BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HITELEZÉSE A VÁLSÁGBAN Készítette: Németh Norbert Budapest, 2009

2 Tartalom 1. Bevezetés A KKV-k hitelfelvételi problémái és lehetőségei Előzmények, közgazdasági problémák A KKV-k negatív adottságai hitelfelvétel szempontjából Motivációk KKV-hitelnyújtáshoz Változások a vállalkozásfinanszírozásban Aktuális legjobb opciók Alapfogalmak értékelése Aktuálelemzés- a szekunderkutatás eredményei Ki, mennyiből, mit fedez? Hátráltató tényezők Banki szigor és a forgalom visszaesése a kkv-knál Megszorító intézkedések Ingatlanfedezet és hitelgarancia Hogyan használjuk a gyengeséget? A külső piac elemzése- KKV-k az Európai Unióban Elvárások, negatív aspektusok Pályázati lehetőségek, számszerűsített támogatások Versenyhelyzet, megállapodások, kilátások Banki reakciók a válságra- KKV stratégiák Nemzetközi áttekintés A válság fő vonásai és a bankokkal szembeni kihívások A bankok válságra adott reakcióinak fő vonásai Következtetések A bankok eszközei és forrásai Finanszírozási források bővülése KKV-k felhalmozásának növelése KKV-k likviditásának javulása Finanszírozási források bővülését szolgáló eszközök Mikrofinanszírozás, garanciaeszközök, tőkebefektetések A magyar állam válságkezelési tevékenysége

3 6.1. Magyarországi támogatások tagállamokkal összehasonlítva Az állami reakciók elemzése Befejezés Forrásjegyzék Mellékletek

4 1. Bevezetés A választásom a témát illetően nagyon egyszerű. Valami nagyon átfogó, és aktuális témáról szerettem volna írni. Mivel a kis-és középvállalkozások rendkívül magas számban játszanak szerepet a magyar gazdaság életében, ennél átfogóbbat keresve sem találtam volna. Pályakezdőként sok meghallgatáson kell majd részt vennem, ezért úgy vélem, hogy ennek a témának a kidolgozásával tisztább képet kapok az egyes KKV-k pénzügyi helyzetéről, jobban megértem a működésüket és felmérhetem a lehetőségeket. Témám aktualitásokra épül. A mindennapjaink örökös témája, a válság, mint aktualitás jelenség a fő témakörök közé tartozik a dolgozatomban. Mivel mindenki pénzszűkében szenved, és az általános pénztelenség legkézenfekvőbb alternatívája a hitelfelvétel, ennek a két táménak a kombinációja adja hétköznapi rálátásokkal és a friss adatok reprezentálva munkám értékét. Feltételezésem és célom bebizonyítani, hogy a gazdasági és pénzügyi világválság sajnálatos módon nagymértékben megnehezítette a kis-és középvállalkozások helyzetét, és azok hitelhez jutásának lehetőségeit. A KKV-k helyzetének bemutatásával, az Európai Unió és Magyarország gazdaságpolitikai akcióinak elemzésével szeretnék tisztább képet kapni a témáról. Munkámban nagy szerepet játszanak a különböző kis-és középvállalkozások finanszírozásáról, fejlesztéséről szóló szakirodalmak, gazdasági lapok aktuális cikkei. Továbbá gyakorlati szempontból pénzügyi tanácsadók is segítették a hipotézisem megválaszolását, azzal, hogy szakértői interjúk során, tiszta képet adtak a bankok válságra adott fő reakcióikról, és ennek okairól. 5

5 2. A KKV-k hitelfelvételi problémái és lehetőségei Dolgozatom első fejezetében azokra a körülményekre, adottságokra szeretnék rávilágítani, amelyek a kis-és középvállalkozások számára negatívan, illetve pozitívan hatnak különböző hitelfelvételei illetve hiteligénylési folyamatok során Előzmények, közgazdasági problémák A rendszerváltás után sorra léptek piacra a különböző hitelintézetek, megteremtve ezzel a hitel iránti keresletet. Ez a folyamat még jobban gyorsította a kkv-k számának növekedését Magyarországon. Azonban a bankok hibát követtek el a tekintetben, hogy az egyszerűbb vállalkozást sorra indító ügyfelek és a cégek igényeit, a korábbi nagyvállalatok mintájára próbálták kielégíteni. A bankok eredeti célja a kkv-kkal az volt, hogy a nagyszámú kisvállalkozások banki forgalma a jövőben nagymértékben növelni fogja a likviditásukat, azonban az akkori ügyletek kkv-körben többnyire készpénzben történtek. Bankszámláikat csupán adók átutalására használták. A kkvhitelezés az 1990-as évek közepén megtorpant. Újra a nagyvállalatok felé fordultak a nagyobb haszon és a biztosabb financiális kapcsolat reményében, míg a kockázatos kisebb vállalkozásokat megpróbálták leépíteni. Ennek egyik okának tudható be a szintén ekkor bekövetkezett nagy privatizáció. Az MNB statisztikája szerint 1999-ben a bankok vállalati hiteleinek mindössze 27%-a volt kkv-hitel, ami harmada negyede az egykori EU-15 államokban kialakult mértéknek től kezdve a magyarországi hitelintézetek az üzletpolitikájukban is megfogalmazták a kkv-szektor irányába történő nyitást. Ez a stratégiaváltás jórészt annak tudható be, hogy a nagyvállalkozások piacán leapadt az elérhető kamatmarzs 2 és egyre élesebbé vált a verseny, továbbá az állami támogatás különféle formái és az általános kamatszínvonal csökkenése egyre inkább megteremtette a szükségét és a lehetőségét a kkv szektor irányába történő nyitásnak. 3 1 (Árvai, 2002). 2 kamatmarzs: A betéti kamatok és a hitelkamatok különbsége. 3 (Bilek Borkó Czakó Pellényi, 2006). 6

6 2.2. A KKV-k negatív adottságai hitelfelvétel szempontjából A kkv-k alapvetően kis alaptőkével rendelkeznek. Ennek magyarázata, hogy Magyarországon a vállalkozási láz sokakat megfertőz. A folyamatos sikeres működéshez nem termelnek elegendő forgótőkét. Egy vállalkozás nyílván nagy kockázattal jár, főleg ha nincs elegendő forrás a piachoz való csatlakozáshoz és ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani versenytársaikkal. A válság először mindig a gyengébbeket támadja, jelen esetben a kevés alaptőkéjű kisvállalkozásokat októberében 1305 vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás, tíz hónap alatt pedig jutott hasonló sorsra. Tavaly egész évben számoltak fel vállalkozást, pedig az év utolsó hónapjaiban már megmutatkozott a válság hatása az adatokon. A csőd- és felszámolási eljárások mellett végelszámolásból is több indult már, mint tavaly egész évben. 4 A kkv-k nagyrészt csak kis összegű hiteleket vesznek fel, melyekhez aránytalanul magas banki költségek párosulnak. A mikro- és kisvállalkozásoknak a számlavezetés, az átutalások költségei jelentik az egyik legnagyobb állandó költséget. A bankok többségénél léteznek elektronikus számlacsomagok, ezeknél az interneten kezdeményezett utalások olcsóbbak, sőt előfordul, hogy ingyenesek. Mivel a vállalkozások utalással fizetik az adókat és az illetékeket, az ingyenesség jelentősen csökkentheti a havi költségeket. Az átutalás ugyanis nagyon sokba kerül. Papír alapon, bankfiókokban több száz, akár ezer forintot is elkérhetnek alkalmanként. Ennél jóval olcsóbb az interneten feladott utalási megbízás, de még így is levonhatnak néhány száz forintot 5. Aki többször utal havonta, annak érdemes összehasonlítania az ajánlatokat. Arra is érdemes figyelni, hogy néhány pénzintézetnél az internetes bankolás lehetőségéért külön díjat számolnak fel. Az utaláson kívül természetesen egyéb költségek is felmerülhetnek a vállalkozásoknál. Az egyik legfontosabb a bankkártya éves díja lehet. A számviteli követelmények igen felületesek a kkv-k esetében. Így a bankok nem juthatnak elegendő információhoz, nem kapnak megfelelő képet a cégek pénzügyi 4 Index (2009): Tovább hullanak a cégek 5 Az MNB első félévi fizetési forgalomról szóló tanulmányában a banki átutalások (on us, off us) átlagértéke 332 Forint. 7

7 helyzetéről és üzleti kilátásairól, ekként csökken a transzparencia. Ekkor számba veszik a társaság eddigi gazdasági teljesítményét, de számtalanszor ez sem vezet sikerre, a vállalkozás fiatal volta, rövid üzleti múltja miatt. Ez további kérdéseket vet fel. Ugyanis ebben az időszakban a bank-cég partnerkapcsolata még nem kiépített, nem számíthatnak gördülékeny együttműködésre. Hiteligényléskor fedezetet kell előteremteniük a kisméretű vállalkozásoknak, amelyet csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak teljesíteni. A kkv-k hagyományos pénzintézeti finanszírozása jellemzően nem biztosítékalapú, de amikor igen, a fedezetet főleg ingatlan képezheti. Ez nem meglepő, mivel a mai kkv-k tevékenységének nagy része, egy, a vezető birtokában lévő ingatlanban folyik. Emellett a korábbi gyakorlatban szerepet kaptak egyéb biztosítékok is, mint például a vagyont terhelő zálogjog, ingó zálogjog, árbevétel engedményezés, követelésen alapított zálogjog, készfizető kezesség - ezek azonban a jelenlegi körülmények közepette finanszírozói oldalról a kevésbé preferált alternatívák közé tartoznak. 6 Negatív szempont továbbá kkv-k esetében a méretgazdaságosság hiánya. Ez azt jelenti, hogy egységnyi banki profit eléréséhez, jóval több munkaráfordítás szükséges, mint a nagyvállalati ügyfélkör esetében. 7 A menedzsment képzettségét is sajnálatos módon a negatív hatásokhoz kell sorolnunk. A vezetőség általában a kkv-knál (többnyire max.1-2 fő) nem rendelkezik olyan sokirányú professzionális ismerettel, mint a nagyvállalatok sok főből álló menedzsmentje. Méretüknél fogva sem a vevőkkel, sem pedig a beszállítókkal szemben nincs elfogadható alkupozíciójuk. Ha romlik az üzleti környezet sokkal drasztikusabban csökken a teljesítményük, nem beszélve az alacsony pénzügyi tartalékaikról, melynek eredménye lehet egy hosszabb válság idején akár a csőd is. Továbbá a vezető esetleges távolléte az üzlettől (betegség stb.) megbéníthatja a vállalkozás működését, mely szintén a kockázatot, mint az egyik legfőbb banki költségelemet növeli. Nem erősségük a kkv-knak a korrekt, professzionális és megbízható üzleti terv elkészítése sem, amely egy hitelbírálati folyamat során indokolni tudná az amúgy is kockázatosabb hitelkérelem elfogadását. Rengeteg hátránnyal, tőke- és szakértelemhiánnyal vesznek részt a kkv-k a mai gazdaságunkban. Sok szempontot vesznek figyelembe a bankok és sajnos válság idején 6 Index (2009): Sehogy nem jut pénzhez egy kisvállalkozás 7 Csubák Tibor (2008): A magyar kkv hitelezés tendenciák áttekintése a es közötti időszakban, Aula, Budapest, 2008, p.56. 8

8 ezek portfólióromlásból fakadó szigorításhoz vezetnek. A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság erőteljesen csökkent, elsősorban a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, valamint az üzleti célú ingatlanhitelezésben. Ezzel szemben a vállalati hitelek iránti kereslet erősödött: míg a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet visszaesett (a beruházások visszaesése miatt), addig a rövidlejáratú hitelek iránti kereslet nőtt. A bankok az előző félévhez hasonlóan szigorították hitelezési feltételeiket, mind az ár-, mind a nem-ár jellegű tényezőkben a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az (elsősorban az építőiparban tapasztalható) iparág-specifikus problémák, a csökkenő kockázati tolerancia és a likviditási helyzet romlása miatt. A bankszektorban a portfolióminőség kismértékű romlását tapasztalták 2009 második félévében, és a bankok többsége szerint ez a trend folytatódni fog a következő félévben is. A vállalati szegmensre vonatkozó hazai eredmények hasonlóak a külföldi jegybankok felméréseiben jelzett szigorítási tendenciákhoz Motivációk KKV-hitelnyújtáshoz A bankoknak kkv-któl való elfordulásukat követően, rá kellett ébredniük, hogy a gazdasági fordulópontok, a piaci változások igencsak felszínre hozták a nagyvállalati hitelezés árnyoldalait egyaránt. Ebben az ügyfélkörben ugyanis nagyon erős a verseny és csak alacsony haszonkulcsot remélhetnek a hitelintézetek, ellentétben a kkv-knál a várható magasabb tranzakciós költségeknél. Ugyancsak olcsó forráshoz és magas forgalmi jutalékhoz vezethet a kkv-knak nyújtott hitelek. Említettem korábban, hogy sok újonnan megalakult kkv sajnos nem rendelkezik elegendő gazdasági, piaci múlttal, nem tudnak sikereket, eredményeket felmutatni, amelyek ösztönöznék a bankokat ennek a bizonytalan szférának a támogatásában. Azonban több kisvállalkozás működik immár Magyarországon évek óta megbízhatóan, önkéntelenül magával vonva ezeknek a cégeknek a mérföldkövekkel magasabb jövedelmezőségét. Visszatérve a bizonytalanságra, a fizetésképtelenségre több okot is találunk, amelyek biztosítékul szolgálnak a bankoknak a könnyebb együttműködéshez. A kisvállalkozók jó része teljes vagyonával felel kötelezettségeiért, így általában érzékenyebbek az 8 (MNB felmérés, 2009). 9

9 esetleges fedezetként nyújtott vagyontárgyuk, vagy ingatlanuk elvesztésére, amely növeli a törekvést arra, hogy a visszafizetések rendben bonyolódjanak. Azzal, hogy a hitelt nyújtó intézmények más ügyfélkörnek is lehetőséget nyújtanak hitelfelvételre, diverzifikálja a saját ügyfélkörét, mellyel kimondottan csökkentik a banki kockázatot. Nem mellőzhető az a tény sem, hogy az aktuális gazdaságpolitikában az állam nagy figyelmet fordít a kkv-k hitelhez jutására, mivel ennek a szektornak a fejlődése a gazdaság versenyhelyzete szempontjából meghatározó szerepet tölt be. A kkv-hitelekre kereslet az elmúlt években rendkívül megemelkedett. Ez a piaci jelenség egy kielégítetlen réteget jelentett a bankszektornak. A jelen helyzetben magas növekedési potenciált kecsegtető kkv-szféra elidegenedése igen csak nagy veszteséget jelentett volna. A kereslet várható növekedésére kedvező módon hatott a csökkenő kamatszínvonal, az államilag támogatott hitelkonstrukciók és a garanciaintézmények tevékenysége, illetve a pozitív előrejelzések a belső kereslet növekedésén alapuló GDPnövekedését illetően. 9 Végül egy igen fontos bilaterális kapcsolat kialakítási lehetősége győzte meg a bankokat a nyitásról, mégpedig a keresztértékesíthetési lehetőség, melyeket kkv hiteltermékek segítségével hajtottak végre. Hitel segítségével bankhoz lehet ugyanis kötni a kkv-t és keresztértékesítést lehet alkalmazni nem-aktív oldali termékek esetében. Legyen az betét, számlavezetés, biztosítások, vagy egyéb tranzakciós és befektetési termékek. Véleményem szerint ez igen hatásos és hasznos módja az eladásnak, és mivel a kkv-k tisztában vannak hátrányos helyzetükkel, így a kooperáció majdnem biztos. További bevételi potenciált jelenthet a kkv-k bank felé irányuló pozitív megítélése a lakossági ügyfélkör bővítése szempontjából. A vonzó ügyfélkör akár kkv közvetítéssel is gazdagíthatja a banki ügyfelek növekedését. A hitellel bankhoz kötött kkv tulajdonosa vagy a vállalat vezetője, mint magánszemély a bank lakossági üzletága számára képviselhet tehát bevételi potenciált. Ezt már inkább reklámnak, azaz marketingkommunikációs eszköznek tartom, de elismerem hasznosságát és eredményességét, azonban dolgozatomnak nem célja e témakör további kifejtése. Összegezve, az első fejezetben számba vettük, hogy a kis-és középvállalkozásoknak milyen adottságaik, piaci helyzetük és gazdasági körülményeik befolyásolják hitelhez jutási képességeinek, esélyüknek mértékét. A történeti áttekintésből kiderül, hogy a 9 Csubák(2008): 58.o. 10

10 kezdeti negatív megítélés és a bankok elfordulása ettől a szektortól csupán ideiglenes volt. Előre haladva az időben azonban a helyzet változott, felfedeződtek az előnyök és a lehetőségek, melyek talán még túlsúlyba is kerültek. Azonban számos más körülményt kell még vizsgálnom, hogy levonhassam végső következtetéseimet és, hogy megtudjuk, mennyire könnyű vagy nehéz a mai gazdasági helyzetben a kkv-knak hitelhez jutni. 11

11 3. Változások a vállalkozásfinanszírozásban Aktuális legjobb opciók Ebben a fejezetben a vállalkozások belső finanszírozása kerül középpontba. Természetesen minden részben fellelhető lesz majd a válság hatása. A hitelfelvételt említve, megszorítások tükrében, a mai legkedvezőbb lehetőségeket állítom egymással szembe Alapfogalmak értékelése Ha belegondolunk egy kisvállalkozás működésébe, legyen az a sarki pékség, vagy az éjjelnappali az utca közepén azonnal megállapíthatjuk, hogy ezeknek a kis cégeknek a saját forrás (saját zseb) döntő szerepet játszik a finanszírozásban. A világban bárhol, még a gazdagabb, nálunk fejlettebb pénzpiaccal megáldott országokban is rengeteg ember indít vállalkozást saját megtakarításból, a család vagy barátok befektetéseinek, kölcsöneinek segítségével. Persze az időközben felmerülő fejlesztéseket már a visszaforgatott profit fedezi. De a modern piacgazdaságunk szükségessé teszi a külső források igénybevételét egyaránt. Ha bankok hitelt vagy más finanszírozási eszközt adnak a hitelfelvevőnek, akkor ez forráskihelyezést jelent a számára, mely együtt jár természetesen a kockázat vállalásával. Az állami szabályzásról és az állam finanszírozó szerepéről most nem írok bővebben, mivel egy következő fejezetben ezt velősebben fogom kifejteni és vetem össze az aktualitásokkal. A külső finanszírozási eszközöknek igen sok típusa létezik, és bár leíró jellegnek tűnhet, szükségesnek tartom a fogalmak tisztázását, hogy azok a jelenlegi adatokkal kielemezve mindenki számára érthető és tiszta képet adjanak a lehetőségek mivoltáról. Kezdjük talán a legnépszerűbb és legjobban ismert eszközökkel, ezek az úgy nevezett adósságfinanszírozási eszközök, melyek közé tartoznak a hitelek, kölcsönök, kötvények. 10 A hitelre, mint olyanra, illetve a hiteltörlesztés részleteire szintén nem 10 Kállay Imreh (2004): 84.o. 12

12 fogok kitérni, révén ennek fogalma, körülményei elégséges értelmezési szinten mindenki számára ismertek. A kötvényt viszont megemlíteném mivel fontos tudnunk, hogy a kkv-k körében ez az egyik leginkább fel nem használt külső finanszírozási eszköz, mivel a kötvénykibocsátás fix költségei magasak és ezért kis összegű finanszírozás igénybevételére alkalmatlanok. Viszont vannak eszközök, amelyek különösen jól alkalmazhatóak a vizsgált szféránkban. Ilyen a faktoring, a forfetírozás, és a váltóleszámítolás. Ezek a finanszírozási eszközök lehetővé teszik a vállalkozás számára a fennálló követelések idő előtti beváltását, így bevételeit az eredeti lejárat előtt realizálja. Ez mindenképp egyrészt egyfajta biztonságérzetet kelt a kkv-kban, hogy gyorsabban realizálhatnak eredményt. Valószínűleg ezért olyan kedvelt metódusok ezek. Eladhatják adósságaikat például, amely igen kecsegtető lehet, ha maga az adósság, nagy, jó hírű, és jó referenciákkal rendelkező cégek felé áll fenn. Ilyenkor persze csökken a kockázatviseléssel járó aggodalmak mértéke, mivel nem a kisvállalkozás kockázatát kell figyelembe venni, elegendő csupán a nagyvállalatét ismerni. Tehát az adósságértékesítés kkv körökben igen népszerű és gyakran alkalmazzák őket. Ismét egy lépéssel közelebb jutottunk a kkv-k vállalati finanszírozásának megismerésében, de azért van még pár lehetőség, amelyeket meg kell vizsgálnunk. Akad még módja a kockázatkezelés olcsóbb megvalósításának. Ilyen például a lízing, amely egyfajta eszközfinanszírozásnak számít. A vállalkozás idegen gépeket, berendezéseket vagy akár épületeket használ és ezért meghatározott összegű díjakat fizet. Ezeket az igénybevett, lízingelt tárgyi eszközöket a vállalkozás a törlesztési idő lejárta után a lízingbe vevő cégtől általában megvásárolja. A kisvállalkozások szempontjából az eszköz alapú finanszírozás nagy előnye, hogy a kockázat kezelése egyszerűbb és olcsóbb, mint a kölcsön és a hitel esetében, ezért kisebb összegű tranzakciók is elfogadható áron bonyolíthatók le. 11 Vannak források, amelynek igénybevétele tulajdonosi jogokat biztosít a finanszírozónak, így részesedni tud nem csak a vállalati irányításból, hanem a megtermelt profitból is. Ez bár biztonságosabb a kkv-k számára, mert nincs kötelezettsége, azon kívül, hogy megossza a vezetést és a bejövő hasznot, de a finanszírozók gyakran félnek attól, hogy egy cseppet sem garantált a befektetett tőke megtérülése. 11 Kállay Imreh (2004): 86.o. 13

13 Megemlítendő a garancia és a kezesség fogalma is. A különbség csak annyi, hogy a garanciánál, megegyezés alapján a garantőr mindig fizet, persze a szerződés feltételeinek megfelelően, a kezes pedig, aki egyébként valamely pénzintézet, vállalja a fizetést, ha a kötelezett nem teljesít. Ez a két ügylet csak fizetési biztosítékot nyújt. Láthatjuk, hogy számos lehetőség van a források bevonására, némelyik több, némelyik kevesebb kockázattal jár. A saját tőke, vagyon, forrás felhasználása szinte minden esetben elsődleges, csupán a vállalatfejlődés során felmerülő költségek további finanszírozása indukálja a külső források felkutatását és igénybe vételét. De nem szabad elfelejtenünk, hogy minden vállalkozásnak a saját igényeinek megfelelően célszerű megválasztania, hogy milyen finanszírozási formát szeretne alkalmazni Aktuálelemzés- a szekunderkutatás eredményei Az előbbi alfejezetben feltártam, hogy a kkv-knak milyen külső finanszírozási lehetőségeik vannak. Azonban a gazdasági és piaci helyzet jócskán meghatározza a hajlandóságot afelé, hogy egyáltalán milyen forrásokat vegyenek igénybe, milyen módszereket alkalmazzanak a kkv-k a válság érájában. Természetesen fontosnak tartom az aktuális gazdaságpolitikai történések kiértékelését is, hogy még pontosabb képet kapjunk az opciókról. 1. ábra 14

14 A Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB) ez év szeptemberében 4,1 milliárd forintot hagyott jóvá a kis- és középvállalkozók hitelkérelmei alapján. A hónap során beérkezett kérelmek 53 millió forintos átlagos értékével szemben a jóváhagyott 102 hitel átlagos ügyletnagysága 40 millió forint volt. 12 Ha ránézünk erre a két számra láthatjuk, hogy az igényelt összeget majdnem 75%-ban megkapták a kkv-k. A különbség jól mutatja, hogy a Bank - döntően a kereskedelmi banki szférán keresztül - alapvetően a kisebb vállalkozások igényeit hagyta jóvá az elmúlt hónapban. A kkv-szektornak kihelyezett hitelek összértéke szeptemberben megközelítette a 10 milliárd forintot. A folyósítások mintegy 53%-ban a vállalkozásfejlesztéshez és forgóeszközigényekhez kapcsolódó, programok keretében kihelyezett hitelek voltak, a többi a jóváhagyott egyedi hitelkérelmek teljesítéseként került átutalásra. Ágazati megoszlás szerint a programhitelek 26%-a kereskedelmi, 20-20%-a mezőgazdasági és ipari beruházásokat finanszírozott. A zömében az elmúlt öt évet átfogó kumulált adatok szerint több mint ötezer vállalkozónak összesen 266 milliárd hitelt biztosított az MFB 2009.szeptember végéig. Az MFB a válság egy éve alatt rugalmasan, az igényekhez igazodva olyan hitelkonstrukciókat alakított ki (forgóeszközhitelek, bankgaranciák), amelyekkel továbbra is kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú, forintalapú forráslehetőségeket biztosít a kis- és középvállalkozók tevékenységének megőrzéséhez és versenyképességének fenntartásához. A Bank az Élelmiszeripari- és a Gazdaságélénkítő Bankgarancia Programokkal nemcsak a kkv-knak nyújt lehetőséget, de ezek révén segíti a refinanszírozásban eddig részt vett kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek hitelt igénylő vállalkozói üzletfeleinek a megtartását is. A december 31-i állapothoz képest III. negyedév végéig átrendeződött a kihelyezett hitelek összegének ágazatok szerinti megoszlása: a mezőgazdaság 8,1%- ponttal; a szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,5%-ponttal növelte részarányát. A kereskedelmi ágazatban 5,5%-ponttal, az iparban pedig 5%-ponttal csökkent a folyósított hitelek összegének részaránya az év első kilenc hónapjában. A szeptemberi jóváhagyásokat meghaladó folyósítási volumen azt jelzi, hogy a korábban jóváhagyott hitelekből fedezett fejlesztések és beruházások a megvalósítás 12 MFB ( ) 15

15 szakaszába jutottak, és a benyújtott számlák ellenében a hitel összegét lehívták. Ez a szeptemberi kihelyezés 78%-át jelenti. 13 A korábban kihelyezett hitelek esetében a türelmi idő - jelentős mennyiségű szerződésállomány esetében - lejárt, a szeptemberi befolyt törlesztések az év hátralévő részében az újabb kkv hitelek forrásául szolgálnak. Az egyik nagyon felkapott lehetőség forrásbevonáshoz a visszlízing. Említettem, hogy a lízing egy igen kedvelt finanszírozási forma a kis-és középvállalkozások számára. A hajlandóság nem, de a körülmények változtak az elmúlt időszakban. Érdemes tudnunk a visszlízingről, hogy lehetőséget nyújt magánszemélyek, vagy vállalkozások számára, hogy meglévő ingatlan fedezete mellett, szabadon felhasználható összeghez jusson. A lízing esetében a lízingcég megvásárolja az ügyfél (lízingbevevő) ingatlantulajdonát, amelyet ezután a lízingbevevő lízingbérletbe vesz, majd a futamidő végén az utolsó részlettel megvásárolja a tulajdonjogot. Megemlítendő, hogy nagyon magas a finanszírozási arány ebben az akcióban. Átruházható, nincs felső életkorhatár, és nincs felső finanszírozási összeghatár sem. Jövedelemigazolás nélkül is igényelhető, de ebben az esetben csak 75%-ig lehet finanszírozni az ingatlant, mely így is a jelen gazdasági körülmények között magas LTV 14 aránynak számít. 15 Ez látszatra igen kecsegtető, de ebben az esetben sem szabad elfelejtenünk, hogy először is meg kell vizsgálnunk, hogy a cégünknek pontosan mire van szüksége, és hogy ez-e a legmegfelelőbb forrásszerzési lehetőség. Jelentős változás állt be a KKV-k finanszírozhatóságát illetően a közteherviselési törvény hatályba lépését követően. Mivel a visszlízing esetén eltűnt az eddigi törvények alapján fizetendő bruttó vételárra vetített 12 %kos illeték, ez nagyban elősegítette a pénzügyi intézmények által preferált lízing alapú finanszírozást. Jelen gazdasági környezetben ahol a pénzintézetek likviditása alacsony, illetve a piaci és finanszírozási kockázatok magasak a pénzintézetek szempontjából preferált egy tulajdonjog alapú finanszírozás, ahol a finanszírozó nem futja a felszámolási kockázatot, az ügyfélnek pedig nem kell megfizetnie a bruttó vételárra vetített 12 %kos illetéket. Az illeték eddig a konstrukciók kalkulálását is nehézkesebbé tette. Már a pénzügyi válság előtt is jelen volt az ingatlan visszlízing iránti igény, de a jelentős illetékteher részben elriasztotta az 13 MFB mérleg a KKV hitelek alakulásáról ( ) 14 Loan to Value a kihelyezett hitel és a fedezetül szolgáló ingatlan becsült értékének aránya 15 HLC: ( ) 16

16 érdeklődőket. Ahhoz, hogy egy társaság élni tudjon az illetékmentesség lehetőségével, fel kell mérnie az adott ingatlan valós piaci értékét, át kell gondolnia a finanszírozás összegét, futamidejét. Két év nem túl hosszú idő, pláne nem egy ingatlanfinanszírozás esetén, de ez az időtartam elegendő lehet a működés finanszírozási feltételeinek stabilizálásához. 16 A teljes körűség igénye mellett, ha felvetettem egy lehetőséget, amellyel a kkv-k élhetnek recesszió idején, akkor említenem kell olyanokat is, amelyekkel nem érdemes. Persze nem győzöm hangsúlyozni az egyedi vállalkozásokra szabott lehetőségek fontosságát, de az aktuális híreket, statisztikát, cikkeket elemezve igyekszem egy megbízható átalány kialakításában. Leépítés és költségcsökkentés helyett új piacok meghódításán és az innováción keresztül vezet a kis- és középvállalkozások útja a kilábalás felé. Ehhez segítséget legtöbbször nem a bankhiteltől kell remélniük, hiszen mára a bankok szinte kizárólag stabilan működő közép- vagy nagyvállalatokba helyeznek ki forrásokat. Ezzel szemben a tőkebefektető a vállalakozás sikeres közép és hosszú távú fejlesztését és működését tartja szem előtt. A kis- és középvállalatok 85 százalékánál a válság a forgalom visszaesésében jelentkezett és közel 30 százalékuknál volt kimutatható a finanszírozási források elapadása. A vállalkozások legjellemzőbb automatikus válságreakciója a költségcsökkentés, a létszámleépítés és a beruházások elhalasztása volt. Ugyanakkor a kitörési lehetőség a kis- és középvállalkozások számára közép és hosszútávon az innováció, a piacszerzés és a hatékonyságnövelés lenne. 17 A GfK Hungária Piackutató Intézet július végén publikált elemzése szerint azonban az innováció a kkv-k alig egyötödére jellemző, a piacszerzéshez nélkülözhetetlen külföldi kapcsolatrendszerrel e cégek háromnegyede nem rendelkezik, hatékonyságuk pedig jóval elmarad az uniós átlagtól. A Versenyképességi Évkönyv szerint Magyarországon a kkv szektor működésének hatékonysága egy tízes skálán alig éri el a négyet, míg a nagyvállalatok ugyanitt 7,6-os hatékonysági mutatóval rendelkeznek. Ausztriában a kkv szektor hatékonysága eléri a 7,8-as szintet, de még Romániában is 5,4. A tőkehelyzet, a finanszírozási szükséglet és az alkalmazott megoldások jelentősen befolyásolják a kis- és középvállalkozások lehetőségeit, így az innovációhoz szükséges 16 Index (2009): A visszlízing segíthet a kkv kon kon/ ( ) 17 Index ( ): Nem a bankhitel a kiút a válságból a kkv knak knak/ 17

17 kutatásokra fordítható források nagyságát, egy vállalkozás kockázattűrő képességét, ezáltal jövőbeli versenyképességét. A közvetlen támogatások elérhetősége, és az elmúlt időszak banki hitelbősége nem ösztönözte a vállalkozásokat a számukra hosszútávon is hatékonynak mondható finanszírozási forma kiválasztásában. A külső tőkét igénylő induló vállalatok esetében elsősorban a kockázati tőkefinanszírozás jelentené a kitörés lehetőségét, mert esetükben a viszonylag magas kockázat, illetve a magas tranzakciós költségek korlátozzák a tőkepiac egyéb lehetőségeinek igénybevételét. A mikro- és kisvállalati szektorban gyenge a kockázati tőkebefektetés elfogadottsága: a cégvezetők többnyire nehezen elviselhető kényszernek tekintik a tulajdonosi autonómia kisebb-nagyobb korlátozását, tőkéjük kiegészítése fejében sem mondanak le önállóságukról. Sőt, még a technológia-intenzív kkv-knak is csak kis része ismeri a kockázati tőke működését és lehetőségeit. Ha egy vállalat tudja, hova akar eljutni, rendelkezik versenyelőnyökkel, ismeri a rövidés hosszú távú tőkeszükségletét, és a tulajdonos-vezetők hajlandóak ezt üzleti tervként kezelni, akkor a társaság jó úton van egy sikeres kockázati tőkebevonás felé. Hiszen a korai életszakaszban lévő kis és közepes vállalkozásokba befektető kockázati tőke célja, hogy a tulajdonos-alapítók fejlesztési terveinek megvalósulását segítse, nemzetközi piacra jutásának megvalósítását támogassa, de ezek mellett - banki forgótőke finanszírozás hiányában - az átmeneti cash-flow nehézségek kezelésére is további forrásokat biztosíthat. A kockázati tőkebefektetés korai szakaszú vagy induló vállalkozások számára is elérhető, amíg a növekedést biztosító banki finanszírozás nem jellemző ebben a vállalati körben. Utóbbi ugyanakkor az expanziós szakaszban a forgótőke finanszírozás vagy eszköz-beruházások megvalósítása esetében jelenthet hatékony megoldást, melynek megszerzésére egy stabil befektetői háttérrel is nagyobb az esély (Primus Capital, 2009). 18

18 3.3. Ki, mennyiből, mit fedez? Hátráltató tényezők 2. ábra Ha a kkv-k nem jutnak forráshoz, márpedig ezt a fent említett statisztikai adatok egyre erőteljesebben alátámasztják, akkor akár le is húzhatják a rolót. Megváltozott tehát a régi gyakorlat, amikor a magyar vállalkozók arra voltak büszkék, hogy hitel nélkül működnek. Jobb lenne, ha maguk a bankok is odaadóbban foglalkoznának a kis- és középvállalkozásokkal. Kutatásaimban feltárt adatok alapján azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy a földkerekség más országaiban szintén hozzánk hasonló problémákkal küzdenek, s másutt is az egész gazdaság stabilitását veszélyezteti, ha a kkv-szektor nem képes megtartani az alkalmazottait, ha nem tud fejleszteni, befektetni. Drasztikusan beszűkültek a kisebb cégek hitellehetőségei, s helyzetüket az is nehezíti, hogy 85 százalékuknak nem fizet időben üzleti partnere. A hitelfelvételt szintúgy nehezíti a kamatszintek emelkedése, ahogyan az olvasható az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (GVI) és a Volksbank Zrt. felméréséből. Ennek során 300 céget kérdeztek meg a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működők közül. A vizsgált körbe tartozók 21 százaléka érdeklődött az elmúlt fél évben hitelfelvételi lehetőségek iránt különböző bankoknál. E vállalatoknak több mint a fele hozzá is jutott a hitelhez, míg csaknem 24 százalékuk igényelt ugyan, de nem kapott. További 20 százalék már nem is folyamodott kölcsönért, feltehetően azért, mert kedvezőtlennek vagy teljesíthetetlennek ítélte meg a feltételeket, 19

19 vagy egyszerűen átértékelte a helyzetét, s arra jutott, hogy még sincs szüksége addicionális forrásra. 19 A felmérés során megkérdezett vállalkozások 61,2 százalékának van valamilyen hitele. E kötelezettségek túlnyomó része egy évnél rövidebb futamidejű forgóeszközhitel, a vállalkozások egyharmada finanszírozza működését ilyen formában. Kizárólag beruházási hitellel meglepően kis hányaduk, 5 százalékuk rendelkezik, míg egynegyedüknek mindkét típusú hitele van. A kkv-k szokásos polarizáltsága hogy belföldi vagy külföldi tulajdonú cégekről van-e szó a hiteleknél is megmutatkozik. A tisztán külföldi kézben lévők kétharmadának egyáltalán nincs bankhitele. Esetükben valószínűleg arról van szó, hogy anyavállalatuk olcsóbban tud pénzt adni vagy szerezni számukra, mint amilyen feltételekkel a magyar bankoktól juthatnának hozzá. A tisztán belföldi tulajdonú kkv-k 30 százalékának nincs hitele. Gazdasági ágak szerint vizsgálódva az derül ki, hogy a szolgáltatási szektorban működő társaságok között a leggyakoribb, hogy nincs hitelük; az ágazat kkv-i közül minden második ilyen. Kizárólag beruházási hitellel a feldolgozóipari cégek rendelkeznek a leggyakrabban (7,3 százalék), míg csak forgóeszközhitele az építőipari cégek 41 százalékának van. Mindkét típusú hitellel jobbára a kereskedelmi cégek rendelkeznek, ez csaknem 30 százalékukra jellemző. Némileg meglepő, hogy a vállalkozások viszonylag csekély hányadának van devizahitele. Forinthitellel 45,4 százalékuk rendelkezik, euróban nem egészen 25 százalékuk, svájci frankban pedig 7,6 százalékuk adósodott el. Egy vállalatnak persze több hitele is lehet. A megkérdezett 300 cég majdnem 85 százalékánál fordult elő az elmúlt fél évben, hogy valamelyik üzleti partner késedelmesen fizetett. A kkv-k több mint egyharmada rendszeresen a határidő lejárta után teljesíti kötelezettségeit. Az idén júliusban arányuk majdnem 37 százalék volt, 5 százalékponttal magasabb, mint 2008 hasonló időszakában. A késedelmesen befolyó összeg a kkv-k árbevételének 35,5 százalékát teszi ki. A felmérés alapján a késedelmes fizetés hasonlóan az elmúlt években tapasztalt tendenciához általában a kisebb és tisztán magyar tulajdonú cégek körében gyakoribb. E jelenség nagyon elterjedt az építőiparban: az ágazat vállalkozásainak átlagosan fele nem fizet határidőre, s az ellenérték ugyanekkora hányada folyik be késedelmesen. A kereskedelemben 32 százalék a késve fizetők aránya. 19 Hitel szűkében ( ) 20

20 A késedelmes fizetés egyik kézenfekvő oka a lánctartozás. Ezt jól le lehet mérni azon vállalatok arányán, amelyek azért nem tudtak előírásszerűen fizetni, mert maguk sem kapták meg időben tevékenységük ellenértékét. Az idén júliusban ez az arány 45,4 százalék volt (az elmúlt egy évben e mutató 42 és 47 százalék között ingadozott). A körbetartozás a kisebb cégeknél gyakoribb probléma: az 50 fő alattiak bő fele, az ennél több embert alkalmazóknak viszont csak 40 százaléka fizet késve azért, mert neki sem fizettek időben. A kkv-k közül még mindig többen vesznek fel hitelt, mint ahányan pályáznak EU-s forrásokra. Ez a válság kellős közepén meglepő adat. Egy kkv bizalmi index kutatásából kiderül a hitelek után legnépszerűbbek a pályázatokon keresztül elérhető támogatások, illetve a szervezeti tagságon belüli kölcsönök elérhetősége. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelfelvételi igényeinek kielégítése érdekében az elmúlt hónapokban számos olyan banki hitelkonstrukció vált elérhetővé a piacon, amely EU-s források bevonásával a piaci hiteleknél kedvezőbb feltételeket biztosít a vállalkozások számára. A mikro-, kis- és középvállalkozások körében végzett kutatás eredményei alapján a finanszírozási források közül továbbra is a belföldi banki hitel a legjelentősebb. 20 Bár az elmúlt hónapokban egyértelműen nehezebb lett a kkv-k szerint a hitelhez jutás, 43 százalékuk tervezi banki hitel igénylését az elkövetkezendő egy évben. Míg 2004-ben a kkv-k 50 százaléka elsősorban a tagi kölcsönöket részesítették előnyben (50%), ma már ez a lehetőség a harmadik helyre szorult a megkérdezettek 32 százaléka számol ilyen forrás igénybevételével. 21 A banki hiteleket követően a pályázati források szerepelnek a második helyen finanszírozási. Ezeken túlmenően a vissza nem térítendő támogatások és a támogatott hitelek igénybevételét, valamint a belföldi befektetőket jelölték meg a vállalkozások legnagyobb számban. Jelentős eltérések vannak az egyes ágazati szektorok finanszírozási szokásai között. Míg a mezőgazdasági cégek 73 százaléka számol banki hitel felvételével, addig ez az ipari vállalkozások 46 százalékára, a kereskedelmi cégek 43 százalékára, de a szolgáltató cégek csupán 37 százalékára jellemző. A vállalkozások mérete szerint is különbség figyelhető meg a középvállalkozások többsége (59%), a kisvállalkozások fele (51%), de a mikrovállalkozások csupán harmada (35%) számol egy éven belül banki hitelfelvétellel. 20 GFK ( ) 21