a Magyar Államkincstár évi Nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében szereplő követelések és kötelezettségek év végi értékeléséhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a Magyar Államkincstár 2011. évi Nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében szereplő követelések és kötelezettségek év végi értékeléséhez"

Átírás

1 ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI REND a Magyar Államkincstár évi Nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében szereplő követelések és kötelezettségek év végi értékeléséhez 1

2 Bevezetés Az útmutató kiadásának indokolása, a szabályozás hatálya Fontos kiemelni, hogy jelen szabályozás a évben hatályos jogszabályok előírásait alkalmazza. A Magyar Államkincstár Államháztartási Számviteli Főosztályának kell összeállítania a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 240/2003.(XII.17.) kormányrendelet (továbbiakban: Kszr.) értelmében a Nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegét. Ennek elkészítéséhez szükséges a kormányrendelet 8. számú mellékletében szereplő külső analitikus nyilvántartó helyek adatszolgáltatása is. A számviteli elszámolások általános szabályaira vonatkozóan az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendeletben (a továbbiakban: Áhsz.) előírtak az iránymutatók. A követelések és kötelezettségek nyilvántartása és értékelése az analitikus nyilvántartást vezetők feladata és felelőssége. Az egységes számviteli elszámolások érvényesülésének érdekében a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: a Kincstár) jelen útmutatójában meghatározza a követelések és kötelezettségek értékelési és nyilvántartási irányelveit. A Kincstár által meghatározott irányelvek betartása mellett az egyes analitikus helyek az általuk nyilvántartott követelések speciális szakmai értékelési szempontjainak figyelembe vételével alakíthatják ki ezen eszközök értékelésének szabályzatát. Az Általános módszertani útmutató rendelkezései a évről készült beszámoló elkészítése során érvényesíthetők. Az adók, illetve az adók módjára behajtandó köztartozások esetében az útmutatóban rögzített értékelési eljárásoknak megfelelően - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve kell eljárni, különös tekintettel a következőkre: az adósokkal történő egyeztetés módja és időpontja, a követelések minősítése, peres követelések, kis összegű követelések. A követelések értékelésének szabályai A követelések a következő mérlegsorokat érinthetik: A (Befektetett eszközök) : III/3. TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK B (Forgóeszközök): II. KÖVETELÉSEK II/2. ADÓSOK II/3. RÖVID LEJÁRATÚ KÖLCSÖNÖK II/4. EGYÉB KÖVETELÉSEK A tartósan adott kölcsönök között kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre éven túli lejárattal visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott kölcsönök állományát. Itt szerepelnek az államháztartáson belüli szervezetek, illetve államháztartáson kívüli gazdálkodó szervezetek, lakosság részére nyújtott fejlesztési és működési célú kölcsönök. A követelésekről év közben folyamatos, más jellegű követelésektől elkülönített és adósonként részletezett analitikus nyilvántartást kell vezetni, a követelések határidejének feltüntetésével. Az analitikus nyilvántartást oly módon kell kialakítani, ami alapján az analitikus hely teljes mértékben 2

3 és határidőben eleget tud tenni a jogszabályi, illetve a Kincstár által előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek. Az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni a folyó évben keletkezett, illetve a költségvetési évet megelőző év(ek)ben keletkezett követelésállományt. A követelések kimutatásának, állományba vételének, mérlegben történő szerepeltetésének alapvető követelménye a jogszerűségből ered. A szerződésen alapuló követeléseknél a jogszerűséghez szorosan hozzátartozik és elengedhetetlen követelmény, hogy a partner cég, az adós a követelést elismerje. Az elismerés elsősorban a szerződés kapcsán jelentkezik, de elismertnek kell tekinteni a követelést, ha a mérlegfordulónapon fennálló követelésállományról a partnert egyenlegközlő levélben tájékoztatja a mérlegfordulónapon fennálló tartozás nyilvántartás szerinti összegéről és azt a partner írásban visszaigazolja. Az egyenlegközlő a leltározás alapbizonylata. A költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott adósokkal szembeni követelések esetében mivel azok jogszabályon alapuló követelések a jogszabály szerinti feltételek teljesítése helyettesíti a konkrét elismerést. Az Áhsz. 34. (6) bekezdése kimondja, hogy a jogszabályon alapuló követelés év végi értékelése során a követelést elismertnek kell tekinteni, amennyiben jogszabály, határozat biztosítja az elismertséget, még akkor is, ha az adós azt vitatja. Az adósonként vezetett analitikus nyilvántartás alapján a követeléseket a mérlegkészítés időpontjában egyenként, az óvatosság számviteli alapelv betartásával kell értékelni. Az értékelés alapja az adós fizetőképességének megítélése abból a szempontból, hogy a mérleg csak a valós, a jogszabályokon alapuló, továbbá az adóssal egyeztetett, illetve elismert, a várhatóan megtérülő követeléseket tartalmazza. Minden év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni. A követelések esetében a leltározást egyeztetéssel kell végrehajtani. Az év végi leltározás keretében kell megállapítani és egyeztetni az adósokkal a követelések állományát. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A mérlegfordulónapi értékeléssel kapcsolatos teendők: 1. el nem ismert követelések kivezetése, 2. behajthatatlan követelések kivezetése, 3. elengedett követelések kivezetése (amennyiben jogszabályok lehetővé teszik), 4. értékvesztés elszámolása, illetve elszámolt értékvesztések visszaírása, 5. a külföldi pénzértékre szóló követelések mérleg fordulónapi értékeléséből adódó árfolyamkülönbözet elszámolása. A követelések aktiválása (állományba vétele) A követelések között kell kimutatni a külön jogszabályokban meghatározott, a központi költségvetést megillető és az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében előírt, de még be nem folyt, az állammal szemben fennálló kötelezettségeket. A követelések állományba vétele szerződés, illetve jogszabály (pl. bevallás, kivetés, határozat stb.) alapján a jogszerűen követelhető összegben történik. Forint alapú követelés esetén forintban, a szerződés szerinti, vagy a jogszabályon alapuló dokumentum szerinti összegben. A deviza alapú követeléseket forintban és devizában kell nyilvántartani a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Azon követeléseket, amelyeket az adósok nem fogadtak el, nem ismertek el, vagy a követelést előíró határozat nem emelkedett jogerőre, illetve nem felel meg a jogszabályoknak, nem lehet a mérlegben szerepeltetni. A jogszabályon alapú követeléseket függetlenül az adós nyilatkozatától a mérlegben minden esetben meg kell jeleníteni. 3

4 A követelések nyilvántartása és egyeztetése A tárgyév december 31-én fennálló követelésállományt a mérlegkészítés időpontjáig adósonként tételesen felül kell vizsgálni, és lehetőség szerint egyeztetni az adóssal. A tartozások egyeztetése és elismertetése egyenlegközlő formanyomtatványon történik. A felszámolás, végelszámolás alatt lévő adósok esetében a követelések minősítése érdekében a felszámolóktól, illetve a végelszámolóktól teljes körű nyilatkozatot kell kérni az adós tartozásának várható megtérüléséről. A visszaérkezett egyenlegközlőket felül kell vizsgálni, az esetleges eltéréseket maradéktalanul rendezni kell. Amennyiben az adós az egyenlegközlőre nem reagál, második egyenlegközlőt kell kiküldeni. A második megkeresés sikertelensége esetén a követelés behajtása érdekében a jog eszközeivel kell eljárni. A követelések kimutatásának, állományba vételének, mérlegben történő szerepeltetésének alapvető követelménye a jogszerűségből ered. A szerződésen alapuló követeléseknél a jogszerűséghez szorosan hozzátartozik és elengedhetetlen követelmény, hogy a partner cég, az adós a követelést elismerje. Elismertnek kell a követelést tekinteni, ha a partnerek egyenlegközlő levélben a nyilvántartás szerinti tartozás összegéről tájékoztatva lettek és azt a partner írásban visszaigazolta. A költségvetési év mérleg fordulónapján kimutatott adósokkal szembeni követelések esetében mivel azok jogszabályon alapuló követelések a jogszabály szerinti feltételek teljesítése helyettesíti a konkrét elismerést. Mindaddig, amíg az elismerés nem történik meg, a követelést a könyvekbe és a mérlegbe felvenni nem szabad. Abban az esetben, ha a partner cég, az adós a követelést nem ismeri el, illetve a jogszabályon alapuló követelést az adós vitatja és a jogszabály az elismertségét felfüggeszti, akkor a korábban állományba vett követelést módosítani kell, és azt el nem ismert követelésként a 0-s számlaosztályban nyilvántartásba kell venni. Elismert követelés, ha a szerződésen alapuló követelésnél a partner nem kifogásolja meg a számlát, a teljesítéssel kapcsolatban sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem emel, valamint év végén az egyenlegközlőn nem tesz észrevételt, a jogszabályon alapuló követelések esetében érvényes jogszabály, határozat biztosítja az elismertséget, a dokumentálhatóságot, még akkor is, ha az adós vitatja azt, az adós a követelést a mérlegkészítés időpontjáig rendezte. El nem ismert követelés Az eredetileg elismert, de a későbbiekben utólag vitatott és kifogásolt követelést a könyvekből ki kell vezetni. Vitatott követelések esetében, ha a vita a mérlegkészítés időpontjáig nem rendeződik, akkor a vitatott követelést a követelések közül ki kell vezetni és a 0-s számlaosztályban kell nyilvántartásba venni. Ez alól kivétel, ha a jogszabály vitatott esetben is jogerősnek minősíti a követelést a fellebbezés, a bírósági eljárás ideje alatt is. Ez utóbbi esettől eltekintve a követelést mindaddig az (utolsó) elismertségnek megfelelően kell kimutatni a 0. számlaosztályban, amíg azt a jogerős bírósági döntés meg nem változtatja. A követelés jogosságát elismerő bírósági döntést követően a 0. számlaosztályból ki kell vezetni a követelést, és a követelések között kell nyilvántartani. Az Adósok nyilvántartásában már csak a bírósági ítéletben szereplő összeg vehető állományba, annak pénzügyi rendezéséig, függetlenül az eredeti követelés összegétől. Behajthatatlan követelés Az Áhsz. előírásai alapján a könyvekben és a mérlegben nem szerepelhetnek olyan követelések, amelyek pénzügyi teljesítésére már nincs esély. Az Áhsz. a évi Számviteli törvény (továbbiakban: Szt.) 3. -a (4) bekezdésének 10. pontját alapul véve szabályozza, hogy mely követeléseknél teljesül államháztartási körben a behajthatatlanság követelménye. Általános 4

5 szabályként kimondható, hogy akkor lehet a követelést behajthatatlanság jogcímen kivezetni, ha a jogosult számára a jogorvoslati lehetőségek kimerültek, a különböző okból lefolytatott bírósági eljárások lezárultak, vagyis az Szt-ben megfogalmazott objektív gazdasági információk birtokában biztos a pénzügyi teljesítés elmaradása. Ez a leírás nem tekinthető az államháztartásról szóló XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) ának (2) bekezdése szerinti követelésről való lemondásnak, a követelés elengedésének. Behajthatatlan az a követelés amely a mérleg fordulónapján (azaz a tárgyév december 31-én) már fennállt, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a fellelt fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezet rész tekintetében, amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, a költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell a megfelelő dokumentumokkal. Az Áhsz. nem engedi meg az államháztartási szervezetnek behajthatatlanként leírni azt a követelését, amelyet illetően ugyan már elkezdődött a címzett ellen a végrehajtási eljárás, de azt valamilyen okból átmenetileg szüneteltetik, vagy még nem zárult le, így a követelésről csak valószínűsíthető, hogy az részben vagy egyáltalán nem fog megtérülni. Ebben az esetben az év végi értékelés során csak értékvesztés számolható el, az állományból való kivezetésre (leírásra) nincs mód. Az államháztartási szervezet, mint hitelező, a felszámolási eljárás során követelését egyezségi megállapodás keretében nem engedheti el, továbbá nincs lehetősége a felszámolási eljárás befejezését megelőzően a felszámoló által előzetesen kiadott nyilatkozat alapján történő követelés elengedésre sem. A behajthatatlan követelés akkor írható le hitelezési veszteségként, ha a felszámolási eljárás, az adósságrendezési eljárás befejezését követően elkészült és hatályba lépett vagyonfelosztási javaslat tételes kimutatásában az adott követelésre nem jut fedezet, vagy csak részben ellentételezi valamilyen vagyontárgy (ez utóbbi esetben az a rész írható le, amelyre nem jut fedezet). A vonatkozó jogszabály szerint behajthatatlannak minősíthető a kis összegű, illetve elévült követelés is. A kis összegű követelések Az Áht ának (4) bekezdése alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. A hatályos költségvetési törvényben megállapított kisösszegű követelések értékhatára: forint (ha más vonatkozó jogszabályi előírás vagy belső szabályzat másként nem rendeli). A kis összegű követelések esetében az analitikus adatszolgáltatónak lehetősége van arra, hogy e követeléseit behajthatatlannak minősítse, ha a végrehajtással kapcsolatos költségek - az adózás 5

6 rendjéről szóló évi XCII. törvény a (2) bekezdése szerint a végrehajtás költsége nem lehet kevesebb 5000 Ft-nál - nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, így nem felel meg a költség- és haszon összevetésének számviteli alapelvével. A fizetési meghagyásos, illetve a végrehajtással kapcsolatos költségek meghatározásánál a korábbi évek behajtási tapasztalatai adataira lehet építeni, figyelembe véve a a végrehajtás költségére vonatkozó jogszabályi előírásokat. A kis összegű követeléseknél fel nem lelhető adósok esetében a jogos fizetési igény csak akkor minősíthető behajthatatlan követelésnek, ha a behajtásuk igazoltan nem járt eredménnyel. Ez jelenthet bírósági végzést, a bírósági végrehajtó ilyen tartalmú igazolását, a postai eljárásról szóló szabályzat alapján véglegesen eredménytelenül kézbesítettnek minősített postai küldeményeket, illetve önkormányzati jegyző igazolását. Behajthatatlan követelésnek kell minősíteni a bíróság előtt nem érvényesíthető követeléseket, valamint az elévült követeléseket is. Elévült követelések Ha a hatályos jogszabály alapján az államháztartási szervezet követelése elévült, akkor már nem áll rendelkezésre kényszerítő eszköz a kiegyenlíttetésére, így a követelés hitelezési veszteségként történő kivezetése a könyvekből a mérlegvalódiság elvének érvényesülését szolgálja. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. Törvény szerinti általános elévülési határidő 5 év, de az egyes jogszabályok az általánostól eltérő időszakot is meghatározhatnak a különböző követelések esetében. Így például: Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény ban foglaltakat kell alkalmazni. A nem adók módjára behajtandó követelések tekintetében az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A késedelmi pótlék és egyéb jogcímen kirótt bírság tekintetében is az elévülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amennyiben az felszámításra került ezen követelésekkel kapcsolatban. Követelések elengedése Követelésről lemondani csak korlátozottan, az Áht ának (2) és (4) bekezdéseiben meghatározottak alapján lehet: 108. (2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeleteiben meghatározott módon és esetekben lehet (4) Az államháztartás alrendszereiben az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. Központi államháztartási szervezetek követeléseikről csak külön törvény alapján mondhatnak le. A követelések értékelése Az Szt a és az Áhsz. 31 -a szerint a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követeléseknél az adós minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni, a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik. A törvényi előírás végrehajtásának lényeges feltétele az, hogy a követelés elismert és, elfogadott legyen, és ezt a mérlegkészítés időpontjáig nem 6

7 rendezték. Az egyedi értékelés elve alapján minden egyes követelést önállóan kell minősíteni év végén. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy az adott követelés várhatóan mekkora értékkel kerülhet majd pénzügyi rendezésre. A jogszabály által előírt követeléseket az analitikus helyek értékelik, ezért az általuk alkalmazott értékelési eljárások helyességéért felelősséggel tartoznak. A követelések minősítése A követelések értékelését megelőzően az adósok minősítéséhez szükséges, valamennyi rendelkezésre álló hivatalos dokumentum és információ alapján (így például az analitikus nyilvántartás, az év végi egyeztető eljárás dokumentumai, az adóhatóságok által kibocsátott hivatalos dokumentumok, jogerős határozatok, bírósági végzés, külön nyilvántartások, stb. alapján) az adósokat be kell sorolni az alább felsorolt kategóriákba. Az adósok minősítéséhez a következő jellemzőket szükséges megvizsgálni, amely az egyes kategóriákba való besorolás alapja: - fennállt-e az adott követelés a mérleg fordulónapján (azaz a tárgyév december 31-én); - eleget tett-e az adós fizetési kötelezettségének a mérlegkészítés időpontjáig, azaz a tárgyévet követő év április 1-ig (a jogszabály ettől eltérő határidőt is előírhat); - állnak-e rendelkezésre hivatalos dokumentumok, illetve információk a minősítés során a mérlegkészítés időpontjáig (például az adóhatóság hivatalos dokumentumai a sikertelen végrehajtásáról, a jogszabály alapján meghozott határozat az elévülésről stb.). Teljes értékű követelések állománya: teljes értékűnek kell minősíteni a követelést akkor, ha az alábbi jellemzők együttesen érvényesülnek: - a követelés a mérleg fordulónapján (azaz a tárgyév december 31-én) már fennállt; - a követelés fizetési határideje a mérlegkészítés időpontjáig (azaz a tárgyévet követő év április 1-ig) még nem járt le, vagy az adós eleget tesz a fizetési kötelezettségének a mérlegkészítés időpontjáig (függetlenül a fizetési határidőtől); - nem áll rendelkezésre olyan információ, hivatalos dokumentum a mérlegkészítés időpontjáig, ami alapján a jövőben vélelmezhető az adós fizetési fegyelmének romlása. Határidőn túli követelések állománya: lejártnak kell minősíteni a követelést akkor, ha az alábbi jellemzők együttesen érvényesülnek: - a követelés a mérleg fordulónapján (azaz a tárgyév december 31-én) már fennállt; - a mérlegkészítés időpontjáig (azaz a tárgyévet követő év április 1-ig) a fizetési határidő már lejárt, de az adós fizetési kötelezettségének egyáltalán nem, vagy csak részben tett eleget; - nem áll rendelkezésre olyan információ, hivatalos dokumentum a mérlegkészítés időpontjáig, ami alapján a jövőben vélelmezhető az adós fizetési fegyelmének romlása, tehát a követelés megtérülése várható. Kétes követelés állomány: kétesnek kell minősíteni a követelést akkor, ha az alábbi jellemzők együttesen érvényesülnek: - a követelés a mérleg fordulónapján (azaz a tárgyév december 31-én) már fennállt; - a mérlegkészítés időpontjáig (azaz a tárgyévet követő év április 1-ig) a fizetési határidő már lejárt, de az adós fizetési kötelezettségének egyáltalán nem, vagy csak részben tett eleget; és amelynek a megtérülése bizonytalan az adós helyzetének ismeretében, - olyan hivatalos információ, illetve dokumentum áll rendelkezésre a mérlegkészítés időpontjáig, ami alapján a jövőben vélelmezhető az adós fizetési fegyelmének romlása, vagy az, hogy a követelés nem fog megtérülni. (pl.: a végrehajtási eljárás már elindult, de még nem zárult le, az adós ellen csőd-, felszámolási eljárás van folyamatban, vagy hivatalos értesítés a felszámolási eljárás megindításáról stb.) 7

8 A követelések értékvesztése és az értékvesztés visszaírása Az Áhsz a alapján a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél a vevő, az adós minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés összege a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet, amennyiben ez a különbözet tartós és jelentős összegű. A Kincstár a következőket ajánlja, a jelentősség és a tartósság kritériumainak meghatározására: Értékvesztést elszámolni abban az esetben kell, ha a várhatóan meg nem térülő követelés összege a követelés bekerülési értékének 20 %-át meghaladja, vagy a kisösszegű követelés értékhatára alatt van (jelenleg Ft). A követelés tartósságának meghatározása függ a követelés jellegétől. A Befektetett pénzügyi eszközök között szereplő követeléseknél az egy éven túl esedékes fizetési igényekre kell értékvesztést elszámolni. A Forgóeszközök között található követelés akkor minősíthető az értékvesztés elszámolása szempontjából tartósnak, ha a tartozás a mérleg fordulónapján már fennállt és az adós nem tett eleget fizetési kötelezettségének a mérlegkészítés időpontjáig sem. A követelés eredeti bekerülési összegének 100%-áig is elszámolható értékvesztés, amennyiben az adós helyzetéről megszerzett információk, illetve a rendelkezésre álló dokumentumok alapján ez indokolt. Bekerülési értéken a követelés keletkezéskori, teljes összegét kell érteni. Az Áhsz. 31/A -a alapján az államháztartási szervezetek bizonyos körénél a követelések értékvesztése egyszerűsített értékelési eljárással is meghatározható. Az Áhsz. kimondja, hogy a központi, a helyi adóbeszedő szervek, a központi és helyi adókkal, valamint adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések ideértve az adó-, az adó jellegű, az illeték, a járulék, a járulék jellegű, a vám-, és a vám jellegű tételeket értékelésekor a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó csoportos értékelés módszerével is megállapíthatja az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések mérlegértékét. Ezen követelések esetében az értékvesztés összegét negyedévente kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell meghatározni. Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések elveinek meghatározása során az adósok minősítési kategóriái kialakításakor az adósokat az alábbi csoportosításban kell részletezni: - folyamatosan működő adósok, - folyamatosan működésükben korlátozott adósok (például felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt, stb.). A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint legalább az alábbiak szerint tovább kell bontani: - legfeljebb 90 napos, napos, napos, - illetve 360 napon túli minősítési kategóriákra. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározását a beszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján alakíthatják ki. Ehhez szükséges meghatározni az egyes minősítési kategóriához rendelt százalékos mutató feltételrendszerét, valamint a százalékos mutatók éves felülvizsgálatának a rendjét. Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékvesztésének összege a tárgynegyedévben megállapított értékvesztés összege növeli, míg az előző negyedévben megállapított értékvesztés összege csökkenti a megfelelő adókövetelés értékvesztés számlájának egyenlegét. 8

9 Amennyiben a követelés egy bizonyos része megtérül a mérlegkészítés időpontjáig (például az adóhatóságnak sikerül a követelés egy részét behajtania, vagy az adós megfizeti a követelt összeg egy részét stb.), akkor a követelésnek csak a meg nem térült részére kell értékvesztést elszámolni. Az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek. Ennek megfelelően az értékvesztéssel minősített követelések behajtandó értéke az értékvesztés elszámolását megelőző értékkel egyezik meg. A hatályos jogszabályok alapján értékvesztést elszámolni csak év végén kell a követelések minősítését követően. Az értékvesztés visszaírását azonban év közben is el kell végezni, amennyiben az értékvesztésként elszámolt összeg év közben befolyt. Az értékvesztés visszaírása Amennyiben az adós minősítése alapján mérlegkészítéskor a követelés várható befolyási értéke vagy ténylegesen megtérülő összege tartósan és jelentősen meghaladja az adott követelés - korábban elszámolt értékvesztéssel csökkentett - könyv szerinti értékét, az így keletkezett különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírása után a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a követelésnek az eredeti bekerülési értékét, illetve az értékvesztés elszámolása előtti összegét (devizában fennálló követelések esetén sem). A követelésre korábban elszámolt értékvesztést év közben vissza kell írni, amennyiben az pénzben ténylegesen befolyik az év során. Abban az esetben, amikor egy követelésre korábban értékvesztést számoltak el és ugyanezt a követelést a későbbiekben behajthatatlannak minősítik a következőképpen kell eljárni: a behajthatatlanság címén való kivezetést megelőzően a követelésre korábban elszámolt értékvesztést először vissza kell írni és csak ezután vezethető ki az állományból a követelés bruttó összege behajthatatlanság miatt. Árfolyamátértékelés A Kincstár a Nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében szereplő, külföldi pénznemben fennálló követeléseket a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos deviza középárfolyamon értékeli. Átsorolás Az Áhsz 22. (1) bekezdése alapján az éves mérlegben, és ebből kifolyólag az éves mérlegben illetve mérlegjelentésben az egyéb követelések között elkülönítetten kell kimutatni a tartósan adott kölcsönből a mérleg fordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket. Egyéb könyvvezetési szabályok Az értékvesztést, az értékvesztés visszaírását, az elévült követelések leírását a Kincstár számolja el a könyveiben az analitikus helyek által szolgáltatott adatok alapján. A követelések minősítésénél alkalmazott értékelési elveket csak akkor szabad megváltoztatni, ha a változást előidéző tényezők tartósan legalább egy éven túl fennállnak és emiatt a változás állandónak minősül. 9

10 A kötelezettségek értékelésének szabályai A kötelezettségek a következő mérlegsorokat érinthetik: I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II/4. EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK A kötelezettségekhez kapcsolódóan év közben folyamatos, részletes analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a kötelezettség fajtája, keletkezésének időpontja és összege, a kedvezményezett adatai, a kötelezettség teljesítésének időpontja, valamint elkülönítetten rendelkezésre álljon minden olyan adat, amely az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni a folyó évben keletkezett, illetve a költségvetési évet megelőző év(ek)ben keletkezett kötelezettségállományt. A forintban keletkezett kötelezettségeket a folyósított, átutalt összegben kell állományba venni. Abban az esetben, ha a visszafizetendő összeg nagyobb a befolyt összegnél, akkor a kötelezettséget a visszafizetendő összegben kell állományba venni, függetlenül a befolyt összegtől. Egyéb kötelezettségeket az elfogadott, elismert teljesítendő összegben kell állományba venni. Külföldi pénzértékre szóló hitelt, kibocsátott kötvényt a folyósítás napján kell elszámolni bevételként, majd ezt követően a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét a teljesítés napján érvényes MNB közép árfolyamon kell nyilvántartásba venni. A devizában keletkező egyéb kötelezettség bekerülési értéke a teljesítés napján érvényes MNB közép árfolyam forintértéke. A kötelezettségek mérlegértéke Az aktivált értéket korrigálni kell az évközi változásokkal (törlesztésekkel, az elengedett kötelezettségekkel, az elévült kötelezettségekkel). A devizás kötelezettségek esetében el kell végezni a mérlegfordulónapi értékelését. A keletkező árfolyam különbözetek elszámolása után határozható meg a kötelezettségek mérlegértéke. Az Áhsz 26. alapján a hosszú lejáratú kötelezettségeket a könyvviteli mérlegben, és ebből kifolyólag az éves mérlegjelentésben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a hosszú lejáratú kötelezettség összegét csökkenteni kell. A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni. A Kincstár a Nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében szereplő, devizában fennálló kötelezettségeket a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos deviza középárfolyamon értékeli. A kötelezettségekről a követelésekhez hasonlóan adatot kell szolgáltatnia az analitikus nyilvántartó helynek az adatszolgáltatási rend alapján. A Kincstár felé történő adatszolgáltatás rendje Az éves adatszolgáltatás űrlapjai A főkönyvi könyveléshez és a mérleg elkészítéséhez szükség van különböző részletező adatokra, információkra az egyes követelésekkel/kötelezettségekkel kapcsolatban. Ennek érdekében a Kincstár űrlapokat készített az analitikus helyek számára, amelyek kitöltésével biztosítják a szükséges információkat, illetve alátámaszthatják, ellenőrizhetik adatszolgáltatásuk helyességét is. 10

11 Ezeket az űrlapokat csak az éves adatszolgáltatás alkalmával kell kitölteni! Az űrlapok az útmutató mellékletében találhatóak. Az útmutató 1. számú melléklete: Az Állomány a tárgyév elején (1) oszlop a követelések/kötelezettségek mérleg adatát tartalmazza megbontva az előző évben kimutatott értékvesztés (1a) adatával (az oszlop meg kell, hogy egyezzen az előző évi mérlegbeszámoló adataival). Az Értékelés (5) oszlopban szereplő összeget minden egyes mérlegsornál (az államháztartáson belüli, illetve külföldre megbontásnál is) részletezni kell az alábbiak szerint: tárgyévben elszámolt értékvesztés (5a), tárgyévben visszaírt értékvesztés (5b), illetve itt kell kimutatni a devizában nyilvántartott követelések / kötelezettségek árfolyamkülönbözeteit is (5c). Az egyéb tartósan adott kölcsönökből a költségvetési évet követő egy éven belül esedékes részletek összegét a Nem pénzforgalmi tranzakciók (3a) oszlopában elkülönítetten fel kell tüntetni negatív előjellel. Az átsorolandó összeget az Egyéb követelések között, a Nem pénzforgalmi tranzakciók (3a) oszlopában pozitív előjellel is ki kell mutatni. (Az Egyéb követelések mérlegsoron kimutatott összegnek is tartalmaznia kell az átsorolást.) Az Elszámolt értékvesztés összesen (7) oszlop az előző években és a tárgyévben elszámolt értékvesztés december 31-i állományát tartalmazza. Az Év végi analitika állomány (8) oszlop az adott mérlegsornak megfelelő analitikus nyilvántartás záró állományát tartalmazza. Ez utóbbi két oszlop az államháztartás főkönyvének és az analitika állományának egyeztetését szolgálja. A hosszú lejáratú kötelezettséget a mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő egy éven belül esedékes részletek összegét a Nem pénzforgalmi tranzakciók oszlopban elkülönítetten is a (3a) oszlopban fel kell tüntetni negatív előjellel. A Rövid lejáratú egyéb kötelezettségeket a Nem pénzforgalmi tranzakciók (3a) oszlopban szereplő egy éven belül esedékes részletek összegével meg kell növelni. Az útmutató 2. számú melléklete szerinti táblázatban a követelések teljes állományát (az analitika szerint) kérjük megadni az év végi minősítések befejezését követően értelemszerűen tőke és kamat megbontásban a következőképpen besorolva: teljes értékű követelésállomány; határidőn túli követelésállomány; kétes követelések állománya; ebből az összes elszámolható értékvesztés; a tárgyévben behajthatatlannak minősített követelések állománya. a tárgyévi nyitó állományból, a zárszámadási törvény által véglegesen elengedett követelések állománya; 1 1 Amennyiben a zárszámadási törvényben ilyen jogcímen mondtak le állami követelésről. Ha ilyen jogcímen az illetékes analitikus helyen nem engedtek el követelést, akkor ezt nem kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban. 11

12 A Kszr. 5/B. számú mellékletének kitöltéséhez, a követelések teljes állományát kérjük megadni a december 31-i állapotnak megfelelően az útmutató 3. számú melléklete szerinti táblázatban. Az adatszolgáltatásokkal egyidejűleg kell megküldeni a Kincstár részére az alább felsorolt dokumentumokat is: - az adósokkal szembeni követelések egyeztetéséről, illetve elfogadásáról szóló, az illetékes analitikus adatszolgáltató által aláírt nyilatkozatot; - az illetékes analitikus adatszolgáltató által aláírt nyilatkozatot arról, hogy a behajthatatlannak minősített követelések esetében a behajthatatlanság ténye és mértéke tekintetében a jogszabályoknak megfelelő bizonyítékok rendelkezésre állnak. Kitöltési tájékoztató az éves beszámoló 6. számú mellékletéhez (a központi költségvetés követelései és kötelezettségei állományának alakulása én) A Kszr. 6. számú mellékletében szereplő űrlapon az analitikus nyilvántartó helyek az éves adatszolgáltatási kötelezettségük keretében, meghatározott formában a központi költségvetés követelései és kötelezettségei állományáról és évközi alakulásáról is adatot szolgáltatnak. /A táblázat az anyag 6. számú melléklete./ A Kitöltési tájékoztatóban a táblázat oszlopai szerint határoztuk meg az egyes sorok tartalmát. Felhívjuk a figyelmet, hogy a táblázat sorai a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegének sorait követik, tehát mérlegsoronként kell a táblázatot kitölteni a követelésekre/kötelezettségekre vonatkozóan. Az űrlap összeállítása az Szt. és az Áhsz. által elrendelt számviteli nyilvántartások adataiból történik. Az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni a folyó évben keletkezett, illetve a költségvetési évet megelőző év(ek)ben keletkezett követelésállományt. A kitöltést megelőzően a leltározást és a zárlati műveleteket el kell végezni. Az egyes analitikus nyilvántartást vezető szervezeteknek az adatokat forintban kell megadniuk a pontos feldolgozás és könyvelés érdekében. Az űrlapban a tárgyévre vonatkozó (január 1-jei) nyitóállományból kiindulva az adatszolgáltatási időszak (azaz a tárgyév során keletkezett) teljes halmozott forgalmát kell szerepeltetni. Az űrlap oszlopai az eszközöknek és a forrásoknak a tárgyév első napján (január 1-jén) és a tárgyév végén (december 31-én) megállapított állományát, és a tárgyévben bekövetkezett (halmozott) állományváltozások összetevőit, ezen belül különféle pénzforgalmi és nem pénzforgalmi tranzakciókat, egyéb volumenváltozásokat, valamint az átértékeléseket (beleértve az értékvesztést, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását, az árfolyam-különbözeteket, az átsorolásokat és az értékhelyesbítéseket) tartalmazzák. 12

13 Az űrlap oszlopai A) Követelések részletezése/ B) Kötelezettségek részletezése 03. Állomány a tárgyév elején/állomány az előző évekről: Ebben az oszlopban az előző évi, illetve az azt megelőző évekből származó követelések/kötelezettségek tárgyévi nyitó állományát kell szerepeltetni, azaz az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatási tárgyév első napján (azaz január 1-jén) kimutatott, nyitó állományát, aminek meg kell egyeznie az előző évi éves mérlegbeszámoló megfelelő sorainak záró adataival. 04. Előző év(ek)i követelés helyesbítése (+-)/Előző év(ek)i kötelezettség helyesbítése (+-): Ebben az oszlopban kell kimutatni azokat az eltéréseket, helyesbítéseket, amelyek a követelések/kötelezettségek nyitó állományára hatnak és a tárgyév során végrehajtott pénzforgalom nélküli tranzakciók által keletkeztek, továbbá amelyek nem tartoznak a szokásos gazdasági események (tranzakciók) közé. Így például: az előző évi követelés/kötelezettség tárgyévben történt elengedése, jogszabályon alapuló törlése, behajthatatlan követelés leírása stb.; az önrevízió keretében történő módosítások; az előző év(ek)i követelések/kötelezettségek fellelt összege, amely a mérleg előző évi oszlopában nem került kimutatásra; a besorolási rendszerek és besorolások módosulásával kapcsolatos osztályozásbeli mozgások; az adósság-leírás, amely kivételes, egyoldalú intézkedés, és az adós már nem létezik, azaz nem lehetséges az ő könyveiből is kivezetni a tartozást; stb. 05. Folyó évi előírás (+)/Tárgyévi kötelezettség (+): Itt kerülnek kimutatásra a követelések és kötelezettségek állományának valamely előírással kapcsolatos, olyan a pénzforgalomban nem jelentkező, a tárgyév során bekövetkezett állomány változásai, amelyek szerződésen vagy jogszabályon alapulnak. Például: adósok állományának előírással, szerződéses jogviszony alapján, bevallással, esetleg számlázással kapcsolatos növekedései, stb. Az előző évekkel kapcsolatos követelések/kötelezettségek törlése nem itt, hanem a 4. oszlopban szerepel Év végi értékelésből adódó különbözet és átsorolás előző évek, tárgyévi (+-): Ide tartoznak: A tárgyévben fennálló követelések után (az előző, illetve a tárgyévben keletkezett követelésekre is) elszámolt értékvesztés (-), illetve az előző években elszámolt értékvesztés visszaírásának (+) tárgyévi összege (beleértve az év közben visszaírt értékvesztés összegét is), A külföldi pénzértékre szóló devizakövetelések és devizakötelezettségek év végi értékeléséből adódó árfolyam-különbözet [árfolyamnyereség (+), árfolyamveszteség (-)] összevont összege (beleértve az év közben elszámolt árfolyam-különbözet összegét is), Az átsorolások miatti összegek átvezetései, azaz a tartósan adott kölcsönökből, illetve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletek összegei. A mérleg sorait illetően felhívjuk a figyelmet, hogy átsorolásnál a következő évet érintő törlesztő részletek összegét az eszköz/forrás fajtájától függően a következőképpen kell kimutatni a táblázatban az Áhsz. alapján. 13

14 Az átsorolás módja a tartósan adott kölcsönöknél A mérlegben a tartósan adott kölcsönökből a tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletek összegét az egyéb követelések között kell kimutatni az Áhsz. 22. (1) bekezdés df) pontja alapján, ezért év végén a tartósan adott kölcsönök állományát csökkenteni kell a tárgyévben átsorolandó összeggel a oszlopban, ugyanakkor az egyéb követelések állományát növelni kell az átsorolandó összeggel szintén a oszlopban. Az Egyéb követelések mérlegsoron az előző évben átsorolt összeget nyitó tételként a 3. oszlopban kell feltüntetni (pozitív előjellel). A 6. oszlopban kimutatott év végi értékelés és átsorolás értékek az előző években keletkezett követelésekre, a 7. oszlopban kimutatott értékelés és átsorolás értékek a tárgyévben keletkezett követelésekre vonatkoznak. Az átsorolás módja a hosszú lejáratú kötelezettségeknél Az Áhsz. 26. (4) bekezdése alapján hosszú lejáratú kötelezettségeket a könyvviteli mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a hosszú lejáratú kötelezettség összegét csökkenteni kell. A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni az Áhsz. 26. (6) bekezdése alapján. Ezért év végén a hosszú lejáratú kötelezettségek állományát csökkenteni kell az átsorolandó összeggel a oszlopban és a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek állományát meg kell növelni ezzel az összeggel szintén a oszlopban. A 6. oszlopban kimutatott év végi értékelés és átsorolás értékek az előző években keletkezett kötelezettségekre, a 7. oszlopban kimutatott értékelés és átsorolás értékek a tárgyévben keletkezett kötelezettségekre vonatkoznak. 08. Összes követelés/összes kötelezettség: Ebben az oszlopban a nyitóállományból levezetett, az előző oszlopokban kimutatott állományváltozások összegeként megállapított, közbeeső összesített követelések/kötelezettségek állományát kell kimutatni. Az oszlopok közötti számszaki összefüggés a következő, amelynek minden sornál érvényesülnie kell: 8. oszlop = 3. oszlop ± 4. oszlop + 5. oszlop ± 6. oszlop± 7. oszlop 09. Folyó évi pénzforgalom nélküli tranzakciók (+-): Ez az oszlop a könyvvezetésben feljegyzendő, a tárgyév során bekövetkezett olyan gazdasági események (tranzakciók) következményeként adódó, pénzforgalomban nem jelentkező állományváltozásokat foglalja össze, amelyek az előző oszlopokban nem szerepeltek. 10. Pénzügyi teljesítés előző évi (évek) követelésre/előző év(ek)i kötelezettségre (-): Ez az oszlop a könyvvezetésben feljegyzendő azon gazdasági események (tranzakciók) következményeként adódó, pénzforgalmi események hatásaként jelentkező állományváltozásokat tartalmazza, amelyek az előző évi (évek) követeléseire, illetve kötelezettségeire pénzben befolyt, illetve kifizetett, tehát pénzügyileg teljesített összegek. 11. Pénzügyi teljesítés folyó évi követelésre/tárgyévi kötelezettségre (-): Ez az oszlop a könyvvezetésben feljegyzendő azon gazdasági események (tranzakciók) következményeként adódó, pénzforgalmi események hatásaként jelentkező állományváltozásokat tartalmazza, amelyek a folyó évi (azaz a tárgyévben előírt) követelésekre, illetve kötelezettségekre pénzben befolyt, illetve kifizetett, tehát pénzügyileg teljesített összegek. 12. Követelés/Kötelezettség előző év(ek): 14

15 Ebben az oszlopban kell szerepeltetni az előző év(ek) követeléseiből/kötelezettségeiből a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett összeget, azaz a tárgyév végén (december 31-én) fennálló, de a tárgyévet megelőző év(ek)ben keletkezett követelések/kötelezettségek állományát, amely a tárgyévben nem került rendezésre. 13. Követelés/Kötelezettség tárgyévi: Ez az oszlop a tárgyévi előírásból a mérleg fordulónapig pénzügyileg nem rendezett összeget tartalmazza, azaz a tárgyév végén (december 31-én) fennálló, a tárgyévben keletkezett követelések/kötelezettségek állományát, amely a tárgyévben nem került rendezésre. 14. Állomány a tárgyév végén/összesen (=12+13): Ez az oszlop mutatja a követeléseknek és kötelezettségeknek az adatszolgáltatásra vonatkozó tárgyév utolsó napján (december 31-én) fennálló összes záró állományát /az előző év(ek)ben és a tárgyévben keletkezett követelések/kötelezettségek összesített záró állományát/, amely számszakilag megegyezik egyrészt a 12. oszlop és a 13. oszlop összegével, másrészt az éves mérleg megfelelő záró adataival. Minden sorban fenn kell állnia az oszlopok következő számszakai egyezőségének: 8. oszlop = 3. oszlop ± 4. oszlop + 5. oszlop ± 6. oszlop± 7. oszlop 12. oszlop = 03. oszlop ± 04. oszlop ± 06. oszlop oszlop 13. oszlop = 05. oszlop ± 07. oszlop ± 09. oszlop oszlop Budapest, március 14. Magyar Államkincstár Államháztartási Számviteli Főosztály 15

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok VII. Fejezet Könyvviteli zárlat Az Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő,

Részletesebben

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása

Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása VII. Fejezet Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása 1. A könyvviteli zárási feladatok A Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén

Részletesebben

Értékvesztés és a 20% TAO adóalap csökkentés. A jogszabályi hivatkozás évi C. törvény a számvitelről

Értékvesztés és a 20% TAO adóalap csökkentés. A jogszabályi hivatkozás évi C. törvény a számvitelről Érték és a 20% TAO adóalap csökkentés Az év végével értékelni kell a követeléseinket is. Lehetőség van a 365 napon túli tartozásoknál, a 20% TAO adóalap csökkentő tétel figyelembe vételére, de csak a számviteli

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 24. Dr. Pavlek Tünde sk.

Részletesebben

Vevők értékelése az év végi beszámolóhoz

Vevők értékelése az év végi beszámolóhoz Vevők értékelése az év végi beszámolóhoz Amit ne felejtsünk el, amikor készítjük az év zárásához kapcsolódó mérleget és eredménykimutatást! Jelen díjmentes kiadványt az Adó Sziget Klub bocsátja az Ön rendelkezésére,

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Városi Művelődési Központ Veszprém Hatályba lép 2014. január 7-től. A Városi Művelődési Központ eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatát a számvitelről szóló 2000. évi C.

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. október 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

9. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni.

9. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni. 5. Amennyiben a szerv nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egyegy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban,

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

249/2000. (XII.24.) KORM. RENDELETET MÓDOSÍTÓ 369/2011. (XII.31.) KORM. RENDELET

249/2000. (XII.24.) KORM. RENDELETET MÓDOSÍTÓ 369/2011. (XII.31.) KORM. RENDELET 249/2000. (XII.24.) KORM. RENDELETET MÓDOSÍTÓ 369/2011. (XII.31.) KORM. RENDELET 2012. február 15. Pécs ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Megnevezések pontosítása nemzetiségek miatt 1, 7 nemzeti vagyon 24 (1) Elemi

Részletesebben

Az intézmény analitikus nyilvántartási rendszerének sajátosságai

Az intézmény analitikus nyilvántartási rendszerének sajátosságai A kötelezettségvállalásokról év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A gazdasági műveletek, illetve események hatását a kötelezettségvállalások folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásból

Részletesebben

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok. A zárlati és egyeztetési feladatokról általában

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok. A zárlati és egyeztetési feladatokról általában VII. Fejezet Könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő, - helyesbítő,

Részletesebben

Számviteli változások és zárási feladatok az államháztartás szervezeteinél

Számviteli változások és zárási feladatok az államháztartás szervezeteinél Magyar Könyvvizsgálói Kamara Költségvetési Tagozata A természet mindig sikerültebb törvényeket szerkeszt, mint az emberek (Michel de Montaigne) Számviteli változások és zárási feladatok az államháztartás

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Követelések

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Követelések MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R P É N Z Ü G Y I É S S Z Á M V I T E L I I N T É Z E T S Z Á M V I T E L I N T É Z E T I TA N S Z É K Követelések MÉRLEG,... év... A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN 9.

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN 9. ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN 9. 1 2015. Január 8. TÉMAKÖRÖK: 1. Számviteli változások 2014. évre - Áhsz. Módosítások - 38/2013. NGM rendeletet érint módosítások 2. Az egyes rlapok egyez ségei

Részletesebben

Berhida Város Jegyzője 8181. Berhida, Veszprémi u. 1-3. Tel.:88/585-600, Fax: 88/585-620 E-mail: jegyzo@berhida.hu

Berhida Város Jegyzője 8181. Berhida, Veszprémi u. 1-3. Tel.:88/585-600, Fax: 88/585-620 E-mail: jegyzo@berhida.hu Berhida Város Jegyzője Tel.:88/585-600, Fax: 88/585-620 E-mail: jegyzo@berhida.hu Tisztelt Képviselő-testület! Javaslat behajthatatlan követeléssé nyílvánításhoz Berhida Város Önkormányzatának mérlege

Részletesebben

Év végi zárás és beszámoló készítési feladatok

Év végi zárás és beszámoló készítési feladatok Év végi zárás és beszámoló készítési feladatok 2016. december SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. Tanulni annyi, mint ár ellen evezni; mihelyt abbahagyja az ember, visszacsúszik. /Johannes

Részletesebben

Számviteli Politikája

Számviteli Politikája TESTNEVELÉSI EGYETEM Számviteli Politikája Eszközök és források értékelési szabályzata Budapest 2015.04.23. TARTALOM I.FEJEZET A szabályzat célja... 3 1. A Szabályzat elkészítése, módosítása... 3 II.FEJEZET

Részletesebben

A évben behajthatatlanná vált követelések állománya a következőkből tevődik össze:

A évben behajthatatlanná vált követelések állománya a következőkből tevődik össze: SV/ /2013. J a v a s l a t behajthatatlan díjkövetelések leírására Tisztelt Közgyűlés! Az önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadással hasznosított ingatlanok analitikus nyilvántartásának felülvizsgálata

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. V. Előadás Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel. V. Előadás Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. Előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata VI. Fejezet A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata Az Intézmény vonatkozásában a főkönyvi könyvelés melletti analitikus nyilvántartás szükségességének indoklása a korábbiakban már

Részletesebben

Fedőlap. Az előterjesztés közgyűlés elé kerül. Az előterjesztés tárgyalásának napja:

Fedőlap. Az előterjesztés közgyűlés elé kerül. Az előterjesztés tárgyalásának napja: Fedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja: 2016.12.15. Javaslat a Média Duna Invest Kft. és a Dunaújvárosi Női kézilabda Közhasznú Sportegyesület tartozásainak leírására

Részletesebben

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE

ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE Ügyiratszám: /2016. Tárgy: Rendelet-tervezet a követelések elengedésének eseteiről szóló önkormányzati rendelet megalkotására.

Részletesebben

KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a C. számú törvénnyel módosított változata

KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a C. számú törvénnyel módosított változata KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET 8800 NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a 2000. C. számú törvénnyel módosított változata 2001. január 01-től hatályos, ennek megfelelően az Egyesület

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. 01-R űrlap-garnitúra: IDŐKÖZI MÉRLEGJELENTÉS 2014.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. 01-R űrlap-garnitúra: IDŐKÖZI MÉRLEGJELENTÉS 2014. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 01-R űrlap-garnitúra: IDŐKÖZI MÉRLEGJELENTÉS 2014. 01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés: Az eszközök és a források alakulása 01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Főkönyvi kivonat nyersmérleg A könyvviteli zárlat során elvégzendő feladatok havi zárlathoz

Főkönyvi kivonat nyersmérleg A könyvviteli zárlat során elvégzendő feladatok havi zárlathoz 3.) Sorolja fel a könyvviteli zárlati teendőket! Ismertese a főkönyvi kivonat fogalmát, tartalmát és egyezőségeit! Mutassa be a mérleg és eredményszámlák zárását, a nyitást és a nyitás utáni rendező tételeket!

Részletesebben

Az időbeli elhatárolások mérlegtételei. Követelés jellegű, pénzbevétel lesz.

Az időbeli elhatárolások mérlegtételei. Követelés jellegű, pénzbevétel lesz. Zárási teendők 2010. Előadó: dr. Adorján Csaba egyetemi adjunktus Témakörök: Számviteli törvény 2011-es (2010-es) változásai. Időbeli elhatárolások Céltartalék képzés Év végi értékelés Értékvesztés, terven

Részletesebben

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Államháztartási szakterület Nem költségvetési szervnél foglalkoztatott mérlegképes könyvelők számára 2013. 1 A

Részletesebben

2. Eredménykimutatás egyéb bevétel, egyéb ráfordítás

2. Eredménykimutatás egyéb bevétel, egyéb ráfordítás 4.. Eredménytartalék 4.. Lekötött tartalék 40.000.000 1 Beruházás 4.. Kötelezettség 40.000.000 A költségnemek, egyéb bevételek és ráfordítások 2015. évi gyakorlati kérdései 2. Eredménykimutatás egyéb bevétel,

Részletesebben

- a nyilvántartás mellett el kell helyezni a kölcsönszerződés másolatát is,

- a nyilvántartás mellett el kell helyezni a kölcsönszerződés másolatát is, - a nyilvántartás mellett el kell helyezni a kölcsönszerződés másolatát is, - a kölcsön törlesztésekre vonatkozóan alkalmazni kell a Bevételek analitikus nyilvántartási füzetét, mely segítségével nyomon

Részletesebben

A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályait

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata TARTALOMJEGYZÉK

Eszközök és források értékelési szabályzata TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK... 3 II. RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK... 3 1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK... 3 1.1. Eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke:... 3 1.2. Mérlegben történő szerepeltetés...

Részletesebben

Beruházásokhoz kapcsolódó mérlegfordulónapi nem realizált árfolyamveszteség szabályai

Beruházásokhoz kapcsolódó mérlegfordulónapi nem realizált árfolyamveszteség szabályai Beruházásokhoz kapcsolódó mérlegfordulónapi nem realizált árfolyamveszteség szabályai I. Választás évében A. Főbb szabályok Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet. a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet. a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.)

Részletesebben

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 1 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT 1051 Budapest, Arany János utca 1. ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2013. január 1. napjától Jóváhagyta: Dr. Monok István

Részletesebben

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata VI. Fejezet A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) több helyen is hivatkozik

Részletesebben

A felszámolási eljárás kezdete:

A felszámolási eljárás kezdete: BIHARI ÁGNES, 2010 A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, valamint annak során a hitelezők törvényben meghatározott módon és sorrendben történő kielégítése.

Részletesebben

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Államháztartási szakterület 2017. A tematika összeállítói Hajdics Antónia Amália (1. Fejezet) dr. Kokas Barbara,

Részletesebben

Kockázatok a költségvetési szervek gazdálkodási és számviteli elszámolásaiban

Kockázatok a költségvetési szervek gazdálkodási és számviteli elszámolásaiban SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. Kockázatok a költségvetési szervek gazdálkodási és számviteli elszámolásaiban Mit érdemes a belső ellenőrzésnek vizsgálnia 2016. október 17. " A törvényt

Részletesebben

Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete.

Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete. Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának Kiegészítő melléklete. I. Általános rész: 1. A vállalkozás bemutatása: A társaság cégneve: Gigahertz Hungary Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

A pénztárak számviteli kormányrendeleteinek változásai

A pénztárak számviteli kormányrendeleteinek változásai A pénztárak számviteli kormányrendeleteinek változásai Szűcs József főosztályvezető-helyettes dátum Az előadás rövid tartalma Minden pénztártípust érintő változás Nyugdíjpénztárakat érintő változás Önkéntes

Részletesebben

2007. évtől hatályos magánnyugdíjpénztárakat érintő számviteli jogszabály-módosítások

2007. évtől hatályos magánnyugdíjpénztárakat érintő számviteli jogszabály-módosítások 2007. évtől hatályos magánnyugdíjpénztárakat érintő számviteli jogszabály-módosítások Szűcs József főosztályvezető-helyettes Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1 Új szabályzatok: az adóhatóság által

Részletesebben

Kötelező érvényű szabályzat sablonok. Számviteli politika

Kötelező érvényű szabályzat sablonok. Számviteli politika Kötelező érvényű szabályzat sablonok Számviteli politika Tartalomjegyzék: Általános elvi, eljárási, módszerbeli kérdések 1. A beszámolás rendje 2. A könyvvezetés végrehajtása 3. Módszerek és eljárások

Részletesebben

217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet. a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet. a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.)

Részletesebben

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÁLLAMHÁZTARTÁSI VONATKOZÁSAI. Kézdi Árpád

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÁLLAMHÁZTARTÁSI VONATKOZÁSAI. Kézdi Árpád A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÁLLAMHÁZTARTÁSI VONATKOZÁSAI Kézdi Árpád Államháztartási Szabályozási Főosztály Államháztartási Számviteli Osztály Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli törvény 5. Az államháztartás

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

Követelések meghatározása

Követelések meghatározása Követelések meghatározása A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó

Részletesebben

INTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a polgármesternek:

INTÉZKEDÉSI TERV. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a polgármesternek: INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített 14207 számú, az önkormányzatok vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzése Budapest Főváros IV. kerület Újpest című jelentéshez. Az ellenőrzés

Részletesebben

A zárlat folyamata, A zárlat idõszaka, fajtái

A zárlat folyamata, A zárlat idõszaka, fajtái MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A zárlat célja Üzleti számvitel XXIII. ea. Zárlat és éves beszámoló Dr. Pál Tibor 1 u Általánosan:

Részletesebben

SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEK

SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEK SZÁMVITELI POLITIKA 3. SZ. MELLÉKLETE BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYMŰKÖDTETŐ ÉS FENNTATÓ KÖZPONT 1139 Budapest, XIII., Hajdú utca 29. SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEK HATÁLYBA LÉPÉSE: 2013.01.01.

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

MÉRLEG-SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEK

MÉRLEG-SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEK SZÁMVITELI POLTIKIKA 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. MÉRLEG-SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEK TARTALOMJEGYZÉK 1. NYITÓ,

Részletesebben

JELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához

JELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET a JELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához A JELEN Önsegélyező Pénztár (6722. Szeged, Kölcsey u. 1-3.) - alapításának időpontja: 2004. január 27. - a bírósági bejegyzés

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Magyar Asztronautikai Társaság. Kiegészítő melléklet a évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Magyar Asztronautikai Társaság. Kiegészítő melléklet a évi egyszerűsített éves beszámolóhoz I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA A Magyar Asztronautikai Társaság (a továbbiakban Társaság"), melynek székhelye 1044 Budapest, Ipari Park utca 10. főtevékenységként szakmai érdekképviseletet

Részletesebben

Határozati javaslat melléklete

Határozati javaslat melléklete Határozati javaslat melléklete I. Számviteli beszámoló Általános rész A MUNKÁCSY-TRILÓGIÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY tevékenységét 2001-ben kezdte meg. A közalapítvány célja kulturális tevékenység, a kulturális

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,

Részletesebben

Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Szöveges kiegészítő melléklete a 2014. évi beszámolóhoz Budapest, 2015.03.12 a szervezet képviselője 1 K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T 2014. I. Általános

Részletesebben

1.3. ADATLAP a SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK elkészítéséhez. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MEGRENDELŐRŐL: NÉV:... Székhely:... Telephely/ek/:......

1.3. ADATLAP a SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK elkészítéséhez. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MEGRENDELŐRŐL: NÉV:... Székhely:... Telephely/ek/:...... 1.3. ADATLAP a SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK elkészítéséhez. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MEGRENDELŐRŐL: (az itt közölt adatok a Számviteli Politika cégismertető részében fognak szerepelni) NÉV: Székhely: Telephely/ek/:

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Devizás ügyletek a. számvitelben

Devizás ügyletek a. számvitelben Devizás ügyletek a Devizás tételek számviteli kezelése számvitelben Devizás tételek számviteli kezelése Mérleghez kapcsolódó Eszközök Pénzeszközök Követelések Értékpapírok és részesedések Devizában adott

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA ÉS AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

SZÁMVITELI POLITIKA ÉS AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 31/2011. (III. 31.) számú hat. SZÁMVITELI POLITIKA ÉS AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁS 2011. I. SZÁMVITELI POLITIKA 4. oldal Bevezetés A módosításokat kék színnel jelöltük. Az államháztartás

Részletesebben

13. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve. 14. Az időbeli elhatárolás elve

13. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve. 14. Az időbeli elhatárolás elve Az egyedi értékelés elve sajátos érvényesülésére figyelmet kell szentelni a számviteli törvény végrehajtási rendeletének 31/A. -a szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE SZÁMVITELI POLITIKA Érvényes: 2011. január 02. Aktualizálva: 2012. január 02. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök A számviteli politika

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

11. NAPIREND Ügyiratszám:1/598 /2006. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2006. december 12-i nyilvános ülésére

11. NAPIREND Ügyiratszám:1/598 /2006. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2006. december 12-i nyilvános ülésére 11. NAPIREND Ügyiratszám:1/598 /2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2006. december 12-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól

Részletesebben

Dr. Pál Tibor. Számvitel alapjai. XI. ea. Zárlat és éves beszámoló

Dr. Pál Tibor. Számvitel alapjai. XI. ea. Zárlat és éves beszámoló MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Számvitel alapjai XI. ea. Zárlat és éves beszámoló Dr. Pál Tibor 1 A zárlat célja Általánosan:

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

A zárlat célja. A zárlat folyamata, szükségessége Dr. Pál Tibor. Számvitel alapjai. XII. ea. Zárlat és éves beszámoló.

A zárlat célja. A zárlat folyamata, szükségessége Dr. Pál Tibor. Számvitel alapjai. XII. ea. Zárlat és éves beszámoló. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Számvitel alapjai XII. ea. Zárlat és éves beszámoló Dr. Pál Tibor 1 A zárlat célja Általánosan:

Részletesebben

Számviteli szabályozás

Számviteli szabályozás Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Számviteli alapelvek Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Számviteli Számvitel

Részletesebben

2011 Mérleg - IV. negyedév

2011 Mérleg - IV. negyedév A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 329804 1051 20 05/00 230254 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1085 Budapest Üllői út 26 Mérlegjelentés

Részletesebben

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 2/C társaság. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET évi beszámolóhoz

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 2/C társaság. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET évi beszámolóhoz RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 2/C társaság KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2010. évi beszámolóhoz I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: (rövidített) RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT A

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Az analitikus (részletező) nyilvántartások formája, tartalma, vezetésének módja

Az analitikus (részletező) nyilvántartások formája, tartalma, vezetésének módja IV. Fejezet Az analitikus (részletező) nyilvántartások formája, tartalma, vezetésének módja 1. A IV. Fejezet 3. Az 1. számlaosztály részletező nyilvántartásaira vonatkozó közös szabályok cím alatti részének

Részletesebben

Az ellenőrzés és az önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása

Az ellenőrzés és az önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása Az ellenőrzés és az önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása Előadók: Stieberné Hörcsik Mária - okleveles könyvvizsgáló Bertalanné Danó Katalin - gazdasági tanácsadó 1 Az ellenőrzéshez és

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Összefoglaló az ÁKK Zrt. és partnerei által nyilvántartott hitelek, állampapírok, valamint a kapcsolódó fedezeti és betétügyletek egyeztetéséről

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE Készítette: Dr. Király Eszter Gazdasági vezető Budapest, 2013. április Tartalomjegyzék I. A Magyar Úszó Szövetség mint Kiemelten közhasznú egyéb szervezet

Részletesebben

K/5/2017. (II. 23.) számú határozata a Számviteli Politikáról szóló szabályzat módosításáról szóló előterjesztésről

K/5/2017. (II. 23.) számú határozata a Számviteli Politikáról szóló szabályzat módosításáról szóló előterjesztésről A Semmelweis Egyetem Kancellárjának K/5/2017. (II. 23.) számú határozata a Számviteli Politikáról szóló szabályzat módosításáról szóló előterjesztésről Az SZMSZ 3/A. (8) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörében

Részletesebben

2016. évi számviteli változások

2016. évi számviteli változások 2016. évi számviteli változások A 2016. évi üzleti évtől hatályos számviteli törvényi változásokat jellemzően az Európai Parlament és Tanács 2013/34/EU Irányelvének hazai szabályozásba való átültetésének

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Rivalda Stúdió Közh.Nonp. Kft 1055 Budapest Stollár Béla utca 12/C KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2016. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Beszámolási időszak: 2016. január 01. - 2016. december 31. A beszámoló

Részletesebben

Az Egyesület bejegyzett székhelye :1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Iratőrzés helye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.

Az Egyesület bejegyzett székhelye :1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Iratőrzés helye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. 1. A SPORTEGYESÜLET ISMERTETÉSE Az Egyesület bejegyzett székhelye :1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Iratőrzés helye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. 2. SZÁMVITELI POLITIKA a) Az elszámolás alapja

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása

Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása 1. függelék Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél 2015. évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása Tárgy Cél Módszer Megállapítás / Intézkedési terv készítésére köteles javaslat annak

Részletesebben

V. Fejezet. A könyvvezetési kötelezettség és a főkönyvi számlaosztályok fő tartalmi elemei

V. Fejezet. A könyvvezetési kötelezettség és a főkönyvi számlaosztályok fő tartalmi elemei V. Fejezet A könyvvezetési kötelezettség és a főkönyvi számlaosztályok fő tartalmi elemei 1. Az V. Fejezet 8. számlaosztály cím alatti része a következőre változik: "8. számlaosztály A 8. számlaosztályban

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Központban az elszámoló egység avagy 2008. évi számviteli és egyes befektetési rendeleti változások. Szűcs József főosztályvezető-helyettes PSZÁF

Központban az elszámoló egység avagy 2008. évi számviteli és egyes befektetési rendeleti változások. Szűcs József főosztályvezető-helyettes PSZÁF Központban az elszámoló egység avagy 2008. évi számviteli és egyes befektetési rendeleti változások Szűcs József főosztályvezető-helyettes PSZÁF Számviteli rész Témavázlat általános számviteli változások

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 20 Iktatószám: Országos Idegtudományi Intézet ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06.. F igazgató F igazgató gazdasági helyettese 2. oldal: összesen: 20 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok

Befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok I. Befektetett pénzügyi eszközök Más vállalkozásban, tartósan lekötött Más hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő (pénz)eszközök, Amelyek elsődleges

Részletesebben

73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége Nagyságrend: ezer forint

73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége Nagyságrend: ezer forint Táblakód: 73OA 73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége Előző évi beszámoló Előző évi felülvizsgált Tárgyévi beszámoló Tárgyévi felülvizsgált Sors zám 1 2 3 4 5 6 7 001 73OA01 Tagok által

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: E-mail: 1077 Budapest, Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 kozpontiiroda@opsz.hu J ó v á h a g y o m: Budapest, 2015.

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE A változat Statisztikai számjele: 18474244-6910-131-06 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat Az üzleti év mélegfordulónapja: 2014. december 31. Adatok ezer Ft-ban ESZKÖZÖK (ek) módosításai Tárgyév 01.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben