Az önkormányzati fenntartású általános iskolák épületeinek állapota, felszereltsége. kutatási jelentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az önkormányzati fenntartású általános iskolák épületeinek állapota, felszereltsége. kutatási jelentés"

Átírás

1 Az önkormányzati fenntartású általános iskolák épületeinek állapota, felszereltsége kutatási jelentés

2 2 "[Kattintsonide,ésírjabeadátumot]"

3 TARTALOM 1 Összefoglaló A kutatás körülményei A kutatás célja Alapsokaság Adatgyűjtés Elkészült interjúk Kiesési okok Jelölések, adatközlési konvenciók Adatjavítás, adatpótlás Az adatjavítás, adatpótlás célja Elvégzett javítások, pótlások Létszám Az épületek felújítási igénye Az épületek megfelelése az előírásoknak Szobák, termek száma Épületek alapterülete Számítógépek száma Háttérváltozók Megye Budapest kerületei Település közigazgatási kategóriája Iskola helye a településen belül Iskola megközelíthetősége tömegközlekedéssel Iskola épületeinek száma Iskola nagysága Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók Nemzetiségi kisebbségi oktatás Iskola fenntartója Iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint Az épületek állapota

4 5.1 Korábbi felújítás Az épületek felújítási igénye Jó állapotú épületek Gazdaságosan nem felújítható épületek Felújítandó épületek Regionális eltérések Az épületek megfelelése az előírásoknak Akadálymentességi előírások Településrendezési előírások Épületszerkezeti előírások Épületgépészeti előírások Szellőzési előírások Kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások Regionális eltérések Szobák, termek, épületek funkciója Infrastruktúra Villany Világítás Gáz Fűtés Melegvíz WC-k, mosdók, tusolók Bútorok, berendezések Biztonságtechnika Vezetékes telefon Számítógép Internet

5 1 Összefoglaló A kutatás fő paraméterei Az adatgyűjtés célja Korábbi felújítás Iskolaépületek Jó állapotú épületek Gazdaságosan fel nem újítható épületek Felújítást igénylő épületek Az épületek megfelelése az előírásoknak A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából 2007 júniusában és júliusában kérdőíves adatgyűjtést végzett 2418 önkormányzati fenntartású általános iskolában. Az adatgyűjtés célja az önkormányzati fenntartású általános iskolák műszaki infrastruktúrájának, épületei állapotának felmérése. Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 31%-ában, 749 iskolában történt korábban teljes felújítás az intézmény valamely épületén. A teljes felújítások zöme: 78%-a óta történt. Az adatgyűjtésben szereplő 2418 iskolának 4034 épülete van. Az épületek iskolánkénti átlagos száma 1,7. Az adatgyűjtésben szereplő iskolákban 440 jó állapotban lévő, felújítást nem igénylő épület van. Ez az összes épület 11%-a. 168 nagyon rossz állapotú, gazdaságosan fel nem újítható épület van az adatgyűjtésben szereplő iskolákban. Ez az összes épület 4%-a. Az iskolák vezetői összesen olyan épületről számoltak be, amely felújítást igényelne. Ez az összes épület 85%-a. A teljes felújítást igénylő épületek aránya 30%, a részleges felújítást igénylőké pedig 55%. Az adatközlők megítélése szerint az adatgyűjtésben részvevő iskolák épületeinek a legnagyobb hányada: 84%-a a településrendezési előírásoknak felel meg. Csaknem háromnegyed részük megfelel a szellőzési, illetve az épületgépészeti követelményeknek. A kétharmaduk tesz eleget a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak, illetve az épületszerkezeti előírásoknak. Az iskolaépületek mindössze 31%-a elégíti ki az akadálymentességi követelményeket. 5

6 Szobák, termek, épületek funkciója Normál tanterem csaknem minden, az adatgyűjtésben szereplő iskolában van. A normál tantermek átlagos száma 14. Egyéb tanteremmel a 60%-uk rendelkezik. Az egyéb tantermek átlagos száma 2,1. Szükségtanteremben (is) folyik az oktatás az iskolák 28%-ában. Nyelvi laborral a 30%-uk, számítógépteremmel a 91%-uk rendelkezik. Könyvtárterem az iskolák 49%-ában, könyvtárszoba az iskolák 53%-ában található. Legalább az egyikkel az iskolák 81%-a rendelkezik. Egyéni fejlesztőszobája, logopédiai foglalkoztatója, iskolapszichológusi szobája az iskolák 58%-ának, orvosi szobája az iskolák 51%-ának van. Különálló tanári szoba szinte minden iskolában van. Saját sportudvara van az iskolák 84%-ának. Tornateremmel a 82%-uk, tornacsarnokkal a 16%-uk rendelkezik. Vagy tornaterem, vagy tornacsarnok az iskolák 91%-ában van. Azon iskolák közül, amelyeknek sem tornatermük, sem tornacsarnokuk nincs, 69% rendelkezik sportudvarral. Az iskolák 3%-ában van uszoda. Tanműhelye az iskolák 18%-ának van. Aula az iskolák 42%- ában van. 6

7 Az iskolák 38%-ában a villamos berendezések, hálózat részleges korszerűsítést, 11%-ában pedig teljes korszerűsítést igényel. Az iskolák 31%-ában a megvilágítás részleges korszerűsítést, 12%-ában pedig teljes korszerűsítést igényel. Az adatgyűjtésben szereplő iskolák 93%-ában van vezetékes gáz. Az iskola épületeinek gázellátását általában a hatósági előírásoknak megfelelőnek minősítették az adatközlők. Infrastruktúra Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 98%-ában van melegvízellátás. Az iskolák 45%-ában nem teljesen megfelelő a WC-k, mosdók, tusolók állapota. Az iskolák felében nem teljesen megfelelő a bútorok, berendezések állapota. Az iskolák 12%-ának nem teljesen kifogástalan a biztonságtechnikai ellátottsága. Hét kivételével az adatgyűjtésben résztvevő valamennyi iskolában van vezetékes telefon. Hét kivételével az adatgyűjtésben résztvevő valamennyi iskolában van személyi számítógép. Az adatgyűjtésben szereplő iskolák 99%-ában van internet. 7

8 2 A kutatás körülményei A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából kérdőíves adatgyűjtést végzett az önkormányzati fenntartású alapfokú közoktatási intézmények körében. Az adatgyűjtés teljes körűségre törekedett. 2.1 A kutatás célja Az adatgyűjtés célja az önkormányzati fenntartású általános iskolák műszaki infrastruktúrájának, épületei állapotának felmérése. 2.2 Alapsokaság A Megbízótól kapott címjegyzék szerint 2803 olyan általános iskola van az országban, amely megfelel az alapsokasági kritériumnak, azaz a fenntartója települési önkormányzat önkormányzatok társulása megyei önkormányzat kisebbségi önkormányzat Az adatgyűjtés során 54 iskoláról kiderült, hogy nem felel meg a kiválasztási kritériumnak, ezért ezeket töröltük a címjegyzékből. Ily módon az alapsokaság létszáma A meg nem felelés okai a következők voltak: nem iskola működik a megadott címen megszűnt az iskola nem működik az iskola (nem szűnt meg, de nem jár oda senki) megváltozott az iskola fenntartója (egyházi tulajdonba került) nem önkormányzat az iskola fenntartója (hanem pl. alapítvány) összevonták az iskolát egy másikkal kétszer szerepel ugyanaz az iskola a címjegyzékben 8

9 2.3 Adatgyűjtés Az adatgyűjtés júniusában történt, a Megbízóval közösen kidolgozott, standard kérdőív alapján folytatott személyes interjúval. Az interjúkat az iskolákban folyattuk le. A kérdőív kérdéseire válaszoló személy, azaz az adatközlő az alábbi személy volt (elérhetetlenség esetén e sorrendet követve): az iskola igazgatója az igazgató helyettese a gazdasági vezető 2.4 Elkészült interjúk A kijelölt adatgyűjtési időben 2418, a feltételeknek megfelelő iskolában, illetve adatközlővel sikerült az interjút elkészíteni. Valamennyi megyében, Szekszárdot kivéve valamennyi megyeszékhelyen, Budapest valamennyi közigazgatási kerületében, az ország 270 városa közül 249-ben, az 1519, önkormányzati fenntartású általános iskolával rendelkező község közül 1313-ban sikerült interjút készíteni. Kérdezőbiztosaink összesen 1829 településen jártak, s 1612 településen sikerült interjút készíteniük. Az elkészült interjúk aránya az alapsokasághoz viszonyítva 88%. Budapesten, a kisvárosokban és a községekben azonos az elkészülési arány (88%), a megyeszékhelyeken pedig valamivel alacsonyabb (85%) az országos átlagnál. 1. táblázat Elkészült interjúk teljes elkészült sokaság interjúk % Budapest megyeszékhely város község összesen Az elkészülési arány hat megyében (Fejér, Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom, Békés, Csongrád) jelentősen meghaladja az országos átlagot: 95-97% 9

10 között van. További öt megyében (Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Somogy, Győr-Sopron) szintén magasabb ez az arány az átlagosnál (91-93%). Budapesten és Nógrád megyében éppen az országos átlaggal megegyező az elkészülési arány. Öt megyében (Bács-Kiskun, Pest, Baranya, Szolnok, Zala) kissé elmarad az elkészülési arány az országos átlagtól (78-85%). Kirívóan alacsony az elkészülési arány Vas (67%) és Tolna (53%) megyékben. 2. táblázat Elkészült interjúk teljes sokaság elkészült interjúk Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala összesen % Budapesten nyolc közigazgatási kerületben (a VII., VIII., XIII., XIV. XVII., XVIII., XIX., XXIII. kerületekben) valamennyi interjút sikerült lebonyolítani. Hét kerületben (a XI., II., IV., XX., IX., XXII., XV. kerületekben) szintén magasabb az elkészülési arány az átlagosnál (90-95%), a III. és a X. kerületben pedig csaknem eléri azt (85%). 10

11 Az iskoláknak a háromnegyed része került bele az adatgyűjtésbe a XVI. és a XXI. kerületből, a VI. kerületből pedig a kétharmaduk. Kirívóan alacsony az elkészülési arány az V. kerületben (40%), valamint az I. és a XII. kerületben (33%). 3. táblázat Elkészült interjúk budapesti iskolák teljes sokaság elkészült interjúk I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII XIX XX XXI XXII XXIII összesen % 11

12 Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák aránya 12

13 Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák aránya budapesti iskolák 1. térkép 13

14 14 2. térkép

15 A 88%-os elkészülési arány elegendő ahhoz, hogy a relatív gyakoriságok (megoszlások) és az átlagok tekintetében a teljes alapsokaságra nézve érvényes megállapításokat tehessünk. Az összeg adatok (pl. összes épület száma) azonban értelemszerűen kisebbek az elkészült interjúk sokaságában, mint a teljes sokaságban. Ezért ezekre vonatkozóan alapsokasági becslést végeztünk oly módon, hogy az elkészült interjúk sokaságát súlyoztuk. A súlytényező a két sokaság megyénkénti aránya. 4. táblázat Iskolák száma a teljes sokaságban és az adatgyűjtésben, valamint a súlytényező teljes sokaság elkészült interjúk súly Budapest ,1328 Baranya ,2474 Bács-Kiskun ,1803 Békés ,0543 Borsod-Abaúj-Zemplén ,0453 Csongrád ,0543 Fejér ,0357 Győr-Sopron ,1037 Hajdú-Bihar ,0873 Heves ,0762 Komárom ,0476 Nógrád ,1351 Pest ,1970 Somogy ,1000 Szabolcs-Szatmár ,0928 Szolnok ,2593 Tolna ,8824 Vas ,4918 Veszprém ,0439 Zala ,2892 összesen ,

16 2.5 Kiesési okok Az interjú meghiúsulásának leggyakoribb (70%) oka az, hogy az iskola vezetője nem kíván az adatgyűjtésben részt venni ( válaszmegtagadás ). A meghiúsult interjúknak Budapesten a 97%-a, a megyeszékhelyeken a 71%-a, a kisvárosokban és a községekben a 66-67%-a az együttműködési készség hiánya miatt hiúsult meg. A megyék felében a meghiúsulási okok %-át teszi ki ez az ok. Mint már említettük, Budapesten nyolc közigazgatási kerületben valamennyi iskolában sikerült az interjút lebonyolítani. A fennmaradó tizenöt kerület közül tizennégyben csak válaszmegtagadás miatt hiúsult meg interjú. Az egyéb kiesési okok közül a következők gyakoriak: Az iskola épületét tatarozzák, az iskola személyzete nem elérhető. Mind a háromszori megkereséskor zárva találta a kérdező az épületet és telefonos megkeresés sem vezetett eredményre. Az iskola egyik vezetője sem elérhető háromszori megkereséssel sem. Az iskola igazgatója nem engedélyezi, hogy rajta kívül más vezető nyilatkozzon, az igazgató pedig nem elérhető. 16

17 5. táblázat Kiesési okok gyakorisága (%) az adatgyűjtésből kimaradt iskolák válaszmegtagadás egyéb ok összesen Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt Jelölések, adatközlési konvenciók A kutatási jelentésben az alábbi jelöléseket alkalmazzuk: % relatív gyakoriság N NA AsB p az iskolák száma az adatgyűjtésben nincs adat alapsokasági becslés pont 17

18 Az átlagokat nagyságuktól függően egész számra vagy egy tizedesjegyre kerekítve, a relatív gyakoriságokat egész számra kerekítve adjuk meg. A gyakorisági százalékok összege a kerekítés miatt kis mértékben eltérhet a 100-tól. Ha egy válaszlehetőséget senki sem választott, a táblázatokban az adat helyén "-" jel szerepel. Ha kevesebb mint fél százalék élt egy adott válaszlehetőséggel, ennek gyakoriságát a kerekítési szabálynak megfelelően "0"-val jelöltük. A táblák címe alatt feltüntetjük a gyakoriságok számításának bázisát. Ez lehet az adatgyűjtésben szereplő valamennyi iskola, vagy valamely részsokaság (például a budapesti iskolák). 18

19 3 Adatjavítás, adatpótlás 3.1 Az adatjavítás, adatpótlás célja A nyers adatbázis számos adathiányt, illetve téves adatot tartalmaz, ami az adatközlő tájékozatlanságából vagy abból ered, hogy félreértette a kérdést. Az adatjavítás, illetve adatpótlás során ezeknek egy részét javítottuk, illetve pótoltuk, mégpedig azt a részüket, amely más kérdésekből származó adatokkal összefügg, illetve amelyeknél megbízható támpont áll rendelkezésre a javításhoz, illetve pótláshoz. Ha ezen javítást, illetve pótlást nem végeztük volna el, akkor az elemzésre kerülő adatbázis részint irreális, részint inkonzisztens adatokat is tartalmazna a helytálló adatok mellett. Így például irreálisan nagy lenne az iskola épületeinek számát összegző adat, mivel az adatközlők számottevő része nem az épületekre, hanem a tantermekre vonatkozóan adta meg az állapotuk jellemzőit. Ugyanakkor inkonzisztens is lenne ez az adat, mert a nyers adatbázisban az épületek száma ugyanazon iskolánál más és más, attól függően, hogy melyik kérdésre kapott válaszokat nézzük. Ez részben az adatközlő vagy a kérdező feledékenységéből, részben pedig abból ered, hogy az adatközlő bizonyos kérdésnél az épületekre, más kérdésnél a tantermekre vonatkozóan adta meg a kívánt információt. Az adatjavítás célja tehát az adatbázis reálisabbá, konzisztensebbé tétele, anélkül azonban, hogy a javítások és pótlások megváltoztatnák azt a lényegi információt, amelynek összegyűjtésére az adatfelvétel vállalkozott. A kérdőívben szereplő kérdések zömére kapott válaszokat nem javítottuk, illetve nem pótoltuk, mivel erre sem szükség, sem lehetőség nem volt. E kérdéseknél a NA, azaz nincs adat kategóriában adjuk meg a válaszhiányok számát, gyakoriságát. Az alábbiakban részletezzük az elvégzett adatjavítások, illetve -pótlások jellegét és mértékét. 3.2 Elvégzett javítások, pótlások Létszám A kérdőív 5. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. Ha nincs adat a férőhelyek számáról, de van adat az iskolába járó tanulók számáról, a férőhelyek számát a tanulók számának feleltettük meg. (43 iskola) Ha nincs adat a tanulók számáról, de van adat a férőhelyek számáról, a tanulók számát a férőhelyek számának feleltettük meg. (3 iskola) Az ezen javítások után fennmaradó adathiányokat a településtípusra jellemző átlagos férőhelyszámmal, illetve átlagos tanulólétszámmal helyettesítettük. (6 iskola) 19

20 Ha a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű vagy speciális nevelési igényű tanulók száma nagyobb, mint a tanulók összlétszáma, akkor az összlétszámot meghaladó adatot az összlétszámmal helyettesítettük. (5 iskola) Az épületek felújítási igénye A kérdőív 7. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. Ha az adatközlő jelezte, hogy van a kérdezett típusban felújítandó épületük, de annak számát nem közölte, feltételeztük, hogy legalább egy ilyen épületük van. (26 iskola) Ha az adatközlő jelezte, hogy van felújításra nem szoruló épületük, de annak számát nem közölte, feltételeztük, hogy legalább egy ilyen épületük van. (137 iskola) Ha az adatközlő egyik épülettípusban sem közölt darabszámot, feltételeztük, hogy minden iskolának legalább egy épülete van és az nem szorul felújításra. (13 iskola) Ha a tantermek és nem az épületek számát adta meg az adatközlő, a tantermek száma és a tanulólétszám alapján (esetleg más információt, így az előírásoknak megfelelő épületek számát és az egyéb termek, szobák számát is figyelembe véve) megállapítottuk, hogy valószínűleg hány épülete van az iskolának. (35 iskola) Ha a teljesen felújítandó, részlegesen felújítandó, gazdaságosan nem felújítható és a felújításra nem szoruló épületek számának összege nem azonos a különféle előírásoknak megfelelő épületek számával, akkor a két adathalmazt egymással összevetve korrigáltuk vagy az egyiküket, vagy a másikukat. (1051 iskola) Az összesen 1051 iskolát érintő javítások közül ebben a pontban tárgyaljuk a felújítandó épületekre, a következő pontban pedig az előírásoknak megfelelő épületekre vonatkozó javításokat. Ha a tantermek és nem az épületek számát adta meg az adatközlő, és azok mind ugyanazon kategóriában szerepeltek (pl. mind teljesen felújítandó), akkor a megállapított épületszámot ebbe a kategóriába helyettesítettük be. Ha a tantermek nem azonos kategóriában szerepeltek, akkor a megállapított épületszámot a részlegesen felújítandó kategóriába helyettesítettük be (és a másik két kategóriát nulláztuk). Az effajta javítás azért reális, mert ha az iskolának néhány tanterme teljesen felújítandó, néhány tanterme pedig nem igényel felújítást, akkor az épület egésze részlegesen felújítandónak tekinthető. Ugyanez a helyzet, ha a teljesen és részlegesen felújítandó, valamint ha a részlegesen felújítandó és a nem felújítandó kategóriákban szerepel tantermi adat. Ezeknél a javításoknál a gazdaságosan nem felújítható kategóriát azonos megítélés alá vettük a teljesen felújítandó kategóriával. Az e javítás után fennmaradó adathiányoknál azt feltételeztük, hogy az adathiány abból ered, hogy a felújításra nem szoruló épületet nem jelezte az iskola, s hogy egy ilyen épületük van. (5 iskola) Az épületek megfelelése az előírásoknak A kérdőív 12. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. 20

21 Ha a tantermek és nem az épületek számát adta meg az adatközlő, és azok mind ugyanazon kategóriában szerepeltek (pl. mind megfelel az akadálymentességi követelményeknek), akkor a(z) (megállapított) épületszámot ebbe a kategóriába helyettesítettük be. Ha a tantermek nem azonos kategóriában szerepeltek, akkor a(z) megállapított) épületszámot a részlegesen megfelel kategóriába helyettesítettük be. Az effajta javítás indoklását lásd az előző pontban. Ha az épületek összes száma előírás-fajtánként nem azonos, akkor az iskola leggyakoribb értékét tekintettük az épületek összes számának. (Pl. ha a hat előírásfajta közül ötben két épületről van adat, de egy előírásfajtánál csak egy épületről, akkor azt feltételeztük, hogy ennél az egy előírásfajtánál hiányzik egy adat.) Ezen adathiányok pótlásánál azt feltételeztük, hogy az adott szempontból megfelel az iskola a követelményeknek Szobák, termek száma A kérdőív 10. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. Ha az adatközlő nem válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e az iskolában a kérdezett funkciójú szoba, terem, a szobák, termek számának megállapításánál azt feltételeztük, hogy nincs. (a 11 funkcióban együttvéve 75 iskola) Ha van az iskolában a kérdezett funkciójú szoba, terem, de az adatközlő nem tudta megmondani, hogy hány darab, az adathiányt a településtípusra jellemző átlagos darabszámmal helyettesítettük. (a 11 funkcióban együttvéve 112 iskola) Épületek alapterülete A kérdőív 22. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. Ha az adat kisebb, mint 10 négyzetméter, vagy ha a kérdező csak annyit írt be, hogy rendelkezik az iskola a szóbanforgó létesítménnyel, de az alapterület nem szerepel, az adatot a létesítményfajta átlagával helyettesítettük. (367 iskola) Számítógépek száma A kérdőív 28. és 29. kérdését érintő javításokat tárgyaljuk ebben a pontban. Ha az adatközlő nem tudta megmondani, hogy hány számítógépe van az iskolának, a hiányzó adatot a megfelelő tanulólétszám kategória átlagával helyettesítettük. (14 eset) Ha az internet csatlakozással rendelkező számítógépek száma nagyobb, mint a számítógépek száma, ez utóbbit az internet csatlakozással rendelkező számítógépek számával tettük egyenlővé. (6 iskola) Ha az adatközlő nem tudta megmondani, hogy hány számítógép csatlakozik az internetre, a hiányzó adatot az internetre csatlakozó számítógépek átlagos aránya alapján helyettesítettük. (15 eset) 21

22 4 Háttérváltozók Ebben a fejezetben sorra vesszük azokat az alapvető jellemzőket, más néven háttérváltozókat, amelyeket az elemzésben a vizsgált jelenségek az iskolák épületeinek állapota, infrastrukturális ellátottságuk bemutatásához, az iskolák közötti különbségek magyarázatához fel fogunk használni. 4.1 Megye A vizsgált jelenségekről kialakuló országos összképet az egyes megyék és Budapest amelyet ebben a kontextusban szintén megyeként fogunk említeni eltérő mértékben befolyásolják, annak folytán, hogy az adatgyűjtésben szereplő iskolák megyénként eltérő számúak. Ennek főleg természetes oka van: a megyék nagyságától, lakosságszámától függően eltérő számú általános iskolát működtetnek, de belejátszik ebbe az is, hogy amint ezt az előzőekben bemutattuk a válaszadási hajlandóság megyénként különböző. Budapest, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Szabolcs-Szatmár megyék adatai befolyásolják leginkább az országos összképet, mivel ezekben a megyékben közel vagy több mint kétszáz ( ) iskoláról van adatunk. Több mint száz ( ) iskolával szerepel az adatgyűjtésben Győr-Sopron, Hajdú- Bihar, Bács-Kiskun, Veszprém, Fejér, Somogy és Heves megye. Közel száz (81-97) iskoláról rendelkezünk információkkal Baranya, Békés, Csongrád, Komárom, Zala és Szolnok megyékből. Kevéssé befolyásolja az országos összképet a Nógrád (74), a Vas (61) és kiváltképpen a Tolna megyei (34) iskolák helyzete. 22

23 6. táblázat Az iskolák területi elhelyezkedése: megye N % Budapest Baranya 97 4 Bács-Kiskun Békés 92 4 Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád 92 4 Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom 84 3 Nógrád 74 3 Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Szolnok 81 3 Tolna 34 1 Vas 61 3 Veszprém Zala 83 3 összesen Budapest kerületei Mivel a budapesti közigazgatási kerületek többségében annyi iskola van, mint amennyi a nagy vidéki városokban, indokolt, hogy a főbb adatokat a fővárosi kerületek szerinti bontásban is bemutassuk. Akárcsak a megyék esetében, a fővárosi kerületek esetében is részint a kerület nagysága, részint a kerületi válaszadási arány befolyásolja, hogy az adott kerület mennyire meghatározó a Budapest egészéről kialakuló képben. A legtöbb: 23 iskoláról a XIV. kerületből van adatunk iskolával szerepelnek az adatgyűjtésben a XVIII., XI., III., II., IV., XIII. kerületek. 23

24 9-14 iskoláról rendelkezünk információkkal a VIII., XXI., X., XVII., XX., IX., XXII., XV., XVI. kerületekből. 4-6 iskolára terjedt ki az adatgyűjtés a VII., XXIII., VI., XII. kerületben. Az V. kerület 2 iskolával, az I. kerület 1 iskolával képviselteti magát az adatbázisban. 7. táblázat Az iskolák területi elhelyezkedése: Budapest kerületei budapesti iskolák N % I. 1 0 II III IV V. 2 1 VI. 4 2 VII. 6 2 VIII IX X XI XII. 4 2 XIII XIV XV. 9 4 XVI. 9 4 XVII XVIII XIX XX XXI XXII XXIII. 5 2 összesen

25 4.3 Település közigazgatási kategóriája Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 11%-a Budapesten, újabb 11%-a pedig valamelyik megyeszékhelyen van. Az egyéb városban működő iskolák aránya 24%, a községi iskoláké pedig 55%. 8. táblázat Település közigazgatási kategóriája N % Budapest megyeszékhely város község összesen Iskola helye a településen belül A felmért iskolák 79%-a a településük központjában van, 17%-uk a település szélén, 1%-uk pedig a település külterületén. Település széli, illetve külterületi iskolák elsősorban a megyeszékhelyeken és Budapesten fordulnak elő. 9. táblázat Iskola helye a településen belül N % központban település szélén külterületen 33 1 NA 56 2 összesen Iskola megközelíthetősége tömegközlekedéssel Az adatgyűjtésben szereplő iskolák 97%-a jól megközelíthető tömegközlekedéssel. 25

26 A tömegközlekedéssel nehezen (5%) vagy nem (1%) megközelíthető iskolák elsősorban községekben és kisvárosokban fordulnak elő. 10. táblázat Iskola megközelíthetősége tömegközlekedéssel N % nem közelíthető meg 25 1 nehezen közelíthető jól megközelíthető NA 19 1 összesen Iskola épületeinek száma Az adatgyűjtésben szereplő iskolák 59%-a egy épületben, 41%-a több épületben működik. A kisvárosokban, illetve a nagy tanulólétszámú iskolák esetében gyakoribb az átlagosnál, hogy az iskola több épületben működik. 11. táblázat Iskola épületeinek száma N % összesen Iskola nagysága Az iskola nagyságának jellemzésére két változót használunk. Az egyik a férőhelyek száma, a másik az aktuális tanulólétszám alapján kategorizálja az iskolát. A felmérésben szereplő iskolák együttvéve 876 ezer tanuló számára biztosítanak helyet. A legkisebb iskola 12, a legnagyobb iskola férőhellyel rendelkezik. Az átlagos férőhelyszám

27 Becslésünk szerint a teljes sokaságban együttvéve 994 ezer tanuló számára van férőhely önkormányzati fenntartású általános iskolában. Jelenleg a felmérésben szereplő iskolákban együttvéve 690 ezer gyerek tanul. A legkisebb iskolába 7, a legnagyobb iskolába gyerek jár. Az átlagos tanulói létszám 285. Becslésünk szerint a teljes sokaságban együttvéve 784 ezer gyerek tanul önkormányzati fenntartású általános iskolában. 12. táblázat Iskola nagysága férőhelyek száma fő tanulólétszám fő átlag minimum 12 7 maximum összes AsB: összes A férőhelyek, illetve a tanulók számát az éppen vizsgált jelenségnek megfelelő határokkal kategorizáltuk, de leggyakrabban a következő kategorizálást használjuk. A férőhelyek száma alapján a felmérésben szereplő iskolák 83%-a átlagos méretű. Ezek tanulónak biztosítanak férőhelyet. Az ennél kisebb iskolák aránya 7%, az ennél nagyobbaké pedig 11%. A tényleges tanulólétszám alapján a felmért iskolák 78%-a tartozik az átlagos méretűek közé. Ennél kisebb létszámú az iskolák 17%-a, ennél nagyobb létszámú az iskolák 5%-a. 13. táblázat Férőhelyek száma N % kicsi (-99) átlagos ( ) nagy (700-) összesen

28 14. táblázat Tanulók száma N % kicsi (-99) átlagos ( ) nagy (700-) összesen ábra A férőhelyek száma és a tanulólétszám % 4 3 férőhely létszám fő A férőhelyek számát és a tanulók létszámát összevetve megállapíthatjuk a férőhelyek kihasználtsági fokát. A felmért iskolák 9%-ában a férőhelyeknek kevesebb, mint fele van kihasználva. 51 és 90% közötti a kihasználtsági fok az iskolák többségében: 68%-ában. Egyötöd részükbe majdnem vagy éppen annyi tanuló jár, mint amennyire az iskolát tervezték. 3%-ukra jellemző a zsúfoltság. 28

29 15. táblázat Férőhelyek kihasználtsága N % -50% % % % összesen Az iskolák átlagos, illetve összes tanulólétszáma megyénként nagymértékben különbözik. 16. táblázat Tanulók száma átlag összes AsB Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt

30 Rendkívül nagymértékben meghaladja az átlagos tanulói létszám az országos átlagot Budapest, Pest megye és Hajdú-Bihar megye iskoláiban. Rendkívül nagymértékben elmarad az átlagos tanulói létszám az országos átlagtól Nógrád és Zala megye iskoláiban. A fővárosi átlagtól felfelé a XV., VII., XVII. kerületek, lefelé az V., I., XIX. kerületek átlagos tanulói létszáma tér el igen jelentősen. 17. táblázat Tanulók száma budapesti iskolák átlag összes AsB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII XIX XX XXI XXII XXIII együtt

31 Átlagos tanulólétszám 31

32 Átlagos tanulólétszám budapesti iskolák 3. térkép 32

33 33 4. térkép

34 A megyeszékhelyeken és az egyéb vidéki városokban nagyobb az átlagos tanulói létszám, mint Budapesten. Egy átlagos városi iskolába két és félszer annyi (429) gyerek jár, mint egy átlagos községi iskolába (168). 2. ábra Átlagos tanulólétszám településtípus szerint fő Budapest megyeszékhely város község együtt 4.8 Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók megnevezéssel foglaljuk össze a tanulók következő csoportjait: hátrányos helyzetű tanulók halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sajátos nevelési igényű tanulók Itt jegyezzük meg, hogy az adatközlők egy része feltehetően nem oktatásügyi terminus technikusként értelmezte a fenti megnevezéseket, hanem a köznapi szóhasználatnak megfelelően fogta fel azokat. Ennek tulajdonítjuk azt, hogy az iskolák nem egészen 3%-a, mindössze 64 iskola olyan, amelybe adataink szerint nem jár különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló, illetve azt, hogy az iskolák 17%-ában valamennyi tanulót különleges pedagógusi erőfeszítést igénylőnek minősítette az adatközlő. 34

35 Az adatközlők 94%-a adott felvilágosítást a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számáról, s a 97%-uk a sajátos nevelési igényű tanulók számáról. Ezeket az iskolákat nevezzük a továbbiakban érdemben válaszolóknak. Az iskolák 92%-ában van hátrányos helyzetű, négyötödében halmozottan hátrányos helyzetű, 84%-ában sajátos nevelési igényű tanuló. E három csoport előfordulását együttesen tekintve megállapítható, hogy az iskolák 97%-ába jár valamilyen szempontból különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló. 18. táblázat Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók N % van hátrányos helyzetű tanuló van halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van sajátos nevelési igényű tanuló van különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló Az érdemben válaszolók közlése szerint összesen 303 ezer különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló jár az adatgyűjtésben szereplő iskolákba. Ebből hátrányos helyzetű 170 ezer tanuló, halmozottan hátrányos helyzetű 76 ezer tanuló, sajátos nevelési igényű 57 ezer tanuló. A teljes alapsokaságban becslésünk szerint 344 ezer különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló jár önkormányzati fenntartású általános iskolába. Ebből mintegy 192 ezer hátrányos helyzetű, 86 ezer halmozottan hátrányos helyzetű és 65 ezer sajátos nevelési igényű tanuló. 19. táblázat Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók érdemben válaszoló iskolák átlag összes AsB hátrányos helyzetű tanulók száma halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma sajátos nevelési igényű tanulók száma különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók száma

36 A különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók száma mutató bizonyos értelemben pontatlan. A három csoport ugyanis a válaszok tanúsága szerint egyes iskolákban részben átfedő halmazt alkot. Ily módon e mutatóban az a tanuló, akit például hátrányos helyzetűnek is és sajátos nevelési igényűnek is minősítettek, kétszer szerepel. Ezt a pontatlanságot nem állt módunkban korrigálni, mivel a kérdőívekből nem állapítható meg, hogy mely iskolákban kizárólagosak és melyekben átfedők a szóbanforgó halmazok. Ily módon a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya (a tanulói létszámhoz viszonyítva) 0 és 300% között mozog, átlagosan pedig 56%. A hátrányos helyzetű tanulók aránya 31%, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóké 15%, a sajátos nevelési igényű tanulóké pedig 11% a tanulói létszámban. Mivel az adatgyűjtés témája: az iskolaépületek állapota, az iskolák felszereltsége szempontjából nem annyira a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók egyes típusainak, mint inkább a tanulólétszámban elfoglalt arányuknak van jelentősége, a továbbiakban e mutatót használjuk az elemzésben. A jelzett pontatlanság tompítása érdekében a mutatót kategorizáltuk. A felmérésben résztvevő iskolák 28%-ában a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya legfeljebb 20%. Az iskolák 27%-ában e tanulók aránya 21 és 50% között van. Az iskolák 26%-ában a tanulók többsége, de nem mindegyike igényel különleges pedagógusi erőfeszítést. 17% azon iskolák gyakorisága, amelyben valamennyi tanulót különleges pedagógusi erőfeszítést igénylőnek minősítettek. 20. táblázat Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya az iskola tanulólétszámában N % 0-20% % % mind NA 49 2 összesen A különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya területileg erősen differenciált. Győr-Sopron megyében 64%, Budapesten, Pest megyében és hat dunántúli megyében 40% körüli azoknak az iskoláknak a gyakorisága, amelyekbe kevés (0-20%-nyi) különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló jár. A másik végponton találjuk Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyéket, amelyekben 70%-ot meghaladó azoknak az iskoláknak a gyakorisága, amelyekben a tanulók többsége (vagy mindegyike) különleges pedagógusi erőfeszítést igényel. 36

37 A fővárosban a rangsor két végpontján olyan két kerület szerepel, amelyben alacsony volt a válaszadási arány. Az adatgyűjtésben résztvevő egyetlen I. kerületi iskolába egyetlen halmozottan hátrányos helyzetű tanuló jár. Az adatgyűjtésben résztvevő két V. kerületi iskola közül az egyikben minden tanulót sajátos nevelési igényűnek tart az iskola vezetője. E két, adatfelvételi szempontból problematikus kerület miatt a térképen úgy ábrázoltuk adatainkat, hogy a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók számát közvetlenül viszonyítottuk a kerületi (illetve a megyei) tanulólétszámhoz. Ily módon a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók igen magas arányával a VIII., a IX. és a X. kerület, igen alacsony arányukkal pedig, a XI. kerület kivételével, a budai kerületek tűnnek ki. 37

38 21. táblázat Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya az iskola tanulólétszámában % Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves 0-20% % % mind NA összesen Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt 0-20% % % mind NA összesen

39 22. táblázat Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya az iskola tanulólétszámában % budapesti iskolák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 0-20% % % mind NA összesen XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. együtt 0-20% % % mind NA összesen

40 Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya 40

41 Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya budapesti iskolák 5. térkép 41

42 42 6. térkép

43 A településtípusok ranglétráján a fővárostól a községek felé haladva egyre csökken azoknak az iskoláknak a gyakorisága, amelyekbe kevés különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló jár, és nő azoké, amelyekben e csoport nagy arányt tesz ki. 3. ábra Különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya az iskola tanulólétszámában együtt Budapest megyeszékhely % 21-50% 51-99% mind NA településtípus szerint város község % A különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya a települések szélén vagy külterületén lévő iskolákban sem magasabb lényegesen, mint a település központjában lévőkben, viszont a tömegközlekedéssel nem vagy nehezen megközelíthető iskolákba relatíve jóval több különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanuló jár, mint a jól megközelíthetőkbe. 4.9 Nemzetiségi kisebbségi oktatás Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 22%-ában folyik nemzetiségi kisebbségi oktatás. 43

44 23. táblázat Nemzetiségi kisebbségi oktatás N % nincs van NA 78 3 összesen Iskola fenntartója Az adatgyűjtésben szereplő iskolák 79%-át településük önkormányzata tartja fenn. 18% az önkormányzati társulások, 2% a megyei (fővárosi) önkormányzatok által fenntartott iskolák gyakorisága. Öt iskolát nemzetiségi kisebbségi önkormányzat tart fenn. 24. táblázat Iskola fenntartója N % települési önkormányzat önkormányzati társulás megyei (fővárosi) önkormányzat 47 2 kisebbségi önkormányzat 5 0 NA 21 1 összesen Iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint Az adatközlő megítélése szerint az iskolák 79%-a megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz. 19% azon iskolák gyakorisága, amelyekben az épületek állapota megnehezíti, s 1% azoké, amelyekben szinte lehetetlenné teszi a működést. 44

45 25. táblázat Iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint N % szinte lehetetlenné teszi a működést 14 1 nehezíti a normális feladatellátást megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz NA 38 2 összesen Somogy, Tolna, Zala, Vas és Győr-Sopron megyékben haladja meg jelentősen az országos átlagot azoknak az iskoláknak a gyakorisága, amelyek épületei az igazgató véleménye szerint megfelelők. (87-92%) A nem megfelelő az oktatást nehezítő vagy szinte lehetetlenné tévő állapotú iskolák magas arányával Pest és Nógrád megye tűnik ki. (36-37%) Budapesten a XX. és a XV. kerületben van a legtöbb, az igazgató megítélése szerint rossz állapotban lévő iskola. (56-64%) 45

46 26. táblázat Iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint % Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves szinte lehetetlenné teszi a működést nehezíti a normális feladatellátást megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz NA összesen Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt szinte lehetetlenné teszi a működést nehezíti a normális feladatellátást megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz NA összesen

47 27. táblázat Iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint % budapesti iskolák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. szinte lehetetlenné teszi a működést nehezíti a normális feladatellátást megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz NA összesen XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. együtt szinte lehetetlenné teszi a működést nehezíti a normális feladatellátást megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz NA összesen

48 Az igazgató megítélése szerinti rossz állapotú iskolák aránya 48

49 Az igazgató megítélése szerinti rossz állapotú iskolák aránya budapesti iskolák 7. térkép 49

50 50 8. térkép

51 5 Az épületek állapota 5.1 Korábbi felújítás Az adatközlők tudomása, emlékezete szerint az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 31%- ában, 749 iskolában történt korábban teljes felújítás az intézmény valamely épületén. 28. táblázat Történt-e korábban felújítás N % nem igen NA 26 1 összesen A teljes felújítások zöme: 78%-a óta történt. A legtöbb iskolát 2005-ben (20%, ami az összes iskolára vetítve 6%-nak felel meg) és 2006-ban (29%, az összes iskola 9%-a) újították fel. 29. táblázat A teljes felújítás időpontja azok az iskolák, amelyekben volt felújítás N % NA 13 2 összesen A továbbiakban a előtt és azóta történt felújításokat foglaljuk egybe, mivel az utóbbi években történt felújításokra kívánunk koncentrálni. Az iskolák 26%-ában végeztek teljes felújítást óta. 51

52 Az egy épületben működő iskolák 27%-át, a több épülettel rendelkező iskolák 23%-át újították fel teljesen óta. 4. ábra A teljes felújítás időpontja együtt az iskola épületeinek száma szerint nem volt NA egy épület több épület % Az utóbbi években történt teljes felújítás gyakoribb a községi, mint a városi iskolákban. A községi iskolák 29%-ában volt ilyen, míg a városi iskoláknak csak a 18-23%-ában. 52

53 5. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt NA 5 26 településtípus szerint Budapest megyeszékhely város község % Leggyakrabban Baranya megyében történt óta teljes felújítás (46%), s Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyékben is felújították ebben az időszakban az általános iskolák (vagy valamely épületük) egyharmadát. A fővárosban az iskolák egyötödében volt teljes felújítás óta. Ez az átlag rendkívül eltérő kerületi arányokat rejt. Öt olyan kerület van, amelyben egyetlen iskolát sem újítottak fel ebben az időszakban, s tizenegy olyan kerület, ahol az iskoláknak csak egy kisebbségét (6-22%-át). Öt további kerületben (II., V., IX., XVI., XXIII.) az iskolák 40-50%-ában volt teljes felújítás óta, a XII. kerületben pedig a háromnegyed részükben. A VI. kerületben valamennyi adatfelvételünkben szereplő iskolát felújították az utóbbi pár évben. 53

54 30. táblázat A teljes felújítás időpontja Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves nem volt NA Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt nem volt NA összesen

55 31. táblázat A teljes felújítás időpontja budapesti iskolák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. nem volt NA összesen XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. együtt nem volt NA összesen

56 2000. óta felújított iskolák aránya 56

57 2000. óta felújított iskolák aránya budapesti iskolák 9. térkép 57

58 térkép

59 A település központjában lévő iskolákban gyakrabban fordul elő óta történt teljes felújítás (27%), mint a település szélén (21%), vagy kiváltképpen külterületen lévőkben (18%). 6. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt NA 5 26 az iskola településen belüli helye szerint központban település szélén külterületen NA % Mivel az utóbbi években a községi iskolákat újították fel az átlagosnál gyakrabban, ez magával hozza, hogy a kis létszámú iskolák körében a legmagasabb az újabban felújítottak aránya. Azok közül az iskolák közül, amelyekbe 1000 vagy több gyerek jár, egyet sem újítottak fel óta, míg a 700 és 999 közötti létszámúaknak a 23%-át, a 100 és 699 közötti létszámúaknak az egynegyedét, a 100 alatti létszámúaknak pedig a 30%-át. 59

60 7. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt NA 5 26 az iskola tanulói létszáma szerint % A óta történt teljes felújítások az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő azokban az iskolákban, amelyekben sok (50%-nál több) különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő gyerek tanul, illetve amelyekben nemzetiségi oktatás van. 8. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt óta NA 5 26 a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulók aránya szerint 0-20% 21-50% 51-99% mind NA % 60

61 9. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt NA 5 26 nemzetiségi oktatás szerint nincs van NA % A települési önkormányzatok által fenntartott iskolák 24%-ában végeztek teljes felújítást óta. Az önkormányzati társulások és a megyei önkormányzatok által fenntartott iskolák körében magasabb: 32-33% ez az arány. Az öt, kisebbségi önkormányzat által fenntartott iskola közül egyet újítottak fel ebben az időszakban. 61

62 10. ábra A teljes felújítás időpontja együtt 69 nem volt NA 5 26 fenntartó szerint települési önkormányzat önkormányzati társulás megyei önkormányzat kisebbségi önkormányzat NA % A óta felújított iskolák épületeinek állapotát az adatközlők 90%-a, a előtt felújított iskolákét pedig a 88%-a minősítette megfelelőnek. Azokban az iskolákban, ahol nem volt teljes felújítás, csak 74% ez az arány, s a 24%-ukról azt mondta az iskola vezetője, hogy az épületek állapota nehezíti, 1%-ukról pedig azt, hogy szinte lehetetlenné teszi az oktatást. 62

63 11. ábra Az iskola épületeinek állapota az igazgató megítélése szerint együtt nem volt szinte lehetetlenné teszi a működést nehezíti a normális feladatellátást megfelelő körülményeket biztosít az oktatáshoz NA a teljes felújítás időpontja szerint NA % 5.2 Az épületek felújítási igénye Az adatgyűjtésben szereplő iskolának 4034 épülete van. A leggyakoribb (59%) az, hogy egy épületben működik az iskola. Az épületek átlagos száma 1,7. Becslésünk szerint a teljes sokaságban az épületek száma Az adatgyűjtésben szereplő iskolákban 440 jó állapotban lévő, felújítást nem igénylő épület van. (AsB: 503) Ez az összes épület 11%-a. 168 gazdaságosan fel nem újítható épület van az adatgyűjtésben szereplő iskolákban. (AsB: 190) Ez az összes épület 4%-a. Az iskolák vezetői összesen olyan épületről számoltak be, amely felújítást igényelne. A teljes sokaságra kivetítve ez a szám becslésünk szerint nak felel meg. A felújításra szoruló épületek számában a teljes és a részleges rekonstrukciót, korszerűsítést igénylő épületeket összegeztük, de nem számítottuk ide a gazdaságosan fel nem újítható épületeket. * * Itt jegyezzük meg, hogy mivel az adatgyűjtés kérdőívében nem volt definiálva, hogy mi tekintendő teljesen és részlegesen felújítandó, illetve gazdaságosan nem felújítható épületnek, az adatközlők akik pedagógusok és nem mérnökök vagy közgazdászok a köznapi szóhasználatnak megfelelően értették ezeket a fogalmakat. Jól látszik ez azoknál az iskoláknál, amelyek a tantermekre vonatkozóan 63

64 Ily módon a felújítandó épületek aránya 85%. Ebből a teljes felújítást igénylő épületek aránya 30%, a részleges felújítást igénylőké pedig 55%. 32. táblázat Épületek száma adatgyűjtés db AsB db 1 felújítást nem igénylő épület gazdaságosan nem felújítható épület teljes felújítást igénylő épület részleges felújítást igénylő épület felújítandó épület összesen összes épület % Jó állapotú épületek Az épületek 11%-a nem igényel felújítást. Az iskolák 15%-ának van ilyen, jó állapotú épülete. Az egyetlen épületben működő iskolák 22%-ának, a több épületben működő iskolák 5%-ának van felújításra nem szoruló épülete. válaszoltak e kérdésekre. Például ha az adatközlő azt mondta, 5 tantermet teljesen, 5 tantermet részlegesen kell felújítani, 3 nem újítható fel gazdaságosan, 3-at pedig nem kell felújítani, ez a válasz a köznapi észjárást tükrözi, hiszen szakszerűen nézve a dolgot, általában nem lehetséges egy azonos épületben lévő 16 tanteremből csupán 5-öt teljesen felújítani, mivel például a födém vagy a fűtési rendszer az egész épületben azonos, összefüggő. A kérdőív e témakörére kapott válaszokat tehát inkább úgy kell tekinteni, hogy a nagyon rossz állapotban lévő, lebontásra megérett épületeket gazdaságosan nem felújítható épületnek, a rossz állapotban lévőket teljesen felújítandónak, a kissé rossz állapotban lévőket részlegesen felújítandónak mondták az adatközlők. 64

65 12. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola épületeinek száma szerint % egy épület több épület együtt Mivel az elmúlt néhány évben ahogyan azt az előző fejezetben bemutattuk elsősorban a kicsi, illetve a községi iskolákat újították fel, jelenleg azoknak az iskoláknak a gyakorisága, amelyeknek van jó állapotban lévő épülete, a községekben a legmagasabb (18%). A községek után Budapest következik a rangsorban, az országos átlaggal megegyező adatával. A kisebb vidéki városokban csak 12% az ilyen iskolák aránya, a megyeszékhelyeken pedig még ennél is alacsonyabb, mindössze 7%. 65

66 13. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya településtípus szerint % Budapest megyeszékhely város község együtt A települések központjában fekvő iskolák gyakrabban rendelkeznek jó állapotú épülettel (16%), mint a település szélén (12%) vagy külterületén (6%) fekvő iskolák. 14. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola településen belüli helye szerint % központban település szélén külterületen NA együtt 66

67 A tömegközlekedéssel jól megközelíthető iskolák 16%-ának van jó állapotú épülete, míg a tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők közül csak 9%-nak. A tömegközlekedéssel nem megközelíthető 25 iskola közül 5-ben van felújítást nem igénylő épület. 15. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola megközelíthetősége szerint % nem közelíthető meg nehezen közelíthető meg tömegközlekedéssel jól megközelíthető NA együtt A 100-nál kevesebb tanulót oktató iskolák 27%-ában, az átlagos méretűek 13%-ában, a 700-nál nagyobb tanulólétszámú iskolák 9%-ában van jó állapotú épület. 67

68 16. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola tanulólétszáma szerint % együtt A jó állapotú épület előfordulása nem függ össze azzal, hogy mekkora a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő gyerekek aránya az iskolában, s azzal sem, hogy folyik-e nemzetiségi oktatás az iskolában. A települési önkormányzatok által fenntartott iskolák körében alacsonyabb (14%) azon iskolák gyakorisága, amelyeknek van jó állapotú épületük, mint az önkormányzati társulások, megyei önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok által fenntartott iskolák körében (19-20%). 68

69 17. ábra Jó állapotú épülettel rendelkező iskolák aránya fenntartó szerint % települési önkormányzati önkormányzat társulás megyei önkormányzat kisebbségi önkormányzat NA együtt Gazdaságosan nem felújítható épületek Az adatközlők megítélése szerint az épületek 4%-a nem újítható fel gazdaságosan. Az iskolák 6%-ának van ilyen, nagyon rossz állapotú épülete. Az egyetlen épületben működő iskolák épülete kevesebb, mint 1% esetében minősült gazdaságosan nem felújíthatónak, míg a több épületben működő iskolák 14%-ának van gazdaságosan nem felújítható épülete. 69

70 18. ábra Gazdaságosan nem felújítható épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola épületeinek száma szerint % egy épület több épület együtt Azon iskolák gyakorisága, amelyeknek van gazdaságosan fel nem újítható épületük, Budapesten 3%, vidéken 6-8%. 19. ábra Gazdaságosan nem felújítható épülettel rendelkező iskolák aránya településtípus szerint % Budapest megyeszékhely város község együtt 70

71 A többi háttérváltozó kategóriáiban nem tér el jelentősen egymástól a gazdaságosan fel nem újítható épület előfordulásának gyakorisága Felújítandó épületek Az adatgyűjtésben szereplő iskolák épületeinek 30%-a teljesen, 55%-a részlegesen felújítandó. Az iskolák 85%-ának van ilyen, felújításra szoruló épülete. 37%-ukban van teljesen felújítandó, 67%-ukban részlegesen felújítandó épület. Az egyetlen épületben működő iskolák 77%-ának, a több épületben működő iskolák 95%-ának van felújítandó épülete. Az egyetlen épületben működő iskolák 20%-ának, a több épületben működő iskolák 60%-ának van teljesen felújítandó épülete. Az egyetlen épületben működő iskolák 57%-ának, a több épületben működő iskolák 81%-ának van részlegesen felújítandó épülete. 20. ábra 95 Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola épületeinek száma szerint % felújítás teljes felújítás részleges felújítás egy épület több épület együtt A megyeszékhelyeken (93%) és az egyéb vidéki városokban (88%) magasabb a felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya, mint Budapesten (84%), vagy a községekben (82%). Azon iskolák aránya, amelyeknek van teljes felújítást igénylő épületük, a kisvárosokban a legmagasabb (46%) és a fővárosban a legalacsonyabb (31%). 71

72 Kevésbé tér el egymástól a részleges felújításra szoruló épülettel rendelkező iskolák gyakorisága. Ez az adat a megyeszékhelyeken a legmagasabb (74%), a többi településtípusban pedig 64-67% közötti. 21. ábra Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya településtípus szerint % felújítás teljes felújítás részleges felújítás 37 Budapest megyeszékhely város község együtt A települések központjában lévő iskolák körében alacsonyabb a felújítandó épülettel rendelkező iskolák gyakorisága (84%), mint a települések szélén (89%) vagy kiváltképpen a külterületen (94%) lévő iskolák körében. A külterületi iskolák körében kiugróan magas a teljes felújításra szoruló épülettel rendelkező iskolák aránya. 72

73 22. ábra Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola településen belüli helye szerint % felújítás teljes felújítás részleges felújítás központban település szélén külterületen NA együtt A tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető helyeken működő iskolák körében igen magas (91%) azon iskolák gyakorisága, amelyek rendelkeznek felújításra szoruló épülettel. Ugyanebben a kategóriában a legnagyobb (44%) a teljes felújítást igénylő épülettel rendelkező iskolák aránya is. 73

74 23. ábra Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola megközelíthetősége szerint % felújítás teljes felújítás részleges felújítás 37 nem közelíthető meg nehezen közelíthető meg tömegközlekedéssel jól megközelíthető NA együtt A kis létszámú iskolák 73%-a, a közepes létszámúak 87%-a, a nagy létszámúak 91%-a rendelkezik felújításra váró épülettel. A kicsi iskolák körében az átlagosnál alacsonyabb (27%) a teljes felújításra szoruló épülettel rendelkező iskolák gyakorisága. A tanulólétszám növekedésével egyre nő a részleges felújítást igénylő épülettel rendelkező iskolák aránya. 74

75 24. ábra Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya az iskola tanulólétszáma szerint % felújítás 37 teljes felújítás részleges felújítás együtt Mind a teljes, mind a részleges felújítást igénylő épületek előfordulási gyakoriságáról elmondhatjuk, hogy lényegében egyforma a különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő tanulókat különböző arányban oktató iskolákban, s szintén egyforma azokban az iskolákban, amelyekben folyik és amelyekben nem folyik nemzetiségi oktatás. A települési önkormányzatok által fenntartott iskolák körében gyakoribb, hogy van az iskolának felújításra szoruló épülete (86%), mint az egyéb fenntartók által fenntartott iskolák körében (79-80%). Ugyanakkor teljes felújítást igénylő épülete leggyakrabban (43%) a megyei önkormányzatok által fenntartott iskoláknak van. A települési önkormányzatok által fenntartott iskolákban a részleges felújítás igénye a leggyakoribb (68%). 75

76 25. ábra Felújítandó épülettel rendelkező iskolák aránya fenntartó szerint % felújítás teljes felújítás részleges felújítás települési önkormányzat önkormányzati társulás megyei önkormányzat kisebbségi önkormányzat NA együtt A továbbiakban a teljes és a részleges felújítási igények együttes előfordulását vesszük szemügyre. Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 15%-ában (370 iskolában) nincs (gazdaságosan) felújítandó épület, 6%-ában az épületek egy része felújítandó (143 iskolában), 79%- ában (1 905 iskolában) pedig valamennyi épület felújításra vár. 76

77 26. ábra Az iskolák megoszlása az épületek felújítási igénye szerint: egyik sem 15% egy része 6% az épületek mekkora hányada igényel felújítást mind 79% Az adatgyűjtésben résztvevő iskolák 48%-ában (1 164 iskolában) csak részleges felújítás szükségessége merült fel, az iskolák 18%-ában (433 iskolában) pedig csak teljes felújítás igényéről beszéltek az adatközlők. Az iskolák 19%-ában (451 iskolában) mind teljes, mind részleges felújítást igénylő épületek vannak. 27. ábra Az iskolák megoszlása az épületek felújítási igénye szerint: mindkettő 19% egyik sem 15% részleges vagy teljes felújítást igényelnek az épületek teljes 18% részleges 48% 77

78 Mivel az a leggyakoribb, hogy az iskolának egy épülete van és a részleges felújításra vonatkozó igény elterjedtebb, mint a teljes felújításra vonatkozó, az iskoláknak az a legnagyobb csoportja (47%), amelyikben valamennyi épületre kiterjedő részleges felújítás látszik szükségesnek. Az iskolák 17%-ában valamennyi épület teljes felújítása időszerűvé vált. 16%-ukban érintené vagy részleges, vagy teljes felújítás az összes épületet. Az iskolák 2%-ban az épületek egy részét részlegesen, 1%-ában pedig teljesen fel kellene újítani. 3% azon iskolák gyakorisága, amelyekben az épületek egy részében részleges, más részében teljes felújítás szükséges, fennmaradó részében pedig nem szükséges felújítás. 33. táblázat A szükséges felújítás mértéke N % nincs felújítási igény épületek egy részén részleges felújítás 38 2 épületek egy részén teljes felújítás 31 1 épületek egy részén részleges, más részén teljes felújítás, harmadik részén nincs felújítási igény 74 3 minden épületen részleges felújítás minden épületen teljes felújítás minden épületen vagy részleges, vagy teljes felújítás összesen Az egyetlen épületben működő iskolák egyötödében merül fel a teljes felújítás és az 57%-ában a részleges felújítás igénye. A több épületben működő iskolák 82%-ában minden épületet érintő felújítást kellene végezni, a következő megoszlásban. A több épületes iskolák 12%-ában minden épületet teljesen, 32%-ában minden épületet részlegesen kellene felújítani, 38%- ukban pedig az épületek egy részénél teljes, más részénél részleges felújítás szükséges. A több épületben működő iskolák 14%-ában az épületek egy részét érintő felújítást kellene végezni, a következő megoszlásban. Az épületek egy részét teljesen fel kellene újítani 3%-uknál, az épületek egy részét részlegesen kellene felújítani 4%-uknál, a 7%- uknál pedig az épületek egy részét teljesen, más részét részlegesen lenne szükséges felújítani, míg harmadik részük nem igényel felújítást. 78

79 28. ábra Teljes és részleges felújítási igények együttes előfordulása az iskola épületeinek száma szerint együtt egy épület nincs (gazdaságosan) felújítandó épület épületek egy részén részleges felújítás épületek egy részén teljes felújítás épületek egy részén részleges is, teljes is minden épületen részleges felújítás minden épületen teljes felújítás minden épületen vagy részleges, vagy teljes felújítás több épület % Regionális eltérések A felújításra váró és a gazdaságosan fel nem újítható épületek száma, illetve aránya területileg nagymértékben eltérő. Az adatgyűjtésben szereplő iskolákban a legtöbb felújítandó épület, több mint 300, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Budapesten és Pest megyében van. A felújítandó épületek száma Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyékben is meghaladja a 200-at. A felújítást igénylő épületek aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a teljes felújítást igénylőké pedig Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyében a legmagasabb. A gazdaságosan fel nem újítható épületek száma Csongrád és Pest megyékben, aránya Békés megyében a legmagasabb. Budapest XVIII. és XIV. kerületében 38, illetve 30 épület vár felújításra, s a számuk négy kerületben (a XI., XIX., XV., III. kerületekben) 20 és 25 között van. A felújítást igénylő épületek aránya az I., a XI., a XVIII. és a XXI. kerületben kiemelkedő. Teljes felújítást leggyakrabban a VII., a XXI. és a XXIII. kerület iskolái igényelnek. A II. és a XXII. kerületben 3, illetve 2 gazdaságosan fel nem újítható iskolaépület van, s egy-egy ilyen épület található a III., X., XV. és XVI. kerületben. 79

80 34. táblázat Épületek száma Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves felújítást nem igénylő épület gazdaságosan nem felújítható épület teljes felújítást igénylő épület részleges felújítást igénylő épület felújítandó épület összesen összes épület Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt felújítást nem igénylő épület gazdaságosan nem felújítható épület teljes felújítást igénylő épület részleges felújítást igénylő épület felújítandó épület összesen összes épület

81 81

82 35. táblázat Épületek száma budapesti iskolák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. felújítást nem igénylő épület gazdaságosan nem felújítható épület teljes felújítást igénylő épület részleges felújítást igénylő épület felújítandó épület összesen összes épület XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. együtt felújítást nem igénylő épület gazdaságosan nem felújítható épület teljes felújítást igénylő épület részleges felújítást igénylő épület felújítandó épület összesen összes épület

83 83

84 Felújítást igénylő épületek aránya 84

85 Teljes felújítást igénylő épületek aránya 11. térkép 85

86 Részleges felújítást igénylő épületek aránya térkép

87 13. térkép 87

88 Gazdaságosan nem felújítható épületek aránya 88

89 Felújítást igénylő épületek aránya budapesti iskolák 14. térkép 89

90 Teljes felújítást igénylő épületek aránya budapesti iskolák 15. térkép 90

91 Részleges felújítást igénylő épületek aránya 16. térkép 91

92 budapesti iskolák 17. térkép 92

93 Gazdaságosan nem felújítható épületek aránya budapesti iskolák 93

94 térkép

95 5.3 Az épületek megfelelése az előírásoknak Adatgyűjtésünkben az alábbi követelményeknek, előírásoknak való részleges vagy teljes megfelelést vettük számba az iskola épületeire vonatkozóan: akadálymentességi előírások településrendezési előírások épületszerkezeti előírások épületgépészeti előírások szellőzési előírások kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások Megjegyezzük, hogy az adatközlők a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék előírásainak kivételével többnyire nem kompetensek e kérdések tekintetében, nincsenek tisztában ezen előírásokkal, így azzal sem, hogy az iskola megfelel-e ezeknek. Válaszaik inkább arra vonatkoznak, hogy kiderült-e már valamilyen módon, volt-e már probléma abból, hogy az iskola nem tesz eleget valamely követelménynek, illetve, hogy köznapi értelemben megfelelő-e az épület (pl. jól szellőztethető ). Az egyes előírásfajtáknál kapott válaszok egymáshoz viszonyított gyakorisága részben ennek a körülménynek és nem az előírásoknak való megfelelésnek meg nem felelésnek tulajdonítható. Az adatközlők megítélése szerint az adatgyűjtésben részvevő iskolák épületeinek a legnagyobb hányada: 84%-a a településrendezési előírásoknak felel meg. Csaknem háromnegyed részük (73, illetve 71%-uk) megfelel a szellőzési, illetve az épületgépészeti követelményeknek. A kétharmaduk (66, illetve 61%-uk) tesz eleget a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak, illetve az épületszerkezeti előírásoknak. Az iskolaépületek mindössze 31%-a elégíti ki az akadálymentességi követelményeket. 95

96 36. táblázat Az előírásoknak megfelelő épületek száma adatgyűjtés db AsB db akadálymentességi előírások településrendezési előírások épületszerkezeti előírások épületgépészeti előírások szellőzési előírások kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások összes épület % Az adatgyűjtésben részvevő iskolák épületeinek egy kisebbsége (13-31%-a) részben tesz eleget az előírásoknak. 37. táblázat Az előírásoknak részben megfelelő épületek száma adatgyűjtés db AsB db akadálymentességi előírások településrendezési előírások épületszerkezeti előírások épületgépészeti előírások szellőzési előírások kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások összes épület % Ily módon a hatfajta követelményrendszer közül ötnek az iskolaépületek túlnyomó többsége (92-97%-a) teljesen vagy részlegesen megfelel. Az egyetlen kivétel az akadálymentesség követelménye az épületek 43%-a egyáltalán nem tesz eleget ezeknek az előírásoknak. 96

97 38. táblázat Az előírásoknak nem megfelelő épületek száma adatgyűjtés db AsB db akadálymentességi előírások településrendezési előírások épületszerkezeti előírások épületgépészeti előírások szellőzési előírások kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások összes épület % Akadálymentességi előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 31%-a megfelel, 25%-a részben megfelel és 43%-a nem felel meg az akadálymentességi előírásoknak. A felmérésben résztvevő iskolák 35%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 30%- ának van olyan épülete, amely részben és a 49%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget az akadálymentességi előírásoknak. 29. ábra Az akadálymentességi előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % teljesen részben nem megfelelő 97

98 Az akadálymentességi követelményeknek való teljes megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek több épületben működnek megyeszékhelyen vannak tömegközlekedéssel jól megközelíthetők Az akadálymentességi követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(et) kisvárosban vannak 700-nál nagyobb tanulólétszámúak megyei önkormányzat tart fenn Az akadálymentességi követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(et) több épületben működnek megyeszékhelyen vannak külterületen vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők az átlagosnál kisebb tanulólétszámúak kisebbségi önkormányzat tart fenn Településrendezési előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 84%-a megfelel, 13%-a részben megfelel és 3%-a nem felel meg a településrendezési előírásoknak. A felmérésben résztvevő iskolák 87%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 13%- ának van olyan épülete, amely részben és a 3%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget a településrendezési előírásoknak. 98

99 30. ábra A településrendezési előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % teljesen részben nem megfelelő A településrendezési követelményeknek való teljes megfelelés a háttérváltozók egyik kategóriájában sem lényegesen magasabb az átlagosnál. A településrendezési követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(et) több épületben működnek tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők megyei önkormányzat tart fenn A településrendezési követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 1000 felett van több gyerek tanul, mint amennyi a férőhelyek száma minden tanulót különleges pedagógusi erőfeszítést igénylőnek minősítettek Épületszerkezeti előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 61%-a megfelel, 31%-a részben megfelel és 8%-a nem felel meg az épületszerkezeti előírásoknak. 99

100 A felmérésben résztvevő iskolák 68%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 32%- ának van olyan épülete, amely részben és a 8%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget az épületszerkezeti előírásoknak. 31. ábra Az épületszerkezeti előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % teljesen részben nem megfelelő Az épületszerkezeti követelményeknek való teljes megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(be) tanulólétszáma kisebb 100-nál legfeljebb fele annyi gyerek jár, mint amennyi a férőhelyek száma kevés (0-20%-nyi) különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő gyerek jár Az épületszerkezeti követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek több épületben működnek kisvárosban vannak külterületen vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma között van 100

101 Az épületszerkezeti követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) több épületben működnek városban vannak (mind a három várostípus) a település szélén vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 1000 felett van több gyerek tanul, mint amennyi a férőhelyek száma Épületgépészeti előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 71%-a megfelel, 24%-a részben megfelel és 5%-a nem felel meg az épületgépészeti előírásoknak. A felmérésben résztvevő iskolák 76%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 24%- ának van olyan épülete, amely részben és az 5%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget az épületgépészeti előírásoknak. 32. ábra Az épületgépészeti előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % teljesen részben nem megfelelő Az épületgépészeti követelményeknek való teljes megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(be) községben vannak tanulólétszáma kisebb 100-nál 101

102 legfeljebb fele annyi gyerek jár, mint amennyi a férőhelyek száma fenntartója önkormányzati társulás Az épületgépészeti követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) több épületben működnek kisvárosban vannak külterületen vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma között van több gyerek tanul, mint amennyi a férőhelyek száma fenntartója megyei önkormányzat Az épületgépészeti követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) több épületben működnek megyeszékhelyen vannak település szélén vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 1000 felett van több gyerek tanul, mint amennyi a férőhelyek száma Szellőzési előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 73%-a megfelel, 21%-a részben megfelel és 5%-a nem felel meg a szellőzési előírásoknak. A felmérésben résztvevő iskolák 77%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 22%- ának van olyan épülete, amely részben és a 6%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget a szellőzési előírásoknak. 102

103 33. ábra A szellőzési előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % teljesen részben nem megfelelő A szellőzési követelményeknek való teljes megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(be) községben vannak a település központjában vannak tömegközlekedéssel jól vagy nem megközelíthetők tanulólétszáma kisebb 100-nál legfeljebb fele annyi gyerek jár, mint amennyi a férőhelyek száma fenntartója önkormányzati társulás A szellőzési követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek több épületben működnek kisvárosban vannak külterületen vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma között van 103

104 A szellőzési követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek több épületben működnek nagyvárosban vannak település szélén vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma 100 felett van Kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások A felmérésben résztvevő iskolák épületeinek a 66%-a megfelel, 31%-a részben megfelel és 3%-a nem felel meg a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak. A felmérésben résztvevő iskolák 70%-ának van olyan épülete, amely teljesen, a 32%- ának van olyan épülete, amely részben és a 3%-ának van olyan épülete, amely egyáltalán nem tesz eleget a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak. 34. ábra A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak teljesen, részben és nem megfelelő épülettel rendelkező iskolák gyakorisága % teljesen részben nem megfelelő A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt követelményeknek való teljes megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(be) Budapesten vannak 104

105 tanulólétszáma 100 alatt van legfeljebb fele annyi gyerek jár, mint amennyi a férőhelyek száma kevés (0-20%-nyi) különleges pedagógusi erőfeszítést igénylő gyerek jár fenntartója kisebbségi önkormányzat A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt követelményeknek való részleges megfelelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) több épületben működnek külterületen vannak tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők tanulólétszáma között van minden tanulót különleges pedagógusi erőfeszítést igénylőnek minősítettek A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt követelményeknek való meg nem felelés az átlagosnál gyakoribb azokban az iskolákban, amelyek(ben) megyeszékhelyen vannak külterületen vannak több gyerek tanul, mint amennyi a férőhelyek száma Regionális eltérések A területi különbségek bemutatásához olyan mutatót konstruáltunk, amely nemcsak azt veszi figyelembe, hogy az iskola épületei milyen mértékben teljesen, részben vagy egyáltalán nem felelnek meg az előírásoknak, hanem azt is, hogy az iskola épületeinek mekkora hányadát jellemzi az adott mértékű megfelelés. A mutató értéke 0 és 100 pont mozoghat, s a teljesen megfelelő épületek 100, a részben megfelelő épületek 50, a nem megfelelő épületek 0 ponttal szerepelnek benne. Az akadálymentességi előírások teljesítésében Baranya és Fejér megyék járnak az élen. Jelentősen elmaradnak e téren az országos átlagtól Nógrád és Somogy megyék. A fővárosban igen nagy az akadálymentességi előírások mutatójának szórása; a mutató értékei 18 és 100 pont között mozognak. Az I., az V. és a IX. kerület pontszámai a legkedvezőbbek, s a XXII., XXIII., VIII., X. és XI. kerületé a legkedvezőtlenebbek. A településrendezési előírások betartásában kicsi a különbség a megyék között. Az országos átlagot jelentősen meghaladó pontszáma Somogy és Tolna megyéknek van. 105

106 Budapesten négy kerületben vannak jelentősebb problémák a településrendezési előírásoknak való megfeleléssel. A VII. kerület mutatója kirívóan alacsony. Az épületszerkezeti előírások tekintetében Nógrád és Békés megyékben vannak a legsúlyosabb gondok. A fővárosban e téren is a VII. kerület tűnik a legproblematikusabbnak. Az épületgépészeti előírásoknak Heves megye iskolái tesznek a legkevésbé eleget. Budapesten megint a VII. kerület mutatója marad el leginkább az átlagos értéktől, de a XXI. és a XVIII. kerületé is sokkal alacsonyabb annál. A szellőzési előírások teljesítésében a megyék aránylag egységes képet mutatnak. Tolna, Somogy és Vas megyék pontszáma kiemelkedően magas. A fővárosban jóval szórtabbak a mutatók. A kerületek harmadának adata elmarad az átlagos értéktől, s közülük a VII. kerületé a leginkább. A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírások betartása a megyék túlnyomó részében az átlagos vagy még annál is nagyobb mértékben sikerül. Szembeszökő lemaradás egyedül Nógrád megyére jellemző. Budapesten hét kerület pontszáma marad el számottevően az átlagos értéktől, s közülük ismét a VII. kerület adata a legalacsonyabb. 106

107 39. táblázat Megfelelés az előírásoknak (pont) Budapest Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves akadálymentességi településrendezési épületszerkezeti épületgépészeti szellőzési eszköz Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala együtt akadálymentességi településrendezési épületszerkezeti épületgépészeti szellőzési eszköz

108 40. táblázat Megfelelés az előírásoknak (pont) budapesti iskolák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. akadálymentességi településrendezési épületszerkezeti épületgépészeti szellőzési eszköz XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. együtt akadálymentességi településrendezési épületszerkezeti épületgépészeti szellőzési eszköz

109 Megfelelés az akadálymentességi előírásoknak 109

110 Megfelelés a településrendezési előírásoknak 19. térkép 110

111 Megfelelés az épületszerkezeti előírásoknak 20. térkép 111

112 21. térkép Megfelelés az épületgépészeti előírásoknak 112

113 22. térkép 113

114 Megfelelés a szellőzési előírásoknak térkép

115 Megfelelés az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglalt előírásoknak 115

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben 1. A B C D 2. Sorszám Megye Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 3.

Részletesebben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben A B C D 1. Sorszám Megye/Főváros Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 2. I/1. Bács-Kiskun Ács 34 582 01 3. I/2. Bács-Kiskun Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03 4. I/3. Bács-Kiskun Finommechanikai

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben A B C D 1 Sorszám Megye/Főváros Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 2 I/1. Bács-Kiskun Ács 34-582-01 3 I/2. Bács-Kiskun Asztalos 34-543-02 4 I/3. Bács-Kiskun Épület- és szerkezetlakatos

Részletesebben

2014/2015. TANÉVI BOCSA DIÁKOLIMPA VERSENYKIÍRÁS

2014/2015. TANÉVI BOCSA DIÁKOLIMPA VERSENYKIÍRÁS 2014/2015. TANÉVI BOCSA DIÁKOLIMPA VERSENYKIÍRÁS 1. A verseny célja: A 2014-2015. tanévi Magyarország Bocsa Diákolimpia bajnoka cím, és a további helyezések eldöntése. Tehetséggondozás, egy látványos,

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Liskó Ilona. Egyházi fenntartású általános iskolák. 1. Az egyházi és világi iskolák összehasonlítása

Liskó Ilona. Egyházi fenntartású általános iskolák. 1. Az egyházi és világi iskolák összehasonlítása Liskó Ilona Egyházi fenntartású általános iskolák 1. Az egyházi és világi iskolák összehasonlítása Az Oktatási Minisztérium adatai szerint az 1999/2000-es tanévben 183 egyházi fenntartású általános iskola

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése

A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése A Magyar Közlöny 2011. évi 161. számában, december 28-án jelent meg az Egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET NKI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS A kutatás dokumentációja 2003 Tartalom Bevezetés 3 A minta 4 Az adatfelvétel főbb adatai..5 Az adatbázis súlyozása.8

Részletesebben

Belügyminiszter. az ügytípusnak megfelelő

Belügyminiszter. az ügytípusnak megfelelő I. ÁLTALÁNOS ADATOK 1. Ügytípus: megvizsgálja és elbírálja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos felügyeleti intézkedés iránti kérelmeket, hivatalból felügyeleti intézkedést

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

Átadásra került diagnosztikai eszközök megyei bontásban 1. ütem. Rorschac h. Óvodás. Revision WISC-IV. Sindelar GMP RAVEN RAVEN. Sceno.

Átadásra került diagnosztikai eszközök megyei bontásban 1. ütem. Rorschac h. Óvodás. Revision WISC-IV. Sindelar GMP RAVEN RAVEN. Sceno. A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott diagnosztikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008.

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008. BESZÁMOLÓ a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 27.3.5. 12:21:25 182

Részletesebben

1. számú intézményi adatlap

1. számú intézményi adatlap 1. számú intézményi adatlap 1. Intézményi alapadatok OM azonosító: Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: Főállású pedagógusok : Az intézménybe járó óvodás gyermekek Sajátos nevelési igényű (SNI)

Részletesebben

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó,

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda 27 Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28.3.22. 15:59:14 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium matematika Előállítás ideje: 27.3.. 12:2:16

Részletesebben

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az.

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. 22 budapest BUDAPESTI OKTATÁSI ANZIKSZ Budapest, Budapest te csodás, te vagy nékünk a szívdobogás... Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. A globális városok (mint New York,

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 27 \'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28..23. 1:38:34 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 27 Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés Előállítás ideje: 28.3.3. 1:4:4 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

Hétvezér Általános Iskola

Hétvezér Általános Iskola 27 Hétvezér Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28..19. 1:9:8 1 Az Önök telephelyének átlageredménye matematikából

Részletesebben

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda 27 Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.6.23. 1:39: 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

Karinthy Frigyes Gimnázium

Karinthy Frigyes Gimnázium 27 Karinthy Frigyes Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés 1 Az Önök telephelyének átlageredménye szövegértésből a többi

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

Széchenyi István Gimnázium

Széchenyi István Gimnázium 27 Széchenyi István Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.1.4. 19:34:1 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Logopédiai tevékenység a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban

Logopédiai tevékenység a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban MLSZSZ Konferencia, 213.nov.16. Logopédiai tevékenység a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatban Mosányi Emőke megbízott főigazgató Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat JOGSZABÁLYOK 211. évi CXC. tv. a nemzeti

Részletesebben

INGATLANROBOT.HU. XML leírás. 2014.02.01 verzió: 1.6

INGATLANROBOT.HU. XML leírás. 2014.02.01 verzió: 1.6 INGATLANROBOT.HU XML leírás 2014.02.01 verzió: 1.6 1.6 112233

Részletesebben

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31.

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31. A 4M program magyarországi gi gyakorlata Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ 2006. január 31. Magyarországi gi helyzetkép Foglalkoztatási arány: ~57 % Munkanélküliségi ráta: kisebb EU átlagnál Inaktivitási

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE

A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE N o 239 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A közoktatás és a szakképzés

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. Tanulási környezet

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. Tanulási környezet FIT-jelentés :: 2013 Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Csonka János Tagintézménye 6726 Szeged, Temesvári körút 38. 1 A telephely épületének állapota A Telephelyi kérdőív

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Az Alfa program (2004-2009)

Az Alfa program (2004-2009) Az Alfa program (24-29) Az Alfa program, olyan komplex múzeumfejlesztési koncepció, amely a muzeális intézmények helyzetének felmérése alapján határozta meg az i fenntartású muzeális intézmények szakmai

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra Tisztelt Jelentkező! Kérjük, gondosan töltse ki ezt a Jelentkezési Lapot kézzel, majd szkennerje be és PDF formátumban

Részletesebben

Az OMMF Munkavédelmi Információs Szolgálata 2004. évi tevékenységének tapasztalatai

Az OMMF Munkavédelmi Információs Szolgálata 2004. évi tevékenységének tapasztalatai MUNKAVÉDELEM 1.2 Az OMMF Munkavédelmi Információs Szolgálata 2004. évi tevékenységének tapasztalatai Tárgyszavak: munkavédelem; információ; érdekvédelem; tájékoztatás; statisztika. Az Országos Munkabiztonsági

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév Közzététel: 2014. május 5. Következik: 2014. május 6. Kiskereskedelem, 2014. március (első becslés) Sorszám: 59. Elmozdult a mélypontról a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I. negyedév

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1913. évben Budapest Székesfőváros által létesített (alapított)

Részletesebben

Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásáért Budapest 2013. november 28.

Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásáért Budapest 2013. november 28. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásáért Budapest 2013. november 28. Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának keretében megvalósuló START-UP-MODEL Új vállalkozások létrehozásának

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében a hajléktalan embereket ellátó intézmények

Részletesebben

elérhetősége: 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. postacím: 1300 Budapest, Pf.: 152., tel: 437-43-00, fax: 437-02-85

elérhetősége: 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. postacím: 1300 Budapest, Pf.: 152., tel: 437-43-00, fax: 437-02-85 Tisztelt Ügyfelek! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. CXXII. törvény rendelkezései alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

T/ 17549. számú törvényjavaslat. a luxusadóról

T/ 17549. számú törvényjavaslat. a luxusadóról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/ 17549. számú törvényjavaslat a luxusadóról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2005. szeptember 2 2005. évi.törvény a luxusadóról Az Országgyűlés a vagyonarányos

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1989. évben Budapest VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

Duna House Barométer

Duna House Barométer Duna House Barométer 37. szám 2014. I. félév és 2014. június hónap Tartalomjegyzék: Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek - Összevont Lakásindexek - Regionális Tégla lakás adatok

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK

REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelősége illetékességi területe Budapest, Pest megye. Székhely: Budapest, IX. ker. Páva u. 6. Postacím: 1458 Budapest

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: 038726 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: 038726 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon Tanulók száma

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ.3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...4 1. A törvény célja...4 2. A törvény hatálya...4

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2012. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2012. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2012. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági

Részletesebben

ÍRÁSBELI SZAVAZÁS /ELJÁRÁSI SZABÁLYOK/ FŰTÉSI ENERGIAKÖLTSÉG-CSÖKKENTÉS 2013.

ÍRÁSBELI SZAVAZÁS /ELJÁRÁSI SZABÁLYOK/ FŰTÉSI ENERGIAKÖLTSÉG-CSÖKKENTÉS 2013. ÍRÁSBELI SZAVAZÁS /ELJÁRÁSI SZABÁLYOK/ FŰTÉSI ENERGIAKÖLTSÉG-CSÖKKENTÉS 2013. SZAVAZÁS I. Két forduló: I. Véleményfelmérés: (formális írásbeli szavazás) épületenként a tulajdonosok legnagyobb támogatását

Részletesebben

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Goldmann Róbert A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Bevezetés AGyermekvédelmi törvény 1 2013. szeptember elején hatályba lépő módosítása pontosan

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben