A távközlés szabályozás alapjai. Tóth András

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A távközlés szabályozás alapjai. Tóth András"

Átírás

1 A távközlés szabályozás alapjai Tóth András

2 Tartalom 1) A távközlés gazdasági szabályozásának alapjai; 2) A távközlés európai szabályozásának modellje, pillérei és elemei; 3) A magyar távközlés-szabályozás modellje; 4) Versenyjog és távközlés-szabályozás viszonya; 5) Az elektronikus média szabályozásának hírközlésjogi vonatkozásai

3 A távközlés gazdasági szabályozásának alapjai Gazdasági szabályozást magyarázó elméletek; A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása; Szabályozóhatóságok

4 Gazdasági szabályozást magyarázó elméletek Miért van szükség egyes iparágak szabályozására? Két magyarázat: Normatív: piaci kudarc és a versenyjog nem elegendő (strukturális, magatartásbeli, piaci hatalom/externáliák) Pozitív: állami kudarc

5 A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása Normatív teória alapján: piaci kudarcok a távközlés esetében, annak hálózatos jellegéből fakadnak: Elsüllyedt költségek; Alacsony állandó költségek; Határköltség alacsony; [50+(50*1)]/50= 2 [50+(100*1)]/100=1,5 Vagyis: növekvő kibocsátás mellett az átlagköltség csökken>méretgazdaságosság

6 A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása Méretgazdaságosság Price AC 2 1, Quantity

7 A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása A méretgazdaságosság > magas belépési korlátok, externáliák > a keresett mennyiséget egyetlen vállalkozás hatékonyabban képes megtermelni > természetes monopólium > hatékony de káros megoldás lehet, hiszen monopóliumról van szó (pl. olajválság) >

8 A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása Monopólium Price E Pm D Holtteher veszteség Mc Pc F C B A Qm Qc Quantity

9 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása A monopóliumot szabályozni kell ár és kibocsátás tekintetében; Miért nem elegendő a versenyjog? Versenyjogi normák: Magas absztrakciós szint; Közvetlen hatályosulás, önkéntes jogkövetés Ex-post beavatkozás, lassú, bizonyítás igényes

10 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Versenyjogi normák ezen jellegzetességeik miatt optimálisan olyan piaci környezetben hatékonyak> Normaszegés esetén nagy valószínűséggel bekövetkező szankció visszatart; A piaci kudarcok nem strukturálisak > verseny visszafordíthatatlanul károsítható (nincs eszköze a hatóságnak)

11 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Megoldás: reguláció Tartós versenyt helyettesítő adott szektort érintő Önálló szabályozás Sajátos eszközrendszer (ár, piacralépés) felügyeleti szerv statikus koncepció

12 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Távközlés esetében bizonyosodott be, hogy a természetes monopóliumnak van egy dinamikus oldala> Kereslet növekedés és technológia fejlődése miatt: a monopólium elvesztette természetes jellegét> nem volt kapacitása viszont az új technológiák a növekvő keresletet hatékonyabban ki tudták elégíteni

13 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Lehetőség nyílt a versenyteremtésre, másként deregulációra; A versenyteremtés modelljei: Hálózaton: 3 altípus Open access: kapacitás függvényében, diszkrimináció mentes hozzáférés (pl.: távközlés) Pooling: rendszerirányítás szükséges (pl. villamos energia) Time planning: továbbított termék nem homogén (pl: közlekedés)

14 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Hálózatért: koncesszió, versenynek legkevésbé teret engedő modell (csak az újrapályáztatás biztosítja, ami miatt viszont biztosítani kell a befektetések visszanyerését, ezért időleges monopóliumot is jelenthet), jelentős beruházási igény esetén (pl.: magyar fix dereguláció) Hálózatok között: jóléti szempontból a legkedvezőbb, ott van rá esély, ahol a befektetések visszanyerésére a kereslet miatt van esély (pl.: mobilok) vagy a technológiai fejlődés eredményeként (konvergencia)

15 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása A versenyteremtő modellek közti viszony: Hosszú távon: hálózatok közt Közép távon: hálózaton Rövid távon: hálózatért (fejlesztések révén) Gyakorlatban: a hálózatok közti modell ritkán eszköz a versenyteremtésre (pl. mobil piac), inkább cél, amely nem ritkán a másik két modellen keresztül érhető el (pl. befektetési lépcső a távközlésben), Fejletlen piacokon hálózatért és hálózaton modell egymást követő alkalmazása (pl. magyar fix piac)

16 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása A versenyteremtő modellek elemei: Privatizáció: csak a hálózatért modellben szükségszerű elem Liberalizáció: a hálózatért modellben csak szűk körben, a hálózaton modellben mindenképpen re-reguláció: a hálózatok közötti modellben elegendő lehet a versenyjog, a hálózaton modellben viszont szükség van legalább átmeneti aszimmetrikus szabályozásra

17 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása Versenyteremtés a távközlésben: hálózaton folyó verseny modellje révén, azonnal vagy fejletlenség esetén a hálózatért modell után, Elemei: privatizáció (opcionális), liberalizáció, rereguláció Liberalizáció és privatizáció egy időben, re-reguláció nélkül (Új-Zéland, elemek elhibázott alkalmazása) Privatizáció, majd liberalizáció és re-reguláció (Magyarország) Liberalizáció és re-reguláció privatizáció nélkül (EU-295., Fro, Németo., Svédo.-politikai okok)

18 A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása re-reguláció: ha nincs hálózatok közötti és hálózatért verseny, akkor szükséges A távközlésben jelentős piacralépési korlátok a liberalizáció után is fennmaradnak, ezért középtávon a hálózaton folyó verseny modellnek van értelme (ez a koncepció lett elhibázott Új-Zéland esetében) A re-reguláció eszközei paradox módon nem a strukturális piaci kudarcokhoz igazodnak, hanem magatartásbeliek (belépési korlát>hozzáférés, externáliák>összekapcsolás) Dereguláció regulációja, azzal a lényeges különbséggel, hogy átmeneti» Ex-ante» Aszimmetrikus» Level playing field

19 Szabályozóhatóságok USA: arms-length-regulation Állam és polgárai távolról, ilyen szervezeteken keresztül kapcsolódnak Jellemzően magánvállalkozások látják el a közszolgáltatásokat EU: 90-es években jelentek meg a liberalizációs irányelvekben Bizottság volt a motorja A tulajdonosi és szabályozói funkciók elkülönítésének köszönhetik létüket

20 Szabályozóhatóságok Két irányadó elmélet is magyarázza létrejöttüket: Megbízó-ügynök: előny: népszerűtlen intézkedések, hátrány: nehezen elszámoltathatók, nemzetközi befolyás (pl. Világbank) Szabályozói verseny: befektetők felé annak biztosítása, hogy a gazdaságot napi politikától független, szakmai szervezetek felügyelik

21 Szabályozóhatóságok Távközlés: A hírközlés szabályai közvetett hatályú közjogi normák, hatósági alkalmazáson keresztül érvényesülnek, Függetlenség: Kormányoktól, Piaci szereplőktől, Biztosítékok: szakmai alapú kinevezés, korlátozott felmentés, anyagi függetlenség, elismert bérezés, Review: konzisztencia és szubszidiaritás, EECMA mellett NRA-k függetlenségét növelni kell: felmentési szabályok, humánerőforrás, napi politikai befolyás

22 A távközlés európai szabályozásának modellje, pillérei és elemei Az európai modell pillérei; Liberalizáció Kettős megközelítés liberalizáció és harmonizáció terén Harmonizáció

23 Az európai modell pillérei Hálózaton folyó verseny modellje; Elemei: liberalizáció (86.), re-reguláció (harmonizáció, 95), privatizáció nélkül (EKSz 295.) de + versenyjog; Zöld könyv 87, kései válasz (ECO-Test)

24 Versenyző belső piac Liberalizáció EKSz 86. (3) Irányelvek Harmonizáció EKSz 95. Irányelvek, rendeletek Versenyjog EKSz /2004/EK rendelet határozatok - különleges, kizárólagos jogok lebontása - egyetemes szolgáltatások - technológia-semlegesség, - egységes belső piaci szabályozási feltételek, - arányos, kiszámítható beavatkozás -versenykorlátozó megállapodások, -erőfölénnyel visszaélés tilalma -fúziókontroll

25 Liberalizáció Távközlés az egyetlen szektor, ahol a liberalizációra a 86. cikk alapján került sor; 86. cikk az EKSz más cikkeivel együtt alkalmazható; állami, kizárólagos vagy különleges joggal felruházott vállalkozásra irányuló tagállami intézkedés,

26 Liberalizáció amellyel okozati összefüggésben versenyjogot sértő magatartás kifejtésére vagy a vállalkozás olyan helyzetbe hozására kerül sor, amelyben szükségszerűen visszaél helyzetével Lényeg: olyan tevékenységről legyen szó, melyre a versenyszabályok alkalmazhatók Zöld Könyv előtt egy távközlési ügy: British Telecom, átvetítés

27 Liberalizáció Az első 86. cikk alapján hozott liberalizációs irányelv: 1988-as Végberendezési Bizottság nem az átvetítésre, hanem a műszaki fejlődés korlátozására hivatkozott, Tagállamok kifogásolták a Bizottság liberalizációs aktivitásától tartva, Bíróság: nem csak a gyakorlás specifikálható, de kimondható, hogy valamely monopol jog összeegyeztethetetlen > áruk szabad áramlását korlátozza

28 Liberalizáció RTT ügy: részben szintén az áruk szabad áramlására hivatkozással került megállapításra a 86. cikk sérelme Másrészt: 82. cikket sérti: olyan helyzetbe hozza a szabályozás, melybe csak a 82. cikk megsértése révén juthatna (monopol pozíció kiterjesztése) BT ügy után a második eset, hogy a Bizottság a közcélú távbeszélő szolgáltatásra elfogadta a 86. (2) szerinti kivételt

29 Liberalizáció Kérdés: miként volt lehetséges mégis a teljes piacnyitás: 86. (2) feloldja: piacgazdaság><közszolgáltatások (EKSz 16.) EKSz: megosztott hatáskör az ÁGÉSZ szabályozására, Bizottság: Liberalizáció után is elérhetők legyenek a szükséges szolgáltatások A kivételszabály alkalmazására egyértelmű helyzetekben kerüljön csak sor

30 Liberalizáció A szükséges szolgáltatások meghatározásának alapját a Corbeau ügy adta, amely szerint nem esik a 86. (2) alá: az a többlet-értékű szolgáltatás amely nem veszélyezteti a hagyományos ellátását Távközlésben: egyetemes szolgáltatás (elérhető áron, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül)

31 Kettős megközelítés Bár a 86. cikk (3) szerinti irányelv kibocsátási jog önálló, a Bizottság mégsem hagyhatja figyelmen kívül a Tanácsot és Parlamentet; 1989 politikai kompromisszum: Bizottság liberalizációs irányelvek: széles körű egyeztetés, a hangszolgáltatások ig monopóliumot élvezhettek Tanács és Parlament: harmonizáció

32 Harmonizáció Hálózaton folyó verseny modelljében a rereguláció az európai modellben a harmonizációs irányelvekből táplálkozik Alapja: 95. cikk: belső piaci szabályozás: négy szabadság valamelyikébe: szolgáltatások szabad áramlása (Sacchi) Eddig 3 harmonizációs irányelv-csomag kiadására került sor

33 Harmonizáció I. ONP ( 90): liberalizált és nem liberalizált területek elhatárolása, diszkriminációmentes nyílt hozzáférés a hálózathoz; II. ONP ( 97): nyílt hozzáférés elve megmaradt de a kötelezettség normatív JPE (előre meghatározott piacok, 25%) alapon, NRA-k függetlensége III. NRF ( 02): 4 koncepcionális célkitűzése van:

34 Harmonizáció Technológiasemlegesség Belső piac konzisztenciája Arányos és kiszámítható a szabályozás alkalmazása és visszavonulása terén Kiegyenlítve a szolgáltatás és infrastruktúra alapú versenyt védi és ösztönzi a befektetéseket

35 Harmonizáció Technológiasemlegesség Konvergencia Digitalizáció horizontális Értékek Távközlés Informatika Média Tartalom Hang adat audivizuális jel Hálózat mobil/vezetékes optika CATV/földfelszíni/műholdas vertikális Berendezés telefon PC TV/rádió Szabályozás Technológia

36 Harmonizáció Technológiasemlegesség Mindenféle átviteli platformra egységes szabályozás A tartalmat és átvitelt elkülönülten kell szabályozni: Ex-18-as EPG Must-carry

37 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája EU, mint gazdasági közösség legfontosabb fundamentuma Review: a legátfogóbb módosítások (EECMA, bizottsági vétó, transzancionális piacok/jogviták, Art. 7., implementációs ajánlások) a belső piac erősítését szolgálják

38 Jogalkotás szintje Harmonizáció Jogalkalmazás szintje Centralizált Harmonizáció - irányelvek - rendeletek Identifikáció ex-ante szabályozásra esélyes piacok Ajánlás Irányelvek összehangolt alkalmazása érdekében Decentralizált versenyjogi elvek - Piac-meghatározás -JPE Kötelezettség Eltérő kötelezettségek jóváhagyása Konszolidáció -Konzultáció - Vétóeljárás

39 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája Konszolidációs eljárás Konzultációs eljárás: NRA-k, Bizottság észrevételeket tehet (kötelezettségre is) 1 hónap van rá Vétóeljárás: eltérő piacok, JPE azonosítás (kivéve a kötelezettségeket) TKKÉ, Kétségek a közösségi joggal való összeegyeztethetőséget illetően, vagy belső piaci korlátot hoz létre> 2 hónapig nem lehet elfogadni a tervezetet 2 hónap alatt felszólíthatja a visszavonásra, vagy maga vonja vissza

40 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája Review: Vétó a kötelezettségeket illetően is (kötelezettség visszavonására kötelezés) előtte a Bizottságnak konzultálnia kell az EECMA-val, Határidő a piacelemzés elvégzésére, a Bizottság átveheti a piacelemzést, ha valamely NRA késlekedik vele; Egyszerűsített eljárás (ha nincs változás, vagy csekély, csak egy űrlapot kell kitölteni)

41 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája valamely intézkedés tervezet re-notifikációját írhatja elő meghatározott határidővel, ha ezt követően is a belső piac korlátját képezi vagy ellentétes a közösségi joggal a Bizottság az EECMA-val konzultáció után meghatározott kötelezettség előírását követelheti meg.

42 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája Identifikáció: Főszabályként: Bizottság NRA is elvégezi, ha eltérő piacot határoz meg Három-kritérium teszt alapján (átfogó szempontok): Magas és nem átmeneti piacralépési korlátok, Piac nem a verseny irányába fejlődik Versenyjog nem elégséges

43 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája TKKÉ: joghatóságot elhatároló kritérium Versenyjoggal szemben nem magatartás, hanem intézkedés-tervezet A Bizottság a potenciális hatást vélelmezi Egész országra >< ország egy részére kiterjedő intézkedés-tervezetek esetében (review)

44 Harmonizáció Belső piac konzisztenciája Versenyjogi elvek: 50 éves gyakorlat biztosítja ezen keresztül az egységes jogalkalmazást; A JPE azonosítás terén (piac-meghatározás, elemzés) Mindez nem jelenti a versenyjogi jogalkalmazással való teljes összhangot: Ex-post Kiindulópont egy múltbeli magatartás/megállapodás Markáns jövőre tekintés, rendszeres felülvizsgálat

45 Arányos, kiszámítható szabályozás: Gyorsan változó piaci viszonyok Szabályozás kiszabása visszavonása legyen rugalmas Cél: infrastruktúra alapú verseny (inter-modális) addig is: inter-modális>hozzáférés alapú><inkumbens tulajdonjoga > Arányosság: közérdekű korlátozás elfogadott = e-hírközlési verseny [3.cikk g)] Szükséges (rugalmasság) mérték: versenyjogi elvek Minimum szabályozás: kivételesen: Ajánláson kívüli piacok, nem JPE, kiker. piacok Harmonizáció Arányosság

46 Harmonizáció Arányosság Ex-ante szabályozás alkalmazása: Távközlési piacok között szabályozási szempontból különbség tehető Szolgáltatás vagy piac: feltörekvő/érett Eszköz vagy infrastruktúra: új/hagyományos Két megközelítést eredményezett: - EU: piac alapú (strukturális piaci kudarccal terhes piacok kerülnek szabályozásra) - USA: eszköz alapú (LLU és szükséges elemekhez hozzáférés a nagyker. Piacok helyett)

47 Harmonizáció Arányosság EU: Két feltétel és három lépcsőben - Szabályozást jelentő kötelezettség-szabás feltételei: Versenyjog elégségessége: Struktúra vizsgálata (Bizottság, 3 kritérium teszt) Hatékony verseny vizsgálata: JPE azonosítás (NRA) - 3 lépcső (beolvad a 2 feltétel az eljárásba): piac-meghatározás - Identifikáció - Nemzeti piacok Piacelemzés (JPE) Kötelezettség szabás

48 I. Piac definíciós szakasz Érintett piac meghatározása A) Identifikáció 3 kritérium teszt (versenyjog elégségessége) 1. magas nem átmeneti piacralépési korlátok 2. a piac nem a hatékony verseny irányába fejlődik 3. versenyjog nem elégséges B) Nemzeti keretek között érintett piac meghatározás 1szolgáltatási piacok 2földrajzi piacok II. Piac analitikus szakasz Piacelemzés JPE teszt (verseny hatékonysága) Gazdasági erőfölény III. Kötelezettség-szabás I+II=III. Kiskereskedelmi Nagykereskedelmi

49 Harmonizáció Arányosság Versenyjog elégségessége = 3 kritérium teszt: strukturális piaci kudarcok Jelentős, nem átmeneti piacralépési korlátok (jövőbeni technológiák: OPTA vétó, Ajánlás 13.) (modified greenfield approach) STATIKUS A piac belátható időn belül nem a hatékony verseny irányába fejlődik (korlátokra hatás) DINAMIKUS Versenyjog nem elégséges (következmény kritérium) Bizottság Ezen kívül: NRA Feltörekvő piacok: 3 kritérium nem teljesül

50 Review: Harmonizáció Arányosság 18-ból 7 piac: 1 kiskereskedelmi (összevont hozzáférés) Nemzetközi roaming, 18-as, mobil indítás kikerül Országosnál kisebb fölrajzi piacok (TKKÉ?) Nagykereskedelmi kiindulópont Cluster piacok: az elemek külön is helyettesíthető módon beszerezhetők? VDSL: nem feltörekvő

51 Harmonizáció Arányosság Verseny hatékonyság vizsgálat: JPE azonosítás (NRA, Bizottság: transzancionális piacok, késedelem) Piac-definíciós szakasz: érintett piac Identifikáció: Bizottság, NRA csak ha eltér, 3 kritérium átfogó elemzés Nemzeti keretek között érintett: Kereslet-kínálati helyettesítés Földrajzi piacok Kiindulópont: nagyker Előremutató alapon Feltörekvő piac nem szabályozható (SSNIP) NCA együttműködés Piac-analitikus szakasz: JPE vizsgálat

52 Harmonizáció Arányosság Kötelezettség szabás: legalább egy, ha van JPE Minimum szabályozás elve: nem JPE, nem identifikált, ill. kisker. Piac kivételesen Arányos intervenció elve: kudarccal arányos+célok>jpe forrását kell kezelni >> Modified greenfield approach: Kisker kötelezettség csak ha a nagyker piaci szabályozás után is fennáll az erőfölény Eltérő kötelezettség: Bizottság dönt Nem JPE kötelezettségek, pl.: CAS, API, EPG, összekapcsolás, inetroperábilitás, számviteli szeparáció különleges/kizárólagos jog esetén

53 Harmonizáció Arányosság Kötelezettségek-Review: Funkcionális szeparáció (nem ár jellegűre): Bizottság előzetes jóváhagyásával, önkéntesség, ott ahol szükséges (pl. nincs erős infrastruktúra alapú verseny, más kötelezettség nem elegendő); alépítmény megosztás, épületbe való bejutás diszkrimináció tilalom az IP összekapcsolás terén

54 Harmonizáció Arányosság Greenfield Approach Az adott piacra vonatkozó elektronikus hírközlési szabályozás figyelmen kívül hagyása Modified Greenfield Approach Az adott piacra ható más szabályozás figyelembe vétele Nagykereskedelmi Más szabályozás (pl. Dtv must carry ex-18)

55 Harmonizáció Arányosság Visszavonulási képesség, szintén az arányosság talaján, nem sunset clause - Dinamikus hozzáférési rezsim: - intramodális biztosítása, - inter-modális javára visszavonulás > rugalmasan - Versenyjog elégséges 3 kritérium (nagyker, kisker) - Nincs JPE Nagyker szabályozás figyelembe vétele (Ficora vétó) Párhuzamos hálózati átfedések

56 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Befektetések védelme/ösztönzése Rövid távú szolgáltatás alapú verseny (statikus hatékonyság) >< hosszú távon fenntartható infrastruktúra alapú (dinamikus hatékonyság) > ehhez befektetés kell > cél: Ösztönözni új piacralépőkét Védeni inkumebnsét Ezáltal kiegyenlíthető a két hatékonyság közti feszültség Befektetések védelme: JPE szolgáltatók esetében Befektetés lehet first-mover és erőfölényt megerősítő is > védelem előbbit illeti meg feltörekvő piac formájában Feltörekvő: 3 kritérium nem alkalmazható, SSNIP alapján nem helyettesítő

57 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Német szabályozás: új piac szabályozás alá vonására akkor kerülhet sor, ha igazolt, hogy a fenntartható verseny fejlődése másként korlátozva lenne Bizottság szerint ez regulatory holiday, a feltörekvő piacokat csak az NRA szabályozhatná, ezért sérül függetlenségük Regulatory holiday EU-ban emerging market formájában létezik

58 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Feltörekvő piacok és szabályozásuk Nagykereskedelmi infrastruktúra Hagyományos piac/szolgáltatás Kiskereskedelmi szolgáltatás Feltörekvő piac/szolgáltatás Hagyományos Ex-ante szabályozás (pl. PSTN) Infrastruktúra szabályozható a kiskereskedelmi szolgáltatás nem (pl. ADSL) leverage teljesen Ha azt jelenti, nincsenek piacralépési korlátok, akkor nincs szabályozás (pl. VoIP) Nincs ex-ante szabályozás (pl. 2G) Feltörekvő részben Ex-ante szabályozás nagykereskedelmi árazásában megnyilvánuló befektetésvédelemmel (pl. VDSL) Az infrasturktúra szabályozható a kiskereskedelmi szolgáltatás nem Csak az új piacokat létrehozó befektetések mentesülnek:

59 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése feszültség az új infrastruktúrán nyújtott régi szolgáltatás megítélését illetően: (befektetések védelme vs. Leverage), USA: nincs LLU EU: ha nincs piacralépési korlát, és leverage lehetetlen> szintén nincs szabályozás Befektetések ösztönzése: Infrastruktúra alapú verseny előmozdítása érdekében ösztönözni kell az új piacralépők befektetéseit Befektetési lépcső: WLR, WBA, LLU

60 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Versenyjogi befektetés-védelem Nincs egy ennyire kiforrott védelmi teszt; Sőt, egy ellentétes tendencia figyelhető meg Az éppen befektetéseket védő/ösztönző szellemi tulajdonjogi kizárólagosság alatt beavatkozás A fizikai tulajdon esetében a befektetés védelem (átmenti mentesség) kialakítása Szellemi tulajdon: EKSz 295-re tekintettel a versenyjog az egyetlen harmonizációs eszköz számos esetben indokolatlanul adott védelem

61 Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Az engedély megadásától való elzárkózás csak kivételes körülmények között visszaélés, Magill: Új, potenciálisan keresett, kötelezett által nem nyújtott, Objektív indokok nélkül, Másodlagos piacon a verseny teljes kizárása későbbi ügyek alapján: kumulatív szempontok (IMS) két piac kell (lehet hipotetikus is) (Ladbroke) a jogosult szándéka nem irányulhat másolásra (IMS) további kérdések maradtak nyitva, amit a Microsoft ügy megválaszolt

62 Microsoft: Harmonizáció Befektetések védelme/ösztönzése Újszerűség nem az egyetlen kritérium A verseny kizárásnak kockázata elegendő Objektivítás: szellemi tulajdon nem az, az egyéni befektetés védelmet meghaladja a teljes iparágé Fizikai tulajdon esetén alkalmazott versenyjogi befektetés védelem: versenyjogi fejlesztés (Bronner, Telefonica, DG Comp) versenyben kifejlesztett hálózat védelmet élvezhet a hozzáférés alól egy átmenti időre ez alatt szellemi tulajdonhoz való hozzáférés szempontjai JPE nem tartalmaz újszerűséget>arányos

63 Harmonizáció Versenyjog Zöld könyv>alkalmazhatóság liberalizáció előmozdításában: Atlas/Phoenix (DT/FT) a szövetség akkor kezdhette meg működését, mikor mindkét tagállamban legalább két alternatív szolgáltató elkezdett működni Telia/Telenor ügyben egy évvel a rendelet megjelenése előtt LLU kötelezettség szabályozási hibák kiküszöbölésében Deutsche Telekom: versenyjogi beavatkozás, amikor a szabályozás nem képes hatékony feltételeket teremteni a downstream piacon Szabályozás kiegészítés: IC link, hangposta

64 Harmonizáció Versenyjog NRF: kiegészítő módon versenyjog ugyanazon piac eltérő problémájára párhuzamosan alkalmazható lehet (Guidelines 31.) versenyjogi piacok, erőfölény a szabályozás által nem determinált (Framework art. 15., Guidelines 30.)

65 Harmonizáció Versenyjog Alkalmazhatóságán túl liberalizáció alapja EKSz 86 (3); BT ügy (USA: AT&T v. MCI) harmonizáció arányos tartalma Inter-modális><intra-modális Versenyjog arányos beavatkozást jelent JPE, belső piac konszolidációja Különbségek: Kiindulópont előretekintés Ex-ante><ex-post Rendszeres felülvizsgálat Fokozatosság (kisker>nagyker>kisker) Private enforcement

66 NGN Review A liberalizáció óta a legjelentősebb változást hozhatja Alkalmazások és hálózat elválik: maghálózat, hozzáférési hálózat (NGA) optika lehet, szélessávú, IP alapú NGA az érdekes szabályozási szempontból: LLU v. befektetés védelem 11-es elnevezés, alépítmény hozzáférés kötelezettség, IP alapú összekapcsolás (pl. BiX) Network neutrality: IP cím alapján blokkolás Nagy sávszélesség nagy beruházás Multilevel highway Diszkrimináció mentesség van, minimum követelmények lesznek

67 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Kizárólagos (nincs JPE) IC link finanszírozás-megosztás (Vj-66/2004), CS kizárás gazdasági ösztönzőkkel (Vj-69/2005), mixed bundling (Vj-210/2005), must-offer (Vj-61/2006) Kiegészítés (főszabály, mégis ritka) Ugyanazon piac eltérő problémái vagy ex-ante elsőbbség USA: Trinko ügy (magánjogi jogérvényesítés korlátja az ex-ante kötelezettség) EU: ENS ügy, Telecom Italia, Chellomedia/Sport1 (kötelezettésgszabásnak korlátja) DE párhuzamos közérdekű jogérvényesítésének nem korlátja

68 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Párhuzamos viszony JPE köt. megsértése és erőfölénnyel visszaélés Bizottság: ugyanazon piac ugyanazon problémáival foglalkozó párhuzamos eljárások kiküszöbölendőek: költséges, ne bis in idem kérdése Hogyan kell kiküszöbölni előtt azt kell megválaszolni, hogy mit is kell jogilag kiküszöbölni

69 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Párhuzamos eljárás a magyar jogban Hatásköri összeütközés: eltérő hatáskörű szervek között, ugyanazon tény és jog tekintetében kell fennállnia GVH: Tpvt-t alkalmazza, NHH az Eht-t, az Bíróság: NHH nem állapíthatja meg egy magatartás Tpvt-be ütközését, Vj-121/2003: önmagában a közös cél nem zárja ki a párhuzamos vizsgálatot Nemzeti közösségi versenyjog közti párhuzamok: Tocai Carbon: ne bis in idem nem zárja ki a párhuzamos eljárást, de igazságosság érdekében bírság figyelembe vétele az elrettentés mellett Vj-69/2005: átfedő időszakra nincs bírság, összességében teljesült a preventív cél

70 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Párhuzamosság kiküszöbölése Főszabály párhuzamosság lehet, de bíráságot, kötelezettséget figyelembe kell venni Mindkettő a versenyjogi közérdekű mérlegelés keretében lehetséges GVH Alapelvek: hatás, érintett fogyasztók köre, jelentős jogi kérdés, jelzésértékű beavatkozás (prevenció), más módon megoldódik (NHH) De a gyakorlatban az eljárás indítás párhuzamos, így az NRA eljárás következményei a közérdekű mérlegelés szempontjából nem megítélhetők > bizottsági kivárás sem eljárás indítás előtt, hanem az alatt került alkalmazásara GVH: vizsgáló is megszüntethet

71 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Ütközés Elektronikus hírközlési szabály/aktus versenyjogba ütköző magatartást ír elő > elvonhatja a versenyjogi felelősségre vonáshoz szükséges autonómiát EU szinten: kizárt (versenyjogi alapú NRF, nincs EKSz 83. (2) szerinti rendelet) EK versenyjog><nemzeti ex-ante Bizottság: Kettős jogalap: 86; effet utile (3., 10., 81/82): általános különös viszony Pusztán a korlátozó hatás nem elég: megerősít, ösztönöz NCA: Ha Van Eycke valamely feltétele teljesül: félretétel a közösségi jog hatékony érvényesülése érdekében Vállalkozás elmarasztalható? Ha a deklaráció után sérti meg az EK versenyjogot> igen (CIF ügy)

72 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Közösségi és nemzeti hírközlés szabályozás A versenyjog alkalmazhatósága szempontjából kérdés Bizottság közjogi eszközök (effet utile) NCA: félretétel Közösségi jog elsődlegességének elve alapján Minden kötelező, közvetlenül hatályos közösségi jog Irányelv: csak az elérendő cél tekintetében kötelez, de ha pontos, világos, feltétel nélküli>vertikális közvetlen hatályú lesz>az át nem ültetett is elsőbbséget élvez a vele ellentétessel szemben

73 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Nemzeti versenyjog és hírközlés szabályozás Alkotmányosan: két jogszabály ütközése még nem alkotmány ellenes, ha a verseny szabadságával ellentétes>szélsőséges esetben lesz az Tpvt.: nincs helye eljárásnak Jogszabály: megszüntetés Közig. aktus: Tpvt. 85. (ORTT döntés, GVOP)

74 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Tpvt. tárgyi hatálya (vállalkozások piaci magatartása, ha törvény eltérően nem rendelkezik>kifejezettnek kell lennie) Vállalkozás: funkcionális Piaci magatartás: Autonómia (állami intézkedés egyenes következménye pl. Vj-73/2003) Általánosan érvényesülő üzletpolitika: állami szabályozás, közérdekű működés (állami vagyon hatékony használata:ortt) nem, viszont a közérdekű működést támogató igen (elektronikus adóbevallás)

75 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya NCA és NRA viszonya Közös érdekű ügyek [keretirányelv 3. cikkely (4)] Egységes jogalkalmazás [Keretirányelv 16. cikkely (1)] [Eht. 20. (1)] Nem taxatív: - piac-meghatározás - piacelemzés - kötelezettség szabás - árprés Eljárások verseny védelmét szolgáló érvényesítése (Iránymutatások 31. pont) [Eht. 20. (1)] -szükségtelen párhuzamok elkerülése -negatív és pozitív hatásköri ütközések elkerülése

76 Versenyjog és elektronikus hírközlésszabályozás viszonya Együttműködés biztosítéka: információ csere GVH az NHH által a JPE eljárás során beszerzett adatokat, illetve számviteli szétválasztás adatait csak az Eht-ban megállapított feladataihoz használhatja fel, Együttműködés példái: Bizottság: Art. 7 Task Force UK: Ofcom (fúzió nem) -OFT-CAT-CC Hollandia: OPTA-Nma (multiszektor szabályozó is)

77 Magyar szabályozási modell Ideiglenesen fenntartott monopólium ig Országos helyi koncesszió 2002-től követő (megegyezik az EU-val) Piacnyitás kudarcai (erőtlen LTO-k, világgazdasági visszaesés, lényeges szabályozási eszközök: CS, NP, nem működtek) Piaci konszolidáció

78 Elektronikus média hírközlésszabályozása a tartalom végfelhasználókhoz való eljuttatása, CATV kisker. szabályozása a konvergencia horizontális eredőjeként a technológia semleges szabályozás, illetve a digitális televíziózás szűk keresztmetszeteinek kezelése szempontjából vonja szabályozás alá.

79 Elektronikus média hírközlésszabályozása ex-18 tartalom hozzáférési igényét ismerte el MGA alapján a nemzeti must-carry szabályok alkalmazási körét behatárolják nem végződtetési típusú, kétoldali piac, a kisker. Helyettesítés függvénye Dtv. Must-carry szabályozása nem függ a felhasználók jelentős számától (közszolgálati/helyi) nincs rendszeres felülvizsgálat

80 Elektronikus média hírközlésszabályozása Kisker. CATV szabályozás Nagyon széttöredezett piac GVH 2005-ig szorgalmazta A konvergencia megoldani látszik E-hírközlés szempontból: el kell választani a továbbítást és csomagolást, szabályozni csak az átviteli részt lehet, ehhez elválasztás előírható JPE alapon > Dtv. Szerzői jogi jogosultak érdekében de NHH megismerheti

A távközlés szabályozás alapjai

A távközlés szabályozás alapjai A távközlés szabályozás alapjai Tóth András PhD egyetemi adjunktus KRE-ÁJK Tartalom 1) A távközlés gazdasági szabályozásának alapjai; 2) A távközlés európai szabályozásának modellje, pillérei és elemei;

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános

Részletesebben

Új kihívások a piacelemzésben - A Framework Review következményei. Nagy Péter

Új kihívások a piacelemzésben - A Framework Review következményei. Nagy Péter Új kihívások a piacelemzésben - A Framework Review következményei Nagy Péter A Bizottság új Ajánlása Ex-ante szabályozás alá vonható érintett piacokról A piacelemzés kiindulópontja Előzmény M. Cave-U.

Részletesebben

Az EU elektronikus hírközlési (távközlési) joga

Az EU elektronikus hírközlési (távközlési) joga Az EU elektronikus hírközlési (távközlési) joga ELTE ÁJTK Nemzetközi Jogi Tanszék dr. Molnár-Bíró György előadó 1 Az elektronikus hírközlés területei Tartalom Hang Adat Videó Szolgáltatás (Előállítás)

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskola. Tóth András

Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskola. Tóth András Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Tóth András Az elektronikus hírközlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és versenyjogi vonatkozásai c. doktori értekezés TÉZISEI

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Tóth László stratégiai igazgató SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Fórum Budapest 2005.10.17 A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA MIND AZ NHH, MIND A PIAC DÖNTÉSHOZATALAIT TÁMOGATNI KÍVÁNJA Stratégiaalkotás három

Részletesebben

Infokommunikációs jog II.

Infokommunikációs jog II. Infokommunikációs jog II. P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék B e t h l e n

Részletesebben

A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról az 1. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása

A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról az 1. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása 16/2003. számú piac 1 A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról az 1. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása A határozat száma: DH-664-33/2005.

Részletesebben

A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról a 2. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása

A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról a 2. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása 16/2003. számú piac 1 A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról a 2. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása A határozat száma: DH-9549-54/2006.

Részletesebben

Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010

Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010 Közüzemekkel kapcsolatos politika EKP2/ 2010 Alapvetés A közüzemekre vonatkozó szabályozás alapja: közérdekű szolgáltatások A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének módja alapvető egy-egy állam

Részletesebben

Kollokviumi tételsor. Szabályozás és versenyjog. - Boytha Györgyné (szerk.): Versenyjog, Szent István Társulat, 2009, 157-188. old.

Kollokviumi tételsor. Szabályozás és versenyjog. - Boytha Györgyné (szerk.): Versenyjog, Szent István Társulat, 2009, 157-188. old. Kollokviumi tételsor Szabályozás és versenyjog Tananyag: - Boytha Györgyné (szerk.): Versenyjog, Szent István Társulat, 2009, 157-188. old. - órai előadás A vizsgán egy kifejtős és egy rövid kérdés valamint

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 1. Konzultáció Megbízható és korszerű hírközlési szolgáltatások a fogyasztóknak és a fogyasztókért Előzmények A januárban hatályba

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

Szorít-e a helyi hurok?*

Szorít-e a helyi hurok?* Szorít-e a helyi hurok?* avagy hol vannak a szűk keresztmetszetek a távközlésben Pápai Zoltán * Nagy Péter (Infrapont) után szabadon A távközlés technológiai-gazdasági jellemzői és ezek következményei

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Versenypolitika és szabályozás

Versenypolitika és szabályozás Versenypolitika és szabályozás Versenyjogi Szakjogász-képzés Tóth András PhD egyetemi adjunktus KRE-ÁJK Irodalom Boytha Györgyné (szerk.): Versenyjog, Szent István Társulat 2009., 157-188. old Tartalom

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és versenyjogi vonatkozásai

Az elektronikus hírközlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és versenyjogi vonatkozásai Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Tóth András Az elektronikus hírközlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és versenyjogi vonatkozásai Doktori értekezés Témavezető:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Az innovációra vonatkozó versenyjogi követelmények ellenséges beavatkozás?

Az innovációra vonatkozó versenyjogi követelmények ellenséges beavatkozás? Az innovációra vonatkozó versenyjogi követelmények ellenséges beavatkozás? dr. Bassola Bálint, LL.M., ügyvéd Kővári Tercsák Salans Ügyvédi Iroda British Chamber of Commerce in Hungary 2010. szeptember

Részletesebben

2014.03.25. Alapvetés. Közvállalkozásokkal kapcsolatos politika. Alapvetés/történetileg 2. Alapvetés/történetileg 1.

2014.03.25. Alapvetés. Közvállalkozásokkal kapcsolatos politika. Alapvetés/történetileg 2. Alapvetés/történetileg 1. 1 Kende Tamás Közvállalkozásokkal kapcsolatos politika EKP2/ 2014 február Alapvetés A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás alapja: közérdekű szolgáltatások A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének

Részletesebben

Közvállalkozásokkal kapcsolatos politika EKP2/ 2012

Közvállalkozásokkal kapcsolatos politika EKP2/ 2012 Közvállalkozásokkal kapcsolatos politika EKP2/ 2012 Alapvetés A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás témája: a közérdekű szolgáltatások és a verseny A közérdekű szolgáltatások köre és hozzáférésének

Részletesebben

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése Kómár András Intézményi kapcsolatok és szanálási szabályozási főosztály Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 24. Tartalom 1. A szabályozás célja

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS Dr. Varga Ágnes Nemzetközi és Oktatási Főosztály főosztályvezető-helyettes 2013. május 8. Fenntartható közbeszerzések az Európai Unióban - Célkitűzések Európa 2020 stratégia Intelligens,

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra

Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra dr. Bartóki-Gönczy Balázs Szabályozói szemszögből Távközlési Világnap Győr 2015.05.13. Tartalomjegyzék 2 1) Mit értünk OTT szolgáltatás alatt? 2) Mobil

Részletesebben

Az Európai Unió elektronikus hírközlésre vonatkozó keretrendszerének felülvizsgálata

Az Európai Unió elektronikus hírközlésre vonatkozó keretrendszerének felülvizsgálata Az Európai Unió elektronikus hírközlésre vonatkozó keretrendszerének felülvizsgálata HERCZEG ZSOLT, BÁBLE TIBORNÉ, BÖLCSKEI IMRE bolcskei.imre@telekom.hu Kulcsszavak: elektronikus hírközlés-szabályozás

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Kötelezettségvállalások és utóvizsgálatok a GVH antitröszt eljárásaiban

Kötelezettségvállalások és utóvizsgálatok a GVH antitröszt eljárásaiban Kötelezettségvállalások és utóvizsgálatok a GVH antitröszt eljárásaiban dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán Budapest, 2014. június 17. Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda is a member

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata 2010. május 18. dr. Balogh Virág Miről lesz szó? 1. Szervezeti háttér 2. Jogszabályi háttér 3. Közgazdasági háttér 4. A gyógyhatás -ra vonatkozó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./ Felkészülést orientáló kérdések Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; régi hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon

Részletesebben

A jövő szabályozási kihívásai

A jövő szabályozási kihívásai 1 A jövő szabályozási kihívásai Aranyosné dr. Börcs Janka NMHH Főigazgató HTE Médianet 2015 2015.10.09. Egységes Európai Digitális Piac Stratégia 2 Digitális termékek elérhetővé tétele Digitális hálózatok

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA-BoS-15/106 HU Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

Liberalizált energiapiacok az Európai Unióban

Liberalizált energiapiacok az Európai Unióban Liberalizált energiapiacok az Európai Unióban MTESZ Technika Háza 2008. április 16. Takácsné Tóth Borbála Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Jogszabályok Első csomag (1997-8)

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Takács Péter hírközlési fogyasztói jogok képviselője FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Aktualitások az európai hírközlésszabályozásban 2009. június 25. WWW.HFJK.NHH.HU A javaslatcsomag jelentősége A javaslatcsomag

Részletesebben

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Versenyjogi megfelelés

Versenyjogi megfelelés Versenyjogi megfelelés Versenykorlátozó megállapodások Martinovic Boris Vizsgáló Főtanácsos, GVH Székesfehérvár, 2013.05.23. Disclaimer Az elhangzottak az előadó személyes véleményét tükrözik, és nem tekintendők

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG

EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 101/1 I (Tájékoztatások) EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG Iránymutatásai (2004. július 14.) az Európai Gazdasági

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.18. C(2013) 6837 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének az

Részletesebben

Állami támogatások szélessávú internet hálózatok kiépítésére - Rövid áttekintés

Állami támogatások szélessávú internet hálózatok kiépítésére - Rövid áttekintés 2009. Január 27. Szélessávon mindenkihez konferencia Budapest szélessávú internet hálózatok kiépítésére - Rövid áttekintés GAÁL Norbert Versenypolitikai Fıigazgatóság az Információ, Kommunikáció és Média

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Uniós jog működésének modellje Elsődleges források Másodlagos források Állam Jogalkotás Állam Jogalkotás EU jogalkotás

Részletesebben

Az Internet erıtér MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete. Tétényi István e-mail: tetenyi@sztaki.hu

Az Internet erıtér MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete. Tétényi István e-mail: tetenyi@sztaki.hu Az Internet erıtér MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete Tétényi István e-mail: tetenyi@sztaki.hu Mirıl lesz szó? 1. Piaci folyamatok: a távközlési konszolidáció 2. Piac szabályozás:

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A szélessávú verseny és a nyílt hálózati hozzáférés

A szélessávú verseny és a nyílt hálózati hozzáférés SZÉLESSÁV A szélessávú verseny és a nyílt hálózati hozzáférés HORVÁTH PÁL Anotel Kft., phorvath@anotel.hu KIS GERGELY GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. és BCE E-Business Kutatóközpont gergely.kis@gkienet.hu

Részletesebben

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Doktori Iskola 2015 http://www.sze.hu/~prile A személyszállítás sajátos tevékenység, amely sajátos szabályozást igényel Azonnali

Részletesebben

Az elektronikus hírközlésszabályozás eredményei és tennivalói, ahogy az alternatív szolgáltató látja

Az elektronikus hírközlésszabályozás eredményei és tennivalói, ahogy az alternatív szolgáltató látja Az elektronikus hírközlésszabályozás eredményei és tennivalói, ahogy az alternatív szolgáltató látja DR. CSEH GABRIELLA gcseh@pantel.hu Kulcsszavak: hatékony verseny, befektetési létra, árprés, Egységes

Részletesebben

Tpvt. módosítás fúziókat érintő vonatkozásai 2014. július 1-jétől

Tpvt. módosítás fúziókat érintő vonatkozásai 2014. július 1-jétől Tpvt. módosítás fúziókat érintő vonatkozásai 2014. július 1-jétől Dr. Tóth András PhD tanszékvezető egyetemi docens GVH elnökhelyettese Versenytanács elnöke Áttekintés Tágabb kitekintés: eddigi lépések

Részletesebben

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Korszakvált ltás s a telekommunikáci ciós szektorban Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Kórosi László- CMC prezentáció 2009. február r 8. Amiről l szó lesz...

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés MUNKAHELYI ADATVÉDELEM NÉHÁNY ALAPKÉRDÉS magánszféra vs. munkáltatói érdekek A munkáltató

Részletesebben

A JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA

A JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA ELŐTERJESZTÉS A MAGYAR TELEKOM NYRT. KÖZGYŰLÉSE RÉSZÉRE A JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 15. A Magyar Telekom Nyrt. 17/2012 (IV.16.) sz. Közgyőlési határozatával jóváhagyott

Részletesebben

határozatot. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

határozatot. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ügyiratszám: DH-664-31/2005. Tárgy: piacmeghatározás, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa az érintett piacok azonosítására,

Részletesebben

NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ. európai uniós elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatáról

NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ. európai uniós elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatáról NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ az európai uniós elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatáról Konzultációs dokumentum publikálása: 2015. július 3. Észrevételek beérkezésének határideje: 2015. szeptember

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK HU 2011.8.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 222/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2011. augusztus 19. a közbeszerzési hirdetmények közzétételére

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

9/2003. számú piac 1

9/2003. számú piac 1 9/2003. számú piac 1 Hívásvégződtetés egyedi, nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban nagykereskedelmi piacról a 2. piacelemzési körben hozott határozat rövid összefoglalása A határozat száma: DH-26154-29/2007.

Részletesebben

A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjainak javaslatai az elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatához 2010. november

A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjainak javaslatai az elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatához 2010. november A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjainak javaslatai az elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatához 2010. november Szükségesnek tartjuk, hogy egyértelmű szabályozást nyerjen a hatályos jogrenden

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

6,8 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal

6,8 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal 6,8 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2006. december 21-én meghozott határozatában megállapította, hogy az Allianz Hungária Biztosító

Részletesebben

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Seregdi László PSZÁF 2010. november 18. Témák 1. Pénzügyi szabályozás fő nemzetközi mozgatóelemei 2. Hitelintézeti szektor 3. Könyvvizsgálattal

Részletesebben