Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2013.( ) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról

Átírás

1 Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2013.( ) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Kulcs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. tv (4) bekezdés g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv 18. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy Kulcs község lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátások igénybevételének módját, az eljárási szabályokat, valamint a szociális ellátásokra vonatkozó jogosultság feltételeit, annak végrehatására vonatkozó garanciákat, figyelemmel a szociális ellátásról és igazgatásról szóló évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) foglaltakra. 2. A rendelet hatálya 2. A rendelet hatálya kiterjed Kulcs község közigazgatási területén az Szt. 3. személyi hatálya alá tartozó személyekre. 3. E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az Szt. 4. -a szerint kell értelmezni. 3. A szociális gondoskodás helyi rendszere 4. (1) E rendelet szabályozza a Képviselő-testület (átruházott hatáskörben Gazdasági, Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati és Szociális Bizottság illetve Jegyző) és a jegyző hatáskörébe utalt alábbi pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokat: a) A Gazdasági, Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati és Szociális Bizottság (továbbiakban: Szociális Bizottság) Képviselő-testület által átruházott hatáskörébe tartozó szociális pénzbeni és természetbeni ellátásai: aa) önkormányzati segély b) A Polgármester Képviselő-testület által átruházott hatáskörébe tartozó szociális természetbeni ellátás: ba) köztemetés elrendelése

2 c) A Jegyző Képviselő-testület által átruházott hatáskörébe tartozó szociális természetbeni ellátások hatáskörébe tartozó szociális természetbeni ellátások: ca) közgyógyellátás d) Jegyző hatáskörébe tartozó szociális pénzbeni ellátások: da) aktív korúak ellátása db) lakásfenntartási támogatás (2) A Szociális Bizottság és a Jegyző a-c) bekezdés alapján hozott határozata ellen a fellebbezés elbírálása Kulcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik. 4. A szociális ellátások eljárási szabályai 5. (1) Valamennyi, az 5. -ban feltüntetett ellátás igénylésekor a Szt. és ezek végrehajtási rendeletei, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.), valamint e rendelet vonatkozó rendelkezései alapján kell eljárni. (2) A szociális pénzbeni és természetbeni ellátások iránti kérelmet írásban a Polgármesteri Hivatalban lehet benyújtani, a Hivatal által biztosított kérelem nyomtatványon a kérelmen feltüntetett mellékletekkel együtt. (3) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás igénybevételét a tényállás tisztázása mellett az Adonyi Szociális Intézmény Fenntartó Társulás vezetőjének intézkedése alapozza meg. (4) A körülmények tisztázása során az igénylő a Szociális Bizottsággal és a Jegyzővel együttműködni köteles. Ennek hiányában a kérelem elutasítható. (5) A készpénzben felvett segélyek esetén a Szociális Bizottság határozatában rendelkezhet arról, hogy a segélyezettnek a pénz felvételéről számított 15 napon belül el kell-e számolnia. (6) Amennyiben a segélyezett elszámolási kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül átmeneti segélyben nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban - az elszámolás elmaradása esetére - kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását. (7) A segélyezett a 15 napos határidő elmulasztása esetén, amennyiben az neki nem volt felróható, a határidő elteltétől számított 3 hónapon belül igazolási kérelemmel élhet.

3 II. FEJEZET SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK 5. Aktív korúak ellátása 6. (1) Az ellátás megállapítására az Szt /C. -ában, valamint az Szt. végrehajtására kiadott jogszabály és e rendelet rendelkezései szerint kerül sor jegyzői hatáskörben. (2) Kulcs Község Önkormányzata az Szt. 37/A. a c) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosultak (továbbiakban: jogosult) esetén az együttműködésre az Adonyi Szociális Intézmény Fenntartó Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatát jelöli ki. (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). (3) Az Szt. 37/A. a c) pontjaiban foglalt rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a jogosult a) az együttműködésre kijelölt szervnél a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni, és ott nyilvántartásba vetetni magát, b) részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában, c) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, d) köteles teljesíteni az együttműködési programban vállaltakat, e) meg kell jelennie legalább háromhavonta az együttműködésre kijelölt szervnél, f) folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel, g) ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles az együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát az akadályoztatás okának megszűnését követő 8 napon belül hitelt érdemlően (pl: orvosi igazolással, kórházi zárójelentéssel stb.) írásban igazolni. (4) A beilleszkedést segítő program a jogosult szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való legalább három havonkénti kapcsolattartásra, b) egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson való részvételre, c) a szolgálati idő beszámításában való közreműködésre és együttműködésre, d) rendszeres pénzellátás igénylésében való közreműködésre és együttműködésre, e) egészségügyi állapotának megfelelő foglalkozáson, orvosi vizsgálaton való részvételre és az ezekben való együttműködésre. (5) A beilleszkedési programban a jogosult számára együttműködési kötelezettségként a kapcsolattartás gyakoriságán kívül egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

4 (6) A rendszeres szociális segély megállapításáról, megszüntetéséről, a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/A. (1) bekezdés b) pontja alapján kötött megállapodásról az együttműködésre kijelölt szervet a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belüli megküldésével a jegyző írásban tájékoztatja. (7) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles: a) nyilvántartásba venni a megjelent jogosult személyt, a külön jogszabályban meghatározott esetnaplót vezetni, b) tájékoztatni a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól, c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a jogosult bevonásával a beilleszkedést segítő programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodni és a megállapodásról a határozatot hozó szervet a megállapodás megkötését követő 15 napon belül írásban, a megállapodás másolatának megküldésével tájékoztatni, d) folyamatosan kapcsolatot tartani a jogosulttal és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kísérni a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e) amennyiben a jogosult foglalkoztatásáról szerez tudomást, köteles tájékoztatni a támogatásban részesülőt a bejelentési kötelezettségéről, és egyidejűleg a határozatot hozó szervet írásban köteles a következő munkanapon értesíteni, f) a beilleszkedési programot évente értékeli, ha szükséges a jogosult bevonásával módosítja azt és az írásos értékelést a határozatot hozó szervnek az egy év lejártát követő hónap 20. napjáig írásban köteles megküldeni. g) az együttműködési kötelezettség (9) bekezdés szerinti megszegéséről a határozatot hozó szervet haladéktalanul írásban köteles értesíteni. (8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül a jogosult részéről ha: a) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétel céljából, illetőleg akadályoztatása esetén haladéktalanul nem értesíti az együttműködésre kijelölt szervet, illetve nem igazolja írásban hitelt érdemlően akadályoztatása megszűnését követő 8 napon belül akadályoztatásának okát, b) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, c) nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, d) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak, e) nem jelenik meg legalább háromhavonta az együttműködésre kijelölt szervnél, f) előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel, g) a szolgálati idő beszámításában és a rendszeres pénzellátás megállapításában, egészségi állapotának megfelelő programban illetve orvosi vizsgálaton nem működik együtt. (9) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátásra való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az

5 együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. (10) A rendszeres szociális segély az Szt-ben meghatározott körben természetbeni ellátás formájában is nyújtható, amelynek mértéke nem haladhatja meg védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély tárgyhavi megállapított összegének 20 %-át, de összesen legfeljebb 60 %-át. (11) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájában történő nyújtását az Adonyi Szociális Intézmény Fenntartó Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a jegyző kezdeményezheti az indokok, a (12) bekezdés szerinti konkrét természetbeni ellátási forma, illetve az eseti vagy rendszeres jelleg megjelölésével a védelembe vételi eljárás vagy a védelembe vételi felülvizsgálati eljárás során. (12) A (10) bekezdés szerinti természetbeni juttatás formái: a) gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának megtérítése, b) tankönyv, óvodai illetve iskolai felszerelés beszerzése, c) gyógykezeléssel kapcsolatos költségek megtérítése, d) élelmiszer, ruhanemű, lábbeli vásárlása, e) osztálykirándulás, táborozás, télapócsomag, iskolai színház illetve mozi látogatás költségének megfizetése (13) A (12) bekezdés szerinti természetbeni juttatás nyújtásának módjai: a) a (12) bekezdés a) és b) pontja esetén intézménybe történő utalás, b) a (12) bekezdés c) e) pontja esetén családgondozó részére történő kifizetés elszámolási kötelezettség terhe mellett. (14) Amennyiben a (11)-(13) bekezdés szerinti eljárás eredményeként a határozatban meghatározott célra történő felhasználás során nem kerül kimerítésre a természetben nyújtható támogatási összeg, akkor a maradvány összeget élelmiszer vásárlására kell fordítani. (15) Az Szt. 37. (1) bekezdés a-c) pontjában meghatározottakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy, a) akinek egészségkárosodása az ellátásra való jogosultság kezdő napján vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága (továbbiakban szakértői bizottság) vizsgálata szerint eléri a 40 %-ot, de nem haladja meg a 49 %-ot, és egészségkárosodására tekintettel semmilyen ellátásban nem részesül; b) aki szakorvos által igazoltan munkavégzést akadályozó krónikus agy pszichés betegséggel, továbbá szenvedélybetegséggel küzd, de a szakértői bizottság által megállapított egészségkárosodással nem rendelkezik; c) akinek tartós, krónikus betegsége gátolja a munkavégzését; d) aki betegségére való tekintettel nem alkalmas minősítést kap a munkaalkalmassági vizsgálaton. (16) A rendelet 1. melléklete tartalmazza a kérelem nyomtatványt.

6 6. Lakásfenntartási támogatás 7. A támogatás megállapítására az Szt. és a végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezései szerint kerül sor. 7. Önkormányzati segélyezés 8. (1) Az önkormányzati segély megállapítására az Szt. és a végrehajtására kiadott jogszabály, valamint e rendelet rendelkezései szerint kerül sor. (2) Önkormányzati segély nyújtható annak a rászorulónak, aki időszakosan, vagy tartósan önhibáján kívül létfenntartási gonddal küszködik, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, alkalmanként jelentkező többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul, rendkívül súlyos válsághelyzetbe került. (3) Az önkormányzati segély nyújtható különösen azon személyek részére, akik a) betegség miatt( kórházi kezelésben részesült, gyógyszerének kiváltása anyagi okok miatt nem megoldott ) b) létfenntartás veszélyeztetés miatt (közüzemi számlák kifizetése, élelmiszer vásárlás) c) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, d) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, e) egyéb különös rászorultság, f) haláleset esetén, g) elemi kár miatt h) óvodáztatás és iskoláztatás biztosítása érdekében, i) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához j) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez, k) azon családoknak akik gyermekük/eik hátrányos helyzete miatt anyagi vagy természetbeni segítségre szorulnak. (4) Az önkormányzati segély nyújtásának feltételei: a) A 8. (3) bekezdés a-g) pontja esetén, ha az egy főre jutó havi jövedelem: aa) egyedül élő illetve gyermekét egyedül nevelő esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250 %-át nem haladja meg, ab) kettő vagy több együtt élő személy esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200 %-át nem haladja meg. b) A 8. (3) bekezdés h-k) pontja esetén, ha az egy főre jutó havi jövedelem: ba) egyedül élő illetve gyermekét egyedül nevelő esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200 %-át nem haladja meg, bb) kettő vagy több együtt élő személy esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg. (5) A 8. (3) bekezdés f) pontja esetén az önkormányzati segély temetés céljára nyújtható annak az eltemettetőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de

7 a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A támogatás legkisebb mértéke legfeljebb ,- Ft lehet. A segély iránti kérelmet az eltemettetést követő 30 napon túl nem lehet benyújtani. (6) Az önkormányzati segély minimum-összege 1.000,- Ft, maximum-összege forint alkalmanként. Egy évben egy személy maximum 4 alkalommal segélyezhető. Többször nyújtott segélyek összege évente nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át. (7) Az önkormányzati segélyt készpénz vagy természetbeni ellátás formájában lehet megállapítani. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, gyógyszer, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. (8) Amennyiben a kérelmező, vagy vele együtt élő 16. életévét betöltött személy nyilatkozata szerint semminemű jövedelemmel nem rendelkezik, csatolnia kell a Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Központ (2400 Dunaújváros, Gagarin tér 1/A.) igazolását, hogy álláskeresési ellátásra nem jogosult és részére munkahelyet nem tudnak felajánlani. (9) Az egy háztartásban élők külön-külön nem segélyezhetők. (10) A rendelet 2. melléklete tartalmazza a kérelem nyomtatványt. 9. (1) Az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható az alábbiak szerint. (2) A támogatás maximum-összege ,- Ft. Visszafizetési határideje a felvételt követő hónaptól számított 6 hónap. A kölcsön folyósításáról szóló megállapodásban a kölcsön visszafizetésének megkezdésére legfeljebb 6 hónap halasztást engedélyezhet saját hatáskörben a polgármester, illetve indokolt esetben, külön kérelemre az indokok felsorolásával, legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja a visszafizetés határidejét a polgármester. (3) Kamatmentes kölcsön egy naptári éven belül ugyanazon jogosultnak egyszer adható. Az egy háztartásban élők esetében egy naptári éven belül csak egy jogosult veheti igénybe. Aki kezességet vállal egy másik jogosult kamatmentes kölcsönének igénylésekor, a kezessége lejártáig nem részesülhet kamatmentes kölcsönben. (4) Kölcsön nyújtható a) annak a személynek, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, de társadalombiztosítási ellátásra jogosult (pl. táppénz, munkanélküli ellátás, rendszeres szociális járadék, nyugdíj folyósítására vár), b) annak a rászorulónak, aki időszakosan, vagy tartósan önhibáján kívül létfenntartási gonddal küszködik és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, c) annak a rászorulónak, aki alkalmanként jelentkező többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul, vagy rendkívül súlyos válsághelyzetbe került, vagy közüzemi

8 tartozását nem tudja kifizetni, ezért létfenntartása veszélybe került. (5) A társadalombiztosítási ellátás (táppénz, munkanélküli segély, rendszeres szociális járadék, nyugdíj) folyósításakor a kölcsönt egy összegben kell visszafizetni az önkormányzat számlájára. (6) Kölcsön nyújtható annak a személynek, aki a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges állagmegóvási munkák költségeinek fedezésére önerőből nem képes. (7) Kölcsön nyújtható annak a személynek, aki az ingatlana megóvásához szükséges életvédelmi célokat szolgáló beavatkozások költségeit önerőből fedezni nem tudja. (8) Az állagmegóvásra és temetési költségek fedezésére kért kamatmentes kölcsönben az a személy részesíthető, akinek jövedelme: a) egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő személy esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, b) minden egyéb esetben az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg. (9) A kölcsön iránti kérelmet házasságban élő személyek esetén a házastársaknak együttesen kell előterjeszteniük, élettársi kapcsolatban élő személyek esetében a feleknek nyilatkozniuk kell, hogy élettársak, valamint a kölcsön iránti kérelmet, a felhasználás módját megjelölve, mindkettőjüknek alá kell írni. (10) Kulcs Község Önkormányzata a Szociális Bizottság által hozott határozat alapján a jogosulttal kölcsönszerződést köt, amelyben a visszafizetés bizonyítása érdekében a kölcsönfelvevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a munkabéréből, illetve egyéb jövedelméből a kölcsön levonható. A rendelet 3. melléklete tartalmazza a kölcsönszerződés nyomtatványt. (11) A szerződésben mindkét házastársat, az élettársat egyetemlegesen adóstársként kell feltüntetni, valamint a ,- Ft feletti kölcsön esetében legalább egy kezes állítása szükséges. A kezes állításától eltekinthet abban az esetben a polgármester, ha a kölcsönben részesülő 6 havi átutalási megbízást hoz a felvett kölcsön visszafizetésére. (12) A kölcsön folyósításáról szóló megállapodásban ki kell kötni, hogy amennyiben az adós, vagy egyetemleges adóstársak bármely havi törlesztő részlet befizetését elmulasztják, vagy azzal késedelembe esnek, a hátralévő teljes kölcsönösszeg egy összegben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. tv (2) bekezdésében meghatározott kamattal együtt esedékessé válik. (13) Nem részesíthető újabb kölcsönben az a személy, aki korábbi kölcsön törlesztésére irányuló kötelezettségének a szerződésben meghatározott határidő elteltéig nem tett eleget, vagy a kölcsönösszeg visszakövetelésének polgári peres úton, vagy fizetési meghagyás kibocsátásra irányuló eljárás során kellett érvényt szerezni. (14) Nem nyújtható újabb kölcsön annak a személynek, aki a részére korábban nyújtott kölcsön teljes összegét még nem törlesztette.

9 III. FEJEZET TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 9. Köztemetés 10. (1) A támogatás megállapítására az Szt. és a végrehajtására kiadott jogszabály, valamint e rendelet 10. (2) bekezdésének rendelkezései szerint kerül sor. Az Szt. és végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezései szerint a köztemetés a helyben lehetséges, mindenkori legalacsonyabb összegű és színvonalú temetési szolgáltatás biztosításával történik. (2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül: a) ha a hagyaték kizárólag hagyatéki teherből áll, b) csak kk. személy a legközelebbi hozzátartozója az elhunytnak és jövedelme nincs, c) ha az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg és vagyonnal nem rendelkezik, d) nincs aki a temetésről gondoskodna, illetve a legközelebbi hozzátartozó felkutatása jelentős időt venne igénybe. 10. Közgyógyellátás 11. (1) A támogatás megállapítására az Szt. és a végrehajtására kiadott jogszabály valamint e rendelet rendelkezései szerint kerül sor jegyzői hatáskörben. (2) Az Szt-ben szabályozott alanyi és normatív jogcímen megállapítható közgyógyellátáson kívül méltányossági alapon közgyógyellátásra jogosult az a személy, a) akinek a családjában az l főre számított családi havi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b) egyedül élőknél, illetve gyermekét egyedül nevelők esetében akinek a családjában az l főre számított családi havi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem éri el, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. (3) Havi rendszeres gyógyszerköltség alatt a havonta a közgyógyellátási igazolványra térítésmentesen rendelhető gyógyszereket kell érteni. (4) A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető. A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa (továbbiakban: háziorvos) igazolja zárt borítékban -, melyet a kérelemhez mellékelni kell.

10 (5) A rendelet 4. melléklete tartalmazza a kérelem nyomtatványt. 11. Szociális szolgáltatások 12. (1) Az önkormányzat az Adonyi Szociális Intézményi Fenntartó Társulással kötött Társulási Megállapodás alapján biztosítja - Kulcs közigazgatási területén a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban történő a) gyermekjóléti szolgáltatást, b) családsegítést, c) szociális étkeztetést, d) házi segítségnyújtást. (2) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani (2457. Adony, Kossuth Lajos utca 9.), a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. (3) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt. 12. Szociálpolitikai kerekasztal 13. (1) A Képviselő- testület az Sztv. 58/B. (2) bekezdése alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. (3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai: jegyző, igazgatási előadó, az Adonyi Szociális Intézményi Fenntartó Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának képviselője, a felnőtt háziorvos, a házi gyermekorvos, a körzeti védőnő, a Fekete István Általános Iskola és AMI igazgatója, a Százholdas Pagony Óvoda és Bölcsőde vezetője. 13. Egyedi elbírálás szabályai 14. A felsorolt segélyezési formáknál Kulcs Község Önkormányzata Képviselő- testülete a másodfokú eljárás keretében egyéni elbírálással különös méltánylást érdemlő esetekben kérelemre a segély összegétől és meghatározott jövedelemhatároktól eltérhet. Különös méltánylást érdemlő esetek lehetnek: váratlan élethelyzet következik be amit a Szociális Bizottság jogosult ellenőrizni -, tartós betegség, egészségi állapotában bekövetkezett hirtelen romlás, melyet a házorvos igazolásával támaszt alá. A képviselőtestület a segély összegétől 200 %-kal, a megállapított jövedelemhatártól 300 %-kal eltérhet. 14. Az intézményi térítés díjak

11 15. (1) Kulcs Község Önkormányzata a gyermekétkeztetési intézményekben megállapítja az egy ellátottra jutó intézményi étkezési térítési díjak napi összegét és a bölcsődei gondozási díjat. (2) Az étkezési térítési díjat minden hó 15. napjáig, előre kell befizetni. (3) Az Önkormányzat által fenntartott intézményekben az Intézményvezető az esetlegesen keletkezett hátralék összegére az étkezést igénybe vevő családjának anyagi helyzetére tekintettel kérelemre az étkezési térítési díj részletekben történő fizetését engedélyezheti. (4) Az a hátralékos, aki az étkeztetési díjat az esedékessé válástól számított 30 napon belül nem fizeti meg, és hátralék fizetésére részletfizetési kérelemmel nem él, annak az étkeztetése a hátralékos térítési díj megfizetéséig szünetel. Az Intézményvezető a 30 nap elmúltával megkeresi a Polgármesteri Hivatalt a hátralék behajtása céljából. (5) A rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza a térítési díj mértékét és a bölcsődei gondozási díjat. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. (1) Ez a rendelet január 1. napján hatályba. 17. (1) A december 31. napján folyamatban lévő kérelmek eljárási szabályaira az Szt. 140/S. (1) bekezdése, illetve a Gyv. 161/T. (1) bekezdése az irányadó. 18. (1) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Kulcs Községi Önkormányzat Képviselőtestületének a szociális ellátásokról szóló 11/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete, 5/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete, 2/2012. (I.26.) önkormányzati rendelete, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 26/2012 (XI.29.) önkormányzati rendelete, 25/2012. (XI. 5.) önkormányzati rendelete, 13/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelete, 18/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete, valamint a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 6/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelete hatályát veszti. Kiss Csaba polgármester Árva Helga jegyző

12 Záradék: A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetése napjáig a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel megtörtént. Ellene bejelentés, észrevétel érkezett / nem érkezett. Kulcs, A rendeletet kihirdettem napján. Árva Helga jegyző

13 1. melléklet a./2013. (..) önkormányzati rendelethez Kérelem Aktív korúak ellátásának megállapítására I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:... Társadalombiztosítási Azonosító Jele:... Telefonszám (nem kötelező megadni):... Bankszámlaszám (akkor kell megadni, ha a folyósítást bankszámlára kéri)... A folyószámlát vezető pénzintézet neve: A kérelmező családi állapota: egyedülálló házastársával/élettársával él együtt 3. A kérelmező fogyatékossági támogatásban részesül fogyatékossági támogatásban nem részesül 4. A kérelmező iskolai végzettsége 8 általánosnál kevesebb 8 általános középiskolai érettségi felsőfokú 5. A kérelmező szakképzettsége szakképzettséggel nem rendelkezik szakképzettséggel rendelkezik, annak megnevezése 6. A házastárs/élettárs személyi adatai: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:... Társadalombiztosítási Azonosító Jele: A kérelmező házastársa/élettársa fogyatékossági támogatásban részesül

14 fogyatékossági támogatásban nem részesül 8. A kérelmezővel együtt élő, eltartott gyermekeinek száma összesen:... fő 16. évet betöltött Név Születési hely, év, hó, nap személy esetén az oktatási intézmény megnevezése Megjegyzés* * Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha - a gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást, gyermekgondozási díjat vagy terhességi gyermekágyi segélyt folyósítanak. - a év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik, vagy - életkortól függetlenül a tartós betegség vagy fogyatékosság fennállását, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően fennállt.. II. Jövedelmi adatok A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élő gyermekeinek a havi jövedelme forintban: A jövedelem típusa 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó Ebből: közfoglalkozásból származó 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 3. Alkalmi munkavégzésből származó 4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 7. Egyéb jövedelem 8. Összes jövedelem Kérelmező Házastárs (élettárs) Gyermekei III. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának jogcíme: egészségkárosodott Csatolásra került (a megfelelő aláhúzandó):

15 - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának szakvéleménye, - Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Regionális Igazgatóságának igazolása Amennyiben a hivatal általi beszerzését kéri, akkor a fogyatékossági támogatást vagy a vakok személyi járadékát folyósító szerv neve és címe:.. állástalant Csatolásra került (a megfelelő aláhúzandó): - a regionális munkaügyi központnak, illetőleg kirendeltségének igazolása Amennyiben a hivatal általi beszerzését kéri, akkor annak a munkaügyi központnak (kirendeltségnek) a neve és címe, amely a munkanélküli járadékot, álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, vállalkozói járadékot folyósította, vagy amellyel a kérelem benyújtása előtt együttműködött... - az együttműködésre kijelölt szerv igazolása január 1-jét megelőzően teljesített megelőző együttműködésről Amennyiben a hivatal általi beszerzését kéri, akkor annak a szervnek a neve és címe, amellyel a kérelem benyújtása előtt együttműködött - a korábban folyósított szociális ellátások megszüntetéséről szóló határozat, vagy a folyósító szerv igazolása. Amennyiben a hivatal általi beszerzését kéri, akkor az ellátást megszüntető szerv neve és címe - iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolata, illetve okirat hiányában 35. életévét betöltött személy esetében - az alapfokú, vagy annál alacsonyabb végzettségről szóló nyilatkozat - közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén az intézmény igazolása arról, hogy a 14 éven aluli gyermek napközbeni ellátása nem biztosítható. Kérem az alábbi iratok hivatal általi beszerzését: Felelősségem tudatában kijelentem, hogy * kérelmező: - életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó) - keresőtevékenységet nem folytatok - gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban nem részesülök, - közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokt nem folytatok, - vállalom az elhelyezkedésem érdekében szükséges nyilvántartásba vételt és álláskeresési megállapodás megkötését, - vállalom az általános iskolai végzettség, illetve a szakképzés megkezdéséhez szükséges képzés megszerzését, - vállalom a beilleszkedést segítő programban való részvételt * házastárs/élettárs: - életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó), - a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

16 Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 10. -ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Az eljárás megindításáról értesítést: Kérek Nem kérek Dátum: kérelmező.. nagykorú hozzátartozók aláírása C) Vagyoni adatok I. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad... a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):... címe:... város/község...út/utca... hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. 4.Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése:... címe:... város/község... út/utca...

17 hsz., alapterülete:... m 2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. II. Egyéb vagyontárgyak 5. Gépjármű a) személygépkocsi:... típus:..., rendszám:..., a szerzés ideje:... Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. b) tehergépjármű, autóbusz,:... típus:..., rendszám:..., a szerzés ideje:... év. (Rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni.) Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. III. Összes vagyontárgy 6. A család összes vagyonának becsült forgalmi értéke ( ):... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: igénylő vagy törvényes képviselőjének aláírása

18 Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez A megfelelő választ X-szel kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni. I. Személyi adatok Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek számít: - a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, - a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, - a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, vagy beszéd fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolni kell. II. Jövedelmi adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett vagyoni érték (bevétel), ide értve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 %-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 %-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85 %-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94 %-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelmek között sem kell beszámítani: a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50 %-át nem haladja meg. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a

19 kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. Jövedelem típusai: 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem. 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni továbbá a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50 %-át nem haladja meg. 4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék. 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges. III. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok Egészségkárosodott az a személy, aki a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve egészségkárosodásának mértéke legalább 50 %-os, vagy b) vakok személyi járadékában részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül. A kérelemhez: - az a) pontban meghatározott esetben mellékelni kell az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről készült szakvéleményét - a b) és c) pontokban meghatározott esetekben = vagy mellékelni kell a Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Igazgatóságának igazolását arról, hogy a vak személy vakok személyi járadékában, a súlyosan fogyatékos személy pedig fogyatékossági támogatásban részesül, = vagy meg kell adni a folyósító szerv nevét és címét, valamint ki kell tölteni az igazolás hivatal általi beszerzésre vonatkozó kérelmet. Nem foglalkoztatott az a személy: a) akinek a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a

20 továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban, illetve képzési támogatásként keresetpótló juttatásban nem részesül, vagy b) akinek az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási időtartam lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy c) aki a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a regionális munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ), vagy a lakó, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamban együttműködött, vagy d) akinek az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, továbbá az árvaellátás megszűnése miatt az özvegyi nyugdíj folyósítását megszüntették, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségével, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött, e) akinek a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség csökkenés, illetve az egészségkárosodás mértékének változása miatt szűnt meg, f) aki a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően folyósított rendszeres szociális segély korábbi folyósításának időtartama alatt a munkaügyi központtal, illetőleg az önkormányzattal együttműködött, feltéve, hogy a rendszeres szociális segély megállapítását a kérelmező a segély megszüntetésétől számított 36 hónapon belül kérte. A kérelemhez vagy mellékelni kell az alábbi igazolások valamelyikét, vagy meg kell adni azon szerv nevét és címét, ahonnan az irat beszerezhető. Ez utóbbi esetben az igazolás hivatal általi beszerzésre vonatkozó kérelem kitöltése is szükséges! - Az a) pontban meghatározott esetben: a munkaügyi központnak (kirendeltségének) az igazolása a munkanélküli járadék, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély folyósítás időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a nem foglalkoztatott személy álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül. - A b) pontban meghatározott esetben: a munkaügyi központ (kirendeltség) igazolása arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni. - A c), d) pontokban meghatározott esetben: a munkaügyi központ (kirendeltség) vagy az együttműködésre kijelölt szerv igazolása a megelőző együttműködés teljesítéséről. - A d) e) f) pontokban meghatározott esetben: a korábban folyósított szociális ellátások megszüntetéséről szóló határozat, vagy a folyósító szerv igazolása, ha a korábbi ellátásokat nem a kérelmező jelenlegi lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat folyósította. Minden esetben csatolni kell az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolatát, illetve az alapfokú, vagy annál alacsonyabb végzettség esetében okirat hiányában az erről szóló nyilatkozatot. Támogatott álláskereső az a személy, aki álláskeresési támogatásban, illetőleg álláskeresést ösztönző juttatásban részesül. A kérelemhez: - vagy csatolni kell a munkaügyi központ (kirendeltség) igazolását arról, hogy a kérelmező álláskeresési támogatásban részesül, - vagy meg kell adni azon munkaügyi központ (kirendeltség) nevét és címét, amely az ellátást folyósítja, valamint ki kell tölteni az igazolás hivatal általi beszerzésére vonatkozó kérelmet. A kérelmet a kérelmezőn túlmenően a házastársának (élettársának) és a nagykorú gyermekeknek is alá kell írniuk. Ha az ellátást kérő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.