BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HITELEZÉSE A VÁLSÁGBAN Készítette: Németh Norbert Budapest, 2009

2 Tartalom 1. Bevezetés A KKV-k hitelfelvételi problémái és lehetőségei Előzmények, közgazdasági problémák A KKV-k negatív adottságai hitelfelvétel szempontjából Motivációk KKV-hitelnyújtáshoz Változások a vállalkozásfinanszírozásban Aktuális legjobb opciók Alapfogalmak értékelése Aktuálelemzés- a szekunderkutatás eredményei Ki, mennyiből, mit fedez? Hátráltató tényezők Banki szigor és a forgalom visszaesése a kkv-knál Megszorító intézkedések Ingatlanfedezet és hitelgarancia Hogyan használjuk a gyengeséget? A külső piac elemzése- KKV-k az Európai Unióban Elvárások, negatív aspektusok Pályázati lehetőségek, számszerűsített támogatások Versenyhelyzet, megállapodások, kilátások Banki reakciók a válságra- KKV stratégiák Nemzetközi áttekintés A válság fő vonásai és a bankokkal szembeni kihívások A bankok válságra adott reakcióinak fő vonásai Következtetések A bankok eszközei és forrásai Finanszírozási források bővülése KKV-k felhalmozásának növelése KKV-k likviditásának javulása Finanszírozási források bővülését szolgáló eszközök Mikrofinanszírozás, garanciaeszközök, tőkebefektetések A magyar állam válságkezelési tevékenysége

3 6.1. Magyarországi támogatások tagállamokkal összehasonlítva Az állami reakciók elemzése Befejezés Forrásjegyzék Mellékletek

4 1. Bevezetés A választásom a témát illetően nagyon egyszerű. Valami nagyon átfogó, és aktuális témáról szerettem volna írni. Mivel a kis-és középvállalkozások rendkívül magas számban játszanak szerepet a magyar gazdaság életében, ennél átfogóbbat keresve sem találtam volna. Pályakezdőként sok meghallgatáson kell majd részt vennem, ezért úgy vélem, hogy ennek a témának a kidolgozásával tisztább képet kapok az egyes KKV-k pénzügyi helyzetéről, jobban megértem a működésüket és felmérhetem a lehetőségeket. Témám aktualitásokra épül. A mindennapjaink örökös témája, a válság, mint aktualitás jelenség a fő témakörök közé tartozik a dolgozatomban. Mivel mindenki pénzszűkében szenved, és az általános pénztelenség legkézenfekvőbb alternatívája a hitelfelvétel, ennek a két táménak a kombinációja adja hétköznapi rálátásokkal és a friss adatok reprezentálva munkám értékét. Feltételezésem és célom bebizonyítani, hogy a gazdasági és pénzügyi világválság sajnálatos módon nagymértékben megnehezítette a kis-és középvállalkozások helyzetét, és azok hitelhez jutásának lehetőségeit. A KKV-k helyzetének bemutatásával, az Európai Unió és Magyarország gazdaságpolitikai akcióinak elemzésével szeretnék tisztább képet kapni a témáról. Munkámban nagy szerepet játszanak a különböző kis-és középvállalkozások finanszírozásáról, fejlesztéséről szóló szakirodalmak, gazdasági lapok aktuális cikkei. Továbbá gyakorlati szempontból pénzügyi tanácsadók is segítették a hipotézisem megválaszolását, azzal, hogy szakértői interjúk során, tiszta képet adtak a bankok válságra adott fő reakcióikról, és ennek okairól. 5

5 2. A KKV-k hitelfelvételi problémái és lehetőségei Dolgozatom első fejezetében azokra a körülményekre, adottságokra szeretnék rávilágítani, amelyek a kis-és középvállalkozások számára negatívan, illetve pozitívan hatnak különböző hitelfelvételei illetve hiteligénylési folyamatok során Előzmények, közgazdasági problémák A rendszerváltás után sorra léptek piacra a különböző hitelintézetek, megteremtve ezzel a hitel iránti keresletet. Ez a folyamat még jobban gyorsította a kkv-k számának növekedését Magyarországon. Azonban a bankok hibát követtek el a tekintetben, hogy az egyszerűbb vállalkozást sorra indító ügyfelek és a cégek igényeit, a korábbi nagyvállalatok mintájára próbálták kielégíteni. A bankok eredeti célja a kkv-kkal az volt, hogy a nagyszámú kisvállalkozások banki forgalma a jövőben nagymértékben növelni fogja a likviditásukat, azonban az akkori ügyletek kkv-körben többnyire készpénzben történtek. Bankszámláikat csupán adók átutalására használták. A kkvhitelezés az 1990-as évek közepén megtorpant. Újra a nagyvállalatok felé fordultak a nagyobb haszon és a biztosabb financiális kapcsolat reményében, míg a kockázatos kisebb vállalkozásokat megpróbálták leépíteni. Ennek egyik okának tudható be a szintén ekkor bekövetkezett nagy privatizáció. Az MNB statisztikája szerint 1999-ben a bankok vállalati hiteleinek mindössze 27%-a volt kkv-hitel, ami harmada negyede az egykori EU-15 államokban kialakult mértéknek től kezdve a magyarországi hitelintézetek az üzletpolitikájukban is megfogalmazták a kkv-szektor irányába történő nyitást. Ez a stratégiaváltás jórészt annak tudható be, hogy a nagyvállalkozások piacán leapadt az elérhető kamatmarzs 2 és egyre élesebbé vált a verseny, továbbá az állami támogatás különféle formái és az általános kamatszínvonal csökkenése egyre inkább megteremtette a szükségét és a lehetőségét a kkv szektor irányába történő nyitásnak. 3 1 (Árvai, 2002). 2 kamatmarzs: A betéti kamatok és a hitelkamatok különbsége. 3 (Bilek Borkó Czakó Pellényi, 2006). 6

6 2.2. A KKV-k negatív adottságai hitelfelvétel szempontjából A kkv-k alapvetően kis alaptőkével rendelkeznek. Ennek magyarázata, hogy Magyarországon a vállalkozási láz sokakat megfertőz. A folyamatos sikeres működéshez nem termelnek elegendő forgótőkét. Egy vállalkozás nyílván nagy kockázattal jár, főleg ha nincs elegendő forrás a piachoz való csatlakozáshoz és ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani versenytársaikkal. A válság először mindig a gyengébbeket támadja, jelen esetben a kevés alaptőkéjű kisvállalkozásokat októberében 1305 vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás, tíz hónap alatt pedig jutott hasonló sorsra. Tavaly egész évben számoltak fel vállalkozást, pedig az év utolsó hónapjaiban már megmutatkozott a válság hatása az adatokon. A csőd- és felszámolási eljárások mellett végelszámolásból is több indult már, mint tavaly egész évben. 4 A kkv-k nagyrészt csak kis összegű hiteleket vesznek fel, melyekhez aránytalanul magas banki költségek párosulnak. A mikro- és kisvállalkozásoknak a számlavezetés, az átutalások költségei jelentik az egyik legnagyobb állandó költséget. A bankok többségénél léteznek elektronikus számlacsomagok, ezeknél az interneten kezdeményezett utalások olcsóbbak, sőt előfordul, hogy ingyenesek. Mivel a vállalkozások utalással fizetik az adókat és az illetékeket, az ingyenesség jelentősen csökkentheti a havi költségeket. Az átutalás ugyanis nagyon sokba kerül. Papír alapon, bankfiókokban több száz, akár ezer forintot is elkérhetnek alkalmanként. Ennél jóval olcsóbb az interneten feladott utalási megbízás, de még így is levonhatnak néhány száz forintot 5. Aki többször utal havonta, annak érdemes összehasonlítania az ajánlatokat. Arra is érdemes figyelni, hogy néhány pénzintézetnél az internetes bankolás lehetőségéért külön díjat számolnak fel. Az utaláson kívül természetesen egyéb költségek is felmerülhetnek a vállalkozásoknál. Az egyik legfontosabb a bankkártya éves díja lehet. A számviteli követelmények igen felületesek a kkv-k esetében. Így a bankok nem juthatnak elegendő információhoz, nem kapnak megfelelő képet a cégek pénzügyi 4 Index (2009): Tovább hullanak a cégek 5 Az MNB első félévi fizetési forgalomról szóló tanulmányában a banki átutalások (on us, off us) átlagértéke 332 Forint. 7

7 helyzetéről és üzleti kilátásairól, ekként csökken a transzparencia. Ekkor számba veszik a társaság eddigi gazdasági teljesítményét, de számtalanszor ez sem vezet sikerre, a vállalkozás fiatal volta, rövid üzleti múltja miatt. Ez további kérdéseket vet fel. Ugyanis ebben az időszakban a bank-cég partnerkapcsolata még nem kiépített, nem számíthatnak gördülékeny együttműködésre. Hiteligényléskor fedezetet kell előteremteniük a kisméretű vállalkozásoknak, amelyet csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak teljesíteni. A kkv-k hagyományos pénzintézeti finanszírozása jellemzően nem biztosítékalapú, de amikor igen, a fedezetet főleg ingatlan képezheti. Ez nem meglepő, mivel a mai kkv-k tevékenységének nagy része, egy, a vezető birtokában lévő ingatlanban folyik. Emellett a korábbi gyakorlatban szerepet kaptak egyéb biztosítékok is, mint például a vagyont terhelő zálogjog, ingó zálogjog, árbevétel engedményezés, követelésen alapított zálogjog, készfizető kezesség - ezek azonban a jelenlegi körülmények közepette finanszírozói oldalról a kevésbé preferált alternatívák közé tartoznak. 6 Negatív szempont továbbá kkv-k esetében a méretgazdaságosság hiánya. Ez azt jelenti, hogy egységnyi banki profit eléréséhez, jóval több munkaráfordítás szükséges, mint a nagyvállalati ügyfélkör esetében. 7 A menedzsment képzettségét is sajnálatos módon a negatív hatásokhoz kell sorolnunk. A vezetőség általában a kkv-knál (többnyire max.1-2 fő) nem rendelkezik olyan sokirányú professzionális ismerettel, mint a nagyvállalatok sok főből álló menedzsmentje. Méretüknél fogva sem a vevőkkel, sem pedig a beszállítókkal szemben nincs elfogadható alkupozíciójuk. Ha romlik az üzleti környezet sokkal drasztikusabban csökken a teljesítményük, nem beszélve az alacsony pénzügyi tartalékaikról, melynek eredménye lehet egy hosszabb válság idején akár a csőd is. Továbbá a vezető esetleges távolléte az üzlettől (betegség stb.) megbéníthatja a vállalkozás működését, mely szintén a kockázatot, mint az egyik legfőbb banki költségelemet növeli. Nem erősségük a kkv-knak a korrekt, professzionális és megbízható üzleti terv elkészítése sem, amely egy hitelbírálati folyamat során indokolni tudná az amúgy is kockázatosabb hitelkérelem elfogadását. Rengeteg hátránnyal, tőke- és szakértelemhiánnyal vesznek részt a kkv-k a mai gazdaságunkban. Sok szempontot vesznek figyelembe a bankok és sajnos válság idején 6 Index (2009): Sehogy nem jut pénzhez egy kisvállalkozás 7 Csubák Tibor (2008): A magyar kkv hitelezés tendenciák áttekintése a es közötti időszakban, Aula, Budapest, 2008, p.56. 8

8 ezek portfólióromlásból fakadó szigorításhoz vezetnek. A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság erőteljesen csökkent, elsősorban a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, valamint az üzleti célú ingatlanhitelezésben. Ezzel szemben a vállalati hitelek iránti kereslet erősödött: míg a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet visszaesett (a beruházások visszaesése miatt), addig a rövidlejáratú hitelek iránti kereslet nőtt. A bankok az előző félévhez hasonlóan szigorították hitelezési feltételeiket, mind az ár-, mind a nem-ár jellegű tényezőkben a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az (elsősorban az építőiparban tapasztalható) iparág-specifikus problémák, a csökkenő kockázati tolerancia és a likviditási helyzet romlása miatt. A bankszektorban a portfolióminőség kismértékű romlását tapasztalták 2009 második félévében, és a bankok többsége szerint ez a trend folytatódni fog a következő félévben is. A vállalati szegmensre vonatkozó hazai eredmények hasonlóak a külföldi jegybankok felméréseiben jelzett szigorítási tendenciákhoz Motivációk KKV-hitelnyújtáshoz A bankoknak kkv-któl való elfordulásukat követően, rá kellett ébredniük, hogy a gazdasági fordulópontok, a piaci változások igencsak felszínre hozták a nagyvállalati hitelezés árnyoldalait egyaránt. Ebben az ügyfélkörben ugyanis nagyon erős a verseny és csak alacsony haszonkulcsot remélhetnek a hitelintézetek, ellentétben a kkv-knál a várható magasabb tranzakciós költségeknél. Ugyancsak olcsó forráshoz és magas forgalmi jutalékhoz vezethet a kkv-knak nyújtott hitelek. Említettem korábban, hogy sok újonnan megalakult kkv sajnos nem rendelkezik elegendő gazdasági, piaci múlttal, nem tudnak sikereket, eredményeket felmutatni, amelyek ösztönöznék a bankokat ennek a bizonytalan szférának a támogatásában. Azonban több kisvállalkozás működik immár Magyarországon évek óta megbízhatóan, önkéntelenül magával vonva ezeknek a cégeknek a mérföldkövekkel magasabb jövedelmezőségét. Visszatérve a bizonytalanságra, a fizetésképtelenségre több okot is találunk, amelyek biztosítékul szolgálnak a bankoknak a könnyebb együttműködéshez. A kisvállalkozók jó része teljes vagyonával felel kötelezettségeiért, így általában érzékenyebbek az 8 (MNB felmérés, 2009). 9

9 esetleges fedezetként nyújtott vagyontárgyuk, vagy ingatlanuk elvesztésére, amely növeli a törekvést arra, hogy a visszafizetések rendben bonyolódjanak. Azzal, hogy a hitelt nyújtó intézmények más ügyfélkörnek is lehetőséget nyújtanak hitelfelvételre, diverzifikálja a saját ügyfélkörét, mellyel kimondottan csökkentik a banki kockázatot. Nem mellőzhető az a tény sem, hogy az aktuális gazdaságpolitikában az állam nagy figyelmet fordít a kkv-k hitelhez jutására, mivel ennek a szektornak a fejlődése a gazdaság versenyhelyzete szempontjából meghatározó szerepet tölt be. A kkv-hitelekre kereslet az elmúlt években rendkívül megemelkedett. Ez a piaci jelenség egy kielégítetlen réteget jelentett a bankszektornak. A jelen helyzetben magas növekedési potenciált kecsegtető kkv-szféra elidegenedése igen csak nagy veszteséget jelentett volna. A kereslet várható növekedésére kedvező módon hatott a csökkenő kamatszínvonal, az államilag támogatott hitelkonstrukciók és a garanciaintézmények tevékenysége, illetve a pozitív előrejelzések a belső kereslet növekedésén alapuló GDPnövekedését illetően. 9 Végül egy igen fontos bilaterális kapcsolat kialakítási lehetősége győzte meg a bankokat a nyitásról, mégpedig a keresztértékesíthetési lehetőség, melyeket kkv hiteltermékek segítségével hajtottak végre. Hitel segítségével bankhoz lehet ugyanis kötni a kkv-t és keresztértékesítést lehet alkalmazni nem-aktív oldali termékek esetében. Legyen az betét, számlavezetés, biztosítások, vagy egyéb tranzakciós és befektetési termékek. Véleményem szerint ez igen hatásos és hasznos módja az eladásnak, és mivel a kkv-k tisztában vannak hátrányos helyzetükkel, így a kooperáció majdnem biztos. További bevételi potenciált jelenthet a kkv-k bank felé irányuló pozitív megítélése a lakossági ügyfélkör bővítése szempontjából. A vonzó ügyfélkör akár kkv közvetítéssel is gazdagíthatja a banki ügyfelek növekedését. A hitellel bankhoz kötött kkv tulajdonosa vagy a vállalat vezetője, mint magánszemély a bank lakossági üzletága számára képviselhet tehát bevételi potenciált. Ezt már inkább reklámnak, azaz marketingkommunikációs eszköznek tartom, de elismerem hasznosságát és eredményességét, azonban dolgozatomnak nem célja e témakör további kifejtése. Összegezve, az első fejezetben számba vettük, hogy a kis-és középvállalkozásoknak milyen adottságaik, piaci helyzetük és gazdasági körülményeik befolyásolják hitelhez jutási képességeinek, esélyüknek mértékét. A történeti áttekintésből kiderül, hogy a 9 Csubák(2008): 58.o. 10

10 kezdeti negatív megítélés és a bankok elfordulása ettől a szektortól csupán ideiglenes volt. Előre haladva az időben azonban a helyzet változott, felfedeződtek az előnyök és a lehetőségek, melyek talán még túlsúlyba is kerültek. Azonban számos más körülményt kell még vizsgálnom, hogy levonhassam végső következtetéseimet és, hogy megtudjuk, mennyire könnyű vagy nehéz a mai gazdasági helyzetben a kkv-knak hitelhez jutni. 11

11 3. Változások a vállalkozásfinanszírozásban Aktuális legjobb opciók Ebben a fejezetben a vállalkozások belső finanszírozása kerül középpontba. Természetesen minden részben fellelhető lesz majd a válság hatása. A hitelfelvételt említve, megszorítások tükrében, a mai legkedvezőbb lehetőségeket állítom egymással szembe Alapfogalmak értékelése Ha belegondolunk egy kisvállalkozás működésébe, legyen az a sarki pékség, vagy az éjjelnappali az utca közepén azonnal megállapíthatjuk, hogy ezeknek a kis cégeknek a saját forrás (saját zseb) döntő szerepet játszik a finanszírozásban. A világban bárhol, még a gazdagabb, nálunk fejlettebb pénzpiaccal megáldott országokban is rengeteg ember indít vállalkozást saját megtakarításból, a család vagy barátok befektetéseinek, kölcsöneinek segítségével. Persze az időközben felmerülő fejlesztéseket már a visszaforgatott profit fedezi. De a modern piacgazdaságunk szükségessé teszi a külső források igénybevételét egyaránt. Ha bankok hitelt vagy más finanszírozási eszközt adnak a hitelfelvevőnek, akkor ez forráskihelyezést jelent a számára, mely együtt jár természetesen a kockázat vállalásával. Az állami szabályzásról és az állam finanszírozó szerepéről most nem írok bővebben, mivel egy következő fejezetben ezt velősebben fogom kifejteni és vetem össze az aktualitásokkal. A külső finanszírozási eszközöknek igen sok típusa létezik, és bár leíró jellegnek tűnhet, szükségesnek tartom a fogalmak tisztázását, hogy azok a jelenlegi adatokkal kielemezve mindenki számára érthető és tiszta képet adjanak a lehetőségek mivoltáról. Kezdjük talán a legnépszerűbb és legjobban ismert eszközökkel, ezek az úgy nevezett adósságfinanszírozási eszközök, melyek közé tartoznak a hitelek, kölcsönök, kötvények. 10 A hitelre, mint olyanra, illetve a hiteltörlesztés részleteire szintén nem 10 Kállay Imreh (2004): 84.o. 12

12 fogok kitérni, révén ennek fogalma, körülményei elégséges értelmezési szinten mindenki számára ismertek. A kötvényt viszont megemlíteném mivel fontos tudnunk, hogy a kkv-k körében ez az egyik leginkább fel nem használt külső finanszírozási eszköz, mivel a kötvénykibocsátás fix költségei magasak és ezért kis összegű finanszírozás igénybevételére alkalmatlanok. Viszont vannak eszközök, amelyek különösen jól alkalmazhatóak a vizsgált szféránkban. Ilyen a faktoring, a forfetírozás, és a váltóleszámítolás. Ezek a finanszírozási eszközök lehetővé teszik a vállalkozás számára a fennálló követelések idő előtti beváltását, így bevételeit az eredeti lejárat előtt realizálja. Ez mindenképp egyrészt egyfajta biztonságérzetet kelt a kkv-kban, hogy gyorsabban realizálhatnak eredményt. Valószínűleg ezért olyan kedvelt metódusok ezek. Eladhatják adósságaikat például, amely igen kecsegtető lehet, ha maga az adósság, nagy, jó hírű, és jó referenciákkal rendelkező cégek felé áll fenn. Ilyenkor persze csökken a kockázatviseléssel járó aggodalmak mértéke, mivel nem a kisvállalkozás kockázatát kell figyelembe venni, elegendő csupán a nagyvállalatét ismerni. Tehát az adósságértékesítés kkv körökben igen népszerű és gyakran alkalmazzák őket. Ismét egy lépéssel közelebb jutottunk a kkv-k vállalati finanszírozásának megismerésében, de azért van még pár lehetőség, amelyeket meg kell vizsgálnunk. Akad még módja a kockázatkezelés olcsóbb megvalósításának. Ilyen például a lízing, amely egyfajta eszközfinanszírozásnak számít. A vállalkozás idegen gépeket, berendezéseket vagy akár épületeket használ és ezért meghatározott összegű díjakat fizet. Ezeket az igénybevett, lízingelt tárgyi eszközöket a vállalkozás a törlesztési idő lejárta után a lízingbe vevő cégtől általában megvásárolja. A kisvállalkozások szempontjából az eszköz alapú finanszírozás nagy előnye, hogy a kockázat kezelése egyszerűbb és olcsóbb, mint a kölcsön és a hitel esetében, ezért kisebb összegű tranzakciók is elfogadható áron bonyolíthatók le. 11 Vannak források, amelynek igénybevétele tulajdonosi jogokat biztosít a finanszírozónak, így részesedni tud nem csak a vállalati irányításból, hanem a megtermelt profitból is. Ez bár biztonságosabb a kkv-k számára, mert nincs kötelezettsége, azon kívül, hogy megossza a vezetést és a bejövő hasznot, de a finanszírozók gyakran félnek attól, hogy egy cseppet sem garantált a befektetett tőke megtérülése. 11 Kállay Imreh (2004): 86.o. 13

13 Megemlítendő a garancia és a kezesség fogalma is. A különbség csak annyi, hogy a garanciánál, megegyezés alapján a garantőr mindig fizet, persze a szerződés feltételeinek megfelelően, a kezes pedig, aki egyébként valamely pénzintézet, vállalja a fizetést, ha a kötelezett nem teljesít. Ez a két ügylet csak fizetési biztosítékot nyújt. Láthatjuk, hogy számos lehetőség van a források bevonására, némelyik több, némelyik kevesebb kockázattal jár. A saját tőke, vagyon, forrás felhasználása szinte minden esetben elsődleges, csupán a vállalatfejlődés során felmerülő költségek további finanszírozása indukálja a külső források felkutatását és igénybe vételét. De nem szabad elfelejtenünk, hogy minden vállalkozásnak a saját igényeinek megfelelően célszerű megválasztania, hogy milyen finanszírozási formát szeretne alkalmazni Aktuálelemzés- a szekunderkutatás eredményei Az előbbi alfejezetben feltártam, hogy a kkv-knak milyen külső finanszírozási lehetőségeik vannak. Azonban a gazdasági és piaci helyzet jócskán meghatározza a hajlandóságot afelé, hogy egyáltalán milyen forrásokat vegyenek igénybe, milyen módszereket alkalmazzanak a kkv-k a válság érájában. Természetesen fontosnak tartom az aktuális gazdaságpolitikai történések kiértékelését is, hogy még pontosabb képet kapjunk az opciókról. 1. ábra 14

14 A Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB) ez év szeptemberében 4,1 milliárd forintot hagyott jóvá a kis- és középvállalkozók hitelkérelmei alapján. A hónap során beérkezett kérelmek 53 millió forintos átlagos értékével szemben a jóváhagyott 102 hitel átlagos ügyletnagysága 40 millió forint volt. 12 Ha ránézünk erre a két számra láthatjuk, hogy az igényelt összeget majdnem 75%-ban megkapták a kkv-k. A különbség jól mutatja, hogy a Bank - döntően a kereskedelmi banki szférán keresztül - alapvetően a kisebb vállalkozások igényeit hagyta jóvá az elmúlt hónapban. A kkv-szektornak kihelyezett hitelek összértéke szeptemberben megközelítette a 10 milliárd forintot. A folyósítások mintegy 53%-ban a vállalkozásfejlesztéshez és forgóeszközigényekhez kapcsolódó, programok keretében kihelyezett hitelek voltak, a többi a jóváhagyott egyedi hitelkérelmek teljesítéseként került átutalásra. Ágazati megoszlás szerint a programhitelek 26%-a kereskedelmi, 20-20%-a mezőgazdasági és ipari beruházásokat finanszírozott. A zömében az elmúlt öt évet átfogó kumulált adatok szerint több mint ötezer vállalkozónak összesen 266 milliárd hitelt biztosított az MFB 2009.szeptember végéig. Az MFB a válság egy éve alatt rugalmasan, az igényekhez igazodva olyan hitelkonstrukciókat alakított ki (forgóeszközhitelek, bankgaranciák), amelyekkel továbbra is kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú, forintalapú forráslehetőségeket biztosít a kis- és középvállalkozók tevékenységének megőrzéséhez és versenyképességének fenntartásához. A Bank az Élelmiszeripari- és a Gazdaságélénkítő Bankgarancia Programokkal nemcsak a kkv-knak nyújt lehetőséget, de ezek révén segíti a refinanszírozásban eddig részt vett kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek hitelt igénylő vállalkozói üzletfeleinek a megtartását is. A december 31-i állapothoz képest III. negyedév végéig átrendeződött a kihelyezett hitelek összegének ágazatok szerinti megoszlása: a mezőgazdaság 8,1%- ponttal; a szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,5%-ponttal növelte részarányát. A kereskedelmi ágazatban 5,5%-ponttal, az iparban pedig 5%-ponttal csökkent a folyósított hitelek összegének részaránya az év első kilenc hónapjában. A szeptemberi jóváhagyásokat meghaladó folyósítási volumen azt jelzi, hogy a korábban jóváhagyott hitelekből fedezett fejlesztések és beruházások a megvalósítás 12 MFB ( ) 15

15 szakaszába jutottak, és a benyújtott számlák ellenében a hitel összegét lehívták. Ez a szeptemberi kihelyezés 78%-át jelenti. 13 A korábban kihelyezett hitelek esetében a türelmi idő - jelentős mennyiségű szerződésállomány esetében - lejárt, a szeptemberi befolyt törlesztések az év hátralévő részében az újabb kkv hitelek forrásául szolgálnak. Az egyik nagyon felkapott lehetőség forrásbevonáshoz a visszlízing. Említettem, hogy a lízing egy igen kedvelt finanszírozási forma a kis-és középvállalkozások számára. A hajlandóság nem, de a körülmények változtak az elmúlt időszakban. Érdemes tudnunk a visszlízingről, hogy lehetőséget nyújt magánszemélyek, vagy vállalkozások számára, hogy meglévő ingatlan fedezete mellett, szabadon felhasználható összeghez jusson. A lízing esetében a lízingcég megvásárolja az ügyfél (lízingbevevő) ingatlantulajdonát, amelyet ezután a lízingbevevő lízingbérletbe vesz, majd a futamidő végén az utolsó részlettel megvásárolja a tulajdonjogot. Megemlítendő, hogy nagyon magas a finanszírozási arány ebben az akcióban. Átruházható, nincs felső életkorhatár, és nincs felső finanszírozási összeghatár sem. Jövedelemigazolás nélkül is igényelhető, de ebben az esetben csak 75%-ig lehet finanszírozni az ingatlant, mely így is a jelen gazdasági körülmények között magas LTV 14 aránynak számít. 15 Ez látszatra igen kecsegtető, de ebben az esetben sem szabad elfelejtenünk, hogy először is meg kell vizsgálnunk, hogy a cégünknek pontosan mire van szüksége, és hogy ez-e a legmegfelelőbb forrásszerzési lehetőség. Jelentős változás állt be a KKV-k finanszírozhatóságát illetően a közteherviselési törvény hatályba lépését követően. Mivel a visszlízing esetén eltűnt az eddigi törvények alapján fizetendő bruttó vételárra vetített 12 %kos illeték, ez nagyban elősegítette a pénzügyi intézmények által preferált lízing alapú finanszírozást. Jelen gazdasági környezetben ahol a pénzintézetek likviditása alacsony, illetve a piaci és finanszírozási kockázatok magasak a pénzintézetek szempontjából preferált egy tulajdonjog alapú finanszírozás, ahol a finanszírozó nem futja a felszámolási kockázatot, az ügyfélnek pedig nem kell megfizetnie a bruttó vételárra vetített 12 %kos illetéket. Az illeték eddig a konstrukciók kalkulálását is nehézkesebbé tette. Már a pénzügyi válság előtt is jelen volt az ingatlan visszlízing iránti igény, de a jelentős illetékteher részben elriasztotta az 13 MFB mérleg a KKV hitelek alakulásáról ( ) 14 Loan to Value a kihelyezett hitel és a fedezetül szolgáló ingatlan becsült értékének aránya 15 HLC: ( ) 16

16 érdeklődőket. Ahhoz, hogy egy társaság élni tudjon az illetékmentesség lehetőségével, fel kell mérnie az adott ingatlan valós piaci értékét, át kell gondolnia a finanszírozás összegét, futamidejét. Két év nem túl hosszú idő, pláne nem egy ingatlanfinanszírozás esetén, de ez az időtartam elegendő lehet a működés finanszírozási feltételeinek stabilizálásához. 16 A teljes körűség igénye mellett, ha felvetettem egy lehetőséget, amellyel a kkv-k élhetnek recesszió idején, akkor említenem kell olyanokat is, amelyekkel nem érdemes. Persze nem győzöm hangsúlyozni az egyedi vállalkozásokra szabott lehetőségek fontosságát, de az aktuális híreket, statisztikát, cikkeket elemezve igyekszem egy megbízható átalány kialakításában. Leépítés és költségcsökkentés helyett új piacok meghódításán és az innováción keresztül vezet a kis- és középvállalkozások útja a kilábalás felé. Ehhez segítséget legtöbbször nem a bankhiteltől kell remélniük, hiszen mára a bankok szinte kizárólag stabilan működő közép- vagy nagyvállalatokba helyeznek ki forrásokat. Ezzel szemben a tőkebefektető a vállalakozás sikeres közép és hosszú távú fejlesztését és működését tartja szem előtt. A kis- és középvállalatok 85 százalékánál a válság a forgalom visszaesésében jelentkezett és közel 30 százalékuknál volt kimutatható a finanszírozási források elapadása. A vállalkozások legjellemzőbb automatikus válságreakciója a költségcsökkentés, a létszámleépítés és a beruházások elhalasztása volt. Ugyanakkor a kitörési lehetőség a kis- és középvállalkozások számára közép és hosszútávon az innováció, a piacszerzés és a hatékonyságnövelés lenne. 17 A GfK Hungária Piackutató Intézet július végén publikált elemzése szerint azonban az innováció a kkv-k alig egyötödére jellemző, a piacszerzéshez nélkülözhetetlen külföldi kapcsolatrendszerrel e cégek háromnegyede nem rendelkezik, hatékonyságuk pedig jóval elmarad az uniós átlagtól. A Versenyképességi Évkönyv szerint Magyarországon a kkv szektor működésének hatékonysága egy tízes skálán alig éri el a négyet, míg a nagyvállalatok ugyanitt 7,6-os hatékonysági mutatóval rendelkeznek. Ausztriában a kkv szektor hatékonysága eléri a 7,8-as szintet, de még Romániában is 5,4. A tőkehelyzet, a finanszírozási szükséglet és az alkalmazott megoldások jelentősen befolyásolják a kis- és középvállalkozások lehetőségeit, így az innovációhoz szükséges 16 Index (2009): A visszlízing segíthet a kkv kon kon/ ( ) 17 Index ( ): Nem a bankhitel a kiút a válságból a kkv knak knak/ 17

17 kutatásokra fordítható források nagyságát, egy vállalkozás kockázattűrő képességét, ezáltal jövőbeli versenyképességét. A közvetlen támogatások elérhetősége, és az elmúlt időszak banki hitelbősége nem ösztönözte a vállalkozásokat a számukra hosszútávon is hatékonynak mondható finanszírozási forma kiválasztásában. A külső tőkét igénylő induló vállalatok esetében elsősorban a kockázati tőkefinanszírozás jelentené a kitörés lehetőségét, mert esetükben a viszonylag magas kockázat, illetve a magas tranzakciós költségek korlátozzák a tőkepiac egyéb lehetőségeinek igénybevételét. A mikro- és kisvállalati szektorban gyenge a kockázati tőkebefektetés elfogadottsága: a cégvezetők többnyire nehezen elviselhető kényszernek tekintik a tulajdonosi autonómia kisebb-nagyobb korlátozását, tőkéjük kiegészítése fejében sem mondanak le önállóságukról. Sőt, még a technológia-intenzív kkv-knak is csak kis része ismeri a kockázati tőke működését és lehetőségeit. Ha egy vállalat tudja, hova akar eljutni, rendelkezik versenyelőnyökkel, ismeri a rövidés hosszú távú tőkeszükségletét, és a tulajdonos-vezetők hajlandóak ezt üzleti tervként kezelni, akkor a társaság jó úton van egy sikeres kockázati tőkebevonás felé. Hiszen a korai életszakaszban lévő kis és közepes vállalkozásokba befektető kockázati tőke célja, hogy a tulajdonos-alapítók fejlesztési terveinek megvalósulását segítse, nemzetközi piacra jutásának megvalósítását támogassa, de ezek mellett - banki forgótőke finanszírozás hiányában - az átmeneti cash-flow nehézségek kezelésére is további forrásokat biztosíthat. A kockázati tőkebefektetés korai szakaszú vagy induló vállalkozások számára is elérhető, amíg a növekedést biztosító banki finanszírozás nem jellemző ebben a vállalati körben. Utóbbi ugyanakkor az expanziós szakaszban a forgótőke finanszírozás vagy eszköz-beruházások megvalósítása esetében jelenthet hatékony megoldást, melynek megszerzésére egy stabil befektetői háttérrel is nagyobb az esély (Primus Capital, 2009). 18

18 3.3. Ki, mennyiből, mit fedez? Hátráltató tényezők 2. ábra Ha a kkv-k nem jutnak forráshoz, márpedig ezt a fent említett statisztikai adatok egyre erőteljesebben alátámasztják, akkor akár le is húzhatják a rolót. Megváltozott tehát a régi gyakorlat, amikor a magyar vállalkozók arra voltak büszkék, hogy hitel nélkül működnek. Jobb lenne, ha maguk a bankok is odaadóbban foglalkoznának a kis- és középvállalkozásokkal. Kutatásaimban feltárt adatok alapján azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy a földkerekség más országaiban szintén hozzánk hasonló problémákkal küzdenek, s másutt is az egész gazdaság stabilitását veszélyezteti, ha a kkv-szektor nem képes megtartani az alkalmazottait, ha nem tud fejleszteni, befektetni. Drasztikusan beszűkültek a kisebb cégek hitellehetőségei, s helyzetüket az is nehezíti, hogy 85 százalékuknak nem fizet időben üzleti partnere. A hitelfelvételt szintúgy nehezíti a kamatszintek emelkedése, ahogyan az olvasható az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (GVI) és a Volksbank Zrt. felméréséből. Ennek során 300 céget kérdeztek meg a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működők közül. A vizsgált körbe tartozók 21 százaléka érdeklődött az elmúlt fél évben hitelfelvételi lehetőségek iránt különböző bankoknál. E vállalatoknak több mint a fele hozzá is jutott a hitelhez, míg csaknem 24 százalékuk igényelt ugyan, de nem kapott. További 20 százalék már nem is folyamodott kölcsönért, feltehetően azért, mert kedvezőtlennek vagy teljesíthetetlennek ítélte meg a feltételeket, 19

19 vagy egyszerűen átértékelte a helyzetét, s arra jutott, hogy még sincs szüksége addicionális forrásra. 19 A felmérés során megkérdezett vállalkozások 61,2 százalékának van valamilyen hitele. E kötelezettségek túlnyomó része egy évnél rövidebb futamidejű forgóeszközhitel, a vállalkozások egyharmada finanszírozza működését ilyen formában. Kizárólag beruházási hitellel meglepően kis hányaduk, 5 százalékuk rendelkezik, míg egynegyedüknek mindkét típusú hitele van. A kkv-k szokásos polarizáltsága hogy belföldi vagy külföldi tulajdonú cégekről van-e szó a hiteleknél is megmutatkozik. A tisztán külföldi kézben lévők kétharmadának egyáltalán nincs bankhitele. Esetükben valószínűleg arról van szó, hogy anyavállalatuk olcsóbban tud pénzt adni vagy szerezni számukra, mint amilyen feltételekkel a magyar bankoktól juthatnának hozzá. A tisztán belföldi tulajdonú kkv-k 30 százalékának nincs hitele. Gazdasági ágak szerint vizsgálódva az derül ki, hogy a szolgáltatási szektorban működő társaságok között a leggyakoribb, hogy nincs hitelük; az ágazat kkv-i közül minden második ilyen. Kizárólag beruházási hitellel a feldolgozóipari cégek rendelkeznek a leggyakrabban (7,3 százalék), míg csak forgóeszközhitele az építőipari cégek 41 százalékának van. Mindkét típusú hitellel jobbára a kereskedelmi cégek rendelkeznek, ez csaknem 30 százalékukra jellemző. Némileg meglepő, hogy a vállalkozások viszonylag csekély hányadának van devizahitele. Forinthitellel 45,4 százalékuk rendelkezik, euróban nem egészen 25 százalékuk, svájci frankban pedig 7,6 százalékuk adósodott el. Egy vállalatnak persze több hitele is lehet. A megkérdezett 300 cég majdnem 85 százalékánál fordult elő az elmúlt fél évben, hogy valamelyik üzleti partner késedelmesen fizetett. A kkv-k több mint egyharmada rendszeresen a határidő lejárta után teljesíti kötelezettségeit. Az idén júliusban arányuk majdnem 37 százalék volt, 5 százalékponttal magasabb, mint 2008 hasonló időszakában. A késedelmesen befolyó összeg a kkv-k árbevételének 35,5 százalékát teszi ki. A felmérés alapján a késedelmes fizetés hasonlóan az elmúlt években tapasztalt tendenciához általában a kisebb és tisztán magyar tulajdonú cégek körében gyakoribb. E jelenség nagyon elterjedt az építőiparban: az ágazat vállalkozásainak átlagosan fele nem fizet határidőre, s az ellenérték ugyanekkora hányada folyik be késedelmesen. A kereskedelemben 32 százalék a késve fizetők aránya. 19 Hitel szűkében ( ) 20

20 A késedelmes fizetés egyik kézenfekvő oka a lánctartozás. Ezt jól le lehet mérni azon vállalatok arányán, amelyek azért nem tudtak előírásszerűen fizetni, mert maguk sem kapták meg időben tevékenységük ellenértékét. Az idén júliusban ez az arány 45,4 százalék volt (az elmúlt egy évben e mutató 42 és 47 százalék között ingadozott). A körbetartozás a kisebb cégeknél gyakoribb probléma: az 50 fő alattiak bő fele, az ennél több embert alkalmazóknak viszont csak 40 százaléka fizet késve azért, mert neki sem fizettek időben. A kkv-k közül még mindig többen vesznek fel hitelt, mint ahányan pályáznak EU-s forrásokra. Ez a válság kellős közepén meglepő adat. Egy kkv bizalmi index kutatásából kiderül a hitelek után legnépszerűbbek a pályázatokon keresztül elérhető támogatások, illetve a szervezeti tagságon belüli kölcsönök elérhetősége. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelfelvételi igényeinek kielégítése érdekében az elmúlt hónapokban számos olyan banki hitelkonstrukció vált elérhetővé a piacon, amely EU-s források bevonásával a piaci hiteleknél kedvezőbb feltételeket biztosít a vállalkozások számára. A mikro-, kis- és középvállalkozások körében végzett kutatás eredményei alapján a finanszírozási források közül továbbra is a belföldi banki hitel a legjelentősebb. 20 Bár az elmúlt hónapokban egyértelműen nehezebb lett a kkv-k szerint a hitelhez jutás, 43 százalékuk tervezi banki hitel igénylését az elkövetkezendő egy évben. Míg 2004-ben a kkv-k 50 százaléka elsősorban a tagi kölcsönöket részesítették előnyben (50%), ma már ez a lehetőség a harmadik helyre szorult a megkérdezettek 32 százaléka számol ilyen forrás igénybevételével. 21 A banki hiteleket követően a pályázati források szerepelnek a második helyen finanszírozási. Ezeken túlmenően a vissza nem térítendő támogatások és a támogatott hitelek igénybevételét, valamint a belföldi befektetőket jelölték meg a vállalkozások legnagyobb számban. Jelentős eltérések vannak az egyes ágazati szektorok finanszírozási szokásai között. Míg a mezőgazdasági cégek 73 százaléka számol banki hitel felvételével, addig ez az ipari vállalkozások 46 százalékára, a kereskedelmi cégek 43 százalékára, de a szolgáltató cégek csupán 37 százalékára jellemző. A vállalkozások mérete szerint is különbség figyelhető meg a középvállalkozások többsége (59%), a kisvállalkozások fele (51%), de a mikrovállalkozások csupán harmada (35%) számol egy éven belül banki hitelfelvétellel. 20 GFK ( ) 21

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Termékstruktúra MFB ok Vállalkozói szektor Agrár szektor Önkormányzati szektor Lakossági szektor MFB Vállalkozásfinanszírozási

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek az UniCredit Banknál

Finanszírozási lehetőségek az UniCredit Banknál Finanszírozási lehetőségek az UniCredit Banknál Feketéné Fábry Anita, Kisvállalati tanácsadó, UniCredit Bank Hungary Zrt. Veszprém, 2015. november 12. Az első lépés: a cél meghatározása Hiteligénylés előtt

Részletesebben

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Benke Ákos vezérigazgató Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009. június 17. Pénzügyi Programok hitelintézetek részvételével MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Új Magyarország Hitelgarancia Programés dokumentáció. Új Magyarország Kishitel

Új Magyarország Hitelgarancia Programés dokumentáció. Új Magyarország Kishitel Új Magyarország Hitelgarancia Programés dokumentáció módosítás Új Magyarország Kishitel Bátora László, MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest 2010. március 18. Új Magyarország Hitelgarancia

Részletesebben

4,5-4,99%-os FIX kamat a teljes futamidôre 2013.12.13-ig benyújtott hitelkérelmek esetében hitelek

4,5-4,99%-os FIX kamat a teljes futamidôre 2013.12.13-ig benyújtott hitelkérelmek esetében hitelek Kedvezményes kamatozású vállalati forint Akár 80%-os finanszírozási arány AVHGA kiegészítô kezesség esetén 4,5-4,99%-os FIX kamat a teljes futamidôre 2013.12.13-ig benyújtott hitelkérelmek esetében hitelek

Részletesebben

Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben

Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben Heti Válasz Konferencia - Cégfinanszírozás a kkv-szektorban Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben Bertalan Sándor ügyvezető igazgató 2014. október 29. www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. május

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt.

START Tőkegarancia Zrt. START Tőkegarancia Zrt. ÚJ TERMÉK A KKV-K SZÁMÁRA EU-S TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE Az értékteremtő befektetés garanciája Szakmai Nap - 2007. június 26. Pályázati források a KKV-k részére

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21. Termékportfólió megújítása Irányelvek Megfelelés Új Széchenyi Tervnek Egyszerű stuktúrájú, és egzakt módon szegmentált

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Hírlevél. 201 2. február 1. START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

Hírlevél. 201 2. február 1. START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 201 2. február 1 Hírlevél 2012. február Hírlevél 201 2. február 2 TULAJDONOSI VAGY ÜGYVEZETŐI KEZESSÉGVÁLLALÁS, MINT LEHETSÉGES PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK A 4/2011 Kormányrendelet lehetővé tette, hogy

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN HaNgsúly a HitelkéPességeN 2015 www.glosz.hu HaNgsúly a HitelkéPességeN Növekedési Hitel Program és Növekedési HitelProgram + széchenyi kártya Program exim konstrukciók VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK HitelkéPesség

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Vállalkozások finanszírozási lehetőségei visszatérítendő állami forrásból RFH-MFB László Csaba RFH Nonprofit Zrt.

Vállalkozások finanszírozási lehetőségei visszatérítendő állami forrásból RFH-MFB László Csaba RFH Nonprofit Zrt. Vállalkozások finanszírozási lehetőségei visszatérítendő állami forrásból RFH-MFB László Csaba RFH Nonprofit Zrt. Regionális Fejlesztési Holding Zrt Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Hírlevél 2012. december

Hírlevél 2012. december Hírlevél 2012. december 1 Hírlevél 2012. december START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2012. december 2 Áldott, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag újesztendőt kíván ügyfeleinek és partnereinek

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, melyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2015. április 1-től

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2015. április 1-től HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2015. április 1-től I. 1. Beruházási hitel I.1.1. Forint alapú hitelek 30.000.001 forint és ezt meghaladóan 3 havi

Részletesebben

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Országos roadshow 2009 mikro és KKV vállalkozások részére Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Salgótarján 2009.10.15 Új Magyarország Vállalkozói Program Uniós pénzügyi

Részletesebben

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2013. április 1-től

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2013. április 1-től HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetnél folyósított vállalkozói hitelek kondícióiról Érvényes: 2013. április 1-től I. 1. Beruházási hitel I.1.1. Forint alapú hitelek 30.000.001 forint és ezt meghaladóan 3 havi

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám 2 Tisztelt Olvasó! KÖSZÖNTŐ Ön Magyarország első befektetési tőkegarancia termékeket kínáló pénzügyi szolgáltatójának, a Start Tőkegarancia Zrt-nek havi

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív

Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív Hitelezési felmérés Önkormányzati finanszírozásra vonatkozó kérdőív A válaszadó intézmény neve: Adatszolgáltató kódja: Felmérés időpontja Tovább a felmérésre MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 173. szám 43547 43548

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA az Új Magyarország Mikrohitel Program a régió mikrovállalkozóinak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Finanszírozási formák az új támogatási rendszerben. Előadó: Bencsik Győző és Hollósi Melinda Dátum: Fertőszentmiklós, 2015. március 6.

Finanszírozási formák az új támogatási rendszerben. Előadó: Bencsik Győző és Hollósi Melinda Dátum: Fertőszentmiklós, 2015. március 6. Finanszírozási formák az új támogatási rendszerben Előadó: Bencsik Győző és Hollósi Melinda Dátum: Fertőszentmiklós, 2015. március 6. MIT KÍNÁL AZ OTP BANK? 2 Agrár finanszírozási termékek - Összefoglaló

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a létszám alapján kkv

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31.

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31. Készfizető kezesség kis és középvállalkozásoknak dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató 2011. május 31. Napi Gazdaság konferencia: Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává Az Alapítványról 1991-ben jött létre

Részletesebben

I. HITELTERMÉKEK ÉS BANKGARANCIÁK

I. HITELTERMÉKEK ÉS BANKGARANCIÁK Érvényes: 2010. január 1-jétől Megjelenés: 2009. december 15. HIRDETMÉNY A mikro- és kisvállalati ügyfélkör részére (1) végzett hitelműveletek és egyéb banki kötelezettségvállalások tekintetében érvényes

Részletesebben

HIRDETMÉNY Vállalkozók és önkormányzatok részére nyújtott éven túli hitelek kamat és díj kondíciói

HIRDETMÉNY Vállalkozók és önkormányzatok részére nyújtott éven túli hitelek kamat és díj kondíciói Forgalmazható hitelek Beruházási célú hitel 200.07.0-től 80 Forgóeszközhitel 200.07.0-től Rulírozó jellegű forgóeszközhitel 200.07.0-től 60 Önkormányzati beruházási hitel 200.07.0-től 80 A kamatfelár mértéke

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Az RFH Zrt. bemutatása

Az RFH Zrt. bemutatása 1 Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások erősítésén keresztül a térségi gazdaságfejlesztés KKV-k és Önkormányzatok

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

Mérföldkövek I. 2007 október Mikro A pályázat 2007 november Mikro B pályázat 2008 február Az első hitelfolyósítás

Mérföldkövek I. 2007 október Mikro A pályázat 2007 november Mikro B pályázat 2008 február Az első hitelfolyósítás Mérföldkövek I. 2007 október Mikro A pályázat 2007 november Mikro B pályázat 2008 február Az első hitelfolyósítás Cél: a legkisebbek forráshoz-juttatása, Nem szociális mikro-hitel, a KKV-k alulfinanszírozottsága

Részletesebben

A módosítás oka: Takarék SAPS agrártámogatást megelőlegező kölcsön termék bevezetése

A módosítás oka: Takarék SAPS agrártámogatást megelőlegező kölcsön termék bevezetése 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. Telefon: 52/417-497/27, Fax: 52/535-921 Cégjegyzékszám:09-02-000063 HBM Cégb Ikt.szám: 1794/2015. H I R D E T M É N Y Érvényes: 2015. március 18-tól A módosítás oka: Takarék

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

Az RVA Új Széchenyi Terv ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM általános feltételei (2011_v3.00)

Az RVA Új Széchenyi Terv ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM általános feltételei (2011_v3.00) Az RVA Új Széchenyi Terv ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM általános feltételei () Érvényes 2011. február 14-től visszavonásig, illetve legfeljebb 2015. október 31-ig. A támogatott hitelkonstrukcióra jogosultak

Részletesebben

Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Salgótarján 2013.05.08. Varga Béla ügyvezető

Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Salgótarján 2013.05.08. Varga Béla ügyvezető PÁLYÁZATOK FINANSZIROZÁSI LEHETŐSÉGEI Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Salgótarján 2013.05.08 Varga Béla ügyvezető A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál

Részletesebben

OTP Business 250 Hitelprogram

OTP Business 250 Hitelprogram OTP Business 250 Hitelprogram OTP Business Folyószámlahitel A Business 250 Hitelprogramcélja A Hitelprogram célja az OTP Bank Nyrt. meglévő és leendő ügyfeleinek gyors, rugalmas kiszolgálása beruházásiforgóeszköz-

Részletesebben

HIRDETMÉNY Vállalkozók és önkormányzatok részére nyújtott éven túli hitelek kamat és díj kondíciói

HIRDETMÉNY Vállalkozók és önkormányzatok részére nyújtott éven túli hitelek kamat és díj kondíciói Érvényes: 0.0.0-től Forgalmazható hitelek Kezelési költség Beruházási célú hitel 00.07.0-től 80 Forgóeszközhitel 00.07.0-től havi BUBOR + kamatfelár ügyfélminősítés alapján kerül Rulírozó jellegű forgóeszközhitel

Részletesebben

HITEL HIRDETMÉNY önkormányzati ügyfelek részére 1. 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre

HITEL HIRDETMÉNY önkormányzati ügyfelek részére 1. 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre HITEL HIRDETMÉNY 1 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre 1 Tartalom 1. Fogalomtár...3 2. Rulírozó-, és folyószámlahitel (VRULIROZÓ; VFOLYÓSZLA)...5 3. Rövid lejáratú hitel (éven belüli) (FORGÓÉBEL1;

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től

Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től Export elő és utófinanszírozás, exportbiztosítás, garanciavállalás az EXIM től Labancz Margit, igazgató Német-Magyar Üzleti Fórum Budapest, 2013. április 4. Állami exportösztönzés Exporthitel ügynökség,

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

III/1. Hitelek és egyéb kockázati termékek Kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek

III/1. Hitelek és egyéb kockázati termékek Kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek A. 1x1 termékcsalád III/1. Hitelek és egyéb kockázati termékek Kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek Érvényes: 2015. június 23-ától EUR és HUF MKB 1x1 Betétkamatláb bázisú hitelre vonatkozó kérelmet a Bank

Részletesebben

Új Magyarország mikrohitelek

Új Magyarország mikrohitelek Új Magyarország mikrohitelek ÚJ MAGYARORSZÁG MIKROHITEL KONSTRUKCIÓ-FORGÓESZKÖZRE Érvényes: 2010. január 1-től visszavonásig. A jogosultság feltételei - nyereség orientált vállalkozásnak kell lennie, azaz

Részletesebben

KRISÁN LÁSZLÓ vezérigazgató

KRISÁN LÁSZLÓ vezérigazgató KRISÁN LÁSZLÓ vezérigazgató Sok kicsi sokra megy? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme foglalkoztatás és jövedelemtermelő képesség szempontjából: 1,2 millió bejegyzett vállalkozás 99%-a KKV

Részletesebben

Kombinált Mikrohitel. A Mikrovállalkozások fejlesztéséért

Kombinált Mikrohitel. A Mikrovállalkozások fejlesztéséért Kombinált Mikrohitel A Mikrovállalkozások fejlesztéséért Kombinált Mikrohitel Mikrovállalkozások fejlesztése - Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési pályázata - Újdonság a magyar finanszírozási termékpalettán

Részletesebben

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott intézményi kezesség (Alapítványi Kezesség) igénybevétele

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott intézményi kezesség (Alapítványi Kezesség) igénybevétele Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott intézményi kezesség (Alapítványi Kezesség) igénybevétele Ha vállalkozása nem rendelkezik a BG Finance Zrt. (Táraság) által nyújtott támogatott

Részletesebben

MNB Növekedési Hitelprogram. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

MNB Növekedési Hitelprogram. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 MNB Növekedési Hitelprogram Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 MNB Növekedési Hitelprogram, Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Hírlevél 2010. március 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2010. március

Hírlevél 2010. március 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2010. március Hírlevél 2010. március 1 Hírlevél 2010. március Hírlevél 2010. március 2 MIÉRT NEM LESZ ÜZLETKÖTÉS A START ZRT-HEZ BEÉRKEZETT IGÉNYLÉSEK TÖBB MINT EGYHARMADÁBÓL? A MEGHIÚSULT IGÉNYLÉSEK HÁTTERÉBEN A TÚL

Részletesebben

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András Pénzügyi lízing Széchenyi István Egyetem KGYK Sándorfi András Lízing története, fogalma Papok-földművesek Urak-rabszolgák II. Világháború után Amerikában 70-es évektől hazánkban A lízing olyan bérbevételi,

Részletesebben

Aktív üzletág kondíciói 2015.07.01-től hatályos

Aktív üzletág kondíciói 2015.07.01-től hatályos Ikt: 10340/2015 Aktív üzletág kondíciói 2015.07.01-től hatályos A megadott kamatmértékek 360 napos bázison kerültek megállapításra. A kondíciós listában szereplő hitelek esetében a kamatmértékek negyedévenkénti

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

A módosítás oka: Takarék Növekedési Forgóeszköz hitel és TakarékHitel bevezetése (folyószámla hitel társas vállalkozások részére).

A módosítás oka: Takarék Növekedési Forgóeszköz hitel és TakarékHitel bevezetése (folyószámla hitel társas vállalkozások részére). 4025 Debrecen, Petőfi tér 6. Telefon: 52/417-497/27, Fax: 52/535-921 Cégjegyzékszám:09-02-000063 HBM Cégb Ikt.szám: 6994/2015. H I R D E T M É N Y Érvényes: 2015. október 15-től A módosítás oka: Takarék

Részletesebben

HITELIGÉNYLÉS Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet által folyósítandó Kombinált Mikrohitelhez kapcsolódó előfinanszírozási hitelhez

HITELIGÉNYLÉS Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet által folyósítandó Kombinált Mikrohitelhez kapcsolódó előfinanszírozási hitelhez HITELIGÉNYLÉS Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet által folyósítandó Kombinált Mikrohitelhez kapcsolódó előfinanszírozási hitelhez Vállalkozás / Vállalkozó A hiteligénylés átvétele nem kötelezi a Gádoros

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. január Hírlevél 2011. január 2 MILLIÁRD FELETT A JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEALAPOK BEFEKTETÉSEI A 2010 első félévében, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében

Részletesebben

HIRDETMÉNY A VÁLLALKOZÓI HITELEKRŐL

HIRDETMÉNY A VÁLLALKOZÓI HITELEKRŐL RÉTKÖZ TAKARÉKSZÖVETKEZET KISVÁRDA HIRDETMÉNY A VÁLLALKOZÓI HITELEKRŐL ÉRVÉNYES: 2015. március 02.-től VÁLLALKOZÓI HITELEK Érvényes a 2015. március 02-től befogadott igénylésekre. : magánszemély által

Részletesebben

HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL. Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16.

HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL. Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16. HATÉKONY EXPORTTÁMOGATÁS AZ EXIM-TŐL Mizser Zoltán Regionális képviseletvezető VOSZ Csorna 2015. 04. 16. EGYSÉGES KÜLGAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐ RENDSZER A KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM IRÁNYÍTÁSA ALATT 20

Részletesebben

Hitelt? De honnan? A mikro- és kisvállalkozások forráshoz jutási lehetőségei 2013 tavaszán. Kaposvár, 2013.04.17 Keresztes Péter SMVKK

Hitelt? De honnan? A mikro- és kisvállalkozások forráshoz jutási lehetőségei 2013 tavaszán. Kaposvár, 2013.04.17 Keresztes Péter SMVKK Hitelt? De honnan? A mikro- és kisvállalkozások forráshoz jutási lehetőségei 2013 tavaszán Kaposvár, 2013.04.17 Keresztes Péter SMVKK A kisvállala> hitelpiacról röviden A kereslet: Ø A mikro- és KKV szektor

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Hitel a vállalkozások sikeréhez - A HKIK szerepe a vállalkozásfejlesztésben Sok kicsi sokra megy? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme foglalkoztatás és jövedelemtermelő képesség szempontjából:

Részletesebben

Energetikai pályázatok finanszírozási lehetőségei. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. Előadó: Ling Imre befektetési- és stratégiai igazgató

Energetikai pályázatok finanszírozási lehetőségei. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. Előadó: Ling Imre befektetési- és stratégiai igazgató . Energetikai pályázatok finanszírozási lehetőségei Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt Előadó: Ling Imre befektetési- és stratégiai igazgató Alapítás Az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Lízinghelyettesítő lakáscélú kölcsönök, akár önerő nélkül*

Lízinghelyettesítő lakáscélú kölcsönök, akár önerő nélkül* A Magyarországi Zrt. Hirdetménye a Lakossági Hitelekről Lízinghelyettesítő lakáscélú kölcsönök, akár önerő nélkül* Fészekrakó (FR) programra vonatkozóan is! Magánszemélyek részére Piaci kamatozású lakáscélú

Részletesebben

Széchenyi Kártya Folyószámlahitel

Széchenyi Kártya Folyószámlahitel ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ MKB Széchenyi Kártya Program termékei Érvényes: 2013. szeptember 12.-től Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Éven belüli finanszírozási igényeit könnyen, gyorsan szeretné megoldani? Igényelje

Részletesebben