (Iránymutatások 31. pont) [Eht. 20. (1)] -szükségtelen párhuzamok elkerülése -negatív és pozitív hatásköri ütközések elkerülése
76 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Együttműködés biztosítéka: információ csere GVH az NHH által a JPE eljárás során beszerzett adatokat, illetve számviteli szétválasztás adatait csak az Eht-ban megállapított feladataihoz használhatja fel, Együttműködés példái: Bizottság: Art. 7 Task Force UK: Ofcom (fúzió nem) -OFT-CAT-CC Hollandia: OPTA-Nma (multiszektor szabályozó is)
77 Magyar szabályozási modell Ideiglenesen fenntartott monopólium ig Országos helyi koncesszió 2002-től követő (megegyezik az EU-val) Piacnyitás kudarcai (erőtlen LTO-k, világgazdasági visszaesés, lényeges szabályozási eszközök: CS, NP, nem működtek) Piaci konszolidáció
78 Elektronikus média hírközlésszabályozása a tartalom végfelhasználókhoz való eljuttatása, CATV kisker. szabályozása a konvergencia horizontális eredőjeként a technológia semleges szabályozás, illetve a digitális televíziózás szűk keresztmetszeteinek kezelése szempontjából vonja szabályozás alá.
79 Elektronikus média hírközlésszabályozása ex-18 tartalom hozzáférési igényét ismerte el MGA alapján a nemzeti must-carry szabályok alkalmazási körét behatárolják nem végződtetési típusú, kétoldali piac, a kisker. Helyettesítés függvénye Dtv. Must-carry szabályozása nem függ a felhasználók jelentős számától (közszolgálati/helyi) nincs rendszeres felülvizsgálat
80 Elektronikus média hírközlésszabályozása Kisker. CATV szabályozás Nagyon széttöredezett piac GVH 2005-ig szorgalmazta A konvergencia megoldani látszik E-hírközlés szempontból: el kell választani a továbbítást és csomagolást, szabályozni csak az átviteli részt lehet, ehhez elválasztás előírható JPE alapon > Dtv. Szerzői jogi jogosultak érdekében de NHH megismerheti
A távközlés szabályozás alapjai
A távközlés szabályozás alapjai Tóth András PhD egyetemi adjunktus KRE-ÁJK Tartalom 1) A távközlés gazdasági szabályozásának alapjai; 2) A távközlés európai szabályozásának modellje, pillérei és elemei;
RészletesebbenAz elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010
Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek
RészletesebbenElméleti alapvetések A versenyjog szabályozási területei
Az előadás vázlata I. Elméleti alapvetések II. Versenykorlátozó megállapodások (101. cikk) III. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (102. cikk) IV. Fúziókontroll (139/2004/EK rendelet) V. Kereskedelmi
RészletesebbenSZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános
RészletesebbenÚj kihívások a piacelemzésben - A Framework Review következményei. Nagy Péter
Új kihívások a piacelemzésben - A Framework Review következményei Nagy Péter A Bizottság új Ajánlása Ex-ante szabályozás alá vonható érintett piacokról A piacelemzés kiindulópontja Előzmény M. Cave-U.
RészletesebbenTÁRGY: HU/2005/0167, HU/2005/0168, HU/2005/0169.
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 29.04.2005 SG-Greffe (2005) D/202026 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Horváth Marcell Úr figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Horváth
RészletesebbenCorvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc
Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási
RészletesebbenAz EU elektronikus hírközlési (távközlési) joga
Az EU elektronikus hírközlési (távközlési) joga ELTE ÁJTK Nemzetközi Jogi Tanszék dr. Molnár-Bíró György előadó 1 Az elektronikus hírközlés területei Tartalom Hang Adat Videó Szolgáltatás (Előállítás)
RészletesebbenA jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán
A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskola. Tóth András
Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Tóth András Az elektronikus hírközlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és versenyjogi vonatkozásai c. doktori értekezés TÉZISEI
RészletesebbenI. A vizsgált piac megnevezése, a piac meghatározása
12/2003. számú piac 1 A Nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás piacról a 1. piacelemzési körben hozott határozat rövid összefoglalása A határozat száma: DH-664-180/2005. (2005. szeptember
Részletesebben5/2007. számú piac 1
5/2007. számú piac 1 A "Nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés" elnevezésű nagykereskedelmi piacról a 3. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása (5. piac) A határozat száma: HF/56-13/2011 (2011.
RészletesebbenSzélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH
Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését
RészletesebbenSZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
Tóth László stratégiai igazgató SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Fórum Budapest 2005.10.17 A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA MIND AZ NHH, MIND A PIAC DÖNTÉSHOZATALAIT TÁMOGATNI KÍVÁNJA Stratégiaalkotás három
RészletesebbenInfokommunikációs jog II.
Infokommunikációs jog II. P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék B e t h l e n
RészletesebbenKözüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010
Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010 Alapvetés A közüzemekre vonatkozó szabályozás alapja: közérdekű szolgáltatások A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének módja alapvető egy-egy állam
RészletesebbenHozott-e reformot a spektrumgazdálkodásban a Kódex?
Hozott-e reformot a spektrumgazdálkodásban a Kódex? Dr. Ulelay Emília NMHH Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztály 2018. november Spektrumgazdálkodási szempontból kiemelt elemei a 2016-os Bizottsági
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenA Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról a 2. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása
16/2003. számú piac 1 A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról a 2. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása A határozat száma: DH-9549-54/2006.
RészletesebbenBrüsszel, SG-Greffe (2005) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 1.06.2005 SG-Greffe (2005) D/202413 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Horváth Marcell Úr figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Horváth
RészletesebbenTÁRGY: HU/2004/0130. ÉS HU/2004/0131. SZÁMÚ ÜGYEK:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 28.02.2005 SG-Greffe (2005) D/200425 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Horváth Marcell Úr figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Horváth
RészletesebbenBrüsszel, SG-Greffe (2005) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 28.01.2005 SG-Greffe (2005) D/200427 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Horváth Marcell Úr figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Horváth
RészletesebbenSzorít-e a helyi hurok?*
Szorít-e a helyi hurok?* avagy hol vannak a szűk keresztmetszetek a távközlésben Pápai Zoltán * Nagy Péter (Infrapont) után szabadon A távközlés technológiai-gazdasági jellemzői és ezek következményei
RészletesebbenKollokviumi tételsor. Szabályozás és versenyjog. - Boytha Györgyné (szerk.): Versenyjog, Szent István Társulat, 2009, 157-188. old.
Kollokviumi tételsor Szabályozás és versenyjog Tananyag: - Boytha Györgyné (szerk.): Versenyjog, Szent István Társulat, 2009, 157-188. old. - órai előadás A vizsgán egy kifejtős és egy rövid kérdés valamint
RészletesebbenBrüsszel, SG-Greffe (2006) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 22.09.2006 SG-Greffe (2006) D/205361 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Horváth Marcell Úr figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Horváth
RészletesebbenSzabályozási kihívások
Szabályozási kihívások Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Ahogy az NMHH látja 2012. október 11. Globális trendek, európai és nemzeti válaszok 2 Az információs társadalom változásának trendjei A vezeték
Részletesebbenhálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról ( Keretirányelv ), HL L 108. szám, , 33. o.
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12/12/2007 SG-Greffe (2007) D/207781 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25 H-1015 Budapest Hungary Pataki Dániel Úr figyelmébe Elnök Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Pataki
RészletesebbenA Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról az 1. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása
16/2003. számú piac 1 A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról az 1. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása A határozat száma: DH-664-33/2005.
RészletesebbenVersenypolitika és szabályozás
Versenypolitika és szabályozás Versenyjogi Szakjogász-képzés Tóth András PhD egyetemi adjunktus KRE-ÁJK Irodalom Boytha Györgyné (szerk.): Versenyjog, Szent István Társulat 2009., 157-188. old Tartalom
RészletesebbenAz elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010
Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 1. Konzultáció Megbízható és korszerű hírközlési szolgáltatások a fogyasztóknak és a fogyasztókért Előzmények A januárban hatályba
RészletesebbenEU Közbeszerzési politika
EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó
Részletesebbendr. Zavodnyik József június 14.
dr. Zavodnyik József 2016. június 14. 2014/104/EU irányelv a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes
RészletesebbenA koncessziós irányelv átültetésének kihívása. Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes
A koncessziós irányelv átültetésének kihívása Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes Az irányelv kapcsán több szinten vetődnek fel kérdések A nemzeti jogrendszerbe beillesztés jogiszabályozási
RészletesebbenTémakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?
Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági
RészletesebbenAz uniós jogrend, az uniós jog forrásai
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenAz elektronikus hírközlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és versenyjogi vonatkozásai
Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Tóth András Az elektronikus hírközlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és versenyjogi vonatkozásai Doktori értekezés Témavezető:
Részletesebbenszolgáltatók azonosítása, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelvekről
1 Híváskezdeményezés nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból elnevezésű nagykereskedelmi piac 3. piacelemzési körben hozott határozatának összefoglalása (2. piac) A határozat száma: HF/1944-18/2011.
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, C(2016)3447 final. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Ostrom u., H-1015, Budapest Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.31 C(2016)3447 final Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Ostrom u., 23 25. H-1015, Budapest Magyarország Címzett Karas Mónika elnök Tisztelt Karas Mónika! Fax:
RészletesebbenA frekvenciaértékesítés változásainak várható hatása az 5G hálózatok kiépülésére
A frekvenciaértékesítés változásainak várható hatása az 5G hálózatok kiépülésére Dr. Vári Péter NMHH 2018. November 26. Kiemelt gondolatok a tárgyalások összefoglalóiból SPEKTRUM Általános megközelítés
RészletesebbenPlenárisülés-dokumentum HIBAJEGYZÉK. az alábbi jelentéshez: Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság. Előadó: Andreas Schwab A8-0395/2017
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 8.1.2018 A8-0395/2017/err01 HIBAJEGYZÉK az alábbi jelentéshez: a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló európai parlamenti
RészletesebbenAz innovációra vonatkozó versenyjogi követelmények ellenséges beavatkozás?
Az innovációra vonatkozó versenyjogi követelmények ellenséges beavatkozás? dr. Bassola Bálint, LL.M., ügyvéd Kővári Tercsák Salans Ügyvédi Iroda British Chamber of Commerce in Hungary 2010. szeptember
RészletesebbenSzorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben
Szorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben Áttekintés A versenyjogi kártérítési perekről lehetőségek és kockázatok Jogszabályi háttér Ki indíthat pert és ki perelhető? A versenyjogi
Részletesebben1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.
1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése. Tananyag: Carlton -Perloff 1. és 3. fejezet 8.fejezet 279-282.o. A piacelmélet
RészletesebbenBrüsszel, 03/08/2007. SG-Greffe (2007) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 03/08/2007 SG-Greffe (2007) D/204926 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Pataki Dániel Úr figyelmébe Elnök Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )
1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,
Részletesebbenh a t á r o z a t o t
V E R S E N Y T A N Á C S Vj-104/2007/063. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Microsoft Magyarország Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés miatt indult
RészletesebbenKözvállalkozásokkal kapcsolatos politika EKP2/ 2012
Közvállalkozásokkal kapcsolatos politika EKP2/ 2012 Alapvetés A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás témája: a közérdekű szolgáltatások és a verseny A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének
Részletesebben2014.03.25. Alapvetés. Közvállalkozásokkal kapcsolatos politika. Alapvetés/történetileg 2. Alapvetés/történetileg 1.
1 Kende Tamás Közvállalkozásokkal kapcsolatos politika EKP2/ 2014 február Alapvetés A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás alapja: közérdekű szolgáltatások A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének
RészletesebbenFórum TÓTH ANDRÁS 1. Fórum. 1. Bevezetés. 2. A szabályozási keret felülvizsgálata során hasznosítható tapasztalatok. Infokommunikáció és jog 101
TÓTH ANDRÁS 1 Az elektronikus hírközlésre vonatkozó európai szabályozási keret 2006. évi felülvizsgálata: a tagállami bíróságokon múlik a szabályozási keret hatékony mûködése? A következôkben vitaindító
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
RészletesebbenA TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE
2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.24. COM(2017) 692 final 2017/0310 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenGazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága
Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia
RészletesebbenSzabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében
Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenAdatvédelem és versenyjog. Áttekintés
Adatvédelem és versenyjog Dr. Tóth András PhD tanszékvezető egyetemi docens GVH elnökhelyettese Versenytanács elnöke Áttekintés Versenyjog mint az adatvédelem eszköze? Adat mint a piaci verseny egyik faktora
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
RészletesebbenA BREXIT HELYZETE BRIT SZEMSZÖGBŐL
A BREXIT HELYZETE BRIT SZEMSZÖGBŐL 2018. 12. 06 1. Mi történt eddig? A Referendumtól máig 2. Brit prioritások 3. Az Egyesült Királyság jelenlegi gazdasági kapcsolatai az EU-val 4. A jövőbeni gazdasági
RészletesebbenHU/2007/0734 SZÁMÚ ÜGY: Műsorterjesztési szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatása céljából Magyarországon
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 20/12/2007 SG-Greffe (2007) D/208216 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25 H-1015 Budapest Hungary Pataki Dániel Úr figyelmébe Elnök Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Pataki
RészletesebbenBrüsszel, 5/12/2007. SG-Greffe (2007) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 5/12/2007 SG-Greffe (2007) D/205710 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Pataki Dániel Úr figyelmébe Elnök Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Pataki
Részletesebben2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )
IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája
RészletesebbenLiberalizált energiapiacok az Európai Unióban
Liberalizált energiapiacok az Európai Unióban MTESZ Technika Háza 2008. április 16. Takácsné Tóth Borbála Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Jogszabályok Első csomag (1997-8)
RészletesebbenKözgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László
Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok
RészletesebbenA GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7.
A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN 2015.május 7. Tartalom A kizáró okok funkciója,jogpolitikai célja A hamis adatszolgáltatás,mint
RészletesebbenAz előfizetői hurok átengedéstől az NGA hozzáférésig vezető út
CSÖMÖR MAGDOLNA, POLYÁK GÁBOR Az előfizetői hurok átengedéstől az NGA hozzáférésig vezető út BEVEZETÉS A hírközlési jogágon belül szabályozási szempontból a hozzáférés az összekapcsolás mellett kiemelt
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenAz Európai Unió elektronikus hírközlésre vonatkozó keretrendszerének felülvizsgálata
Az Európai Unió elektronikus hírközlésre vonatkozó keretrendszerének felülvizsgálata HERCZEG ZSOLT, BÁBLE TIBORNÉ, BÖLCSKEI IMRE bolcskei.imre@telekom.hu Kulcsszavak: elektronikus hírközlés-szabályozás
RészletesebbenÁllami szerepvállalás
Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,
RészletesebbenXXX. Gazdasági Versenyhivatal
XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci
RészletesebbenAz adatvédelmi rendelet marketinget érintő legfontosabb elemei. dr. Osztopáni Krisztián
Az adatvédelmi rendelet e-mail marketinget érintő legfontosabb elemei dr. Osztopáni Krisztián #1 Magyar törvény helyett EU rendelet Törvény helyett EU rendelet Az információs önrendelkezési jogról és az
RészletesebbenCEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.
CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
Részletesebben4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./
Felkészülést orientáló kérdések Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; régi hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon
RészletesebbenA spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének
A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek 2012. október 16-i levele az Európai Parlament elnökének Fordítás A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségei mai üléseiken megvizsgálták az Európai Uniós
RészletesebbenA szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése
A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése Kómár András Intézményi kapcsolatok és szanálási szabályozási főosztály Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 24. Tartalom 1. A szabályozás célja
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált
Részletesebben***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2006/0196(COD) 24.10.2007 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontja a 97/67/EK irányelv közösségi postai szolgáltatások
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenPiaci szerkezet és erõ
. Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenA biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék
10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,
RészletesebbenKiindulópont A HÁLÓZATSEMLEGESSÉG elve komplex, nem definit fogalom
Kiindulópont A HÁLÓZATSEMLEGESSÉG elve komplex, nem definit fogalom Technológiai vonatkozásban: Szolgáltatások/alkalmazások bármely hálózaton, bármilyen eszközön keresztüli (technológiasemleges) elérhetősége
RészletesebbenEFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 101/1 I (Tájékoztatások) EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG Iránymutatásai (2004. július 14.) az Európai Gazdasági
RészletesebbenA szélessávú verseny és a nyílt hálózati hozzáférés
SZÉLESSÁV A szélessávú verseny és a nyílt hálózati hozzáférés HORVÁTH PÁL Anotel Kft., phorvath@anotel.hu KIS GERGELY GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. és BCE E-Business Kutatóközpont gergely.kis@gkienet.hu
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenKulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére
Európai Parlament 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0278(COD) 10.5.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére a
RészletesebbenAz OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra
Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra dr. Bartóki-Gönczy Balázs Szabályozói szemszögből Távközlési Világnap Győr 2015.05.13. Tartalomjegyzék 2 1) Mit értünk OTT szolgáltatás alatt? 2) Mobil
RészletesebbenKALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.
KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
Részletesebben6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3.
6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3. Árképzési módszerek költségfedezeti hosszú távú határköltségen alapuló támogatott hatósági ÁR piaci (tőzsdei) 1 Az energiaszolgáltatás természetes monopólium
RészletesebbenA következők szerint tájékoztatni kívánom a GDPR alapvető rendelkezéseiről, melyek ismerete minden területi kamara számára is különösen indokolt:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,
RészletesebbenAz étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág
Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata 2010. május 18. dr. Balogh Virág Miről lesz szó? 1. Szervezeti háttér 2. Jogszabályi háttér 3. Közgazdasági háttér 4. A gyógyhatás -ra vonatkozó
RészletesebbenA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről I. Az ajánlás célja és hatálya Az új tőkemegfelelési
RészletesebbenHatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez
ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
RészletesebbenA jövő szabályozási kihívásai
1 A jövő szabályozási kihívásai Aranyosné dr. Börcs Janka NMHH Főigazgató HTE Médianet 2015 2015.10.09. Egységes Európai Digitális Piac Stratégia 2 Digitális termékek elérhetővé tétele Digitális hálózatok
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.20. COM(2014) 181 final 2014/0101 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett octroi de mer egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak
RészletesebbenA LEIPZIG/HALLE-ÍTÉLET ALKALMAZÁSA A SZÉLESSÁVÚ (BROADBAND) HÁLÓZATOKRA Összefoglalta: TABA SZABOLCS 1
Állami Támogatások Joga 15 (2012/3) 31 37. A LEIPZIG/HALLE-ÍTÉLET ALKALMAZÁSA A SZÉLESSÁVÚ (BROADBAND) HÁLÓZATOKRA Összefoglalta: TABA SZABOLCS 1 1. Bevezetés A Leipzig/Halle -ítélet 2 értelmében a szélessávú
Részletesebben