ÖKO-VÁROS, A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI NOVÁK ÁGNES BUDAPEST, KÉSZÜLT A MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG MEGBÍZÁSÁBÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖKO-VÁROS, A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI NOVÁK ÁGNES BUDAPEST, 2004. KÉSZÜLT A MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG MEGBÍZÁSÁBÓL"

Átírás

1 ÖKO-VÁROS, A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI NOVÁK ÁGNES BUDAPEST, KÉSZÜLT A MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG MEGBÍZÁSÁBÓL KÖRNYEZETTUDATOS VÁROSREHABILITÁCIÓ A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLÔDÉS SZEMPONTJAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SPECIÁLIS REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLÓ FÔVÁROSI TERÜLETEKEN KUTATÁSI PROJEKT KERETÉBEN

2 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 2 Tartalomjegyzék 1. Az európai nagyvárosok jellemzô problémái, illetve ezek építészeti vetületei. 2. A fenntartható város felé Budapest jellemzô problémái a fenntarthatóság szempontjából A megoldások elvi és gyakorlati lehetôségei 3. Az EU 10 pontos ajánlása - és azok transzponálása Budapest esetére 4. esettanulmányok 4.1. Újpalota - mint fenntartható lakótelep 4.2. Fenntartható belváros 4.3. Berkeley - USA példa 4.4. Ökológiai mérôpálca - Ausztrál módszer 4.5. Berlin szegmensek - európai példa tradicionális városszerkezetben 4.6. Malmö BO01 - európai példa barnamezôs beruházás helyén Függelék: Környezeti illeszkedés vizsgálati módszer Ûrlapok (3 oldal) 1. Az európai nagyvárosok jellemzô problémái, és ezek építészeti vetületei. A XX. század elôtt kialakult nagyvárosokkal kapcsolatban elsôsorban a motorizáció és a tömegesedés (zsúfoltság) által kialakult problémákat tekinti mindenki meghatározónak, és ez alapjában véve igaz is. Nehezen vitatkozhatunk ezzel, tekintetbe véve azt, hogy a történelmi városok a szerkezete a motorizáció elôtt alakult ki, többnyire valamely helyi sajátossághoz igazodva. Például Debrecenben a tölcséresen szélesedô Piac utca keresztmetszete a csorda vonulásának megfelelôen alakult, Hajdúböszörményben a jellegzetes hadas település a gazdálkodáshoz és a családszerkezethez igazodva, Budapest mint a Duna bal és jobb partján kialakult települések összenôtt halmaza, vagy Miskolc mint a gyárváros és a kereskedôváros összenövésébôl kialakult iparváros stb. Az európai városok szerkezete általában folyamatosan és fokozatosan alakult (nôtt) az évszázadok során (mégha háborúk vagy természeti csapások gyors változásokat is hozhattak), de nem történtek rövid idô alatt mindent átfordító változások egészen a II. világháborúig. Hiszen mai szemmel visszatekintve, már az ipari forradalom által létrehozott felgyorsult folyamatok sem tûnnek olyan hirtelennek és radikálisnak, mint amivel most kell szembe néznünk. A gyorsuló népességnövekedést a településszerkezet néhány évtizedig tudta követni, azonban éppen a II. világháború utáni radikális lakosszám növekedés, (amelyek a népességvándorlás miatt jöttek létre) és az ehhez kapcsolódó közlekedési módok generálták a legnagyobb problémákat. Az ellentmondásokat tovább fokozta, hogy egyrészt fontos a településen belül a különbözô tevékenységek összefonódása, vagyis hogy a városlakók élete, munkája és szórakozása, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységek ne egymástól nagyon távoli elkülönült

3 3 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI - a kialakult városi hôsziget okozta klimatikus problémák egészségkárosító hatásúak, egyben a nyári túlhelyszíneken kapjon helyet, hanem egy szövetté szervezôdve jöjjön létre (Lásd: Krier és az epertorta), másrészt ezen tevékenységek egy része egymást zavarja is. Ezért a jelenlegi városi szövet finom vagy erôteljes átszövése is új kihívás a várostervezôk és fejlsztôk számára. Ugyanakkor különösen fontos lenne, ha ez az újraszövés oly módon alakulhatna ki, hogy azzal a város ökológiai lábnyoma a lehetô legkisebb legyen, egyben a városlakók és használók számára egészséges (a szó testi és szellemi értelmében egyaránt) környezetet is jelentsen. Ha létrejöhetne ez a városi szövet, akkor talán eljuthatnánk a lakható városhoz. A fotón látható utca Stuttgart városában található. A csökkentett forgalmú útfelület mentén zöldfelület és vízfelület is található. Ez a megoldás hatékonyan csökkenti a por és zajszennyezést, közben természetes módon hûti a környezetet is. A környezetemben végzett gyors közvéleménykutatás alapján a várossal (ebben az esetben Budapesttel) kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma a szinte brutális közlekedés, vagyis az, hogy a szükséges utazási idô hosszú, az utazás minôsége pedig hónapról-hónapra ijesztôen romlik, ideértve a dzsungelharcra emlékeztetô tömegközlekedést és a személygépkocsi közlekedést is. A késôbbiekben láthatjuk hogy ez a közlekedési rendszer milyen mértékben rontja az életminôséget és az épületállomány használhatóságát is egyéb hatásai miatt. Továbbá le kell szögezni azt is, hogy a gyalogos és kerékpáros közlekedés mára szinte életveszélyessé és lehetetlenné vált, részben az elôzôek hatására. Az aktív (munkába vagy iskolába, fôiskolára, egyetemre járó) városlakók napi 1,5-2,5 órát töltenek el, méltatlan körülmények között, egészségüket és pszichés komfortjukat egyránt jelentôsen rontva. A nem aktív népesség (kisgyermekesek, nyugdíjasok, idôszakosan vagy folyamatosan munkaképtelenek) ennél valószínûleg kevesebb idôt tölt naponta közlekedéssel, de számukra az utazás minôsége még rosszabb (elég ha a babakocsis vagy karonülô gyermekkel utazóra gondolunk, vagy a korlátozott mozgás vagy látásképességûre). Egy 2000-ben végzett statisztikai összehasonlítás szerint a munkába és iskolába történô utazás idôtartama Magyarországon a leghosszabbak közé tartozik az európai országok között, nálunk több idôt csak a norvégok és angolok töltenek utazással. Ez a rendkívül problémás közlekedési helyzet, mely Budapestet különösen jellemzi további problémákat is generálj, amely kihat az egészségre és az épített környezetre: - a városban mozgó gépkocsik, kamionok, villamosok és buszok porterhelése egészségkárosító hatású és rombolja az épületállományt is - a gépkocsik, buszok és villamosok zajterhelése egészségkárosító, a rezgések okozta terhelés károsítja az épületszerkezeteket, - a levegôszennyezettség veszélyezteti az egészséget, a csapadékkal lecsapódó savasesô károsítja az épületszerkezeteket - a romló gyalogos és kerékpáros közlekedési lehetôség komfortérzet csökkentô és egészségkárosító hatású, gyorsítja a motorizációt miközben kiürülnek a városi utcák - a közlekedési felületek és egyéb építmények növekedése miatt csökken a zöldfelületek, ami egészségkárosító hatású, rontja a pszichés komfortot és növeli az épületek porterhelését

4 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 4 zott felmelegedés káros hatással van az épületek szerkezeteire, a hatások csökkentésére alkalmazott klímaberendezések pedig gyorsítják a káros folyamatokat. mindezek hatására: - romlik a városi életminôség, növekszik az igény az elköltözésre, a tehetôsebbek elhagyják a várost, - egyre romlik az épületek minôsége, a rendszeres felújítás elmaradásával az épületek állagmegóvása egyre költségesebbé válik, és sajnos nincs kialakult gyakorlata a nagyobb léptékû épületrehabilitációnak sem a historikus negyedekben, sem a világháború utáni épületek esetében, - a történelmi városnegyedek már minden építészeti tartalékukat felélték, az értékesebb épületeket kimazsolázták azok a befektetôk, akik számára a városi lakosság csak hátráltató tényezôt jelent, a megmaradó épületállomány sorsa egyre kétségesebb, kivételt talán csak néhány zárvány jelent (a Várnegyed exponált épületei, vagy a Wekerle-telep) - a két világháború közötti lakóépületállomány még rendelkezik tartalékokkal, és sem az erkölcsi sem a fizikai avulás még nem érte el azt a fokot, ami visszafordíthatatlannak tûnne (pl. Újlipótváros), de sajnos más egységesen létrehozott épületegyüttese már szinte romokban hever, a kiváló adottságok ellenére a rossz városvezetés és lakáspolitika miatt (pl. a rákospalotai volt MÁV tisztviselô telep, amelynek egy része az M3 kivezetô nyomvonala miatt tûnt el, más része mostanában porlik szét) - a II. világháború utáni épületállomány közül talán kissé ellentmondásosan a korai szocreál lakóépületek és egységesen beépített tömbök jelentik a nagyobb értéket, annak ellenére, hogy az itt létrehozott lakások alapterülete kicsi, de a beépítés módja, a szépen beállt kapcsolódó zöldterületek és az épületszerkezetekben rejlô tartalékok ez az épületállományt alkalmassá teszik a fejlesztésre - minden bizonnyal a legnagyobb problémát a blokkos és a paneles épületek jelentik, mindkét esetben az épületszerkezetek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek nem felelnek meg az egészséges lakás kritériumának, és ezen csak részlegesen lehet javítani, másrészt az épületek alaprajzai és egyéb méretei olyan mértékben alulméretezettek, hogy a belsô komfort és lakásszínvonal javítása, vagy az épületekben egyéb funkció kialakítása szinte lehetetlen, mindeközben a fenntartási kölségek rendkívül magasak, (a rendszerváltás utáni kormányok egyik legnagyobb tévedése volt, hogy ezt a lakásállományt úgy privatizálta, hogy a lakóknak fogalma sem lehetett arról, hogy ezt mit fog jelenteni számukra, másrészt semmilyen víziót nem mutatott számukra, a rendelkezésre álló esetleges külsô forrásokat - pl. német panelsegély - a magyar önrész híján nem lehetett igénybe venni, - elmaradtak az értéknövelô és energiamegtakarító felújítások, ezek hiánya az üzemeltetési költségek nagymértékû emelkedését jelenti, a lakóknak nem is marad tôkéjük a felújítások önrészének biztosítására, - a növekvô helyigény (nagyobb lakásterület, kisebb családok) és elvándorlás miatt újabb és újabb területek beépítése látszik szükségesnek egyrészt a városon belüli még szabad területeken (zöldterületeken is), másrészt a város környéki településekben, - a fokozott közmûigény (víz, szennyvíz, elektromos hálózatok, informatikai hálózatok, stb.) egyre növeli a környezet terhelését, amelyek között új terhelésként jelenik meg pl. az elektroszmog, - az energiafelhasználás növekedése stratégiai jelentôségû kérdéseket is felvet, a nagy rendszerek sérülékenysége nem felel meg a biztonsági igényeknek, több kisebb, de kooperáló rendszer biztonságosabban lenne mûködtethetô, - növekszik a zsúfoltság (nem csupán az emberek hanem a gépkocsik által is), a csökkenô lakosszámra növekvô lakásterület jut, - egyes számítások szerint kb. 20 év múlva az egy fôre jutó lakásterület elérheti a 60 m 2 -t és az egy fôre jutó használt építményterület a 120 m 2 -t, mindez részben annak köszönhetôen is, hogy a családok lélekszáma egyre kisebb lesz, demográfusok szerint mintegy 20 éven belül elôállhat az az állapot, hogy a háztartások átlagos létszáma alig haladja meg a 2 fôt, és az összes háztartás mintegy %-a ilyen 2 fôs családokból fog állni, - a természetes zöld és vízfelületek eltûnése megállíthatatlannak tûnik, egyre nagyobb a nyomás a még meglevô zöldfelületek hasznosítására, amit a mai befektetôi logika egyértelmûen a beépítésben lát, holott a zöldfelületek növelése és minôségének fejlesztése az egyik legfontosabb eszköz az életminôség javításához, - a megmaradó zöldterületek értéke azonban megnô, és ez azt is jelenti, hogy az ezekhez kapcsolódó lakóterületek értéke jelentôsen emelkedik A fenti tényezôk hatására, és a jövôrôl alkotott vízió hiányára kialakuló pszichés terhelés a városból, mint közösségi térbôl való elmeneküléshez vezet. A menekülés módja pedig újabb problémahalmazt hoz

5 5 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI létre. A távozó városlakók otthonuknak keresnek más helyszínt, a legtöbb esetben azonban nem válnak egy új közösség részévé, és munkahelyük továbbra is a városhoz köti ôket. Ezzel egy magasabb lakáskomfort szinten, de újratermelôdik a lakótelep-jelenség. Visszatetekintve arra, hogy már a korábbi lakótelepek is rombolták a tájat (amennyiben zöldmezôs beruházásként épültek: pl. Káposztásmegyer) vagy a közösséget, és épített környezetet, (amennyiben pl. régebbi családi házas területeket szanáltak le érdekükben, pl: Újpalota, Újpest) láthatjuk, hogy az új lakóparkok is hasonló hatással lehetnek: vagy értékes városkörnyéki zöldterületeket építenek be (és a lakóparkban létrehozott gyepes-tujás kert nem pótolja még a kivágott rendezetlen akácost sem), vagy egy-egy falu mellé telepednek, de a közösségnek hátat fordítva. Ekkor fordul elô az a helyzet, hogy a lakóparkban találhatunk akár minden második udvarban úszómedencét, míg a faluban nincs egy tanuszoda sem, amit közösségi használatban lenne. Vagyis a városkörnyéki lakóparkok nem jelentenek megoldást, hanem egy ideig elkendôzik a problémát, azonban néhány éven belül az új generált problémák is megjelennek, és visszahatnak a városra, páldául éppen a közlekedési káosz és környezetterhelés növekedésével. A város fenntartható mûködtetése immár nemcsak a városlakók érdeke, hanem a vidéké is. A város ökológiai lábnyoma eddig is rendkívüli mértékben túlnôtt határain, így ezt a folyamatot azonban nemhogy meg kell állítani, hanem meg kell fordítani. Ahhoz hogy erre felkészüljünk át kell tekinteni minden területen a problémákat részletesen, és arra megoldást kell javasolni. A fenntartható város és az Ökováros koncepció építészeti aspektusai, A nagyvárosok, és különösen Budapest jellemzô problémái, ezek építészeti vetületei A korábbi önálló városokból és nagyközségnyi településekbôl kialakult Budapest mára szinte semmilyen szempontból nem felel meg az elvárható követelményeknek. A város mára nehezen élhetôvé és nehezen mûködtethetôvé vált. Az ide vezetô folyamatok és tényezôk felismerése segíthet a megújuláshoz vezetô megfelelô módszerek megtalálásában is. A fô problémák (melyek a késôbbiekben részletesen is kifejtésre kerülnek): 1. A források és természeti adottságok nem megfelelô használata, a meglevô természeti és társadalmi értékek devalválása, az épített környezet értékeinek hanyatlása, az új értékek és víziók hiánya. 2. Nem nyújt egészséges lakókörnyezetet, a munka és tanulási környezet sem felel meg a komfortigénynek. 3. Nagy közlekedési távolságok alakultak ki, a közösségi közlekedés egyre nehezedik, az utazás színvonala és biztonsága nem emelkedik. 4. A városi utcákról elfogynak a gyalogosok, romlik a szolgáltatások igénybevétele. 5. A városból eltûntek a kerékpárosok, sem az utcák sem a járdák nem alkalmasak a biztonságos és kényelmes, vagyis akadálymentes közlekedésre. 6. A jelenlegi közlekedési helyzet nem felel meg az egyéni gépkocsiközlekedés szempontjából sem. 7. Az infrastrukturális hálózatok elavultsága, az új igények megjelenésének ellentmondásai. 1. Elfecsérelte, eltüntette vagy nem megfelelôen használja természeti és társadalmi adottságait - a folyó (amely a várost létrehozta és szolgálta) szinte csak mint látképi elem jelenik meg, holott a közlekedésbe és a sporttevékenységekbe is jobban be lehetne vonni, a vízfelület a város környezô területei számára klimatikusan kiegyenlítô hatású, nyáron hût a párolgás és víztömeg, ôsszel és tavasszal temperál, a folyó felett kialakuló szélcsatorna a városi szennyezett levegô elhordásában segít, tisztítja azt, - a patakmedrek szabályozása és lebetonozása következtében, valamint a burkolt felületek növekedése miatt az esôvíz mint idôszakos szennyvízkezelési probléma jelenik meg a városban, holott a patakmedrek újjáélesztése több száz méteres környezetben jelentene javulást a mikroklímában is, az esôvíz értékként való kezelése

6 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 6 szintén a patakok újjáélesztését segítenék elô, és növelné a fenntartható zöldfelületet, ami tovább javítaná a közvetlen környezet mikroklímáját, a patakmedrek és vízfelületek ökológiai folyosóként való újraélesztése pedig a tágabb környezet számára elônyt jelenthetne, - a hegyek és a domboldalak gátlástalan beépítése még a budai oldalon is csökkenti a zöld ékek városklíma javító hatását, mára a budai hegyvidék is kerítésekkel szabdalt területté vált, a növényállomány rohamos fogyásával együtt, a kirándulásra, sportolásra alkalmas területek megközelítése romlik, (ezeken a területeken legalább az északi és ahhoz közel esô tájolású lejtôk beépítését kellene megakadályozni annak érdekében, hogy a zöldterület megmaradjon, és ne épüljön be energetikailag kedvezôtlen adottságú terület), - a jó termôtalajt városban ritkán tekintik adottságnak, holott a szükséges növényzet szempontjából nagy értéket képvisel és nehezen pótolható természeti forrás, - a meglevô növény és állatvilág változatosságának növelése, egyes városi területeken az élelmiszer vagy dísznövény célú agrártevékenység is klímajavító funkcióval bír, amellett segít megôrizni a biológiai sokféleséget, és ha nem is ökológiai folyosót, de ökológiai "lépôköveket" jelenthetnek a várostestben megjelenô víz és zöldfelületek a város határai felé, - az egészséges talajszerkezet épületbiológiai szempontból is kedvezô, (Budapesten csak kis területen található radonveszély) vagy veszélyes talajvizek, a homokos és kavicsos talajszerkezet kimondottan kedvezô az építés és a növénytermesztés szempontjából is, egyes esetekben a talaj adottságai további elônyöket jelenthetnek A Wekerle-telep építése során a téglát az építési területen kitermelt homokból a helyben kialakított téglagyárban készítették, és a homokos talaj elônyeit a továbbiakban a helyi kertészet mûködtetésére is használták, innen kerültek ki a telep dísznövényei és gyümölcsfái, ma egy Újpalota méretû lakótelepen - mely szintén jó termôterületen jött létre - semmilyen talajhasználat nincs. - az egészséges klíma, a levegô áramlás, a várost átszellôztetô légcsatornák, közöttük a Duna feletti hûsítô áramlat szintén veszélyben van egyrészt a növekvô építési tevékenység, másrészt a közlekedési terhelés miatt - a változatos növényzetû parkok és fasorok területének és lombsûrûségének rohamos csökkenése nem csupán az egészséges mikroklímát veszélyezteti, hanem évtizedekre fosztja meg a lakókat a pszichés komfort lehetôségétôl is, és ez a folyamat sem látszik megállni (csupán a XV. kerületben 4 sportpálya helyén létesült benzinkút, a benzinkút helyén pedig soha nem lesz sportpálya) - a gyógyvizek használata veszélybe került már eddig is, a csupán turisztikai jellegû fejlesztés a városlakók szempontjából nem optimális megoldás - az épített környezet értékeinek hanyatlása a világháborúk utáni rövid fellendülési idôszakok kivételével folyamatosnak tekinthetô egy-egy üdítô kivételtôl eltekintve, a megmaradt épületállomány romlása elérte a kritikus szintet, - az ideológiákkal terhes korokban a városrombolás hol szisztematikusan folyt, hol csak a hanyagság tette meg romboló hatását, ma pedig a tôkeideológia szabja meg a városfejlesztést, a tárgyi környezet romlása és satnyulása szellemileg is visszaveti várost, értékei kevésbé vonzóak, - nem gondolhatjuk, hogy a városnak a legjobb gazdája a tôke, mert soha nem is volt az, az erôs gazdaság akkor segítette a várost funkciójában, ha koncepciózus városvezetés is jelen volt a fejlesztéseknél, - a városnak jelenleg is új vízióra van szüksége, a tárgyi környezet romlását a pozitív jövôkép mentén összpontosított társadalmi és anyagi összefogás állíthatja meg, vagy fordíthatja vissza, 2. Nem tud egészséges lakókörnyezetet nyújtani a városlakók zöme számára, amely megmutatkozik az alábbi jelenségekben és folyamatokban - a nyári túlmelegedés, a városi hôsziget jelensége egészségkárosító, melyet gyorsuló mértékben növel a gépkocsihasználat, a növekvô számban használt légkondicionálók, a burkolt felületek növekedése, a zöldterületek és zöldfelületek eltûnése, a vízfelületek hiánya, és mára a "városi hôkanyon" címet is elérte, - súlyos porterhelés (ez is növekszik a gépkocsi közlekedés növelésével és a fogyó lombfelülettel), a por önmagában is egészségre veszélyes, azonban a porszemeken megülô allergének tovább fokozzák az egészségkárosító hatást, a porterhelés csökkenthetô a növényzet lombfelületének növelésével, fasorokkal, zöldesített homlokzatokkal, zöldtetôvel és vízfelületekkel,

7 7 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI - fokozódó zajterhelés (ez is növekszik a gépkocsi közlekedés növekedésével és a fogyó lombfelülettel) a zajterhelés elleni védekezés komplex tervezési stratégiát kíván, így sokat lehet tenni megfelelô épületszerkezetettekel a belsô terek zajterhelésének csökkentésére, a külsô terekben azonban sokkal nehezebb, és lassabban alakítható ki (a füvesített villamos sínpályák, fasorok, zöldhomlokzatok létesítése idôigényes folyamat) - romló légszennyezettségi mutatók (ez is növekszik a gépkocsi közlekedés növelésével és a fogyó lombfelülettel, a széntüzelés kiváltása gázfûtésre ideiglenesen csökkentette a a porterhelést, azonban az egyéb kémiai szennyezô anyagok a vegyi és közlekedési terhelés miatt fokozottan kerültek be a levegôbe) - kevés a rekreációs és pihenési terület, amelyek tovább csökkennek (távol állunk attól az ideálisnak tekinthetô helyzettôl, hogy a lakóterülethez perces gyalogútra pihenésére alkalmas zöldfelület legyen) - a zöldövezetnek tekintett családi házas területeken egyre jobban eluralkodik a környezet degradálását jelentô kertépítési divat: eltûnik a cserje és lombos fa növényállomány, mert a rosszul értelmezett kertkultúra a simára gyalult gyepet jelenti tujákkal övezve, ezek a kertek sem pedig a díszkert, sem a pihenôkert funkciónak nem felelnek meg, és igen kevés élôlény számára kínálnak fészkelô helyet, - ugyanezeken a területeken a gépkocsik parkolókkal való ellátása (részben helyesen) térszín alatti parkolókkal történik, melyekre zöldtetôt terveznek, a zöldtetô alkalmazása nagyon fontos építészeti eszköz, de nem helyettesíti a zöldfelületet, mivel lombtermelô képessége alacsony, így ezeken a tetôkön szintén csak gyep található, vagyis a teljes mértékben aláépített telkeknek nem marad valódi zöldfelületük, ez egy rossz szabályozás eredménye, és hatása máris észlelhetô a telekspekuláció világában, a zöldtetôket helyesen nem a kertek helyett, hanem az esetleg valóban szükséges lapostetôk ökológiai felületeként használhatjuk a városokban, - eltûntek a sportcélú zöldfelületek és vízfelületek, és nem teljesül az a kívánatos elv, hogy a lakóhelytôl perces kerékpárútra sportolásra alkalmas pályák, kerékpárutak, sífutópályák, vizes sportra alkalmas területek legyenek, vagyis a skandináv "zöld ékek" elvének megvalósításától messze vagyunk - a romló minôségû épületállomány nem felel meg az egészséges és korszerû lakás követelményeinek, és nem tudja ellensúlyozni a romló külsô körülményeket, - nem alakulnak ki a belvárosi tömbbelsôkben azok a mini-kertek és parkok, amelyek ellensúlyoznák a tömbön kívüli környezeti romlást, és kiegészítô funkciókat jelenthetnének a városi lakások problémáinak ellensúlyozására, - nem alakult még át a lakásállomány sem annak érdekében, hogy tágasabb és komfortosabb, ezáltal pszichésen is kedvezôbb körülményeket nyújtsanak A lakásállományban kétféle idôzített bomba is ketyeg: a. Az I. világháború elôtti épületállomány kevésbé értékes és kevésbé mívesen megépített épületei az elmaradt felújítások miatt teljes, a szerkezetet is érintô rekonstrukciót igényelnek. A teljes rekonstrukció során mód van az új ökológiai elvek alkalmazására is. A környezetkímélô, energiahatékony és egészséges épületet eredményezô megoldások számára ideális terep lehet egy hagyományos alápincézett, téglaszerkezetû, magastetôs épület, a belsô udvarok pedig további mikroklíma javító elemeknek adhatnak helyet (víz, növényzet). A felújítás eredményeképpen létrejövô épület üzemeltetési költségei is jelentékenyen csökkenthetôek lennének. Azonban a gyors tôkemegtérülés nyomására és az idônként felbukkanó támogatási pénzek igénybevétele érdekében döntéshozók és beruházók számára a bontás tûnik egyszerûbbnek és költséghatékonyabbnak. Ebben az esetben azonban a szanálás és új épületekkel való átépülés csak a szûkebb és távolabbi városi környezet további terhelésével oldható meg, vagyis az építési idôszakban a környezô területeken növekszik a por és zajterhelés, illetve a kikerülô bontási-építési anyagok felhasználása nem megoldott A fizikai romlás minden esetben együtt jár a társadalmi presztízs elvesztésével, vagyis a tehetôsebb rétegek elmenekülésével. Ha ezzel a problémával még további évig nem törôdünk, akkor a Glasgow Gorbals negyede sorsára juthat fél Pest, ott ugyanis a rossz hírû negyed esetében olyan társadalmi presztizsvesztés alakult ki, hogy az áttervezés során még az utcahálózatot is át kellett szervezni és más névvel kellett ellátni, (talán csak sóval nem hintették be)

8 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 8 annak érdekében, hogy az ott épülô új szociális bérlakásokat egyáltalán hajlandóak legyenek elfogadni a családok. b. A panel bomba, amely nem csupán a külsô kerületek, hanem a belsô városrész problémaköréhez is tartozik. A társadalmi probléma még nem olyan jelentôs mint. pl. Nagy-Britannia egyes ipari városaiban, ahol a bontás jelentette az egyetlen lehetséges megoldást a bûnözés melegágyaként számontartott lakótelepek és toronyházak esetében. A német városokban megindult bontási folyamat szintén más háttérrel rendelkezik. Ott az egyesítés után magas mûszaki szinten felújított paneles lakóházakat kellett nagy számban lebontani, mert olyannyira tapadt rá egy kor szelleme, hogy még "az egyet fizet kettôt kap" kedvezménnyel sem tudták a lakásokat értékesíteni vagy bérbe adni. Igy tömegesen fordult elô, hogy a felújított paneles lakóházakat 10 éven belül lebontották, és helyükre új alacsonyabb beépítésû lakónegyedek vagy közparkok kerültek Budapesten a lakótelepek elsô lakói általában magasan iskolázott, de alacsony jövedelmû rétegek voltak, az elvándorlás nem volt nagy arányú, azonban az elsô beköltözôk gyermekei ha anyagi helyzetük megengedte a kertvárosokba költöztek. Így létrejött az a helyzet, hogy a lakótelepi lakásokat kisebb és idôsebb családok lakják, amellett, hogy a nagyon alacsony jövedelmû nagycsaládosok is itt rekedtek, holott számukra általában nincs is megfelelô lakástípus. Mivel azonban az épületek üzemeltetési költségei igen magasak lettek a stagnáló jövedelmek mellett, és mert a lakók anyagilag az alsó középosztályhoz tartoznak, ez azt jelenti az itt lakó családok számára, hogy megtakarítási-beruházási esélyeik nagyon lecsökkentek. Egyben megindult a középréteg elmenekülése, vagyis az elszegényedési folyamat felgyorsult. Ez azt is jelenti, hogy azok az üres lakások, melyek most iroda, szolárium stb céljára használatosak lassan kikopnak, és ide kerülnek a teljesen elszegényedett családok és családtöredékek, akik számára a fenntartási költségek olyan irreálisak lesznek, hogy nem is lesz lehetôségük annak kifizetésére. Ebbôl következôen a lakóteleppel rendelkezô önkormányzatok is elszegényednek, hiszen a költségeket nekik kell segélyek formájában kifizetni. Ezért a lakótelepek nem csak költségcsökkentô, hanem értéknövelô rehabilitációjára szükség lesz, a népességmegtartó képesség növelése érdekében. A lakótelepeken a lakásfunkció mellé vissza kell kerülni a munkahelyeknek, és a nagy lakótelepen belüli gyalogos és kerékpárosközlekedés lehetôségét is meg kell teremteni. A zöldfelületek és a köztes terek minôségi felújítása szinte éppoly fontos, mint a lakások felújítása. 3. A kialakult nagy közlekedési távolságok nehezen tehetôk meg a közösségi közelekedés egyre romló viszonyai között - A tömegközlekedés minôségének és hatékonyságának növelése kiemelt fontosságú. Félrevezetônek tûnik az az összehasonlító adat, hogy a városi tömegközlekedés aránya az utazásban összehasonlítva más európai nagyvárosokkal Budapesten még magas. Nálunk ugyanis hiányzik a nem motorizált egyéni közlekedés. - A közösségi közlekedés esetében a kötöttpályás jármûhálózatot kell újra fejleszteni. Milyen kár volt a 67-es villamos útvonalának megkurtítása majd a teljes lehetetlenné tétele. Most nem kellene a 4-es metrótól várni azt, aminek korábban kiválóan megfelelt a teljes pályahosszon Rákospalotától a Dunán át a Budai oldalig közlekedô villamos, - Az elôvárosi vasúthálózat egységes rendszerbe szövése, és összekötése a villamoshálózattal (mondjuk füvesített sínpályákon) a mai logisztikai és irányítási technikai lehetôségek mellett hihetetlen mértékben csökkentené az utazásra szánt idôt, és javítná a körülményeket. (Jómagam a váci vasútvonal egyik pesti megállójától 6-8 perc sétaútra lakom. Ha csak tehetem, a vasúti menetrendhez igazodva intézem programjaimat, ugyanis még a jelenlegi kissé balkáni vasúti körülmények mellett is érdemesebb a 10 perces vonatutat választanom, mintsem a buszos-átszállásos, sokszor több mint egy órás városi közlekedést. Az én esetemben a sétaút családi házas részen halad, és annak ellenére, hogy a járdák nagyon rossz állapotban vannak, érdemesebb ezt az útvonalat választani, mintsem a közelben lévô buszmegállóban várakozni, majd a fôváros egyik rémálmának tekinthetô 7-es buszon beszerezni egy gerincbántalmat.) - A közösségi közlekedés környezetkímélô módón való megoldása egyik másik munkarészben is szerepel. Építészeti szempontból az egyik legfontosabb cél az ezzel járó por és zajterhelés csökkentése növényzettel és építészeti eszközökkel. - A másik építészeti cél, a kiszolgáló létesítmények

9 9 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI (járdaszigetek, peronok, elôtetôk, padok, szemetesládák, hirdetési felületek, stb) biztonságos és esztétikus kialakítása. 4. A városi utcákról elfogynak a gyalogosok - Az úgynevezett sétáóutcák általában nem töltik be azt a szerepet, hogy a városlakók számára valódi célpontokká váljanak. Az idegenforgalom szempontjai azonban általában jól érvényesülnek. - A városi gyalogos felületek devalválódnak, parkoló gépkocsik foglalják el a gyalogos felületek nagy részét. - A gyalogosok hiánya miatt a vandalizálódás és biztonságérzet hiánya fokozódik, ezzel beindul egy olyan folyamat, ami az utcák teljes elnéptelenedéséhez vezet. - Ha nincsenek gyalogosok, akkor megszûnnek a trafikok, presszók, lángososok, újságos pavilonok, cipôjavítók és kulcsmásolók (és még rengeteg dolog ezeken kívül is). - Ha megszûnnek a közeli célpontok, akkor igazolódik a járdán parkolás, és a jelenlegi helyzet megkövesedik, alkalmazkodva a gépkocsiparkolás mindható és mindenekfeletti igényéhez. - A gyalogosan kényelmesen használható felületekhez tartozik a megfelelô megvilágítás, pihenôhely padokkal, valamint olyan terek, zöldterületek, téröblök, ahol lehet pihenni vagy beszélgetni, ezekhez ivókút vagy szemétkosár, facsoport és cserjeszintû növényzet is tartozik. Általában azt kell figyelembe venni, hogy a nem a sétûló utca, hanem a gyalogosan is járható város a megfelelô cél. 5. A városból eltûntek a kerékpárosok - A fôvárost alkotó korábbi önálló városok viszonylag egységes településszerkezetükkel és belsô arányokkal kiegyenesúlyozott lakó-munkahely viszonyaikkal, megfelelô úthálózattal nagy kerékpárosmúltra tekintenek vissza. - Ezeken a településeken a belsô közlekedés leginkább gyalogos vagy kerékpáros volt, és a fôvároshoz csatlakoztak a kötöttpályás tömegközlekedéssel. (Csepel, Újpest, Rákospalota stb.) - A gyalogos és kerékpáros közlekedés együttes kezelése a városi szövet újraélesztésének elengedhetetlen és nagyszerû eszköze. - Ez az újjáélesztés két szintû lehet: az egyes, még ma is egységesnek tekinthetô városrészeken belüli, a helyi központ funkcióhoz kötôdô úthálózattal, másrészt az egyes városrészek között, illetve a centrum felé kerékpáros high-way-ek létrehozásával Budapest pesti, nagy kiterjedésû területei ideálisak lennének a kerékpáros közlekedésre. - A kerékpáros és gyalogos közlekedés arányának növelése kiemelkedô jelentôségû az utcák és terek visszahódítása szempontjából. (Gyakran hallott összehasonlító adat, hogy a Budapesten a tömegközlekedést igénybe vevôk aránya eléri a 60 %-ot, és a gépkocsi aránya a 40-et, míg pl. Amszterdamban a tömegközlekedést csupán 40 % használja. Azonban ott a kerékpárosok aránya - hasonlóan Stockholmhoz - eléri a %-ot. Budapesten %-ban nem kimutatható a kerékpáros közlekedés.) - A megépült kerékpárosutak jelenleg is csak szinte kiránduló célpontokat kötnek össze, vagyis nem a közlekedés mindennapi rutinját segítik. Ritkán kell az embernek a Margit-szigetrôl Gödöllôre kijutnia, sokkal gyakrabban fordulhatna elô, hogy mondjuk Kispesten vagy Zuglóban lennének mindennapi célpontjai. - Az újragondolt kerékpárúthálózat infrastruktúráját, nem csupán az útfelület jelenti, hanem az indulás és érkezés minôsége ebben az esetben is olyan fontos, mint a gépkocsik esetében. Vagyis szükségesek a fedett kerékpáros parkolók, és megôrzôk, a javítás és bérlés lehetôsége, illetve a fô csomópontoknál még toalett vagy zuhanyozási lehetôség is. (Hasonlóan a gépkocsikat kiszolgáló benzinkutakhoz.) - Ezek az újragondolt kerékpárosfelületek alkalmasak a babakocsisok, kerekesszékesek, elektromos mopedesek, a gördeszkával, rollerrel vagy görkorcsolyával közlekedôk (de nem a sportolók!) számára is, ami újabb lehetôség a közlekedésbôl eddig szinte kirekesztettek számára, - A kerékpárút hálózat létrehozása nem jelenti minden esetben új burkolt felület építését, hanem a meglevô felületek átpozicionálását, így beruházási költséget jóformán csak a biztonságos keresztezôdések létrehozása jelent, 6. Az egyre növekvô szilárd burkolatú úthálózat sem képes megfelelni az egyéni gépkocsiközlekedés igényeinek - Nincs megfelelô számú parkoló, legalábbis akik parkolni szeretnének, mind erre panaszkodnak. - Az utak bôvítése és felújítása során az utazási sebesség megtartása és növelése a legfontosabb cél, az indulás és érkezés minôségére már nem ügyelnek.

10 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 10 - A gépkocsihasználat jelenleg egyre tovább növekszik, a kiköltözéssel pedig sokszorozódik. - Nô az utazási hossz: átlagosan 5 km-rôl re. - Nô az egy családra - illetve lakásra - jutó gépkocsik száma. (Itt csak röviden tértem ki kérdésre, aközlekedéssel foglalkozó tanulmány errôl részletesen szól majd.) 7. Az egyéb infrastrukturális hálózatok elavultsága, az új igények megjelenése fokozott terhet ró az önkormányzatokra, és növeli a havária-helyezetek létrejöttének valószínûségét - A nem megfelelô vízgazdálkodás egyik súlyos kérdése a szennyvízkezelés hiányos volta. A nagyváros eddig a Dunát használta szennycsatornának, ami nem tartható. A szennyvízcsatorna vezeték hiányos és elavult, a nagy szennyvíztisztító telepek méltán váltanak ki ellenérzéseket a lakosság körébôl. A környezetet kevésbé terhelô, kevésbé koncentrált szennyvíztisztítás alapkérdése a város közüzemi fejlesztésének. - Az esôvíz kezelés és gazdálkodás összefüggésben van a szennyvíz problémájával, és ezt csak úgy lehet orvosolni, hogy a fejlesztések és felújítások során az esôvízgyûjtést és felhasználást új alapokra kell helyezni. Az esôvíz érték, a zöldfelületek fenntartásának eszköze és a városi klimatikus viszonyok javítását segíti természetes módon. - Az energiatermelés és felhasználás egymáshoz közel esô pontokon lenne az ideális. Városi környezetben a napenergia termelést lehet a fogyasztási helyhez legközelebb vinni. Vagyis a passzív szolár elveken nyugvó épületfelújítás és városfejlesztés, a lecsökkentett energiaigény és az energia helyi termelése adna ideális összhangot. Ebben az esetben létrejöhet az az ideális állapot, hogy egy erôsen lecsökkentett energiaigényt kell csak kielégíteni. Ezt még akkor is el lehet érni, ha az egyes kényelmi berendezések miatt egyre több áramfogyasztást indukáló eszközt használunk. Ezek közül a nagyokat (pl. klímaberendezések) építészeti eszközökkel kell kiköszöbölni, a kicsiket (mondjuk morzsaporszívó vagy elektromos körömlakkszárító) bízzunk a józan észre. - Az elektroszmog jelensége ismert, de egészségkárosító hatásáról nincsenek átfogó tudományos kutatási eredmények. A mikrohullámú berendezések által keltett egészségkárosodások egy része kiküszöbölhetô technikai fejlesztéssel, azonban mégis gondolkodjunk el azon, ha a számítógépem vagy a villamos zavarja a mobiltelefonomat, akkor mindkettô hatással lehet az agymûködésemre is. A városi környezetben a berendezések sûrûek, és sokfélék, így hatásuk egyenlôre nem felmért. A legfontosabb a megfelelô óvatosság, és a lakóterületeken az elektroszmog csökkentése. - A városi fényterhelés lassan már nem csak a csillagászokat zavarja, hanem a madarakat is. Európa nagy kiterjedésû erôsen megvilágított városi zónái rontják a költözô madarak tájékozódási képességét. A városban szükség van a megfelelô megvilágításra a biztonság érdekében, de az irányított fények és a napenergiát használó kisfeszültséggel mûködô berendezések nem csak a város üzemeltetését segítik, hanem a fényterhelést is csökkentik. - A hulladék mennyiségének csökkentése, és a lehetséges maximális újrahasznosítás megoldása olyan kérdés, aminek megoldása csökkenti város gyarmatosító környezetszennyezését. Budapestnek nem lenne szabad a szemetét a városhatáron kívülre vinni, vagy ha igen, akkor is csak feldolgozás céljából, és vissza is kellene a városba vinni pl. energia, újrapapír hôszigetelés, kertészeti komposzt stb. formájában. Ehhez arra is szükség lenne, hogy a fôváros körüli települések megfelelô érdekérvényesítô képességgel rendelkezzenek, és meghozhassák a szükséges törvényi szabályozókat is.

11 11 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 2. A nagyvárosok és Budapest mint lakható, fenntartható város, a megoldások elvi és gyakorlati lehetôségei Az Ökováros építészeti megfogalmazása Az Ökováros elv nem tér el az Ökologikus építészet elveitôl: a meglevô, tradícionális városi struktúrába ágyazva, az értékek megôrzésével (társadalmi, szerkezeti, természeti,) és a források körültekintô felhasználásával fejleszti és alakítja át a városi szerkezetet. A város legyen egészséges lakó- és munkahely, amely a környezettel harmóniában tud fennmaradni és fejlôdni. A legfontosabb alapelvek: - társadalmi beágyazottság: a város mint szociális struktúra megôrzése, gazdálkodás a meglevô forrásokkal, a város biztosítson egészséges lakó és munkakörnyezetet, - szerkezeti beágyazottság: a város ne használja le külsô környezetét, azzal kooperáljon, amellett, hogy lehetôleg autonóm módon is tudjon mûködni (az autonómia elve növeli az egyenrangú kooperáció lehetôségét), belsô környezetét pedig védje és fejlessze - természeti beágyazottság: a város a meglevô természeti értékeit óvja és fejlessze, a hiányokat pótolja Az életminôséget befolyásoló tényezôk az épített környezetben (itt kevésbé koncentrálva a társadalmi mozgásokra) - a légszennyezettség csökkentése, a levegô minôségének javítása, - a zajterhelés csökkentése a külsô terekben és az épületekben egyaránt - a közlekedési terhelés csökkentése a lakók egészségének és az épületek szerkezeteinek védelmében - a közlekedési idôráfordítás csökkentése, a közelekedés minôségének növelése - a közösségi közlekedés és kiegészítô szolgáltatásainak minôsége (átszállás, peronok, várakozási idô, a várakozás körülményei stb.), - a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonsága - megfizethetô lakások, a lakás vásárlásának és építésének költségei a családok jövedelmét kevésbé terhelje meg, ne jelentsen olyan mértékû eladósodást, ami az életvitelt megnehezíti, - alacsony üzemeltetési és fenntartási költségek, melyek a családok jövedelméhez igazodnak, - az energiafelhasználás csökkentését célzó beruházások - alacsony költségû alternatív energia h a s z n á l a t a csökkentett energiaigény kielégítésére (nap és egyéb megújuló források használata az épületek üzemeltetése során), - a hulladékok csökkentése és az újrafelhasználás támogatása, fejlesztése, ideértve a szennyvizeket és a kommunális hulladékokat is - az esôvízzel való gazdálkodás - az egészséges lakás követelményének teljesülése, olyan épületek létrehozása, melyek hosszú ideig fennállnak, és esetleges bontás után az épület elemei újrafelhasználhatóak lesznek, - az egészséges iskola és munkahely követelményének teljesülése - megfizethetô és fenntartható közösségi épületek, amelyek az üzemeltetô önkormányzatok számára jelentenek forrásmegtakarítást, csökkentik az eladósodást, növeli a szolgáltatás minôségét az üzemeltetési költségek csökkentése lehetôvé teszi az élômunkaerô magasabb színvonalú alkalmazását, növeli a munkahelyek számát, térben jobb eloszlást jelent a munkahelyek szempontjából, ezzel áttételesen csökken a közlekedési igény is - a városi munkahelyek megôrzése, és térbeli szórása, ideértve az egészségügyi munkahelyeket és a felsôoktatási intézményeket is A fenti célok és követelmények egy része átfogó várospolitikai döntés kíván, más részük a helyi beavatkozással is elérhetô. Fontos lenne az alapok lefektetése után olyan programokat elindítani, ahol ez az átfogó gondolkodás megmutatható. Ekkor az egyes elemek megvalósulhatnak, és maguk után húznák a többi megvalósítását is.

12 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 12 A fenti célok elérésére rendelkezésre álló eszközök: A légszennyezettség csökkentésére alkalmas eszközök: Az energiafelhasználás csökkentése: - Az épületek energiahatékony felújítása utólagos hôszigeteléssel, melynek során törekedni kell a külsô oldali hôszigetelésre, a környezetre és egészségre nem káros anyagok használatára. A lakóépületeknél kívánatos energiafelhasználás a jelenlegi kwh/m 2 /év felhasználás helyett törekedni kell az kwh/m 2 /év értékre. - Új épületek esetében törekedni kell az alacsony energiaigényû épületek építésére (fokozottan hôszigetelt szerkezetek alkalmazásával), a nyári energiafelhasználás kerülésére a megfelelô árnyékolás és hôtároló tömeg beépítésével. Törekedni kell az kwh/m 2 /év energiafelhasználásra. Szennyezést megkötô zöldfelületek megôrzése és növelése - Fasorok megtartása és új fasorok telepítése az utcákon és a parkolóknál. - Zöldesített homlokzatok tervezése a déli homlokzaton lombhullató, az északi homlokzaton örökzöld növény telepítésével. - Zöldtetôk alkalmazása minden olyan felületen ahol lapostetô vagy alacsony hajlásszögû magastetô készül. - A városi parkok fejlesztése, többszintû növényzettel, fasorokkal, facsoportokkal és részben nyílt vízfelületekkel, részben vizes élôhelyekkel. - Zöldesített közlekedési felületek alkalmazása (pl. füvesített villamos sínpályák a városban) erôteljesen csökkentve a por és zajterhelést. - A vízzáró burkolt felületek csökkentése, a burkolt

13 13 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI felületekrôl az esôvíz gyûjtése és hasznosítása a zöldfelületek érdekében. Vízfelületek megôrzése és növelése - A városban még meglevô patakok vízhozamának növelése és esôvíz betáplálása a meglevô patakokba. - A parkokban alkalmazott nagyobb természetközeli vízfelületek kialakítása. Egyes esetekben a már szabályozott medrek visszaállítása a természetközeli állapothoz és nagyobb felületû vizes élôhellyel való kibôvítése jelentôs változást hozhat a mikroklímában és a szennyezéscsökkentésben. Aarhus (Dánia) egy betemetett és 4 sávos útként használt folyómeder újra élettel telt meg az Aarhus-Ecocity projekt keretében. Dublinban a Liffey folyó felett közös gyalogos és kerékpáros utat alakítottak ki. - További csobogók és nyitott vízfelületek a város közlekedési és kiemelt találkozási pontjainál is. A zajterhelés csökkentése - Meglevô épületek esetében fokozott hanggátlású szerkezetek beépítése a felújítások során (pl. fokozott hangszigetelésû ablakok, hangelnyelô külsô burkolatok). - Új épületek esetében a külsô határoló szerkezetek fokozott hanggátlású kialakítása (pl. réteges falak, fokozott hangszigetelésû ablakok) szükséges. - A közlekedésbôl adódó zajterhelés forgalomtechnikai szervezéssel, sebességkorlátozással, a kötöttpályás szerkezetek esetében hanglágy szerkezetekkel csökkenthetô. - Az épületek környezetében található minden zöldfelület csökkenti a zajterhelést, a fasorok lombkoronája, a zöldhomlokzatok növényfelülete, és a zöldtetôk növényzete egyaránt. A közlekedési terhelés csökkentése - A városon belüli közlekedésre igénybe vett utak felületének csökkentése, alternatív vagy kombinált rendszerek kialakítása, a lehetséges helyeken vegyes forgalmú utak kiépítése. - A városon átmenô forgalom radikális csökkentése (pl. az átmenô forgalom egy részének föld alá terelésével, elkerülô úthálózat kiépítésével). - Az átmenô teherforgalom a városból teljes egészében kiiktatandó, amíg nem készülnek el az elkerülô utak a teherforgalmat vasútra kell áthelyezni. - Az egyéni gépkocsihasználat számának és úthosszának csökkentése. Egyes városi területeken (pl. a Belváros vagy a városrészi központok) a gépkocsibehajtás tiltása, nagyobb felület a gyalogosok számára, megfelelô kiegészítô infrastruktúrával, megvilágítással, pihenôhelyekkel. - Az egyéni gépkocsiközlekedés kombinálása a kerékpáros közelekedéssel, fôleg a pesti oldalon, Baloldali kép: Füvesített villamossín Stuttgartban a por és zajterhelés csökkentésére. Jobboldali kép: kerékpáros és gyalogos közelekedés számára megoldott útkeresztezôdés Malmöben.

14 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 14 megfelelô kiegészítô infrastruktúrával. A kerékpáros és gyalogosforgalom védelme és kiemelt támogatása. A közlekedési idôráfordítás csökkentése - A személygépkocsit használók számára gyors és biztonságos elkerülô utak építése. - A városon belüli közlekedés racionalizálása, forgalomtechnikai javítások. A közösségi közlekedés minôségének javítása - A közösségi (tömeg) közelekedés járatsûrûségének növelése, kisebb forgalmú járatoknál kisebb befogadóképességû eszközökkel de megfelelô járatsûrûséggel. - A használó számára a menetrend szerint közlekedô járatok esetében sem felel meg a 15 percnél ritkább járatsûrûség. - A kötöttpályás rendszerek fejlesztése, alacsony padlós berendezésekkel, kényelmes és akadálymentes felszállási lehetôséggel. - Az átszállási helyek kialakítása közös járdaszigetrôl vagy szakaszról, az átszállás közvetlen kialakítása, busz és villamos közös peronos kialakítása, villamos és HÉV közös peronokkal való kialakítása, a light-rail városi használatának fejlesztése. - A várakozási és átszállási helyeken megfelelô információs rendszer kialakítása, a járatok érkezési idejét jelzô táblákkal, telefonfülke, óra, pad, szél és esôvédô építmény elhelyezése megfelelô világítással és biztonságos kialakítással. - Több járat és hosszabb várakozási idô esetén helyi sugárzó fûtés biztosítása a téli idôszakban. - Több járat átszállását biztosító járdaszakasznál Kerékpártároló egy kisvárosi vasútállomás elôtt. A képen csak a nem ôrzött kerékpárok láthatóak, az állomás mellett 3 szintes fedett ôrzô-javító-kölcsonzô is van. Nyitvatartási ideje: kiegészítô szolgáltatás biztosítása (menetjegy, ital és kávé automata, újságos, dohányzásra kijelölt hely, nyilvános illemhely, térképek) oly módon, hogy jól belátható legyen, kényelmes használatot biztosítva. A gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonsága - A gyalogosok biztonságát szolgálja a sima és akadálymentes járdafelület, a keresztezôdésekben rámpás kialakítással, a bottal közlekedôk számára felületi érdesség biztosításával. - A lámpás keresztezôdésekben az átkelési idô kényelmes meghatározása, amely alkalmas idôsek, kerekesszékesek, kisgyermekesek számára is. - Az átkelést segítô nyomógombos lámpák elhelyezése. - Jelentôsebb forgalmú városi utak mentén elválasztó zöldsáv és korlát biztosítása. - Megfelelô információ a keresztezôdésekben, kiemeltnek tekinthetô helyeken részletes térkép a területrôl és közintézményekrôl, valamint áttekintô térkép az egész városról, valamint a közösségi közlekedés elérhetôségérôl és az átszállási helyekrôl. - A hosszú utcákon pihenôpad, szemetes és dohányzó hely kialakítása, árnyékoló növényzettel, zöldterülettel kiemelve, ivókúttal is ellátva. - A gyalogos útfelületek megvilágítása feleljen meg a biztonsági követelményeknek. Elônyös a napcellás lámpák alkalmazása, amely nem igényel vezetékezést. - A járdákról a tartóoszlopok eltüntetése (a vezetékek és kábelek föld alá helyezésével). - A kerékpárosok számára kijelölt és a gépkocsi közlekedéstôl elválasztott megfelelôen méretezett és világított kerékpárút. - A keresztezôdésekben külön lámpa a kerékpárosok átkeléséhez. - Kerékpáros pihenôhely kijelölése lehetôleg a gyalogos pihenôkkel együtt. - Megfelelô információs rendszer, a kerékpárút számának, a távolságoknak és az átlagos elérhetôségi idôknek a feltüntetésével. - Optimális a zöldsávokkal és elválasztott gyalogos, kerékpáros és gépkocsi felület kijelölése. - Kisforgalmú utak esetében megoldható a vegyes használat, de ebben az esetben sebességkorlátozást kell kijelölni az adott szakaszra a kerékpárosok számára, ha gyalogosokkal használnak közös felületet, és a gépkocsik számára, ha a kerékpárosokkal használnak közös felületet. - Nagyforgalmú helyeken megfelelôen ôrzött és

15 15 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI megvilágított, lehetôleg fedett kerékpárparkolók építése, a kiegészítô szolgáltatásokkal (javítás, bérlés, alkatrész vásárlási lehetôség). Megfizethetô lakások - Minden esetben az egyik legfontosabb kritérium, hogy a meglevô épületállományt értékén kezeljük. Az omladozó vakolat mögött értékes tömör tégla falak vannak, melyek a nyári idôszakban csökkentik a túlmelegedést, és a felújítás során jól hôszigetelhetôek kívülrôl. A pince és a magastetô rossz állapota nem indok a bontásra, a mai építési technológiákkal mindkettô értékes térré alakítható át. Az utcák és terek meglevô struktúrája is érték, azok fejlesztése, humanizálása a lakások értékét is növelik. Sokszor hangoztatott ellenérv, hogy ugyanannyiba kerül Napterekkel bôvített szociális bérlakások paneles lakóépület felújítása után. Az épület környezetét rendezték, a területet áttört kerítéssel határolták el. lebontani és újat építeni, mint a meglevôt teljesen felújítani. Ez financiálisan lehet igaz (bár a bontott építôanyag elhelyezése az új törvényi szabályozás miatt egyre költségesebb lesz). Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az értéknövelô felújítással egy jobban mûködô, a múlttal kapcsolatot tartó a városhoz illeszkedô épületet és lakásokat nyerünk. Már az sem állja meg a helyét, hogy a régi lakásalaprajzok nem korszerûek. Figyeljünk fel arra, hogy a hall köré szervezett jól méretezett szobák, a magas ablakok és a nagyobb belmagasság, az utcára és az udvar felé is homlokzattal rendelkezô lakások jól használhatóak a mai igények mellett is. (Talán nem kellett volna szétdarabolni ôket társbérletekké annak idején.) Az udvari gangos épületszárnyakban található kislakásokra is lehet kereslet, ha a lakás belsô átalakítása, vagy több lakásból szervezett új alaprajz jól átgondolt. - Az új épületek építése során költséghatékony megoldások alkalmazása, oly módon, hogy az épület az egészséges lakás kritériumának is megfeleljen. - Olyan hitelkonstrukció létrehozása, amely nem terheli meg a családokat, és nem jelent egész életre szóló eladósodást. Ennek a hitelkonstrukciónak támogatni kell a meglevô épületek, lakások magas szintû felújítását. Ha lefogadjuk azt az elterjedt vélekedést, hogy költségben azonos a régiépület teljes felújítása az új létesítséével, akkor a bankok és az államilag támogatott lakáskölcsönök miért nem tükrözik ezt a nézetet? A teljes és értéknövelô felújításhoz is szükséges a támogatott kölcsön, sôt, mivel ez a tevékenység a környezetet jobban védi (minden új építés erôsen terhel) még kamattámogatást is kaphatna ez a tevékenység. - Új épületek esetében a lakások bôvíthetôségének és ütemezett építésének lehetôségét kell megteremteni. Ezzel kisebb lesz a felveendô hitel és törlesztés összege - Meglévô épületek esetében lakások összevonásával nagyobb alapterületû és komfortfokozatú lakások kialakítása. - Meglevô épületek esetében a homlokzaton túlnyúló alaprajzi bôvítés (terasz, zárterkély, naptér, étkezô stb céljára) költséghatékony megoldás, mert olyan kiegészítô funkciókat nyújt, ami emeli a színvonalat. - A meglevô üres padlásterek beépítése csak különleges esetekben indokolt. A lakásszám növelése nem indokolt. A padlástér valamilyen fokú hasznosítása azonban segítheti a lakáshasználatot (mosókonyha mosó és szárítógépekkel, tárolás, közösen használt tér kialakítása). - Emeletráépítés, tetôtérbeépítés abban az esetben javasolható, ha a laksûrûség ezzel nem növekedik.

16 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 16 Alacsony üzemeltetési fenntartási költségek - Meglevô épület esetében az üzemeltetési és fenntartási költségek általában csökkenthetôk a meglevô adottságok jobb kihasználásával, az épület egyes tartaléktereinek (pince, mosókonyha, egyéb nem használt terek) új funkcióval való ellátásával. - A korábbi tüzelôtárolókban és pincékben kialakítható parkolók, nem zavaró tevékenységek bérleti díjából az üzemeltetés támogatható. Meglevô épületek esetében a régi szenes és fáspincék felújítása, és használatba vonása. Kiváló helyzetben és állapotban levô pincék esetében a szolgáltatásra való hasznosítás, ha a megközelítés megoldott, vagy gépkocstárolásra, egyéb tárolásra alkalmas terek visszakapcsolása az épület használatához, csökkentheti a lakások fenntartási költségeit. - A korábbi mosókonyhák új érmés vagy kártyás mosó és szárítógépekkel való ellátása közösségi használatot tesz lehetôvé, a lakásokból kikerül a mosás-szárítás funkciója, csökken a lakáson belüli penészképzôdés veszélye, a korszerû energia és víztakarékos (esetleg napkollektoros melegvíztermeléssel is segített) korszerû mosógépek közös beruházásként szerezhetôek be, a kártyás vagy érmés használat pedig a használat arányos költségviselést tesz lehetôvé, ugyanakkor a gépek gyorsabban cserélhetôek a korszerûbb és takarékosabb típusokra. - További közös használatú terek alakíthatók ki pl. szauna, barkácsmûhely, tele-szoba stb. funkcióval, amit a Dublin Temple Bar negyedében energiatudatos felújításokat terveztek, és az új épületek is csak energiatudatos módonlétesíthetôk. Alakmazott eszközök: naptér, napkollektor, napcella, szélmotor. A rosszhírû negyedet a 80-as évek elején teljesen le akarták rombolni. A társadalmi szervezetek úgy döntöttek, hogy bár az épületek nagyon rossz állapotban vannak, de a negyed szerkezete értéket jelent, ezért társadalmi összefogás indult a megmentéséért. Mára az ír építészek egyik büszkeségévé vált a projekt. lakók közösen használhatnak, ezáltal felesleges az egyéni beszerzés. - Az üzemeltetési és fenntartási költségek alakulása szempontjából az épületrôl fenntartási és felújítási ütemterv készítése, a lakók számára is hasznos információkkal. A lakások mûszaki paramétereit tartalmazó leírás segíti a karbanartási munkák ütemezését (ezzel csökkenthetôk a felújítási költségek) és a rendszeres karbantartás révén elkerülhetô a havária helyzetek jó része. Az energiafelhasználás csökkentése - A beépített energiatartalom az épület mûködése során 6-10 %-ot jelent. Ennek csökkentése indokolt, tekintetbe véve, hogy a mûködtetési energiaszint valószínûleg jelentôsen csökken. A beépített energiatartalmat legjobban úgy lehet csökkenteni, hogy a lehetôségekhez képest maximálisan kihasználjuk a meglevô épületet vagy épületszerkezeteket. Ezzel csökkentjük az új építôanyag iránti igényt, a bontási hulladék szállítási távolságát és az építôanyag szállítási szegmenseibôl adódó környzetei terhelést. Mindezzel energiát is megtakarítunk. Amennyiben bontási anyagok kerülnek ki a szerkezetbôl, akkor azok újrafelhasználásáról gondoskodni kell, lehetôleg azonos funkcióban. A darálógépek csak a betonszerkezetek esetében elfogadhatóak, minden más esetben az elemeket lehetôség szerint eredeti szerkezeti formájukban kell újrahasznosítani.

17 17 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI Ennél tovább menve, a felújításoknál nagy számban kell használnunk bontott építôanyagokat is. (Sajnos a jelenlegi törvényi szabályozás ennek ellentmond.) A meglevô épületek és szerkezetek felhasználása során az élômunkaerôigény nô, ami jó hatással van a helyi munakerô alkalmazásának lehetôségére. A XXI. század új paradigmájának sokan ugyanis azt tekintik, hogy egyre kevesebb új anyag felhasználásával és egyre több magas szintû élômunka hozzáadásával kell a gazdasági tevékenységet folytatni a környezet védelme érdekében. Az építôipari munka magas szintû végzése k é p z e t t munkaerôt kíván, ami jó hatással van a munkanélküliség csökkentésére is. - A fûtési energiafelhasználás csökkentése utólagos hôszigeteléssel külsô falak, pince és padlásfödémek esetében. Az utólagos hôszigetelést a szerkezetek külsô oldali felületén kell elhelyezni. Ökölszabályként mondhatjuk, hogy a régi, tradicionális építésû tömör tégla épületek esetében elfogadható a táblás mûanyaghab hôszigetelô anyagok használata, míg az üreges téglák esetében a szálas hôszigetelô anyagokat kell alkalmazni, és minden esetben kerülni kell a mûanyag külsô és belsô vakolatot és festést a felületkezeléseknél. A következô ökölszabály, hogy a hôszigetelést az eddig megszokottnál nagyobb vastagságban (16-20 cm) gazdaságos elkészíteni, tekintettel arra, hogy a költségeknek csak kis része az anyagköltség, nagyobb része a munkadíj és a kiegészítô szerkezetek ára, amelyek szinte függetlenek a hôszigetelés vastagságától. Elôtérbe kerülhet a transzparens hôszigetelések beépítése a déli nagy tömegû falfelületek elé, ezzel nem csupán a hôszigetelés javul, hanem a napsütéses idôszakban a hôszigetelés mögötti falfelület hômérséklete is nô a napenergia passzív hasznosításával. Ez a szerkezet még költséges, de a várható fejlesztések (és a növekvô energiaárak) eredményeképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni a rendelkezésre álló eszközök számbavételénél. Különösen ott elônyös az alkalmazása, ahol nincs lehetôség a déli homlokzaton utólagos napterek létesítésére, vagy az épület homlokzata a városkép védelme miatt nem változtatható meg. További eszköz lehet a Trombe-falak alkalmazása, a tervezés és kivitelezés speciális megoldásai meglevô épületek esetében azonban nehezen megoldhatóak, így csak új épületek esetében érdemes megfontolásra. Új épületek esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a magas szintû hôszigetelésre, a déli homlokzatok napvédelmére, és a megfelelô hôtároló tömeg beépítésére. E hármas követelmény ma már szinte csak a réteges szellôztetett falszerkezetek alkalmazásával elégíthetô ki. Ezért tehát az új építésû épületeknél erre kell ösztönözni az építtetôket, akár a helyi szabályozás ilyen értelmû kibôvítésével is. - A nyílászárók felújítása vagy cseréje során jó hôszigetelési értékû nyílászárók beépítése szükséges. A fokozottan hô- és hangszigetelô nyílászárók általában légzáróak is, ennek megfelelôen a belsô terek frisslevegô utánpótlása, vagyis az egészséges belsô légállapothoz szükséges légcsere csak segédszerkezetekkel jön létre. A nyílászáró szellôzôréssel vagy szellôzô ablakkal való ellátása olyan megoldás, ami az aktív gépi szellôztetést elkerülhetôvé teszi. Amennyiben teljes felújításra van lehetôség, és az épület homlokzata is megváltoztatható, legtöbb esetben a nyílászárók geometriáját is érdemes átalakítani. Itt arra kell törekedni, hogy az északi és ahhoz közel álló homlokzati felületen csak a megvilágításhoz szükséges felületû ablakok legyenek, melyek lehetôleg 3-as üvegezésû, fokozott hôszigetelésûek legyenek. A déli és ahhoz közel esô homlokfelületeken pedig elegendô a 2-ôs hôszigetelô üvegezés, azonban a külsô oldali árnyékolás elengedhetetlen a nyári túlmelegedés elkerülésére. A belsô alaprajzi elrendezés tegye lehetôvé, hogy az egyes lakásoknak legyen több homlokzatra nézô ablaka, az átszellôztetés megkönnyítésére, és ezek között legyenek olyanok, amelyek nyári idôszakban éjszaka is nyitva tarthatóak az éjszakai természetes hûtés biztosítására. A nyári napvédelmet segíti a nagyobb belmagasság, az összenyitható terek és az éjszakára nyitva hagyható homlokzati felületek. - Egyéb passzív szolár építészeti eszközök a fedett-nyitott terek (kapualj, átjáró, függôfolyosó) beüvegezése, pufferzónák kiakítása, amelyek tovább csökkentik a fûtési hôigényt. A lépcsôházak és folyosók szakaszolása fûtési idôszakban a kürtôhatás csökkentése miatt csökkenti az energiaigényt, ugyanezen szakaszok nyári idôben összenyitandók a szellôzés elôsegítésére és a szerkezetek nyári természetes hûtésének elôsegítésére. Napterek, zárterkélyek kialakítása a déli homlokzati szakaszokon segíti a napenergia passzív befogadását, a napsütés nélküli idôszakban pedig puffer-zónaként mûködnek. A ferde üvegezett felületek nyári mozgatható árnyékolása és a nyitható üvegfelületek segítik a túlmelegedés elkerülését. Egyes esetekben üveggel fedett belsô udvarok átriumok kialakítása is célszerû, amennyiben a szellôzés megoldható. Az átriumok esetében jól érvényesül az az elôny,

18 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 18 hogy általában a 2-3 szintes napterek energetikailag hatékonyabban mûködnek, mint az egyszintesek. A nagy felületû ferde síkok fényáteresztô felületei esetében jól használhatók a transzparens hôszigetelések is. - Az épületet energetikailag zónák szerint érdemes tervezni, az északi homlokzat mögé esô zónát ha lakófunkció van mögötte fokozottan kell hôszigetelni, azonban amennyiben lehetséges érdemes ezt a zónát alacsonyabb fûtési igényû területek számára fenntartani, melyek jól hasznosítják a mögöttük levô épületrész hulladékhôjét, pl. lépcsôház, kamrák, tárolók, konyhák, stb. Nagyobb léptékû épület esetében általában nehéz ennyi mellékteret kitölteni. - A világítási és általában belsô berendezések áramfel - használásának csökkentése kiemelt jelentôségû. A helyiségek természetes megvilágításának minôsége fontos komforttényezô. Általában a szobák egyenletes és káprázásmentes megvilágítása elérhetô természetes fénnyel. A megvilágítás minôségét emeli ha az ablakok inkább keskeny-magas arányúak, ellentéteben alacsonyszéles arányú szalagablakokkal. Amennyiben a lakóhelyiségek különbözô homlokfalon helyezkednek el, a jó megvilágítást segíti a több homlokzatra elhelyezett ablak. Tömbrehabilitáció során funkcióváltás. Az Ír Filmintézet és ahozzá tartozó találkozóhely Dublinban a Temple Bar projekt részeként jött létre. A belsô terek megvilágítását segíti az átrium üveges fedése. A fedés más részeken a szórt világítás érdekében transzparens hôszigeteléssel történt. A megvilágítás szempontjából nem jelent minôségi növekedést a parapet felület üvegezése, vagyis a francia erkélyek nem annyira a megvilágítást, mint a szellôztetést segítik. Belsô terek esetében a természetes megvilágítást nehezebb biztosítani, ezt különleges esetekben a felülvilágítók, vagy a megfelelô arányú fénykémények, fényterelô párkányok és egyéb passzív szolár eszközök segíthetik. A természetes megvilágítás jobb felhasználása a közösségi terekben, nagy terekben, belsô udvarokban nagy üvegfelületekkel (melyeket megfelelô hôszigetelô üveggel vagy transzaparens hôszigeteléssel látunk el) növelhetô. Az idôkapcsolós lépcsôházi világítás kiépítése, alacsony energiafogyasztású világítótestekkel, ahol lehetséges kisfeszültségû hálózattal, napcellás áramtermelésû rásegítéssel csökkenthetik a nappali idôszakban is mûködtetett berendezések energiafelhasználást. Az éjszakai idôszakban irányjelzô és vészjelzô alkalmazása is csökkentheti az áramfogyasztást. Minden új eszköz beszerzésénél törekedni kell az alacsony fogyasztású berendezés beszerzésére a háztartásokban is. A lakások egyes területei legyenek áramtalaníthatóak a bejárat melleti fôkapcsolóval. ezzel lérhetjük azt, hogy a berendezési tárgyak (szórakoztató elektronikai illetve informatikai) készenléti energiafelhasználása csökkenjen. Energetikai felújítás esetén helyi központi fûtés, nagyobb épületegyüttes esetén kombinált áram és hôtermelô berendezés üzemeltetése központi melegvízszolgáltatással takarékosan és hatékonyan üzemeltethetô. - Az energiatakarékos megoldások segítése érdekében el kell készíteni az épület, és az egyes lakások energiafelhasználást ismertetô leírást, és hasznos javaslatokat lehet adni a lakóknak vagy vásárlóknak a megtakarítások eléréséhez. Az egész épület energetikai mûködése pedig idôrôl idôre átgondolásra javasolt, és a rendelkezésre álló energiatakarékos vagy alternatív energiát felhasználó megoldások átvétele minden felújításnál indokolt. A takarékos megoldások egyéb lehetôségei: - A víz takarékos felhasználása víztakarékos csaptelepek és berendezési tárgyak (mosógép, mosogatógép) üzemeltetésével már kisebb felújítások esetén is elérhetô. A toalettek víztakarékos öblítése, a zuhanyrózsák porlasztó feje szintén csökkenti a vízfogyasztást. Ezek használata esetén azonban figyelembe kell venni az egészségvédelmi szempontokat is, mert pl. a túlságosan

19 19 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI finom szemcsék porlasztása során ha a csaptelepben pangó víz maradt baktériumok is kerülhetnek a légutakba. Új berendezési tárgy felszerelése elôtt érdemes megismerni annak mûködését is. Vagyis elôfordulhat, hogy mégsem a csaptelep cseréje jelenti a jó megoldást, hanem a rövidebb zuhanyozási idô elônyösebb mint a túlságosan apró részecskéket nagy sebességgel porlasztó zuhanyfej. Kádfürdô esetén a jobb felület-térfogat arányú viszonylag rövid, de mély merülésû kád (ilyenek voltak a hagyományos öntöttvas kádak is, nem véletlenül) alkalmasabb, mint a hosszú de sekély merülésû kádak, melyekben a víz hamar kihûl, és szinte folyamatos melegvízutánpótlás szükséges a fürdés idôtartama alatt. Gépészeti felújítás esetén a szürkeszennyvíz vezeték (mosdók, fürdôkádak, zuhanyozók, egyes esetekben megegyezés szerint mosógépek használt vizéhez) és a feketeszennyvíz vezeték szétválasztása csökkenti a szennyvízterhelést és a szennyvízdíjat. A szürkeszennyvíz helyi mechanikai és biológiai tisztításával és újra felhasználásával locsolásra és WC öblítésre, gépkocsi mosásra alkalmas vizet lehet elôállítani. Amennyiben például a WC öblítéshez szükséges vizet a helyben termelt és tisztított víz szolgáltatja, az ivóvíz felhasználás akár 40 %-al is csökkenhet, ugyanennyivel csökkentve a csatornahálózat terhelését is. - Az esôvíz gyûjtése és felhasználása mosásra locsolásra, gépkocsi mosásra, tüzivízként vagy WC öblítésre tovább csökkenti a vezetékes ivóvíz felhasználás mennyiségét. Ha az esôvíz mecahnikai tisztítására lehetôség van, akkor az a mosógépekhez is felhasználható. Ebben az esetben a vízvezetékhálózatot a felújítás során ennek megfelelôen kell kialakítani, és érdemes a szintenkénti vagy lépcsôházankénti mosókonyhát kialakítani a megfelelô mosó és szárítógépekkel. Egyes országokban a telkek beépített és szilárd burkolattal ellátott felületei után is kell csatornadíjat fizetni, mivel az esôvíz elvezetése a burkolt felületekrôl a település költségvetését és a környezetet is terheli. Ezekben az országokban a zöldtetôk elterjedését segítette, hogy a zöldtetôvel borított felületek esetében ez a díj 50 %-ra mérséklôdik. Budapesten a szennyvízcsatornával együtt kezelt esôvízhálózat egyébként is sok gondot vet fel. Egyrészt amennyiben idôben megfelelôen oszlik el az esôvíz segíti a hálózat tisztítását, mivel a múlt században kiépített rendszereknél ez tervezési szempont is volt, fôleg azért, mert a vízöblítéses WC-khez még nem volt megfelelô vízfogyasztás a kevés számú fürdôszoba és más tisztálkodási szokások miatt. Késôbb a vízfogyasztás és ezzel a fekália nélküli szennyvízterhelés több- szörösére nôtt, ezért az esôvíz tisztító funkciójára már nincs szükség. Ma már az a megfelelô és jó kialakítás a városi burkolt felületek tervezése során, ha az esôvizet nem a közcsatorna rendszerbe táplálják, hanem területi egységenként tárolják, esetleg tisztítják és felhasználják. Mindenképpen indokolt lenne az esôvízzel való gondosabb és takarékosabb bánásmód. Az egyes lakótömbök felújítása során a területen gyûjthetô esôvíz fontos tervezési szempont, és a továbbiakban egyrészt megtakarítási lehetôség, másrészt a zöldfelületek karbantartásában segítség. Amennyiben nagyobb terület kerül rehabilitációra az esôvízzel táplált vizes elôhely a városban is kialakítható, javítja a mikroklímát és táplálja az ökológiai lépôköveket. Különös volt hallani a nyári kánikula idején, hogy az utcák frissítô és portalanító locsolásához (amely a magas pollenszennyezettség ellen is védene) ivóvizet használtak fel. Holott rendelkezésre állt a Duna vize is, és az esôvíz tárolása megoldható lenne. - A klímaberendezések nyári használatának elkerülésére az épület közvetlen környezetében párologtató zöldfelület (lombos fa, zöldhomlokzat, zöldtetô) vagy vízfelület alkalmazása. A nyári hôterhelés és túlmelegedés elkerülésére, egyben a gépi hûtés iránti igény csökkentésére a déli nyílászáróknál mozgatható árnyékoló szerkezet elhelyezése javasolt. Ma már akár azt is kijelenthetjük, hogy az olyan lakóépület amelyet klímával kell ellátni rossz tervezést mutat, illetve az épület környezetének nem megfelelô kialakítására utal. A klímagépekkel hûtött belsô terek egyben a külsô terek fûtését is jelenti, sok és drága energia felhasználásával, nem átgondolt a városképi megjelenés sem, a klmíberendezések minden szempontból környezetromboló hatásúak. Ez nem jelenti azt, hogy pl. egy kórházban nincs szükség klímára, azonban a lakó és irodaépületek esetében a klíma használata akár értékcsökkentônek is tekinthetô. A klímaberendezések használa jó tervezéssel, megfelelô hôtároló szerkezetekkel, árnyékolással, növényzettel, vízfelülettel és az éjszakai természetes hûtéssel kiküszöbölhetô, és a klímaberendezések által okozott esetleges egészségkárosodás sem lép fel. Mivel erre van megfelelô példa még Athénban is, nincs okunk azt feltételezni, hogy Budapesten ez ne lehetne megoldható. Athénban Alexander Thombasis építész saját irodaházának tervezése során a fenti passzív szolár hûtés elven nyugvó eszközöket alkalmazva elkerülte a környezetromboló és egészségkárosító klímaberendezések használatát. Az éjszakai órákban a nehéz szerkezetekbôl épült épületben olyan légcserét hoznak

20 ÖKO-VÁROS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZETI ASPEKTUSAI 20 létre, amely megfelelô módon kihûti a szerkezeteket, a nappali idôszakban pedig az épület elôtt található vízfelelület segíti a párologtatásos hûtést. Ma sajnos valóban oda jutottunk, hogy fôleg az idôskorú népesség és a kisgyermekek számára a városi nyár komoly rizikófaktor. Ennek orvoslása azonban továbbra sem lehet a klímaberendezések használata, hanem építészeti és életmódbeli megoldásokat kell találni. A hulladék és szemét mennyiségének csökkentése is fontos feladat a városi környezetben. A szelektív hulladékgyûjtés bevezetése során a komposztálható háztartási és kerti hulladék szervezett elhelyezése segíti az épület körüli zöldfelület gondozását, és a tavaszi idôszakban a virágládákba is megfelelô friss földet szolgáltat. A nem komposztálható, de éghetô hulladék esetében megoldható a fûtési célú tüzelés, ha az épületben van biztonságosan mûködô kémény és tüzelôberendezés. Ez alkalmazható nagyobb zöldfelülettel rendelkezô közintézmények esetében, vagy kisebb társasházaknál. Amennyiben a nem komposztálható kerti hulladék tüzelési célú elégetésére nincs lehetôség, annak aprítékként való feldolgozása szintén a zöldfelületek gondozásában segíthet, a mulcsozásos takarás ugyanis csökkenti a gyomosodást, és ezzel az allergiaveszélyt. Nagyobb tömegû hulladék általában a kéretlenül is bedobott szines reklámanyagokból keletkezik. Ennek megszüntetése fontos és sürgôs feladat lenne. Amíg ez nem érhetô el, a gyûjtés, és újrapapírként való hasznosítás fontos, ennek megfelelô helyet és szállítási lehetôséget kell biztosítani. Egy 2001-es statisztikai adat szerint az egy fôre jutó reklámköltség Magyarországon magasabb volt, mint az egészségügyi ellátásra jutó költség! Láttam olyan társasházi bejáratot is, ahol külön bedobónyílás volt a reklámanyagok számára, ami alatt belül egy kuka volt, és ha megtelt, csak kitolták az utcára. Ugyanakkor a házban lakók egy részének anyagi okok miatt nem volt újságelôfizetése. A színes szóróanyagok között nehéz eligazodni, hogy mi az ami valóban információt nyújt, vagyis fogyasztóbarát, és mi az ami agresszíven elfoglalja és szennyezi vizuálisan is környezetünket. Az üveg, mûanyag és fémhulladék gyûjtés hulladékudvarokon keresztüli megoldása ideiglenesnek tekinthetô. Egyrészt a szelektív gyûjtôk sokszor olyan helyre kerülnek, ahol csak nehezen közelíthetôek meg, feltételezik a gépkocsival való szállítást, másrészt vizuálisan környezetszennyezôk, és az utcaképben nehezen fogadhatóak el. A szelektív gyüjtôszigeteket minden esetben a környezettel együtt kell megtervezni, napvédelemmel, növényzettel és információval kell ellátni, hogy kultúrájában illeszkedjen az épített környezethez. A háztartásokban keletkezett további hulladék nagy része ma már informatikai hulladék, aminek megfelelô kezelése különösen fontos lenne. Az évente tartott lomtalanítás helyett elônyösebb lenne egyes épületeknél a lépcsôházi börze után a szervezett, vagyis megrendelhetô, alacsony költségû lomtalanítás. Ilyen lépcsôházi vásár tartható lenne akár minden negyedévben, a felesleg egy része talán már lépcsôházon belül gazdára találna, és csak a maradék újrahasznosításáról kellene gondoskodni. Ez hasonlítana a brit car-boot sale -re, vagyis amikor kijelölt helyen és megszokott idôközönként a kocsik csomagtartójából csereberélnek fillérekért még a jól szituált polgárok is. Vagy tekinthetjük a jótékonysági boltokat is, ahová a megunt ruhák és dísztárgyak leadhatóak, a bolt bevétele perdig különbözô alapítványokat támogat. A hulladékkal kapcsolatban tehát a helyigényt kell kielégíteni és olyan környezetet kerll tervezni, ahol a szelektív gyüjtés könnyen megoldható a lakásokon belül is (napi szelektálás) és az épületen belül is heti szelektálás, valamint a területen is, fôleg a komposztálásra vonatkoztatva. Alternatív, megújuló forrásból származó energia használata az épületekben Meglevô épületek esetében a napanergia használatának lehetôségei megegyeznek az új épületekkel, ezért az eszközöket és a lehetôségeket együtt lehet tárgyalni. A passzív szolár építészeti eszközök: Napterek (lehetôleg többszintes) a déli homlokzaton, hôszigetelô üvegezéssel, megfelelô hôtároló szerkezetekhez kapcsolódva, nyári árnyékolási lehetôséggel. További elv a napterek esetében, hogy csak idôszakos használatra tervezzük, vagyis fûtéssel ne lássuk el. A déli homlokzatra tervezett nagy üvegfelület, mely mögött megfelelô hôtároló tömeg is található az egyik legegyszerûbb passzív szolár eszköz. Ebben az esetben a külsô oldali, állítható és mozgatható árnyékoló még a nyári idôszakban is hatásos napvédelmet nyújthat, a mozgatható zsaluzatú táblák mögött a nappali megvilágítás megfelelô, és kialakulhat mögötte a hûtô légáramlat is. A déli napenergiahasznosításra tervezett ablakokat kettôs üvegezésû, bevonat nélküli hôszigetelô üveggel kell tervezni, a téli hôveszteséget pedig a fûtési idôszakban alkalmazott nehéz, hôszigetelô függönnyel lehet csökkenteni. Épületfelújítás esetén, amennyiben lehetôség van rá a hagyományos pallótokos vagy kapcsolt gerébtokos ablakok külsô szárnyát a felújítás során kell hôszigetelô öveggel ellátni. Ekkor 3 üvegréteg alakul ki, amelyek

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV

KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV az alacsony energiaigényű lakóépületekre vonatkozó követelményrendszer Megjelent: Budapest, 2014 Szerző:

Részletesebben

Ú J P A L O T A - F Ô T É R

Ú J P A L O T A - F Ô T É R HELYZET: 1. gépkocsi orientált közlekedés szervezés az egész lakótelepen 2. széles észak-déli tengely - erôs szélcsatorna hatás 3. becsatlakozó délkeleti irányú út (az Y alakú útcsatlakozás elôny is lehetne)

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

3,5 / m 2 tól! LION IRODAHÁZ. Irodaház XIII. kerületben. Megfizethető irodák a Váci-folyosón 1134 Budapest, Angyalföldi út 5/b

3,5 / m 2 tól! LION IRODAHÁZ. Irodaház XIII. kerületben. Megfizethető irodák a Váci-folyosón 1134 Budapest, Angyalföldi út 5/b Irodaház XIII. kerületben 3,5 / m 2 tól! Általános leírás Az irodaház a Váci út és a Dózsa György út kereszteződésétől 100 méterre helyezkedik el (3-as metró Dózsa György úti megállóhelye), de mégis nyugodt,

Részletesebben

R á k o s p a l o t a k e r t v á r o s f e j l e s z t é s i ú t j a i

R á k o s p a l o t a k e r t v á r o s f e j l e s z t é s i ú t j a i Rákospalota történelmi térképe (XIX. sz. közepe) és mai úthálózata egymásra vetítve Rákospalota régi (XIX. sz. közepe) és mai úthálózata egymásra vetítve vasút vasút régi temetô Rákospalota kertváros fejlesztési

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

1. Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása (ÉMOP- 4.2.1/C-2f-2009-0001)

1. Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása (ÉMOP- 4.2.1/C-2f-2009-0001) Észak-magyarországi Operatív Program, Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex, valamint bölcsődék önálló fejlesztése: Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

VÁZLAT TERV Műszaki leírás A tárgyi vázlatterv a két intézmény közötti átrium zárt udvar lefedésének és a városi könyvtár művelődési ház felőli feltárásának kialakításával foglalkozik. A tervben javasolt

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12)

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Széll projekt Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Mit szólnának hozzá ha azt mondanám: a Széll Kálmán téren és környékén a közúti járművek évente közel 540000 kilogramm szennyezést szórnak

Részletesebben

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS. 3. Előadás (Dr Lányi Erzsébet) Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS. 3. Előadás (Dr Lányi Erzsébet) Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése. TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS 3. Előadás 2007.02.27. (Dr Lányi Erzsébet) 1. Az épített környezet-mesterséges környezet. Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése. Elemei (újra):

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Környezettudatos épületek a gyakorlatban. Magyarországon

Környezettudatos épületek a gyakorlatban. Magyarországon Környezettudatos épületek a gyakorlatban Magyarországon Mitől zöld a zöld? Zöld építés = hőszivattyúvalhűtött fűtötthűtött fűtött üvegkalitka? Zöld építés = műanyagba csomagolt betonkocka? Zöld építés

Részletesebben

ÉRTÉKESÍTÉSI AJÁNLAT

ÉRTÉKESÍTÉSI AJÁNLAT ÉRTÉKESÍTÉSI AJÁNLAT Orvosi rendelő komplexum vagy Egészségház kialakítására Budapest, XX. Szent Imre herceg u. 15. Belterületi lakóingatlan Ingatlan leírása Az ingatlan egyedi beosztása révén kiváló lehetőséget

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

A zöldépítés legfrissebb gyakorlata Aktívház-elmélet a gyakorlatban - Geometria irodaház vagy Vision Towers?

A zöldépítés legfrissebb gyakorlata Aktívház-elmélet a gyakorlatban - Geometria irodaház vagy Vision Towers? A zöldépítés legfrissebb gyakorlata Aktívház-elmélet a gyakorlatban - Geometria irodaház vagy Vision Towers? Green Talk XXL 2014 / HuGBC konferencia 2014. november 4. Gunther Zsolt Nemzetközi Aktívház

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A Magyar Kerékpárosklub A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A szervezet A Magyar Kerékpárosklub a critical mass mozgalom szakmai szervezete A szervezet Kik vagyunk? A Magyar Kerékpároskub

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Passzívházak, autonóm települések. Ertsey Attila

Passzívházak, autonóm települések. Ertsey Attila Passzívházak, autonóm települések Ertsey Attila TOSICS IVÁN - VÁROSKUTATÁS KFT. Fenntartható védekezés a klímaváltozás ellen CO 2 emisszió kiváltása: energiatakarékosság átállás megújuló energiaforrásokra,

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt 1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Az UHI projekt önkormányzati résztvevőinek intézkedései a városi hősziget enyhítésére

Az UHI projekt önkormányzati résztvevőinek intézkedései a városi hősziget enyhítésére Az UHI projekt önkormányzati résztvevőinek intézkedései a városi hősziget enyhítésére Tóth Róbert meteorológus elemző szakértő Megfigyelési Főosztály Development and application of mitigation and adaptation

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

Támogatható Kedvezményezett tevékenységek köre Már elbírált pályázatok

Támogatható Kedvezményezett tevékenységek köre Már elbírált pályázatok Pályázat címe Pályázati azonosító Támogatható Kedvezményezett tevékenységek köre Már elbírált pályázatok Támogatás mértéke % Ivóvíz minőség javító beruházás Monostorpályi településen KEOP-7.1.0/11-2011-0067

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927 Megjegyzés: Jelen összeállítás a 2014. június 26-án csütörtökön, a Soós István Borászati Szakközépiskolában megtartott Záró Vezetői Városfejlesztési Kerekasztalon Rumi Imre kerületi főépítész által bemutatott.ppt

Részletesebben

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor 1 Előzmények A lehetőség: KRESZ (2010.01.01) A módosítás előtt: (3) Ha az Egyirányú forgalmú út jelzőtáblák (104. és 105.

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra téren új parkolók kialakítására, a forgalmi rend módosítására. Tisztelt Képviselő-testület!

Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra téren új parkolók kialakítására, a forgalmi rend módosítására. Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XX. KERÜLET PESTERZSÉBETI POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZ 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. Tel.: 283--0270 www.pesterzsebet.hu Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

ÚJBUDA IRODA BARÁZDA CENTER. Budapest XI. Barázda utca 42. HRSZ:3990/2

ÚJBUDA IRODA BARÁZDA CENTER. Budapest XI. Barázda utca 42. HRSZ:3990/2 ROYAL-CAPITAL PROPERTY INVESTMENT ZRT. CÍM: 1116 BP.BARÁZDA UTCA 42. TEL: + 36 1 463-7124 MOBIL: +36 20 821 6562 E-MAIL: VONA.ZSOLT@ROYALINDEX.HU ÚJBUDA IRODA BARÁZDA CENTER Budapest XI. Barázda utca 42.

Részletesebben

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET Új egészségügyi központ Pestszentimrén 02 TERVEZET Nyárfás sor TERVEZET TERVEZET Elhelyezkedés Beépítési vázrajz A beépítésre váró ingatlan Pestszentimre városközpontjában, a első harmadában helyezkedik

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23.

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23. Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt Szeged 2013. január 23. A közösségi villamos közlekedés története 1/3 A kezdetek 1897. július 10-én indult az első villamos, a forgalmat 9 darab motor és 4 darab pótkocsival

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY

SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY A konferenciát 2013. október 13-án, Budapesten a Normafánál a Hotel-Agro Konferenciaközpontban, abból a célból hívták össze

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Karinthy utcai iskola épület étterem és torna szoba tervezési programjáról

ELŐTERJESZTÉS. Karinthy utcai iskola épület étterem és torna szoba tervezési programjáról ELŐTERJESZTÉS Karinthy utcai iskola épület étterem és torna szoba tervezési programjáról ELŐZMÉNY Torbágyon a korábbi években is már gondot okozott az étkezde és a tornaterem zsúfoltsága, mely a további

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Green city játszótér. hallgatói ötletpályázat. Készítette: Csillag Katalin Bőhm Gábor Major József

Green city játszótér. hallgatói ötletpályázat. Készítette: Csillag Katalin Bőhm Gábor Major József Green city játszótér hallgatói ötletpályázat Készítette: Csillag Katalin Bőhm Gábor Major József vizsgálat megközelíthetőség Buszmegálló P Green city játszótér és környezete Duna Szigetbelsőből: BKV: 134,

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Diósd Város Önkormányzatának gazdasági ( fejlesztési ) programja vitaanyag

Diósd Város Önkormányzatának gazdasági ( fejlesztési ) programja vitaanyag Diósd Város Önkormányzatának gazdasági ( fejlesztési ) programja vitaanyag Jövőkép, megvalósítandó elképzelések, feladatok: Alapelvünk az, hogy Diósd Város Önkormányzatának a településfejlesztésben meghatározó

Részletesebben

ÓBUDÁN. www.faluhaz.eu

ÓBUDÁN. www.faluhaz.eu www.faluhaz.eu FALUHÁZ PROJEKT ÓBUDÁN Előzmények Az EU 2004. után csatlakozott új tagállamaiban, így Magyarországon is jelentős azon lakóépületek száma, amelyek elmaradott iparosított technológiával készültek,

Részletesebben

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám Mozdulj a jó irányba! Fenntartható Városi Közlekedési Tervek XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő Kecskemét, 2012. május 24-25. A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten Kangyerka

Részletesebben

Elzmények, partnerség, támogatók

Elzmények, partnerség, támogatók Világváros vagy világfalu? avagy fenntartható építés és területfejlesztés Budapesten és az agglomerációban Medgyasszay Péter építészmérnök, MBA, Független Ökológiai Központ Elzmények, partnerség, támogatók

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Építőipari Tudásközpont Szentendrén

Építőipari Tudásközpont Szentendrén Építőipari Tudásközpont Szentendrén AIDA workshop a nzeb témakörében Szentendre, 2013. szeptember 10. Dr. Matolcsy Károly Tudásközpont igazgató. PIME S receives funding from the European Union 7 th Framework

Részletesebben

EGYENMEGOLDÁSOK HELYETT Építész: Bagoly Lajos

EGYENMEGOLDÁSOK HELYETT Építész: Bagoly Lajos EGYENMEGOLDÁSOK HELYETT Építész: Bagoly Lajos LAKÓPARKBA TERVEZNI MINDIG IS KÜLÖNLEGES KIHÍVÁST JELENT AZ ÉPÍTÉSZ SZÁMÁRA, UGYANIS ILYENKOR A HELY SZELLEME EBBEN AZ ESETBEN ÁTLAGOS, PEST MEGYEI KISVÁROSI

Részletesebben

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö R N Y E Z E T G A Z D Á L K O D Á S I K I E M E L T P R O G R A M J Á N A K A K T U A L I Z Á L T V Á L T O Z A T A ÉS B U D A P E S T I A G G L O M E R Á

Részletesebben

Koncepció, műszaki leírás

Koncepció, műszaki leírás Koncepció, műszaki leírás Helyszín, adottságok: A tervezési helyszínről kilátó nélkül is megfelelő panoráma nyílik mind a Velencei-tóra, mind a Velencei-hegység, Nadap irányába. A tó felöl nézve a Bence-hegy

Részletesebben